ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
Határozat jogerős: Iktatószám: Előadó:
év:
hó:
nap:
13207-14/2014.
Hiv. szám:
Varga Lajosné/ Perjés Katalin
Melléklet:
KÜJ:
-
101755423
KTJ: 102491318
Tárgy: Győr, A-K Építőipari Kft. AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítésének előzetes vizsgálata
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az A-K Építőipari Kft. (9027 Győr, Kardán út 10., statisztikai azonosító jele:12494598-6810-113-08) által benyújtott, Győr Nemzetközi Ipari Park Győr, külterület 01136/55 helyrajzi számú területen AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes: A-K Építőipari Kft. Tevékenység: logisztikai tevékenység, emellett motor összeszerelés és tehergépjárművek időszakos parkoltatása. Érintett terület: Győr, 01136/55 helyrajzi számú ingatlan. Az ingatlan összterülete: 22 ha 5553 m2. A tervezett terület igénybevétel: 226455 m2 Összes beépített terület: 82093 m2 (az I. építési szakaszban 35563 m2 csarnoképület épül, a II. építési szakaszban 46530 m2.) Burkolt felület: 42400 m2 Az építési idő: 6-7 hónap, 2015. I. negyedév Az üzemelés várható megkezdése: 2015. szeptember Várható egyidejű telephelyi dolgozói létszám:172 fő/nap 2.) Az eljáró hatóság megállapításai: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. A létesítmény megvalósításához, működtetéséhez az eljáró hatóságtól az alábbi engedély beszerzése szükséges: - A létesítmény légszennyező pontforrásaira legkésőbb a használatbavételig levegővédelmi engedélykérelmet kell benyújtani, a tevékenység végzéséhez levegővédelmi engedély szükséges. Az üzemeltetőnek a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően, a légszennyező forrásokra a kötelező adatszolgáltatást (LAL) be kell nyújtani. - Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi GYR/047/01470-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta:
G:\Levego\2014\VargaLa\13207-14.doc
1
Szakigazgatási
Szerve
„Győr, külterület 01136/55 hrsz-ú ingatlanon tervezett AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.359/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „A 2014. augusztus 12-én iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Győr, A-K Építőipari Kft. AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítésének előzetes vizsgálati eljárásával kapcsolatban az alábbi ELSŐFOKÚ INGATLANÜGYI - FÖLDVÉDELMI - SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A tárgyban érintett Győr külterületi 01136/55 helyrajzi számú ingatlan a jelen közhiteles ingatlannyilvántartási adatok alapján nem tartozik a termőföld védelméről szóló 2007. évi. CXXIX. törvény termőföldet meghatározó 2.§. 19. pontjának hatálya alá. A Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala, mint I. fokú íngatlanügyi - földvédelmi - hatóság az eljárás során ingatlanügyi - földvédelmi - szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 55662-2/20104. számon a következő állásfoglalást adta: „ Az A-K Építőipari Kft. (9027 Győr, Kardán u. 10.) Győr, 01136/55 hrsz. alatti telephelyén tervezett AUDI LOC II. logisztikai csarnok létesítésének előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz - a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében - kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1580-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím által a megkereséshez csatolt, a Pannon- Connection Bt.”Víz és Környezet” Mérnökiroda (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített EKV-735-2014. munkaszámú Előzetes Vizsgálat AUDI LOC II. Logisztikai csarnok építése Győr külterület 01136/55 hrsz. szakanyagban foglaltak alapján, az alábbi TALAJVÉDELMISZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t adom: -Az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A Talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő 50.000.- Ft (azaz ötvenezer) igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél befizette.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2922-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban:hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a Győr, A-K Építőipari Kft. AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítésének előzetes vizsgálata feltételéül előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja, az alábbi feltétellel: • a területen található régészeti lelőhelyről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. szerint kell gondoskodni. A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel. Az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés, vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2394-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban: Hatóság) hivatkozott számon és tárgyban az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A Hatóság az A-K Építőipari Kft. (9027 Győr, Kardán u. 10.) részére - a Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített EKV-735-2014. munkaszámú dokumentációban foglaltak alapján - az előzetes vizsgálat elfogadásához az alábbi feltétel közlésével hozzájárul: • A csapadékvíz elvezetésre és szikkasztásra vízjogi engedélyes tervdokumentáció benyújtásával a létesítéshez vízjogi létesítési engedélyt, az üzemeltetéshez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell megkérni az elsőfokú vízügyi hatóságtól.
