ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

NAGYKANIZSA, 2008.

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 3 SOKFÉLESÉG ÉS EGYENLŐSÉG ................................................................................................... 4 A PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK INDOKOLTSÁGA .................................................................. 4 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG – POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ .............. 5 ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRT A KÖZOKTATÁSBAN ...................................................................... 6 EGYÉB TÖRVÉNYI HIVATKOZÁSOK .......................................................................................... 8 ALAPVETŐ CÉLOK AZ OKTATÁS TERÜLETÉN....................................................................... 9

A BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA .......................................................... 10 CÉLJAINK .......................................................................................................................................... 10 HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................................ 12 INTÉZKEDÉSI TERV ....................................................................................................................... 25 MEGVALÓSÍTÁS .............................................................................................................................. 34 MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG ............................................................................................ 35 KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS...................................................................................... 37

-2-

„Az élet hatalmas és csodálni való színeinek és titkainak egyik oldala az, hogy az egyének csoportjai különböznek egymástól: szokásaikban, hagyományaikban, hitükben, bőrük színében és öltözködési módjukban, és így tovább. A különböző közösségeknek ezt a másságát természetesen el lehet fogadni megértéssel és türelemmel, mint olyat, amely gazdagítja az életet: lehet tisztelni, és megbecsülni, még akár örülni is neki.” - Vaclav Havel -

BEVEZETÉS Általánosan megfigyelhető, hogy az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód fogalmak hallatán elsősorban a testi fogyatékkal élők (akadálymentesítés), az etnikai különbségek jutnak az emberek eszébe. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni a hátrányos helyzetű térségekben élők problémáiról, a nőkkel szembeni diszkriminációról, illetve az időseket és a gyermekeket érintő esetleges jogtalan helyzetekről. Ezek a megkülönböztetések a szó szoros értelmében véve is jogtalanok, hiszen 2003-ban megszületett az esélyegyenlőség eszméjének védelmét törvényi szintre emelő jogszabály: Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló CXXV. Törvény. Az esélyegyenlőség az Európai Unió alapértékei közé tartozik. Az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében minden polgárt megillet a jog, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés. Az esélyegyenlőség ügyének felkarolása révén az Unió az európai sokszínűségben rejlő értékek fontosságára is ráirányítja a figyelmet. Az Unió és tagállamai közös célkitűzése a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, egyenlő bánásmód és esélyek biztosítása az Európai Unió polgárai és lakosai - különösen a legfiatalabbak - számára. „Ha nemet mondunk a hátrányos megkülönböztetésre, azzal Európa egyik alapvető értékét erősítjük meg- és ezt a harcot nap mint nap meg kell vívnunk”mondta Frattini alelnök 2007-ben. A 2007 - Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év célkitűzése, hogy az európai társadalom figyelmét az igazságos és összetartó, vagyis a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom előnyeire irányítsa. Ez megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben Európa sokféleségére a társadalmi-gazdasági életerő forrásaként tekintenek

-3-

SOKFÉLESÉG ÉS EGYENLŐSÉG Az európai társadalom gazdagsága kulturális sokféleségében gyökerezik, amelyet a nemzetállamokban jelen lévő kisebbségi csoportok és közösségek is kifejeznek. Minden egyes nemzeti, vallási, etnikai, szociális, avagy kulturális kisebbség fontos tőkét jelent a jövő interkulturális Európája számára. A globalizációnak és a fokozódó egymásrautaltságnak köszönhető migrációs hullám valószínűleg tovább erősíti a multikulturalitást. Ugyanakkor a Sokféleség nem mindig jár együtt a társadalmi összetartással és együttműködéssel, és nem mindig feltételez olyan alapvető jogosultságot, mint az egyenlő méltóság, a jogokhoz és társadalmi lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés. A hátrányos megkülönböztetés, a szegénység és a társadalmi kirekesztés némely társadalom számára továbbra is problematikus marad. Ebből a szempontból a fiatalok, különösen a kisebbségi csoportokat képviselők vagy az erősen multikulturális közegben élők, fontos közvetítők lehetnek a társadalmi változások előmozdításában. A Sokféleség kulcs lehet Európa közös értékeinek kialakításához, biztosítva annak gazdasági sikerét és gazdagítva kulturális horizontját. Nem hihetünk egy olyan Európában, amely nem veszi figyelembe a sokféleséget, és egyre inkább kizárólag a nemzetek közötti kapcsolatok felé mozdul; úgy érezzük, hogy saját biztonságunk, a gyermekek és a fiatalok biztonsága annak a legfőbb Sokféleségnek a fenntartásán múlik, amit Európának nevezünk.

A PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK INDOKOLTSÁGA A diszkrimináció tilalmának elve az Európai Unió jogának egyik alapelve. Az Unió hosszú múltra tekint vissza a nemek szerinti diszkrimináció kiküszöbölése és a nemek társadalmi egyenlőségének előmozdítása terén. Az Amszterdami szerződés alapján születtek meg a nők és férfiak egyenlőségét biztosító számos direktíván túl a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelvek, amelyek rendelkeznek egyrészt a faji vagy etnikai származás alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, másrészt meghatározzák az egyenlő bánásmód kereteit. 2007 jelentős év volt a diszkrimináció felszámolásának szempontjából, mivel a fogyatékosságra és életkorra vonatkozó rendelkezések átvételére engedélyezett várakozási idő lejárt. Ettől kezdve az Unió valamennyi polgára egysége védelmet élvez a hátrányos megkülönböz-

-4-

tetés terén nemre, korra, faji vagy etnikai származásra, vallás vagy hitbéli meggyőződésre, fogyatékosságra és szexuális beállítottságra való tekintet nélkül. A gyermekek alapvető joga, hogy egyenlő, elérhető segítséget kapjanak fejlődésükhöz, képességeik, készségeik kibontakoztatásához, családban történő nevelkedésükhöz, függetlenül attól, hogy az ország melyik részén, milyen adottságú településen születtek. A gyermekellátásoknak az a feladata, hogy szolgáltatásaikat úgy szerezzék, hogy egyenlő eséllyel férjen hozzá minden gyermek a saját életkorának és szükségleteinek a leginkább megfelelő minőségi ellátáshoz.

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG – POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ

A 2003. évi CXXV. Törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az esélyegyenlőség elősegítése nem azonos a diszkrimináció-mentes gyakorlattal. A befogadó társadalom alapja a diszkriminációmentességgel párosuló pozitív cselekvés Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén! Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni

-5-

lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70.§ (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás valóban csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak! Az Alkotmánybíróság szerint „… ha valamely – az Alkotmányba nem ütköző – társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület – minden különbözőségük ellenére – csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.

ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRT A KÖZOKTATÁSBAN Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 27. § a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell, különösen

-6-

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.

-7-

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére – az oktatással, képzéssel összefüggésben – előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 31. § (1) A Köztársasági Esélyegyenlőségi Program (a továbbiakban: Program) célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét.

EGYÉB TÖRVÉNYI HIVATKOZÁSOK

•

Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. Tv

•

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Tv.

•

A romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III.18.) Kormány határozat

•

Alkotmány

•

Közoktatási törvény (Kt.)

