ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet november december

A fiatalok álmodják mindig az igazit, de az ágyukat az öregek vetik meg. Garas Dezső

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet •2008. november–december

Vladimír Špidla Budapesten Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa, Vladimír Špidla a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség meghívására, október 17-én villámlátogatásra érkezett Budapestre, hogy két esélyegyenlősséggel foglalkozó konferencián vegyen részt a Parlamentben.

Vladimír Špidla és Gurmai Zita A Foglalkoztatás-Esélyegyenlőség-Versenyképesség elnevezésű konferencián Vladimír Špidla tartotta a nyitóelőadást. Az eseményen Szűcs Erika miniszter a foglalkoztatáspolitikai, az összkormányzati és az ágazati intézkedéseket ismertette.

Ezt követőn a miniszter munkaebéden látta vendégül Vladimír Špidlát, Gurmai Zita európai parlamenti képviselőt, valamint a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és más női civil szervezetek képviselőit. A délután folyamán Vladimír Špidla részt vett a tárca szervezésében megrendezett, úgynevezett Roadmap konferencián, ahol a magyar szakértők bemutatták azokat az intézkedéseket, amelyeket hazánk az Európai Unió nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítását célzó, a 2006–2010 közötti időszakra vonatkozó ütemtervben (Roadmap) foglaltak szerint megvalósított. Az ütemterv hat prioritási területet fogalmaz meg, amelyek esetében előírja az elsődleges célokat és intézkedéseket.

A hat elsőbbséget élvező terület: a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlensége; a szakmai és a magánélet összeegyeztetése; a két nem egyenlő arányú képviselete a döntéshozatalban; a nemi bűncselekmény valamennyi formájának felszámolása; a nemekhez kötődő sztereotípiák leküzdése; a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a kül- és fejlesztési politikákban. A Roadmap megvalósítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hosszú távú munkatervének gerincét képezi. A „gender mainstreaming” hazai megvalósításában mérföldkövet jelent a Roadmap célkitűzéseinek teljes körű vállalása. A megvalósítás érdekében a tárca munkacsoportokat hozott létre, amelyekben civil szervezetek képviselői, szakértők és minisztériumi köztisztviselők dolgoznak. Az egyes munkacsoportok tagjainak kiválasztása a témakörökben eddig felmutatott szakmai tapasztalatok és eredmények alapján történt.

Szűcs Erika

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december

19

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÁLTALUNK LESZ JOBB!

Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan tagországa, amely az ütemterv megvalósítását teljes egészében vállalta. A konferenciát követően átadták a Női Esélyegyenlőségért Díjat, amelyet idén Vladimír Špidla, az Európai

Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa; Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, valamint Douglas Freeman, a Virtcom Consulting (USA) vezérigazgatója vehetett át.

Konferencia Belgrádban Az október 27–28-án Belgrádban megrendezett konferencia a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jött létre. A konferencia célja – a téma kiemelkedő szakembereinek előadásában – a férfi és a női esélyegyenlőség terén Szerbiában, Montenegróban és Boszniában megindult pozitív folyamatok ismertetése a politika, az államigazgatás és a gazdaság területén, valamint a családon belüli erőszak felszámolására, a karrier és a családi élet összehangolására tett lépések bemutatása volt. Mindezeken túl a rendezvény lehetőséget teremtett a skandináv országokban már bevált modellek megismerésére és az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatok bemutatására, valamint a konferencián résztvevő országok közötti elméleti és gyakorlati tapasztalatok átadására. A konferencia keretében Rauh Edit szakállamtitkár és szerb kollégája, Snezana Lakicevic Stajcic együttműködési memorandum írt alá. E dokumentum – tekintettel a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium az „EU-n kívüli nemzetközi együttműködés” munkacsoport már korábban megvalósult programjára is – minden bizonnyal a jövőben még tovább erősíti a két ország közötti együttműködést az esélyegyenlőség különböző területein.

20


Önállósodás, biztos háttér a családalapításhoz, továbbtanulás, munkavállalás tanulás mellett, használható nyelvtudás megszerzése. Egyebek között ezeket a problémákat vetették fel a fiatalok az idei Európai Ifjúsági Hét rendezvénysorozat felvezetéseként zajlott fókuszcsoportos beszélgetéseken. A 2008. november 3–9. között megrendezett Európai Ifjúsági Hét fő célja a fiatalok társadalmi részvételének ösztönzése, saját jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseik tolmácsolása a magyar és az európai döntéshozóknak. Előzmény Európai strukturált párbeszéd a fiatalokkal

Az európai ifjúságpolitikának kezdetektől fogva sarokkövét képezi a fiatalok aktív állampolgári szerepvállalásának ösztönzése, amelynek előmozdítására a strukturált párbeszéd módszerét, illetőleg eszközét ajánlja az Európai Bizottság. A strukturált párbeszéd célja, hogy a fiatalokat bevonja a napirenden lévő ifjúsági ügyek megvitatásába, hiszen azok leginkább őket érintik. A különböző szinteken (helyi, regionális, országos, uniós) történő párbeszédek eredményeit mindig az annál magasabb szintre kell továbbvinni és vitára bocsátani, majd a hazai vagy országos véleményeket, szempontokat a bizottsághoz eljuttatni. Ily módon a „strukturált párbeszéd a fiatalokkal” az uniós hivatalok és az európai fiatalság között zajló párbeszédet teremti meg. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lehetséges strukturált párbeszédet kialakítani a fiatalokkal. A fia-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK talokat érdekli az EU integrációs kérdések megvitatása. Érdeklik őket az európai szintű ifjúsági találkozók és azok a viták is, amelyeken keresztül a strukturált párbeszéd helyi, regionális és országos szinten megvalósul. A római csúcstalálkozó előkészítése jó példája ennek a lelkesedésnek. Az is világos, hogy a strukturált párbeszéd az ifjúsági szervezetekkel együtt és rajtuk keresztül alakítható ki. A nemzeti ifjúsági tanácsok és az európai ernyőszervezetek által összefogott ifjúsági szervezetek, amelyek általában az Európai Ifjúsági Fórumban is képviseltetnek, alkalmas és reprezentatív hálózatot jelentenek ahhoz, hogy a párbeszédet – mint egy alulról jövő elképzelést – megszervezzék. A fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd háromszintű: helyi, illetve regionális, országos és európai szinten zajlik, s e szintek egymásra épülnek oly módon, hogy az egyes ügyeket először helyi hatáskörben tárgyalják. Ezt követik az országos egyeztetések, amelynek folyományaként az európai szintű tárgyalások résztvevői az alsóbb szinteken kialakított álláspontokat tudják képviselni az adott témában. Tematikáját tekintve az illetékesek elképzelése az volt, hogy a strukturált párbeszéd illeszkedjen az Európai Év mindenkori témájához: 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve, míg a következő esztendő a Kreativitás és Innováció Európai Éve lesz. Mindezek megvalósítása során a strukturált párbeszéd hangsúlyozottan törekszik valamennyi fiatal bevonására, beleértve a hátrányos helyzetűeket, valamint azokat is, akik nem tagjai ifjúsági szervezeteknek. Az uniós intézmények legfőbb partnere az Európai Ifjúsági Fórum, ugyanakkor kiemelt cél a fiatalok és az ifjúsági szervezetek minél szélesebb körének részvétele az európai ifjúsági esemé-

nyeken. Hatékony eszközt jelent ennek eléréséhez a Fiatalok Lendületben Program (FLP), amely egyéb prioritásai mellett jelentős figyelmet fordít a hátrányos helyzetű fiatalokra. A Fiatalok Lendületben Program koordinálása és menedzselése a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat (MOISZ)hatáskörébe tartozik. A strukturált párbeszéd folyamatát a regionális ifjúsági szolgáltató irodák biztosítják helyi, megyei, kistérségi és regionális szinteken. Magyarországon a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszédek, együttműködési formák és a fiatalok véleménynyilvánítási lehetőségei és eszközei kevésbé elterjedtek és kifejlettek, mint Nyugat-Európában. A strukturált párbeszédet szorgalmazó európai szintű iránymutatás egy kiváló lehetőség arra, hogy a kölcsönösségen alapuló partnerséget, a fiatalok véleményének meghallgatását és megfontolását, a fiatalok partnerként való elfogadását magában foglaló szemlélet gyökeret eresszen a magyar fiatalok ügyeit is érintő döntéshozatalban.