2
Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” III. Az A-K Építőipari Kft. (9027 Győr, Kardán út 10.) a kérelem elbírálásáért járó 250 000,- Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000,-Ft, mely készpénzátutalási megbízáson vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000. sz. számlájára fizetendő. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg. Indokolás Az A-K Építőipari Kft. (9027 Győr, Kardán út 10. továbbiakban: Kft.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz a Győr Nemzetközi Ipari Park Győr, külterület 01136/55 helyrajzi számú területen AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítésének előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta a Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda Kft. (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. melléklet 120 a) pontjának – ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen 3 ha területfoglalástól - előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3 – 5. §-ai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Kft. a Győr Nemzetközi Ipari Park Győr, külterület 01136/55 helyrajzi számú területen AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítését tervezi. A létesítmény Győr külterületén, a 01136/55 helyrajzi számú ingatlanon, a Győr, Tibormajori úton helyezkedik el. A terület művelés alól kivont ipari park besorolású, azonban rajta mezőgazdasági tevékenység folyik. A tervezési terület közvetlen környezetében északi irányban a Budapest-Bécs vasútvonal, majd mezőgazdasági területek, azt követően lakóházak, keleti irányban mezőgazdasági területek, távolabb gazdasági területek, déli irányban mezőgazdasági területek, nyugati irányban a Logisztikai Központ 1 (LOC 1) épülete, távolabb gazdasági területek, ipari park található. Az épületegyüttes 4 fő részből áll: raktárcsarnok, porta, tehergépkocsi irányító helyiség, valamint sprinklergépház-tartály elhelyezése szolgáló épület. A csarnoképület három fő részből áll: iroda-szociális épületrész, raktárcsarnok, motorszereldei csarnokrész. A létesítmény közúti és vasúti kapcsolattal fog rendelkezni. A létesítményben három fő tevékenységi kör folytatása tervezett 3 műszakos folyamatos munkarendben. Ezek a következők: logisztikai tevékenység, eredeti alkatrészek és kifutó motorok összeszerelése valamint a célforgalomként érkező kamionok időszakos parkoltatása. A logisztikai csarnokban folytatni kívánt összes tevékenység: 1. beszállítás, áruátvétel, átcsomagolás, 2. be- és kitárolás folyamata, 3. árukiküldés, 4. Q-válogatás (minőség ellenörzés), 5. eredeti alkatrészek tárolása, 6. összeszerelési folyamat, 7. vizsgálati folyamat, 8. köztes szemétlerakó hely szelektálásához
3
9. iroda és szociális felület. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból Létesítés A kivitelezési munkálatok során minimális a hulladék keletkezik, mivel főleg előre gyártott vasbeton vázas szerkezeti elemek, előre gyártott hőszigetelt vasbeton szendvicspanelok, acélvértezetű ásványgyapot hőszigetelésű könnyűszerkezetes szendvicspanel elemek kerülnek felhasználásra, beépítésre. Az építési munkálatok elsősorban szabadtéri elhelyezésű berendezések üzemelésével, szállítással, anyagmozgatással járnak. Ezeknél a munkafázisoknál főleg nem veszélyes építési és csomagolási, papír- , karton- , fém- , műanyag- , szigetelőanyag hulladékok keletkezésével lehet számolni, veszélyes hulladékként festékkel szennyezett göngyölegek, az előtisztító műtárgyakban ásványolaj-tartalmú iszap és víz is keletkezhet. A létesítés során várhatóan összesen kb. 20 