A Kormány 1036/2005. (IV.21.) Kormány határozata a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatok között a II/A.1. pontban, a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésére, csökkentésére célzott intézkedései célkitűzéseinek megvalósulása esetén erősíti a család szocializáló funkcióját, csökkenti az iskolai lemorzsolódás kockázatát. A hátrányos helyzetű térségekben, falvakban, városi lakónegyedekben, lakótelepeken élő, kisgyermeket nevelő családok komplex támogatását szolgálja a gyermekszegénység egészségügyi, szociális, mentális káros következményeinek megelőzése és a gyermekek életkori szükségleteinek megfelelő egyenlő ellátása, gondozása céljából. Cél a gyermekszegénység következményeinek megelőzése céljából a „deprivációs-ciklus” megtörése. Ennek érdekében a hátrányos helyzetű térségekben, lakókörnyezetben élő gyer-

-8-

mekek olyan közösségi támogatása, melyben e cél elérése érdekében a helyi szükségletekre épülő ágazatközi és civil együttműködések alakulnak ki és működnek a gyermekek egészségügyi és szociális gondozásában, napközbeni ellátásában és a családok gondozásában. A megvalósításába minden meglévő helyi szociális, egészségügyi, oktatási és gyermekjóléti intézményt és szolgáltatást be kell vonni. A hiányzó szolgáltatásokat a helyi igények szerint lehet kialakítani. 2004-ben elkészült az első, Társadalmi összetartozásról szóló nemzeti cselekvési terv /NCST/, ami tartalmazza a Magyarország által megvalósítani kívánt intézkedéseket. Az NCST öt stratégiai célkitűzést határozott meg: - a foglalkoztatás elősegítését - a közszolgálatokhoz való hozzáférés biztosítását - a szegénység csökkentését, beleértve a tartós és mély szegénységet - a jövőbe való befektetést: a gyermekek jólétének biztosítását - a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését A romák, a fogyatékosok és a gyermekek csoportja egyértelmű prioritást élvez. A konkrét intézkedések a hátrányos helyzetben lévő csoportok munkaerőpiachoz történő hozzáférésének előmozdítására és a szociális szolgálatok rendszerének korszerűsítésére összpontosítanak.

ALAPVETŐ CÉLOK AZ OKTATÁS TERÜLETÉN Az oktatás eredményessége és az alapvető készségek fejlesztése A hazai és nemzetközi mérések eredményeiből a magyar oktatáspolitikának le kellett vonnia azt a következtetést, hogy a közoktatás alapozó időszaka, az alapkészségek fejlesztése egyes területeken problémákat mutat. Ennek oka egyrészt az alapfokú oktatás kezdő szakaszának rövidségében, a mindössze négyéves időszakban rejlik, amely nem nyújt kellő időt az alapkészségek kialakítására, másrészt abban, hogy a további iskolai évek alatt kevés figyelem irányul a készségek további fejlesztésére, elmélyítésére. Ehhez nyújt segítséget az 1993.évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása, amely az iskolaszerkezetet nem változtatta meg, ám lehetőséget biztosít arra, hogy az ötödik és hatodik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozás 25-40%-ában nem szakrendszerű, hanem képességfejlesztő jellegű oktatás folyjék az iskolákban. A munkaerőpiaci érvényesülés szempontjából fontos kompetenciák, mint például a

-9-

nyelvtudás, informatika, tanulási képesség, együttműködési képesség hangsúlyozása és előtérbe helyezése is elengedhetetlen az oktatás eredményességnek javításához. Ehhez intézményünkben megkezdődött a pedagógusok továbbképzése. Jelenleg 7 fő vesz részt ilyen képzésen. Az egyenlőtlenség mérséklése Az oktatáspolitika egyik prioritása az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése az egyes iskolák közötti különbségek, illetve az eltérő szociokulturális háttér tanulmányi eredményekre gyakorolt hatásának csökkentése révén. Az OECED tanulói teljesítményvizsgálata /PISA/ rámutatott arra, hogy a magyar diákok teljesítménykülönbségei mögött nem annyira az egyének, hanem az iskolák különbözősége áll. A teljesítményt leginkább meghatározó két tényező az iskola és a családi háttér, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az iskolák elmélyíthetik a már meglévő egyenlőtlenségeket. Ezek, illetve a szociológiai mérések is azt mutatják, hogy hazánkban a teljesítménybeli különbségeket sokkal inkább meghatározzák a családi és települési háttér, mint bármely más Uniós államban. Ebből pedig az következik, hogy minden olyan intézkedés, amely a gyengén teljesítő tanulók iskolai sikerének javítását szolgálja, növelheti a magyar oktatási rendszer eredményességét. A közoktatási törvény 2003. évi módosítása jogi eszközökkel igyekezett visszaszorítani a korai szelekciót és a szegregációt. A korai évfolyamokon az évismétlés szabályozása, illetve a szöveges értékelés alkalmazásának előírása, az óvodáztatás kiterjesztése, a szakiskolai hálózat modernizációja, a roma és hátrányos helyzetű gyermekek integrációja és deszegregációja, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja voltak a kiemelt eszközök.

A BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA CÉLJAINK A szociális és érzelmi fejlődés támogatása A gyermekek és a szülők között kialakuló korai kapcsolat támogatásával, a családok működésének segítésével, az érzelmi és magatartási nehézségek jeleit mutató gyermekek korai felismerésével és támogatásával teszi lehetővé. Ennek kiemelt célja, hogy csökkenjen azon gyermekek számaránya, akiket gyermekvédelmi nyilvántartásba kell venni - 10 -

Az egészségkultúra fejlesztése Célja, hogy támogassa a szülőket gyermekgondozási tevékenységükben, illetve, hogy előmozdítsa a gyermekek egészséges fejlődését a védőnők, a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatók bevonásával támogatást nyújtsanak minden olyan körülmény elhárításához, ami veszélyezteti a családban élő gyermekek egészségét. A gyermekek fejlődésének elősegítése A gyermek optimális kognitív fejlődéséhez hozzájárul a megfelelő minőségű környezet elősegítése, a korai, gazdag tapasztalatszerzés ösztönzése stimuláló és örömteli játékok biztosításával, a nyelvi készségek és jártasságok fejlesztése, továbbá a speciális szükségleteket mutató gyermekek felismerésével és támogatásával a szocializációs és perszonalizációs célok elérését. Szintén ennek a célnak a megvalósulása érdekében ösztönzi a könyvtárak igénybevételét a szülők önművelése, tanulása, illetve a támogatott családok hasznos, fejlesztő szabadidő eltöltése érdekében. A közösségi részvétel és a helyi közösség erősítése A közösségi részvétel megerősítése hozzájárul ahhoz, hogy a családok állampolgárként részt vegyenek saját környezetük alakításában, változtatásában és az őket érintő döntések előkészítésében. A családok és a helyi közösség megerősítése annak érdekében történik, hogy a településen kapcsolatok alakuljanak ki és a családok közötti együttműködés tartóssá váljon. A közösségi munka módszereivel, támogatásával elindulhatnak helyi önszerveződési folyamatok, melyek eredménye lehet önsegítő csoportok, civil kezdeményezések megvalósítása: -

a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése

-

a gyenge olvasási és írási kompetenciával rendelkezők arányának csökkentése

-

az egész életen át tartó tanulásban részt vevők arányának növelése

-

az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése

-

alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése

-

pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés

-

tolerancia erősítése

Alapvető célunk, hogy a tanulóink képessé váljanak arra, hogy saját személyiségüket jobban megismerjék, és találkozzanak olyan alternatívákkal, amelyeket alkalmazhatnak egy jobb életmód kialakításában.

