Az adventi koszorú története

Almásfüzitõi Hírek

ALMÁSFÜZITÕ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA • IV.

ÉVFOLYAM

10.

SZÁM

K arácsonyi köszöntõ Kedves Almásfüzitõiek! A nagy rohanás után nemsokára elcsendesedik minden, mindenki igyekszik családi körben tölteni a karácsony ünnepét. A karácsony a béke, a szeretet, a család ünnepe. Az év vége az öröm, az ünnep mellett alkalmat ad arra is, hogy számvetést készítsünk az eltelt esztendõrõl és megtervezzük a jövõt. Önkormányzatunk nehéz, de sikeres évet mondhat magáénak. A település és az intézményhálózat mûködését biztosítani tudtuk és jelentõs fejlesztések valósultak meg. Bíztató jelek vannak arra vonatkozólag, hogy Almásfüzitõ az elkövetkezendõ idõszakban is fejlõdni fog, a megvalósuló timföldgyári beruházás bizonyára lökést ad a település fellendülésének, és emelni fogja az itt élõk komfortérzetét. A település vezetése továbbra is arra törekszik, hogy az itt élõ emberek minél jobb boldogulását biztosítani tudja. Az elkövetkezendõ évben ünnepli a település az önálló önkormányzatiság 50. évfordulóját. A jubileum alkalmából programsorozatot állítottunk össze ezzel is jelezve köszönetünket és tiszteletünket a lakosság felé. A képviselõ-testület nevében megköszönöm, hogy Önök mindig partnerek voltak a közös célok megvalósításában. Kívánok Almásfüzitõ minden polgárának szeretetteljes karácsonyi ünnepeket, békés, boldog, eredményekben gazdag újévet, kívánom, hogy az elkövetkezendõ 2008-as esztendõben is a szeretet, az összefogás az együttgondolkodás jellemezze mindennapjainkat. Ehhez kívánok jó erõt, egészséget, kitartást, jókedvet és lelki békét. Karánsebesy Lukács polgármester

Adventi naptár története Adventi naptár már hetekkel karácsony elõtt mindenfelé vásárolhatunk. A préselt ajtócskák mögött kis csokoládé- meglepetések várnak a kíváncsi „édesszájúakra” Más adventi naptárak fából készült kis dobozokból állnak, vagy hosszú ajándékcsomagokból. De mindig 24 ajtócska, 24 zacskó vagy csomagocska van a naptárban, hogy december minden napjára jusson egy ajándék szentestéig. Ezt a szokást egy édesanya találta ki. Rosszul esett neki, hogy kisfia minden este azzal a kérdéssel nyaggatta:”Hányat kell még aludnunk, hogy megjöjjön a Jézuska?” Egy nap fogott egy kartont, huszonnégy mezõre osztotta, mindegyikre rátûzött egy bonbont. Kisfia

mindennap lecsippentett egyet. A kisfiúból idõvel felnõtt lett. Eszébe jutott egyszer az édesanyja naptára. Úgy gondolta, hogy más gyermeknek is örömet szerezhetne vele. És ezért elhatározta, hogy adventi naptárakat készít és árusít. Nagy sikere lett. Nemsokára gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerherd Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben, igen idõs korában.

Az adventi koszorú története Nem olyan régi, mint gondolnánk. Az ötlet XIX. Századi egy Johann Heinrich Wichern nevezetû német protestáns lelkésztõl származik, aki

• 2007.

DECEMBER-2008. JANUÁR

Fésûs Éva:

Karácsonykor Karácsonykor fényesek a felhõk, csillagokból horgol a tél kendõt. Ráteríti hegyek tetejére, fenyõágnak jégrojtos a vége. Karácsonykor mindenki varázsol, meglepetés bújik ki a zsákból. Szekrényeknek titkos rejtekébõl, édesapám legmélyebb zsebébõl. Karácsonyra kalácsot is sütnek, nincsen ennél izgalmasabb ünnep! Ajándékot én is készítettem, amíg készült majdnem tündér lettem!

úgy próbálta karácsonyig múlatni az idõt, hogy minden egyes istentiszteleten újabb és újabb gyertyát tûzött a csillárkoszorúba, karácsonyig összesen 24-et. A szokás hamar elterjedt, de a gyertyák száma négyre redukálódott. Liturgikus szín: viola (kivéve a 3. vasárnapján, amikor szabad rózsaszínt használni)

2

ALMÁSFÜZITÕI HÍREK

2007. 10.

SZÁM

Nekem miért volt ünnep? Megtiszteltetés volt számomra a Komárom-Esztergom Megyei Népmûvészeti Egyesület, az Almásfüzitõi Petõfi Mûvelõdési Ház meghívása „Az aranymosástól az aranycsipkéig” II Értékmentõ Konferencia rendezvényeire. Szombaton és vasárnap kézmûves alkotók társaságában lehettem, akiknek a kézügyessége átlagon felüli, hatalmas szívük van és áldott jó lelkük, ezen túl nagyon barátságosak. Szombaton délelõtt az elõadók segítségével képzeletben végig jártuk a Dunát, megismerhettük annak néprajzát, láttuk milyen fáradságos munka az aranymosás. Délután autóbuszra szálltunk és dr.Bárdos István mûvelõdéstörténész szakszerû kalauzolásával nyertünk betekintést az esztergomi Kincstár anyagába. Az este egyik fénypontja volt az aranycsipke díj, eddig díjazott munkáinak bemutatása a bábolnai Mátray Magdolna díjalapító, a Népmûvészet Mestere, csipkekészítõ-oktató, népi iparmûvész tárlatvezetésével. Mátray Magdolna bemutatta a háromszoros aranycsipke díjjal kitüntetett Nagy Vincéné Marikát, aki a jól megérdemelt taps hallatán könnyeit törölgette. Vastapssal jutalmaztuk a komáromi Garabonciás együttes

mûsorát, és nagy örömmel fedeztük fel a Szilágyi család két tehetséges unokáját a táncosok között, láttuk a boldog anyukát és a ragyogó szemû nagyszülõket, nemcsak nekik nekem is ünnep volt a szombat este. Vasárnap délelõtt dr.Bánszky Pál mûvészettörténész és dr.Szilvási Csaba író nagyszerû elõadásait élvezhettük, majd a nap fénypontja az én aranyrögöm irodalmi pályázat ismertetése volt. A Kazinczy-díjas Thoma Judit középiskolai diák olvasta fel a nyertes pályamûvet, amelybõl a nagyon tehetséges mûvész, a komáromi F.Nagy Edit alkotói munkáját ismerhettük meg. Jó helyre került a Mátray Ház ajándéka, egy-egy szál vörös rózsával köszönték meg Nagyné Nyikus Annának és Bekéné Magyar Melindának a kitûnõen szervezett konferenciát. A résztvevõk között volt egy fiatal anyuka, aki 6 gyermeket nevel, közben hímez, csipkét ver és gyermekei által feltett kérdésre, hogy õk majd mit csinálnak a mennyországban, azt válaszolja, õk ott is csipkét fognak verni. Köszönöm én is a szervezõknek, hogy ünnepet tudtak nekem varázsolni ezen a két napon. Fekete Józsefné

Emlékezés Valentiniánus Római Császárra

A Mindenszentekrõl és a Halottak Napjáról….

