ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős Iktatószám: Előadók:
év:
3077-4/2014. dr. Kuller Gábor/ Horváth Valéria/ Farkas Imre/ Tarjányi István/ Bedők László
hó:
nap:
KÜJ: 100 454 589
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: Th.:101 704 950 Eh.:101 833 892
Bőny, Kövesi Kft. II. sz. baromfitelep – teljes körű felülvizsgálat környezethasználati engedélyhez Határozat
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) a Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) részére Bőny 0270/34. hrsz.-ú ingatlanon nagy létszámú állattartó tevékenység végzésére a H-1559-5/2008. sz. és 299814/2012. sz. határozattal módosított és a H-15284-16/2004. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt, a benyújtott „Kövesi Kft. Bőny 0270/34 hrsz-ú Bőny II. számú baromfitelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció” tárgyú és K-177/2013. számú tervdokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan – a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt, valamint a baromfitelep üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyását is magában foglaló környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. A tevékenység megnevezése: A Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11., KSH törzsszáma: 11614597-0147-113-03, Cégjegyzékszáma: 03-09-119090) a bőnyi 0270/34 hrsz. -ú ingatlanon lévő Bőny II. pulykatelepet (EOV koordináta: X: 255270, Y: 562420) üzemelteti. A telepen 59.400 baromfi tartása történik 12 db ólban. Az engedély köteles tevékenység TEÁOR kódja: 0147 –baromfitenyésztés, E-PRTR kód: 55. III. Levegőterhelést okozó technológiák, források megnevezése: A telephelyen diffúz forrás üzemel: T1. Baromfitenyésztés Diffúz forrás: D1 Állattartó telep.
G:\Hatarozatok\2014\3077-4.doc
A telephelyen üzemelő diffúz források: Létesítmények: 12 db ól, (59 400 db összférőhelyes, 13.200 össz. m2).
IV. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11., KSH törzsszáma: 11614597-0147-113-03) részére a bőnyi 0270/34 hrsz-ú ingatlanon lévő Bőny II. baromfitelep üzemi kárelhárítási tervét jóváhagyja. V. 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: A.)Levegőtisztaság-védelmi előírások 1. A Lr. 31. § (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év -első alkalommal az üzemelés megkezdését követő évben- március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani. 2. Törekedni kell a meglévő facsoportok (nemesnyár, akác) megtartására, karbantartására. 3. Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. 4. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. 5. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. 6. A trágyát a földekre szivárgásbiztos, zárt járművel kell kiszállítani. 7. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 8. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. 9. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. 10. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. B.)Zaj-és rezgésvédelmi előírás 1. A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak C.)Hulladékgazdálkodási előírások 1. A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni. 3. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 4. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 5. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő
2
hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. D.)Vízvédelmi előírások 1. A csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp –és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 3. A tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg nem szennyeződhetnek. 4. A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 5. A vízhasználatokat és a vizek védelmét szolgáló beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy a szennyezésmegelőzés követelményeit figyelembe véve, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vízszennyezés megelőzzék, vagy a környezet terhelését a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék, továbbá takarékos vízhasználatot és hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg. 6. Biztosítani kell az engedélyesnek, hogy a keletkező kommunális szennyvizek gyűjtésére szolgáló műtárgy mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 90 %-ot. 7. A telepen képződő és zárt tartályban gyűjtött települési folyékony hulladék elszállítása kizárólag annak fogadására és tisztítására alkalmas szennyvíztisztító telepen történhet. 8. A vízellátó rendszerre kiadott 8732-8/2012 számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak maradéktalan betartásáról gondoskodni kell. 9. A tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat, – a talajvízszennyezés nyomon követése céljából a telep területén 6 db monitoring kút áll a rendelkezésre- így H-9791-7/2012. sz. vízjogi létesítési engedélyben foglalt előírásokat be kell tartani. 10. A kutak megvalósulásáról és érvényes vízjogi üzemeltetési engedély megszerzéséről 2015. december 31.-ig gondoskodni kell. A vízjogi üzemeltetési engedélyt a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint összeállított dokumentációk csatolásával az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságtól kell kérni. a) A kutak karbantartásáról gondoskodni kell. b) A monitoring kutakban havi rendszerességgel mérni kell a vízszintet, illetve féléves rendszerességgel akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz TPH tartalmát és az általános vízkémiai komponensek (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát, klorid) tartalmát. c) A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel kell elvégeztetni, és az eredményeket összefoglaló jelentést a tárgyévet követő január 30-ig Felügyelőségünkre meg kell küldeni.
