A KÓS KÁROLY SZAKKÖZÉPISKOLA DIÁKLAPJA SEPSISZENTGYÖRGY II. ÉVFOLYAM, I. SZÁM
2 0 0 8 .
D E CE M B E R
Eseménynaptár A TARTALOMBÓL
Irodalom
2
Kreatív sarok
2
December 16. – Kós Károly születésnapja
3
Kós Károly és a Székely Nemzeti Múzeum
4
Háromszéki óriások 5 Bölöni Farkas Sándor Bepillantás Bölön történetébe
5
Ismerkedjünk településeinkkel - Árkos
6
Köztéri szobrok Sepsiszentgyörgyön - II. Rákóczi Ferenc
6
Magyar származású Nobel-díjasok
7
Miért nincs matematikai Nobel-díj?
7
Humor
8
•Mátyás király könyvei a Székely Nemzeti Múzeumban: Szeptemberben, a magyar tanárnı kíséretével iskolánk tanulóinak egy csoportja ellátogatott a Székely Nemzeti Múzeumba, hogy megnézze azt a vándorkiállítást, amely a legendás Mátyás király kódexeit és könyveit mutatta be. •Az 56-os forradalom és szabadságharc tiszteletére tartott emlékünnepség: Október 23-án került sor a IX.A és X.A osztályos tanulók ünnepi mősorára. Az esemény hangulatát megilletı szavalatok hangzottak el 56 szellemét idézve, melynek a korabeli filmkockák és a Beethoven zenemő háttérben hallható részletei külön színt kölcsönöztek. • Kriza János Balladamondó Verseny: 2008 október 2426 között iskolánk dísztermében került sor az országos balladamondó versenyre. A már 8-dik alkalommal megszervezett rangos rendezvényen ötvennégy szavaló vett részt. Iskolánkat Kertész Judit IX.B, Nagy Andrea X.A és Rétyi Kinga XIII.D osztályos tanulók képviselték. Kertész
Judit Görögfi Gyurica mezıségi népballadát bemutató szép elıadását a zsőri dicséretben részesítette, Rétyi Kinga balladamondását különdíjjal, könyvajándékkal jutalmazták. • Gólyabál-beszámoló: Idén is a végzıs osztályok rendezték meg a Kós Károlyban immár hagyományossá vált gólyabált november 14-én. A több éven át bevált szokás szerint rendeztük meg az ünnepséget. Versenysorozattal kezdtük, amit egy rendkívül jó bulival zártunk. A gólyabálra az iskola éttermében került sor, a teremben szép számú nézıközönség győlt össze. A IX.A, IX.B, IX.C és a IX.D osztályból négy-négy gólya vett részt a megmérettetésben. Ez egy vetélkedıvel kezdıdött, majd ezt követte az almaevés. A viccírás és annak elıadása nagyon mulatságos volt. A legutolsó versenyszám a vízhordás volt: ezt egy kiskanál segítségével kellett „végrehajtani’. A versenyszámokat tanáraink és diákjaink pontozták, figyelembe véve az egész heti gólyaprogramot is. A gólyahét próbáit ügyesen kiállták a gólyák. Elsı nap a IX.A pirosban, a IX.B kékben, a
IX. C zöldben és a IX. D sárgában jelent meg. A második és harmadik nap az osztály címerének és hozzájuk illı himnusznak az elkészítése volt a feladatuk. A rendezvényen sor került a tombolanyertesek díjainak kiosztására is (ami egy-egy szelet torta volt). A rendezvény fénypontja a jól sikeredett buli, ami egyben zárta is az összejövetelt. Hisszük, hogy mindenki elégedetten gondol vissza a 2008-as Gólyabálra. • Honfoglaló és StarCraft verseny: december 2-án tartottuk, az info-laborban. A Honfoglaló verseny gyıztese Váncsa Attila, XII.G, díja egy 2 GB-os Flash memória, a második Páll István a XIII.E osztályból, díja egy 1 GB-os Flash memória, míg Bíró Károly, XI.E a harmadik, egy újraírható DVD-t kapott. Hasonló díjakkal büszkélkedhettek a StarCraft nyertesei is: elsı helyezett: Virág Levente, X.C, második: Bíró Cosmin, XI.A, harmadik: Kari Róbert, X.A. Köszönjük szépen a Perspektíva Alapítványnak a szép anyagi támogatást. Rétyi Kinga, XIII.D Daragics Tamás, IX.A
szos szalmából, szüret végeztével: szılıbıl. E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya. Az adventi koszorút az észak-német területeken, fıleg protestáns környezetben készítették századunk elején, majd Ausztriában is népszerővé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon fıleg a második világháborút követı idıben vált szokásossá templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni. Ez a szokás idıvel annyiban módosult, hogy a gyertyák száma
négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. A rajta lévı gyertyák a karácsony elıtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelıknél. Az adventi koszorú ma is az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma, melynek rengeteg változata létezik. A www.fashion-era.com/
Az adventi koszorú András napjához legközelebb esı vasárnap és december 25. közötti négy hetes idıszak advent ünnepe. Az elsı adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Egy óriási fenyıkoszorút függesztett a plafonra, és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára. A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján is, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelı Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével: kalá-
Christmas/christmas_ crafts_stencils_ designs.htm olda-
lon az adventi idıszak minden napjára találhatsz más és más sablont, amit kinyomtatva majd kivágva, hóspray-vel az ablakodra varázsolhatsz.
