ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ – ESETTANULMÁNY

TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. „A regionális oktatástervezés támogatása” empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

2009. december - 2010. január TINTA Tanácsadó Kft.

1

Tartalomjegyzék

1. Háttér, kontextus................................................................................................................................. 3 1.1. A régiófejlesztés-orientált tervezés kontextuális keretei a régióban........................................... 3 1.2. Az ÚMFT fogadásának tervezési rendszere, intézményi és személyi háttere, körülményei a régióban............................................................................................................................................... 8 2. A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia és a régiófejlesztés ...................................................... 11 2.1. Előzmények, a stratégia készítése .............................................................................................. 11 2.2. A régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának térség-specifikussága .......................................... 14 2.4.A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában ........................................................................................................................................................... 32 2.5. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez .. 38 2.6. A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közoktatási stratégiában........ 49 3. A közoktatásnak szánt szerep a régió fejlesztésében ....................................................................... 52 3.1.

ROP alapdokumentumok, átfogó régiós célok, fejlesztési keretek, feladatok...................... 52

3.2. A nemzeti szintű humán és infrastruktúra fejlesztések közoktatási vonatkozásai .................... 59 4. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez az Észak-alföldi régióban............................................................................................................................ 63 5. Összegzés és javaslatok ..................................................................................................................... 65 Mellékletek ............................................................................................................................................ 70

2

1. Háttér, kontextus 1.1. A régiófejlesztés-orientált tervezés kontextuális keretei a régióban (Forrás: az interjúalanyok által kiegészített interjúszövegek, régiós dokumentumok)

A területi tudományok fogalomtárában a régió fogalmának meghatározása: „a régió lehatárolt térrész, a környezetétől bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági tényezők révén elkülönülő területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között; a térség fogalmától a konkrét határvonal, a regionális kohézió, valamint a regionális identitástudat és regionális intézményesülés révén lehet megkülönböztetni.” Forrás: Térport Szakmai Portál – www.terport.hu Az Észak-alföldi régió főbb jellemzői Az Észak-alföldi régió a hét régió közül a második legnagyobb területű (17.729 km2), lakosságát tekintve (1.502.409 fő 2009. január 1-jén) szintén a második a régiók között. Területe az ország területének 19,06 %-a, lakossága az ország lakosságának 14,98 %-a (2001ben még 15,3 %-a volt). A régió népsűrűsége jelenleg 84,74 fő/km2. Az Észak-alföldi régió demográfiai helyzete viszonylag kedvező. Az Észak-alföldi régió népességszáma a KSH adatai szerint (Forrás: www.ksh.hu) 2009. január 1-jén 1.502.409 fő volt. Ebből Hajdú-Bihar megye lakossága 542.192 fő, JászNagykun-Szolnok megye lakossága 394.891 fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakossága 565.326 fő. Magyarországon 1981-től a népesség számának alakulására a folyamatos csökkenés a jellemző. Az országos trend alól egyetlen kivétel az Észak-alföldi régió volt, ahol egészen 1998-ig folyamatosan nőtt a népesség. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (és kisebb részben Hajdú-Bihar) igen magas születési számaira vezethető vissza egyébként, a régió máig viszonylag kedvező demográfiai helyzete. Országosan már a ’80-as évektől tapasztalható a születések száma, és ezzel együtt a népesség csökkenése, ugyanakkor az Észak-Alföldön csak a ’90-es évek közepén indult meg ez a folyamat, ráadásul nem is túl nagy intenzitással. A legmagasabb népességszámot a Régió 1998-ban érte el, ekkor a lakosok száma megközelítette az 1.570.000 főt. Ez a szám 2004-re (1.541.818 fő), azaz hat év alatt közel harmincezer fővel, 2009-re (1.502.409 fő) további közel negyvenezer fővel csökkent. A regionális adatok alapján kimondható, hogy az Észak-Alföld a természetes szaporodás tekintetében látszólag sokkal kedvezőbb képet mutat, mint bármelyik más régió (2004-ben a születési ráta itt 10,3 ezrelék volt, szemben az országos 9,4 ezrelékkel). Különösen magas ez a ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (10,7 ezrelék), de a másik két megyében is az országos átlag feletti volt. A születési ráta e viszonylag magas értéke nagyobb részben a régió nem-cigány népességének az országost meghaladó gyermekvállalási hajlandóságára vezethető vissza, de e trendet tovább erősíti az itt jelenlévő nagyszámú (a teljes régióban mintegy 130.000 fős), és magas természetes szaporodással rendelkező roma népesség is. E magas születésszám ugyanakkor önmagában semmiképpen sem nevezhető feltétlen előnynek, mivel ez a régió sok kistérségében súlyos gazdasági és szociális problémákkal társul. Ezek közül a legfontosabb a viszonylag magas munkanélküliség és az eltartottak igen magas aránya, ami fokozott terheket ró az aktív keresőkre. Hátrányosan érinti a régiót továbbá a több évtizede tartó negatív vándorlási egyenleg is, amelynek eredményeként a bihari, illetve a közvetlen határmenti térségek váltak gyorsan fogyó népességű területekké.

3

Az Észak-Alföldön a teljes népesség mindössze 30,09 %-a (országos átlagban 36,21 %-a) tartozik a foglalkoztatottak közé, ami azt jelenti, hogy jelenleg egy keresőnek több mint három ember eltartásáról kell gondoskodnia a régióban. Ez a helyzet jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőtlenebb (27 %), ahol az aktivitási ráta extrém alacsonynak nevezhető (a legrosszabb az ország megyéi között), de még a régióban a legkedvezőbb mutatóval rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok megye is 4,1%-kal elmarad az országos értéktől. A munkanélküliek aránya az össznépességhez, de különösen a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva is mintegy másfélszeresen meghaladja az országos átlagot. Az Észak-alföldi régió gazdaságilag az egyik legelmaradottabb régió. Ennek okai elsősorban a befektetők számára kedvezőtlen földrajzi fekvés, és az infrastrukturális ellátottság hiányosságai, amelyek együttesen azt eredményezték, hogy a térségben az elmúlt évtized folyamán lényegesen kevesebb beruházás valósult meg, mint az ország nyugati és központi területein. A régióban az egy főre jutó GDP értéke az országos átlag mindössze 65,4 %-a, amivel alig előzi meg az utolsó helyen álló Észak-magyarországi régiót. A régió három megyéje közül Hajdú- Biharban a legmagasabb a GDP egy főre jutó értéke (az országos átlag 75,5 %-a), ennél kedvezőtlenebb helyzetű Jász-Nagykun-Szolnok megye, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (az országos átlag 55,5 %-ával) messze elmarad még a másik két megye mögött is. Az Észak-alföldi régió összességében vett nagyfokú elmaradottsága mögött ráadásul jelentős térségen belüli különbségek is meghúzódnak. A régióban pontszerűen dinamikusan fejlődő térségek találhatók, amelyek elsősorban a megyeszékhelyeket és szűkebb környezetüket foglalják magukba, ugyanakkor a Tisza-mentén elhelyezkedő belső, valamint a határ menti külső periférikus területek problémái folyamatosan erősödnek. Ezt a tendenciát tovább erősíti, hogy a régióban lényegében hiányoznak a regionális szintű együttműködés gazdasági, társadalmi, és kulturális hagyományai is. A régióban a nagyobb beruházási dinamika csak 1997-től indult meg. Üteme azóta nem marad el a nemzeti folyamatokétól, de a korábban megszerzett hátrányt, ez nem csökkentette jelentős mértékben. Az Észak-Alföldön jelenleg 25 ipari park és 3 vállalkozási övezet található. Összességében az Észak-alföldi régió gazdaságának versenyképessége az európai gazdasági térben nagy mértékben korlátozott. Az Észak-alföldi régió elmaradottsága több szempontból is szembetűnő, ugyanis amellett, hogy a régió igen kedvezőtlen GDP értékekkel jellemezhető, itt a harmadik legalacsonyabb a külföldi tőkebefektetések nagysága, messze elmaradva a dunántúli térségektől (az egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke csak 30,8 %-a az országos átlagnak). A havi bruttó átlagkereset értéke az összes régiót figyelembe véve is itt a legalacsonyabb, alig éri el az országos átlag 80 %-át. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007.(XI.17.) kormányrendelet szerint az Észak-alföldi régió 28 kistérsége közül 8 (HB: Berettyóújfalu ; JNK: Tiszafüred ; SzSzB: Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka, Nyírbátor) a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetűek közé került besorolásra. További 7 kistérség (HB: Balmazújváros, Derecske-Létavértes, Hajdúhadház, Püspökladány ; JNK: Kunszentmárton ; SzSzB: Ibrány-Nagyhalászi, Tiszavasvári) minősül még leghátrányosabb helyzetűnek. A hátrányos helyzetűek közé tartozik mindezeken túl még 9 kistérség (HB: Hajdúböszörmény, Polgár ; JNK: Jászberény, Karcag, Mezőtúr, Törökszentmiklós ; SzSzB: Kisvárda, Nagykálló, Záhony). Az átmenetileg kedvezményezettek közé pedig további 1 (Hajdúszoboszló) kistérséget soroltak be.

4

Azaz a régió kistérségei közül mindössze 3 (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok) olyan található, azaz a régió kistérségeinek mindössze 10,7 %-a, amely nem minősül valamilyen formában kedvezményre jogosultnak. A kutatás-fejlesztési (K+F) intézményi hálózat fejlettsége ugyanakkor az Észak-alföldi régióban (a Közép-Magyarországi régió után) a második legjelentősebb. Erre a magas színvonalú K+F tevékenységre alapozva az innováció betelepülésének és fejlődésének elősegítése és ehhez kapcsolódóan a külföldi és belföldi tőke bevonásának ösztönzése a régió felzárkózásának szempontjából létfontosságú kitörési utat jelenthet. Az Észak-Alföld településállományának szerkezete igen változatos. A 3 megyeszékhely (megyei jogú város) dominanciája nagyon erőteljes, ugyanakkor gyakorlatilag hiányoznak a 30-60 ezer fős lakosságú nagyobb középvárosok (a kivétel Hajdúböszörmény 31.793 fő), és mindössze 4 város tartozik a 20-30 ezer fős lakosságú kis-középvárosi kategóriába (Jászberény 27.134 fő, Hajdúszoboszló 23.296 fő, Törökszentmiklós 21.758 fő és Karcag 20.872 fő). Ugyanakkor a kisvárosok száma (60) messze a legmagasabb a régiók között. Az Észak-alföldi régió településszerkezeti szempontból alapvetően két részre bontható. Korábban a régió döntő részén a mezőváros-tanya komplex településrendszer volt jellemző, ami azonban mára a tanyák számának fokozatos csökkenése miatt csak a Jászságban, a Nagykunságban, illetve Debrecen és Nyíregyháza környékén maradt fenn viszonylag nagyobb számban. Az így létrejött, egymástól nagyobb távolságra lévő és egymáshoz alig kötődő kisvárosok miatt e kistérségekben a többcélú társulások alig működnek Az Észak-Alföld más területein (ezek Szabolcs-Szatmár-Bereg perifériális térségei, valamint Bihar és a Közép-Tiszavidék egyes területei) viszont ezt megelőzően sem voltak tanyák és jelentős népességszámú mezővárosok, helyettük a sűrű, aprófalvas településszerkezet volt jellemző. E térségekben hosszú ideje problémát jelent az „erős” központi települések hiánya. Emiatt viszont ezekben a kistérségekben már a ’90-es években szükségszerűen kialakultak az ésszerű együttműködés különböző formái. Az Észak-alföldi régió NUTS 2 három megyét (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) NUTS 3 foglalja magában, melyek jelenleg további 28 statisztikai kistérségre LAU 1 oszthatók fel. A régióban 2010. elején összesen 389 település LAU 2 található. A statisztikai kistérségek és települések megoszlása megyénként a következő: Hajdú-Bihar megye: 9 kistérség 82 település Jász-Nagykun-Szolnok megye: 7 kistérség 78 település Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 12 kistérség 229 település A többcélú társulásokról szóló 2004. évi CVII. törvényben foglalt kistérségi besorolás a 2007. évi törvénymódosítással (MK.121. 2007.09.10.) változott meg. Az Észak-alföldi régióban a kistérségek száma ekkor kettővel nőtt. Megalakult a debreceni kistérség 2 településsel (az eddig különálló Debrecen város és az új kistérségbe átlépő Mikepércs község részvételével), illetve létrejött a záhonyi kistérség 11 településsel. Ezzel egyidejűleg a törvényhozók nem hagyták jóvá az ibrányi és nagyhalászi kistérség településeinek egy részéből létrehozni kívánt kemecsei kistérség megalakulását. A települések közül a népességkoncentráló erő és a fejlettségi színvonalat jelző társadalmigazdasági mutatók alapján egyértelműen kiemelkedik a 3 megyei jogú város (Debrecen 206.225 fő , Nyíregyháza 117.597 fő, Szolnok 74.885 fő), bár közülük Szolnok regionálisan mindenképp periférikus helyzetű. Agglomerációjuk közül csak a debreceni tartozik a dinamikusan fejlődő kistérségek közé, a másik 2 kistérség (nyíregyházi, szolnoki) csak a fejlett stagnáló kategóriába sorolható. A régió 389 települése közül jelenleg összesen 68 településnek van városi rangja (ami a települések 17,48 %-a), míg további 31 település kapott nagyközségi besorolást.

5

Regionális identitás, kohézió Vizsgálati tapasztalatok azt mutatják, hogy az identitás és kohézió valamennyi elemét szinte egyik statisztikai-tervezési régió sem tartalmazza, mivel a regionális szintű cselekvési és szervezeti keretek eddig nemigen léteztek. Az Észak-alföldi régióban Szolnok megye hovatartozása tekintetében jelentkezik egy reális többirányúság, mivel a megye Tiszától nyugatra eső részei egyre erősebben kötődnek a központi körzet felé, a Körös-zug települései pedig inkább a Dél-Alföld felé orientálódnak. Ugyanakkor az Észak-alföldi Régió a szomszédos régiók közül leginkább ÉszakMagyarországgal érdekelt az együttműködésben. A régión belüli közösségi tudat, regionális identitás megteremtése és folyamatos erősítése csak a különféle együttműködések révén jöhet létre. A régió hatékonyabb működését szolgálná az egyes szakterületek egymással is összehangolt specializációja. Debrecen a legalkalmasabb a régiós innovációscentrum-szerep betöltésére az Észak-alföldi Régióban (hiszen itt található a legtöbb felsőoktatási és K+F intézmény). Nyíregyháza regionális szerepkörének meghatározói viszont a város népességéhez viszonyítva nagy léptékű és rendkívül gyorsan felfutó kereskedelmi beruházások, valamint a pénzügyi szolgáltató hálózatok terjeszkedése. A város (szub)regionális szerepkörének meghatározói a kereskedelmi, vásárvárosi, üzleti szolgáltatási tevékenységek és a románukrán-szlovák határ közelségére alapozott nemzetközi funkciók lehetnek. Szolnok régión belüli fekvése és erős külső kapcsolatrendszere ugyanakkor legfeljebb a regionális logisztikai centrum-szerep betöltésére alkalmas. A megyék közötti kapcsolatok intenzitására erős befolyást gyakorol az elérhetőség minősége. A régió alacsonyabb rendű úthálózata meglehetősen rossz állapotban van, az egyik legalacsonyabb színvonalú az országban, ami rontja a sokdimenziós kistérségi kapcsolatok megerősödésének esélyét, de a regionalitásra is kedvezőtlenül hat. A nemzetközi szerepű úthálózat közelmúltbeli fejlesztése ugyanakkor viszont továbberősíti azt a kettős folyamatot, mely szerint az Észak-alföldi régió egyre intenzívebb kötődése alakul ki az Észak-Magyarországi régióhoz, míg Szolnok megye nyugati részének kapcsolatai a Közép-Magyarországi régióval erősödnek.). Jelentős kohéziós erőnek mutatkozik az Észak alföldi regionális együttműködésben a nemzetközi regionális kapcsolatok alakulása Románia két régiója: Körösvidék (Crişana) és Máramaros (Maramureş), illetve Ukrajna Kárpátalja (Zakarpatszkaja) régiója irányába is. Az Észak-alföldi régió közoktatása Az Észak-alföldi régió közoktatása összességében és sok szempontból igen hátrányos alaphelyzetből indul, de ezt az alapképletet is tovább árnyalják a régión belül tapasztalható különbségek. Jóval nagyobb arányú például az iskolázatlanok, és az alacsonyan iskolázottak aránya a bihari térségben és az északkelet-magyarországi aprófalvas külső (határ menti) perifériákon, továbbá a belső perifériákon (Közép-Tisza vidék), mint a Hajdúságban, a Jászságban és a Nyírségben, illetve értelemszerűen a városokban és a városkörnyéki településeken (különösen a megyeszékhelyeken és agglomerációs övezetükben). Az óvodai ellátás színvonala (a régiós közoktatás-fejlesztési koncepció szerint) összességében nem javult Észak-alföldi régióban a rendszerváltás óta. Az óvodai feladatellátási helyek számának (az elmúlt mintegy két évtizedben) a régióban tapasztalható 10,94 %-os csökkenése közel másfélszerese volt az országos (7,69 %) átlagnak. A csökkenés mértéke régió 3 megyéjében nagyon jelentős eltérést mutat: HajdúBihar 7,46 %, Szabolcs-Szatmár-Bereg 8,64 %. Jász-Nagykun-Szolnok 18,06 %. Az 19901991. nevelési évben 768, a 2004-2005. nevelési évben 707, a 2008-2009. nevelési évben pedig már csak 684 óvodai feladatellátási hely működött a régióban.

6

Az óvodás gyermekek létszámának csökkenése ezen időszak alatt 17,06 % volt (országosan 16,73 %). Az óvodáslétszám a régióban az 1990-1991. nevelési évben 65.087 fő, a 20042005. nevelési évben 56.394 fő, a 2008-2009. nevelési évben pedig már csak 53.982 fő volt. A létszámcsökkenés megyénkénti eltérése itt is jelentős: Szabolcs-Szatmár-Bereg 11,39 %, Hajdú-Bihar 17,78 %, Jász-Nagykun-Szolnok 23,87 %. A gyerekszám csökkenésével egyidejűleg csökkent az egy óvopedagógusra jutó gyermekek száma (különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyon kedvezőtlen ez a helyzet). A régióban tendenciózus az óvodák beintegrálása közös igazgatású közoktatási intézményekbe, ami a stratégia szerint sok helyütt a szándékok ellenére is a szakmai munka nívóromlását, és a költségvetési kényszernek megfeleltető szűkített szolgáltatásokat eredményezett. Az általános iskolák tárgyi, személyi feltételei a kiemelt fejlesztések ellenére sem érik el az országos átlagot. Az általános iskolai feladatellátási helyek számának (az elmúlt mintegy két évtizedben) a régióban tapasztalható 6,23 %-os csökkenése csak mintegy kétharmada volt az országos (9,67 %) átlagnak. A csökkenés mértéke régió 3 megyéjében szintén jelentős eltérést mutat: Szabolcs-Szatmár-Bereg 10,61 %, Hajdú-Bihar 5,29 %. Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont csak minimális (1,56 %-os) növekedés mutatható ki. Az 1990-1991. tanévben 562, a 2004-2005. tanévben 563, a 2008-2009. tanévben viszont már csak 527 általános iskolai feladatellátási hely működött a régióban. Az általános iskolás tanulók létszámának csökkenése ugyanezen időszak alatt 27,01 % volt, ami kevesebb, mint az ugyanezen időszak országosan 32,63 %-os létszámcsökkenése. Az általános iskolás tanulók létszáma a régióban az 1990-1991. tanévben 191.932 fő, a 20042005. tanévben 156.365 fő, a 2008-2009. tanévben pedig már csak 140.092 fő volt. A létszámcsökkenés megyénkénti eltérése itt is jelentős: Szabolcs-Szatmár-Bereg 23,58 %, Hajdú-Bihar 26,39 %, Jász-Nagykun-Szolnok 32,87 %. Összességében elmondható, hogy az alapfokú oktatás infrastruktúrájának mennyiségi mutatóiban (tantermek száma, osztálylétszám, pedagógus-diák arány) nem számottevőek a különbségek az egyes térségek között, a minőségi tényezők szempontjából viszont már igen (pl.: nyelvtanulási lehetőség, számítástechnikai ellátottság). A középfokú nevelés-oktatás terén a rendszerváltást követően – megfelelően a nemzetközi és országos trendeknek – az Észak-Alföldön is alapvető strukturális átalakulás ment végbe. A középfokú oktatásban az érettségit adó oktatási intézmények ma már túlnyomó többséget alkotnak. A felsőoktatásba felvettek számát tekintve azonban, különösen a leginkább piacképes felsőfokú képzések terén már nem tapasztalható ez a trend, ami arra utal, hogy a régióban, az átlagosnál is nagyobb mértékben jelent „parkolópályát” a gimnáziumi képzés. A középiskolai képzés térszerkezete két megyében (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) kiegyensúlyozott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azonban az országos átlagtól jelentősen elmarad a középiskolába járók aránya, ami a megye különösen kedvezőtlen iskolai végzettségi mutatóinak tartóssá válását eredményezheti. Ezt a hatást erősíti, hogy a megye mintegy kétezer (többségében vélhetően a jobb képességűek közé tartozó) diákja más megyében jár középiskolába, azaz a humán erőforrások kiáramlása a megyéből már a középiskolás korban megkezdődik. Az Észak-alföldi régió további jellegzetessége a területi központok rendkívül erős szerepe, különösen Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Debrecen és Nyíregyháza ugyanis nemcsak fejlettsége, hanem funkciógazdagsága révén is messze kiemelkedik megyéjéből. Debrecen például a Hajdú-Bihar megyében lévő középiskolai férőhelyek több mint 2/3-át összpontosítja, Nyíregyháza pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kapacitásainak mintegy felével rendelkezik, de hasonló a helyzet a diplomások számát

7

tekintve is. A középfokú feladatellátási helyek számának (az elmúlt mintegy két évtizedben) a régióban tapasztalható 146,41 %-os növekedése jelentősen alatta marad az országos (191 %-os) növekedési átlagnak. A növekedés mértéke régió 3 megyéjében jelentős mértékben eltérő: Szabolcs-SzatmárBereg 201,61 %-os, Hajdú-Bihar 170,91 %-os, Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont lényegesen alacsonyabb (71,88 %-os) növekedés mutatható ki. Az 1990-1991. tanévben 181, a 2004-2005. tanévben 383, a 2008-2009. tanévben pedig már 446 középfokú feladatellátási hely működött a régióban. A legutóbbi adatok szerint ebből 157 gimnázium, 151 szakközépiskola, 117 szakiskola és 21 speciális szakiskola. A középfokú intézményekben tanulók létszámának régióbeli növekedése ugyanezen időszak alatt 20,44 %, ami lényegesen magasabb volt (több mint kétszerese), mint az ugyanezen időszak országosan 11,04 %-os létszámnövekedése. A középfokú intézményekben tanulók létszáma a régióban az 1990-1991. tanévben 76.358 fő, a 20042005. tanévben 88.457 fő, a 2008-2009. tanévben viszont már 91.967 fő volt.

1.2. Az ÚMFT fogadásának tervezési rendszere, intézményi és személyi háttere, körülményei a régióban Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT vagy NFT II.) tervezése során sokkal nagyobb szerepet kaptak a régiók, mint az NFT I. időszakában. Az ÉAOP tervezési és egyeztetési folyamata az operatív programban Az Észak-alföldi operatív program tervezési és egyeztetési folyamatairól a vezetői összefoglaló „Partnerség” fejezete szól az alábbiak szerint: „A program elkészítése folyamán széles körű egyeztetésen esett át, mely kétirányú volt. Jelentette egyrészt a régión belüli konzultációkat, másrészt az egyes minisztériumokkal a ROP és az ágazati operatív programok tartalmi elemeire vonatkozóan megtett egyeztetéseket. A program hozzájárul a debreceni fejlesztési pólus program sikeres megvalósításához. A partnerségi folyamat lezárását követően a beérkezett észrevételeket a tervezők folyamatosan figyelembe vették és beépítették.” „Az ÉAOP partnerségi egyeztetése” (7.) fejezet részletesen is ismerteti az operatív program tervezési és egyeztetési folyamatait: Az Észak-alföldi operatív program az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (ÉARFÜ) tervezésében, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉARFT) jóváhagyásával került megfogalmazásra és elfogadásra. A „Virtuális Tervezői Hálózatot” az ÉARFÜ 2004. őszén hozta létre, melynek keretében közel 120 szakember segítette a tervezést és vett részt a munkaanyagok elkészítésében, valamint az országos tervezési dokumentumok véleményezésében. A „Virtuális Tervezői Hálózat” 8 Tematikus Munkacsoport (TMCS) keretében végezte a munkát. A munkavégzés alapját egyrészt az Ügynökség honlapján kialakított tervezői munkafelület, másrészt a munka végzéséhez igazodó TMCS-ülések képezték. A Regionális Munkacsoport (RMCS) az 1076/2004. Kormányhatározatnak megfelelően jött létre azzal a feladattal, hogy a régió társadalmi, gazdasági partnerei és a tudomány képviselőinek részvételével biztosítsa a partnerségi folyamatok érvényesülését a tervezési

8

folyamatban. Az RMCS minden RFT-tanácsülés előtt szakmailag véleményezte az elkészült dokumentumokat. Az Észak-alföldi operatív program tervezési folyamata a régió helyzetelemzésével és SWOT analízisével kezdődött. Ezzel párhuzamosan kezdődött el a stratégiai program megfogalmazása, mely a régió teljes körű helyzetelemzésében feltárt valamennyi probléma megoldására határozott meg beavatkozási irányokat. A rendszeres ágazati egyeztetések eredményeként ezt követően kerülhetett sor az Észak-alföldi Operatív Program tartalmi elemeinek, forrásallokációjának és indikátor-rendszerének rögzítésére, majd pontosítására. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács felhatalmazása alapján az ÉARFÜ Kht. végezte az Észak-alföldi operatív program társadalmi-szakmai egyeztetését. Az ÉARFÜ Kht. folyamatos, rendszeresen ismétlődő és széleskörű partnerségi együttműködést kezdeményezett a régióban a három fő tervezési dokumentum (a helyzetelemzés, a stratégiai program és az ÉAOP) társadalmasítása érdekében. A társadalmasítás négy fő színtere: - a tervezési munkába már korábban bevont TMCS és RMCS szakértőkkel való folyamatos konzultáció, - a kistérségi (27 kistérségben) és megyei (3 megyeszékhelyen) egyeztető fórumok megrendezése (önkormányzatok, kistérségi társulások, gazdasági szervezetek, civilek, szakmai intézmények stb.), - ágazati egyeztetések megtartása (régión belüli ágazati szervezetekkel, intézményekkel), - civil egyeztető fórum megszervezése. A partnerségi egyeztetések rendszeresen ismétlődtek, és az ÉARFÜ Kht. a tervezési dokumentumok minden munkaanyagát véleményezésre bocsátotta a regionális szereplők számára. Az Észak-alföldi operatív program társadalmasításának menete az alábbiak szerint alakult: - 2006. április első felében az ÉAOP munkaanyaga kiküldésre került az érintett szakmaitársadalmi szereplőknek. Az írásos vélemények, javaslatok beérkezési határideje 2006. május 15. volt. - 2006. április-május hónapokban megindultak a térségi egyeztetések, melyek keretében 27 kistérségi és 3 megyei fórumon nyílt lehetőség a régiós szereplők számára az ÉAOP-al kapcsolatos vélemények, javaslatok megfogalmazására. - 2006. április-május hónapban sor került a régión belüli szakmai-ágazati egyeztetésekre is, melyek keretében a különböző ágazatok képviselői egyes tématerületeknek megfelelően (például gazdaságfejlesztés, turizmus, agrárium, egészségügy stb.) véleményezték a regionális operatív programot. 2006. április-május hónapban a társadalmasításról sajtóanyag jelent meg az Északalföldi régió Regionális Hírlevelében, a három megyei napilapban, a helyi lapokban, és több riport hangzott el a Kapocs regionális magazinműsorban, valamint a helyi televíziókban is. - 2006 májusától folyamatos volt az egyeztetés az SKV és az ex-ante értékelést végző szakértőkkel, javaslataik, véleményeik folyamatosan beépítésre kerültek az ÉAOP-ba. - 2006. július és szeptember hónapok során, összesen két alkalommal került sor egyeztetésre az Észak-alföldi régió és az EU Bizottság delegációi között az ÉAOP tartalmáról. - 2006 októberében megtörtént az ÉAOP ágazatok általi véleményezése, a vélemények, javaslatok beépítése. 9

- Folyamatosan zajlottak a régiós-ágazati egyeztetések a tevékenységek lehatárolásával kapcsolatban. - Az ÉAOP egyeztetési munkaanyagai széles körű társadalmi véleményezés céljából több alkalommal felkerültek az Észak-alföldi régió honlapjára. A beérkezett vélemények feldolgozása folyamatosan zajlott. A társadalmi egyeztetések során beérkezett és értékelt vélemények az ÉARFT elé kerültek elfogadás céljából, ezek hatására az alábbi jelentősebb változások történtek az operatív programban: - Az Észak-Alföldi Operatív Program által támogatott beavatkozások közé bekerült a belterületi belvízrendezés, az aktív és mozgás-gazdag életvitelt kiszolgáló többfunkciós közösségi terek infrastrukturális fejlesztése, valamint a bölcsődék létrehozása és infrastrukturális fejlesztése; - a véleményeket figyelembe véve, az ÉARFT 2006. november 17-i ülésén a forrásallokáció módosítása mellett döntött, és 2 %-kal megnövelte a gazdaság működési feltételeinek javítása c. prioritásra fordítható összeget; - pontosabbá vált az ÉAOP indikátorrendszere is. Mindezek alapján elmondható, hogy a régió operatív programja a régió szakmai és társadalmi szereplőinek széles körű együttműködése révén öltött végleges formát, így ez egyértelműen biztosította az operatív program legitimitását. Az „Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv 2009-2010.” dokumentum 2008. november 20-án került véglegesítésre. A megkérdezettek szerint az OP és akcióterve koncepcionálásból teljesen kimaradt a közoktatási szakma, így az OKÉV is. Tudatos humánstratégiai tervezésről sem tud a szakma. Ezt a problémát csak fokozza, hogy a megkérdezettek szerint az ÉARFÜ közoktatási humánerőforrás bázisa igencsak hiányos.