11. A 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 3. § alapján előírt FAVI-MIR adatszolgáltatást a megvalósított monitoring kutakra az üzemeltetési engedélykérelem benyújtásával egyidőben teljesíteni kell. 12. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. 13. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 14. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek be kell jelenteni. 15. Rendkívüli események bekövetkezése esetén a kárelhárítást meg kell kezdeni, azokról írásos dokumentumot kell készíteni, valamint a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. 16. Az alábbi változásokat az engedélyes, azok bekövetkezését követő 15 napon belül a Felügyelőségre köteles bejelenteni:
A tevékenység folytatójának változása, A tevékenység helyének változása, A tevékenység folytatásának módjában bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás,
3
A tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás
E.)A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 1. 1. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Felügyelőség hagy jóvá. 2. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell. F.)Üzemi Kárelhárítási Tervvel kapcsolatos előírások 1. A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát, pedig azon telephelyén tartani, amelyre a terv vonatkozik. 2. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni. 3. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni. 4. A változásokról az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságot, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget 30 napon belül értesíteni. 5. A tervet ötévenként mindenképpen, de ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében vagy tulajdonjogában változás következik be, öt éven belül is felül kell vizsgálni. 6. A terv módosításáról az érintett hatóságokat a vonatkozó tervrészek megküldésével tájékoztatni. 7. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, a vízminőségi kár keletkezését a vízügyi hatóságnak és a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. 8. Esetleges káresemény bekövetkezte esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és a vízügyi hatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – közreműködni. 9. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat, azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően, zártan, szóródás mentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni, továbbá hasznosításukról, ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással kell gondoskodni. 2.Szakhatósági előírások: A./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00220-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Bőny, Kövesi Kft. (6900 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) által üzemeltetett Bőny, 0270/117 hrsz., II. sz. baromfitelepének további működését lehetővé tevő környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” B./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/16057/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a joghatóság fenti számú megkeresésében megjelölt elektronikusan hozzáférhető HORTUM Tervező és Mérnöktanácsadó Kft. (8900 Zalaegerszeg, Platán sör u, 19/B.. 2/1.) által készített K- 177/2013. Tervszámú „Kövesi Kft, Bőny 0270/34 hrsz-ú Bőny II. számú baromfitelep Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció” megnevezésű tervanyag alapján az alábbi
4
TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁS FOG LALÁS-T adom: a Bőny külterület 0270/34 hrsz-ú területen elhelyezkedő Kövesi Kft. Bőny II. számú baromfitelep üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföldek minőségében kárt, talajszennyezést ne okozzanak, a tárgyi környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helyé nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett, eljárásokban fizetendő igazgatási: szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VI 1.2,) VM rendelet 1, sz. mellékletének 12.9.6. pontja alapján : 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, mely igazgatási szolgáltatási díjat a Kövesi Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi út 11.), mint ügyfél megfizette.” C./Bőny Község Jegyzője 1203-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (székhelye: 6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) mint a baromfitelep üzemeltetője a Bőny, 0270/34 hrsz.-ú telephelyére környezethasználati engedélyéhez szükséges „Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció” alapján a 347/2006. Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés értelmében 4. számú melléklet kijelölése szerint az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: Nincs tudomásunk arról, hogy a tevékenység következtében környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lenne, illetve amelynek védelme hatáskörömbe tartozna, vagy környezetveszélyeztetés fordulna elő. A teljes körű környezethasználati engedély kiadásához hozzájárulok.” D./Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 950-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: a Hatóság, a Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) részére- a Hortum Tervező és Mérnöktanácsadó Kft. által készített K-177/2013. munkaszámú dokumentációban foglaltak alapján- a teljes körű felülvizsgálat elfogadásához és az egységes környezethasználati engedély meghosszabbításához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul:
A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a 8732-8/2012 számon – „Bőny I-II és- III. számú baromfitelep vízellátását biztosító mélyfúrású kút vízjogi üzemeltetési engedélye” tárgyban – kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltakat. A monitoring kutak kialakítását követően rendeltetésszerű üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni hatóságunktól a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemtől és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletnek megfelelő tervdokumentáció benyújtásával. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról.
Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, csak az ügydöntő hatóság határozata ill. az eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
5
VI. A jelen határozatban megadott engedély 2024. július 31-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a hatósághoz az engedély lejártát megelőzően a teljes körű felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani a környezetvédelmi felügyelőséghez, 2019. február 1.-ig VII. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VIII. Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) az eljárás lefolytatásáért a 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IX. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. INDOKOLÁS Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11., a továbbiakban: Ügyfél) képviseletében Hortum Tervező és Mérnöktanácsadói Kft. 2013. június 13-én kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelmében a H-1559-5/2008. sz. és a 2998-14/2012. sz. határozattal módosított H-1528416/2004. számon kiadott egységes környezethasználati és egyben működési engedély teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát kérelmezte. Az Ügyfél kérelméhez csatolta a K-177/2013. számú tervdokumentációt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20.§ (8) bekezdésének megfelelően. Az Ügyfél a hatóság 3586-3/2013. számú hiánypótlási felhívására, a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet III. fejezet 7 .és 10/1. pontjai szerint megfizette a 250 000 Ft. összegű szolgáltatási díjat. A hatóság a benyújtott dokumentáció, illetve a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott dokumentációk alapján eljárása során a következőket állapította meg: A telepre vonatkozó Üzemi Kárelhárítási Terv a 2998-14/2012 számú határozattal jóváhagyásra került, a benyújtott hiánypótlás alapján az abban szereplő adatokban változás nem történt. Tevékenység ismertetése: Az érintett telephely Bőny település külterületén helyezkedik el, az M1-es autópálya mellett mintegy 5 m-re, részben fásított, vasbetonlábas, drótfonatos kerítéssel körbekerített területen. A telepet mezőgazdasági területek határolják. A telephelyen 2007- óta folytatnak állattenyésztést. 2008 óta a Kft. pulykatenyésztéssel, ezen belül pulyka utóneveléssel foglalkozik. A telephelyen pulyka-utónevelést folytatnak 12 db istállóban, melyek egyenként 1100 m2 alapterületűek 4950 férőhelyesek. Az istállókban turnusonként 59.400 db létszámmal száraz mélyalmos technológiával, évente átlagosan 2,5 turnusban végzik a nevelést. A hat hetes korban a telepre kerülő tojók 15-16 hetes, míg a bakok 21-22 hetes korban kerülnek elszállításra. A kiszállítást követően a nevelő épületeket alomtalanítják és fertőtlenítik. Az évi 2,5 turnus során 4950 tonna trágya keletkezik, amelyet a technológia folyamat végén azonnal kiszállítanak a telepről és megállapodás alapján mezőgazdasági területeken hasznosítanak. Rendkívüli helyzetben a keletkező mélyalmos trágya
6
