ÉSZAK-BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KIEMELT FEJLESZTÉSI ÖVEZET PROGRAMJAVASLAT

Észak-Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kiemelt Fejlesztési Övezet - Programjavaslat

Grant Plus Kft.

ÉSZAK-BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KIEMELT FEJLESZTÉSI ÖVEZET PROGRAMJAVASLAT

KÉSZÜLT: 2010. JÚLIUS

tel:+36 20 540 37 47

e-mail: [email protected]

Oldal: 1


Grant Plus Kft. A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁSA: Az Észak-Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kiemelt Fejlesztési Program (továbbiakban: Program) az Észak-magyarországi régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak- észak-keleti részén elhelyezkedő társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, jórészt leghátrányosabb helyzetű kistérségekből álló,

magas

munkanélküliséggel

bíró

földrajzi

terület

felzárkóztatásához,

fejlesztéséhez

kapcsolódik. A kijelölt térség alapvetően mezőgazdasági múlttal rendelkező terület, ahol a Program alapját képező mezőgazdasági hagyományok újraélesztése eredményeként a legfontosabb problémát jelentő

alacsony

szintű

foglalkoztatás

közvetlenül

és

közvetve,

azaz

munkahely

teremtő

vállalkozások térségbe történő betelepülésének ösztönzésével rövid idő alatt jelentősen javítható. Ezzel együtt– a gazdasági fejlődés valódi motorját jelentő – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, magasabb szintű feldolgozóipari ágazatok, ill. az ezzel összefüggő raktározás és szállítmányozás központjainak térségben történő kialakításával, ipari park/logisztikai központ létesítésével a terület hosszabb távú fejlesztési pályája is kirajzolható. A PROJEKT ÁLTAL ÉRINTETT TÉRSÉG A TERÜLET LEHATÁROLÁSA: A jelen Program által érintett terület az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi- észak-keleti részén helyezkedik el. Az érintett kistérségek jórészt a szlovák határ menti kistérségek: edelényi, szikszói, sárospataki, sátoraljaújhelyi, szerencsi, encsi, abaújhegyközi. (Településlista lásd 1.sz. melléklet) A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA: A terület alapvetően azonos adottságokkal, történelmi és gazdasági múlttal és jelennel rendelkező, ezért azonos problémakezelési megoldásokat igénylő és fejlesztési potenciált magában hordozó térség. A Program ezért az ezen lehatárolás alapján kijelölt földrajzi terület felzárkóztatásához kapcsolódik. A térség lehatárolása nem szigorú értelemben vett határokat jelent, az a program alapját képező egységes múlttal, hagyományokkal, adottságokkal és élethelyzettel rendelkező terület határait jelöli. A program kiterjeszthető/szűkíthető a megvalósítás konkrét tartalmi elemeinek ismeretében, ill. számos eleme kapcsán közvetlenül, ill. közvetve is túlnyúlik a jelen programban leírt konkrét határokon.

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 2


Grant Plus Kft. A PROJEKTTERV HÁTTERE, INDOKOLTSÁGA: I. A TÉRSÉG MÚLTJA

A TÉRSÉG GAZDASÁGI HAGYOMÁNYAI - TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS MEZŐGAZDASÁGI ADOTTSÁGOK ÉS HAGYOMÁNYOK A térség hagyományosan mezőgazdasági jellegű, annak adottságait tekintve évszázadok óta a mezőgazdaság jelentette a fő megélhetési formát. A termőterületek talajadottságai jók, de a dombvidéki területeken az átlagosnál gyengébbek. A gyenge adottságú földeken nem kifizetődő a szántóföldi művelés. A talaj és domborzati adottságok viszont kifejezetten ideálisak a gyümölcstermesztésre és biogazdálkodásra. A térség már a múlt században is természetes zöldség-gyümölcs ellátója volt nemcsak Borsod megyének, hanem a határ menti szlovák területeknek, egyben Kassa városának. A mezőgazdasági termelést évszázadok óta jelentősen befolyásoló tényező a térség túlnyomó többségére jellemző árvíz és belvíz. IPARI ADOTTSÁGOK ÉS HAGYOMÁNYOK Az Észak-magyarországi régió egészen a kilencvenes évekig Magyarország egyik legiparosodottabb régiója volt, a bányászat és a nehézipar, valamint a vegyipar egyik hazai központja. A kilencvenes évek végéig a térségből napi ingázással a lakosság döntő része munkalehetőséghez jutott, amely az ingázás ellenére is jelentős mértékben biztosította a térség népességmegtartó erejét. A kilencvenes évek végére azonban a hagyományos ágazatok hanyatlásának, az ipari termelés visszaesésének eredményeként megváltozott a régió gazdasági helyzete, ami a régió hosszan elhúzódó, tartós válságához vezetett. KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A térség közlekedés-földrajzi adottságait tekintve kiemelkedő helyet foglal el. Az úthálózat három meghatározó eleme a 27-es főút, a térség keleti-délkeleti határán futó 37-es főútvonal, illetve a legfontosabb, a térséget kettészelő M-3 (E71-es) főút. A terület kistérségeinek földrajzi elhelyezkedése magában hordozza a fejlett infrastruktúrával rendelkező, ezáltal vonzó befektetési, foglakoztatási és lakossági betelepülési centrum képét a Kassa M-3 főút melletti elhelyezkedésével, ugyanakkor a határmelletti periférikus és a fejlesztési források elmaradása miatt szegregálódó és elszigetelődő települések lassan visszafordíthatatlan esélyegyenlőtlenséget szenvednek el. Ezeken a településeken a rendszerváltástól számítottan megállt az idő. A GAZDASÁGI STRUKTÚRA VÁLTOZÁSA A térség agrárstruktúrája és iparszerkezete nagymértékű változásokon ment át az elmúlt időszakban.