2 OLDAL
BETLEHEMI KIRÁLYOK József Attila Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem! Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. ùgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Fõtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! 1929. december.
IRODALOM Ady Endre: Karácsony – Harang csendül... I. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének. Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumban A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba' Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma. II. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívbıl – Úgy mint régen – Fohászkodni, De jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. III. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. Ez a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erı hatná át A nagy mindenséget. Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra.
Reviczky Gyula: Karácsonykor A zúgolódás, gúny, harag Rég halva már szívemben. Egy szóval sem panaszkodám A kis Jézuska ellen. Nem vádolám balgán azért, Hogy engem kifelejtett. Hogy nem hozott ajándékot, Szemem könnyet nem ejtett. Lelkem nyugodtan, csöndesen Átszáll a nagy világon. Imádkozom, hogy Jézusom Minden szegényt megáldjon. Ágyamra dılök s álmodom Egy régi, édes álmot: Boldog, ki tőr és megbocsát, S ki szenved, százszor áldott!
Balogh József: Karácsony Karácsony fényei égjetek, Komorak úgyis az életek. Betlehem melege, légy velünk, Amikor vétlenül szenvedünk, Csillagod mutasson fény-utat, Virrasszon hószínő álmokat. Vigyázzon népekre mindenütt, Küldjön a világnak friss derőt. İrködje szegények sóhaját, Szép legyen akár egy rózsaág. Karácsony fényei, jöjjetek, Szívünket békesség töltse meg: Szeretnénk boldognak látszani S lehetnénk egymásnak társai.
ILLATOS ZSÁKOCSKA ÉS KERESZTSZEMESSEL DÍSZÍTETT PÁNT
PAJKOS
Ezt a kis zsákot elkészíthetjük ajándékba, vagy dísze lehet lakásunknak. Szegfőszeggel, narancshéjjal és fahéjjal van megtöltve, így kellemes karácsonyi illatot áraszt. A hímzéshez piros színő panamából szabjunk ki egy kb 15x15cm-es téglalapot. Jelöljünk be rajta egy 11x14cm-es téglalapot. Hajtsuk félbe hosszában és az egyik oldal alsó részén hímezzük ki a mintát arany hímzıfonallal. Vágjuk le a pana-
ma széleit a jelöléseknél. A felsı szélén hajtsunk be kétszer 0,5cm-t, vasaljuk le és tőzzük meg mm-esen. Hajtsuk félbe hoszszában, és az alját és az oldalát varrjuk össze talpszélesen. Tisztázzuk el cikk-cakk öltéssel. A tetejétıl kb. 2,5 cm-re varrjunk végig nagy öltésekkel hímzıfonallal, töltsük meg a zsákot fahéjjal, narancshéjjal és szegfőszeggel, majd húzzuk
össze a zsákocska száját, és kössünk rá masnit. Ezzel a pánttal díszíthetjük az ajándékok csomagolását, esetleg az ajtót stb. A mintákat tetszıleges hosszúságban és számban varrhatjuk a pántra. Ugyancsak piros panamából szabjunk ki 8cmx100 cm-es pántot. Szegjük be körben kétszer 0,5cm-esen és hímezzük rá a mintát. www.varrohaz.hu
3 OLDAL
1883 – DECEMBER 16. – KÓS KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA Az erdélyi kultúra meghatározó személyisége, az építészként, grafikusként, könyvkiadóként és szépíróként is jelentıs alkotó, KÓS KÁROLY (Temesvár, 1883. dec. 16. – Kolozsvár, 1977. aug. 6.) a budapesti Mőegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Erdélyt bejárva tanulmányozta a népi építészet hagyományait, amelyeket élete során valamennyi alkotásában alkalmazott. Elsı építészi munkáit Zrumeczky Dezsıvel közösen készítette; például az óbudai református templom és parókia (1908-1909), valamint a budapesti Állatkert pavilonjainak (1909-1912) terveit. 1910-ben maga és családja részére Kós Károly felépítette a késıbb legendássá vált Varjúvárat Sztánán, Kalotaszeg szívében. A XX. század elsı másfél évtizedében tervezte a városmajori iskolát, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, a kispesti Wekerle lakótelep fıterének
néhány épületét. Az elsı világháború alatt két évet töltött Törökországban a konstantinápolyi Magyar Intézet munkatársaként; itt tanulmányozta a bizánci és muzulmán építészetet, amirıl 1918-ban nagyszabású várostörténeti monográfiát jelentetett meg Sztambul címmel. A két világháború közötti idıszakban az erdélyi magyarság kulturális és politikai életének megszervezését, a magyar kisebbség összefogását és aktivizálását tőzte ki célul. A Varjúvárban nyomdát rendezett be, és színes metszetekkel illusztrált könyveket adott ki, például az Erdély kövei (1922) illetve az Atila királról ének (1923) címőeket. 1924-ben megalapította az Erdélyi Szépmíves Céhet,
amely erdélyi írók mőveit adta ki, szerkesztette az Erdélyi Helikon címő folyóiratot. Szépírói tevékenysége egyre jelentısebbé vált, de a regények, drámák mellett építészeti, néprajzi tanulmányokat is közölt. Utóbbiak közül a legjelentısebb A lakóház mővészete (1928) címő, amelyben az egészséges, esztétikus falusi életkörülmények megoldására tesz javaslatot korszerő, de mővészi értékő és helyi anyagokat felhasználó típusterveket is közreadva. Mezıgazdasági koncepciójának gyakorlati és intézményes megvalósítására szolgált a bábonyi mezıgazdasági iskola és mintagazdaság létesítése 1936ban. Ezek és a Varjúvár a második világháború áldozatai lettek. A háború után több kiadásban is megjelent Mezıgazdasági építészet címő mőve a kollektív gazdálkodás alternatíváival, az azokhoz kapcsolódó építészeti megoldásokkal foglalkozik, gazdagon illusztrálva, konkrét példákat közölve. Élete hetvenedik évében vonult nyugállományba, de alkotó tevékenységét haláláig folytatta.
