ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős: év: Iktatószám: Előadó:
hó:
1281-5/2014. dr. Király Bernadett Zsófia / Kajári László
nap:
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
-
100 216 437
KTJ:
102 472 373
Tárgy: Ravazd, Kisalföld Erdőgazdaság Zrt. által Ravazd 0148 és 0149. hrsz. alatt tervezett lőtér létesítésének előzetes vizsgálata
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (9023 Győr, Corvin u. 9., statisztikai számjele: 11131298-0210-114-08) mint beruházó és üzemeltető által benyújtott, a Ravazd 0148 és 0149. hrsz. alatt tervezett lőtér létesítésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Tevékenység: sportlőtér létesítése. Érintett területek: Ravazd község, 0148 és 0149. hrsz. Érintett területek nagysága: 609 608 m2. Tervezett létesítmények: az épített lőtér (golyós fegyverekhez) létesítményei: 150 m golyós puskapálya, futódisznó-pálya, 12 db pisztolypálya; állandó jellegű tereplőtér sörétes fegyverekhez: 2 db skeet-trapp pálya, 6 db sporting pálya, 10 db compact sporting pálya; továbbá 20 db murvaburkolatú parkoló, 3 db buszparkoló, 4 db 20 lábas konténer. Létesítés várható időtartama: 3 hónap. Létesítés tervezett ideje: 2014. év eleje. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a GYR/047/00828-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A Ravazd 0148 és 0149 hrsz. alatt tervezett lőtér létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel.
G:\2014\HIRDETMENYEK\1281-5.doc
1
Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/3472-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a Ravazd, Kisalföld Erdőgazdaság Zrt. 0148 és 0149 hrsz. alatt tervezett lőtér előzetes vizsgálat vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott l. fokú döntés elleni benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/24293/2013. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Joghatóság 18208-4/2013. számú megkeresése és a megkeresésében hivatkozott, a Joghatóság honlapjáról elérhető és megismert, a Ravazd 0148 és 0149 hrsz.-ra tervezett lőtér előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom: a környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10. 539/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A 2013. december 18-án iktatott, hivatkozott számú megkeresésére a Ravazd külterület 0148, 0149 hrsz. alatt tervezett lőtér előzetes vizsgálati eljárással kapcsolatban az alábbi elsőfokú ingatlanügyi-földvédelmiszakhatósági állásfoglalást adom. A Járási Földhivatal mint a tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi-földvédelmi-hatóság a csatolt dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból az alább felsoroltak figyelembe vételével kifogást nem emel. − Amennyiben a fenti tervezett beruházás termőföldnek minősülő ingatlanokat is érinteni fog (a megküldött dokumentáció alapján igen), akkor arra a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7–15. §-ai az irányadóak, így a tervezett beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú végleges vagy időleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban – kérelemre – adja meg. − Ennek hiányában semmilyen, a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16–17. §-ának szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint: Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárások során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (1) bekezdése alapján – az eljárást fel kell függesztenie. − A tervezett beruházás során fokozott figyelmet kell fordítani a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11. § (1) bekezdésére: Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.” Écs Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 911-3/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „Elsőfokú jegyzői jogkörömben eljárva a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (9023 Győr, Corvin u. 9.) által, a Ravazd 0148 és 0149 hrsz. alatt tervezett lőtér előzetes vizsgálati eljárásában, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a szakhatósági hozzájárulást megadom. A szakhatósági állásfoglalás 6 hónapig használható fel. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem keletkezett. A szakhatóság hozzájárulása, állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
2
A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/01/6694-3/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a Ravazd 0148 és 0149 hrsz-ú ingatlanra tervezett lőtér előzetes vizsgálati eljárása tárgyában az alábbi kikötéssel adom szakhatósági hozzájárulásomat: − A kivitelezés során az igénybevétellel nem érintett szomszédos erdőket az Evt. 62-63. §-ai alapján nem érintheti káros hatás, károsítás. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” III. A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (9023 Győr, Corvin u. 9.) a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000,-Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000. sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg. Indokolás A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (9023 Győr, Corvin u. 9.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz a Ravazd, 0148 és 0149. helyrajzi számú ingatlanon tervezett lőtér létesítésének előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. melléklet 7/a. pontjának – erdő igénybevétele, nem termőföldként való további hasznosítás esetén 10 ha-tól –, és előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. többek között Ravazd Község külterületén alaptevékenysége részeként erdőgazdálkodási tevékenységet (erdőművelés, fakitermelés) folytat. A Zrt. a Ravazd, 0148 és 0149 hrsz. alatti erdőterületen sporttevékenység céljából sportlőtér kialakítását tervezi. A lőtér bejáratának közelében 20 db murvaburkolatú parkoló kerül kialakításra, valamint 3 db buszparkoló is készül. 3 db 20 lábas konténer összenyitásával pihenő, ill. fegyverraktár készül. A vizesblokk egy 20 lábas típusú szaniterkonténerben biztosított. A lőtéren többféle lövészeti sportág gyakorlására kívánnak lőpályákat kialakítani. Az intézmény egyszerre 50 fő tartózkodására alkalmas. Az épített lőtér tervezett létesítménye egy 150 m golyós puskapálya, futódisznó-pálya, valamint 12 db pisztolypálya. Az állandó jellegű tereplőtér a tervek szerint sörétes fegyverekhez 2 db skeet-trapp pályát, 6 db sporting pályát és 10 db compact sporting pályát foglal magába. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Hulladékképződéssel a tervezett gépjárműbeálló építése során kell számolni. A keletkezett hulladék várhatóan a következők szerint alapul: vegyes építési és bontási hulladék (EWC kód: 17 09 04) 4 t mennyiségben. Kezelésének módja átadás ártalmatlanítás, lerakás céljából, melynek átvevője a Győr-Szol Zrt. A becsült mennyiségek várhatóan nem haladják meg az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket.
