ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős
év:
hó:
Iktatószám:
13021-19/2014.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Kuller Gábor/ Bánki Zoltán
Melléklet:
nap:
KÜJ: 102750281 Tárgy:
KTJ: 102513126
Kapuvári Vízerőmű Kft., Mihályi, KisRába 16+863 cskm szelvényében épülő vízerőmű – előzetes vizsgálati eljárás - határozat -
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) a Kapuvári Vízerőmű Kft. (9331 Kapuvár, Kossuth L. u. 1.) által benyújtott, és az ÖkoTerv-Aqua Kft. (9141 Ikrény, Ady Endre u 32/a.) által készített, „Mihályi, Kis-Rába 16+863 km szelvényében épülő vízerőmű” tárgyú és OT14/2014. munkaszámú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1.)A vizsgált tevékenység jellemző adatai: A kérelmet benyújtó neve: Kapuvári Vízerőmű Kft. Székhely címe: 9331 Kapuvár, Kossuth L. u. 1. Levelezési cím: 1115 Budapest, Fraknó u. 42. Telephely címe: 9342 Mihályi, 098 – 099 hrsz. KSH szám: 12581689-3511-113-08
Tevékenység leírása: Helyszín: 9342 Mihályi, hrsz. 098. A Kis-Rába folyó 16+863 fkm szelvényében (099 hrsz.) Az ingatlan tulajdonosa - Kaiser Andrea Edina: (098 hrsz.) 1222 Budapest, Badacsony u. 20. - Magyar Állam: Kis-Rába folyó (099 hrsz.) A Kis-Rába folyó mellett a fenti hrsz.-ú területen 65 kW teljesítményű vízierőmű épül új vasbeton műtárggyal, új turbina házzal, kiszolgáló épülettel, nem jelentős építési munka keretében. A Kis-Rába vízfolyás energiájával villamos energiát termelnek, azt a közcélú áramszolgáltatói hálózatba juttatják. A vízturbina 65 kW-os generátort hajt meg, a termelt villamos energia 0,4 kV-os csatlakozó földkábellel az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Mihályi III. jelű 20/0,4 kV-os transzformátor állomásra jut. A beruházás a régi malom alépítményének igénybevételével valósul meg. Évi előirányzott energiatermelés 402 ezer kWh. Aktív napok száma: 329 üzemnap/év, 24 óra/nap folyamatos üzemmenettel. 2.)Az előzetes vizsgálati eljárásban a tevékenységgel kapcsolatos kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 3.)Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
G:\Hatarozatok\2014\13021-19.doc
III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának GY-01D/EPH/2927-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökség védelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére Mihályi, Kis-Rába 16+863 cskm. szelvényben épülő vízi erőmű előzetes vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 2./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal Járási Földhivatalának 10183/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 13021-5/2014 számú megkeresésére a Kapuvári Vízerőmű Kft. - Mihályi, Kis-Rába 16+863 cskm szelvényében épülő vízerőmű előzetes vizsgálati dokumentációval kapcsolatban hatáskör hiányában szakhatósági nyilatkozatot kiadni nem áll módunkban. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott döntés elleni fellebbezésben támadható meg.” 3./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének GYR/047/01418-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Mihályi 098 hrsz-ú területen, a Kis-Rába 16+863 cskm (099 hrsz.) szelvényében tervezett vízerőmű létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 4./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/1610-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím által a megkereséshez csatolt,
A Kapuvári Vízerőmű Kft. (=9331 Kapuvár, Kossuth L. u. 42.) megbízásából az ÖkoTerv-Aqua Kft. (9141 Ikrény, Ady Endre u. 32/a.) által készített, OT14/2014. munkaszámú Előzetes vizsgálati dokumentáció Mihályi, Kis- Rába 16+863 km szelvényében épülő vízerőmű szakanyagban foglaltak alapján, az alábbi TALAJVÉDELMI SZALHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS –t adom:
Az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadom. A talajvédelmi hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban, tárgyi beruházás kapcsán 17.2/103342/2010. iktatószámon adta ki szakhatósági hozzájárulását.