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 3


Grant Plus Kft. A XX. század történelmét befolyásoló események a terület gazdaságát, ezen belül a térség lakosságának életminőségét is hátrányosan befolyásolták. Történelmileg Kassa városának volt hatása a térségre, de a határátrendeződések miatt a hatása megszűnt. A rendszerváltásig Miskolc hatása érvényesült a jelentős ipari üzemek miatt, de az ipari átalakulás okozta gyár bezárások miatt a hatása szintén megszűnt. Összegezve, két fő esemény gyakorolt különösen negatív hatást a térségre: -

Trianon elszakította a fő térségszervező településeket. Az egykori (természetes) gazdasági régiót a trianoni határ kettévágta, ezután ennek mindkét oldalát elkerülte minden fejlesztés.

A

kapcsolatok

gazdaságot

megszakadtak,

alapvetően mely

a

meghatározó vidék

piaci,

közigazgatási,

szénbányászatának,

a

borsodi

kulturális iparvidék

felértékelődését eredményezte. Az események okozta károk csökkentésére tett kísérletek új térségszervező központok kialakítása döntően nem, csak időszakosan javította a térség esélyeit

és

nem

mezőgazdaságát

a

kompenzálta

a

kialakult

hátrányokat.

földreform,

a

termelőszövetkezetek

Az és

1945

az

utáni

állami

időszak

gazdaságok

megszervezése határozta meg. A nagyüzemi mezőgazdaság egységei - szövetkezetek és állami gazdaságok - a vidék fő foglalkoztatói voltak a térségben. -

Az 1990-es rendszerváltás és annak gazdasági hatásai megszüntették a térség fő gazdasági erejét jelentő (szakemberek által sokat vitatott) TSZ rendszert, amely a mezőgazdaság, mint fő megélhetési forrás megszűnését eredményezte. A TSZ struktúra negatív hatásai ellenére a térségnek inkább – az eltelt 18 év által igazoltan – pozitív előnyt jelentett (fő foglalkoztató forma, háztáji konstrukció stb.). Ugyanakkor a dolgozók túlnyomó része nem tudott olyan mértékű jövedelmet felhalmozni, amivel a rendszerváltás után hatékony vállalkozásba lehetett volna fogni, illetve nem alakult ki olyan vállalkozói szemlélet, mint más, agrárművelésre jobban predesztinált megyékben.

Az érintett térség településeinek többsége már a XX. század végi rendszerváltozás előtt is a településhierarchia legalsó és leggyengébb láncszemét képezték, de a rendszerváltás után folytatódott az átfogó hanyatlás. Nőttek, esetenként szakadékká mélyültek a távolságok a módos és szegény társadalmi csoportok, a gazdasági fejlődés gócterületei és a hanyatló, periférikus elhelyezkedésű térségek között, legyen szó akár az itt élők megélhetési, a vállalkozási, a működő intézmények, szervezetek túlélési esélyeiről. II. A TÉRSÉG JELENE

GAZDASÁGI HELYZET: GAZDASÁGI SZERKEZET A válság, a gazdasági szerkezet változtatásának kényszere a rendszerváltással egyidejűleg jelentkezett, ennek kezelésére viszont sem társadalmi, sem anyagi erő nem volt. Így több mint húsz éve itt a legmagasabb a munkanélküliség, a gazdasági-társadalmi elmaradottság. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás a térségre, a térségben élő lakosságra jelentősebb hatást nem gyakorolt. Ennek fő oka, hogy a térségnek nincs gazdaságszervező központja, a kistérségi

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 4


Grant Plus Kft. rendszer előnyei a kistérségi településekre nem voltak hatással, a fejlesztések döntően a kistérségek központjában – városokban – realizálódtak, a kistérségi központokban és a nagyvárosokban megvalósult fejlesztések nem gyakoroltak hatást a térség településeire. Ebben a hagyományosan mezőgazdasági jellegű térségben nem jöttek létre ipari létesítmények. Borsod-Abaúj-Zemplén megye alapvetően ipari jellege itt nem érzékelhető. Az ipar nem rendelkezik nagy foglalkoztató szereppel a térségben, nagyobb ipari létesítmények nem találhatók a térségben. A népesség jelentős része él még ma is a mezőgazdaságból, azonban a térség mezőgazdasági adottságai kihasználatlanok. A termelés feltételeinek javítására a térségben több helyen jelentős beruházásokat valósítottak meg a 80-as években, ami tereprendezést, táblásítást, csatornázást és komplex meliorációs beavatkozásokat jelentett. A beruházások megvalósítása ellenére a termelési feltételek nem javultak jelentős mértékben, a termőterület változatlanul kedvezőtlen termőhelyi adottságú maradt, ennek ellenére továbbra is meghatározó a nagyüzemi gazdálkodás időszakában kialakult,

kevéssé

jövedelmező,

a

táji-termőhelyi

adottságokhoz

nem

illeszkedő

művelési

szerkezet. A mezőgazdaság mozgástere a tömbösített szántóföldi növénytermesztésre szűkült, ahol meghatározó és jelentős arányú foglakoztatás nem valósul meg. A piacok beszűkülésével pedig a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya mára erőteljesen lecsökkent. A tulajdonlás vonatkozásában a magántulajdon a meghatározó. Ezeket a területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja. A térségben sok vállalkozás foglalkozik mezőgazdasággal. Jelentős az őstermelők száma, aránya. Több olyan mezőgazdasági üzem működik, amelyik több ezer hektáron gazdálkodik. Még ma is jellemző azonban a térség településein a családi gazdálkodás, bár egyre kisebb arányban, folyamatos tőkehiány nehezíti működésüket. A családok ma is családi gazdálkodással, őstermelői tevékenységgel, kisállattartással próbálnak kiegészítő jövedelemre szert tenni és a tevékenység elsősorban az önellátást szolgálja. Az agrárfeldolgozó üzemek és a termékek értékesítési lehetőségei a befektetői tőke hiánya és a helyi szűkös anyagi források miatt kiépületlen. A terület élelmiszertermelő potenciáljához képest kicsi az élelmiszeripari termelő, feldolgozó üzemek száma. A tej-, húsfeldolgozás és a zöldségek, gyümölcsök tárolása zömmel Miskolcon történik. A mezőgazdasági vállalkozások helyzete ingatag, az egyéni gazdálkodók, őstermelők a napi megélhetéshez elegendő bevételt képesek csak megtermelni, fejlesztési források az önerő hiánya miatt nincsenek. A földterület közel felét olyan kisgazdaságok hasznosítják, akik nem képviselnek számottevő árutermelést, elsődleges céljuk az önellátás. A gazdálkodó szervezetek, és a nagyobb méretű családi gazdaságok is foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az idénymunkások száma elenyésző, foglalkoztatás időtartama rövid. A gazdaságok eszközállományára a romló műszaki állapot jellemző, számottevő műszaki fejlesztésre az alacsony jövedelmezőségi viszonyok között nem vállalkozhat. A kisgazdaságok ma még idegenkednek az integrációtól, a szövetkezésektől.