tonna mennyiségű hulladék képződik, amelyből kb. 2 tonna veszélyes hulladék és 18 tonna nem veszélyes hulladék. A létesítés során keletkező hulladékok gyűjtése konténerekben, szabványos hulladékgyűjtő edényzetben részben térbetonon, részben zárható épületben történik, további kezelését hazai előkezelő/hasznosító/ártalmatlanító vállalkozások végzik. Üzemelés A létesítmény üzemelése során a veszélyes hulladékok közül ásványolaj-tartalmú veszélyes hulladékok, hulladékká vált toner, ólomakkumulátorok, kiselejtezett elektronikai berendezések, szennyezett csomagolási hulladékok keletkezése várható összesen kb. 7 tonna mennyiségben. Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok várható mennyisége kb. 1930 tonna/év. Legnagyobb mennyiségben vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék (azonosító kódja: 150105, várható mennyisége: 1300 tonna/év), fa csomagolási hulladék (azonosító kódja: 150103, várható mennyisége: 450 tonna/év), egyéb kevert csomagolási hulladék (azonosító kódja: 150106, várható mennyisége: 10 tonna/év) és egyéb települési hulladék (azonosító kódja: 200301, várható mennyisége: 150 tonna/év) keletkezése várható. A működés során keletkező hulladékok halmazállapotuk, állaguk, minőségük és veszélyességük függvényében egymástól elkülönítve kerülnek gyűjtésre ömlesztve, konténerekben, szabványos hulladékgyűjtő edényzetben részben térbetonon, részben zárható épületben. A hulladékok átadása engedéllyel rendelkező hazai előkezelő/hasznosító/ártalmatlanító vállalkozásoknak történik. Balesetekből, havária jellegű eseményekből származó hulladékok A létesítés és üzemelés során esetlegesen bekövetkező havária események (baleset, gépjármű meghibásodás, olajkiömlés, tömítetlenség, emberi mulasztás, vagy gondatlanság) miatt bekövetkező üzemanyag elfolyás okozhatja a csapadékvíz csatorna vagy a talaj rendkívüli szennyezését. Elsődleges teendő a szennyező forrás megszüntetése, illetve az elfolyás lezárása a rendelkezésre álló felitató anyagokkal (fűrészpor, homok, perlit). Ha a szennyező anyag a csatornába jut, akkor a betervezett iszap- az olajfogó műtárgyba jut, ahol összegyűjtik és kiszippantják. Talajszennyezés esetén a szennyezett talaj kitermelésre kerül. A havária események során keletkező hulladékok döntő többsége veszélyes hulladéknak minősül, kezelése és szállítása külön jogszabályban előírtak szerint történik. Ilyen esetekben a kárelhárítási tevékenységek mibenlétét a havária terv tartalmazza. Várható környezeti hatások a felhagyás során A tevékenység felhagyása után a teljes terület rekultiválásra kerül, a területen környezetszennyező anyagok, illetve hulladékok nem maradnak vissza. A felhagyás során keletkező hulladékok közül legnagyobb mennyiségben betonhulladék (azonosító kódja: 170101, várható mennyisége: 1000 tonna), beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke megnevezésű hulladék (azonosító kódja: 170107, várható mennyisége: 3000 tonna), vas és acél hulladék (azonosító kódja: 170405, várható mennyisége: 200 tonna) és kevert építési és bontási hulladék (azonosító kódja: 170904, várható mennyisége: 20 tonna) keletkezése várható. A felhagyás során várhatóan keletkező hulladékok összes mennyisége: kb. 4500 tonna. A felhagyás során keletkező hulladékok gyűjtése konténerekben, szabványos hulladékgyűjtő edényzetben részben térbetonon, részben zárható épületben fog történni, további kezelését hazai előkezelő /hasznosító/ ártalmatlanító vállalkozások végzik. A terület fejlesztésére a későbbi gazdasági és környezetvédelmi szempontok alapján felhagyás után is lehetőség nyílik.
