Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKS0901 Sajtó- és médiaismeret (Médiapolitika) dr. Agárdi Péter egyetemi tanár
Esti hírműsorok elemzése Magyar Televízió és RTL Klub
Kornhoffer Mónika Levelezős hallgató 2/1 Pécs
Dolgozatomban a Magyar Televízióban és az RTL Klubon látható Híradót hasonlítom össze a 2008. november 24. és 2008. november 30. közötti időszakban. A vizsgálathoz a híradókat videókazettára rögzítettem, melyet később végignéztem. A híradók elemzését tartalmi és mennyiségi elemek figyelembevételével végeztem. A táblázatok elkészítéséhez, szerkesztéséhez az irodalomjegyzékben megadott elemzések voltak segítségemre. A vizsgálatom célja az volt, hogy összehasonlítsam a közszolgálati adón és egy kereskedelmi csatornán látható hírműsorokat. Kíváncsi voltam, hogy vane különbség a két csatorna hírműsorában közölt hírek témájában és hangvételében, illetve mennyire érzik fontosnak a szerkesztők, hogy a hírekben szereplő alrendszerekbe tartozó személyeket megszólaltassák. A vizsgált héten a legtöbbször szereplő hírek a következők voltak: Magyarország 2009. évi költségvetése és ehhez kapcsolódóan a közszféra 13. havi fizetése, a nyugdíjasok 13. havi nyugdíja és a közszféra tüntetése. Ugyancsak sokszor szerepelt a hírek között egy budapesti baleset, ahol gyermekeket szállító kisbuszba rohant egy terepjáró. A külföldi hírek között a legjelentősebbek a gazdasági válsággal kapcsolatos hírek, a Mumbaiban (Indiában) végrehajtott terrorista támadásokkal és túszejtéssel kapcsolatos hírek és a bangkoki repülőtér-foglalással járó, a kormány elleni demonstráció hírei voltak. Külső formai jegyek A két kiválasztott csatorna Híradói külsőleg nagyon hasonlítanak egymásra. Mindkét csatornán a kezdése előtt látható időjelzés, és mindkét hírműsornak állandó zenei és képi szignálja van, melyekben szerepel a földgömb motívum is. A Híradók elején és közepén is láthatunk előzeteseket, headline-okat a hírekről, melyek segítségével megpróbálják a nézők figyelmét felkelteni. A hírek alatt minden esetben látható a hír lényegét kiemelő cím, és mindkét hírműsor végén láthatunk, hallhatunk egy összefoglalót, mely megegyezik a Híradó elején látott előzetessel. Ezen kívül mindkét műsor
2
végén szerepel előzetes a csatornán aznap este vetítendő műsorról, műsorokról. Az MTV-n vasárnap este sporthírek és időjárás jelentés is szerepel a Híradóban, mely más napokon a Híradó után, külön műsorban látható. Az RTL Klubon minden este a hírműsort követi az időjárás-jelentés. Mennyiségi elemzés A megnézett 14 híradót hírenként, híregységenként elemeztem. Különálló hírnek tekintettem azokat, mely kerek, lezárt egységet alkottak és a műsorvezetők, szerkesztők formailag is elhatárolták a többitől. A megvizsgált híregységek különböző hosszúságúak voltak, hosszúságuk 17 másodperctől 2 perc 55 másodpercig terjedt. A következő táblázatban nem fogom egyenként feltüntetni a hírek hosszúságát, csak az adott nap összes hírének hosszát. 1. táblázat. Híregységek száma és hossza naponként percekben MTV 1 Hírek Híradó száma hossza
RTL Klub Hírek Híradó száma hossza
November 24. (hétfő)
16
22:04
18
22:32
November 25. (kedd)
18
23:57
21
23:32
November 26. (szerda)
18
23:12
20
24:48
November 27. (csütörtök)
15
23:26
17
24:45
November 28. (péntek)
18
24:22
18
24:57
November 29. (szombat)
16
18:34
17
21:12
November 30. (vasárnap)
17
17:58
17
24:30
Összesen
118
153:33
128
166:16
Ezek a Híradók átlagosan 17,6 híregységet tartalmaznak és átlagosan 22 perc 50 másodperc hosszúak, de ha egyenként vizsgáljuk őket, akkor láthatjuk, hogy egy-egy műsor hossza nagyon változó. A vizsgált héten, az MTV-n a sporthírekkel együtt nem egészen 18 perces Híradó is volt, míg az RTL Klubon közel 25 perceset is láthattunk. Az MTV-n hétvégén (szombat, vasárnap) a Híradók lényegesen rövidebbek voltak, mint munkanapokon, és majdnem mindig kevesebb hírt tartalmaztak, mint az RTL Klubon.
