Esélyegyenlőségi Program Kiskunfélegyháza

Esélyegyenlőségi Program Kiskunfélegyháza 2012-2013.

1

Tartalomjegyzék

1. Előszó

3.

2. A településen élő hátrányos helyzetű csoportok

4.

3. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célok

4.

4. Demográfiai jellemzők

4.

5. Tényadatok, helyzetismertetés

6.

6. Esélyegyenlőség a városfejlesztésben

9.

7. Oktatásügy

10.

8. Szociális és egészségügyi ágazat

16.

9. Foglalkoztatás

24.

10. Közlekedésfejlesztés

25.

11. Közművelődés

27.

12. Sport

31.

13. A célok megvalósításának forrásigénye, a program Végrehajtásuk tervezett ütemezése

31.

14. Bűnmegelőzés és áldozatvédelem

34.

15. Ifjúságpolitika és drogprevenció

37.

16. A Települési Esélyegyenlőségi Program forrásigénye és Megvalósulásának ütemezése

40.

Mellékletek: Jellemző települési adatok

42.

2

1. Előszó Az Esélyegyenlőségi program tartalmazza a város feladatellátásához kapcsolódó különböző területek esélyegyenlőségi szempontú vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokhoz kapcsolódóan indokolttá vált az Esélyegyenlőségi program aktualizálása. Az Esélyegyenlőségi program felülvizsgálata – többek között – érinti a szociális ellátással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel, a lakhatással, a bűnmegelőzéssel, valamint az oktatással és művelődéssel kapcsolatos területeket. 1.1. Előzmények

1.1.1. Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. 1.1.2. Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere

A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség – tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésének 70/A. §-ára –, megalkotta a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt 63. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el.” Az esélyegyenlőség a társadalom minden tagja számára fontos érték. Biztosítékul szolgál annak a célnak az elérésében, hogy mindenkinek - bárminemű megkülönböztetés nélkül legyen esélye a munkavállalásra, a szociális és egészségügyi ellátásra, lakhatási, oktatási és képzési ellátásra, szolgáltatások elérésére, igénybevételére. 3

2. A településen élő hátrányos helyzetű csoportok Kiskunfélegyháza Városában jól körülhatárolhatóan hátrányos helyzetű csoport a roma lakosság. Hivatalosan mindössze 455 fő sorolta magát a roma kisebbséghez. A hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű besorolás a közoktatási törvény meghatározása alapján történik, és a gyermekek helyzetére vonatkozik. E fogalmak nincsenek összhangban a hétköznapi szóhasználattal. Hátrányos helyzetű az, akit a település jegyzője védelembe vesz, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesít. Ha ezen felül a gyermek szüleinek iskolai végzettsége nem magasabb, mint 8 általános iskola, akkor a gyermek – a törvényi besorolás szerint- halmozottan hátrányos helyzetű.

3. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célok Kiskunfélegyháza Város Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi sajátosságokat és az eddig elért eredményeket, hagyományokat figyelembe véve a hátrányos megkülönböztetés további csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása, a társadalmi igazságosság helyi viszonyainak megteremtése. Ezen belül:  Az összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése.  Az összehangolt együttműködés biztosítása a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenységrendszerben.  A közszolgáltatások minél jobb elérhetőségére, ezzel elősegítve a lakosság egyes jogainak minél jobb érvényesülését.

4. Demográfiai jellemzők A város állandó népessége 2010. december 31-jén 31230 fő. Kiskunfélegyháza összterülete 256,3 km2, a népsűrűség 122 fő/km2. A népesség legfontosabb adatai 2010. december 31-én: állandó népesség száma: férfiak aránya: nők aránya: gyermekkorúak aránya (0-14 év): középkorúak (15-59 év): időskorúak (60 év felett):

31230 14774 (47%) 16456 (53%) 4215 19675 7340

A két évvel ezelőtti állapothoz képest a város lakosságszáma kis mértékben csökkent. A gyermekkorúak és középkorúak aránya csökkent, az idősek aránya viszont ezzel szemben növekedett.

4

A népesség kor szerinti megoszlása évenként (állandó népesség) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

0-14 éves korig

4587

4511

4434

4381

4325

4215

15-29 éves korig

5078

5165

7201

6191

15701

17368

5344

4963

9719

8938

60 év felett

6527

6192

6206

7076

7167

7340

Összesen

31893

31653

31565

31549

31520

31230

30-39 éves korig 40-59 éves korig

5912 5045

19964

8718

Az adatokból látható, hogy Kiskunfélegyháza város lakossága az országos tendenciával egyezően csökken, melyet elsősorban a városból való elvándorlás okoz a munkahelyek csökkenése miatt. A városba elsősorban a környező kisebb településekről illetve a tanyákról költöznek be. Férfiak és nők aránya korcsoportos bontásban (2010. állandó népesség) 0-14

15-29

30-39

40-59

60 év felett

Férfi

2091

3042

2574

4225

2842

Nő

2124

2870

2471

4493

4498

Összesen

4215

5912

5045

8718

7340

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél, ami országos tendencia is. A településen bekövetkezett legfontosabb demográfiai változásokat az alábbi táblázat mutatja: Demográfiai változások a település lakosságstatisztikai adatában Megnevezés*

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Születések

458

499

447

555

595

317

Halálozások

458

540

584

537

486

564

Házasságkötések

148

126

122

139

100

130

Válások

NA

NA

NA

NA

NA

85

Az adatokból látható, hogy többen halnak meg városunkban, mint születnek. A születések számát tekintve a 2010-es esztendő különösen alacsony volt.

5

Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 2005-2010 (- / +)

31230 fő 843 fő 886 fő 2486 fő 1403 fő -539 fő

A településszerkezet több évtizeddel ezelőtt stabilizálódott, az egyes városrészek között jelentős népességmozgások nincsenek. Hasonlóan csekély a külterületről befelé, illetve a belterületről kifelé történő mozgás. Kisebb számban előfordul beköltözés a közeli településekről, szórványosan fordul elő külföldi állampolgárok letelepedése. Elvándorlás közepes mértékben jelentkezik az egyetemet végzett fiatalok körében a megfelelő számú kvalifikált munkaerőt igénylő munkahelyek hiánya miatt. Egyre többen keresnek munkalehetőséget a megyeszékhelyen, Budapesten illetve külföldön.

5. Tényadatok, helyzetismertetés Földrajzi környezet: Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun megyei középváros, 31230 fő lakossal (2011. 01. 01.-én) , a Duna-Tisza közén található. Közlekedési szempontból jelentős csomópont, mivel a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya. Budapesttől közúton alig 100 km-re található. A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest-Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, Lakitelekre, Szolnokra is. A távolsági közlekedés szervezettsége: a KUNSÁG VOLÁN ZRT. és Társ Volán vállalatok közreműködésével valósul meg. Kiskunfélegyháza városa 256,30 négyzetkilométeren a térségközpont szerepét is betölti. Településszerkezet: A városszerkezet jól tagolt. A belvárosi lakókörnyezet mellett jelen van a lakótelepi-, a családi házas -, az elővárosi - és a tanyás beépítésű lakókörnyezet egyaránt. A lakosság 82 %-a a központi belterületen, 18 %-a külterületen él. Az egyes városrészek infrastruktúrájában jelentős különbségek nincsenek. Az élet és lakáskörülmények között sincs szignifikáns eltérés a belterületi részeken. A tanyavilágban jelentkező hiányosságok (villamosítás, útállapotok, szolgáltatások hozzáférhetősége..) jóval az országos trend alatti mértékben jelentkeznek. Nehezen megközelíthető tanya Kiskunfélegyháza közigazgatási területén: 128 db. 2006-ban a kistérséget is magában foglaló tanyavillamosítási koncepció részletes tényfeltárást és megoldási tervet tartalmaz. Közmű: A település úthálózata megfelelő, bár folyamatos felújításra szorul, a részletes műszaki helyzetelemzést és a fejlesztéseket részletesen a már elfogadott és jelenleg is hatályos Gazdasági Munkaprogram tartalmazza. A város úthálózatának több mint 90% szilárd burkolatú.

6

Lakhatás: Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások száma 360 db, nagy többsége komfortos és összkomfortos. Az összes lakás 9% komfort nélküli, szükséglakás pedig mindössze 8 db található. Lakásgazdálkodás Szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbéreinek változása 2008-2010. között a Lakbér Ft/m2/hó Komfortfokozat

2008.

2009.

2010.

Összkomfortos

197

195

230

Komfortos

167

165

195

Félkomfortos

81

80

95

Komfortnélküli

58

57

67

Az önkormányzati tulajdonú lakásállomány adatai (lakások száma 360 db) szobaszám szerint a 2011. évben Szobaszám Üres lakások Az összes 1 1½ 2 2 ½ 3 3-x száma az év lakásbérvégén lemények (db) alapterüalapterülete (ezer m2) 2011. év

224

11

94

3

25

3

9

15877

Az elmúlt egy évtized lakáspolitikai célkitűzéseinek eredményeként Kiskunfélegyházán „3 pilléres” támogatási rendszer alakult ki. Ennek elemei a következők: meglévő bérlakásállománnyal való gazdálkodás, a szociális lakástámogatás rendszere, valamint az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására létrehozott és működtetett pályázati rendszer. A 2009-ben elkezdődött lakásprivatizációig a szociális alapon történő bérbeadások tették ki a lakáskiutalások 95-98%-át. Szociális helyzet alapján lakás annak adható bérbe, akinek – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettójövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 300 %-át. Az ilyen jellegű lakásigények számbavételének, nyilvántartásának eszköze a Bérbevételi ajánlat. Aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, annak ezt a nyomtatványt kell kitölteni és a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodáján leadni. Amennyiben az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel a helyi rendelet feltételeinek, úgy a Polgármesteri Hivatal lakásügyintézője értesíti őt a bérbevételi ajánlat elfogadásáról, majd kérelmét nyilvántartásba veszi. Az ajánlatokat a Gazdasági Bizottság – a várhatóan megüresedő lakások számához igazodóan – évente terjeszti sorrendiségi javaslattal a 7