- 11 -

HELYZETELEMZÉS Intézményünk a város központjában található. A több mint félévszázadra visszatekinthető iskola épülete a XVIII. században épült. 1993-ban új szárnnyal bővült, ami a tornateremnek és a hozzá kapcsolódó szociális helyiségeknek és szaktantermeknek ad helyet. Az 1952-ben 10 tanulócsoporttal, 362 tanulóval és 13 pedagógussal alapított iskola ma 22 tanulócsoportba járó 553 tanulónak ad helyet. Az iskola pedagógiai programja, az itt folyó sokrétű pedagógiai munka és szeretetteljes légkör ma is rendkívül vonzó a szülők körében. Az intézmény központi fekvése, az autóbusz-pályaudvar szomszédja, valamint a belvárosi munkahelyek miatt a kistérségben lakó tanulók és szüleik is nagy számban veszik igénybe az iskola szolgáltatásait. Tanulóink jelentős része bejáró / 100 fő körül mozog/. Iskolánk beiskolázási körzetében magas a hátrányos helyzetű tanulók száma, s ez az arány a csökkenő gyereklétszám ellenére főleg az alsó tagozatban emelkedő tendenciát mutat / a 2007/2008-as tanévben felső tagozat: 10,5 %, alsó tagozatban 18 % / , amely az eddigieket vizsgálva csak nőni fog. A kedvező földrajzi fekvés – kulturális intézmények, zeneiskola, HSMK, könyvtár, stb…könnyű elérhetősége pozitív az intézmény számára, viszont ezzel a központi fekvéssel együtt jár a Plaza, a Vásárcsarnok, valamint a Buszpályaudvar közelsége is, ami jelentős negatív hatások hordozója. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a tanórán kívüli szabadidős programok széles kínálatának biztosítását, hogy tanulóink ne kényszerüljenek az intézmény falain kívül várakozni autóbuszuk indulásáig. Iskolánkban 28 szakkör, otthonosan berendezett könyvtár, kézműves foglalkozásoknak otthont adó szabadidőterem kínál kellemes elfoglaltságot a gyerekeknek. Az iskola speciális nevelési-oktatási programjai A korszerű ismeretek átadása mellett fontosnak tartjuk a gyerekbarát környezet kialakítását, az egyéni képességekhez igazodó módszerek, képzési formák alkalmazását. A megye első általános iskolai TIOK intézményeként az iskola részt vett az EU által támogatott kétéves tananyagfejlesztő programban /HEFOP 3.1.2./, amely a kompetencia alapú oktatás elterjesztése érdekében zajlik. Ennek köszönhetően az országban az elsők között valósítottuk meg az új módszerekre, és tananyagra épülő korszerű, hatékonyabb oktatás bevezetését a mindennapi

- 12 -

gyakorlatban, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy az iskola a térség fejlesztő központjává válhasson. Az oktató-nevelő munkánkban igazodunk a gyerekek fejlettségéhez és szükségletéhez, alkalmazzuk a hátrányok leküzdéséhez használható tartalmi és módszertani eszközöket, amelyek segítik az iskolakezdés megkönnyítését, a tehetséggondozást és felzárkóztatást: csoportos munkában zajló, játékos tanulás (HKT), differenciált képességfejlesztés (CED program). Mindkét program eredményesen segíti a felzárkóztatást és az együttműködési készség kialakulását. Felső tagozaton az alapképzésen túl célzott tehetséggondozás folyik, lehetőség van az emelt szintű ismeretek elsajátítására és választható tárgyként második idegen nyelv tanulására. A matematika és az idegen nyelvek tanítása nívócsoportos rendszerben történik. Ezzel a tehetséges és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink is képességeiknek megfelelő tempóban haladhatnak. Kiemelt területként kezeljük a művészeti és környezeti nevelést. Az egészséges életmódra nevelés és a mindennapos testmozgás megszervezése szintén kiemelt területei az iskola pedagógiai programjának. Jelenleg, sportorientált iskolaként működve a tanulók első osztálytól kezdve részt vehetnek a választott úszásórákon és egyéb sportfoglalkozásokon. Az iskola bekapcsolódott a „Nyitott tornaterem” programba is, amely a családok egészséges életmódját hivatott szolgálni. Képesség-kibontakoztató és integrációs programot dolgoztunk ki, amelynek keretében a legrászorultabbak felzárkóztatása történt. Sajnos a 2007/2008-as tanévben ehhez nem rendelkezünk többletforrással, de a meglévő órakeret lehetőségeit kihasználva továbbra is igyekszünk lehetőséget biztosítani a leghátrányosabb helyzetben lévő gyerekek számára. A jövőben pedig igyekszünk kihasználni az adódó pályázati lehetőségeket. Fejlesztő foglalkozások, tanórán kívüli programok szervezésével is segítjük a tanulók személyiségfejlődését. A munkában gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, ifjúságvédelmi felelős és szabadidő-szervező is aktívan közreműködik. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a városi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. Együttműködésünk eredményeként a szervezet több alkalommal támogatta a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett programokat. Kiváló versenyeredményeket elért tanulóink között több cigány származású diákunk is van. A tehetséggondozás különböző művészeti szakkörök keretében is zajlik. Tanulóink nagy sikerrel vesznek részt rajzpályázatokon, művészeti találkozókon, versenyeken. Több országos elismerésben is részesültek már.

- 13 -

A szakkörökön és a sportkörökön kívül a szabadidő-terem naponta kínál lehetőséget az igényes szórakozásra: pl. ajándékkészítés, üvegfestés, gipszöntés. A szabadidőterem így a diákok közkedvelt tartózkodási helyévé vált. Iskolánk szép hagyományokat mondhat magáénak, amelyekkel nemcsak a saját, de a város kulturális életét is gazdagítja. Tanulóink aktív résztvevői a városi rendezvényeknek; színvonalas műsorokkal (Kulturális bemutatók, Város Napi fellépések, jeles napokhoz kapcsolódó műsorok, Kiállítások, Bolyai matematika verseny) színesítik a programok kínálatát.

Iskolánk adatai (2007. október 1.) Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

1

Általános iskolai osztálytermek száma

26

Általános iskolai osztályok száma

22

Általános iskolai tanulók száma

553

Magántanulók száma

3

Sajátos nevelési igényű tanulók száma:

15

Tanulási nehézséggel küzdő tanulók száma:

12

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma:

28

Az általános iskolában tanulók első évfolyamosok száma

56

A nyolcadik évfolyamosok száma

76

A napközis tanulók száma:

317

A táblázatból is látszik, hogy a tantermek száma magasabb, mint a jelenleg működő osztályok száma. Az Alapító okiratban meghatározotthoz viszonyítva a tanulói létszám 87 %-a a férőhelyek számának. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma 15 fő, ami az összlétszám 2,7 %-a. a jelenleg nyilvántartásban szereplő halmozottan hátrányos helyzetű tanulói létszám 28 fő, azaz 5%. Ez a szám azonban folyamatosan változhat, hiszen az elbírálások is folyamatos határidejűek. Problémát okoz, hogy a kimenő 8. osztályosok száma magasabb, mint a belépő 1. osztályosok létszáma, és ez az arány várhatóan így is stagnál. A napközis tanulók létszáma több mint 50 %-os, de ennek jelentősebb hányadát a alsó tagozatosok teszik ki. Felső tagozaton 5. évfolyamon megoldott a napközis foglalkoztatás, ame- 14 -

lyet a diákok jelentős része igénybe is vesz. 6-8. évfolyamok számára tanulószobai foglalkoztatást biztosítunk, amelynek fő feladatául az önálló tanulásra való felkészítést jelöltük ki. Ezen kívül számos tevékenységfajtát kínálunk a tanórán kívüli tehetséggondozás, illetve felzárkóztatás keretében. A HH, HHH és az SNI-s tanulók osztályonkénti megoszlása gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Osztály Összesen