Az idei évben november 11-én tartották az immár hagyományos közös megemlékezésüket a Molaji Brigetio Egyesület, a Szõny Barátainak Köre és a Füzitõ Barátainak Köre. Az ünnepség a MOL lakótelepen lévõ emlékmûnél koszorúzással kezdõdött. A kissé kedvezõtlen idõjárás ellenére viszonylag szép számú résztvevõ jelenlétében zajlottak az események. Baglyas Zsuzsanna megnyitója után Zwickl Rudolf tartott rövid emlékeztetõ beszédet. Ezután a Duna Népdalkör mûsora következett. A koszorúzást színessé tette a Legio Brigetio korhû ruhában történõ megjelenése és felvonulása. Az emlékmûnél a Brigetio Egyesület, a Szõny Barátainak Köre, az Almásfüzitõ Barátainak Köre, valamint az ünnepségen résztvevõk közül többen helyezték el a megemlékezés koszorúit, illetve virágait. Az Almásfüzitõ Barátainak koszorúját maga az emlékmûvet alkotó mûvész ifj. Pénzes Imre helyezte el. Este 6 órai kezdettel a szõnyi Református templomban ökumenikus Istentiszteletet is tartottak. Mindhárom felekezet, a Református, a Katolikus, az Evangélikus képviseltette magát. A református lelkész Kováts Zoltán köszöntötte a megjelenteket, majd Smudla Tamás plébános Atya igehirdetése következett. Kálmán Lászlóné az almásfüzitõi Fekete István Általános Iskola igazgatója méltatta a császár életútját. Szabó Zsuzsanna koncerténekes, énekével, valamint dr. Potháczky Dóra Juhász Gyula: Pilátus címû vers elõadásával gazdagította a megemlékezést. Az este közös imádsággal zárult. Szabolcs Jenõ

2007. november 12-én Kálmán Lászlóné a Fekete István Általános Iskola Igazgatója volt klubunk vendége. Néhány nappal voltunk túl e két jeles egyházi ünneptõl, így joggal vetõdött fel a kérdés Kálmán Lászlóné elõadóban, hogy érdemes-e november 12-én e témáról beszélni, szerinte és szerintünk is van helye a gondolatoknak, mert még az ünnep emléke bennünk él. A Mindenszentek fõ ünnepe a katolikus, az ortodox, az evangélikus egyháznak. Klárika nem elõször tartott már elõadást e témában, de mindig más oldalról közelítette meg ezt a hatalmas anyagot. Most is olyan történelmi ismeretetekkel gyarapította a tudásunkat, amely úgy érzem minden korosztálynak fontos lenne. Novemberben sorra gyúlnak a mécsesek a temetõben. Van aki csak ezeken az egyházi ünnepeken jut el a sírokhoz, hogy virágot vigyen elhunyt szeretteinek, hogy gyertyát gyújtson az elhunytak emlékére. Az elõadásból megismerhettük a gyertyagyújtáshoz kapcsolódó népi hiedelmeket, a krizantém, az õszi rózsa a halottakról való emlékezés virágainak jelentõségét, a gyászhoz kapcsolódó fogalmakat. Választ kerestünk és kaptunk az elõadás során, mit jelent a gyermeknek, a fiatalnak, az éltesebb és idõs embernek a temetõ a halottak napján. Errõl is gyönyörû gondolatokkal szólt hozzánk Klárika. Verdi Requiemjét hallgatva elcsendesedtünk és elmélyedve hallgattuk a gyönyörû muzsikát. Liszt Ferenc Les prelüdes címû zenéjével köszönt el tõlünk Kálmán Lászlóné, aki irodalmi élményt nyújtott, hiszen egy értékes elõadást, zenét és verset hallgattunk, melyet mély átéléssel szavalt el nekünk. Fekete Józsefné klubvezetõ

2007. 10.

SZÁM

ALMÁSFÜZITÕI HÍREK

3

Közmûvelõdési, kulturális szakemberek látogatása Fejér megyébõl November 22-én Almásfüzitõre látogatott a Fejér megyei közmûvelõdési, kulturális szakemberek egy csoportja. Az érdeklõdõk nem véletlenül választották ki tapasztalatgyûjtés, látnivalók céljából ezt a települést. Az elõzményekhez ugyanis hozzátartozik egy 2006. évi misztériumi közmûvelõdési szakfelügyeleti vizsgálat, melynek során a szakfelügyelõ (jelen sorok írójára) a településen annyi jó példával találkozott, hogy azóta is kereste az alkalmat, hogy tapasztalatait, látnivalóit kollégáival és másokkal is megoszthassa. A látogatók között voltak mûvelõdésszervezõk, könyvtárosok, kistérségi megbízottak és kistelepülési képviselõk is. A képviselõk különösen nagy érdeklõdéssel hallgatták Karánsebesy polgármester úr bevetõ-köszöntõjét. Az elmondottakból érzékelni lehetett azt a tudatos gondolkodást, fejlesztési törekvést, amely egyértelmûen arra irányul, hogy a korábban nagyipari centrumként ismert 2300 fõs település minél elõbb leküzdje a Timföldgyár megszûnésébõl adódó hátrányát és lakói minél hamarabb elfelejtsék a válságos éveket. Mindenki számára tanulságos volt, amit az önkormányzati gazdálkodásról, az intézményi felújításokról, beruházási tervekrõl hallottunk. Kevés önkormányzat tudta hasonló helyzetben a megörökölt intézményeket megtartani, és nem csak megtartani, hanem mûködtetni, sõt folyamatosan felújítani és korszerûsíteni. Példaértékû, hogy az önkormányzat intézményeiért és a településért milyen erõfeszítéseket tett az elmúlt idõszakban. A polgármester úr terveit, elképzeléseit hallgatva arra gondoltunk, hogy ennek a településnek már nem sokáig kell várnia, nagy esélye van arra, hogy a térségnek ismét jelentõs települése legyen. Nevelési-kulturális intézményi ellátottsága, infrastruktúrája messze maga mögött hagyja a hasonló nagyságú településeket, sõt még a kisvárosnak tekintett központok némelyikét is. Sokan közülünk nem akarták elhinni, hogy csupán egy 2300 fõs kis faluban vannak. A településközpont, a tágas terek, szobrok, a rendezett utcák, a gondozott parkok, a kétszintes lakóházak városias benyomást keltettek. És hát a könyvtár, ahol vendéglátóink fogadtak bennünket! Több kollégánk véleménye szerint, egy kisebb város is megirigyelné a könyvtár tágas, szép tereit, technikai felszereltségét. Jó ízléssel berendezett bútorai, termei, a helytörténeti, régészeti szoba tárgyai mind nagyon barátságossá, vonzóvá és színvonalassá te-