3
Az üzemeltetés során kommunális hulladék keletkezik (EWC kódja: 20 01 03), melynek gyűjtése 240 l-es gyűjtőedényzetben történik. Kezelésének módja átadás ártalmatlanítás, lerakás céljából, melynek átvevője a Győr-Szol Zrt. Havária bekövetkeztének valószínűsége a vizsgált tevékenységből kifolyólag nem valószínűsíthető. Az esetleges haváriás eseményekről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes felügyelőséget. Vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi szempontból: A beruházás a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotára hatást nem gyakorol. A dolgozók ivóvízzel való ellátását vezetékes közműről oldják meg. A keletkező kommunális szennyvíz tárolására zárt gyűjtőtartály áll rendelkezésre. Az összegyűjtött szennyvíz az écsi szennyvíztisztító telepre kerül, melynek várható mennyisége 5 m3/hó. A keletkező csapadékvíz a környező területeken elszikkad. A hatóság felhívja a figyelmet a következőkre: a csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM– EüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. A kommunális szennyvízgyűjtő aknában az engedélyesnek biztosítani kell, hogy a gyűjtőakna mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 90%-ot. A telepen képződő és zárt aknában gyűjtött települési folyékony hulladék elszállítása kizárólag annak fogadására és tisztítására alkalmas szennyvíztisztító telepen történhet. A tevékenység során a 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés alapján felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg nem szennyeződhetnek. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek be kell jelenteni. Táj- és természetvédelmi szempontból: A lőtér kialakítása és működése – az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett – várhatóan nem okoz a természetes környezetben káros környezeti hatásokat. A hatóság konkrét természetvédelmi előírásait az építési eljárás során fogalmazza meg, de felhívja a figyelmet az alábbi ajánlásokra: A tervezett munkák során a cserjeirtást, fák eltávolítását kizárólag augusztus 1. és március 31. között szabad végezni, a költő madárfajok védelme érdekében. Az építési tevékenységek során keletkező meredek falú mélyedéseket (pl. munkaárkok) tilos több napig fedetlenül hagyni, mert az a kisemlősök, kétéltűek egyedeinek pusztulását okozhatja. E mélyedések betöltése, földmunkái során meg kell arról győződni, hogy nincsenek-e beléjük hullott védett állatok, s a munkát csak ezek kimentése után szabad folytatni. A tervezési területen az esetleges növénytelepítések során kizárólag tájra jellemző, őshonos növényfajok egyedei telepíthetőek, invazív növényfajok telepítése tilos. A tervezési terület körüli védett és Natura 2000 területek igénybevétele tilos. A Ravazd 0148, 0149 és 0182 hrsz-ú ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, azonban részei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetének. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Levegőtisztaság-, valamint zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a várható járműforgalom csak csekély mértékű közlekedési jellegű zaj- és légszennyezést okoz. Telepített légszennyező forrás nem tervezett. Tárgyi lőtér kialakítása és működése – az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett – várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat. A Ravazd, külterület 0148 és 0149 hrsz.-ú ingatlan környezetében minden irányban zajtól nem védendő erdő, illetve mezőgazdasági művelés alatt álló külterületek találhatóak. A tervezett lőtér és a hozzá tartozó építmények, épületek megvalósítása jelentős mértékű építési zajkibocsátással és légszennyezéssel nem jár, a kiszolgáló épületek jellemzően konténeres kialakításúak. A célállapotnak megfelelő használat során a szokásos tevékenység során Ravazd község legközelebbi, zajtól védendő területein a zajterhelési határértékek teljesülnek. A közlekedés mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti 3 dB-es mértéket. A létesítés további fázisában lefolytatandó építési és használatbavételi engedélyezés során indokolt a tényleges környezeti zajkibocsátás és zajvédelmi hatásterület vizsgálata és dokumentálása.
