es torvenytisztelet minden teren es minden aron val6

. .

1.

'

$

. HONVEDHADEROINK MEGORZESE, FELFOKOzASA I AZ ALKOTMANYOS J09REND, HELYREALLITAsA

Az id5k rendkivillisege adva van magaban az uj vilag­ habortiban, melynek kimenetele - mint minden haborue - bizonytalarL Az orszagunkat fenyegetO ren.dkiviili ve­ szedelmek azonban nem csak a hAboI:uban val6 resztve­ tiinkkel s a haborii vegeredmenyenek bizonytalansagaban jelentke~ek, .hanem olyan szomoru tiinetekben is, me~ lyek arra vaUanak, hogy ailJaimunk es tarsadalmunk belso eresztekei az ut6bbi idOben vesztjosl6an meglazultak. A bels5, hom-las tiinetei e"6pen olyan id5pontban mu­ tatkoznak, mikor a keleti hadszinteren harco16 honvedse­ regeinket egesz honved5 er5nkre rendkivO-l sulyosan ne­ hezedo csapas erte. Egyszerre kell 8zembeneznie e nemzet­ nek nagy kiilso veszedelmekkel es bellso bajokkal.A ha­ born uj fordulatai csak meg jobban megerleltek ,aIDa re­ '. gebbi meggy5zodestinket, hogy nemzetiinknek a- mar-mar Magyarorszag letet fenyeget5 veszedelmek kozepette mind politikajaban, mind 1}aderejenek felhasznalasabail, niielobb a szigorUan ertelmezett puszta onvedeDemre kel'1ene beren­ dezkednie. Ennek az onvedelernnek harom fofeltetelet~ il­ let51eg eszkozet szeretnenk itt hangsulyozni Fomelt6silgod magas szine el5tt. Egyik: honved5 er'onknek jo katonai szenem.oon es legalabb mai aIlagAban va16 meg5rzese, te­ hat keleti haderonknek a legelsfS adand6 alkalommal val6 hazahozatala, ifiet51eg visszavonasa a Karpatok gerincere. A ffiasik: eppen sulyos vesztesegeirik folytan elengedhetet­ lenne vaIt .vegs5kig fokozand6 fegyverkezestink gyors megva16sitasa. A harmadik: a meglazult alkotmanyos jog­ rend es tOrvenytisztelet minden teren es minden aron val6 stirgos he'1yre~llitasa...A harom szorosan osszetartozik: , honved5 eronk megorzese a nemzeti onvedelem celjaira es felfpkozasa mar onmagabanis gyengiti a felforgatas szel­ lemet es lecsOkkenti annak mereszseget; az alkotmanyos jogrend es, torvenytisztelet helyreallitasa pedig nagyban emelne ,egesz honve
'­

'..

,,'rQJZziak" s egyeb tOrvenyteten kilengesek nyO'lJUin ta:madt: ta-rsadalmi es nemzetisegi bizonytalansag es feszilltseg a Bacskaban. Masik.: a zsid6kerdesnek a ket zid6tOrv'enyen es a honveaelmi torv~nyeken messze tulmeno, val6jtiban e' torvenyek intenci6ival is osszeegyeztethetetlen kezelese s· ennek soran gyakrani$tentel!en es embertelen m6dszerek aZk~lmazasa a vegrehajtasban. U gy erezzUk, a magyar nemzet legszentebb hagyomanyainak, alkotmanyunlk alap-­ veto e1veinek, :CI: magyarsag keresztehy es emberseg.es szel­ lemehek, allamunk szentistvani eszIIu~jenek, mondhatnank. a magyar tortenelmi lelkiismeretnek neveben ken sz6t emelniink e kerdeseD.tbenFomelt6saged elott. \

II. A BACSl{AI TOSZFESZEK ELOLTASA

Kallay Miklos miniszterelnok ur meg a mult nyaron kepviselohazi es felsPhazi interpellaci6kra adott valaszai-· ban a legil~etekesebb helyr61elisnierte, hogyaz 1942-ik 'ev januarjanak folyaman a zsablyai, 'ijteli jarasokban es Uj­ videken'- bizonyos karhatalmi razziak soran sok a,rtatlan ember pusztullt el s fnregigerle, hogy a bilnosok a magyar' ­

torvenyek szerint megkapjak bilntetesilket. (Nem szeretnenk ez iigyb.eti a puszta megtorlasra tenni a hangsw.yt. Noha· nYilvanvalo, hogy a legtermeszetesebb kiindulopontjaa bacskai dolgok rendezesenek megis csak a torvenyes megtorLas. volna. De ennel is nagyobb j:elento­ seget tuhijdonit~akJa j6vatetelnek, azaz a biinosen iitott sebek gyogyitasanak, amegsebzett I:elkek·megengesztele­ senek es a nernzetisegi ~e es alkotmanyos jogrend tel­ jeses hiAnytalan helyreallitasfmaik .aDeIvideken.. A biin0s5k .megbiintetesen tul; melynek elmaradasa-· ban vegzetes veszedelmet Iatunk, mind e j'ovateteli felada:­ tokat. tobb koriilmeny teszi sz.emtinkben rendkiviil fon-· tossa 'es egyre siirget{>Qbe. A -mi. allamuhk 5nmaganak i~, de nemzetiink jo le~iismereten:ek is tartozik az.zal, hogy minden yonatkozasban igyekezzek kikoszQrUlniezt a 86-· lyos erkolcsi csorbat. Es perlig a maga szabad -kezdemenye-· zeseb5~,. idejeben. De kifele val6 tekintelyiink is megkove-· teli ,ezt, hiszen nyilvanvalo, ellensegeink megsokszorozva' es eltorzitva fQgj-ak el'leniink kihaszncilni, barmi nemzet-· kozi fotum, vagy beket targyalo kongresszus elott, a rna··, gyar reszr51 elkovetett hibakat. Am jozanul szamolnunk: kell a· htibaru alyan jardulataval is, melynek saran (t ma­ 1

