ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős
év:
hó:
Iktatószám:
49-2/2014.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Kuller Gábor/ dr. Vecsey Ágnes/ Bartókné Hajnali Beáta/ Sulyok Zoltán/ Herczeg Zoltán/ Szücs Imre/ Tarjányi István/ Takácsné. N. É.
Melléklet:
nap:
KÜJ: 102634073 Tárgy:
KTJ:
Egyházaskesző – TRIBERG General Kft. – Egyházaskesző község külterületén bentonitos agyag külfejtéses bányászatára vonatkozó előzetes vizsgálati eljárása
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a TRIBERG General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány út 32.) által benyújtott, „Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Egyházaskesző külterületén a tervezett „Egyházaskesző V. – agyag” bányatelken bentonitos agyag tervezett külfejtéses bányászatához” tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1.)A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes adatai Az engedélyes neve: TRIBERG General Kft. Székhely címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32. Telephely neve: Egyházaszkesző 0149, 0150/3, 0150/4, 0150/5, 0150/6, 0150/7, 0150/8, 0150/9 hrsz. Bányatelek területe: 20 ha 5 084 m2 Bányatelek fedőlapja: 125,0 mBf Bányatelek alaplapja: 60,0 mBf Kitermelhető ásványvagyon: 100.000 m3/év bentonitos agyag A bányatelek sarokponti EOV koordinátái: Pont jele 1 2 3 4 5 6 7 8 9
EOV Y (m) 519523,88 519758,08 519859,17 520071,41 520130,54 520126,60 520000,68 519931,16 519583,31
G:\2014\HIRDETMENYEK\49-2.doc
EOV X (m) 232556,36 232553,17 232528,64 232546,96 232546,70 232367,33 232183,04 232141,07 232182,74
Z (mBf.) 120,0 119,3 119,7 119,8 119,8 120,4 121,8 122,1 121,1
A tervezett bányatelek Veszprém megyében, Egyházaskesző község külterületén, a Sósra dűlőben , a településtől É-ra található. Egyházaskeszőtől 0,77 km-re, Várkeszőtől 0,94 km-re DK-re helyezkedik el. A haszonanyag: Legnagyobb vastagsága 45 m, az összlet 3 jellemző szintje: a tufás bentonit, fekete bentonit és a barna bentonit. A fedő: A haszonanyag felett 1-5 m vastag homokos, kavicsos folyóvízi réteg rakódott le. A fekű: holyagos bazalt, alginit, tufás bentonit A földtani kutatások során a bentonitos agyagban talajvízáramlást nem mutattak ki. A fölötte elhelyezkedő kavicsos, homokos folyóvízi réteg a kutatási területen olyan vékony, hogy talajvizet nem tárol. A terület felszíni vizeit a 0149 hrsz-ú árok gyűjti össze és mesterségesen a Várkeszői-csatornába vezetik. A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (XII.25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján érzékeny területi besorolásba tartozik. 2.)Az előzetes vizsgálati eljárásban a tevékenységgel kapcsolatos kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 3.)Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. 4.)A bányászat megkezdéséhez be kell szerezni a szükséges bányahatósági engedélyt. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a VE-09D/EOH/00117-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére az Egyházaskesző község területén bentonitos agyag külfejtés bányászatára vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás engedélye tárgyában indított szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” 2./A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10196/2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8722-7/2013. számú megkeresése alapján, termőföld mennyiség-és minőségvédelmi szempontból a Pápai Járási Földhivatal az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A Triberg General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) által készíttetett előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ a) pontja alapján termőföldnek minősülő: egyházaskeszői 0150/3, 0150/4, 0150/5, 0150/6, 0150/7 a), 0150/8, 0150/9 hrsz.-ú ingatlanokat érintően, bentonitos agyag bányászatának megkezdéséhez, a Pápai Járási Földhivatal, termőföld védelmi szakhatóságként az alábbi feltételekkel járul hozzá: A bányatelek fektetést követően, de a bányászati tevékenység megkezdése előtt, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXX1X. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 9.§ (1) bekezdése szerint az érintett, termőföld besorolású, de erdőtől különböző művelési ágú ingatlanok más célú hasznosításának engedélyezését kérelmezni kell hatóságunknál. A (3.) bekezdés előírása értelmében a terület-felhasználás megkezdésének napját az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A más célú hasznosításra vonatkozó engedély és az igénybevétel megkezdése közlésének elmulasztása esetén a hatóság az igénybevevőt bírsággal sújtja. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés kertében támadható meg.”