Európai Ifjúsági Hét Az Európai Ifjúsági Hét egy másfél évente megrendezésre kerülő eseménysorozat, amely során a fiatalok Európa-szerte ugyanabban az időpontban, hét napon keresztül felhívhatják magukra a figyelmet. Az európai rendezvény céljait és szándékát tükrözve a magyarországi eseménysorozat az Általunk lesz jobb! címet viselte. Az országos szinten megvalósuló programok koordinációját a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgatósága és nemzeti irodája, a Fiatalok Lendületben Programiroda látta el. Az Általunk lesz jobb! elnevezés tolmácsolja a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat szellemiségét is, miszerint a fiatalok a társadalom aktív, alkotó részét képezik, s tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a jövő formálásához. A bennük rejlő lehetőségeket pedig csak akkor tudják megmutatni, ha a felnőtt társadalom partnerként fogadja el őket, és kezdeményezéseiknek, aktív szerepvállalásuknak helyet és teret ad.


21

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Parlamenti Ifjúsági Nap 2008. november 12.

A strukturált párbeszéd szellemiségének megfelelően a fiatalokat bevonják az őket érintő ügyek megvitatásába lépésről lépésre. Ennek során a helyi és regionális viták ajánlásai nemzeti szintű megbeszélésekké fejlődve jutnak el az európai szintekre, lehetőséget adva arra, hogy a résztvevők az egyik szinttől a másikig követhessék az adott témát. A célok között szerepel a társadalom, a döntéshozók figyelmének felkeltése a fiatalok által felvetett kihívásokra, társadalmi hasznosságukra és a fiatalok eddig elért eredményeinek bemutatására. Az idei Európai Ifjúsági Hét különlegessége volt, hogy a rendezvénysorozathoz kapcsolódó fókuszcsoportos beszélgetések, fórumok már augusztustól zajlottak. Ugyanakkor a hét nem a zárórendezvénynyel ért véget, hanem november 12-én a Parlamentben szervezett ifjúsági nappal.

Török Zsolt (MSZP) Ha a fiatalok megszervezik önmagukat, és maguk tűzik ki az elérendő célokat, akkor képesek lesznek sikeres generációvá válni. A rendezvényen Török Zsolt, az MSZP Népesedéspolitikai és Ifjúsági Szakcsoportjának vezetője a Nemzeti Ifjúsági Stratégia fontosságára hívta fel a figyelmet. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia komplex megoldási javaslatokat vázol fel a fiatalokat érintő legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban, az otthonteremtés, családalapítás és munkába állás nehézségeire, illetve iránymutatást

párbeszéd elnevezést kapta. Ennek fő célja az volt, hogy ösztönözze a fiatalokat az Európai Bizottság által feltett kérdések megválaszolására valamint, hogy a Nemzeti Ifjúsági Stratégia célterületeivel kapcsolatban megismerje a fiatalok elképze-

„Én és Európa párbeszéd” a 12 kérdésre adott válaszok összesítésének bemutatása

Az Európai Bizottság kezdeményezésére megvalósult esemény Magyarországon az Én és Európa A megfelelő munkahely megtalálása 4%

20%

Gyereket vállalni, önálló családot alapítani 4%

18%

Érvényesüléshez szükséges tudás és képességek megszerzése

6%

Szüleidtől önállósodni, önálló háztartást kialakítani

7%

Egészségesen élni

61% 51%

31%

27% 52%

25%

15%

16%

11%

49% 32%

19% 42%

12%

38%

15%

Vállalni önmagad, hogy ne érjen hátrányos megkülönböztetés

18%

Más európai kultúrákat megismerni és elfogadni

18%

42%

Önkéntes munkát vállalni, a közösségért tenni

19%

39%

Beleszólni a Rólad szóló döntésekbe

20%

41%

Megérteni, hogy mit jelent európainak lenni

20%

43%

30%

7%

Megfelelő mennyiségű információhoz és műveltséghez jutni

20%

44%

30%

6%

Tenni valamit a környezet védeleméért

30%

0%nagyon könnyű 20%

22

30%

31% 31% 31%

39% 40% inkább könnyű

23%

8% 10% 9%

8%

60% 100% inkább nehéz80%nagyon nehéz


ad az állam, az önkormányzatok és az ifjúsági szféra valamennyi szereplője számára. A stratégia előkészítése során széles körű társadalmi egyeztetés zajlott le, amelyben a pártok és egyházak ifjúsági szervezetei, az ifjúsági érdekképviseleti szervek és az ifjúsági szakma szereplői mellett a fiatalok véleménye is meghallgatásra került. A dokumentum éppen ezért az ő elvárásaikat is tükrözi és javaslataikat is tartalmazza. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egy folyamat része, melyet az annak céljait megvalósító cselekvési terv elfogadásának kell követnie. Ennek érdekében szükség van a parlamenti pártok összefogására, de kiemelten fontos, hogy maguk a fiatalok is kiálljanak a stratégia és a cselekvési terv létrejötte mellett, és a strukturált párbe-

léseit. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a 12–28 éves korosztályt foglalkoztató legfontosabb problémákról és kihívásokról. Az adatgyűjtés kérdőív és fókuszcsoportos beszélgetések formájában zajlott, s közel 2200 kitöltött kérdőív érkezett be nyomtatott és elektronikus formában. „Nehéz, mert nem értünk semmihez, nem olyan az oktatás.”„Pedig nagyon fontos a jó munkahelyi légkör, meg hogy szeresse az ember, amit csinál, de így nem lehet.”„A szülő nyugdíjas lesz mire a gyerek egyetemista, és akkor megint jönnek az anyagi, meg önállósulási gondok.” – Többek között ezek a mondatok hangzottak el azoktól a 12–28 év közötti fiataloktól, akik célcsoportjai voltak a 2008. augusztus közepétől november 9-ig megvalósuló „Én és Európa párbeszéd” folyamatának.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK széd keretében javaslatokat, tanácsokat és ötleteket fogalmazzanak meg a politikai döntéshozók számára. Az elmúlt időszakban a legnagyobb ellenzéki párt ifjúsági szervezetének több vezetője éles hangon kritizálta a költségvetés ifjúsági ügyekre fordítható forrásainak mértékét, de jóval kevésbé bizonyultak konstruktívnak az ezek bővítését célzó munka során. Ezzel szemben az MSZP-frakció Népesedéspolitikai és Ifjúság Szakcsoportja nem a konfrontációban volt érdekelt, hanem abban, hogy a fiataloknak több forrás álljon rendelkezésükre az ifjúsági programok, táborok, képzések lebonyolítására. A szakcsoport ezért kezdeményezte a kormánynál, a szocialista frakciónál, majd az illetékes bizottságnál, hogy a költségvetés első verziójához képest is több pénz jusson a gyermekés ifjúsági célú szakmai feladatokra. A kezdeményezést siker koronázta, mert a szakbizottság nagy többséggel támogatta a javaslatot, annak ellenére, hogy több ifjúságpolitikával foglalkozó ellenzéki képviselő nem jelent meg a bizottsági ülésen. Winkfein Csaba, a Kábítószerügyi Eseti Bizottság elnöke és Török Zsolt kezdeményezték, hogy 200 millió forint jusson a gyermek- és ifjúsági szervezetek támogatására hívatott Gyermek és Ifjúsági Alapprogramba, erről a Parlament Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottsága döntött (illetve azóta már a Parlament is elfogadta a módosító indítványt). A szocialista képviselők módosító javaslatot fogalmaztak meg a diák- és az ifjúsági vezetők képzéséhez szükséges források bevonása érdekében. A fiatalok sikeres generációvá válásához nélkülözhetetlen, hogy megszervezzék saját közösségeiket, felismerjék érdekeiket, képviseljék és érvényesítsék is azokat.

