ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős:
Iktatószám: Előadó:
év:
hó:
16433-13/2014. dr. Király Bernadett Zsófia / Nagyné Bakonyi Ildikó
nap:
Hiv. szám: Melléklet:
KÜJ:
-
103304010
KTJ: Telephely: 102493389 Létesítmény: 102525406
Tárgy: Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. tűzihorganyzó és acélszeletelő üzemének egységes környezethasználati engedélye
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.; statisztikai azonosító jele: 24777112-2561-113-01) részére az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) által készített egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján – a kérelemnek helyt adva – a Gönyű, 097/2, 098/2. hrsz.-ú telephelyen létesítendő tűzihorganyzó és acélszeletelő üzem létesítésére és üzemeltetésére – levegőtisztaság-védelmi engedélyt, valamint zajkibocsátási határértéket is magába foglaló – egységes környezethasználati engedélyt ad az alábbiak szerint. II. 1.) A tevékenység adatai: Engedélyes neve: WUPPERMANN Hungary Kft. Székhely címe: 1024 Budapest, Buday László u. 12. Telephely címe: Gönyű, 097/2, 098/2 helyrajzi számú terület. EOV koordináták: x: 266 435 y: 555 046 Összterület: 81 494 m2 Tervezett tevékenység: fém felületkezelés, TEÁOR: 2561, NOSE-P kód: 105.01 Kezelőkádak összes térfogata: 148 m3 A kezelendő felület: 120 millió m2/év 2.) A tevékenység ismertetése: A Wuppermann Hungary Kft. fém felületkezelési tevékenységet végző tűzihorganyzó és acélszeletelő üzemet kíván működtetni a hozzákapcsolódó kiszolgáló tevékenységekkel és létesítményekkel. A kezelendő melegen hengerelt acéllemez tekercsek telephelyre való beszállítása közúton, vasúton vagy vízi úton történik, melyet a telephelyen belül 4 hajóállás és 1 vasúti iparvágány biztosít. A létesítmény több egymáshoz kapcsolódó csarnoktérből és ezekhez kapcsolódó kiszolgáló épületrészekből áll. A technológiai gyártósor (alapanyag beadagoló és előkészítő rendszertől az utókezelő rendszerig) az „A” jelű termelési csarnokban kerül elhelyezésre. A csarnok nyugati részén 666 m2 alapterületen található a tűzihorganyzott lemez hűtésére szolgáló 48 méter magas hűtőtorony.
G:\2014\HIRDETMENYEK\16433-13.doc
1
A gyártási folyamat befejező műveletéhez szükséges hosszirányú osztó (acélvágó és szeletelő) berendezések és a csomagoló berendezések, valamint a műhely helyiség az „A” csarnokhoz déli irányból közvetlenül kapcsolódó „B” jelű termelési csarnokban kerülnek elhelyezésre. Műszakilag kapcsolódó létesítmények: „C” jelű csarnok, ahol alapvetően konfekcionálási és csomagolási, készáru raktározási, valamint közúti és vasúti logisztikai feladatokat (kiszállítás) végeznek. „D” jelű csarnok, ahol készáru raktározási és logisztikai feladatokat végeznek. Kiegészítő tevékenységek: telephelyi szennyvízkezelés, karbantartás és irodai tevékenység. A felületkezelési tevékenység során a lecsévélt és végtelenített acélszalagok kémiai felületkezelése történik tűzihorganyzással. A bemerítő tűzihorganyzási eljárásnál az acélt folyamatosan átvezetik a megolvasztott fémfürdőn. Eközben ötvözési reakció zajlik le a két fém között, ami jó kötést hoz létre a bevonati és az alapfém között. A tevékenység az alábbi részfolyamatokból áll: − Alapanyag beszállítás, tárolás − Alapanyag beadagolás, előkészítés − Pácolás (felület előkészítés) − Vizes öblítés − Szárítás, melegítés − Szalaghevítés − Tűzihorganyzás − Hűtés − Utókezelés és passziválás − Kifutó szakasz − Csomagolás A technológia fő berendezése a felületkezelő kád-rendszer, amely az előzőekben felsorolt műveletek szabályozott végrehajtására alkalmas. Az üzemben a következő kezelőkádak lesznek telepítve: − Sósavas pácoló kádak: 3 db, 30 m3-kádtérfogattal (sorbakapcsolva). − Sósavas pácoló kádak töltőtérfogata: 5 m3/kád. − Bevonatképző (cink)kádak: 2 db 29 m3/kádtérfogat (mindkét kád vízszintesen mozgatható kivitelű és egyszerre csak egy kád van a technológiai folyamatba kapcsolva). Bevonatképző anyagok: cink, cink-magnézium ötvözet. A pácolt, illetve a pácolt és tűzihorganyzott acélszalagok további felületkezelésen is áteshetnek (passziválás, olajozás, fólia bevonattal való ellátás). A tervezett üzem késztermék (felületkezelt acél) előállító kapacitása 750 ezer tonna/év. Az üzemben 3 műszakos (8 óra/műszak) munkavégzés fog folyni. A telephelyen 138 férőhelyes személyautó parkoló létesítését tervezik. III. A hatóság az ügyfél részére engedélyezi a telephelyén lévő alábbi légszennyező pontforrásainak üzemeltetését. A pontforrások jelét, nevét, a kibocsátott anyagok felsorolását és a kibocsátási határértékeket az alábbi táblázat foglalja magába: Pontforrás jele
Pontforrás megnevezése
P1
Sósavas pácoló gázmosó kürtő
Kibocsátott légszennyező anyagok sósav
2
Határértékek [mg/Nm3] 20
P2
P3 P4 P5
P6
Gőzfejlesztő kazán kéménye Revetörő elszívó kürtő Pácolói görgős egység elszívó kürtője Gázkazán kürtője
Szárítóegység kazánkürtője
szén-monoxid, nitrogénoxidok, kén-oxidok, szilárd anyag, szén-dioxid szilárd anyag sósav szén-monoxid, nitrogénoxidok, kén-oxidok, szilárd anyag, szén-dioxid szén-monoxid, nitrogénoxidok, kén-oxidok, szilárd anyag, szén-dioxid
CO:500, NO2: 500 10 20 CO:100, NO2:350 SO2:35, szilárd anyag:5 CO:100, NO2:350 SO2:35, szilárd anyag:5
IV. A hatóság a lentebb meghatározott hatásterületre vonatkozóan az alábbi zajkibocsátási határértékeket állapítja meg: A zajforrás hatásterületén lévő Ingatlan helyrajzi száma 0697/15 0697/16 0697/17 0697/13 0697/26 0697/27 0697/2 0697/19 0697/20 0696 1697/28 0695
Közterület elnevezése Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület Győr, külterület, üdülőházas terület
Építmény Település/ utca/ jegyzék (2000.) szerinti házszám besorolása Jelenleg beépítetlen Jelenleg beépítetlen Jelenleg beépítetlen 1110 1110 1110 1110 Jelenleg beépítetlen Jelenleg beépítetlen Jelenleg beépítetlen Jelenleg beépítetlen 1110
üdülőterületen található épületek védett homlokzatai előtt 2 méterre, valamint a be nem épített üdülőterületi ingatlanokon LKH nappal (6-22 óráig) = 45 dB LKH éjjel (22-6 óráig) = 35 dB. A terület érvényes rendezési terv szerinti besorolása: „Üh” – üdülőházas beépítésű üdülőterület. V. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: 1.) Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1.1. A légszennyező pontforrások alapbejelentését a létesítést követő 30 napon belül be kell nyújtani a felügyelőséghez. 1.2. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell a légszennyezési kibocsátási határértékek betartásáról. 1.3. A technológiákhoz tartozó légtechnikai- és leválasztó berendezéseket üzemeltetni kell, meghibásodás esetén a tevékenységet a hiba kijavításáig fel kell függeszteni.