2
3./A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VE-F-001/008272/2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az Észak - Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8722-7/2013. iktatószámú megkeresésére „Egyházaskesző V. - agyag" bányatelken tervezett bentonitos agyag külfejtéses bányászati tevékenységhez a TRIBERG General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) által készített és elektronikus úton elérhető Előzetes Vizsgálati Dokumentáció (kelt: 2013. március 20.) alapján kiadja az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t. „Egyházaskesző V. - agyag" védnevű bányatelken tervezett bentonit bányászati tevékenységhez Előzetes Vizsgálati eljárást lezáró határozat - talajvédelmi szempontból - kiadható. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” 4./Marcakltői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 2225-5/2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Marcaltői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjeként, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8722-17/2013. megkeresésére az Egyházaskesző – TRIBERG Generál Kft. – Egyházaskesző község külterületén bentonitos agyag külfejtéses bányászatára vonatkozó előzetes vizsgálati eljárása kapcsán: szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. 5./A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XIX-R-092/010902/2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u, 28-32.) hivatkozott számú megkeresésében a hivatkozott iktatószámhoz Győr- Portál Kavics Kft. -0856/4-8 hrsz.-ú ingatlanon tervezett külfejtéses homok- és kavicsbányászati tevékenység tárgy szerepelt. A megjelölt http://edktvf.zoldhatosaq.hukozerdeku/2Q13/melleklet/8722-1.zip elérhetőségen a TRIBERG GENERAL Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) kérelmére az Egyházaskesző külterületén tervezett bentonitos agyag bányászati tevékenység megvalósítása ügyében készült előzetes vizsgálat található. A TRIBERG GENERAL Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) kérelmére az Egyházaskesző külterületén tervezett bentonitos agyag bányászati tevékenység megvalósítása ügyében, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) hivatkozott számú megkeresésére az előzetes vizsgálati eljárás során szakhatósági hozzájárulásomat megadom, Állásfoglalásom ellen Önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” IV. TRIBERG General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány út 32.) az eljárás lefolytatásáért a 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. INDOKOLÁS TRIBERG General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány út 32.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez csatolta az „Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Egyházaskesző külterületén a tervezett
3
„Egyházaskesző V. – agyag” bányatelken bentonitos agyag tervezett külfejtéses bányászatához” tárgyú tervdokumentációt, és annak alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérelmezte. A kérelmező a 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A kérelemmel kapcsolatos kizáró ok nincs, a tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. Letakarás: A 1,0-5,0 m átlagosan 2,5 m fedőréteg letakarítását homlokrakodó vagy kotrógéppel tervezik végezni. A letakarítási pászta a bányafal felső rézsűéle mögött kb. 5 méter szélességű lesz. A letakarítást évente 1-2 hetet fog igénybe venni. Jövesztés: Az átlagosan 21,0 m vastag bentonitos agyag 3-4 szeletben szárazon kotrógéppel termelhető ki. A kitermelés nyitóárok kialakítása után a száraz bányaudvarról fog történni. A bányafalból kitermelt nyers bentonitos agyagot a tehergépkocsi a készlettérre szállítja, onnan egy homlokrakodó a vevők tehergépjárműveire rakja. Felhagyás, rekultiváció: A bányászat befejezését követő tájrendezés újrahasznosítási célja a bányászat befejezését követően visszamaradt terület erdő célú hasznosítása. A tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori műszaki üzemi tervekben folyamatosan történik, a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan végzik el. A rekultivációt követően a bánya-utótáj esztétikailag is rendezett képet nyújt, és a terület illeszkedni fog a környező tájba. A felhagyás a telepítés során elhelyezett sorompó és táblák felszedésével fejeződik be. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni. A tevékenység felhagyása nem érint felszíni vagy felszín alatti vizeket. Az anyagfelhasználás főbb mutatói A bányában az évente ~250 üzemnapon, napi 400 m3 bentonitos agyagot termelnek ki. Felszín alatti tartály, vezeték a bányatelken nincs. A bányászati technológia vízfelhasználást nem igényel. A létesítés során kitűzésre kerül a bányaüzem területe, mobil létesítmények telepítése, bányához vezető út megerősítése (kaviccsal vagy murvával) történik, amely nem jár hulladék keletkezésével. Telepítés során – bányához vezető földút megerősítése szórt kaviccsal, vagy murvával – végzendő munkálatok minimális porképződéssel jár. A letakarás folyamatosan történik, évente 1-2 hetet vesz igénybe. A földmunkák, ill. a munkagépek közlekedése miatt a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A telepítés során jelentős mértékű tereprendezés történik, ezért a csapadékvíz elvezetését meg kell oldani. A bánya területén 2 db árok található. Az árkok egy gyűjtő-övárokba vezetik a csapadékvizeket, mely a 0149 hrsz.-en található és önkormányzati tulajdonban van, a bányatelek határán létesített védőtöltés külső peremén került kialakításra. Az övárok a tereprendezés során megszüntetett árkok szerepét veszi át. A lefolyás összegyülekezési ideje 2-4 nap. Üzemelés : Az üzemelés során a letermelt humuszos talajt a bányatelek határvonala mentén védősáncként gyűjtik, majd a rekultiváció során felhasználják. A technológiából üzemszerű hulladékképződés nem várható, a dolgozók szociális ellátása során keletkező települési szilárd hulladék gyűjtése zárt műanyag edényben megoldott. Munkagépek javítása, karbantartása a bányatelken kívül történik. A tevékenység végzésének idején a megnövekedett járműforgalom az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió várhatóan nem lép fel. Azonban a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében kizárólag a modern kornak (Euro 5-ös, majd fokozatosan Euro 6-os… 2051. évig) és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tehergépkocsik használhatják a megközelítő utakat.