szik a könyvtárat. Szerencsénk volt, mert a mûvelõdési házban megnézhettük az Aranycsipke díj díjazott munkáit. A kiállítás a mûvelõdési ház egyik rangos rendezvényéhez a II. Értékmentõ Konferenciához kapcsolódott. Bekéné Magyar Melinda tájékoztatójából ízelítõt kaptunk a mûvelõdési házban mûködõ csoportok, klubok életérõl, a mûvelõdési ház programjairól, a Füzitõi Napok, Füzitõi Vigasságok eseményeirõl. Közös nagy gondjainkról, a pályázatírásról, a forráshoz jutás nehézségeirõl is ejtettünk néhány szót. Dicséretesnek tartjuk a falu lakóinak és a Füzitõi Baráti Kör tagjainak szép kezdeményezését, gesztusát, amelyben a terem egyik falán emléket állítanak a Timföldgyár egykori mérnökeinek, vezetõinek. A látogatás során meghallgattuk még Gábor Klára elõadását, aki a kistérségi közmûvelõdési összefogásnak jó példájaként a Komárom- Bábolna kistérség kulturális programjait, terveit ismertette meg velünk. A kistérségi munkában Almásfüzitõ, és a mûvelõdési ház is jelentõs szerepet vállal. Csak sajnálni tudjuk, hogy a Teleház és a Sportház megtekintésére már nem jutott idõnk. Óvónõk is voltak köztünk, akik nagyon szerették volna a bölcsödét és az óvodát is megnézni. A népmûvészeti területtel foglalkozó kollégánk viszont örült, mert egy kis idõre belátogattunk a Talentum Kézmûves Mûhelybe, ahol Nyikus Anna tanítványainak munkáiból sok szép tárgyat láttunk. A rövid látogatás alatt is megtapasztaltuk, hogy milyen sokfélék és sokszínûek a település intézményei, kulturális programjai. Láthattuk, hogyan lehet nehéz idõszakban is mûködõképessé, élhetõvé tenni egy települést, és hogyan kell hosszú távon gondolkodni, a befektetések, fejlesztések mellett a nevelési, mûvelõdési, kulturális lehetõségeket is szem elõtt tartva segíteni a település lakóin. Ugyanis minden törekvésük– legyen az kulturális, nevelési vagy gazdasági – ,arról szól, hogy a lakosság jól érezze magát saját falujában. Figyelemreméltó, megszívlelendõ gondolatokkal, hasznosító tapasztalatokkal gazdagodtunk, és köszönjük vendéglátóinknak, hogy megismerkedhettünk egy fejlõdni és folyamatosan megújulni képes településsel és annak nyitott szellemû, kultúratámogató önkormányzati vezetõjével. Bóka Mária, a Fejér Megyei Népmûvelõk Egyesületének elnöke

Vendégünk volt Radnai József a Magyar Alumíniumiparért Alapítvány kuratóriumi elnöke

A Fekete István Általános Iskola kórusa elõadásával hozzájárult a rendezvény sikeréhez

4

ALMÁSFÜZITÕI HÍREK

2007. 10.

SZÁM

Nekik sikerült Lassan végéhez közeledik az „Értékünk az ember „ szlogennel meghirdetett Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program. A programban végzett munkáról, az elért eredményekrõl kérdeztük Katona Józsefet a Komáromi Munkaügyi Kirendeltség vezetõjét. – Mit kell tudni az említett programról ? – Az Európai Unió támogatásával 2004. szeptemberében indult „A munkanélküliség megelõzése és kezelése KomáromEsztergom megyében” címû program, amelyhez a Komáromi Kirendeltség is csatlakozott. A Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program keretében az volt a fõ célunk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetû regisztrált munkanélküliek, a munkaerõpiacról kiszorultak foglalkoztatási esélyeit javítsuk, a munkaerõpiacra történõ belépésüket, illetve visszatérésüket segítsük. Mindezen célkitûzéseket az eddigi hagyományos eszközök mellett új szolgáltatásokkal és támogatási formákkal komplex módon próbáljuk megvalósítani. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a programba bekerülõkkel való foglalkozás minél inkább egyénre szabott legyen, és az egyedi problémák megoldásában próbáljon segítséget nyújtani. Alapvetõ célkitûzésünk az volt, hogy a szakmával nem rendelkezõket segítsük egy piacképes szakma elsajátításában, majd azt követõen,- ha kell támogatással – munkagyakorlat megszerzésében, ezáltal egy biztos hosszú távú állás betöltésében, illetve vállalkozás indításában. – Mit tartalmazott, milyen szolgáltatásokat, támogatásokat biztosított a program ? – A programunk öt egymásra épülõ a komplexitást biztosító elemet tartalmazott. ¾ Kezdõdött a potenciálisan érintettek körének kiválasztásával, felkutatásával, egy helyzetfeltáró beszélgetéssel. Itt nagyon fontos volt az egyén személyes problémáinak megismerése, amelyek eddig akadályozták a munkaerõpiacon történõ elhelyezkedését, hiszen minden további lépést ehhez kellett igazítani, ez volt az alapja az egyéni program kialakításának. ¾ Ezt követõen került sor a bekapcsolódni szándékozókkal egy „Együttmûködési Megállapodás” megkötésére. Ez a dokumentum nem egy hatósági határozat, vagy hatósági szerzõdés volt, hanem egy polgárjogi megállapodás két fél között, melyben mindkettõt megillették jogok és kötelezettségek egyaránt, és a munkaügyi szervezet nem hatóságként, hanem együttmûködõ partnerként vett ebben részt. E megállapodásban került részletesen rögzítésre minden további cél és eszköz annak érdekében, hogy az egyén újra visszakerüljön a munkaerõpiacra. ¾ A megállapodást követõen került sor az egyénhez igazított humán szolgáltatások, tanácsadások biztosítására. Heizler Szilvia kirendeltségi munkatanácsadó valamennyi érintett részére – egyéni igényekhez igazodva – több alkalommal is tartott munka,- pályamódosítási,-álláskeresési,- képzési tanácsadást, valamennyien kaptak munkaerõpiaci és foglalkozási információkat. ¾ A programban bekerültek döntõ része ezt követõen munkaerõpiaci képzésen vett részt, melyet szintén a döntõ többség sikeresen be is fejezett. ¾ Az utolsó elem,- akinél szükséges volt – támogatás biztosí-

