Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára

2009. március

TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK ...................................................................................................... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET............................................................................... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK MEGTEREMTÉSE, ERŐSÍTÉSE ................................................... 3 2.2. A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG ERŐSÍTÉSE .................................................................................... 3 2.3. FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK ÉS MUNKAERŐPIACI ESÉLYEINEK JAVÍTÁSA ................................ 3 2.4. ROMA EMBEREK ÉLETMINŐSÉGÉNEK ÉS MUNKAERŐPIACI ESÉLYEINEK JAVÍTÁSA ........................................... 4 2.5. 68/2001 EK RENDELET ALAPJÁN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ MUNKAVÁLLALÓK ESÉLYEINEK JAVÍTÁSA ..................... 4 3. AZ ELVÁRÁS: ESÉLYEGYENLŐSÉGI MEGFELELÉS ÉS TÖBBLETTELJESÍTMÉNY........................ 4 3.1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI ADATOK MEGADÁSA .................................................................................... 5 3.2. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖBBLETTELJESÍTMÉNYEK, INTÉZKEDÉSEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ......................................... 5 3.3. ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ........................................................................................................ 6 3.4. A VÉGREHAJTÁS ÉS ELLENŐRZÉSE ............................................................................................... 6 4. A VÁLASZTHATÓ ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK ......................................................... 6 4.1. A VÁLASZTOTT ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK

MÉRTÉKE

.............................................................. 16

5. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ............................................................................................. 16 MELLÉKLETEK......................................................................................................................... 18 KÜLÖNLEGES ADAT KEZELÉSI PÉLDA ................................................................................................ 18 ÖSSZESÍTŐ NYILATKOZAT PÉLDA .................................................................................................... 19

2/19

1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít az esélyegyenlőség érvényesítésére1. Ennek megfelelően az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében megvalósítandó minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához, az ÚMFT-ben megfogalmazott esélyegyenlőségi célokhoz, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez – különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének erősítéséhez. A TÁMOP 2.3.0. és 4.5. fejezetei tartalmazzák az alapelv érvényesítésének vonatkozó feladatait. Egyes esélyegyenlőségi szempontok önálló fejlesztési célként (konstrukcióként, pályázatként) megjelennek, míg mások közvetett módon kiválasztási (jogosultsági vagy tartalmi értékelési) szempontok az egyes pályázatok elbírálása során. A foglalkoztatási és a versenyképességi prioritások minél teljesebb és egyenlőbb elérése és hasznosulása szempontjából minden projektnek vizsgálnia és érvényesítenie kell egy vagy több esélyegyenlőségi terület/célcsoport értelmében a fejlesztés közvetlen és közvetett hatásait, és a jogilag a pályázó szempontjából kötelező szint felett intézkedéseket kell vállalnia a pályázó szervezetéhez kapcsolódóan, illetve a kiemelt célcsoportok számára kedvezőbb fejlesztésekkel. 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével öt esélyegyenlőségi akcióterület, és az akadálymentesítés (mely több terület fejlesztésének is alkotója) járulhat hozzá az ÚMFT-ben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz különösen a nők és férfiak közötti egyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez. A konstrukció vagy a pályázó által kiemelt esélyegyenlőségi területet néhány esetben pontosan meg kell adni. 2.1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. A családbarát munkahely koncepció nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata. A pályázatok értékelésénél a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató intézkedéseket bevezető pályázók előnyben részesülnek. 2.2. A nemek közötti egyenlőség erősítése A nők teszik ki a népesség felét, de a nemek közötti egyenlőség még sok tekintetben nem érvényesül a gyakorlatban. A tényleges egyenlőség a munkaerőpiacon sem valósul meg. 2006-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 69%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között (ezt hívjuk foglalkozási szegregációnak), míg a szervezeten belüli vertikális szegregációra utal a női felsővezetők rendkívül alacsony aránya. Bár a munkavállaló nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, és mára a felsőoktatásban a nők aránya elérte – sőt meg is haladta – a férfiak arányát, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak. 2005-ben a nők nettó keresete 9%-kal volt kevesebb, mint a férfiaké; ezen belül szellemi munkakörökben 27%-kal. Azok a pályázók, amelyek erősítik a nemek közötti egyenlőséget, előnyben részesülnek. 2.3. Fogyatékos személyek2 életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékos emberek körében - 2001. évi népszámlálás adatai szerint - 9 százalékra csökkent. A fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás elérhetősége javítható az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása révén. A fogyatékosság különleges személyes adat, emiatt kérjük, feltétlenül vegye figyelembe az adatvédelmi szempontokat (ld. Melléklet)! Adott személy adatainak kezelése célhoz kötött kell legyen, tehát a különleges személyes adatok közül csak azokat szabad kezelni, amelyekre a pályázó esélyegyenlőségi vállalásai vonatkoznak, és amelyekről az érintett önkéntes nyilatkozata rendelkezésre áll. Azok a pályázatok, amelyek fogyatékos emberek számára kedvezőbbek, előnyben részesülnek. 1

1083/2006-os EK rendelet 16. cikke Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-át) 2

3/19

2.4. Roma emberek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása Az esélyegyenlőségi támogatási alapelv szóhasználatában „roma” ember, aki magyar, lovári, beás anyanyelvű, és magát cigány vagy roma származásúnak vallja.3 A társadalmi kirekesztődés bizonyítottan leginkább a roma embereket sújtja. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét. Azok a pályázatok, amelyek roma emberek számára kedvezőbbek (pl. roma alkalmazottak számának növelése), előnyben részesülnek. A roma származás és a fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre, azaz pályázatában csak akkor utalhat adott személyek roma vagy fogyatékos voltára, ha ők önkéntesen és határozottan hozzájárultak ehhez (önkéntesen és határozottan kinyilvánítják kívánságukat különleges személyes adataik kezeléséhez, megfelelő tájékoztatás alapján, ld. Melléklet)! A különleges adatok munkáltató, pályázó által történő kiemelése nem alapulhat vélelmen. Sok olyan pályázati tevékenység lehetséges, amelyhez nem szükséges egyes személyek roma származásának vagy fogyatékosságának ténye. Például, ha a pályázó vállalja, hogy a projekt tervezésébe bevon roma érdekképviseleti szervezetet, akkor nem szükséges a szervezet képviselőitől nyilatkozatot kérni roma származásukról ahhoz, hogy a szervezet képviselői segítsék a projektben a roma esélyegyenlőséget. Egy erősen szegregált település, vagy intézmény esetében KSH statisztika vagy megalapozott becslés alapján kijelenthető, hogy az adott településen vagy intézményben a roma emberek erős szegregációval néznek szembe, anélkül, hogy ehhez az érintett lakosoktól, munkavállalóktól nyilatkozatot kellene beszerezni roma származásukról. 2.5. 68/2001 EK rendelet alapján hátrányos helyzetű munkavállalók esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett más, kisebb létszámú csoportok, ún. hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kívánjuk segíteni. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján): · · · · · ·

minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. 3. AZ ELVÁRÁS: ESÉLYEGYENLŐSÉGI MEGFELELÉS ÉS TÖBBLETTELJESÍTMÉNY

Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés érvényesítésére4. A „horizontális elvárás” azt jelenti, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban ÚMFT) keretében megvalósítandó minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az ÚMFT az esélyegyenlőség erősítését elvárásként fogalmazza meg, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének erősítését. Az elvárás teljesülését a kiválasztás két szintjén vizsgálja az ÚMFT: jogosultsági és értékelési szempontok között. Minden projektnek - még az automatikus elbírálású projekteknek is - teljesítenie kell minimális jogosultsági, támogathatósági szempontokat, melyek között esélyegyenlőségi értéket hordozók is vannak: ilyen például a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés, illetve a pályázó, projektmegvalósító szervezet, valamint a projekt esélyegyenlőségi alapadatainak megadása. A legtöbb pályázat esetén esélyegyenlőségi tartalmi értékelésre is sor kerül annak érdekében, hogy olyan projektek valósuljanak meg, amelyek ezen a területen objektíven mérhető többletteljesítményt, előrelépést vállalnak és nyújtanak.