HH

HH-ból HHH

SNI

1.a

28

5

2

1

1.b

28

7

2

0

2.a

27

3

1

1

2.b

25

5

1

0

3.a

20

3

0

0

3.b

21

7

3

1

3.d

24

1

2

1

4.a

27

8

3

2

4.b

26

3

1

0

4.d

22

2

2

1

5.a

25

3

0

1

5.b

20

3

2

0

5.g

29

1

1

0

6.a

27

4

3

2

6.b

22

5

3

1

6.g

28

1

0

0

7.a

27

3

1

1

7.b

23

3

0

1

7.g

28

3

0

0

8.a

24

3

0

1

8.b

22

2

1

0

8.g

30

1

0

1

- 15 -

A táblázat adatai is jól mutatják, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya viszonylag magas, sőt ezen belül is magasnak tekinthető a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma. Megfigyelhető, hogy a hátrányos helyzetű tanulók száma a felső tagozathoz képest az alsó tagozatban 8 %-kal magasabb, míg a HHH-s tanulók aránya 3,1 %-kal. Ezért is fontos a korai fejlesztés. Ez annak következménye, hogy az iskolai körzetet tekintve is olyan beiskolázási körzettel rendelkezünk, amely alapban jelentős hátrányos helyzetű családot jelent. A szociális háttér mellett megjelenő tanulási zavarok feltárását szakemberek bevonásával, azok segítségével végezzük. Ebben nagy segítségünkre van, hogy jelenleg már 1 pedagógus rendelkezik fejlesztőpedagógusi végzettséggel. Folyamatos munkakapcsolatot alakítottunk a Szivárvány Fejlesztőközpont pedagógusaival. Pedagógiai programunkban ezen problémák kezelésére a következő foglalkozási formákat tartjuk célravezetőnek: - tanórákon differenciált foglalkoztatás - tantárgyi korrepetálások - egyéni fejlesztés - képességfejlesztő foglalkozások szervezése - CED Pedagógiai programunk hangsúlyozottan kezeli az alapkészségek elsajátítását a tanulói képességek, készségek jelentős eltéréseinek ellenére is törekszünk ezek mind egységesebb megvalósítására. Mivel egyre magasabb a részképesség zavarokkal küzdő gyermekek száma, az ő esetükben elsősorban a haladási ütem lassításával illetve külön fejlesztőpedagógus igénybevételével igyekszünk segíteni. A cél elérése érdekében elengedhetetlen a HHH-s és SNI-s gyerekek esetében a naprakész kimutatás, nyomon követés. A 2006-2007-es tanévben rendelkezésre álló források sokat jelentettek az integrációs oktatás megvalósításában. Bár ezek a 2007-2008as tanévtől nem állnak rendelkezésre, ennek ellenére a szegregációt tudatosan kizárjuk. Pedagógiai programunk alapján egyes tantárgyakból megszerveztük a nívócsoportos oktatást, de a tanulói teljesítmények alapján a csoportok összetételének változtatására, azaz a más csoportokba való átkerülésre mindkét irányban lehetőség van. Szakkörök: − − − − −

magyar szakkör- 4.évf. természetismeret szakkör matematika szakkör fizika szakkör számítástechnika szakkör

− − − − −

- 16 -

kémia szakkör énekkar – alsós és felsős drámajáték szakkör művészeti szakkör-2-3.évf. művészeti szakkör- 4.évf.

− − − − − − − − −

művészeti szakkör - felső tagozat tánc – 1-2. évf. tánc – 3-4. évf. gyermeksport - 1. évf. gyermeksport - 2. évf. játékos gyermektorna – 3. évf. tömegsport – 3-4. évfolyam 3-4. évfolyam - úszás alsós atlétika

− − − − − − − − −

labdajátékok – 5-8.évf. „moccanj” - 5-8.évf. zenés tánc - 5-8.évf. szabadidősportok 5-8.évf. 6.b - úszás 5-8. évfolyam - úszás teremfoci – 7-8. évf. felsős kézilabda felsős atlétika

Iskolánkban sokféle szakkör kínál a gyerekek számára lehetőséget mind a szabadidő hasznos eltöltésére, mind különféle tehetségkibontakoztatásra. Tantárgyi szakkörök elsősorban a felső tagozatosok számára szerveződtek. A különféle művészeti ágakkal való megismerkedésre, egyéni érdeklődés és tehetség alapján valamennyi évfolyam számára lehetőséget biztosítunk. Legnagyobb arányban a sport területén rendelkezünk lehetőségekkel, amelyet tanulóink nagy számban igénybe is vesznek. Versenyeredményeink magukért beszélnek. Megfigyelhető, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is nagy számban veszik igénybe ezeket a szakköröket, ahol sikerélményre tehetnek szert. A következő táblázat jól mutatja, hogy a szakkörökbe járó gyermekek létszáma az iskolai összlétszámhoz viszonyítva is magasnak mondható. Bár a számadatokat figyelve a tanévek során csökkenést tapasztalunk, ez nem az érdeklődés csökkenését jelenti, hanem a tanulói összlétszám csökkenéséből adódik. A nyári táborozáson való részvétel nem mutat csökkenést az egyes tanévek esetében, és a létszámhoz viszonyítva a HH-s tanulók részvétele jónak mondható, az iskolai létszámaránynak megfelelő. Sikeresen vontuk be ezeket a gyerekeket az erdei iskolai programba is, amely keretében a közvetlen tapasztalatra épített tanulás során sikeresebbnek, motiváltabbnak érezhették magukat, amely pozitívan hatott nemcsak az intellektuális, hanem mentális képességeikre is. Létszám 2006/2007

2005/2006

2007/2008

tervezett létszám 2008/2009

Összes tanuló

HHH tanulók körében

Összes tanuló

HHH tanulók körében

Összes tanuló

HHH tanulók körében

Összes tanuló

HHH tanulók körében

Napközi

356

29

343

27

317

22

300

18

Szakkör

605

36

576

32

545

28

500

25

Iskolai nyári tábor

70

8

70

11

70

10

70

10

Erdei iskola

120

9

117

8

120

10

120

10

Programok

- 17 -

Intézményi és szervezeti együttműködések

Szervezetek, intézmények

Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)

Alkalmi találkozók (jelölje X-szel)

Cigány kisebbségi önkormányzat

negyedévente

x

Családsegítő

havonta

x

Gyermekjóléti szolgálat

havi 2 alkalom; eseti

x

Védőnők

napi

x

ÁNTSZ

kéthavi

x

Rendőrség

eseti

x

Nincs kapcsolat (jelölje X-szel)

A táblázatban felsorolt intézményekkel nagyon jól kiépített, rendszeres kapcsolatokat ápolunk. A kapcsolattartás elsősorban az intézményben félállásban dolgozó ifjúságvédelmifelelős feladatköre, aki naprakész információkkal rendelkezik az érintett tanulókkal kapcsolatban. Az osztályfőnökökkel a problémától függően tart kapcsolatot, a vezetőség felé negyedévente tart beszámolót, amely érinti a tanulókat, a partnerekkel való kapcsolattartás módját, eredményességét, valamint a megtett intézkedéseket.