Képviselőtestület elé. A névjegyzék összeállítása előtt helyszíni szemlére kerül sor. A névjegyzéket a testület hagyja jóvá, és a döntéssel egyidejűleg meghatározza a bérlet időtartamát is, ami Kiskunfélegyházán 5 év. A bérbeadónak a határozott időtartam lejártát megelőző 30 napon belül kell megállapítani, hogy a bérlőnek a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul bérbe adható-e a lakás. Amennyiben igen, úgy azt meg kell hosszabbítani. Az éves lakásbérbeadási névjegyzék komfortnélküli 1 és 2 szobás, félkomfortos 1 és 2 szobás, komfortos 1 és 2 szobás, összkomfortos 2 szobás, valamint nyugdíjasházi és ifjúsági garzonlakásokra készül. A helyi rendelet a lakások bérbeadásának az előbbiektől eltérő, úgynevezett különös szabályairól is rendelkezik. A különös szabályok közül leggyakrabban a piaci feltételekkel, pályázati eljárás keretében történő bérbeadás fordul elő Kiskunfélegyházán. „A pályázat során az ajánlattevőnek az önkormányzat lakbérrendeletében meghatározott havi lakbér több hónapra – de legalább 3 hónapra – előre, egy összegben történő megfizetésére kell ajánlatot tenni, továbbá óvadék megfizetését kell vállalnia a fizetendő lakbér és a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául. Az óvadék összege a havi lakbér háromszorosa, amelynek megfizetése a lakásbérleti szerződés megkötésekor esedékes.” A lakásbérleti szerződést azzal kell megkötni, aki a pályázati kiírásban megjelölthöz képest s legtöbb hónapra előre, egy összegben történő lakbér megfizetését vállalja. A „különös szabályok” közül a piaci bérbeadás mellett a közérdekű feladatok ellátása érdekében történő bérbeadás fordul még elő viszonylag sűrűbben. Minden ilyen kérelem tárgyában a Képviselőtestület jogosult döntést hozni. Amennyiben a döntés pozitív tartalmú, akkor a bérbeadás az érintett – és zömében önkormányzati intézmény illetőleg a helyi Rendőrkapitányság fontosabb munkakört betöltő munkavállalója – szociális helyzetétől függetlenül, a munkaviszony fennállásának időtartamáig szólhat. Az ifjúsági és nyugdíjasházi garzonlakások kivételével alig-alig, és nagyon esetlegesen tudja csak az önkormányzat kielégíteni a lakásra várók igényeit. Pénzbeli támogatások: Jelenleg és a következő években sem lesz arra lehetőség, hogy az önkormányzat tömeges lakásépítésbe fogjon és így oldja meg a településen jelentkező lakhatási problémákat, ezért kiemelt jelentősége van azoknak a támogatási formáknak, amelyek a lakástámogatási rendszer 2. és 3. pillérjéhez tartoznak. Kiskunfélegyházán régi hagyománya van annak, hogy az önkormányzat vissza nem térítendő, illetőleg visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában segíti a kiskunfélegyháziak otthonteremtését. A támogatás szabályait Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról szóló rendelete szabályozza. „A rendelet célja, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten pénzbeli segítséget vagy kedvezményes építési telket biztosítson azoknak a szociálisan rászoruló, elsősorban még önálló lakással még nem rendelkező nagykorú magyar illetve jogszerűen, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó és állandó lakóhellyel rendelkező unió állampolgároknak, akik vállalják, hogy az otthonteremtést lakásvásárlással vagy építéssel megoldják.” Szociális lakástámogatás vásárláshoz, építéshez, legalább 1 lakószobával történő bővítéshez és fürdőszoba létesítéséhez adható. A szociális lakástámogatás pénzbeli támogatásként kamatmentes kölcsön formájában, kedvezményes telekjuttatásként, illetőleg ár-és belvíz

8

valamint tűzkár esetén vissza nem térítendő támogatásként nyújtható. A szociális lakástámogatás iránti kérelem – az erre rendszeresített igénylőlapon – a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodáján nyújtható be. A támogatás odaítéléséről, annak mértékéről, formájáról és feltételeiről a Gazdasági Bizottság dönt. A kérelmek elbírálása előtt a Bizottság tagjai helyszíni szemlét tartanak, majd az azt követő bizottsági ülésen döntést hoznak az összegre vonatkozóan. A támogatás maximális mértéke: - egyedülálló, gyermektelen házaspárok és élettársak részére: 300.000.-Ft - egy gyermekes család részére: 400.000.-Ft - két gyermekes család részére: 500.000.-Ft - három és többgyermekes család részére: 600.000.-Ft Az első lakást szerző 40 éven aluli fiatal házaspár és legalább két éve életvitelszerűen együtt élő élettársak részére a fenti összegeken felül külön 200.000.-Ft kamatmenetes kölcsön is adható lakásvásárlás vagy építés céljára. A kölcsön futamideje maximum 8 év, a támogatott személyekkel a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája köt megállapodást. Az önkormányzat anyagi helyzete miatt 2010. és a 2011. évben már nem került a költségvetésbe beépítésre ez a támogatási forma.

6. Esélyegyenlőség a városfejlesztésben A településfejlesztésben az egyenlő bánásmódnak és az esélyegyenlőség előremozdításának alapját az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény teremti meg: „8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét.” A város és környezete alakításának alapeszközei a városfejlesztési koncepció és az arra épülő városrendezési tervek, azaz a Településszerkezeti Terv, a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási terv (továbbiakban együtt: Terv). A településrendezési tervekre épülő fejlesztési típusú stratégiai dokumentum, az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése 2007-től vált szükségessé, mely ugyan nem jogszabályi kötelezettség, de a dinamikusan fejlődni kívánó települések felé elvárás. Ezt egészíti ki az antiszegregációs terv, mely szintén stratégiai irányokat jelöl ki a szegregációk kialakulásának megelőzésére, megszüntetésére. A társadalmi párbeszéd kiemelten fontos eleme, hogy a szegregációt csökkentő projekteket a Cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzattal szorosan együttműködve kell elkészíteni. Az ügyfélszolgálati ügyintéző feladata az állampolgárok tájékoztatása, az ügyfelek segítése az igazgatási és hatósági ügyekben.

9

7. Oktatásügy A települési esélyegyenlőség egyik kulcskérdése a közoktatás. Bár deklaráltan épp az iskola a helyszíne annak, ahol a „velünk született” hátrányos helyzet ellensúlyozható, mégis jellemzően az esélyegyenlőtlenség újratermelésének színhelye az ezredforduló utáni magyar közoktatás. Kiskunfélegyháza a közoktatás terén jelentős intézményhálózattal rendelkezik. Óvodai neveléssel összefüggő feladatait helyben és Gátér, valamint Petőfiszállás településeken intézményfenntartó társulási formában látja el. Az általános iskolai oktatást önkormányzati fenntartással. Az alapfokú művészeti oktatás helyben önkormányzati fenntartással működik. A közoktatási szakszolgálati feladatokat - úgymint a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és gyógytestnevelés - helyben biztosítja a fentieknek megfelelő fenntartási formában. A Város területén működő közoktatási intézmények 2011/2012 tanévben (dőlt betűvel szedve a nem önkormányzati fenntartású intézmények): Óvodák: 1./ Kiskunfélegyházi Napköziotthonos Óvoda Székhelyintézmény: -

Dózsa György Utcai Napköziotthonos Óvoda 7 csoport

TAGINTÉZMÉNYEK: -

Móravárosi Napköziotthonos Óvoda 5 csoport

-

Százszorszép Óvoda 9 csoport

-

Gátéri Óvoda 1 csoport

-

Petőfiszállási Óvoda 2 csoport

További telephelyek: -

Kossuth városi Óvoda 4 csoport

-

Bercsényi utcai Óvoda 3 csoport

-

Szegedi úti Óvoda 3 csoport

-

Móra Ferenc utcai Óvoda 2 csoport

-

Nagyszőlő úti Óvoda 2 csoport

-

Bankfalui Százszorszép Óvoda 2 csop.

2./ Constantinum Katolikus Napköz Otthonos Óvoda a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának fenntartásában (Arany J. u. 10.)

10

Alapfokú oktatási intézmények: 1./ Darvas J. Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat – 17 osztály, 6 napközis csoport, 1 tanulószoba, 54 fő pedagógus 2./ Kiskunfélegyházi Összevont Általános Iskola Intézményei: - Dózsa Gy. Általános Iskola – 16 osztály, 8 napközis csoport, 2 tanulószoba, 41 fő pedagógus - József A. Általános Iskola – 18 osztály, 8 napközis csoport, 1 tanulószoba, 47 fő pedagógus - Platán Utcai Általános Iskola – 17 osztály, 6 napközis csoport, 1 tanulószoba, 39 fő pedagógus - Gátér – 4 osztály (1. és 3. osztály összevont),1 napközis csoport, 1 tanulószoba, 10 pedagógus 3.,Többcélú Közös Ig. Közokt. Int.- 19 osztály, 8 napközis csoport, 1 tanulószoba, 63 fő pedagógus, a

művészetoktatási

tagintézményben

zeneművészeti

ág,

(előképző,alapképző,továbbképző) táncművészeti,képző-és iparművészeti és szín-és bábművészeti ágakon folyik a nevelés 365 tanuló részvételével. Intézményei:

Constantinum

-

Batthyány Lajos Általános Iskola

-

Művészeti Alapiskola

Intézmény

Móra

Ferenc

Katolikus

Általános

Iskolája

a

Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának fenntartásában (Petőfi u. 2.) Középfokú oktatási intézmények: 1./ Móra Ferenc Gimnázium – 642 fő nappali létszám, (összes létszám: 1898 fő), 35 osztály, 45 fő pedagógus 2./ Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

11

Intézményei: - Kossuth KSZI –1199 fő nappali létszám (összes létszám:1615 fő), 61 osztály, 105 fő pedagógus - Mezőgazdasági és Élelmiszeripari KSZI –813 fő létszám, 20 osztály, 47 fő pedagógus, - Közgazdasági Szakközépiskola – 483 fő nappali létszám (összes létszám:503 fő), 19 nappali+1esti osztály, 34 fő pedagógus, 

Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola a PG Alapítvány fenntartásában (Kossuth u. 24.)– 750 fő létszám, 20 osztály, 154 fő pedagógus



Constantinum Katolikus Gimnázium Szakközép-és Szakiskola a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának fenntartásában (Petőfi u. 2)

Óvodai nevelés Kiskunfélegyházán az óvodai feladat-ellátási helyek száma 9 . A 891 férőhelyen 902 gyermek nevelkedik. Közöttük, halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermek 65 fő . A szülők részéről történő nyilatkozatok száma –csakúgy, ahogy az országban- kevés. Az óvodai ellátás terén minden 3. életévét a nyár folyamán már betöltött beiratkozni kívánó gyermek felvételt nyert. De a városban az óvodák fele nagyon zsúfolt, a szobák mérete, állaga, világítás, fényerő, nyílászárók állaga nem felel meg a XXI: századi követelményeknek. Az óvodáztatáshoz a feltételek különböző mértékben adottak, vannak szép, tágas,modern csoportszobák és vannak túlzsúfolt, az ANTSZ előírásainak alig megfelelő csoportszoba egyaránt a város óvodái között. Az óvodai elhelyezés lehetősége segíti a szülők munkavállalását, a kiszámíthatóságot, amely a szociális biztonságot növelő tényező. Általános Iskola Az önkormányzat által fenntartott iskolákban tanuló általános iskolai tanulók száma 2348 fő. A hátrányos helyzetű tanulók száma:430 fő, amelyből a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 181 fő, az SNI tanulók száma 163 fő. Az intézményenkénti megoszlást az alábbi grafikon illusztrálja. ( KÖÁI 1203 tanulójából 335 HH-s, TKIKI 430 tanulójából 129 HH-s,( a művészeti oktatásban részt vevő tanulókkal együtt a tanulói létszám:795 fő, de a művészeti oktatásban részt vevőknél nincs nyilvántartás a HH-s állapotra, mivel ezen tanulók a saját alapfokú általános iskolai képzést nyújtó iskoláikban már számba vételre kerültek). Darvas 350 tanulójából 153 HH-s)