2
Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő 50.000.-Ft (azaz ötvenezer) igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél befizette.” 5./ Mihályi Önkormányzat Jegyzőjének 55-16/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) kérelmező részére a Mihályi, Kis-Rába 16+863 cskm szelvényben épülő vízerőmű előzetes vizsgálati eljáráshoz Mihályi község tekintetében szakhatósági hozzájárulásomat megadom. A szakhatósági eljárás során költségek nem merültek fel. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs. Az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja a jogorvoslati jogát.” 6./A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság 6122/2014./VH számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 13021-15/2014. számú megkeresése alapján a Kapuvári Vízerőmű Kft. (9331 Kapuvár, Kossuth L. u. 42.) kérelmére, a Mihályi, Kis-Rába 16+863 cskm szelvényében épülő vízerőmű tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból az alábbi feltételek közlésével hozzájárulok.
A kiviteli munkák során a tárgyi ügyben 2540-24/2010. számon kiadott és az OKTVF által 14/04960-21/2013. számon módosított vízjogi létesítési engedélyben foglaltakat be kell tartani. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a Kis-Rába szennyezésének elkerülésére, esetleges havária eseményt a kárelhárítás haladéktalan megkezdése mellett azonnal be kell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, illetve a mederkezelő Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságnak.
A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” IV. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 250.000, Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell az eljárás megindításakor befizetni.
INDOKOLÁS Kapuvári Vízerőmű Kft. (9331 Kapuvár, Kossuth L. u. 1., Lev. cím: 1115 Budapest, Fraknó u. 42., a továbbiakban: Ügyfél) 2014. július 11. –én kérelmet nyújtott be a Hatósághoz. Az Ügyfél kérelméhez csatolta az ÖkoTerv-Aqua Kft. (9141 Ikrény, Ady Endre u 32/a.) által készített, „Mihályi, Kis-Rába 16+863 km szelvényében épülő vízerőmű” tárgyú és OT14/2014. munkaszámú tervdokumentációt, és annak elfogadását kérelmezte. Az Ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerinti 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
3
A Hatóság megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A Hatóság megállapította azt is, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet 3. számú melléklet 73. pontja alapján – vízerőmű létesítés - előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján a Hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, a civil szervezetek az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A Hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3.-5. § -i alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: Létesül: Mihályi 098 és 099 hrsz.-ú területen, a Kis-Rába folyó mellett, 65 kW teljesítményű vízierőmű létesül új vasbeton műtárggyal, új turbina házzal, kiszolgáló épülettel, nem jelentős építési munka keretében. A Kis-Rába vízfolyás energiájával villamos energiát termelnek. A vízturbina 65 kW-os generátort hajt meg, a termelt villamos energia 0,4 kV-os csatlakozó földkábellel az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Mihályi III. jelű 20/0,4 kV-os transzformátor állomásra jut. A beruházás a régi malom alépítményének igénybevételével valósul meg. Évi előirányzott energia termelés 402 ezer kWh. Aktív napok száma: 329 üzemnap/év, 24 óra/nap folyamatos üzemmenettel. Műtárgy A műtárgy 15 m hosszú vasbeton építmény. A jobb parti csatorna a turbinára vezeti a vizet, a turbinától távozó víz szívócsatornán távozik. Ha a turbina áll, a bal parti „zúgó” vezeti el a teljes vízmennyiséget. A kezelő épület a turbina felett kerül kialakításra. A műtárgyhoz zsilipkapu, jégkapu, mozgatható gépi felhúzó szerkezetek, 50 mm pálcaközű gereb, olajhidraulikás rácstisztító gép, járda, négylapátos, kettős szabályozású K11 Kaplan turbina beton csigaházzal, a távozó vizet elvezető művek, kezelőépület, 3-fázisú Schorch szinkron generátor, turbinaház, hallépcső fahíddal, ideiglenes megkerülő csatorna, mederburkolatok, vízmércék, villamos és gépészeti berendezések tartoznak. A kiszolgáló villamos áram ellátás mellett más közmű-ellátás, valamint állandó személyzet és felügyelet nem tervezett. A talajvíz szintjének alakulását 2 db bal parti és 2 db jobb parti észlelőkúttal állapítják meg. Adataik: Sorszám Rendezett terep Kút talppontja Kút mélysége mBf. mBf. m 1. 130,2 123,0 7,2 2. 130,2 122,0 8,2 3. 130,2 121,0 9,2 4. 130,2 122,0 8,2 Létesítés A létesítés során a beton-, terméskő- és építési anyagszállító, valamint az építési területen üzemelő munkagépek kipufogógázainak kibocsátása és a földmunkák végzésekor képződő kiporzás okoz légszennyező hatást. A meghatározó kibocsátás a betonszállításkor jelentkezik: összesen kb. 23 gépkocsi forduló várható. A telephelyen 3 db munkagép fog dolgozni 5-15 napon át, napi 6-7 üzemórában. Az üzemanyag felhasználás alapján számították a légszennyező anyag kibocsátás várható értékét. Ezek felhasználásával a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja által értelmezett hatásterület lehatárolása céljából terjedésszámítást végeztek.