Szegregáció vizsgálata Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya osztályonként 1.a

2 fő

5.a

0 fő

1.b

2 fő

5.b

2 fő

2.a

1 fő

5.g

1 fő

2.b

1 fő

6.a

3 fő

3.a

0 fő

6.b

3 fő

3.b

3 fő

6.g

0 fő

3.d

2 fő

7.a

1 fő

4.a

3 fő

7.b

0 fő

4.b

1 fő

7.g

0 fő

4.d

2 fő

8.a

0 fő

8.b

1 fő

8.g

0 fő

- 18 -

Iskolánkban a kimutatás alapján 28 fő HHH-s tanulót tartunk nyilván jelen pillanatban, amely az összlétszám 5,06 %-a. Ezen tanulók aránya osztályonkénti bontásban kiegyenlítettnek mondható. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya emelkedő tendenciát mutat az alsó tagozatban a tanuló létszám csökkenése ellenére.

0

2

összes SNI

13

integráltan nevelt

0

tanulási képességek zavara

0

diszlexia, egyéb részképességzavar súlyos magatartási, tanulási zavar halláskárosult

középfokban értelmi fogyatékos

Bolyai János Általános Iskola

enyhe fokban értelmi fogyatékos

Iskola

Sajátos nevelési igényű tanulók aránya

0

15

15

Sajátos nevelési igényűnek számító tanulók azok, aki pszichés fejlődési zavarral küzdenek, valamint a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatva vannak /dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, részképesség zavarokkal küzdő gyermekek/. SNI gyermekek többi tanulóhoz viszonyított együttes arányát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 15 fő az összlétszám 2,7 %-át jelenti, ami önmagában jelentős arány. A két halláskárosult kisgyermek fogadására két alsós nevelő speciális felkészítést kapott. A részképesség zavarokkal küzdő diákok felzárkóztatását heti három alkalommal a Nevelési Tanácsadó szakemberei, két alkalommal saját fejlesztőpedagógusunk segíti. Két halláskárosult tanítványunk szurdopedagógus közreműködésével szintén speciális fejlesztésben részesül. Úgy látjuk, az újonnan kialakított fejlesztő szaktanterem jó feltételeket teremt a nyugodt munkához. A táblázatot elemezve látható, hogy enyhe fokban fogyatékos és a tanulási képességek zavarával küzdő tanulók száma nulla intézményünkben. Tapasztalataink alapján viszont több gyermek is speciális fejlesztésre szorulna a tanulási képességek terén. Az ő rászorultságuk az egyéni fejlesztésre legalább annyi időt igényelne, mint a részképesség zavarokkal küzdő - 19 -

gyermekeké. Ennek ellenére ők semmiféle speciális ellátásban nem részesülnek a korrepetálásokon kívül. Jövőjüket a végleges leszakadás veszélye fenyegeti. SNI-s tanulóknak igényjogosultságuk megállapítása után megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátást biztosítunk. Egyrészt a Szivárvány Fejlesztőközpont munkatársa heti 3 alkalommal foglalkozik velük, valamint fejlesztőpedagógusunk az iskolában az erre a célra kialakított helyiségben foglalkozik velük. Fejlődésüket folyamatosan figyelemmel kísérik mind a szaktanárok, mind osztályfőnökeik.

Oktatás hatékonysága Lemorzsolódás Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszámon belül

HH / HHH tanulók körében

2003/2004

0

0

2004/2005

0,16

0

2005/2006

0,16

0

2006/2007

0,17

0

2007/2008 (tervezett)

0

0

2008/2009 (tervezett)

0

0

országos átlag 2005/2006

2,11%

A táblázat adatait áttekintve is megállapítható, hogy a lemorzsolódás aránya minimális, jóval az országos átlag alatti. Pozitívumként értékelendő, hogy a lemorzsolódottak közt nem található halmozottan hátrányos, sőt hátrányos helyzetű tanuló sem. A mutatók fenntartása érdekében fontos az amúgy is növekvő létszámú HH-s és HHH-s tanulók tudatos, kiemelt foglalkoztatása, fejlesztése.

- 20 -

Továbbtanulás

Gimnázium (%)

Szakközépiskola Szakiskolai kép- Nem tanult tovább (érettségit adó zés (%) (%) képzés) (%)

összlétszámon belül

összlétszámon belül

összlétszámon belül

összlétszámon belül

2005/2006

44,23%

38,49%

20,28%

0%

2006/2007

50,48%

32,89%

16,63%

0%

2007/2008 (tervezett)

45%

35%

20%

2008/2009 (tervezett)

45%

35%

20%

országos átlag 2005/2006

36,6%

43,1%

19,0%

0% 0%

Tanulóink jelentős arányban jelentkeztek az elmúlt években gimnáziumi, szakközépiskolai osztályokba. A visszajelzések alapján megállapíthattuk, hogy az új intézményben is sikeresen megállták a helyüket. Az egyes iskolatípusokba való továbbtanulási arányt vizsgálva szembetűnő, hogy a gimnáziumba való jelentkezés jóval az országos feletti, míg a szakközépiskolai képzést az átlagosnál kevesebben választják. Szakiskolai képzésben az arány közelít az országoshoz. Ezek az átlagok arra engednek következtetni, hogy iskolánkban nemcsak a felzárkóztatásra, fejlesztésre fordítanak pedagógusaink figyelmet, hanem a tehetséggondozás is nagy hangsúlyt kap.

Kompetencia-mérések Az országos vizsgálatok, kompetenciamérések a pedagógiai munka hatékonyságát is jellemzik az adott iskolában.

- 21 -

2003 Országos kompetenciamérés eredménye

Iskola átlaga

2004

Országos átlag

Iskola átlaga

2006

Országos átlag

Iskola átlaga

HH / OrszáHHH tanulók gos átlag átlaga

Szövegértés 6. évfolyam

547

500

576

509

503

8. évfolyam

–

–

506

500

523

10. évfolyam

500

Nincs adat Nincs adat

499

512 497 501

Matematika 6. évfolyam

516

500

526

505

509

8. évfolyam

–

–

540

500

491

10. évfolyam

500

497

Nincs adat Nincs adat

493 494 499

Az országos kompetenciamérések eredményei a pedagógiai munka hatékonyságáról is képet adnak. Iskolánkban az eredmények az országos átlaghoz viszonyítva jobbak lettek mind matematika mind a szövegértés területén. Ez annak is köszönhető, hogy iskolánkban harmadik éve folyik a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása. Iskolánk pedagógiai munkáját a magas színvonalú oktatás, az eredményesség, a sokszínűség, a nyitottság, a kreativitás és az egységes szellemiség jellemzi. 2004-ben elkészített pedagógiai programunk is a következő gondolatokat tartalmazza: „…Megteremtjük a feltételeket az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, melynek egyik legfontosabb eszköze a kulcskompetenciák fejlesztése. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását kiterjesztjük az oktatás teljes egészére, azáltal, hogy megteremtjük a feltételeket az informatikai eszközök pedagógiai gyakorlatba való beépüléséhez. Lehetőség szerint részt veszünk új módszerek és programok kipróbálásában, fejlesztésében, alkalmazásában Az esélyegyenlőség megteremtéséért kidolgoztuk a képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés helyi programját. Pedagógiai tevékenységünk kiindulópontjának tekintjük az alábbi gondolatot:„Csak azt az embert mondhatjuk műveltnek, aki tudja, hogyan kell tanulni: aki megtanulta, hogyan alkalmazkodjon és változzon; aki megtanulta, hogy egyetlen tudásanyag sem biztos, csak a tudás keresésének folyamata ad alapot a biztonságra” / Carl R. Rogers /

- 22 -

Kollégáink nagy számban vettek részt a kompetencia-alapú program oktatásának képzésein, és alkalmazzák azt a napi gyakorlatban. Humán erőforrás Intézményünkben a személyi feltételek maximálisan biztosítottak. A szakos ellátottságon túl az Önkormányzat biztosította a főállású szabadidő-szervezőt, könyvtáros tanárt, valamint az ifjúságvédelmi felelőst, akinek rendkívül fontos, kiemelt szerepe van a hátrányok felderítésében, csökkentésében, valamint a prevencióban. Az iskola anyagi korlátait is figyelembe véve támogatja a pedagógusok továbbképzését, biztosítja a folyamatos önművelés, önképzés lehetőségét. Jelenleg 7 felsős kolléga vesz részt a nem szakrendszerű oktatásban működő fejlesztő képzésen.

Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó darab

gyermekek, tanulók száma

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

1

25

10

12

nyelvi labor

2

300

15

7

szükségtanterem

-

-

-

-

számítástechnikai szaktanterem

2

313

10

7

számítógép (min. P4 szintű)

25

400

20

10

ebből internet hozzáféréssel

25

400

20

10

tornaterem

1

553

28

12

eszköz/létesítmény

- 23 -

HHH gyer- SNI gyermemekek, tanu- kek, tanulók lók száma száma

Az évek során a logopédiai foglalkozást, beszédfejlesztést igénylő tanulói létszám nőtt, így kialakítottunk egy „fejlesztő szobát” a részükre, amely megfelelő környezetet biztosít a foglalkozások számára. Kiemelten kezeljük az idegen nyelvi képzést is, jelenleg 2 nyelvi laborral rendelkezünk. Az élethosszig való tanulás elengedhetetlen feltétele a számítástechnikai ismeretek megfelelő szintű elsajátítása. Jelenleg 2 jól felszerelt számítástechnikai szaktanteremmel rendelkezünk, amelyben 25, internet-hozzáféréssel rendelkező gépen gyakorolhatnak a gyerekek. Jelenleg egy gépre 16 tanuló jut, amely arányt javítani szeretnénk. Tornatermünk a testnevelés órák mellett heti 28 órában ad helyet a szabadidős sporttevékenységek széles körének. Mivel a tanórák utáni sportolásra a szabadban nincs lehetőség az iskola udvarának méretei és nagy forgalma miatt, a tornaterem maximális kihasználtsága sem elegendő az egészséges mozgásigény kielégítésére. Ezért elemi érdekünk, hogy a város ifjúságpolitikai koncepciójában célként megfogalmazott belvárosi játszótér helyének kijelölése intézményünk közelében legyen, biztosítva ezzel a friss levegőn végzett mozgás lehetőségét a mi tanulóink számára is.

Korszerű pedagógiák alkalmazása A megye egyetlen általános iskolájaként 2004-ben csatlakoztunk a nyugat-dunántúli TIOK konzorciumhoz, ennek köszönhetően részt vettünk a HEFOP 3.1.2 programban. A fejlesztési folyamatban résztvevők a kompetencia alapú tanítási-tanulási programcsomagok kipróbálására, a helyi igényeknek megfelelő adaptálására, majd ezeknek a további terjesztésére vállalkoztak. Az iskola 9 pedagógusa 4 kompetencia területen kezdte el a programcsomagok kipróbálását az 5. évfolyamon. A projekt két tanévre szólt, de a pedagógusok a kedvező tapasztalatok miatt vállalták a kifejlesztett programok felmenő 7. évfolyamokon történő folytatását, és a belépő 5. évfolyamokon történő bevezetését. Pedagógusaink rendszeresen alkalmazzák a korszerű pedagógiai módszereket: differenciált tanulásszervezés, egyéni fejlesztés. A pedagógusok a tanulók tanórai foglalkoztatásakor, értékelésekor figyelembe veszik a tanuló vizsgálatát végző intézet által kiadott szakvélemény javaslatait, alkalmazzák az egyéni adottságokhoz igazodó módszereket. A felzárkóztató foglalkozásokon kívül a programok, tevékenységek széles skálájával módot adnak a tanulók kulturális, művészeti és sporttevékenységeinek, ismereteinek bővítésére, erdei iskola szervezésére, táboroztatásra. Ezek a programok nagymértékben segítik a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a tanulási kudarc- 24 -

nak kitett tanulók fejlesztését, a szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenységet. Az érintett gyerekek szülei rendszeresen tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről. A nevelők felmérik a hátrányos helyzetű tanulók körülményeit, rangsorolják a hátrányokat és feladattervet készítenek a problémák megszüntetésére. Ehhez szükséges a családlátogatás, a szülői együttműködés. A nevelők a szülőknek pedagógiai útmutatást adnak gyermekük nevelésével kapcsolatban, ami kapcsolódhat a szabadidős tevékenység hasznos eltöltéséhez is.

INTÉZKEDÉSI TERV

A feladatellátás, intézkedések Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések

Végrehajtásért felel

Ellenőrzés gyakorisága

Ellenőrzést végző

I. Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok 1. Oktatásba történő bekapcsolódás

Hirdetmények kifüggesztése a beiratkozásról, és a beíratással kapcsolatos tájékoztató Házirend átadása Jegyző értesítése beíratás elmaradásáról Elutasítások áttekintése

2. Követelmények Felmentéssel kapcsolatos teljesítse intézkedések áttekintése 3. Mulasztások Az igazolatlan mulasztások esetén gyors intézkedések 4. Jogellenes megkülönböztetés 5. Továbbtanulásra való felkészülés

Jogellenes megkülönböztetés ellenőrzése a belső szabályozásban és gyakorlatban Pályaorientációs foglalkozások szervezése Továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokra igényfelmérés Igény esetén a felkészítés megszervezése

folyamatos

igazgató

igazgatóhelyettesek

beíratáskor

igazgató

igazgató

beíratáskor

-

iskolavezetőség

beíratáskor

-

nevelőtestület

tanév elején

-

pedagógus, osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős

alkalomszerű

igazgató.

igazgató

szabályzatok éves felülvizsgálatakor

-

osztályfőnök

félévenként

igazgató

tanév elején

igazgató

tanév elején

igazgató

osztályfőnök, felsős igazgatóhelyettes pedagógusok, felsős igazgatóhelyettes

- 25 -

II. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok 1. Családi háttér

Fogadóórák, szülői értekezlet Családlátogatás

osztályfőnök, szaktanár osztályfőnök, szaktanár, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

alkalomszerű

igazgató

alkalomszerű

igazgató

szaktanár

folyamatos

igazgató

szaktanár

folyamatos

igazgatóh.

osztályfőnök

folyamatos

igazgatóh.

osztályfőnök

folyamatos

igazgató

osztályfőnök, szaktanár

folyamatos

igazgató

szaktanár

folyamatos

igazgató

igazgató, osztályfőnök

folyamatos

igazgató

osztályfőnök

folyamatos

igazgató

igazgató osztályfőnök

folyamatos

-

igazgató

folyamatos

-

igazgató, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

folyamatos

-

Differenciálás

2. Csonka család

Korrepetálás, felzárkóztatás Kapcsolattartás a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel Kapcsolattartás a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel Kapcsolattartás a szülővel Differenciált oktatás

3. A család szociális, anyagi helyzete

Szakemberekkel való kapcsolattartás (pszichológus, nevelési tanácsadó stb.) Kapcsolattartás a szülőkkel Szülők tájékoztatása a lehetséges támogatásokról (tankönyvtámogatás stb.) Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel A rászoruló tanulók részére támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, stb.)