10

2. A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia és a régiófejlesztés 2.1. Előzmények, a stratégia készítése „Az OKÉV Észak-Alföldi Regionális Igazgatóság Regionális Közoktatás-fejlesztési Koncepció-ja” címet viselő regionális közoktatás-fejlesztési stratégia az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) megbízásából készült a 2006. év második felében. A stratégia előzményei és kapcsolódása a regionális fejlesztéshez Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a stratégiával szemben megfogalmazott kiemelt cél többek között a közoktatás infrastrukturális és tartalmi-módszertani színvonalának növelése, valamint az oktatási infrastruktúra térbeni koncentrációjára alapozott térségi versenyképesség javítása volt. Ennek érdekében a minisztérium 2006-ban a dekoncentráció elvének alkalmazásával, a térségi szereplők aktív közreműködésére építve, régiós közoktatás-fejlesztési stratégia (RKFS) készítését határozta el az összes régió vonatkozásában. A dekoncentráció elvének alkalmazása ez esetben egyébként azt jelentette, hogy az OKÉV régióigazgatóságoknak a minisztérium leadta ezt a feladatot, elegendő idő és útmutatás biztosítása nélkül. A minisztérium szándéka egyébként az volt, hogy ezeknek a stratégiai dokumentumoknak kell közvetítővé válnia a központi tervek és a helyi igények között. Ennek alapján az elkészült Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési stratégiának is, többek között elő kellett segítenie a kormányprogramban szereplő oktatáspolitikai célok részletesebb kidolgozását, a szükséges fejlesztési célprogramok tervezésének támogatását, a közoktatás-ágazati térségi szemlélet kialakulását és megerősödését, valamint a közoktatási rendszer szereplőinek sokoldalú partnerségét. Az Észak-alföldi régióban, a közoktatási ágazatban a 2006. évet megelőzően egyáltalán nem volt (és legitimáltan ma sincs) hagyománya a – megyei szintet meghaladó – regionális tervezésnek. Ennek egyik alapvető oka az is, hogy a közoktatást mai napig szabályozó jogszabályok a tervezési kötelezettséget csak a helyi (fenntartói) és a megyei szint, majd 2004től a kistérségi szint szereplői számára írnak elő. Az Észak-alföldi régióban az RKFS előtt regionális közoktatás-tervezési dokumentum nem született, a meglévő megyei közoktatás-fejlesztési és feladatellátási tervek pedig lényegében nem nevezhetők stratégiai tervezési dokumentumoknak. A megyei közoktatás-fejlesztési és feladatellátási tervek a kilencvenes évek közepén készültek, módosítgatásuk (az állapotrögzítés pontosítása) folyamatos. Az Észak-alföldi régió megyéiben ezekben a dokumentumokban, az utóbbi években esetileg megjelentek a régiós feladatellátás és koordináció halvány elemei, így az együttműködés a speciális ellátásban, a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások koordinált működtetése, a középfokú beiskolázás egyeztetése, és a kölcsönös tájékoztatás. Ugyanakkor még ezen elemek nagyobb része is alig jutott a megvalósítás közelébe főként azért, mert egyik megye sem kívánt forrásokat biztosítani megvalósításukhoz (az RKFS készítése idején egyébként SzabolcsSzatmár-Bereg megyének éppen nem is volt érvényes fejlesztési terve). Az egyéb (alapvetően önszerveződő) térségi koordinációk ugyanakkor sokkal hatékonyabban működtek a régió közoktatásában. Így a szabolcsi iskolaszövetségek, a hajdú-bihari igazgatói munkaközösségek, vagy (főként Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben) az ÉKP és a BGR hálózatszerűen együttműködő intézményei, tényleges térségi koordinációt végeztek. Ezek, és a kistérségi többcélú társulások alapját adhatták volna egy bottom up régiós fejlesztésnek is.

11

A régió három megyéje, vagy a regionális intézmények közötti informális kapcsolatok és egyeztetések sem nevezhetők szervezetszerűnek. Az OKÉV régióigazgatója ugyan vállalt egyfajta informális hírvivő szerepet a közoktatási jó gyakorlatok terjesztésében, de más rendszerszerű egyeztetés legfeljebb csak a három megyei pedagógiai szolgáltató között alakult ki. Ez utóbbira volt egyébként konkrét példa a szabolcsiak kezdeményezésére megkezdett, országosan is disszeminált, az OM (majd később az OKM) által szakmailag és anyagilag támogatott RKPSZ (régió és kistérség a pedagógiai szakmai szolgáltatásban) projekt is. Az Észak-Alföldi Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia (ÉARKFS) mint közoktatáságazati régiós tervezési dokumentum, és az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) mint átfogó régiós tervezési dokumentum kapcsolata meglehetősen egyoldalúan alakult. Az ÉAOP készítésekor a Regionális Fejlesztési Ügynökség (RFÜ) ugyan formálisan megkereste az akkori OKÉV (ma OH) régióigazgatóját, de ebből a találkozásból szervezetszerű kapcsolat nem jött létre. Az OKÉV régióigazgatósága egyébként a kész regionális közoktatás-fejlesztési stratégiát azonnal átadta a regionális fejlesztési ügynökségnek. Az OKÉV régiós igazgatósága az alábbiakat kérte nyomatékosan az ügynökségtől: - a hálózatelvűség egyértelmű preferálása (ami egyébként a gyakorlatban megállt a szabolcsi megyehatárnál), - a későbbi közoktatási pályázatokban legyenek konkrét szakmai feltételek (eszközigény, fejlesztés oka és indokoltsága, fenntarthatóság). E kérés azonban csak töredékesen lett figyelembe véve, így a regionális hálózat kifejezés és gondolat is („történelmi” okokra való hivatkozással) lényegében teljesen kimaradt az operatív programból. Az Észak-alföldi régióra is igaz, hogy a regionális közoktatási tervezést a tervezési előzmények alig voltak képesek támogatni, mivel: - régiós közoktatás-tervezés korábban nem volt a régióban, - a megyei közoktatás-fejlesztési tervek csak helyzetelemzést (a megyei közoktatás fejlesztésével, továbbá a tanulási utak biztosításával összefüggő területeket) rögzítettek, stratégia nélkül (azaz múlt és jelen leírása – jövőbe mutatás nélkül), ezért a megyei közoktatás-fejlesztési tervek szerepük és színvonaluk alapján nem fejlesztési, hanem csupán adminisztratív állapotrögzítő dokumentumnak tekinthetők, - a kistérségi közoktatás-fejlesztési tervek alapvetően a fenntartói feladatellátással, illetve annak középtávú tervezésével foglalkoznak, színvonaluk (kevés kivételtől eltekintve) kritikán aluli, a megfogalmazott igények döntő többsége az infrastruktúra fejlesztésében merül ki, csak 10-20 % célozna tartalomfejlesztést, integrációt, - a települési közoktatás-fejlesztési tervek többségének színvonala még a kistérségi tervek színvonalát sem közelítette meg. A közoktatási feladatellátás mikrotérségi központjainak „kijelölése” e régióban sem történt meg, ugyanis itt is elmaradt az alapos közoktatás-ágazati mikrotérségi feltáró munka. A közoktatás regionális tervezése - a régiós stratégia készítése A közoktatáshoz kapcsolódó szakképzés-fejlesztésre 2004-ben elkészült középtávú szakképzés-fejlesztési stratégia gazdája az OKÉV koordinációjával működő regionális fejlesztési és képzési bizottság (az Észak-alföldi régióban egyébként számos szervezetnek van konkrét felelőssége az egyes szakmapolitikákat érintő térségi fejlesztési programok elkészítésében). Ezeknek a szervezeteknek a tervezési tapasztalatait is felhasználva készült a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia.

12

E régióban is azok vettek részt a tervezésben, akiket – ez irányú tapasztalataik okán – az OKÉV regionális igazgatósága felkért erre a feladatra. A tervezőmunka két fázisa a következő volt: 1.) Helyzetelemzés (Herpai Imre; Baranyi Béla és Szabó Gyula az RKK-ból; Balogh Gyula) Baranyi Béla doktori iskolája készített diagnózist az OKÉV által biztosított adatok, információk, dokumentumok alapján. További információforrások voltak: a debreceni egyetem, a megyei közalapítványok, a megyei önkormányzatok, a kistérségi társulások, és megyénként iskolatípusi szakemberek. 2.) Koncepció-készítés a helyzetelemzés és a központi tervezési dokumentumok alapján (Polonkai Mária, Herpai Imre, Szabó Gyula, Balogh Gyula, Szabó Győzőné – Szolnok) Az OKÉV régióigazgatója a koordinációt irányította és részt vett a koncepcionálásban is. A leírt koncepció szerint az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának célja az volt, hogy olyan hosszabb távra szóló fejlesztési stratégiai program készüljön, amely az Északalföldi régióban regionális, megyei, kistérségi és települési szinteken évekre szólóan megalapozza a közoktatás fejlesztését, összhangot teremtve a különböző területi szintek fejlesztési lehetőségei és megoldásai között infrastrukturális és szakmai-szakmapolitikai vonatkozásokban egyaránt. A stratégia megfogalmazásakor a készítők az alábbi (elkészült vagy akkor készülő) országos tervezési dokumentumokat vették figyelembe: Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007–2013, Oktatási Minisztérium Hosszú távú Közoktatás-fejlesztési Stratégiája 2005–2015, Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007–2013, Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 20072013. A figyelembe vett (elkészült vagy akkor készülő) regionális és megyei dokumentumok: ÉszakAlföldi Operatív Program, Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterve 2007-2008, továbbá Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területfejlesztési koncepciói és stratégiai programjai voltak. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának (hivatalos nevén „koncepciónak”) meg kellett fogalmaznia, hogy hogyan válhat alkalmassá a régió közoktatása az uniós, a hazai és a helyi fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználására, a fejlesztési politika feltételrendszerének a megteremtésére. A stratégiával szembeni további fontos elvárásként fogalmazódott meg a régiók, valamint a belső- és külső perifériák közötti különbségek mérséklése, a regionális versenyképesség erősítése, a minőségelvűség biztosítása, valamint a társadalmi folyamatok fenntarthatósága, különös tekintettel a munkaerő-mobilitás erősítésére és a foglalkoztatási helyzet javítására. Mindezek miatt a stratégiának kiemelt fejlesztési szempontként kellett kezelnie a munkaerő-piaci igényeket, a fenntartható fejlődést és a fejlesztési stabilitásokat biztosító oktatáspolitikai prioritásokat, az uniós és országos fejlesztéspolitika közötti kompatibilitást, valamint a gazdaságitársadalmi versenyképességet szolgáló oktatáspolitikai paradigmákat. Mindezek miatt kiemelt közoktatás-fejlesztési célként kellett megjelölni az egész életen át tartó tanulás érvényesülését, a regionális oktatáspolitikával és fejlesztési programmal szemben érvényesítendő tartalmi (minőség, eredményesség, méltányosság) és technikai (fenntarthatóság, költséghatékonyság, elszámolhatóság) követelményeket, az oktatási és a kapcsolódó ágazati rendszerek és alrendszerek közötti együttműködést, valamint az oktatási szektor autonóm szereplőinek (önkormányzatok, oktatási intézmények stb.) tervezési tevékenységét. A stratégia a következő főbb tematikai-szerkezeti egységből épült fel: 1. Helyzetfeltárás 13

2. 3. 4. 5.

SWOT-elemzés A regionális közoktatás stratégiai célrendszere A regionális közoktatás-fejlesztés nyomon követése és értékelése, monitoringja Mellékletek (táblázatok, ábrák)

A helyzetfeltárás során rögzítették az Észak-alföldi régióban lehetséges közoktatás-fejlesztés gazdasági-társadalmi alapjait, feltételrendszerét és a fejlesztést meghatározó tényezőket. E tényezők közül részletesen elemezték a demográfiai jellemzőket és trendeket, a település szerkezet jellemzőit, a gazdaság és munkaerőpiac összefüggéseit, a régió társadalmi szerkezetét, a hátrányos helyzet (benne a roma népesség, szegregáció) és az oktatási infrastruktúra regionális sajátosságait, a kistérségi szintű településközi együttműködéseket. A stratégiakészítést szolgáló SWOT-elemzés összeállításakor a regionális koncepció különösen két fontos körülményre kívánt figyelmet fordítani: 1.) a SWOT-analízisben csoportosított kategóriákat ne válasszák el egymástól merev határvonalak (ugyanis az erősségek, a körülmények kevésbé szerencsés alakulása folytán lehetőséggé, esetenként akár gyengeséggé válhatnak, a lehetőségek viszont erősséggé, a gyengeségek pedig veszéllyé transzformálódhatnak oda-vissza egyaránt), 2.) a SWOT-elemzésben foglaltakat csak általános érvénnyel alkalmazzák az Északalföldi régió egészére, azon belül ugyanis mindig tekintettel kívántak lenni a regionális térségi, megyei, kistérségi, települési sajátosságokra, problémákra és lehetőségekre. A regionális közoktatás stratégiai célrendszerét leíró fejezetek és alfejezetek, a stratégiai jövőképből, a vízióból kiindulva részletesen tárgyalják a közoktatás-fejlesztés regionális stratégiai céljait, a közoktatási rendszer hatékony működését szolgáló konkrét fejlesztési lehetőségeket, a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia eszközrendszerét, s nem utolsó sorban a regionális közoktatás-fejlesztés lehetséges forrásait. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának várható eredménye lehet a stratégia vezetői összefoglalója szerint, hogy ez a humánerőforrás-fejlesztés szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró regionális közoktatás-fejlesztési program az uniós, a nemzeti fejlesztési, az ágazati, és a regionális programokkal összhangban eredményesen szolgálja az Észak-alföldi régió társadalmi-gazdasági felzárkóztatását, mérsékelve a közoktatás területén jelenleg mutatkozó regionális, kistérségi és települési különbségeket. A tervezési folyamat konkrét tanulságai közül ebben a régióban is megfogalmazható, hogy a települési és térségi koncepciók (megyei, kistérségi, települési közoktatás-fejlesztési intézkedési tervek) tartalma lényegében helyzetelemzésre, állapotrögzítésre szűkült, esetleges fejlesztési elképzeléseik pedig többnyire nem a valós igényeken alapultak. Szintén fontos tanulságként fogalmazható meg, hogy csak az egységes stratégiakészítési módszertan alkalmazásának eredményeként biztosítható a különböző tervezési szintek egymásra épülése, az összehasonlíthatóság, és a szakpolitikai stratégiák harmonizálása.

2.2. A régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának térség-specifikussága Az alfejezet célja annak bemutatása, hogy megjelennek-e a stratégiában területi szempontok, a térségi közoktatás-tervezésnek vannak-e konkrét, kézzelfogható jelei, és mennyire vették figyelembe a regionális sajátosságokat a dokumentum készítésekor. Jól szemlélteti ezt a 2.6. fejezetben bemutatásra kerülő, tényeken alapuló policy-formálás módszerének alkalmazása.

14

A térség-specifikusság a stratégia minden fejezetében megjelenik: Az 1. fő fejezet (Vezetői összefoglaló) összegzése tartalmazza az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának specifikus térségi vonásait. A 2. fejezet (Helyzetfeltárás) szükségszerűen ad viszonylag átfogó régióképet az Észak-Alföld sajátosságairól. A Helyzetfeltárás meghatározó arányban a hagyományos megye (megyei jogú város) struktúrában mutatja be az Észak-alföldi régió jellemzőit, de megjelennek a régió egészére illetve az egyes kistérségekre vonatkozó specifikus megállapítások, sőt az Észak-alföldi régió más régiókkal való összehasonlítása is. A 3. fejezet (SWOT-elemzés) ugyanakkor egyértelműen régió / kistérség relációban elemzi az Észak-Alföld közoktatásának erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és veszélyeit, figyelembe véve a térségi együttműködés állapotát, és perspektíváját is. A 4. fejezet (A regionális közoktatási stratégia célrendszere) a stratégia jövőképét, a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célokat, az ezek megvalósítását célzó javaslatokat, a közoktatás támogató alrendszereinek fejlesztését, valamint a regionális közoktatás-fejlesztés eszközrendszerének helyzete leírását és továbbfejlesztésének feladatait a tartalmazza. A helyzetelemzésben kimutatható (a régión belül általánosan elterjedt „hagyományos” gondolkodásnak megfelelő) megye-centrikus illetve részben a megyei jogú városok kiemelt szerepét hangsúlyozó vonalvezetés után, a jövőkép általánosabb megfogalmazásai a régió egészére nevesítődnek. Ez a nem túl markáns régió-központúság minőségi előrelépést jelent, ugyanakkor a hálózatelvűség gyakorlatilag hiányzik a perspektívák felrajzolásából (a ritka kivétel az utazó tanárok hálózatának megemlítése a stratégiában). A Vezetői összefoglaló (1.) fő fejezetben megtalálhatóak az Észak-alföldi régió közoktatásfejlesztési stratégiájának specifikus regionális vonásai, és jól látható az a szándék is, mely szerint a stratégia készítői az Észak-alföldi régió egészére kívántak átfogó megállapításokat megfogalmazni. E kulcsfejezetben egyébként nem mutatható ki a stratégia által több szempontból is kifejtett erős a megyei elhatárolódás, ami egyébként máig alapvető jellemzője az Észak-alföldi régiónak. A Helyzetfeltárás (2.) fő fejezet alfejezetei elsősorban megye (megyei jogú város), másodsorban kistérség specifikusak és csak néhol szerepel bennük az átfogó régiós szintű elemzés (az sem teljes körben). A más régiókkal történő, konkrét adatokra épülő összehasonlítás (néhány kivételtől eltekintve) szinte teljesen hiányzik. E fejezetben került megfogalmazásra a közoktatás régió-specifikus hátterét jelentő társadalmigazdasági kontextus is, azon társadalmi-gazdasági változási folyamatok köre és hatásai, amelyek befolyásolták a közoktatás intézményi, infrastrukturális viszonyait, a működést és az eredményességet. Mindezek ismertetése e régióban is alapvetően megyei összehasonlításon alapul, a kistérségi szint csak másodlagosan kerül említésre. A közoktatási feladatellátás régiós finomszerkezetének bemutatására viszont kísérlet sem történik, a mikrotérségi szerkezet feltárásának szükségessége még igényként sem jelenik meg ebben a fejezetben. A helyzetelemzés során tehát folyamatosan kiemelt szerepet kap az adottságaiban és mentalitásában erősen eltérő 3 megye (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, SzabolcsSzatmár-Bereg), és a 3 megyei jogú város (Debrecen 206.225 fő, Nyíregyháza 117.597 fő, Szolnok 15

74.885 fő

), bár közülük Szolnok regionálisan mindenképp periférikus helyzetben van, továbbá a régió akkori 26+1 (jelenleg 28) kistérsége, mint elemzési dimenzió. A régió kistérségeinek száma a 2007. évi törvénymódosítás eredményeként kettővel nőtt. A régió sajátosságainak bemutatása 5 főbb kérdéskörbe csoportosított (a demográfiai jellemzők, a gazdasági-munkaerőpiaci jellemzők, a társadalmi meghatározottságok, az infrastruktúra sajátosságai és a településszerkezet). A fejezet szerkezete az alábbi: 2.1. A régió közoktatásának társadalmi-gazdasági alapjai, feltételrendszere és várható alakulása 2.1.1. Demográfiai jellemzők és trendek 2.1.2. Gazdaság és munkaerőpiac 2.1.3. Képzettség, társadalmi szerkezet, hátrányos helyzet, roma népesség, szegregáció 2.2. Az oktatási infrastruktúra regionális sajátosságai 2.3. A közoktatás és a településszerkezet sajátosságai az átalakulás lehetséges tendenciái, különös tekintettel a hátrányos helyzet sajátosságaira és a kistérségi szintű településközi együttműködésekre

Az Észak-alföldi régió – közoktatási ágazat szempontjából elemi fontosságú – másodlagos (közoktatási mikrotérségi) térszerkezeti feltárását a helyzetelemzés nem említi, ami azt mutatja, hogy a régióban a közoktatási feladatellátás mikrotérségi struktúráját 2006. év vége előtt biztosan nem tárták fel, így a stratégia készítői ilyen információkra nem támaszkodhattak. A közoktatási feladatellátás részletes mikrotérségi elemzésére egyébként, azóta sem került sor az Észak-alföldi régióban. A térség-specifikusság másik dimenzióját jelenti az ország egészével (annak átlagával) való összehasonlítás (a közoktatás eredményessége, munkaerő-piaci adatok, demográfia adatok, stb. terén), illetve a többi régióval való tételes összehasonlítás. Ezekre a helyzetelemzés csak részlegesen, és sokszor konkrét, összehasonlító számadatok nélkül tér ki. Ilyen például: a születésszám, a halálozási arány, az egy főre jutó GDP, a bruttó átlagkereset, stb. Összességében a helyzetelemzésből egyértelműen láthatók a markáns megyei sajátosságok, ugyanakkor a régió konkrét és átfogó jellemzőit, sajátosságait, továbbá legfontosabb erősségeit és hiányosságait nem lehet maradéktalanul kibontani. A SWOT elemzés (3.) fő fejezet ugyanakkor a helyzetelemzéshez képest alapvetően régiós szinten jeleníti meg a területiséget, mint fontos szempontot. A teljes SWOT elemzés 71 elemből áll (erősségek 14, gyengeségek 27, lehetőségek 17, veszélyek 13), melyek döntő többsége közvetve (indirekt módon) tartalmaz területi vonatkozásokat is. A SWOT-elemzés elemei közül a szöveg alapján az alábbi 22 esetben (az esetek mintegy 31 %-ában) azonosítható be közvetlenül (direkt módon) területi vonatkozásra, térségspecifikusságra utaló megfogalmazás. Látható, hogy az erősségek között 4, a gyengeségek között 9, a lehetőségek között 4 és veszélyek között 5 ilyen területi szempont van. Direkt területi szempontok a SWOT elemzésben: ERŐSSÉGEK: * Több kistérségben és településcsoportok esetében (főként Szabolcs-SzatmárBereg megyében) a természetes szaporodás magasabb, a halandóság alacsonyabb az országos átlagnál. * Néhány kistérségben és több településen a fiatalabb, iskolaköteles korú korosztályok átlag fölötti aránya. * Fejlett, a pedagógus utánpótlást biztosítani képes sokszínű felsőoktatási intézményrendszer, jelentős pedagógusképző kapacitás (Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény, Jászberény).

16

*

Az országos átlagnál városiasabb, gazdaságfejlesztésre alkalmas településszerkezet (országosan Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb a városi népesség aránya).

GYENGESÉGEK: * Egyes térségekben kritikus a népességmegtartó erő. * Számottevő térségi fejlettségbeli és kulturális különbségek, az elmaradott térségek magas aránya. * Jelentős különbségek a kistérségek gazdasági fejlettségében (centrum–periféria viszony). * Kistérségenként és településtípusonként jelentős különbségek a közoktatási infrastruktúra fejlettségében és korszerűségében. * Külső (határ menti) és belső perifériák, nehezen megközelíthető települések nagy száma * Az aprófalvak (500 és 1000 fő alatti települések) jelenléte nehézséget okoz különböző intézmények működtetésében (pl. Felső-Tisza-vidék, Dél-Bihar). * Egyes kistérségekben erőteljes elszegényesedési és szegregációs folyamatok. * Helyenként hiányos kommunális infrastruktúra. * Funkcionálisan viszonylag gyenge kisvárosi hálózat a régió kiterjedt térségeiben. LEHETŐSÉGEK: * Kelet-nyugati és észak-déli tranzitszerep felerősödése. * Hármashatár-régió szerep, a határon átnyúló gazdasági-társadalmi kapcsolatok erősödése. * Debrecen nemzetközi versenyképességű pólusközpont szerepének megerősödése. * A regionális, mindenekelőtt a komplex kistérségi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása a közoktatásban VESZÉLYEK: * A régión belüli térségi, kistérségi, települési különbségek további növekedése. * A közoktatás demográfiai utánpótlásának rohamos csökkenése elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben és településeken. * A halmozottan hátrányos helyzetű települések számának növekedése a külső és belső perifériákon. * A gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt a befektetési érdeklődés alacsony marad a hátrányos helyzetű kistérségekben és településeken. * A régió, főként pedig egyes kistérségek és településcsoportok elérhetőségét javító fejlesztések elmaradása, illetve késedelmes megvalósulása. A stratégia több helyen is alkalmazza a régiós „periféria” meghatározást. Ezt a fogalmat a stratégia készítői a hátrányos vagy halmozottan hátrányos, többnyire aprófalvas, közlekedési szempontból nehezen megközelíthető, gazdasági-társadalmi és infrastrukturális szempontból elmaradott, mindezek mellett akut munkanélküliséggel terhelt kistérségekre és településcsoportokra alkalmazzák. Ezekben a térségekben a fokozottan meglévő gyengeségek többnyire erősen lerontják, időnként kétségessé teszik, sőt akár annulálják is a kedvező feltételekből származó előnyhelyzet eredményességét. A perifériák két típusát is megkülönbözteti a stratégia: - külső (határ menti) periféria: Vásárosnaményi, Fehérgyarmati, Csengeri, Mátészalkai, Nyírbátori, Hajdúhadházi, Derecske-Létavértesi, Berettyóújfalui kistérségek,

17

- belső periféria: Polgári, Tiszavasvári, Tiszafüredi stb. kistérségek. A regionális közoktatási stratégia célrendszere (4.) kulcsfejezet a stratégia jövőképét, a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célokat, az ezek megvalósítását célzó javaslatokat, a támogató alrendszerek fejlesztését, valamint a regionális közoktatás-fejlesztés eszközrendszerének helyzete leírását és továbbfejlesztésének feladatait a tartalmazza, az alábbi alfejezet-szerkezetben: 4.1. Stratégiai jövőkép 4.2. A közoktatás-fejlesztés regionális stratégiai céljai 4.3. A közoktatás-fejlesztés regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatok 4.4. A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése 4.5. A regionális közoktatás-fejlesztés eszközrendszerének helyzete és továbbfejlesztésének feladatai