4
Megállapítható, hogy a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalon a számítások alapján nem lép fel, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja által értelmezett hatásterület nem alakul ki. A szállítási útvonal mentén fellépő immisszió növekmény a jelenlegi forgalom csekély mértékű növekedése miatt (max. 3,5 %) elhanyagolható. A földmunkák során képződő szálló por a munkavégzés helyétől 50-60 m-en belül kiülepszik, azaz a PM10-re vonatkozó hatásterület a telephely határain belül jelölhető ki. A telepítés során az építési és vízépítési munkáknál használatos hagyományos munkagépek, szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás átmeneti, az építés időtartamára korlátozódik. Az építési helyszínek külterületek, az építés időtartama 1 évnél rövidebb. A zajtól védendő területeken az építés során a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A létesítési munkák során nem veszélyes hulladékok, csomagolási (EWC 15 01 01 papír és karton, EWC 15 01 03 fa csomagolási, EWC 15 01 06 egyéb kevert csomagolási) illetve kevert építési-bontási hulladék (EWC 17 09 04) keletkezése várható nem jelentős mennyiségben (kb. 400 kg). A nem veszélyes hulladékokat elkülönítetten gyűjtik, majd engedéllyel rendelkezők részére tervezik átadni. A vízierőmű létesítését a földtani közeg veszélyeztetését kizáró módon kell végezni. A tevékenység nem okozhatja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot a földtani közegben. Üzemelés A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 13. pontja szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás nem létesül, a tevékenységnek nincs légszennyező hatása. A létesítmény célállapotnak megfelelő üzemeltetése során fellépő környezeti zaj hatásterülete a legközelebbi, Mihályi település zajtól védendő belterületét nem éri el, a létesítményre zajkibocsátási határérték megállapítása nem szükséges. A zajvédelmi hatásterülettel érintett ingatlanok és azok tényleges használati módja: Helyrajzi szám 0108 0106 098 095/6 0115/36 0115/35 099
Használati mód/művelési ág meder mezőgazdasági terület Lakóingatlan (építtető tulajdona) legelő szántó út Kis-Rába folyó medre
Az erőmű működéséhez kötődő rendszeres közlekedés, mint kapcsolódó tevékenység nem lesz, a környezet útjainak környezetében a zajterhelés érzékelhető megváltozását nem eredményezi. Az erőmű működése során környezeti rezgésforrás üzemeltetésére nem kerül sor. A létesítmény üzemelése során üzemszerűen csak olyan hulladék keletkezik, mely a gerebtisztító berendezésből kommunális jellegű hulladékként fennmarad. Az uszadékfa az alvíz felé elengedésre kerül. A gerebfogóból esetlegesen eltávolított települési szilárd hulladékot (EWC 20 03 01) konténerben gyűjtik, és szükség szerint elszállíttatják. Várható mennyisége 5 m3/év. A karbantartás során 5 évente keletkezhet veszélyes hulladék a gerebtisztító berendezés hidraulikaolajának (EWC 13 01 11*) lecseréléséből. Várható mennyisége 25 kg/5év.