3
1.4. A leválasztó berendezések karbantartásáról és a biztonsági berendezések ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. 1.5. A légszennyező források üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a termelési adatokat, üzemidőt, üzemzavarokat, karbantartások, szűrőcserék elvégzésének idejét és módját. 1.6. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő-, valamint a termikus eljárások esetében a 999 kódjelű CO2-ra, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. 1.7. Az üzemeltető az engedélyben rögzített adatokban bekövetkezett változást – annak bekövetkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül – köteles a felügyelőségnek LAL alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. 1.8. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést („Légszennyezés Mértéke”) minden év március 31-ig kell benyújtani a hatósághoz. Az éves jelentést a mérési eredmények figyelembevételével kell elkészíteni. 1.9. A pontforrások emisszió mérését az üzembehelyezést követő 60 napon belül el kell végeztetni, majd ezt követően a kibocsátási határértékek teljesülését 5 évente méréssel kell igazolni. 1.10. A kizárólag földgázzal üzemelő 50 MW névleges teljesítmény alatti tüzelőberendezéseknél kén-dioxid és szilárdanyag mérést nem kell végezni, továbbá a füstgáz sebességét és nyomását nem kell mérni, ha a füstgáz térfogatárama számítással is meghatározható. 1.11. A tervezett mérés időpontjáról legalább 15 nappal korábban írásban értesíteni kell a felügyelőséget és a mérési jegyzőkönyvet a felügyelőség részére a mérést követő 60 napon belül meg kell küldeni. 1.12. A kibocsátások mérése során szabványos vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. 1.13. A pontforrások kibocsátásának mérését kizárólag akkreditált, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont által szervezett körmérésen, évente legalább egy alkalommal résztvevő szervezet végezheti. A mérőszervezetnek a mérések előtt el kell végeznie az ellenőrző kalibrálást. 1.14. A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. A légszennyezésre vonatkozó adatokat az üzemnaplóban rögzíteni kell. 2.) Hulladékgazdálkodási előírások: 2.1. Az építés során hulladékok képződnek, melyet környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezeléséről feljogosított hulladékkezelő szervezetnek való átadással gondoskodni kell. 2.2. A 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 10. § (1) bek. alapján az építési tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékokról az 1. számú melléklet szerinti csoportosításban az építési hulladék nyilvántartó lapot, és azt a használatbavételi eljárásig be kell küldeni a környezetvédelmi hatósághoz. 2.3. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, további kezelésére vonatkozóan a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) és a hatályos végrehajtási rendeleteinek előírásait kell betartani. A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 2.4. A hulladékok nyilvántartását a vonatkozó jogszabályban előírt kódokkal kell vezetni. A hulladékokat a keletkezés tevékenység szerinti főcsoportba, illetve alcsoportokba kell sorolni a veszélyességi jellemzők vizsgálata alapján. 2.5. Az engedélyes mint hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti. 2.6. Az engedélyesnek mint hulladéktermelőnek a veszélyes hulladékot a nemzetközi egyezményekkel és a közösségi joggal összhangban, valamint a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kell gyűjteni, csomagolni, címkézni és bizonylatokkal ellátni a hulladék gyűjtése, szállítása, valamint tárolása során. 2.7. Tilos a veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani. 2.8. Az engedélyesnek, ha a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével –, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.
4
2.9. A technológiából keletkező újrahasznosítható hulladékokat csak olyan hulladékkezelőknek adhatják át, melyek az adott hulladékok hasznosítására, kezelésére – a környezetvédelmi hatóság által kiadott – engedéllyel rendelkeznek. Ha az engedélyes a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti. 2.10. A hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanításra való átadásakor vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget – az alapjellemzésnek többek között ki kell terjednie annak bemutatására, hogy a lerakásra szánt hulladék sem eredeti, sem előkezelt formájában gazdaságosan nem hasznosítható –, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell. 2.11. Az engedélyesnek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást kell vezetnie. 2.12. Az engedélyesnek a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a környezetvédelmi hatóságnak adatot kell szolgáltatnia, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére kell bocsátania. 2.13. Ha a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként, illetve termékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a gazdálkodó szervezet a melléktermék Ht. 8. § szerinti feltételeknek való megfeleléséről a melléktermék képződését vagy előállítását követő 30 napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot. 2.14. Az a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, amely mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a melléktermékről – a 64. § (4) bekezdésében meghatározott tartalommal – nyilvántartást vezet. 2.15. Amennyiben a melléktermékké nyilvánítás feltételei nem teljesülnek, akkor a keletkezett anyagot hulladéknak kell tekinteni és megfelelő további kezeléséről a fenti hulladékra vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodni kell. 2.16. Az engedélyes az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást köteles a környezetvédelmi hatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni. 2.17. A porleválasztók szűrőinek eldugulásakor a berendezést le kell állítani, és a szűrőt vagy szűrőbetétet ki kell cserélni, azt hulladékként kell kezelni. 2.18. A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 2.19. A tevékenység felhagyása során a telephelyen lévő összes hulladékot át kell adni hulladékkezelésére engedéllyel rendelkező kezelőnek. 3.) Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 3.1. A létesítmény üzemelése során az alábbi folyamatosan gondoskodni kell a IV. fejezetben megállapított zajkibocsátási határértékek megtartásáról. 3.2. Az engedély szerinti tevékenység megkezdését követő 60 napon belül a létesítmény tényleges környezeti zajkibocsátását, valamint zajvédelmi hatásterületét mérés útján meg kell határozni, és mérési jegyzőkönyv formájában a Felügyelőségre be kell nyújtani. 3.3. A zajforrás hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértékére jelentős hatással van, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek. 4.) Táj- és természetvédelmi előírások:
5
4.1. Létesítéskor a beruházási terület faállománnyal borított részén költő madárfauna védelme érdekében a fakitermelést és cserjeirtást a madarak fészkelési- és fiókanevelési időszakán kívül, azaz szeptember március 15. közötti időszakban lehet elvégezni. 4.2. A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. 4.3. Növénytelepítésre tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni. VI. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/019772/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. 12.) a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő területén (Gönyű, hrsz, 098/2, 097/2) kialakítandó tűzihorganyzó és acélszeletelő üzemének egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során a környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1684-2/2014/VH. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.) 16433-4/2014. számú megkeresése alapján a Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.) kérelmére, a Gönyű 098/2 és 097/2 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadására irányuló vizsgálati eljárásban, vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. A Wuppermann Hungary Kft. Gönyű 098/2 és 097/2 hrsz-ú telephelyéről a közcsatornába kibocsátott szennyvizek minőségének az alábbi küszöbértékeknek kell megfelelnie: A kibocsátásra vonatkozó területi határértékek: pH 6,5 - 10,0 KOIk 1000 mg/l BOI5 500 mg/l Összes szervetlen nitrogén öNásv 120 mg/l Összes nitrogén öN 150 mg/l Ammónia-ammónium-nitrogén 100 mg/l 10’ ülepedő anyag 150 mg/l Összes foszfor 20 mg/l Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) 50 mg/l Összes só 2500 mg/l Fluoridok 50 mg/l Összes vas 20 mg/l Szulfát 400 mg/l Hőmérséklet 40°C Összes cink 2 mg/l A kibocsátásra vonatkozó technológiai határértékek más szennyvizekkel való elkeveredés előtt: Összes cink 2 mg/l 2. A Wuppermann Hungary Kft. Gönyű 098/2 és 097/2 hrsz.-ú telephelyéről az ÉDUVIZIG üzemeltetésében lévő csapadékvíz csatorna rendszeren keresztül a kialakított szűrő-szikkasztó rendszerbe kerülő csapadékvizekben lévő szennyező anyagok koncentrációja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti felszín alatti vizekre vonatkozó „B” szennyezettségi határértékeket nem haladhatják meg. 3. A közcsatornába kibocsátott határértékes szennyvizek szennyezettségét az előírt kibocsátási határértékekre a Kft.-nek önellenőrzés keretében, jóváhagyott önellenőrzési terv alapján, a
6
vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével rendszeresen vizsgálnia kell, és a vizsgálati eredményekről a hatóságunk számára adatokat kell szolgáltatnia. 4. Önellenőrzési tervet kell készíteni az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedéséről számított 60 napon belül, melyet Hatóságunk részére meg kell küldeni. 5. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 6. Amennyiben a tervezett tevékenység végzéséhez vízvédelmi szempontból monitoring kutak megvalósítása és üzemeltetése kerül előírásra, abban az esetben vízjogi engedélyes tervdokumentáció benyújtásával a létesítéshez vízjogi létesítési engedélyt, az üzemeltetéshez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell megkérni hatóságunktól. A vízjogi létesítési engedélykérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követő 90 napon belül kell az engedélyező vízügyi hatóságnak benyújtani. A vízimunkák elvégzése, illetve vízilétesítmények (monitoring kutak, vízkezelési technológia, technológiai szennyvízelőkezelési technológia, nem ÉME engedélyes vagy CE minősítésű olajfogó berendezés, valamint a telephelyi csapadékvízgyűjtő hálózat, a telephely épületeinek tetőfelületeiről összegyűjtött csapadékvizek és a másodlagos, nem szennyeződött hűtővizek szikkasztása) megépítése és rendeltetésszerű üzemeltetése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapján vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 69747-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday László u. 12.) Gönyű, 098/2 és 097/2 hrsz. alatti telephelyén (Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő területén belül) tervezett tűzihorganyzó és acélszeletelő üzemének egységes környezethasználati engedélye ügyében folytatott eljáráshoz – a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében – kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” Gönyű Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Jegyzője 1617-6/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 16433-4/2014. iktatószámú, a Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. tűzihorganyzó és acélszeletelő üzemének egységes környezethasználati engedélye tárgyában érkezett megkeresésére az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az előterjesztett dokumentációval kapcsolatban észrevételem nincs, az abban foglaltakkal egyetértek. A jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatósági állásfoglalás az eljárást lezáró döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1/1331-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 2014. november 26-án beérkezett megkeresése alapján, a „Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. tűzihorganyzó és acélszeletelő üzemének egységes környezethasználati engedélye” tárgyú ügyben a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A tervezett tevékenységhez szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi feltételekkel adom meg: − Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetűkre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, tájvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni. A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint. − Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – a technológiai fegyelem és a határértékek betartása érdekében – szükség esetén a vizeket kezelni, tisztítani kell. A felszíni vízbe
7
csapadékvíz/tisztított szennyvíz csak akkor vezethető, ha a vonatkozó rendeletek előírásai lehetővé teszik, és annak határértékei be vannak tartva. Vízfolyásba csak a környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott határértéket nem meghaladó vizek vezethetők. Ez vonatkozik a hővel szennyezett bevezetésekre is. A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell. A közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny. Az intézkedési szennyezési határérték Ci=C2. − A légszennyező forrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg. − Légszennyező tevékenység esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet előírásait a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok szerint, illetve nem lépheti túl a rendeltekben előírt határértékeket. − A létesítmény részére a betartandó határértékeket az I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő. Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek. − A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatnak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba. − A telepítés és üzemelés során törekedni kell a környezeti hatások minimalizálására és kompenzálására. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi döntésre jogosult hatóság határozata, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” VII. Az egységes környezethasználati engedély 2020. január 31-ig hatályos. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyesnek 2019. október 1-ig be kell nyújtani. VIII. A Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.) a kérelem elbírálásáért járó 1 500 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IX. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. X. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezés terjesztető elő. A fellebbezés 750 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára fizetendő. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg. Indokolás A Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12., továbbiakban ügyfél) meghatalmazásából eljáró IMSYS Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) egységes környezethasználati engedélykérelmet nyújtott be a Wuppermann Hungary Kft. által a Gönyű, 098/2, 097/2. helyrajzi számú ingatlan területén létesíteni és működtetni tervezett fémfelület kezelő üzem tárgyában. Tárgyi beruházás a Wuppermann Hungary Kft. Győr-Gönyűi Kikötőben megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 266/2014. (X. 21.) Korm. rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.
8
A kérelem benyújtásával egyidejűleg az ügyfél megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (3) bekezdése, valamint III. sz. mellékletének 2.2. pontja alapján meghatározott, 1 500 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A benyújtott dokumentáció megfelelt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) előírásainak. A hatóság az eljárás megindulásáról értesítette a társadalmi szervezeteket, valamint a R. 21. §-a alapján hirdetményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Wuppermann Hungary Kft. a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő területén (hrsz: 098/2, 097/2) kialakítandó 81494 m2 összterületű telephelyen fém felületkezelési tevékenységet végző tűzihorganyzó és acélszeletelő üzemet kíván működtetni, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló tevékenységekkel és létesítményekkel. A tevékenység során évente kezelni tervezett fémfelület nagysága 120 km2. A technológiai kezelőkádak össztérfogata 148 m3. Előállított késztermék (felületkezelt acéllemez) maximális mennyisége: 750 ezer tonna/év. A tervezett tevékenység a R. 2. számú mellékletének 2.6. pontjának (fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémia folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t) hatálya alá tartozik. Mivel a tevékenység a R. 3. sz. mellékletének 65. pontja (fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem, 20 ezer m2/év felület kezelésétől, illetve ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t) hatálya alá tartozik, az ügyfél előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a hatósághoz, mely 12336-22/2014. sz. határozatában előírta, hogy a tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogerős egységes környezethasználati engedély szükséges. A dokumentációt készítő IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. valamennyi szakterületre igazolta a készítők szakértők jogosultságát. Területi elhelyezkedés: A létesítményt a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő területén tervezik megvalósítani. A telephelytől nyugati irányban logisztikai bázis, déli irányban iparterületek (ipari vasútvonal, ipari park), keleti irányban hasonló adottságú területek, illetve kissé távolabb egy gázerőmű helyezkedik el. Az érintett ingatlanok közül a Gönyű 097/2 (Mosoni-Duna) része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH30004 kódszámú, ”Szigetköz” nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében, valamint részei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. Az alkalmazott technológia és jellemző adatai: A lézerhegesztéssel végtelenített acélszalag revetörés után kerül sósavas pácolásra. A folyamat az acélszalag felületén lévő oxidréteg eltávolítására szolgál. A pácolást három sorba kapcsolt, egyenként 30 m3 keringetett térfogatú pácolókádban végzik, melyekben 5-5 m3 pácoldatot fecskendeznek be fúvókákon keresztül. Ezt követi a vizes öblítés, melyet 5 lépcsős kaszkádüzemű öblítőben vízbepermetezéssel végeznek. Szárítás után a szalag a szalaghevítőbe kerül, ahol gőzfűtésű hőcserélőkben felmelegített levegővel végzik a felmelegítést. Ha csak a szalag pácolása a cél (horganybevonat-képzés nélkül), akkor a szalagot „bypass”- berendezésen át vezetik úgy, hogy a teljes horganyzó szakaszt kikerüli. A bevonatképzéshez szükséges hőfokot szalaghevítés során indukciós kemencén történő átvezetéssel érik el (470-520°C). A kemencében inert atmoszféra (hidrogén-nitrogén elegy) van. A szalag innen kerül a cinkfürdőbe. A tűzihorganyzásra 2 db egyenként 29 m3-es olvasztókád szolgál, de egyszerre mindig csak az egyik olvasztókád van termelési helyzetben. A speciális tűzálló anyaggal bélelt olvasztókádakban cink (horgany) vagy cink-magnézium ötvözet olvadék van a mindenkori igények függvényében. Az olvadék megfelelő hőmérsékletének biztosítása céljából az olvasztókádat indukciós módon melegítik.