A Stratégiai jövőkép (4.1.) fejezet leírásában található általánosabb érvényű megfogalmazások elsősorban a régió egészére nevesítődnek. Ez a viszonylag „puha” régió-központúság a megye-centrikus helyzetelemzéshez képest minőségi előrelépést jelent, annak ellenére a hálózatelvűség gyakorlatilag hiányzik a perspektívák felrajzolásából (a ritka kivétel az utazó tanárok hálózatának megemlítése a stratégiában). Ugyanis a nagyságrendileg különböző (az előző szinteket bennfoglaló) NUTS / LAU szinteken, az egyes eltérő térségi hatókörű közoktatási feladatok ellátásának optimalizálására vonatkozó szándék, vagy a közoktatási feladatellátás és intézményrendszer hálózatelvű fejlesztésének szándéka a jövőképből csak nyomokban és áttételesen mutatható ki. A Közoktatás-fejlesztés regionális stratégiai céljai (4.2.) az Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési stratégia leginkább hangsúlyos fejezete. „Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása” (4.2.1.) és „Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása” (4.2.2.) stratégiai célok nem tartalmaznak térségi elemeket. „Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése” (4.2.3.) stratégiai cél már tartalmaz némi térségi megközelítést, néhol markánsnak tűnő megfogalmazásban: „A megyeszékhelyek, például Debrecen közoktatása sok esetben nem mutat lemaradást a legjobb helyzetben lévő iskolákkal összehasonlítva, ezek versenyképes tudást biztosítanak akár fővárosi intézményekkel összevetve is. Ugyanakkor a régió közoktatási intézményeinek döntő többségében sokkal rosszabb a helyzet, a különbségek drámainak nevezhetők.” Ez a stratégiai cél az alkalmazható eszközök kulcsfogalmaként az integrációt nevesíti, ugyanakkor ez itt csak az egyén integrációját jelenti. Az ésszerű intézményintegrációt ez a stratégiai elem meg sem említi. „A költséghatékonyság és az irányítás javítása” (4.2.4.) stratégiai cél esetében a készítők már nem mellőzhették a térségi megközelítés minimumát („A társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése meghatározó a költséghatékonyság javításában.”). Ugyanakkor még ez esetben is csak igen óvatos megközelítésben szorgalmazzák a hálózatosodás alapelemeiként létrehozandó (alapvetően intézményfenntartó) társulásos megoldásokat: “Bizonyosra vehető, hogy az eredmények számos esetben sértenek helyi érdekeket, az önkormányzatok, a kistelepülések lakossága általában a végsőkig ragaszkodik az iskolához, társulásban, a tankötelesek utaztatásával nem akarják vállalni a feladatellátást. Éppen ezért fontos, hogy a módosítási javaslatok széles körben kerüljenek megvitatásra társadalmi és 18

politikai fórumokon való, és az érdekegyeztetési eljárások eredményeit a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a végleges tervek kidolgozásánál.” “E körülmények figyelembe vételével olyan érdekeltségi környezet kialakítása, konkrét társulási formák létrehozása és a már jól működő modellek elterjesztése a cél, amelyek esetében nem sérülnek a helyi érdekek, egyúttal biztosíthatók az eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint az irányítás szakszerűsége egyaránt.” A stratégia készítői (2006. év végén) e fejezetben jogilag és pénzügyileg rendezetlennek nevezik a már létrejött többcélú kistérségi társulások szerepét a közoktatási intézményfenntartó társulások működtetésében, illetve a szabad intézményváltozásból adódó finanszírozási problémák kezelésében (az eljáró óvodások, iskolások normatív támogatásának kiegészítése esetleges, ami nem segíti elő a társulások stabilitását). Ez az aggály nagy valószínűséggel nem azért került a stratégiába, mert a stratégia készítői nem ismerték a jogi rendezettséget biztosító, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényt, vagy a rendezett finanszírozási hátteret először biztosító 2005. évi CLIII. számú, azaz a 2006. évről szóló költségvetési törvényt. Ez utóbbinak 8. számú melléklete V. része ugyanis 15,4 milliárd Ft (illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására további 9 milliárd Ft) összegben határozta meg a kifogásolt finanszírozási „rendezetlenség” konkrét fedezetét. Ezek az azóta is folyamatosan emelkedő kötött normatív támogatások ugyanis az országban mindenütt példátlan gyorsasággal eredményezték a többcélú kistérségi társulási hajlandóság megerősödését. E jogi és finanszírozási rendezetlenségre utaló megállapítás tehát nagy valószínűséggel inkább a régió meghatározó részének társulási együttműködést „hagyományosan” elutasító önkormányzatai miatt került a stratégia szövegezésébe, mintegy „figyelemelterelésként”. Mindez természetesen nem erősíti a térségi szemlélet, és a hálózatelvűség meggyökeresedését az Észak-alföldi régióban. „A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátásban” (4.2.5.) alfejezetben megfogalmazottak szükségszerűen nem mellőzhetik a térség-specifikus elemeket. Ugyanis a többcélú társulások számára kötelező tervezés, a 2004. 2005. években megjelenő ösztönző támogatás, majd a 2006. évtől belépett normatív támogatás miatt az Észak-alföldi régióban is egyre inkább jellemzővé vált, a többcélú kistérségi társulásban történő feladatellátás. A stratégia tényként rögzíti egyrészt azt, hogy a 2006. év végén a társult önkormányzatok kötelező feladataik egy részét (pl. logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, utazó gyógypedagógus, stb.) a többcélú társulással együttműködve, vagy intézményfenntartó társulásokat létrehozva látják el a régióban, sőt az alapfeladat ellátás területén is lassú közeledés tapasztalható. Másrészt elismeri azt is, hogy láthatóan felgyorsítja az intézményfenntartó társulások létrehozását a 2007. szeptemberétől érvényesített, teljesítménymutatókra alapozott, normatív finanszírozás. Ugyanakkor – bár e fejezet is a stratégiai célok közé került beillesztésre – a tények rögzítésén túl itt sem kerül sor a térségi együttműködések felgyorsításának, minőségi átalakításának és szervezetszerűsége biztosításának stratégiai célként történő megfogalmazására. Így természetesen a térségi együttműködések hálózatelvű átgondolására sem történik még elemi kísérlet sem e stratégiai cél keretei között. „Az oktatás minőségének fejlesztése” (4.2.6.), „A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása” (4.2.7.), valamint „Az egész életen át tartó tanulás megalapozása” (4.2.8.) stratégiai célok kibontása szintén nem tartalmaz térség-specifikus elemeket.

19

Az előzőekben felsorolt 8 stratégiai cél részletes megfogalmazása meglehetősen „puha” és konfliktuskerülő, lényegében alig vállalja az elkerülhetetlenül fontos perspektívák rögzítését, amennyiben azok nem illenek bele a régióra jellemző „hagyományos” fenntartói gondolkodásmódba. Mindezt feltehetően nem a stratégiakészítők konformizmusa, hanem a régióban általános (vagy általánosnak vélt) "realitások" indukálták. Az Észak-alföldi régió közoktatás-szervezési gyakorlatában esetlegesen megjelenő együttműködések döntő többségükben a LAU 2 (korábban NUTS 5) szinten – azaz a települési önkormányzatok között – jelennek meg, mint például a közoktatási intézmények fenntartása intézményfenntartó társulási együttműködésben. Az együttműködések esetenként megtalálhatóak az egyes LAU (NUTS) szintek között is. Ilyen például a szakmai szolgáltatás (a megyei NUTS 3 szakmai szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vétele az intézményfenntartó társulás, vagy a közoktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat LAU 2 részéről), vagy hasonlóan a pedagógiai szakszolgálati feladatok egy részének ellátása (pl.: tanulási képesség-vizsgálat, korai fejlesztés) megyei, térségi kínálatban az intézményfenntartó társulás vagy település számára. Az Észak-alföldi régióban a térszerveződési szintek közötti együttműködésekben továbbra is egyértelműen meghatározó a megyei NUTS 3 szint, és csak másodlagos a kistérségi LAU 1 szint szerepe. A közoktatás-fejlesztés regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatokat tartalmazó (4.3.) kulcsfejezet az előzőekben felsorolt 8 stratégiai célhoz kapcsolódóan fogalmaz meg összesen 48 javaslatot. E javaslatok közül mindössze az alábbi 3 (az összes javaslat 6,25 %-a) esetében ismerhető fel (a többnyire igen puhán megfogalmazott) térség-specifikus elem: > A demográfiai adatok kedvezőtlen alakulása miatti szorító pénzügyi helyzet, az iskolával szemben támasztott differenciált követelmények (különböző speciális képzési programok munkamegosztás szerinti biztosítása) indokolják az oktatásfinanszírozási rendszer átalakítását, az együttműködések erősítését a nehezen fenntartható, kisméretű intézmények között. > A kistelepülések iskolái esetében, ahol a 8 általános iskolai évfolyam indítása sem biztosított indokolt és támogatandó az egyes települések iskolái, több település iskolái közötti együttműködés és munkamegosztás a korszerű, szakszerű, versenyképes nevelésoktatás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése. Az együttműködés számos formában elképzelhető a helyi körülményektől függően (tanárok közös foglalkoztatása, képzési programok párhuzamosságának megszüntetése, intézményfenntartói társulás létrehozása). > Amennyiben lehetséges, elképzelhető több alsó évfolyam (4–6) megtartása az adott településen, ehhez sajátos pedagógiai program kidolgozása szükséges. A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése (4.4.) fejezet mind a 4 alfejezetében egyértelműen megjelennek a térség-specifikusság jelei. A „Regionális információs és kutatási tevékenység” (4.4.1.) alfejezetben lényegében a régió – egyébként igen gazdag – felsőoktatási potenciálja kerül részletes ismertetésre (nagy valószínűséggel a stratégiakészítők ez irányú erős motivációja miatt). A közoktatás alapvető információit tartalmazó országos közoktatási adatbázis mellett szükséges régió-specifikus közoktatási információk gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása ugyanakkor nem jelenik meg szükségletként és célként a fejezetben, annak ellenére, hogy a fellelhető adatok tematikus rendszerezését és feldolgozását követően célszerű lehet az egyes

20

témákhoz rendelten olyan társadalomtudományi kutatásokat folytatni, amelyek segíthetik a régió közoktatását jellemző belső összefüggések napvilágra kerülését. „A regionális tervezés” (4.4.2.) stratégiailag kulcsfontosságú alfejezet a közoktatás tervezését mindösszesen 4 egymástól szinte függetlenként leírt „szintre” szűkíti le, mellőzve a tervezésben megkerülhetetlen egymásra épültséget, és hálózatelvűséget (de még a stratégia készítésekor hatályos jogszabályi elvárásokat is). Ráadásul e fejezetben keveredik az esélyegyenlőséget szolgáló települési program, illetve a fenntartók kötelező közoktatási feladatainak ellátását megtervező dokumentum fogalomköre is. A fejezetben nevesített „tervezési szintek”: - települések szintjén elkészítendő esélyegyenlőségi programok - kistérségi közoktatási tervek - megyei közoktatási tervek - régiós közoktatási stratégia A fejezet leírása meglehetősen elnagyolt, a tervezési szintek rendszerelvű megközelítése erősen hiányos, a fejezetben leírt térség-specifikus elemek nem alkotnak koherens egységet. Elgondolkodtató (no comment), hogy a hivatalosnak tekinthető, azaz az Oktatási Hivatal honlapján található az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának e kulcsfontosságú alfejezetében (a stratégia 60. oldalán) az alábbi megfogalmazás található: „Pedagógiai szakszolgálatokhoz való hozzáférés javítása a kistérségekben, a GyőrMoson- Sopron Megyei Önkormányzat koordinálásával” A „Pedagógusképzés és továbbképzés a régióban” (4.4.3.) alfejezetben is egyértelműen a régiós felsőoktatási intézményeinek kiemelt szerepe jelenik meg. További térség-specifikus elem a fejezetben nem található. A pedagógiai szakszolgálatokról és szakmai szolgáltatásokról szóló (4.4.4) – egyébként a hivatalos verzióban is hibás címet viselő – alfejezetben e szolgáltatások térség-specifikus elemei egyértelműen megfogalmazódnak. Az Észak-alföldi régióban a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás legfontosabb stratégiai céljai közé tartozik e szolgáltatás rendszerelvű továbbfejlesztése a teljes regionális tartalmi és strukturális lefedettség biztosítása céljából, illetve a „fogyatékos-ügyi integrációs” program (?) közoktatási szegmensének megvalósítása. A „lakóhelyhez, tartózkodási helyhez minél közelebb történő ellátás biztosítása” mint kiemelt cél eléréséhez különösen fontos, hogy az ezen a területen működő intézmények folyamatosan kapcsolatban álljanak egymással, illetve hogy a feladatokat a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével osszák meg az egyes szereplők között. Ennek érdekében a következő térség-specifikus feladatok megfogalmazásra került sor a stratégia 4.4.4. alfejezetében: > Indokolt, hogy a többcélú kistérségi társulások saját területükön lássanak el pedagógiai szakszolgálati feladatokat. A kistérség területi nagyságától, a települések számától, a lakosságszámtól függően – figyelembe véve a kistérség területén előzőleg már végzett pedagógiai szakszolgálati feladatokat is – kerüljön megszervezésre, szükség szerint mikro-térségenként az ellátás, megteremtve a folyamatos szolgáltatás jogszerű és szakszerű személyi, építményi, tárgyi és pénzügyi feltételeit. > Ezzel párhuzamosan a kistérségi együttműködési megállapodások felülvizsgálata, jogi legitimációja, a feladat, a finanszírozás-megosztás rögzítése is indokolt, > Különösen javasolt kistérségi szinten ellátni a nevelési tanácsadás, a logopédia és a gyógytestnevelés feladatait. > A többcélú kistérségi társulások pedagógiai szakszolgálati feladatvállalásával összhangban, azzal párhuzamosan úgy kell meghatározni a Gyógypedagógiai Központ 21

feladatait, ellátási körzeteit, az ellátás építményi, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, hogy a megye valamennyi települése részesülhessen a közoktatási törvényben meghatározott pedagógiai szakszolgálati ellátásokból valamelyik szolgáltató által. > A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás regionális szakmai koordinációjának fejlesztése adatbázisrendszer működtetésével. > A pedagógiai szakszolgálati ellátás megfelelő színvonalának biztosításához nélkülözhetetlen a tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása a szolgáltatások iránti jogos igények alapján, a vonatkozó jogszabályi előírásokat figyelembe vételével. Ennek jegyében fejleszteni szükséges az utazó gyógypedagógiai tanári hálózatot az integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának dinamikus növekedése miatt, a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai gondozás és fejlesztés, a fejlesztő felkészítés, a képzési kötelezettek ellátása érdekében. > A decentrumok közelében lévő települések és a decentrumokat fenntartó önkormányzatok együttműködésének segítése tervezési tanácsadással. A regionális közoktatás-fejlesztés eszközrendszerének helyzete és továbbfejlesztésének feladatai (4.5.) fejezetten belül a „Térségi együttműködések, innovációk” (4.5.2.) alfejezet a bevezető részében, 2006. év végén az alábbiakban fogalmaz: „A jelenleg hatályos jogszabályok tartalma, az állami költségvetésnek a közigazgatás korszerűsítését célzó preferenciái, valamint a közoktatási feladatellátás terén a kistérségekben máris kimutatható együttműködési, társulási készség ismeretében biztonsággal prognosztizálható, hogy belátható időn belül új szint jelenik meg a tervezési hierarchiában Kistérségi Közoktatási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv.” A probléma viszont abból fakad, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt a 89/A §-sal a 2005. január 1-jén hatályba lépett települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 15. §-a egészítette ki. E törvényhely (5) bekezdése pedig már 2005. január 1-jei hatállyal kötelezte (és nem 2006. végén prognosztizálhatóan) a többcélú kistérségi társulásokat önálló intézkedési terv elkészítésére az alábbiak szerint: „A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint - önálló intézkedési tervet készít.” Ettől eltekintve, ebben a fejezetben sokrétű térségi-specifikáció fogalmazódik meg, azon irányok keretei között, amelyekben dinamikus elmozdulás várható a következő évtizedben a kistérségi együttműködés gyakorlatában. Részletes ajánlást is megfogalmaz-e fejezet a kistérségi intézkedési tervek készítéséhez, illetve a kistérségi együttműködési megállapodások megkötéséhez. Igaz a stratégia készítésének időszakát egy évvel megelőzően (azaz 2005. szeptemberben) a régió 26 kistérsége közül 22ben már megalakultak a többcélú kistérségi társulások (kivételek akkor: Hajdúböszörmény, Hajdúhadház és Törökszentmiklós kistérsége voltak – illetve Debrecen, ahol nem is jöhetett létre ez a társulás), és már a 2005. évi ösztönző támogatáshoz igénylési feltétel volt a kistérségi intézkedési terv elkészítése és társulási tanácsi elfogadása. Az Értékelés és nyomon követés (4.6.3.) fejezet jellegénél fogva nem fogalmaz meg térség-specifikus gondolatokat. Összességében az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a térség-specifikus elemek, a területi szempontok érvényesítése legfeljebb csak a feltétlenül szükséges mértékben jelenik meg, és nem is minden fejezetben. A régióban a gyakorlatban tapasztalható nagyon erőteljes megye (illetve megyei jogú város) központúság és ebből következően a majdnem teljesen hiányzó régiós identitástudat és együttműködési hajlandóság ellenére stratégia készítői megpróbálkoztak a térszemlélet

22

stratégiába való „becsempészésével”, de csak részleges sikerrel. Az ez irányú ismeretek pontatlansága, a stratégiakészítők egy része (az interjúkból is egyértelműen látható) régiós elkötelezettségének és térszemléletének hiánya nem növelte az esélyét egy térszervezési elveken alapuló, hálózatelvű régiós közoktatás-fejlesztési stratégia megteremtésének az ÉszakAlföldön.

23

2.3. A társadalmi-gazdasági igények és szükségletek megjelenése a közoktatás fejlesztési stratégiában

A fejezet célja annak bemutatása, hogy megjelennek-e a stratégiában társadalmi-gazdasági igények és szükségletek, vannak-e konkrét, kézzelfogható jelei, mennyire vették figyelembe a társadalmi-gazdasági kontextust a dokumentum készítésekor. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a közoktatás gazdasággal illetve társadalommal való kapcsolata egyértelműen determináns hangsúllyal jelenik meg, és lényegében végig is vonul a dokumentumon. Az erősségek, a lehetőségek, a gyengeségek, a veszélyek, továbbá a jövőkép, a stratégiai célok valamint a középtávú fejlesztésre vonatkozó javaslatok bemutatása során meghatározó mértékben jelennek meg a gazdaság és a társadalom igényei, szükségletei, az azokhoz való alkalmazkodás biztosításának igénye. Többnyire jól elkülönítetten jelennek meg a humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló hosszabb távú, a régió versenyképességének és társadalmi életminőségének alapjait megváltoztató, a regionális beágyazottságot a térségi korlátok és lehetőségek figyelembe vételével biztosító stratégiai elemek, illetve a regionális specifikumok. A Vezetői összefoglalóban (1.) rögzítésre került, hogy a stratégia a fejlesztési célok sorában kiemelten kezeli a munkaerő-piaci igényeket, a fenntartható fejlődést és a fejlesztési stabilitásokat biztosító oktatáspolitikai prioritásokat, az uniós és országos fejlesztéspolitika közötti kompatibilitást, és a gazdasági-társadalmi versenyképességet szolgáló oktatáspolitikai paradigmákat. E paradigmák közül is kiemelten az életen át tartó tanulás érvényesülését, a regionális oktatáspolitikával és fejlesztési programmal szemben érvényesítendő tartalmi (minőség, eredményesség, méltányosság) és technikai (fenntarthatóság, költséghatékonyság, elszámolhatóság) követelményeket, az oktatási és a kapcsolódó ágazati rendszerek és alrendszerek közötti együttműködést, valamint az oktatási szektor autonóm szereplőinek (önkormányzatok, oktatási intézmények stb.) tervezési tevékenységét. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának várható eredménye, hogy ez a humánerőforrás-fejlesztés szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró közoktatás-fejlesztési koncepció a nemzeti fejlesztési, ágazati, regionális, s nem utolsó sorban uniós programokkal összhangban eredményesen szolgálja a Régió társadalmi-gazdasági felzárkóztatását, mérsékelve a közoktatás területén mutatkozó regionális, kistérségi és települési különbségeket. A Helyzetfeltárás (2.) a régió közoktatás-fejlesztésének gazdasági-társadalmi alapjait, feltételrendszerét és várható alakulását meghatározó tényezőket tárja fel, ennek részeként a demográfiai jellemzőket és trendeket, a gazdaság és munkaerőpiac összefüggéseit, a régió társadalmi szerkezetét, a hátrányos helyzet (benne a roma népesség és a szegregáció) illetve az oktatási infrastruktúra regionális sajátosságait, a településszerkezet jellemzőit, valamint a kistérségi szintű településközi együttműködéseket, az alábbi fejezet-rendszer keretei között: 2.1. A régió közoktatásának társadalmi-gazdasági alapjai, feltételrendszere és várható alakulása 2.1.1. Demográfiai jellemzők és trendek 2.1.1.1. A népességszám alakulása 2.1.1.2. A születések számának alakulása a Régióban 2.1.1.3. Halálozás – élettartam 2.1.1.4. Születéskor várható élettartam, természetes szaporodás 2.1.1.5. A Régióban élő népesség korösszetétele 2.1.1.6. Migrációs hatások a régió népességének alakulásában 2.1.2. Gazdaság és munkaerőpiac 2.1.2.1. Az Észak-alföldi régió gazdaságának általános jellemzői 2.1.2.2. Gazdasági szervezetek 2.1.2.3. A gazdaság ágazati jellemzői

24

2.1.2.4. A műszaki infrastruktúra helyzete, fejlesztési irányai 2.1.2.5. Vállalkozási övezetek, ipari parkok gazdaságfejlesztő szerepe 2.1.2.6. A foglalkoztatottság főbb jellemzői 2.1.2.7. A munkanélküliség jellemző vonásai 2.1.2.8. Területi különbségek a munkanélküliek számában 2.1.2.9. A képzettség szerepe a munkanélküliség csökkentésében 2.1.2.10. A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának eltérései a Régióban 2.1.2.11. Foglalkoztatási, fejlesztési prognózisok 2.1.3. Képzettség, társadalmi szerkezet, hátrányos helyzet, roma népesség, szegregáció 2.1.3.1. A népesség iskolai végzettsége 2.1.3.2. Nemzetiségi összetétel 2.1.3.3. Veszélyeztetett csoportok a regionális munkaerőpiacon 2.1.3.4. Szegregáció az oktatásban 2.2. Az oktatási infrastruktúra regionális sajátosságai 2.2.1. A regionális egyenlőtlenségek általános megközelítésben 2.2.2. Óvodák 2.2.3. Általános iskolák 2.2.4. Középfokú oktatás 2.3. A közoktatás és a településszerkezet sajátosságai az átalakulás lehetséges tendenciái, különös tekintettel a hátrányos helyzet sajátosságaira és a kistérségi szintű településközi együttműködésekre 2.3.1. Településstruktúra 2.3.2. Városi vonzáskörzetek, kistérségi együttműködések

Ez a fejezetrendszer is jól mutatja milyen széleskörű elemzés végeztek a stratégia készítői a régió társadalmi-gazdasági állapotának és problémáinak feltárása érdekében. A társadalmi-gazdasági kontextus intézménytípusonkénti bemutatása egyértelművé teszi azon társadalmi, gazdasági változási folyamatok körét és hatásait, amelyek nagymértékben befolyásolták a közoktatás intézményi-infrastrukturális viszonyait, működését, és eredményességét. A régióban az önkormányzatok közötti együttműködési, társulási kedv tekintetében a megyénkénti, tájankénti különbségek jelentősek, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már az ezredfordulót megelőzően is nagy hagyománya volt a közös feladatellátásnak, ugyanakkor a Hajdúság, vagy a Nagykunság települései egymástól elzártan, sokszor egymással rivalizálva, önállóan próbálták meg ellátni feladatukat, megoldani problémáikat. Ezek az önkormányzatok többnyire erejükön felül is törekednek arra, hogy óvodáikat, alapfokú oktatási intézményeiket minden áron megtartsák, s ha lehetséges, teljesen önállóan (társulás nélkül) működtessék. Az intézményhálózatot bemutató alfejezetek külön-külön is részletesen foglalkoznak az egyes intézménytípusok körében mutatkozó – alapvetően az intézményrendszer szétaprózottságából származó – konkrét problémákkal, valamint azokkal a szükségletekkel és igényekkel, amelyeket a gazdaság és/vagy a társadalom fogalmaz meg a közoktatás irányába. Az óvodák nevelőmunkája demográfiai hátterének részletese elemzése után a stratégia a következő „óvatos” megállapítást teszi: „Tendenciózus az óvodák beintegrálása közös igazgatású közoktatási intézményekbe, a megnövekedett számú ÁMK-kba, mely sok helyütt a szándékok ellenére jelenti a szakmai munka nívóromlását, a költségvetési kényszernek megfeleltető szűkített szolgáltatásokat.” Az általános iskolák fenntartóinak egy része az óvodákéhoz hasonló gondokkal küzd, az iskoláztatás tárgyi, személyi feltételei a régióban, a kiemelt fejlesztések ellenére sem érik el az országos átlagot.

25

Bár az alapfokú nevelés-oktatás tekintetében a mennyiségi mutatókban (tantermek száma, tornateremmel való ellátottság, osztálylétszám, pedagógus-diák arány) lényegében nem számottevőek a térségenkénti különbségek, a minőségi tényezők szempontjából viszont már jelentősek lehetnek (pl.: nyelvtanulási lehetőség, számítástechnikai ellátottság). Az iskolák „körzetesítésének”, összevonásának hatására nőtt az oktatás színvonala, de a stratégia szerint az érintett településekre gyakorolt negatív hatások kioltották ezeket az előnyöket. A stratégia szerint az alapfokú nevelés-oktatás társadalmi integráció fenntartásában betöltött szerepe a jövőben tovább fog növekedni. A tömeges és tartós munkanélküliség, az állam szerepvállalásának csökkenése a szociális szférában, a társadalom kettészakadását eredményezheti. Az oktatás területén szükséges konkrét lépések, pl.: a halmozottan hátrányos helyzetű diákok oktatási rendszerből való kiesése elleni küzdelem vagy az iskolai eredménytelenség megelőzésére, illetve a kirekesztés által fenyegetett társadalmi csoportok oktatás révén történő reintegrálására tett intézkedések azok a kiemelten fontos feladatok, amelyek megoldása a stratégia szerint nem tűr halasztást. Egyébként az Észak-alföldi régióban is igaz, hogy a tárgyi fejlesztések mellett nem elhanyagolható az oktatás tartalmi fejlesztése, elsősorban a kisebbségi oktatás területén. Miután a régió több kistérségében is jelentős arányt képviselnek a roma származású tanulók, a környezeti hátrányok leküzdését szolgáló programoknak kiemelt szerephez kell jutniuk az Észak-Alföldön. A középfokú nevelési-oktatási intézmények kapcsolata a társadalmi-gazdasági szükségletekhez és igényekhez (többi közoktatási intézménytípushoz viszonyítva) lényegesen közvetlenebb. A magyarországi trendek átlagához hasonlóan a 90-es években, az Észak-alföldi régió népességének iskolázottsága jelentősen emelkedett, ennek ellenére a régióban az iskolázottság szintje több tekintetben is elmaradt az országos átlagtól, s nem felel meg az uniós elvárásoknak. Ez viszont a későbbiekben ronthatja a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét, a munkaerőpiac működésében zavarokat okozhat, a képzett munkaerő hiányát eredményezheti. Az európai oktatás trendek követésének determináns jellege az Észak-alföldi közoktatási rendszer átalakításában is a legfontosabb prioritások között jelöli meg a gazdaság és az oktatás kapcsolatainak erősítését, és ez különösen igaz a középfokú nevelés-oktatás területén. A jelentkező problémák ugyanis nem oldhatók meg egyszerűen a gazdaság világán belüli változtatások bevezetésével, az oktatás szerepe ebben is kulcsfontosságú, mivel az oktatás feladata a tudásanyag elterjesztése, a megfelelő képzettségi-végzettségi szintek biztosítása a fiatalok számára. Az oktatásnak tehát az Észak-alföldi régióban is figyelembe kell vennie az új gazdasági környezet jellemzőit, hogy magas szinten legyen képes jó minőséget nyújtani, a gazdaság világának szereplői számára pedig meg kell mutatnia, hogy az oktatásba érdemes befektetni. A kutatások egyértelműen bizonyítják ugyanis, hogy a munkaerőpiaci folyamatok egyik meghatározó tényezője az oktatás (kiemelten a középfokú oktatás) és a szakképzés. A rendszerváltást követően egyébként – a nemzetközi és országos trendekhez hasonlóan – az Észak-alföldi régióban is alapvető strukturális átalakulás ment végbe a középfokú oktatásban. A középfokú oktatásban az érettségit adó oktatási intézmények ugyanis ma már túlnyomó többséget alkotnak. A középiskolai képzés térszerkezete Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben kiegyensúlyozott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azonban az országos átlagtól jelentősen elmarad a középiskolába járók aránya, ami a megye különösen kedvezőtlen iskolai végzettségi mutatóinak tartóssá válását eredményezheti.

