Esélyegyenlőségi Útmutató – KEOP pályázók és értékelők számára
Esélyegyenlőségi Útmutató KEOP pályázók és értékelők számára
2007 augusztus – 2.0. verzió
-0-
0
TARTALOMJEGYZÉK HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ?.................................................................................... 3 ALAPVETŐ TUDNIVALÓK RÖVIDEN ............................................................................... 3 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATÁNAK CÉLJA.......... 4 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK – JOGOSULTSÁGI ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK ........................................................................................................... 5 4.1. AZ 5 FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET ...................................................................... 5 4.1.1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése ................................5 4.1.2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése.....................................7 4.1.3. Fogyatékossággal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása ................7 4.1.4 Roma emberek életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása ...........................7 4.1.5. Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása .........8 4.2. AZ EGYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK, ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI SZEMPONTJAIK ........................................................................................................ 8 Esélyegyenlőségi terv, koncepció megléte olyan szervezetnél, amely erre nem kötelezett; illetve ET elvárása a partnerektől, ha a pályázó kötelezett ET létrehozására (1.1.) ............9 Nők száma a felső- és középvezetésben (1.2.)........................................................... 10 K+F területen dolgozó nők száma (1.3.) ................................................................... 10 Részmunkaidős munkavállalók száma (1.4.)............................................................. 11 Távmunkában foglalkoztatottak száma (1.5.) ............................................................ 11 Akadálymentesített építmények száma (1.6.) ............................................................ 11 Infokommunikációs akadálymentesítés (1.7.) ............................................................ 12 Fogyatékossággal élő munkavállalók száma (1.8.) ..................................................... 13 Roma munkavállalók száma (1.9.) ........................................................................... 13 45 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (1.10.) ................................................................................................................ 13 Pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (1.11.) .......................................................................................................................... 15 Leghátrányosabb helyzetű kistérségben vagy településen működik (64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklet, 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet 5. melléklet) (1.13.) .......................................................................................................................... 15 Középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése az elmúlt/elkövetkező 5 évben (1.14.) ......................................................................... 15 A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (1.15.) .......................................................................................... 16 Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (1.16.) ........................................................................................................ 16 A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (1.17.) .................................................. 16 Bedolgozó munkavállalók száma (2.1.)..................................................................... 17 Továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok száma (2.2.) ........................................................ 17 Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő munkavállalók száma az elmúlt 5 évben (ill. a következő 5 évben) (2.3.) ...................................................................................... 17 Rugalmas munkaidő szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (2.4.).......... 18 A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a munkavállalóknak (2.5.).... 18 Munkaidő-kedvezmény biztosítása a munkavállalók továbbképzéséhez (2.6.)................. 18 GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett kapcsolattartás (2.7.) .............. 19 Családi rendezvények szervezése (2.8.) ................................................................... 19 Egészségvédelmi és kulturális programok szervezése, törvényben előírt kötelező mértéket meghaladó szociális juttatások biztosítása a munkavállalóknak (2.9.) ........................... 19 Vállalati, szervezeti gyermekintézmények fenntartása (2.10.) ...................................... 20 A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket; vagy amennyiben ezt kötelezően kell megtennie, akkor non profit szolgáltatói szerződéssel vagy megállapodással is bír. (2.11.) ...................................... 20 Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása önkéntesen; vagy ha ez számára kötelező, akkor esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását partnereitől is elvárja (2.13.) . 22 Nők száma a munkavállalók közt (2.14.) .................................................................. 22 4.3. KÖTELEZŐEN MEGADANDÓ KIEGÉSZÍTŐ, STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK ................. 22 Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám (3.1.) ..................................... 22 A szervezet felső- és középvezetőinek száma (3.2.) ................................................... 22 A 2.11.-ben jelzett támogatás mértéke évente, az elmúlt két év átlagában (3.3.) ........... 22 A nevesítetteken túl, az m. és n. oszlopban figyelembe vett esélyegyenlőségi csoport (3.4.) .......................................................................................................................... 22 1. 2. 3. 4.
1
5. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE – LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE .............. 25 6. PÉLDA AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÁBLA, A PÁLYÁZATI ADATLAP KITÖLTÉSÉRE ........... 28 7. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ..................................................................................... 24 MELLÉKLETEK ................................................................................................................. 26
2
1. HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ? Az útmutató célja az esélyegyenlőségi intézkedések bemutatása a pályázati adatlapok kitöltéséhez szükséges információk és minták formájában, a jó gyakorlat elterjesztése, és a pályázók számára a leginkább megvalósítható, reális és hosszú távon fenntartható esélyegyenlőségi vállalások ösztönzése. Az Európai Unió elsődleges jogának 1997 óta része a nemre, a fajra vagy az etnikai hovatartozásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra alapított mindenfajta megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalma. Az esélyegyenlőség elősegítése nem azonos a diszkrimináció-mentes gyakorlattal (egyenlő bánásmóddal). A befogadó társadalom alapja a diszkriminációmentességgel párosuló pozitív cselekvés, azaz az előnyben részesítés. A második, harmadik és negyedik fejezet segít Önnek abban, hogy átlássa az esélyegyenlőségi területek és „intézkedések” rendszerét. Az egyes „intézkedések” pontozásáról az ötödik fejezetben talál részleteket. A hatodik fejezet a hazai gyakorlatból vett példát ismertet, ami egy környezetvédelmi fejlesztésen keresztül mutat be néhány esélyegyenlőségi intézkedést, és a pályázati adatlap esélyegyenlőségi blokkjának kitöltését. 2. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK RÖVIDEN Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A „horizontális elvárás” esetünkben azt jelenti, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban ÚMFT) keretében megvalósítandó minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az elvárás teljesülését a kiválasztás két szintjén vizsgálja az ÚMFT: jogosultsági és értékelési szempontok között. Bármilyen eljárásban kiválasztásra kerülő projektnek teljesítenie kell jogosultsági (kötelező) szempontokat, melyek között esélyegyenlőségi értéket hordozók is vannak. Ilyen például a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés, vagy annak vállalása, hogy a projektmenedzsment esélyegyenlőségi képzésben is részesül. A – részben OP és prioritásfüggő - esélyegyenlőségi jogosultsági szempontokon túl az egy- és kétfordulós pályázatok, valamint a kiemelt projektek esélyegyenlőségi értékelésre is kerülnek, erről szól a jelen útmutató. Az esélyegyenlőségi teljesítmények többsége – környezetvédelmi fejlesztések esetén – jellemzően nem a projekttel van közvetlen kapcsolatban, bár számos ilyen lehetőség is van, és ezeket az értékelés a 4-5. fejezetben leírtak szerint figyelembe veszi. A pályázó szervezet projekttől független rendszeres vagy új esélyegyenlőségi teljesítményét a 4-5. fejezetben leírtak szerint szintén beszámítják az értékelők. Az értékelés során nem kerülnek hátrányba azok a pályázó szervezetek, amik már működtetnek esélyegyenlőségi intézkedéseket azokkal szemben, amelyek bevezetésüket a pályázathoz kötődően valósítják meg. A pályázatok esélyegyenlőségi értékelésének (pontozásának) célja, hogy azok jussanak nagyobb eséllyel támogatáshoz, akik ezen a területen objektíven mérhető többlet-teljesítményt vállalnak és nyújtanak versenytársaikhoz viszonyítva. Kérjük, vegye figyelembe azt, hogy a roma származás és a fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre, azaz pályázatában csak akkor utalhat az érintettek roma vagy fogyatékos voltára, ha ők önkéntesen és határozottan hozzájárultak ehhez. Az önkéntes adatszolgáltatás az adatvédelmi jogi formarendszerében azt jelenti, hogy az érintett hozzájárul adatainak kezeléséhez, tehát önkéntesen és határozottan kinyilvánítja kívánságát személyes adatai kezeléséhez. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. A különleges adatok munkáltató által történő kiemelése nem alapulhat vélelmen, a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók támogatását célzó szándék nem pótolhatja az adatkezeléshez való egyedi hozzájárulást. Ebben a tekintetben is különös jelentősége van
3