3

Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi

csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését. 4

1083/2006-os EK rendelet 16. cikke

4/19

Több projektpartner, vagy társulási, konzorciumi pályázat esetén az egyes esélyegyenlőségi vállalások teljesítésének megosztását már a pályázat elkészítésekor tisztázni kell! 3.1. Az esélyegyenlőségi adatok megadása A pályázat értékelésének vagy támogathatóságának feltétele (jogosultsági vagy szerződési kritériuma), hogy a pályázó/projektgazda egyes esélyegyenlőségi indikátorokra vonatkozóan adatokat szolgáltasson („kötelezően kitöltendő, esélyegyenlőségi statisztikai információ”). Ezen statisztikai információkat a pályázati adatlapon, projekt adatlapon kell megadni, és elsősorban az operatív programok, illetve az ÚMFT közös jelentéstételi feladatait szolgálják. A statisztikai információkat jellemzően éves adat [előző lezárt időszak alapján: a), b)]; illetve a projekt végső célcsoportjának várható mérete szerint [c)] kell megadni. Olyan pályázó esetében, amelyiknek nincsenek alkalmazottai, a „0” érték elfogadható. Az adatközlési szakaszban a „projekt befejezésekor” illetve „fenntartás végén” tervezett érték nem célérték, csak becslés, terven kívüli tényérték, amennyiben a konstrukció máshogy nem rendelkezik! A támogatási szerződésben is rögzített módon e sorok aktuális értékét azonban rendszeresen és megalapozottan jelenteni kell, a projektet megvalósító szervezetre [a)-b). sorok), és a fejlesztés végső célcsoportjára [c)] sorok]. A statisztikai információk: a) Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) (fő): Az adatközlés időpontjában, a fejlesztést megvalósító szervezetnél. Ez alapesetben azonos a pályázó szervezettel, azaz például önkormányzat pályázó esetében a polgármesteri hivatal aktuális adatait kell megadni. Amennyiben önkormányzati társulás pályázna, és nincs gesztor, a partner települések polgármesteri hivatalainak hasonló adatai szükségesek, és ezeket a partnertelepülésekre összesítetten kell feltüntetni (pályázatonként csak egy adatlapot kell kitölteni). Amennyiben az önkormányzat, mint fenntartó ad be pályázatot az általa fenntartott intézmények egy részére, például iskolájának fejlesztésére, akkor a megvalósító szervezet az iskola, és ennek adatait kell beírni. Cég, közszolgáltató vagy társadalmi szervezet pályázatában általában a cég, szervezet egészére vonatkozó adatokat kérünk. Ritkán, például országos hálózattal és egymástól nagyrészt független irányítással működő, és térben vagy funkcionálisan jól elkülönülő egységek megléte esetén fogadható el az, ha csak a megvalósításban érintett szervezeti egység adatai szerepelnek itt. Szükség esetén az Adatlapon, vagy Adatlaphoz csatolt részletes projektleírásban (pl. Megvalósíthatósági Tanulmányban) jelezni kell, hogy a statisztikai információk pontosan milyen szervezetre vonatkoznak! b) Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő): A fejlesztést megvalósító szervezetnél, az adatközlés időpontjában. c) A projekt által érintettek száma (fő): A fejlesztés végső érintettjeinek, kedvezményezettjeinek létszáma, vállalkozásfejlesztés esetén azonos az a) indikátorral; más fejlesztésekben a Megvalósíthatósági Tanulmányban, vagy az Adatlappal együtt benyújtott egyéb részletes projektleírásban bemutatott végső kedvezményezett/érintett társadalmi célcsoport létszámával. cA) Nők száma a projekt által érintett célcsoportban (fő): vállalkozásfejlesztés esetén azonos a b) indikátorral, más esetben településstatisztikákból, egyedi felmérésekből, vagy célzott konstrukció esetén szakmailag megalapozott becslésből lehet megadni. cB) Roma emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő): településstatisztikákból5, települési szinten a kisebbségi önkormányzat adatai alapján, vagy célzott konstrukció esetén szakmailag megalapozott becslésből, minden olyan esetben, amikor személy, név is kapcsolódik a különleges jellemzőhöz,(pl. alkalmazottak esetén) különleges adat kezelési nyilatkozat alapján lehet megadni. cC) Fogyatékos emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő): régiós statisztikákból6, önkormányzati adatokból, egyedi felmérésekből, vagy célzott konstrukció esetén szakmailag megalapozott becslésből, minden olyan esetben, amikor személy, név is kapcsolódik a különleges jellemzőhöz (pl. alkalmazottak esetén) különleges adat kezelési nyilatkozat alapján lehet megadni.

3.2. Esélyegyenlőségi többletteljesítmények, intézkedések és értékelésük Több pályázati konstrukció megfogalmaz további esélyegyenlőségi jogosultsági feltételeket, valamint értékeli a pályázó által vállalt esélyegyenlőségi többletteljesítményeket. A projekt esélyegyenlőségi tartalmi értékelése a Pályázati Útmutató és a jelen útmutató alapján a pályázatban bemutatott esélyegyenlőségi teljesítmények, intézkedések mérlegelésével zajlik. Számos vállalási lehetőség közül lehet választani, így minden pályázó talál olyan választási lehetőséget, amely megfelel a projekt céljának és a szervezet jellegének. A lehetséges esélyegyenlőségi vállalások egy része közvetlenül a megvalósítandó projekthez kötődik, a projekt révén próbál mérhető előrelépést hozni az esélyegyenlőség terén, ilyen lehet például a körültekintő akadálymentesítés, a szakértő bevonása a szükségleteknek megfelelő tervezés érdekében, az érdekképviseleti csoportok bevonása a projekt kivitelezésébe. A lehetséges vállalások egy másik része nem kapcsolódik közvetlenül a projekthez, hanem a pályázó szervezetre vonatkozik, például ha a szervezet munkavállalóira vonatkozóan vállalja annak biztosítását, hogy valóban érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve az azonos munkakörben dolgozó nők és férfiak között. Az esélyegyenlőségi adatlap funkcióban vagy fejezetben a pályázó által kiválasztott, adatokkal kitöltött esélyegyenlőségi intézkedés sorokat a pályázat egésze alapján az értékelők tartalmilag értékelik, az adott pályázat teljes tartalmi értékelésének megfelelő módszerrel. Amennyiben pontozásos a tartalmi értékelés, legalább 1 pontot el kell érni ahhoz, hogy a pályázatot az értékelő, majd a Bíráló Bizottság támogatásra javasolhassa. A pontos feltételeket, az elérhető legmagasabb esélyegyenlőségi értéket, vagy a magasabb szinten megszabott minimumot a Pályázati Útmutatók E. fejezete tartalmazza. Az 1 5 6

http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/maptoc10000.html http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/12/tables/load3_1_2.html 5/19

pontot el nem érő pályázatoknál tisztázó kérdést tehet fel az értékelő, vagy átdolgozásra javasolhatja a pályázatot. Amennyiben a pályázatban a Pályázati Útmutató E. fejezete szerint a tartalmi értékelés a „megfelelt” szintet vizsgálja, az esélyegyenlőségi vállalásokat is így kell értékelni. Az intézkedések pontozásának, elfogadásának feltételeit az egyes intézkedéseknél találják, a 4. fejezetben. Az esélyegyenlőségi adatlap funkció, fejezet kitöltése mellett a legtöbb pályázatnál a vállalni kívánt esélyegyenlőségi intézkedésekhez szükséges számszerű adatokat a pályázat részletes részében (megvalósíthatósági tanulmány, fejlesztési stratégia stb.) is be kell mutatni. A fejlesztés szükségszerűségének bemutatásakor, a helyzetelemzésben megjelenítendő az érintett esélyegyenlőségi célcsoport(ok) 1: foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzete; 2: gazdasági részvétele; 3: képzéshez, tudáshoz jutása; 4: lakhatása; 5: közszolgáltatásokhoz való hozzáférése; 6: döntéshozatalban való részvétele. A pályázó szervezeti hátterének, illetve a projekt társadalmi környezetének bemutatásakor az esélyegyenlőségi helyzetet és célokat is be kell mutatni! A lehetséges változatok vizsgálatát ki kell terjeszteni azok esélyegyenlőségi lehetőségeire, következményeire is. A kiválasztott változat részletei között, illetve a részletes projektleírás szakaszban pontosan azonosítani lehet az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekeinek érvényesítési eszközeit. A projekthez szervesen kapcsolódó esélyegyenlőségi intézkedések várható költségeit, amennyiben azok a konstrukcióban elszámolható költségek, a projekt költségei közt tervezni lehet. 3.3. Adatvédelmi előírások Bárki adatainak a kezeléséhez az érintett hozzájárulását kell kérni. Ilyen hozzájárulással a munkáltatók saját munkavállalóik legfontosabb adatai vonatkozásában – a különleges személyes adatok kivételével – általában rendelkeznek, és elegendő a munkáltató által gyűjtött adatokhoz kapcsolt munkáltatói nyilatkozat az adatkezelési hozzájárulás meglétéről. A roma származás és a fogyaték azonban nem ilyen, hanem ú.n. „különleges személyes adat”, mely csak az érintettek önkéntes és írásbeli hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. Azaz pályázat és az igazoló dokumentumok csak akkor utalhatnak az érintett személyek (munkavállalók, képzettek, támogatottak) roma vagy fogyatékos voltára, ha ők önkéntesen és határozottan hozzájárultak ehhez. Az önkéntes adatszolgáltatás az adatvédelmi jogi formarendszerében azt jelenti, hogy az érintett hozzájárul adatainak kezeléséhez, tehát önkéntesen és határozottan kinyilvánítja kívánságát különleges személyes adatai kezeléséhez. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. A különleges adatok munkáltató által történő kiemelése nem alapulhat vélelmen, a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók támogatását célzó szándék nem pótolhatja az adatkezeléshez való egyedi hozzájárulást. Ebben a tekintetben is különös jelentősége van az érintettek tájékoztatásának. Ez azt jelenti, hogy ha roma vagy fogyatékos embert jelöl meg egy pályázat lehetséges munkavállalóként, képzendő személyként, akkor a személy projektbe való belépésétől kezdve rendelkeznie kell olyan dokumentummal, amelyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként, tanulóként stb. definiálják. (Adatkezelési példát a Mellékletben talál.) 3.4. A végrehajtás és ellenőrzése A nyertes pályázó támogatási szerződésének része lesz a benyújtott projekt adatlap, így az esélyegyenlőségi vállalások is. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedésekről a projekt papíralapú jelentéseihez (PEJ, ZPEJ, PFJ) kötődően jelentést kell tenni, és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. A vállalt többletteljesítményeket a lehető legteljesebb mértékben érdemes integrálni a projekt folyamatába annak érdekében, hogy a végrehajtásuk zökkenőmentes legyen. Nagy segítség ebben az is, ha az esélyegyenlőségi feladatok felelősségi körét a projektmenedzsmentben tervezik. Jól számszerűsíthető változások esetén – például roma munkavállaló alkalmazása esetén - az értékelési feltétel az, hogy a projekt befejezéséig vállalt átlagos éves érték pozitív irányban változzon, mégpedig 5 vagy 10%-kal javuljon a pályázat benyújtásakor érvényes értékhez képest. Több esetben akkor is elfogadható az intézkedés, ha a már meglevő esélyegyenlőségi intézkedések megőrzését, fenntartását vállalja a pályázó vagy projektgazda. A projekt végrehajtása során a már elért esélyegyenlőségi intézkedésekből visszalépni, ideiglenesen valamelyiket nem teljesíteni nem lehet, ebben az esetben az intézkedés nem teljesültnek minősül. Amennyiben az adott pályázati kiírás másképpen nem rendelkezik, az összes értékelt esélyegyenlőségi intézkedésre együttesen vonatkozik a célértékek teljesítésére vonatkozó (és a szabálytalansági eljárást meghatározó) jogszabály. 4. A VÁLASZTHATÓ ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK Az ÚMFT támogatási feltételei (és az Adatlap nyilatkozatai) között szerepel, hogy a pályázó jogkövető magatartást tanúsít, ezért a tartalmi értékelésben szerepet kapó esélyegyenlőségi szempontok nem a kötelező jogi megfelelést, hanem az azon felüli (többlet)teljesítményt értékelik. A pályázatok esélyegyenlőségi tartalmi értékelésének célja, hogy a pályázók megfogalmazzák esélyegyenlőségi céljaikat (a pályázati adatlapon választható esélyegyenlőségi intézkedések körében) mind 6/19