26

Az Észak-alföldi régió további jellegzetessége a középfokú oktatás központosított jellege. Különösen egyértelmű mindez Debrecen esetében, amely a Hajdú-Bihar megyei középiskolai férőhelyek több mint 2/3-át összpontosítja, és Nyíregyháza esetében, amely Szabolcs-SzatmárBereg megye középiskolai kapacitásainak mintegy felével rendelkezik. A régió településszerkezete, a városi vonzáskörzetek és a kistérségek gazdasági-társadalmi potenciálja alapvetően determinálja a közoktatás feltételrendszerét. A régió középső részére (Hajdúság, Nagykunság) általában jellemző nagyobb településméret infrastrukturális és területfejlesztési szempontból egyaránt kedvező adottság, emiatt az együttműködési kényszer is lényegesen kisebb ezeken a településeken. Azokban a térségekben (Szatmár, Bereg, Bihar), ahol többnyire viszonylag kisebb, de hasonlóan rossz adottságokkal rendelkező települések helyezkednek el egymás közvetlen szomszédságában, gyakran nem található olyan közoktatási feladatot ellátó intézmény, amely térségi szerepkört is képes lenne ellátni, a települések közötti együttműködéseknek ez is gátja lehet. A legjelentősebb vonzáskörzettel a régió mindhárom megyéjében a megyeszékhely megyei jogú városok rendelkeznek, amelyek vonzáskörzete lényegesen nagyobb, mint saját kistérsége (az Észak-alföldi régióban a megyeszékhelyeken kívül csak Kisvárda és Mátészalka vonzáskörzete nyúlik túl a kijelölt kistérségen). A középfokú oktatási intézmények vonzásterülete többnyire jelentős mértékben eltér a települési funkciók központilag kijelölt statisztikai vonzáskörzetétől. Különösen igaz ez a speciálisabb képzési kínálattal rendelkező szakközépiskolák esetében, amelyekből esetenként csak egy-egy található az egész régióban. A szakközépiskolákkal szemben a gimnáziumok vonzáskörzete lényegesen szűkebb területre terjed ki, ugyanakkor erősebb vonzásintenzitást gyakorolnak a környező településekre. A SWOT elemzés (3.) eredményében is megjelennek a társadalmi-gazdasági szükségletek és igények, mint kiemelt szempontok, valamint a gazdaság és közoktatás, illetve a társadalom és közoktatás kapcsolatának több dimenziója, annak ellenére, hogy az elemzés általánosabb érvényű (nem direkt és régió-specifikus) megállapításai ezt nem mindig teszik könnyen felismerhetővé és azonosíthatóvá. A teljes SWOT elemzés egyébként 71 elemből áll (erősségek 14, gyengeségek 27, lehetőségek 17, veszélyek 13), melyek döntő többsége közvetve (indirekt módon) tartalmaz gazdasági, társadalmi vonatkozásokat is. A SWOT-elemzés elemei közül a szöveg alapján ugyanakkor csak az alábbi 10 esetben (az esetek mintegy 14 %-ában) azonosítható be többé-kevésbé közvetlenül (direkt módon) bizonyos gazdasági vonatkozásra utaló nyom. Az erősségek között 2, a gyengeségek között 2, a lehetőségek között 4 és veszélyek között 2 ilyen megállapítás található. A gazdaság és az oktatás kapcsolata, mint szempont közvetlen megjelenése az alábbiakban mutatható ki a SWOT elemzésben: ERŐSSÉGEK: * Nagyszámú képezhető és átképezhető (szabad) munkaerő és népesség. * Megfelelő színvonalú közoktatási alapinfrastruktúra. * Az országos átlagnál városiasabb, gazdaság-fejlesztésre alkalmas településszerkezet (országosan Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb a városi népesség aránya).

27

GYENGESÉGEK: * Magas arányú, kedvezőtlen szerkezetű munkanélküliség munkanélküliek és a munkanélküli pályakezdők magas aránya stb.) * Nem kellően piacorientált a szakképzési rendszer

(pl.

tartós

LEHETŐSÉGEK: * Az új EU költségvetési időszakban (2007–2013) a regionális és ágazati programokra fordítható nagyobb támogatási források rendelkezésre állása. * A tudásalapú ágazatok szerepének növekedése. * A tudásalapú társadalom térhódítása. * Növekvő igények a képzett munkaerő iránt. * A centrumvárosok, decentrumok és más települések elérhetőségét javító közlekedési hálózat fejlesztése. VESZÉLYEK: * A szakképzett munkaerő intenzív elvándorlása a kevesebb munkalehetőség és az alacsonyabb jövedelmi viszonyok miatt. * A szakképzett felsőfokú végzettségű szakemberek, pedagógusok felerősödő elvándorlása a régióból. * A régió, főként pedig egyes kistérségek és településcsoportok elérhetőségét javító fejlesztések elmaradása, illetve késedelmes megvalósulása. Forrás: Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006.) - saját összeállítás

A SWOT elemzésben az oktatás és a társadalom közvetlen (direkt) kapcsolata az oktatás és a gazdaság viszonyánál szükségszerűen részletesebben – a 71 elem több mint 21 %-ában, 15-ben – jelenik meg. Az erősségek között 5, a gyengeségek között 7, a lehetőségek között 1 és veszélyek között 2 ilyen megállapítás található A társadalom és oktatás kapcsolata, mint szempont direkt megjelenése a SWOT elemzésben: ERŐSSÉGEK: * Néhány kistérségben és több településen a fiatalabb, iskolaköteles korú korosztályok átlag fölötti aránya. * Kiépített és kiegyensúlyozott alap- és középfokú oktatási intézményrendszer. * Erős köz- és felsőoktatási hagyományok, tradíciók (a kálvini reformáció eszmeiségéből táplálkozó, az európai szellemi központokkal szoros kapcsolatot ápoló, több évszázados iskolakultúra). * Fejlett, a pedagógus utánpótlást biztosítani képes sokszínű felsőoktatási intézményrendszer, jelentős pedagógusképző kapacitás (Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény, Jászberény). * Erős kulturális hagyományok és tradíciók. GYENGESÉGEK: * A lakosság átlagos iskolai végzettsége az országosnál alacsonyabb. * A magas képesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlása. * Kistérségenként és településtípusonként jelentős különbségek a közoktatási infrastruktúra fejlettségében és korszerűségében. * Az aprófalvak (500 és 1000 fő alatti települések) jelenléte nehézséget okoz különböző intézmények működtetésében (pl. Felső-Tisza-vidék, Dél-Bihar). * A halmozottan hátrányos helyzetű népességcsoportok, társadalmi rétegek magas, az országos átlagot meghaladó aránya.

28

* *

Egyes kistérségekben erőteljes elszegényesedési és szegregációs folyamatok. Az idegen nyelvet beszélő szakemberek alacsony száma.

LEHETŐSÉGEK: * A regionális, mindenekelőtt a komplex kistérségi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása a közoktatásban. VESZÉLYEK: * A közoktatás demográfiai utánpótlásának rohamos csökkenése elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben és településeken. * A lakossági, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális ellátások működtetési és fejlesztési forrásainak stagnálása vagy relatív csökkenése. Forrás: Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006.) - saját összeállítás

A regionális közoktatási stratégia jövőképe, célrendszere és a közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése (4.) szinte minden területen egyértelműen tartalmazza a gazdaság illetve a társadalom közoktatással való kapcsolatát. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiája által megfogalmazott Jövőkép általános céljai magukban foglalják a demokratikus értékek megerősítését, a társadalmi szolidaritás érvényesülését, a folyamatos gazdasági fejlődés fenntartását, a versenyképességének javítását, a természeti környezet védelmét, az emberben rejlő lehetőségek kibontakoztatásának biztosítását, valamint az életminőség javítását. A stratégia általános céljaként került megfogalmazásra a régióban egy olyan közoktatási rendszer kiépítése, amely a gyermekek és fiatalok fejlődését, személyiségük gazdagodását segíti elő, a társadalmi életben való aktív részvételre készít fel, hatékonyan tud hozzájárulni a régió európai integrációjához, és megfelelő módon képes reagálni az integrációs folyamatok eredményeként megfogalmazódó új kihívásokra. Kiemelt helyet foglal el a jövőképben a rugalmasság, ami a stratégia szerint elsősorban a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez való gyors alkalmazkodást jelent. A stratégiai célok mindegyikének tartalmában és megvalósításának folyamatában közvetlenül és közvetve egyaránt kimutatható az oktatás és gazdaság, illetve az oktatás és társadalom szoros kapcsolata. Ezek a stratégiai célok az alábbiak: 4.2.1. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása 4.2.2. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának elterjesztése 4.2.3. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése 4.2.4. A költséghatékonyság és az irányítás javítása 4.2.5. A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátásban. 4.2.6. Az oktatás minőségének fejlesztése 4.2.7. A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása 4.2.8. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia megvalósítását célzó nagyon sokrétűen (bár nem maradéktalan rendszerelvűséggel) átgondolt javaslatok (4.3.) szinte mindegyike feltételezi az ez irányú társadalmi szükségleteket és (kimondott, vagy kimondatlan) igényeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges gazdasági megalapozottságot. Közülük az alábbiakban mutatkozik meg leginkább az oktatás és gazdaság, illetve az oktatás és társadalom szoros kapcsolódása: Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, az intézmények eszköz és felszerelés állományának korszerűsítése érdekében megfogalmazott javaslatok:

29

- az óvodák építményi, tárgyi feltételeinek javítása, az egészséges, biztonságos és szakszerű óvodai nevelés jogszabályokban előírt feltételeinek biztosítása; - az óvodai férőhelyek bővítésével, korszerűsítésével, új óvodák létesítésével, az előírt tárgyi feltételek megteremtésével összefüggő fenntartói szándékok, támogatása, különös tekintettel az akadálymentesítésre, és a tornaszobák kialakítására; - az iskolaépítéseket, felújításokat, fejlesztéseket, az épületek akadálymentesítését szolgáló források biztosítása; - a fenntartók által tervezett iskolai tanterem-, szaktanterem-, gyakorlóhely-ellátottság bővítése, egyidejűleg a meglévő kapacitások felújítása, illetve állagmegőrzése Európai Uniós és hazai pályázati forrásokból; - a napközi számára megfelelő helyiség biztosítása a kis településeken még abban az esetben is, ha maga az oktatás már nem az adott településen zajlik, hogy legalább a délutánt a saját településükön töltsék a tanulók. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának hatékony fejlesztése érdekében megfogalmazott javaslatok: - a pedagógusok ellátása oktatási és adminisztrációs tevékenységhez kapcsolódó informatikai eszközökkel; - a pedagógiai szakmai és szakszolgálatok szolgáltatásainak informatikai eszközökkel való hozzáférhetővé tétele; - az információs és kommunikációs technológiák oktatási alkalmazását segítő elemek beépülése a pedagógusok alapképzésébe és továbbképzésébe. Az esélyegyenlőség biztosítása, az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése érdekében megfogalmazott javaslatok: - a 3-6 éves gyermekek teljes körű óvodáztatásának a hátrányos helyzetű (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy roma) gyermekcsoportok körében történő kiterjesztéséhez szükséges óvodai kapacitások felmérése, a szükséges férőhelyek helyben történő biztosítása, az óvodáztatáshoz kapcsolódó célzott szociális támogatások rendszerének kialakítása, a játékosan szocializáló, esélynövelő, hátránykompenzáló, személyiségfejlesztő illetve óvó-védő óvodai funkciók erősítése, valamint a családdal való együttműködés javítása; - az autista gyermekek teljes körű ellátását biztosító óvodai csoportok létesítése, az ehhez szükséges személyi, építményi és tárgyi feltételek biztosítása; - az egészségügyi és közoktatási ágazat együttműködési lehetőségeinek áttekintése, új együttműködési formák kialakítása; - a hátrányos helyzetű (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy roma) tanulók esélyteremtő nevelése-oktatása érdekében a szocializációs, esélynövelő, hátránykompenzáló, személyiségfejlesztő és óvó-védő funkciók erősítése, a családdal való együttműködés javítása, a tehetséges tanulókat támogató rendszerek kialakítása és működtetése (ösztöndíj, tanulmányi szerződés); - a kistérségi szinten megszervezett utazó tanár hálózat kialakítása és fejlesztése, és ennek eredményeként az integrált nevelés közvetlen és közvetett megsegítése a szolgáltatást igénylő, integráltan nevelő iskolák számára; - a gyógypedagógiai intézmények és az integrációt vállaló intézmények között együttműködések kiépítése, hogy a gyógypedagógiai intézmények szakemberei segíthessék és támogathassák a befogadó intézményeket integrációs programjaik kialakításában, a szükséges kiegészítő szolgáltatások és a szupervízió biztosításában; - a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítési programok működtetésének mind teljesebb körű alkalmazása a hátránykompenzáció érdekében, a Belső Gondozói Rendszer (BGR) kiépítésével;

30

- a sajátos nevelési igényű tanulók szakmaválasztási lehetőségének bővítése, az előkészítő szakiskola 9–10. évfolyamának elvégzése után a szakképzési évfolyamokon történő folytatás biztosítása; - a romák számára szervezett szakmai tanfolyamok képzési kínálatának felülvizsgálata; - a gyógypedagógiai intézményekben kialakítható egységes gyógypedagógiai módszertani intézményegység létrehozása lehetőségeinek feltárása; - a gyógypedagógiai nevelést-oktatást végző intézményekben a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozásához, ellátásához a jogszabály által előírt személyi, tárgyi, építményi feltételek maradéktalan biztosítása; - a halmozottan sérült gyermeke és tanulók számára az intézményes nevelés-oktatás feltételeinek bővítése; Az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógus szakma fejlődésének támogatása érdekében megfogalmazott javaslatok: - az intézményi minőségirányítási program alapján a nevelőmunka folyamatos belső ellenőrzése, fejlesztése, egységes és hatékony mérési rendszer kidolgozása, hogy a szülők, és az iskolafenntartók reális képet kaphassanak az adott közoktatási intézményben folyó munkáról; - a pedagógusok át- és továbbképzése segítségével a nevelőtestületek szakos ellátottságának optimalizálása, a speciális (gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus, logopédus stb.) végzettség megszerzésére irányuló másoddiploma megszerzésének támogatása, különös tekintettel az integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozásával kapcsolatos feladatok ellátására; - a pedagógiai munka hatékonyságának javítása a törvényben előírt órakeretek, a szükséges csoportbontások, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások pénzügyi fedezetének biztosításával, a hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók tanulószobai ellátása pénzügyi, szervezési és pedagógiai feltételeinek megteremtése; - a megmaradó falusi kisiskolák sajátosságait figyelembe vevő képzési programok kidolgozása, a pedagógus képzés során a hallgatók felkészítése ezekre a sajátosságokra; - a nyelvi előkészítő évfolyammal működő és a kéttannyelvű oktatás kereteinek kiszélesítése, az idegen nyelvi szaktanácsadás általánossá tétele, e képzési formák expanziója a beiskolázási tervezés keretei között; - a szakképző intézményekben a képzési kínálat folyamatos módosítása, a pedagógiai kultúra bővítése, hatékonyabbá tétele; - a Szakiskolai Fejlesztési Program egyes elemeinek gyakorlati megvalósításával a képzési tartalom alapvető megújítása mind a közismereti, mind a szakmacsoportos alapozó (elméleti és gyakorlati) oktatás-nevelés folyamatában; - a gyakorlati képzés rendszerének megújítása, a külső kapcsolatrendszer (Munkaügyi Központok, gazdasági kamarák, gazdálkodó szervezetek) megerősítése, a gazdaság szereplőinek nagyobb arányú bevonása a gyakorlati képzésbe; - a tanulók „eszköztudásának” erősítése (intézménytípustól függetlenül), motiváltságuk és tanulási képességeik fejlesztése, a munkaerőpiac által megkívánt és elismert készségek (kreativitás, együttműködés, problémafeltárásés megoldás, munkafegyelem, stb.) megalapozása és erősítése. Az oktatásfinanszírozási rendszer fejlesztése a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása érdekében megfogalmazott javaslatok: - a demográfiai adatok kedvezőtlen alakulása miatti pénzügyi helyzet, és az iskolával szemben támasztott differenciált követelmények miatt az együttműködések erősítése a nehezen fenntartható, kisméretű intézmények között;

31

- a kistelepülések iskolái esetében (különösen ahol a 8 általános iskolai évfolyam indítása sem biztosított) indokolt és támogatandó az egyes települések iskolái közötti együttműködés és munkamegosztás (tanárok közös foglalkoztatása, képzési programok párhuzamosságának megszüntetése, intézményfenntartói társulás létrehozása) a korszerű, szakszerű, versenyképes nevelés-oktatás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése és optimalizálása érdekében; Az élethossziglan tartó tanulás kulcskompetenciák fejlesztése révén történő megalapozása érdekében megfogalmazott javaslatok: - az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének előkészítése, ösztönzése a közoktatás minden szintjén. Összességében az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a közoktatás gazdasággal illetve társadalommal való kapcsolata kiemelt hangsúllyal jelenik meg, és végig is vonul a dokumentumon. Az erősségek, a lehetőségek, a gyengeségek, és a veszélyek, továbbá a jövőkép, a stratégiai célrendszer, valamint az ezek megvalósítását szolgáló konkrét javaslatok bemutatása során meghatározó mértékben jelennek meg a gazdaság és a társadalom igényei, szükségletei, az azokhoz való alkalmazkodás biztosításának igénye. A helyzetelemzésben bemutatott tények, trendek és a megtervezett (bár csak részlegesen strukturált) stratégiai célrendszer lényegében összhangban vannak egymással. A stratégiából viszonylag egyértelműen kiolvasható, hogy a hosszabb távon sikeres alkalmazkodás szempontjából az alap- és kulcskompetenciák kialakítását, az infokommunikációs technológia megismertetését és készségszintű használatának elsajátíttatását, illetve az idegen nyelvtanítást az Észak-alföldi régióban is fontosabbnak ítélik meg, mint a sokszor hektikusan megjelenő, gyorsan változó, az adott pillanatban éppen aktuális munkaerőpiaci igényekhez való mindenkori gyors alkalmazkodást.

2.4.A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a régió közoktatásfejlesztési stratégiájában A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a stratégiában az alábbi területeken került áttekintésre: fenntartók, felsőoktatás, egészségügy, szociális szféra, művelődés, felnőttoktatás, civil szféra. Amíg a térség-specifikusság, a gazdasági-társadalmi szükségletek és igények majdnem következetesen vonulnak végig a stratégián, a stratégiaalkotás legtöbb komponensét érintve, addig a többi humán közszolgáltatás helye, szerepe és bekapcsolódása a közoktatásfejlesztésbe már nem ilyen egyértelműen és alaposan dokumentált az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában. A közoktatás-fejlesztési stratégia egészére igaz, hogy a vizsgált közszolgáltatások többségével csak részlegesen foglalkozik. Egyes közszolgáltatások természetüknél (pl. fenntartók) és a régió jellege miatt (szociális szféra) szinte mindenütt – de legalább áttételesen – megjelennek a stratégiában, ugyanakkor közoktatás és például az egészségügy, vagy a művelődés (mint szintén humán közszolgáltatások)vagy a közoktatás és a civil szféra kapcsolatának elemzése csak nyomokban fedezhető fel. A Vezetői összefoglaló (1.) fejezetben jellegénél fogva legfeljebb erős áttétellel találhatók meg a közoktatás és más közszolgáltatások összefüggésére utaló elemek. 32

A Helyzetfeltárás (2.) a régió közoktatásának társadalmi-gazdasági alapjai, feltételrendszere és várható alakulása (demográfiai jellemzők és trendek, gazdaság és munkaerőpiac, képzettség, társadalmi szerkezet, hátrányos helyzet, roma népesség és szegregáció, oktatási infrastruktúra regionális sajátosságai, településszerkezet) bemutatása során ugyanakkor természetszerűen jelentős számban rögzít olyan kapcsolati elemeket is, amelyek a közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolatára vonatkoznak. Ezek esszenciája a SWOT-elemzésben került rögzítésre. A SWOT elemzés (3.) célszerűen a fenntartók, a felsőoktatás, a felnőttoktatás, a művelődés, az egészségügy, a szociális szféra és a civil szféra, mint közszolgáltatás szempontjából is elemzi a régió erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit az alábbiak szerint:

A közoktatás és más közszolgáltatások összefüggésére utaló elemek a SWOT elemzésben: Fenntartók

E

L GY

Felsőoktatás

V E

L

Egészségügy

Szociális szféra

GY V E L GY V E L GY

Az országos átlagnál városiasabb, gazdaságfejlesztésre alkalmas településszerkezet (Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb a városi népesség aránya). Kiépített és kiegyensúlyozott alap- és középfokú oktatási intézményrendszer. Megfelelő színvonalú közoktatási alapinfrastruktúra. A regionális, mindenekelőtt a komplex kistérségi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása a közoktatásban. Funkcionálisan viszonylag gyenge kisvárosi hálózat a régió kiterjedt térségeiben. Kistérségenként és településtípusonként jelentős különbségek a közoktatási infrastruktúra fejlettségében és korszerűségében. Helyenként hiányos kommunális infrastruktúra. Rossz minőségű másod- és harmadrendű belterületi utak. Viszonylag fejletlen információs-kommunikációs rendszer --Erős köz- és felsőoktatási hagyományok, tradíciók (A kálvini reformáció eszmeiségéből táplálkozó, az európai szellemi központokkal szoros kapcsolatot ápoló, több évszázados iskolakultúra). Fejlett, a pedagógus utánpótlást biztosítani képes sokszínű felsőoktatási intézményrendszer, jelentős pedagógusképző kapacitás (Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény, Jászberény). A régióban található az ország egyik legnagyobb felsőoktatási centruma, a Debreceni Egyetem. Jelentős K+F intézményhálózat és tevékenység. Az európai integrációs folyamat humánerőforrás-fejlesztő hatásai. A K+F és az innováció szerepének felértékelődése --------A lakosság átlagosnál rosszabb egészségi állapota, rövidebb várható élettartama. A lakossági, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális ellátások működtetési és fejlesztési forrásainak stagnálása vagy relatív csökkenése. ----Egyes térségekben kritikus a népességmegtartó erő. A falvak lakosságának elöregedése, fokozott demográfiai eróziója. Magas arányú és kedvezőtlen szerkezetű munkanélküliség (pl.: tartós munkanélküliek, és munkanélküli pályakezdők magas aránya stb.)

33

V

Művelődés

E L GY V

Felnőttoktatás

Civil szféra

E L GY V E L GY V

A magas munkanélküliségi szint alacsony gazdasági aktivitási rátával társul. A halmozottan hátrányos helyzetű népességcsoportok, társadalmi rétegek magas, az országos átlagot meghaladó aránya. Jelentős társadalmi-gazdasági, szociális terhek a régión belül. A tőkeszegény, alacsony jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességű kis és középvállalkozások jelentős aránya. Alacsony átlagos lakossági jövedelmi szint és vásárlóerő. Egyes kistérségekben erőteljes elszegényesedési és szegregációs folyamatok A gazdasági helyzet romlása, a munkanélküliség növekedése a régió egyes területein. A halmozottan hátrányos helyzetű települések számának növekedése a külső és belső perifériákon. Szociális válság elmélyülése, egyes társadalmi csoportok elszegényedésének folytatódása. A hátrányos helyzetű roma népesség arányának növekedése, szegregációja. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok arányának növekedése, szociális válsághelyzet kialakulása, a szegregáció, a gettósodás felgyorsulása A lakossági, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális ellátások működtetési és fejlesztési forrásainak stagnálása vagy relatív csökkenése. ----Számottevő térségi fejlettségbeli és kulturális különbségek, az elmaradott térségek magas aránya. A lakossági, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális ellátások működtetési és fejlesztési forrásainak stagnálása vagy relatív csökkenése. Nagyszámú képezhető és átképezhető (szabad) munkaerő és népesség. Az európai integrációs folyamat humánerőforrás-fejlesztő hatásai. Növekvő igények a képzett munkaerő iránt. -------------

Forrás: Észak-alföldi régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiája 2007-2013. (2006.), saját összeállítás

A regionális közoktatási stratégia jövőképe, célrendszere és a közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése (4.) sok esetben direkt módon is megjeleníti az egyes közszolgáltatások kapcsolódását a közoktatás-fejlesztés konkrét dimenzióihoz. Fenntartók (társulási, települési, humán), mint a közoktatás-közszolgáltatás kötelezettjei, finanszírozói és működtetői természetszerűen szinte a stratégia minden pontján megláthatóak, legalább indirekt módon, de kiemelten is. A különböző típusú fenntartók közül jól láthatóan az önkormányzatok jelennek meg meghatározó előfordulásban, de a kálvinista iskolakultúra e régió egyes területein mély gyökerei miatt több hivatkozás található az egyházi (főként református) iskolafenntartók növekvő szerepére is. Perspektivikus jelentősége ellenére is, nem túl jelentős számban szerepelnek e vonatkozásban a különböző szintű (alapvetően intézményfenntartó, néhol többcélú kistérségi) társulások is. Az egyéb humán (nem állami, nem önkormányzati) fenntartókról ugyanakkor a stratégia alig tesz említést. Mindez természetszerűen is következik a régió nagy részében tapasztalható alacsony szintű együttműködési, társulási hajlandóságból.