Sztána - Varjúvár Sztána település híres épülete a Varjúvár. Kós Károly (1883-1977), ismert tervezı, grafikus, néprajzkutató, író és politikus, Kalotaszeg kitőnı ismerıje nem véletlenül választotta magának ezt a helyet. Csodaszép környezetben búvik meg a Varjúvár. Kós Károly igazán itt érezte jól magát, itt volt otthon. Ez a vár volt az alkotómőhelye. A Sztána-völgye festıi hely, hiszen szomszédságában a Riszeg-tetı, a Csiga-domb, arrébb pedig a Vlegyásza magasodik. A falutól nem messze található a Varjúvárnak nevezett kis kúria, ahol szívesen tartózkodott, és sokat alkotott Kós Károly. A Varjúvár csak gyalogosan közelíthetı meg, a falutól – a mezın keresztül – körülbelül egyórás séta. Az állomástól egy sáros, bozótos út kanyarog a hegy felé. Hármas tagolása tőnik fel elıször. Elsınek mindjárt a vastag falú, kerek torony, magas kúpos zsindelytetejével. A középsı rész leginkább egy házra emlékeztet. Bal oldali szárnyát pedig nyilvánvalóan elsısorban konyhának, raktározási célra, gazdasági épületszárnyként használják. A három egységet kisebb épületrészek kötik össze. A bejárat - mint egy pici várkapu - a középsı traktus falát díszíti. Felette egy pléhtáblácskán a házszám: 133. A kerek torony terméskıbıl épült, látszik, hogy erıs
fala van. Kicsi, spalettás ablakok díszítik. Biztos, itt van a várkapitány szobája! A ház mögé kerülve gyönyörő hátsó udvarra jutunk. Az egyik ablak tetején darazsak vertek tanyát. A hátsó, az udvari bejárat mellett tőzifa van felhalmozva. Felette a zsindelytetıt faragott-festett oszlopok tartják. Egy szegletben kıbıl épített pad várja a diskuráló vendégeket. Az épület mögött meredeken emelkedik a hegy. Kıfal, mint kerítés simul rá, így védi a házat. A természet és az emberi alkotás gyönyörő összhangja ez. A Pestrıl 1911ben hazatérı Kós Károly a transzszilvanizmus érdekében és a haladó erdélyi öntudat ápolására képes
hetilapot alapított Sztánán. A Kalotaszeg címő lapot Bánffyhunyadon nyomtatták, a szerkesztıség a Varjúvárban mőködött. Mások mellett Móricz Zsigmond és Ady Endre is felkérést kapott a közlésre, ezzel a szöveggel: a tisztelt író úrnak bárhol található írását a Kalotaszeg leközölheti minden elıleges bejelentés vagy figyelmeztetés nélkül, s ezzel szemben a fımunkatárs úr ingyen és bérmentve kapja rendesen a lap tiszteletpéldányát. A Varjúvár közelében épült a szintén Kós Károly által tervezett Szentimrei-ház. A házat annak idején elkobozták, de 1997-ben az örökösök visszakapták, létrehozva a Szentimrei Alapítványt azzal a céllal, hogy a kalotaszegi emlékeket, értékeket felleltározza, népszerősítse és viszszahozza a köztudatba. Szentimrei Jenı költı – aki Kós Károly jó barátja volt -– így írta le ezt a tájat: Nagyon nyíltkék az ég itt, Dombosok és tölgyesek, S a tölgyek dombos lombján Harsány szajkó fecseg. Fő közt kéken csilingel Millió kis harang, Imát hadar a csöndben Az ér a sás alatt
4 OLDAL
Kós Károly által tervezett épületek Sepsiszentgyörgyön
Református Leányiskola és bentlakás. Ma iskolánk épületcsoportja
Kós Károly és a Székely Nemzeti Múzeum Köztudott volt Kós Károly és Sepsiszentgyörgy városának jó kapcsolata. Jó emberének tudhatta Gödri Ferenc polgármestert, László Ferenc és Csutak Vilmos múzeumıröket, Malmos Andor mérnököt, dr. Fogolyán Kristóf fıorvost, a késıbbiekben fiát, a szintén orvosi hivatást választó dr. Fogolyán Miklóst, valamint dr. Kabay Gábor ügyvédet. Hogy mennyire megszerette ezt a várost, és milyen mértékben kötıdött hozzá, mutatja az a sok terv, mely rajzasztalán született. Ezek jelentısebb része szerencsésen meg is valósult, s ma is áll.