az érintettek tájékoztatásának. Ez azt jelenti, hogy ha Ön roma vagy fogyatékos embert jelöl meg pályázatában lehetséges munkavállalóként, akkor rendelkeznie kell olyan dokumentummal, amelyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként definiálják. (Adatkezelési példát az 1. Mellékletben talál.) Az esélyegyenlőségi tábla kitöltésénél jó, ha a pályázó megalapozott adatokkal bír. Javasolt a vállalni kívánt esélyegyenlőségi intézkedésekhez szükséges számszerű adatok bekérése a pályázathoz készülő megvalósíthatósági tanulmányon, és/vagy költséghaszon elemzésen (CBA) keresztül. A helyzetelemzésben megjelenítendő a választott célcsoport(ok) 1: foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzete; 2: gazdasági részvétele; 3: képzéshez, tudáshoz jutása; 4: lakhatása; 5: közszolgáltatásokhoz való hozzáférése; 6: döntéshozatalban való részvétele. Ha esélyegyenlőségi hatáselemzést készít, vagy készíttet Önnel együttműködő társadalmi szervezettel, akkor ez is megfelelő megalapozása lehet a tábla kitöltésének. Ne felejtse el a pályázó szervezeti hátterének, illetve a projekt társadalmi környezetének bemutatásakor az esélyegyenlőségi helyzetet és célokat is bemutatni! Az esélyegyenlőségi táblában (ld. Adatlap 7. fejezet, és jelen útmutató 1. tábla) vállalt intézkedéseket pontozásos formában értékelik. Legfeljebb 5 pont érhető el, és legalább 1 pontot el is kell érni ahhoz, hogy a pályázatot az értékelő, majd a Bíráló Bizottság támogatásra javasolhassa. Az 1,0 pontot el nem érő pályázatoknál tisztázó kérdést tehet fel az értékelő. A Bíráló Bizottság elé kerülő pályázatok között a magasabb pontszámúaknak (ahol a szakmai, pénzügyi, horizontális stb. szempontokra adott részpontok összege magasabb) nagyobb esélye van nyerni. Sokféle lehetőségből lehet választani, és könnyen lehet maximális pontszámot elérni - nem kell mindenáron esélyegyenlőségi vonatkozásokat belemagyarázni a projektbe. A nyertes pályázó támogatási szerződésének része lesz az esélyegyenlőségi tábla is. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről évente jelentést kell tenni, és az időarányos teljesülést helyszínen is ellenőrizhetik. Vállalt célértéktől való 20%-nál nagyobb, kedvezőtlen irányú eltérés esetén szabálytalansági eljárást kezdeményezhet az erre feljogosított szervezet. Amennyiben a projekthez szervesen kapcsolódó és költségigényes esélyegyenlőségi intézkedést tervez, ne feledje ezt betervezni a költségtábla megfelelő soraiba, és árajánlat kérése tartalmazza ezen igényeit (pl. az esélyegyenlőségi hatásvizsgálat vagy partnerségi egyeztetések költségét az előkészítéshez tartozó szolgáltatások közé, vagy a projekthonlap nagykontrasztú változatának elkészítését a megvalósítás szolgáltatásainál). 3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATÁNAK CÉLJA Az EU fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság érvényesítésére1. A két alapelv érvényesült az ÚMFT és az OP, valamint prioritástengelyei tervezése során, érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai között is. A két horizontális támogatási alapelv mentén értékelni kell a projektgazda vagy pályázói szervezet működését és a tervezett projektet, azon adatok, vállalások alapján, amelyeket a pályázó tesz. Az esélyegyenlőség elveit a pályázati adatlapok rögzítik, a pályázónak vállalnia kell valamely ott felsorolt kritérium teljesítését. Minél több vállalást tesz, annál több pontot kap ebben a szempontban (legfeljebb 5 pontot). A minimális elvárás kiemelt és pályázatos projekt esetében is: esélyegyenlőségi területen legalább 1 pont elérése. Ennek elmaradása esetén a pályázatot átdolgozásra visszakapja a kidolgozó. Az egyes vállalásokkal szembeni tartalmi követelményeket a jelen útmutató rögzíti. Ezeket a tényezőket a pályázat megvalósítása során indikátor szinten is be kell mutatni, valamint mint minden más szerződött vállalást - a helyszíni ellenőrzések során e szempontokat is 1
1083/2006-os EK rendelet 17. cikke, és a hivatkozott Alapszerződés 6. cikke
4
ellenőrizhetik. Nem teljesítés esetén a pályázó felszólítást kap, ennek eredménytelensége esetén a kifizetéseket felfüggesztheti az Irányító Hatóság. Az esélyegyenlőségi értékelési szempontrendszer kidolgozásával kettős célt tűzünk ki: 1. Az esélyegyenlőségi szempontrendszer érvényesítésének célja nem az, hogy a forrásokhoz való hozzáférést megnehezítse, hanem az, hogy az összehasonlítható, rangsorolható „ajánlatok" közül a többletértéket nyújtó projekt nyerjen kedvező elbírálást. Így az egymással versengő projektek között az azonos vagy hasonló értéket hordozók közül azok fognak előnyt élvezni, amelyek társadalmilag hasznosabbak, azaz a támogatás ellenértékeként nemcsak közvetlen, hanem közvetett hasznokat is hordoznak a gazdasági aktivitás, a munkaerő képzettségi szintjének növelése vagy a projekt társadalmi elfogadottságának növekedése révén. 2. A pályázók számára érthetővé, élet-közelivé tenni az esélyegyenlőségi gyakorlatot, hogy az esélyegyenlőség megjelenése a pályázatokban ne kizárólag a magasabb értékelési pontszámok elérése érdekében kidolgozott esélyegyenlőségi hivatkozásokat tartalmazza, hanem olyan – a gyakorlatba azonnal átültethető, vagy már alkalmazott – vállalásokat (mint pl. a családbarát munkahely feltételeinek megteremtése, a rugalmas munkaidő biztosítása), melyekre a pályázati dokumentáció választási lehetőségek formájában példát ad, és valódi előrelépést jelentenek ezen a területen. A példák alapján látható, hogy az esélyegyenlőségi szemlélet nem egy önálló szeletét jelenti a szervezet működésének és/vagy a projekt megvalósításának, hanem szervesen integrálódik a napi működésbe, és különböző mértékben érvényesíthető a projekttevékenységekben az intézkedés és a pályázó vállalkozás méretének, tevékenységének és foglalkoztatotti létszámának függvényében. 4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK – JOGOSULTSÁGI ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével az Új Magyarország Fejlesztési Terv szintjén 6 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) ezek közül csak öt területen teszi lehetővé esélyegyenlőségi többletteljesítmény vállalását. Az akadálymentesítést a KEOP részben a családbarát, részben a fogyatékossággal élők intézkedési területén, valamint az 1.6 és 1.7 értékelési szempontokban érvényesíti. A pályázóval szemben elvárás, hogy projektje az esélyegyenlőség valamely területén hozzáadott értéket mutasson fel, legalább 1 területen vállalja a szervezet esélyegyenlőségi kultúrájának, objektív módon is mérhető javítását, és ezzel az értékelés során legalább 1,0 pontot érjen el. Az egyes esélyegyenlőségi területekhez tartozó konkrét, jól megfogható intézkedések, esélyegyenlőségi megoldások a pályázati adatlap megfelelő táblázatában találhatók. 4.1. AZ 5 FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET 4.1.1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családok időbeosztását javító szolgáltatások az elmúlt évtizedben jelentősen visszaestek (például bölcsőde, korai óvodáztatás, közeli és munkaidővel összeegyeztethető bevásárlás vagy ügyintézés), és a családok többségének gazdasági helyzete is romlott. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is, és nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, az otthoni munkavégzés lehetőségét stb.
5
A pályázatok értékelésénél a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató intézkedéseket bevezetők, valamint a tágabb értelmezés szerint a családosok életét (szervezetük működési módjaiban vagy tervezett projektjük révén) megkönnyítő pályázók többletpontban részesednek.
6
4.1.2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. Bár a dolgozó nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, a magyarországi felsőoktatási rendszer is összességében egyenlőbb esélyeket biztosít a nők számára, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak. Cél, hogy ezen az esélyegyenlőségi területen is egyensúly alakuljon ki. Például a vállalkozás felső- és középvezetésében a nők létszámát növelő munkáltatók esélyegyenlőségi részpontot kapnak. 4.1.3. Fogyatékossággal javítása
élők
életminőségének
és
munkapiaci
esélyeinek
Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékos emberek körében - 2001. évi népszámlálás adatai szerint - 9 százalékra csökkent. Az Európai Unió tagállamaiban 2001-ben a fogyatékos emberek átlagosan 40-50%-a, a súlyosan fogyatékosok 30-40%-a volt foglalkoztatott. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. A társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk és segítőiken kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-át Az ÚMFT 2 átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A kereslet és kínálat összehangolásához feltétlenül szükséges a fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás, illetve a jobb életminőség elérhetőségének segítése: az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. Ezeken a területeken a meglévő intézkedések megőrzését, újak létrehozását a pontrendszer honorálja. 4.1.4 Roma emberek életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését, és példaként az 1.-2, mellékletet). A népszámlálás adatai szerint nagyon lényeges különbségek vannak a cigány és a nem cigány nemzetiségek társadalmi rétegek szerinti összetételében. Elenyésző a vezetők, az értelmiségiek és a hivatalnokok hányada a cigánynépességben: a 15–74 éveseknek mindössze az 1 százaléka tartozik ezekbe a csoportokba, szemben a nem cigány nemzetiségűek 16 százalékával. Betanított és képzetlen munkát végez a 15–74 éves cigány férfiak 27 százaléka, a nem cigányoknak csak a 6 százalékáról mondhatjuk el ugyanezt. A társadalmi kirekesztődés bizonyítottan leginkább a roma embereket sújtja. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi
7
szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért a képzési lemaradás felszámolását, csökkentését vállaló munkaadók is részpontot szereznek az esélyegyenlőségi értékelés során. 4.1.5. Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása Az ÚMFT 2 átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kívánjuk segíteni (ld. 4.3. fejezet is). Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján): • minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; • minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; • minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; • minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; • minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; • minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. 4.2. AZ EGYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI ELLENŐRZÉSI SZEMPONTJAIK
INTÉZKEDÉSEK,
ÉRTÉKELÉSI
ÉS
Az esélyegyenlőségi szempontokon alapuló intézkedések (1. táblázat b. oszlop) olyan tevékenységek, amelyek közvetlen és pozitív hatással vannak a releváns jogszabályokban nevesített célcsoportok életminőségére. (Az intézkedéseket találja a pályázati adatlap esélyegyenlőségre vonatkozó részénél kitöltendő táblázat vízszintes soraiban, ld. itt az Útmutatóban is: 1. táblázat.) Amennyiben a pályázóra vonatkozó egyes intézkedések mellett „fő” szerepel, ott az adott cellákban a pontos létszámot, amennyiben az, hogy „igen” válasz esetében „jelölje i-vel” mind a pályázat benyújtására, mind pedig a projekt fenntartás végéig várható átlagos (éves) értékre vonatkozó adatot/információt kérjük feltüntetni. Értelemszerűen jelezze „k”-val, amennyiben a pályázó vagy projektgazda szervezet számára az adott intézkedés jogilag kötelező (1. táblázat bb. oszlop). Csak a fehéren hagyott cellákba írjon! (1. táblázat c.-n. oszlopai) Kétféle esélyegyenlőségi intézkedést különböztetünk meg: a kiemelt- és az átlagos jelentőségűeket. A kiemelt jelentőségű esélyegyenlőségi intézkedések, megoldások alapvetően fontosak a hátrányos helyzetű, esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozó személyek helyzetének javításában, a szervezet esélyegyenlőségi kultúrájának fejlesztésében, míg az átlagos jelentőségűek kiegészítik, bővítik a fő vállalásokat, hozzáadott értékkel bírnak. A kiemelt jelentőségű esélyegyenlőségi intézkedések fenntartását, bevezetését, illetve bővítését vállaló pályázók – konstrukciótól függően, de legalább – 0,5 részpontot, míg az átlagos jelentőségű esélyegyenlőségi intézkedések fenntartását, bevezetését, illetve bővítését vállaló pályázók – konstrukciótól függően – 0,1-0,4 részpontot kapnak minden vállalt intézkedésre az értékelés során (ld. 2. táblázat). A részpontok összege adja majd a pályázat esélyegyenlőségi értékét, legfeljebb azonban 5 pontot. Az esélyegyenlőségi értékelésben belső küszöbként legalább 1,0 pontot el kell érni. Az ez alatt teljesítő pályázatok nem nyerhetnek támogatást. A belső küszöböt elérő pályázatok esélyegyenlőségi értékelésénél a Bíráló
8
