ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat Év:2015 Hónap:01 JOGERŐS Iktatószám: 16799-2/2014.
Nap:07
KÜJ: 100 338 670
Ügyfél:
KTJ (telephely): KTJ (létesítmény): 101 224 816 „SZINFLEX-PLUS” Kft.
Előadó:
dr. Karácsony Edina
Telephely:
9027 Győr, Tibormajori u. 22.
Szakértő:
Hajdu Judit
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási bírság
Melléklet:
-
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
-
HATÁROZAT
I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) a „SZINFLEX-PLUS” Műanyaggyártó, Forgalmazó és Tervező Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 9027 Győr, Tibormajori u. 22., statisztikai számjel: 11133094-2229-113-08; a továbbiakban ügyfél) hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség és adatszolgáltatás nem megfelelő teljesítése miatt
600.000,- Ft, ( azaz hats zázezer forint ) hulladékgazdálkodási bírsággal sújtja.
II. A határozat I. fejezetében meghatározott bírságot a „Győri Felügyelőség központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámla” megnevezésű 10033001-01711899-30000003 számú számlára kell befizetni a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A környezetvédelmi hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %-át Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhely: 9021 Győr, Városháza tér 1.) részére 15 napon belül átutalja. III. A hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy fenti fizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén – amennyiben az az ügyfélnek felróható – a határozat végrehajtása mellett az ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.
IV. A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről.
G:\Hulladek\2014\KaracsonyE\16799-2
1
V. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
VI. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni.
INDOKOLÁS
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) 2014. szeptember 18. napján helyszíni ellenőrzést folytatott a „SZINFLEX-PLUS” Műanyaggyártó, Forgalmazó és Tervező Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9027 Győr, Tibormajori u. 22.; statisztikai számjel: 11133094-2229-113-08; továbbiakban ügyfél) 9027 Győr, Tibormajori u. 22. szám alatti telephelyén, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88/A. § (1) bekezdése és 89. § b) pontja alapján. Az ügyfél hulladéktermelőként, valamint veszélyes hulladék kezelőként a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (Hnyr.) szerint köteles adatszolgáltatást teljesíteni a hatóság részére. Az ügyfél a negyedévekre vonatkozó adatszolgáltatását megtette, majd 2014. január 31. napján érkezett beadványával azokat helyesbítette. Az ügyfél által az ellenőrzés időpontjában bemutatott nyilvántartás alapján a hatóság megállapította, hogy a hulladékkezelési tevékenység során keletkező másodlagos hulladékokról nem vezettek nyilvántartást, csak a kiszállítások kerültek rögzítésre. A hatóság által az is megállapításra került, hogy a 2013. évre vonatkozó negyedéves adatszolgáltatások nem megfelelően kerültek kitöltésre, az ügyfél valamennyi hulladékmennyiséget begyűjtésre jelentette, azonban az átadott nyilvántartásból az is megállapítható volt, hogy a hulladék egy részét vették át begyűjtésre, a fennmaradó mennyiséget pedig előkezelés céljából. Az átadott anyagmérleg alapján a 20 01 21* azonosító kódú fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 328.600 kg mennyiségben begyűjtésre, míg 46.907 kg mennyiségben előkezelésre kerültek. Az ügyfél a fenti tevékenységét a hatóság 11470-12/2009. szám alatti, az 5286-19/2009. szám alatti, valamint a 698-2/2014. szám alatti jogerős határozatába foglalt hulladékkezelési engedélyek alapján végezi. Az adatszolgáltatás adataiból az is megállapítható, hogy az ügyfél által 2013. évben előkezelt hulladék összes mennyisége 920.120 kg, az előkezelés után fennmaradt hulladékmennyiség 804.953 kg, a másodlagosan keletkezett hulladékmennyiség 115.617 kg. A hatóság azt is megállapította, hogy a fentebb hivatkozott határozatok alapján az ügyfél mindösszesen 250.000 kg hulladék előkezelését végezhette volna. Mindezek alapján a nyilvántartás utólagos felfektetésére nincs mód, az adatszolgáltatások a 13779-4/2014. iktatószám alatti beadvány alapján helyesbítésre kerültek. Fentiek nyomán a hatóság hivatalból indított eljárást hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt 16799/2014. iktatószám alatt, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 16799-1/2014. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az ügyfelet.