34

A közoktatási feladatellátás mikrotérségi feltárásának hiánya, a feladatellátás szerveződése kisés mikrotérségi hálózatelvű átalakulásának érintőleges megjelenése a hagyományos társuláskerülő, önkormányzat-centrikus gondolkodásmód erősségét jelzik az Észak-alföldi régióban. A 2007. óta megjelent régiós közoktatási (főként infrastruktúra-fejlesztési) pályázatok célja, tartalma és feltételrendszere szintén ezt a „hagyományos” (az együttműködést nehezen befogadó és alkalmazó) ágazati térszervezési gondolkodásmódot igazolják vissza. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának készítői nagy valószínűséggel nem tehették meg, hogy e trenddel markánsan szembeforduljanak (az interjúk szerint az ez irányú elkötelezettség sem volt mindenkinél maradéktalan), ennek ellenére a hálózatelvűség (legalább perspektívaként történő) megjelentetése a jelenleginél sokkal határozottabb, előremutatóbb is lehetne a stratégiában (legalább az egyik stratégiai célként). A stratégia elkészítését követően (a 2007-2008. tanévtől) egyébként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meg is jelentek az első kistérségi társulási fenntartásban működő integrált intézmények. Az önkormányzati (és többcélú kistérségi, vagy intézményfenntartó mikrotérségi önkormányzati társulási) fenntartók a kötelezettjei a közszolgáltatások (így a közoktatási feladatok nagy része) ellátásának. A stratégia egyébként – a többcélú társulási fenntartók elenyésző száma, és a mikrotérségi jellegű feladatellátás esetisége miatt – az önkormányzati és intézményfenntartó társulási fenntartók körében ha bátortalanul is, de erősíteni kívánja ez irányú tevékenységükben az erőforrásaik együttes kihasználásából származó előnyt (a szinergiát). Ugyanakkor ezek tényleges szerepénél is kisebb mértékben látható, hogy ennek megvalósítása során a stratégia milyen mértékben kívánja figyelembe venni az önkormányzatok és társulásaik tanügyirányítói kapacitását, felkészültségét, továbbá a feladat-, illetve sok esetben inkább intézményfinanszírozási erejét (a finanszírozási problémák kifejtése ennél lényegesen „körültekintőbb”). Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának SWOT-analízisében a „regionális, mindenekelőtt a komplex kistérségi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása a közoktatásban” a lehetőségek között történt kiemelt megjelenítése viszont akár egy következetesen végig nem vitt szándékra való egyértelmű utalásként is felfogható. A stratégiai célok között egy (4.2.5. A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátásban) utal a fenntartók közötti együttműködéssel biztosítható kiegyensúlyozott területi fejlődésre, de a hálózatelvűség, a mikrotérségi alapú közoktatási feladatellátás stratégiai célként való nevesítése teljes mértékben hiányzik az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának perspektíva-rendszeréből. Felsőoktatás (és kisebb részben a felnőttképzés) kapcsolata a közoktatással legmarkánsabban „A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése” (4.4.) fejezet két stratégiai fontosságú alfejezetében jelenik meg. A “Regionális információs és kutatási tevékenység” (4.4.1.) a stratégia szerint alapvetően és meghatározóan a régió felsőoktatási potenciáljára épül. Az Észak-alföldi régió felsőoktatási potenciáljában meghatározóak, sőt túlsúlyosak egyrészt a főiskolai, másrészt a pedagógus- (Debrecen, Nyíregyháza, Jászberény, Hajdúböszörmény), az agrár- (Debrecen, Nyíregyháza, Mezőtúr), valamint az egészségügyi (Debrecen, Nyíregyháza) kapacitások, azaz a közszolgálati szférához és a mezőgazdasághoz kötődő, rosszabb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető szakmákban diplomásokat kibocsátó képzések. Átlagos a tudományegyetemi képzés súlya (Debrecen), alulreprezentált viszont a gazdasági (Szolnok, Debrecen), s különösen a jogi (Debrecen), illetve a műszaki (a debreceni főiskolai karon kívül csak kis létszámú kihelyezett levelező tagozatok néhány városban) képzés, vagyis azok az ágazatok, amelyek a dinamikus piaci szférához kötődnek, jobban fizetőek, és a helyi gazdaság

35

megújítása, a regionális fejlődés szempontjából a legfontosabbak lennének. Döntően e sajátosságokból ered az a tény is, hogy a nők jelentősen felül-, míg a férfiak rendkívül alulreprezentáltak az Észak-Alföld egyetemi-főiskolai képzésében. A „Pedagógusképzés és továbbképzés a régióban” (4.4.3.) alfejezet szerint a pedagógusok képzésében és továbbképzésében a régióban meghatározó szerepet tölt be a Debreceni Egyetem a Nyíregyházi Főiskola, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara. A pedagógusképzés fejlesztése, színvonalának, hatékonyságának növelése mellett a stratégia kiemelt szerepet szán a pályán működő pedagógusok továbbképzésének, és a megváltozott feladatok ellátására való felkészítésüknek. A pedagógusképző intézményekben folyó pedagógus-továbbképzés formái: a főiskolai végzettséggel rendelkezők számára az egyetemi szintű oklevél elnyerését lehetővé tevő kiegészítő képzés, az iskolai igényeknek is megfelelően a második (azonos szintű) diploma megszerzését lehetővé tevő képzés, és a szakirányú továbbképzés (illetve korábban a szakosító továbbképzés). A továbbképzés területén hasonlóan fontos szerepet szán a stratégia a közvetlenül a felsőoktatáshoz nem kapcsolódó egyéb intézményeknek is. A stratégia SWOT analízisében a régió erősségei között kiemelt szerepet kaptak az erős közés felsőoktatási hagyományok, tradíciók (a kálvini reformáció eszmeiségéből táplálkozó, az európai szellemi központokkal szoros kapcsolatot ápoló, több évszázados iskolakultúra), a pedagógus utánpótlást biztosítani képes sokszínű felsőoktatási intézményrendszer jelentős pedagógusképző kapacitása (Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény, Jászberény), és a szintén jelentős K+F intézményhálózat és tevékenység. A régió nagy lehetőségei között pedig az európai integrációs folyamat humánerőforrás-fejlesztő hatásai, valamint a K+F és az innováció szerepének felértékelődése fogalmazódott meg. Szociális szféra számára a szociális kérdések úgy jelennek meg a közoktatási stratégiában, mint társadalmi problémák, amelyek újratermelődését, eszkalálódását részben a közoktatás fejlesztésén keresztül lehet megállítani és visszafordítani. A régió perspektíváját gyengítő szociális elemként számol a stratégia SWOT-elemzése az alábbi tényekkel: - az egyes térségekben már kritikussá vált a népességmegtartó erő, - a falvak lakosságának elöregedése, fokozott demográfiai eróziója, - a magas arányú és kedvezőtlen szerkezetű munkanélküliség (különösen a tartós munkanélküliek és munkanélküli pályakezdők magas aránya) - a magas munkanélküliségi szinttel társuló alacsony gazdasági aktivitási ráta, - a halmozottan hátrányos helyzetű népességcsoportok, társadalmi rétegek magas, az országos átlagot meghaladó aránya, - a tőkeszegény, alacsony jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességű kis és középvállalkozások jelentős aránya, - az alacsony átlagos lakossági jövedelmi szint és vásárlóerő, - az egyes kistérségekben erőteljes elszegényesedési és szegregációs folyamatok, és mindezek mellett a szuburbanizáció miatt a helyi társadalom továbbfokozódó kettészakadásával, a szociális, etnikai és települési háttér egyre erőteljesebben megjelenő stigmatizáló hatásával, valamint a diszkriminációs elleni küzdelem alacsony hatásfokával. Emellett komoly veszélyt jelenthet a régióban: - a gazdasági helyzet romlása, a munkanélküliség növekedése a régió egyes területein, - a halmozottan hátrányos helyzetű települések számának növekedése a külső és belső perifériákon, - a szociális válság elmélyülése, egyes társadalmi csoportok elszegényedésének folytatódása,

36

- a hátrányos helyzetű roma népesség arányának növekedése és fokozódó szegregációja (eklatáns példa Jászladány), - a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok arányának növekedése, a szociális válsághelyzet kialakulása, a szegregáció és a gettósodás felgyorsulása, - a lakossági, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális ellátások működtetési és fejlesztési forrásainak stagnálása vagy relatív csökkenése. Mivel ezek a gyengeségként és veszélyként elemzett problémák alapvetően determinálják a közoktatás világát és eredményességét is, ezért a szociális szféra és a közoktatási ágazat szoros kapcsolatát a stratégia kiemelt fontosságúnak tekinti Egészségügy és Művelődés illetve a közoktatás kapcsolata alig kimunkált a stratégiában. A SWOT-elemzésben a régió gyengeségeként fogalmazódik meg lakosságának az országos átlaghoz viszonyítva rosszabb egészségi állapota, rövidebb várható élettartama, illetve a számottevő térségi fejlettségbeli és kulturális különbségek, valamint az elmaradott térségek magas aránya. A fejlődést, fejlesztést gátoló veszélyként pedig a lakossági, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális ellátások működtetési és fejlesztési forrásainak stagnálása vagy relatív csökkenése került nevesítésre. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában még áttételesen is alig jelenik meg utalás arra vonatkozóan, hogy az infrastrukturális fejlesztések során fogalmazódjon meg a multifunkcionalitás igénye, így ennek konkretizálása, stratégiai célként való megjelenítése is kimaradt a stratégiából. Ennek eredményeként természetesen nem sok esély volt arra, hogy az ÉAOP közoktatási infrastruktúrafejlesztési célra 2007-ben és 2010-ben kiírt pályázataiban prioritást élvezzen a mikrotérségi központokban a multifunkcionális, közoktatási, közművelődési, szociális és egészségügyi feladatok ellátására egyaránt alkalmas intézmények létrehozása, kialakítása. Sajnos a stratégiából hiányzik a tankötelesek egészségtérképének megrajzolása iránti igény és az ehhez kötődő feladatok megfogalmazása is. Civil szféra szélesebb spektrumú bevonása a közoktatási feladatok ellátásába gyakorlatilag nem fogalmazódik meg a stratégiában annak ellenére, hogy a civil kontroll, és az aktív pedagógus szakmai szervezetek kiemelt erősségei lehetnének a régiónak. Tény ugyanakkor (az interjúk is megemlítik), hogy a régió helyi társadalma (főként a Hajdúság, a Nagykunság és a Jászság területén) meglehetősen zárt, belterjes, úgymond „önellátó”. A stratégia a közoktatási feladatellátásban nem épít a nemzetiségi hagyományőrző szervezetek megjelenésére, de a régióban egyébként népes cigányság kultúrájának fennmaradását és terjesztését elősegítő civil szerveződésű kulturális intézmények, közösségi házak, különböző nonprofit szervezetek támogatására sem. A fenntartható fejlődés érdekében elengedhetetlen környezettudatos szemlélet kialakítása és fejlesztése a régió nevelési-oktatási intézményeiben szintén igényelné a civil szféra bevonását. Az egységes közszolgáltatási gondolkodás – amely a humánszolgáltatásokat (közoktatás, szakképzés, közművelődés és sport, egészségügy, foglalkoztatáspolitika) egységben értelmezi – csak nyomokban és áttételesen jelent meg a régiós tervezés során, így ez értelemszerűen még nem érhetett össze átfogó rendszerré sem annak ellenére, hogy e szándék a komplex programok, a koordinált tervezés szintjén már elemeiben tetten érhető.

37

2.5. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez A közoktatás-fejlesztési stratégiában megjelenő fő témák, területek és azok tartalmának összevetése, továbbá az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának régiós tervezéshez való kapcsolódása, a beépülés területei és mértéke először összehasonlító dokumentum-elemzés során kerültek vizsgálatra, majd a szakértőkkel készített interjúk alapján folytatódott e kapcsolatrendszer a feltárása. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában megjelenő fő területek, témák és azok tartalmának egyéb régiós dokumentumokkal való összevetését mutatja az 4. melléklet táblázata. (Ebben a VAN oszlop a kapcsolódási pont létezésére, az AZONOS oszlop annak tartalmi hasonlóságára és komolyságára, mélységére utal az összevetett két dokumentumban megfogalmazottak alapján.) Az 4. számú melléklet táblázata jól mutatja, hogy a régiós közoktatási stratégia fő céljaiból elsősorban az infrastruktúrát fejlesztő elképzelések épültek be a régiós OP akcióterveibe. A régiós közoktatási stratégia szakmai fejlesztési terveinek többsége tehát nem kap támogatást ezekből a forrásokból. Ezért ezek a szakmai fejlesztési tervek valószínűsíthetően csak olyan mértékben fognak megvalósulni, amennyire az országos TÁMOP programok lehetővé teszik, és amennyire sikeresen pályáznak e forrásokra a régió közoktatási intézményfenntartói. Evvel kapcsolatban ugyanakkor rögzíteni kell azt a tényt, hogy eredetileg az OKM azért kezdeményezte a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiák megfogalmazását, hogy amennyire lehet, azok beépüljenek a regionális operatív programokba. Az OKM által megfogalmazott szándék megvalósításának átgondolatlansága eredményeként a beépülés feltételrendszere már az indulásnál több okból is alapvetően hiányos volt: - a közoktatás-fejlesztési stratégiák koordinálásának egyedüli címzettjei az OKÉV (majd OH) régiós igazgatóságok voltak, így azok RFÜ-vel való helyi kapcsolata alapvetően determinálta a régiós operatív programokba (és azok akcióterveibe) történő későbbi beépülés lehetőségét és sikerességét, míg az ennek esetlegességét kiegyenlíteni képes OKM-NFÜ kapcsolat hatása nem volt érzékelhető; - a stratégia-készítők kiválasztása (az RFÜ-höz és RFT-hez direkt kapcsolatokkal rendelkező régiós tervező szakemberek e körből történő kimaradása), nem szolgálta igazán a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia és a régió átfogó tervezési dokumentumainak összecsengését, így azok koherenciájára semmi esély sem volt, - az OKM-NFÜ látható kapcsolat, illetve az ez irányú jogszabályi kötelezettség hiánya miatt (bár elkészülte után a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiát „látta” az RFT ágazati munkabizottsága) az Észak-alföldi régióban sem került ez a tervezési dokumentum a regionális fejlesztési tanács elé, így az nem is legitimálhatta. Mindezek hatását csak fokozta, hogy a régiós közoktatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatok lebonyolítójaként (szakmailag nehezen indokolhatóan) a professzionális közoktatási szakemberekben nem bővelkedő, de feladathiánnyal küzdő VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. került kijelölésre. Emiatt az Észak-alföldi régióra is igaz, hogy az RKFS, az OP és a ROP-infra pályázat a lehető legtávolabbra került egymástól. Az Észak-alföldi régió esetében egyértelműen megállapítható, hogy mindezek negatív hatását a stratégia készítőinek és a koordinálást végző OKÉV-nek (javarészt rajtuk kívül álló okok miatt) csak kisebb részben sikerült kompenzálni.

38

Az Észak-alföldi régióban (az elmúlt évek országos közoktatás-politikájában jelentős hangsúly kapott területek és témák közül) az alábbiak vizsgálatára került sor: - intézményhálózat térségi alakítása: alsó-felsőtagozat, középfok, egységes iskola, 5-6. osztály, óvoda-iskola, bölcsőde-óvodai ellátás szervezése; koncentráció, integráció Az egységes iskola az Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési stratégiában, az ÉszakAlföldi Operatív Program 2007-2013. dokumentumban, illetve annak 2008. évi akciótervében nem szerepel. Ugyanakkor az ÉAOP 2009-1010. évi akciótervének 4. (Humán infrastruktúra fejlesztés) prioritásában részletezett 4.1.1./B/1F „Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése” támogatási konstrukció értékelési szempontjai között előnyként nevesített, ha a pályázat egységes iskola fejlesztéseit tartalmazza. A közös óvoda-bölcsőde fogalom szintén nem szerepelt az ÉARKFS, illetve az ÉAOP dokumentumokban. Az ilyen jellegű intézményfejlesztés lehetősége az ÉAOP 2008. évi akciótervében még nem volt támogatott, de a közben megtörtént jogszabályváltozások okán az ÉAOP 2009-2010. évi AT dokumentuma már egyértelműen támogatható (sőt előnyben részesített) fejlesztési területként jelölték ki a 4.1.3.B konstrukció keretében, „Óvoda részeinek bölcsődévé alakítása, vagy bölcsődei résszel való bővítése többcélú intézmény keretében” megjelöléssel. Az óvoda-iskola intézménytípus preferálásával, és az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatással, vagy annak időkeretével kapcsolatos megállapítás egyik dokumentumban sem jelenik meg elvárásként, vagy fejlesztési elképzelésként. Az intézményintegráció az Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési stratégiában nem jelenik meg egyértelmű fejlesztési irányként, csupán néhány „puha” gondolat utal áttételesen ennek (részben megkérdőjelezett) szükségességére: „Az iskolák körzetesítésének, összevonásának hatására nőtt az oktatás színvonala, ám az érintett településekre gyakorolt számos negatív hatás kioltotta ezeket az előnyöket” (ÉARKFS 2.2.3.) Ugyanakkor az ÉAOP 3.4.4. „Humán infrastruktúra fejlesztése” prioritási tengely ennél lényegesen markánsabban fogalmaz: „Az intézmények fenntartásában jelentkező problémákat súlyosbítja a régióban is tapasztalható csökkenő gyereklétszám, ami az intézményrendszernek az oktatási fejlesztésekkel összhangban lévő, térségi alapú racionalizálását igényli” „A prioritás keretében így indokolt a humán közszolgáltatásokat nyújtó intézmények térségi alapon történő racionalizálása, fejlesztése” „A prioritástengely az óvodai és az alsó tagozatos alapfokú oktatás esetében a lakóhelyhez közeli fejlesztéseket, a felső tagozatos és középfokú oktatás esetében kistérségi, térszerkezeti adottságoktól függően, racionalizált térségi oktatási központok fejlesztését részesíti előnyben.” - oktatási feltételek biztosítása (infrastruktúra) A közoktatási infrastruktúra fejlesztési szükséglete és terve valamennyi dokumentumban hangsúlyosan szerepel, sőt egyértelműen ez a direkt fejlesztési prioritás annak ellenére, hogy a hozzájuk rendelt források csak a valós igények töredékét képesek biztosítani. Az iskolai sport és szabadidős tevékenységek feltételrendszerének javítása az ÉAOP AT 2008. „4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése” konstrukcióban jelenik meg,

39

ahol a dokumentum a támogatható tevékenységek között nevesíti az iskolai sportpálya akadálymentes felújítását, és az iskolai sporteszközök beszerzését is. A régiós tervezési dokumentumokban egyébként a sport és szabadidős létesítmények felújítása kiemelt helyet foglal el, de az iskolai feltételek javításának szándéka csak áttételesen ismerhető fel: „További problémát okoz a komplex egészségmegőrző, betegségmegelőző központok, az aktív életmód és szabadidő központok, a multifunkcionális közösségi terek hiánya, valamint a térségi alapon szervezett lakosság-közeli egészségügyi rendszer és a rehabilitációhoz kapcsolódó intézmények alacsony színvonala, területenkénti hiánya” (ÉAOP 1.1.3.5.) Az iskolai étkezés feltételrendszerének javításával kapcsolatos szándék lényegében egyik tervezési dokumentumban sem jelenik meg. Az IKT fejlesztések, illetve az azokhoz szükséges feltételek megteremtése (pl. az erős és gyengeáramú vezetékezés) ugyanakkor valamennyi dokumentumban megtalálható. Az ÉARKFS a pályázati tapasztalatokról szóló (4.5.1.) fejezetében az NFT I. végére várható eredményként a korszerű tanulási környezet megteremtését, az IKT-t is magában foglaló infrastrukturális fejlesztés megvalósítását prognosztizálta a ROP 2.3. keretében. Mindezt oly módon, hogy a régió közoktatása tartalmi modernizációjának a következő ciklusra megjelölt egyik fő területeként a tanulási lehetőségek bővítést, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzését jelölte meg különös tekintettel az IKT adta lehetőségekre. Az ÉAOP helyzet-megállapítása szerint kiemelt fontosságú a mindenki számára megvalósuló információs társadalom ösztönzése (1.1.2.3.). Ennek prioritását a régióban az indokolta, hogy a már lezajlott informatikai fejlesztések ellenére, az info-kommunikációs technológiák elterjedtségében az Észak-alföldi régió 2006-ban még igen kedvezőtlen helyzetben volt, mivel a legtöbb mutató tekintetében az utolsó helyek valamelyikét foglalta el. Az ÉAOP 3.4.4. „Humán infrastruktúra fejlesztése” prioritási tengely keretei között egyértelmű célt fogalmaz meg, amikor leírja, hogy az ágazati fejlesztési elképzelésekkel összhangban, különös figyelmet kell fordítani többek között a ma már elengedhetetlen IKT-írástudáshoz szükséges feltételek megteremtésére. A 3.4.4. prioritásnak megfelelően az ÉAOP 2008. és 2009-2010. évekre szóló akciótervei a „4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése” támogatási konstrukció keretei között támogatandó tevékenységként nevesítik az IKT komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítását. Az egész napos iskola fogalma egyik tervezési dokumentumban sem jelenik meg. - elérés, hozzáférés területi szinten (iskolabusz, kollégium) A kollégium-fejlesztés az ÉAOP-ban nem szerepel, de az ÉAOP AT 2008. „4.1.1. Oktatásinevelési intézmények fejlesztése” konstrukcióban, és a hozzá kapcsolódó pályázati kiírásban konkrétan is megjelenik, ugyanis ott a támogatható tevékenységek között szerepel a közoktatási intézmények diákotthonának, kollégiumának bővítése, felújítása, és korszerűsítése. Ez a lehetőség az ÉAOP AT 2009-2010. „4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése” konstrukcióban (így értelemszerűen a 2009. évi közoktatási infrastruktúra-fejlesztési pályázati kiírásban) azonban már nem található meg. A kollégiumi ellátás helyzetének elemzése, fejlesztésének szándéka gyakorlatilag teljesen kimaradt az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájából is. 40

Az iskolabusz ellátás az ÉAOP-ban egy helyen, a 3.4.4. Humán infrastruktúra fejlesztése prioritási tengely indikatív listáján szerepel. Erről az ellátásról az operatív program akciótervei nem tesznek említést. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiája mindössze a „4.5.2. Térségi együttműködések és innovációk” fejezetben említi az iskolabusz-ellátást, mint a kistérségi együttműködés gyakorlata által megmutatott egyik olyan irányt, ahol a kistérségi együttműködésben dinamikus elmozdulás várható a következő évtizedben: „Szervezi és koordinálja a tanórán kívüli szolgáltatások kiterjesztését és szinten tartja azt (pl. alapfokú művészetoktatás megszervezésével, úszásoktatás, táboroztatás iskolabusz hasznosításával).” - szakmai támogatás (szakszolgálat, szakmai szolgáltatások, egyéb) vonatkozásában a régiós tervezési alapdokumentumok (OP, AT) nem tesznek említést Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiája (ÉARKFS), mint régiós közoktatás-tervezési alapdokumentum számtalan pontján nevesíti konkrétan a szakmai támogatás (szakszolgálat, szakmai szolgáltatás) fontosságát. A SWOT-elemzés (3.) ugyanakkor az Észak-alföldi régió erősségei között nevesíti a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások magas színvonalát. A pedagógiai szakmai szolgáltatás: A közoktatás-fejlesztési regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatok (4.3.) között az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógus szakma fejlődésének támogatása érdekében a stratégia célszerűnek nevezi, hogy a nyelvi előkészítő évfolyamokat működtető intézmények és fenntartóik a pedagógiai szakmai szolgáltatás részeként, már a képzés kezdeti időszakában fokozottabban igényeljék az idegen nyelvi szaktanácsadás közreműködését. Ugyanitt az is megfogalmazásra került, hogy a szakmai szolgáltatások, a pedagógusok számára szakmai segítséget nyújtó intézmények nagyobb mértékű, intézményesített bevonása is indokolt a mindennapi munkába. A régiós tervezés (4.4.2.) fejezet a kistérségi együttműködés lehetséges formájának nevezi azt, hogy a már működő iskolaszövetségek legyenek a pedagógiai-szakmai szolgáltatások közvetítő bázisai a kistérségekben. A pedagógusképzés és továbbképzés a régióban (4.4.3.) fejezet a pedagógus továbbképzés szempontjából hasznosnak tartaná a pedagógusképző intézmények és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat végző intézmények együttműködését. E fejezet részletesen is bemutatja pedagógiai szakmai szolgáltatás szerepét, tartalmát, feladatait és intézményi rendszerét. E feladatot a régió mindhárom megyéje más-más alapfeladattal és szervezeti megoldással látja el. A szaktanácsadói rendszer a finanszírozási feltételek instabilitása miatt nem teljes sem a szakterületeket sem az iskolafokokat tekintve, de a területi képviseleti rendszer jól segíti a partnerközpontúságot, a kistérségi lakóhelyhez közeli szakmai szolgáltatást. Jelentős változás viszont, hogy megjelentek a szakmai szolgáltatásban a piaci viszonyok, a profitorientált szolgáltatók. A szakmai szolgáltatás iránti legfontosabb elvárásként a stratégia az alábbiakat nevesíti: a közoktatás tartalmi modernizációjának segítése, a régiós fejlesztési terv végrehajtásának valamint a többcélú kistérségi társulások közoktatási szakmai együttműködésének támogatása. A pedagógiai szakmai szolgáltatások területén az Észak-alföldi régió közoktatásfejlesztési stratégiája az alábbi súlypontokat emeli ki: - a pedagógiai mérés-értékelés fő feladata az intézmények önértékelési 41

képességének folyamatos fejlesztése, segítése és támogatása; - a szaktanácsadás elsődleges feladata azoknak a pedagóguskompetenciáknak a segítése, amelyek nélkül a megindult korszerűsítési folyamatok nem működnek: új értékelési kompetenciák, képességfejlesztés, kooperatív technikák, a tanulás tanítása, hátránykompenzáló módszerek stb; - a pedagógiai tájékoztatásnak biztosítania kell, hogy az érintettek hozzájussanak az írott és elektronikus szakmai információkhoz; - a pedagógus-továbbképzések szervezését, segítését két fő vonal mentén indokolt végezni: előnyben kell részesíteni a gyakorlatorientált, kompetenciafejlesztő képzéseket, és törekedni kell az újonnan fellépő szakember szükséglet kielégítésére felsőfokú képzések megszervezésével, a felsőoktatási intézmények bevonásával; - a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek tartalmának fokozatos megújítása (a kompetenciaalapú tanítás elterjedésével párhuzamosan); - a tanuló tájékoztató tanácsadó szolgálat fejlesztése elsősorban a tanulók helyi, iskolai demokratikus közéletben való aktív szereplését, a konfliktusok helyi kezelését, a problémák helyi megoldását kell, hogy segítse - indokolt mérlegelni az együttműködés lehetőségét a megyei szervezetek és a nagyvárosok között a pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása terén is; - a közoktatás tartalmi fejlesztési irányainak támogatása fejlesztési projektek kidolgozásával, tanácsadással, szakmai információs rendszer működtetésével, a kétszintű érettségi vizsgákon való részvétellel; - a nevelés-oktatás fejlesztésében minőségelvű projektek kidolgozása (ideértve az integráltan nevelteket, és a cigány-etnikai speciális programokat is); - megyei, települési szintű pedagógiai mérések megtervezése, végrehajtása; - a kistérségi szakmai együttműködés elősegítése, igazgatói, szakmai munkaközösségek létrejöttének segítése. A pedagógiai szakszolgálat A Helyzetfeltárás fejezetben csupán egy helyen szerepel a pedagógiai szakszolgálat. E fejezet szerint a többcélú kistérségi társulások által koordinált együttműködések keretében (a stratégia készítésének 2006. év végi időpontjában) még csak a Mátészalkai illetve a Derecske-Létavértesi kistérségben működött kistérségi együttműködésen alapuló pedagógiai szakszolgálat. A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátásban (4.2.5.) fejezetben a stratégia készítői megállapították, hogy a korábban helyenként ellátatlan, vagy csupán elégséges szinten ellátott szakszolgálati feladatok megszervezése a legnépszerűbb a régióban, amely közvetlenül szolgálja a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű óvodás és iskolás gyerekek magasabb színvonalú ellátását (pl. Létavértes-Derecske, Balmazújváros kistérségek). A közoktatás-fejlesztési regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatok (4.3.) között a pedagógiai szakmai valamint a szakszolgálatok szolgáltatásainak informatikai eszközökkel való hozzáférhetővé tételének fokozott igénye az említés szintjén fogalmazódik meg. A régiós tervezés (4.4.2.) fejezet fontos feladatként emeli ki a pedagógiai szakszolgálatokhoz való hozzáférés javítását a kistérségekben. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátással részletesen a 4.4.4. fejezet foglalkozik az Észak-alföldi közoktatás-fejlesztési stratégiában. A szakszolgálati ellátás legfontosabb stratégiai céljaiként a rendszerelvű továbbfejlesztést, a régióban teljes tartalmi és strukturális lefedettségének biztosítását, illetve a „fogyatékosügyi integrációs program” közoktatási 42

szegmensének megvalósítását tűzte ki a dokumentum. A szakszolgálati ellátás fejlesztésénél két további fontos elvet rögzít a stratégia. Egyrészt azt, hogy a gyermek, a tanuló személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban részesülhessen, másrészt azt, hogy a neki megfelelő ellátáshoz időben és lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez minél közelebb juthasson hozzá.