9
Az előmelegített szalagot a 440-490°C-os cinkfürdőben lévő görgők segítségével elterelve függőlegesen felfelé vezetik. A cinkfürdő felett lehúzó fúvókák vannak felszerelve, amelyek sűrített levegő vagy nitrogén segítségével szabályozzák a cinkréteg vastagságát. A cinkfürdőt követően függőleges levegőhűtéses szalaghűtő szakaszon kerül sor a felhordott cink megszilárdulására. A hűtőtorony felső részében található a vizes szalaghűtő egység, amelyben a szalagot ionmentes víz befecskendezése és az azt követő merítés révén a szükséges véghőmérsékletre (kb. 50°C-ra) hűtik. Vízhűtést követően, nyújtvaegyengetés után, a szalagot passziváló szerrel vagy tapadásfokozó szerrel látják el. Szárítás után a szalagot indukciós úton ismét felmelegítik, majd fóliát visznek fel a felületére és vízhűtéssel lehűtik. A kifutó szakaszon a végtelenített szalag szakaszolása, vágása, valamint olajozása történik (utólagos felületkezelés; ideiglenes felületi korrózióvédelem). Felcsévélés után az acéltekercseket csomagolják (acélszalagos összekötés). Környezeti igénybevételek: 1.) Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezett beruházás a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet szerint Gönyű település, a 10. Az ország többi területe légszennyezettségi zónába tartozik. Létesítés: Az építés során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz kibocsátása várható. A munkagépek által kibocsátott légszennyezők, illetve a munkaterületről származó por hatása várhatóan csak a munkaterületen és annak közvetlen környezetében, valamint a szállítási útvonalon jelentkezik. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezeti levegőre gyakorolt hatások is időlegesek, a terület immissziós állapotában jelentős változás nem várható. Üzemelés: A telephelyen 6 db légszennyező pontforrás létesítését tervezik, melyeken a felületkezelés során keletkező anyagokat, illetve a technológiai hő előállítása során keletkező anyagokat vezetik ki. A pontforrások jelét, nevét, a kibocsátott anyagok felsorolását és a kibocsátási határértékeket a rendelkező rész III. fejezete tartalmazza. A hatóság a P1, P3 és P4 pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagokra vonatkozóan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. számú melléklet 2.17. pontja alapján a tűzihorganyzáshoz kapcsolódó eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékeket adott meg. A határértékek 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, száraz véggázra vonatkoznak (vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámítás nélkül). A P5 és P6 pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagokra vonatkozóan a 140 kW-nál nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú melléklete szerinti technológiai kibocsátási határértékeket adott meg. A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A P2 pontforráson kibocsátott anyagokra a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. számú melléklete alapján általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megadásra. A kibocsátási határérték a P2 pontforráson kibocsátott anyagoknál a száraz véggáz 5 tf%-os O2 tartalmára, 273 K homérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határérték esetében – ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik – a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes,
10
egyidejűleg történő kibocsátása esetén a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani. Azokon a technológiai pontokon, ahol savgőz képződéssel kell számolni, az elszívott levegőt töltetes mosón (töltött oszlopos abszorber) vezetik keresztül. A reveelszívás során a revét a berendezés belépő szakaszának különböző pontjain (lecsévélő, mélyhajlító görgő, előegyengető gép, 1. számú S-görgőkészlet, revetörő és pácoló közötti támasztó görgők) és a revetörőnél szívják el. A gépsorról elszívott revét használtlevegő-vezetékeken keresztül a szűrőegységhez (tömlőszűrő, poliészteres tűzött nemez szűrőanyaggal) juttatják el, amelyben a használtlevegőt megtisztítják. A technológiák üzemeltetése során határérték feletti légszennyező anyag kibocsátás nem várható. A technológiai tevékenység során képződő légszennyező anyagok légköri transzmissziójának, terjedésének modellezését az MSZ 21457-21460 szabványsorozat szerinti szabályozásnak megfelelő Gauss-féle diszperziós modellt alkalmazó szimuláló programmal határozták meg. A 306/2010. (XII. 23.) VM rendelet 2. § 14. pontjában szereplő kritériumok alapján definiált hatásterület nem határolható le. A hatásterületen a levegőtisztaság-védelmi előírások teljesülnek. A telephelyen belül az anyagmozgatás elektromos gépek (daru, targoncák) segítségével történik, így légszennyező anyag kibocsátás ezen tevékenységből nem várható. Az alap- és segédanyagok beszállítása és a késztermék kiszállítása esetében közúti, vízi és vasúti szállítás egyaránt tervezett, a kiszállítás zömében közúton és vasúttal történik. Becslések szerint naponta 85 kamion, 2 hajó és 4 vasúti szerelvény végzi a ki- és beszállítási tevékenységet. A legjelentősebb levegőt terhelő környezeti hatása a közúti szállításnak lesz. A megközelítési útvonalként a közúti szállítójárművek az 1. sz. elsőrendű főutat veszik majd igénybe. Az M1. autópálya irányából, illetve irányába a javasolt megközelítési útvonal: M1. autópálya - M19. autóút - 1. sz. elsőrendű főút - telephely. A szállítási tevékenység során a szállító járművek által kibocsátott kipufogógáz és por terheli a környezetet. A gépjárművek légszennyező anyag kibocsátása miatt a szállítási útvonalakon kialakuló vonalszerű légszennyezés az érintett közlekedési utak jelenlegi járműfogalmához képest jelentős mértékben nem növekszik. A szállítási eredetű levegőterhelést illetően a telephely megközelítési útvonalainak közvetlen természeti és települési környezete tekinthetők. Felhagyás: A felhagyás során a bontási műveleteket végző munkagépek üzemeltetésekor levegőbe kerülő légszennyező anyagok hatásterülete a telephelyen belül határolható le. A szállítási tevékenységhez kapcsolódó levegőterhelés hatásterülete az érintett útvonalak közvetlen környezete. Havária: Rendkívüli légszennyezés esetleges tűzesemény során, illetve a leválasztó berendezések meghibásodása esetén fordulhat elő, melyekkel kapcsolatosan a hatóság előírást tett. A légszennyező pontforrások működtetésével kapcsolatos előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban K r.) 22. §-án alapulnak. A mérések gyakoriságát a hatóság a 6/2011. (I. 14.) VM. rendelet (továbbiakban VM. rendelet) 15. § (1) a) pontjának, valamint 14. számú mellékletének megfelelően állapította meg. A légszennyező anyagok általános és eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékét a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. és 7. sz. melléklete szerint és a 140 kW-nál nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. melléklete szerint kerültek megállapításra. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása a K r. 31. § (1), (2), (4) bekezdései alapján történt. A mérést kizárólag a VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést K r. 7. sz. melléklete szerint kell teljesíteni. Az üzemnapló vezetéséről a VM r. 18. § (1) bekezdése rendelkezik. 2.) Hulladékgazdálkodási szempontból:
11