Katona Nóra, a szegedi Diákönkormányzat polgármesterének hozzászólásából. Részletek a prezentációból: Az ifjúság Már adott: aktív fiatalok | Probléma: az infrastruktúra hiánya | Megoldás: a megfelelő körülmények biztosítása | Az elvárás a fiatalokkal szemben: a fiataloknak keresnie kell és megragadnia a lehetőségeket A diákönkormányzatok, gyermek- és ifjúsági önkormányzatok, ifjúsági tanácsok Már adott: helyi ifjúsági szervezetek és azok létrehozásának lehetősége | Probléma: Magyarország több településén nem létezik | Megoldás: települési szintű ifjúsági szervezetek létrehozása és működtetése, kompetens ifjúsági szakember foglalkoztatása a települési önkormányzatban Fiatalok bevonása Már adott: helyi ifjúsági szervezet | Probléma: a települések önkormányzatai nem vonják be a fiatalokat az őket érintő kérdések megvitatásába, illetve a döntéshozatalba | Meg oldás: a helyi ifjúsági szervezet képviseli a település ifjúságát a folyamatban

Ruska Mónika, a Mobilitás-Fiatalok Lendületben Programiroda kommunikációs felelőse, Dózsa Gergely ifjúságsegítő szakos hallgató Észak-alföld, Katona Nóra, Szeged diákpolgármestere. Papp Edina (Kamaszparlament – Bükki Hegyhát – Észak-magyarországi Régió) hozzászólásából. Részletek a prezentációból: „Együtt közösen többek, jobbak leszünk” Fiatalok révén megfogalmazott kihívások Átfogó kérdés: fiatalok helyben tartása Problémák: Nem megfelelő oktatás – fiatalok nem megfelelő felkészítése | Munkanélküliség | Multikulturális konfliktusok | Elszigeteltség | Közösségi terek hiánya | Szabadidős programok hiánya | Sportolási lehetőségek hiánya Fiatalok által javasolt megoldási lehetőségek Problémák komplex kezelése | Együttműködés – társadalmi összefogás | Fiatalok és döntéshozók közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés | Közös felelősség | Fiatalok – jó példák | Döntéshozók – fiatalok mint erőforrás, fiatalok bevonása | Infrastrukturális fejlesztések – elérhetőség, elszigeteltség csökkentése, közösségi terek, stb. | FIATALOK = ERŐFORRÁS | Felelősség – saját magukért, egymásért, környezetükért


23

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Ágh Péter Fidelitas (FIDESZ) A kormányzat egy fillért sem akar fordítani a fiatalok önszerveződésére. „A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram az ifjúságügy egyetlen forrásbővítő eszköze, támogatja a gyerekek és a fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit, forrásairól a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa és a Regionális Ifjúsági Tanácsok döntenek. A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, a Regionális Ifjúsági Tanácsok, valamint a Mobillitás Országos Ifjúsági Szolgálat összehangolt működésén keresztül valósítja meg a kormány ifjúságpolitikai célkitűzéseit...” – áll a fiatalok részére létrehozott pályázati struktúráról szóló ismertető az egyik kormányzati propagandakiadványban.

Az ifjúság egyetlen forrásbővítő eszköze – írják ők. Nos, ez a forrás az idei költségvetésben nem szerepel. A kormányzat egy fillért sem akar fordítani a fiatalok önszerveződésére. Ezzel önmagukról állítanak ki bizonyítványt, hiszen saját maguk írják azt, hogy a kormány ezen keresztül valósítja meg ifjúságpolitikai célkitűzéseit. Nincsenek célkitűzések, nincsenek célok, hat éve csak rombolják a fiatalok lehetőségiet a szocialisták. Elmondhatjuk: a szocialisták hat éve hadban állnak a fiatalokkal! Nézzük pár konkrét példát erre! Az ígéreteket nem tartották be: nem lettek ingyenesek a tankönyvek, nem lett térítésmentes a diákok utazása a lakóhely és az iskola között. Hiába ígérték azt, hogy nem vezetik be a tandíjat, megtették. Bár a szociális népszavazáson az emberek megálljt parancsoltak ennek a törekvésnek, ma is olvasni olyan híreket,

amelyek azt támasztják alá, hogy a kormányzat nem tudja kiverni a fejéből a tandíjat. Közben persze drasztikus mértékben megnövelték a diákhitel kamatait, az utazási költségeket és a kollégiumi díjakat. Az iskolapadból kikerülők helyzete sem könnyebb: otthonteremtésre ma már nagyon nehéz egy fiatalnak vállalkoznia, a gyermekvállalás pedig egyet jelent a szegénység vállalásával. A munkanélküliségi jellemzőkről elmondhatjuk, hogy a polgári kormány alatt a 15–29 éves munkanélküliek száma évről évre mérséklődött, a 2002-es kormányváltást követően ez a folyamat megfordult. Sajnos, ez azt jelenti, hogy ma minden ötödik fiatal munkanélküli. A kormány újabb és újabb kölcsönfelvétele pedig végleg eladósítja a fiatalok jövőjét. Az Orbán-kormány alatt felépült a fiatalok önszerveződő közösségeinek átlátható támogatási rendszere. A szocialisták jól láthatóan az ifjúsági intézményrendszert csak kihasználni tudták. Most a fiatalok eddig még aránylag érintetlenül maradt utolsó bástyájának üzentek hadat. A Gyermek és Ifjúsági Alap az idei költségvetés tervezete szerint egy fillért sem kap. Az Európai Ifjúsági Hét legérdekesebb regionális rendezvényei

Debrecen – november 3.: Hólabda akció – Pozitív képalkotás az ifjúságról • Szeged – november 4–7.: Régió légió, avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért – Nemzeti ifjúsági szeminárium • Székesfehérvár – november 4.: Strukturált párbeszéd fórum • Kaposvár, Pécs, Szekszárd – november 4–6.: Európa-sátor • Kadarkút, Mohács, Paks – november 4–6.: Demokrácia-sátor • Eger – november 4.: Fiatalok és demokrácia konferencia – Új projektek generálása, jó példák bemutatása • Budapest – november 5.: Adok-kapok – ifjúsági nap • Győr – november 8–9.: Aludj máskor, cselekedj most – 24 órás vetélkedő

24


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A fiatalok erőforrásai, nem pedig problémái a társadalomnak Beszélgetés Földi Lászlóval, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatának igazgatójával és Ruska Mónikával a Mobilitás-Fiatalok Lendületben Programiroda kommunikációs felelősével. – Szép, vonzó tervek hangoztak el az izgalmas eseményeken, de vajon mennyi a realitás mindebből? Avagy még csak vágyálmokról beszélünk?

Földi László (F.L.): – A vágyálomtól már messzebb vagyunk, mert számos településen megvalósult a párbeszéd valamilyen formája. A fiatalok és az önkormányzatok az elmúlt 18 évben szerzett tapasztalatait kell összegyúrni, hogy továbbléphessünk. Ennek eredménye lesz az ifjúsági munka standardjairól szóló könyv, amely az év végén jelenik meg. Ebben – a többi között – szó lesz arról, hogy mit tehetnek az önkormányzatok a fiatalokért. A feltételes mód nem véletlen, hiszen ez nem kötelező érvényű. Az önkormányzati törvény szerint csupán „választható tantárgy” az ifjúsági munka. Kivételt képez persze az ifjúságvédelem, amit – minden körülmények között – el kell látni. – Miért nem lehet ezen a helyzeten változtatni?

F.L.: – Az önkormányzati törvény kétharmados. Hogy ehhez hozzá lehessen nyúlni, nemcsak a pártok egyetértése kell, hanem egy nemzeti ifjúsági stratégia is. Ha ezek a feltételek megvalósulnak, akkor lehet megalkotni az

önkormányzatokra is vonatkozó, ifjúságot érintő törvényeket, jogszabályokat. Hosszú évek után most jutottunk el először oda, hogy egy kormányzati cikluson belül az illetékes közigazgatási döntéshozók és a felettük álló választott politika nem pártpolitikai kérdésként kezelik az ifjúsági ügyeket. Én 13 éve itt dolgozom, és most tapasztalom először, hogy az aktuális döntéshozók a szakmának nagyobb teret adnak, mint saját kicsinyes, négy évre szóló politikai érdekeiknek. – Ez áttörést jelent?

F.L.: – Áttörés akkor lesz, ha kialakul a konszenzus. A visszafogottság már adott. A jelenlegi miniszterek és felsővezetők részéről mindenképpen érezhető egyfajta bizalom a szakma iránt. – Nem kis teljesítmény, hogy ön már a harmadik kormányzati ciklusban tölti be ezt a pozíciót.