ideiglenesen a saját telepen belül, a szomszédos Bőny I. telepen lévő 4 db almostrágya-tárolóba kerül tárolásra. Az almostrágya-tároló mellett az istállók vizes mosatását lehetővé tévő csurgalékvíz-gyűjtő rendszer lett kialakítva a telephelyen. (50 m2- kapacitással). Az etetés függesztett etetőrendszerrel valósul meg, mely rendszer egy zárt pneumatikus feltöltésű takarmánytároló tartályból táplálkozik. Az állatok itatását önellátó rendszerrel biztosítják, mely el van látva automatikus gyógyszerező berendezéssel. Az állatok oxigénellátásáról nagyméretű ventillátorok gondoskodnak. Trágyakezelés: A tevékenység során az állattartó épületekben évente 2,5 turnus során 4950 tonna trágya keletkezik. Az összes állattartó épületben mélyalmos tartástechnológiát folytatnak. A trágya eltávolítása állományváltáskor történik. A jelenlegi száraz takarítási és fertőtlenítési technológia során technológia szennyvíz nem keletkezik, így az istállóknál lévő mosóvíz gyűjtőaknák használaton kívül állnak. A telepen keletkező almostrágyát, a technológia folyamat végén azonnal kiszállítanak a telepről és megállapodás alapján mezőgazdasági területeken hasznosítanak. A mélyalmot úgy alakítják és pótolják, hogy a keletkező nedvességet teljes mértékben felszívja. Rendkívüli helyzetben a keletkező mélyalmos trágya ideiglenesen a saját telepen belül, a szomszédos Bőny I. telepen lévő 4 db almostrágya-tárolóba kerül tárolásra. Az almostrágya-tárolók 3 oldalról támfalakkal (3 m magas) szivárgásmentes vasbeton szerkezet, amely 280 m2. A telephelyet elhagyó trágyáról nyilvántartást vezet a Kft. Vízellátás A telep vízellátását egy mélykúrású kút és a hozzá kapcsolódó víztorony biztosítja (Bőny 0270/118 hrsz.-ú), amely 8732-8/2012. számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Bőny- I., II., III. számú telepek vízigényét (szociális és technológiai) ugyanaz az kút biztosítja. A három telep együttes vízfogyasztása 2012. évben 31.810 m3 volt. A telephely technológiai vízigényét (97 %) az állatok itatása, míg 3%-ban a szociális vízfelhasználás adja. A telephely évi átlagos vízfogyasztása 11.000-12.000 m3 , amelyből az állatok itatásárára 10.670 -11.640 m3 , a szociális vízfelhasználásra 330-360 m3 –t használnak. A saját vízellátás elégtelensége esetén lehetőség van víz vételezésére a települési ivóvíz közműhálózatról. Szennyvíz A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt 15 m3-es műanyag tartályban történik, amelynek éves mennyisége 8,3 m3. A képződött szennyvíz elszállítását a Bábolna Szennyvízkezelő és Szolgáltató Kft. végzi a Biokomplex Kft. szennyvíztisztító telephelyére. Technológiai szennyvíz az istállók takarítási technológiája miatt nem keletkezik. Csapadékvíz A telephelyen lévő zárt tartástechnológia miatt, a csapadékvizek trágyával nem szennyeződnek, azok elszikkasztása kerülnek az istállók és épületek melletti burkolatlan területein, illetve szikkasztóárokban. Felszíni vizek Az érintett telep környezetében húzódik a Hidegkúti-ér K-i irányban 550 méterre, mint időszakos vízfolyás. Felszín alatti vizek és földtani közeg A telep területe felszín alatti vízbázis kijelölt hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Az érintett terület lokális szennyeződés érzékenységi besorolás alapján érzékeny területnek minősül. A telephelyen monitoring rendszer jelenleg nem üzemel, azonban a H-9791-7//2012.számú vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. Takarmányozás: A takarmányt istállónként elhelyezett silótornyokban tárolják, melyekből a takarmány zárt rendszeren keresztül jut az etetőkbe. Az állatok ivóvíz igényét zárt itatóberendezés biztosítja. Földalatti tartályok és vezetékek: Az érintett telephelyen a kommunális szennyvízgyűjtő aknán kívül egyéb földalatti tartály nem található.