Létesítés: A tervezett beruházás már közlekedési infrastruktúrával (út, vasút, függőleges partfal) ellátott és tereprendezett (115,0 mBf-re feltöltött) területen valósul meg. A területen korábbi tevékenységből vagy infrastruktúra fejlesztésből származó, elhagyott/lerakott hulladék nincs. Mivel a területen épület és bontásra váró burkolt felület nem található, így a kivitelezés során bontási hulladékkal nem kell számolni. A bejövő, feldolgozásra kerülő, valamint a már feldolgozott anyagok tárolása, a telephelyi belső közlekedés biztosítása, illetve a technológiai gépsorok elhelyezése miatt külső nyitott tárolóterület illetve fedett, zárt csarnoképület kialakítására van szükség. A telepítés során keletkező hulladékok a következő főbb csoportokba sorolhatók: − a létesítés során kitermelt föld a telephelyet is magába foglaló 092/8 hrsz. ingatlanon marad; − betonhulladék (azonosító kód: 170101): ~ 50 tonna; − fém hulladékok (170401 – 170111): ~ 5 tonna; − fa hulladék (170201): ~ 10 tonna; − kevert építési-bontási hulladék (170904): ~ 8 tonna; − csomagolóanyag (műanyag, papír, fa) hulladékok (150101,150102, 150103): ~ 2 tonna; − ásványi eredetű építőanyag hulladék (170102 – 170802): ~ 30 tonna. E hulladékok veszélyes összetevőket is tartalmazhatnak. Építés ideje alatt a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtése és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadása a Kivitelező feladata. Összességében elmondható, hogy a létesítési munkálatok időszakában várhatóan nagyobb mennyiségű építési hulladék képződése várható, de az előírások betartása mellett a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem várható. Üzemelés: A felületkezelési technológia során az alábbi technológiai részfolyamatok járnak üzemszerű hulladékképződéssel: Felületkezelés előtti méretre-vágás: A lecsévélt kezelendő acélszalag előegyengető gépen való átvezetés után szalagvágó berendezésbe kerül, ahol forgattyús végvágó lengőolló segítségével vágják le a szalagkezdetet, az esetleges szalagsérülések eltávolítása céljából akár hosszabb szalagszakaszokat is. Az így előkészített szalagkezdet a hegesztőgépbe kerül, amelyben már elő van készítve az előző tekercs szalagvége. A befogott szalagvégeket kettősvágó olló egyszerre vágja, a két teljesen párhuzamos vágott él kialakítása érdekében. A hegesztés után egy szélezőolló távolítja el a szalag mindkét hosszirányú szélét. A hosszirányú osztóberendezéseknél a már felületkezelt szalag kerül méretre igazításra. Képződő hulladék: levágott acéllemez darab. Tűzihorganyzás: Tűzihorganyzás során a cinkfürdő felületén a cink ötvözet levegővel (O2) való érintkezése révén az úgynevezett „oxidbor” keletkezik, melyet az olvadék felületéről el kell távolítani. Képződő hulladék: megszilárdult cink-oxid. Utókezelés (passziválás): A pácolt, illetve a pácolt és vagy tűzihorganyzott acélszalagok felületét passziválással is kezelik a korrózióállóság fokozása érdekében. A folyamat során a szalagot egy passziválószerrel feltöltött tartályon vezetik át. A passziválószer egy idő után a szalag felületén lévő és arról leváló anyagokkal telítődik, így cserélni szükséges. Képződő hulladék: cinktartalmú passziválószer. Utókezelés (fóliázás): A szalagot szintén utókezelésként a fóliázó berendezésben (trenchcoat-berendezés) műanyag (LDPE) fólia bevonattal látják el (utólagos felületkezelés). A fólia nem megfelelő mérete vagy minősége esetén fólia hulladék képződik. Képződő hulladék: selejt vagy maradék fólia. A felületkezelési technológiához kapcsoló alábbi kiegészítő tevékenységek járnak hulladékképződéssel: Telephelyi szennyvízkezelés: A szennyvízkezelő egy folyamatos üzemű berendezés, melynek része egy szűrőprés, amellyel a nedves iszapot (víztartalma kb. 95-98 tf%) száraziszappá (víztartalma kb. 50- 60 tf%) sűrítik be. Képződő hulladék: szűrőiszap pogácsa. Késztermék és alkatrész raktározás:
12
A raktározás során az alkatrészek kicsomagolása, illetve a késztermék becsomagolása során csomagolási hulladékok keletkeznek. Képződő hulladék: fa, papír, műanyag csomagolási hulladék. Karbantartás: A telephelyen szükséges napi karbantartásokat a Wuppermann Hungary Kft. végzi. A nagyobb, tervezett karbantartások elvégzésére szakcéggel kötnek szerződést. Az ezek során keletkező hulladékok megfelelő gyűjtéséről és további kezeléséről a szakcég gondolkodik. Képződő hulladék: fáradtolaj, olajos papír. Irodai tevékenység: A gyártási tevékenységhez kapcsolódó irodai tevékenységből szintén keletkeznek hulladékok. Képződő hulladék: papír, elektromos és elektronikai hulladék, kommunális hulladék. Időszakosan hulladékképződést eredményező tevékenységek: A technológiában több ponton alkalmaznak szűrőbetéttel, mosótöltettel rendelkező leválasztó berendezéseket. Ezen berendezések normál üzeme esetében az alkalmazott betét vagy anyag cseréje több év használat után válik szükségessé, ezért állandó hulladékképződésre nem kell számítani. Reveleválasztás: A reveelszívás koncepciója szerint a revét a berendezés belépő szakaszának különféle pontjain (lecsévélő, mélyhajlító görgő, előegyengető gép, 1. számú S-görgőkészlet, revetörő és pácoló közötti támasztó görgők) és a revetörőnél szívják el. A gépsorról elszívott revét használtlevegő-vezetékeken keresztül a szűrőegységhez juttatják el, amelyben a használtlevegőt megtisztítják. A megtisztított használtlevegőt majd pontforráson keresztül vezetik ki. Képződő hulladék: Poliészteres tűzött nemez szűrő. A szűrőanyag csere során képződő hulladék mennyisége: 220 kg. Gázmosás: A sósav gőzök eltávolítására, leválasztására PP töltőtesttel ellátott vizes gázmosó szolgál. Képződő hulladék: PP mosótöltet. A gázmosóban lévő PP töltőtest térfogata 4 m3, mely 45 kg/m3 sűrűséggel számolva összesen 180 kg. Utánhengerelés: Az utánhengerlőhöz kapcsolódó elszívónál két szűrőegység (előszűrő-alumínium, főszűrő -acél + poliészter) is található, melyek tömege összesen 80 kg. Képződő hulladék: alumínium és acél + poliészter szűrőbetét, Szennyvíziszap szűrés: A szennyvíziszap préseléséhez keretes szűrőprést fognak alkalmazni, a szűrőprés kendő anyaga polipropilén. Egy kendő tömege 0,2 kg. A présben alkalmazandó szűrőkendők mennyisége nem ismert, de cseréjük várhatóan nem lesz gyakori, így gyakori hulladékképződéssel sem kell számolni. A hulladékká vált szűrőanyagok a 15 02 03 (abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 15 02 02-tol) azonosító kódba sorolhatók be. A keletkező hulladékok mennyisége és összetétele, gyűjtése Kommunális hulladékok Kommunális hulladék (20 03 01) a telephelyen dolgozók napi tevékenységéből származik és mennyisége a dolgozói létszámtól függ. A becslések alapján évente várhatóan 53 tonna ilyen típusú hulladék keletkezik, melyet közszolgáltatás keretében terveznek elszállíttatni és kezeltetni. A telephelyen az „A” csarnok nyugati oldala mellett területen tervezik nyitott kommunális hulladéktároló hely kialakítását, ahol 4 db 7 m3-es konténer kerül telepítésre. Nem veszélyes hulladékok A telephelyen várhatóan nagyobb mennyiségben keletkező nem veszélyes hulladékokat a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti megnevezéssel az alábbi táblázat tartalmazza: Azonosító Megnevezés kód
Mennyiség (tonna/év)
Képződés helye
13
Gyűjtőedényzet /tárolási hely
Egyidőben gyűjthető hulladék mennyiség
tűzihorganyzás
35 tonna
6
utókezelés
big-bag
2 m3
100
telephelyi fémkonténer szennyvízkezelés
12 tonna
140
késztermék raktározás
fémkonténer
8 m3
2
irodai tevékenység
fémkonténer
8 m3
Vasfém részek, esztergaforgács és por (acél hulladék)
22 500
felület kezelés előtti és utáni méretre-vágás
11 05 02
Cink hamu (cinkoxid)
560
07 02 13
Hulladék műanyag (fólia)
11 01 10
Iszap és szűrőpogácsa, amely különbözik a 11 01 09-től Fa csomagolási hulladék (hulladék raklap) Papír és karton
15 01 03
20 01 01
190 m3
fémkonténer (6 db 25 m3-es, és 5 db 8 m3-es konténer) raklap
12 01 01 12 01 02 12 01 99
A hulladékok gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyeken történik, üzemi gyűjtőhely nem kerül kialakításra. Veszélyes hulladékok A telephelyen várhatóan nagyobb mennyiségben keletkező veszélyes hulladékokat a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti megnevezéssel az alábbi táblázat tartalmazza: Azonosító Megnevezés kód
Mennyiség (tonna/év)
Képződés helye
Gyűjtőedényzet /tárolási hely
11 01 98*
Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék (Használt (cinktartalmú) passziváló szer)
22
utókezelés
IBC
Egyidőben gyűjthető hulladék mennyiség 4 m3
15 02 02*
veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Ásványolaj alapú, illetve szintetikus, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj (fáradt olaj) Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és
4
karbantartás
fémkonténer
1 m3
3
karbantartás
200 literes hordó
200 liter
13 02 05* és 13 02 06*
200135*
1 m3
1
Irodai tevékenység
14
fémkonténer
elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től és a 20 01 23tól A hulladékok gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyeken történik, veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely nem kerül kialakításra. Melléktermék gyártás A felületkezelt acéllemez előállítási folyamat során keletkezik olyan anyag is, amelyet a Wuppermann Hungary Kft. mellékterméknek tekint, és akként tervezi értékesíteni. A 130-190 g/l vastartalmú használt sósav a pácolási folyamat során melléktermékként keletkezik. Képződő melléktermék éves mennyisége: 35 000 m3. A pácolási folyamatban felhasznált 18%-os sósav munkaoldat a pácolási folyamatban az acéllemez felületén lévő oxid-réteg feloldásával telítődik (vas-klorid képződik). A használt sav minőségét a pácolt lemezen lévő vas-oxid tartalom befolyásolhatja. A pácolási folyamatban a sósavoldat mindig a lehető legmagasabb vastartalommal használják, hogy a friss sav felhasználási mennyiségét minimálisra csökkentsék. A 1-es és 2-es savgyűjtő tartályban és a savkészítő tartályban a szabad sav és vaskoncentrációt on-line módszerekkel (Liquisonic) folyamatosan meghatározzák, laboratóriumtechnikai mérések segítségével pedig naponta 9-12 alkalommal (műszakonként 3 alkalommal) ellenőrzik. Az on-line mérések ellenőrzésére a használt sav gyűjtőtartályból megfelelő időben mintát vesznek és titrálással határozzák meg a vas tartalmat (közvetlenül a szállítójárműbe való átfejtés előtt). Használt sav átlagos vastartalma: 130-190 g/l Használt sav átlagos szabadsav tartalma: 2-40 g/l. A Wuppermann Hungary Kft. ISO 9001 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert tervez bevezetni, melyben a telephelyi laborvizsgálatok is szabályozásra kerülnek. A technológiával szoros összefüggésben, de nem elsődleges céltermékként keletkező használt (telített) sósav a Ht. 8. §-a alapján mellékterméknek tekinthető. A pácolási munkaoldat készítéséhez szükséges 25 000 m3/év mennyiségű, 30-33%-os ipari sósavat a Kemira Oyj szolgáltatási szerződés keretében biztosítja a Wuppermann Hungary Kft. részére. A szolgáltatás alapvető eleme, hogy a pácolási folyamatban képződő 35 000 m3/év mennyiségű, 130-190 g/l vastartalmú savat, mely gyakorlatilag vas-klorid (FeCl2) oldat, elszállítja és PIX-209 kereskedelmi néven vízkezelő vegyszerként hozza forgalomba. A benyújtott dokumentáció alapján megállapította a hatóság, hogy a melléktermék a Wuppermann Hungary Kft. által végzett tevékenységből keletkezik. Havária: Az ilyen jellegű események során elsősorban vegyi anyag kiömléses balesetekre kell felkészülni. A keletkező hulladékok a kárelhárítási tevékenységekből származnak. A keletkező hulladékok döntő többsége veszélyes hulladéknak minősül, kezelése és szállítása a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint történik. Az ilyen esetekben megteendő kárelhárítási tevékenységeket a kárelhárítási- és havária terv fogja tartalmazni. Felhagyás: A tevékenység beszüntetését követően a telephelyen található, értéket képviselő anyagok, termékek, illetve a hulladékok átadásáról, elszállíttatásáról gondoskodnak. A gépsorokat leszerelik, továbbadják. Az üresen maradt épületek hasznosításával kapcsolatos döntés függvényében intézkednek a további elvégzendő munkálatokról. A képződő hulladékok összetétele várhatóan megegyezik a beépített anyagok összetételével. A hulladékgazdálkodási előírások a következő jogszabályhelyeken alapulnak: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, a Ht. 12. §, 31. §, 56. § (1), 58. § (1), 63. §, 64. §, 65. § (1), (3), (5),
15
(6) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól1 szóló 1995. évi LIII. törvény 6. §, 50. § (1), 82. § (1)1bekezdése; a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (4) a) és bd) pontja. A rendelkező rész V. fejezetének 2.2. alpontjában említett adatlap az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklete. A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét az alábbiakra: A Ht. 8–10. §-a ír elő feltételeket a melléktermékre és a hulladékstátusz megszűnésére. A Ht. 10. § (3) és (4) bekezdése alapján a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelés igazolását jogszabályban meghatározott tanúsító szervezet végezheti. A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított tanúsító szervezet negyedévente ellenőrzi. 3.) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Létesítés: Az ingatlanon történő felületkezelő tevékenység tárgyában benyújtott előzetes vizsgálati eljárás lezárult, miszerint a tevékenység során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. Megállapítható, hogy a telepítés és az esetleges felhagyás során az építési munkáknál használatos hagyományos munkagépek, szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős, átmeneti, az építés helyszínére korlátozódik. Az építési helyszínek külterületek. A legközelebbi zajtól védendő területeken az építés során a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Üzemelés: Az üzemelés során a telephelyen nagy mennyiségű acél pácolás, illetve tűzihorganyzás útján való felületkezelése, az alapanyagok és késztermék rakodása, csomagolása szállítása történik. A főbb zajforrások a technológiához kapcsolódó szellőztető berendezések, hűtőtornyok, valamint a telephelyen belüli rakodás és járműmozgás. A célállapotnak megfelelő üzemelés során a létesítmény zajkibocsátása a hatásterületen található zajtól védendő területeken a vonatkozó 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6. § (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A területfelhasználási kategóriák Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata módosított 1/2006. (01. 25) sz. rendezési terve, Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (V. 18.) rendelettel módosított 3/2006. (III. 15.) sz. helyi építési szabályzata, valamint Gönyű község szabályozási tervének 6/2014. (IV. 10.) sz. rendelettel elfogadott módosítása szerint kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterülete az alábbi területeket érinti területfelhasználási kategóriák szerinti bontásban:
16
A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység vízi úton, vasúton és közúton egyaránt történhet, a közúti szállítás során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) szerinti 3 dB-es mértéket. A tervezési terület közvetlenül kapcsolódik a Győr-Gönyű kikötőhöz, valamint a kikötőhöz kiépített vasútvonalhoz. Az üzemelés időszakára vonatkozóan az engedély rendelkező része előírásokat tartalmaz. Havária: A havária illetve kárelhárítás során előforduló eseményekre vonatkozóan a kárelhárítási terv tartalmaz előírásokat. Felhagyás: Az esetleges felhagyás során az építési zajnak megfelelő zajkibocsátásra lehet számítani, az épületállomány valószínűsíthetően megmarad, újrahasznosítása külön eljárás tárgyát képezi. A zaj- és rezgésvédelmi előírások a következő jogszabályokon alapulnak: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4.) Táj- és természetvédelmi szempontból: Létesítés: Az érintett ingatlanok közül a Gönyű 097/2 (Mosoni-Duna) része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH30004 kódszámú, ”Szigetköz” nevű különleges madárvédelmi, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében, valamint részei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is.