- 26 -

III. Együttműködés az iskolával 1. A megfelelő Egyeztetés az iskola és a iskolai légkör, az fenntartó között intézményi lehetőségek Szülők tájékoztatása

2. A tanuló védelmével összefüggő együttműködési feladatok

3. Az iskolának a szülőkkel, a tanulóközösséggel való együttműködése

igazgató

Kapcsolattartás az intézmény és a szülők között Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel Kapcsolattartás a helye szerint illetékes jegyzővel A rászoruló tanulók részére támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, stb.) Egészségügyi helyzettel kapcsolatos feladatok (könynyített vagy gyógytestnevelés, iskolaorvosi, stb.) Tájékoztatás a balesetmegelőzési és védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatban A szülőkkel, tanulóközösséggel kapcsolatos együttműködési szabályozás áttekintése

alkalomszerű

-

folyamatos

-

folyamatos

-

igazgató

folyamatos

-

igazgató

folyamatos

-

igazgató

folyamatos

-

szaktanár, alsós igazgatóhelyettes

folyamatos

igazgató

igazgató, osztályfőnök, szaktanár

folyamatos

-

nevelőtestület

alkalomszerű

-

igazgató, osztályfőnök Igazgató, igazgatóhelyettesek

Házirend kiadása

beíratáskor, változtatáskor

Diákönkormányzat működése Kapcsolattartás a szülői szervezettel

igazgatóh.

DÖK segítő

tanév elején

igazgatóh.

igazgató

folyamatos

-

alkalomszerű

-

folyamatos

-

folyamatos

-

IV. A szülő jogai és kötelezettségei 1. Szülői jogok és kötelezettségek

A szülők tájékoztatása a kötelezettségeikről és jogaikról A szülői tájékozottság ellenőrzése Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszerekkel - 27 -

igazgató, osztályfőnök osztályfőnök, szaktanár igazgató

V. A pedagógus jogai és kötelezettségei 1. A pedagógusi jogok és kötelezettségek

A tananyag és a módszer a tanulói életkori sajátosságaiknak megfelelő Alkalmazza a differenciált oktatást Objektíven értékeli a tanulók teljesítményét Korrepetálást, felzárkóztató órát tart Felkészít a továbbtanulásra, segít a pályaválasztásban Kapcsolattartás a megfelelő szakemberekkel (pszichológus,nevelési tanácsadó stb.)

szaktanár

folyamatos

igazgatóh.

szaktanár

folyamatos

igazgatóh.

szaktanár

folyamatos

igazgatóh.

szaktanár

folyamatos

igazgatóh.

osztályfőnök, szaktanár

folyamatos

igazgatóh.

igazgató, osztályfőnök

folyamatos

-

igazgató, DÖK segítő

folyamatos

-

igazgató, osztályfőnök, szaktanár

folyamatos

-

igazgató

folyamatos

-

szaktanár

folyamatos

nevelőtestület

osztályfőnök, szaktanár

folyamatos

igazgatóh.

osztályfőnök, szaktanár

folyamatos

-

osztályfőnök

folyamatos

-

intézmény

folyamatos

igazgató

igazgató, felsős igazgatóhelyettes

folyamatos

igazgató

VI. A tanulók jogai és kötelezettségei 1. A tanulói jogok és kötelezettségek

A tanulói jogok biztosítása, érvényesül az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye A tanulói kötelezettség teljesítésének megkövetelése Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel

VII. A tanulói teljesítmény értékelése 1. A tanulók értékelésének, minősítésének módja 2. Felzárkóztatás

3. Továbbhaladás

A teljesítmény objektív értékelése Érdemjegyekről, minősítésről a szülők tájékoztatása Minél korábbi felismerés a tanuló felzárkóztatásra szorulása esetén Szülő tájékoztatása a felzárkóztatás eredményességéről Szülő tájékoztatása az eredményes felkészülés lehetőségeiről Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Az esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód követelményeinek betartása

osztályfőnök, szaktanár

- 28 -

4. A tanulmányi követelmények nem teljesítése

Döntés a javítóvizsga letételének lehetőségéről Javítóvizsga megszervezése Szülők tájékoztatása a javítóvizsgával kapcsolatban A tanulók egyéni foglalkozásokon való részvételének biztosítása Osztályozó vizsga letételére való engedélyezés sok mulasztás esetén

nevelőtestület

tanév végén

igazgató

tanév végén

igazgató

tanév végén

igazgató

intézmény

alkalmi

igazgató

nevelőtestület

félévkor tanév végén

igazgató

igazgatóhelyettesek igazgatóhelyettesek

- 29 -

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának Akcióterve Akciótervünkben egyrészt helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra keresünk megoldásokat, másrészt pedig az eddigi eredményeinket kívánjuk megőrizni. Az ifjúságpolitikai elképzeléseket is figyelembe véve igyekszünk új, változatos programokat beilleszteni az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A folyamatos nyomon követés, javítás mellett elengedhetetlen a prevenció. IntézkeHelyzetelemzés dés megIndikátorok megállapítása/ Cél megfogalmazáIntézkedés valósítá- Indikátorok rö- Indikátorok középtáIntézkedés leírása hosszútávon (6 Nemzeti stratésa felelőse sának vidtávon (1 év) von (3 év) év) giai cél határideje • éves beszámoönkormányzati önkormányzati lók • státusz betöl- • éves beszámolók esélyegyenlőséggel 2007. esélyegyenlőséstátusz létrehozátése • intézkedési tervek • intézkedési kapcsolatos operapolgármester december gi referens alsa • esélyegyenlőés végrehajtásuk tervek és végtív feladatok végre31 kalmazása ségi program dokumentálása rehajtásuk dohajtása kumentálása Nemzeti straté- A hátrányos helyze- • Családlátoga- Óvodavezetők, 2008. 4. évfolyamos • Jegyzőköny• Tanév végi beszágiai cél tű gyerekek óvodai Egészségügyi február kompetencia vek molók tás az óvodai ellátásának biztosíAlapellátás beíratásokat • HH és HHH • DIFER eredmények mérés eredményei tása a sikeres iskomegelőzően. A vezetője tanulók aránya • Hiányzások nyillai pályafutás bizto3. életév betölaz óvodába vántartása, igazolása sítása érdekében tését követőn • Óvodáztatási segéminél korábban lyek összege a várokerüljenek si költségvetésben óvodába a HH • Óvónők módszertaés HHH gyerni végzettsége mekek • Készség- és képességfejlesztő szolgáltatások bővítése - 30 -

Nemzeti stratégiai cél

Nemzeti stratégiai cél

Nemzeti stratégiai cél

Nemzeti stratégiai cél

Minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvoda biztosítása Minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait

A kompetenciamérés eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe A sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait

Pályázati támogatások Továbbképzéseken való részvétel Egyéni igényekre Intéz2013. érzékeny, diffe- ményveze-tők, szeptemrenciált oktatás ber megvalósítása Korszerű módszerek alkalmazása

• Továbbképzési terv • Pedagógiai Program

Egyéni igényekre Intézményveérzékeny, diffe- zetők, renciált oktatás megvalósítása Korszerű módszerek alkalmazása