Bizottság jegyzőkönyveiben még egytizedes pontosságú, a monitoring rendszerben már a kerekítési szabályok szerint egész számjegyre kerekített pontszám kerül rögzítésre. Az alábbiakban információkat talál arról, hogy az egyes esélyegyenlőségi szempontok esetén milyen többletteljesítményt nyújthat. A KEOP azonban nem kíván részpontszámokkal elismerni jogilag kötelező tevékenységeket még akkor sem, ha ezek esélyegyenlőségi szempontot hordoznak. A kötelező elemek teljesítése jogosultsági szempont, ezeket a Pályázó a Pályázati Adatlapon a Nyilatkozatok aláírásával is igazol. A bemutatott intézkedésekhez tartozó sorszám az ÚMFT-szintű esélyegyenlőségi monitoringot segíti. Mivel néhány ÚMFT-s esélyegyenlőségi intézkedés a KEOP esetében jogosultsági szempont, ezért a számozás nem folyamatos. Kérjük, ne változtassa meg az esélyegyenlőségi intézkedések sorszámát (1. táblázat a. oszlop)! A tervezett projekt esélyegyenlőségi hatásait a célcsoportok bevonásával azonosította, és a fejlesztés során a kedvezőtlen hatások enyhítését, a kedvezők erősítését a célcsoport(ok)kal közösen vállalja; vagy projekt megvalósításában közhasznú foglalkoztatási programelemet is terveznek (1.0.) „Semmit rólunk nélkülünk!” – tartják a legfontosabb elvnek a hátrányos helyzetű emberek. Képviselőikkel, érdekeiket védő közhasznú szervezetekkel, vagy magukkal az érintettekkel fontos és érdemes helyben egyeztetni a fejlesztési terveket, még akkor is, ha első ránézésre nem egyértelmű, fontos-e az bármilyen szempontból számukra. Az érintettek képesek a legmegbízhatóbban előre jelezni a kedvező és a kedvezőtlen, a közvetett és a közvetlen hatásokat. Például a tervezés során könnyű figyelembe venni a nők és férfiak különböző szükségleteit, ha erről megkérdezzük szakértő képviselőiket (jellemző tapasztalat, hogy több női mosdóra lenne szükség, mint férfira; vagy hogy a pelenkázó helyiséget apukák nem tudják használni, ha az a női mosdószakaszban van stb.). A lehetséges vagy szükséges esélyegyenlőségi intézkedések tervezésében, végrehajtásában is fontos a részvételük – az intézkedések elfogadottabbak, ismertebbek, megfelelőbbek és fenntarthatóbbak lesznek általuk. A vállalt intézkedés teljesítése során jegyzőkönyvezzék, vagy nyilatkozatokban, megállapodásokban rögzítsék az együttműködés, közreműködés tényét (ezekkel tudják szükség esetén igazolni a vállalás teljesülését is). Amennyiben az egyeztetések nyilvánosak, akkor az ezekről szóló médiamegjelenéseket is dokumentálhatják. A közhasznú foglalkoztatás egy olyan általános esélyegyenlőségi és foglalkoztatási intézkedés, amely minden hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes embert önálló jövedelemhez segít. A munka és a jövedelem van a legnagyobb hatással az egyének életminőségére, önbecsülésére. Ezek révén érzik leginkább magukat egyenlőnek a társadalom többi tagjával a hátrányos helyzetűek, és leginkább ezek révén képesek érdekeik egyéni érvényesítésére is. A közhasznú foglalkoztatás tényét általában a munkaügyi nyilvántartásokban vezetik, és a területi munkaügyi központtal kötött megállapodás is szól róla – ezek a dokumentumok alkalmasak az intézkedés teljesítésének igazolására is, amennyiben egyértelmű belőle, hogy a közhasznú foglalkoztatást az adott fejlesztéshez vették igénybe. A közhasznú foglalkoztatás mindig az érintett célcsoport együttműködésével terveződik, ugyanakkor nem érhető el minden potenciális pályázó számára ez a forma. Az 1.0. intézkedés ezért összetett. Esélyegyenlőségi terv, koncepció megléte olyan szervezetnél, amely erre nem kötelezett; illetve ET elvárása a partnerektől, ha a pályázó kötelezett ET létrehozására (1.1.) Az Esélyegyenlőségi Terv (ET) tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a
9
képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. (1992. évi XXII. törvény 70/A §-a) Az ET-t kétévente aktualizálni kell a munkavállalók közreműködésével, és (legalább) körükben nyilvánosságra is kell hozni azt. A táblázatban jelölni érdemes, ha a szervezet önkéntesen már rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel, netalán a megpályázott fejlesztési projekt végrehajtása során vagy a fenntartás időszakában önkéntesen esélyegyenlőségi tervet dolgoznak ki és fogadnak el. Amennyiben a pályázó olyan, többségében állami tulajdonú szervezet, amelyben a munkavállalók száma 50-nél nagyobb, akkor rendelkeznie kell érvényes ETvel. Erről külön nyilatkozatot nem kér be a KEOP, mivel a jogszerű működésről szóló nyilatkozati sor erre is vonatkozik, de helyszíni szemlén vagy ellenőrzésen kérhetik a dokumentum bemutatását. A partnerek felé megnyilvánuló elvárást pl. közbeszerzési dokumentáció egyéb feltételeinek részeként, együttműködési megállapodás részeként lehet igazolni. Az ET megléte vagy elvárása különösen értékes esélyegyenlőségi szempont. Ezt jelzi az is, hogy az intézkedés vállalása esetén elérhető részpontszámai többszöröződnek több más intézkedésnél: az esélyegyenlőségi hátrányban lévő munkavállalók számára kedvező intézkedéseknél (1.8., 1.9., 1.10., 1.11., 2.14.). Így a pályázó érvényes vállalása női, fogyatékos, roma, idős vagy képzetlen pályakezdő munkatársak alkalmazása esetén legalább 1 pontot ér, míg ET nélkül ezek az intézkedések kisebb súlyúak (0,2-0,6 részpontszámúak). Ezt a súlyozó szempontot az adatlapok és kitöltőprogramok nem mindig tudják kezelni, az értékelők azonban figyelembe veszik és érvényesítik. Nők száma a felső- és középvezetésben (1.2.) A foglalkoztatási szerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy a rendszerváltás előtti évekhez képest megnőtt a nők aránya a felső- és középszintű vezetők körében. Ugyanakkor ez az arány még mindig 20%-kal marad el a férfiaké mögött. A kategórián belül elsősorban a női középvezetők száma növekedett, a női felsővezetők aránya nagyon alacsony és nem is változik jelentősen. Kiemelkedően és növekvő mértékben meghaladja ugyanakkor a nők aránya a férfiakét valamennyi alacsonyabb szintű, illetve rutin, nem fizikai jellegű munkakörben. Figyelembe vehető vezetői szintek a szervezeti hierarchiában: felsővezetők (ügyvezető, igazgató), középvezetők (divízió- és osztályvezetők).A vállaláshoz, illetve a vállalás teljesítésének igazolásához a szóbeli kinevezés nem elegendő, annak párosulnia kell a vezetői feladatok konkretizálásával és annak a munkaszerződésben, munkaköri leírásban való rögzítésével, továbbá a feladatokkal és felelősséggel arányos bérezéssel. A 3.2. sorban meg kell adnia a pályázónál szervezet felső és középvezetésében munkavállalók számát is. K+F területen dolgozó nők száma (1.3.) A kibővült Európai Unióban 1 084 726 kutató dolgozik, 47%-uk az iparban, 15%-uk az állami szektorban és 36%-uk a felsőoktatásban. Bár a diplomások legalább fele nő, a nők aránya a kutatók között ennél jóval kisebb, és számuk kirívóan alacsony a tudományos élet vezetői között. 2 A kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F) olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használjuk fel. A K+F kifejezésen háromféle tevékenységet értünk: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Az intézkedés azt a célt kívánja elérni, hogy növekedjen Magyarországon elsősorban a kutatók, másodsorban a kutatási segédszemélyzeten belül a nők aránya. Ez az arány 2002-es adatok alapján 33,7%-ra, illetve 62,4%-ra tehető.
2
Enwise jelentés adatai alapján
10
Ezt az intézkedést akkor jelölje meg, amennyiben jelenleg, vagy a projekt eredményeként hozzá fog járulni a kutatóként, vagy kutatási segédszemélyzetként alkalmazott nők létszámának növekedéséhez. Részmunkaidős munkavállalók száma (1.4.) A részmunkaidős foglalkoztatás az egyik legelterjedtebb megoldás az atipikus foglalkoztatásra, jellemzően 4-6 órás napi munkaidőt jelent. A részmunkaidős foglalkoztatása lehetőséget nyújt arra, hogy a családi kötelezettségeket ellátó dolgozó élő kapcsolatban maradjon a munkahellyel. Speciális, ritkábban alkalmazott eljárás a munkakör megosztás (job sharing), ahol két rugalmas munkaidőben dolgozó munkatárs tölti be ugyanazt az egy munkakört. Kérjük, töltse ki az erre az esélyegyenlőségi intézkedésre vonatkozó cellákat, ha munkavállalói igényekre alapozottan lehetőséget nyújt részmunkaidős foglalkoztatási jogviszony létesítésére. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Nem fogadható el esélyegyenlőségi vállalásként a teljes munkaidős munkaviszony részmunkaidősre csökkentése abban az esetben, ha ez pusztán a vállalkozás gazdasági érdekeihez köthető, és a munkavállalókat hátrányosan érinti. Amennyiben vállalja ezt az intézkedést, és a végrehajtás vagy a nyomonkövetés során ilyen panasz merül fel a Kedvezményezett ellen, szabálytalansági eljárást kezdeményez a kiíró vagy a közreműködő szervezet, melynek a támogatás felfüggesztése, visszafizetése is lehet az eredménye. Távmunkában foglalkoztatottak száma (1.5.) Az EU országaiban a 2000. évre az európai távmunkások száma elérte a 10 millió főt, és ezzel arányuk a munkavállalók körében meghaladta a 6 százalékot. Közel 3 millió főt tesz ki a rendszeresen otthonról dolgozók tábora, és 2,5 millióra tehető a mobil (tehát változó helyszínekről, alkalmanként távolról dolgozó) távmunkások száma. A távmunka viszonylag új eleme a foglalkoztatási lehetőségeknek. A magyar jogszabályok abban az esetben ismerik el a munkavégzést távmunkának, ha a munkavállaló munkatevékenységét rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen és informatikai eszköz útján végzi, melynek eredményét elektronikus eszközzel továbbítja. A távmunkát a hagyományos munkaviszonyhoz közelíti az a tény, hogy a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató köteles biztosítani, továbbá, hogy a munkáltatónak a munka elvégzése körében fennálló utasítási joga teljes körű (ám eltérő megállapodásra mindkét vonatkozásban lehetőség van). A távmunkában a legjobb gyakorlatok lehetővé teszik, hogy az alkalmazott könnyebben élje meg – szükségszerű – munkahelytől való elszigeteltségét. Rendszeres találkozásokat, vagy nagy távolság esetén telefon- és videokonferenciákat szerveznek. Kérjük, töltse ki az erre az esélyegyenlőségi intézkedésre vonatkozó cellákat, ha a vállalkozás alkalmazottai között távmunkásokat foglalkoztat. Nem fogadható el esélyegyenlőségi vállalásként a vállalkozói szerződés keretében foglalkoztatott személy, csak a munkaszerződéssel rendelkező távmunkás alkalmazása értelmezhető az esélyegyenlőség előmozdításaként. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Akadálymentesített építmények száma (1.6.) Az akadályokkal teli környezet számos célcsoport számára napi szinten jelent komoly problémát tevékenységei végzésében (mozgásukban akadályozottak, idősek, betegek, kisgyermekkel közlekedők). Akadály fogalma alatt értendő: szintkülönbség (lépcső), helyszűke, keskeny átjáró vagy bejárat, kerekes székből el nem érhető kezelő szerkezet (kilincs, lift gomb, vízcsap stb.); szintkülönbség vagy átjáró vagy falból kiemelkedő tárgyak hangjelzés vagy nagykontrasztú jelzés nélkül, illetve akusztikus jelzés vagy nagykontrasztú jelzés alapján való tájékozódási lehetőségek hiánya; a megfelelően elhelyezett és látható információk hiánya a közterületeken, épületekben, közlekedést kiszolgáló helyiségekben.
11
Cél az akadályok számának csökkentése az egyéni különbségek figyelembe vételével, és ezáltal olyan környezet kialakítása, amely minden célcsoport számára kényelmesebb és biztonságosabb használatot, elérést, megközelítést tesz lehetővé. Akadálymentesnek tekinthető az az épület, építmény, amely akadálymentesen megközelíthető és használható. Akadálymentesen használható az az épület 3 , amelyben minden szerkezet vagy berendezési tárgy minden ember számára – beleértve a tartósan vagy átmenetileg fizikai, érzékszervi, értelmi fogyatékossággal élő embereket is – a lehető legönállóbban használható, az épületben nyújtott szolgáltatások, itt lévő munkahelyek önállóan, külső segítség és korlátozás nélkül, biztonságosan, kényelmesen, és integráltan vehetők igénybe, mert az ehhez szükséges megfelelő méretű hely, információ, jelzésrendszer és műszaki háttér adott. Az épületek akadálymentesítési kötelezettsége az Építési Törvény 2.§ 9. pontjában meghatározott közhasználatú (magán-és köz-) épületek tekintetében kötelező. 4 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Tv. 29.§-a szerint a közszolgáltatások hozzáférhetővé tételét 2010. december 31-ig kell teljesíteni. Ennél a határidőnél korábban kell egyes oktatási épületeket és munkahelyeket akadálymentesíteni. Kiindulási adatként meglévő akadálymentes, valamint a projekt során akadálymentessé váló és új akadálymentes építményeinek számát adja meg az intézkedéshez tartozó cellákban, nem közhasználatú építményeit is beleértve. Kérjük, jelezze már meglévő akadálymentes közhasználatú építményeinek számát az intézkedés cellájában! A vállalt intézkedés teljesülését műszaki dokumentáció, fotódokumentáció vagy helyszíni ellenőrzés is igazolhatja. Infokommunikációs akadálymentesítés (1.7.) Az információs technológiák elterjedésével, az információk egyszerűbb és olcsóbb hozzáférésével, kezelésével az elektronikus gazdaság és közigazgatás alapvetően módosítja tevékenységeink korábbi rendszerét. Ezért az e-gazdaság és az e-közigazgatás fejlődése jelentősen elősegíti a versenyképesség javítását, a foglalkoztatást, a foglalkoztathatóságot, és az életminőséget. Az életminőséghez és a versenyképességhez alapvetően hozzátartozik az elektronikus akadálymentesítés (nagykontrasztú honlaptartalmak, felolvasó funkció) mellett a többi infokommunikációs akadálymentesítés 5 is: a jeltolmács alkalmazása, a jól hallható vagy könnyen látható feliratozás, jelzés, és bármilyen más fogyatékosbarát, és igényeikre válaszoló kommunikációs intézkedés. Az infokommunikációs akadálymentesítés egyes elemei kötelezőek, különösen azok, amelyek a fejlesztési és támogatási erőforrások (támogatási, pályázati vagy beszerzési felhívások, képzési és munkalehetőségek stb.) elérhetőségét segítik. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékos személyek korlátlan hozzáférhetőségét. Abban a pályázatban lehet az intézkedést megjelölni, amelyben a kötelező kommunikációs akadálymentesítés mellett további infokommunikációs akadálymentesítést is vállalnak. Az intézkedést többek közt közbeszerzési és fotódokumentációkkal, médiamegjelenésekkel, esélyegyenlőségi elemet tartalmazó PR-tervvel, az akadálymentes honlappal igazolhatja.