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 5


Grant Plus Kft. A térség agrárgazdaságát a mezőgazdasági termékek értékesítésének bizonytalansága, az alacsony jövedelmezőség, a termelési integrációk hiánya jellemzi. A gazdálkodók nem szívesen vállalkoznak hosszú távú befektetésekre.

A PROJEKT ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLET NÉPESSÉGE, SZOCÁLIS HELYZETE: A Program által kijelölt térség területén kb. 80.000 fő él. A projekt által érintett települések száma: 46. Az elmúlt évek tendenciáit tekintve országos átlagot meghaladóan Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ezen belül a program által érintett térség vándorlási vesztesége volt a legnagyobb.

300 000 200 000 100 000 0

Abaúj–… Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbar… Mezőcsáti Mezőköve… Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaú… Szerencsi Szikszói Tiszaújvár… Tokaji

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségek lakossága, fő

Forrás: KSH Az itt élő lakosság a legnagyobb társadalmi gondokkal és szegénységgel küzd Magyarországon. A térség településeinek jelenleg egyik legsúlyosabb problémája az alacsony foglalkoztatottság és a magas munkanélküliség. Ennek a legalapvetőbb oka a gyenge gazdaság, a működő tőke, piacok, befektetők hiánya. Az itt található települések halmozottan hátrányos helyzetűek, sem az ipar, sem a mezőgazdaság nem fejlődött kellőképpen. Az itt élő embereknek nagyon kevés a munkalehetősége, a város(ok) messze van(ak), a lakosságot inkább csak a helyi intézmények és az foglalkoztatják.

A

nem

közszolgálati

munkahelyek

jellemzően

önkormányzatok

kisvállalkozások

keretében

működnek. A foglalkoztatásban a mikro-vállalkozások más térségekben erősödő szerepvállalásáról itt nem beszélhetünk. Egyrészt a meglévők sem tudták érdemben növelni munkavállalóik létszámát, másrészt új, életképes kezdeményezések csekély számban jöttek létre. A térségben a szolgáltatási munkahelyek nagy aránya éppen hogy az elmaradottságot mutatja. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország gazdaságilag-társadalmilag elmaradottabb térségei közé tartozik. A termelőszövetkezetek és a melléküzemágak megszűnésével a térségből gyakorlatilag eltűntek a munkahelyek, a gazdasági és foglalkoztatási kapacitások nem épültek újjá. Hosszú évek, évtizedek óta a gazdaság fajlagos mutatói az országos átlag 60-70 %-án állnak.

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 6


Grant Plus Kft. Egy lakosra jutó hozzáadott érték ,eFt/lakos 2008. 2500 2000 1500 1000 500 0

Forrás: APEH adatok alapján számított

Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték eFt/fogl, 2008. 10000 8000 6000 4000 2000 0

Forrás: APEH Tartósan magas a munkanélküliség. Az ország kistérségei között is a legelmaradottabb kistérségek éppen a programunk által érintett területen: B-A-Z megye keleti részén, a szlovák határ szomszédságában helyezkednek el. A térség foglalkoztatási helyzete a 90-es évek eleje óta rendkívül kedvezőtlen: nagyon alacsony a gazdasági aktivitási ráta és nagyon magas a munkanélküliségi. A lakosság nagy aránya képzetlen vagy a munkaerőpiacon nem keresett végzettséggel rendelkezik. Az elhelyezkedési esélyeket tovább rontja a romák felülreprezentáltsága a munkanélküliek között és az ebből eredő etnikai diszkrimináció. A regisztrációból kikerülő személyek nagyobb része az időszakos foglalkoztatás után visszakerül a rendszerbe. A munkanélküliségi ráta időszakos csökkenése nem valós gazdasági növekedésnek, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközöknek és az idénymunkák idején megnövekvő, főleg mezőgazdasági jellegű munkaerő keresletnek tudható be. A nyilvántartott munkanélküliek több mint fele 35 év alatti, amely azt mutatja, hogy a legaktívabb korban lévő társadalmi csoportok nem tudnak elhelyezkedni.

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 7


Grant Plus Kft. Álláskeresők száma 2009.dec. 20 000 15 000 10 000 5 000 0

Forrás: Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ A tartós munkanélküliség negatív hatásai egyre súlyosabbak, tömegesen tapasztalható a mentális leépülés, alkoholizmus, segélyekre-, közfoglalkoztatásra épülő megélhetési stratégia terjedése, megélhetési bűnesetek szaporodása, uzsorakamat és mindezek generációk között mintaként való átörökítése. A térség szociális helyzete az országostól nagymértékben rosszabb. A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság körében felülreprezentált a cigányság aránya. Önkormányzati becsléseken alapuló adatok szerint a térségben a roma kisebbségi arány minden évben fokozatosan növekedik a cigány családok magas gyermekvállalása miatt. A kedvezőtlen helyzetet tovább rontja a térségre jellemző rendkívül alacsony munkabér. Ezért a munkaképes lakosság egy része – számokkal pontosan nem kimutatható mértékben – szívesebben választja a bizonytalan munka helyett a biztosnak tűnő munkanélküli segélyt, jövedelempótló támogatást, gyermekek után járó támogatást, a csökkent munkaképesség alapján történő nyugdíjazást, vagy egyéb szociális segélyeket. A

TÉRSÉG ÉLETÉBEN NÉPESEDÉSI ÉS SZOCIÁLIS HELYZETE FOLYAMATOSAN ROMLIK.