tása megfelelõ munkagyakorlat megszerzéséhez, illetve vállalkozás elindításához. Teljesen újszerû elemként mind ezekhez folyamatos mentori – személyes segítõi – szolgáltatást biztosítottunk két kolléganõ Szabóné Tóth Bernadett és Götzné Kiss Katalin személyében. – Milyen konkrét eredményeket értek el ? – Kirendeltségünk illetékességi területérõl – elõzetes vállalásainkat túlteljesítve- összesen 93 fõt vontunk be a programba. Az érintettek valamennyien a leghátrányosabb helyzetû rétegek közé tartoztak, és a hagyományos eszközökkel eddig nem sikerült problémáikra hatékony megoldást találnunk. Legtöbben a 30 év alatti fiatalok és a már több mint egy éve tartósan munka nélküliek voltak, de részt vettek a programban a megváltozott munkaképességûek, a romák és az idõsebb korosztályhoz tartozók is. Az érintettek közel felét a nõi nemhez tartozók alkották. A programba történõ bevonásban, az érintettek kiválasztásában a kirendeltség minden munkatársa, a mentorok, a civil szervezetek, az önkormányzatok és a családsegítõ szolgálatok jelentõs erõfeszítéseket tettek. Az egyéni felkészítések, humán szolgáltatások biztosítása után alapvetõen két választási lehetõség volt az érintettek elõtt, vagy a meglévõ de nem gyakorolt szakmájukkal , vagy szakképzetlenül munkagyakorlat szerzés támogatásával elhelyezkedni, vagy új vagy elsõ szakképzettséget szerezni. A döntõ többség – 52 fõ – a tanulást választotta. Ehhez 24 szakirányú tanfolyamra nyertek felvételt. Ez is jelzi, hogy célunk nem a „tömeges képzés”, hanem az egyénhez igazodó szakma biztosítása volt. A képzési paletta nagyon széles volt, a kõmûves, szárazépítõ, ács-állványozó, fémforgácsoló, hegesztõ képzéstõl kezdve a cukrász, hentes, többféle eladó, kereskedõ, boltvezetõ képzésen át a pénzügyi ügyintézõ, szociális gondozó és nyelvi képzésen át nagyon sok minden megtalálható volt. Közös jellemzõjük azonban mindegyiknek az volt, hogy piacképes, elhelyezkedési lehetõséget biztosító, munkáltatói igényekkel „lefedett” képzés volt. A tanulási kedv motiválására és a tanfolyam alatti megélhetés biztosítására szintén egy új dolgot, - a minimál bérrel megegyezõ nagyságú - támogatást „ösztöndíjat” biztosítottunk a hallgatóknak. A rövidebb-hosszabb idõtartalmú képzéseket végül 44 fõ fejezte be sikeresen, a többiek különbözõ okok miatt, a mentorok lelkiismeretes munkája ellenére lemorzsolódtak. – Hogyan segítették az elhelyezkedést, a megfelelõ munkahely megszerzését ? – Nagyon sok, a kistérségben tevékenykedõ munkáltatót kerestünk meg személyesen azzal, hogy támogatással a kellõ munkagyakorlat megszerzése céljából foglalkoztassák a program alanyait. Ennek keretében 6 – 9, illetve 12 hónapos idõtartamra vállaltuk a foglalkoztatottak munkabéréhez történõ hozzájárulást 62.500 Ft és 90.000 Ft közötti összeggel. Összesen 24 munkáltató (pl. Mocsai, nagyigmándi Önkormányzat, Memfó Kft, Pannon Takarék, Buszkomplex Kft) vállalta egy – egy fõ foglalkoztatását. Nagy sikernek értékeljük, hogy sokan a támogatási idõ lejárta után véglegesen a munkáltatónál maradtak. Szintén nagyon pozitív eredmény, hogy a szakképzettség (Folytatás a következõ oldalon)

2007. 10.

ALMÁSFÜZITÕI HÍREK

SZÁM

5

Nekik sikerült (Folytatás az elõzõ oldalról) megszerzése után többen önállóan tudtak elhelyezkedni, illetve kezdtek vállalkozási tevékenységet. – Tudna mondani néhány konkrét „siker-történetet” ? – A programot végül 82 fõ fejezte be sikeresen az együttmûködési megállapodásban rögzítettek szerint. Tényleg van köztük sok, akinek példaértékû a története: ¾ S.J. mint megváltozott munkaképességû nõ, 50 év feletti álláskeresõ munkagyakorlat szerzési támogatással került munkaadójához, ahol a mai nap is dolgozik. ¾ Ny.S. általános iskolai végzettséggel rendelkezõ fiatal a program keretében kõmûves végzettséget szerzett, és a szakmájában dolgozik a mai nap is. ¾ Sz.B. „D” kategóriájú jogosítvány megszerzése után lett buszsofõr, aki ma már vállalkozóként maga foglalkoztat volt munkanélkülit. ¾ F.Sz. mint fiatal Gyes-rõl visszatérõ álláskeresõ a program keretében a kéz,-lábápoló,-mûkörömépítõ szakképzettség meg-

szerzését követõen vágott bele az egyéni vállalkozói tevékenységbe, melyet folyamatosan végez. ¾ K.J. mint 50 év feletti, tartós munkanélküli szintén a program keretében szerezte meg a motorkerékpár szerelõ szakképzettséget és szintén támogatásunkkal kezdte el az egyéni vállalkozását. Ma már motor szalont és szervizt mûködtet. – Lesz-e folytatása a programnak ? – Az említett konkrét példák is bizonyítják érdemes és kell is egyénre szabott foglalkozás a hátrányos helyzetû, a munkaerõ-piacról kiszorult emberekkel. Sokkal hatékonyabb az így elvégzett munka, és a sikerek tovább motiválják a velük foglalkozókat is. Új program indul a jövõ év elején Társadalmi Megújulás Operatív Program néven (TÁMOP) amely szintén döntõen Európai Uniós forrásokra épül, és várhatóan hasonló szolgáltatásokat és támogatásokat biztosít a leghátrányosabb helyzetû rétegek számára. Esetleg a cikk írója?

Könyvajánló Nagy Ádám: Teakönyv Bár kivitelezését tekintve szerény a jelen mû, tartalmilag az egyik legszínvonalasabb, informatív, tömör és olvasmányos ismeretterjesztõ könyv, amely a teával kapcsolatban piacra került mostanában. A szerzõ miután tisztázta a tea fogalmát, etimológiáját, rövid ízelítõt ad az ital fordulatos kultúrtörténetébõl. Ezután ír a tealevél kémiájáról, hatóanyagairól, egészségre gyakorolt jótékony hatásairól, összegzi a termesztésével, osztályozásával, feldolgozásával kapcsolatos tudnivalókat, bemutatja a fõ teatermelõ országokat, a teakészítés módjait, segédeszközeit és az ehhez fûzõdõ tradíciókat. A kiadvány második felében olvashatunk a legismertebb fajtákról, és itt találjuk a tea- és teasütemény-recepteket

Danielle Steel: Fenség Lichtenstein hercegnõjének Christiannának élete nincs éppen teli azokkal az izgalmakkal, amelyekre vágyik. Miután édesanyja meghalt, Õ maradt apja egyetlen támasza, az udvari élet szigorú etikettje azonban ürességet és boldogtalanságot hoz életébe. Hosszas könyörgés után apja enged neki és elengedi Afrikába önkéntesnek, a Vörös Kereszt egyik táborába, ahol az inkognitóban dolgozó hercegnõ szenvedélyesen beleszeret a jóképû orvosba. Ideje azonban fogytán, kötelességei haza szólítják, s egy váratlan tragédia folytán felelõsségteljes munka vár rá, amelyben egyetlen szerelme nem állhat mellette.