12

Látható, hogy a város iskoláiban, különböző arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű tanulók. Legkevesebb a TKIKI Iskolája esetében. Ezt követően a KÖÁI általános iskoláiban, a Darvas József Iskola és EPSZ tanulóinál viszont nagyon magas ez az arány, A 350 tanuló közül 153 gyermek hátrányos helyzetű. Kiskunfélegyházán biztosítottak a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai és iskolai ellátásának feltételei. Elégséges számú férőhely van, minden gyermek felvételt nyert. Az általános iskolákban minden tanköteles korú gyermek tanulói jogviszonnyal rendelkezik, magántanulói jogviszonnyal csak 5 fő.. Egyenlőtlen a hátrányos helyzetű gyermekek intézményenkénti megoszlása. Ennek az aránytalanságnak a korrekciója megkezdődött. Az SNI gyerekek száma az önkormányzati fenntartású iskolákban 163 fő, . Kiskunfélegyháza SNI gyermekeinek létszáma megközelíti az országos átlagot. Az együttnevelésre alkalmas SNI gyerekek közös oktatásának feltételei adottak. Mutatja ezt az is, hogy jelen vannak a normál tantervű oktatásban és az emelt szintű oktatásban is. A város valamennyi közoktatási intézményében és a szakszolgálatban a pedagógusok és szakszolgálati dolgozók végzettsége megfelel a törvényi előírásnak. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. A közoktatási törvény vonatkozó előírásának megfelelően az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges az intézkedéseket megkezdeni: A közoktatási törvény 66§ (2) értelmében az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Mivel a kerületben több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete azt indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapíthatja meg. Az NFT II. pályázatokba való bekapcsolódás lehetőséget teremt a város oktatási intézményeinek a kompetencia alapú tanítás-tanulási pedagógiai módszereinek és eszközeinek folyamatos és rendszeres alkalmazására. Az oktatási programcsomagok rendszere a közoktatás teljes időtartamát átfogva segíti az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását. A Darvas J. Ált. Isk. és a TKIKI iskolája évek óta eredményes munkát végez az IPR-es pályázat keretein belül az iskolai integrációs nevelés területén.

13

A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alternatívákat kínálnak a tanuláshoz, a tanításhoz, az új pedagógiai gyakorlatok kipróbálásához. Mindez azt is jelenti, hogy egy elkészült programcsomag keretén belül ugyanarra a feladatra többféle differenciálást, hátránykompenzálást, akár tehetséggondozást is felkínáló tanítási egység jelenik meg. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti Alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait … A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; tehetségpontok létrehozása, szakmai segítés a tehetséggondozás területén ugyanúgy, mint a felzárkóztatás területén. - adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programjának megfogalmazásakor kinyilvánítja azon véleményét, hogy hátrányos helyzeten speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a táradalomban megkülönböztetve, illetve valamilyen módon kirekesztve. Az integrált óvodai, illetve iskolai nevelés, oktatás megszervezését jogszabály segíti. A befogadó intézmény, a befogadó óvoda, illetve iskola az integrált fogyatékos tanulót a társadalmi integrálódás felé vezeti. Az együttnevelés vállalása mind a hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelésű gyermekre vonatkoztatva, mind pedig az ép gyermekekre vonatkoztatva előnnyel jár. A szociális hátránnyal, illetve képességfejlődési hátránnyal küzdő gyermekek, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára jelentős húzóerőt jelent az egészséges társakkal együtt tanulás, közösségi együttlét. Az egészséges gyermekek, illetve tanulók estében pedig az együtt nevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődését eredményezi. Az elfogadás és a felértékelés személyiségjegyeivel gazdagodnak.

14

A közoktatási intézményekben történő integráció, illetve együtt nevelés legelső színtere annak, hogy a gyermekek minél fiatalabb életkorban találkozzanak egymással. Természetessé váljék mindannyijuk számára az elfogadás, a tolerancia, a segítőkészség és a segítség elfogadása egyaránt. A város integrációs, és képesség-kibontakoztató támogatást igényel a TKIKI és Darvas Iskola tanulóinak ellátásához. A normatíva igényléséhez el kell érni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülői nyilatkozatukat megtegyék iskolai végzettségük tekintetében. Középfokú oktatás: A fentebb megfogalmazott elveken túl, a közoktatási esélyegyenlőség növelésére a középfokú oktatásban helyi ösztöndíjakra nincs lehetőség, mivel a városnak anyagi lehetősége nincs ösztöndíj programok finanszírozására, ez csak a kormányzati ösztöndíjprogramokkal valósulhat meg: Útravaló - Nemzeti Ösztöndíj Program: Az Útravaló program célja az ösztöndíj-rendszer megújítása, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása. A program illeszkedik a kormány olyan intézkedéseinek (pl. Fészekrakó program, családi támogatások) sorába, melyek célja, hogy az állam a születéstől a nyugdíjig támogassa a rászorulókat, amikor erre szükség van. Az oktatási rendszer jelenleg nem biztosítja az esélyegyenlőséget valamennyi fiatalnak: a hátrányos társadalmi helyzetű, de tehetséges fiatalok előtt nem nyílnak olyan lehetőségek, amelyek nyitottak a megfelelő családi és anyagi háttérrel rendelkező diákok előtt. A kormány egyik legfontosabb feladata a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének megakadályozása, amelynek érdekében a hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb mértékben kell támogatni. Ezt a célt szolgálja az új ösztöndíj program, melynek keretében a kormány továbbfejleszti a már működő programokat, illetve újakat indít. Az útravaló ösztöndíj program alprogramjai: - Út az érettségihez program - Út a szakmához program. A közoktatási esélyegyenlőség tekintetében fontos, hogy a tehetséggondozás a fent megfogalmazottak mellett ne szoruljon háttérbe. A tehetség felismerése csakúgy, mint az egyéni képesség fejlesztés, a tanulmányi versenyeken való részvétel továbbra is feladata a kiskunfélegyházi közoktatási intézményeknek.

15

8. Szociális és egészségügyi ágazat 8.1. Általános helyzetkép A munkaképes korúak, a munkanélküli ellátásokban részesülők, valamint a regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult:

2005. átlaga regisztrált munkanélküli álláskeresési járad. jog rendszeres szoc. segély munkaképes korúak területi mutató

2006. átlaga

2007. átlaga

2008. átlaga

2009. átlaga

2010. átlaga

909

814

930

986

1320

1413

340

269

315

308

515

420

72

53

68

126

128

163

20735

20765

20959

20757

20925

20888

4,6

3.92

4.44

4.75

6.31

6.76

A munkanélküliség minden életkort egyformán érint, 30 év alatt a nőknél nagyobb ez arány, főként az egyedül nevelő édesanyák tudnak nehezen elhelyezkedni. Szakképzettségi mutatók szerint a munkanélküliek aránya a szakképzetlenek között a legnagyobb. Az egészségügyi alapellátásban 13 háziorvos, 6 házi gyermekorvos, illetve 7 fogorvos dolgozik. A háziorvosokhoz praxisonként átlagosan 2040 fő, a házi gyermekorvosokhoz 800 fő tartozik. A főbb betegségcsoportok sorrendben a hypertónia, a mozgásszervi betegségek, a diabetes, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tápcsatorna betegségei. Az önkormányzat illetékességi területén élő fogyatékos személyek száma Mozgásszervi fogyatékos Látási fogyatékos Hallási fogyatékos Értelmi fogyatékos Halmozottan fogyatékos Összesen Városunk lakosságának támogatásban.

214 fő 127 fő 20 fő 50 fő 6 fő 417 fő 1,3%-a

részesül

fogyatékossága

alapján

fogyatékossági

16

A kiskunfélegyházi nyugdíjasok, illetve járadékosok száma az alábbiak szerint alakult: Kiskunfélegyháza Ellátás megnevezése Öregségi nyugdíj Rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugdíj Árvaellátás Mezőgazdasági szövetkezeti járadék Baleseti járadék Átmeneti járadék Rendszeres szociális járadék Rokkantsági járadék Rehabilitációs járadék Házastársi pótlék, jövedelempótlék Egyéb nyugdíj, járadék Mindösszesen

Létszám (fő) 5.804 1.713 527 308 22 30 30 278 103 77 193 29 9.114

A város demográfiai helyzetelemzése KSH, valamint a Polgármesteri Hivatal birtokában levő adatok alapján készült. Az elmúlt 50 év népességnövekedési, illetve csökkenési változását jól szemlélteti a következő adat. Kiskunfélegyháza lakossága 1849-ben 31 470 fő volt, napjainkban 31 230 fő. Láthatjuk, hogy ezen időszak alatt szinte alig változott. Az elmúlt három év adatait vizsgálva viszont tendenciózus csökkenés látható. A változás arányosan mutatkozik a férfiak és a nők között. A KSH adatok alapján a város népességének korcsoportszerinti összetételében számottevő eltérések három esetben vannak. A 15-19 évesek száma jelentősen megemelkedik a 10-14 évesekhez képest. (1982 főről 2585 főre). A 35-39 éves korcsoport száma pedig jelentős mértékben csökken (2052 főről 1968 főre). A harmadik nagyobb változás az 55-59 éveseknél látható, a létszám 2581 főről 1949 főre esik, majd fokozatosan tovább csökken. A bevándorlási és elvándorlási mutatók szerint a városba történő bevándorlás a közeli településekről, városokból inkább jellemző, mint a bevándorlások. Mivel a város „Diák városnak” is nevezhető, valószínűleg a fiatal korosztály létszám növekedése ennek köszönhető. A 30-50 éves korosztály létszáma viszont csökkenő tendenciát mutat. E generácói veszélyeztetettsége országos tendencia, amely a stresszes élet, a túlhajszolt munkavállalás következménye elsősorban. A 60 éven felüli lakosok száma 7340 fő. A város eddig is nagy hangsúlyt fektetetett e korosztály szociális segítségnyújtásra, melyet ez az adat a továbbiakban is szükségesnek mutat. Az intézményi ellátások mellett a pénzbeli ellátású segítségadás mértéke is jelentős. Ennek megfelelően a szociális törvény által előírt kötelező támogatásokat nyújt, a helyi viszonyokra alkalmazva. A szociális, ill. egészségügyi intézmények kihasználtsági mutatói rendszerint 100% fölött vannak.