4
Vízminőségi szempontból Létesítés A kivitelezési munkák során a humuszt letermelik. A letermelt humuszt elkülönítve tárolják, deponálják, majd a tervezési területen felhasználják. A záportározó kiépítésekor a letermelt humuszt helyben, a zöldfelületeken hasznosítják. A kivitelezés ideje alatt a munkaterületen üzemanyag tárolása nem történik, a gépeket üzemanyagtöltő állomáson tankolják meg és a karbantartási munkákat szakszervizben végzik el. A telepítés időszakában szükséges ivóvíz felhasználásból keletkező szennyvíz mobil WC-k és konténerek tartályaiban kerül gyűjtésre. Üzemelés Az épületek, a parkolók szilárd burkolatot kapnak. A szilárd hulladékokból szennyezőanyag kioldódása nem lehetséges; mivel ezek gyűjtését beton burkolattal ellátott területen végzik, zárt fémkonténerekben. A felszín alatti vizek, illetve a talajvíz szennyezését nem okozhatja. A telephely ivóvízellátása a Pannon Víz Zrt által üzemeltetett városi közüzemi vízhálózatról biztosított. A beruházó adatszolgáltatása alapján a logisztikai központ hozzá kapcsolódó létesítmények vízigénye 40 m3/d, az oltóvíz igény 3000 l/min. A tűzi víz ellátás egyrészt a közüzemi rendszerről történik, másrészt a kialakításra kerülő sprinkler tároló segítségével kívánják megoldani. Mértékadó tűzi víz igény 3000 liter/min. A városi hálózat 2000 l/min-t biztosít. A hiányzó 1000 l/min x 120 min = 120 m3 a sprinkler tárolókban lesz elhelyezve (2x60 m3). A tevékenységből adódóan technológiai vízfelhasználás nincs. A telephelyi tevékenység során technológiai szennyvíz nem keletkezik. A szociális célú felhasználásból (ivóvíz, fürdő, WC, takarítás) keletkező 40 m3/nap szennyvizet gravitációs csatornák vezetik a telephelyi szennyvízátemelő aknába, ahonnan szivattyúk emelik a városi közcsatornahálózatra. A szennyvizek a városi szennyvíztisztító telepre kerülnek, majd tisztítás után a befogadó MosoniDunába jutnak. Csapadékvíz elvezetés: A burkolt felületekre lehulló csapadékvizeket iszap- és olajfogó műtárgyon átvezetve gyűjtik a tetővizekkel együtt. A burkolt felületekre lehulló és előtisztítást igénylő csapadék vizek számított mennyisége ~18.000 m3/év. Az előtisztítást nem igénylő tisztaterületi (tetővíz) csapadékvíz számított mennyisége ~50.000 m3/év. A víz tárolására és elszikkasztására a zöldterületben szikkasztó tó kiépítésére kerül sor. A telephelyen belül NA 200- NA 1000 mm-es műanyag csőből épülnek ki - a burkolatokról és az épületekről a csapadékvizet a tároló tavakba - elvezető gravitációs csatornák. A csatornára történik a tervezett vasút víztelenítésére kialakított szivárgó rendszer rákötése is. A parkoló lemezekről és a rakodó területekről lefolyó csapadékvizet a szikkasztóba történő bevezetés előtt előtisztító műtárgyon vezetik át. A fenti területekről lefolyó víz külön csatornákkal kerül összegyűjtésre, amelyekből az előtisztító olaj homokfogó műtárgyakba kerül a csapadékvíz. Az előtisztítás után kerül a tisztított víz a csapadékvíz csatornába, amely a szikkasztó tóba szállítja a csapadékvizet. Az előtisztító műtárgyak ACO gyártmányok integrált iszaptérrel és zápor túlfolyóval. A műtárgyak ÉME engedéllyel rendelkeznek. A tisztítókban összegyűjtött homok-olaj veszélyes hulladéknak számít, ezért a veszélyes hulladék kezelésére, ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező céggel kötnek szerződést. A tevékenység felhagyását követően a környezeti állapot lényegében megegyezik az alapállapottal. Havária esetén a munkagépek és szállítójárművek meghibásodásából, sérüléséből olajszármazék kerülhet a környezetbe. Az esetlegesen keletkező környezetszennyezést a kárelhárítási munkák során veszélyes hulladékként kezelik. A felitatást haladéktalanul elvégezik a készletben tárolt felitató anyaggal, a szennyeződött talajt összegyűjtik és ártalmatlanításáról gondoskodnak. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról a 27/2004. (XII.25.) KvVM Korm. rendelet alapján a telephely területe érzékenységi besorolása „érzékeny” kategóriába tartozik. Az érintett terület nem érint kijelölt vagy kijelölés alatt álló vízbázis védőterületét. Levegőtisztaság-védelmi szempontból A tervezett telephely Győr Ipari Park területén a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 2. „Győr-Mosonmagyaróvár” légszennyezettségi zónába tartozik Létesítés Az építés (földmunkák, beton beszállítása és eldolgozása) során a munkagépek és tehergépjárművek által
5
kibocsátott kipufogógázok, illetve a felvert por okoz levegőterhelő hatást. A kivitelezési területen egyidejűleg legfeljebb 2 db földmunkagép és 4 db nehézteher gépjármű 12 órás napi munkavégzésével számolhatunk. A várható kibocsátások alapján terjedésszámítást végeztek a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ 14. pontja szerint értelmezett levegőtisztaság-védelmi hatásterület lehatárolása céljából. A benyújtott dokumentáció szerint közepes erősségű szél esetén PM10 vonatkozásában a munkavégzés helyétől számított 67 m-en belül kiülepszik a 3 m magasságig felvert por, ezt a távolságot az építés során hatásterületnek tekinthetjük. A tervezési területre irányuló, és azt elhagyó tehergépjárművek és betonkeverők a közlekedési utakon csekély mértékű többlet légszennyezést okoznak. A számítások szerint értelmezhető hatásterület nem alakul ki. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezetminőségre gyakorolt hatások is időlegesek. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalon nem lép fel. Üzemelés A telephelyen 4 db, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ 24. pontja szerinti légszennyező pontforrás létesül. 3 db 1800 kW-os Buderus gázkazánt a raktárcsarnokban és az irodaépületben 1 db 150 kW teljesítményű kazánt terveznek megvalósítani. A benyújtott dokumentáció szerint a pontforrások geometriai középpontjától mérve nitrogén-oxid tekintetében a hatásterület 100 méteren belül határolható le. A magas műszaki színvonalú tüzelőberendezések alkalmazásával a kibocsátott légszennyező anyagok rövid távolságon belül felhígulnak, a hatásterület telekhatáron belül lehatárolható. A közlekedésből adódóan a telephelyen közlekedő, áruszállítást és egyéb logisztikai tevékenységet végző tehergépjárművek kipufogógáz kibocsátásával számolhatunk, NO2 esetében 10 méterben határolhatjuk le. A közlekedés mértéke és kibocsátása a telephelyen belül jóval kisebb, mint a környező útvonalakon, ezért a kipufogógáz a többi légszennyező komponenseire a jelentős hígulás miatt várhatóan nem lesz értelmezhető hatásterület. A benyújtott számítás szerint PM10 tekintetében a munkavégzés helyétől számított 20 m-en belül kiülepszik a felvert por, ezt a távolságot az üzemelés során hatásterületnek tekinthetjük, amely telekhatáron belül lehatárolható. Az építés, működés, esetleges felhagyás során a fűtésből és a közlekedésből eredően jelentős környezeti levegőterhelés nem várható. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból A benyújtott előzetes vizsgálat alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt ipari-gazdasági terület, a Győri Nemzetközi Ipari Park része. A legközelebbi zajtól védendő kijelölt lakóterület (Győr-Győrszentiván, Váczi Mihály út) távolsága 500 méter. Építés A hagyományos módszerekkel végzett építési munkák során a munkagépek és szállító járművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás, átmeneti, az építés időszakára korlátozódik. Az építési zaj és a kapcsolódó szállítási tevékenységből eredő forgalmi zajszint növekedés nem eredményez a legközelebbi lakóterületeken határérték feletti zajterhelést, ezen lakóterületek nem esnek az építéssel összefüggő szállítási útvonalba. Üzemelés Az üzemelés során az épületekben jelentős üzemi zajforrások működtetésére nem kerül sor. A szabadtérben elhelyezett épületgépészeti berendezések (kéménykürtők, csarnok szellőztető ventillátorok) a próbacsarnok hűtői valamint a telep belső forgalma, mint üzemi zajforrások együttes zajvédelmi hatásterülete a szomszédos gazdasági területekre terjed ki, a védendő területeket nem éri el. Az üzemelés időszakára az üzemi zaj tekintetében külön kibocsátási határértékek előírása nem indokolt. A logisztikai tevékenységgel összefüggésben, mint kapcsolódó tevékenység számottevő szállítási célforgalom hatása – mintegy napi 600 nehézjármű elhaladás - vehető figyelembe, mely a logisztikai központ és az AUDI győri telephelye környezetében levő megközelítési útvonalakat veszi igénybe. A logisztikai központ a győri rendező pályaudvarról kivezető iparvágánnyal összekötésre kerül, ennek megvalósítása és használata védendő területeket nem érint. A vasútépítés ezen előzetes vizsgálattól függetlenül külön engedélyezési eljárást keretében valósítható meg. A létesítmény működésével kapcsolatos, szállítási forgalomból eredő zajszint növekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a 284/2007.(X.29.) kormányrendelet 7§ /1/ szerinti 3 dB mértéket.
6
A létesítmény zajvédelmi hatásterületének lehatárolása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján történt, a területi kategóriák Győr M.J. Város többször módosított 1/2006.(I.25.) Ök rendeletével elfogadott szabályozási terve szerint kerültek meghatározásra. Természet- és tájvédelmi szempontból Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, nem részei az Országos Ökológiai hálózatnak sem. A logisztikai központ - az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett -várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, vízminőségvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/01470-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az A-K Építőipari Kft. (9027 Győr, Kardán u. 10.) kérelme alapján az előzetes vizsgálati eljárás során a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § és 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján, á hatáskörömbe tartozó kérdéseket vizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció a vonatkozó közegészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 4 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete állapítja meg. Illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.359/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „A 2014. augusztus 12-én iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Győr, A-K Építőipari Kft, AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítésének előzetes vizsgálati eljárásával kapcsolatban az alábbi ELSŐFOKÚ INGATLANÜGYI - FÖLDVÉDELMI - SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A tárgyban érintett Győr külterületi 01136/55 helyrajzi számú ingatlan a jelen közhiteles ingatlannyilvántartási adatok alapján nem tartozik a termőföld védelméről szóló 2007. évi. CXXIX. törvény termőföldet meghatározó 2.§., 19. pontjának hatálya alá. A Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala, mint I. fokú íngatlanügyi - földvédelmi - hatóság az eljárás során ingatlanügyi - földvédelmi - szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz.”