A célok eléréséhez különösen fontosnak nevezi a dokumentum, hogy az ezen a területen működő intézmények folyamatosan kapcsolatban álljanak egymással, illetve hogy a feladatokat a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével osszák meg az egyes szereplők között. Ennek megfelelően kerültek megfogalmazásra az e területre vonatkozó alábbi fontosabb stratégiai javaslatok is: - a pedagógiai szakszolgálati feladatok többcélú kistérségi társulások által történő ellátása (saját területükön, a kistérség területi nagyságától, a települések számától, a lakosságszámtól függően megszervezve), szükség szerint mikrotérségenként, megteremtve a folyamatos szolgáltatás jogszerű és szakszerű személyi, építményi, tárgyi és pénzügyi feltételeit; - a kistérségi együttműködési megállapodások felülvizsgálata, jogi legitimációja, a feladat, a finanszírozás-megosztás rögzítése; - a nevelési tanácsadás, a logopédia és a gyógytestnevelés feladatainak teljes körű ellátása a kistérségek szintjén; - a települési önkormányzatok, az egyházi és alapítványi intézményfenntartók önkéntes részvétele a szakszerű pedagógiai szakszolgálati feladatok végzésében, illetve a megyei önkormányzatok és megyei jogú városok munkamegosztásának fenntartása, az együttműködés a szolgáltatásban; - a többcélú kistérségi társulások pedagógiai szakszolgálati feladatvállalásával összhangban, és azzal párhuzamosan a megyei gyógypedagógiai központok feladatainak meghatározása, figyelembe véve az ellátás körzeteit, építményi, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, hogy a megye valamennyi települése részesülhessen a törvényben meghatározott pedagógiai szakszolgálati ellátásokból; - a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmények vezetői, illetve az egyes szolgáltatásokat ellátó pedagógusok megyei szakmai munkaközösségeinek létrehozása; - a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás regionális szakmai koordinációjának fejlesztése adatbázisrendszer működtetésével; - a pedagógiai szakszolgálati ellátóhelyek helyszíni szolgáltatásainak minőségközpontú fejlesztése; - a pedagógiai szakszolgálati ellátás megfelelő színvonalának biztosításához nélkülözhetetlen a tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása a szolgáltatások iránti jogos igények alapján, a vonatkozó jogszabályi előírásokat figyelembe vételével; - az utazó gyógypedagógiai tanári hálózat fejlesztése az integráltan neveltoktatott sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása érdekében; - a korai fejlesztő és gondozó központ kialakítása a 0–5 éves korú, fogyatékkal élő gyermekek számára a vonatkozó jogszabályban előírtak szerinti elkülönített szolgáltatási lehetőséggel; - a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel

43

küzdő gyermekek, tanulók különleges ellátásának szakmai segítése; - az integráltan nevelhető gyermekek, tanulók nevelése oktatása szakmai hátterének fokozatos biztosítása; - egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények létrehozása, azok szakszerű, jogszerű, folyamatos és hosszú távú működtetése a szolgáltatásra kötelezett önkormányzatok támogatásával (ha azok feltételei maradéktalanul megteremthetők); - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás, a logopédiai ellátás, a konduktív pedagógiai ellátás további fejlesztése utazó szakemberhálózat bővítésével, valamint pedagógiai intézetek és a pedagógiai szakszolgálati decentrumok közötti együttműködés bővítésével; - a decentrumok közelében lévő települések és a decentrumokat fenntartó önkormányzatok együttműködésének segítése tervezési tanácsadással; - a gyógytestnevelési és logopédiai ellátás fejlesztése, az ellátási hiányok csökkentése érdekében, a pedagógiai szakszolgálati intézmények szervezeti egységeiben, illetve a nevelési-oktatási intézményeiben dolgozó gyógytestnevelők és logopédusok számának növelésével, továbbá az ellátás jogszabályban előírt speciális tárgyi feltételeinek maradéktalan megteremtésével; - a gyógytestnevelési ellátás érdekében az együttműködés erősítése az egészségügyi intézményekkel; - a súlyos dyslexiában, dysgráfiában, dyscalculiában szenvedő tanulók pedagógiai szakszolgálati ellátási feltételeinek fejlesztése; - a pedagógus át- és továbbképzés keretében a logopédus, a gyógytestnevelő, a gyógypedagógiai tanári, a fejlesztő pedagógus és a szociálpedagógus másoddiploma szerzésének támogatása. A stratégia készítése idején új szintet jelentett a pedagógiai szakszolgálati ellátásban a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 01.) kormányrendelet (majd az ezzel kapcsolatos normatív finanszírozás feltételrendszere), amely a társult önkormányzatok számára a szakszolgálati feladatok közül legalább kettő átvállalását írja elő, megjelölve a támogatható feladatokat. E döntés célja, hogy a feladat ellátása közelebb kerüljön a felhasználókhoz, megvalósuljon az ellátás országos lefedettsége, az anyagi és humán erőforrások koncentrálásával hatékonyabb és minőségileg magasabb szintű legyen a hazai szakszolgálati rendszer és pedagógiai szakmai szolgáltatás. Összegezve megállapítható, hogy a helyzetfeltárás ez irányú hiányosságai miatt a régióban zajló pedagógiai szakszolgálati tevékenység állapota nem kellően átlátható, és nem állapítható meg a terület teljes lefedettségének biztosítottsága sem, de a fejlesztés perspektívái körültekintően kerültek kijelölésre. - szakos tanárellátás (kiemelten: idegen nyelv, utazó tanárhálózat), SNI és HH integrációt, szociális funkciókat, pályaválasztást, tehetségfejlesztést stb. támogató tanár- és szakemberellátás, Arany János program) A régió ÚMFT-tervezési alapdokumentumai (operatív program és akciótervei) a szakos tanárellátásról (kiemelten: idegen nyelv oktatásáról és az utazó tanárhálózatról), a szociális funkciókat, pályaválasztást, tehetségfejlesztést stb. támogató tanár- és szakember-ellátásról, az Arany János programról, továbbá a pedagógus-továbbképzésről és a vezetésfejlesztésről nem tesznek említést. Az integrációs nevelés-oktatás 44

Az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) keretei között az integrációs nevelés-oktatás többnyire áttételesen, a hátrányos helyzetűek társadalmi-gazdasági integrációja részeként jelenik meg, a Horizontális területek (2.5.) Esélyegyenlőség (2.5.1.) fejezetében. A dokumentum kimondja, hogy az Észak-alföldi régióban kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű roma népesség társadalmi integrációjára. Ezért a Strukturális Alapok által támogatott beruházásoknak meg kell teremteniük a szinergiát a „Roma Integráció Évtizede” program során megvalósuló célzott beavatkozásokkal, elsősorban az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy terén. Az Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési stratégia (ÉARKFS) egészét áthatja a sajátos nevelési igényűek és a hátrányos helyzetűek integrált nevelésével-oktatásával kapcsolatos megállapítások, célok, feladatok és intézkedések. Az alábbiakban így csak a fontosabb stratégiaelemek A jövőkép része egy a szolidaritás és méltányosság elveit érvényesítő oktatási rendszer, amely erősíti a társadalmi kohéziót, szociális helyzetére, nemére, származására vagy vallására való tekintet nélkül, és biztosítja az integráció lehetőségét a régióban élő kisebbségek számára. A közoktatás-fejlesztés regionális stratégiai céljai (4.2.) két fejezete „Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása (4.2.1.)” és „Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése (4.2.3.) részletesen is körüljárja ezt a problémakört. A stratégia az alkalmazott eszközök kulcsfogalmaként az integrációt nevesíti, ennek elősegítése érdekében általában olyan szervezeti és iskolaszervezési megoldásokat támogat, amelyek biztosítják a különböző képességű és felkészültségű tanulók együttnevelését. Ugyanakkor jelentős támogatást biztosít az iskoláknak, annak érdekében, hogy a pedagógusok olyan pedagógiai eszközök birtokába kerüljenek, amelyek segítségével lehetséges eredményesen nevelni és oktatni heterogén tanulói közösségeket. A közoktatás-fejlesztési regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatok (4.3.) számtalan elgondolást nevesítenek az esélykiegyenlítés érdekében. Ezek a javalatok az alábbi kiemelten fontos, integrációt támogató fejlesztéseket célozzák meg: - az óvodai férőhelyek bővítése, az óvodai ellátás infrastrukturális-tárgyi és személyi színvonalának emelése, a teljes körű óvodáztatáshoz kapcsolódó célzott szociális támogatások bővítése, a védőnők, a családsegítő szolgálat és az óvodapedagógusok együttműködésének fejlesztése; - Az utazó tanár hálózat fejlesztése, ennek eredményeként az integrált nevelés közvetlen és közvetett megsegítése a szolgáltatást igénylő, integráltan nevelő iskolák számára. - A képességkibontakoztató és integrációs felkészítési programok széles körű alkalmazása a hátránykompenzáció érdekében, a Belső Gondozói Rendszer (BGR) kiépítésével. - A gyógypedagógiai nevelést-oktatást végző intézményekben a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók különleges gondozásához, ellátásához szükséges feltételek megteremtése. - A halmozottan sérült gyermekek és tanulók intézményes nevelése és oktatása feltételeinek javítása. - A sajátos nevelési igényű tanulók szakmaválasztási lehetőségének bővítése, az előkészítő szakiskola és a szakképzési évfolyamok közötti átmenet megteremtése. - A roma tanulók középfokú tanulmányainak ösztöndíjjal, tanulmányi szerződéssel történő támogatása.

45

A szakos ellátottság Az Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési stratégia „A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátásban” (4.2.5.) fejezetében megállapítja, hogy a települési és megyei tervezés elősegítette az egyes településeken tartósan jelentkező feladatellátási hiányok kiegyenlítésére irányuló együttműködések kialakulását (pl. iskolaszövetségek, szakszolgálat koordinációja, pedagógusképzés, szakos ellátottság javítása, stb.). A közoktatás-fejlesztés regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatok (4.3) között pedig rögzítésre került az is, hogy a pedagógusok át- és továbbképzésében a nevelőtestületek szakos ellátottsága optimalizálását kell elsődlegesen figyelembe venni. A stratégia szerint ugyanis indokolt, hogy az intézményi pedagógus-továbbképzési programok, tervek készítésekor az iskolák a szakos ellátottság megoldása érdekében történő továbbtanulás támogatását tekintsék elsődlegesnek. Ezért az Észak-alföldi régióban is támogatni kell a speciális végzettség megszerzésére irányuló másoddiploma-szerzéseket is (gyógytestnevelők, fejlesztő pedagógusok, logopédusok stb.), különös tekintettel az integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozásával kapcsolatos feladatok ellátására. Az idegen nyelv oktatása Az Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési stratégia a Helyzetfeltárás (2.) Általános iskolák (2.2.3.) fejezetében rögzíti, hogy támogatni kell a kommunikatív képességeket fejlesztő idegen nyelv oktatásához szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtését, valamint az iskolai könyvtárak és médiatárak fejlesztését, ugyanis a SWOT elemzésben is a régió gyengeségei között szerepel „az idegen nyelvet beszélő szakemberek alacsony száma” Az egész életen át tartó tanulás megalapozása (4.2.8.) fejezet kiemelt fontosságúnak nevezi az idegen nyelvek tanulásának fejlesztését, az idegen nyelven való kommunikáció képességét, mivel ezek a képességek éppúgy alapvető feltételévé válik az egyének munkaerő-piaci boldogulásának és a társadalmi életbe való aktív, és sikeres bekapcsolódásának, mint az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának képessége. A közoktatás-fejlesztési regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatok (4.3.) között, az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógus szakma fejlődésének támogatása érdekében a stratégia célszerűnek nevezi, hogy a nyelvi előkészítő évfolyamokat működtető intézmények és fenntartóik a pedagógiai szakmai szolgáltatás részeként, már a képzés kezdeti időszakában igényeljék az idegen nyelvi szaktanácsadás közreműködését az intézményi munka színvonalának biztosítása érdekében. A stratégia szerint ajánlott az is, hogy az érdekelt pedagógusok továbbképzés keretében bővítsék nyelvpedagógiai és módszertani tudásukat. A stratégia szükségesnek tartja a tanulók idegen nyelvi felkészültségének és informatikai kultúrájának fejlesztése érdekében az idegen nyelvi előkészítő évfolyamok számának folyamatos növelését is. A térségi együttműködések, innovációk (4.5.2.) fejezet kimondja, hogy a mikrotérségi társulások, intézményfenntartó társulások közvetlen érdekeltségére építve, koncentrált fejlesztésre van szükség a jövőben létrejövő egységes iskolákban. E koncentrált fejlesztés fő területei a tanulók idegen nyelvi felkészültségének és informatikai kultúrájának fejlesztése, a kompetencia központú nevelés keretében exponált „eszköztudás” erősítése, illetve a munkaerőpiac által megkívánt és elismert készségek (kreativitás, együttműködés, problémafeltárás- és megoldás, munkafegyelem, stb.) erősítése. Az utazó pedagógusok hálózata az Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési stratégia több pontján is nevesítésre került.

46

A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátásban (4.2.5.) fejezet kimondja, hogy egyre inkább jellemző a többcélú kistérségi társulásban önkéntesen résztvevő, társult önkormányzatok kötelező feladataik egy részének (pl. logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, utazó gyógypedagógus, stb.) a többcélú kistérségi társulással együttműködve történő megoldása. A közoktatás-fejlesztési regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatok (4.3.) között kiemelt helyen szerepel az utazó tanár hálózat fejlesztése a régióban, ennek eredményeként az integrált nevelés közvetlen és közvetett megsegítése a szolgáltatást igénylő, integráltan nevelő iskolákban. Az utazó tanárok, gyógypedagógusok az integráltan nevelődő gyermekek tanórai munkájának eredményességét támogató szolgáltatásokat nyújthatnak, egyben az oktatási program gondozói és mentorai is lehetnek.. A regionális tervezés (4.4.2.) fejezet is nevesíti az utazó pedagógus hálózat megteremtését a kistérségekben (alacsony óraszámú tárgyak, gyógytestnevelés, logopédia, helyettesítő óvodapedagógus, tanító, iskolatitkár stb.). A pedagógiai szakszolgálati ellátásról szóló (4.4.4.) fejezet is a fejlesztendő területek között írja le az utazó gyógypedagógiai tanári hálózatot az integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai gondozás és fejlesztés, a fejlesztő felkészítés, és a képzési kötelezettek ellátása érdekében. Az Arany János Program csak a stratégia helyzetfeltáró fejezetében kerülm megemlítésre egyetlen alkalommal. A pályaválasztást segítő tevékenység az Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési stratégia egy fejezetében kerül említésre: A közoktatás-fejlesztés regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatok (4.3.) között szerepel ugyanis, hogy a tankötelezettség meghosszabbodásával és a képzési kínálat bővülésével tovább nő az iskola-, illetve pályaválasztási tanácsadás szervezett és teljes körű megvalósításának jelentősége. Ennek hatékonysága az egyéni képességvizsgálat rendszerének kialakításával, az eredmények visszacsatolásával javítható. Ezen a téren a stratégia szervezettebbé kívánja tenni a felsőfokú továbbtanulásra nem aspiráló, gimnáziumban végzett tanulók körében történő szélesebb körű tájékoztató, orientáló tevékenységet is. A

tehetségesítés (tehetségfeltárás, tehetséggondozás, tehetségfejlesztés) a vizsgált dokumentumok közül, csak a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiában található meg: A közoktatás-fejlesztési regionális stratégia megvalósítását célzó javaslatok (4.3.) között szerepel, hogy bővíteni szükséges azokat a szervezeti formákat, melyek a tehetséges tanulók fejlesztését, tehetségük kibontakoztatását elősegítik. A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése (4.4.) fejezet pedig a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek tartalmának fokozatosan megújítását tarja indokoltnak a kompetenciaalapú tanítás elterjedésével párhuzamosan. A térségi együttműködések, innovációk (4.5.2.) fejezet pedig szükségesnek tartja az egyéni képességek és adottságok figyelembevételén alapuló fejlesztés (tehetséggondozás, sajátos nevelési igények kielégítése) gyakorlati megvalósítását a kistérségi együttműködés keretei között.

A tanártovábbképzés stratégiai fontosságát jelzi, hogy az ÉARKFS egy kiemelt fejezetet (4.4.3.) fordít erre a feladatra. E fejezetben rögzítésre kerül hogy a stratégia készítői egyaránt fontosnak tartják a főiskolai végzettséggel rendelkezők számára egyetemi szintű oklevél elnyerését lehetővé tevő kiegészítő képzést, az iskolai igényeknek is megfelelően a második diploma 47

megszerzését lehetővé tevő képzést, és a szakirányú továbbképzést. A stratégia kívánatosnak tartja a képzés körének lényeges kibővítését, a curriculumfejlesztők, a nevelési és pályaválasztási tanácsadók, a szakmetodikusok, és a gyakorlóiskolai pedagógusok képzésének bevezetését. A vezetésfejlesztés a stratégia „A költséghatékonyság és az irányítás javítása” (4.2.4.) fejezete szerint az intézményi szintű menedzsment fejlesztése során megkerülhetetlen a helyi szintű irányítás és az intézményi szintű menedzsment együttműködési készségének, eredményességének növelése. A stratégia szerint a vezetői kompetenciák pontosabb meghatározása segíthet a megfelelő személyek kiválasztásában, ám ez sem helyettesíti a folyamatos képzésüket. Az iskolai menedzsment fejlesztésének további fontos területe lehet a vezetéssel kapcsolatos intézményi adminisztrációhoz tartozó információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és terjesztése, e technológiák alkalmazásának elfogadtatása a gyakorló szakemberekkel. A szakértőkkel folytatott interjúk tapasztalatai: A szakértőkkel készített interjúk megerősítették a dokumentumokból kiolvasottakat ! Az Észak-alföldi régióban régiós tervezési alapdokumentumok (OP, AT), valamint az ezek alapján a kiírt pályázatok csak egyes elemeikben vannak köszönőviszonyban a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia alapelveivel, céljaival, prioritásaival és intézkedéseivel. A régiós ÚMFT-tervezés és a régiós közoktatás-tervezés között koherencia csak nyomokban mutatható ki, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a régiós fejlesztési ügynökség az infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó fenntartói igények kielégítésén túl nem nagyon mutatott érzékenységet az országos (és régiós) közoktatás-ágazati fejlődési irányok és trendek többsége iránt. Mindez láthatóan a pályázatok kiírására vonatkozó RFT-döntésekben is megnyilvánult. E folyamat negatív hatásait az sem csökkentette, hogy az Észak-alföldi közoktatás-fejlesztési stratégia készítői között sem volt teljes az összhang a regionalitás és a hálózatelvűség fontosságának megítélésében. Összefoglalva megállapítható, hogy az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának elképzelései többnyire korrekt módon adekvátak a régió problémáival és lehetséges közoktatás-fejlesztési irányaival. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a régiós közoktatás-tervezés és a régiós ÚMFT-tervezés korrekt munkakapcsolatának hiánya miatt mindezek alig épültek be a régiós akciótervekbe és pályázatokba. Az elmúlt évek országos oktatáspolitikájának szinte csak az infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó elemei találhatók meg a régiós ÚMFT-dokumentumok többségében. Mindezek látható következménye, hogy a közoktatás-szakmához alig értő fenntartók igényeit az RFT a szűken vett infrastrukturális fejlesztésekkel kívánta kielégíteni – a közoktatás-szakma többé-kevésbé jól artikulált szándékai ellenére – tágabb ágazat-barát tervezési kontextusokra nem törekedtek.

48

2.6. A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közoktatási stratégiában A stratégiában alkalmazott információs háttér lényegében megalapozott, a társadalmigazdasági és oktatási adatok, indikátorok, mutatók használata viszonylag sokrétű, de nem teljes körű. Az adatok többségükben a KSH különböző adatbázisaiból, kisebb részükben pedig az Oktatásstatisztikai Évkönyv 2005/2006. dokumentumból származnak. A többi adatforrásból eseti információk átvételére került sor. Ezek az adatok teljes mértékben autentikusak, többségükben jól támasztják alá a stratégia megállapításait, és illeszkednek a stratégia szerkezetéhez. A stratégia tényeken keresztüli megalapozottságának, illetve igazolásának néhány mennyiségi mutatója: Információs háttér mennyiségi nyomai: Ábrák száma Táblázatok száma Összesen Mellékletek Fő adatforrás

Adatforrások jellege Időintervallum Domináns időintervallum Melléklet hossza

Tendenciák: 22 db mind a mellékletekben 41 db mind a mellékletekben 63 db mind a mellékletekben 1 db amely az ábrákat és a táblázatokat tartalmazza KSH. (szerk.: MTA RKK ATI Debreceni Osztály) KSH Területi Statisztikai Évkönyvek KSH T-star adatbázis 2004. Oktatás-statisztikai Évkönyv 2005/2006. Foglalkoztatási Hivatal Magyar Közlöny www.ksh.hu www.gkm.hu www.valasztas.hu többségük átvett adat 1990-2006. 2002-2004. 39 oldal

Forrás: Észak-alföldi Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013. (2006.), saját összeállítás

Összesen 41 (szöveges részben: 0 + mellékletekben: 41) táblázat és 22 (szöveges részben: 0 + mellékletekben: 22) ábra szerepel a teljes anyagban, amely egy 110 oldalas dokumentum. Ebből a melléklet, amely kizárólag ábrákat és táblázatokat tartalmaz, 39 oldalas. A mellékletek előtti 71 oldalas szövegrészben összesen tehát nincs sem ábra, sem táblázat. Az információs tényadatok döntő többsége változásokat bemutató trendorientált táblázat vagy ábra. A stratégia néhány adat esetében 1990-ig is visszanyúlik, de a domináns időintervallum a inkább a 2002-2004. közötti időszak. A felhasznált adatbázis összetétele és szerkezete lényegében lehetővé teszi, hogy az 1990-től 2006-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó kép alakuljon ki az Észak-alföldi régió közoktatási helyzetének alakulásáról, a közoktatást befolyásoló demográfiai és társadalmigazdasági folyamatokról. A helyzetelemzésben szereplő adatok nem öncélúak, döntő többségük a stratégia szempontjából fontos információt hordoz, a tartalomhoz szorosan kapcsolódik. 49

Ugyanakkor a közoktatási ágazat régió-specifikus problémáinak egy részéről az adatok hiányoznak, vagy nem teljes körűek. Így például a lemorzsolódás a stratégia több fejezetében is előkerülő fogalom, de nincs mögötte semmilyen konkrét adatsor. Szintén nincs adat a közoktatásban lévő veszélyeztetettekről, sajátos nevelési igényűekről, hátrányos helyzetűekről, halmozottan hátrányos helyzetűekről, a családtámogatásokról …), így a fejlesztési elképzelések (célok, feladatok) egy részének adatháttere is csak részlegesen megalapozott. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése helye és formája a 5. számú mellékletben került ismertetésre.

50

51

3. A közoktatásnak szánt szerep a régió fejlesztésében E fejezet arra keres választ, hogy a régió komplex fejlesztésében milyen szerepet szán a közoktatásnak, hol és milyen súllyal jelenik meg, mennyire épültek be a közoktatás-fejlesztési stratégiában megjelölt célok a 2007-2013. közötti fejlesztési időszakot megalapozó releváns programokba, különösen a regionális vonatkozásúakba.

3.1. ROP alapdokumentumok, átfogó régiós célok, fejlesztési keretek, feladatok A regionális fejlesztési célok rendszerét a 2007-ben elfogadott „Észak-alföldi Operatív Program 2007-2013.” (2007HU161PO009), illetve a „Észak-alföldi Operatív Program Akcióterv 2007-2008. 4. prioritás Humán infrastruktúra fejlesztése” és az „Észak-alföldi Operatív Program Akcióterv 2009-2010. 4. prioritás Humán közszolgáltatások fejlesztése” dokumentumok alapján lehet áttekinteni.

„Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013.” Az Észak-Alföldi Operatív Program a 7 magyar konvergencia-régió egyikeként elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 5. Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A régió 2007-2013. közötti időszakra szóló fejlesztési szükségleteit ugyanakkor a régió programja és az ágazati operatív programok együttesen törekszenek kielégíteni. A Észak-Alföldi Régió Operatív Program átfogó célja, hogy: „Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése.” Az átfogó cél elérését öt specifikus fejlesztési cél támogatja: - a régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése - a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása - a lakosság mobilitásának javítása - a régió humánerőforrásának fejlesztése - az épített és természeti környezet állapotának javítása Az ÉAOP 4. specifikus célja: A régió humán erőforrásának fejlesztése „A mai tudás-alapú társadalomban a humán erőforrás minősége meghatározó tényezője egy régió gazdasági versenyképességének. A hátrányos helyzetű, leszakadó térségek esetében a mobilitás javítása mellett a humán erőforrás fejlesztése segíti a felzárkózást. A humán erőforrás helyzete az Észak-alföldi régióban igen kedvezőtlen képet mutat, a régió mind a lakosság képzettségét, mind egészségügyi állapotát tekintve elmarad az országos átlagtól. Kiemelt figyelmet kell fordítani a humán erőforrás minőségi fejlesztésére, oktatási szintjének növelésére, valamint versenyképességének növeléséhez és a területi különbségek mérsékléséhez.”általános egészségi állapotának javítására, mivel egyaránt hozzájárulnak a régió A közoktatáshoz kapcsolódó beavatkozások hozzájárulnak a közoktatás reformjának megvalósulásához, melynek fő céljai az oktatási eredményesség javítása (versenyképes tudás, oktatási egyenlőtlenségek mérséklése), a közoktatás minőségének (hatékony és befogadó közoktatási rendszer) és struktúrájának megújítása, és a minőségi közoktatáshoz való egyenlő

52

esélyű hozzáférés megteremtése. Az Észak-alföldi operatív program alapszerkezetét a következő prioritások határozzák meg: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés A prioritási tengely megvalósítása következtében javul a régió gazdaságának versenyképessége, a magasabb színvonalú üzleti környezet elősegíti a vállalkozások betelepedését és megerősödését, a vállalati együttműködések hatására javul a kkv-szektor termelékenysége, az innováció-orientált vállalatok piaci szerepe erősödik, nő a régió által megtermelt GDP, és a fejlesztések eredményeként megnő a beruházások értéke, ami a versenyképesség növelése mellett a foglalkoztatottság növekedését is eredményezi. 2. prioritás: Turisztikai célú fejlesztés A turizmus a régió fejlesztése szempontjából stratégiai fontosságú ágazatnak minősül. A meglévő turisztikai attrakciók továbbfejlesztésének, illetve újak kialakításának köszönhetően a régióba látogató turisták száma és tartózkodási ideje, valamint a turisztikai szezon hossza nőni fog. A sokszínű programkínálatnak, valamint a hosszabb turisztikai szezonnak köszönhetően növekedni fognak a régió turisztikai bevételei. Az új turisztikai termékek kialakításával, támogatásával a jelenlegi nagy látogatottságú területek mellett az egyelőre még kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkező térségek fejlődésére, felzárkózására nyílik lehetőség, ami biztosítja az ott élő lakosság életkörülményeinek javulását. A szálláshelyek és a turisztikai intézmények munkahelyteremtése és a helyi lakosság szakképzése hozzájárul a lakosság helyben tartásához, a régió foglalkoztatottságának bővítéséhez. A régió kiemelkedő turisztikai adottságaira alapozott, összehangolt fejlesztések gazdaságélénkítő hatása, más ágakba tovagyűrűző kedvező hatása eredményeként a régió hátrányos helyzetű területeinek felzárkózása, versenyképességének növelése is lehetővé válik. 3. prioritás: Közlekedési feltételek javítása A fejlesztések eredményeképpen javul a hátrányos helyzetű térségek elérhetősége, ezen térségek lakossága gyorsabban és kényelmesebben eljut munkahelyére, valamint hozzájut a térségi alapon szervezett közszolgáltatásokhoz. A javuló közlekedési kapcsolatok miatt a periférikus térségek is bekapcsolódhatnak a regionális gazdaságba, felgyorsul a működő tőke térségbe történő áramlása, és a beruházások eredményeként létrejövő munkahelyek javítják ezeknek a térségeknek a foglalkoztatottságát. A helyi és helyközi, elővárosi és helyi, városi közösségi közlekedési rendszerek összehangolása, integrált fejlesztése az ingázók százezrei számára nyújt egészségesebb, kényelmesebb, racionálisabb és – remélhetőleg – biztonságosabb utazási lehetőséget, valamint javítja az érintett térségek életminőségét, környezeti állapotát és elérhetőségét. 4. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése A fejlesztések eredményeképpen a régió lakossága számára elérhetővé válnak a megfelelő minőségű közszolgáltatások, ezáltal a területi különbségek csökkennek, ami hozzájárul a periférikus térségek felzárkózásához. 5. prioritás: Város és térségfejlesztés A fejlesztések eredményeképpen területileg kiegyensúlyozott, funkciógazdag, társadalmi és gazdasági vonzerővel és jelentős térszervező erővel egyaránt rendelkező városhálózat alakul ki, javul a városok gazdasági vonzereje, megszűnik a leromlott állapotú városrészek további leszakadása, újraintegrálódnak a város életébe.