3
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 1. pontja szerint: "Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük”. 4 1997. évi LXXVIII. Tv. 31§; (2) alapján a következő közhasználatú építményekben és építményrészekben kötelező az akadálymentesítés: mely a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.” 5 1998 évi XXVI tv. 2. és 4. §
12
Fogyatékossággal élő munkavállalók száma (1.8.) A fogyatékos személyek munkahelyi esélyegyenlőtlenségét a szervezetek három tényezőre vezetik vissza. Egyrészt a munkahelyeken akadályozottak a mozgásban, kommunikációban stb., másrészt nehéz e speciális foglalkoztatotti csoport számára megfelelő munkaköröket biztosítani, harmadrészt pedig előítéleteket fogalmaznak meg velük szemben a munkahelyeken. Foglalkoztatási esélyegyenlőségük javításának két alapvető eszköze a munkahelyek akadálymentesítése és az egészségi állapotuknak megfelelő munkakörök kialakítása. Mintegy 600 ezer fogyatékossággal élő ember van ma Magyarországon, akiknek mindössze 9%-a foglalkoztatott. Foglalkoztatásukhoz komplex akadálymentesítés és képzés szükséges. Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, fogyatékossággal élő munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, és a projekt fenntartás végén. Az intézkedés akkor is részpontszámmal értékelhető, ha a meglévő fogyatékos munkahelyet fenntartják. Különösen értékes az intézkedés vállalása olyan pályázóknál, akik Esélyegyenlőségi Tervvel is rendelkeznek (ld. 1.1.). Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatás a fogyatékosság tekintetében önkéntes, sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót (ld. példaként az 1. és 2. melléklet is)! Az intézkedés teljesítését nyilatkozattal lehet igazolni, például a 2. melléklet szerint. Helyszíni ellenőrzésen az 1. mellékletnek megfelelő önkéntes nyilatkozat bemutatását is kérhetik. Roma munkavállalók száma (1.9.) Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7.§ (1)-(2) bekezdése értelmében, valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatás a roma származás tekintetében önkéntes (ehhez példát az 1. és 2. mellékletben talál), és sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót. A roma népesség a többségtől eltérő területi koncentráltságot mutat: a cigányság kevesebb, mint 10%-a lakik a fővárosban, szemben a teljes népesség 20%-ával; kistelepüléseken lakik a cigányság mintegy 60%-a, szemben az országos 38%-kal. A területi hátrányok fokozzák a kirekesztődés veszélyét (javakból, lehetőségekből, jogokból, társadalmi folyamatokból) különösen a kistelepüléseken, tanyás térségekben, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon. A roma emberek munkahelyi esélyegyenlőtlenségének legfőbb okát elsősorban alulképzettségre, a megfelelő szakképzettség hiányára vezetik vissza. A cigány nemzetiségűeknek csak körülbelül 16%-a gazdaságilag aktív. Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, roma munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, és a projekt fenntartás végén. Különösen értékes az intézkedés vállalása olyan pályázóknál, akik Esélyegyenlőségi Tervvel is rendelkeznek (ld. 1.1.). Az intézkedés teljesítését nyilatkozattal lehet igazolni, például a 2. melléklet szerint. A KEOP végrehajtása során a személyes adatlapokat (amilyen például az 1. melléklet adatlapja) nem kell továbbküldeni, azok bemutatását azonban helyszíni ellenőrzésen kérhetik. 45 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (1.10.) Határozatlan idejű munkaviszony: amely - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön lére. A határozott idejű munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően, közvetlen vezetője tudtával legalább egy munkanapot tovább dolgozik. A munkaszerződést írásba kell
13
foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, és csak a munkába lépést követő harminc napon belül (bővebben lásd a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben foglaltakat). Kérjük, töltse ki az erre az esélyegyenlőségi intézkedésre vonatkozó cellákat, ha a vállalkozás alkalmazottai között 45 évnél idősebb munkavállalókat határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztat. Nem fogadható el esélyegyenlőségi vállalásként a vállalkozói szerződés keretében foglalkoztatott személy. Különösen értékes az intézkedés vállalása olyan pályázóknál, akik Esélyegyenlőségi Tervvel is rendelkeznek (ld. 1.1.). A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják.
14
Pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (1.11.) Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy (ld. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt). Határozatlan idejű munkaviszony: amely - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön lére. A határozott idejű munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően, közvetlen vezetője tudtával legalább egy munkanapot tovább dolgozik. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Kérjük, töltse ki az erre az esélyegyenlőségi intézkedésre vonatkozó cellákat, ha a vállalkozás alkalmazottai között 25 vagy 30 évnél fiatalabb munkavállalókat határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztat. Különösen értékes az intézkedés vállalása olyan pályázóknál, akik Esélyegyenlőségi Tervvel is rendelkeznek (ld. 1.1.). A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Leghátrányosabb helyzetű kistérségben vagy településen működik (64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklet, 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet 5. melléklet) (1.13.) A társadalom részekre szakadásának térbeni megjelenéseire, a területi, térségi egyenlőtlenség mérséklésére, a sokszorosan hátrányos helyzetű területek megújítására irányuló közös ágazatközi és szektorközi vagy inter-regionális, nemzetközi együttműködésekre kívánjuk felhívni a figyelmet az intézkedéssel. A KEOP egyes pályázati konstrukcióiban ez a kohéziós, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági értéket egyszerre hordozó intézkedés kötelező, jogosultsági elem (és a nyilatkozatok között kell igazolni fennállását), más intézkedéseknél a szakmai értékelés része – ezekben az esetekben nem ad horizontális értékelési szempontot. A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősülő 48 kistérség jegyzékét a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV.15) Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó, úgynevezett halmozottan hátrányos helyzetű települések azok, amelyek nem a 64/2004. (IV.15) Korm. rendelet 3. mellékletében, hanem a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet 5. mellékletében szerepelnek. A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű 235 település a területfejlesztési támogatások szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbírálás alá esnek. Ha a fejlesztés több településre vagy kisrégióra tervezik, akkor fogadható el az intézkedés, ha a résztvevő települések vagy kisrégiók többsége tartozik a megjelöltek szerint hátrányos helyzetűek közé. Középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése az elmúlt/elkövetkező 5 évben (1.14.) A folyamatos szakmai továbbképzés (életen át való tanulás) életformává kell, hogy váljon. A szakmai továbbképzés közvetlenül a szakmához kapcsolódó képzéseken, tréningeken való részvételt jelenti - így például értékesítők esetében a kommunikációs, befolyásolási tréninget stb. Az általános iskolát 16 éves korukig el nem végzők aránya a korosztály kb. 5%-a. Jellemzően a roma népességből kerül ki a középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak többsége, így az adott intézkedés tekintetében legnagyobb hatást akkor érhetünk el, ha az ő szakmai továbbképzésüket erősítjük. A teljesítést képzési megállapodással, szerződéssel tudja igazolni.