5
A tárgyi létesítménynek van jogerős vízjogi létesítési engedélye. A vízierőmű építésével érintett ingatlanok közül a Mihályi 099 hrsz. (kivett, Rába folyó), 0111 hrsz. (kivett, elhagyott vízmeder), 0112 (szántó) hrsz-ú ingatlanok részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH20001 kódszámú, ”Rábaköz” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében, valamint részei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózatnak is. A vízjogi létesítési engedély száma: 2540-24/2010. Az engedély időbeli hatályának módosítását a Hatóság elutasította. Az ügyfél fellebbezése nyomán, az OKTVF 14/4960-21/2013. számú határozatában az első fokú hatóság döntését megváltoztatta, a létesítési engedély időbeli hatályát meghosszabbította. Az erőmű és a hozzá kapcsolódó hallépcső megvalósulása és üzemeltetése a Kis-Rába hosszirányú átjárhatóságának javítása által természetvédelmi szempontból kedvező. A tárgyi területen korábban malom üzemelt, aminek maradványai miatt jelenleg a folyó hosszanti irányban nem átjárható. A tervezett hallépcső – a természetvédelmi kezelő álláspontja szerint is - ökológiailag kedvezőbb állapotot biztosít. Felhagyás A felhagyás nem jár légszennyező anyag kibocsátással. A rekultiváció során a létesítéshez hasonló mértékű kibocsátás várható, értelmezhető hatásterület ekkor sem alakul ki. Az esetleges felhagyás során az építési és vízépítési munkáknál használatos hagyományos munkagépek, szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás átmeneti, a felhagyás időtartamára korlátozódik. A felhagyás során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, az építéshez hasonló hulladékok keletkezése várható a bontási munkálatok ideje alatt. Ezt követően a terület rekultivációja következik. Havária Havária esemény a létesítés és felhagyás esetén alkalmazott munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából, illetve a berendezés meghibásodásából alakulhat ki, mely során hulladékok képződésével - ezen belül veszélyes hulladékok (olajjal szennyezett talaj) keletkezésével - is kell számolni. BAT megfelelőség A vízierőmű létesítése és üzemeltetése a környezetvédelmi szempontokból megfelel az elvárható műszaki színvonal követelményeinek. A tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése – Mihályi – a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10. „Az ország többi területe” kategóriába tartozik. A tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. A létesítés, üzemeltetés, esetleges felhagyás során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, így környezeti hatásvizsgálat végzése nem indokolt. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Hatásvizsgálat elrendelése, mivel jelentős hatások nincsenek hulladékgazdálkodási szempontból, nem vált szükségessé. Jelentős hulladékképződéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. A létesítés és üzemelés a jogerős vízjogi létesítési engedélyben foglalt feltételekkel védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja negatívan, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol.
6
A Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §., illetve a 5.számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának GY-01D/EPH/2927-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére Mihályi, Kis-Rába 16+863 cskm. szelvényben épülő vízi erőmű előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. Az engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Jelen esetben fokozottan fontos ez, hiszen a tervezett erőmű közvetlen környezetében régészeti lelőhely ismert. A kulturális örökség elemei védelmét A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén, a joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén, a hatáskör a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §, 1. számú melléklet 7. pontján alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal Járási Földhivatalának 10183/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 2 pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 13021-5/2014 számon a Kapuvári Vízerőmű Kft. - Mihályi, Kis-Rába 16+863 cskm szelvényében épülő vízerőmű előzetes vizsgálati dokumentációval kapcsolatban szakhatósági megkeresést küldött hivatalunkhoz. A becsatolt dokumentumok áttanulmányozva megállapítottuk, hogy az eljárás termőföldet nem csak kivett (Mihályi 098, 099 hrsz.) lakóház udvar, Kis-Rába folyó megnevezésű ingatlanokat érint, ezért a Földhivatal jelen ügyben hatáskörrel nem rendelkezik. Nyilatkozatomat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXX1X. törvény 8.-11. §-ban foglaltak figyelembevételével adtam. Jelen végzésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44.§, 45/A. (3) bek és a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (Xll.28.) VM rendeletet foglaltakon alapul. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdés zárja ki.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének GYR/047/01418-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 3 pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Kapuvári Vízerőmű Kft. (9330 Kapuvár, Kossuth L. u. 1.) kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 5 nap.