4
A kitermelt bentonitos agyag még földnedves állapotban kerül elszállításra. Minimális porterhelésre a közlekedő utakon kell számítani. A 8407 jelű országútról való lekanyarodás után a bánya felé haladva (Ny-ra 100m-es távon, majd D-re a Vasút utcai kertek végén vezető földút 470m-es távon, majd Ny-ra a 0150/14 hrsz.-ú földúton 500 m-es távon) a megközelítési úton az esetleges porképződést locsolással minimalizálni kell. A vízellátás ásványvízzel történik. A konténeres WC-ben keletkező szennyvizet elszállítják. Havária : A munkagépek meghibásodássa esetén fordulhat elő, üzemanyag, hidraulika olaj elfolyásakor, amelyek során veszélyes hulladékok – szennyezett föld, kő (EWC 170503*), üzemanyag hulladék, mint dízelolaj (EWC 130701*), fáradt olaj (EWC 130205*), és olajos felitató anyag (EWC 150202*) – keletkezésével számolnak. Gyűjtésük zárt tárolóban tervezett. A beruházással érintett terület országosan nem védett természeti terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek, de közvetlenül határos az Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetébe tartozó területtel. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 17.§ (6) pontja alapján a magterület övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Fenti feltétel teljesülése esetén a tevékenység vélhetően nem lesz jelentős káros hatással a táj- és természetvédelem célkitűzéseire. Hatásvizsgálat elrendelése levegőminőség-védelmi szempontból, mivel jelentős hatások nincsenek, nem szükséges. A zaj-és rezgésvédelem tekintetében jelentős környezeti hatás nem várható, környezeti hatásvizsgálat nem indokolt. A beadvány alapján megállapítható, hogy a tevékenység nem jár jelentős, előzetes építési munkával, a terület letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A bánya üzemelése során a munkagépek (kotrógép, rakodógép és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A terület-felhasználási kategóriák Egyházaskesző község helyi építési szabályzata alapján kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a bányaművelésből erdő környezeti zajkibocsátás a község legközelebbi, zajtól védendő lakóterületét eléri, a bánya zajvédelmi hatásterületén belül zajtól védett kijelölt lakóterület található. A zajtól védett területeken a zajterhelési határértékek teljesülnek. A kitermelt agyag elszállítása mint kapcsolódó tevékenység a meglevő közutakon és üzemi utakon tervezett, a mindenkori megrendelések függvénye. A szállítás céljára igénybevehető útvonal mentén az érintett települések belterületén a forgalom növekedéséből eredő zaj a meglevő közlekedési-zaj szinteket legfeljebb 1,3 dB mértékben emeli meg, tehát a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es járulékos zajszint változás nem áll fenn. Fentiek figyelembevételével zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, hatásvizsgálat nem indokolt. Szükséges ugyanakkor a tényleges zajkibocsátás vizsgálata, melyet a tevékenység megkezdése után szükséges elvégezni, a Műszaki Üzemi Terv-ben (MÜT) rögzített üzemi körülmények mellett. Az archív kutatási adatok javítások nélkül adaptálhatók a terület földtani felépítésének meghatározására. Megfelelő vastagságú védőréteg hátrahagyása esetén a rétegvíz feszültségmentesítése nélkül kitermelhető a bányagödör bármely pontján a bentonit adott vastagságának a felső fele. A hatóság a továbbtervezésnél az alábbiakra hívja fel az Ügyfél figyelmét: A tervezési terület közvetlen szomszédságában található terület az Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetébe tartozik, a bánya későbbi esetleges bővítése ebbe az irányba (a 0149 hrsz-ú ároktól északi és nyugati irányban) nem engedélyezhető. Az újonnan művelésbe kerülő területen történő bányászat megkezdését követően meg kell határozni a tevékenységből eredő zajkibocsátás mértékét, le kell határolni a zajvédelmi hatásterületet. Fentieket az aktuális Műszaki Üzemi Terv (MÜT) véleményezése illetve elfogadása során a felügyelőség mint szakhatóság vizsgálja.