PAJKOS
Négy évvel a múzeum alapítása, két és fél évvel ma is használatos nevének felvétele után özvegy Cserey Jánosné Zathureczky Emília 1879. szeptember 15-én a székelységnek adományozza a máris jelentısnek számító győjteményt. A székely nép körében ismételten fellobbant a vágy, hogy történelmi emlékei
és természeti kincsei megırzése Választásuk jóváhagyását azzal valamint bemutatása számára indokolták, hogy új múzeumi épületünk mind a mővészi köveállandó épületet emeljen. Az 1890. május 1. óta megin- telményeknek, mind pedig annak dult rendszeres győjtés, adakozás, a nagyfontosságú kulturális hivaadományozás eredménnyel járt, tásnak megfeleljen, melyet Szé1 903 ı szén az igazgató- kelyföld mővelt társadalma régóta választmány a leendı múzeum és teljes joggal hozzáfőz. épülete számára a Piac-térrıl a Brassóba vezetı országút mentén egy majdnem háromholdas telket vásárolt. Látva a feltételek teljesülését, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Fıfelügyelısége elıbb Dvorák Ede mőépítészt, majd dr. Hültl Dezsı mőegyetemi tanárt kérte fel, hogy terveznék meg a múzeum épületét. Hültl az általános tervrajzot és a homlokzati látképet el is készítette. Az igazgató-választmány látva a barokkos homlokzatot és tapasztalva az egy éve húzódó részletes kiviteli tervek hiányát, úgy döntött, más építészt keres. Olyat, aki a kialakítandó nemzeti, magyar építımővészet szellemében készíti a terveit. ĺgy találtak rá Kós Károlyra.
1910 ıszén KÓS a tıle megszokott vehemenciával látott munkához. Építész elıdjével ellentétben ı tudta, hogy mit kell csináljon: a székely nemzetnek múzeumot... Igazi székely épületet. Az elkészült épület nemcsak múzeuma, de temploma lett a székelyek történelmének és tudományos emlékeinek. Ez szinte szó szerint igaz, mert Kós olyan építészeti elemeket is felhasznált terveiben, melyek templomok egyes jellemzı részeit jelenítették meg. Az építkezés folyamán igyekezett elérni azt a kijelölt célt, hogy lehetıség szerint minden anyag székelyföldi és minden mesterember székely legyen.
5 OLDAL
Háromszéki óriások - Bölöni Farkas Sándor (1795 - 1842) 1795. december 14-én született a háromszéki Bölönben Bölöni Farkas Sándor író és utazó, aki elsıként számolt be magyarul az Egyesült Államokról. Székely kisnemesi családból származott, a bölöni eleinte nemesi elınév volt. Középiskoláit Kolozsvárott végezte, 1812-15 közt az unitárius fıiskolán bölcsészetet és teológiát, 1815-16-ban az evangélikus líceumban jogot tanult. Németül, franciául, olaszul, spanyolul és angolul is beszélt, verseket írt, és mőfordítással is kísérletezett, Goethét és Schillert téve át magyarra. Bár tehetségét Kazinczy is értékelte, mővei nem jelentek meg, nem is maradtak az utókorra. Bölöni Wesselényivel lett joggyakornok a marosvásárhelyi királyi táblánál, akivel össze is barátkozott, majd 1817-30 közt az erdélyi fıkormányszék írnoka lett. Egy ideig testır volt Bécsben, majd Pesten vizsgát tett osztrák polgári jogból. Visszatérve Kolozsvárra, az erdélyi udvari kancelláriára került, csak 1838-ban nevezték ki fogalmazónak. Az 1830-as évek elején kibontakozó reformmozgalom jelentıs erdélyi képviselıjeként érzékelte Erdély elmaradottságát még Magyarországhoz képest is. Barátai közé tartozott Wesselényi Miklós, Széchenyi István és Döbrentei Gábor, tagja volt a kolozsvári tudós körnek, amely Kırösi Csoma Sándor ázsiai útját támogatta. Maga is hasonló terveket szıtt, ám sikertelenül próbált Humboldt szibériai expedíciójához csatlakozni. Végül kelet helyett nyugatra ment, Béldi
Ferenc gróf útitársaként jutott el NyugatEurópába és Észak-Amerikába. Készülve az útra, eladta bölöni örökségét, földrajzi, történelmi, jogi mőveket olvasott. 1830. novemberében indultak Kolozsvárról, Pozsonyon és Bécsen át Német-, majd Franciaországba, innen Belgiumba, Hollandiába és NagyBritanniába - Bölöni írt elıször magyarul Skóciáról és Írországról. Kilenc hónap után, 39 nap alatt átkeltek az óceánon s nyolcvan napot töltöttek az Újvilágban. New Yorkból bejárták az Egyesült Államok keleti és Kanada déli vidékeit, Washingtonban Andrew Jackson elnökkel is találkoztak, akinek puritánsága erısen hatott Farkasra. Az 1831-es kolerajárvány hírére indultak haza, s 1833 elején érkeztek Kolozsvárra. Bölöni amerikai tapasztalatairól írt könyve 1834-ben, egy évvel Tocqueville híres mőve, Az amerikai demokrácia elıtt jelent meg. Az Utazás Észak-Amerikában nem elsısorban a tájjal, hanem a gazdasági élet jelenségeivel és a társadalmi intézményekkel foglalkozott. Fıleg az akkor újdonságnak számító vasút, s a nagy csatornaépítés keltette fel érdeklıdését, de alapos adatgyőjtéssel írta le a városok keletkezését, lakosságuk számát. Járt Robert Owen Harmony nevő utópista szocialista telepén is, kiemelte a mezıgazdaság fejlettségét. Beszámolt a könyvtárakról, iskolákról, az állam intézményeirıl, lelkesen írt az amerikai demokráciáról, a sajtó- és vallásszabadságról, a nyelvi és nemzeti sokféleségrıl, az