A

KORÁBBIAK MELLETT ÚJ

TÍPUSÚ PROBLÉMÁK JELENEK MEG ÉS SÚJTJÁK A LAKOSSÁGOT:

Új szegénységi kockázatok: Elsősorban demográfiai (a falvak elöregedéséből fakadó) és családszerkezeti (csonka és/vagy többgyermekes családok jelenlétéből adódó) szegénységet mintegy felülírta a piacgazdaságra való átmenetet kísérő új szegénység, ami a legszorosabb összefüggést a családok felnőtt tagjainak munkaerőpiaci

pozíciójával,

a

munkaerőpiacról

való

tömeges

kiszorulással,

az

aprófalvas

térségekben élő aktív korú népesség tartós és mély munkanélküliségével függ össze. A piacgazdasági viszonyok között tehát a szegénység, az elszegényedés, a társadalmi kirekesztődés

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 8


Grant Plus Kft. veszélye elsősorban a munkaerőpiacról kiszorult csoportokat fenyegeti, mert a gyenge vagy hiányzó munkaerőpiaci kötődés csökkenti a társadalom többsége számára széles körben elérhető javak, szolgáltatások, jogok elérhetőségének esélyét. Roma élethelyzetek és perspektívák: A piacgazdaságra való áttérést kísérő munkanélküliség, a gazdaság regenerálódásával járó szerkezetváltozás tartósan és véglegesen kiszorította az első munkaerőpiacról az iskolázatlan, alacsony, az új viszonyok között értéktelen, elavult képzettséggel rendelkező férfiakat és nőket, elsősorban a romákat, akiket tömegesen foglalkoztattak a rendszerváltás időszakában összeomló válságágazatok. A roma népesség körében – a nem csekély regionális különbségek mellett is – egy a harmadik világbeli viszonyokat idéző alacsony szintű, instabil, alkalmi munkákon alapuló foglalkoztatás,

és

a

rendszertelen

bevételeken

valamint

a

munkanélküli-szociális

ellátó

rendszerektől való tartós függőségen alapuló megélhetés vált tömegessé. Új elemek jelentek meg a jövedelemszerzés formáiban, gyűjtögetés, koldulás illetve ezek extrém szélsőséges formái. Női élethelyzetek, perspektívák: A nők esélyegyenlőségének problémaköre a térségi munkaerőpiac Európai Unió átlagától jelentősen eltérő sajátossága, nevezetesen az alacsony foglalkoztatási szint és a magas, elsősorban női inaktivitás az átlagosnál erőteljesebben érinti a falusi, elsősorban hátrányos helyzetű régiókat. Az alacsony képzettségi szint akadályozza a nők szerepvállalását a munkaerőpiacon, amely egyre zsugorodik. Az alacsony képzettségi szint pedig döntő részben a határmenti térségek sajátossága volt, a hagyományos történelmi gyökerű családmodellből adódik, valamint a mezőgazdaság képzettségbeli elvárásaiból. III. A TÉRSÉG JÖVŐKÉPE

A TÉRSÉG GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEI A GAZDASÁGI MEGÚJULÁS

SZÜKSÉGESSÉGE

– A PROGRAM INDOKOLTSÁGA

A térség társadalmi-gazdasági hátterének elemzése alapján egyértelműen kijelenthető, hogy sürgős megújulás szükséges. A térségben a rendszerváltással összeomló gazdasági és foglalkoztatási kapacitások újraépülése csak lassan és egyenetlenül megy végbe. A szerkezetváltás lassúsága a kihasználatlan közlekedési adottságokkal, a településszerkezettel, a munkaerő alacsony, illetve a munkaerőpiacon nem értékesíthető, korszerűtlen képzettségi színvonalával függ össze, míg az egyenetlenség, vagy pontosabban egyenlőtlenség a hagyományos táji-természeti, termelési adottságok, gazdasági potenciálok

tartós

értelmezhető.

A

különbözősége, kistérség

az

gazdasági

egyes

települések

és

foglalkoztatási

társadalmi

összetétele

kapacitásai

a

mentén

központokban

koncentrálódnak.

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 9


Grant Plus Kft. A kistérség jövedelemtermelő, –felhalmozó és tőkevonzó képessége jelenleg messze elmarad attól a szinttől, amely szükséges ahhoz, hogy a térség gazdasága stabil fejlődési pályára állhasson. A vállalkozások hiánya, a térségben végzett mezőgazdasági és ipari tevékenység aránytalan. A helyi lehetőségektől elszakadó gazdasági szerkezet, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló egyes tényezők fejletlensége, az önkormányzati gazdálkodás problémái és a támogatások megszerzésének nehézsége egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy még nem alakult ki olyan stabil gazdasági struktúra, amely a térség jövőbeni fejlődésének biztos alapja lehetne. A térségben az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma az országos átlag kb. fele. népességszámhoz vállalkozások

viszonyítottan

aránya.

is

Jelentős

a

kevés részben

vállalkozás

között

feltűnően

kényszervállalkozásként

magas

fenntartott

az

A

egyéni

vállalkozási

kategóriába esők száma és aránya. Az elszigeteltségből, az alacsony színvonalú munkaerőből adódó területi hátrányok a vállalkozások jövedelemtermelő képességét is visszavetik. Esetükben a kirekesztés a beszerzési és az értékesítési piacokról való kiszorulást jelenti. A helyben előállított termékek nem rendelkeznek magas hozzáadott értékkel. A nyomasztó gazdasági problémákra gyors, biztos, kevés befektetést igénylő kitörési lehetőséget a mezőgazdasági hagyományok fejlesztése és az erre épülő iparágak és szolgáltatások kiépítése jelenthet, mellyel az ország legelmaradottabb, leghátrányosabb helyzetű térsége elindulhat egy új fejlődési pályán. A TÉRSÉG MÚLTJA,