F.L.: – Mindig ugyanazt fújtam. A döntéshozók pedig egyformán utáltak, vagy szerettek. Egy biztos: a 13 évvel ezelőtti helyzethez képest fejlődést tapasztalok. Hiszem, hogy a demokráciában a politikai elitnek is van tanulási folyamata. Biztos furcsán hangzik, de a Zuschlag-ügynek nem csak negatív hozadéka van. Igaz ugyan, hogy sokaknak nem teszik és még általánosításra is hajlamosít, hogy ilyen sötét ügyek történnek az ifjúsági szervezetekben, ugyanakkor megnyugtató, hogy ez az ember és a társai lebuktak. – Mi az a minimum, amit – egy új törvény esetében – teljesítenie kellene egy önkormányzatnak?

F.L.: – Ifjúsági referens alkalmazása. Ez az első dolog. Legyen egy olyan ember az önkormányzatban, aki elhivatott az ifjúságügy iránt, és ért is hozzá. A 3200 önkormányzatból százban már van ilyen. – Nem sok…

F.L.: – Én meg azt mondom: jó, hogy már ennyi van. R u s ka M ó n i ka (R.M.): – Több felmérés és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a fiatalok szívesen fordulnak olyan szakemberhez, aki kaput nyit nekik az önkormányzatok felé, és aki az önkormányzatban dolgozók figyelmét ráirányítja az ifjúság ügyeire. F.L.: – Mórahalmon már van ifjúsági referens. Náluk már megszületett a strukturált párbeszéd. Ez azt jelenti, hogy a településen élő fiataloknak van egy fóruma, ahol képviselőik párbeszédet folytathatnak az önkormányzat vezetőivel. Ennek egyik eredménye az a közösségi tér, ahol a fiatalok rendszeresen szerveznek programokat. R.M.: – A strukturált párbeszéd lényege, hogy először helyi szinten kell megvalósuljon a fiatalok és a döntéshozók között. Ezután lehet egy magasabb szintre emelni. Helyi, regionális, megyei, végül országos szintre. Ilyen volt például a Parlamenti Ifjúsági Nap. F.L.: – Az esemény azt a célt szolgálta, hogy a döntéshozók előtt prezentálhassuk a strukturált párbeszéd és a kutatások eredményeit. Nekem az az álmom, hogy a parlament üresen álló felső házában évente egyszer a fiatalok megfogalmazhassák az aktuálisan őket foglalkoztató kérdéseket, amelyeket a kormány figyelembe KELL, hogy vegyen. Igen, eljuthatunk oda is, hogy a parlament a párbeszéd eszközévé válik.


25

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – Az ifjúsági referens mellett mire van még szükség egy-egy településen?

F.L.: – Kell egy tér, ahol ez az ifjúsági munka zajlik, és itt nem elsősorban szociálpedagógiai tevékenységre gondolok. Ha van jó ifjúsági munka, akkor kevesebb kríziskezelésre van szükség. Ha a fiatalok bevonódnak bizonyos programokba, és tapasztalatokat szereznek a demokráciáról, az együttélésről, a kooperációról, az egymás tiszteletéről, az emberi jogokról, a párbeszédről, a közös célok eléréséről, az együttmunkálkodásról, akkor kisebb a sansz arra, hogy problémáik megoldására az italt és a drogot választják. A felesleges energiákat le kell kötni. És jó lenne, ha minden érintett tudná, amit régóta mondunk: a fiatalok erőforrásai a társadalomnak, nem pedig problémái. Ha a nagy társadalom egésze is elfogadja, hogy a fiatalok nem csak díszletei a jövőnek, hanem a jelen hasznos alkotói, akkor mindannyiunk élete könnyebb lehet. R.M.: – Az Általunk lesz jobb! szlogen ezt a felfogásunkat kívánja népszerűsíteni. Az Ifjúsági Hét programjait egy úgynevezett flashmob akcióval színesítettük, melyre országszerte 50 településen került sor november 5-én, 17 óra 5 perckor. Ezzel a villámcsődülettel szerettük volna felhívni a felnőtt társadalom, a döntéshozók figyelmét a fiatalokra, mint a társadalomban rejlő pozitív, innovatív, változtatásokra kész erőforrásra. – Milyen haszna volt a Parlamenti Ifjúsági Napnak?

F.L.: – Ami talán hagyományteremtő lehet, hogy megvalósult egy olyan találkozó, ahol fiatalok találkoztak a parlamenti pártok képviselővel, akik felszólaltak, reagáltak a felmerült kérdésekre. Tehát a pár-

26

tok illetékesei ezúttal nem különkülön építgették imidzsüket ifjúsági találkozókon, fórumokon, így a fiataloknak lehetőségük volt összehasonlítani a pártstratégiákat. – Az önök számára adott meglepő információt a Parlamenti Ifjúsági Nap?

F.L.: – Igen. Amin én nagyon meglepődtem, az a felmérésből derült ki. Míg a felnőtt társadalom gyakorta a gondok megoldását az államtól várja, addig a fiatalok úgy gondolják, hogy elsősorban magukra számíthatnak. – Segíts magadon, az Isten is megsegít.

R.M: – Ami még nagyon érdekes volt, hogy a kérdőívet a legnagyobb létszámban a 15–19 éves korosztály töltötte ki. Ők szinte egybehangzóan állítják, hogy manapság a családalapítás az anyagiak hiánya miatt tolódik egyre későbbre. Nincs miből gyermeket vállalni. – A fejlettebb európai országokhoz képest hol tartunk?

F.L.: – Ha azt nézzük, hogy az államigazgatásban van-e helye az ifjúságügynek, akkor így alakul a kép: 27 tagországból 15-ben valamilyen módon megjelenik az önkormányzatokban. Kiemelkedő példa Svédország, ahol az összes önkormányzatnak külön ifjúsági költségkerete van. Ha egy ifjúsági civil szervezet valami értelmes kezdeményezésre kér pénzt, akkor azonnal úgynevezett gyorscsomagot kap, amiben könyvek vannak és pénz. Mondom még egyszer: készpénz van benne, valamint címek, elérhetőségek, mobiltelefon. S mindez ingyen és bérmentve. Ez az indító csomag. – Ettől még messze vagyunk…


F.L.: – Ugyanakkor a tagországok közül Magyarország költ legtöbbet az anyák támogatására. Nincs még egy olyan ország, ahol három évig otthon maradhat az anya. Az más kérdés, hogy nem tud megélni abból a pénzből, amit kap, de az tagadhatatlan, hogy milliárdokat költünk erre. Sok igazság van abban, hogy inkább hat hónapig tartson a gyes, de ez idő alatt annyit kapjon az édesanya, ami pótolja az elmaradt fizetését. – Lesz folytatása a Parlamenti Ifjúsági Napnak?

R.M.: – Szeretnénk, ha ezzel a kezdeményezéssel az ifjúsági szakmának lenne egy olyan állandó fóruma, ahol fiatalok és döntéshozók olyan aktuális kérdésekről beszélgethetnének, amely a fiatalokat érinti, illetve amennyiben lehetőség van rá együttműködhetnek az ifjúság jövőjét jelentő Nemzeti Ifjúsági Stratégia kialakításában. F.L.: – Remélem. A visszajelzésekből az derült ki, hogy felkeltettük a fiatalok igényét további találkozókra, mi több egy Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozására. Az elmúlt 18 évben körülbelül háromszor próbálkozott ezzel a civil szektor, de mindig az éppen aktuális kormányzó párt, vagy az éppen legtöbb civil befolyással rendelkező parlamenti párt addig csűrte-csavarta dolgot, mígnem kudarcba fulladt a kezdeményezés. Ha meg tudjuk nyitni azt a terepet, ahol az ifjúsági szervezetek nem pártoknak kampányolnak, hanem valóban a fiatalok érdekeiben akarnak dolgozni, alulról szervezkedve, akkor létre jöhet egy nagy Nemzeti Ifjúsági Tanács, amely erős tárgyaló partnere lehet a mindenkori kormánynak. Szegvári Katalin

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Roma vágyak Kolompár Gina tanuló „... tovább szeretnék tanulni, hogy legyen egy olyan munkám, amire tényleg azt mondják: igen, megcsinálta.”

A Roma Integráció Évtizede Program magyar elnökségének egy éve alatt az elnökségi program kiemelt figyelmet szentelt a romák médiában való szereplésének, tekintve, hogy az a romák általános megítélését nagyban befolyásolja. Míg a médiát sok esetben a sztereotipizálás jellemzi, a tömegkultúra egy másik előtérben lévő szegmenséből, a reklámok világából teljesen kiszorulnak a romák. E felismerés mentén elkészült egy kommunikációs stratégia, amelynek kiemelt eleme a Roma vágyak című projekt volt. A projekt ötletgazdája és lebonyolítója az ARC Kft.

