ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A végzés JOGERŐS: Iktatószám:
Év: Hónap: 2014. 05. 7538-3/2014
Nap: 06. Ügyfél:
KÜJ: 101 012 511
KTJ (telephely): 101 548 468 FTK Építő Kft
KTJ (létesítmény): -
Előadó:
dr. Karácsony Edina
Telephely:
2890 Tata, Barina u. 9.
Szakértő:
Hajdu Judit
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási bírság
Melléklet:
-
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
-
HATÁROZAT
I.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) az FTK Építő Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 2890 Tata Barina u. 9.; a továbbiakban ügyfél) hulladék engedéllyel nem rendelkező hulladékkezelő részére történő átadása miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett
figyelmeztetésben részesíti.
II.
A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a jogerős határozat nyilvános közzétételéről.
III.
Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni.
G:\Hulladek\2014\KaracsonyE\7538-3
1
INDOKOLÁS
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) panaszbejelentés nyomán 2013. november 04. napján helyszíni ellenőrzést tartott 2836 Baj, 03. sz. alatt működő homokbánya területén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88/A. § (1) bekezdése és 89. § b) pontja alapján. Fenti ingatlanra a Németh és Társa Kft. (székhely: 2851 Környe, Bajcsy Zsilinszky u. 12.) H-42776-5/1997/I. sz. határozatba foglalt környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. A helyszíni ellenőrzés idején nevezett ingatlanon több kupacban kitermelt talaj hulladék farönkökkel és törmelékkel volt fellehető. A tényállás tisztázása céljából a hatóság a bánya üzemeltetőjét, Németh Sándor egyéni vállalkozót (székhely: 2851 Környe, Bajcsy Zsilinszky u. 12. a továbbiakban vállalkozó) személyes meghallgatásra idézte. A 17187/2013. számú jegyzőkönyvben foglaltak alalpján a vállalkozó előadta, hogy a hulladék a TataVértesszőlős-Tatabánya kerékpárút építéséből származik. A hatóság mindezek alátámasztására 179462/2013. számú végzésében felszólította Tata Város Önkormányzatát (2890 Tata Kossuth u. 1.; a továbbiakban önkormányzat), hogy adja meg a vállalkozó részére 2013. évben átadott hulladékok mennyiségét EWC kódok szerint, valamint ismertesse a Tata-Vértesszőlős-Tatabánya kerékpárút építéséből származó valamennyi hulladék EWC kódonkénti mennyiségét, továbbá adja meg az egyéb átadásra került anyagok mennyiségét és az átadására vonatkozó dokumentumokat a hatóság részére küldje meg. Az önkormányzat az átadást bizonylatokkal nem támasztotta alá, viszont beadványában előadta, hogy a kerékpárút kivitelezője az FTK Építő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2890 Tata Barina u. 9.; a továbbiakban ügyfél) volt, melynek feladata a teljes körű kivitelezésen túl valamennyi utómunkálatra is kiterjedt. Mindezek alátámasztására csatolta az ügyféllel kötött vállalkozási szerződés másolatát. A vállalkozó a szállítólevelek másolatával egyidejűleg szintén megküldte a hatóság részére az ügyféllel kötött egyszerűsített vállalkozási szerződés másolatát, 50 m³ földelszállításra vonatkozóan 2836 Baj, 03. hrsz. alatti területre. A hatóság nyilvántartása szerint a Tata-Vértrsszőlős-Tatabánya kerékpárút létesítésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásra és megállapítások mellett az eljárás 433-9/2013. számú határozattal lezárásra került. Azt követően a Tata-Vértrsszőlős-Tatabánya kerékpárút építési engedélyezési eljárás került lefolytatásra, amely eljárás során hatóság, mint szakhatóság működött közre. A fent említett eljárások során az önkormányzat által benyújtott dokumentációk a kerékpárút létesítése során hulladékképződéssel számoltak. Az építési területről kikerülő hulladékok vonatkozásában az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendelet (a továbbiakban Rend.) előírásait kell betartani. A Rend. 3. § (1-4) bekezdései értelmében: „az építési és bontási hulladékok csoportosítása az l. számú melléklet szerint történik. Amennyiben bármely, az l. számú mellékletben szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban (a továbbiakban: csoport) a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. A (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén, vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben eleget tenni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja.” Mindezek alapján a hatóság megállapította, hogy a kitermelt talaj nem a keletkezés helyén került felhasználásra, így arra a hivatkozott Rendelet előírásai az irányadóak, ezért egyrészről a vállalkozó engedély nélkül vette át az 50 m³ EWC 17 05 04 föld és kövek hulladékot, amelyek különböznek a 17 05 05 –től , másrészről az ügyfél Rendelet szerinti kötelezettségét megszegte azáltal, hogy a hulladékot a helyszínről nem engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adta át további kezelés céljából, hanem 2836 Baj, 03 hrsz. alatti területre szállította.