szervezetük működése, mind a tervezett fejlesztés, projekt vonatkozásában, konkrét intézkedések formájában. Néhány intézkedés esetén szükséges, hogy a pályázó megjelölje, melyik esélyegyenlőségi célcsoportot, vagy célcsoportokat emeli ki. A választható intézkedések köre pályázatonként eltérő lehet, ezeket konstrukciófüggően határozza meg az IH. 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása A szervezeten belüli esélyegyenlőség érvényesítéséhez és az egyenlő bánásmód biztosításához hozzájárulhat, ha olyan felelőse, referense, tanácsadója, esetleg tapasztalati tanácsadója7 van ennek a területnek, aki szervezeti eljárások kidolgozásával (pl. panaszeljárás), képzések szervezésével, a közönség értő tájékoztatásával erősíti a diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra kialakulását. Már meglévő, vagy a támogatási szerződés aláírásától számított legkésőbb két hónapon belül létrehozott funkcióval, és annak a fenntartási időszak végéig való megőrzésével teljesíthető. Feltételek / Ellenőrzés: A vállalás azt jelenti, hogy legkésőbb a projekt kezdetétől számított 2 hónapon belül esélyegyenlőségi felelőst kinevez, és a funkció a projekt fenntartási időszak végéig folyamatosan él; illetve az összes projektpartnertől, ha ilyen nincs, a közbeszerzésben beszerzett összes beszállítóktól esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását/esélyegyenlőségi szakértelem biztosítását alkalmassági feltételként elvárja. 2. Esélyegyenlőségi terv megléte Az Esélyegyenlőségi Terv8 (ET) célja valamely szervezeten belül a munkavállalók és munkavállalók csoportjai közötti esélyegyenlőség megteremtése vagy fejlesztése, jellemzően humán erőforrás menedzsment eszközökkel. Az ET tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. Jelenleg törvény kötelezi ET készítésére azon többségében állami tulajdonú szervezeteket, amelyekben a munkavállalók száma az 50-et meghaladja. Amennyiben a pályázó kötelezett ET létrehozására, a vállalás (mivel a kötelező tevékenység nem többletvállalás) azt jelenti, hogy érvényes ET meglétét projektpartnereitől elvárja (pl. társulási szerződésen, beszerzési dokumentáción keresztül). Feltételek / Ellenőrzés: Érvényes ET bemutatása, mely a Mt. (1992. évi XXII. törvény ) 70/A §-nak megfelelő mélységű, legfeljebb egy éve készült helyzetelemzést, és célokat tartalmaz. A partnerek felé megnyilvánuló elvárást pl. közbeszerzési dokumentáció egyéb feltételeinek részeként, együttműködési megállapodás részeként lehet igazolni. 3. Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek Ezen intézkedés célja az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati megvalósítása. A bérkülönbségek hátterében sokszor foglalkozási szegregáció, vagy a szervezeten belüli vertikális szegregáció, vagy diszkrimináció is lehet. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni. Feltételek / Ellenőrzés: Érvényes Esélyegyenlőségi Terv helyzetelemzése, vagy munkaügyi statisztikák alapján a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű munkavállalók között munkakörönként legfeljebb 5%-nyi bérkülönbség (bérrés) van. 4. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart A diszkriminációmentesség és az egyenlő bánásmód érvényesítésének feladatairól és eszközeiről, a fogyatékos emberek, a roma emberek vagy a nők helyzetének sajátosságairól a szervezet évente képzést tart. Különösen fontos az adott szervezet humán erőforrás vezetőjének, felelősének esélyegyenlőségi képzése. Évente lehet más munkavállalói csoport számára szervezni a tanulást. Az első képzést a támogatási szerződés aláírásától számított legkésőbb 8 hónapon belül teljesíteni kell. Feltételek / Ellenőrzés: Az intézkedés elfogadása azt jelenti, hogy vagy a támogatás megítélésének 7 8

A tapasztalati tanácsadó az az ember, aki megfogalmazza a társadalmi kirekesztettségben élők véleményét, javaslatait. 1992. évi XXII. törvény 70/A §-a