Garden, Sarah : Ha kígyót melengetsz… Sharon Tyler fiatal kora ellenére nagyszerû karrier kezdetében áll régészként, amely biztos jövõvel kecsegteti, pláne azután, hogy kenyai terepmunkáján csapatával fontos leletre bukkantak. Az expedíciót követõen nehéznek tûnik visszaszokni a nagyvárosi élet rutinszerû hétköznapjaihoz. A sikeres ásatásoknak köszönhetõen azonban Sharon nagy médianyilvánosságot kap. Újságok, televíziós mûsorok keresik meg, hogy sikereirõl faggassák, s az egyik ilyen alkalommal úgy tûnik a szerelem is rátalál. A férfi felbukkanásával majdnem egyidõben azonban valaki zaklatni kezdi. Vajon a hirtelen jött nyilvánosság az oka, vagy valami, illetve valaki más húzódik meg a háttérben.

Polgármesteri fogadóóra: 2007. december 17-én 8-10 óráig

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván a szerkeszt ség

6

ALMÁSFÜZITÕI HÍREK

2007. 10.

SZÁM

Lulu naplója, november Kedves Naplóm! Eltelt az október, és a november nagy része is. Sáros, hideg idõ volt, ami nagyjából egyenértékû a szobafogsággal. Anya persze igyekezett jó alaposan felöltöztetni minden sétához (nem is fáztam meg!), de ez azzal járt, hogy szegénynek szinte naponta kellett mosnia a kabátkáimat és nadrágaimat. Miért? A fehéres, szétszórt, büdös bigyók iránti lelkesedésem alábbhagyott, amint megláttam az elsõ, hatalmas csillogó tükröket az utcán. Hamar rájöttem, milyen vizesek és hidegek, de ez nem vette el a kedvem attól, hogy beletapossak, beleturkáljak, esetleg bele is üljek valamelyikbe. Minél nagyobb, annál jobb. Persze csak olyankor, ha Anya hátat fordított. Jó kislány vagyok, tudom, Anyát elkeseríti a látvány, így olyankor kell tennem a dolgom, amikor nem látja…. De valahogy mindig megfordul és akkor kihalászik a pocsolyából mert így hívják…. Esett a hó is. Anya és Apa is nagyon várta már, de igazán nem is tudom, mit esznek rajta annyira, amit én láttam, nem sokban különbözött az esõtõl: minden sáros volt, néhol egy-egy fehér valami. Se tiszta, se szép nem volt, pedig Anya azt ígérte. És mesélte, hogy amikor még a pocijában voltam és a hegyekben lakott, annyi esett ebbõl a fehér vacakból, hogy nem lehetett autóval járni, magas volt és puha, mint a takaróm, és gyerekek-felnõttek nagyokat játszottak benne. El sem tudom képzelni, hogy ebbõl a saras micsodából olyan sok legyen, hogy a Tütü ne tudjon elindulni. Undorító… Brrr… Akár a pelusom tartalma. Mit szerethet ezen? Az idõjárás mellett azért volt más esemény is. Amikor fájt a pocakom, és Anya már nagyon aggódott (pedig csak kellemetlenül éreztem magam), a zöldséges bácsitól kaptam egy kis fürt szõlõt, hogy meggyógyuljak. És sikerült is, két nap múlva már

kutya bajom nem volt! Kedves zöldséges bácsi, köszönöm! Anya igazán megkönnyebbült! Volt azonban szomorú eset is: egy nagy fehér autó az utcán elütött egy kiscicát, és meg sem állt. A cicust napok óta figyeltük a családdal, még Cucus kutya sem bántotta, mert látszott, milyen kedves és szelíd. Anya úgy gondolta, hazavihetnénk, de Apa nem engedte, elsõsorban miattam (pedig én is szerettem volna). Olyan kedves volt, és érdekes színû, fekete meg vörös foltok a fehér bundáján. Azután egy autós elütötte, meg sem állt, hogy segítsen, ott, a kertészkedõ – sepregetõ nénik orra elõtt. Szörnyû volt, ahogy cica arca eltorzult… A nénik próbáltak segíteni, de hiába. Még soha nem láttam ilyesmit. Nálunk minden állat és növény vidám, még én is tudom, hogy nem szabad õket bántani. Az állatkáinkat együtt etetjük, sétáltatjuk, sokszor az egész család, a „zöldségeket” pedig csak nézegetnem és simogatnom szabad. Máskor is láttam már, hogy ütik a kutyákat, vagy láncra verik õket, vagy nem engedik nekik a játékot és kiabálnak velük, és olyat is, hogy szaggatják az emberek a fák ágait vagy tapossák a virágokat. De ilyen nagyon ijesztõt még soha. Úgy érzem, én is csak picivel vagyok nagyobb, mint az a cica. Tomi kutyám már a mellkasomig ér, pedig õ kiskutya (csak gyorsan nõ), tehát biztos, hogy én kicsi vagyok. Mi lesz, ha egyszer engem nem vesz észre egy autó? Most már értem, Anya miért fogja meg mindig a kezem, ha közeledik egy felénk, és megnyugtat, hogy vigyáz rám. Vajon más felnõttek is vigyáznak ránk, kicsikre? És a nagyokra ki vigyáz? Kedves Naplóm, most kicsit abbahagyom az írást, mert elszomorodtam. Nemsokára találkozunk. Ölel: Lulu

Gyerekszáj az óvodából Az elmúlt idõszakban sok változás történt intézményünkben. Ezeket segítik megélni a következõ kis élethelyzetek. A gyerekeknek mindig sikerül a felnõtteket felderíteni, megmosolyogtatni. Elterveztük, hogy a jövõben megosztunk önökkel néhány kedves történetet. Jó szórakozást hozzá. Ezzel kívánunk kellemes karácsonyi ünnepet és boldog újévet! Valentin és társa játszik az asztalnál, legoval építenek. Vitára kerül a sor, egy építõelem tulajdonosa vált kérdésessé. Egyszer csak megszólal Valentin: „Na jó kedves leszek!” Majd elkiáltja magát: „Ki kéri? „ A játszótársa keze a magasba lendül! Valentin: „Én odaadom! Kedves vagyok! Ilyen a kedvesség!” – közli boldogan . Botond reggel vidáman érkezik a csoportba, „Mutassak neked valamit?” - kérdezi tõlem. Igent válaszoltam. Ennek

