ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat Év:2015 Hónap:01 . JOGERŐS Iktatószám: 16339-3/2014.
Nap:06
KÜJ: 100 695 562
Ügyfél:
KTJ (telephely): KTJ (létesítmény): 101 597 156 B-B BETON Kft.
Előadó:
dr. Sebő F. Dániel
Telephely:
9027 Győr, Pesti út 1/A.
Szakértő:
Ódor Imre
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási bírság
Melléklet:
-
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
-
HATÁROZAT
I.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a B-B BETON Beton- és Betonelemgyártó Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 7251 Kapospula, Rákóczi Ferenc u. 17.; a továbbiakban: ügyfél) hulladékkezelésnek minősülő tevékenység (előkezelés) jogellenes folytatása miatt – hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett –
figyelmezetésben részesíti.
II.
A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről.
III.
Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke 15.000,Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni; Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városháza tér 1.) által benyújtott fellebbezés illetékmentes.
G:\Hulladek\2014\Sebo\16339-3
1
INDOKOLÁS
2013. december 19. napján panaszbejelentés érkezett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban: hatóság), miszerint a 9027 Győr, Pesti út 1/A. sz. alatti (a Holcim Beton Zrt. likócsi telephelyével megegyező) ingatlanon (a továbbiakban: ingatlan) nagy mennyiségű bontási hulladékot helyeztek el. A hatóság tárgyi ingatlanra vonatkozó szemlét rendelt el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 56. (1) bekezdése és 57. § (1) bekezdése alapján 2013. december 19. napjára, melynek során megállapította, hogy a helyszínen senki nem tartózkodott. A nyitott bejárati kapun túl található irodaépület zárva volt; az ingatlan hátsó, betonozott részén nagy mennyiségű építési-bontási hulladék került elhelyezésre, mely az újonnan kialakított árvízvédelmi töltésen belül volt. A 80 x 30 méteres területen mintegy 4 méter átlagmagasságban fellelt, alábbi táblázatba foglalt hulladékok mellett 1 db törőgép állt, valamint – műszaki becslés szerint – 300 tonna mennyiségű letört beton:
Azonosító kód
Hulladék megnevezése
Becsült mennyiség (m3)
Sűrűség (tonna/m3)
Számított mennyiség (tonna)
17 01 07
Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól
9.600 m3
1,01
9.696
A ingatlanra beérkező IVECO típusú és LLY-011 forgalmi rendszámú tehergépjármű vezetője a leürítést követő elmondása szerint a B-B BETON Beton- és Betonelemgyártó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 7251 Kapospula, Rákóczi Ferenc u. 17.; a továbbiakban: ügyfél) végez bontási munkálatokat a volt győri hűtőház területén és az onnan szállít törmeléket a bemutatott szállítólevél szerint, a szállítmány feladója és címzettje egyaránt az ügyfél. A helyszíni szemlén fényképfelvételek készültek. A Ket. 2. § (3) bekezdése értelmében: „A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.” A Ket. 50. § (1) bekezdése értelmében: „A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni.” A hatóság fenti jogszabályhelyeken nyugvó tényállás-tisztázási kötelezettsége keretében ügyfélszolgálati irodájába idézte – törvényes képviselője útján – az ügyfelet a Ket. 46. § (1) bekezdése alapján kibocsátott 191-1/2014. sz. végzésével. Az ügyfél nyilatkozattételre jogosult képviselője a 191-3/2014. sz. jegyzőkönyv felvétele során elismerte, hogy 2013. novembertől kezdődően folyamatosan helyezett el a 9027 Győr, Hűtőház u. 2. sz. alatti ingatlanon lévő hűtőház bontásából származó hulladékokat; ám azok szállítását nem ő, hanem – szóbeli megállapodás útján – Jakab Károly e.v. (székhely: 8417 Csetény, Petőfi Sándor u. 149.) és Horváth Szabolcs e.v. (székhely: 8417 Csetény, Hunyadi u. 11/A.) végezték; az ügyfél kizárólag bontási tevékenységet folytatott. Az ügyfél előadta továbbá, hogy