7
Levegőtisztaság-védelem Légszennyezettség tekintetében Bőny település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország egyéb területe” kategóriába lett sorolva. A telephely Bőny külterületén, a településtől kb. 800 m-re, dél-keleti irányban helyezkedik el. A telephelyen pulykanevelés folyik. A tevékenység végzése során várható környezeti hatások: A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: Istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel. Állattartó istállók /12 db egyenként 1100 m2-es, 4950 férőhelyes istálló - 59400 db összférőhelyes istálló, az istállókban egyenként négy db ventilátor helyezkedik el. / A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete az istállók közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A mellékelt szagszennyezett levegő terjedésének számítással való meghatározása alapján, a telep szagvédelmi hatásterülete 132 m-es távolságban határolható le a 102 méteres oldalhosszúságú telekhatár irányában, ill. az 500 méteres oldalhosszúságú telekhatár irányában 67 méter. Itt teljesül a 3 SZE/m3 érték. Ez az a távolság, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még zavaró mértékű lehet. A bemutatott számítás alapján a bűzkibocsátás hatásterülete lakott területet nem érint. Zajvédelem A benyújtott felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt mezőgazdasági-üzemi terület, zajtól védendő létesítmények Bőny Község belterületén találhatók. Az üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti-üzemviteli berendezések valamint a telepen belüli, nappali időszakban történő szállítás értelmezhető zajforrásként. A tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet a felülvizsgálati dokumentáció részét képező, Szilasi Imre szakértő által készített 201403 jelű mérési jegyzőkönyv mutatja be, mely szerint a zajforrások együttes működés mellett a telep zajvédelmi hatásterülete nem éri el a község legközelebbi zajtól védendő területeit. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján, Bőny Község 61/2005.(XII.19.) sz. településrendezési terve szerint került lehatárolásra. Fentiek alapján megállapítható, hogy a baromfitelep üzemeltetése zajvédelmi szempontból megfelel az előírásoknak, külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. Természetvédelem Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: A telephelyen végzett tevékenység nagy létszámú baromfitartás, amely elsősorban nem veszélyes hulladékok keletkezésével jár. Megnevezés Hulladékká vált állati szövetek Állati ürülék, vizelet és trágya Műanyag csomagolási hulladékok Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is
Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok:
8
EWC kód 02 01 02 02 01 06 15 01 02 20 03 01
Megnevezés Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok
EWC kód 15 01 10*
Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket vagy a hulladékká vált állati szöveteket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően kezelik. Az elhullott állatokat zárt konténerekben helyezik el, és elszállításukról rendszeres időközönként intézkednek. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz, szennyvízgyűjtő tartályban történő gyűjtése és további kezelése megoldott. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, átadása szerződés alapján a közszolgáltatónak történik. A keletkező veszélyes hulladékokat zárt gyűjtő edényzetben munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. A különböző hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök műszaki állapotát rendszeresen ellenőrzik. A tevékenység során keletkező almos trágya mezőgazdasági területekre történő kihelyezése és hulladékként történő további kezelése megoldott. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása során az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad a telephelyen amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeresen elszállításra kerülnek. A tevékenység felhagyása esetén, a telephelyen lévő hulladékok átadásáról engedélyezett gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodnak. Havária események Az állatok tömeges elhullása esetén fennáll a fertőzés telephelyről történő kijutásának veszélye. Ennek elkerülése érdekében fontos az állategészségügyi szabályok betartása és az állati tetemek telephelyről történő mielőbbi elszállítása és ártalmatlanítása. A kommunális szennyvizek gyűjtőjének sérülése esetén a talaj és talajvíz szennyeződhet. A szennyeződés megelőzhető a gyűjtő vízzáróságának rendszeres ellenőrzésével. Tűzeset esetleges bekövetkezésével számolni lehet veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezésével. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák, balesetek is. Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés Vízgazdálkodási szempontból alkalmazott BAT technika, hogy az istállókat a száraz takarítást követően magasnyomású berendezéssel mossák, mely csökkentve a felhasznált víz mennyiségét, ezáltal a keletkező technológiai szennyvíz mennyiségét is. Továbbá az állatok itatását víztakarékos szelepes önitató rendszerrel biztosítják. Talaj és a felszín alatti víz terhelésének csökkentése érdekében Az engedélyes az állattartó tevékenység illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendeletben és az 59/2008 (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően végzi. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. A keletkező hulladékok szelektív gyűjtésével biztosítható a hulladékok hasznosításra történő átadása. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, állati hulla gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat.