17

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete jóváhagyta a város „Szolgáltatástervezési koncepcióját”, mely részletesen tartalmazza a szociális-egészségügyi gondoskodás területén tervezett megvalósítandó feladatait. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményt, valamint a Kapocs Szociális, Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézményt tartja fent. 8.2. Szociális alapszolgáltatás Az intézmény által nyújtott alapszolgáltatások az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a családsegítés, az idősek nappali ellátása, a nappali melegedő, és a fogyatékosok nappali ellátása. Az étkeztetés keretében a Szivárvány Intézmény gondoskodik azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezéséről, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben részesül az az igénylő is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetésről más módon gondoskodni. Étkeztetésben jelenleg 150 fő részesül. A házi segítségnyújtás keretében a Szivárvány Intézmény gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik önmaguk ellátására nem képesek, illetve azokról, akik az egészségi állapotuk miatt erre rászorulnak, ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. 1999 óta működik a jelzőrendszeres házigondozás, jelenleg már 75 készülékkel. E rendszer segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybe vevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. Házi segítségnyújtásban jelenleg 92 fő részesül, házi segítségnyújtásban és jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban jelenleg 34 fő részesül. A családsegítés olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. E feladatot több átszervezést követően a Kapocs Intézmény egy központi telephelyen (a gyermekjóléti központ feladataival együtt, és kihelyezett ügyfélfogadást is tartva) biztosítja. Éves szinten a családsegítés kliensszáma, esetszáma az 5.000-et megközelíti. A nappali ellátást nyújtó intézmények tekintetében szintén jelentős szerepet vállal a Szivárvány, valamint a Kapocs Intézmény. Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál, míg a nappali melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget, a FONÓ a fogyatékos személyek részére biztosít ellátást, 40 fő családban élő enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos személy részére biztosít komplex gondozást. Az intézmény elsősorban a harmadik életévét betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgál. A hajléktalanok számára nappali ellátást biztosítunk a nappali melegedőben, 75 férőhelyen.

18

8.3. Szociális szakosított ellátások Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi szolgáltatásokat működtet a Szivárvány Intézmény a Nádasdy utcai telephelyen, 2 férőhelyen. Az idősek ellátását 2 férőhelyen biztosítják azon időskorú személyek részére, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni, a Csanyi úti telephelyen 105 férőhelyen, a Nádasdy utcai telephelyen 73 férőhelyen. További átmeneti ellátásként működik a Kapocs Intézmény az Alpári úti telephelyén a hajléktalanok éjjeli menedékhelye (82 fő férfi, és 43 fő női férőhely), és a hajléktalanok átmeneti szállása (10 férőhely férfi). Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények Ápolást-gondozást nyújtó intézményi szolgáltatásokat nyújt a Szivárvány Intézmény. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. 2006. január 1-jétől ezen intézményekben a demens személyek elhelyezéséről külön gondozási csoportban kell gondoskodni, mely mindkét telephelyen megoldásra került. 8.4. Gyermekjóléti alapellátások Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátását a Kapocs Intézmény biztosítja 2 bölcsődei telephelyen, összesen 110 férőhelyen. A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését oldja meg. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. A statisztikai adatok szerint az utóbbi négy évben – az előző években tapasztalható folyamatos csökkenés után - a bölcsődei ellátást igénybe vevők aránya növekedett.

19

Az ellátásra vonatkozó adatokból látszik, hogy a zsúfoltságot tekintve már rosszabb a helyzet, mint a 2004-et megelőző években és a mostani tendencia folytatódása a bölcsődei kapacitás kimerülését eredményezheti. Gyermekjóléti Szolgálat A Kapocs Intézmény működteti a Gyermekjóléti Szolgálatot. A gyermekjóléti szolgáltatás elsődleges feladata a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek családba történő visszahelyezésének elősegítése. A gyermekjóléti szolgáltatásban végzett sokrétű gondozási tevékenységét az alábbi táblázat adatai is bizonyítják. Családok átmeneti gondozása

A Kapocs Intézmény működteti a 21 férőhelyes családok átmeneti otthonát, ahol a gyermek és szülője együttesen helyezhető el, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülőtől. 40 férőhelyen biztosítjuk az ellátást, illetve két helyettes szülő biztosít családján belül átmeneti gondozást. 8.5. Hajléktalanokat segítő program A szociális törvény értelmében hajléktalannak minősül az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. A hajléktalanná válás okai meglehetősen sokszínűek: 1.

Az esetek nagy részében kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő összeveszés, nyugdíjas magára maradása stb.) állnak a háttérben. Ehhez társul gyakran problémaként a függőséget kiváltó anyagok használata, a fizikális és mentális egészség romlása, valamint a bűnözés.

2.

Az állami intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális otthon) is jelentősen növeli a hajléktalan emberek számát.

3.

Növekszik a gazdasági okokból bekövetkező hajléktalanság aránya (munkanélküliség, önálló életkezdés és lakáshoz jutás nehézségei, tartós szegénység).

Sajnos olyan hajléktalanok is vannak, akik koruk, egészségi állapotuk miatt már nem képesek arra, hogy akár segítséggel is az önálló létet önmaguk részére biztosítani tudják. Az ő részükre nem marad más megoldás, mint az intézményes ellátás, melyhez azonban az átmeneti elhelyezés és a nappali ellátás már nem elegendő. Jelenleg teljes mértékben hiányoznak azok az intézmény típusok, ahol beteg, idős hajléktalanok komplex ellátását lehetne biztosítani. Ilyen intézmény pl. a hajléktalanok otthona, melyet elsősorban a megyei önkormányzatoknak kell működtetniük.

20

8.6. Szociális ellátás fejlesztése 1. Intézkedés: Ellátási kötelezettség teljesítése Célja: 

 

Az Önkormányzat számára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) által előírt ellátási kötelezettség teljesítése. Az ellátásra szorulók szociális biztonságának megteremtése. A szociális szolgáltatások ellátottakhoz történő közelebb kerülése.

Kedvezményezettek köre, célcsoportok:  fogyatékos személyek  szenvedélybetegek  pszichiátriai betegek  veszélyeztetett gyermekek 2. Intézkedés: Szociális és gyermekvédelmi ellátások fejlesztése Célja:   

Az ellátásra szorulók szociális biztonságának megteremtése. A szociális szolgáltatások ellátottakhoz történő közelebb kerülése. A szociális ellátási igények felmérése és teljesítése.

Várható hatásai és eredményei:  az ellátási igények kielégítése a szociális védőháló segítségével. Kedvezményezettek köre, célcsoportok:  fogyatékos személyek  szenvedélybetegek  rászoruló idősek  gyermekek A végrehajtás főbb szereplői:  Önkormányzat  civil szervezetek  egyházak  kistérségi önkormányzatok 1. Intézkedés: Munkába állás segítése, foglalkoztatás megteremtése, szakképzés Célja:  

Humán, informatikai, ipari, mezőgazdasági szakterületen a humán készségek fejlesztésével egybekötött szakképzés, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően. Internet-alapú távoktatás, kötetlen tanulási programok. Informatikai írástudás

21



megszerzése, idegennyelv-tudás fejlesztése. Az Európai Uniós projekttervezés, pályázatírás, projektmenedzsment elméleti és gyakorlati ismereteinek továbbfejlesztése a köztisztviselői, közalkalmazotti szférában.

Tartalma: -

Munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek növelése szakképzés útján, humán, informatikai, ipari, mezőgazdasági, üzleti szakterületen akkreditált vagy központi képzési programok, illetve követelményrendszerek alapján humánkészségek fejlesztésével egybekötött szakképzés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.

-

Diplomás munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése az Európai Uniós pénzalapok kezelésére és működtetésére felkészítő képzéssel. A projekttervezés, pályázatírás, projektmenedzsment elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása.

-

Alternatív képzési formák népszerűsítése. Internet alapú távoktatás több szakterületen, kötetlen tanulás.

-

Szociális és egészségügyi intézményekben dolgozók szakképesítésének megszerzése, kreditpontos képzésekben történő részvételük megszervezése.

Várható hatásai, eredményei:  Munkanélküliek munkaerő-piacra történő visszajuttatása  Diplomások részére megfelelő munkalehetőség biztosítása  Egész életen át tartó tanulás megvalósítása  Tudásalapú társadalom megteremtése Kedvezményezettek köre, célcsoportok:  Időszakos munkanélküliek  Tartós munkanélküliek  Diplomás munkanélküliek  Közalkalmazottak, köztisztviselők A végrehajtás főbb szereplői:  Önkormányzat  Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunfélegyházi Kirendeltsége

22

8.7. A szociális ágazatot érintő jelenlegi célok, feladatok A tervezett, cél, tevékenység vagy feladat megnevezése Idősek átmeneti otthonának felújítása, korszerűsítése (Nádasdy u.) Idősek Nappali Ellátását biztosító nappali klub felújítása Családok Átmeneti Otthonának felújítása, korszerűsítése Dankó Pista utcai bölcsőde felújítása, korszerűsítése

A célok, feladatok és tevékenységek megvalósításának forrásigénye 150.000 eFt uniós pályázat benyújtásával

A tervezett tevékenység, feladat végrehajtásának tervezett ütemezése

50.000 eFt uniós pályázat felhasználásával

Határideje 2012. december 31.

120.000 eFt uniós pályázat benyújtásával

Határideje: 2012. december 31.

150.000 eFt uniós pályázat felhasználásával

Határideje: 2012. december 31.

Határideje: 2012. december 31.

8.8. Egészségügy Cél, hogy a város minél szélesebb körben, minden polgára által egyformán hozzáférhető módon, a lehető legjobb színvonalon, lehetőségeinek függvényében, egy költséghatékony egészségügyi ellátást biztosítson. Az egészségügyi feladatokat a Városi Kórház Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ látja el. Ennek megfelelően a járó beteg, illetve fekvő beteg ellátási feladatokat egyaránt. A városban 13 felnőtt háziorvos, 6 gyermek háziorvos, védőnői szolgálat működik. A fogászati ellátás az alapellátás körében. vállalkozási formában történik.

23

9. Foglalkoztatás A foglalkoztatási hátránnyal küzdő csoportokon belül a lakosok esélyeinek növelése érdekében az alábbiak helyzetén szükséges változtatni: Munkanélküliek megoszlása 2010-ben.