7
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/16102/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 4 pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a Mihályi, Kis- Rába 16+863 km szelvényében épülő vízerőmű, előzetes vizsgálat tárgyú beruházás: az eljárás időpontjában termőföldnek minősülő ingatlanokat nem érint, de termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos, az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, a tevékenység hatása a környező, eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős, a Talajvédelmi hatóság tárgyi beruházás során a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban 17.2/10334-2/2010. iktatószámon adta ki szakhatósági hozzájárulását. A talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.4. pontja alapján, a talajvédelmi szakhatósági eljárásért 50.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, amit az ügyfél befizetett. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 21. § (1) bek., a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A §., 4. számú melléklet, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. § -án alapul.” Mihályi Önkormányzat Jegyzőjének 55-16/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta:
8
„Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, árpád u. 28-32.) szakhatósági állásfoglalást kért Mihályi község jegyzőjétől mint illetékes jogkört gyakorló hatóságtól a Mihályi, Kis-Rába 16+863 cskm szelvényben épülő vízerőmű előzetes vizsgálati eljáráshoz a helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozóan. Az eljárás során megállapította, hogy a nyomvonal nem érint helyi környezetvédelmi, természetvédelmi területet. A Helyi Építési Szabályzat az építés által érintett területeket vízgazdálkodási és idegenforgalmi övezetbe sorolja, illetve a terület országosan védett (Natura 2000) természeti érték. A fentiek alapján előzetes vizsgálati dokumentációhoz hozzájárulok. Az eljáráshoz a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. szabályai alapján folytattam le. Végzésemet a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében biztosított jogkörömben, a 2004. évi CXL. tv. 44-45. §-ai alapján hoztam meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság 6122/2014./VH számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 6. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 13021-15/2014. számú levelében - kérelemre indult, előzetes vizsgálati eljárásban - megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Hatóság), mint területi vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott - az ÖKO-Terv Aqua Kft. által OT14/2014. munkaszámon készített - dokumentációban foglaltak és a tárgyi ügyben a vízügyi hatóságnál keletkezett előzmény iratok szerint a tervezett beruházás vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontok szerint a fenti kikötéssel megvalósítható. A tárgyi vízerőmű vízi létesítményei rendelkeznek az elsőfokú vízügyi hatóság által 2540-24/2010. számon kiadott és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által 14/0496021/2013. számon módosított vízjogi létesítési engedéllyel, melyek a vízimunkák elvégzésére és a vízilétesítmények megvalósítására feljogosítják engedélyest. Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 13021-5/2014. számon már megadta tárgyi eljárásban szakhatósági állásfoglalását 2014. 08. 13-án, melyben vízgazdálkodási szempontú állásfoglalása szerepelt. Az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség vízvédelmi hatáskörében 2014. szeptember 9-ig nem zárta le az előzetes vizsgálati eljárást, így jelen állásfoglalás a vízvédelmi tárgyú szempontokat is tartalmazza. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (6) bekezdése és 72.§ (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a 44.§ (9) bekezdése zárja ki. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésén és 5. mellékletén, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdésén alapul, illetékessége a Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 1. pontján alapul.” Mihályi Község Önkormányzatának Jegyzője, 55-15/2014. hiv. sz. belföldi jogsegély keretében adott válaszában az alábbiakat adta elő: „Mihályi Közös Önkormányzati Hivatal nevében, ezúton nyilatkozom, hogy Mihályi, Kis-Rába 16+863 cskm szelvényben épülő vízerőmű előzetes vizsgálati eljáráshoz készült OT14/2014. számú előzetes vizsgálati dokumentáció Mihályi Község Önkormányzatának településrendezési tervével, szabályozási tervével összhangban van.”
9
A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tárgyi vízerőmű létesítése és működése - az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett - várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, környezeti hatásvizsgálat végzése nem indokolt. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a tervdokumentációra, a hivatkozott jogszabályi helyekre valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró Hatóság a fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 96. § és 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2014. november 07. dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgatóhelyettes
10