a HEROLD-TRANS Kft-vel (székhely: 9123 Kajárpéc, Kossuth Lajos u. 42.), mint tárgyi ingatlan tulajdonosával írásbeli szerződést kötött fenti hulladékok elhelyezésére vonatkozóan, melynek másolatait mellékelte is. Az ügyfél – szóban – megbízta továbbá az NHSZ Zöldfok Zrt. (székhely: 8600 Siófok, Bajcsy-Zsilinszky u. 220.; a továbbiakban: zrt.) alkalmazásában álló Kincses Andrást az ingatlanon lévő építési-bontási hulladékok törésének elvégzését illetően, melyre vonatkozó írásos dokumentum nem áll rendelkezésre. A zrt. 10307-13/2007. sz. jogerős határozatba foglalt egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Az ügyfél azt is elismerte, hogy az ingatlanon elhelyezett valamennyi hulladék az ő tulajdonát képezi, melyekkel kapcsolatos nyilvántartás nincs birtokában, azonban a szállítást végző fentebb megnevezett egyéni vállalkozók fuvarleveleinek, illetve számláinak másolatait a
2
hatóság részére 15 napon belül benyújtja. Miután a hulladékok keletkezési helyén, azaz a bontással érintett területen nem állt rendelkezésre elegendő terület, ezért a hulladékok elszállításra kerültek a szomszédos tárgyi ingatlanra további darálásra, valamint a darálást követően útalapban történő értékesítés céljából, melyek kezelésüket követően is az ügyfél tulajdonában maradtak. A hulladékok darálása 2014. március 1. napjáig volt tervezett, az elszállítás a minősítést követően folyamatosan történt. A hűtőház bontási munkálatainak 2014. január elejei befejeztével tárgyi ingatlanról elszállítás nem történt, ahogy további beszállítás sem. Az ügyfél 2014. február 24. napján kelt beadványában a hatóság rendelkezésére bocsátotta a szállítást végző egyéni vállalkozók fuvarleveleinek, illetve számláinak másolatait, valamint a hűtőház bontási tevékenységre vonatkozó szerződés másolatát is benyújtotta. A hatóság megállapította, hogy a fuvarlevél-másolatokon nem állnak rendelkezésre a hulladékok mennyiségére vonatkozó információk. A hatóság 191-6/2014. sz. végzésében ismételten a tényállás tisztázásra hívta fel az ügyfelet, miután tárgyi ingatlanra vonatkozó Bontási Hulladéknyilvántartó Lapon szereplő hulladékok közül nem volt követhető, hogy mely hulladékok milyen mennyiségben kerültek elhelyezésre. Az ügyfél 2014. április 18. napján kelt beadványában előadta, hogy mindösszesen 11.000 tonna mennyiségű 17 01 01 azonosító kódú beton megnevezésű hulladék került elhelyezésre az ingatlanon, mellyel összefüggésben a Bontási Hulladéknyilvántartó Lapon szereplő többi hulladékra vonatkozóan kezelők átvételi igazolása is megküldésre került. A tényállás további tisztázása érdekében kibocsátott 191-8/2014. sz. végzésében a hatóság újabb nyilatkozattételre hívta fel az ügyfelet az ingatlanon lévő hulladékok ledarálásra, minősítésre és elszállításra került mennyiségét illetően. Az ügyfél 2014. október 13. napján kelt beadványában előadta, a hulladékok darálásával, rostálásával és későbbi értékesítésével is a PACZIGA Kft-t (székhely: 3295 Erk, Orczy út 13.) bízta meg, ami a hatóság nyilvántartásában alapján 100 745 063 KÜJ számon kívül sem KTJ számmal, sem hulladékkezelési, sem hulladékgazdálkodási engedéllyel nem rendelkezik. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 62. § (1) bekezdése értelmében: „Hulladékgazdálkodási tevékenység – e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.” A Ht. 2. § (1) bekezdés 26. pontja alapján a hulladék 7. pont szerinti előkezelése is, mint 36. pont szerinti kezelési tevékenység hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül. A Ht. 15. § (2) bekezdése értelmében: „Hasznosítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.” A hatóság megállapította, hogy az ügyfél tárgyi ingatlanra vonatkozóan sem hatályos hulladékkezelési, sem hulladékgazdálkodási engedéllyel nem rendelkezik. A Ht. 86. § (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.”