1600 Regisztrált munkanélküliek száma

1400 1200

Közfoglalkoztatottak száma

1000 800

1413

Álláskeresési járadékra jogosult

600 400 200

670 420 163

Rendszeres szociális segélyezettek

0

Az álláskeresők hátrányos helyzetéből adódó nehézségeket tudva, a város különböző módon próbálja enyhíteni, kompenzálni hátrányaikat. Az Önkormányzat a közfoglalkoztatás adta keretek maximális kihasználásával igyekszik a munkanélküliek munkavégző képességét megőrizni, ezzel hozzájárulni a település és intézményeinek a rendben tartásához is. A Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni. Így például különböző típusú és szintű képzésekkel, átképzésekkel, vállalkozóvá-, önfoglalkoztatóvá válás támogatásával, bér- és egyéb járulékfizetési támogatással, közhasznú foglalkoztatás támogatásával, stb. A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, romák, stb. - egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból. Ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét, valamint gyengül önbizalmuk, esetlegesen depresszióssá válnak, mely állapot még inkább megnehezíti az újrakezdést, az újbóli munkába-állást. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. A tartós egészségi problémával, fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei is erősen behatároltak. A foglalkozatás-politika számukra is próbál kedvezőbb helyzetet teremteni, így például a munkáltatók ösztönzésével. A városban kevés vállalkozás él a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatói támogatással, ennek következtében alkalmazásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyatékkal élők a munkájukon keresztül is a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat. A fogyatékkal élők tekintetében a civil szervezetek szerepe igen jelentős.

24

10. Közlekedésfejlesztés A közlekedésfejlesztési célkitűzéseink során a társadalom valamennyi rétegének igényeit figyelembe kell vennünk. Kiemelt területként kell kezelnünk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes, illetve gyerekkocsit toló nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. Városunkban a beruházások, fejlesztések, felújítások során (1996. évtől) minden közlekedési létesítménynél kiemelt fontossággal kezeltük az akadálymentes környezet biztosítását. A lakossági önerős járdaépítéseket kizárólag akadálymentes kialakítás esetén támogattuk. Kezdeményezésünkre a városban található valamennyi jelzőlámpa fel van szerelve hangjelzéssel. A másfél évtizedes munka eredményeként a beruházásokkal érintett csaknem minden jelentős útvonalat keresztező és vele párhuzamosan haladó járda csatlakozásai akadálymentesek. A buszmegállók kiemelt peronszigetei többségében akadálymentesen megközelíthető, még a külterületen is. Természetesen az esélyegyenlőségi program kidolgozásakor a hangsúly áthelyeződik a jövőbeni tennivalókra, de a tények rögzítésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül eddigi erőfeszítésünk eredményeit. Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedés-fejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell építenünk, hogy minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor továbbra is figyelembe kell vennünk ezeket a követelményeket. Az út rekonstrukciók és útépítések során továbbra is következetesen gondoskodunk az akadálymentes áthaladás feltételeinek a megteremtéséről, elsősorban szabványos lejtésű, kiemelt szegély nélküli járdakapcsolat kiépítésével. A mozgáskorlátozottak, továbbá nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók stb. érdekében a járda építések során kerüljük a számukra közlekedési akadályt képező (tégla, fejkő vagy egyéb nagy dilatációs hézaggal kialakítandó) burkolatok alkalmazását. A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes, burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, buszváró peronok kiépítésével, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével, alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával kell biztosítani. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak, a jövőben törekedni kell ennek megteremtésére. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról és jelzéséről kell gondoskodni.

25

Új közhasználatú építmények elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. Az akadálymentesen kialakított létesítmények, tájékoztató-útbaigazító jelzéssel kell elősegítenünk.

berendezések

használatát

megfelelő

A program megvalósításához szükséges források: Egyrészt önkormányzati saját erő, másrészt pályázati összegek, Európai Uniós források igénybevételét teszi szükségessé. Az önkormányzat éves költségvetésének megalkotása során különösen gondot fordít az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosításához szükséges források megteremtésére. Ami azt jelenti, hogy minden költségvetési évben megteremtődik a mozgástér e fontos célkitűzés aktuális időszakra eső szakaszának megvalósulására. A program további feladatainak végrehajtása – a pénzügyi forrásoknak, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően – folyamatosan kerül megvalósításra. Közintézményi épületek akadálymentesítése A segítséggel élők életminőségének javítása érdekében folytatni kell az akadálymentesítési programot, biztosítani kell, hogy minél több középület és szolgáltatás elérhető legyen a fogyatékos személyek számára is. Az akadálymentesítés alapvető célkitűzése, hogy a város közintézményeinek használata mindenki számára – kismamák, idős emberek, fogyatékos emberek, turisták stb. – kényelmesebbé váljon, az akadálymentesítés egy olyan folyamat legyen, melyet minden társadalmi réteg közvetlen előnyöket jelentő fejlődésnek éljen meg. Az alábbi jogszabályi előírásoknak kell megfelelni:  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény  A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény  Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK)  A mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet és közszolgáltatások megteremtetéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1015/2005.(II.25.) Korm. határozat Az 1998. évi XXVI. törvény szerint minden közhasználatú intézményt utólag alkalmassá kell tenni a biztonságos és akadálymentes használatra, függetlenül attól, hogy az épületek adottságai lehetővé teszik-e az átalakítást minden tekintetben. Mivel az épületekre vonatkozó fenti határidőt egyetlen önkormányzatnak sem sikerült maradéktalanul betartani, országosan megfogalmazott az-az elképzelés, hogy egy településen belül legalább, intézményi típusonként 1-1 épületben valósuljon meg a teljes körű akadálymentesítés, mely teljes mértékben városunkban megvalósult.

26

Akadálymentesítés: A város a jogszabályban előírt (2007. évi XXIII Trv.) akadálymentesítési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz. Teljes mértékben akadálymentesített intézmények: Városháza, Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Darvas József téri Általános Iskolája, Kapocs Segítő Szolgálat Darvas József téri Bölcsődei telephelye, Városi Kórház Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, „Szivárvány” Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény Idősek Emeltszintű Otthona, valamint az idősek ellátását biztosító Nádasdy utcai telephelye, Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ Ifjúsági és Közösségi Ház. Részben akadálymentesített intézmények: Például: Kiskunfélegyházi Napköziotthonos Óvoda Darvas József téri tagintézménye, valamint a középfokú oktatási intézmények. A gyalogos közlekedés megfelelő rámpák kialakításával akadálymentesített, nemcsak a belvárosi részeken. A gyalogátkelőhelyeken a rendőrlámpák hangjelzéssel is segítik a fogyatékkal élőket. A járda, illetve úttest felújítások, beruházások egyik alapelve továbbra is a megfelelő rámpák kialakítása.

11. Közművelődés Kiskunfélegyháza város közművelődési, kulturális feladatellátásának fontos célja a mindenki számára igénybe vehető közművelődési szolgáltatások biztosítása, hagyományok ápolása, művészeti értékek őrzése, bemutatása. Az önkormányzat közművelődési rendeletében határozza meg, hogy közművelődési intézményei által, valamint a helyi kulturális civil szervezetek támogatásával segíti és támogatja a város hátrányos helyzetű polgárainak kulturális igényeit, közművelődési hátrányainak mérséklését. Fontos feladatának tartja esélyegyenlőségük javítását a kulturális javakhoz történő hozzáférésben. Az ingyenes rendezvények révén azok számára is látogathatóak a programok, akiknek egyébként gondot jelentene a belépőjegy megvásárlása. A város polgárainak közművelődési, kulturális igényei kielégítése érdekében az önkormányzat a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központot működteti. A Városi Könyvtár (Hattyúház) és a Művelődési Központ épületének igénybevétele a város lakossága számára egyformán hozzáférhető. Az intézmény információ közvetítő szerepe mellett szoros kapcsolatot ápol a helyi egyesületekkel, civil szervezetekkel, közreműködik városi ünnepek, programok, rendezvények lebonyolításában. Ellátja a képzőművészeti, kiállítások szervezését, lebonyolítását, közösségi célú csoportok, szerveződések számára biztosít megfelelő működési teret. A közművelődési esélyegyenlőségi cél az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a város polgárainak, valamint a kistérségből és az ország különböző településeiről idelátogatók számára a közművelődési és kulturális szolgáltatások hozzáférhetőségének színvonalas

27

biztosítása, a helyi kisebbségi és hátrányos helyzetben élők kulturális, hagyományőrző tevékenységének támogatása, a város közművelődési életben való megjelenésük biztosítása. A városban a közművelődési lehetőségeket az alábbi intézmények nyújtják:  Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ  Szakmaközi Művelődési Ház  Kiskun Múzeum Az esélyegyenlőségi törvény összhangban a közoktatási törvénnyel egyértelműen meghatározza a sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok oktatáshoz, képzéshez, esélyegyenlőség javító intézkedésekhez fűződő jogait. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. [A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (1)] Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, az aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd; Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Intézményeinkben a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő óvodások aránya 16 %, míg az általános iskolások aránya 21 %. Sajnálatos tény, hogy a gyermeki pszichés fejlődési zavar mögött sok esetben a család "elhanyagoló" magatartása áll. Városi szinten: a 3250 gyermek és tanuló közül 7 %-a SNI és 14 %-a BTM besorolású. Hátrányos

helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

28

A halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók %-os arányát az alábbi táblázat szemlélteti.