3
Kiemelt témák és események Az előzőekben volt már szó arról, hogy a csatornák a Híradók elején és közben előzeteseket, headline-okat mutatnak be, hogy a nézőket leültessék és ott tartsák a hírműsor előtt. A vizsgált héten témák szerint táblázatba rendeztem a két csatorna által a hírműsor elején bemutatott előzeteseket. 2. táblázat. A headline-okban kiemelt híregységek témái MTV1
RTL Klub DB (%)
DB
(%)
Belpolitika
3
10,7
2
9,5
Külpolitika
1
3,6
1
4,8
Gazdaság
7
25
3
14,3
Igazságügy, bíróságok
1
3,6
1
4,8
Állam, rend, közbiztonság
3
10,7
0
0
Egészségügy
1
3,6
0
0
Külföld (politika)
1
3,6
0
0
Balesetek, katasztrófák
2
7,1
6
28,5
Bűnügyek, terrortámadás
4
14,3
4
19
Színesek, érdekességek
2
7,1
1
4,8
Egyéb
3
10,7
3
14,3
Kiemelt összes híregység
28
100
21
100
Összes híregység
118
23,7
128
16,4
A táblázatban látszik, hogy az MTV-n a Híradók elején 4 előzetest láthatunk, míg az RTL Klubon csak 3-at. Az MTV-n jellemzően a gazdasági hírek és bűnügyek, terrortámadások szerepeltek az előzetesekben. Az RTL Klubon 28,5%-ban
szerepeltek
különböző
balesetek,
katasztrófák
a
kiemelt
események között és csak ezután következnek a bűnügyek, terrortámadások és a gazdasági események. Az előzetesekben a terrorcselekmények nagy aránya az indiai terrortámadásokkal és túszejtésekkel magyarázható. Hírek formája és megjelenése Azt már láttuk, hogy a vizsgált héten hány híregység szerepelt a hírműsorokban, de azt még nem tudjuk, hogy a hírek hogyan jelentek meg.