7/19

évétől a döntéshozók legalább fele, illetve a humán erőforrás felelős vesz részt esélyegyenlőségi tanulási folyamatban, amely legalább évente 4 órányi, közvetlen (nem táv- vagy papíralapú) képzés. Munkavállalók esetében: ha legalább 20%-uk számára legalább évente 4 órányi, közvetlen, nem távvagy papíralapú képzési alkalmat biztosít a szervezet. Közönség (diákok, látogatók, betegek, lakosság stb.) esetében vállalni kell legalább 50%-uk számára legalább 10 esélyegyenlőségi érték közvetítését az intézkedés elfogadásához. 5. Rendelkezik települési esélyegyenlőségi koncepcióval; Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal/Tervvel; illetve a projekt illeszkedik elfogadott IVS-hoz A települési esélyegyenlőségi koncepció egy lakóközösségben (kerületben, településen) azonosítja legalább a közoktatás, az egészségügy, a közszolgáltatási infrastruktúra elérhetőségének és a lakhatásnak az esélykülönbségeit, tűz ki célokat. Általában eszközöket, forrást is rendel a hátrányos helyzetkülönbség csökkentéséhez. Az esélyegyenlőségi cél mindig túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi egyenlőséget biztosítani, például a nők számára. A közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Program/Terv9 számos pályázati felhívásnál kötelező (nem választható), míg másoknál alkalmas eszköze annak, hogy egy adott közösség – közösségi diszkriminációt jelző indikátorként - azonosíthassa az esetleg meglévő, legérzékenyebb és a legnagyobb hátrányhalmozódást okozó gyermekkori esélykülönbségeket. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) olyan – több, régiós fejlesztési pályázatban kötelezően alkalmazandó - eszköz10, amelynek révén a lakhatási esélykülönbségek csökkenthetők hatékonyan. Mindhárom felsorolt eszköz alkalmas arra, hogy - szükség esetén - a fejlesztés célja szerint kiegészített tartalommal, illetve a fejlesztés integrálásával, illesztésével a dokumentum céljaihoz, a projekt maga is előrelépést jelentsen az érintett közösség tagjainak valódi esélyegyenlősége felé. Feltételek / Ellenőrzés: Amennyiben a konstrukcióban nem kötelező, illetve nem szakmai szempontok között értékelt bármelyik felsorolt eszköz, dokumentum megléte, de a pályázó megfelelően igazolja a tervezett fejlesztés (pályázat), és az eszköznek megfelelő dokumentum összhangját, az intézkedés teljesül. 6. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe A „Semmit rólunk nélkülünk!” igény és elv alapján a fejlesztési tervek egyeztetése azokkal, akik számára pozitív esélyegyenlőségi intézkedéseket tervez egy projekt, rendkívül fontos tervezési lépés. A célcsoport képviselőinek megkérdezésével a számukra megfelelő elemek beépülnek, és a megfelelő módon valósulnak meg a projektben – sokszor többletköltség nélkül. Például közszolgáltatások fejlesztésénél a szolgáltatást nehezebben elérők között a hátrányos helyzetűek véleményének megismerése alapvető. Egy épület tervezése során szükség lehet a nők és férfiak különböző szükségleteinek beépítésére, illetve a tervezők nemi sztereotípiáinak korrigálására. Fontos az is, hogy a célcsoportnak megfelelő tájékoztatási csatornát használják a tervezők. Gyakori hiba, hogy csak internetes tájékoztatást terveznek a fejlesztők, és ezért nem érik el azokat a csoportokat, amelyek nem használnak internetet. A tervezés mellett az esélyegyenlőségi intézkedések végrehajtásában is fontos az érintettek részvétele – így az intézkedések elfogadottabbak, hasznosabbak és fenntarthatóbbak lesznek. Feltételek / Ellenőrzés: Meg kell adni a bevont esélyegyenlőségi célcsoportot (akár többet is)! A vállalt intézkedést a pályázat/RMT benyújtásának idejére már teljesíteni kell. A vállalt intézkedés teljesítése során nyilatkozatokban, megállapodásokban vagy jegyzőkönyvben rögzítsék az együttműködés, közreműködés tényét, már a pályázat benyújtása előtt - ezek igazolják a vállalás teljesülését is. 7. Esélyegyenlőségi felmérés, hatáselemzés Az intézkedés célja annak felmérése, hogy a tervezett fejlesztés milyen hatással lesz valamely esélyegyenlőségi szempontból kiemelt csoport élethelyzetére. Ez különösen a komplex, a hosszú távú fejlesztési tervek esetén elkerülhetetlen. A felmérés helyzetelemzésében megjelenítendő, a projekt céljától függően, az érintett esélyegyenlőségi csoport(ok) 1: foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzete; 2: gazdasági részvétele; 3: képzéshez, tudáshoz jutása; 4: lakhatása; 5: közszolgáltatásokhoz való hozzáférése; 6: döntéshozatalban való részvétele. Esélyegyenlőségi hatáselemzést a helyzetelemzés és a tervezett fejlesztés ismeretében lehet készíteni, vagy készíttetni együttműködő társadalmi szervezettel. A felmérés, elemzés főbb megállapításait, valamint ezek projektbe építésének mikéntjét be kell mutatni a megvalósíthatósági tanulmányban. 9

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89. §-a szerinti tartalommal, ld. még http://www.nfu.hu/download/2340/05%20Telep%C3%BCl%C3%A9si%20k%C3%B6zoktat%C3%A1si%20es%C3%A9lyegyenl%C 5%91s%C3%A9gi%20int%C3%A9zked%C3%A9si%20terv.zip 10 Az integrált városfejlesztési stratégia egy fejlesztési szemléletű középtávú (7-8 év) dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása a városokban, a városrészre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása. Követelményeit a www.vati.hu vagy a nfgm.gov.hu honlapon találja.

8/19

Feltételek / Ellenőrzés: A vállalt intézkedés teljesítését a felmérés, és eredményeinek a pályázatba integrálása igazolja. 8. Leghátrányosabb helyzetű kistérségben vagy halmozottan hátrányos helyzetű településen működik, fejleszt11 Ezen intézkedés célja a leghátrányosabb és a hátrányos helyzetű kistérségek, és halmozottan hátrányos helyzetű települések fejlesztéseinek előnyben részesítése. Bizonyos pályázati konstrukciókban ez a területi kohéziós, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági értéket egyszerre hordozó intézkedés kötelező, jogosultsági elem (és a nyilatkozatok között kell igazolni fennállását), más intézkedéseknél a szakmai értékelés része, de szerepelhet bármelyik horizontális területen is, így akár többszörös értékelési előnyt is jelenthet. Feltételek / Ellenőrzés: Ha a fejlesztés több településre vagy kisrégióra tervezik, akkor fogadható el az intézkedés, ha a résztvevő települések vagy kisrégiók többsége tartozik a megjelöltek szerint hátrányos helyzetűek közé. Vannak konstrukciók, amelyek a megvalósítás helyszíne alapján automatikusan besorolják a pályázatot a megfelelő térkategóriába, más pályázati konstrukciókban ezt az adatot is a pályázónak kell megadnia. 9. Akadálymentesített épületek száma Az akadályokkal12 teli környezet napi szinten jelent komoly problémát a mozgásukban akadályozottak, idősek, betegek, kisgyermekkel közlekedők számára. Cél minél több akadálymentes környezet kialakítása. Akadálymentesnek tekinthető az az épület, építmény, amelynek akadálymentesen megközelíthető és használható13 minden szerkezete vagy berendezési tárgya bárki számára a lehető legönállóbban használható – beleértve a tartósan vagy átmenetileg fizikai, érzékszervi, értelmi fogyatékossággal élő embereket is. Ennek értelmében az épületben nyújtott szolgáltatások, itt lévő munkahelyek önállóan, külső segítség és korlátozás nélkül, biztonságosan, kényelmesen, és integráltan vehetők igénybe, mert az ehhez szükséges megfelelő méretű hely, információ, jelzésrendszer és műszaki háttér adott. Az épületek akadálymentesítési kötelezettsége az Építési Törvény 2.§ 9. pontjában meghatározott közhasználatú (magán-és köz-) épületek tekintetében kötelező.14 Feltételek / Ellenőrzés: Kiindulási adatként meglévő akadálymentes, valamint a projekt idején akadálymentessé váló és új akadálymentes építményeinek számát kell megadni, a nem közhasználatú építményeket is beleértve, akkor is, ha ez független a tervezett projekttől. A vállalt intézkedés teljesülését műszaki dokumentáció, fotódokumentáció vagy helyszíni ellenőrzés is igazolhatja. 10. Infokommunikációs akadálymentesítés Az információs technológiák esetén ugyanúgy értelmezhető az akadálymentesség fogalma, mint bármely más technológia esetében. Az elektronikus akadálymentesítés (nagykontrasztú és vakbarát honlaptartalmak, felolvasó funkció) mellett ide tartozik a többi infokommunikációs akadálymentesítés15 is: a jeltolmács alkalmazása, a jól hallható vagy könnyen látható feliratozás, jelzés, és bármilyen más fogyatékosbarát, és igényeikre válaszoló kommunikációs intézkedés. Az informatikai szoftverek, a honlapok fejlesztése esetében is biztosítani kell a kommunikációs akadálymentességet. A webes tartalmak akadálymentesítése esetében az intézkedés kiválasztása esetén a W3C akadálymentes szabvány legfontosabb elemeinek alkalmazása elvárt.

11 A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősülő 47 kistérség és hátrányos helyzetű másik 47 kistérség jegyzékét a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 311/2007. (XI.17) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó, úgynevezett halmozottan hátrányos helyzetű települések azok, amelyek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet Mellékletében szerepelnek. A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű 235 település a területfejlesztési támogatások szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbírálás alá esnek. 12 Akadály fogalma alatt értendő: szintkülönbség (lépcső), helyszűke, keskeny átjáró vagy bejárat, kerekes székből el nem érhető kezelő szerkezet (kilincs, lift gomb, vízcsap stb.); szintkülönbség vagy átjáró vagy falból kiemelkedő tárgyak hangjelzés vagy nagykontrasztú jelzés nélkül, illetve akusztikus jelzés vagy nagykontrasztú jelzés alapján való tájékozódási lehetőségek hiánya; a megfelelően elhelyezett és látható információk hiánya a közterületeken, épületekben, közlekedést kiszolgáló helyiségekben. 13 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §. 14 1997. évi LXXVIII. Tv. 31.§; (2) alapján kötelező az akadálymentesítés, ha az épület a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.” 15 1998 évi XXVI tv. 2. és 4. §