2011 önkormányzati óvoda önkormányzati általános iskola nem önkormányzati oktatási intézmények városi összesen

Halmozottan hátrányos helyzetű

Hátrányos helyzetű

59

221

181

436

46

96

281

753

Mindösszesen:hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 1034 fő. Az esélyegyenlőségi törvény kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek indokolatlan elkülönítése sérti az egyenlő bánásmód követelményeit. A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről, írja le azokat az esteket, amely megléte esetén indokoltnak tekinthető az elkülönítés. Minden más esetben a képességek kibontakoztatása szempontjából is előnyös integrált oktatást - a többi gyermekkel, tanulóval azonos csoportban vagy osztályban oktatva - kell előnyben részesíteni. Valamennyi települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai közé tartozik a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható gyermekek, tanulók ellátása, és az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Az önkormányzatunk által fenntartott Darvas téri telephelyen látnak el integráltan mozgássérült és enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket, de a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását integráltan az önkormányzat által működtetett valamennyi oktatási intézményben fejlesztőpedagógusok, illetve gyógypedagógusok alkalmazásával biztosítja.. A szakember-ellátottság részben biztosított, szükséges lenne logopédus alkalmazására, vagy az utazó logopédusi hálózat bővítésére ,mivel egyre több kisgyermek szorul beszédfejlesztésre, beszédindításra, hangképzési korrekcióra stb.. A tárgyi feltételek további fejlesztése fontos jövőbeni célunk. A város óvodái közül több helyen is van önálló fejlesztő pedagógus, akik a képesség kibontakoztató felkészítéshez nyújtanak segítséget. A feladatvégzést segítendő, az általános iskolákban működő pedagógusok részvételével, városi fejlesztő pedagógusi,- és gyermekvédelmi esetmegbeszélések, értekezletek kerülnek megrendezésre. 29

A középsúlyos értelmi fogyatékosok fejlesztését-oktatását a megyei önkormányzat látja el. A városban élő testi, érzékszervi és beszédfogyatékos gyermekek többsége a megyei, regionális vagy országos beiskolázású gyógypedagógiai intézményekben folytatja tanulmányait, illetve részesül ellátásban. A városban egy középfokú gyógypedagógiai intézmény működik, megyei fenntartásban. Valamennyi intézményt érintő probléma, hogy az épületek teljes körű akadály-mentesítése nem megoldott. El kell végezni valamennyi közoktatási intézményben az akadálymentesítés műszaki felmérését. A szükséges átalakítások ütemezésére feladattervet kell készíteni. Az esélyegyenlőség biztosítása területén a legfontosabb terület a prevenció, a korai szűrő és jelzőrendszer kialakítása. Az idejében felismert és ellátásban részesített gyermekek státusza nem romlik tovább a lappangási időszakban. Minél hamarább kezdődik meg a fejlesztés annál nagyobb az esély az eredményes integrációra. A városban élő gyermekek korai gondozása, fejlesztése érdekében a védőnői hálózatra, a gyermekorvosi rendszerre, valamint a gyermekjóléti szolgálatra alapozva, velük együtt működve hatékony jelzőrendszert szükséges kiépíteni, működtetni. A rendszert úgy kell létrehozni, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek és ellátásuk a későbbiekben is nyomon követhető legyen. Az oktatási rendszerbe bekerülő gyermekek szűrése és ambuláns ellátása a pedagógiai szakszolgálati intézmények feladata. Nevelési Tanácsadás, Logopédiai szolgáltatás megtalálható városunkban. Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság megyei fenntartású intézményként tevékenykedik. A bizottság igen leterhelt, és csak több hónapos előjegyzésre tudnak gyermekeket fogadni. A szolgáltatások iránti keresettség, valamint a folyamatos gondozási feladatok ellátása szükségessé teszi – a jogszabályi változások tükrében – a személyi és tárgyi feltételek újragondolását. A komplex pedagógiai szakszolgálat létrehozását az is indokolja, hogy térségközponti szerepünkből adódóan a kistérségben felmerülő igények kiszolgálását is joggal várják tőlünk a települések. A megyei önkormányzattal közösen át kell tekinteni a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása és a pedagógiai szakszolgálatok működtetése területén a feladatellátás megosztását. Az integráltan nevelhető, oktatható fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai nevelés-oktatásának, fejlesztésének feltételeit minden területen javítani szükséges. A városban a közművelődési lehetőségeket az alábbi intézmények nyújtják:  Móra Ferenc Művelődési Központ  Petőfi Sándor Városi Könyvtár  TEMI  Szakmaközi Művelődési Ház  Kiskun Múzeum A közművelődéshez való hozzáférés esélyének biztosítása a különböző típusú hátrányokkal küzdő csoportok számára eltérő módon történik. A város vezetése igyekszik intézményeit akadály mentessé tenni, a jeltolmács közreműködését, illetve a feliratozás

30

gyakoriságát növelni, az idősebb korosztály és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek művelődéshez való hozzájutását elősegíteni.

12. Sport A helyi önkormányzatok számára törvény írja elő a sporttal kapcsolatos kötelező feladatokat, és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását. Ennek egyik eleme a sportlétesítmények akadálymentesítése, mely megvalósult.

13. A célok megvalósításának forrásigénye, a program végrehajtásuk tervezett ütemezése Lakáskörülmények feladat

indikátor

felelős

határidő

forrásigény

1.

A közműves ivóvízellátásba bekapcsolható háztartások száma növekedjen 73%-ról min 90%-ra

belterületen: 99% külterületen: a műszaki lehetőségeknek megfelelően

polgármester

2014-re

4 milliárd Ft pályázati támogatásból

2.

Szükséglakások fokozatos felszámolása a 3 db Alpári úti épület felújításával

2015-re

12 000 000 Ft/épület/év

3

Földút stabilizálás

18 db polgármester lakásból 14 db komfortos lakás kialakítása polgármester 11 km

Évente 1 Km

4

Út, kerékpárút bővítése

Évi 1 km

folyamatos

20 000 000 Ft/év 20 000 000 Ft/év

ssz.

hálózat

polgármester

Oktatásügy ssz.

feladat 1.

2.

IPR iskolai bevezetése az igényekkel összhangban: HH HHH adatok pontosítása Normatíva igénylés, a szakmai munka megszervezése SNI inklúzió megvalósítása:

indikátor

felelős

…. fő

jegyző

határidő

forrásigény -

folyamatos -

okt. int. vezetők

100%

területileg

-

folyamatos

normatíva

31

3. 4.

a sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált oktatásának megszüntetése Intézményösszevonásoknál kiemelten kezelni a CKÖ álláspontját 3 éves kortól biztosítja a város az óvodai ellátást

illetékes alpolgármester

terhére értelemszerűen

Kérelmezők 100%-a

területileg illetékes alpolgármester

folyamatos

létszám függvényében változó. Fajlagos mutatószám: 450 000 Ft/fő/év

Általános alapelvek:  A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése, biztosítása a város közoktatási intézményeiben.  Az esetleges szegregációs és szelekciós gyakorlatok kiszűrése.  Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.  Az oktatási-nevelési folyamatokban támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet.  A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.

Egészségügy ssz. 1.

2.

feladat Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása pályázati források felhasználásával Óvodai, iskolai szűrővizsgálatok zökkenőmentés biztosítása

indikátor

felelős

határidő

forrásigény

100%

polgármester

értelemszerűen

pályázati forrás keretösszegéből

100%

polgármester

folyamatos

többletköltséget nem igényel

Foglalkoztatás ssz.

feladat 1.

2.

Folyamatos együttműködés a Megyei Munkaügyi Központtal: munkaerő képzés összehangolása a kereslettel felvilágosítás szervezése: Munkahelyteremtő beruházások, vállalkozások segítése, támogatása :

indikátor

felelős

határidő

forrásigény

alpolgármester

folyamatos

-

32

3.

4.

pályázatírási segítségadás , váll. fejlesztési alap lehetőségének áttekintése A munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszakerülésének elősegítése, közfoglalkoztatás fenntartása, kibővítése Védőmunkahelyek megvalósítási lehetőségének támogatása

jegyző polgármester

folyamatos

jegyző

folyamatos

Önkormányzati önerő biztosítása

polgármester

folyamatos

-

-

Szociális helyzet ssz.

feladat 1.

2. 3.

indikátor

A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése: segélyezési rendszerről, munkaügyi központok tájékoztató napjairól, civil szervezeti, egyházi támogató programokról Az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítása Prevenciós programok biztosítása

felelős

határidő

forrásigény

polgármester

folyamatos

-

jegyző

folyamatos

polgármester

folyamatos

-

Közművelődés ssz.

feladat 1.

2.

3.

Az esélyegyenlőség szemléletét segítő, előítéletes gondolkodást visszszorító városi kulturális programok/ részprogramok megvalósításának támogatása, ösztönzése (pl. kisebbségi napok) A város polgárai számára ismertető anyagok, tájékoztatók kiadása a helyi média bevonásával (kábel TV, újság, honlapok, intézményi tájékoztatók) A hátrányos helyzetű csoportok közművelődési lehetőségének növelése (térítésmentes rendezvény, vagy jegy biztosítása)

indikátor

felelős

határidő

forrásigény

területileg illetékes alpolgármester

folyamatos

többlet forrásigény nélkül

havi rendszerességel

területileg illetékes alpolgármester

folyamatos

többlet forrásigény nélkül

100 000 Ft/év

területileg illetékes alpolgármester

folyamatos

100 000 Ft/év

33

14. Bűnmegelőzés és áldozatvédelem Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete, valamint Bugac, Bugacpusztaháza, Fülöpjakab, Gátér, Jászszentlászló, Kunszállás, Móricgát, Pálmonostora, Tiszaalpár, Petőfiszállás, községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, 2003. május 29.-i Társulási megállapodás aláírásával létrehozták a Kiskun Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulást, kiskunfélegyházi székhellyel. A Társulás eredményesen pályázott 2003. decemberében az Országos Bűnmegelőzési Központ által 2003/III. 2. témakörben kiírt pályázaton Kiskun Bűnmegelőzési és Közbiztonsági koncepció megvalósítása; technikai jelző- riasztórendszer kialakítása tárgyában. A Társulás a hosszú távú bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciójában fő bűnmegelőzési feladatként, a Tanyavédelmi program végrehajtását tűzte ki célul. A Társulás Önkormányzatai Kiskunfélegyháza közelében helyezkednek el, un. statisztikai kistérséget alkotva. A térség kb 85-90.000 hektáron terül el lakosainak száma kb. 52.000. A lakosok 60% -a tanyavilágban él, kiszolgáltatottságuk az infrastruktúra elmaradottsága miatt egyre problémásabb. A Bűnmegelőzési és Közbiztonsági koncepció keretei között megvalósult feladatok: 1./ 2003. szeptember 10. – én megalakult a Bűnmegelőzési Kerek-asztal, azzal a céllal, hogy a térség intézményei, civil szervezetek, egyházak, vállalkozások szerepvállalása erősödjön a bűnmegelőzésben. 2./ 2003. október 30.–án a Kiskunfélegyházán működő különböző hatóságok, így különösen a Rendőrség, Közterület-felügyelet, Polgárőrség, Mezőőri szolgálat, Városi Tűzoltóság, valamint biztonságtechnikai vállalkozások létrehozták a közbiztonság javítására, a közrendközbiztonság megőrzésére a Kiskunfélegyházi Városi Rendészetet. 3./ A mozgáskorlátozottak közlekedésének az elősegítésére megvalósult a közintézmények, középületek akadálytalan megközelítésének a lehetősége. Ugyancsak az útkereszteződésekben a járdáról történő le-és felhajtás akadálymentesítése. A gyengén látók és vakok számára a közlekedési lámpával ellátott csomópontokban hangjelző berendezés segíti ill. jelzi az úttesten történő biztonságos átkelést. 4./ 2005. március 17.-én megalakult a KISKUN Polgárőr Társulás Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás, Bugac és Fülöpjakab polgárőr egyesületeinek közös akaratával. A társulás alapvető célja a közrend-közbiztonság védelme érdekében a közös feladatellátás, szakmai továbbképzés, információ és tapasztalat csere. Sajnos Kunszállás község polgárőrsége nem csatlakozott a társuláshoz, Jászszentlászló nem rendelkezik önálló polgárőrséggel, de ez nem zárja ki, hogy a területüket érintő bűnügyi, közbiztonsági helyzetről ne kapjanak információt.. 5./ A médiákkal jó kapcsolat alakult ki. Minden olyan témában fogadóképesek, melyek a lakosság biztonság érzetét befolyásolják. Tájékoztatót adnak le a tulajdon ellen irányuló cselekmények megelőzéséről, baleset megelőzésről és a közlekedési helyzet értékeléséről, valamint a közlekedési morál alakulásáról. 6./ A Társulás a BMK Kuratóriumának 32/2003 számú határozata alapján nyert 1.000.000 Ft támogatási összegen (pályázati szám 2003/III.-11. ), valamint a vállalt önrészen, a 250.600 Ft-