4
3. táblázat. Hírek formája a vizsgált napokon MTV1 Hírek % száma Műsorvezető által beolvasott hírügynökségi hír Mozgóképpel illusztrált hírügynökségi hír A csatorna munkatársának tudósítása a nap eseményeiről A csatorna munkatársának tudósítása, tematikus összeállítás valamely eseményről Közvélemény-kutatás/ interjú A csatorna munkatársa telefonon jelentkezik be Összesen
RTL Klub Hírek % száma
4
3,4
2
1,6
39
33,1
41
32
20
17
16
12,5
47
39,8
67
52,3
1
0,8
2
1,6
7
5,9
0
0
118
100
128
100
Legtöbb esetben a csatorna munkatársai által összeállított tudósításokat láthatunk valamely tematikus eseményről, de ugyancsak sokszor fordult elő, hogy a műsorvezető felolvasott egy hírügynökségi hírt, melyet mozgóképpel illusztráltak. Ezekkel a bejátszott filmekkel ugyanúgy fent lehet tartani az érdeklődést, mint a híradó közben bejátszott előzetesekkel. A vizsgált héten a csatorna munkatársai által történő telefonos bejelentkezést csak az MTV-nél láttam. Az élő bejelentkezések a Parlamentből és Brüsszelből, egy esetben pedig – a romániai választásokkal kapcsolatban – Bukarestből történtek. A vizsgált héten nagyon kis számban voltak olyan interjúk, melyek nem részei egy-egy napi vagy tematikus hírnek, illetve közvélemény-kutatások. Hírek téma és érintett terület szerinti megoszlása A vizsgált héten az MTV-n 118, míg az RTL Klubon 128 híregység volt a Híradóban, melyek téma és terület szerinti megosztása a következő táblázatban látható. 4. táblázat. Hírek területi és tematikus megoszlása Téma hazai parlamenti és pártpolitika Magyarország belpolitikája
Magyarország MTV1 RTL Klub
9 1
MTV1
9
Szomszédos Más országok országok 0 0 0 0 0
0
Összesen 9 1 9
5
Téma
Magyarország
Szomszédos Más országok országok 0 0
Összesen 5
RTL Klub
5
MTV1 RTL Klub
0
2
0
2
MTV1
0 0
0 5
0 2
0 7
RTL Klub MTV1 RTL Klub
0 18 19
2 2 0
1 3 3
3 23 22
MTV1 RTL Klub
9
0
1
10
MTV1
9 5
0 0
0 11
9 16
RTL Klub
7
0
10
17
szociális kérdések és egészségügy
MTV1 RTL Klub
4 9
0 0
0 1
4 10
kultúra és művészetek
MTV1 RTL Klub
1
0
0
1
1
0
1
2
MTV1
2
1
0
3
RTL Klub MTV1 RTL Klub
1 0 0
0 0 0
0 0 1
1 0 1
MTV1 RTL Klub MTV1
1 5 2
0 1 0
0 0 0
1 6 2
RTL Klub MTV1 RTL Klub
3 8 5
0 1 0
0 0 1
3 9 6
egyéb (bűntények, balesetek, MTV1 botrányok, katasztrófák, sztárok RTL Klub stb.) MTV1 Összesen RTL Klub
14
1
7
22
24
0
18
42
82
12
24
118
89
3
36
128
Magyarország külpolitikája Világpolitika gazdaság, pénzügy, üzlet igazságügy, bíróságok állam, rend, közbiztonság
oktatás tudomány környezetvédelem fiatalok és gyerekek sport és szabadidő
Mint a táblázat is mutatja, az MTV Híradójában sokkal több hír szerepelt a vizsgált héten a hazai belpolitikáról és a hazai pártpolitikáról, mint az RTL Klubon, ahol legnagyobb számban bűntények, balesetek és botrányok szerepeltek.
Mindkét
adón
–
valószínűleg
a
gazdasági
válságnak