A kommunikációs kampányról A Vágy képek sorozat eredendően Bakos Gábor és Weber Imre képzőművészek köztérre szánt művészeti projektje. A sorozatot a két művész 1999 óta folyamatosan bővíti. Az egyes darabok az alapkoncepció szerint plakát formában kerülnek megvalósításra. A Vágyak a megrendelők és művészek közötti speciális viszonyon alapulnak. Az alkotók folyamatos egyeztetés és hosszas előkészítő munka során

vizualizálják a megrendelő, vagyis a „vágyakozó” által megfogalmazott vágyat. A képválogatást, szerkesztést, fotózást és grafikai munkát éppen ezért mélyinterjúk, hosszú beszélgetések előzik meg.

A Vágy képek sorozatnak a 2008-ban elkészült darabjai romákkal készült interjúk alapján valósultak meg, így romák vágyai öltenek formát az elkészült plakátokon. A plakátok köztérre szánt alkotások. Olyan közegben kerülnek nyilvánosság elé, ahol a megszokás szerint cégek (hirdetők és nem magánemberek) gazdasági érdekű üzeneteit várnánk. Így a vágyak a köztéri hirdetésekkel konkurálva jelentek meg. A reklámok és a reklámok megrendelői, a nagyvállalatok kulcsszerepet játszanak a figyelemfelkeltésben. Mindezidáig a roma integráció tekintetében nem épített senki erre a kapacitásra, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kampánnyal nyitást kezdeményezett e szféra felé. Hosszú távú célunk a romákkal szembeni attitűd megváltoztatása, az esélyegyenlőség médiabeli megjelenésének megteremtése, integrált reklámok bevezetése a magyar reklámpiacra.

Szirmai Norbert riporter „ … Azt gondolom, hogy egy roma fiatalnak valami olyasmire kellene vágyakoznia, ami ellentétben van a jelenlegi helyzettel.” „Ha nem lennének szociális, emberi és társadalmi problémák, nem lenne miért foglalkoznom ezzel a területtel. Ebben az esetben sportriporter lennék.”

Hargitai Lilla reklámszakember „Szeretném, ha Csobánkán járna iskolába a kislányom.”

Horváth Rezsőné Ilon egyesített kézbesítő „Szeretném, ha az unokáim Csobánkán járhatnának egy nagyon jó iskolába.”


27

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK E hosszú távú célok megvalósításának első lépése volt a júniusi óriásplakát-kampány. A művészek, Bakos Gábor és Weber Imre által megkérdezett öt személy: Kolompár Gina, Bogdán Imre, Ónodi Péter, Szirmai Norbert és Horváth Rezsőné Ilon vágyait láthatjuk az elkészült alkotásokon. Ezek a képek egyszerű emberi vágyakat jelenítenek meg, amelyekkel bárki azonosulhat: a szabadság, a napi gondoktól való függetlenség, minőségi oktatás a jövő generációjának, sikeres élet, egy életcél megvalósulása, boldog, békés öregkor egy távoli jövőben, szép környezetben…

Ha a vágyak szintjén nincs különbség ember és ember közt, más tekintetben sincs értelme megkülönböztetést tenni – üzeni a képzőművészeti projekt. A felsorolt célok megvalósításának második ütemében a plakátokat és azok üzeneteit azokkal is megismertettük, akik nem utaznak nap mint nap a budapesti metróval. Célközönségünk egyrészt a vállalati döntéshozókból, másrészt a vidéki emberekből áll tehát. A képek kiegészültek a Menedék Alapítvány Önarckép projektjének egyes alkotásaival és Roma vágyak címmel kiállítási installációvá formálódtak.

A romáknak ugyanolyanok a vágyai… Beszélgetés dr. Ürmös Andorral, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetőjével – Izgalmas kezdeményezés volt a Roma vágyak program.

– Magyarországon ilyen még nem volt. Azt gondoljuk, hogy a társadalmi integráció nemcsak a szociálpolitikában, meg a munkaerőÜrmös piacon, hanem az élet Andor minden területén meg portré kell, hogy valósuljon, hiányzik ugyanis a társadalom minden tagját ugyanazok a jogok, lehetőségek illetik meg. Hogy a reklámokban miért nem szerepelnek romák, arról vannak sejtéseink. Néhány kutatási adat és cégvezetőkkel készített interjú mind-mind arról tudósítanak, a piaci szereplők attól félnek, hogy ez forgalmat csökkent, megijeszti a vásárlót. – És bizonyára azt is hiszik, hogy a romák nem képeznek jelentős vásárlóerőt, mint ahogy

28

a nem roma 50 éven felüliek sem. Hiszen a reklámok fő célcsoportjai a 48 év alattiak. – Miközben Nyugat-Európában rendszeresen megjelennek az ötven éven felüliek, Magyaroszágon csak elvétve. Például, az internetet hirdető reklámokban. – Vagy, ha protézis ragasztót akarnak eladni.

– Mi éppen azért kezdeményeztünk kutatást, hogy kiderítsük milyen mértékben élnek az emberekben ezek a félelmek, buta sztereotípiák. Ugyanakkor fölépítettünk egy olyan koncepciót, amelyben a vágyakhoz rendelődnek a reklámok. A romáknak ugyanis ugyanolyanok a vágyai, mint a nem romáknak. Lassan lépésről lépésre haladunk. Nem akarunk ajtóstól rohanni a házba, mert néhány gyors kampány inkább ártott, mintsem használt a romáknak. Például amikor azt mondtuk, hogy Magyarországon a


cigányokat sokkal több diszkrimináció éri, mint amennyi átlagosan mérhető a magyar társadalomban, akkor a lakosság egy jelentős része ezt a megállapítást keményen elutasította. Mi több, határozottan állította, hogy a negatív megítélés okozói maguk a cigányok. – Az első lépés tehát a roma vágyak megjelenítése volt.

– Hogy az emberek lássák: egy roma is szeretne egyetemista, sportriporter vagy éppen sikeres vállalkozó lenni. Ezzel azt kommunikáljuk, hogy ha a vágyakban nincs különbség a romák és nem romák között, akkor az élet más területén se érdemes különbséget tenni. A Menedék Egyesület programja ehhez szorosan csatlakozik. Egy európai uniós programban kaptak tőlünk támogatást. Azt vizsgálták, hogy a cigány fiatalok, elsősorban a cigánytelepeken élők, hogyan vélekednek saját kis világukról, mit gondolnak a jövőjükről, álmaikról. Az derült ki – ami persze várható is volt –, hogy azok, akik a legnyomorultabb helyzetben vannak, az őket érő igazi diszkriminációkra reagáltak. Például elmondták, hogy a szüreti bálba nem engedték be őket, és hogy bármilyen nehéz is az életük, kitörnek belőle. Ezeket a plakátokat, kicsinyített formátumban a metrókocsikban is elhelyezték. Ám, ahogy megjelentek, durva szövegű matricákkal ragasztották le őket. Elég volt a cigányok támogatásából. Elég volt a cigányokból. Szomorú helyzet, de ezzel szembe kell nézni. Ugyanakkor ez arra bíztat minket, hogy ne adjuk fel. – Az ön sorsa hogy alakult? Miként jutott el a minisztériumig?

– Salgótarjánban születtem, de 14 éves korom óta élek Pesten. Nekem is megvoltak a magam nehézségei, én is megküzdöttem az előítéletekkel, de a rendszerváltás előtt, amikor a romák többsé-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ge még dolgozhatott, kevésbé volt kiélezett a helyzetük. Első generációs értelmiségi vagyok. A szüleim sokat tettek azért, hogy tanulhassak, miközben ők is folyamatosan képezték magukat. Édesapámat fel is vették egyetemre, csak a körülmények nem engedték, hogy több évre kiessen a munkából. A tudásvágyat átörökítette ránk. A húgom pszichológus, az öcsém az energiaiparban dolgozik. Persze tudom, mi a ritka szerencsés kivételek közé tartozunk. Manapság egy roma gyerek, ha nem megfelelő minőségű általános iskolába jár, annak még arra sincs esélye, hogy leérettségizzen. – A jelenlegi gazdasági helyzet meg végképpen megnehezíti a legszegényebbek helyzetét.