2
Fentiekre tekintettel a hatóság hivatalból indított eljárást hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt 7538/2014. iktatószám alatt, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 7538-1/2014. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az ügyfelet. A hatóság megállapította, hogy az iratot – a tértivevény tanúsága szerint – az ügyfél nevében 2014. március 31. napján vették kézhez, melyet követően – az ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozóan túl – az alábbi eljárással kapcsolatos nyilatkozat érkezett a hatósághoz: „Az ügyfél előadta, hogy 2013. október 18. napján vállalkozói szerződés alapján 50 m³ humuszos talajt szállított a nevezett ingatlan területére amely jellegénél fogva vegyes talajféleségű, ugyankor idegen anyagot nem tartalmazott, mely a lerakást alkalmával külön depóniában került elhelyezésre. Ezt követően nem volt tudomásuk az általuk szállított hulladék tárgyi telephelyen történő további kezeléséről. A beadványban előadottakra tekintettel az ügyfél kérte a bírság kiszabásának mellőzését.” A hatóság érdemi döntésének meghozatala során a fentebb hivatkozott vállalkozási szerződés alapján tudta csak figyelembe venni az ügyfél által előterjesztetteket. A hulladékról szóló 2012. évi CXXXLV. tv. (a továbbiakban Ht.) 86. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.” A Hbr. 1. § (3) bekezdés c) pontja értelmében: „A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint.” A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét – a Ket. 94/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Jelen eljárásban a hatóság megállapította, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége, avagy károsító hatása csekély, a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatása nem jelentős, káresemény, környezetkárosítás vagy veszélyeztetés a hatóság tudomása alapján nem történt. A Hbr. 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve, továbbá a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél a jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, az építés során keletkező hulladékot nem hulladékkezelő részére adta át, noha az ügyfél is a hatóság 1786-6/2010. sz. határozatba foglalt hulladékkezelési engedéllyel, így a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ekképp a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásától eltekinteni nincs lehetősége a hatóságnak. Mindemellett a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés
3
ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: Az alapbírság (A) : 15.000 Ft B1: B1 = A x M x S ahol: A: az alapbírság forintban: 15.000 Ft M : módosító tényező S: a kezelt hulladékra vonatkozó súlyosbító tényező, jelen esetben 1 Az M módosító tényező kiszámítása ahol: V a hulladék veszélyességét kifejező szorzó, jelen esetben 1 mivel nem veszélyes egyéb hulladékról van szó. Az Mb,t számítása 50 m³ hulladék ( sűrűség 1,39 t/ m³)- 69,5 tonna esetén: Mb,t = 12,2 + (t –10) x 1 = 71,7 B= A x M x S = 15.000 x 71,7 x 1 = 1.075.500 Ft. B = 1.075.500,-Ft. A kiszabott bírság összege: 1.075.500,- Ft, (azaz egymillió-hetvenötezer-ötszáz forint). A hatóság eljárása keretében alábbiak szerint vizsgálta Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá azt is, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.” A hatóság fentiek nyomán megállapította – miután a hulladékbírság kiszabására a Hbr. 1. § (3) bekezdés c) pontja alapján kerülne sor –, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni.
4
Az ügyfél 7538-3/2014. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán – figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem követett el és a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn – a hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét, hogy fenti jogszabályra hivatkozással csak az első esetben előforduló jogsértés esetén lehet mentesülni az annak alapján alkalmazott figyelmeztetéssel az esetleges bírságolás jogkövetkezményeitől; így e jogszabályhely – miután az jelen eljárásban alkalmazást nyert – a jövőben esetlegesen előforduló újabb jogsértése esetén már nem vehető figyelembe az ügyfél javára. A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A hatóság jelen határozatát a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján hozta meg, melyben nevesített hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 23.) VM rendelet szerint felsorolt EWC-kódszámok alapján állapította meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, illetékességét pedig ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete állapítja meg.
Győr, 2014. április 16. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán s.k. Mb. Igazgató-helyettes
5