15
A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (1.15.) Az I. NFT tapasztalatai alapján néhány kedvezményezett esetében előfordul, hogy a projekt elsődleges célja olyan termék, szolgáltatás kialakítása, ami elsősorban az esélyegyenlőségi célcsoportok (legtöbb esetben a fogyatékos emberek) tagjainak helyzetét javíthatja. Ilyen például a gyengén hallók számára különleges, hallást javító innovatív készülékek kialakítása és ipari gyártása. Ilyen lehet a mozgáskorlátozottak életminőségét javító új segédeszközök kialakítása és gyártása, vagy számukra fontos szolgáltatás, közszolgáltatás fejlesztése is. Ennek a pontnak a kitöltését, bejelölését csak azoknak a pályázóknak javasoljuk, akik a pályázati adatlapon a „projekt céljainak” megjelölésekor bemutatták, hogy a hátrányos helyzetű, esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozó emberek helyzetét javító terméket, szolgáltatást alakítanak ki. Ennek alátámasztásaként a költség haszon elemzés megfelelő fejezete elemezze (adatokkal és egyeztetésekkel) megalapozottan a célcsoportok jelenlegi és jövőbeni helyzetét. Ugyanilyen fontos az, hogy amennyiben az 1.15.-ös intézkedést a pályázó vállalja, az 1.0. intézkedést is vállalja fel – az érintettekkel való egyeztetés nélkül ugyanis sokkal kisebb hatékonyságú a fejlesztés, mint velük egyeztetve. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (1.16.) Amennyiben a projekt fejlesztési célja olyan termék, szolgáltatás kialakítása, amihez való hozzáférés az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjainak számára nehezebb, mint az átlagos végfelhasználó, célcsoport számára, úgy a pályázó vagy projektgazda már a tervezés során készülhet arra, hogy aktívan segítse a létrejövő eredmény elérhetőségét. Például valamilyen közszolgáltatást (hulladékszállítás, egészségügyi ellátás stb.) fejlesztő önkormányzat tervezheti a szolgáltatáshoz való kapcsolódás megkönnyítését több esélyegyenlőségi célcsoport tagjai számára is. Fogyatékossággal élők, kisgyermeket nevelő családok kedvezményes egyszeri (rákötési, belépési, csatlakozási) lehetőséget kaphatnak, 70 éven felüliek és fogyatékossággal élők a szociális ellátás keretében a szolgáltatás eléréséhez rendszeres támogatást kaphatnak stb. Ennek a pontnak a kitöltését, bejelölését csak azoknak a pályázóknak javasoljuk, akik az 1.0. intézkedést is felvállalják – az érintettekkel való egyeztetés nélkül ugyanis sokkal kisebb hatékonyságú a fejlesztés, mint velük egyeztetve. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (1.17.) Az esélytudatosság terjedésének és a sztereotípiák leküzdésének egyik leghatékonyabb eszköze a példamutatás. Az erre alaposan felkészült döntéshozók nyilvános felszólalásaik, viselkedésük révén a leghitelesebb megjelenítői az esélyegyenlőségnek. Már ma sem ritkaság, hogy a nagyobb szervezetek szervezeti kultúrájának része az esélytudatosság. Abban az esetben vállalhatja fel ezt az intézkedést, ha a pályázó vagy projektgazda képviselője, vezetője (képzési, publikációs, érintettekkel való együttműködésből származó vagy más alkalmas) referenciákkal tudja igazolni ezen képességét, és vállalja, hogy nyilvános kommunikációi során, a projekt nyomonkövetési időszakának végéig, ellene eljárás nem indul esélyegyenlőségi ügyben. Elfogadható az intézkedés akkor is, ha olyan PR-tervvel, kommunikációs tervvel bír, amely az esélytudatos kommunikáció sokféle elemét tartalmazza. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente esélyegyenlőségi képzést tart (1.18) Az esélyegyenlőség terén előrelépés akkor érhető el, ha az emberek többet tudnak a fogyatékos emberek, a roma emberek vagy a nők helyzetének – általuk és egyedül – orvosolhatatlan, tőlük független nehézségeiről. Fontos róluk, esetleg tőlük tanulni: az ő mindennapi nehézségeiket és megoldásaikat megtapasztalni. A tanulás lehet formális
16
(például előadás sorozat, továbbképzés), nem formális (például outdoor tréning elem) vagy informális is (például munkavégzés vagy rekreációs időszakban kapott információ). Ilyen tapasztalási, tanulási folyamatban a pályázó vagy projektgazda szervezet vezető döntéshozói, munkavállalói, vagy látogatói, közönsége is részt vehet – a KEOP projektek értékelése során bármelyik csoport képzését önmagában is fontosnak tartjuk és értékeljük. Különösen fontos az adott szervezet humán erőforrás vezetőjének, felelősének, menedzserének vagy munkatársának esélyegyenlőségi képzése, mert az ő jártassága nélkül a legjobb szándékú vezetés és csapat sem tudja hatékonyan és megfelelően megvalósítani az esélyegyenlőségi intézkedéseket. Az intézkedés elfogadásának feltétele döntéshozók esetében: ha legalább 50%-uk vagy a humán erőforrás felelős vesz részt esélyegyenlőségi tanulási folyamatban, amely legalább évente 4 órányi, közvetlen, nem táv- vagy papíralapú képzés. Munkavállalók esetében: ha a munkavállalók legalább 20%-a vagy a humán erőforrás felelős számára legalább évente 4 órányi, közvetlen, nem táv- vagy papíralapú képzési alkalmat biztosít. Közönség (diákok, látogatók, betegek stb.) esetében vállalni kell legalább 50%-uk számára legalább 10 esélyegyenlőségi érték közvetítését az intézkedés elfogadásához. Bedolgozó munkavállalók száma (2.1.) A bedolgozói jogviszony önállóan végezhető munkára létesíthető; a távmunkával ellentétben a bedolgozó által végzendő munka teljesítménykövetelménye munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható. A távmunkához hasonlóan a munkavégzés helye szintén nem a foglalkoztató székhelye, hanem a bedolgozó lakóhelye, vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított helyiség, ám a bedolgozó munkáját saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a foglalkoztató közvetlen irányítása nélkül végzi. Alapvető különbség továbbá a távmunka és a bedolgozói jogviszony között, hogy a bedolgozó munkájához a vele közös háztartásban élő személyek segítségét is igénybe veheti, míg a távmunka esetében erre nincs lehetőség. Nem felel meg az esélyegyenlőségi követelményeknek a bedolgozói jogviszony, ha a bedolgozók munkanormájuk teljesítésére tartósan képtelenek. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok száma (2.2.) Nyugdíjas munkavállalók továbbfoglalkoztatása jogilag is rugalmas formának felel meg. A munkavállaló szempontjából azzal az előnnyel jár, hogy nagyobb anyagi biztonságot nyújt, fenntartja a szellemi frissességet, valamint segíti az aktív munka világából való fokozott „kivonulást”. A munkaadói oldal azért alkalmazza szívesen, mert segít a felhalmozott szervezet/cég specifikus tudásának megtartásában, továbbadásában. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő munkavállalók száma az elmúlt 5 évben (ill. a következő 5 évben) (2.3.) A gyermekvállalás fontos döntés egy család életében, mivel a szülőnek meg kell válnia addigi munkahelyétől, ha csak egy időre is. Minél tovább marad a szülő otthon, annál nehezebb a munkába való visszatérés. Ezt a folyamatot azonban a munkahely sok szempontból megkönnyítheti. Fontos, hogy a gyes, gyed, illetve gyet folyamán a kisgyermekes szülő ne essen ki teljesen az információáramlásból, szakmai és emberi kapcsolatait megtartsa munkahelyével és kollégáival. A családbarát megoldások között gyakori a kismama/kispapa részmunkaidőben vagy távmunkában való alkalmazása. Vannak munkahelyek, amelyek támogatják, ösztönzik, hogy a kismama és kispapa egymást váltva egy-egy évet otthon töltsenek. (Ez természetesen csak akkor megvalósítható, ha mindketten ugyanannál a munkáltatónál állnak foglalkoztatásban).
17
Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, gyermekvállalási távollétről visszatérő munkavállalóinak számát kell megadni. Az intézkedés teljesítését nyilatkozattal lehet igazolni, például a 2. melléklet szerint. A KEOP végrehajtása során a személyes adatlapokat (amilyen például az 1. melléklet adatlapja, vagy más munkaügyi dokumentumot) nem kell továbbküldeni, azok bemutatását azonban helyszíni ellenőrzésen kérhetik. Rugalmas munkaidő szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (2.4.) Rugalmas vagy mobil munkaidő rendszerben a munkavállalónak egy ún. törzsidőszakban a munkahelyen kell tartózkodnia, az ezen kívül eső időszakban önállóan és függetlenül szervezi munkanapját. (Az elérhetőség és tervezhetőség megvalósítása érdekében azonban jogos elvárás, hogy egy külön füzetben, táblán vagy számítógépes programban jelezze feladatait.) Csúsztatható munkakezdés esetén a munkaadó lehetővé teszi, hogy az egyén, igényeinek megfelelően kezdje a napi munkát. Ezzel sokak számára lehetővé válik, hogy a gyermekük napi iskolakezdéséhez igazítsák munkarendjüket, mások számára, hogy a bioritmusuknak leginkább megfelelő időben érkezzenek munkába. A munkaidő kezdetében megfigyelhető preferenciák léteznek: a távol lakók szeretik a korábbi munkakezdést, a gyermeknevelő nők azonban kevésbé rugalmasak. A közlekedési csúcsidőszak elkerülése külön tervezési probléma, ami gyakran a családbarát, azaz munka/magánélet egyensúly szemlélet ellen hat. Nem tekinthető rugalmas vagy mobil munkaidőnek, amikor a munkáltató elvárja a munkavállalótól, hogy a teljes munkaidején felül legyen rugalmasan elérhető, foglalkoztatható. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban munkaügyi dokumentumok vagy rendelkezések igazolhatják. A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a munkavállalóknak (2.5.) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben pontosan meghatározásra került, hogy a munkáltatónak milyen mértékű szabadságot kötelező munkavállalója részére biztosítani (rendes szabadság, amely áll az alap- és a pótszabadságból, a betegszabadság és az egyéb munkaidő-kedvezmények). Az ezen kötelező szabadságokat meghaladó mértékű szabadságok esetén beszélhetünk „A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a dolgozóknak” intézkedés teljesítéséről. Tanulmányi szabadságot nem itt, hanem a következő (2.6.) intézkedésnél lehet figyelembe venni. Különleges családi ügyek esetén adott szabadságok: számos munkáltató biztosít olyan megoldást, ahol váratlan események (haláleset) idején „extra szabadságot” ad munkatársának. Tervezett karrier szünetek/kutatói szabadság esetén a munkavállaló fél-, egyéves szabadságot vesz ki. Külföldön elterjedt megoldás, hogy egy maghatározott idejű munkaviszony után akár fizetése bizonyos százalékát is megkapja az érintett. Magyarországon inkább a fizetés nélküli szabadság jellemző, s azt sem jellemzően a személyes fejlődés érdekében, hanem inkább házépítés miatt kérik a munkavállalók. Amennyiben a tanulmányi célú szabadságon kívül bármely okból többlet szabadságot biztosít, jelölje meg ezt a sort. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Munkaidő-kedvezmény biztosítása a munkavállalók továbbképzéséhez (2.6.) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 115.§-a értelmében az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézkedés által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény vagy szabadság csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.
18
A munkáltatók saját hatáskörükben szervezhetnek munkahelyi és munkahelyen kívüli képzéseket, valamint támogathatják a munkavállaló önálló képzési kezdeményezéseit. A munkavállaló által kezdeményezett képzési igények támogatásának sokféle megoldása fellelhető. Családbarát megoldások esetében a munkáltató anyagilag és munkaidőkedvezménnyel is támogatja a tanulást. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok vagy képzési megállapodások, szerződések igazolhatják. GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett kapcsolattartás (2.7.) Fontos, hogy a gyes, gyed, illetve gyet folyamán a kisgyermekes szülő ne essen ki teljesen az információáramlásból, szakmai és emberi kapcsolatait megtartsa munkahelyével és kollégáival. Ennek formája lehet a vállalati újság eljuttatása, a céges rendezvényekre való meghívás, személyes kapcsolattartás, belső képzéseken, tréningeken való részvétel biztosítása, tanulmányok anyagi támogatása. (Külföldi példa: tanácsadói szolgáltatás a gyermekvállalással járó pszichés, szociális problémák feldolgozásához.) A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén rendezvény dokumentációk, médiamegjelenések (belső médiamegjelenés is), részvételi nyilatkozatok vagy képzési dokumentációk igazolhatják. Családi rendezvények szervezése (2.8.) A családtagok számára fontos lehet, hogy ismerjék azt a fizikai és társas környezetet, ahol hozzátartozójuk mindennapjainak egy részét leéli. Leggyakoribb megoldás a családtagok részvételével szervezett testületi vagy vállalati rendezvények, szabadidőprogramok (családi nap). Előfordul, hogy a házastárs elkísérheti párját a külföldi értekezletekre, tréningekre. Koránt sem ritka, hogy egyes munkáltatói elismerések a családtaggal, partnerrel használhatók fel. (Wellness hétvége, külföldi bónusz utazás a munkavállaló kiváló teljesítményének elismeréseként.) Vállalatok, szervezetek jó működése érdekében elengedhetetlen, hogy a munkatársak a hétköznapokon túl is néha kötetlenebb formában együtt legyenek, szórakozzanak. Ennek szervezett formája lehet valamilyen indoor vagy outdoor csapatépítő program, kalandtúra, garden party, vagy esetleg egy évbúcsúztató buli. A lényeg, hogy mindegyik kiválóan alkalmas kollektívák összekovácsolásához, a vállalaton belüli még hatékonyabb együttműködés, és a cég iránti elkötelezettség növeléséhez. A céges belső rendezvények erősítik a szervezethez való tartozás tudatát, közösségformáló hatásuk jelentős. Egy egységes, közös élményekkel bíró csapat eredményesebb munkavégzésre és magasabb fokú lojalitásra képes. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén rendezvény dokumentációk, médiamegjelenések (belső médiamegjelenés is), részvételi nyilatkozatok vagy szerződések igazolhatják. Egészségvédelmi és kulturális programok szervezése, törvényben előírt kötelező mértéket meghaladó szociális juttatások biztosítása a munkavállalóknak (2.9.) Az ilyen irányú, ún. természetbeni juttatások körének részletes szabályozását a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény XIII. fejezete, a természetbeni juttatásokról, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokról (69-71. §), illetve az ezt kiegészítő 1. számú melléklet 8. pontja tartalmazza. A munkahelyi egészségvédelem irányelvei: • a munkavállalók valamennyi csoportjára alkalmazható • a rossz egészségi állapot rejtett okainak feltárására irányul • sokféle módon próbál hatni az egészségvédelem irányába • célja az, hogy a dolgozókat rábírja az aktív részvételre saját egészségük megőrzése érdekében • nem kizárólag orvosi tevékenység, hanem magában foglalja a munka szervezés és a munkafeltételek javításának feladatait is Olyan vállalati kultúra és filozófia szükséges, amely a dolgozók egészségét ugyanolyan