3
A Hbr. 1. § (3) bekezdés d) pontja értelmében: „A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint.” A Hbr. 1. § (5) bekezdése értelmében: „Az alapbírság összege az e § (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg – az e § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével –, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.” Miután az ellenőrzést követően az ügyfél az ingatlanon fellelt hulladékok engedéllyel rendelkezők részére történő átadását és termékké történő minősítését nem tudta maradéktalanul igazolni, ezért az alapbírság összegét 18.000,- Ft, (azaz tizennyolcezer forint) összegben határozta meg a hatóság. A Hbr. 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve – a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságának vizsgálata keretében – a hatóság azt állapította meg, hogy fenti hulladékok különösen nagy mennyiségben kerültek gyűjtésüket követően előkezelésre az ingatlanon, ezért a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére – fenti jogszabályhelyre hivatkozással – nincs lehetőség. Fentieken túl a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét – a Ket. 94/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Fentiek nyomán a hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége, avagy károsító hatása csekélymértékű volt, ugyanakkor a térség hulladékgazdálkodási helyzetére számottevő hatást gyakorolt; egyéb káresemény, környezetkárosítás, illetve környezetveszélyeztetés nem történt. Fentieken túl a hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy az ügyfél jogsértésével gazdasági előnyre tett szert a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: „Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel (számítással) meghatározott tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni.” Miután a becsléssel meghatározott hulladéktömeg (9.696 tonna), illetve az ügyfél nyilatkozata alapján megadott 11.000 tonna is a Hbr. szerinti „1.000 tonna feletti” tömegtartományba esik, melynek felső határa nincs, annak középértéke sem számolható, ezért a bírság összeg megállapításánál a műszaki becsléssel megállapított 11.000 tonna mennyiséggel kell számolni. B = A x M x S, ahol: B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (18.000) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó
4
Az M módosító tényező értéke Hbr. mellékletének 3. pont c) bekezdése alapján: M = V x Mc,t ahol V = 1 mivel egyéb nem veszélyes hulladékról van szó Mc,t = 1077,75 + (t – 1000) x 0,80 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 11000 tonna
Így
Mc,t = 1077,75 + (11000 – 1000) x 0,80 = 9077,75
A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 1 x 9077,75 = 9077,75 B = A x M x S = 18000 x 9077,75 x 1= 163.399.500,- Ft. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.” A hatóság fentiek nyomán megállapította – miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. § (3) bekezdés d) pontja alapján kerülne sor –, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” Fentiekre tekintettel a hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. § (1) bekezdés c) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A hatóság jelen eljárását 2014. november 14. napján indította meg az ügyféllel szemben, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 16339-1/2014. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az ügyfelet; melyet – a tértivevény tanúsága szerint – az ügyfél nevében 2014. november 24. napján vettek kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel – ide nem értve az ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozó beadványt – a hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett.
5
A hatóság eljárását megelőzően fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során – alábbiak szerint – azt, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Az ügyfél 16339-3/2014. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán – figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem volt és a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn – a hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 96 §-a 98. § (1) bekezdése, valamint a 99 § (1) bekezdése biztosítja. Az ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg; Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városháza tér 1.) által benyújtott fellebbezés az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentes. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete állapítja meg. Győr, 2014. december 15. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán s. k. Mb. igazgató-helyettes
6