602

,.

gyew ural om a DcHvideken ujb6l vedekezesr~ szoruL S:

,akkor az ottani magyarsag,elsOsorban a hatarra frissen Ie­

lelepitett bukovinai szekelyek es vitezek, iszonyu arlit ji­ zethetik meg annak a mulasztasnak, hogy a magyar allam-·

hatalom es tarsadalom idejeben nem belyegezte - tOr­

v.enyes m~gtorlassaI, j6vatetellel es az alkotmanyos. jog­

rend hhlnytalan helyreallitasava'l - ezeket a tOrveny­

tipr6 embertelen kilengeseket am, amik v,aI6ban: egyesek,

nehany elyetemiilt ember maganakci6java. Ezt a va,16sag­

,nak megfelelo megviligitasat :a dolognak az egesz vilag

megertene,' nemcsak a b.arat. hanem a becsiiletes ellenfel

is. Csakhogy ennek a' villignak format es ny,Omatekot kell

adnunk. ha azt akarjuk, hogy ne a magyar nemzet fejere

szaLljon az odium es bunh5des, egyesek bfincselekmenyei­ ert.

De igen fontO$magyar erdek az is, hogy a kozelgo

vaIsagos idak~en ne ellensegesen allj:anaik egymassalszem­

ben olyan nepek, melyek va16jaban nem gyiilolik egyrnast.

s5t Ielkiik melyen el ,az a megerzes, hogy egymasmellett'

volna, helyiik az uj Kozep-Europa szerves f€'h~pitesenek

nagy mj1nkajaban.

Tudataban vagyunk annakl hogy ebben az iigyben a

'teljes erkolcsi es anyagi j6vaterel lehetetlen. Hiszen a ha­

lottakat fel nem tfunaszthatjuk, az arva gyermeknek Hem

adhatjuk vissza apjat, ,anyjat s az elpusztitott egziszten­

ciakat sem allithatjuk hianytalanul vissza. Megis sokat te'

het a magyar allam. de a magyar tarsadalom is a lelkek

megengesztelesere, a sebek, fo1eg lelki sebek gyogyitasa,

a szenvedesek enyhitese teren.

I

Mindenekelatt soklat tehet allamunk a hagyomanyosanemberseges es torvenytisztelo magyar nemzetisegi po­ 1itika szellemenek helyreallitasaval es gyakorlati ervenye­ sitesevel. Gondoskodjek :a kormanyzat es a kozigazgatas arr61, hogy vissz,atert mas nyelv(i honfitarsaink itthon erezzek magukat 'a magyar haza tiizhelyenel, megtalaljak itt teljes jogbiztonsagukat, allampolgari es nemzetisegi jogaikat, iazok tiszteletbentartasat, nyugodt m.egelhetesu­ ket, ooldogulasukat. Termeszetes, hogy egy ilyen a mul­ tenal is nagyobb vonalu es nagylelkiibb nemzeti~gi po-, litika sem mehet odaig, hogy rovasara szolgilljon a magyar illam es tarsadalom kiil.sO biztonsaganak es belsa fegyel­ menek. Mi is szigorU megtor1ast kivanunk az allam' ellen Osszeeskiivok, lazad6k es rendbont6k ellen. De ez a meg­ torlcis is csak a magyarsag szeUeme es '(l magyar tOrveny \. \