19
fontosnak tartja, mint a gazdasági célokat és amely a munkahelyi egészségvédelemnek kedvező légkört teremt a vállalaton belül. Különleges beavatkozásnak tekinthetők a munkahelyi stressz feldolgozásában segítő tréningek, képzések. A juttatások speciális formája a fittség és egészség megőrzését segítő beavatkozások (gyógyszer, vitamin, védőoltás, orvosi szolgáltatás, konditerem, masszázs). A szellemi frissességet, kulturális érdeklődés kielégítését szolgálja a munkahelyi tárlatok, galériák intézkedése, ahol gyakran a munkavállalók alkotásainak kiállítására is lehetőséget adnak. Általános gyakorlat a színház- és koncertbérletek biztosítása a szellemi felüdülésre. A családbarát juttatási rendszer tartalmazhat olyan egészségvédelmi és kulturális elemeket is, amelyek a törvény által előírt kötelező mértéket meghaladják és melyeket a családtagok is igénybe vehetnek. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén rendezvény dokumentációk, médiamegjelenések (belső médiamegjelenés is), részvételi nyilatkozatok vagy szerződések és munkaügyi dokumentumok is igazolhatják. Vállalati, szervezeti gyermekintézmények fenntartása (2.10.) Sok időt munkahelyükön töltő szülők számára segítséget jelenthetnek a munkahelyek által létrehozott gyermekintézmények (pl. munkahelyi óvoda), ugyanis tipikus családos munkavállalói probléma a gyermekekről való gondoskodás. Magyarországon radikálisan csökken az óvodai, bölcsődei intézmények száma. Ennek ellenére még mindig vannak olyan családbarát intézmények/vállalatok, melyek fenntartanak ilyen vállalati szolgáltatásokat. Kisebb vállalatok esetében két családbarát megoldással találkozunk: a munkahelyen hoznak létre játszósarkot, mely a hirtelen keletkezett elhelyezési probléma megoldásában segít, vagy anyagilag támogatják a gyermekfelügyeletet. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén dokumentációk, médiamegjelenések (belső médiamegjelenés is), részvételi nyilatkozatok vagy szerződések és munkaügyi dokumentumok is igazolhatják. A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket; vagy amennyiben ezt kötelezően kell megtennie, akkor non profit szolgáltatói szerződéssel vagy megállapodással is bír. (2.11.) A nem haszonérdekelt (nonprofit), társadalmi, közösségi önszerveződések a legfontosabb képviselői, érdekkijárói, érdekérvényesítői a hátrányos helyzetű csoportoknak (is). Hitelességüket elkötelezett munkatársaik és önkénteseik mellett átlátható, nyilvános működésük alapozza meg. A szolgálataik ellátásához, munkájukhoz szükséges anyagi forrásokat jellemzően tagi és támogatói befizetések, adóforintok (szja 1%), állami és vállalkozói támogatások biztosítják. A hazai civil szféra önkénteseinek száma 370 ezer fő, akik 75 millió önkéntes munkaórát teljesítettek 2005-ben. A hazai civil szféra az önkéntesek mellett munkaadója is legalább 80 ezer embernek, közöttük számos hátrányos helyzetű embernek is. Az esélyegyenlőségi csoportokért dolgozó nonprofit szervezeteknek lakossági magántámogatás mellett a kis-, közepes és nagyvállalkozók, az önkormányzatok és közigazgatási intézmények és közszolgáltatók, valamint egymás anyagi és egyéb támogatásaira is szükségük van. A támogatásokat akkor tudják a leghatékonyabban felhasználni a célcsoportok javára, ha ezek tervezhetőek: például előre legalább egy, de inkább több évre szóló megállapodást kötöttek ezekről. Akkor jelölje be ezt az intézkedést, ha szervezete rögzített formában és mértékben rendszeresen, és/vagy megállapodással alátámasztott formában nyújt támogatást helyi vagy helyben (a fejlesztés hatásterületén, legfeljebb azonban kistérségi szinten) aktív esélyegyenlőségi társadalmi szervezetnek, mégpedig a legutóbbi lezárt két pénzügyi évben legalább évente 200eFt értékben, és a támogatási szintet a nyomonkövetési időszak végéig fenntartja. Több szervezetnek nyújtott támogatás összesíthető. Akik számára kötelező ezen társadalmi szervezetek támogatása (pl. önkormányzatok egy része), vagy közfeladataik, feladataik ellátására veszik igénybe és fizetik (akár támogatásként) a nonprofit szolgáltatásokat, csak akkor jelölhetik be ezt az intézkedést, ha a számukra kötelező mértéken túl is támogatják őket, vagy a támogatást non profit szolgáltatói szerződés keretében adják.
20
A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén támogatási okiratokkal, adóigazolással, szerződésekkel igazolhatják.
21
Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása önkéntesen; vagy ha ez számára kötelező, akkor esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását partnereitől is elvárja (2.13.) Az esélyegyenlőség alapja a diszkriminációmentesség, azaz meghatározott tulajdonság miatt senkit hátrány nem érhet. Szervezeten belüli biztosításának, elősegítésének egyik módja esélyegyenlőségi felelős, esetleg tapasztalati tanácsadó alkalmazása. A tapasztalati tanácsadó az az ember, aki megfogalmazza a társadalmi kirekesztettségben élők véleményét, javaslatait, vagy akár magyarról-magyarra fordítja a szakkifejezéseket. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén szabályzat (SzMSz) vagy munkaügyi dokumentum: kinevezés, megbízás, munkaköri leírás igazolhatja. Nők száma a munkavállalók közt (2.14.) Kérjük, mindenképpen adja meg (b. oszlopban) a nők jelenlegi számát. Esélyegyenlőségi vállalásként, többletteljesítményként csak akkor érvényesíthető a munkavállaló nők számának növekedése, ha arányuk a felső- és középvezetésben, valamint az összes munkavállaló között sem haladja meg a 70%-ot (ld. az 5. fejezetben is). Ha meghaladja, akkor nem kapható pont, mert feltételezhetően a nemileg szegregált munkahelyen tovább romlana a nemek közti egyensúly. Különösen értékes az intézkedés vállalása olyan pályázóknál, akik Esélyegyenlőségi Tervvel is rendelkeznek (ld. 1.1.). 4.3. KÖTELEZŐEN MEGADANDÓ KIEGÉSZÍTŐ, STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK Az Európai Úniós jelentéstételi kötelezettségek miatt szükség van még bizonyos alapadatok rendszeres (éves) megadására is. Részben ugyanezek az adatok azok, amelyekhez viszonyítva értelmezhető, értékelhető számos esélyegyenlőségi vállalás, intézkedés is. A támogatási szerződésben is rögzített módon kötelező ezen adatok rendszeres és megalapozott jelentése, kérjük, ezt vegye figyelembe a projektmenedzsment folyamatok tervezésekor! A 2.14.b. oszlopban meg kell adnia a nők számát a munkavállalók között, valamint ebben a szakaszban a következőket: Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám (3.1.) A szervezet felső- és középvezetőinek száma (3.2.) A 2.11.-ben jelzett támogatás mértéke évente, az elmúlt két év átlagában (3.3.) A nevesítetteken túl, az m. és n. oszlopban figyelembe vett esélyegyenlőségi csoport (3.4.) Kérjük, a 4.1.5. fejezetnek megfelelően nevezze meg, melyik hátrányos helyzetű csoportot kívánja különösen segíteni projektje végrehajtása során. A pályázat megfelelő részében (pl. költség-haszon elemzés, hatásvizsgálat, kockázatelemzés) indokolja rászorultságukat, jellemezze a rászoruló csoport aktuális társadalmi és gazdasági helyzetét, mutassa be helyi képviseletét. Az egyéb esélyegyenlőségi célcsoportok nem minden KEOP konstrukciónál szerepelnek a választható területek között.
Kiegészítő, statisztikai információk (Pályázat benyújtásakor érvényes érték) 3.1 . 3.2 .
Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) - fő
3.3 .
A 2.11.-ben jelzett támogatás mértéke évente, az elmúlt két év átlagában eFt Az m. és n. oszlopokban megadottak milyen csoportra vonatkoznak? ………………………….
3.4 .
A szervezet felső és középvezetőinek száma - fő
22
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET
1. táblázat A KEOP konstrukcióknál figyelembe vehető esélyegyenlőségi szempontok
Figyelem! A cellák kitöltése a választott esélyegyenlőségi területhez kötődik. A kitöltés előtt olvassa el az útmutató vonatkozó rés
23
Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték
Pályázat benyújtásakor érvényes érték
Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték
Pályázat benyújtásakor érvényes érték
Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték
más csoportok
Pályázat benyújtásakor érvényes érték
roma emberek
Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték
b.
Fogyatékosság gal élők
Pályázat benyújtásakor érvényes érték
a.
1.0. A tervezett projekt esélyegyenlőségi hatásait a célcsoportok bevonásával azonosította, és a fejlesztés során a kedvezőtlen hatások enyhítését, a kedvezők erősítését a célcsoport(ok)kal közösen vállalja; vagy projekt megvalósításában közhasznú foglalkoztatási programelemet is terveznek (ha igen, írjon i-t) 1.1. Esélyegyenlőségi terv (ET): ET. vagy koncepció megléte az arra nem kötelezetteknél; illetve ET elvárása a partnerektől, ha a pályázó kötelezett ET létrehozására (ha önkéntesen van/lesz az adott évben; illetve a kötelezett elvárja ennek meglétét projektbeli partnereitől: írjon i-t a választott célcsoport szerinti cellá(k)ba) 1.2. Nők száma a felső- és középvezetésben - fő 1.3. K+F területen dolgozó nők száma - fő 1.4. Részmunkaidős munkavállalók száma - fő 1.5. Távmunkában foglalkoztatottak száma - fő 1.6. Akadálymentesített építmények száma - darab (ezek közül a meglévő, akadálymentesítésre kötelezett építmények száma a kiindulási időpontban: .........) 1.7. Infokommunikációs akadálymentesítés (ha van, ill. vállalja létrehozását, írjon i-t) 1.8. Fogyatékossággal élő munkavállalók száma - fő 1.9. Roma munkavállalók száma - fő 1.10. 45 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma - fő 1.11. Pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma - fő 1.13. Leghátrányosabb helyzetű kistérségben vagy településen működik (ha igen, írjon i-t) 1.14. Középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése az elmúlt/elkövetkező 5 évben fő 1.15. A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (ha igen, írjon i-t) 1.16. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (ha igen, írjon i-t) 1.17. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (ha vállalja, írjon i-t) 1.18 A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente esélyegyenlőségi képzést tart (ha igen, írjon it) 2.1. Bedolgozó munkavállalók száma - fő 2.2. Továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok száma - fő 2.3. Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő munkavállalók száma az elmúlt 5 évben (ill. a következő 5 évben) - fő 2.4. Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (ha van, ill. vállalja megteremtését, írjon i-t) 2.5. A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a munkavállalóknak (ha biztosítja, ill. vállalja biztosítását, írjon i-t) 2.6. Munkaidő-kedvezmény biztosítása a munkavállalók továbbképzéséhez (ha biztosítja, ill. vállalja biztosítását, írjon i-t) 2.7. GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett kapcsolattartás (ha van, ill. vállalja megteremtését, írjon i-t) 2.8. Családi rendezvények szervezése (ha vannak, ill. vállalja bevezetésüket, írjon i-t) 2.9. Egészségvédelmi és kulturális programok szervezése, törvényben előírt kötelező mértéket meghaladó szociális juttatások biztosítása a munkavállalóknak (ha vannak, ill. vállalja bevezetésüket, írjon i-t) 2.10. Vállalati, szervezeti gyermekintézmények fenntartása (ha van, ill. vállalja létrehozását, írjon i-t) 2.11. A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket; amennyiben ezt kötelezően kell megtennie, akkor non profit szolgáltatói szerződéssel vagy megállapodással is bír. (ha igen, ill. vállalja
nemek
Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték
Esélyegyenlőségi intézkedés
családbarát Pályázat benyújtásakor érvényes érték
A pályáz ó szempontjá -ból kötelező ? (jelezz e kval!) bb.