9/19

Feltételek / Ellenőrzés: Az infokommunikációs akadálymentesítés egyes elemei kötelezőek, különösen azok, amelyek a fejlesztési és támogatási erőforrások (támogatási, pályázati vagy beszerzési felhívások, képzési és munkalehetőségek, projekthonlapok stb.) elérhetőségét segítik. A közérdekű információkat könnyen érthető változatban is hozzáférhetővé kell tenni. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékos személyek korlátlan hozzáférhetőségét. Abban a pályázatban lehet ezt az esélyegyenlőségi intézkedést megjelölni, amelyben a kötelező kommunikációs akadálymentesítés mellett további infokommunikációs akadálymentesítést is vállalnak. Az intézkedést többek közt közbeszerzési és fotódokumentációkkal, médiamegjelenésekkel, esélyegyenlőségi elemet tartalmazó PR-tervvel, az akadálymentes honlappal igazolhatja. 11.a. Nők aránya a felső-, és középvezetésben Az intézkedés célja a nők arányának javítása a felső- és középvezetésben. Ennek hátterében az áll, hogy ugyan a közelmúltban nőtt a nők aránya a középvezetők körében, de a felsővezetők között a nők aránya továbbra is rendkívül alacsony. Kiemelkedően és növekvő mértékben meghaladja ugyanakkor a nők aránya a férfiakét valamennyi alacsonyabb szintű, illetve rutin, nem fizikai jellegű munkakörben. Feltételek / Ellenőrzés: Figyelembe vehető vezetői szintek a szervezeti hierarchiában: felsővezetők (ügyvezető, igazgató), középvezetők (divízió- és osztályvezetők). A projekt befejezése idejére reálisan vállalt legalább 5%-os növekedés esetén, és amennyiben a pályázó álláshirdetéseiben jelzi ezt a preferenciát az egyéb alkalmassági feltételek egyenlősége esetén, a vállalás elfogadható. A vállaláshoz, illetve a vállalás teljesítésének igazolásához a szóbeli kinevezés nem elegendő, annak párosulnia kell a vezetői feladatok konkretizálásával és annak a munkaszerződésben, munkaköri leírásban való rögzítésével, továbbá a feladatokkal és felelősséggel arányos bérezéssel. 12. K+F területen dolgozó nők száma Bár az Európai Unióban a diplomások legalább fele nő, a nők aránya a kutatók között ennél jóval kisebb, és számuk kirívóan alacsony a tudományos élet vezetői között. Magyarországon a kutatók között a nők aránya 2002-ben 33,7%. A K+F kifejezésen alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést értünk. Feltételek / Ellenőrzés: Ezt az intézkedést akkor jelölje meg, amennyiben jelenleg, vagy a projekt eredményeként hozzá fog járulni a kutatóként, vagy kutatási segédszemélyzetként alkalmazott nők létszámának növekedéséhez. 13. Részmunkaidős foglalkoztatottak száma A részmunkaidős foglalkoztatás jellemzően 4-6 órás napi munkaidőt jelent. A részmunkaidős foglalkoztatás lehetőséget ad arra, hogy a családi és munkahelyi kötelezettségeknek egyaránt meg lehessen felelni. Magyarországon a foglalkoztatott nőknek mindössze 4%-a részmunkaidős, a részmunkaidős férfiak aránya pedig még alacsonyobb. A részmunkaidőben dolgozók aránya 1995 óta alig emelkedett, bár elterjedésének számos előnye lenne mind egyéni, mind makrogazdasági szempontból, hiszen szélesebb körű foglalkoztatottságra adna lehetőséget. Speciális, ritkábban alkalmazott eljárás a munkakör megosztás (job sharing), ahol két részmunkaidőben dolgozó munkatárs tölti be ugyanazt a munkakört. Feltételek / Ellenőrzés: A projekt/szervezet lehetőséget nyújt részmunkaidős foglalkoztatási jogviszony létesítésére. A projekt befejezése idejére reálisan vállalt legalább 5%-os növekedés esetén a vállalás elfogadható. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Nem fogadható el esélyegyenlőségi vállalásként a teljes munkaidős munkaviszony részmunkaidősre csökkentése abban az esetben, ha ez pusztán a vállalkozás gazdasági érdekeihez köthető, és a munkavállalókat hátrányosan érinti. 14. Távmunkában foglalkoztatottak száma A magyar jogszabályok abban az esetben ismerik el a munkavégzést távmunkának, ha a munkavállaló munkatevékenységét rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen és informatikai eszköz útján végzi, melynek eredményét elektronikus eszközzel továbbítja. A munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató köteles biztosítani, továbbá a munkáltatónak a munka elvégzése körében fennálló utasítási joga teljes körű. A távmunkában a legjobb gyakorlatok lehetővé teszik, hogy az alkalmazott könnyebben élje meg a munkahelytől való elszigeteltségét. Rendszeres találkozásokat, vagy nagy távolság esetén telefon- és videokonferenciákat szerveznek. Magyarországon a távmunkások részaránya egyelőre alacsony (az EUban a munkavállalók körében > 6%), holott ez a megoldás jó lehetőséget biztosít olyan emberek bevonására a munkaerőpiacra, akik eddig nem voltak aktív keresők. (Például a fogyatékos emberek, illetve a kisgyerekes szülők egy része számára is jó megoldás lehet.)

10/19

Feltételek / Ellenőrzés: A projekt befejezése idejére reálisan vállalt legalább 5%-os növekedés esetén a vállalás elfogadható. Ezt szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumokkal tudja igazolni. Nem fogadható el esélyegyenlőségi vállalásként a vállalkozói szerződés keretében foglalkoztatott személy, csak a munkaszerződéssel rendelkező távmunkás alkalmazása értelmezhető az esélyegyenlőség előmozdításaként. 15. Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma Amennyiben a munkahelyeken a mozgás vagy a kommunikáció akadályozott; vagy a speciális foglalkoztatotti csoport számára gondos előkészítést igényelne megfelelő munkaköröket biztosítani; illetve a munkatársak előítéleteket fogalmaznak meg, a fogyatékos emberek nem tudnak a munkahelyeken elhelyezkedni. Foglalkoztatási esélyegyenlőségük javításának alapvető eszköze tehát a munkahelyek akadálymentesítése és az egészségi állapotuknak és képességeiknek megfelelő munkakörök kialakítása. Mintegy 600 ezer fogyatékossággal élő ember van ma Magyarországon, akiknek mindössze 9%-a foglalkoztatott (egyes tagországokban ez arány 70%). Foglalkoztatásukhoz komplex akadálymentesítés és képzés szükséges. A munkavállalói képességek és munkaadói igények összeegyeztetésére javasoljuk az EQUAL programban kifejlesztett eszközök alkalmazását, például a Lantegi-módszert16, vagy a Befogadó Budapest eredményeit17. Feltételek / Ellenőrzés: Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, fogyatékossággal élő munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, és a projekt befejezésekor. Az intézkedés akkor is elfogadható, ha a meglévő fogyatékos munkahelyet fenntartják. Szükséges az is, hogy a pályázó álláshirdetéseiben jelezze ezen preferenciáját az egyéb alkalmassági feltételek egyenlősége esetén, egyben jelezve a munkakör körülményeit is. Az adatszolgáltatás a fogyatékosság tekintetében önkéntes, sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót. Helyszíni ellenőrzésen az önkéntes nyilatkozat bemutatását is kérhetik. 16. Roma foglalkoztatottak száma A roma népesség a többségtől eltérő hátrányokkal, a kirekesztődés veszélyével szembesül, különösen a kistelepüléseken, tanyás térségekben, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon. A magyarországi roma emberek körülbelül 16%-a gazdaságilag aktív. Munkahelyi esélyegyenlőtlenségük legfőbb oka az alulképzettségre, de rejtett és direkt diszkriminációra is van példa. Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7.§ (1)-(2) bekezdése értelmében, valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető (kivétel valamely kisebbségi jog gyakorlásához kötött feltétel). Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a roma származás adata különleges személyes adat, és az adatszolgáltatás önkéntes, azaz sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót. Feltételek / Ellenőrzés: Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, roma munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, és a projekt befejezésekor. A vállalás elfogadásához legalább 5%-nyi előrelépés kell a projekt befejezéséig, vagy legalább 3%-os munkavállalói jelenlét elérést a befejezéséig, illetve a pályázó álláshirdetéseiben jelzi ezt a preferenciát az egyéb alkalmassági feltételek egyenlősége esetén. Az intézkedés teljesítését általában munkaadói nyilatkozattal lehet igazolni. A projekt végrehajtása során a személyes adatlapokat nem kell továbbküldeni, azok bemutatását azonban helyszíni ellenőrzésen kérhetik. 17. 50 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma Az intézkedés célja a hazai munkaerőpiacról gyakran kiszoruló, 50 év feletti munkavállalók határozatlan idejű szerződéssel történő alkalmazásának támogatása. Feltétel/ Teljesítés: A projekt befejezése idejére reálisan vállalt legalább 5%-os növekedés esetén a vállalás elfogadható, határozatlan idejű munkaszerződések esetén. Nem fogadható el esélyegyenlőségi vállalásként a vállalkozói szerződés keretében foglalkoztatott személy. 18. Pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma Pályakezdő fiatal18 a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy. 16

http://www.equalhungary.hu/download.php?docID=198 http://www.equalhungary.hu/download.php?docID=109 18 ld. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt 17