53

Ezentúl a régió lakossága számára elérhetővé válnak a megfelelő minőségű közszolgáltatások, ezáltal a területi különbségek csökkennek, ami hozzájárul a periférikus térségek felzárkózásához. A fejlesztések eredményeként csökken a belvízzel veszélyeztetett települések száma, javul a kistelepülések szennyvízcsatorna-hálózattal való ellátottsága, ami hozzájárul a biztonságos, tiszta és egészséges lakókörnyezet kialakításához. Elsősorban a vidéki településeken nő a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, ami hozzájárul a helyi közösségek önszerveződéséhez, fejlődéséhez. Összességében olyan településhálózat kialakítása indul meg a régióban, ahol a városi települések megfelelő térségi és központi szolgáltatási funkciókkal képesek ellátni tágabb környezetüket, a régió teljes területén megoldott a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a lakosság egészséges és biztonságos települési környezetben él és dolgozik, és adottak a helyi közösségek együttműködésének, önszerveződésének, társadalmi szerepvállalásának lehetőségei. 6. prioritás: Az Észak-Alföldi Operatív Program lebonyolításának finanszírozása (Technikai segítségnyújtás) A Humán infrastruktúra fejlesztése (4.) prioritási tengely indoklásában és leírásában az alábbiak érintik a közoktatási ágazatot: Indoklás: A régió lakossága, elsősorban a hátrányos helyzetű, magas munkanélküliséggel jellemezhető térségekben nem, vagy csak korlátozott mértékben tud bekapcsolódni a regionális gazdasági folyamatokba. Ennek okai között szerepel a lakosság alacsony vagy nem piacképes képzettsége, valamint kedvezőtlen egészségügyi állapota is. A humán erőforrás fejlesztéséhez az óvodai neveléstől kezdve egységes, megfelelő színvonalú oktatásra van szükség. Az ágazati fejlesztési elképzelésekkel összhangban, különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek integrált oktatására, illetve a ma már elengedhetetlen IKT-írástudáshoz szükséges feltételek megteremtésére. A humán közszolgáltatások terén problémát jelentenek az oktatási intézmények esetében a minőségi oktatás infrastrukturális feltételeiben, ezért a minőségi oktatáshoz való hozzáférésben fennálló jelentős területi különbségek. Az intézmények fenntartásában jelentkező problémákat súlyosbítja a régióban is tapasztalható csökkenő gyereklétszám, ami az intézményrendszernek az oktatási fejlesztésekkel összhangban lévő, térségi alapú racionalizálását igényli. Jelentős elmaradás tapasztalható a roma népesség iskolai végzettsége terén, ezért kiemelten fontos a nagyarányú roma lakossággal rendelkező térségekben az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése. Leírás: A humán erőforrás fejlesztése kapcsán kiemelt szerepet kap a humán jellegű közszolgáltatások térségi alapon történő optimalizálása, fejlesztése. Ennek keretében lehetőség nyílik a lakosság képzettségi színvonalát alapvetően meghatározó óvodai, alap- és középfokú oktatási intézmények épületeinek fizikai és energiahatékonysági célú megújítására, az oktatási-nevelési tevékenységek feltételeinek, eszközállományának és kiszolgáló létesítményeinek fejlesztésére. A prioritástengely az óvodai és az alsó tagozatos alapfokú oktatás esetében a lakóhelyhez közeli fejlesztéseket, a felső tagozatos és középfokú oktatás esetében kistérségi, térszerkezeti adottságoktól függően, racionalizált térségi oktatási központok fejlesztését részesíti előnyben. A közoktatási ágazat kiemelt figyelmet kíván fordítani a készségek és kompetenciák, az informatikai írástudás fejlesztésére. Az ehhez szükséges informatikai eszközöket a Társadalmi infrastruktúra OP biztosítja a közoktatási intézmények számára. 54

Az oktatás egyéb területeinek fejlesztése, a pedagógiai programok, tananyagok kidolgozása, valamint a pedagógusok képzése a Társadalmi megújulás OP prioritási tengelyei keretében, míg a térségi integrált szakképző központok (TISZK) és a felsőfokú oktatás infrastrukturális fejlesztése a Társadalmi infrastruktúra OP prioritási tengelyei keretében valósul meg. A prioritás operatív célkitűzései közül egy vonatkozik a közoktatási ágazatra: 1. Az oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A prioritás célja, hogy a lakosság foglalkoztathatóságát alapvetően meghatározó, területileg kiegyenlített oktatási-nevelési és egészségügyi ellátás megfelelő színvonalú infrastrukturális feltételeit biztosítsa. Indikátorok közül (5-ből 3) a közoktatási ágazatra vonatkozóak: • A minimális tudáskritériumoknak eleget nem tevő tanulók arányának csökkenése azokban az iskolákban, ahol ezen tanulók aránya több, mint 50% (%) • Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma (fő) • Óvodai nevelésben részesülő gyermekek arányának növekedése (%) Művelet-csoportok indikatív listája 2 eleme alapozza meg az akciótervek közoktatási vonatkozásait: 4.1. Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése • Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, indokolt esetben új épület építése. • A térségi alapon szervezett közoktatást kiszolgáló iskolabusz beszerzése.

„Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv 2007-2008. 4. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése” Az ÉAOP AT 2007-2008. a prioritás tartalmát az alábbiak szerint nevesítette: „A prioritás támogatást nyújt az óvodai, alap-és középfokú oktatási intézmények épületeinek infrastrukturális fejlesztésére, a helyi szinten biztosítandó egészségügyi alapés a térségi alapon szervezett járóbeteg szakellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció infrastrukturális fejlesztésére. A prioritás keretében támogatható továbbá az alap és nappali szociális ellátás és a közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztése. A prioritás hozzájárul a szolgáltatások akadálytalan hozzáférésének megvalósításához is, támogatja az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények integrált, teljes körű akadálymentesítését és lehetővé teszi a helyi önkormányzatok közigazgatási feladatainak elektronizálását, modernizálását.” Az AT alábbi támogatási konstrukciója érintette alapvetően a közoktatási ágazat fejlesztését: 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése A nyílt kétfordulós eljárás keretében e célra biztosított vissza nem térítendő 90+5 %-os támogatási keret összege 12,213 milliárd forint melyre közoktatási intézmények és fenntartóik pályázhattak 20-1200 millió forintos keretösszegen belül. A konstrukció létjogosultságát indokolja, hogy az Észak-alföldi régióban a közoktatási rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, erőteljes különbségeket mutat a régión belül.

55

Az intézmények közötti minőségi különbségek rendkívül nagyok és szoros összefüggésben vannak a települések típusával és a népesség szociális helyzetével is. A régió számos településének egyre nagyobb terhet jelent az önálló oktatási intézmények fenntartása és emellett azok infrastruktúrájának fejlesztése, oktatási eszközökkel való ellátása. Ezen problémák megoldása érdekében szükség van a humán jellegő közszolgáltatások kistérségi alapon történi optimalizálására, az érintett központok térszervezi funkciójának erisítésére, a területi funkciómegosztás kialakítására. Az intézmények kihasználtságában és fenntarthatóságában jelentkező nehézségek szükségessé teszik a humán és közösségi infrastruktúra többcélú hasznosítását. A konstrukció esetében az önkormányzati alapfeladatok ellátásához kapcsolódó fejlesztések támogathatók. A projektek jelentős előkészítési költséggel bírnak, és viszonylag korlátozott számú projekt támogatására nyílik lehetőség, így az eljárásrend alapján kétfordulós pályázat alkalmazása indokolt. A támogatás célja hogy a régió kistérségeiben hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkezőoktatási-nevelési intézmények közszolgáltatásai. A támogatható tevékenységek köre: Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése: - A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei infrastrukturális fejlesztésének keretében az épületek felújítása, korszerősítése, bővítése. - Új intézmény létesítése jelenleg működő intézmények összevonását követően, azok jogutódjaként jön létre. Új építése akkor támogatott, ha a költsége kevesebb, mint egy meglévő épület átalakítása, vagy a meglévő épület életveszélyes. - Közoktatási intézmények diákotthonának, kollégiumának bővítése, felújítása, korszerűsítése. Önmagában nem, csak a fenti tevékenységekkel együtt támogatható tevékenységek: - Közoktatási-nevelési intézmények szabadidős programjainak, foglalkozásainak lehetőségét biztosító épületek, terek építése, megújítása (pl.: tanuszoda felújítás, klubhelyiség, színházterem, stb.). - Az intézmények udvarának akadálymentes felújítása (pl.: játszótér, sportpálya, kerítés, biciklitároló, zöldterület, stb.). - Építésügyi hatóság által kötelezően előírt parkoló-férőhelyek létesítése a „Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához” című útmutató előírásainak figyelembe vételével. - A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése (pl.: tantermi bútorok, készségfejlesztő eszközök, szemléltető eszközök, sporteszközök, stb.). - Sajátos nevelési igényű gyermekek képzését biztosító speciális eszközök és berendezések beszerzése (pl.: terápiás eszközök, olvasó televízió, pontírógép, pontozó, hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés, stb.). - Közoktatási intézmények konyhájának felújítása, bővítése, kapcsolódó eszközök és berendezések beszerzése. - Intézmények akadálymentesítése (pl.: az épület bejáratánál rámpák építése, a belső közlekedés esetén kapuk, ajtók, liftek felújítása, liftek építése, folyosók szélesítése, mosdók, öltözők átalakítása, a telekommunikációs rendszer esetében Braille írásos információs táblák elhelyezése, speciális fény-és hangberendezés létesítése, stb.). Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása

56

Jogosultsági kritérium: - Csak olyan intézmények támogathatók, amelyek jelentős kapacitáskihasználtsággal működnek. - Új intézmény építése akkor támogatható, ha az új fajlagos bekerülési költsége kevesebb, mint egy meglévő épület átalakítása, illetve a kötelező minimum feltételek teljesítése miatt, az intézmény átalakítása nem gazdaságos vagy nem lehetséges. - Óvodalétesítés esetén a település nem rendelkezik óvodával. Szakmai kritérium: - A projekt hozzájárul az iskolai kudarcok és lemorzsolódás csökkenéséhez. Előnyt élveznek: - azok az intézmények, amelyek integrált nevelés-oktatást valósítanak meg, vagy szándékában áll elindítani azt sajátos nevelési igényő gyermekek tekintetében, - a többcélú intézmények fejlesztései, - azon társulási pályázók, melyek tagjai szerepelnek a „Települések az Észak-alföldi Régióban, amelyek 40 % hátrányos helyzető tanulói arányt meghaladó általános iskolával rendelkeznek” c. listán, - egységes iskolák fejlesztései, - a minél magasabb kapacitáskihasználtsággal működi intézmények fejlesztései, - azok a közoktatási intézmények, amelyek együttműködnek más intézménnyel pedagógiai tevékenységük folyamán, - azok, akiknél a projekt keretében a fejlesztés által érintett épületek teljes körű akadálymentesítése megvalósul, - a 311/2007.(XI.17.) Kormányrendeletben szereplő kedvezményezett kistérségekből érkezett pályázatok. Pénzügyi kritérium: - a pályázat megfelel a belső pénzügyi arányoknak.

„Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv 2009-2010. 4. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése” Az ÉAOP AT 2009-2010. a prioritás tartalmát az alábbiak szerint nevesítette: „A prioritás támogatást nyújt az alap-és középfokú oktatási intézmények épületeinek infrastrukturális fejlesztésére, a helyi szinten biztosítandó egészségügyi alap-és a térségi alapon szervezett járóbeteg szakellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció infrastrukturális fejlesztésére. A prioritás keretében támogatható továbbá az alap és nappali szociális ellátás és a közösségi intézmények infrastrukturális fejlesztése. A prioritás hozzájárul a szolgáltatások akadálytalan hozzáférésének megvalósításához is, támogatja az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények integrált, teljes körű akadálymentesítését és lehetővé teszi a helyi önkormányzatok közigazgatási feladatainak elektronizálását, modernizálását.” Az AT alábbi támogatási konstrukciója érintette alapvetően a közoktatási ágazat fejlesztését: 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése A – komponens kedvezményezett: megyei önkormányzat, megyei önkormányzat, történelmi egyházak keret: 2,500 milliárd Ft

jogú

városi

57

B – komponens kedvezményezett:

keret:

helyi önkormányzatok, jogi személyiséggel nem rendelkező közös fenntartásra létrejött önkormányzati társulások, egyházak és non-profit szervezete 1,357 milliárd Ft

A nyílt egyfordulós eljárás keretében e célra biztosított vissza nem térítendő A: 90 %-os, B: 95 %-os támogatási keret összege összesen 3,857 milliárd forint melyre közoktatási intézmények és fenntartóik pályázhattak 50-300 millió forintos keretösszegen belül. A konstrukció létjogosultságát indokolja, hogy az Észak-alföldi régióban a közoktatási rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, erőteljes különbségeket mutat a régión belül, megyénkén és térségenként. Az intézmények közötti minőségi különbségek rendkívül nagyok és szoros összefüggésben vannak a települések típusával és a népesség szociális helyzetével is. A régió számos településének egyre nagyobb terhet jelent az önálló oktatási intézmények fenntartása és emellett azok infrastruktúrájának fejlesztése, oktatási eszközökkel való ellátása. Ezen problémák megoldása érdekében szükség van az oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére. A támogatás célja hogy a régió kistérségeiben hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkezőoktatási-nevelési intézmények közszolgáltatásai. A támogatható tevékenységek köre: A) komponens: Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése - Épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése Önmagában nem támogatható tevékenységek: - A sportolásnak, szabadidős programoknak, foglalkozásoknak lehetőségét biztosító épületek, terek építése, felújítása. - Intézmények és udvaruk akadálymentesítése, parkolóhelyek létesítése. - Eszközök, berendezések (speciális is) beszerzése. - Közoktatási intézmények konyhájának felújítása, bővítése, eszközök, berendezések beszerzése. - IKT fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása. B) komponens: Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése a komplex LHH kistérségekben Támogatható tevékenységei megegyeznek az A-komponens tevékenységeivel. Projekt kiválasztási szempontok A) komponens: Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése Speciális jogosultsági feltételek: - Új intézmény építése akkor támogatható, ha az új fajlagos bekerülési költsége kevesebb, mint egy meglévő épület átalakítása, illetve a kötelező minimum feltételek teljesítése miatt, az intézmény átalakítása nem gazdaságos vagy nem lehetséges. - A pályázatban fejleszteni kívánt intézmény megyei jogú város területén van, vagy megyei önkormányzat fenntartásában működik. - Csak olyan fejlesztések támogathatók, amelyek esetében a kapacitáskihasználtság biztosítja a fenntarthatóságot. - Egyházak esetén, csak az 1103/2006.(X.30.) Korm. határozatban is felsorolt történelmi egyházak jogosultak: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. - Kizárólag iskolák fejlesztése támogatható. 58

Értékelési szempontok: Előny, ha: - a projekt hozzájárul az iskolai kudarcok és lemorzsolódás csökkenéséhez, - az intézmény integrált nevelés-oktatást valósít meg, vagy szándékában áll elindítani azt sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében, vagy kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű és vagy sajátos nevelési igényű gyermekek oktatás-nevelését valósítják meg, - a közoktatási intézmény együttműködik más intézménnyel pedagógiai tevékenységük folyamán. B) komponens: Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése a komplex LHH kistérségekben Speciális jogosultsági feltételek: - Csak olyan fejlesztések támogathatók, amelyek esetében a kapacitáskihasználtság biztosítja a fenntarthatóságot. - Új intézmény építése akkor támogatható, ha az új fajlagos bekerülési költsége kevesebb, mint egy meglévő épület átalakítása, illetve a kötelező minimum feltételek teljesítése miatt, az intézmény átalakítása nem gazdaságos vagy nem lehetséges. - A pályázat a 311/2007.(XI.17.) Kormányrendeletben szereplő komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségből érkezett. - Kizárólag iskolák fejlesztése támogatható. Értékelési szempontok: Előny, ha: - a projekt hozzájárul az iskolai kudarcok és lemorzsolódás csökkenéséhez, - az intézmény integrált nevelés-oktatást valósít meg, vagy szándékában áll elindítani azt sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében, vagy kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű és vagy sajátos nevelési igényű gyermekek oktatás-nevelését valósítják meg, - a pályázat többcélú intézmények fejlesztéseit tartalmazza, - a társulási pályázók tagjai szerepelnek a „Települések az Észak-alföldi Régióban, amelyek 40% hátrányos helyzetű tanulói arányt meghaladó általános iskolával rendelkeznek” c. listán - a pályázat egységes iskolák fejlesztéseit tartalmazza - a közoktatási intézmény együttműködik más intézménnyel pedagógiai tevékenységük folyamán

3.2. A nemzeti szintű humán és infrastruktúra fejlesztések közoktatási vonatkozásai (Dr. Csizmadia Zoltán Észak-magyarországi régióra vonatkozó esettanulmánya alapján)

Az átfogó regionális fejlesztés és a közoktatás-fejlesztés keretrendszerének humán és infrastrukturális elemeit a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013 közötti időszakra megfogalmazott céljai, prioritásai és beavatkozásai alapján is érdemes vizsgálni.

Társadalmi Megújulás Operatív Program (2007-2013) A program specifikus céljai (2.2.) közül kettő lényegében azonos tartalmat fed le, mint az Észak-alföldi régiós közoktatás-fejlesztési stratégia két stratégiai célja: Egész életen át tartó tanulás elősegítése (TÁMOP 2.2.4.)

59

ÉARKFS 4.2.8. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása „A közoktatás feladata ebben az esetben az alapok lefektetése, olyan képességek biztosítása lehet, amelyek alkalmassá teszik az egyént arra, hogy egész élete során szembe tudjon nézni az olyan helyzetekkel, ahol alkalmazkodást vagy tágabb értelemben tanulást követelnek tőle. Az egyik terület, ahol ilyen képességek, vagy inkább motivációk kifejlesztésére van szükség az idegen nyelvek tanulásának fejlesztése, az idegen nyelven való kommunikáció képessége. Ezek a képességek közeli jövőben éppúgy alapvető feltételévé válnak az egyének munkaerő-piaci boldogulásának és a társadalmi életbe való aktív és sikeres bekapcsolódásának, mint az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának a képessége.” Társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása (2.2.6.) ÉARKFS 4.2.3. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Az alkalmazott eszközök kulcsfogalma az integráció, ennek elősegítése érdekében általában olyan szervezeti és iskolaszervezési megoldásokat kell támogatni, amelyek biztosítják a különböző képességű és felkészültségű tanulók együttnevelését, ugyanakkor jelentős támogatást kell az iskoláknak adni annak érdekében, hogy a pedagógusok olyan pedagógiai eszközök birtokába kerüljenek, amelyek segítségével lehetséges eredményesen nevelni és oktatni heterogén tanulói közösségeket. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a jelenleg elkülönülten nevelt nagyszámú gyermek (roma és sajátos nevelési igényű, elsősorban az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók) oktatását normál tantervű intézményekben valósítsák meg, hanem arra is, hogy az összes oktatási intézményének fel kell készülnie arra, hogy e gyermekek számára tanulási sikert biztosító oktatási szolgáltatást nyújtson. A program horizontális céljai (2.3.) közül szintén kettő lényegében azonos tartalmat fed le, mint az Észak-alföldi régiós közoktatás-fejlesztési stratégia két stratégiai célja: Az esélyegyenlőség elősegítése (2.3.1.) ÉARKFS 4.2.3. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése A hátrányos helyzetű gyermekcsoportok körében az óvodáztatás kiterjesztése semmi mással nem pótolható, a később iskolai sikerességet záloga ez az elem. Ennek érdekében szükséges a helyben hozzáférhető óvodai férőhelyek biztosítása, az óvodáztatáshoz kapcsolódó szociális támogatások célzott kiterjesztése, valamint az óvodák pedagógiai felkészültségének javítása. Garantálni kell, hogy minden szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermek 4 éves korától kezdve kivétel nélkül költségmentesen bekapcsolódhasson az óvodai nevelésbe. Az iskola előtti nevelés tartalmi követelményeinek a meghatározása és a nevelés megszervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani az óvodáztatás társadalmi hátránykompenzáló feladatára. Ebből a szempontból a másik legfontosabb intézménytípus a szakiskola, mivel a hátrányos helyzetű tanulókat legnagyobb számban ilyen iskolákat látogatnak. E képzési szektor eredményességének a javítását a gazdaság és az oktatás közötti együttműködés erősítésével, a korszerű pedagógiai módszerek és tartalmak elterjesztésével, az eredményes felzárkóztatáshoz szükséges intézményi keretek megteremtésével és megerősítésével, továbbá a gyakorlati képzés feltételeinek a fejlesztésével szükséges biztosítani. A területi kohézió elősegítése (2.3.3.)

60

ÉARKFS 4.2.5. A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátásban Egyre inkább jellemző, hogy a többcélú kistérségi társulásban önkéntesen résztvevő, társult önkormányzatok kötelező feladataik egy részét (pl. logopédiai ellátás, gyógytest-nevelés, utazó gyógypedagógus) a többcélú társulással együttműködve, a társuláson belül intézményfenntartó társulásokat létrehozva látják el a régióban. A korábban helyenként ellátatlan, vagy elégséges szinten ellátott szakszolgálati feladatok megszervezése a legnépszerűbb a régióban, amely közvetlenül szolgálja a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű óvodás és iskolás gyerekek magasabb színvonalú ellátását (pl. Létavértes-Derecske, Balmazújváros kistérségek). Lassúközeledés jellemzi az alapfeladat ellátás területét, bár helyenként nagy arányú a településekről eljáró 5–8. évfolyamosok aránya, s egyes kistelepülések általános iskoláinak hosszabb távú fennmaradása nem képzelhető társulási forma nélkül. A prioritás tengelyek (3) közül a program harmadik prioritása (3.3.) „Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” és ötödik prioritása (3.5.) „Társadalmi befogadás, részvétel” fogalmaz meg olyan beavatkozási területet, amelynek tartalma részben megegyezik a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia több pontjában leírtakkal. Ezek a következőek 3.3.1. A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása. 3.3.2. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása. 3.3.3. A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban. 3.3.5. Területi szempontok. 3.5.2. Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok. 3.5.3. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési folyamatai szempontjából különösen jelentős szerepe van a TÁMOP-ban világosan megfogalmazott területi szempontoknak a harmadik prioritástengely kapcsán, mivel minőségi oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést gátolják az oktatási rendszerben tapasztalható területi különbségek. A program egyértelműen deklarálja, hogy „a közoktatásban jelen lévő szegregáció csökkentése és a szülői háttér tanulói előmenetelre gyakorolt negatív hatásának csökkentése célok a leginkább hátrányos helyzetű területeken élők helyzetének javítására irányuló beavatkozásoknak tekinthetők” (TÁMOP 2007-2013: 136.o). Oktatási-képzési szempontból a régió számára még a TÁMOP ötödik prioritástengelye is lényeges, amely a társadalmi befogadás, részvétel erősítését célozza meg. Az első két beavatkozási terület egyrészt a leghátrányosabb helyzetű térségek humán kapacitásának fejlesztését célozza meg főként az alacsony iskolai végzettségűek számára indítandó térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programokkal, másrészt a gyermek és ifjúsági programokkal (beruházás a jövőnkbe) az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében.

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013 A TIOP átfogó célja az aktivitás növelése, a közszolgáltató intézményrendszer hatékonyságának és hosszútávon fenntartható működéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések biztosítása. A két specifikus cél, a humán infrastruktúra területi és hozzáférési egyenlőtlenségeinek csökkentése és javítása, illetve a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése egybevág az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának specifikus célrendszerével.

61

A prioritás tengelyek között az első az oktatási infrastruktúra fejlesztés és azon belül is az iskolai rendszerű oktatás informatikai fejlesztése, amely infrastrukturális szempontból a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia stratégiai célrendszerének mind a nyolc dimenzióját érinti. A TIOP-ban a célkitűzés fontosságának indoklása és a régiós közoktatási stratégia fejlesztési logikája igen hasonló: „az oktatás területén, csakis az 1. prioritási tengely fejlesztései által biztosítható, hogy a közoktatásban tanulók lakóhelyüktől, társadalmi helyzetűktől függetlenül ténylegesen egyenlő esélyeket kapjanak a munkaerőpiacra történő sikeres belépésre, és megszerezzék az alkalmazkodáshoz elengedhetetlen készségeket és kompetenciákat” (TIOP 2007-2013: 54.o). Az informatikai fejlesztések nem csak az informatikai készségek, hanem a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez is szükséges infrastruktúrát is biztosítja. A TIOP ezen prioritásánál megfogalmazott konkrét fejlesztési célok listája a következő: - az IKT-készségek elsajátításához szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító infrastruktúra megteremtése; - a kompetencia-fejlesztést támogató, IKT-alapú infrastruktúra megteremtése; - az információs társadalomban nélkülözhetetlen életviteli kompetenciák elsajátítását támogató közösségi, szolgáltatási infrastruktúra megteremtése; - az elektronikus mérés-értékelés infrastruktúrájának megteremtése; - a közoktatás információs rendszerének fejlesztését segítő elektronikus adminisztrációs rendszer kiépítése; - a pedagógiai munkát támogató eszközrendszer kialakítása; - a közösségfejlesztést, közösségi együttműködést, tartalomszolgáltatást támogató infrastruktúra kialakítása. Az alábbi táblázatban világosan látható a különböző programok szinergikus felfogása a közoktatás-fejlesztés területén. A TIOP ezekből kizárólag az eszközfejlesztés vonatkozásában releváns támogatási forrás, és jól látható a regionális operatív program jelentősége ebben a fejlesztési prioritásban. A közoktatás támogatásának „munkamegosztása” az operatív programokban TÁMOP

TIOP

A TÁMOP keretében végzett módszertani és tartalmi megújításához szükséges infrastruktúra. Épületek csoportmunkát, kollaborációt segítő, a közösségi foglalkozásokat támogató átalakítása. Bútorzat, felszerelés, egyéb eszközök, kiegészítők, csoportfoglalkozást támogató taneszközök beszerzése.

X

X X (a ROP-okból nem támogatott közoktatási intézmények)

X

IKT-fejlesztések fogadásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása.

X X (a TÁMOP 3. prioritási

IKT-eszközök beszerzése.

Módszertani és tartalomfejlesztés.

ROP-ok

tengelye keretében támogatott non-profit intézmények és oktatási háttérintézmények) X

X (közoktatási intézmény)

X (közoktatási intézmények KMR területén)

Forrás: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013, 95.o.

62

4. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez az Észak-alföldi régióban Az eddigi pályázatok tapasztalatai; illeszkedés a közoktatási stratégiához és a régiós célokhoz; eltérések. Releváns pályázatok: TÁMOP 3.1.4/08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” A TÁMOP 3.1.4 pályázat 2008. szeptember végén került kiírásra. 2009. december 1-ig a pályázati kiírás több alkalommal jelentősen módosult, ennek ellenére a 2009. tavaszi nyerteshirdetéskor még reménykedni lehetett abban, hogy a pályázat megvalósítására az intézmények fel tudnak készülni a 2009-2010. tanév kezdetére. Azonban a közbeszerzési törvény 2009. tavaszi módosítása a közbeszerzés alá eső szolgáltatások értékhatárának jelentős csökkentésével azt eredményezte, hogy a nyertes fenntartók többsége kénytelen volt közbeszerzést kiírni a továbbképzési és a tanácsadási feladatok megvalósítására. Mindez a közoktatásra most először rázúduló új feladat, a TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítását jelentős mértékben megnehezítette, mert a közbeszerzések nyerteseit többnyire nem tudták kiválasztani a tanév kezdetére, és így a közoktatási intézmények jelentős része hónapokig külső segítség nélkül dolgozott a pályázattal. Az Észak-alföldi régióban egyébként összesen 83 pályázat került beadásra 4.170,9 millió Ft támogatási igénnyel. Ebből az Irányító Hatóság által támogatásra ítélt pályázat 78 volt 4.021,4 millió Ft megítélt támogatási összeggel. 2009. év végéig 78 hatályos szerződés meg is kötetett 4.021,4 millió Ft értékben. Közülük összesen 66 olyan pályázat van, amely egyidejűleg nyertese a ROP közoktatási infrastruktúrafejlesztést támogató pályázatnak is, és amely nemcsak az épületfelújítást valósítja meg ebben a tanévben, hanem a TÁMOP 3.1.4 pályázat Szolgáltatói kosarában előírt humánerőforrás-fejlesztést is. A pályázatok jelentős része már a megvalósítás fázisába érkezett, bár jelentős azon pályázatok száma is, ahol a szerződéskötésre még nem került sor. TÁMOP 3.2.2/08/A/2 „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” A feladat ellátására 1 pályázat érkezet, összesen 600 millió Ft igénnyel. A nyertes pályázónak az Irányító Hatóság 482,3 millió Ft-ot ítélt meg, a támogatási szerződést meg is megkötötték. Ebből az összegből 2009. év végéig 168,8 millió Ft került lehívásra. A nyertes pályázó a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet, amely a TÁMOP 3.2.2-08/A/2 pályázat keretében at „Észak-alföldi Kompháló, minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” projekt megvalósítására nyerte el a 482,3 millió Ft támogatási összeget. A támogatási döntés dátuma 2009. június 10. TIOP-1.1.1/07/1 "A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése" A 2008-ban nyertes intézmények a mai napig (2010.) sem kapták meg végleges pályázati nyereményüket, mert központi közbeszerzés két alkalommal is (másodszor 2009.10.03-án) eredménytelenül zárult. 2009. októberben a pályázók kaptak egy értesítést, hogy minden bizonnyal megkapják a forrásokat, de nekik kell majd beszerezniük az eszközöket adott esetben közbeszerzéssel.