9
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00220-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat V. fejezet 2. A. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Bőny, Kövesi Kft. (6900 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) kérelme alapján – a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megküldésével – a környezethasználati engedélyezési ügyben, a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése, illetve 4. melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött teljes körű felülvizsgálati dokumentáció tartalma alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő 8 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (VI. 10.) EüM. rendelet, - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, - a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM együttes rendelet. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/16057/2013.. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat V. fejezet 2. B. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9Ö21 Győr, Árpád u, 2832,) 3586-5/2013. iktatószámú iratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, mely megkeresésben a felülvizsgálati dokumentáció elérési helye hibásan került megadásra, valamint az eljárásért fizetendő 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díj a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 10036004-00301387-00000000 számú bankszámlájára került megfizetésre. Fentiek, miatt, hiánypótlási végzést adtunk ki 17.2/1605-2/2013. számon, melyre az eljáró hatóság fent hivatkozott számú ügyiratában ismételten megkereste szakhatóságunkat, hogy a Kövesi Kft. Bőny II. számú baromfitelep környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárás során talajvédelmi szakhatóság állásfoglalását beszerezze. Eljáró hatóság intézkedett az igazgatási díj Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság részére történő átutalásról. Az ismételt megkeresést közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a környezethasználati engedély kérelemben vizsgált Bőny külterület 0270/34 hrsz-ú terület közvetlenül termőföldterületekkel határosak, az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, az eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk.
10
Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság tárgyi környezethasználati engedélyezési eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános: szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket) 21. § (1) bek. c) pont, a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2), (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 43, § (1) és (3) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdásági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló. 328/2010, (Xíl.27.) Korm. r. 17. § (1) bekezdésén alapul.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 953-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat V. fejezet 2. D. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 3077-2/2014 számú levelében kérelemre indult, nagy létszámú állattartó telep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban - megkereste az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott a Hortum Tervező és Mérnöktanácsadói Kft. által készített K-177/2013. munkaszámú dokumentációban foglaltak összhangban vannak a Bőny 0270/34 hrsz- ú baromfitelep vízgazdálkodásra vonatkozó 8732-8/2012. számú engedélyben foglaltakkal. Vízellátás A telephely vízellátását a Bábolna 0270/118. hrsz-ú ingatlanon kialakított, 73,0 m talpmélységű fúrt kútról biztosítják. A lekötött vízigény az állatok itatását, szociális épület vízellátását foglalja magában. Szennyvízelvezetés A telephelyen keletkező kommunális szennyvíz gyűjtésére 1 db 15 m3 –es zárt műanyag tartály szolgál. Az összegyűjtött szennyvizet a Bábolna Szennyvízkezelő és Szolgáltató Kft. a Biokomplex Kft. szennyvíztisztító telephelyére szállíttatják. A telephelyen technológiai szennyvíz nem keletkezik. Csapadékvíz elvezetés A telephelyre hulló csapadékvíz a burkolatlan területeken elszikkad. Felszín alatti víz és földtani közeg A felszín alatti vizek védelme érdekében 6 db monitoring kút kialakítását tervezik. A kutak létesítésére érvényes- H-9791-7/2012.- vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (6) bekezdése és 72.§ (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a 44.§ (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésén, továbbá 5. számú mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7.§ (1) bekezdésén alapul.” Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet rendelkezésein alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak felszíni és felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 220/2004.(VII.21.) Korm rendelet 5. § (1) bekezdésén és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésén alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdésén alapul.
11
A mintavételek és vizsgálatok akkreditáltságára vonatkozó előírást a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 47. § (3) bekezdése alapján tette a hatóság. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (4) bekezdésén alapul. Az üzemi kárelhárítási tervre vonatkozó hatósági előírások a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 6. - 9. §-in alapulnak. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A hulladékgazdálkodási előírások a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezésein alapul. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket a 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet szerint kell teljesíteni. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72.§ (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A levegővédelmi engedély a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeleten, az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésén alapul. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26.§ (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért a Hatóság a felülvizsgálat eredményeképpen a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások alapján az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 79.§ (1) bekezdése és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerinti tartalommal megadta. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 9. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2014.05.13. Dr. Buday Zsolt s.k. Igazgató
12
