ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős
év:
hó:
KÜJ: DD Energy Kft.:
nap:
103126629 Arrabona Geotermia Kft.: 103126618
Iktatószám:
1147-3/2015.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Kuller Gábor/ Bartókné Hajnali Beáta/ Herczeg Zoltán/ Winkler Anett/ Tarjányi István/ Perjés Katalin
Melléklet:
Tárgy:
KTJ: Pér:102489588 Bőny:102524878
DD Energy Kft., Győr-Bőny-Pér geotermikus fűtőrendszer környezetvédelmi engedélyének módosítása
- határozat -
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság), mint elsőfokú hatóság az Arrabona Geotermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56. A lh. 4. em.) és a DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56. A lh. 4. em.), mint engedélyesek részére a 920-20/2014. számú határozattal módosított és a 13502-36/2013. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedélyt – a DD Energy Kft. és a Arrabona Geotermia Kft. kérelmére – mó do sít ja az alábbiak szerint: II. 1./A 920-20/2014. sz. határozattal módosított és a 13502-36/2013. számon kiadott határozat II. fejezete helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: A tevékenység ismertetése A geotermikus termelőkutak és a hőközpont a Bőny 0174/15 helyrajzi számú ingatlanon kerülnek kialakításra. A geotermikus visszasajtoló kutak a Pér 082/23 helyrajzi számú ingatlanon kerülnek kialakításra. A hőközpontot a visszasajtoló kutakkal összekötő vezeték Bőny és Pér külterületén kerül kiépítésre. Az érintett ingatlanok az alábbiak: Pér: 083, 077, 072, 071, 075/9 hrsz. Bőny: 0174/15. 0166/3, 0168, 075/7, 071, 072, 077/1, 083/1, 082/23 hrsz. A geotermális rendszer primer oldali hő ellátásához 2 db termelőkút és 2 db visszasajtoló kút telepítése szükséges. A kitermelendő vízmennyiség 10.600 m3/nap a fűtési időszakban, és 6.260 m3/nap a nyári időszakban a két termelőkútból külön-külön. A termelő kutakból kinyert vízből-, a közeg hőtartalma
G:\Hulladek\2015\Kuller\1147-3.doc
hasznosításra kerül (hőközpontban lévő hőcserélők segítségével), a kitermelt vízmennyiség pedig hitelesített vízmennyiség mérők igazolása mellett zárt rendszeren keresztül visszavezetésre kerül a nyelető kutakba, illetve ezeken keresztül a vízadó rétegbe. A tervezett fűtési rendszer üzemeltetése zárt rendszerkörben történik. A tervezett tevékenység a termelő és visszasajtoló kutak építésére, illetve a kutakat a hőközponttal összekötő vezetékek kiépítésére, valamint a hőátadáshoz kapcsolódó gépészeti egységekre terjed ki és alábbi főbb elemekkel lehet jellemezni: · 2 db 2200-2400 m talpmélységű termelő kút, · 2db kútszivattyú · 2 db gáztalanító, · 2 db központi biztonsági szelep, · 2 db nyomásfokozó szivattyú egység, · 2 db termál-nyomó vezeték, · 1 db hőközpont, · csatlakozó vezeték a visszasajtoló kutakhoz, · 2 db visszasajtoló egység (termálvíz puffer tartály, belül szerelvényekkel, visszasajtoló szivattyú, termálvíz finomszűrő, iszap leválasztó tartály, derített víz visszaadó szivattyú, iszapkiadó szivattyú), · 2 db 2200-2400 m talpmélységű visszasajtoló kút. A rendszer ismertetése: Az egy termelő kútból kútszivattyú segítségével a gáztalanító és szűrőegységeken keresztül a hőcserélőkbe jut a kitermelt víz. A gáztalanító tartály a víz gáztalanítására és az esetlegesen fellépő nyomáslengések csillapítására szolgál, így egyben kiegyenlítő tartályként is funkcionál. A rendszerben lévő biztonsági szelep a folyamatos, megfelelő üzemi nyomás biztosítására szolgál. A kialakításra kerülő megkerülő ág, a szabályozószelepek segítségével a megfelelő hőmérséklet biztosítására szolgál. A tervezett hőközpontból a termálvíz az önműködő szűrőegységeken és a visszasajtoló kúton keresztül jut a vissza a vízadó rétegbe. A hőközpont és a visszasajtoló kutakat a föld alatt vezetett 4500 m hosszú vezeték köti össze. A fentiekben leírt rendszer „primer körként” szerepel. A fűtőközeg (sótalanított víz) a hőcserélők „szekunder körén” kerül átszivattyúzásra a GYŐRHŐ távhő rendszer, illetve az AUDI, Ipari park rendszere felé, ahol fűtési, melegvíz ellátást biztosít. A tervezett geotermikus kutak ferde fúrással készülnek, azaz az 1800 m alatti fúrási szakaszokon a fúrás irányított ferdített fúrással mélyül. Kút neve