11/19

Feltételek / Ellenőrzés: Ha a szervezet alkalmazottai között 25 vagy 30 évnél fiatalabb munkavállalókat határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztat, és legalább a projekt befejezése idejére reálisan 5%os növekedést vállal, a vállalás elfogadható. 19. Középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése az elmúlt illetve elkövetkező 5 évben A szakmai továbbképzés a szakmához közvetlenül kapcsolódó képzéseken, tréningeken való részvételt jelenti - így például értékesítők esetében a kommunikációs, befolyásolási tréninget stb. Az általános iskolát 16 éves korukig el nem végzők aránya a korosztály kb. 5%-a, de ennél jóval nagyobb a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya. Feltételek / Ellenőrzés: A vállalás akkor fogadható el, ha a megadott projektzáró érték / összes munkavállaló > 0,01; vagy 100-nál kevesebb munkavállalóval dolgozó pályázónál a megadott érték > 9 fő. A teljesítést képzési megállapodással, szerződéssel tudja igazolni. 20. Bedolgozóként foglalkoztatottak száma A bedolgozói jogviszony önállóan végezhető munkára létesíthető; a távmunkával ellentétben a bedolgozó által végzendő munka teljesítménykövetelménye munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi mutatókkal meghatározható. A távmunkához hasonlóan a munkavégzés helye szintén nem a foglalkoztató székhelye, ám a bedolgozó munkáját saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a foglalkoztató közvetlen irányítása nélkül végzi. Alapvető különbség továbbá a távmunka és a bedolgozói jogviszony között, hogy a bedolgozó munkájához a vele közös háztartásban élő személyek segítségét is igénybe veheti, míg a távmunka esetében erre nincs lehetőség. Feltételek / Ellenőrzés: A projekt befejezése idejére reálisan vállalt legalább 5%-os növekedés esetén a vállalás elfogadható. Nem felel meg az esélyegyenlőségi követelményeknek a bedolgozói jogviszony, ha nincsenek megfelelő szerződésbe foglalva a megállapodás részletei, vagy ha a bedolgozók munkanormájuk teljesítésére tartósan képtelenek. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. 21. Továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok száma Nyugdíjas munkavállalók továbbfoglalkoztatása jogilag is rugalmas formának felel meg. A munkavállaló szempontjából azzal az előnnyel jár, hogy nagyobb anyagi biztonságot nyújt, fenntartja a szellemi frissességet, valamint segíti az aktív munka világából való fokozatos kivonulást. A munkaadói oldal számára egyik fő előnye, hogy segít a felhalmozott szervezet/cég specifikus tudásának megtartásában, továbbadásában. Feltételek / Ellenőrzés: A projekt befejezése idejére reálisan vállalt legalább 5%-os növekedés esetén a vállalás elfogadható. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. 22. Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő munkavállalók száma az elmúlt 5 évben Ugyan a Munka Törvénykönyve védi a GYES-en/ GYED-en levő szülő jogait, Magyarországon mégis kedvezőtlen statisztikák mutatják, hogy a munkáltatók gyakran nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, néha a munkavállaló nem akar visszatérni eredeti munkahelyére, mert a visszatérést nem segítik rugalmas megoldások. A családbarát megoldások között jó megoldás lehet a szülő átmeneti ideig részmunkaidőben (ld. 13. intézkedés), csökkentett munkaidőben vagy távmunkában (ld. 14. intézkedés) való alkalmazása. Feltételek / Ellenőrzés: Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, gyermekvállalási távollétről visszatérő munkavállalóinak számát kell megadni, a pályázat benyújtásakor az előző 5 évben visszatért munkavállalók számaként, illetve a projekt befejezésekor, majd a fenntartás végén, mindig az időpontot megelőző öt évben visszatérő munkavállalók számaként. Az intézkedés teljesítését nyilatkozattal lehet igazolni, és a projekt befejezéséig legalább 5%-os előrelépést kell vállalni. A projekt végrehajtása során a személyes adatlapokat nem kell továbbküldeni, azok bemutatását azonban helyszíni ellenőrzésen kérhetik. 23. Nők száma a foglalkoztatottak közt 2006-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 69%-a volt foglalkoztatott. (A férfiaknál a 30-39 évesek munkaerő-piaci aktivitása a legmagasabb, őket a 25-29 évesek követik. A nők körében továbbra is a 40-49 éves korcsoport a legaktívabb a munkaerő-piacon.) Az intézkedés célja, hogy valóban egyenlő eséllyel vehessenek részt a nők a munkaerőpiacban. Feltételek / Ellenőrzés: Esélyegyenlőségi vállalásként csak akkor érvényesíthető a munkavállaló nők számának növekedése, ha arányuk a pályázat benyújtásakor az összes munkavállaló között nem haladja meg a 70%-ot. Ha meghaladja, akkor nem elfogadható, mert feltételezhetően a már eleve nemileg szegregált munkahelyen tovább romlana a nemek közti egyensúly. Szükséges az is, hogy 12/19

legalább 5%-kal növekedjen a nők száma a projekt befejezéséig, illetve a pályázó álláshirdetéseiben jelezze ezen preferenciát az egyéb alkalmassági feltételek egyenlősége esetén. 24. Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége Rugalmas vagy mobil munkaidő rendszerben a munkavállalónak egy ún. törzsidőszakban a munkahelyen kell tartózkodnia, az ezen kívül eső időszakban önállóan és függetlenül szervezi munkanapját. Magyarország egyelőre az Európai Unión belül azon országok közé tartozik, amelyek legkevésbé élnek a rugalmas munkaidő előnyeivel. Csúsztatható munkakezdés esetén a munkaadó lehetővé teszi, hogy az egyén, igényeinek megfelelően kezdje a napi munkát. Ezzel sokak számára lehetővé válik, hogy jobban össze tudják hangolni magánéletüket és munkahelyi feladataikat. Feltételek / Ellenőrzés: A vállalás elfogadható, amennyiben a pályázó legkésőbb a projekt megkezdésétől számított két hónapon belül bevezeti az intézkedést. Nem tekinthető rugalmas vagy mobil munkaidőnek, amikor a munkáltató elvárja a munkavállalótól, hogy a teljes munkaidején felül legyen rugalmasan elérhető, foglalkoztatható. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban munkaügyi dokumentumok vagy rendelkezések igazolhatják. 25. A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a dolgozóknak A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénye szerinti kötelező mértéket (rendes szabadságot, beleértve az alap- és a pótszabadságot, a betegszabadságot és az egyéb munkaidőkedvezményeket) meghaladó mértékű szabadságok nyújtása esetén vállalható az intézkedés. Tanulmányi szabadságot nem itt, hanem a következő (26.) intézkedésnél lehet figyelembe venni. Például különleges családi ügyek esetén adott szabadságok: számos munkáltató biztosít olyan megoldást, ahol váratlan események (haláleset) idején „extra szabadságot” ad munkatársának. Tervezett karrier szünetek/kutatói szabadság esetén a munkavállaló fél-, egyéves szabadságot vesz ki. Igény esetén ápolási szabadság is kérhető. Feltételek / Ellenőrzés: Amennyiben a tanulmányi célú szabadságon kívül bármely okból többlet szabadságot biztosít, és a vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését munkaügyi dokumentumokkal tudja igazolni. 26. Munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 115.§-a értelmében az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézkedés által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezmény vagy szabadság csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja. Ezen kötelezettségek felett, a munkáltatók által saját hatáskörben szervezett munkahelyi és munkahelyen kívüli képzések, támogatott munkavállalói képzési kezdeményezések lehetővé tétele esetén vállalható ez az intézkedés. Családbarát megoldások esetében a munkáltató anyagilag és munkaidő-kedvezménnyel is támogatja a tanulást. Feltételek / Ellenőrzés: A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok vagy képzési megállapodások, szerződések igazolhatják. 27. GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás Fontos, hogy a gyes, gyed, illetve gyet folyamán a kisgyermekes szülő ne essen ki teljesen az információáramlásból, szakmai és emberi kapcsolatait megtartsa munkahelyével és kollégáival. Ennek formája lehet a vállalati újság eljuttatása, a céges rendezvényekre való meghívás, személyes kapcsolattartás, belső képzéseken, tréningeken való részvétel biztosítása, tanulmányok anyagi támogatása. Feltételek / Ellenőrzés: A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén rendezvény dokumentációk, részvételi nyilatkozatok vagy képzési dokumentációk igazolhatják. 28. Vállalati, szervezeti gyermekintézmények fenntartása Sok szülő számára segítséget jelenthetnek a munkahelyek által létrehozott vagy támogatott gyermekintézmények (pl. munkahelyi óvoda). Magyarországon a rendszerváltás után radikálisan csökkent az óvodai, bölcsődei intézmények száma. Ennek ellenére vannak olyan családbarát intézmények/vállalatok, melyek fenntartanak ilyen vállalati szolgáltatásokat. Kisebb vállalatok esetében két családbarát megoldással találkozunk: a munkahelyen hoznak létre játszósarkot, mely a hirtelen keletkezett elhelyezési probléma megoldásában segít, vagy anyagilag támogatják a gyermekfelügyeletet. Feltételek / Ellenőrzés: A vállalás csak akkor fogadható el, amennyiben már a pályázat benyújtásakor működteti az intézkedést a pályázó, és ennek fenntartását a projekt befejezéséig vállalja. Szükség 13/19