örömére kiszaladt az öltözõbe és behozott egy játékmacit. „Jaj, de aranyos macid van Botond! Ideültetjük az ablakba és figyelhet téged.” Botond nagyon elégedett volt és örömmel ültette az ablakba a játékmacit. Tovább folytattuk a beszélgetést. ”Milyen jó hogy itt van, egész nap nézheti hogyan játszol a társaiddal. Este meg otthon elmesélheti anyának.” Botond szeme kikerekedet: „azt inkább nem szeretném!” Majd felkapta a macit és vitte ki rögtön az öltözõbe. Beszélgetést kezdeményeztem a gyerekekkel. „Kit várunk decemberben?” – teszem fel a kérdést. A Mikulást hangzik a válasz kórusban. Szilveszter jelzi, hogy még van mondanivalója. „Várjuk a Jézuskát is mert Õ megszületik. Mert Õ elõször összenõ, aztán megint megszületik.” – hangzik a gondolat. Gyûjtötte: Kerek Etelka Sün Balázs Óvoda

2007. 10.

SZÁM

ALMÁSFÜZITÕI HÍREK

7

Engedjük, hogy DÜHÖS legyen! József Attila, aki hihetetlen érzékenységgel és rendkívül pontosan ábrázolta a különféle lelkiállapotokat, így írta le a gyermeki dühöt: „Én még õszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra, engem vigyen föl a padlásra.” Vajon van-e a gyermeknek joga ahhoz, hogy dühös legyen? Mindenkinek joga van félni, haragudni, dühösnek lenni, hisz ezek érzelmi állapotok, s nem jog vagy jogtalanság kérdése, hogy átéljük-e, õket, vagy sem. A dühösség pl. a harckészség állapota embernél, állatnál egyaránt, ez fiziológiás változásokat is elõidéz a szervezetben, ilyenkor csökken a tudati agykontroll. Ha a felnõtt folyton dühbe gurul, az nem a kiegyensúlyozottság jele. Tudjuk, hogy fontos dolgokat nem akkor kell megbeszélnünk a másikkal, amikor az dühös. A gyermekrõl viszont mindezt nem gondolják, sõt föl sem tételezik, hogy reakciói hasonlóak a felnõttéhez. A csecsemõ legtöbbször olyankor dühös, amikor csalódott, olyan dühösen sír, hogy szinte belevörösödik, vagy elkékül. A másfél, kétéves kisgyermek kiabál, toporzékol, földreveri magát, dühében eldob, összetör valamit. Ha ez gyakori, szinte mindennapos jelenség, az nem természetes állapot. Mitõl válhat egy gyermek dühkitörésre hajlamossá? Ennek több oka is lehet. Ha a család nem reagál a gyermek szelídebb jelzéseire, a tiltakozás apró jeleire, a gyermeknek dühösnek kell lennie ahhoz, hogy észrevegyék. Jellemzõ lehet akkor is, ha túl sok tilalom veszi körül, szinte állandóan rászólnak. Dühösséghez vezet, ha a kisgyermek számára nem világosak a családban érvényes „játékszabályok”. Nem tudja, hogy mit lehet és mit nem, a tiltás váratlanul éri. Azért, mert dühös, ne haragudjunk rá, de jó, ha megtanítjuk Õt arra, hogy az akaratát ne így érvényesítse. Az indulati állapotban nem jut el az agyig a szó. A düh idõvel lecseng, s ilyenkor nyugodtan megbeszélhetjük, hogy mi miért történt. Elég gyakoriak az utcai, bolti nagyjelenetek dühös gyermekkel és még dühösebb mamával. A mama ilyenkor zavarba jön a kicsi viselkedése miatt, s ez csak fokozza a dühét. A játszótér, az utca, a bolt semmiképp sem a nevelés színtere. Legjobb, ha minél elõbb távozunk a kíváncsi tekintetek elõl, és otthon folytatjuk a vitát. A gyermek idõvel meg fogja tanulni, hogy nyilvános helyeken kevésbé engedheti át magát az érzelmeknek, de ehhez egyértelmû szabályokra és azok betartatására van szükség. Meg kell Õt tanítani arra, hogy mi az, amit dühében sem tehet. A düh ragályos és öngerjesztõ folyamat, dühösek leszünk a kisgyermekre, amiért dühös? Semmiképp sem szabad a kisgyermeket kiszolgáltatnunk a dühünknek. Ne rángassuk, ne kiabáljunk, ne üssük meg és ne mondjunk neki olyasmit, ami

egy életre megsebezheti. A szülõ legyen õszinte, nyugodtan megmondhatja, hogy miért haragszik rá, de a dühét – ami sok esetben nem is neki szól – ne rajta vezesse fel. Ha feszülten, idegesen érkezünk haza, valljuk be, nem dõl össze a világ, ha néha morcos az anya, vagy az apa, de ha a gyermeknek állandóan attól kell tartania, hogy váratlanul beborul az ég, és szüleit elönti az indulat, az elveszi a biztonságérzetét. Vajon van – e olyan felnõtt vagy gyermek, aki soha nem dühös? Bizonyos helyzetekben a düh egészséges reakció, a dühös állapotot rendszerint megkönnyebbülés követi, kisgyermek esetében az indulat levezetését irányítani kell, rendelkezésére kell bocsájtani azt, amit téphet, dobhat, rúghat, haraphat, hogy környezetében vagy önmagában ne tegyen kárt. Az elfojtás feszültségét késõbb nehezebb oldani. Arra kell törekedni, hogy a családi együttélés során a derûs, örömteli órák, napok legyenek többségben. Hogy a gyermekeknek az lehessen az alapélménye, hogy szülei szeretik, s ha ez az óhaj teljesíthetõ, akkor teljesítik is. A kisgyermekeknek arra az alapélményre van szüksége, hogy szülei örülnek annak, ha együtt lehetnek vele és naponta éreztetik vele, hogy úgy ahogy van, szerethetõ. Rakó Istvánné bölcsõdevezetõ

ASC HÍREK ™ Felnõtt labdarúgócsapatunk a megyei II. osztályú labdarúgó bajnokságban az õszi idényt a 6. helyen zárta, ificsapatunk pedig a 3. helyen! A magasabb osztályban újoncként ez a teljesítmény dicséretes. Köszönet illeti a serdülõ csapat tagjait is, akik kitartó lelkesedéssel játszanak – edzenek ™ hétrõl – hétre, lassan csapattá kovácsolódnak, és egyre több sikerekben lehet majd részük… Sakk csapatunk a megyei bajnokságban erõs ellenfelekkel kezdett, a szakosztályvezetõ ( Pusztai János) ennek ellenére bizakodik a két vereség után, hogy gyõzelmek is következhetnek megfiatalított csapatunknál. ™ Röplabdás lányaink kiadós edzõmérkõzést játszottak itthon, az esztergomi lányokat fogadták, elõkészületi meccseket játszottak a december 15-i „Téli Kupa” elsõ fordulójára, ahol várhatóan négy csapat vesz részt, melyet mi rendezünk. ™ December 8-án „Mikulás Kupa” teremfocitornát szervezünk, a kispályás focit kedvelõ csapatok részére, immár hetedik alkalommal. ™ Teniszezõink gõzerõvel edzenek a nálunk tartandó „Téli Kupára. Az ASC elnöksége minden sportolónak szurkolónak és támogatónak kellemes karácsonyi ünnepeket kíván !