Felszíni koordináták
Talpi koordináták
Tervezett talpmélység (m)
Kút típusa
BON-PE-01
X=554939,82 Y=258278,13
X=554901 Y=257782
termelő
BON-PE-02
X=554952,41 Y=258293,67
X=555360 Y=258168
PER-PE-01
X=554341 Y=255310 X=554374,26 Y=255350,90
X=554584 Y=255127 X=554284 Y=255560
2400 (függőleges) 2600 (várható kúthossz) 2400 (függőleges) 2600 (várható kúthossz) 2395 (függőleges) 2416 (kúthossz) 2400 (függőleges) 2600 (várható kúthossz)
PER-PE-02
A visszasajtoló és termelő kutak műszaki adatai: 0,0 -50,0 m között Ø 508 mm 0,0- 1000,0 m között Ø 339,73 mm 900,0 – 2000,0 m között Ø 244,48 mm 1950,0-2400,0 m között Ø 177,80 mm
2
termelő
visszasajtoló visszasajtoló
Bőny/ Pér- Győr Ipari park, AUDI fűtésrendszer ellátása Kútból kivett víz várható maximális hőmérséklete: 105 oC Visszasajtolásra kerülő víz hőmérséklete: 63 oC Hasznosítható hő dt: 42 oC Kivett vízmennyiség (méretezési): 150 l/sec Átadandó hő teljesítmény: 26 400 kW A fűtési idény: október 15.- április 15. közötti időszakban: napi mértékadó vízigény: 5 300 m3/d , óracsúcs: 220 m3/óra Nyári időszakban: napi átlagos vízigény: 2 900 m3/d, óracsúcs: 130 m3/óra A rendszer éves összes vízigénye (biztonsági tartalék vízkontingenssel számolva), mely jelen engedélyezés alapja 1 920 000 m3/év. Bőny/ Pér- GYŐRHŐ távhő rendszer ellátása Kútból kivett víz várható maximális hőmérséklete: 105 oC Visszasajtolásra kerülő víz hőmérséklete: 63 oC Hasznosítható hő dt: 42 oC Kivett vízmennyiség (méretezési): 150 l/sec Átadandó hő teljesítmény: 30 800 kW A fűtési idény: október 15.- április 15. közötti időszakban: napi mértékadó vízigény: 5 300 m3/d, óracsúcs: 220 m3/óra Nyári időszakban: napi átlagos vízigény: 3 360 m3/d, óracsúcs: 140 m3/óra A rendszer éves összes vízigénye (biztonsági tartalék vízkontingenssel számolva), mely jelenengedélyezés alapja 2 200 000 m3/év. A kitermelt vízmennyiség teljes egészében visszasajtolásra kerül a tervezett visszasajtoló kutakba. III. Jelen módosítás a 920-20/2014. sz. határozattal módosított és a 13502-36/2013. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedély egyéb részeit nem érinti, azok változatlanul érvényben maradnak. IV. A környezetvédelmi engedély módosítására irányuló eljárás során megkeresett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatalának 10158/5/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „T. Cím szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a DD Energy Kft., Győr-Bőny-Pér geotermikus fűtőrendszer környezetvédelmi engedélyének módosítása tárgyában. A Járási Földhivatal, mint I. fokú ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság a tárgyi üggyel szemben kifogást nem emel.” 2./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/713-6/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása a joghatóság fenti számú megkeresésében megjelölt elektronikusan hozzáférhető AQUIFER Kft. (1041 Budapest, Károlyi I. u. 21-23. A/8.) által készíttetett „GYŐR-BŐNY-PÉR Geotermikus hőerőmű Részletes környezeti hatásvizsgálat Módosítás 2014. október" megnevezésű szakanyag, valamint Tisztelt Cim 13502-21/2013, és 920-6/2014. számú megkereséseihez csatolt az Aquifer Kft. (1041 Budapest, Károlyi J. u. 21-23. A/8.) által készíttetett korábbi szakanyagok alapján az alábbi
3
TALAJVÉDELEMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS -t adom az új kúthelyek figyelembe vételével, a módosult dokumentáció alapján környezeti hatásvizsgálat talajvédelmi szempontból elfogadható, a beruházás létesítési munkálatai során érintett termőföld területek humuszos termőréteg eltávolítása talajvédelmi tervre alapozottan, a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával, az engedélyező hatóság jogerős határozatának birtokában kezdhető meg, a környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat ellent fellebbezésben támadható meg. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.19.1. pontja alapján az engedély módosítása a szakhatósági eljárásra megállapított díj 50 %-a, azaz 25.000,- Ft huszonötezer forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, mely igazgatási szolgáltatási díjat a DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki 56, A lh., IV. em.), mint ügyfél a korábbi módosított engedélyezési eljárás során megfizetett.” 