c.
d.
e.
f.
i.
j.
k.
l.
m.
n.
támogatásukat, írjon i-t. Ld. a 3.3.-t is!) 2.13. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása önkéntesen; vagy ha ez számára kötelező, akkor esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását partnereitől is elvárja (ha van, ill. vállalja, írjon i-t) 2.14. Nők száma a munkavállalók közt – fő (Jelenleg:…………….fő)
24
5. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE – LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE A pályázónak kötelező megjelölnie legalább egy esélyegyenlőségi területet ahhoz, hogy pályázata jogosultsági szempontból megfeleljen, továbbá a szakmai értékelés során pontot csak abban az esetben kaphat, ha az esélyegyenlőségi intézkedéseket tartalmazó táblázat értékelhető vállalásokat tartalmaz, legalább 1,0 pont értékben. A pontok száma attól függ, hogy hány esélyegyenlőségi intézkedést, milyen értékekkel működtet a projekt zárásakor. Az egyes intézkedésekre adható részpontok száma 0,1-től 1-ig terjedhet. Ezeket konstrukciófüggően, a lehetséges kedvezményezettek és a támogatható tevékenységek ismeretében, valamint a szakmai álláspont figyelembe vételével konstrukciókként határozza meg az NFÜ. A részpontszámok összegeként legalább 1,0 pontot el kell érni a pályázat vagy projektötlet támogathatóságához, legfeljebb pedig 5 pontot lehet figyelembe venni az esélyegyenlőségi intézkedések terén. 1,0 pontnál kevesebbet elérő pályázó tisztázó kérdést, és szükség esetén további segítséget kaphat az esélyegyenlőségi célcsoportok szervezeten vagy tervezett projekten belüli helyzetének javítására. Az esélyegyenlőségi területen 1,0 pontot elérő pályázatok ténylegesen érvényesített pontszámát egy számjegyre kerekítve (tizedes nélkül) rögzítik a támogatási döntés meghozatalát követően. Részpont abban az esetekben adható, azaz az esélyegyenlőségi intézkedés akkor fogadható be, ha a 2. táblázatban jelölt feltétel teljesül. Ez általában azt jelenti, hogy a projekt fenntartás végéig vállalt átlagos érték (éves érték) pozitív irányban változik, mégpedig legalább 5%-kal javul a pályázat benyújtásakor érvényes értékhez képest. Több esetben akkor is befogadható az intézkedés, azaz pont akkor is adható, ha a már meglevő esélyegyenlőségi intézkedések megőrzését, fenntartását vállalja a pályázó vagy projektgazda. . Így előfordulhat, hogy 5 pontot kap, aki ugyan előrelépést nem vállal, de már a pályázat benyújtásakor bizonyítottan alkalmaz 5 pontot érő jelentős esélyegyenlőségi intézkedést, vagyis már a benyújtáskor is fejlett esélyegyenlőségi kultúrával rendelkezik. Az a pályázó vagy projektgazda, aki 5-nél több szempontból őrzi meg esélyegyenlőségi intézkedéseit, ill. 5-nél több szempontból bővíti azokat is „csak” a maximálisan adható 5 pontot kapja, mert a pontozási rendszer nem tudja ennél jobban jutalmazni a példaértékű projektjavaslatokat. Az ennyire esélytudatos, és szakmailag nyertes (megvalósuló) projektek közül választja ki várhatóan a „legjobb horizontális esélyegyenlőségi gyakorlat” projekteket az NFÜ. Különleges figyelmet kívánó esélyegyenlőségi intézkedések az 1.2. (Nők száma a felsőés középvezetésben) és a 2.14. (Nők száma a foglalkoztatottak közt). A nők számának növekedéséért csak akkor kapható pont, ha arányuk a teljes foglalkoztatotti létszámban (2.14. értéke/3.1. értéke) és a felső- és középvezetésben (1.2. értéke/3.2. értéke) nem haladja meg a 70 százalékot. Ha meghaladja, akkor nem kapható pont, mert feltételezhetően a nemileg szegregált munkahelyen tovább romlana a nemek közti egyensúly.
- 25 -
3. 1.1.3.1.3. 4.1.1., 5.1.1. Természetvédelem
energia
e-környezetvédelem
1.0.
1.1.
A tervezett projekt esélyegyenlőségi hatásait a célcsoportok bevonásával azonosította, és a fejlesztés során a kedvezőtlen hatások enyhítését, a kedvezők erősítését a célcsoport(ok)kal közösen vállalja; vagy projekt megvalósításában közhasznú foglalkoztatási programelemet is terveznek (ha igen, írjon i-t) Esélyegyenlőségi terv (ET): ET. vagy koncepció megléte az arra nem kötelezetteknél; illetve ET elvárása a partnerektől, ha a pályázó kötelezett ET létrehozására (ha önkéntesen van/lesz az adott évben; illetve a kötelezett elvárja ennek meglétét projektbeli partnereitől: írjon i-t a választott célcsoport szerinti cellá(k)ba)
0, 5
0, 5
0, 5
0, 4
0, 5
0, 4
ha legalább egy i van projektfenntartás végén. Ha C7=k, a vállalás a partnerek felé megnyilvánuló elvárást jelenti! ha min 5%-kal növekszik az adott oszloppárban, és benyújtáskor érvényes érték/3.2. cella értéke < 0,7
0, 5
0, 5
0, 5
1, 0
1, 0
1, 0
0, 2
0, 2
0, 2
1, 0
0, 5
0, 5
0, 8 0, 2 0, 8 0, 4
0, 8 0, 2 0, 8 0, 4
0, 8 0, 2 n. a. 0, 4
0, 5 0, 5 0, 2 0, 4
0, 5 0, 2 0, 2 0, 2 n. a.
Feltétel
6.1.3.
2.3.1. rekultiváció
Esélyegyenlőségi intézkedés
Konstrukció sorszáma:
Szennyvízelvezetés, 1.1.1. tisztítás Ivóvízminőség 1.1.2. -javítás
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
2. táblázat Elérhető részpontszámok a KEOP megjelenő konstrukciókban
1.2.
Nők száma a felső- és középvezetésben - fő
1.3.
K+F területen dolgozó nők száma - fő
ha min 5%-kal növekszik az adott cellapárban
1.4.
Részmunkaidős munkavállalók száma - fő
ha min 5%-kal növekszik az adott cellapárban
1.5.
Távmunkában foglalkoztatottak száma - fő
ha min 5%-kal növekszik az adott cellapárban
1.6.
Akadálymentesített építmények száma - darab (a bb. oszlopban adja meg a meglévő akadálymentes közhasználatú építmények számát, a i.-j. oszlopokban a nem közhasználatúakét, illetve az újakét)
ha 1.6.b>0 és j>i; vagy ha bb 0 és j>i
0, 5 0, 2 0, 8 n. a.
1.7.
Infokommunikációs akadálymentesítés (ha van, ill. vállalja létrehozását, írjon i-t)
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
n. a.
0, 2
n. a.
0, 4
n. a.
7
1.8.
Fogyatékossággal élő munkavállalók száma - fő
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
1.9.
Roma munkavállalók száma - fő
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
1.10.
45 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma - fő
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
1.11.
Pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma - fő
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
0, 2
1.13.
Leghátrányosabb helyzetű kistérségben vagy településen működik (64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklet, 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet 5. melléklet) (ha igen, írjon i-t)
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
n. a.
n. a. 6
1, 0
0, 4
n. a.6
0, 5
1.14.
Középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése az elmúlt/elkövetkező 5 évben - fő
ha a megadott érték/összes munkavállaló (3.2.) > 0,01; vagy 100-nál kevesebb munkavállalóval dolgozó pályázónál a megadott érték > 9
0, 8
0, 8
0, 5
n. a.
0, 5
0, 2
1.15.
A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (ha igen, írjon i-t)
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
0, 5
0, 5
n. a
n. a.
0, 2
1.16.
Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (ha igen, írjon i-t)
ha legalább egy cellapár mindkét felében i van
1, 0
1, 0
n. a.
n. a.
0, 5
0, 2 n. a.
1.17
A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (ha vállalja, írjon i-t)
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente esélyegyenlőségi képzést tart (ha igen, írjon i-t)
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
2.1.
Bedolgozó munkavállalók száma - fő
ha a megadott érték/összes munkavállaló (3.1)>0,1 és növekszik
2.2.
Továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok száma - fő
ha a megadott érték/összes munkavállaló (3.1)>0,1 és növekszik
2.3.
Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő munkavállalók száma az elmúlt 5 évben (ill. a következő 5 évben) - fő
ha a megadott érték/összes munkavállaló (3.1)>0,1 és növekszik
2.4.
Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (ha van, ill. vállalja megteremtését, írjon i-t)
* ahány i van a sorban, ha a cellapárok második tagja i
2.5.
A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a munkavállalóknak (ha biztosítja, ill. vállalja biztosítását, írjon i-t)
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
n. a. 0, 5 0, 2 0, 2 0, 2 n. a. 0, 2
n. a. 0, 5 0, 2 0, 2 0, 2 0, 1n 0, 2
0, 4 0, 5 0, 2 0, 2 0, 2 0, 1n n. a.
n. a. 0, 5 0, 2 0, 2 0, 2 0, 1n 0, 1
0, 2 0, 5 0, 2 0, 2 0, 2 0, 1n 0, 1
1.18
6 7
Szakmai értékelésben pontozzák Jogosultsági feltétel
ha az adott cellapárban >0 érték szerepel, és ez nem csökken. ET megléte esetén (ha 1.1.-re pontot kapott) az értékelő részpontszám ötszörösét adja. ha min 5%-kal növekszik az adott cellapárban. ET megléte esetén (ha 1.1.-re pontot kapott) az értékelő a részpontszám ötszörösét adja. ha min 5%-kal növekszik az adott cellapárban. ET megléte esetén (ha 1.1.-re pontot kapott) az értékelő a részpontszám ötszörösét adja. ha min 5%-kal növekszik az adott cellapárban. ET megléte esetén (ha 1.1.-re pontot kapott) az értékelő a részpontszám ötszörösét adja.
6
7
0, 4 0, 5 0, 2 0, 2 0, 2 0, 1n 0, 1
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
0, 1n 0, 1n n. a. 0, 4 n. a.
0, 1n 0, 1n 0, 1 0, 4 n. a.
0, 1n n. a. 0, 1 0, 4 n. a.
0, 1n 0, 1n n. a. 0, 4 n. a.
0, 1n 0, 1n 0, 1 0, 2 0, 2
0, 1n 0, 1n 0, 1 0, 2 0, 2
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
0, 5
0, 5
0, 5
0, 5
0, 5
0, 5
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
0, 5
0, 5
0, 5
0, 5
0, 5
0, 5
Ha min 5%-kal növekszik az adott cellapárban, és benyújtáskori érték/3.1. cella értéke < 0,7. ET megléte esetén a részpontszám kétszeresét kapja.
0, 5
0, 5
0, 2
0, 2
0, 2
0, 5
2.6.