esetén dokumentációk vagy szerződések, munkaügyi dokumentumok, vagy médiamegjelenések (belső médiamegjelenés is), részvételi nyilatkozatok is igazolhatják. 29. A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket Csak pályázó vállalkozások számára elérhető intézkedés! A nem haszonérdekelt (nonprofit), társadalmi, közösségi önszerveződések gyakran a legfontosabb képviselői, érdekérvényesítői a hátrányos helyzetű csoportoknak (is). A szolgálataik ellátásához, munkájukhoz szükséges anyagi forrásokat jellemzően tagi és támogatói befizetések, adóforintok (szja 1%), állami és vállalkozói támogatások biztosítják. A hazai civil szféra önkénteseinek száma 370 ezer fő, akik 75 millió önkéntes munkaórát teljesítettek 2005-ben. A hazai civil szféra az önkéntesek mellett munkaadója is legalább 80 ezer embernek, közöttük számos hátrányos helyzetű embernek is. Az esélyegyenlőségi csoportokért dolgozó nonprofit szervezeteknek lakossági magántámogatás mellett a kis-, közepes és nagyvállalkozók, az önkormányzatok és közigazgatási intézmények és közszolgáltatók, valamint egymás anyagi és egyéb támogatásaira is szükségük van. A támogatásokat akkor tudják a leghatékonyabban felhasználni a célcsoportok javára, ha ezek tervezhetőek: például előre legalább egy, de inkább több évre szóló megállapodást kötöttek ezekről. Feltételek / Ellenőrzés: Akkor jelölje be ezt az intézkedést, ha szervezete rögzített formában és mértékben rendszeresen, és/vagy megállapodással alátámasztott formában nyújt támogatást helyi vagy helyben (a fejlesztés hatásterületén, legfeljebb azonban kistérségi szinten) aktív esélyegyenlőségi társadalmi szervezetnek, és a támogatási szintet a projekt lezárásáig fenntartja vagy korábban nem nyújtott ilyen típusú támogatást, ám ezt legalább a projekt fenntartási időszak végéig vállalja. Akik számára kötelező ezen társadalmi szervezetek támogatása (pl. önkormányzatok egy része), vagy közfeladataik, feladataik ellátására veszik igénybe és fizetik (akár támogatásként) a nonprofit szolgáltatásokat, azok számára nem elérhető ez az intézkedés. A különböző iskolai, óvodai, sportalapítványok támogatása csak akkor tekinthető esélyegyenlőségi támogatásnak, ha a támogatást kapó egyesület, alapítvány a támogatást a nők, a romák és/vagy a fogyatékkal élők helyzetének javítására használja. Nem tekinthető ilyen támogatásnak a jövedelemadó 1%-ának felajánlása, mivel erre magánszemély jogosult jövedelemadója terhére, így szervezeti vállalásként nem értelmezhető. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén támogatási okiratokkal, adóigazolással, szerződésekkel igazolhatják. 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van A közhasznú foglalkoztatás egy olyan általános esélyegyenlőségi és foglalkoztatási intézkedés, amely minden hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes embert önálló jövedelemhez segít. Feltételek / Ellenőrzés: A közhasznú foglalkoztatás tényét általában a munkaügyi nyilvántartásokban vezetik, és a területi munkaügyi központtal kötött megállapodás is szól róla – ezek a dokumentumok alkalmasak az intézkedés teljesítésének igazolására is. Projektre utaló közmunkaprogram vagy önkormányzati költségvetési határozat/rendelet vagy megfelelő tartalmú kivitelezői közbeszerzés, illetve megállapodás közmunkással, vagy munkaügyi központtal adhat alapot az intézkedés elfogadására. A közhasznú foglalkoztatás mindig az érintett célcsoport együttműködésével terveződik (ld. 6. intézkedés), ugyanakkor nem érhető el minden potenciális pályázó számára ez a forma. 32. Figyelembe veszi és érvényesíti a közlekedési kapcsolatok, a térhasználat és a létesítmények tervezésekor a nők és férfiak igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeit (egyetemes tervezés elveit) Olyan előrelátás, amely különleges tervezési megoldások és utólagos adaptáció nélkül biztosítja a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot, az ember által formált környezetben, szolgáltatásokban és infrastruktúrában.19 Sokan például nem gondolnák, hogy egy épület tervezése során szükség lehet a nők és férfiak különböző szükségleteinek beépítésére, illetve a tervezők nemi sztereotípiáinak korrigálására. Jellemző tapasztalat, hogy több női mosdóra lenne szükség, mint férfira; vagy hogy a pelenkázó helyiséget apukák nem tudják használni, ha az a női mosdóban van stb. Ugyancsak az egyetemes tervezés elveihez tartozik a közterületi fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítés. Feltételek / Ellenőrzés: A fejlesztés részletes tervei alapján igazolt a lehető legtöbb használói igény (de legalább a nők és férfiak, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeinek) figyelembevétele; az egyénre szabhatóság figyelembevétele (flexibilitás); és az egyéni segédeszközök használatának, kapcsolódásának biztosítása. Elfogadható rehabilitációs szakmérnök véleménye is. 34. A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére 19

http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=1866 14/19

Eddigi fejlesztéspolitikai tapasztalatok alapján néhány kedvezményezett esetében előfordul, hogy a projekt elsődleges célja olyan termék, szolgáltatás kialakítása, ami elsősorban az esélyegyenlőségi célcsoportok (legtöbb esetben a fogyatékos emberek) tagjainak helyzetét javíthatja. Ilyen például a gyengén hallók számára különleges, hallást javító innovatív készülékek kialakítása és ipari gyártása. Ilyen lehet a mozgáskorlátozottak életminőségét javító új segédeszközök kialakítása és gyártása, vagy számukra fontos szolgáltatás, közszolgáltatás fejlesztése is. Ilyen a főképp az eleve kisebb érdekérvényesítési képességű hátrányos helyzetű, például a roma emberek által lakott területek közszolgáltatásainak, infrastruktúrájának, környezetbiztonságának vagy minőségének fejlesztése. Ennek a pontnak a kitöltését, bejelölését csak azoknak a pályázóknak javasoljuk, akik a pályázati adatlapon a „projekt céljainak” megjelölésekor bemutatták, hogy a hátrányos helyzetű, esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozó emberek helyzetét javító terméket, szolgáltatást alakítanak ki, és a pályázat esélyegyenlőségi hatáselemzést is tartalmaz. Feltételek / Ellenőrzés: Fel kell mérni, hogy a tervezett fejlesztés milyen hatással lesz valamely (megjelölt) esélyegyenlőségi szempontból kiemelt csoport élethelyzetére. A felmérés helyzetelemzésében megjelenítendő, a projekt céljától függően, a választott csoport(ok) 1: foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzete; 2: gazdasági részvétele; 3: képzéshez, tudáshoz jutása; 4: lakhatása; 5: közszolgáltatásokhoz való hozzáférése; 6: döntéshozatalban való részvétele. Esélyegyenlőségi hatáselemzést a helyzetelemzés és a tervezett fejlesztés ismeretében lehet készíteni, vagy készíttetni együttműködő társadalmi szervezettel. A felmérés, elemzés főbb megállapításait, valamint ezek projektbe építésének mikéntjét szükséges a megvalósíthatósági tanulmányban bemutatni. A vállalt intézkedést a felmérés, valamint eredményei pályázatba (legalább: megvalósíthatósági tanulmányba) integrálása alapján lehet elfogadni. A pályázat tartalmazza és integrálja az esélyegyenlőségi célcsoport képviselőivel való egyeztetést, és ezek eredményeit. 38. Vállalkozásfejlesztés vagy szervezetfejlesztés esetén speciális figyelmet fordít a nők vezette szervezetekre, vagy kifejezetten a nők igényeire specializált vállalkozásokra, szervezetekre A női vállalkozók, általuk vezetett vállalkozások száma fontos mértéke esélyeik javításának. Feltételek / Ellenőrzés: Amennyiben például a fejlesztendő ipari parkba betelepülő vállalkozások tekintetében megalapozottan tervezi, és érvényesíti pl. a női vállalkozások előnyben részesítését, vagy kifejezetten szorgalmazza női vállalkozások betelepülését (akár nőkre specializált marketingtevékenységgel), elfogadható az intézkedés. 43. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti Amennyiben a projekt fejlesztési célja olyan termék, szolgáltatás kialakítása, amihez való hozzáférés az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjainak számára nehezebb, mint az átlagos végfelhasználó számára, úgy a pályázó vagy projektgazda már a tervezés során készülhet arra, hogy aktívan segítse a létrejövő eredmény elérhetőségét. Például valamilyen közszolgáltatást (hulladékszállítást, egészségügyi ellátást stb.) fejlesztő önkormányzat tervezheti a szolgáltatáshoz való kapcsolódás (rákötés, belépés) megkönnyítését több esélyegyenlőségi célcsoport tagjai számára is. Fogyatékossággal élők, kisgyermeket nevelő családok kedvezményes egyszeri (rákötési, belépési, csatlakozási) lehetőséget kaphatnak, 70 éven felüliek és fogyatékossággal élők a szociális ellátás keretében a szolgáltatás eléréséhez rendszeres támogatást kaphatnak stb. Feltételek / Ellenőrzés: A pályázat megfelelő részében (helyzetelemzés, változatelemzés, CBA) mindegyik megjelölt célcsoportra lebontva be kell mutatni, konkrétan milyen speciális elemhez vagy hozzáféréshez jutnak az egyes célcsoportok, illetve a projekt eredményei milyen hatással lesznek rájuk. A pályázat tartalmazza az esélyegyenlőségi célcsoport képviselőivel való egyeztetést, és ezek eredményeit integráltan tervezi. Legkésőbb az részletes pályázati dokumentumok (például megvalósíthatósági tanulmány) benyújtásáig a tervezett intézkedésnek (pl. önkormányzati/társulási rendelet formájában) életbe kell lépniük ahhoz, hogy a vállalást elfogadják. 44. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket Az esélytudatosság terjedésének és a sztereotípiák leküzdésének egyik leghatékonyabb eszköze a példamutatás. Az erre alaposan felkészült döntéshozók nyilvános felszólalásaik, viselkedésük révén a leghitelesebb megjelenítői az esélyegyenlőségnek. Már ma sem ritkaság, hogy a nagyobb szervezetek szervezeti kultúrájának része az esélytudatosság. Feltételek / Ellenőrzés: Abban az esetben vállalhatja fel ezt az intézkedést, ha a pályázó vagy projektgazda képviselője, vezetője (képzési, publikációs, érintettekkel való együttműködésből származó vagy más alkalmas) referenciákkal tudja igazolni ezen képességét, vagy esélyegyenlőségi mentorral 15/19

