ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A végzés Év:2014 Hónap:03 Nap:13 JOGERŐS: . Iktatószám: 1276-2/2014 Ügyfél:
KÜJ: 101 997 584 Rewearco Kft
KTJ (telephely): 101 699 911
Előadó:
dr. Nagy Gergely
Telephely:
9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 4.
Szakértő:
Ódor Imre
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási bírsága
Melléklet:
-
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
KTJ (létesítmény): -
-
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) a Rewearco Kft.-t (székhelye: 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 4., KSH azonosító száma: 13683753- 4641113-08, a továbbiakban Kft.) hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenesen folytatása miatt bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesíti. II. A hatóság a jogerőre emelkedést követően intézkedik e jogerős határozat nyilvános közzétételéről. III. Az eljárás során olyan eljárási költség, amelynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. IV. E határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez intézett, de az első fokú hatósághoz kettő példányban benyújtott, 10.000 Ft (azaz Tízezer forint) értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye.
INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) 2013. november 15-én hatósági ellenőrzést tartott a Rewearco Kft. (székhely: 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 4., továbbiakban: Kft.) székhelyével megegyező cím alatt található telephelyén. A hatósági ellenőrzés során felvett 17943-2/2013. számú jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a hatóság a Kft. telephelyén korábban, 2013. november 7-én tartott hatósági ellenőrzésen szúrópróbaszerűen ellenőrizte a Kft. telephelyére külföldről beérkező használt ruha, textil szállítmányokat kísérő fuvarokmányokat. Megállapításra került továbbá, hogy az okmányok tételes átvizsgálásához azok lefoglalása szükséges, ezért G://Hulladek/2014/NagyGe/1276-2
2 17943-3/2013. számú végzésével elrendelte 2013. januárjától az ellenőrzés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan a Kft. telephelyére külföldről érkező szállítmányokhoz tartozó dokumentumok (CMR szállítólevelek és mellékletei, valamint az azokhoz tartozó számlák) lefoglalását 2 mappában 1-626 sorszámig. A CMR szállítólevelek tételes átvizsgálása során a hatóság megállapította, hogy az alább hivatkozott (a hatóság általi sorszámmal ellátott) CMR szállítóleveleken a hulladékszállítmányt kísérő, a Bázeli Egyezmény szerint kitöltött VII. sz. melléklet csatolása került meghivatkozásra, illetve ezen CMR fuvarokmányokon a 338. sorszámú kivételével, az EWC azonosítószám (EWC 20 01 10) is feltüntetésre került, mely az átvett ruhanemű és textil hulladék státuszára utal: 338., 348. (CZ Ty 1143382), 356. (CZ Ty 1143397), 358. (CZ C 3258569), 473. SK 6330920), 474. (CZ Ty 1143249), 599 (41270). Az érintett CMR szállítóleveleken szereplő hulladékmennyiség összesen 68 364 kg, azaz 68,364 tonna. A hatóság értesítette a Kft.-t az eljárás megindításáról, amely értesítés átvételét követően a Kft. nyilatkozatot tett az eljárással kapcsolatban. Nyilatkozatában kifejtette, hogy az eljárás tárgyát képező használt ruhaneműk álláspontja szerint terméknek minősülnek, és a textilek ezen besorolását tárgyi bizonyítékkal kívánja alátámasztani. Tekintettel arra, hogy a tényállás tisztázása miatt további adatok megküldése vált szükségessé, a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 37. § (5) bekezdés értelmében a 1276-1/2014. sz. hiánypótlási végzésében felhívta a Kft.-t a textil anyagok termékként történő besorolására. A Kft. 2014. február 11-én a hatósághoz érkezett, 1276-2/2014. sz. alatt iktatott beadványának vizsgálatát követően a hatóság megállapította, hogy az nem támasztja alá a Kft. azon álláspontját, amely értelmében a tárgyi ruhaneműk terméknek minősülnének. A német nyelvű másolati iratokban külföldi cégek tesznek nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tőlük származó termékeket nem hulladékként adták át a Kft.-nek. Mivel a 1276-2/2014. sz beadványban nyilatkozatot tett cégek (SAM NIEDERÖSTERREICH Sozialer Arbeitsmarkt Beschäftigungs GmbH., SOS KINDERDORF Arbeitsprojekt, Handelsgesellschaft m.b.H, ÖSTERREICHES ROTES KREUZ) nem azonosak a szállítólevélen szereplő, és a számlákat kiállító cégekkel (Amit Firma Transportowa, A.S.A spol. s.r.o.), ezért a nyilatkozó cégek által kiadott iratok nem támasztják alá hitelt érdemlően a Kft. álláspontját. A hulladékról szóló 2012. évi CXXXLV. tv. (a továbbiakban Ht.) 63. § (1) bekezdése szerint a hulladék termelője, vagy - ha az nem állapítható meg - a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint besorolja. Tekintettel arra, hogy a tárgyi hulladékok útja az ellenőrzött iratok alapján nem követhető nyomon, így a fuvarokmányokon feltüntetett, meghatározott mennyiségű textilanyagok besorolására a szállítást végző gazdasági társaságok jogosultak voltak. A fentiek nyomán a hatóság megállapította, hogy a hivatkozott CMR szállítólevelek hitelt érdemlően bizonyítják a bírság alapját képező textilanyagok hulladék jellegét. A hatóság tájékoztatja a Kft.-t, hogy a Ket. 9. § (1) bekezdés szerint Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás nyelve a magyar. Mivel a Kft. Magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek magyar állampolgár is tagja, ezért a Kft. képviselője által más nyelven benyújtott dokumentumoknak a hatóság előtt nincs bizonyító ereje, tekintve, hogy Kft. képviselője a korábbi és 12762/2014. sz. alatt iktatott beadványába foglalt nyilatkozatát és észrevételeit szintén magyar nyelven tette. A nyilatkozatokról megállapítható továbbá, hogy azok közül egyik sem eredeti példány, így azok alapján a nyilatkozatot tett cégek – és azok cégjegyzésre jogosult képviselői - nem azonosíthatóak, a nyilatkozatok ennek következtében sem vehetőek bizonyítékként figyelembe a Kft. javára. A fentiek alapján a hatóság megállapítja, hogy a Kft. hulladékgazdálkodási engedély nélkül végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet. A Ht. 86. § (1) b) pontja értelmében az a jogi személy, amely hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély,