60$

a

erteZme es parancsa szerint tortenjek., bii:nos~gyenek e~en. 'A· kolDektiv felelos~eg eZvevel esa koltektiv ,meg·· torlas gyakorlataval a magyar nemzet sem' most, sem a jo­ v6ben sohase,1!l- uzonosithatja mngat. Masf.elol pedig 'a meg­ torlas 'alkahnazasanal a felsobbrendii politikai ertelernnek es .a .felsobb ,illami erdeknek is. ervenyesiilnie \: kellene. Ezeknek a szempontoknak merteket nyilvan nem iitik meg a JkozepiskoZas .serdiiletten diakfiUik 'es 'dicllkMlnyoikellen hozott tomeges es korukhoz merten. tulsagosan sulyos. iteletek. . A.. jovatetel elso lepese volna tehat Deak Ferenc, KcH­ lay Beni es Teleki. PaL nemzetiSegi szem1<~letenek es poli­ tikajanak maradektalan visszaaIlitasa a Delvideken. A masodik lepes: ·a megbolygatott jogrend teljes es hianytalan visszaaIlitasa. Bacskaban megitelesiink szerint az alkotmanyos jogrend legsUlyosabb hianyossaga: egyfelol a pdlgclri es kdtonai hatask6rok fJuiJig sz616tiszt6zatlansaga, illetoleg oss:rezavarodasa, meg a katonai kozigazgatas ide-· jebol, masfelol bizonyos katonai intezmenyeknek' -:- els6­ sorban az ugynevezett kemelharit6 osztalynak ~. rna mar idoszerutlenne va:l;t tuhneretezett hataSkore es tevekeny­ sege.. A polgari kozigazgatas immar masfel eve atvette a Delvidek iigyeinek vitelet a megszaIlas idej'eben beiktatott katonai kozigazgatast61, de a katonai ~ozigazgatas bizonyos csokevenyei maig fenn1n'Glradtak es a polgari kozigazgatas mar ecsokevenyek miatt sem villhatott igazan teljesse ezideig. NyiLvanva16, hogy ezek;a jelensegek nagyban fo-· kozzak a bacskai jogbizonytalansagot, melyet siirgosen meg kellene sztintetni. A· har1nXl,dik lepes volna: a szerb lakossa~ legsulyosabb nemzetisegi serelmeinek orvoslasa. Mostanaig ervenyben :mar~a.dtak e rendlkiviil exponalt teriileten a. regen lebontott katonai kozigazgatas egykori tenyezoinek, igy fok6pen az ujvideki volt vclrospartlincsnoknak, killonbozo' alkotmany­ elleneses torvenytelen, egy felsobbrendii nernzetisegi.· poli­ tikaval ossze nem egyeztetheto Tendelkeze~ei. Ilyenek: 1. A' Matica szerb irodalmi es kozmuvelodesi egye­ siil~tnek, melyet ·1825-hen Budan 'alapitottak s egyik tel­ jesit~enye, hogy lefordittatta szerb nyelvre a magyar remekir6kat PetofitOl Madachig, - bezaratasa, vagyona­ nakzar ala, yetele; 2. a.z ujvideki szerb tanimi konviktus bezaratil.sa; 3. a szerb· foldmivesek szovetkezetenek feloszlatasa;

4. az ujvidili gorogkeleti szerb piispokseg 200 ev 6ta: egyhuzamban birtokolt vagyonanak es javadalmainak zar ,ala vete1e; 5. a gorogkeleti szerb kolostorok zar ala vetele, a szer­ zetesek eliizese. Egyeb hason16 ertelmetlen es a nemzetisegi beker€ rombo16 hatasu tulkapasok felsorolasat most mellozv€, . hangsuiyoz.."li sreretnenk, mennyire komoly magyar erdek sz61 amellett, hogy ezek a reszben egyhazjogies magan-: jogi termeszetfi, reszben muve1odespolitikai hibakes t61.. . kapasok mielobb orvosoltassanak. Ha valahol, hat ezen a kenyes delvideki talajon kellene a magyar szellem es ha­ ,gyomany, a magyar allamszervezo es allamvezeto erzek felsobbseget megbizonyitani es ervenyesiteni. Ehhez azonban mulhatat'lanul sziikseges, hogy mindazok a koz-_ igazgaUisi kisebb-nagyobb tenyezok. akik nemiltik meg a Bcicska pacijikaleisahoz keno szellemi es erkollcsi mer­ teket, haladektalanul kicsereltessenek. S aItalabanez intez­ kedesek nyoman visszaterjen minden rendii es rangu., 'faj­ taju es· fe'lekezetii al1ampolgarunk lelkebeaz a tudat, hogy a magyar alla.Jn torvenye es gondoskodasa mindenkinek sz61 s meg a. mai meglazult erkolcsi eresztekii vilagban .is mindenkinek biztos vede1met nyujt. A szentistveini alapi­ rosu kereszteny miLgyar jogeiltamnak eppen ezekben az idokben keblene leginkeibb a kozepeur6pai zilrzavar hullti­ maib61 Arareithegykent kiTnagasodnia. N egyedik lepes volna a j6vatetel es helso kiengeszte­ lodes fel~: a bunosen elpusztitottak heitramaradt csaleid­ bagjainak a magyar torvenyek szerint va~6 erkolcsi es anyagi kcirtalaniteisa, melyet az ugy szomoru tomegjeCle­ genel es polgeirhciboriis tuneteinel fogva ketsegteleniil a magyar allamnak ken citvullallnila. A magyar tarsadalomnak azonhan ona1l6an is meg kellene .mozdulnia.. mintegy a magyar nep szivenek, hogy tul az allami j6vateteli kotelezettsegeken bizonyitsaa ma­ gyar lelek nemes emberszeretetet, mely nem var a torveny \ igazsagtevesere sem, hanem on kent , veillal reszt a lelkek megbekitesenek miivebol. Nem alamizsnaosztogatasra gon­ dolunk, hiszen az csak megsertene amugy is nagyon meg­ pr6balt szerb honfitarsainkat, hanem szerves es intezme­ nyes, lelekbol fakad6 segito munkara. foleg ozvegyek, ki­ fosztottak egzisztencialis felkarolasara, arvak neveltete­ sere. Megite'lesiink szerint e munka meginditasa es iranyi­ msa, lebonyolitasa elsosorban a ke.reszteny egyhcizak ve­ zetoire haruIna. ' ,