egyenjogúságról és a hatalmi ágak szétválasztásáról, s elragadtatva írt a Niagaravízesésrıl. Eleink az ı könyvében olvashatták elıször az amerikai alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat fordítását. Észrevette a negatívumokat is, írt az indiánok helyzetérıl s a feketék rabszolgaságáról is. Mőve a francia felvilágosodás eszméinek amerikai megvalósulását, a liberális polgári társadalmat mutatja be, erısen bírálva a hazai, elmaradott viszonyokat. Bölöni 1825-ben takarékpénztárt, 1833ban Kolozsvárott Kaszinót alapított, 1836ban megindította a Vasárnapi Újságot. 1835ben a Kolozsvári Nemzeti Színház titkárává választották. Kutatta Erdély múltját is, ı kezdeményezte a csak 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum Egyesületet. 1834-ben az MTA levelezı tagjává választotta, s 200 arannyal jutalmazta könyvét. Farkas, bár csak írnok volt, a pénzt visszaküldte. Sosem nısült meg, mert szerelme, Polcz Jozefa amerikai útja alatt férjhez ment egy amerikaihoz. Könyve nyomdába adásakor tudta meg: Jozefa a tengerentúl gyermekágyi lázban meghalt. 1842. február 3-án Kolozsvárott hunyt el tüdıbajban, a kolozsvári unitárius kollégiumra hagyva jelentıs könyvtárát. A szabadságharc után igyekeztek elfelejteni "a demokrácia hírnökét", Nyugateurópai utazás címő naplója csak 1943-ban jelent meg. Életét Hatvany Lajos dolgozta fel, Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát címmel.
Bölönben ma is élı néphagyomány a farsangtemetés és a legényavatás. Mint Erdıvidék és egyben Háromszék egyik nagy községe, Bölön a jelenlegi Kovászna megye nyugati sarkában fekszik, a Persányi– és a Baróti hegyek között folydogáló Olt jobb oldalán. Jelenleg a községnek 3000 lakosa van, magyarok, románok, cigányok. A cigányok 95%-a a községhez tartozó Bölönpatakban él. A falu lakói nagyrészt unitáriusok, de vannak reformátusok, görögkeletiek, a cigányok nagyrésze pedig pünkösdista. A lakosság alapfoglalkozása a földmővelés és állattenyésztés. Van néhány kereskedı és kisiparos is. Bölön nevével legelıbb
1332-ben találkozunk, mely évben György, a Belen-i pap két régi banálist fizet a pápai dézsmába. A középkorban Háromszék egyik legnagyobb település volt. Az 1567-es összeírásban kétszer annyi kapuval szerepel, mint a legtöbb helység. A többségben szabadokból álló faluközösségben viszonylag nagyszámú nemes is volt. Az unitárius vallás az 1556-57-es években vert gyökeret községünkben, mikor a lakosság nagy többsége áttért erre a hitre. A vár építésének ideje ismeretlen, de építészeti stílusa a középkorra utal. A rajta olvasható dátum - 1612 - elıtt már kiállta Weiss Mihály brassói bíró seregének ostromait. Kisgyörgy Réka, XIII.C
http://www.mult-kor.hu
Bepillantás Bölön történetébe Bölön az erdélyi unitarianizmus egyik legjelentısebb központja. Középkori temploma helyére 1893-1895 között új bizánci és neoromán elemeket ötvözı monumentális templomot építettek Pákéi Lajos tervei alapján. A templomot 16-17. századi várfal övezi. A református és a régi ortodox templom 18. századi, emellett figyelemre méltó a határırség laktanyaépülete, a Dónáthkúria és a Rácz-kúria. Az unitárius vártemplom tövében található Bölöni Farkas Sándor szülıháza, melyet 1941-ben jelıltek meg emléktáblával. 2005-ben az iskola elıtti Erzsébet-parkban felállították Erzsébet királyné szobrát, mely Pestszenterzsébet adománya.
6 OLDAL
ISMERKEDJÜNK TELEPÜLÉSEINKKEL! - ÁRKOS A Baróti-hegységbıl aláfolyó Árkos-patak völgyében húzódik a település 578m tengerszint feletti magasságban. A környéken a föld a föld méhe több széntelepet is rejt, a falu fölé emelkedı lomberdık borí1totta hegyekben pedig a szépemlékekben élı, tatárkori búvóhelyek, a Várhegy hajdani várának nyomai fedezhetık fel. A vidéken kiváló ásványvíz tör a felszínre. Árkos több kis falu egybeolvadásából jött létre, már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben. 1567üben 30 kapuval jegyezték a települést, 1910-ben 1710 volt a lakosság létszáma.