JELENE ALAPJÁN A JÖVŐ SZÁMÁRA MEGHATÁROZOTT FŐ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK,

ÁLTAL KÍNÁLT KITÖRÉSI LEHETŐSÉGEK

A PROGRAM

– JAVASLATOK, CÉLKITŰZÉSEK

1, Hagyományokon alapuló, jelentős befektetést nem igénylő helyi fejlődés elindítása, az ágazat jövedelmezőbb tevékenységéhez, ill. a piaci igényekhez alkalmazkodó zöldségek és gyümölcsök termelése, a biotermékek és speciális élelmiszerek irányába eltolódó struktúraváltás és a megtermelt alapanyagokat feldolgozó kapacitások létrehozása, A

jelenleg

egyoldalúan

preferált

gabonatermelés

helyett

a

helyi

adottságokhoz

jobban

alkalmazkodó, versenyképesebb növényi kultúrák elterjesztése lenne kedvezőbb. A nagyarányú agrárfoglalkoztatás kapcsán fontos megemlíteni, hogy a tartósan hátrányos helyzet egyik oka, hogy a táji adottságokhoz igazodó hagyományos termelési, gazdálkodási és megélhetési módokat a vízrendezés majd a szocialista nagyüzemek helyi termelési adottságokat figyelmen kívül hagyó, a nagytáblás szántóföldi növénytermesztést erőltető gazdálkodása eltüntette, és a helyükre azóta sem sikerült fenntartható megélhetési és gazdálkodási formákat találni. Az elmúlt évek gyümölcstelepítési hulláma ugyan kedvező fejleménynek tekinthető, ám a tájegység egésze számára nem tekinthető kitörési pontnak. A térség mezőgazdasági jellege, szerkezete, (gönci barack, abaújszántói bor… stb) országos hírneve feltétlenül indokolja pl. gyümölcsfeldolgozó létesítését, ami elősegítheti a meglévő ültetvények korszerűsítését, növelését és hozzájárulhat a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez.

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 10


Grant Plus Kft. 2, Megoldást kell találni az időszakonként megjelenő vízkárok kezelésére. A

befektetői

környezet

megteremtéséhez

meg

kell

szüntetni

a

bel

és

árvízi

haváriák

bekövetkezésének kockázatát, amelyek a térségben időszakosan két-három évente jelentkeznek. Nem lehet kitenni a lakosságot, vállalkozásokat, befektetői csoportokat, hogy a településeket, ipari és logisztikai infrastruktúrát állandó kockázat veszélyeztesse. A térség egészére elmondható, hogy a hegy- és dombvidéki területeken sok az aprófalu, amelyeken a vízvédelem feladatai nehezebben oldhatók meg, mint a nagyobb településeken. Az elmúlt időszakban térségében sok település infrastruktúráját, lakóházait veszélyeztetették a medrükből kilépő kis patakok. 3, A térség gazdasági helyzetét javíthatja, potenciálját növelheti, kapcsolati rendszerét bővítheti a 2007.

dec.

21-én

lezajlott

schengeni

határnyitással

megnyíló

határmenti

együttműködési

lehetőségek erősítése, az egykori gazdasági kapcsolatok újraélesztése, a környező ipari gócpontok és szolgáltató központok beszállítói hálózataihoz való kapcsolódás. Ezzel a térség feltárása valósulna meg Szlovákia irányában. A kedvező földrajzi helyzetű, E71-es főútvonal menti Hidasnémeti gazdasági központi funkciójának erősítésével, logisztikai, szolgáltató célú hasznosításával és térség kereskedelmi közvetítő szerepe erősödne. A tornanádaskai határátkelő megnyitása is növeli az átmenő forgalom bonyolításának lehetőségeit. Az E71-es főútvonal mellett megépülő gyorsforgalmi út hatással lesz a munkahelyteremtő, fejlesztő - élénkítő beruházásokra. A leendő út rácsatlakozik a határ szlovák oldalán, a kehnyeci ipari parkhoz becsatlakozó megvalósulás – tervezési szakaszban lévő közútra. A gyorsforgalmi út környezetében új ipari parkok, logisztikai parkok létesülhetnek. A versenyképes gazdaság megteremtéséhez nélkülözhetetlen közlekedési infrastruktúra jön létre. 4, A vasút fontos szerepet tölt be a térség életében és jelentősége a határ menti kapcsolatok fejlesztésével tovább növekszik. Jövőbeni terv a vasútvonal újbóli bekapcsolása a Kassa-Rozsnyó vasútvonalba. Hidasnémeti rendező pályaudvara a térség kiemelkedő gazdasági potenciálja. 5, Kapcsolódás a Záhony Térsége Komplex Gazdaságfejlesztési Programhoz Az érintett térség alapvetően Magyarországnak éppen az a csücske, amely Záhonyhoz igen közel van, így meg kell említeni a Programunk szempontjából újabb kereskedelmi, gazdasági kapcsolatai lehetőségként értékelhető Záhony-komplex programot. Ezzel a programmal 32 milliárd Ft-os beruházás-halmazt valósítanak itt meg 2012-ig, ennek hatásairól, húzóerejéről és lehetőségeiről nem szabad megfeledkezni. Ez alapvető potenciált jelent a térségnek mind közlekedési, mind logisztikai, mind gazdasági szempontból. 6, A helyi kis és középvállalkozások termelési feltételeinek javítása