3 hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A bírság kiszabására – hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése módban - a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbír.) 1. § (3) bekezdés d) pontja alapján kerül sor. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94. § (1) bekezdése a) pontja szerint ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve a hatósági határozatban foglalt előírásait megsértette, és a jogszabály vagy hatósági határozat megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával – újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül – orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább tizenöt munkanapos határidő magállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja értelmében nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha az a környezet vagy természet állapotának fenntarthatóságát közvetlenül veszélyezteti, vagy veszélyeztetné. A hatóság megvizsgálta a tárgyi ügyben a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásának lehetőségét, azonban a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII.22.) KvVM rendelet 1. § b) bekezdése szerint a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásának van helye a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban Hbír.) 1. § (3) bekezdésének c)–g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott fordulatok esetében. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak nem alkalmazhatóak, mivel jelen bírság kiszabására a Hbír. 1. § (3) bekezdés d) pontja alapján kerül sor. A Hbír. 4. § (2) bekezdése szerint, ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés súlyát mérlegelve a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva megállapítható hogy a hulladékok nagy mennyiségben kerültek engedély nélkül átvételre, így a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, így a bírság kiszabásától eltekinteni nincs mód. A bírság összegének megállapításánál a hatóság figyelembe vette a Hbír. 1. § (2) a), b), c) pontjaiban foglaltakat, és megállapította, hogy káresemény, környezetkárosítás vagy veszélyeztetés a hatóság tudomása alapján nem történt. A Hbír. 1. § (3) bekezdés d) pontja szerint „hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása” esetén a hulladékgazdálkodási alapbírság legmagasabb mértéke tizennyolcezer forint. A Hbír. 1. § (5) bekezdése alapján az alapbírság összege az 1. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott összegek 25 és 100 %-a között állapítható meg, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig. A Kft. a következményeket nem számolta fel, mivel az átvett hulladékokat kezelte és azokat nem hulladékként adta el, így azok nem hulladékkezelők részére részére kerültek továbbadásra, valamint a jogellenes állapot megszüntetése, vagyis további hulladék átvétel megtagadása a hatóság előtt nem ismert, ezért a hatóság az alapbírság összegét 18000-Ft-ban határozza meg.
4 R. melléklete alapján a bírság összege a következő: B=AxMxS
ahol B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (18000) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó Az M módosító tényező értéke a Korm. rend. mellékletének 3. pont c) bekezdése alapján: M = V x Mc,t ahol V = 1,5 mivel települési hulladékról van szó Mc,t = 15,75 + (t – 10) x 1,30 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 68,364 tonna
Így
Mc,t = 15,75 + (68,364 – 10) x 1,30 = 91,6232
A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 1,5 x 91,6232 = 137,4348 B = A x M x S = 18000 x 137,4348 x 1= 2 473 826,4 Ft azaz kettőmillió-négyszázhetvenháromezer nyolcszázhuszonhat forint
A hatóság megvizsgálta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kivt.) alkalmazásának lehetőségét, és megállapította, hogy a Kivt. személyi hatálya kiterjed a Kft.-re. A Kivt. 12/A. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben, első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. Mindezek alapján a hatóság a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárást megindításáról döntött, ugyanakkor a rendelkezésére álló cégnyilvántartási adatokból azt állapította meg, hogy a Kivt. 12/A. § (1) bekezdésének első fordulata alapján – mivel a tárgyi jogsértés a Kft. első jogsértése – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmaznia. Az eljárásról a hatóság értesítette a Kft.-t a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján. A hatóság felhívja a Kft. figyelmét arra, hogy csak az első ízben elkövetett jogsértés esetében van lehetőség a Kivt. 12/A. § rendelkezéseinek alkalmazására, amennyiben újabb jogsértést követ el, vele szemben alkalmazhatóak lesznek a jogszabályban meghatározott szankciók. A határozat rendelkező részének II. fejezete a Ket. 80/A.§ (1) bekezdés i) pontján alapul. A határozat rendelkező rész III. fejezete a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, amely során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján kellene rendelkeznie. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 1. pontja, valamint 2. a) pontja állapítja meg.
5
A hatóság hatáskörét a Hbír. rend 2. § (1) bekezdése, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, 2014. február 21. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán s.k. Mb. Igazgatóhelyettes
A határozatot kapják: 1. Rewearco Kft.-t 2. Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Jogerő után: 3. Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség 4. nyilvános közzététel
9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 4. 9444 Fertőszentmiklós, Szent István utca 19. 9021 Győr, Szent István u. 6.