8

ALMÁSFÜZITÕI HÍREK

2007. 10.

SZÁM

Gondalatok Almásfüzitõ távhõellátásáról Az Almásfüzitõi Timföldgyár távhõellátó rendszere az 50-es évek elején épült saját lakótelepi lakások és közületek ellátása céljából. Elõdeink szakértelmét dicséri, hogy az alaphálózat kialakítása a jelenkor követelményinek is megfelel, természetesen a mai kor mûszaki színvonalának megfelelõ szigetelések, szivattyúk, szabályozó rendszerek, hõcserélõk alkalmazása mellett. A távfûtést az Almásfüzitõi Timföldgyár végezte 1997-ig, a technológiából származó, alacsony költségszintû energia felhasználásával. A timföldgyár leállítása óta a lakótelepek távhõellátását az ALFEN Kft. végzi. 1997-tõl a cég két tulajdonosa: az Almásfüzitõ Község Önkormányzata és az Euroinvest ZRt. A tulajdonosok a cég feladatául tûzték ki a lakossági és ipari fogyasztók energetikai szolgáltatással történõ ellátását, valamint az ivóvíz, és csatornaszolgáltatás biztosítását. Amíg a cég mûködésének nagyobb részét a lakossági szolgáltatás teszi ki, addig a cég pénzügyi stabilitása a fõ cél, nyereség-elvárás nélkül. A szükséges nagyobb beruházások finanszírozását a két tulajdonos – a tulajdonrészek arányában – vállalja. Ehhez igazodik a cég árképzése, az Önkormányzati Testület, mint árhatóság felügyelete mellett. Az elmúlt 10 évében ilyen alapelvek szerint mûködött a társaság. 2003-ig fûtõolaj tüzelésû kazánokban történt a távhõtermelés, majd a cég a fûtõolaj jelentõs drágulása miatt földgázra állt át, a fûtõolaj felhasználás lehetõségét megtartva. Jelenleg a szükséges hõmennyiséget a telephelyén lévõ gázmotoros üzemtõl vásárolja, amelyet a téli idõszakban földgáztüzelésû kazánban megtermelt hõvel egészít ki. A földgáz árának 2006. évben bekövetkezett jelentõs emelése, valamint a földgáz ártámogatásnak az átalakítása rendkívül magas hõdíj emelkedést okozott, nehéz helyzetbe hozva sok fogyasztót. A jelenleg érvényben lévõ hõdíj az országos összehasonlításban magasnak, a rendelkezésre állási díj alacsonynak számít. A kettõ aránya 75-25 %, amely az országos átlag 50-50 %hoz viszonyítva rendkívülinek mondható! Ez a fogyasztók tekintetében azt jelenti, hogy az összes költség 75%-át kitevõ hõdíjból tud takarékoskodni a szobák hõmérsékletének szabályozásával, ablakcsere, falhõszigetelés alkalmazásával. A „kétcsöves” rendszerû kialakítás miatt a fûtõtestek egyedileg szabályozhatóak a többi fogyasztó zavarása nélkül. Ez a kialakítás az itt lakók számára megszokott, viszont a magyarországi távfûtött épületek nagy részében a lakásonkénti szabályozásra jelenleg nincs lehetõség. (Budapest Fõváros Önkormányzata most készül egy un. ÖKO-programra amelyben a lakásonkénti szabályozhatóságot és mérést kívánja lehetõvé tenni, amely a lakások 88 %-ában ma nem lehetséges.) Almásfüzitõn a szabályozhatóság lehetõsége több mint 50 éve, a lakásonkénti mérés lehetõsége 2003 óta adott. Jelenleg a fogyasztók több mint 90 %-a egyedi költségosztóval ellátott. Milyen továbblépési lehetõsége van az ország egyik legkisebb távhõellátó rendszerének? Az Önkormányzat 2007 márciusában egy bizottságot hozott létre, amely „Almásfüzitõ községben - a lakossági fûtési költségek mérséklése érdekében – a meglévõ távfûtési rendszer, vala-

mint lehetséges alternatíváinak vizsgálata” témakörben elemzést készített a jelenlegi helyzetrõl, és ajánlásokat tett a jövõre vonatkozóan. Ezek között szerepel a távhõszolgáltói vezetékek hõszigetelés borításának felújítása, csúcs kazánüzem optimalizálása, melegvízellátás hõcserélõ rendszerének átalakítása, a földgáz piac liberalizációját kihasználó kedvezõbb beszerzési forrás keresése. Ezek nagy része folyamatban van, és néhány közülük már megvalósult. Almásfüzitõ Község Önkormányzata és az Euroinvest Zrt. létrehozott egy – az állami pályázati lehetõségektõl független - pályázati alapot, amellyel a lakossági energia-megtakarítást eredményezõ épület hõszigetelést kívánja támogatni. A vissza nem térítendõ támogatásra 2007. november 01-tõl lehet pályázni. Az ALFEN Kft. a volt timföldgyári iparterület és a perjési terület hasznosításánál a betelepülõ cégek energiaellátásában részt kíván venni, vagy a betelepítésre kerülõ technológiából kedvezõ árú hõt kíván vásárolni, ezzel is csökkentve költségeit. Ezen törekvéseiben Almásfüzitõ Község Önkormányzata messzemenõen támogatja. Amennyiben az iparterület hasznosítása idõben elhúzódik, akkor az egyéb tüzelõanyag felhasználás lehetõségének megteremtése kerül napirendre, várhatóan gyors megvalósítással. Minden jel arra mutat, hogy hosszútávon kizárólagosan földgáz/fûtõolaj tüzelésre nem szabad alapozni. A távhõszolgáltatási területeken (nem csak Almásfüzitõn) a földgáz ártámogatási rendszer megváltozása óta egyes kivitelezõ-finanszírozó-EU/Világbank/Magyar állami támogatást megszerzõ közös csoportok próbál-nak teret nyerni, és a fogyasztókat rábírni a távhõrendszerrõl történõ leválásra, helyi földgáztüzelés megvalósítására. Amennyiben ezt mûszakilag, gazdaságilag megalapozott, kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlattal/megkereséssel teszik, akkor az ellen egyetlen felelõsen gondolkodó szakembernek sem lehet kifogása. Ellenben, ha ez oly módon történik, mint ahogy Almásfüzitõn is történt, akkor fel kell emelnem szavamat annak érdekében, hogy felhívjam a Fogyasztóink figyelmét arra, hogy bármilyen elkötelezettséget csak akkor vállaljanak, ha teljes mértékben tisztában vannak annak részleteivel, és várható kihatásával ! Ezúton kell visszautasítanom minden olyan próbálkozást, amely során nevem felhasználásával - egy több órás tárgyalásból, szövegkörnyezetükbõl kiemelt mondatokkal - próbálják meg egyesek igazolni szakmailag nem megalapozott, féligazságokat tartalmazó állításaikat. (Zárójelben megjegyezni kívánom, hogy idézetek, szakmai kijelentések ily módon történõ közléséhez a másik fél hozzájárulását kellene kérni. Teszem mindezt annak tudatában hogy a jelenkori Magyarország való-világában az etikus magatartás egyre kevésbé jellemzõ. Sajnos!) Remélem, hogy a leírtakkal sikerült egy részletesebb képet adnom a távhõellátás jelenlegi helyzetérõl. Mivel az Almásfüzitõi Hírek jelen száma az idei évben az utolsó, ezért ezúton kívánok az ALFEN Kft. valamennyi dolgozója nevében minden Fogyasztónknak Kellemes Ünnepeket, és az idei évnél Békésebb Új Esztendõt! Galba Ferenc ALFEN Kft. ügyvezetõ