III. A

NeJJ;lkivanunk az emlekirat soran elvi fejtege~kbe bocsatkdzni a zsid6kerdesrol, csupan azt jegyezziik meg, hogy nemzetunknek eppenlegrrvagyarabb esl'egoszinteb­ ben. Zegbensosegesebben kereszteny elemei, szeUemenek;, erkolcsisegenek Zegjellegzetesebb kepviseloi tudtak es tud­ hattak magukat legkevesbbe 'alZonositani azokkal, az a:Lkot­ m.anyos :aHampolgari egyenjogii.sagot, a keresztenyseg ta­ nulstigait felretevo torvenyalkotdsokkal, az elsa es masodik . zsid6torvennyel, .az iij honvedelmi torvennyel,a honvedel­ mi novellcival esaz ii. n. fajvedelmi torvennyel, melyek az ut6bbi evek soran jogilag rendeztek hazankban a zsid6­ kerdest. Ezek rna m¢gis ervenyes torvenyek, bar. meg­ gyozodesiink szerint letrej5ttiikho?: nagyobb reszben jarult ~ hozza bizonyos vilagnezeti t&rneghiszteria es a szelsosegek 'nybmasa, mintsem nemzetiink szazadokon at hi.res politi­ kai belatasa. . , A vegrehajtAsnak azonban kiilonbozo m6djai es m6d­ szerei ad6dnak. Lehet ezeket a torvenyeket emberseges es keresztenyi lelkiilettel es inkcibb enyhito, mint sZigorit6 cel~attal vegrehajtani, de lehet a vegrehajtasban tiil· is licital~i. Kerni szeretnenk Fomelt6sagodat, hogy ebben az enyhito iranyban vesse latba minden ~ tek.int~lyet es ha­ talmat. A mi nemzetiink evezredes ittlete folyamannem egyszer megmutatta, hogy a lelketol idegen' torvenyek kegyetlt::nsegeit lelkebol lelkezett gyakorlattaJ meg tudja szeliditeni. A D6~a-Iazadas nyomaban hozott jobbagyelle­ nes torv€myek kegyetl.ensegeit, elsosorban 'Ia jobbagy rog­ hoz kotottseget, ilyen emberseges joggyakorlattal torte / meg .eloszor. Ebben a szellemben es ebben az -iranyban kellene a zsidot5rvenyek es honvooelmi. t6rvellyek zsido-: ellenes ilitezkedeseit is \a vegrehajtas saran embersege­ sebbe szeliditeni. De v.an 'a zsid6kerdesnek egy masik, meg sulyosabb jelensege es vonatkozasa is napjainkban. S ez: a magukon e .torvenyeken is tiillepo atrocitasok eleg gyakori jeZent­ kezese .a vegrehajtcisbart; reszben tiilbuzg6, reszben elvete­ miHt emberek, j6resit alarendelt kOzege~ onk'enyes~edese. embertelensege. Ha mar honvedelmiinkerejetmegrovidi­ tik ujabb tOrvenyeink aisid6k kikapcsol~ayal a fegyveres szo}.gcHatb61, legalabb a munka~zolgalattal ad6d6 megalaz­ tatasuk ne menjen tul / torvenyek esrendeletekam,ugy is - eleg szigorU merteken. N ehezen tudjuk elhinni, hogy a m..agyar kormany ne tudna. megtaMlni boles elorelcitassal' l

'-.

ZSID()nRD~S

egyjeZ5l azokJaJt a szemelyeket, mcisjelol azokat a m6dszere­ ket, melyek az iment vazplt emberseges v~grehajtas ira­ nyaban probalnak' egyeUJre levezetni hibds es kereszte­ nyietlen torvenyek tulZlasait. De meg nehezebb elkepzel­ niink, hogy 'a magyar kormanynak TIe volna eleg. ereje ahhoz, hogy a torvenyeken magukat tultevo alarendelt kozegek bestialis osztoneinek es. hajlamainak kormanyzati, . kozigazgatasi es igazsq,gsiolgaltatasi eszkozokkel lehetoleg. elebe viigjana1k, ha keU. azokat a magyar ~orveny kerlelhe­ tetlen erejevel elfojtsakes peld.cl8an megtorol3ak. A ke­ gyetlenkedo hajlamuaknak a k0zelet minden pozici6jab6'l v.aIo siirgos eltavolitasat es gonosztetteiknek befele es ki­ fele egyarant felreerthetetlen, kimeletlen megtorlcisat ker­ jiik Fome'lt6sagodt61 es a magyar kormanyt61. Ugy erez­ ziik, mind a delvideki iigyekben, mind alta1;aban a nemze­ tisegi kerdes hagyomanyos magyar kezelese tekinteteben, mind pedig 'a zsid6kerdes, konkretebben a zsid6torvenyek .es .a honvedelmi torvenyek zsido, vonatkozc1su szakaszainak vgrehajtasa teren elerkeztunk ahhoz az idoponthoz, a~ikor' a magyar nemzet. lelkiismeretenek megkell sz6ialnia es hangosan cilljt keLt kialtania mindazoknak, kik elrugasz­ kodv(l' nemzetilnk ha.gyomanyos hurncinus szellemet51 es 1.elsobbrendii hivatciscin.ak termeszetes/ elOirasait61. a mi' magyar viLagunkban eleddig ismeretlen 8zennyes szenve­ dely.ek utjara cscibitjak es sodorjak amugy, is igen -nehez helyzetben:MvD hazankat. Roviden: a zsid6}cerdesben a ~orvenyek magyar sz:e1~ lemii es emberseges, .k~reszteny lelkiiletu vegrehajtasat kerjuk es kivanjuk s ugyanakkor meg nagyobb nyomatek­ kal az e torvenyeken magukat tultevo, .alkotmanyellenes, torvenytipr6 kilengesek elfojtasat ,es a bunos5k es mod­ szereik stirg5s kikiiszoboleset a magyar kozeletb5'l. Tudataban vagyunk annak, hogy nemzetiink es aHa;.. munk europai ittl,etenek egyik legn~hezebb evebe fordult' 1943-ban. Ez a tudat mentse e foliratunkkal· torteno lepe­ stink szokatlansagat. ' Fogad~a Fome.lt6sagod legmelIyebb tiszteletiiclk nyil­ vanitasat. 1943. '11Uircius .20.

