ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat Év: Hónap: 12. JOGERŐS 2014. Iktatószám: 16298-1/2014.
Nap: 05.
KÜJ: 103 350 187 Ügyfél:
KTJ (telephely): KTJ (létesítmény): Lőrincz István Ottó e.v.
Előadó:
dr. Sebő F. Dániel
Telephely:
9200 Mosonmagyróvár, Hadnagy u. 7.
Szakértő:
Gondi Csaba
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási kötelezés
Melléklet:
-
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
-
HATÁROZAT I.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) a Lőrincz István Ottó egyéni vállalkozó (adószám: 47125043-2-28, székhely: 9200 Mosonmagyróvár, Hadnagy u. 7.; a továbbiakban ügyfél) által végzett veszélyes hulladék (azbeszt tartalmú pala) nem megfelelő gyűjtését azonnali hatállyal megtiltja. II. A hatóság ezzel egyidejűleg az ügyfelet kötelezi a 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király u. 123. alatti ingatlanon lévő ingatlanon nem megfelelően gyűjtött azbeszttartalmú pala, mint veszélyes hulladék az azok kezelésére engedéllyel rendelkező kezelő részére kerüljön átadásra. III. Jelen határozat rendelkező része I. és II. fejezetében foglaltak fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatók. IV. 1. Az ügyfél jelen határozat rendelkező része I. és II. fejezetében foglaltak teljesítésére annak kézhezvételét követően haladéktalanul köteles. 2. Az ügyfél az átadásról szóló visszaigazolt „Sz” kísérőjegyek másolatát az átadást követően haladéktalanul a hatóság részére köteles megküldeni.
V. A hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy a fenti kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén – amennyiben az, az ügyfélnek felróható – a határozat végrehajtása mellett az ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.
G:\Hulladek\2014\Sebo\16298-1
1
VI. A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. VII. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. VIII. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelősége (a továbbiakban Munkavédelmi Felügyelőség) GYN/01/2384-4/2014. szám alatt iktatott megkeresésében tájékoztatta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (a továbbiakban: hatóság), hogy Lőrincz István Ottó egyéni vállalkozó (székhely: 9200 Mosonmagyróvár, Hadnagy u. 7. a továbbiakban: ügyfél) a 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király u. 123. szám alatti ingatlan előtt 2 db takaratlan fém konténerben – veszélyes hulladékoknak minősülő – mintegy 5 m3 azbeszt tartalmú síkpala hulladékot gyűjtött úgy, hogy a nyitott konténerben az azbeszttartalmú pala kiporzása miatt a környezetben tartózkodók is veszélyeztetve vannak. A Hatóság a Munkavédelmi Felügyelőség bejelentését megvizsgálta és megállapította, hogy az azbeszttartalmú pala a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. VM rendelet alapján mint EWC 170605* azonosító kódú azbesztet tartalmazó építőanyagként sorolható be, mint veszélyes hulladék. A Munkavédelmi Felügyelőség által megküldött tájékoztatás alapján megállapítható, hogy az ügyfél nem vette figyelembe a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban Ht.) és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban VHR) 5. § -ban foglalt feltételeket, különösen a Ht. 31. §, 32. § és 55. § -aiban, valamint a VHR 5. § (2) és 5. § (3) bekezdéseiben foglaltakat, mivel a feltételezhetően veszélyes hulladékokat nyitott konténerben gyűjtötte úgy, hogy a feltehetően azbeszttartalmú pala kiporzása miatt a környezetben tartózkodók is veszélyeztetve voltak. A Ht 31. § értelmében: (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről. (2) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f) a hulladék kereskedőnek történő átadása, g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik. (2a) Ha a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokos a (2) bekezdés b)-h) pontja szerint gondoskodik, a kezelésre vonatkozó kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hulladék a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő vagy a közszolgáltató tulajdonába kerül. (3) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át. (4) Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez - jogszabály eltérő
2
rendelkezése hiányában - a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti. (5) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. A Ht. 55. § értelmében: (1) A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, és megfelel a 2. § (1) bekezdés 48. pontjában foglalt fogalommeghatározásnak. (2) A hulladék akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem veszélyes hulladékként szerepel a hulladékjegyzékben, de a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott típusú hulladékot a környezetvédelmi hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. (3) A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes és nem veszélyes hulladékként egyaránt szerepel, de megállapításra került, hogy nem rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem. A VHR 5.§ értelmében: (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen. (2) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet. (3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. A hatóság eljárását megelőzően alábbiak szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát: A Ket. 94. § 1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.”
3
A hatóság megállapította, hogy ugyan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet alkalmazásának nincs helye jelen eljárásban, ám figyelemmel arra, hogy a 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király u. 123. szám alatti ingatlan előtt gyűjtött veszélyes hulladéknak minősülő – mintegy 5 m3 mennyiségű – azbeszt tartalmú síkpala kiporzása miatt fennáll a környezet védelemének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 10. pontja szerinti környezetveszélyeztetés, illetve a környezetben tartózkodók is veszélyeztetve vannak, a hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 29. § (2) bekezdés c) pontja alapján, melynek értelmében: „A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást.” Fentiekre tekintettel a hatóság 2014. november 13. napján hivatalból indította jelen eljárását az ügyféllel szemben 16298/2014. iktatószám alatt, melyről szóló értesítést a Ket. 29. § (4) bekezdés b) pontja alapján mellőzte, tekintettel arra, hogy az eljárás megindítását követő nyolc napon belül meghozta érdemi döntését. A Ht. 84. § (2) bekezdése értelmében: „A környezetvédelmi hatóság – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.” (I. és III. fejezet) A Ht. 84. § (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: „A környezetvédelmi hatóság az e törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében a hulladékbirtokost, a hulladék tulajdonosát, illetve a környezethasználót kötelezi a) a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha az abban foglalt előírásokat a hulladék birtokosa, tulajdonosa, illetve a környezethasználó megszegi, teljesülésüket elmulasztja, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől, a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet a nyilvántartástól eltérő módon gyakorolja; b) a környezetet veszélyeztető, szennyező, illetve károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására.” (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete fenti jogszabályi hivatkozáson túl a Ket. 101. § (5) bekezdés e) pontján alapul, figyelemmel arra, hogy az ügyfél tárgyi eljárás alapját képező jogsértését veszélyes hulladékokra követte el, mely komoly környezetveszélyeztető kockázatot jelent. Fenti tényállás és jogszabályhely alapján a hatóság – a Ht. 62. § (1) bekezdésében és 12. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – jelen határozat rendelkező részének I-IV. fejezetei szerinti hulladékgazdálkodási kötelezés kibocsátásáról döntött a Ket. 71. § (1) bekezdése, 72. § (1) bekezdése és 101. § (6) bekezdése alapján. A határozat rendelkező részének V. fejezetében foglalt felhívást a hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. § (2) bekezdése értelmében: „Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.” A Ket. 61. § (1-2) bekezdései alapján: Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.
4
A Ket. 134. § d) pontja értelmében: „Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.” A Ket. 135. § (2) bekezdése értelmében: „Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi.” A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (VI. fejezet) A határozat rendelkező részének VII. fejezete a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 96 §-a 98. § (1) bekezdése, valamint a 99 § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete állapítja meg. Győr, 2014. november 14.
Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán sk. Mb. igazgató-helyettes
5