2007. 10.

SZÁM

ALMÁSFÜZITÕI HÍREK

9

Pillanatképek Márton-napi rendezvényünkrõl

Sün Balázs Óvoda

10

ALMÁSFÜZITÕI HÍREK

Programok a Petõfi Sándor Kulturális és Szabadidõközpontban Petõfi Mûvelõdési Ház Almásfüzitõ, Petõfi tér 6.

2007. 10.

SZÁM

5-6 hónapos Suzukik akár 1 000 000 Ft kedvezménnyel kedvezménnyel! Ignis 1.3 GLX+ Klímával 3 020 000 Ft helyett akár 2 061 000 Ft-ért* Swift 1.3 GLX Klímával 3 070 000 Ft helyett akár 2 241 000 Ft-ért*

JÖN A MIKULÁS 2007. december 6-án 17 órától MACI BRÚNÓ karácsonya A Holle anyó Színház elõadása Mikuláscsomag a CBA-ban vásárolható! Az elõadás ingyenes!!! *** 2007. december 10-én 16,30-kor Nyugdíjas Klub Radnóti Szûcs József elõadói estje *** 2007. december 13-án 16 órától Karácsonyi játszóház, kézmûves foglalkozások a TELEHÁZBAN. *** A pánsíp mûvésze Steve Taylor ad koncertet 2007. december 18-án 18 órakor a Petõfi Mûvelõdési Házban. Szabó István a Svédországban élõ magyar mûvész Svájcban szerezte fõiskolai diplomáját. Nyughatatlan természet, a pánsíp megszállottja. A világ számos országában megfordult már, de szívesen jön Almásfüzitõre. Játékával embertársainak akar örömet okozni. A világon alig néhányan értenek ehhez a hangszerhez mesterfokon. A mitológiai eredetû hangszer gyakran látható templomok freskóin, amint az angyalok szólaltatják meg talán nem véletlenül, hiszen a bársonyos hangzás olyan, mint egy égi tünemény. A koncert ingyenes! *** 2007. december 20 –án 16,30 órakor „MESÉS KARÁCSONY VÁRÁS” – ajándékkészítés és mesedélután kicsiknek és nagyoknak! Közremûködnek: Gábor Klára, Põcze László táncoktatók

SX4 1.5 GLX CD Klímával 3 620 000 Ft helyett akár 2 691 000 Ft-ért* 10% induló ajándékba! Kezes és jövedelemigazolás nélkül! Használt autóját is beszámítjuk!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Boldog Új Esztendõt Kíván a Suzuki Barta! *Minimum 2 millió Ft hitel felvétele esetén! – Az akció a készlet erejéig érvényes!

Székesfehérvár: 22/51-52-53, 22/50-50-47 Sárbogárd: 25/50-80-80, 25/518-011….-019 www.suzukibarta.hu • www.fejerinfo.hu

Jubileumi kórustalálkozó Az ácsi Szivárvány Vegyeskórus nagy sikerû kórushangverseny rendezésével ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját november 16.-án. A jubiláló kóruson kívül a Máriakálnoki Dalkör - akik szinte testvér-települési kapcsolatot ápolnak Áccsal - és az Almásfüzitõi Önkormányzat Vegyeskara vett részt a találkozón. Mindhárom vegyeskar színvonalas mûsorral ajándékozta meg a közönséget - és az ünnepelteket. A hangverseny mûsorválasztása elsõsorban tiszteletadás volt az idén 125 éve született és 40 éve elhunyt Kodály Zoltán emlékének. Felejthetetlen, a résztvevõket és a hallgatókat egyformán megható pillanatok voltak a hangversenyen közösen megszólaltatott Kodály kórusmûvek. Két kórus - az almásfüzitõi és az ácsi - együtt adta elõ Kodály Régi magyar diákköszöntõjét és az Ének Szent István Királyhoz c. kórusmûvet, majd a Máriakálnoki Dalkörrel kibõvült teljes kórus Kodály Magyarokhoz címû mûvével zárta az ünnepi mûsort. A 60 ember ajkán lenyûgözõ szépséggel és lendülettel zengett az ének. Reméljük, hogy hamarosan itthon is hasonlóan szép élményben lehet részük az almásfüzitõieknek. hirdetés

Hirdetési felületek árai: Méretek: (A/4) – 12.000 Ft.- ; ½ oldal 6000 Ft.- ; ½ oldal 3000 Ft.- ; Apróhirdetés: 20 szóig (magánjellegû): 780 Ft.- ; Kereskedelmihirdetés(eladásstb.):1680Ft.-;Hirdetésfelvétel:hétköznap a Petõfi Mûvelõdési Házban: 12-16 óráig írásban. Megjelenés havonta 1x (a hónap elsõ felében) ; terjesztés: ingyenes, minden postaládába eljutatva Almásfüzitõ területén. A lapban közölt írások nem minden esetben egyeznek meg szerkesztõségünk véleményével. A cikkek és hirdetések tartalmáért felesõséget nem vállalunk. A kéziratok leadási határideje minden hó 10-e (Fekete István Általános Iskola). Almásfüzitõi Hírek. Kiadja: Almásfüzitõ Község Önkormányzata Felelõs kiadó: Almásfüzitõ Község Önkormányzat Képviselõ Testület. Fõszerkesztõ: Beke Zsolt. A szerkesztõség címe: Almásfüzitõ Petõfi Sándor Mûvelõdés Ház. Almásfüzitõ, Petõfi S. tér 7. Készült: PRINT-KOM 2000 Kft. Komárom, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel.: 346-385; 540-056; 540-456