2013. Szülők iskoszeptem- lázottságá-nak ber felmérése

Csökkenteni kell • Szivárvány a HHH tanulók Fejlesztő körében a sajátos Központ nevelési igényűszakemvé minősítési berei, arányokat • Intézmény ve-zetők

2008. február

- 31 -

• szakértői vélemények

• Kompetencia-mérés • A középfokú eredményei tanulmányaikat érettségit • Középiskolák visznyújtó képzésszajelzései ben folytatók • Korai iskolaelhaaránya gyók aránya • Alacsony kép• Módszertani tozettségű szevábbképzések számélyek aránya ma • IMIP Kompetencia • IMIP mérések eredménye

• HHH tanulók iskolai eredményessége • SNI tanulók iskolai eredményessége

• A fogyatékos gyermekek közül integrált oktatásban résztvevők aránya

Nemzeti stratégiai cél

Nemzeti stratégiai cél

Nemzeti stratégiai cél

Városi szakmai munkaközösségek

Halmozottan hátrányos hely-

Iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal – az iskolai sikeresség elősegítésével – csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma Tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma Minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát pedagógus kompetenciák fejlesztése, iskolai átmenetek segítése, módszertani tapasztalatcserék HHH-s gyermekek naprakész nyilván-

Egyéni fejlesztési • intézménytervek, korszerű vezetők pedagógiai mód- • ifjúságvészerek alkalmadelmizása a túlkoros felelősök tanulók előrehaladásának segítéséhez

2008. február

• Iskolai statisz- • Túlkoros tanulók • Túlkoros tanuegyéni fejlesztési lók száma az tikák tervei egyes évfo• Iskolán kívüli lyamokon támogatá• Szakmunkásképzésben részvevő sokban résztvevők száma előkészítő évfolyamos tanulók ered• Szakiskolai ményessége előkészítő évfolyam beisko- • Iskolán kívüli támolázása gatások igénylése Középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma évfolyamonként Szakmájában elhelyezkedő ifjak száma középiskolánként

munkaközösséáltalános és 2007. gek megalakítá- középiskolai december sa, munkaközössé munkaközösségv gvezetők ezetők megválasztása szakmai program készítése • Szülők felkeresése, intézmény- 2007. vezetők decemlehetőségeik is- 32 -

jegyzőkönyvek, szakmai programok

működő munkaközös- korszerű eszköségek, zöket és módszeéves beszámolók reket használó pedagógusok száma

Szülői nyilatkozatok száma

HHH nyilvántartások Önkormányzati hatá-

Magántanulók száma az or-

zetű tanulók tartása pontos nyilvántartásának megteremtése

mertetése, nyilat- gyermekjó- ber kozatok begyűjtése léti szolgálat vezetője • A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatás

- 33 -

HHH-s gyermekek számának növekedése

rozatok az óvodázta- szágos átlag tás, iskoláztatás feltét- alatt marad eleinek javításáról

Az akciótervben a helyzetelemzésben feltárt problémákra, az általunk érzékelt hiányosságok pótlására törekedtünk. Fontosnak tartottuk a jól bevált módszerek tovább fejlesztését, az eredmények megtartását. A tantárgyi munka feltételeinek folyamatos javítása mellett a diákok szabadidős tevékenységeinek iskolán kívüli és az intézményen belüli lehetőségeinek megteremtését az esélyegyenlőség biztosításának érdekében Hangsúlyos területek: -

a veszélyeztetett tanulók kiemelt figyelemmel kísérése

-

a nehezen kezelhető gyermekek szakszerű kezelése a prevenció érdekében (magatartászavaros tanulók)

-

a cigánykisebbséghez tartozó tanulók identitástudata kialakulásának segítése

-

az egyszülős családokban élő gyermekek anyagi lehetőségeinek, pszichés helyzetének, tanulmányi eredményeinek figyelemmel kísérése

-

bűnmegelőzés, felvilágosítás

-

pályaorientáció- különösen a HH-s, HHH-s és SNI-s gyerekek lehetőségeit, jövőbeni helytállásukat tekintve

-

a diákok önszerveződéseinek támogatása

-

a szabad levegőn játszás és sportolás lehetőségeinek megteremtése

-

a diákok egymás közötti és nevelőikkel való kötetlen találkozási lehetőségeinek biztosítása

MEGVALÓSÍTÁS

A Bolyai János Általános Iskola az Esélyegyenlőségi Programban leírtak megvalósításában az érintett intézményeknek szorosan együtt kell működniük.
az intézményvezetők feladata, hogy a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései;
évente értékelésre kerül a programba leírtak megvalósítása,(intézményvezető önértékelés, pedagógus önértékelés, beszámolók)

- 34 -

Cél Minden iskolai dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, pedagógusok, intézményvezetők az érintett területen

Feladat Módszer/eszköz A közoktatási in- Dokumentumelemtézmények műkö- zés dését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok vizsgálata.

Felelős Igazgatóhelyettesek

Gyakoriság A program elfogadása után és minden esetben a dokumentumok módosításakor

Az értékelés, visz- Munkaterv készítése Igazgatóhelyetszacsatolás megés az ütemezett fel- tesek tervezése adatok végrehajtása

Évente

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

Évente

Szakemberek meghívása

Igazgatóhelyettesek

MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG

Az iskola Esélyegyenlőségi Programjában fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei:
az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik
éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele és ennek kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani.
az évente történő ellenőrzés időpontját a képviselőtestület az éves munkatervben határozza meg.
szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

- 35 -


az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok.

Cél

Feladat

Az eredményesség Az intézkedémegállapítása sekhez kapcsolt indikátorok teljesülése.

Módszer/eszköz Az adatok feldolgozása

Felelős

Gyakoriság

Intézményvezetők Évente az és helyettesek éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján Minden érintett Az éves eredmé- Intézményi fóruIntézményvezetők Évente egymegismerhesse a nyek közzététele mok, lakossági és helyettesek, szer, de jeprogramban rögzífórum, az önkorlentős esetettek célkitűzésemányzat, illetve az mények eseket. intézmények hontén többször lapjai, helyi sajtó, is lehet intézményi hírlevelek

- 36 -

KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS


A Bolyai János Általános Iskola Esélyegyenlőségi Programja az iskola tanulónak jelentős részének életét érinti. Éppen ezért az iskola vállalja, hogy a programot a tantestület véleményezése és elfogadása előtt széles körű konzultációra bocsátja
az iskola munkatársai számára fórumot szervez, melyen megismerteti őket a programmal és várható eredményeivel.
lehetőséget teremt a szülők és partnerintézmények számára is a programmal való megismerkedésre
a munkatársak véleményeit jegyzőkönyvvel dokumentálja, és az észrevételeket, amenynyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználja Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az iskola
elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,
megállapítja a felelősségeket,
intézkedési tervet készít. A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra. Nagykanizsa, 2007. december 20.

…………………………………………… Kalamár Márta igazgató

- 37 -

Az Közoktatási Esélyegyenlőségi Program elfogadása és jóváhagyása

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot az iskola diákönkormányzata véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: .................................................. ....................................................................... A DÖK munkáját segítő tanár

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot az iskola szülői munkaközössége véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt:................................................... ....................................................................... Az iskola szülői munkaközösség elnöke

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot az iskola nevelőtestülete véleményezte és elfogadta. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 73/2008. (II. 28.) számú határozatával jóváhagyta.

Kelt:................................................... ....................................................................... igazgató

- 38 -