köszönhetően – kimagaslóan sok hír szólt gazdasági, pénzügyi és üzleti témákról. Az RTL Klub ugyan sokat foglalkozott az egészségüggyel, de a hírek nagy része botrányos dologról szóltak (pl. infarktusos férfinek 2 órát kellett várnia a mentőre, hogy átvigye a kórház pár száz méterre lévő kardiológiai osztályára). Kellemes meglepetés volt, hogy az RTL Klubon a vizsgált
6
időszakban több környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos hír szerepelt, mint az MTV és a hírek témája sem volt „botrányt szimatoló”. Most nézzük meg, hogy a hírműsorokban milyen arányban szerepeltek külföldi és belföldi vonatkozású hírek, illetve a belföldi hírek az ország mely területeit érintették. 5. táblázat. Híresemények helyszínei MTV1
RTL Klub DB %
DB
%
Külföld
36
30,5
39
30,5
Budapest
44
37,3
44
34,4
Vidéki város
15
12,7
16
12,5
falu, tanya vidék általában, megye, régió, stb. Összesen
9
7,6
16
12,5
14
11,9
13
10,1
118
100
128
100
A vizsgált héten mindkét csatornán a hírek 69,5%-a belföldi hír volt. A belföldi hírekben legnagyobb arányban budapesti helyszínek szerepelnek, de ugyancsak nagy arányban szerepelnek a vidéki városokban, ill. általában vidéki helyszíneken forgatott hírek. Az MTV-n az RTL Klubhoz képest arányaiban kevés faluban, tanyán történt esemény szerepelt. Belföldi híregységek elemzése Az előzőekben láthattuk, hogy a hírműsorok híreinek kb. 70%-a belföldi hír, így érdemes alaposabban megvizsgálni ezeket a híreket. Igyekeztem minden híregységet csak egy, a rá leginkább jellemző csoportba sorolni. 6. táblázat. A belföldi híregységekben érintett társadalmi alrendszerek
Parlamenti és pártpolitika
MTV1 Hírek száma (%) 10,7 9
RTL Klub Hírek száma (%) 1,1 1
Belpolitika
9
10,7
5
5,6
Külpolitika
2
2,4
0
0
Gazdaság
18
21,4
19
21,3
Jog, igazságszolgáltatás
9
10,7
9
10,1
Állam, rend, közbiztonság, honvédelem
5
6
7
7,9
7
MTV1 Hírek száma (%) 4,8 4
Egészségügy
RTL Klub Hírek száma (%) 10,1 9
Oktatásügy
3
3,6
1
1,1
Kultúra
1
1,2
1
1,1
Közösségek, civil szféra
0
0
4
4,5
Környezet, környezetvédelem
1
1,2
5
5,6
Fiatalok és gyerekek
2
2,4
3
3,4
Sport
8
9,5
5
5,6
Egyéb
13
15,4
20
22,6
Összes belföldi híregység
84
100
89
100
Valószínűleg a már említett gazdasági válságnak köszönhető, hogy a vizsgált héten legnagyobb arányban a gazdasági hírek szerepeltek és csak ezután következtek a politikaiak. Az RTL Klubon még a gazdasági hírek mennyiségét is
megelőzte
az
egyéb
kategóriába
tartozó
hírek
(pl.
balesetek,
bűncselekmények, stb.). Legkevésbé az oktatással, kultúrával és fiatalokkal foglalkozó hírek szerepeltek a hírműsorokban. Vizsgáljuk meg, hogy az egyes csatornák a különböző híregységekben milyen és mennyi társadalmi ágenst szólaltatnak meg. 7. táblázat. Megszólaltatott társadalmi ágensek a belföldi híregységekben
Államfő (Sólyom László)
MTV 1 Megszólalások száma 3
(%) 2,9
RTL Klub Megszólalások (%) száma 0 0
Kormányfő (Gyurcsány Ferenc)
1
1
0
0
A kormány tagjai
3
2,9
5
3,4
MSZP-politikus
3
2,9
3
2,1
SZDSZ-politikus
2
2
1
0,7
BP főpolgármestere (Demszky Gábor)
0
0
0
0
Baloldali önkormányzati politikus
1
1
0
0
Egyéb baloldali politikus
0
0
0
0