34

on a Pannon GSM mobilszolgáltatótól 127 db telefonkészüléket vásárolt. Későbbi pályázatokon beszerzésre került további 20 db C130 Samsung telefonkészülék, majd további 15 db új SAMSUNG C300-as típusú, kártyás telefon is. A megvásárolt és a tanyákhoz kihelyezésre került mobil telefonok összekapcsolásával próbált segíteni a külterületen élőknek. A Társulás Önkormányzatai a telefonok szétosztását lakosságarányhoz igazították. A személyek kiválasztása az illetékes önkormányzatok feladata volt. Szempont volt a kiválasztásnál, hogy az illető ismert és elismert legyen az adományozók, valamint a hozzá tartozó tanyán élők körében is. Egy kihelyezett „telefonoshoz” beláthatóságtól függően 8-10 tanya tartozott. Feladatuk ezen kívül a közvetlen környezetükön kívül észlelt problémák jelentése is. A kijelölt személyeket a helyi önkormányzatok, illetve a rendőrség képviselői készítették fel, hogy mely esetekben kit tájékoztassanak. A kihelyezett telefonok hívás korlátozottak. Bárki hívhatja őket, ők viszont csak a készülékbe programozott számokat hívhatják. Valamennyi készülék hívhatja a körzetéhez tartozó rendőrséget, mentőket, tűzoltókat. Az összes készülék hívhatja a kiskunfélegyházi alkalmazásban lévő tanyavédelmi koordinátort. A készülékekbe beprogramozásra került még öt név és szám, amelyeket az illetékes önkormányzatok határoztak meg. A telefonok üzemeltetése a Kiskun Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulás feladata volt. A Kiskun Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulás a pályázat megvalósításával jelentős lépést tett a tanyán élő emberek biztonságérzetének javításáért. Sokkal gyorsabbá vált a lakott területtől távol élők elérhetősége, gondjaik, problémáik megoldásának lehetősége. 7./ Tanyavédelmi Program: A 2003. évben elindított Tanyavédelmi Program biztosította a térséghez tartozó, megközelítőleg 2165 tanyában élő 5000 fő bűnmegelőzési tevékenységbe történő bevonását. A kapcsolattartás elsősorban a tanyavédelmi koordinátoron keresztül történt, de bevonásra került a mezőőri szolgálat, a polgárőrség, a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat, a rendőrség, a háziorvosi szolgálat is. A tanyavédelmi koordinátor feladatának ellátása során az adott területen helyismerettel rendelkező személlyel együttműködve tartotta a kapcsolatot az állampolgárokkal. A tanyavédelmi koordinátori feladatokat 2003-2009. év között Dékány Ferenc nyá. r.zls. látta el. 2009 februárjában a Kiskun Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulás tagönkormányzatai döntöttek arról, hogy a Társulást a jövőben nem kívánják működtetni, üzemeltetni, ezért a tevékenységének szüneteltetése mellett döntöttek. A résztvevő önkormányzatok többsége a Társulás feladatait a saját településükön működő tanyagondnoki, polgárőri, egyéb rendvédelmi szervek megerősítésével kívánták a jövőben elérni. A Társulás azóta nem végez tevékenységet. Kiskunfélegyházán a bűnmegelőzési tevékenységhez kapcsolódó feladatokat lát el az Áldozatvédelmi Iroda is. Azoknak az állampolgároknak nyújt segítséget, akik önmaguk is tenni akarnak saját védelmük érdekében, szeretnék megelőzni, hogy a családjukon belüli erőszak tragikus kimenetelű legyen, illetve információt szeretnének kapni az ifjúságvédelemmel, kábítószerekkel kapcsolatos kérdéseikre. Legfontosabb önkormányzati célok a bűnmegelőzés területén:  1 db térfigyelő kamera elhelyezése.  Támogatni és ösztönözni olyan városi, intézményi és civil programok szervezését, melyek prevenciós jellegüknél fogva csökkentik a bűnözésre hajlamos csoportok számát.

35

 Segíteni a polgárőr egyesületet abban, hogy (önállóságuk megtartása mellett) széleskörű együttműködést alakítsanak ki a lakossággal, ezzel segítve a rendőrség munkáját, és kialakítva az egyén felelősségérzetét saját biztonságáért.  Ösztönözni kell a bűnmegelőzés területének valamennyi résztvevőjét abban, hogy a pályázati programok megvalósításánál törekedjenek a széleskörű együttműködésre. Legfontosabb önkormányzati feladatok a fenti célok elérése érdekében: 

A bűnmegelőzés fontosságára való figyelem felhívás, közvetlen módon és a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül.



Bűnözési szempontból állapot-felmérést kell végezni a külterületeken, és a bűnmegelőzés érdekében meg kell határozni a szükséges tennivalókat.



Lehetővé kell tenni a polgárőr járőrök elérhetőségét a bűncselekményt észlelő polgárok által (adott területen működő polgárőrség telefonszámának közlése a lakossággal). A rendőrség adatait a városi bűnözés jellemzőiről, azok változásairól a polgárőrségek tudomására kell hozni, hogy járőr és egyéb tevékenységüket ehhez igazítsák.

 A lakosság közbiztonsága, valamint a nyugodt és kulturált életkörülmények – ide értve a hangoskodást, rongálást, graffitizést - biztosítása érdekében bővíteni kell a közreműködő szervezetek körét. A Közterület-Felügyelet, a Mezei Őrszolgálat lakossági kapcsolatait hasznosítsa a bűnmegelőzés érdekében. A szabálytalankodókkal szemben lépjenek fel határozottan, a város nyugalma érdekében.  A rendőrség bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenységét segítheti a járőri szolgálat fokozása, a lakossággal való bizalmon alapuló, közvetlen kapcsolat. 

A bűnmegelőzés valamennyi résztvevője fordítson figyelmet a pályázati lehetőségek kihasználására, pályázatok során kihasználható ötletek kidolgozására.

Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési- és áldozatvédelmi tevékenysége: Gyermek-és ifjúságvédelem: 2011. évben tovább folyt a rendőrség biztonságra nevelő – D.A.D.A. – iskolai programjának oktatása. A középiskolás korosztályt érintő „ELLEN-SZER” program kiterjesztése is feladat volt, melyet új oktatók bevonásával hajtottak végre. Időskorúak védelme: Az időskorúak védelmében az áldozattá válás megelőzése előadássorozatokat indítottak a helyi nyugdíjas csoportokban.

érdekében

Folyamatosan figyelemmel kísérték az időskorú személyeket érintő bűncselekmények alakulását, kiemelt figyelmet fordítottak a veszélyeztetett csoportra – különösen média megjelenéssel. 

Áldozatvédelem: A fokozottan veszélyeztetett gyermek- és időskorúak körében végzett felvilágosító

36

munkát folytatták.  A rendőrség tudomására jutott azon bűncselekmények esetében, ahol az áldozatsegítés lehetősége felmerült, különös gondot fordítottak az egyéni körülményeknek megfelelő tájékoztatásra, melynek révén az áldozat a jogait a számára a legmegfelelőbben tudja érvényesítni a hatóságoknál.  Az áldozatvédelmi referens folyamatosan figyelemmel kísérte az illetékességi területén előforduló jellemző áldozati magatartásokat, a bűncselekmények létrejöttét elősegítő okokat, körülményeket. Fontos, hogy a bűncselekmények sajátosságai, a megelőzési lehetőségek kellő nyilvánosságot kapjanak. 

Vagyonvédelem: Kapcsolattartás a legálisan működő vagyonvédelmi vállalkozásokkal, polgárőr csoportokkal, az önkormányzatokkal közös programok létrehozása, lakosság önvédelmi képességének növelése. Kisebbségekkel való együttműködés: Továbbra is erősíteni kell az illetékességi területen lévő roma szervezetekkel kialakított kapcsolatokat, az együttműködés során alkalmazva a párbeszédre törekvés, a konfliktuskezelés lehetséges speciális megoldásait.





Médiatevékenység: Folyamatos felvilágosító munkát folytatnak annak érdekében, hogy az állampolgárok megismerjék az általuk racionálisan kiválasztott alternatív prevenciós eszköztárat, mellyel megvédhetik saját és mások személyét és vagyonát. Rendszeresen megismertetik az új elkövetési módszereket és az azok elleni hatékony védekezési lehetőségeket. Az eddig elért eredmények megtartásával a médiában továbbra is meg kell jeleníteni a kapitányság bűnmegelőzési eredményeit.

15. Ifjúságpolitika és drogprevenció Ifjúságpolitikai célok: Oktatás, képzés: -

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küszködő fiatalok esélyegyenlőtlenségének megszüntetése vagy legalábbis csökkentése.

-

Nemcsak a diákok, hanem a velük foglalkozó tanárok, szakemberek folyamatos képzésére is szükség van.

-

Családi életre nevelés (osztályfőnöki óra keretében)

-

Fokozottabb figyelmet kell szentelni a csellengő gyermekekre, a gyermekbűnözés visszaszorítása érdekében.

37

- A gyermekek elleni erőszak elkerülése a gyermekek erőszakmentes életének biztosítása. - A szabadidő-szervezésben az egészséget támogató programok ösztönzése, a szabadidő színtereinek biztosítása, ellenőrzése az ifjúság testi-lelki egészségvédelme szempontjából, valamint a gyermek- és oktatási intézmények érdekeltségének megteremtése a szabadidő-szervezés egészséges modelljeinek közvetítésében. - Kábítószerügyi működtetése.

Egyeztető

Fórum

munkájának

felélesztése,

és

jelzőrendszer

- A fiatalok megváltozott igényeinek folyamatos figyelemmel követése, illetve a szolgáltatásoknak, a megváltozott igényekhez történő igazítása.

Érdekérvényesítés, érdekképviselet:  Fontos annak kimondása és vállalása, hogy a megfogalmazott célok és feladatok, a részvétel formái minden fiatalra vonatkoznak etnikai, faji, szociális és kulturális különbségtétel nélkül.  Az ezen a területen dolgozó szervezetek, intézmények közötti hatékony és naprakész információ-áramlás kialakítása.  Az oktatási intézményekben a pályaválasztási tanácsadó rendszer hatékonyabbá tétele (a Munkaügyi Központ és a Kamarák bevonásával).