5
A telepítés során jelentős mértékű tereprendezés történik, ezért a csapadékvíz elvezetését meg kell oldani. A megközelítési úton az esetleges porképződést locsolással minimalizálni kell. A tevékenység felhagyását követően a csapadékvíz elvezetését a területről biztosítani kell.
A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a VE-09D/EOH/00117-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére az Egyházaskesző község külterületén bentonitos agyag külfejtés bányászatára vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás engedélye ügyében szakhatósági eljárás indult Hivatalomnál. Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a megkeresés örökségvédelmi hatáskört nem érint. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így – figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 13. § (1) bekezdésére – nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Hatóságom hatáskörét a Kr. 13. § (1) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. Korm. rend. 33.§ (1) bek. és 5. mellékletének 6. pontja, illetékességét a Kr. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján az 1. számú melléklet 18. pontja határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10196/2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A Triberg General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) által elkészített dokumentáció Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez történő benyújtásával előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a tervezett Egyházaskesző V. - agyag bányatelken tervezett bányászati tevékenység engedélyezése tárgyában. Fent nevezet hatóság az érdemi döntés meghozatala előtt a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §-ban és a 4. sz. mellékletben foglaltak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) 44.§ (1) bekezdése alapján kereste meg a Pápai Járási Földhivatalt szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A Ket. 44.§ (1) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, melynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. Termőföldek időleges és végleges más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályokat a Tfvt. 7-21.§-a állapítja meg. E törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának. A törvény kimondja, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A Tfvt. 11.§ (1) bekezdése szerint termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. A (2) bekezdésben foglaltak szerint, az átlagosnál jobb
6
minőségű termőföldet csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet más célra hasznosítani. A (3) bekezdés alapján, a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is. Ugyanezen jogszabályi rendelkezés (4) bekezdése pedig kimondja, hogy az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során a fentiekben kiemelt jogszabályi előírások mellett figyelembe vettem a megkereséshez mellékelt előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat és az ügy földvédelmi szempontú vizsgálata során megállapítottam, hogy a tevékenység - a tervek szerint - az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre korlátozódna, továbbá a tervezett munkálatok termőföldet és egyéb besorolású ingatlanokat is érintenének. A más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló eljárás kérelem alapján történő megindítására vonatkozó törvényi kötelezés csak a termőföldek vonatkozásában áll fenn. Jelen ügyben a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ a) pontja alapján termőföldnek minősülő ingatlanok az egyházaskeszői 0150/3, 0150/4, 0150/5, 0150/6, 0150/7 a), 0150/8, 0150/9 hrsz.-ú földrészletek, melyek mindegyike, az ingatlannyilvántartási adatok szerint, a települési átlag alatti minőséggel bír. Fentieket figyelembe véve és értékelve tehát a tervezett bányászati tevékenység a földvédelem érdekeit (Tfvt 8.§) nem sérti, ezért ahhoz termőföldvédelmi szakhatóságként hozzájárultam azzal a feltétellel, hogy az igénybevevőnek hatóságunknál kérelmeznie kell a más célú hasznosítás engedélyezését a terület-felhasználás megkezdése előtt, az érintett, termőföld besorolású, de erdőtől különböző művelési ágú ingatlanok esetében. Termőföld más célú használatának engedélyhez kötöttségét a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9.§(1) bekezdése írja elő. A szakhatósági állásfoglalást a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. 7. §, 8.§, 9. § (1); 10.§, 11.§, és a 14.§, valamint a 2004. évi CXL. tv. 44-45. §.-ai alapján adtam ki. A jogorvoslat lehetőségét a 2004. évi CXL. törvény 44.§ (9) alapján zártam ki. A Pápai Járási Földhivatal hatáskörét a 2007. évi CXXIX. törvény. 7.§ (1) bekezdése, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet l.§ (1); 2.