"",./.

'kK. elhozta baratj'anak, Cs. zasz16snak irasba 'foglalt elbe­ sze!eset aA;P3CQrar csapatok dopi kata§ztrOfftjarol:

...

.

,

Cs. elokelo jobboldali politikus fia, akit gyermekkora 6ta ismerek. Egyilttjartam vele 8 even keresztiil a Piarista gimna­ :l'llumba as az6ta is legjobb barataim koze tartozik. Ona1l6 gondol­ kozasu, feltetleniil megbizhat6 es }6idegzetii. 607

, I

Elbeszelese szerint a magyar .frontszakasz attorese i januar 12-en tor.tent meg. Eloz5leg Jany f6paranesnok'negy nappal a ta~ rqadas megindulasa elott a nftmetektOI a csapatok' visstavnM.,di kbte azzal az indokolassal, ho y a' vonalak till ritkak s e 1egestlimadas amugy sem tudnana z' tni. gy zaSz16alj orne eres frontszakaszt szokott tartani, itt, a aban ke,.. ~rom azonban egy z~sz16aljra 7 kilometer esett. Ez azt jelenti, hogy a piheneseket es felvaltas6kat figyele~be veve a frontnak 100 mG­ te~reesett koriilbeliil egy-egy magyar katoni. Mivel a magyar esapatok vedelemre vOltak 6erena~kedve snagyobb tamad6 had­ miiveleteket nem kezdemenyeztek, az oroszok a front egyes pont­ jair61 elvonhattak es mas pontjain osszpontosithattak nagyobb eroket. Az' orosz tamadast mar karaesony6ta alland6an vartAk a magyar, esapatok. Az aztan januar 12-en indult meg Cs. front­ , szakaszat6Veszakra., 0, mint tabori tiizer az ~1sO vonalbeli csapa­ toknal' teljesi1tett szolgaIatot. 12-en az egyik magyar hadoszt8.lyt megtaniadtlik es. szet.;,; vertek ~az oroszok. 'Ennek a hadosztcllynak a megerositesere es a tamadas j visszaveresere egy nemet tartaIekhadosztalyt vetettek hareba, az oroszok azonban ezt is szetvertek es betorlek a magyar' 'flllasok moge settol kezdve megindult aesapatok ketsegbeesett vedekezese. A esapatokat a, tamadas helyere osszpontositottak es , a parancs ertelmeben:' "Minden korulmenyek, koz($t,tj a vegs6kig kitartani H megkisereltek 'f~Grtaniaz orosUlk lijOnf9§Ai. 12-tOl azoknak a csap~treszeknek, amelyekhez' Cs. is tartozott, 'minden

......

egyes e1?1'bere ejjel-nappal megszakf.tas es pihenes nelkii.t els6­ vonalbeli frontszolgalatot teljesitett. A 'tiizeriitegektol azokat, akik.

nelkiilozhetok voltak, gyalogsagi szolgalatra osZtottak be. Kozben tiizerezrede Osztrogorszk varosaba szorult es ott vedelemre saneolta eI maglit. OsztrogorszkbanoSszesen' hllrom megtepazott hadosztaly talalkozott ossze, ket magyar es .annak a nemet had­ osztcllynak maradvanyai, amelyet az attores elharitasara vetettek be. 18-ig a~ volt a paranes, hogy minden koriilmenyek kozott tar­ taniok kell maguk,at, ugy latszik a hadvezetOsegnek az, vol~ aszan­ deka, hogy elle,ntamadassal felszabadltja az 'elszigeteltcsapatresze­ keto Kozben n~ilvanval6va valt a esaknem' remenytelen -helyzet:

es.

nemcsak keletrQl, nyomtak a magyarokat; 1uniem hamarosan nyu­ gatr6l is 'erkeztek magyar kOtelekek, amelyeket az oroszok szo~i­ tottak kelet fele. 19y alakult ki az a helyzet, hogy a harom had­

osztalynak Osztrogorszk varosaban kellett elsllneolnia magatl ~es a varos szeIetol ,szamitott mintegy egykilometeres savon vettek fel vedelmi alIast., A szovjet csapatok koroskorii~ helyezkedtek el, a dombokon folalIitottak tiizersegii.ket es alland6 tiiz 'alatt tartottak a varost. Mikor errol a tuzrol erdeklodtem, Cs. az mondta: hogy fogalmad legyen milyen-volt ez a tuz, vedd szamba, hogy egy·nap 608