Célokból adódó feladatok: Oktatás, képzés:  Párbeszédet kell kezdeni a korosztállyal, illetve az érintett szervezetekkel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küszködő fiatalok esélyegyenlőtlensége megszüntetésének vagy csökkentésének lehetséges formáiról. Az oktatási és nevelési programokba szükségesé vált beintegrálni erőszakmentes konfliktuskezelő technikákat.  Felzárkóztató programok indítása a rászoruló gyermekek számára, az Arany János Program segítségével.  Fontos a családi életre nevelés, és a diákközösségek vezetőképző programjainak támogatása. Egészségügyi, szociális és mentálhigiénés ellátás:  Ösztönözni, támogatni kell a szabadidő eltöltési lehetőségek kínálatában a közösségfejlesztő programokat.

38

 Szélesíteni kell az ifjúságvédelmi, gyermekjóléti jelzőrendszert.  Gondoskodni kell a családon kívül élő, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek és fiatalok biztonságos életre történő neveléséről.  Erősíteni kell a nevelő, felvilágosító tevékenységeket, ezen belül a veszélyeztetett célcsoportok felnőtt tagjainak intenzív felvilágosítást kell adni.  A nevelési-oktatási intézmények, szociális, vagy egyéb szolgáltatást nyújtók számára módszertani leveleket, ajánlásokat, szakmai útmutatókat kell készíteni, és széles körben terjeszteni kell a szülőknek szóló tájékoztatókat annak érdekében, hogy a gyermek és szülő közötti konfliktushelyzetek erőszakmentes feldolgozásához ismeretek szerezhessenek.  Gondoskodni kell az iskolai prevenciós programok hatékonyságvizsgálatáról, ezen programok továbbfejlesztéséről. Ifjúsági kezdeményezések, szabadidő, kultúra, sport:  Biztosítani kell a városi oktatási intézményekkel együttműködve azt a lehetőséget, hogy minden intézmény sportpályája és szabadidő-eltöltésre alkalmas területe nyitott legyen oktatási és tanítási időn kívül is.  Folyamatosan fel kell mérni a játszóterek állapotát megakadályozva a helyzet további romlását, és fel kell kutatni, hogyan lehet külső forrásokat (pályázatok, a lakóközösség önkéntes munkája) bevonni a helyzet javítására.  Ösztönözni kell minden olyan programot, pedagógiai és más szakmai tevékenységet, amely a gyermekekben és a fiatalokban tudatosítja a környezeti, a természeti értékek és a kulturális örökség tiszteletét és megbecsülését.  Támogatni kell az ifjúsági és ifjúsági célú szervezetek működését, az ifjúsági közélet erősödését (újság, helyi rádió, internetes közösség).  Támogatni kell a helyi akciótervek megvalósítást (gördeszka pálya, bicikliút, krosszosok, motorosok stb.) Drogprevenció A drogok elterjedése, használata és mindezek következménye országunk komoly problémájává vált. A kábítószert használók átlagéletkora egyre alacsonyabb, nőtt a nők száma, valamint a súlyos függősséget okozó szerekkel való kapcsolatba kerülés. A drogok nemcsak az egészségre, de a családra, a közösségre, és ezek által az egész társadalomra is veszélyt jelentenek. A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készült el a nemzeti stratégiai program, melyet az Országgyűlés 2000. december 5-én elfogadott. A "Nemzeti stratégia a kábítószer probléma visszaszorítására" című anyag kijelöli a fő irányvonalakat a különböző szinteken, valamint megoldási javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg. 39

A kormányzati program végrehajtása, a célok elérése a társadalom egészének támogatását és közreműködését feltételezi, különös tekintettel a helyi társadalom részvételére. A Nemzeti Stratégia fő céljai közül a helyi közösségek szintjén előnyt élvez az együttműködés és a prevenció, a célokon belül pedig a rövidtávú célok kitűzése a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően. A prevenció célja és cselekvési terve Hosszú távú célok  Vonzóvá tenni a drogmentes, egészséges életmódot.  Az iskolákban drogkoordinációs csoportot kialakítani, melynek tagjai az iskolai drogkoordinátor, mentálhigiénikus, kortárssegítők, diákönkormányzat, iskolapszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező.  Iskolai egészségstratégia kialakítása. Középtávú célok  Minden oktatási és nevelési intézmény lefedése drogprevenciós programokkal.  Iskolai drogkoordinátorok kinevezése, képzése, munkájuk támogatása.  Az iskolaorvosok, védőnők, iskolában dolgozó nem tanár szakemberek, helyi ifjúságsegítők, drogszakemberek prevenciós munkájához magas szintű szakmai és kielégítő anyagi feltételek biztosítása. Rövidtávú célok       

Meglévő szakanyag-bázisok fejlesztése (pl. könyvtár, médiatár). Az oktatási intézmények drogmegelőzési tevékenységének ösztönzése. Képzések, továbbképzések szervezése a pedagógusoknak. Drogellenes rendezvények. Önkéntes segítői rendszerek támogatása. Egyházak közösségi munkájának motiválása. Ifjúsági szervezetek, szolgálatok drogellenes tevékenységének ösztönzése.

16. A Települési Esélyegyenlőségi Program forrásigénye és megvalósulásának ütemezése Az Esélyegyenlőségi program olyan koncepciókra, programokra és tervekre épül, melyeket Kiskunfélegyháza Város már korábban jóváhagyott, a város mindenkori Gazdasági Munkaprogramja is előirányoz az egyes területeket érintő pénzügyi ütemezést. A finanszírozás fontos pillére a város mindenkori költségvetése, amely tartalmazza azokat a célfeladat előirányzatokat, amelyek felett egy-egy állandó bizottság rendelkezik. A bizottságok biztosítják azt, hogy ezek a pénzeszközök a szakmailag legindokoltabb célok megvalósulását szolgálják az egyes szakterületeken. Az önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségei következtében kiemelt figyelmet kell fordítani a pályázati forrásokra.

40

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata vállalja, hogy a programban megfogalmazott célok és a hozzárendelt feladatok megvalósítása érdekében figyelemmel kíséri az adódó forrásfeltárási és egyéb lehetőségeket. Ezek, valamint a szükséges a gazdasági szereplők, civil szervezetek, az egyház és a lakosság aktív közreműködése segítségével céljait fokozatosan és folyamatosan megvalósítja. A Polgármesteri Hivatal ügyintézései alkalmával biztosítja az esélyegyenlőségi kritériumokat a KET-ben megfogalmazottaknak megfelelően: minden lakos számára átláthatóvá, nyitottá váljék, az ügyeket gyorsan, segítőkészen, objektíven, felesleges bürokrácia nélkül oldja meg. Kiemelt figyelmet szentel a közszolgáltatások teljes körű elérhetőségére, ezzel segítve a lakosság egyes jogainak megfelelő érvényesülését. Az Esélyegyenlőségi Program végrehajtását 2 évente felülvizsgálja, ennek eredményeként az aktuális helyzethez és lehetőségekhez igazítja. Jelen programból következő feladattervek elkészítése, a feladatok konkrét megvalósítása, felelősökre, határidőkre való lebontása az intézményi esélyegyenlőségi terv elkészítésével együtt, az érintett intézmények feladata. Kiskunfélegyháza, 2011. december 22. Kapus Krisztián polgármester

41

1. számú melléklet Jellemző települési adatok 1. Demográfia Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 2005-2010 (- / +)

31230 843 886 2486 1403 -663

2. Népességvándorlás Mennyire jellemzők az alábbi típusú bevándorlások a településen? Kérem jellemezze a települési helyzetet (1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző) Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről

3 2 1 1 1 1 2

Mennyire jellemzők az alábbi típusú elvándorlások a településről? Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

2 3 2 2 3 4 4

3. Szociális helyzet a településen Munkanélküliek száma a településen Ebből álláskeresési járadékban részesül Rendszeres szociális segélyben részesül Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma Ebből

Összesen 1413 420 163 1729

Azon gyermekek száma, akik halmozottan hátrányosak

22

42

4. Közszolgáltatások elérhetősége A település népessége jellemzően hol tudja elérni az alábbi közszolgáltatásokat? Amennyiben az adott szolgáltatást nem helyben, hanem más településen veszi igénybe a lakosság, tüntesse fel a település nevét (akár többet is) és a távolságot (km) az érintett cellában! A megfelelő rubrikába tegyen X-et (illetve nevezze meg a település(eke)t, amennyiben szükséges) Más településen, A szolgáltatás Helyben Közszolgáltatások éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés

X

Plusz Gátér, (10 km ) Petőfiszállás (11 km) Gátér Gátér

Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Plusz kistérségi Nevelési tanácsadás X megállapodás alapján Plusz kistérségi Logopédiai ellátás X megállapodás alapján Továbbtanulási, pályaválasztási X tanácsadás Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X

X

43

5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településén igénybe vehető közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhető! A megfelelő rubriká(k)ba tegyen X-et, a helyben ellátatlan feladatok rubrikáit hagyja üresen. A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett Önkormányzat formában non saját profit, civil, fenntartású egyházi intézménye szervezet, vagy Intézményvagy gazdasági gazdasági fenntartó Többcélú Megyei Közszolgáltatások társasága társaság társulás Társulás önkormányzat Egyéb Óvodai nevelés X X X Általános iskolai oktatás X X X Alapfokú művészetoktatás X X Gyógypedagógiai tanácsadás X X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X X Logopédiai ellátás X X Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X 44

Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

X

X X

X

45

6. Óvodáztatás Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

11 966 956 61 ------------40

7. Általános iskola Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tantermek,oktatási helyiségek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma(181 fő) és Hátrányos helyzetű ált.isk.tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

8 154 91 2348 5 163

-----

798

242 218 -----------

46

8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma Összesen:

ebből

ebből

Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben más településre eljáró

3304 956 889 ------

24 63 59 -----

települések nevei: -------

------

ebből

ebből

Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró települések nevei: Gátér

--------

Gátér

-----

ebből

Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró ebből

ebből

Halmozottan hátrányos helyzetű:

települések nevei:

47

9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek

ebből ebből ebből

ebből ebből

ebből

ebből

Halmozotta Összesen n hátrányos : helyzetű: A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár 889 59 más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró 41 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró 48 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)

48

10. A település szakember-ellátottsága A megfelelő rubrikába tegyen X-et Az előírt képesítés feltételeket a személyzet Feladatok hiánytalanul Teljesít Nem i teljesíti X Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás

Hiányok megnevezése

Kistérségi feladatellátáshoz hozzávetőlegesen 3-4 fő pedagógus

X X X X X -

-

-