17
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A rendelkező részben tett előírásokkal a létesítés védett természeti értéket és területet nem veszélyeztet, a telepítés helye iparterület, kikötő és földgáztüzelésű erőmű működik a tervezett gyár környezetében. A felépülő gyár már nem ront tovább az amúgy is degradált, ipari tájképen, így tájvédelmi szempontból sem emelünk kifogást. Üzemelés: Az üzemelés várhatóan nem okoz táj- és természetvédelmi problémákat, a tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás: A felhagyás várhatóan nem okoz táj- és természetvédelmi problémákat, a tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit jelentősen, pozitívan befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A hatóság az eljárása során tanulmányozta az elérhető legjobb technika alkalmazását: A Vasfém feldolgozás – Referencia dokumentum az elérhető legjobb technikákról – tömörítvény a hazai sajátosságok figyelembe vételével dokumentációban előírtak alapján a következőket állapította meg: A tervezett létesítményben a savgőz képződéssel járó helyeken (lefejtő helyek, tárolótartályok, pácolási folyamat, öblítővíz kezelés) elszívást alkalmaznak és az elszívott levegőt töltetes mosótornyokon keresztül vezetik a szabadba. A revetörőnél elszívott revét használtlevegő vezetékeken keresztül a szűrőegységhez (tömlőszűrő, poliészteres tűzött nemez szűrőanyaggal) juttatják el, amelyben a használtlevegőt megtisztítják. A szalaghevítő kemence és a cinkkádak fűtése indukciós módon történik, ezáltal nincs légszennyező anyag kibocsátás. A tartályok és pácoló kádak zártak, a tartályok kilégző csonkkal rendelkeznek, az elszívott levegő savtartalmát leválasztó berendezésben (töltetes abszorber) kötik meg. A cinkfürdő felett lehúzó fúvókák vannak felszerelve, amelyek sűrített levegő vagy nitrogén segítségével szabályozzák a cinkréteg vastagságát. A létesítmény a zajtól védendő területektől jelentős távolságban kerül elhelyezésre. A telephelyen zajkibocsátás szempontjából korszerű berendezéseket, gépeket, zajcsökkentési megoldásokat terveznek használni. A rendszeresen végrehajtott karbantartások a zajkibocsátás szinten tartását is fogják szolgálni. A cink-oxid hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szakcégnek lesz átadva, végső sorsa a hasznosítás. A pácolási folyamatban képződő vastartalmú használt sósav melléktermékként keletkezik. A szűrőprésben a nedves iszapot (víztartalma kb. 95-98 tf%) száraziszappá (víztartalma kb. 50-60 tf%) sűrítik, ezzel csökken a hulladék mennyisége. Az eljáró hatóság megkereste az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hatáskörrel bíró szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/019772/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. 12.) kérelme alapján az egységes környezethasználati engedélyezés ügyében, a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, valamint a 266/2014. (X. 21.) Korm. rendelet alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 5 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről.
18
Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: − a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, − a felszín alatti vizek védelméről szóló 2019/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, − a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, − a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, valamint a 266/2014. (X. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése és 2. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1684-2/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolás a következőket tartalmazza: „A Wuppermann Hungary Zrt. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.) kérelmére indult, Gönyű, 098/2 és 097/2 hrsz.-ú ingatlanon tervezett tűzihorganyzó és acélszeletelő üzem egységes környezethasználati engedély kiadására irányuló engedélyezési eljárásában az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.) mint engedélyező hatóság 16433/2014. számon 2014. november 26-án megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságát mint elsőfokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a megküldött kérelmet, a tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. Fentiek alapján vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. − A Wuppermann Hungary Kft. fő tevékenységként fémfelület kezeléssel (TEÁOR 256H08) foglalkozik. − A felületkezelési tevékenység az alapanyag beszállítás, tárolás, alapanyag beadagolás, pácolás (felület előkészítés), vizes öblítés, szárítás, melegítés, szalaghevítés, tűzihorganyzás, hűtés, utókezelés és passziválás, kifutó szalag, valamint csomagolás részfolyamatokból áll össze. − Az üzemeltetés során szociális, technológiai és tűzivíz felhasználással kell számolni. A telephely szociális vízigényét a Pannon-Víz Zrt. által üzemeltetett közműhálózatról fogják biztosítani. A szociális vízfelhasználás tervezett mennyisége 25 m3/d. − A technológiai és tűzivíz igény folyamatos biztosítását a telephely ÉNY-i oldalán létesítendő 2 db mélyfúrású kútról kívánják megoldani úgy, hogy az egyik kút tartalékként funkcionál. A toronyépületig vezetik el a fúrt kúttól az iparivíz vezetéket, melynek mérete D 110 KPE (PE100, PN10). − A technológiai éves vízkivétel tervezett mennyisége 160 000 m3. A 160 000 m3 mennyiség legnagyobb részéből (115 000 m3/év) saját vízelőkészítő berendezéssel teljesen sótalanított vizet állítanak elő. A kivett vízmennyiség 70%-ából a felületkezelési technológiához szükséges sótalanított vizet állítanak elő a tervezett vízkezelő rendszerrel. − A technológiában már fel nem használható öblítő és hűtővizek, valamint a sótalanított vizet előállító vízkezelő rendszerből kikerülő magas sótartalmú regenerátumok kezelésére szennyvízkezelési technológia (ülepítés, semlegesítés, flokkulálás, iszapvíztelenítés) berendezéseinek és műtárgyainak kialakítása tervezett. A jármű és alkatrészmosóban keletkező olajos szennyvizek előkezelésére olajfogó műtárgy beépítése tervezett. Az előkezelt szennyvizek a telephelyi kommunális szennyvízhálózatba kerülnek bevezetésre, majd a kommunális szennyvizekkel együtt jutnak a közcsatornába. A közcsatornára kibocsátott technológiai szennyvíz várható mennyisége 72.000 m3/év.
