ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős: Iktatószám: Előadó:
év:
13712-11/2014. dr. Király Bernadett Zsófia / Kelemenné Szalóky Tímea
hó:
nap:
Hiv. szám: Melléklet:
KÜJ: -
100445303
KTJ:
102504962
Tárgy: Ács, 0330/3 hrsz.-ú területen OTR állomás és 22 kV-os légvezeték építése – előzetes vizsgálat –
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő u. 1.) mint beruházó és üzembentartó által benyújtott, „Ács, 0330/3 hrsz. területen OTR állomás és 22 kV-os légvezeték építése” tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Kérelmező: Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. Tevékenység: Ács OTR állomás és 22 kV-os légvezeték építése. A tervezett tevékenység célja: villamosenergia-ellátás; a Zrt. Ács 0330/3 hrsz-ú területen megvalósuló új öntözőrendszerének 2x15 kVA energiaigényét kielégítő OTR állomás és kapcsolódó légvezeték építése. A beruházással érintett terület: Ács, 0330/3. hrsz.-ú ingatlan. A légvezeték üzemi feszültsége: 22 kV. Az új villamosenergia-ellátás műszaki adatai: építés: É.298. számú oszlop–É.OTR között 5 fm 22/0,42 kV OTR állomás Építendő 22 kV-os oszlop: áttört gerincű vasbeton oszlop – 1 db. A tervezett oszlop föld feletti magassága: 10 m. Építendő szabadvezeték anyaga és keresztmetszete: 3x50 mm2 AASC szabadvezeték (csupasz). Az oszlop transzformátor állomás tartószerkezete: B12-400 típusú vasbeton oszlop. Az építés tervezett időpontja: 2014. II. félév, időtartama: kb. 1 hét. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi KER/067/01099-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta:
G:\Hatarozatok\2014\13712-11.doc
1
Szakigazgatási
Szerve
„A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) az ESPA Kft. által Ács 0330/3 hrsz.-ú területen létesíteni kívánt 22 kV-os vezeték építéséhez közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. Az Intézet állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) által az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatala 10146/2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a tárgyban nevezett eljárásban szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg hivatalunkat. Az eljáráshoz benyújtott, az ESPA Kft. (2525 Bajna, Őrhegy-alja 4.) – Russói-Patocskai Réka környezetvédelmi mérnök – által készített, »Ács, 0330/3 hrsz. területen OTR állomás és 22 kV-os légvezeték építése« c. előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak alapján a tárgyi beruházás során termőföld időleges és végleges igénybevételével kell számolni, ezért szakhatósági állásfoglalásomat a következő feltételekkel adom meg: a termőföld időleges és végleges más célú hasznosítására önálló földvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. A földvédelmi eljárásra vonatkozó kérelemben meg kell jelölni az időlegesen/véglegesen igénybeveendő terület nagyságát, az igénybevétel helyét, célját. A más célú hasznosításra vonatkozó engedély hiányában az igénybevevő a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának jogkövetkezményeit köteles viselni. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (tfv. tv.) 8. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészlettel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény nem akadályozhatja. A szakhatósági állásfoglalás 30 000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díját a kérelmező megfizette. Az eljárásban más költség nem keletkezett. Végzésem ellen fellebbezésnek nincs helye.” Ács Város Jegyzője 1451-5/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő utca 1.) megbízásából az ESPA Kft. (2525 Bajna, Őrhegy-alja 4.) mint tervező kérelmére indult eljárásban az Ács, 0330/3 hrsz.-ú ingatlanon 22 kV-os villamos energia légvezeték és OTR állomás építéséhez kikötések nélkül hozzájárulok. Nyilatkozunk, hogy az ESPA Kft. által tervezett Ács, 0330/3 hrsz-ú ingatlanon a 22kV-os légvezeték és OTR állomás építése előzetes vizsgálati dokumentáció nem ellentétes az érvényben lévő helyi építési előírásokkal, településrendezési tervekkel, valamint az OTÉK (253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet) és az Étv. (1997. évi LXXVIII. tv.) vonatkozó rendelkezéseivel és nem érint helyi természetvédelmi területet, vagyis megfelel a helyi természetvédelmi követelményeknek. Jelen szakhatósági állásfoglalás a döntést tartalmazó határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/1310-5/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága mint elsőfokú talajvédelmi hatóság fenti tárgyban beadott megkeresése, a hozzá csatolt SRH-V101 munkaszámú nyomvonal-kijelölési rajz (készítette: SHIRAHIME Kft.), illetve a „VIRÁG” SZKT Kft. (3516 Miskolc, Apátság út 26.) által készített 31-160/2014 munkaszámú, Ács külterület – 22 kV-os légvezeték kiváltsága földkábelesre humuszmentes rekultivációs terv című talajvédelmi tervben foglaltak megtartása mellett előzetes talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást ad a Kisalföld Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő u. 1.) mint beruházó részére, a fenti tárgyú beruházás vezetékjogi engedélynek megadásához, az alábbi feltételekkel: A beruházás megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről és a szakszerű felhasználásáról. A humuszos termőréteget az alsóbb talajrétegektől elkülönítetten, keveredésüket megakadályozva kell kiemelni és a kivitelezés idejére szennyeződést kizáró módon kell elhelyezni. A feleslegben maradó terméketlen altalaj, illetve egyéb képződő hulladék termőföldön nem helyezhető el. A kiviteli munkák befejezését követően a taposott, bolygatott területeket helyre kell állítani. A kivitelezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a szomszédos termőföldek minőségében kárt ne okozzanak. A beruházás kivitelezésének megkezdését 8 nappal korábban hatóságunknak be kell jelenteni.