A Vargha Mihály szobrász által megmintázott Rákóczi-mellszobor Sepsiszentgyörgyön a Szent József római katolikus
Árkos nevezetessége a báró Szentkereszty Zsigmond által 1870-ben reneszánsz alapokra építtetett újbarokk
kastély, melynek kapuját nyugvó oroszlánok ırzik. A huszárırnagy építtetı, a magyar szabadságharcban való részvételéért börtönbüntetését Nagyszebenben viselte el. A Szentkereszty-család temetkezési helye a neogótikus Szent Györgykápolna, melynek késıreneszánsz díszítéső harangja 1845-ben készült. Különleges fafajokban gazdag park övezi a kastélyt, melyben egykori képzımővészeti táborok emlékei - monumentális képzımővészeti alkotások is helyet kaptak. Árkos lakóinak többsége az unitárius vallás híve, mőemlék-bástyás-templomváruk a 17. században épült, a régi középkori templom átalakításával, bıvítésével, újjáépítésével. Jelenlegi formája 183033-ban alakult ki, a várfal keleti oldalán olvasható 1639es évszám az óolasz bástyás újjáépítést jelzi. Barokk tetısisakos harangtornyát 1844ben kapta, mely a megye legsúlyosabb egytonnás harangjával büszkélkedhet. A dél-
nyugati sarokbástya helytörténeti kiállításnak ad otthont. A második világégés áldozatainak márványba faragott névsora a templomban található.
A nemrég önállósult település faluháza elött történelmi emlékpark létesült. A település római katolikus közössége a sepsiköröspataki plébánia filiájaként mőködik, templomukat a 19. században építették Szent István tiszteletére. A 18. században alakult meg a református gyülekezet. A templomkertet millecentenáriumi fenyıfák díszítik, egy mőemlékmő pedig az elsı világháború áldozatai elıtt tiszteleg. Demeter Ottilia, XIII.C.
plébániatemplom mellett található.
Köztéri szobrok Sepsiszentgyörgyön - II. Rákóczi Ferenc II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27 Rodostó, 1735. április 8) a Rákóczi-szabadságharc vezetıje, Magyarország vezérlı fejedelme. Apja I. Rákóczi Ferenc, aki még fia csecsemıkorában meghalt. Nagyapja, déd- és ükapja, I. és II. Rákóczi György, valamint Rákóczi Zsigmond egyaránt erdélyi fejedelmek voltak. Anyja, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leánya, a költı Zrínyi Miklós unokahúga volt. Egyetemi tanulmányait követıen az ifjú Rákóczi (sógora, Aspremont gróf tanácsára) önállóan döntött házasságáról, s az udvar engedélye nélkül vette feleségül Sarolta
PAJKOS
Amália hercegnıt A házasságból három gyermek született: Lipót, József és György. 1703-ban állt a kurucmozgalom élére, amely fıleg az elsı években kiemelkedı gyızelmeket aratott, de 1711ben a kurucok letették a fegyvert. Rákóczi is bujdosásra kényszerül, végül Rodostóban (Törökország) rendezkednek be. Mellette maradt mindvégig a zágoni Mikes Kelemen is. Rákóczi a Habsburgok ellenségeként számon tartott XIV. Lajos francia királyhoz fordult segítségért, akivel felesége révén rokonságban is állt. Az 1705 szeptemberében megtartott szécsényi ország-
győlés vezérlı fejedelemmé választotta Rákóczit, majd fölhatalmazta a külügyek irányítására is. 1733-ban a lengyel örökösödési háború során felcsillant annak a reménye, hogy viszszatérhet Magyarországra, de ez a reménye nem teljesedett be. Két év múlva, 1735. április 8-án elhunyt. Tetemét hő kamarása, Mikes Kelemen 1735. július 6-án Konstantinápolyba vitte, és az ottani St. Benoît-, azaz Szent Benedektemplomban helyezte el – végakaratának megfelelıen édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. Gál Beáta, XIII.C
7 OLDAL
Magyar származású Nobel-díjasok ORVOSI NOBEL-DÍJASOK: Szent-Györgyi Albert (1893-1986) az 1937. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra, valamint a fumársavkatalízisére”. Békésy György (1899-1972) az 1961. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobeldíj kitüntetettje „a fül csigájában létrejövı ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért”. Bárány Róbert (1876-1936) az 1914. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobeldíj kitüntetettje „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. FIZIKAI NOBEL-DÍJASOK: Lénárd Fülöp (1862-1947) az 1905. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért”. Wigner Jenô (1902-1995) az 1963. évi fizikai Nobel-díjat Maria Goeppert-Mayerrel (1906-1972) és Hans Daniel Jensen-nel (1907-1973) megosztva kapta „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvetô szimmetriaelvek
felfedezéséért és alkalmazásáért”. Gábor Dénes (1900-1979) az 1971. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a holográfiai módszer feltalálásáért és továbbfejlesztéséért”. KÉMIAI NOBEL-DÍJASOK: Zsigmondy Richárd (1865-1929) az 1925. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje „a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvetı jelentıségőek”. Hevesy György (1885-1966) az 1943. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. Polányi János (1929- ) az 1986. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje megosztva az amerikai Dudley R. Herschbach-hal (sz.: 1932) és a kínai származású amerikai Yuan Tseh Lee-vel (sz.: 1936) „az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért”. Oláh György (1927- ) az 1994. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. NOBEL BÉKEDÍJ Elie Wiesel (1928- ) Középiskoláit magánúton végezte, de Debrecenben is vizsgázott. Családjából egyedül élte túl a deportálást. Elıször Párizsban telepedett le, 1963 óta amerikai állampolgár. Széleskörő irodal-
mi tevékenységet folytatott, az 1986. évi Nobel békedíjat azért kapta "mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezetı volt azokban az idıkben, amikor az erıszak, az elnyomás és a fajgyőlölet rányomta bélyegét a világ arculatára". KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJ: Harsányi János (1920-2000) az 1994. évi közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje megosztva az amerikai John Nash-sel (1928) és a német Reinhard Selten-nel (1930-) „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly analízis terén végzett úttörı munkásságáért”. IRODALMI NOBEL-DÍJ: Kertész Imre (1929-) 14 éves korában (1943) megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan a lágerek felszabadítása után 1945-ben tért haza. 1948-ban érettségizett Budapesten. 1948–1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa. 1951-ben gyári munkás, 1951-tıl 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa, 1953-tól szabadfoglalkozású író és mőfordító. Elsı regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben.