§ (1) bekezdései míg illetékességét a 149/2012. (XII. 28.) VM. rendelet I. mellékletében foglaltak alapozzák meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VE-F001/00827-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak - Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Győr) kérelme alapján talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében kereste meg a talajvédelmi hatóságot Egyházaskesző külterületén bentonitos agyag bányászatához szükséges előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához. A becsatolt Előzetes Vizsgálati Dokumentáció alapján termőföldet is érintő tevékenység helye: Egyházakesző 0150/3-9 hrsz-ú szántó területek (Egyházaskesző 0149 hrsz. árok). A „Rekultiváció" című fejezetrészben összefoglalt talajvédelmi beavatkozások tervezése - talajvédelmi szempontból - elfogadható: a bánya kitermelés során külön deponált és megmentett humuszos termőréteg a rekultiváció során felhasználásra kerül, a felhagyás után erdőként történő hasznosítást terveznek, ezért a talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerint adta ki állásfoglalását. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX..törvény 32. § (1) bekezdése, valamint a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bek. és a rendelet 4. sz. melléklete állapítja meg. A jogorvoslati lehetőségről a 2004. évi CXL. számú törvény 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” Marcaltői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 2225-5/2013.. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (címe: 9021 Győr, Árpád u. 28-32.) az Egyházaskesző – TRIBERG Generál Kft. – Egyházaskesző község külterületén bentonitos agyag külfejtéses bányászatra vonatkozó előzetes vizsgálati eljárása kapcsán szakhatósági állásfoglalás megadására kérte a Marcaltői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét.
7
A megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt (- Előzetes vizsgálati dokumentáció: Egyházaskesző külterületén a tervezett „Egyházaskesző V.- agyag” bányatelken bentonitos anyag tervezett külfejtéses bányászatához – készítette: TRIBERG Generál Kft. 9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.- 2013 március 20.) áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység ( A tevékenység helye: Egyházaskesző külterület 0149, 0150/3, 0150/4, 0150/5 , 0150/6, 0150/7, 0150/8, 0150/9, hrsz) helyi természetvédelmi területet nem érint, valamint helyi önkormányzati rendeletben meghatározott környezet- és természetvédelmi követelményt nem sért. A szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdésében, valamint a 4. számú mellékletének 4. pontjában meghatározott jogkörömben adtam ki. Hatósághatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése, valamint a 4. sz. mellékletének 4. pontja, valamint a Ket. 12. § (3) bekezdés d) pontja és a 21. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XIX-R-092/010902/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A TRIBERG GENERÁL Kft. kérelmére az Egyházaskesző külterületén - „Egyházaskesző V. - agyag" bányateleken külfejtéses bányászat - tervezett bentonitos agyag bányászati tevékenység megvalósítása ügyében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A http://edktvf.zoldhatosag.hukozerdeku/2013/melleklet/8722-1.zip elérhetőségen található dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (X1I.23.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 4. sz. mellékletben foglalt szakkérdések vonatkozásában áttekintettem, Megállapítottam, hogy közegészségügyi vonatkozásban nincs jogszabályi akadály, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Hatáskörömet a Kormányrendelet 4. sz. melléklete, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. §-ban foglaltak állapítják meg. Illetékességemet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) pontja határozza meg. Jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44,§ (9) bekezdés alapján biztosítottam.” A hatóság eljárása során belföldi jogsegélyben megkereste a Veszprémi Bányakapitányságot (a továbbiakban: Bányakapitányság). A Veszprémi Bányakapitányság VBK/3183-2/2013. sz. tájékoztatásában előadta, hogy a belföldi jogsegély kérésének teljesítését a Ket. 26. § (1) bek. alapján megtagadja, mivel az nem felel meg a jogszabályban előírtaknak, ugyanakkor előadta azt is, hogy a TRIBERG General Kft. készletszámítási dokumentációjában a megkutatott bentonit átlagvastagsága 21,02 méter. A számítás alapját 88 db fúrás adatai képezték. A Bányakapitányság előadta azt is, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció földtani fejezete összhangban van a Bányakapitányság rendelkezésére álló dokumentumokkal. A Bányakapitányság VBK/1608-2/2013. sz., belföldi jogsegély kérésére adott válaszában előadta, hogy a Ket. 26. § (4) bek. alapján a jogsegély teljesítését megtagadja, egyebekben bányászati tevékenység esetében a 347/2006 (XII.23.) Korm. rendelet 4.sz. melléklet 7. pontja alapján a bevonási és közreműködési (hatáskört megállapító) feltétel nem teljesül, így a Bányakapitányságnak nincs hatásköre a tárgyi hatósági eljárásban. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. § (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja.
8
A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, 2014. 02. 19. dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán s. k. mb. igazgatóhelyettes
9