Az ellenzék vezetője (Orbán Viktor)
2
2
0
0
Fidesz-politikus
8
7,8
5
3,4
KDNP-politikus
0
0
0
0
MDF-politikus
1
1
1
0,7
Jobboldali önkormányzati politikus
1
1
1
0,7
8
Egyéb jobboldali politikus Önkormányzati politikus párthovatartozás feltüntetése nélkül Gazdasági aktorok
MTV 1 Megszólalások száma 0
RTL Klub Megszólalások (%) száma 0 0
(%) 0
1
1
11
7,7
14
13,8
10
6,9
Kulturális szféra
1
1
0
0
Igazságszolgáltatás, jogrendszer
10
9,8
6
4,1
Rend- és biztonságvédelmi szervek
9
8,8
16
11
Egészségügy
3
2,9
9
6,2
Oktatásügy
2
2
7
4,8
Minisztériumok, országos intézmények
4
3,9
9
6,2
Érdekvédelem
4
3,9
4
2,8
Egyházi személyiségek
0
0
1
0,7
Civil szféra
3
2,9
9
6,2
Szakértők
6
5,9
17
11,7
Polgárok intézményi szerep nélkül
20
19,6
30
20,7
Összes megszólaltatott
102
100
145
100
Összes belföldi híregység
84
121,4
89
162,9
Az RTL Klub híreiben jól láthatóan sokkal több személyt szólaltatnak meg, mint az MTV-n. Az RTL Klubon minden belföldi híregységre átlagosan több mint másfél szereplő jut, ezzel szemben az MTV-n csak néhány belföldi hírre jut egynél több szereplő. A táblázatból láthatjuk azt is, hogy az RTL Klub főleg az utca emberét, szakértőket, vagy a rend- és biztonságvédelem embereit szólaltatták meg. Az MTV-n is fontos szerepet kapnak az egyszerű polgárok és a rend- és biztonságvédelem emberei, de itt szakértők helyett a gazdasági szféra és igazságszolgáltatás szereplői jutnak legtöbbször szóhoz. Most nézzük meg, hogy a két csatorna számára mennyire fontos a belföldi hírekben a politikusok megszólaltatása. 8. táblázat. Megszólaltatott politikusok párthovatartozás szerint
Kormány tagja
MTV1 Megszólalók száma 4
(%) 19
RTL Klub Megszólalók (%) száma 29,4 5
9
MTV1 Megszólalók száma 4
MSZP-politikus
RTL Klub Megszólalók (%) száma 29,4 5
(%) 19
SZDSZ-politikus
2
9,6
1
5,9
Fidesz-politikus
10
47,6
5
29,4
KDNP-politikus
0
0
0
0
MDF-politikus
1
4,8
1
5,9
Összes megszólaltatott politikus
21
100
17
100
Összes megszólaltatott
102
20,6
145
11,7
Az RTL Klubon arányaiban kevesebb politikus szerepelt a vizsgált héten, viszont a szerepeltetett pártok, ill. a kormány tagjainak aránya teljesen megfelel a korrekt és egyoldalúságtól mentes tájékoztatásnak. Ezzel szemben az MTV-n az arány kicsit érdekesebb. Első ránézésre azt látjuk, hogy a Fidesz politikusai
szólaltak
meg
legtöbbször
a
belföldi
híregységekben,
de
lényegesen korrektebb arányt kapunk, ha elkezdjük alaposabban megvizsgálni a számokat. Mivel a kormány tagjai és az MSZP politikusai ugyanazt az oldalt képviselik, ezért az ő százalékaik összeadhatók, így a kormányoldal aránya 38%-ra nő. Ha figyelembe vesszük, hogy az SZDSZ-es politikusok főleg a költségvetés sarokszámaival kapcsolatos MSZP-SZDSZ megegyezés, majd a parlamenti szavazás kapcsán szólaltak meg a MTV-n a Híradókban, akkor egyértelműen látszik, hogy az ő százalékaikat is hozzá lehet adni a kormányoldal százalékaihoz, amely így 47,6% lesz, pontosan annyi, mint a fideszes
politikusok
megszólalásának
aránya.