19
−
A tevékenység során keletkező kommunális szennyvizeket kiépített telephelyi csatornákkal tervezik összegyűjteni, a meglévő szennyvízcsatorna rendszerére. Az összegyűjtött szennyvizek befogadója a közüzemi csatornahálózat regionális nyomóvezetéke, amelyen keresztül a Győr városi szennyvíztisztító telepre kerülnek a szennyvizek. A kommunális szennyvízhálózatba bevezetésre kerülő szennyvíz mennyisége összesen 80.625 m3/év. − A szennyvíz és a csapadékcsatorna hálózat tervei alapján a Mosoni-Dunába történő közvetlen bevezetés nem történik. − A tetőfelületekre lehulló csapadékvizek, valamint a nem szennyezett, hűtőtornyokról elfolyó hűtővizek a telephelyen kiépítésre kerülő nem szennyeződő csapadékvízgyűjtő rendszerben kerülnek elvezetésre, majd a területen kialakításra kerülő kombinált gyűjtő-tározó-szikkasztó rendszerben elszikkasztásra. A tervezett megvalósítás és tevékenység a fentiekben megtett előírások betartásával vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A tervezett fémfelület kezelési tevékenység az érintett térség felszíni- és felszín alatti vizeinek vízgazdálkodására várhatóan jelentős káros hatást nem gyakorol, környezeti hatásvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási szempontból nem indokolt. A beruházással érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. Az érintett területhez legközelebb eső felszíni vízfolyás az előtisztított és tetőfelületi tiszta csapadékvizeket befogadó Zsombékosi árok, amelynek a befogadója a Duna. A vízminőségvédelmi szempontból indokolt monitoring rendszer, a sótalanított vizet előállító vízkezelő rendszer, a technológiai szennyvíz előkezelő rendszer, valamint a csapadékvizek gyűjtő és szikkasztó rendszerének kialakítása kizárólag vízjogi létesítési engedély alapján valósítható meg. A tényleges megvalósítás és majdani üzemeltetés vízvédelmi és vízgazdálkodási feltételei a vízjogi engedélyezési eljárások során kerülnek előírásra. Az ingatlanok kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érintik. Az engedélyeztetéssel érintett terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2c” érzékeny területnek minősül. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírások megtételével a felszíni vizek védelme érdekében. Az előírások 1.) pontjában a közcsatornába kibocsátott szennyvizek minőségi előírásai a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint kerültek meghatározásra. A kibocsátásra jellemző szennyezőanyagokra vonatkozóan a területi határértékek megállapítása e rendelet 4. számú melléklete „Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén” vonatkozó kibocsátási határértékei figyelembe vételével, a technológiai határértékek az 1. számú melléklet III. részének 33. fejezete szerinti pácolási technológiára meghatározottak alapján történt. Az előírások 2.) pontjában a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján került megállapításra. Az előírások 3.) és 4.) pontjaiban a szennyvízkibocsátás önellenőrzési kötelezettsége a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/20045. (VII. 21.) Korm. rendelet 27. § (2) cb) pontján alapszik, az önellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatást a Korm. rendelet és a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet előírásai szerint kell végezni. Az önellenőrzési terv tartalmi követelményeit a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az előírások 6.) és 7.) pontjában meghatározottak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapján került előírásra. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2014. szeptember 10. napjától hatályos 10. § (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.
20
22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 5. § (1) bekezdés szerinti 15 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 69747-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben folytatott előzetes vizsgálati eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat 2014. november 26. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 33. §-a és az 5. sz. melléklete alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklet 7. sora alapján a helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam, és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység, létesítmény – Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök. rendeletében, a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletében, továbbá Győri Építési szabályzatról (GYESZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletben jóváhagyott – helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat – fentiekre tekintettel – a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. ismertetett bekezdése alapján, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. Eljárási költség a Ket. 44. § (4) bekezdés alapján hivatalunknál nem merült fel. Az állásfoglalás elleni fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” Gönyű Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Jegyzőjének 1617-6/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. tűzihorganyzó és acélszeletelő üzemének egységes környezethasználati engedélye tárgyában készült előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozóan a hatályban lévő önkormányzati rendeletekkel nem ellentétes, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44-45/A. §-ai szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatás a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A jegyző hatásköre és illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §. 5. számú mellékletén alapul.” A Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1/1331-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 12336-13/2014. iktatószámú, 2014. november 26. napján érkezett megkeresésében a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a Gönyű, Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.) tűzihorganyzó és acélszeletelő üzemének egységes környezethasználati engedélye tárgyában indított eljárásban. A megjelölt dokumentáció vizsgálata alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az alábbiakat állapítottam meg: A Wuppermann Hungary Kft. (1024 Budapest, Buday L. u. 12.) gönyűi tűzihorganyzó és acélszeletelő üzem tevékenysége következtében a feladat- és hatásköröm által érintett területen több környezeti elem hatásviselő lehet. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése értelmében: „A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, az 5. mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.”
21
A Kr. 5. számú mellékletének 7. pontja szerint: „Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja”, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően kijelölt szakhatóság az érintett települési önkormányzat jegyzője. Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam az alábbi önkormányzati rendeletekbe foglalt, helyi környezet-, illetve természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülését: − Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (III.15.) rendelete a helyi építés szabályairól (továbbiakban: HÉSZ), − Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2004. (X. 29.) rendelete az egyes helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról, − Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2009. (XI. 17.) rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Megállapítottam, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a becsatolt dokumentációkban rögzített feltételekkel valósul meg, úgy ahhoz, hogy azokban a környezeti elemekben vagy rendszerekben, amelyek védelme jogszabály alapján önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, a tervezett tevékenységre visszavezethetően állapotváltozás ne következhessen be, illetve feladat- és hatáskörömet illetően környezetveszélyeztetés ne forduljon elő, szükséges a HÉSZ-ben rögzített alábbi feltételek teljesítése: „25. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, tájvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni. (2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint.” „26. § (1) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek fotytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.” „27. § (2) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – a technológiai fegyelem és a határértékek betartása érdekében – szükség esetén a vizeket kezelni, tisztítani kell. A felszíni vízbe csapadékvíz/tisztított szennyvíz csak akkor vezethető, ha a vonatkozó rendeletek előírásai lehetővé teszik, és annak határértékei be vannak tartva… (4) Vízfolyásba csak a környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott határértéket nem meghaladó vizek vezethetők. Ez vonatkozik a hővel szennyezett bevezetésekre is. A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell. A közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny. Az intézkedési szennyezési határérték Ci=C2.” „28. § (1) Ipari létesítményeknél a légszennyező forrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség Határozatban adja meg. (2) Légszennyező tevékenység esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet előírásait a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok szerint, illetve nem lépheti túl a rendeletekben előírt határértékeket.” „29. § (1) Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértékeket az I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő. (2) Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.” Fentiek figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A 26/2014. (X. 21.) Korm. rendelet szerint az ügy kiemelt jelentőségű, a szakhatósági állásfoglalás kibocsátásának határideje a 2006. évi LIII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján 15 nap. A kérelem 2014. november 26. napján érkezett hatóságomhoz, melyre szakhatósági állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki. Döntésem – a már hivatkozott jogszabályokon kívül – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 44, 45, 45/A és 72. §-ainak rendelkezésein, továbbá a Kr. 44. § (1) bekezdésén alapult. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Kr. 33. § (1) bekezdése állapítja meg. A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján adtam.” A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a rendelkező részben megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének megfelel,
22
a környezett védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. § (1) bekezdése eredményeként, a R. 20/A. § (2) bekezdés e) pontja 5 év időtartamra megadta, annak felülvizsgálatát a (4) bekezdésben foglaltak szerint írta elő. A R. 20. § (3) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapul. Az eljárási költségről a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban Ket.) 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozat rendelkező részének IX. fejezete a Wuppermann Hungary Kft. Győr-Gönyűi Kikötőben megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 266/2014. (X. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezés díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg.
Győr, 2014. december 19. Dr. Buday Zsolt s. k. igazgató
23