7
Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 55662-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben folytatott előzetes vizsgálati eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat 2014. augusztus 11. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklete alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklet 7. sora alapján a helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység, létesítmény - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök rendeletében, a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletében, továbbá Győri Építési szabályzatról (GYÉSZ-ről") és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletben jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat - fentiekre tekintettel - a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Két.) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. ismertetett, valamint 8. § (1) bekezdés h) pontja, 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján, illetékességemet a Két. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. Az eljárási költségről a Két. 153. § alapján rendelkeztem. Az állásfoglalás elleni fellebbezést a Két. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/15803/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „ Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy az AUDI LOC II. Logisztikai csarnok építése Győr külterület 01136/55 hrsz.- ú . területen előzetes vizsgálat tárgyú beruházás: o az eljárás Időpontjában termőföldnek minősülő Ingatlant nem érint, de termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos; o az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, o a tevékenység hatása; a szomszédos, eredeti művelési ágban máradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős, o a szakági engedélyezési eljárások során fogjuk a talajvédelmi jogszabályi követélményeket érvényesíteni. A Talajvédelmi szákhatósági eljárás lefolytatásáért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (Vll.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.4. pontja alapján, a talajvédelmi szakhatósági eljárásért 50.000 Ft igazgatási szolgáltatási dij fizetendő, amit az ügyfél befizetett. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 21. § (1) bek., a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm, rendelet 32/A §., 4. számú melléklet, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r, 17. § '-án alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2922-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Győr, A-K Építőipari Kft. AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítésének előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz.
8
A hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint. Felhívja a hivatal a figyelmet továbbá, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. § (1) bekezdésén, a joghatóság a Két. 18. § (1) bekezdésén, a hatáskör a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13.§, 1. számú melléklet 7. pontján alapul. A jogorvoslati utat a Két. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIIl. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Két. 72. § (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2394-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 13207-3/2014. iktatószámon megkereséssel fordult az Észak-dunántúli Vízügyi Hatósághoz az A-K Építőipari Kft. (9027 Győr, Kardán u. 10.) Győr, AUDI LOC II. Logisztikai csarnok létesítésének előzetes vizsgálata eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv - és iratanyagokat. A Hatóság a rendelkezésére álló előzetes vizsgálati dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületekéi felülvizsgálva az alábbi megállapítást teszi: Vízellátás: A telephely ivóvízellátása a Pannon-Víz Zrt. által üzemeltetett városi közüzemi vízhálózatról biztosított. Az ivóvízigény várhatóan 40 m3/nap. Ipari vízfelhasználás nem tervezett. A telephely tűzivíz ellátása a közüzemi rendszerről, valamint a kialakításra kerülő spinkler tároló segítségével kívánják megoldani (2 x 60 m3) Szennyvízelvezetés: A telephelyi tevékenység során technológiai szennyvíz nem keletkezik. A szociális célú felhasználásból (ivóvíz, fürdő, WC, takarítás) keletkező 40 m3/nap szennyvizet gravitációs csatornák vezetik a telephelyi szennyvízátemelő aknába, ahonnan szivattyúk emelik a városi közcsatornahálózatra. A szennyvizek a győri városi szennyvíztisztító telepre kerülnek, majd tisztítás után a befogadó Mosoni-Dunába jutnak. Csapadékvíz-elvezetés: A burkolt felületekre lehulló csapadékvizeket iszap- és olajfogó műtárgyon átvezetve gyűjtik a tetővizekkel