legalabb 30 granat csapott be mellettem 2~30 me~eres karzetben. Termeszetesen igen sok volt a sebestiles es a halott. EJ'szaka a nappalimH is nyomaszt6bb volt a helyzet, ilyenkor az orosz tama­ das&k gyakran behatoltak a varosba es utcai ko'zelharcokra ke­ rtilt sor. 24-en a korlilzarterok helyzete annyira kilatastalanna valt,. hogy a hadvezetoseg ugylcitszik elveszettnek tekintette oket,' mert ekkor olyan parancsot kaptak, hogy bSlat2:sulsra bizzal' mtt tesz,­ nek. Ekkor azonnal elhataroztak, hogy ~kfsckUhi a kit§v~t. A ~!t ekkor mar 70 kilometerre nyugatra volt toltik s amint ke·­ - sobb megtudtak, near RW'S i2i1 r iin JseH1iU keffigWhrergkerlnjij'f

'iJ@gukai. Megeloz&m k~t nappal a nemet hadosztaly fele mar

kitOrt Osztrogorszkb61 azzal, hogy utat akar nyitnia zomeset­

leges kesObbikitorese ~,zamara. A kitores el&tt minden fegyvert,

hadianyagot es gazdasagi anyagot fel kellett robbantlani. A hadveze­

toseg ugyanis a lovakat maT j6val elobb hats6bb vonalakba vonta,

hogy a hard cselekmenyeket ne akadalyozzak. Huszonnyolc agyu­ juk ko~til mindossze egyet tudtak magukkal vinni, tankelharit:il.sra,

a tobbit es minden· mas anyagot fel kellett robbantaniok. Mikor

azt. kerdeztein, hogy milyen etzes fogta el az embereket a napQkon

keresztiil szakadatlanul tart6 tuzben, es. azt felelte, hogy teliesen

erzeketlenekke vcilta.k minden veszedelem iTaTjt, mert az egy hete

tart6 szakadatlan harcban, amelyben meg ejjel sem volt pillanat­

nyi pihenojiik sem, annyira kimeriiltek, hogy mindennelszemben

elfa·sultak. Vilagosan tudtak, hogy korill vannak zarva, hogyhely-,

zetiik remenytelen s a parancs ertelmeben ki kell tartaniok a leg­

vegsokig, de ez megsem valtott ki az emberekbol panikot, meg

csak a halalfelelmet sem tudatositotta benniik a teljesen rem{my­

telen, helyzet. Hogy ezek a harcok milyenek voltak es hogy vettek

igenybe' az idegeket es a fiZikumot, arra az alland6 tuzon kiVill. jel- ,

lemzo, hogy akadtak peldaul olyan helyzetek, amikor a .tiizerek

a sajcit gyalogsagi vonal elOtt 2 kilometerrel ejszakankent azt les-'

tek, hogy kik erkeznek hozzajuk elobb, a menekiilest lehetove ~ev5.

jogatok, vagy az oroszok. A katonaknak teli felszerelesiikben,

amit ot,t a csizmtik kipeteZen-wl megkaptak, ~fegyverekkel kellett allandoan cipekedniak, amelyek gyakran igen nagy sUlyt kepvisel­

tek. Ugyanakkor 21, fokos hideg volt. Amikor a robbantasok tor­ tentek, a kitares el.ott az embe"i:ek mar annyira ki voltak II).eriilve, hogy sokan a felrobbantasra szant szeszesitallal holtresze re i 'k Ie maguka,. nem torodve azza, ogyez a biztos halMt jelenti sz'_· mukra.l Yoltak, akik a kitOresre apott parancs ut n semmiveI sem torOdve be~GliY.d.tiek az: jireB· grog hazakba § az;t wondtak., a1udni akar~. Ott ertek oket a tamad6 orosz csapatok. A fegy-" vereket nem azert dobaltak el, mert nem akartak harcolni, hanem a kimeriiltsegtol. Aki mar semmikep sem tudott tovabbmenni, le,#

f

I

I

1

I

I,

I

~:

I

Fekete

Kony~

39

609

dobta a ~ehany kilo sulyu fegyvert, mert azt reJIlelte, hogy nehany .kilometerrel meg tovabb vonszolhatlja magat. Cs., mivel a kitOres. elott ket oraval egy granat negy szilank$-a megsebezte ' - harom lab- es egy' gyomorseriilese volt '-, szanon tette megaz ·elso ket napi utat, utkozben egy zaszlos csak .azert konyorgott, legalabb azt engedjek meg, hogy a fegyveret felrakhassa a zsUfolt sebesii1t­ 'SzaUito szanra. Cs., mint a kocsi parancsnoka ezt meg is engedte, a zaszlos azonban ke:sobb enn,ek' ellenere elqlaradt S' valosziniileg " ott pusztult. A kitores harcai meg az eddigieknel is nagyobb meg­ probfl1tatasokat hoztak.A harom hadosztaIy nem egy alkalommal olyan szuk terre szorult ossze, .ho'gy barho$Yis szeretett volna a modern harcaszat kovetelmenyeinek megfelel5en szetsz6rodni, egyma,smelle kellett fektetni azembereket s ugyanakkor a ket 'Oldali. dombokrol borzalmas tiizet kaptak. Az emberekszazaval estek. el. Cs. azt mondja, hogy ha igy hallomasb6l nevetseges kt­ fejezesnek t~lhatja az ember a "zapores5" kifejezest, ezeken, a helyeken a kiilonb6z5 16vedekek, f5kent a gepfegyvergolyok be-, csapodasa val6ban ugy kopogott, ahogy azt az ember esonel hallja. Aki megsebesillt. az megjagyott. A ftit6resi utat ketoldalt zJl I , ho~estek eztei szegeIye7M;~. Az egyik utszakaszon, ahol az e15­ z5leg kitert nemet felhadosztalytaz oroszok elkaptak es felmor­ zsoltak" ezerszamra hevertek az elesett emberi es allati 'hullak, tonkre15tt gepek es fegyverek, a legsz6rnyiibb osszevisszasagban. CS.az elsa ket napi utat szanon tette meg, mint ,sebesiiIt; Elsa nap kil6ttek egyi~ lova!, kes6bb azonban sike~Ult kat .masik lovat szereznie. Az ~Jtk6zben megsebesiilteket ezekre a szanokra - nem vehettek fel, mert nem volt helyiik. Attol kellett tartaniok, hogy ha a szant tulterhelik, a lovak osszeesnek es mindannyian oda·­ vesznek. Hiaba konyorgotlt: vaLaki, nem 1eheJt;ett felv,enni. Csak akkor vett~k fel egy-.egy sebesiiltet" ha kozvetlen az ut mellett tal~ltak ra. Arrol szo sem lehetett, hogy akar nehany meternyi utat , is megtegyenek a sebesilltert, a tiizben. Nem volt mod ra, hogy elhozhassak oketo Kerdeztem, igaz-e, hogy befagytak az' olaj miatt lafegyvereik, es a sebesiilteketnem volt-e szornyii nezni, amint az ut menten v.pn~glottak. Azt n:l0ndja, naIuk nem fagytak be a 16fegyverek, mert csak minusz 24 fok volt, lehet, hogy mashol igen, (5 azonban ezt nem tapas~talta. A sebesiilte~ azonban nem vonag­ lottak, legfeljebb az, akieppen akkor sebesiilt meg, a tobbi'ek .. nehany 6ran beliil, de az ejszakan keresztiil feltetleniil holtra fagytak. • '.

.

~,

"

,~

A masodik' napon es. szanja beleforduit az arok.ba, mert a nemet aut:osok .elalltak az utat. A nemetek azonban" nAluk, tal{m mert kisebbsegben voltak, nem viselkedtek komiszul. Belattak, hogy miattuk fordult fel a szan es a sebesillteket folvettekaz aut6jukra. EZtl,t~n Cc;: mar nem latott semmit a harcokb61,csak f\1(\

a gepfegyverropogast es arobbanasokat hallotta, mert az auto el volt fiiggonyozve. Neha lassanmentek, megaUtak, maskor meg 80 kilometeres sepesseggel robo~tak a szornyii' utakon, ilyenkor azt mondtilk, hogy tanktamad:is elol menekiilnek. 24-en .erkeztek at harom hadosztaly maradvanyai azosszefiiggo magyar vonalhoz. OS~OIlQf§~1ibap. a bijmm bedQSZjta1yanak koriilbeliil' 30.000 fonyi. emw-e yglt kOriilzanra. A kitores ,vesztesege es. beeslese szerint koriilbeliil 50-60°/. volt, mintegy 15.000 ember erkezett a sebesiil­ tekkel egytitt vissza a magyar vonalakig. Cs. ezutan hadikorhazrol hadikorhazra vandorolva erkezett vissza Budapestre. A hadikorhazakban leg~agyobbreszt nemet tisz­ tekkel volt egyiitt s ,~zt mondja, hogy akarmelyik kem megirigyel­ hetne, olyan sok erdekes benyomast szerzett a nemet be~sO front helyzeterol. Szerinte a visszavonulasban' az egyik legerdekesebb J'elenseg volt szamara az, hogy a nemet csapatok ugyanupu visel­ kedtek. mint a mggyarBk: Amint meggyozOdott rola, a nemeteknel megvannak ugyanazok a hibak, mint nalunk. A szallitasokban epugy e1ofordulnaka kesesek, ha ta1an kisebb meDtekben is, de ugyanigy e1ofordu1nak a 1efagyasok ~s az is· megtOrtenik, hogy ok ne1kiil megfutamodnak egesz nemet· hadoszta1yok. Tud m', ket nemet hadoszt' yrol, arne ye ·0 egy 'eyre megvon k. a sza­ badsagot, a cigarettat, a kantint es a tabori' postat, llyen indoko1at­ Ian menekiiles miatt. Az egyik hadikorhazban fiiltanuja vo1tegy nemet fohadnagy es egy 55 tiszt vitajanak,az "elobbi azt allitotta, hogy e y 58 hadosztaly legenyseget eppen ugy futni latta sajat 'szemeve1, mint a . 0 Ie e . Cs. kizartnak tartja, hogy a nemetek ezt a haborut ugy' ve­ gezzek be, mint az elmult vilaghaborut. Tudjak, hogy a boriikre megy a dolog, tehat a vegso erOfeszitest' is megprob~ljak. De ki­ zar.tnak tartja azt is,hogy meg egy teU offenzivat elviselhessenek.