2
Szakhatósági állásfoglalásunk ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Az előzetes szakhatósági eljárás díja 50 000 Ft, melyet az Ügyfél 2014. 06. 06-án megfizetett. Eljárásunk során egyéb költség nem merült fel.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1836-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő u. 1.) megbízásából eljáró ESPA Kft. (9072 Nagyszentjános, Fő u. 1.) által az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez benyújtott, az »Ács. 0330/3 hrsz területen OTR állomás és 22 kV-os légvezeték építése« ügyében indított szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 113-2/2014/VH számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Kömyezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28- 32.) 13712-4/2014. számú megkeresése alapján a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő út 1.) kérelmére, a tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban a dokumentáció elfogadásához vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. Gondoskodni kell a műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” III. A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő u. 1.) a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000,-Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000. sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg.
Indokolás A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő u. 1.) meghatalmazásából eljáró ESPA Kft. (2525 Bajna, Őrhegy-alja 4.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz az „Ács, 0330/3 hrsz. területen OTR állomás és 22 kV-os légvezeték építése” előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és megfizette a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerinti 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 3. sz. melléklete 76. pontjának – villamos vezeték: légvezeték 20 kV-tól –, és előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a R. 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: Az öntöző rendszer működtetéséhez a területen jelenleg keresztülfutó 22 kV-os légvezeték földkábelre történő kiváltása szükséges.
3
Az 50 kVA teljesítményű 22/0,42 kV-os transzformátorral megépülő OTR állomás tartóoszlopa a meglevő, elbontandó Ács 15/0 jsz. közcélú 22 kV-os légvezeték nyomvonalába kerül a tervezett 298 sz. végfeszítő betonoszloptól 5 m-es távolságban. Az OTR állomás megtáplálására a fogyasztói tulajdonú 22 kV-os légvezeték kerül kiépítésre. A fogyasztói tulajdonú légvezeték közcélú hálózatra történő csatlakoztatására új vízszintes automata földelőkéses oszlopkapcsolót kell felszerelni a 298. sz. betonoszlop csúcsában. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: A hálózatépítés során veszélyes hulladék nem keletkezik. Az építés során keletkező hulladékok kezelése megoldott. A bontott és az új hálózatra vissza nem kerülő anyagokat szelektíven gyűjtve a Területi Központi Raktárba kell beszállítani, az átadás szállítólevélen történik. A létesítmények üzemeltetésük során hulladékot nem termelnek. Hulladékgazdálkodás szempontjából – az építési művelet időtartamát kivéve – a távvezeték környezeti hatása semleges. Üzemelés: A távvezetékek üzeme nem jár hulladék üzemszerű keletkezésével. A távvezeték üzemeltetését, javítását, karbantartását szakszerviz fogja végezni, amely a munkavégzés során keletkező hulladékot összegyűjti, és a területről elszállítja. Felhagyás: A távvezeték és az OTR állomás berendezései kb. 50-70 évig működőképesek. A felhagyás időszakában a vezeték leszerelését és a területről történő elszállítását végzik. A leszerelt távvezetékeket az üzemeltető tovább hasznosítja, vagy más beruházásnál felhasználja. Havária: A telepítésre tervezett villamos távvezetékekből havária esetén sem kerülhet jelentős mennyiségben szennyező anyag a környezetbe. A villámcsapás vagy elektromos hiba esetén előforduló tűz hatása olyan, amellyel védett vagy lakott területen rendkívüli helyzetben sem kell számolni, intézkedést nem igényel. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tárgyi létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. A tervezet tevékenység 22 kV-os vezeték és tartóoszlopok, valamint OTR transzformátor állomás létesítése és üzemeltetése. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a vezeték telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti, a telepítési időtartama 1 hét, a munkálatokat csak nappali időszakban végzik. A telepítéssel és üzemeltetéssel érintett terület külterületi mezőgazdasági terület, melyen zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs, így a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A kivitelezéshez kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen az utak jelenlegi zajterhelését. A vezeték üzemelésénél a transzformátor állomás zajkibocsátásával lehet számolni, mely nappali és éjjeli időszakban is üzemel. Az üzemelés során a zajvédelmi hatásterület lehatárolása számítással történt a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja és 6. § szerint. A zajvédelmi hatásterület a transzformátor oszlopától számított 2 m-es körzet. A zajvédelmi hatásterület zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet nem érint (az érintett terület a 0330/3 hrsz.-ú ingatlan). Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az Ács OTR állomás és 22 kV-os szabadvezeték hálózat átépítése – a földmunkák, a munkagépek közlekedése miatt – a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó- és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem várható. Az építési munkák hatásterülete kizárólag a beruházással érintett ingatlant érinti. A légvezeték üzemelése nem jár üzemszerű levegőterheléssel. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni. Természet- és tájvédelmi szempontból: Tárgyi villamos energia ellátás – az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett – várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat. Előírásainkat az engedélyezési eljárás során fogalmazzuk meg, de a tervezésnél kérjük figyelembe venni az alábbi ajánlást: A létesítendő OTR állomás tervezésekor és kivitelezésekor be kell tartani az „Akadálymentes égbolt” megállapodásban, valamint a hozzá kapcsolódó madárvédelmi ajánlásban foglaltakat.
4
A beruházással érintett terület országosan nem védett természeti terület, és nem része Natura 2000 területnek, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Fenti feltételek teljesülése esetén a tevékenység vélhetően nem lesz jelentős káros hatással a táj- és természetvédelem célkitűzéseire. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése, valamint a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklete értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/010992/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti számú és tárgyú megkeresésében szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. A http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2014/melleklet/13712-l.zip honlapra feltöltött dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembe véve megállapítható, hogy a tervezett 22 kV-os vezeték nyomvonala külterületet érint. A beruházás felszín és felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincs, zajvédelmi szempontból problémát nem okoz. Az építési területek elhelyezkedéséből adódóan a szennyező hatás közvetlen lakott területet nem érint. A hálózatépítés során veszélyes hulladék nem keletkezik, az építés során keletkező egyéb hulladékok kezelése megoldott. A tervezett létesítés megvalósítása ellen közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében és 5. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése határozza meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala Járási Földhivatala 10146/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) az Ács, 0330/3 hrsz.-ú területen létesítendő OTR állomás és 22kV-os légvezeték tárgyában szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg hivatalunkat. A rendelkező részben foglalt szakhatósági állásfoglalásom a tfv. tv. 7-8. §-án alapul. Az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiség védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködésére vonatkozó eljárási díjat (melyet a kérelmező megfizetett) a tfv. tv. 18. § (1) bekezdése határozza meg. A szakhatósági eljárásban egyéb eljárási költség nem keletkezett. Az ügyfél más célú hasznosításra vonatkozó kérelmének tartalmát a tfv. tv. 12. §-a határozza meg. Döntésem a hivatkozott jogszabályhelyeken és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm rendelet. 33. §-ban és 5. sz. mellékletének 9. pontjában foglalt megkeresésen alapul. Az ügyintézési határidőt a közigazgatási
5
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (8) bekezdése határozza meg. A fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (2) bekezdése zárja ki. Az ingatlanügyi hatóság hatáskörét földvédelmi kérdésben a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-8. §-a, illetékességét a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet 1. §-a és 1. sz. mellékletének 12.2. pontja határozza meg.” Ács Város Jegyzője 1451-5/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő utca 1.) megbízásából az ESPA Kft. (2525 Bajna, Őrhegy-alja 4.) mint tervező kérelmére indult eljárásban az Ács, 0330/3 hrsz-ú ingatlanon a 22 kV-os villamos energia légvezeték és OTR állomás építése ügyében a 481/2013. (XII. 17.) kormányrendelet 33. § és ugyanezen kormányrendelet 5. számú melléklete szakhatósági állásfoglalást írt elő az építés helye szerint illetékes jegyző, vagyis Ács Város Jegyzője részére. Jelen hozzájáruló nyilatkozatunkat Ács Város Önkormányzatának 20/2006. (IX. 14.) sz. rendeletével jóváhagyott többször módosított Helyi Építési Szabályzata alapján adtuk meg. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-án alapul, amely kimondja: 44. § (1) Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. A szakhatósági állásfoglalás tartalmilag a fent nevezett törvény (Ket.) alapján készült. A fellebbezést lehetőséget a Ket 98. § (2) bekezdés alapján adtam meg. Hatáskörömet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1/B melléklete állapítja meg. Eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem kellett rendelkezni. A hozzájárulás a 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. § (1)-(2) alapján került kiadásra.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/13105/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő u. 1.) megbízásából eljáró SHIRAHIME Kft. megkeresésére indult eljárásban a megkereséshez csatolt tárgyi nyomvonal-kijelölési tervdokumentáció, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 6. § (4) bekezdése, a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése és 5. számú melléklet 1. pontja alapján alakítottuk ki előzetes talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásunkat. A 31-160/2014. munkaszámú talajvédelmi terv a talajvédelmi követelményeknek megfelelően készült, a beruházással érintett területen mentésre érdemes humuszos feltalaj található. Előzetes szakhatósági állásfoglalásunk rendelkező részében tett talajvédelmi előírások megtartása mellett az érintett termőföld területek minősége megóvható. Előírásaink a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 43. §-án alapulnak. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2014. május 30-án indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII. 3.) VM rendelet (a továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.7.2. pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, illetékességéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 21. § (1) c) pontja rendelkezik. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (2) bekezdése alapján zártam ki, a jogorvoslat lehetőségéről ugyanezen jogszabályhely alapján adtam tájékoztatást. Szakhatósági állásfoglalásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Ket. 44. § (2) bekezdésén alapul.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1836-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. megbízásából eljáró ESPA Kft. által az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez benyújtott, az »Ács, 0330/3 hrsz. területen OTR állomás és 22 kV-os légvezeték építése« ügyében szakhatósági megkeresés érkezett hivatalunkhoz.
6
A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így – a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § alapján – nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Felhívom a kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben a létesítés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes Kuny Domokos Múzeum (2892 Tata, Pf.: 224.), valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Hatóságom hatáskörét a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. a) pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés, illetve 5. számú melléklete, illetékességét a Kr. 2. § (3) bekezdése és 1. melléklete határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem az előzetes szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 113-2/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. (9072 Nagyszentjános, Fő út 1.) kérelmére indult, Ács 0330/3 hrsz.-ú ingatlanon 22 kV villamos légvezeték építésének előzetes vizsgálata engedélyezési eljárásában az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.) mint engedélyező hatóság 13712-4/2014. számon 2014. szeptember 10-én megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságát mint elsőfokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a megküldött kérelmet, a tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A beruházás vízellátással és szennyvízelvezetéssel nem érintett. A vezeték területéről a csapadékvíz a környező területeken elszikkad. Az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő ingatlan kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. Fentiek alapján vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírások megtételével a felszíni vizek védelme érdekében. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra: Szennyező anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos. Az elszikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. sz. mellékletében megadott „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és a törvény értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör
7
gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint engedélyezőként működik közre. A vízellátását biztosító mélyfúrású kút kialakítására a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, különösen pedig a rendelet 3. § (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (5) és (6) bekezdésben elővizsgálatot is. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2014. szeptember 10. napjától hatályos 10. § (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A fentiek alapján a hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. Az eljárási költségről a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg.
Győr, 2014. november 18. Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgató-helyettes
8