Miért nincs matematikai Nobel-díj? A tulajdonképpeni kérdés az, hogy miért nem gondolt Nobel a matematika területén elért eredmények elismerésére? Szénássy Barna a Bolyai díj történetét taglaló értékes dolgozatában azt írja, hogy ebben "némi szerepe volt a stockholmi egyetem professzorának ... Gösta Mittag-Lefflernek. Ô és felesége ugyanis már 1883. január 6-án úgy végrendelkezett, hogy djursholmi villájukat - nemzetközi alapítványként - a Svéd Akadémia rendelkezésére bocsátják, elsısorban a skandináv országok matematikai kutatásainak elısegítése céljából." Kármán Tódor önéletrajzában sokkal személyesebb és igencsak kicsinyes okot tételez fel: "Én személyesen mindig azt gyanítottam, hogy azért elfogult a Nobel-díj Bizottság, mert Nobel nem tudta megbocsátani a házvezetınıjének, hogy egy matematikussal szökött el tıle". Nobel haragja természetesen aligha befolyásolhatta volna a Nobel-díj Bizottságot, mely Nobel halála után néhány évvel kezdte meg mőködését, de természetesen nem adhatott matematikai díjat, mivel ez nem szerepelt a végrendeletben. Nobel életrajzában nem található házvezetınıjének romantikus szökésére nézve semmi adat. Talán nem járunk messze az igazságtól ha úgy véljük, hogy Kármán Tódor feltételezésének az a felháborodás volt az alapja, hogy ı maga, és számos más, általa a díjra méltónak talált tudós nem nyerte el ezt az elismerést.
Hasonló jellegő, és nem kevésbé alaptalan a Manfred von Ardenne könyvében olvasható, Debiesse francia professzortól származó magyarázat: "Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnıje, akit egy ízben tête à tête talált egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát." Természetesen nem bizonyos, hogy az életrajzok az agglegény Nobel minden szerelmi ügyérıl beszámolnak. Ezzel a feltételezéssel kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy Nobelnek valóban volt egy hosszabb ideig tartó, minden bizonnyal nem csupán plátói kapcsolata egy nálánál közel harminc évvel fiatalabb bécsi lánnyal. Sophie Hess egyszer azt közölte vele, hogy gyermeket vár, a gyermek apja egy magyar katonatiszt, bizonyos Kapivári Kapy. Nobel fejedelmien gondoskodott hőtlen barátnıjérıl, és még végrendeletében is megemlékezett róla. (Nobel háborúellenességében szerepet játszott volna a csábító katonatiszt volta.) Egy másik feltételezés, hogy Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban. Rendszeres tanulmányai, melyeket magánúton folytatott, már 16 éves korában befejezıdtek. Egyetemre nem járt, kémiai ismereteit Zinintıl, a kiváló orosz szerves kémikustól szerezte. Zinin hívta fel késıbb, 1855-ben Nobelék figyelmét a nitroglicerinre is.