Az
MDF-es
politikus
megszólalását nem sorolnám be sem a kormányoldalhoz, sem az ellenzékhez, ugyanis az adott héten az örökösödési illeték eltörlésének megszavazásához szólt csak hozzá, melyet pozitívan értékelt, viszont sajnálatát fejezte ki, hogy az áfa törvényt nem változtatják meg az ő indítványuk alapján, így ezt a hozzászólást ugyanúgy be lehetne sorolni a kormányoldalhoz, mint az ellenzékhez. A politikusok leggyakrabban sajtótájékoztatókon, vagy az országház folyosóin szólaltak meg, így a közeg semlegesnek mondható. A vizsgált hírekben a
10
politikusok viselkedése és híradós felvezetése is megfelel a korrekt politikai tájékoztatás szabályainak. Eredetileg terveim között szerepelt egy olyan táblázat elkészítése is, melyben kimutattam volna, hogy a két csatorna hírműsoraiban mennyi a kormányoldallal, illetve az ellenzéki oldallal szemben kritikus vagy rá nézve kedvezőtlen híregységek aránya a belpolitikai vonatkozású híranyagokban. A táblázatot el is kezdtem készíteni, de a 4. nap után már feleslegesnek éreztem, ugyanis egyértelműen tapasztaltam, hogy azok a hírek, melyekben az ellenzék politikusai szólaltak meg erősen kritikusak, vagy negatívak voltak a kormányoldalra nézve, viszont azok a híregységek, melyekben kormányoldali politikusok szólalnak meg az ellenzékkel szemben voltak kritikusak, bírálóak. Ezek alapján megállapítottam, hogy a kormány
oldal és az ellenzék
egymással szembeni negatív kritikáinak aránya lényegében 1:1. Konfliktusok, erőszak és bulvárosodás a hírekben A televíziós csatornákat elborította az erőszak és a bulvár, ezért kíváncsi lettem arra, hogy mindez mennyire van jelen a híradókban, a hírekben. Konfliktusosnak tekintettem azokat a híregységeket, amelyek számomra egyértelműen
megállapítható
érdekütközésekről
szóltak.
Ebben
természetesen benne vannak a parlamenti pártok közötti nézetkülönbségek és a hivatal és kisember közötti vitás helyzetek is. A konfliktusokat két csoportba soroltam. Az egyikben azok szerepelnek, ahol volt fizikai erőszak, a másikban meg azok, ahol csak verbális, kommunikációs ütközések voltak. 9. táblázat. A híregységekben szereplő egyértelmű konfliktusok MTV 1 Fizikai ütközés, erőszak, fegyveres harc, háború Szimbolikus, kommunikációs, parlamentáris ütközés Összes konfliktusos hír Összes hír
DB
(%)
RTL Klub DB (%)
5
12,5
13
25,5
35
87,5
38
74,5
40
100
51
100
118
33,9
128
39,8
11
A vizsgált héten a híradók közel 40%-ában található valamilyen erőszak vagy konfliktus. A látható fizikai erőszak nagyobb arányban szerepel az RTL Klub híradóiban, mint az MTV-ben. Ebből levonhatjuk azt a következtetést is, hogy az RTL Klub sokkal szívesebben jelenít meg a képernyőn erőszakos jeleneteket, harcot, mint az MTV. Ahhoz, hogy a híregységeket bulvárosodás szempontjából is meg tudjuk vizsgálni, a következő kategóriákba soroltam őket: -
Komoly tájékoztatás: fontos információt tartalmazó, jelentős hírek.
-
Kétértékű: bulvárhoz közeli témák, vagy olyan hírek, melyek tartalmuk alapján a komoly tájékoztatás kategóriába tartoznának, de a felvezetés és a „tálalás” elvitte a hírt bulvár irányba (pl. gyermekeket szállító busz balesete után másnap azzal tértek vissza a hírre az RTL Klub Híradójában, hogy megkérdőjelezték a mentők mentési sorrendjét – csak legutolsónak kezdték el a halottnak tűnő kisfiú újraélesztését).
-
Bulvár: kis színes hírek, nagy katasztrófák, stb.
-
Jelentéktelen: alacsony hírértékű hírek (pl. mi lett a Fővárosi Állat- és Növénykert orrszarvújának a neve).