dolgozik együtt, és vállalja, hogy nyilvános kommunikációi során, a projekt nyomonkövetési időszakának végéig ellene eljárás nem indul esélyegyenlőségi ügyben. Elfogadható az intézkedés akkor is, ha olyan PR-tervvel, kommunikációs tervvel bír, amely az esélytudatos kommunikáció sokféle elemét tartalmazza. 4.1. A választott esélyegyenlőségi intézkedések mértéke A választott intézkedés elfogadásával megfelelő mértékű előrelépést kell vállalni. Az egyes intézkedések tartalmi étékelése és ellenőrzése is kitér arra, hogy megfelelő mértékű-e az előrelépés, illetve a végrehajtása során, majd a fenntartási időszak végéig nincs-e visszalépés a vállalt esélyegyenlőségi teljesítményben. Általában az Igen/Nem mértékegységű intézkedések érvényes vállalása azt jelenti, hogy az adatbeviteli cellák utolsó vagy utolsó két cellájában „I” szerepel. Amennyiben a pályázat benyújtása cella az egyetlen írható mező az adott sornál, úgy akkor töltse ki azt „I”-nel, ha a pályázat részletes részében vagy csatolt dokumentumai között az intézkedés megtételét igazolni tudja (5., 6., 7., 32., 34. intézkedések). Általában a „fő” mértékegységű intézkedések érvényes vállalása projekt befejezéseig legalább +5%-nyi előrelépést jelent (a kiindulási érték 105%-át legalább eléri a projekt befejezésekor tervezett érték). Kivételek: A 15.intézkedésnél egyetlen fogyatékos munkahely fenntartása is elfogadható. A 16. intézkedésnél 5%-os előrelépés helyett elegendő az is, ha a projekt végén legalább 1,5%-a az összes munkavállalónak roma származású. A 19. sor esetén elegendő, ha a megadott záróérték/összes munkavállaló (A. sor értéke) > 0,01; vagy 100-nál kevesebb munkavállalóval dolgozó pályázónál a megadott érték > 9; és nem csökken. A 23. sor esetében az 5%os növekedés csak akkor fogadható el, ha benyújtáskor a nők aránya < 0,7-szer az összes munkavállaló száma (A. sor). Több konstrukció korlátozza a lehetséges esélyegyenlőségi vállalások számát, azaz megszabja, hogy legfeljebb hány intézkedést lehet kitölteni. Erről a pályázati vagy az Adatlap kitöltési útmutató rendelkezik. Kétfordulós eljárás esetén egyes konstrukciókban, ahol mindkét fordulóban van esélyegyenlőségi tartalmi értékelés, az esélyegyenlőségi intézkedések többségét akkor is lehet a második fordulóban vállalni, ha az elsőben ez még nem jutott eszünkbe. Azonban egyes esélyegyenlőségi intézkedéseket csak akkor lehet a második fordulóban is vállalni, ha már az első fordulóban is vállaltuk és teljesítettük, ezek a következők: 6., 7., 8., 34., 43. 5. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, a Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában A Bizottság 68/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 16/19

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról

rendelet

17/19

a

megváltozott

munkaképességű

dolgozók

MELLÉKLETEK Különleges Adat Kezelési példa

Munkáltatói*/projektgazdai nyilatkozat Alulírott, mint az ……………………………. (munkáltató) (címe……………………………….) kötelezettségvállalásra jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a <projekt neve> (projektazonosító szám: -………………………) projektben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény rendelkezéseivel összhangban történik a munkavállalókról, résztvevőkről a személyes adatokat gyűjtése.20

………………………………………….

Munkáltató/projektgazda aláírása

* A munkáltató/projektgazda tudomásra jutott személyes adatokat kizárólag a kötelező ellenőrzési és nyomonkövetési időszak lezárultáig, a projekt megvalósulását követő ötödik év végéig kerül megőrzésre, azt követően az adatok megsemmisítésre kerülnek. A különleges személyes adatok (ld. alább dőlt betűvel) gyűjtése kizárólag a projekt érdekében történik, és kizárólag az OP végrehajtásában és ellenőrzésében a 1083/2006-os EK rendelet alapján igazoltan közreműködő szervezetek (beleértve: KSz, NFÜ) részére adható ki, valamint csak a megjelölt felek: munkavállaló/résztvevő, munkáltató/projektgazda nyilvántartással megbízott alkalmazottja, és az ellenőrzést végző megbízottak férhetnek hozzá. A különleges adatok csak a személyügyi nyilvántartástól elkülönítetten, azzal össze nem kapcsolva kezelhetőek. A munkáltatók/projektgazdák, mint adatkezelők kötelesek gondoskodni a nyilvántartott adatok biztonságáról.

Munkavállalói/résztvevői nyilatkozat

PÉLDA

**NEVE:……………………………………………………….. **Kora (év):…………………………………………………… **Anyja neve:………………………………….

Lakcíme:………………………………………. Családi állapota:……………………………… Fogyatékos: igen/nem*** Megváltozott munkaképességű: igen/nem*** Menedékkérő: igen/nem*** Bevándorló: igen/nem*** Etnikai hovatartozása:…………….

**A jelen munkavállalást közvetlenül megelőzően***: Foglalkoztatott Munkanélküli (regisztrált vagy nem regisztált, munkanélküliség fennállása hónapban:……) Inaktív (ápolás, táppénz, GYES, nyugdíj stb., ennek fennállása hónapban:…….)

MUNKAFOLYAMAT/PROJEKT, amiben alkalmazzák/részt vesz: …………………………………………….. A Nyilatkozatot önkéntesen tettem. Hozzájárulok személyes adataimnak, kizárólag a fent megjelölt projekttel kapcsolatban a munkáltató által történő kezeléséhez és felhasználásához.

**………………………………

Munkavállaló/résztvevő aláírása

20

amennyiben munkavállalásuk legalább egymást követő 5 munkanapig fennáll **: mindenképpen kitöltendő adatok ***: Kérjük, aláhúzással jelölje az Önre jellemző kategóriát

Összesítő Nyilatkozat példa

Kedvezményezetti/ Kivitelezői nyilatkozat

PÉLDA

Alulírott, mint az ……………………………. (Kedvezményezett/Kivitelező) (címe……………………………….) kötelezettségvállalásra jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a <projekt neve> (projektazonosító szám: -………………………) projektben az esélyegyenlőségi célcsoportok részvétele a <…tól…ig> időszakban az alábbi: Projektmenedzsment munkatársai Nő (fő)

Ffi (fő)

Megvalósító, építő, üzemeltető munkatársak Nő Ffi (fő) (fő)

Partnerség munkatársai, képzés résztvevői stb Nő Ffi (fő) (fő)

Összes alkalmazott Korcsoportok < 25 év 25 – 45 45 – 50 50 év <

Esélyegyenlőségi célcsoportok Megváltozott munkaképességű Fogyatékossággal élő Roma 21 Egyéb : …………………………. ……………………………

A jelen munkavállalást közvetlenül megelőzően munkanélküli (regisztrált/nem regisztrált) foglalkoztatott inaktív (táppénz, GYES, nyugdíj stb.)

Egyéb:……………………… Ezeket az összesített adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 5.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően és a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításairól szóló 1083/2006. EK tanácsi rendeletben foglalt és pályázatunkban vállalt esélyegyenlőségi teljesítményekről adtuk ki a < Szervezet neve> részére. Nyilatkozom, hogy az összes, személyes adat kezeléséhez a szükséges adatkezelési hozzájárulással rendelkezem. Dátum:…………………… ……………………… s.k.

21

Például menedékkérő, bevándorló, középfokú végzettséggel nem rendelkező