– De a középosztályét is. És mint minden kiélezett helyzetben, bűnbakot kell találni. Erre a szerepre a romák igencsak alkalmasak. – Gondolom nincsenek illúziói. Plakátokkal nem lehet gyors eredményt elérni…

– Ez így van. Bár, néha naivan arra gondolok, hogy az emberek felismerhetnék, hogy a romák ellen elszabadult indulatok egy ponton már az élet más területeire is átterjedhetnek. Amikor szélsőséges elemek autókat gyújtanak fel, nem tudják, hogy jobb- vagy baloldali tulajdonosokat károsítanak meg. Míg a 12 éves cigány lányt csapják kővel fejbe – mint nemrégiben történt –, addig az nem sok embert érdekel. – Talán reményt ad, hogy Amerika is eljutott Obamáig.

– De ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a tévékben, a filmekben megjelentek a fekete szereplők. És Obama elnökké választásáig hosszú volt az út… Ugyanak-

kor ő az első amerikai elnök, akinek kétszer akkora védelemre lesz szüksége, mint a korábbiaknak… Persze nem vagyok, nem lehetek pesszimista. Megszületett az első kutatásunk és ez a kampány, amivel fölkavartuk az állóvizet. – Hogyan tovább?

– A következő lépés, hogy a fogyasztói csoportok roma tagjait megjelenítsük a cégek előtt, amivel gazdasági, üzleti érdek jelenhetne meg a marketing kommunikációban. – Tehát a Telekom után más cégekhez is elvinnék a kiállítást…

– Több cég vezetése gondolkodik már azon, hogy befogadja a plakátokat. Elsősorban a magyar tulajdonúak. Érdekes módon a külföldi anyacégek sokkal nyitottabbak, mint magyarországi leányvállalataik, amelyek gyakran szabotálják a külföldről jövő előírásokat. Mi több, kifejezetten diszkriminálnak. Tudunk esetekről, amikor valakit azért küldtek el egy állásinterjúról, mert kiderült, hogy roma. Ilyen Németországban elő nem fordulhatna. Aki megteszi, azt azonnal kirúgják. Visszatérve az eredeti kérdéshez. Azt kell kitalálnunk, és ez nagyon nehéz, hogy hol találkozhat az üzleti és a társadalmi érdek. Az üzleti érdek könynyen kitapintható: ha van a roma fogyasztói csoport, és ha azzal jól tudunk kommunikálni, akkor ott nőhet egy termék forgalma. A társadalmi érdek számunkra azt jelenti, hogy az élet minden területén jelenjenek meg a cigányok. E két szempont összepattintásán dolgozunk. Ehhez kell egy roma fogyasztói kutatás, amelynek előkészítésén most dolgozunk. És kellene egy-két olyan multi, aki bevállalná már most, hogy egy rövid időre integrált reklámokat alkalmaz. Ezt itthon nem könnyű elérni. A 90-es évek végén dolgoztam egy amerikai gyógyszercégnél,

ahol Chicagóból megkaptuk egy csecsemő tápszer marketing csomagját, amelyben egy fekete gyerekkel hirdették a terméket. Képzelje el ugyanezt nálunk egy roma gyerekkel…! Egy marketing főnököt a következő negyedév forgalmával mérik, ami ha elkezd egy picit is csökkenni, abban a pillanatban baj van. – Tehát nincs remény?

– Azt azért nem mondanám. A cégek a társadalmi felelősségvállalás keretében akár vállalhatnák is a roma reklámokat, csak félő, hogy ez addig működne, amíg a cég ki nem pipálná a kötelező feladatcsomagból a társadalmi felelősségvállalás projektet. – Mi volt a legmeglepőbb az önök által kezdeményezett, beszélgetésünk elején említett kutatásban?

– Több olyan dologra is fény derült, amire nem gondoltunk volna. A kutatás vezetője, Síklaki István (szociálpszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociálpszichológia Tanszékének tanszékvezető docense – a szerk.) úgymond integrált reklámokat készített. Mégpedig oly módon, hogy, néhány cég meglévő reklámjának szereplőit kicserélte romákra. Ezeket a képeket megmutatta a fókuszcsoportoknak, és meglepő módon megdőlt az elmélet, miszerint az embereket megriasztja, ha roma szereplő látható egy reklámban. Ugyanakkor egy jól öltözött roma láttán azt hitték, hogy az illető mexikói, argentin vagy spanyol. El nem tudták képzelni, hogy egy mosolygós, jól öltözött nő vagy férfi roma legyen. Nagyon izgalmas volt a kutatásnak az a megállapítása, mely szerint termékspecifikus, hogy hol lehet és hol nem integrált reklámokat használni. A fűnyíró hirdetésben a fókuszcsoportok tagjai nem fogadták el a roma szereplőt, mondván, a romák nem szeretnek dolgozni. Ugyanakkor egy kerti


29

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Az Önarckép projektről

medencét hirdető plakáton jobban kedveltek egy roma családot, mint az eredeti szereplőket. Ebben az esetben ugyanis a „romák szeretik a családjukat” sztereotípia érvényesült. És ez idáig rendben is lenne. Igen ám, de ha én azt mondom egy cégnek, hogy használjon roma arcokat a reklámkampányában, akkor ő meg

arra hivatkozna, se pénze, se ideje minden alkalommal tesztelni, hogy adott termék esetében a vásárló elfogadna-e egy roma szereplőt. Ezért vettük fel a kapcsolatot a PR és marketing szövetségekkel. Egyébként a reklámötlet abból fakad, hogy az államon, a kormányon nagyon erős a nyomás, hogy a romák vagy egyéb

Az Önarckép projekt célja az volt, hogy újszerű módon segítse a Magyarországon élő migránsok és romák társadalmi befogadását, integrációját, a marginalizálódó társadalmi csoportokkal foglalkozó szervezetek kapacitását bővítse. A társadalmi köztudat formálásának egy újszerű, Angliában kifejlesztett és sikerrel alkalmazott, hazai körülmények között még nem gyakorolt módját választották. Ennek keretében nem a hagyományos módon, a többségi társadalom szemszögéből mutatják be a diszkriminált csoportok tagjait (segítve ezzel elfogadásukat), hanem az egyes érintett személyeknek biztosítanak lehetőséget a bemutatkozásra. A különböző művészi eszközökkel létrehozott önarcképeket, üzeneteket, a sok szempontból hasonló okok miatt diszkriminált két célcsoport (a menekültek és a romák) előítéletmentes bemutatkozását segíti elő a különböző médiumokban az egyesület. A projektben az angliai Media19 cég által kifejlesztett módszert adták át hazai művé-

szeknek, akik több különböző helyszínen, három héten át dolgoztak együtt romákkal. Az angol modell alkalmazásával az volt a cél, hogy egy újszerű társadalmi szemléletformáló módszer honosodjon meg Magyarországon, a későbbi, minél szélesebb körű alkalmazás érdekében. Az alkotás folyamata három tevékenységből állt. Az előkészítésből, az alkotómunkából és az utómunkálatokból. A diszkriminált, sok esetben tétlenségre ítélt csoportok bevonása a közös munkába, készségeik, képességeik fejlesztése, pszichoszociális álla-

Rauh Edit szakállamtitkár megnyitja a kiállítást a Magyar Telekom székházában

30

hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját oldja meg. Ezzel akár egyet is lehet érteni, mert ez valóban állami felelősség, de közben tudjuk, hogy az állam önmagában képtelen erre. Komoly partnerre van szüksége, például az üzleti szférára. Éppen ezért azt az üzenetet is megpróbáljuk közvetíteni, hogy a társadalmi

potuk javítása volt a fő cél. Olyan alkotások létrehozása, amelyek hiteles képet adhatnak a csoportról, reprezentálhatják azt, és előítéletmentes képet közvetíthetnek a többségi társadalom részére. Négy portréfilmet is készített az egyesület a projekt végrehajtása során, amelyeknek bemutatása szándékuk szerint csökkenti a közös munkába bevont csoportokkal szembeni elutasító attitűdöt, növeli az esélyegyenlőséget. A projekt eredményeinek terjesztését számos módon oldja meg az egyesület; honlapot fejleszt, kiállítást és sajtótá-

Ne különböztessenek meg minket a többi embertől! Például itt Rimócon nem engednek be minket a szüreti bálba. Ha fizetünk, akkor sem. Valószínűleg azért, mert cigányok vagyunk. Van két gyermekem, remélem, őket nem éri ilyen megkülönböztetés, mire felnőnek. Bangóné Lakatos Georgina (22 éves) Rimóc


Kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon a cigányság a legelutasítottabb etnikai kisebbség, a romákkal szembeni elutasítás évek óta nem csökken. A többségi társadalom tagjai elsősorban a munkához való viszonyuk alapján ítélik meg a romákat, és főként negatív tulajdonságokkal jellemzik a roma közösség tagjait. Hazánkban a társadalmi élet számos területén (pl. munkaerőpiac, oktatás stb.) éri hátrányos megkülönböztetés a romákat. Magyarországon – ha tehetné – minden második roma eltitkolná, hogy roma.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK integrációhoz sok partner kell, és az üzleti világnak legalább akkora a felelőssége, mint az államnak. –Pedigolyanpofonegyszerűnektűnikaz egész. Ha elfogadnánk, hogy a romák is vásárlóerőt jelenthetnek, az nem kevés bevételt jelentene a kereskedelemben.

jékoztatót szervez, a filmeket közszolgálati televíziókban és internetes hírportálon mutatja be, valamint különböző helyeken reklámfelületeket vásárol. A kampány célja a társadalmi érzékenység növelése, a köztudat formálása, a társadalmi párbeszéd elősegítése, a diszkrimináció csökkentése. A projektet a Menedék Egyesület koordinálja, partnerei az Artemisszió Alapítvány és a Fact Alapítvány, támogatója pedig az Európai Unió Átmeneti Támogatási programja, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A plakátok bemutatásának első helyszíne a Magyar Telekom Nyrt. Krisztina körúti székháza volt. A budapesti rendezvényt követően összesen négy helyszínen: Faddon, Galgagyörkön, Székesfehérváron és Pácinban volt látható a kiállítási anyag. A kiállítás-sorozat helyszíneit főként olyan települések közül választották ki, ahol a roma és nem roma lakosok közötti, az együttélés során keletkezett feszültségek különböző, olykor szélsőséges indulatok kitörését eredményezték.

– Igen ám, de vannak rövid távú gazdasági érdekek, meg rövid távú politikai érdekek, amik miatt nem is olyan pofonegyszerű a megoldás. Kevés olyan ember van, mint Csányi Sándor, aki évi kétmilliárd forintot költ hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására.

– A reklámokon kívül milyen kommunikációs megoldásokat támogatnak? – Nemsokára megjelenik egy nagy EUs pályázati kiírás, mintegy másfél milliárd forint értékben. Olyan műsorokat, akár szappanoperákat finanszíroznánk, amelyekben roma, hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő emberek szerepelnek.

Bihartorda

Idősbarát Önkormányzat 2008

BihartordaHajdú-Biharmegyedélnyugati részén, Püspökladánytól délkeletre és Berettyóújfalutól nyugatra fekvő, a Nagy-Sárréthez tartozó 1000 lelkes település. Egy 1789-es feljegyzés szerint a településnek akkor mintegy 1100 lakosa volt. Népessége 1960-ban volt a legmagasabb, mintegy 1600-an lakták. A település igazi virágkorát 1863ban érte el. Ekkoriban sok iparos és kereskedő élt Bihartordán. A falu szerepköre a század harmadik harmadában kezdett leértékelődni. Ennek oka, hogy az újonnan épülő utak és a vasút, vagyis a modernizálás elkerülte a települést. Intő példa lehet az utókor számára: a modernizációból nem szabad kimaradni. Ez motiválja 1990-től a település vezetését. Bihartordán ma minden megtalálható, ami a jelen kor fő követelménye: jól szervezett, modern önkormányzati hivatal; valamennyi közszolgáltatás városi színvonalon működik, kivéve a szenny-

vízcsatorna-hálózatot; minden lakott utcában van aszfaltozott út, víz- és gázhálózat, telefon; a 8 osztályos, XXI. századi iskola jól felszerelt; modern működtetésű az óvoda; az 1992-ben megépített orvosi rendelő és szolgálati lakás felszereltsége kiváló, minden igényt kielégít; a kultúrház és a könyvtár (2006/2007-től), a sporttelep (2006-tól) felújított; az 1996-ban létrehozott Idősek Napközi Otthona megalapozta a település idősügyi, szociális ellátórendszerének megvalósítását. A településen élők komfortérzését javítják azok a létesítmények, vállalkozások, amelyek a részben vagy teljesen az önkormányzat tevékenysége révén jöttek létre: a teleház, a Gyermekjóléti Szolgálat, a családvédelem, a falugazdászi iroda; a 2006-ban megépült új posta, az üzletek és a mezőgazdasági vállalkozások.

Dr. Szabó József polgármester átveszi Korózs Lajos államtitkártól a díjat


31

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Mindezek komoly erőfeszítések árán jöttek létre. A településen is elkezdődött az igazgatási, ellátási átszervezés. A finanszírozási nehézségek okán kistérségi mikrotársulásokat hoztak létre, hogy a különböző szolgáltatások és ellátórendszerek ne sérüljenek. Dr. Szabó József, Bihartorda polgármestere: – Az idősekhez való kötődésemről vallani nem is olyan egyszerű dolog, hiszen már jómagam is 70 éves vagyok. Az idősügyi kérdések engem nagyon érzékenyen érintenek. Az én értékítéletemben a gyermekkor a legfontosabb. Egy életre kiható, meghatározó lehet, hogy milyen közegben voltam gyerek. A milyen közeg nem az anyagi jólétet jelenti, hanem a szellemiséget. A szegény családokban is lehet rendkívül bensőséges a családi harmónia. Én egy ilyen családban születtem. Számomra mai napig is meghatározóak az anyai nagyapám intelmei. Fülembe cseng most is az ő hangja, amikor az unokáimmal töltöm a szabadidőt. Hallom, amit mondott; „Kisfiam, belőled is rendes embert faragunk, ha másképpen nem, hát szekercével.” Nagyapám „kerékgyártó” iparos ember volt, kb. két méter magas, szikár, lapáttenyerű, kedves, jólelkű ember. Ő tanított meg az értelmes imádkozásra. Elvonultunk a lakás egy nyugodt helyére, ahol csak ketten voltunk. Letérdeltünk, nagy kezét gyengéden a fejemre tette és halkan ezt mondta: „a csendben érezned kell Isten ittlétét, most csendben imádkozz!” Ez a kettőség volt életem örök meghatározója. Egyrészt a kemény szigor, a kötelességtudat. Előttem lebegett az intelem, „ha másként nem, hát szekercével”. Gyerekként megrémültem, hogy mi maradna belőlem, ha nagyapám a farönk helyett engem kezdene faragni. Így aztán mindent megtettem, hogy kedve szerint cselekedjek.

32

Másrészt nagyban befolyásolt az a jóság, meleg szeretet, amit felénk árasztott; óvott, védelmezett és segített. A mai napig minden idős emberben a Nagyapámat akarom látni, és én is Ő akarok lenni. Az idősügyi tevékenységemet ez az előzmény befolyásolja 1990 óta. Ez alatt a jó másfél év alatt vált számomra világossá: a magyar társadalomban a rendszerváltás legnagyobb vesztesei közzé a nyugdíjasok rétege tartozik. Azon nincs vita, hogy a változásra szükség volt. De mint minden nagy társadalmi átalakulásnak vannak vesztesei is, ez nem volt másként Magyarországon sem. Ez a tény talán a kis falvakban még határozottabban érvényesült. (Tsz-nyugdíjasok és önálló nyugdíj nélküli feleségek stb.). A probléma adott volt és meg kellett találni rá a választ. Döntöttünk, lépni kell, mégpedig haladéktalanul. Tervet készítettünk: felmérés (problématérkép), elemzés, a megvalósítás lehetőségei, kivitelezés, fenntarthatóság. A lakosság 22 százaléka a 60 év fölötti korosztályhoz tartozik (220 fő, ebből 139 fő nő, 81 fő férfi). Az idős (60 éven felüli) emberek 24 százaléka (52 fő) él egyedül, 18 százaléknak (40 fő) nem él közeli hozzátartozója a településen, így egyre többen maradnak öregségükre magányosan. A fentiek miatt az önkormányzatnak olyan ellátási formát kellett létrehoznia, mely segíti az idős, beteg, fogyatékos embereket, testi és lelki egészségük, képességük megőrzésében, szociális körülményeik javításában, aktivitásuk, társas kapcsolatuk megtartásában. Bihartorda község képviselő-testülete önként vállalta, hogy a régi orvosi rendelőből és lakásból részben az akkori Népjóléti Minisztériumtól (1996) pályázati úton elnyert támogatásával (2 millió Ft), részben saját erőből Öregek Otthonát alakít ki, ahol a munkaügyi központ támogatásának segítségével szakképzett dolgozók látják el az idős embereket.