3./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00727-5/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Győr-Bőny-Pér térségében geotermális fűtőrendszer megvalósítás környezetvédelmi engedélyének módosításához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 4./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/1370-9/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a DD Energy Kft., Győr-Bőny-Pér geotermikus fűtőrendszer környezetvédelmi engedélyének módosítása feltételéül előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja. A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel. Az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés, vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 5./Bőny Község Jegyzőjének 165-15/2014 sz. szakhatósági állásfoglalása: „A DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) és az Arrabona Getermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) kérelmére a Győr – Bőny - Pér geotermikus fűtőrendszer környezetvédelmi engedélyének módosítása tárgyú megkeresésére az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A 481/2014. (XII.17.)Korm. rendelet 31. § e) pontjára tekintettel és az 5. számú melléklet alapján a tevékenység – a módosult geotermikus kutak és primer hőközponton keresztül a termálvízből kinyerésre kerülő hőenergia, majd a lehűlt termálvíz mélyfúrású kúton keresztül visszasajtolása ugyanazon kitermeléssel megegyező földtani közegbe – nem veszélyeztet környezeti elemet, környezetveszélyeztetés nem fordul elő.”
4
6./Pér Község Jegyzőjének 289-19/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Alulírott Rákli Lászlóné Pér Község Aljegyzője igazolom, hogy az „Arrabona Geotermia Kft. DD Energy Kft. Győr-Bőny-Pér geotermikus fűtőrendszer környezeti hatásvizsgálata” tárgyban a DD Energy Kft. környezetvédelmi engedély módosítása iránti kérelme Pér Község Önkormányzat Képviselő-testületének a többször módosított, helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VII.22.) számú önkormányzati rendeletével (HÉSZ), a településrendezési és területrendezési tervekkel összhangban van, illetve azoknak megfelel, a szakhatósági hozzáhárulást feltételek közlése nélkül megadom. Jelen nyilatkozatot a DD Energy Kft. Győr-Bőny-Pér geotermikus fűtőrendszer kialakítása tárgyában környezetvédelmi engedély módosításának kiadásához adtam ki.” 7./A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1384-1/2015.ált számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28- 32.) 1147-2/2015. számú megkeresése alapján a DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) és az Arrabona Geotermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) kérelmére, a tárgyi környezetvédelmi engedély módosítási eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága az engedély kiadásához, vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi f elt éte l lel já ru lo k ho zzá :
A vízilétesítmények létesítésének megkezdése előtt vízjogi létesítési, rendeltetésszerű üzemeltetéséhez, pedig vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni hatóságunktól a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemtől és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletnek megfelelő tervdokumentáció benyújtásával.
A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” V. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 675.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 337.500,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg.
IND O KOLÁ S DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) és az Arrabona Geotermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56. A lh. 4. em.) - a továbbiakban együtt: Ügyfél - 2014. november 05-én kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, és kérelmében a 920-20/2014. sz. határozattal módosított és a 13502-36/2013. számon kiadott környezetvédelmi engedély módosítását kérelmezte. Az Ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket, a civil szervezetek az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot.