Munkaidő-kedvezmény biztosítása a munkavállalók továbbképzéséhez (ha biztosítja, ill. vállalja biztosítását, írjon i-t)
* ahány i van a sorban, ha a cellapárok második tagja i
2.7.
GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett kapcsolattartás (ha van, ill. vállalja megteremtését, írjon i-t)
* ahány i van a sorban, ha a cellapárok második tagja i
2.8.
Családi rendezvények szervezése (ha vannak, ill. vállalja bevezetésüket, írjon i-t)
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
2.9.
Egészségvédelmi és kulturális programok szervezése, törvényben előírt kötelező mértéket meghaladó szociális juttatások biztosítása a munkavállalóknak (ha vannak, ill. vállalja bevezetésüket, írjon i-t)
ha legalább egy i van projektfenntartás végén
2.10.
Vállalati, szervezeti gyermekintézmények fenntartása (ha van, ill. vállalja létrehozását, írjon i-t)
2.11. 2.13.
2.14.
A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket; amennyiben ezt kötelezően kell megtennie, akkor non profit szolgáltatói szerződéssel vagy megállapodással is bír. ((Ld. 3.3.3. is! Ha igen, ill. vállalja támogatásukat, írjon i-t) Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása önkéntesen; vagy ha ez számára kötelező, akkor esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását partnereitől is elvárja (ha van, ill. vállalja, írjon i-t) Nők száma a munkavállalók közt – fő (jelenleg: ………………….fő)
27
6. PÉLDA AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÁBLA, A PÁLYÁZATI ADATLAP KITÖLTÉSÉRE Az alábbiakban egy tiszta települések prioritástengelyhez kapcsolódó, ivóvízminőség javítási pályázat példáját mutatjuk be. A pályázati adatlapban már csak a konstrukciónál figyelembe vehető esélyegyenlőségi területek és intézkedések jelennek meg. Így nem választható a „más csoportok” esélyegyenlőségi terület, sem az 1.17-es és 2.10-es intézkedés. Az 1.13-as esélyegyenlőségi intézkedés ennél a konstrukciónál szakmai értékelési pontokat ad (jóval többet, mint amit horizontális értékelésben kaphatna), ezért külön nem szerepel esélyegyenlőségi teljesítményként. A példa pályázó két esélyegyenlőségi területet, és több intézkedést is kiválasztott. Részpontszámainak összege (ld. a 2. táblázatot is) a példában 3,7 pont, melyet a Bíráló Bizottság szabályosan kerekítve 4 pontként rögzít és vesz figyelembe. 1. Jelölje meg, hogy a projekt megvalósítása során mely terület(ek)en kíván javítani az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetén! (Többet is választhat!) Felhívjuk figyelmét, hogy a pályázat befogadásának feltétele, hogy legalább egy terület kiválasztásra kerüljön! X Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése (töltse ki a 2. táblázat c. és d. oszlopát is!) X Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése (töltse ki a 2. táblázat e. és f. oszlopát is!) Fogyatékossággal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása (töltse ki a 2. táblázat i. és j. oszlopát is!) Roma emberek életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása (töltse ki a 2. táblázat k. és l. oszlopát is!) 2. A következő táblázat kitöltésével mutassa be a pályázó szervezet (projektgazda) jelenlegi esélyegyenlőségi helyzetét és azt, hogy a projekt végrehajtásának és fenntartásának időszakában miként kívánja erősíteni szervezete esélyegyenlőségi kultúráját az 1. pontban megadott területeken! Kérjük, csak azoknak az esélyegyenlőségi területeknek az oszlopait töltse ki, melyeket az 1. pontban már megjelölt!
28
a. 1.0.
1.1.
1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.14. 1.15.
1.16. 1.18. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 2.11.
2.13. 2.14.
b.
A tervezett projekt esélyegyenlőségi hatásait a célcsoportok bevonásával azonosította, és a fejlesztés során a kedvezőtlen hatások enyhítését, a kedvezők erősítését a célcsoport(ok)kal közösen vállalja; vagy projekt megvalósításában közhasznú foglalkoztatási programelemet is terveznek (ha igen, írjon i-t) Esélyegyenlőségi terv (ET): ET. vagy koncepció megléte az arra nem kötelezetteknél; illetve ET elvárása a partnerektől, ha a pályázó kötelezett ET létrehozására (ha önkéntesen van/lesz az adott évben; illetve a kötelezett elvárja ennek meglétét projektbeli partnereitől: írjon i-t a választott célcsoport szerinti cellá(k)ba) Nők száma a felső- és középvezetésben - fő K+F területen dolgozó nők száma - fő Részmunkaidős munkavállalók száma - fő Távmunkában foglalkoztatottak száma - fő Akadálymentesített építmények száma - darab (ezek közül a meglévő, akadálymentesítésre kötelezett építmények száma a kiindulási időpontban: .0........) Infokommunikációs akadálymentesítés (ha van, ill. vállalja létrehozását, írjon i-t) Fogyatékossággal élő munkavállalók száma - fő Roma munkavállalók száma - fő 45 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma - fő Pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma - fő Középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése az elmúlt/elkövetkező 5 évben - fő A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (ha igen, írjon it) Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (ha igen, írjon i-t) A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente esélyegyenlőségi képzést tart (ha igen, írjon i-t) Bedolgozó munkavállalók száma - fő Továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok száma - fő Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő munkavállalók száma az elmúlt 5 évben (ill. a következő 5 évben) fő Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (ha van, ill. vállalja megteremtését, írjon i-t) A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a munkavállalóknak (ha biztosítja, ill. vállalja biztosítását, írjon i-t) Munkaidő-kedvezmény biztosítása a munkavállalók továbbképzéséhez (ha biztosítja, ill. vállalja biztosítását, írjon i-t) GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett kapcsolattartás (ha van, ill. vállalja megteremtését, írjon i-t) Családi rendezvények szervezése (ha vannak, ill. vállalja bevezetésüket, írjon i-t) Egészségvédelmi és kulturális programok szervezése, törvényben előírt kötelező mértéket meghaladó szociális juttatások biztosítása a munkavállalóknak (ha vannak, ill. vállalja bevezetésüket, írjon i-t) A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket; amennyiben ezt kötelezően kell megtennie, akkor non profit szolgáltatói szerződéssel vagy megállapodással is bír. (ha igen, ill. vállalja támogatásukat, írjon i-t. Ld. a 3.3.-t is!) Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása önkéntesen; vagy ha ez számára kötelező, akkor esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását partnereitől is elvárja (ha van, ill. vállalja, írjon i-t) Nők száma a munkavállalók közt – fő (Jelenleg: ……….18 fő)
bb.
c.
d.
e.
f.
i
i
i
i
2 1
3 2
i i
i
n
i
i.
j.
roma emberek Pályázat benyújtásakor érvényes érték Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték
Pályázat benyújtásakor érvényes érték Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték
Fogyatékossággal élők
nemek Pályázat benyújtásakor érvényes érték Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték
családbarát Pályázat benyújtásakor érvényes érték Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték
Esélyegyenlőségi intézkedés PÉLDA
A pályázó szempontjából kötelező? (jelezze k-val!)
k.
l.
i
n
i
n
i
29
Kiegészítő, statisztikai információk (Pályázat benyújtásakor érvényes érték) PÉLDA 3.1 . 3.2 . 3.3 .
Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) - fő
35
A szervezet felső és középvezetőinek száma - fő
5
A 2.11.-ben jelzett támogatás mértéke évente, az elmúlt két év átlagában - eFt
-
30
7. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, a Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában A Bizottság 68/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. §) 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók
24
foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról
25
MELLÉKLETEK 1. melléklet: kedvezményezettnél maradó nyilatkozat PÉLDÁK
Munkáltatói nyilatkozat*
PÉLDA
Alulírott, mint az ……………………………. (munkáltató) (címe……………………………….) kötelezettségvállalásra jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a <projekt neve> (projektazonosító szám: KEOP-………………………) projektben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény rendelkezéseivel összhangban történik a munkavállalókról a személyes adatokat gyűjtése. 8
………………………………
munkáltató aláírása
* A munkáltató tudomásra jutott személyes adatokat kizárólag a kötelező ellenőrzési és nyomonkövetési időszak lezárultáig, a projekt megvalósulását követő ötödik év végéig kerül megőrzésre, azt követően az adatok megsemmisítésre kerülnek. A személyes adatok gyűjtése kizárólag a projekt érdekében történik, és kizárólag a KEOP végrehajtásában és ellenőrzésében a 1083/2006-os EK rendelet alapján igazoltan közreműködő szervezetek részére adható ki, valamint csak a megjelölt felek: munkavállaló, munkáltató nyilvántartással megbízott alkalmazottja, KEOP ellenőrzést végző megbízottak férhetnek hozzá. A különleges adatok csak a személyügyi nyilvántartástól elkülönítetten, azzal össze nem kapcsolva kezelhetőek. A munkáltatók, mint adatkezelők kötelesek gondoskodni a nyilvántartott adatok biztonságáról.
Munkavállalói nyilatkozat
PÉLDA
*NÉV:……………………………………………………….. *Kora (év):…………………………………………………… *Anyja neve:…………………………………. Lakcíme:………………………………………. Családi állapota:……………………………… Fogyatékos: igen/nem** Megváltozott munkaképességű: igen/nem** Menedékkérő: igen/nem** Bevándorló: igen/nem** Etnikai hovatartozása:……………. *A jelen munkavállalást közvetlenül megelőzően**: Foglalkoztatott Munkanélküli (regisztrált vagy nem regisztált, munkanélküliség fennállása hónapban:……) Inaktív (ápolás, táppénz, GYES, nyugdíj stb., ennek fennállása hónapban:…….) MUNKAFOLYAMAT, amiben alkalmazzák: …………………………………………….. A Nyilatkozatot önkéntesen tettem. Hozzájárulok személyes adataimnak, kizárólag a fent megjelölt projekttel kapcsolatban a munkáltató által történő kezeléséhez és felhasználásához. *……………………………….. (munkavállaló aláírása)
8
amennyiben azok munkavállalása legalább egymást követő 5 munkanapig fennáll *: mindenképpen kitöltendő adatok **: Kérjük, aláhúzással jelölje az Önre jellemző kategóriát
26
2. melléklet: összesítő, jelentő nyilatkozat PÉLDA
Kedvezményezetti/ Kivitelezői nyilatkozat
PÉLDA
Alulírott, mint az ……………………………. (Kedvezményezett/Kivitelező) (címe……………………………….) kötelezettségvállalásra jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a <projekt neve> (projektazonosító szám: KEOP-………………………) projektben az esélyegyenlőségi célcsoportok részvétele az alábbi:
Projektmenedzsment munkatársai Nő Ffi (fő) (fő)
Megvalósító, építő, üzemeltető munkatársak Nő Ffi (fő) (fő)
Partnerség munkatársai Nő (fő)
Ffi (fő)
Összes alkalmazott Korcsoportok < 25 év 25 – 45 45 – 50 50 év < Esélyegyenlőségi célcsoportok Megváltozott munkaképességű Fogyatékossággal élő Roma Egyéb 9 : …………………………. …………………………… …………………………… A jelen munkavállalást közvetlenül megelőzően munkanélküli (regisztrált/nem regisztrált) foglalkoztatott inaktív (táppénz, GYES, nyugdíj stb.) Egyéb:……………………… Ezeket az összesített adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló1992. évi LXIII. Törvény 5.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően és a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításairól szóló 1083/2006. EK tanácsi rendeletben foglalt horizontális célok teljesítése érdekében adtuk ki a KEOP Közreműködő Szervezet részére. Dátum:…………………… ……………………… s.k.
9
Például menedékkérő, bevándorló, középfokú végzettséggel nem rendelkező
27