4
A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, vízminőség és vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00828-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (9023 Győr, Corvin u. 9.) kérelmére az előzetes vizsgálati eljárás során a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § és 4. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján, a hatáskörömbe tartozó kérdéseket vizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció a vonatkozó közegészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 1 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget, és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/3472-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Ravazd, Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 0148 és 0149 hrsz. alatt tervezett lőtér előzetes vizsgálat tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. Az engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §, illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati út a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján került meghatározásra.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/24293/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot tárgyi előzetes környezetvédelmi eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk.
5
A tárgyi ügyben rendelkezésre álló valamennyi ügyirat együttes vizsgálata során megállapítottuk, hogy a tervezett lőtér létesítése közvetlenül határos termőföld-területekkel, az elsőfokú talajvédelmi hatóság fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, a tevékenység hatása várhatóan nem lesz jelentős a termőföld területekre. Az eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi környezethasználati engedélyezési eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Az Engedélyes, a Kisalföld Erdőgazdaság Zrt. (9023 Győr Corvin u. 9.) befizette a talajvédelmi szakhatósági eljárásért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (Vll.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének talajvédelmi igazgatási díjak fejezet 12.9.4. pontja alapján, az előzetes környezethasználati engedélyezési eljárás során az 50.000.-Ft az igazgatási szolgáltatási díjat, és a díj befizetéséről szóló igazolást a Joghatóság megküldte Igazgatóságunkra. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 22. § (1) bek., 44. § (1) és (2) bek., a 45, § (2) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi LV. tv. 2. § a) és i) pontján, a 43. §-án, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korrn. rendelet 32/A. § (1) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(X!I.27.) Korm. r. 17. § (1) bekezdésén alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10. 539/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A hivatalunknál 2013. december 18-án iktatott hivatkozott számú megkeresésére a megküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítható, hogy a tervezett jövőbeni kivitelezés előreláthatólag termőföldnek minősülő külterületi ingatlanokat is érinteni fog, amely munka során termőföld igénybevételére (pl. deponálás, talajszerkezet károsodása, tömörödés stb.) is sor kerülhet. Az ingatlanügyiföldvédelmi-hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben – értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt – az érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni vagy mutatni a földhivatal termőföld más célú időleges vagy végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát (Tfvt. 9. § (1) bek). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 9. § (2) bek.). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. r. 1. § (1) bek., továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. r. 32/A. § (1) bek. és 4. sz. mellékletének 6. pontja alapján adtam meg. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását.” Écs Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 911-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. által a Ravazd, külterület 0148 és 0149 hrsz alatti ingatlanokon tervezett lőtér kialakításának előzetes vizsgálata tárgyában kereste meg hatóságomat, szakhatósági állásfoglalás kiadására. A Ravazd külterület 0148 és 0149 hrsz alatti ingatlanokon tervezett lőtér kialakítása helyi környezet- és természetvédelmi előírásokat nem sért. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt összevetve Ravazd Község Önkormányzatának Települési Környezetvédelmi Programjával, megállapítom, hogy a Ravazd 0148 és 0149 hrsz-ú ingatlanokon tervezett lőtér kialakításának környezet- és természetvédelmi szempontból akadálya nincs. A fellebbezésről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik.
6
Hatóságom hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §-a, illetve 4. számú melléklete állapítja meg.” A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/01/6694-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (9023 Győr, Corvin u. 9.) kérelmező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a T. Hatóságnál, mely eljárásban szakhatóságként keresték meg az erdészeti hatóságot. Kérelmező a szakhatósági közreműködés szolgáltatási díját lerótta. Tájékoztatom, hogy a tervezett beruházással kapcsolatban az erdészeti hatóság VAG/01/3358-8/2013 sz. jogerős határozatban erdőterület részterületének mezőgazdasági művelésbe vonását, illetve termelésből való kivonását engedélyezte a lőtér kialakítása céljából. A szomszédos erdőterületek védelméről a hivatkozott jogszabályhelyek alapján rendelkeztem. Szakhatósági állásfoglalásomat a Ket. 44. § (1) foglaltak alapján adtam ki, az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet és illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja, 2. § (3) bekezdése, 12. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklete rögzíti.” A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. Az eljárási költségről a Ket. 72. § (1) bekezdésének dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg.
Győr, 2014. március 24.
Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán sk. mb. igazgató-helyettes
7