63

2009.12.23-án ugyanakkor megjelent a TIOP 1.1.1/07/1 jelű, „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című pályázat módosított útmutatója és mellékletei is azon pályázók számára, akiknek pályázatát 2008-ban a közreműködő szervezet támogatásra érdemesnek ítélte, továbbá 2009. december 19-én levélben értesültek a támogatói okirat aláírásának feltételeiről Ezen kiírás keretében nyílik lehetőség a korábban benyújtott pályázat kiegészítésére. A módosított pályázati útmutatóban meghatározott mellékletek megfelelő formában és tartalommal történő benyújtása a támogatói okirat aláírásának a feltétele A pályázati adatlap kiegészítéseket tartalmazó kitöltő programja, kitöltési útmutatója 2010. január 15-től érhető el. A módosított pályázati beadási határidő 2010. április 01. Minderre azért került sor, mert a TIOP-1.1.1./07.01 jelű pályázati konstrukció műszaki specifikációja megváltozott. A változás oka, hogy az eszközök beszerzésére 2010. évben kerül sor, amely évre már nem vonatkozik a Tisztaszoftver Program megállapodás, amely megfelelő upgrade alap esetén díjmentesen biztosította a számítógépekhez az operációs rendszert és az irodai alkalmazásokat a közoktatási intézmények számára. A megváltozott műszaki specifikáció alapján a pályázat kedvezményezettjeinek az eszközökkel együtt kötelező jogtiszta operációs rendszert és irodai alkalmazásokat is beszerezniük, amelyek meglétét a fenntartási időszak alatt, helyszíni ellenőrzés keretében, a Közreműködő Szervezet ellenőrzi Ez a késlekedés a többletköltségeken túl azért is problémás, mert a TÁMOP 3.1.4. pályázat nyertesei által fenntartott iskolákban, a 2009-2010. tanévben a tanítási órák legalább 25%-át IKT-eszközökkel támogatott óraként kellett volna megtartani. ROP infra pályázatok Az ÉAOP „Közoktatási infrastrukturális fejlesztés” című pályázat eddig egy zárult le, két döntési körben: ÉAOP-2007-4.1.1/2F és az ÉAOP-2008-4.1.1/2/2F pályázatok által támogatott projektek döntő részében megkezdődtek a beruházások, illetve felújítások. Összesen 66 (54 + 12) pályázó – összesen 23.218,6 (18.708,6 + 4.510,0) millió Ft összeget pályázott meg. Közülük 65 számára ítéltek meg összesen 22.110,4 millió Ft támogatást. 2009. év végére 63 támogatási szerződés aláírására került sor, 21.419,6 millió Ft értékben. E pályázói körnek egyébként be kellett vállalniuk a TÁMOP 3.1.4 pályázat Szolgáltatói kosarában előírt humánerőforrás-fejlesztést is. Sok helyen jelent gondot, nehézséget a két pályázat egyidejű megvalósítása, és ráadásul mindez a tanév közben, a nevelési-oktatási feladatok megvalósítása közben zajlik. A második pályázati kör kiírása során vált láthatóvá, hogy a tervezett keretösszeg is módosult. ÉAOP-2009-4.1.1/B pályázatot (az LHH kistérségek részére) 2009. június 05-én hirdették ki, összesen 2,50 milliárd Ft támogatási keretösszeggel, 2010. február 15-i beadási határidővel ÉAOP-2009-4.1.1/A pályázatot 2009. december 08-án hirdették ki, összesen 1,98 milliárd Ft támogatási keretösszeggel, 2010. május 31.i beadási határidővel. Az ÉAOP infrastruktúra fejlesztési pályázatok és a régió tervezési dokumentumainak koherenciáját e tanulmány előző fejezetei már részletesen is kibontották.

64

5. Összegzés és javaslatok A záró fejezetben kiemeljük a régiós helyzetelemzés legfontosabb tanulságait és az ezekből levezethető problémákat, illetve azokat a javaslatokat, amelyek az elvégzett dokumentumelemzések és szakértői interjúk alapján körvonalazódtak. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiája Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának (2.) Helyzetfeltárás fejezete (a 68 oldalnyi szöveges részből összesen 36 oldalon, és a 39 oldalnyi mellékletben) nagymennyiségű, a régióra jellemző konkrét adatot tartalmaz, a szükséges mértékű országos összehasonlításokkal. Ennek alapján összességében jól érzékelhetőek az Észak-alföldi régió jellemzői és sajátosságai. A (3.) fejezet tartalmazza a régió közoktatásának SWOT-elemzését, amelyben rögzítésre kerültek a régió legfontosabb erősségei és lehetőségei, illetve hiányosságai és problémái (gyengeségek és veszélyei). A helyzetfeltáró fejezet részletesen vizsgálja az Észak-alföldi régió közoktatásának társadalmi és gazdasági alapjait, feltételrendszerét és ezek várható alakulását (demográfiai jellemzőit és trendjeit, gazdasági és munkaerőpiaci jellemzőit, továbbá a képzettség, a társadalmi szerkezet, a hátrányos helyzet, a roma népesség, és a szegregáció régióbeli sajátosságait). Részletes elemzés alá kerültek mindemellett a közoktatási infrastruktúra régióbeli jellemzői, illetve a közoktatás és a településszerkezet regionális sajátosságai, az átalakulás lehetséges tendenciái, különös tekintettel a többdimenziós (térségi-települési, egyéni) hátrányos helyzetre és a kistérségi szintű településközi együttműködésekre. A helyzetelemzésben a régió közoktatási feladatellátásának vizsgálata alapvetően tanügyigazgatási jellegű, az elemzett területek között a szervezeti struktúra, és főként az infrastruktúra állapotának vizsgálata domináns, ugyanakkor a közoktatási feladatellátás tartalmi problémáira lényegesen kevesebb, és főként utalás-szintű megállapítás található. A regionális stratégia készítői a kistérségi közoktatás-fejlesztési terveket elsősorban az adott terület közoktatási helyzetére vonatkozó adatbázisként kezelték, nem pedig önálló, területileg adekvát tervezési dokumentumként. A régiós közoktatás-fejlesztési stratégia összeállításában nem támaszkodtak meghatározó mértékben a kistérségi fejlesztési tervekben megfogalmazott célkitűzésekre. Ennek valószínűsíthető oka, a kistérségi közoktatás-fejlesztési tervek alapvetően helyzetleíró jellege és nehezen összevethető, heterogén stratégiai tartalma lehet. A helyzetelemzés során az adatok megyei szintű összehasonlítása mellett meghatározó mértékben alkalmazták a kistérségi szintű összehasonlítást is. Az Észak-alföldi regionális közoktatás-fejlesztési tervben egyébként alig található (átfogó, vagy konkrét) utalás a kistérségi közoktatás-tervezési alapdokumentumokra, láthatóan nem szerepel még távlati törekvés sem a kistérségi fejlesztési tervek egységes módszertanának kialakítására, tanévenkénti felülvizsgálatukra (ez nem volt kötelező és kontrollált elem e régió infrastrukturális pályázatai során sem). Ennek egyik következménye, hogy a régióban nem vált prioritássá a közoktatási mikrotérségek régiós szintű feltárása, ami miatt nincs egyértelmű garancia arra sem, hogy a kistérségi fejlesztési tervekből felhasznált adatok és információk valóságtartalma és aktualitása maradéktalan. A stratégia készítői e hibalehetőségeket nagyon sokrétű párhuzamos adat és információ felhasználásával próbálták semlegesíteni, melyek eredménye az RKFS mellékleteként elhelyezett 39 oldalnyi táblázat és grafikon. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a térség-specifikusság (megyéhez vagy kistérséghez kötöttség) ugyan többé-kevésbé erőteljesen megjelenik a stratégia szinte minden elemében (különösen az állapotfeltárásban), de a területi szempontok prioritásként való

65

érvényesítése, a „hálózatosodás” preferálásának szándéka csak érintőlegesen került megfogalmazásra. Ezt az interjúk által is igazoltan, a régióban egyértelműen determináns hagyományos megye / település térszemlélet okozza (e régióban sajnos még a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia készítőinek jelentős része sem nevezhető régióbarátnak, vagy a „hálózatosodás” elkötelezett hívének). Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a közoktatás gazdasággal illetve társadalommal való kapcsolata egyértelműen determináns hangsúllyal jelenik meg, és lényegében végig is vonul a dokumentumon. Az erősségek, a lehetőségek, a gyengeségek, a veszélyek, továbbá a jövőkép, a stratégiai célok valamint a középtávú fejlesztésre vonatkozó javaslatok bemutatása során meghatározó mértékben jelennek meg a gazdaság és a társadalom igényei, szükségletei, az azokhoz való alkalmazkodás biztosításának igénye. A régiós tervezési dokumentumban (RKFS), a jövőképben (4.1), a közoktatás-fejlesztés regionális stratégiai céljai között (4.2), és a stratégia megvalósítását célzó javaslatok között egyaránt megjelenik az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén (az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének előkészítése, ösztönzése). Amíg a térség-specifikusság, illetve a gazdasági-társadalmi szükségletek és igények következetesen végigvonulnak a stratégián, a stratégiaalkotás szinte összes komponensét érintve, addig a közoktatáson kívüli többi humán közszolgáltatás helye, szerepe és bekapcsolódása a közoktatás-fejlesztésbe már nem teljes körűen dokumentált. A közoktatás-fejlesztési stratégia egészére igaz, hogy a vizsgált közszolgáltatások egy részével csak részlegesen foglalkozik. Egyes közszolgáltatások természetüknél (pl. fenntartók) és a régió jellege miatt (szociális szféra) többnyire konkrétan, de legalább áttételesen megjelennek a stratégia szinte mindegyik fejezetében. A felsőoktatáshoz való kapcsolódás sokoldalú bemutatása szükségszerűen következik e közszolgáltatás régióbeli súlyából (az összesen 70, ebből 34 vidéki felsőoktatási intézményéből 6 jelentős súlyú intézmény található a régióban), de a stratégiakészítők motivációit is tükrözi. Az egészségügy és közoktatás humánszolgáltatások meglévő és lehetséges kapcsolódása is jól dokumentált. Ugyanakkor a közoktatás illetve a művelődés, valamint közoktatás és a civil szféra a kapcsolatának elemzése még nyomokban is alig fedezhető fel, és a felnőttoktatás is csak, mint antiszegregációs színtér jelenik meg az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában. Az egységes közszolgáltatási gondolkodás – amely a humánszolgáltatásokat (közoktatás, szakképzés, közművelődés és sport, egészségügy, foglalkoztatáspolitika) egységben értelmezi – csak nyomokban és áttételesen jelent meg a régiós tervezés során, így ez értelemszerűen még részlegesen sem érhetett össze átfogó rendszerré. Az ez irányú tervezés nem is számol átfogó térségi (kistérségi, megyei, régiós) humánstratégia létrehozásának lehetőségével. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának célrendszere összességében megfelel a régió alapvető problémáinak, valamint a lehetséges közoktatás-fejlesztési irányoknak. Ugyanakkor a tervezési dokumentumok és az interjúk alapján az is megállapítható, hogy a régiós közoktatás-tervezés (OKÉV/OH) és a régiós ÚMFT-tervezés (RFÜ) korrekt és kétoldalú munkakapcsolatának hiánya miatt mindezek legfeljebb csak áttételesen épültek be a régiós akciótervekbe és pályázatokba. Az ÚMFT-tervezés során a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiát nem tekintették szakmai alapdokumentumnak, és az OKÉV/OH szerepét is csak a pályázatok szakmai véleményezésére korlátozták.

66

Mindezek látható következménye ebben a régióban is, hogy a közoktatás-szakmához alig értő fenntartók igényeit a RFT az akciótervek és a pályázatok szintjén már csak a szűken vett infrastrukturális fejlesztésekkel kívánta kielégíteni. E folyamatot tovább erősítette, hogy a közoktatás-szakma tágabb „hálózatelvű” tervezési kontextusokra való törekvése csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében artikulálódott, ami természetesen nem lehetett elegendő a régióban tapasztalható „megye / település” determinizmusok kiegyenlítéséhez. Az Észak-alföldi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájához felhasznált adatbázis összetétele és szerkezete lényegében lehetővé teszi, hogy az 1991-től 2005-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó kép alakuljon ki az Észak-alföldi régió közoktatási helyzetének alakulásáról, a közoktatást befolyásoló demográfiai és társadalmi-gazdasági folyamatokról, illetve azok feltételrendszeréről, hátteréről. A helyzetelemzésben, illetve a mellékletekben szereplő adatok döntő többsége, szorosan kapcsolódik a tartalomhoz. Sajnos a közoktatási ágazat régió-specifikus problémáinak egy részéről az adatok e régió közoktatás-fejlesztési stratégiájából is hiányoznak, vagy nem teljes körűek. A tanulók meghatározó részének hátrányos (és halmozottan hátrányos) helyzete és sajátos nevelési igénye, mint régiós alapprobléma sokrétűen körüljárt, és külön fejezet (2.1.3.3.) foglalkozik a regionális munkaerőpiacon megjelenő veszélyeztetett csoportok helyzetével is, ezek adatháttere viszont csak részlegesen dokumentált a stratégiában. Az e körben meghatározó lemorzsolódás elemzése a szövegben viszonylag sokrétű (főként a 2.1.3.4. „Szegregáció az oktatásban” fejezetben), de részletes adatokat erre vonatkozóan sem közöl a stratégia. A kollégiumi és diákotthoni ellátás adatai ugyanakkor szerepelnek a mellékletben, de itt viszont a szöveges elemzés maradt el. Mindezek miatt a fejlesztési elképzelések (célok, feladatok) egy részének adatháttere is csak részlegesen megalapozott. Az Észak-alföldi régió vizsgált tervezési dokumentumai alapján az alábbiak rögzíthetők: „Az Észak-alföldi Operatív Program 2007-2013.” a régió komplex fejlesztésében kiemelt szerepet szán a közoktatásnak, és ez nemcsak indirekt módon, hanem részletesen kibontva, konkrétan is megjelenik az OP egészében. A közoktatási ágazatot érintő fejlesztési elképzelések komplex módon, a többi humán közszolgáltatással összekapcsolódva, térségi (bár alig „hálózatelvű”) megközelítésben fogalmazódnak meg. E tekintetben az operatív program, jelentős mértékben előremutatóbb, mint a régió közoktatás-fejlesztési stratégiája. Az operatív program egyértelműen támogatja az Európai Unió újrafogalmazott lisszaboni stratégiáját strukturális célokká transzformáló Integrált Irányelvek foglalkoztatási céljai nagy részét, így az oktatás és képzés piaci igényeknek való megfeleltetését is. Az OP 1.1.3.3. iránymutatása („A humán erőforrásba való beruházás növelése a jobb oktatás és szakképzés révén”) elemzi a közoktatás régiós összefüggéseit, sok szempontból az RKFS által is felhasznált adatokra támaszkodva. Az Észak-alföldi operatív program átfogó célja: „Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése.” Az OP átfogó céljából értelemszerűen következik a közoktatási ágazat szempontjából meghatározó jelentőségű 4. számú specifikus cél („A régió humán erőforrásának fejlesztése”), melynek keretei között kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a humán erőforrás minőségi fejlesztésére, oktatási szintjének növelésére, valamint általános egészségi állapotának

67

javítására, mivel egyaránt hozzájárulhatnak a régió versenyképességének növeléséhez és a területi különbségek mérsékléséhez. Mindez alapvetően determinálta az operatív program prioritási tengelyeinek kialakítását is. Az OP közoktatáshoz kapcsolódó beavatkozásai hozzájárulhatnak a közoktatás reformjának megvalósulásához, melynek fő céljai az oktatási eredményesség javítása (versenyképes tudás, oktatási egyenlőtlenségek mérséklése), a közoktatás minőségének (hatékony és befogadó közoktatási rendszer) és struktúrájának megújítása, és a minőségi közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. Az OP a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, ezen keresztül az Észak-alföldi régió versenyképességének növelése érdekében kiemelt prioritásként kívánja biztosítani az egységes színvonalú közoktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is a régió egész területén annak érdekében, hogy a lakosság egészének (különösen a hátrányos helyzetűeknek, ezen belül is a roma lakosságnak) javuljon a képzettségi szintje és egészségi állapota. Az Észak-alföldi operatív program 2008. február 11-én véglegesített akciótervének (ÉAOP AT) 4. prioritása szól a humán infrastruktúra fejlesztéséről. A prioritás (az eredetileg tervezett összeget jelentősen megemelve) 23,320 md. Ft támogatást nyújtott az óvodai, alap- és középfokú oktatási intézmények épületeinek infrastrukturális fejlesztésére. Az 2007-2008. évi AT a kiválasztás szakmai szempontjai meghatározásban az egyértelműen támogatandók közé sorolta az integrált nevelés és oktatás megvalósítását, a többcélú intézményeket, az egységes iskolákat, a magas kapacitáskihasználást és azokat az intézményeket, amelyek pedagógiai tevékenységük során együttműködnek más intézményekkel. Sajnos ezek az előremutató koncepcionális kritériumok a 2009-2010. évi akciótervben már csak részlegesen jelennek meg, ugyanakkor jelentős előnyt biztosítanak a történelmi egyházak, a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok által fenntartott intézmények számára (az e körben 2009-ben tervezett keret 2,5 md. Ft), míg a komplex LHH kistérségi fejlesztésekre csak 1,357 md Ft került beállításra. Az akciótervekben egyébként már nem látható az operatív programban szándék szintjén megjelenő „hálózatelvűség” támogatása. Javaslatok: Az Észak-alföldi régió mozaikszerű közoktatás-tervezési gyakorlata (a regionális tervezés csekély visszahatása, a megyei szintű tervezés hagyományos állapotrögzítő szerepe, a heterogén tartalmú és színvonalú kistérségi és települési szintű tervezési gyakorlat) egyértelműen szükségessé teszi a régióban zajló közoktatás-tervezés összehangolását. Ennek kiemelt fontosságú első lépése lehet a régió jelenleg meglévő közoktatási mikro-térségeinek feltárása (a Nyugat-dunántúli régióban megkezdett, de ott be nem fejezett feltáró munka tapasztalatainak felhasználásával), stabil hátteret biztosítva a hálózatelvű fejlesztés céltudatos és markáns megalapozásához. Ezt követően a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia célrendszerére támaszkodva szükséges megteremteni a régióban egységes kistérségi tervezési módszertan (és ennek monitoring, kontrolling háttere) bevezetésének feltételrendszerét. Rövidtávon határozott előrelépés szükséges, a régió jelentős részében jelenleg egyértelműen determináns hagyományos, az együttműködésben rejlő lehetőségeket jórészt figyelmen kívül hagyó közoktatási feladatellátási felfogás megváltoztatásában. Meg kell teremteni azt a régiós gyakorlatot, mely a hatékonyság, a minőség, az eredményesség és a tanulói esélyek növelése érdekében – főként az aprófalvas kistérségekben – elsődlegesen a kiemelt mikrotérségi centrumok fejlesztésére koncentrálja a régiós közoktatás fejlesztési forrásokat, oly módon, hogy az biztosítsa a még fenntartható, a mikrotérségi hálózatokhoz csatlakozó kistelepülési óvodák és kisiskolák megmaradását is. Meg kell teremteni a régióban a közoktatási ágazat szakmai érdekérvényesítő képességének növeléséhez a megfelelő regionális szervezeti kereteket, és azt folyamatosan működtetni kell.

68

Tovább kell fejleszteni és erősíteni a közoktatás szervezésében, működtetésében, fejlesztésében, szakmai támogatásában, döntéshozatali mechanizmusaiban a régiós szintet. Meg kell teremteni a fenntartói (alapvetően kistérségi többcélú társulási, szükség szerint mikrotérségi intézményfenntartó társulási és intézményfenntartó települési önkormányzati) szinten a felkészült tanügyirányítási döntéshozás tanácsadói személyi hátterét. A pedagógusképzés megújítása, a pedagógiai szakmai szolgáltatások és a pedagógiai szakszolgálatok fejlesztése érdekében tovább kell erősíteni a közoktatási és a felsőoktatási szereplők közötti kapcsolatokat.

69

Mellékletek 1. melléklet Segédtáblázat a közoktatás-fejlesztési stratégia térségspecifikusságának megítéléséhez STRATÉGIA 4.2 A közoktatás-fejlesztés regionális stratégiai céljai

4.2.1.

Az oktatás javítása

tárgyi

Üres, szlogenszerű megjelenítés

Országos oktatáspolitika mechanikus leképezése

Van térségi dimenzió, de csak mennyiségi vonatkozásban

Van térségi dimenzió, problémaorientált kezelés

feltételeinek

Az információs és kommunikációs 4.2.2. technológiák alkalmazásának elterjesztése 4.2.3.

Az oktatási mérséklése

egyenlőtlenségek

4.2.4.

A költséghatékonyság irányítás javítása

4.2.5.

A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátásban

és

az

+

+

+

4.2.6. Az oktatás minőségének fejlesztése

4.2.7.

A pedagógusok fejlődésének támogatása

szakmai

4.2.8.

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása

Forrás: Észak-alföldi Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013 (2006)

70

2. melléklet A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok, prioritások és a gazdaság közoktatási témakörönként megvizsgált kapcsolatának összefoglalása STRATÉGIA 4.2 A közoktatás-fejlesztés regionális stratégiai céljai

Nincs jelentős gazdasági dimenzió

Van jelentős gazdasági dimenzió, de főként csak indirekt módon

4.2.1. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása

4.2.2.

Van jelentős és direkt gazdasági dimenzió

+

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának elterjesztése

+

4.2.3. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése

+

4.2.4. A költséghatékonyság és az irányítás javítása

+

4.2.5.

A kistérség feladatellátásban

szerepe

a

közoktatási

4.2.6. Az oktatás minőségének fejlesztése

4.2.7.

A pedagógusok támogatása

szakmai

+

+

fejlődésének

4.2.8. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása

+

+

Forrás: Észak-alföldi Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013 (2006)

71

3. melléklet A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok, prioritások és a társadalmi rendszerek közoktatási témakörönként megvizsgált kapcsolatának összefoglalása STRATÉGIA 4.2 A közoktatás-fejlesztés regionális stratégiai céljai

Nincs jelentős társadalmi dimenzió

4.2.1. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása

4.2.2.

Van jelentős társadalmi dimenzió, de csak indirekt módon

+

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának elterjesztése

+

4.2.3. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése

4.2.4. A költséghatékonyság és az irányítás javítása

4.2.5.

A kistérség feladatellátásban

szerepe

a

közoktatási

4.2.6. Az oktatás minőségének fejlesztése

4.2.7.

A pedagógusok támogatása

szakmai

Van jelentős társadalmi dimenzió, problémaorientált kezelés

+

+

+

+

fejlődésének

4.2.8. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása

+

+

Forrás: Észak-alföldi Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013 (2006)

72

4. melléklet A közoktatás-fejlesztési stratégia komplex térségfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedése

STRATÉGIA 4.2 A közoktatás-fejlesztés regionális stratégiai céljai

4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4. 4.2.5. 4.2.6. 4.2.7. 4.2.8.

Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának elterjesztése Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése A költséghatékonyság és az irányítás javítása A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátásban Az oktatás minőségének fejlesztése A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása Az egész életen át tartó tanulás megalapozása

ROP Akcióterv 2007-2009. közoktatási rész

ROP Akcióterv 2009-2010. közoktatási rész

van nincs

van nincs

azonos nem

+

+

+

+

azonos nem

ROP ROP társ. megújulás infrastruktúra iskolai közoktatási tartalom infrastruktúra

van nincs

azonos nem

van nincs

azonos nem

+

+

+

+ +

+

+

+ + +

Forrás: Észak-alföldi Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013 (2006)

73

5. melléklet A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közoktatási stratégiában Mellékletben szereplő ábrák, táblázatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Az Észak-alföldi régió népessége megyei bontásban A születések ezer főre jutó száma az Észak-alföldi régióban A halálozások ezer főre jutó száma az Észak-alföldi régióban A természetes szaporodás az Észak-alföldi régióban Korfa nemek szerinti megoszlásban, az Észak-alföldi régióban Egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) Az Észak-alföldi régió termőterületének megoszlása művelési ágak szerint Egy lakosra jutó ipari termelési érték Magyarország megyéiben A teleházak száma Magyarország régióiban Vállalkozási övezetek az Észak-alföldi régióban Az „Ipari Park” cím viselésére jogosult parkok elhelyezkedése az Észak-alföldi régióban A népesség gazdasági aktivitásának változása A regisztrált munkanélküliségi ráta alakulása december hónapban A munkanélküliségi ráta változása megyénkén A relatív munkanélküliségi mutató értéke az Észak-alföldi régió településein A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása az Észak-alföldi régióban A 18 évesnél fiatalabb népesség korévek szerinti megoszlása Kisebbségi önkormányzatok az Észak-alföldi régióban A roma népesség száma az Észak-alföldi régióban A roma népesség aránya az Észak-alföldi régióban Egy pedagógusra jutó óvodások száma A főállású pedagógusok és az általános iskolások számának alakulása az Észak-alföldi régióban Az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) alakulása Magyarország régióiban és megyéiben (ezer forintban A gazdasági szervezetek beruházása (millió Ft) gazdasági ágak szerint A működő gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint területi egységenként Külföldi érdekeltségű vállalkozások Az alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti megoszlása Az alkalmazásban állók számának százalékos aránya gazdasági áganként Az alkalmazásban állók számának abszolút változása ágazatonként Az egyes ipari ágazatok részesedése az iparban alkalmazásban állók számát tekintve Az alkalmazásban állók abszolút számának változása az ipar ágazataiban Az iparban működő társas vállalkozások megoszlása az alkalmazottak száma alapján

Forrás KSH KSH KSH KSH KSH

Kelt, idősor/ állapot 1990-2004. 1990-2004. 1990-2004. 1990-2004. 2001. 2003.

www.ksh.hu KSH

2002.

KSH Magyar Közlöny

2002.

www.gkm.hu

2002.

KSH

1990-2001.

Foglalkoztatási Hivatal

2006.

Foglalkoztatási Hivatal

1999-2004.

Foglalkoztatási Hivatal

2006.aug. 2004.dec.

KSH www.valasztas.hu KSH KSH KSH Oktatás-statisztikai Évkönyv 2005/2006

2001. 2002. 2001. 2001. 2004. 1990-2005.

KSH

1995-2003.

KSH

2004.

www.ksh.hu

2003.jún.

KSH KSH

2004. 2004.

KSH

1997. 2004.

KSH

1997-2004.

KSH

2004.

KSH

1997-2004.

KSH

2002.

74

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

Kiskereskedelmi üzletek száma A vendégforgalom fő jellemzői Magyarországon régiónként A kutató-fejlesztő helyek adatai Infrastrukturális mutatók Távbeszélő-szolgáltatás A lakónépesség gazdasági aktivitása az Észak-alföldi régióban Az érettségizettek és diplomások arányának területi különbségei Az Észak-alföldi régió népességének etnikai összetétele Az óvodák, óvodás gyermekek és pedagógusok számának alakulása régiók szerint Az óvodák, óvodás gyermekek és pedagógusok számának alakulása kistérségek szerint Óvodai nevelés Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali oktatásba Az iskolai oktatásban végzettek Az általános iskolák, tanulók és pedagógusok számának alakulása régiók szerint Az általános iskolák, tanulók és pedagógusok számának alakulása kistérségek szerint Általános iskolai nevelés és oktatás A szakiskolák, tanulók és pedagógusok számának alakulása régiók szerint A speciális szakiskolák, tanulók és pedagógusok számának alakulása régiók szerint A gimnáziumok, tanulók és pedagógusok számának alakulása régiók szerin A szakközépiskolák, tanulók és pedagógusok számának alakulása régiók szerint Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás Gimnáziumi nevelés és oktatás Szakközépiskolai nevelés és oktatás A középiskolai oktatás adatai kistérségenként A szakiskolák és speciális szakiskolák adatai A közoktatási intézmények felszereltsége kistérségenként Számítógéppel ellátott közoktatási intézmények Az Észak-alföldi régió településeinek nagyságkategóriái A települések összesített népességszáma népességnagyságkategóriák szerint Az Észak-Alföld statisztikai kistérségeinek település- és népességszám HEFOP és ROP által támogatott közoktatási intézmények száma

KSH KSH KSH KSH KSH T-star adatbázis

2004. 2004. 2004. 2004. 2004.

KSH

1980-2001.

KSH

1990-2001.

KSH

1990-2001. 2005-2006. tanév

KSH KSH T-star adatbázis

2001. 2004.

KSH

1990-2005.

KSH

1990-2005.

KSH Oktatás-statisztikai Évkönyv 2005/2006

1990-2005. 2005-2006. tanév

KSH T-star adatbázis

2001. 2004.

KSH Oktatás-statisztikai Évkönyv 2005/2006 Oktatás-statisztikai Évkönyv 2005/2006 Oktatás-statisztikai Évkönyv 2005/2006 Oktatás-statisztikai Évkönyv 2005/2006 KSH KSH KSH KSH T-star adatbázis KSH T-star adatbázis KSH T-star adatbázis KSH T-star adatbázis KSH T-star adatbázis

1990-2005. 2005-2006. tanév 2005-2006. tanév 2005-2006. tanév 2005-2006. tanév 1990-2005. 1990-2005. 1990-2005. 2001. 2004. 2001. 2004. 2001. 2004. 2001. 2001.jan.

KSH T-star adatbázis

2005.jan.

KSH T-star adatbázis

2004.

OKM

Forrás: Észak-alföldi Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013. (2006.)

75