2
A hatóság azt is megállapította, hogy az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel jelen határozat kibocsátásáig a hatósághoz nem érkezett. A Hnyr. 3. § (1-2) bekezdései értelmében: „A hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét.” A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.) 86. § (1) bekezdés a) pontja értelmében „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 2. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság kiszabására a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel az illetékes környezetvédelmi hatóság, illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogosult.” A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét – a Ket. 94/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” A Hbr. 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve, továbbá a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a hatóság azt állapította meg, hogy az ellenőrzés során bemutatott nyilvántartás nem felelt meg a Hnyr. 4. § (1)-(3) bekezdéseiben, valamint 1. számú mellékletének 5. pontjában előírtaknak, így a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ezért a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásától eltekinteni nincs lehetősége a hatóságnak. Fentieken túl a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 2. § (5) bekezdés értelmében: „A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot 200 000 Ftban állapítja meg. A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségeknek a jogszabályokban meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot az illetékes környezetvédelmi hatóság legfeljebb 200 000 Ft-ban állapíthatja meg.” A Hbr. 3. § (5) bekezdés b) pontja értelmében: „A bírság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módon kiszámított összegét, valamint a 2. § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott összegét ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetés esetén háromszoros szorzóval, emelt összegben kell alkalmazni.”
3
Mindezek alapján a kiszabott bírság összege: 600.000,- Ft, (azaz hatszázezer forint). A hatóság eljárása keretében alábbiak szerint vizsgálta Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá azt is, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” A hatóság megállapította, hogy ugyan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet alkalmazásának nincs helye jelen eljárásban, ekképp e jogszabályhelyre hivatkozással – továbbá más jogforrásra hivatkozással – sem lehet helye a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásának; ugyanakkor a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságát maga a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja első fordulatának második tagmondata zárja ki: „és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható,…” Fentiekből világosan következik, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja érvényesülésének korlátját nem kizárólag a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazhatósága határozza meg, hanem annak szűkebb körét éppen a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja állapítja meg azzal, hogy nem támasztja elégséges feltételnek a jogellenes magatartás megszüntetését, illetve a jogszerű állapot helyre állítását; hanem ezzel konjunktív módon az elkövetett jogszabálysértésnek orvosolhatónak is kell lenni oly’ módon, hogy annak káros következményei a véglegesség igényével visszamenőlegesen felszámolhatók legyenek, illetve felszámolásra is kerüljenek a jogellenes magatartás megszüntetésével, illetve a jogszerű állapot helyre állításával egyidejűleg. Fentiek alapján a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél helyesbített nyilvántartása sem felelt meg a vonatkozó jogszabályba foglalt előírásoknak, melyre tekintettel az ügyfél nem tudta „orvosolni” jogsértését. A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. A Kkvt 12/A § (1) bekezdésében foglaltak alapján: „A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.”
4
Hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a hatóság megállapította, hogy az ügyfelet a 42813/2012., valamint a 4009-3/2013. sz. alatti határozataival hulladékgazdálkodási bírsággal súlytotta, erre figyelemmel a hatóságnak nincs lehetősége tárgyi jogsértés esetében a bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Fentiekre tekintettel a hatóság a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött, melynek során figyelemmel volt a Ket. 94/A. § (1) bekezdésének a-b) és d-g) pontjaira. Jelen határozat II. fejezete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a Hbr. 4. § (3-4) bekezdésein alapul. A határozat rendelkező részének III. fejezetében foglalt felhívást a hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. § (2) bekezdése értelmében: „Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.” A Ket. 61. § (1-2) bekezdései alapján: „Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.” A Ket. 134. § d) pontja értelmében: „Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.” A Ket. 135. § (2) bekezdése értelmében: „Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi.” A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (IV. fejezet) A határozat rendelkező részének V. fejezete a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A hatóság jelen határozatát a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése alapján hozta meg, melyben nevesített hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 23.) VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódszámok alapján állapította meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg.
5
A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete állapítja meg.
Győr, 2014. december 18 . Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán s.k. Mb. Igazgató-helyettes
6