5
A kérelem alapján a Hatóság a következő tényállást állapította meg: A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése alapján, mivel a tevékenység céljára lehatárolt terület változásának mértéke nem éri el a 25 %-ot, illetve a tevékenység volumene sem haladja meg 25 %-kal a korábbi engedélyben meghatározott mértéket, a környezetvédelmi engedély módosításához nem szükséges környezetvédelmi felülvizsgálat. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A benyújtott dokumentáció alapján konstatálható, hogy a tervezett geotermikus rendszer módosított helyszínre tervezett kútjai a legközelebbi Pér község területétől 480 méterre, illetve Bőny község lakott területétől 1730 m-re létesülnek. A tervezett létesítmény megvalósítása, üzemeltetése során a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet előírásai teljesülnek, a zajvédelmi hatásterület nem éri el a legközelebbi védendő területeket. A kutak helyszínének kismértékű megváltoztatása zajvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi szempontból nem okoz jelentős környezeti hatást. A hatályos környezetvédelmi engedély előírásainak módosítása nem szükséges. A szivattyútelepek és hőközpontok létesítés során a földmunkálatokból adódó por szennyezéssel és a munkagépek, szállítójárművek kibocsátásának légszennyezésével lehet számolni, melyek az építési, kivitelezési időszak elteltével megszűnnek. A benyújtott dokumentáció szerint a kútfúrás során kijelölt hatásterület a kutak környezetében 108 m-es sugarú körben várható, tehát a munkavégzés helyétől számított 108 m-en belül kiülepszik a felvert por. Vezetéképítés során a vezeték mindkét irányában 3-3 m a porszennyezés nagysága. A telephelyeken légszennyező pont- és diffúz forrás nem létesül. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, és ideiglenes, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Az üzemelés során légszennyezés, porkibocsátás nem várható. A kutak helyének változása hulladékgazdálkodási szempontból változást nem jelent. A geotermális fűtőrendszer üzemelése közben, normál üzemmód mellett a talaj nem károsodik. A tervezett létesítmények felhagyása, illetve megszűntetése előrelátható időn belül nem várható. A használatban lévő kutak szakszerű lezárásáról gondoskodnak. Az eljárás során a Hatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §., illetve a 5.számú melléklete, továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (9) b bekezdése alapján –megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatalának 10158/5/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Tájékoztatom, amennyiben a beruházás termőföldeket érint a más célú hasznosítást megelőzően a termőföld rendeltetésének megváltozása miatt kérni kell a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXX1X. törvény előírásainak megfelelően a Földhivatal engedélyét. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban - kérelemre - adja meg. Az engedély megadása előtt a beruházási munkákat megkezdeni nem lehet, ha ez megtörténne, az engedély nélkülinek minősül, és a Földhivatal az eredeti állapot helyreállítását köteles elrendelni. A tervezés során a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXX1X. törvény 11.§ (4) bekezdésére hívom fel az érdekeltek figyelmét: „Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.”” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/7136/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi környezeti hatásvizsgálati eljárás során, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából.
6
A megkeresést közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy: Igazgatóságunk 17.2/1383-4/2013. számon szakhatósági állásfoglalást adott ki a Győr-Bőny- Pér geotermikus fűtőrendszer környezeti hatásvizsgálat engedélyezési eljárása során, A környezeti hatásvizsgálat módosításra került, melyhez 17.2/713-2/2014. számon szakhatóságunk hozzájárult, jelen eljárásban az új kúthelyek, a tervezett rendszer elemeinek környezeti hatásait figyelembe véve a tárgyi beruházás termőföld területeket érint és termőföldnek, minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos, a humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinek betartását a beruházás létesítési engedélyezési eljárásai során érvényesíti a talajvédelmi hatóság, a környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljáráshoz benyújtott, környezeti hatástanulmányt az új kúthelyek figyelembe vételével talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárás során, a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 21. § (1) bek. c) pont, a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. 1, § (1) bek,, a 41. §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., 49. § d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII..17.) Korm. rend. 33. § és 5. melléklet, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. § -án alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00727-5/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) és az Arrabona Geotermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) kérelme alapján a környezetvédelmi engedély módosítása ügyében, a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, illetve az 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 9 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 2019/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, illetve az 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.”
7
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/1370-9/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u, 28-32.) az Arrabona Geotermia Kft. DD Energy Kft. Győr-Bőny-Pér geotermikus fűtőrendszer környezetvédelmi engedélyének módosítása tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás „nagyberuházásnak” számít, így a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Kötv) alapján elkészült az előzetes régészeti dokumentáció. Megállapította továbbá, hogy a vizsgált és módosítással érintzett terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet is érint. Felhívja a hivatal a figyelmet továbbá, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is, valamint a tanulmány 5.14. Örökségvédelem című fejezete nem tartalmaz pontos adatokat. A kulturális örökség elemei védelmét A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén, a joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén, a hatáskör a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13.§, 1. számú melléklet 7. pontján alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Ket. 72. § (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1384-1/2015.ált sz. szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) és az Arrabona Geotermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) kérelmére indult, Győr- Bőny- Pér geotermikus fűtőrendszer 920-20/2014. számú határozattal módosított 13502-36/2013. számon kiadott környezetvédelmi engedély módosítási eljárásában az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.), mint engedélyező hatóság 1147-2/2015. számon 2015. január 23-án megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságát, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a megküldött kérelmet, a tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírások megtételével. A hatóság a tervdokumentációból megállapította, hogy a vízigény a környezetvédelmi engedélyhez képest változott (növekedett). A növekedés nem éri el a 25%-ot, a vízmennyiség rendelkezésre áll. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra: - Szennyező anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos.
8
A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Hatóság határozatát a fent hivatkozott jogszabályi hivatkozásokon túlmenően a szakhatóság állásfoglalásaira, a megállapított tényállásra, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontjára, a 10.§ (4) és (8) bekezdésére alapozta. A Hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése és a Ket. 99. § (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2015. február 18.
dr. Buday Zsolt s. k. igazgató
9