Az Öregek Otthona (későbbi nevén Idősek Klubja) beindítását nehezítette, hogy a bihartordai ember „nehéz”, büszke, zárkózott, nehezen megközelíthető. Ezek az idős emberek inkább vállalták a magányt, a rosszabb életkörülményeket, mintsem, hogy „szegényházba” menjenek, az önkormányzattól kérjenek vagy elfogadjanak bármilyen segítséget. Az egyéni, többszöri, személyes megkereséssel, az alacsony étkezési díj bevezetésével, a nyugdíjasok karácsonyi megajándékozásával fokozatosan sikerült a szociális ellátás ezen formáját elfogadtatni az arra rászorulókkal. Az önkormányzat szorgalmazta és támogatta, hogy az Idősek Klubjában népdalkör és tánccsoport alakuljon. A 20 férőhellyel indult intézmény napjainkra 30 férőhelyesre bővült, és megváltozott az elnevezése is. A nyugdíjasok Idősek Óvodájaként emlegetik a klubbot. A településen élők elismerését vívta ki azzal az önkormányzat, hogy önként felvállalta és biztosítja az idősek nappali ellátását, mégpedig olyan szakemberek segítségével, akik példaértékű munkát végeznek és követendő emberi értékeket képviselnek. Nyertek a település nyugdíjasai, a településtől távol élő hozzátartozók, akik tudják, hogy idős szeretteiket nyugodtan bízhatják az önkormányzat gondoskodására. Tudják, hogy szüleik ellátásában segítséget kaphatnak, és a végső nehéz órában is számíthatnak együtt érző támogatásukra.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Szabó József polgármester hozzáteszi: – Természetesen nyertek a település és a szomszédos települések lakosai is az idős emberek színvonalas, élvezetes előadásai révén. Az Idősek Klubjának 1997. április 15-ei megnyitásával Bihartorda Község Önkormányzata elültette az idősgondoskodás virágjainak magját. Segítő, óvó munkája eredményeként a növényünk szárba szökkent. Óvjuk, ápoljuk tovább, s reméljük, hogy a virágokhoz is eljutunk akkor is, ha a hétköznapi élet viharai olykor megtépázzák a növényt. A jövőbeni feladatunk az, hogy a képletes „Virágoskertünk” gondozása, ápolása ne szenvedjen csorbát. Ehhez álljon itt a rövid „példabeszéd”: – A 90-es években vettem részt egy konferencián, ahol a következő kifejezést hallottam: A Föld (a bolygónk) nem más, mint az Isten legszebb virágoskertje. Amely kertben az emberek a virágok. Miért akarjuk mi, a virágok önmagunkat elpusztítani? – volt a nagy kérdés! Nos, mi nem elpusztítani, hanem szebbíteni akarjuk a saját virágoskertünket. Csináljuk meg közösen a mi településünk idősek virágoskertjét – volt a felhívásunk! Megteremtettük a virágoskert tárgyi és személyi feltételeit, már csak a betelepítés maradt hátra, ahova várjuk a kert „virágait.” És láss csodát; a kertünk egyre népesebb és sokszínűbb lett. Egy virágoskert az mindennapi gondozást igényel, nem lehet kampányszerűen szépítgetni. Természetes, hogy ebbe a kertben is kerül gyom, ezt is sújthatják viharok, záporok, amik kárt tesznek. De a feladat az újraés újrarendezés és gondozás. Ez a mi „Idősek Virágoskert”-ünk, amiben nekünk gyönyörűségünk telik. Cselekvésünket az eredmény motiválja. A közösség alkotó ereje, egymás segítése, hagyomány és értékteremtés. Generációk közötti egyetértés, a másság elfogadása, a nehézségek leküzdése, a példamutatás, a példa adása.

Kelebia

Az Idősbarát Önkormányzat pályázaton a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének díját kapta

Kelebia község Bács-K iskun megye déli részén, a magyar–szerb határon fekszik, a Felső-Bácskai Löszhát és a Homokhátság találkozásánál. Bajától és Szegedtől 5050 kilométerrere, Kiskunhalastól 30 kilométerre, Szabadkától 6 kilométerre található. A települést a Trianoni békediktátum választotta le Szabadkáról: 1924. december 16-án vált önálló nagyközséggé (a határ túloldalán szintén található egy Kelebia nevű település). A közsé-


33

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gen halad keresztül a Budapest– Kelebia– Beográd nemzetközi vasútvonal. Ennek következtében az emberek döntő része a vasútnál, a határőrségnél és a Vám- és Pénzügyőrségnél dolgozik, de az önkormányzati intézmények és a mezőgazdaság is adnak munkát. A település közigazgatási területe 6670 hektár, ahol 3000 ember él. Munkavállaló korú népesség: 1844 fő; nyilvántartott álláskeresők: 126 fő; 2007-ben a 60 évnél idősebb nők száma: 385, a férfiaké 258 fő. Nagy kiterjedésű erdők, legelők, és halastavak jellemzik a tájat. A vidéken jelentős vadászati tevékenyég zajlik. Kelebián iskola, óvoda, szociális otthon, művelődési ház, könyvtár, tanyagondnoki szolgálat, orvosi és védőnői körzetek működnek. Kiemelten sok civil segíti az időseket és az elesetteket. Az egyházak szin-

tén oroszlánrészt vállalnak a segítő és támogató munkában. A település civil szervezetei: Kelebiai Nyugdíjasegyesület, Kelebiai Karitász Egyesület, Polgárőr Egyesület, Gyermekeinkért Alapítvány. – „Az idős emberekhez való intenzívebb ragaszkodásomat serdülőkoromban tapasztaltam meg először, amikor „kiröppentem” a szülői házból, az ősi fészekből, amely a nagyszüleim lakhelye volt – mondja Maczkó József polgármester. Volt, mert sajnos már nem élnek. A segítő szándék, a motiváció az emlékekből, az emberi akaratból, az ösztönből táplálkozik. Ma is élénken él bennem az a kép, ahogy nagymamám vasárnaponként délután kint ült a ház előtti padon: csend volt körülötte és békésen köszönt az arra jövőknek. Csodáltam, hogy a magány és a közösség szeretete mennyire megfér a szikár asszonyban. És sohasem felejtem el

nagyapámat, aki sokat mesélt a világháborúról, és hogy milyen gyűlölettel emlegette a kuláklistát. Ő tanított meg arra, hogy van értelemmel bíró és van értelmetlen szenvedés.” Maczkó József legfontosabb – időseket érintő – intézkedései az 1995. évi polgármesterré avatása óta: falu-és tanyagondnoki rendszer bevezetése; házigondozói hálózat erősítése; Nyugdíjas Egyesület létrehozása; Karitász Egyesület létrehozása; „idősbarát környezet” kialakítása, akadálymentesítési program; nyugdíjasház kialakítása és átadása az időseknek; pályázati önerő(k) biztosítása; egyesületek támogatása az önkormányzati költségvetésben; falugondnoki mikrobusz ingyenes vagy kedvezményes áron való biztosítása; községi egészségterv ütemezett megvalósítása, amelynek során kiemelkedő odafigyelést kapnak az idősek; évente egyszer Idősek Napja; december 24-én magányosok karácsonya; vajdasági települések civil szervezetivel való rendszeres kapcsolattartás generálása (Kishegyes, Ómoravica, Bajsa, Bácsfeketehegy); évente egyszer népdalkórusok találkozójának a megszervezése; az önkormányzat áltál kiadott, havonta megjelenő helyi újság, a Kelebiai Hírmondó ingyenes eljuttatása az idős lakossághoz; informatika oktatás időseknek; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése. Tervek: Idősügyi Tanács létrehozása; idősekből álló helytörténeti kör létrehozása; a Szt. Erzsébet Otthonház korszerűsítése; a nappali ellátás bővítése. A mellékletet szerkesztette: Szegvári Katalin Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

34


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet november december

Recommend Documents