Alfred Nobel Alfred Nobel nevéhez több jelentıs találmány is főzıdik. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, melyet "véletlenül", de jó megfigyelés alapján fedezett fel. A nitroglicerint, ezt a rendkívül nagy hatású robbanószert 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero. Alkalmazását azonban akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robban, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött niroglicerint az ott lévı kovaföld fölitta, és az így képzıdı, jól kezelhetı anyag ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. Nobel nem nısült meg, és 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. Az oldalt összeállította: Ferencz Hunor, XII.G
:
A SZİKE NİK Mivel lehet egy szıke nıt egy egész napra lefoglalni? Bezárod egy kerek szobába és megmondod neki, hogy üljön le a sarokba. Mi az: szıke nı barnára festett hajjal? Mesterséges intelligencia. Mi jár a szıke nı fejében, ha gondolkodik? A huzat. Miért nem tud a szıke nı jeget készíteni? Elvesztette a receptjét. Honnan lehet tudni, hogy szıke nı dolgozott a számítógépen? Csupa hibajavító a monitor, rúzsos a joystick, és sajt van az egér elıtt. Két szıke nı áll a folyó két oldalán. Azt kérdezi az egyik a másiktól: - Bocs! Ne haragudj! Nem tudod, hogy hogyan lehet átjutni a másik oldalra? - De hiszen már ott vagy! Szıkétıl megkérdezik: - A bátyád a Mőegyetemen tanul? - Dehogyis, az igazin! - Miért teremtette Isten a szıkéket? - Mert a birkák nem tudnak sört hozni a hőtıbıl. - És a barnákat? - Mert a szıkék sem. - Miért rövidek a szıkenıs viccek? - Hogy a barnák is megértsék! Igeidı A tanárnı Mórickához: - Ha azt mondom, hogy ,,férjhez fogok menni”, az milyen idı? - A legfıbb ideje! – válaszolja Móricka. Agresszív malacka rúgdossa a nyuszi házát. Nyuszi lekiabál az ablakon: - Malacka, légy szíves, ne rúgdosd a házat, mert lejön a vakolat. - İT IS LERÚGOM!!!! Matektanár az osztályának: - A tudásotok kritikán aluli. Az osztály 80%-át meg fogom buktatni. Egy diákhang: - Ha-ha, nem is vagyunk annyian! Skinheadek elkapnak egy gyereket. És azt mondják neki: - Ha 1-tıl 5-ig dobsz, akkor megölünk!!! Mire a gyerek sírva: - És ha 6-ot dobok? - Újra dobhatsz! Túlélés a seregben: ami mozog, annak tisztelegj, ami nem mozog, azt fesd le zöldre. Karácsonyi-ajándék ötleteim: az ellenségednek megbocsátás, az ellenfelednek türelem, a barátodnak szeretet, a partnerednek szívesség, mindenkinek jóindulat, minden gyermeknek egy jó példa, magadnak tisztelet. Szerkesztıségünk: Daragics Tamás IX.A Ferencz Hunor XII.G Demeter Ottilia XIII.C Gál Beáta XIII.C Kisgyörgy Réka, XIII.C Rápolti Melinda XIII.D Hegedős Ottilia XIII.D Rétyi Kinga XIII.D Váradi Timea XIII.D Észrevételeket, ötleteket és újabb cikkeket várunk.
MOZIMÁNIA Kezdıdik az iskola: Visszatérés a pokolba Testnevelés óra elıtt: Tágra zárt szemek Matek óra: Rázós futam Vége a fizika órának: Életben maradtak Béka a biosz órán: Legyek ura Informatika órán: A hálózat csapdájában Dolgozatírás elıtt: Vészhelyzet Feleltetés: Eszelıs szívatás Végzısök osztályfınöke: Vadak ura Nulladik óra: Alvajárók A felelısök kiválasztása: A bárányok hallgatnak Felelés után: Szerencsés túlélık Ügyeletes tanár: Több, mint testır Kicsengetéskor: Mint a villám A rossz dolgozatot kérik otthon: Elfújta a szél A nyári szünet elsı 24 órája: A függetlenség napja A „kedvenc” tanárok: Átkozott boszorkák Vita a tanulók között: 10 dolog, amit utálok benned Osztálykirándulás: Cool túra A kiszemelt lány: A csaj nem jár egyedül Egy súlyos csaj, aki beléd van esve: Godzilla Új osztálytárs: 13. harcos Az iskola: Börtönpalota Elkaptak, amikor puskáztál: Halálsoron Ebéd: Amerikai pite
1. A postára érkezik egy levél, melyet a Mikulásnak címeztek. Mivel a postások nem tudják, mi legyen vele, úgy döntenek, hogy felbontják. Egy kétségbeesett gyermek kívánságát olvassák: "Drága Mikulás! A családunk nagyon szegény, így nem tudok mit adni a szüleimnek karácsonyra. Légy szíves, küldj 10 000 Ft-ot!" A postások nagyon megsajnálják, és összedobják neki a pénzt. De mivel nekik sincs sok, így csak 5 000 Ft jött össze, amit el is küldenek. Az ünnepek után lázasan bontják fel a Mikulásnak szánt köszönılevelet: "Nagyon köszönöm, hogy segítettél, de képzeld, azok a szemét postások a felét lenyúlták!" 2. Pistike kenyeret majszol, amikor véletlenül elejti azt. Mikor felveszi, és már éppen harapna bele, az anyja rászól: - Ugyan Pistike, ne egyél belıle! Teli van bacilusokkal! Pistike elkezdi nézegetni a kenyeret, majd megszólal: - Persze, a Jézuska, a Télapó meg a bacilusok! Mindig beszéltek róluk, de még egyiket se láttam! 3. A Télapó elmegy a dawn-kóros gyerekekhez: - Na, gyerekek, aki tud szép verset mondani, az kap ajándékot! - ÉÉÉÖÉÖÜÖÉEÖÉN! - Aki hülyéskedik, az nem kap... 4. - Milyen vasból van a Télapó szánkója? - Rém-szar-vasból. 5. Mi a köze a Mikulásnak Piroskához? Hát a Mikulás Piroskabáttya! 6. A Télapó ellátogat Etiópiába és elszörnyedve tapasztalja, hogy milyen soványak a gyerekek. - Gyerekek, miért vagytok ilyen soványak? - Mert nem eszünk rendesen. - Hát ha nem esztek rendesen, akkor ajándék sincs! 7. Két öregúr találkozik az utcán. Az egyik boldogan motyogja, hogy megnısült, elvett egy 20 éves lányt. - Megırültél? Olyan fiatal kislányt? - Hát tudod, benne kerestem a tavasz tündérét. - Jó, jó, de ı mit keres benned - dohog a barátja -, a Télapót?