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 11


Grant Plus Kft. A térségben nagyon alacsony a vállalkozói aktivitás, sokszor kényszervállalkozásokkal találkozunk. A Program lehetőséget ad a helyi mezőgazdasági tevékenység újjáélesztésével automatikusan generálódó ipari és szolgáltatói tevékenységhez kapcsolódóan életképes vállalkozások alapítására. A térségben jelentős volumenben található vállalkozói célra alkalmas ingatlan iparterület, amely infrastruktúra hiányában nem biztosítja a versenyképes vállalkozások kialakulását, illetve új vállalkozások létrejöttét. A szükséges fejlesztések elvégzésével figyelembe véve a kedvező földrajzi fekvést ipari zónák, Ipari Parkok közelségét biztosítható a külső tőke bevonásával megvalósított versenyképes vállalkozások betelepülése, amely magában hordozza úgy a beszállítói hálózathoz való csatlakozást, illetve a szakma specifikus klaszterekben való részvételt. Helyi és külső vállalkozások betelepülésére alkalmas ipari területek előkészítése és ehhez kapcsolódó vállalkozói szolgáltatások kialakítása, ill. klaszterekhez, hálózatokhoz való kapcsolódás is lehetővé válik.

7, A szabad, kihasználatlan helyi munkaerő bevonása a mezőgazdaságban és a generálódó kapcsolódó ipari és szolgáltatási ágazatokban, a foglalkoztatási kezdeményezések megvalósításával a hátrányos helyzetűek így különösen a romák munka világába történő visszavezetése: - Közfoglalkoztatás,

közcélú

foglalkoztatás,

közmunkaprogramok

átalakítása

kiterjesztése

mezőgazdasági tevékenységekre: A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség kezelése ma és várhatóan a közeli jövőben is a közfoglalkoztatás különböző formáira, vagyis a másodlagos munkaerőpiacra hárul. A közfoglalkoztatás ma alapvetően önkormányzati feladat, s ez a jelenlegi rendszerben nem ad megoldást az elsődleges munkaerőpiacra való kilépésre, csupán alkalmi feladatok elvégzésre. Nagy hiány mutatkozik az olyan szervezetekből, akik munkanélkülieket alkalmaznak, szociális gazdaság típusú foglalkoztatási projekteket generálnak és bonyolítanak. Az

önkormányzatok,

főként

a

kisebb

településeken

általánosságban

a

közigazgatási

alapfeladatukból következően ma képtelenek olyan közcélú foglalkoztatást szervezni, ahol a foglalkoztatáshoz

kapcsolódóan

mentális

tanácsadásra,

illetve

képzési

programokon

való

részvételre van mód, mely lehetőséget ad a munkavállaló fokozatos vissza-, vagy bevezetésére a foglalkoztatásba. Ugyanakkor az önkormányzatok sajátos működésükből következően nem tudnak olyan közfoglalkoztatást szervezni, ahol saját karbantartási, parkfenntartási feladatain túl meg tudja

szervezni

magán

embereknek

(p.

házfelújítás

cigánysoron,

kertgondozás),

illetve

vállalkozásoknak (pl. mezőgazdasági útkarbantartás, mezőgazdasági munkák) nyújtana hasonló szolgáltatást. Kistérségi szinten szerezett non-profit foglalkoztató lenne képes minden települést érintve a foglalkoztatottak felkészítésére, illetve a munkák profi szervezésére. A mezőgazdasági közfoglalkoztatás bonyolításába önkormányzati alapítású közhasznú társaság kapcsolódhat be. Ami az utóbbi évek fejlesztéseit, innovatív kezdeményezéseit illeti, a rendelkezésünkre álló adatok az önkormányzatok foglalkoztatásban betöltött szerepétől tanúskodnak – a decentralizált hazai forrásokból

a

közfoglalkoztatásban

szükséges

eszközöket

szerzik

be.

Kevés

az

olyan

kezdeményezés, amelyik a hátrányos helyzetű, főként roma lakosság helyzetének javítását szolgáló programokat pályáz és bonyolít. Nem látjuk nyomát annak sem, hogy a térség önkormányzatai a szociális földprogram kínálta lehetőségekkel élve enyhíteni igyekeznek a falvak

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 12


Grant Plus Kft. szegény, rászoruló lakosainak megélhetési problémáin. A program a szociálisan hátrányos helyzetű családoknak arra, hogy a kedvezményes szolgáltatásokkal, juttatásokkal képesek legyenek házi jellegű kistermelésre, állattartásra az egyéni, közösségi illetve helyi erőforrások kihasználásával. Roma szervezetek beszámolnak különböző pályázatok által finanszírozott programokról, de ezek a programok a támogatás lejárta után nem képesek önfenntartóak maradni, tovább működni.

Egyéb foglalkoztatási javaslatok: -A

munkanélküliség

földprogramot

tud

következményeinek

enyhítése

érdekében

működtetni, ezen programok térségi

az

önkormányzat

szociális

adottságokhoz történő

igazítása

szükséges - Az elmúlt évben kezdeményezés indultak szociális szövetkezet létrehozására, ezek támogatása átalakított tartalommal fontos jelentőséggel bír - Munkahelyteremtő beruházások létrehozására központi program indítása - Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kis-és középvállalkozások számára - A települések jelentős része rendelkezik felhagyott, megszűnt, és felszámolt gazdasági épülettel, területtel

melyek

foglalkozásfejlesztési

új

profilú, célú

vállalkozási

hasznosítása

(feldolgozó,

ipari

raktározó,

közműfejlesztéssel,

csomagoló barnamezős

stb.)

és

beruházás

keretében, meglévő telephelyek fejlesztésével aktiválható.

