ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat Év: Hónap: 10. JOGERŐS 2014. Iktatószám: 14831-4/2014.
Nap: 25.
KÜJ: 102 250 493 Ügyfél:
KTJ (telephely): 101 842 562 BOK-RA Kft.
KTJ (létesítmény): -
Előadó:
dr. Sebő F. Dániel
Telephely:
2532 Tokodaltáró, Orgona u. 1.
Szakértő:
Ódor Imre
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási bírság
Melléklet:
-
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
-
HATÁROZAT
I.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a BOK-RA Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 2021 Tahitótfalu, Dózsa György u. 72.; a továbbiakban: ügyfél) hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása miatt – hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett –
figyelmezetésben részesíti.
II. A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről.
III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni.
G:\Hulladek\2014\Sebo\14831-4
1
INDOKOLÁS
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: NAV) 14090-1/2014. szám alatt iktatott megkeresésében tájékoztatta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (a továbbiakban: hatóság), hogy a BOK-RA Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2021 Tahitótfalu, Dózsa György u. 72.; a továbbiakban: ügyfél) 2532 Tokodaltáró, Orgona u. 1. szám alatti ingatlanon lévő telephelyén helyszíni ellenőrzést tartott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88/A. § (1) bekezdése és 89. § b) pontja alapján 2014. augusztus 5. napján, melynek során 2 db műanyag konténerben – veszélyes hulladékoknak minősülő – 1,249 tonna akkumulátor-hulladékot tártak fel. A NAV ellenőrzését követően a Ket. 50/B. § (1) bekezdése alapján az akkumulátorokat helybenhagyólag lefoglalta. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 17. pontja alapján a hulladék gyűjtése is hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül. A Ht. 62. § (1) bekezdése értelmében: „Hulladékgazdálkodási tevékenység – e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.” A Ht. 12. § (2) bekezdése értelmében: „A gyűjtő – a 28. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi.” Az ügyfél alkalmazásában álló munkavállaló elmondása, valamint az Országos Környezetvédelmi és Környezetvédelmi Főfelügyelőség (1539 Budapest, Mészáros u. 58/A.) ügyfél részére kiadott 14/710012/2013. sz. jogerős határozatába foglalt hulladékgazdálkodási engedély alapján az ügyfél veszélyes hulladék átvételére nem jogosult. Fentieken túl a hatóság megállapította, hogy az ügyfél más hatályos hulladékkezelési, illetve hulladékgazdálkodási engedéllyel nem rendelkezik. A Ht. 86. § (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.” A Hbr. 1. § (3) bekezdés d) pontja értelmében: „A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint.” A Hbr. 1. § (5) bekezdése értelmében: „Az alapbírság összege az e § (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg – az e § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével –, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.”
2
Lefoglalásukat követően az akkumulátorok nem kerültek engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadásra, ezért az alapbírság összege 18.000,- Ft, (azaz tizennyolcezer forint) összegben került megállapításra. A Hbr. 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve – a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságának vizsgálata keretében – a hatóság azt állapította meg, hogy fenti hulladékok nagymennyiségben kerültek gyűjtésre az ügyfél telephelyén, ezért a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére – fenti jogszabályhelyre hivatkozással – nincs lehetőség. Fentieken túl a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét – a Ket. 94/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Fentiek nyomán a hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy az ügyfél jogsértésével gazdasági előnyre tett szert a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A bírság megállapításának alapját képező veszélyes hulladék mennyisége: 1,249 tonna. B=AxMxS ahol B: a veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (18 000) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó Az M módosító tényező értéke a Korm. rend. mellékletének 3. pont c) bekezdése alapján: M = V x Mc,t ahol V = 10 mivel veszélyes hulladékról van szó Mc,t = 1,8 + (t – 1) x 1,55 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 1,249 tonna Így
Mc,t = 1,8 + (1,249 – 1) x 1,55 = 2,18595
A veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 10 x 2,18595 = 21,8595 B = A x M x S =
18000 x 21,8595 x 1= 393.471,- Ft, azaz háromszázkilencvenháromezer-
négyszázhetvenegy forint
3
A hatóság eljárását megelőzően alábbiak szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során azt, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.” A hatóság fentiek nyomán megállapította – miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. § (3) bekezdés d) pontja alapján kerülne sor –, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” Fentiekre tekintettel a hatóság 14833/2014. számú, valamint jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. § (1) bekezdés c) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A hatóság jelen (hulladékgazdálkodási bírság kiszabására irányuló) eljárását 2014. szeptember 15. napján indította meg az ügyféllel szemben, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 14831-1/2014. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az ügyfelet; melyet – a tértivevény tanúsága szerint – az ügyfél nevében 2014. szeptember 29. napján vettek kézhez, melyet követően előterjesztett – az ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozó – beadvány az alábbi nyilatkozatot tartalmazta: az ügyfél előadta, hogy tárgyi eljárás alapját képező akkumulátorok mintegy tevékenysége során keletkeztek termelői hulladékként, nem pedig más szervezettől kerültek átvételre, melyre tekintettel az eljárás megszüntetését kérte. Fentiekkel összefüggésben a hatóság azt állapította meg, hogy a NAV által rögzített jegyzőkönyv tanúsága szerint fenti akkumulátorok az ügyfél részére leadott fémhulladékok közül kerültek kiválogatásra, ezért nem minősülhetnek termelői hulladéknak, így nem szüntette meg eljárását. A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Az ügyfél 14831-4/2014. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán – figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem
4
volt és a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn – a hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 96 §-a 98. § (1) bekezdése, valamint a 99 § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete állapítja meg. Győr, 2014. október 6.
Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán sk. Mb. igazgató-helyettes
5