Mivel a kategóriák nem különülnek el élesen egymástól, ezért a híreket szubjektív megítélés alapján soroltam be. 10. táblázat. A bulvár jelenléte a híradókban DB
MTV1 %
RTL Klub DB %
Komoly tájékoztatás
72
61
65
50,8
Kétértékű
31
26,3
42
32,8
Bulvár
5
4,2
7
5,5
Jelentéktelen
10
8,5
14
10,9
Összesen
118
100
128
100
Az MTV-n a Híradók 61%-ban komoly, színvonalas hírek szerepelnek, míg ez az arány az RTL Klubon csak 50,8% volt, viszont az RTL Klubon sokkal több kétértékű hír szerepel, mint az MTV-n. 12
Az RTL Klub hírműsoránál megfigyeltem, hogy legtöbbször a balesetekkel, bűncselekményekkel kapcsolatos hírek felvezetése már-már bulvárba hajló, és az is feltűnt (lásd a 4. táblázatot), hogy ezen a csatornán a vizsgált időszakban az egyéb (bűntények, balesetek, botrányok, katasztrófák, stb.) témával foglalkozó hírek szerepeltek a legtöbbet. Amíg az MTV híradójában (2008. nov. 25.) egyetlen összefoglaló hírben számoltak be az előző napi hóesés miatti balesetekről, addig az RTL Klubon mindegyik balesetnek különálló hírt szenteltek – mozgókép illusztrációval – a műsor szerkesztői. De mint a 2. táblázatban látható, az RTL Klubon az előzetesekben a vizsgált időszak majdnem mindegyik napján szerepelt legalább egy baleset vagy bűnügy. Összefoglalás A vizsgált időszak adatai alapján megállapítottam, hogy politikai szempontból mindkét csatornán korrekt, pártatlan tájékoztatást kapunk. De ha nemcsak a politikai szempontokat vesszük figyelembe, hanem a hírek válogatását, felvezetését és „tálalását” is, akkor úgy gondolom, hogy az MTV Híradója sokkal korrektebbül tájékoztatja a nézőket, mint az RTL Klubé, melyben sokszor szerepeltek olyan hírek, melyeknél inkább a botrány a lényeg. Ilyenek például az előzőekben említetteken kívül: másfél milliárdos kedvező hitel állami garanciával a parlamenti pártoknak székház vásárlására (2008. nov. 24.), szülő támadt edzőre (2008. nov. 25.), életveszélyesnek nyilvánított óvodákban tartanak óvodai foglalkozásokat (2008. nov. 26.), érfogót hagytak a betegben, akivel a kórház ugyan megegyezett, de közben a kórház megszűnt, a jogutód meg nem tud (akar) fizetni (2008. nov. 28.). Az RTL Klub hírszerkesztőinek sajátságos válogatási szempontjait mutatja az is, hogy nem számolt be Juhász László újságíró, történész haláláról (MTV – Híradó, 2008. nov. 24.), ezzel szemben 2 nappal később Flipper Öcsi halála szerepelt itt is a híreik között. A nézettségi adatok alapján úgy tűnik, hogy a nézők nagy részének tetszik ez a típusú tájékoztatás. Sajnos 48. heti adatokat nem találtam, de a
13
49. hét adatai szerint a legnézettebb hírműsor az RTL Klub híradója volt és a csak harmadik helyen szerepel az MTV híradója. A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a nézők tájékoztatása politikai korrektség szempontjából mindkét csatornán megfelelő, de az érdeklődés egyre inkább a bulvár jelleg felé tolódik. Ez vagy azért lehetséges, mert a nézőket jobban érdekli a felszín, a botrány, mint az értékes, színvonalas, vagy a mindennapjaikat érintő politikai hír, vagy azért mert a csatornák tudatosan ebbe az irányba terelik a nézők igényeit. De mindkét lehetőség együtt jár azzal a komoly veszéllyel, hogy a nagyobb nézettség érdekében csökkenni fog a hírműsorok színvonala.
14
Irodalomjegyzék http://nezettseg.blog.hu/2008/12/09/hirmusorok_nezettsege http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_04_tel/01_hiradok/01.html http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_03_osz/06_hiradok/01.html
15