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 13


Grant Plus Kft. SWOT ELEMZÉS erősségek -

Természeti értékek -

-

-

Kedvező fekvésből adódó kapcsolódások -

Víz-, gázhálózat teljes kiépültsége Használaton kívüli nagyszámú vállalkozási célra alkalmas ingatlanok Szakemberlakások rendelkezésre állnak

-

Kulturális értékek -

-

-

Kihasználatlan mezőgazdasági adottságok

Infrastrukturális alapok a megújuláshoz -

-

lehetőségek

Országos politikai változások, támogatások -

A gyökerekhez való ragaszkodás

Humán- és közösségi erőforrások -

Szabad kihasználatlan munkaerő kapacitás Jól működő szakmai munkaközösségek Élő határ menti kapcsolatok

-

EU átlaghoz viszonyított alacsony bérköltség Kassai, kechnyeci ipari park fejlettsége, jelentős gazdasági potenciálja

-

-

-

Nagyvárosok viszonylagos közelsége, a közeli nagyvárosok és ipari területek fejlesztési programjának megvalósulása, ipari területeik növekvő munkaigénye Határon átnyúló regionális, gazdasági és kereskedelmi lehetőség kiaknázása Kedvező támogatási lehetőségek mikrovállalkozások, agrártermelői és feldolgozóipari fejlesztések, kkv-k, közösségi vállalkozások indításához, fejlesztéséhez Környezetvédelmi foglalkoztatási és tájrendezési programok beindulása Felnőttképzési és átképzési programok támogatása Pozitív diszkrimináció a halmozottan hátrányos helyzetűek részére

Piaci folyamatok alakulása -

Növekvő igény a hagyományos mezőgazdasági és biotermékek iránt Befektetői tőke megjelenése a térségben a feldolgozóiparban Telekommunikációs infrastruktúra üzleti alapú bővítése

gyengeségek

veszélyek

- Gyenge helyi gazdaság -

Nagyobb foglalkoztatói üzemek, vállalkozások hiánya Befektetői tőke hiánya, szűkös anyagi források Agrárfeldolgozó üzemek és értékesítési lehetőségek hiánya Alacsony foglalkoztatottság, kevés munkahely, magas munkanélküliség, A vállalkozások indításához és fejlesztéséhez szükséges információ és ismerethiány kis- és középvállalkozások hiánya, a meglevők tőkehiányosak és alacsony versenyképességűek

-

alacsony képzettségi szint, aluliskolázottság növekvő aránya Fiatalok és az értelmiség elvándorlása Magas az idős korúak aránya Magas a hátrányos helyzetű cigány népesség aránya Fokozódó társadalmi szegregáció

- Oktatási infrastruktúra elégtelen színvonala - Periférikus fekvés -

-

- Erodálódó humán erőforrások -

- Árvíz, belvíz veszély - Tovább növekszik a régió országos viszonylatban való leszakadása - Gazdasági fejlődés lassulásának következményei

-

vállalkozásokat sújtó terhek növekedése befektetői tőke tartós érdektelensége Országosan mélyülő szociális válság, társadalmi gazdasági hátrányok halmozódása Szociális ellátórendszer finanszírozásának problémái növekednek Leépülő közszolgáltatások, tovább romló önkormányzati finanszírozás Fejlesztési programok befagyása o Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének megrekedése o Infrastrukturális fejlesztésekhez nyújtott állami források elmaradása

- Perifériás erősödése

helyzetből

adódó

hátrányok

Nincs funkcionális értelemben vett nagyobb város Romló állapotú úthálózat

- Szennyvízhálózat kiépítetlensége

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 14


Grant Plus Kft. ÖSSZEFOGLALÓ A

LEÍRTAK

FIGYELEMBE

VÉTELÉVEL

A

KÖVETKEZŐ

GYAKORLATI

LÉPÉSEK

KÉPEZIK

PROGRAMUNK

ALAPPILLÉREIT:

Programunk kialakítása során egyértelművé vált, hogy a térségi felzárkózást, ill. a fejlődés elindulását visszafogó, jelen tendenciájában egyre nagyobb csoportokra kiterjedő társadalmi hátrányok

mérséklése,

a

hátrányos

helyzetű

csoportok

társadalmi

integrációja

az

ebben

kulcsszerepet a nehéz élethelyzetekből való kiutat jelentő munka/megélhetés biztosítása. A térség jogos elvárása, és előzetes vizsgálataink, ismeretszerzésünk fontos következtetése az is, hogy a fejlődési pályára állításhoz nem helyi egyedi projektekre van szükség, hanem a térséget egységesen

kezelő,

a

városoknak

és

szegregált

településeknek

egyaránt

előnyt

jelentő

beavatkozásra van szükség. A helyben generálódó fejlődés legfontosabb alappillére éppen azért a hagyományokon alapuló termelés és gazdasági kapcsolatok újraélesztése a rászoruló, hátrányos helyzetű, munkanélküli helyi lakosság munkaerejére alapozva, a kis- és középvállalkozások ösztönzésével. A helyi adottságokra alapozva, egy hagyományokon alapuló, ám új fejlődési pályára helyezett, jelentős befektetést nem igénylő helyi fejlődés indulhat el és a megtermelt alapanyagokat feldolgozó kapacitások létrehozása megerősíti a térség gazdasági szereplőit. Új földterületek mezőgazdasági művelésbe való bevonása valósulhat meg oly módon, hogy lehetőleg minél több, a térségben élő ember részt tudjon venni a programban. A művelendő terület kiválasztásakor különös figyelmet kell fordítani a napjainkban hazánkat is jelentős mértékben érintő árvízi, belvízi helyzetre. Gyakorlati javaslatunk a foglalkoztatás megvalósítására, hogy átalakítani, kibővíteni szükséges az Önkormányzatok, ill. Többcélú Kistérségi Társulások által működtetett közmunka programokat és közfoglalkoztatási, közcélú foglalkoztatási tevékenységeket úgy, hogy az a mezőgazdasági tevékenységek területére is kiterjedjen és fokozottabb hatékonysága révén az érintett területen élők a legszervezettebb módon jussanak hozzá a Program kínálta lehetőségekhez. Ezzel a térség kb. 80 000 fős lakos létszámát tekintve a legvisszafogottabb számítások szerint is közvetlenül mintegy 6-8000 ezer ember életét érintené a fejlesztési program anélkül, hogy újabb milliárdokat kellene megmozgatnunk. A szabad kihasználatlan munkaerő alkalmazása /és esetleges (át)képzése/ járul hozzá a helyi kis és középvállalkozások termelési feltételeinek javulásához, a térség belső adottságaira alapozott versenyképes termékek előállításához, a környező ipari gócpontok és szolgáltató központok beszállítói hálózataihoz való kapcsolódáshoz. A mezőgazdaság élénkítésével térségi felvásárló és értékesítő központot kell építeni ahol biztosított a régióban megtermelt áruk felvásárlása, értékesítése, ezáltal megteremtődnek a helyi ipari és szolgáltatási szegmens alapjai. Itt nagy figyelmet kell fordítani a viszonylag kis költséggel újraindítható szállító elosztó helyek kialakítására. (Ilyen például Hidasnémeti vasútállomása, mely alkalmas lehet egy kamion terminál létrehozásával a megtermelt áruk gyors és pontos