együtt. A burkolt felületekre lehulló és előtisztítást igénylő csapadék vizek számított mennyisége ~18;000 m3/év. Az előtisztítást-nem igénylő tisztaterületi (tetővíz) csapadékvíz számított mennyisége -50.000 m3/év. A víz tárolására és elszikkasztására a zöldterületben szikkasztó tó kiépítésére kerül sor. A szikkasztó tó méreteinek kialakítására a csapadékvíz mennyiség számítása 4 éves gyakoriságú 60 perces intenzitású záport figyelembe véve történt. A szikkasztáshoz szükséges tárolótér - 2500,0 m3. A tervezett csapadékvíz tároló, szikkasztó tónál a csapadékvíz csatorna befolyási szintje alatt min. 2500,0 m3-es tárolótér kialakítása szükséges. A csapadékvíz csatorna befolyási szintje 115,20 m Bf. A tervezett vízmélység a befolyó cső szintje alatt 1,5 m. A tó fenékszintjének magassága 113,10 m Bf alapterülete 1680,0 m2. A földmedrű szikkasztó tó 6:4-es rézsűhajlással kerül kialakításra. A rézsűk és a tó fenekének védelme füvesítéssel történik. A kialakított tükörre fűmaggal ellátott talajtextília takarás kerül. A bevezető csövek mellett és alatt a kimosás elkerülésére 1,5- 1,5 m szélességben a rézsűt aljzatbetonba ágyazott 60 x 40 x 10 cm-es betonlap burkolattal kell ellátni. A befolyó víz energiájának a megtörésére a tó fenéklemezén a bevezető cső alatt 20 cm vtg-ú 15,0 m2 felületű vízépítési kőszórás készül. A telephelyen belül NA 200- NA 1000 mm-es műanyag csőből épülnek ki a burkolatokról és az épületekről a csapadékvizet a tároló tavakba elvezető gravitációs csatornák. A csatornára történik a tervezett vasút víztelenítésére kialakított szivárgó rendszer rákötése is. A parkoló lemezekről és a rakodó területekről lefolyó csapadékvizet a szikkasztóba történő bevezetés előtt előtisztító műtárgyon kell átvezetni. A fenti területekről lefolyó víz külön csatornákkal kerül összegyűjtésre, amelyekből az előtisztító olaj-homokfogó műtárgyakba kerül a csapadékvíz. Az előtisztítás után kerül a tisztított víz a csapadékvíz csatornába, amely a szikkasztó tóba szállítja a csapadékvizet. Az előtisztító
9
műtárgyak ACO gyártmányok integrált iszaptérrel és zápor túlfolyóval. A műtárgyak EME engedéllyel rendelkeznek. Javasoljuk felhívni az engedélyes figyelmét az alábbiakra: A vízimunka elvégzéséhez, illetve vízi létesítmény megépítéséhez, átalakításához, megszűntetéséhez a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapján vízjogi engedély szükséges. A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit „a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7.§ (1) bekezdésén alapul. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Felügyelőség az előzetes vizsgálatról készített dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol, ezért nem tartotta indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel., ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság felhívja a Kft. figyelmét, hogy az építési és bontási hulladékok kezelését a 45/2004 (VII.26.) BMKvVM együttes rendeletnek megfelelően kell végezni. A tevékenység (létesítés, üzemelés, felhagyás, havária) végzése során keletkező hulladékokról – a mennyiségtől függetlenül – nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a hulladék megnevezését, EWC kódját, a keletkezett mennyiséget, az átvevő hulladékkezelőt és az átadás-átvétel időpontját. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékot környezetszennyezést kizáró módon szelektíven gyűjteni. A keletkező települési és nem hasznosítható termelési, inert hulladék csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át további kezelés céljából. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. Az eljárási költségről a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg.
Győr, 2014. szeptember 09. Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgató-helyettes
10
A határozatról értesül: 1.) A-K Építőipari Kft. 9027 Győr, Kardán út 10., 2.) Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda Kft. 9023 Győr, Álmos u. 2. 3.) Reflex Környezetvédő Egyesült 9024 Győr, Bartók B.u.7. 4.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 9024 Győr, Jósika u.16. 5.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Hivatal Győri Járási Hivatal Járáei Földhivatala 9021 Győr, Városház tér 3. 6.) Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 9021 Győr, Honvéd liget 1. 7.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 9028 Győr, Arató u,5. 8.) Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 9021 Győr, Káptalandomb 28. 9.) Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. 10.) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 9021 Győr, Munkácsy M.u.4. (jogerő után)
11