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 15


Grant Plus Kft. szállítására.) A térség a megépülő feldolgozó, tároló, elosztó és szállítmányozó kapacitások révén alkalmassá válik egyéb zöldmezős beruházások megvalósítására, befektetők fogadására. Az EU regionális fejlesztési elképzeléseihez csatlakozva be kell, be lehet vonni a projektbe a határon túli szomszédos településeket is, mivel a térség élelmiszer ellátásában az észak- borsodi régió történelmi távlatokat tekintve is fontos szerepet töltött be, és amelyre mai is igény van: Kassa város vonaláig, nem kevesebb, mint 350-400 ezer ember szükségleteit lehet és kell nap, mint nap megoldani, akár a programunk területén megtermelt zöldség és gyümölcs készletekkel. A Szlovákiában kialakult keleti ipari centrum (Kassa térsége) befektetői környezetben a beépíthető területek szőkülésére alternatívát jelent a szomszédos Magyarországi területek irányában történő fejlesztések folytatására ipari befektetésekre. A Szlovák kormány által tervezett, a határvonalat is érintő közúthálózat fejlesztéséhez való csatlakozás egyúttal egy hatékonyabb közúti szállítási lehetőséget is biztosítana. Az érintett térség északi részét szinte közvetlenül határoló Szlovák oldalon működő mintegy 4000 ezer embert foglalkoztató ipari park (Kechnec településen, 4 km-re a Magyar településeinktől!) további fejlesztéseihez köthető, a magyar oldalon történő logisztikai és akár szimmetrikusan kiépített ipari parki, alacsony költséget igénylő beruházással helyi fejlesztési sort generálhatnánk. A projektbe be kell vonni az Önkormányzatokat, ill. önkormányzati társulásokat, uniós pályázati pénzeket,

valamint

a

magántökét.

Ez

a

hármas

konstrukció

biztosíthatná

terveink

megvalósításához szükséges szellemi és anyagi tőkét. A program számos környező térségbeli, illetve egyéb magyarországi programhoz kapcsolódhat, mintaként szolgálhat és az ország más területeire is átültethető, ill. várható hatásait nagyban erősíthetik az egyéb források: EU-s források, különösen a határ menti együttműködések támogatása és hazai támogatások.

Budapest, 2010. július 6.

Kiss Attila Grant Plus Kft.

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 16


Grant Plus Kft. MELLÉKLETEK

1.sz. melléklet - Településlista Településlista-kistérség Jósvafő - EDELÉNYI Szögliget - EDELÉNYI Bódvaszilas - EDELÉNYI Tornanádaska- EDELÉNYI Szuhogy - EDELÉNYI Szalonna - EDELÉNYI Szendrő - EDELÉNYI Szendrőlád - EDELÉNYI Edelény - EDELÉNYI Borsodszirák - EDELÉNYI Alsóvadász - SZIKSZÓI Homrogd - SZIKSZÓI Felsővadász - SZIKSZÓI Rakaca - EDELÉNYI Krasznokvajda - EDELÉNYI Szemere - ENCSI Fáj - ENCSI Novajindrány - ENCSI Szalaszend - ENCSI Forró - Encsi Halmaj - SZIKSZÓI Ináncs - ENCSI Encs - ENCSI Golop - SZERENCSI Tállya - SZERENCSI Abaújszántó – ABAÚJ-HEGYKÖZI Boldogkőváralja – ABAÚJ-HEGYKÖZI Vizsoly– ABAÚJ-HEGYKÖZI Regéc– ABAÚJ-HEGYKÖZI Vilmány– ABAÚJ-HEGYKÖZI Gönc– ABAÚJ-HEGYKÖZI Méra - ENCSI Hidasnémeti– ABAÚJ-HEGYKÖZI Tornyosnémeti– ABAÚJ-HEGYKÖZI Telkibánya– ABAÚJ-HEGYKÖZI Hollóháza - SÁTORALJAÚJHELYI Füzér- SÁTORALJAÚJHELYI Füzérradvány- SÁTORALJAÚJHELYI Pálháza- SÁTORALJAÚJHELYI Háromhuta- SÁROSPATAKI Komlóska - SÁROSPATAKI Sátoraljaújhely- SÁTORALJAÚJHELYI Tolcsva - SÁROSPATAKI Rátka - SZERENCSI Monok - SZERENCSI Aszaló - SZIKSZÓ Szikszó - SZIKSZÓI

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 17


Grant Plus Kft. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM, DOKUMENTUMOK ÉS ADATOK:

-

Kistérségi LHH tervdokumentumok

-

Központi Statisztikai Hivatal adatai

-

Önkormányzatok adatai

-

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ adatai

-

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Koncepció

-

Országos Területfejlesztési Koncepció

-

Cserehát felzárkóztatási program

-

Záhony Komplex Gazdaságfejlesztési Program

-

Észak-Magyarországi Operatív Program

tel:+36 20 540 37 47


Oldal: 18

ÉSZAK-BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KIEMELT FEJLESZTÉSI ÖVEZET PROGRAMJAVASLAT

Recommend Documents