'Ta1an ezen· a nyaron meg kepesek lesznek vissztartani az oroszo­ kat, de mar a kovetkezo tel elott, legkesobb a tel folyamtin \jol­ tetLen kimeriHnek, es kenytelenek lesznek beadni a kulcsot. A ne­ met tisztekegyetemesen arr6l pamlszkodnak, hogy az a legenyseg. amit ujabbankapnak, osszehasonlithatatlanul siltinyabb a reginel:

'Hitlerjugend, vagy mar nem annyira te1jesitokepes id6sebb embe­ rek. Azert is olyan nagy a. nemet tiszti es altiszti veszteseg, mert l ezeknek az UJ csapatok e16tt peldat ken mutatniok. A rZgt, 30'. kikepzeit torzsiegenyseg mar 'csaknem tet,esen rJ!pus;tuit.

Az oroszok .1'01 harcolnak, kituno fegyverzettikes fe1szerelesiik van es kiilonosen a teli haborliban feliilmulhatatlanok. Nekik min­ dig a legnagyobb gondjuk voLt, hogy hoI talalnak bunkert, amely­ ben megpihenhetnek, vagy alhatnak, az oro.szok minden, be; pNJciil a hoban alva tpltik az ejszal$at. Ok P meg a bunkerben sem igen .?irfak ki, mert az nem volt befutve. 39"

. 611

.

,

Y. M.gyermekko:ri ,baratja, E. fohadnagy, beszeli: Az elsa vonalban alltam 200 emberral 'egy tu.zerszaza­ dos parancsnoksaga .alatt. Egy l$:ora reggel megjelent az ,eloorsOknel feher zsebkendot lobpgtatva ket civil, akik azt kertek, ~l, hogy vezessek oket a parancsnokhoz" Ez ,megtorrent.---x-szazadosnak ugyancsak magyaruleloadtak. hogy ok! .mOgOttiink ~J4. pp~tizan Csop,rt kikiildot~ei es: azert jottek, hogy, feu verlet;tehfn$ tmrgyaljanak ve-, lilnk. Felszol~tottak a parancsnokot, h~gy adjon mel1ejiik , ket megbizhato altisztet v:agy katonat, akiknek meg fogjak

mutatni,' micsoda erok fo,gnak korill bennilnket, nines tehtit

celja az ellenallcisnak. A szazados csakugyan ket ,altiSztet

adott velUk,akik egy ora mu1vaa parlamenterekkel egyiitt

visszerkeztek s eloadtak, hogy ket oldaltaz .orosz tankok

oriasi tomege vonul mellettiink nyugatnak, mog9ttiink

pedig mintegy ketszaz fonyi j61felszerelt partizancsapat

fejl6dott Tel. A ket kiikiildott megegyszer megismete1te,

hogy nem szeretnek, ha oktalan verontasra keriilne sor S'

azzal tav,oztak, hogy' 'egy 6ramulva visszqjonnek a vala­

szert. Megjegyeztek meg, hogy a.. tisztekep 'Zrcizzijl sfmWjze1c

b~t6d6sa peim Iegz. Rovid tanacSkozas titan a szazados

;ugy hatarozott, hogy 'letesszill& a feczyverJ. A tisztek le-·

fejtettek a rangjelzest es iparkodtak mennel legenysegibb

kiilslSt szerezni, 'kiveve a szazadost, akit a parlamenterek

.mar ugyis ismertek. Egy ora mulva tenyleg visszajott a ket parlamenter s mikot a hatarozatrol .ertesilltek, be­ vezettek az allcisba az egesz partizan csapatot. A lefegyver­ zes minden ineidens nelkill rendben ment vegbe. Ezutan ~e~ ~, ~ra~~ts ~f ~~et katoncitakik, mint 5 5 J;j ;; ukat 'a onlottek. A . tobbi tiszt utcin nem kerdezoskodt.e. 'egenysege ke-· nyerrel es szalonn1Val megetett~k, majd felszolitottak, hogy me:nj en amerreakar: - Erre van Oroszorszag mondottak keletnek mu­ tatva -, arra pedig Magyarorszag. Ki-ki mehet amerre kedve van, mio~" fDZUH kisebb esczfiatokat nem e1tijv,k. ~l. En ,erre hatos csoportokba osz ottam a tarsasagot es megindultunk. nyugatnak. Ket napi vaildorlasutan most .mar egy-~re.gtLlaris' omu, egys~g kezebe keriiltiink. Itt ujb61 megetettek, aztan utnak ,eresztettek benniinket. Amig k5­ zottiik voltunk, egyik bakam veletleniil elsz6lta magat es­ f6hadnagyurnak nevezett. Erre az oroszok felsz61itottak, hogy menjek veliik a sfabhoz, mert ki fognak hallgatni. Egy paraszthazba vezettek,aho1 ot tiszt volt, akik aItal~­ nos kerdeseket intez,tek hoz.zam, maj'd e~engedt'ek. Mikor

r

s:n?

612

,

.l,

hitt'ak, hogy csodalkozom, megjegyeztek, "hogy a magyaro­ kat nem bantjak, mert kenyszerbol harcolunk s a legtobb helyen ~zokis jol bcintak az oroszokkal, (Z tisztekkel pedig nincsen bajuk, mert ok regulciris katonasag, nempedig partiza;nok. Hosszu gyalQglas es apr6bb kalandok utan , k~tiiltiink nagyreszt epsegben haza. Ezt a vallomasomat magyar katonai he'lyen is jegywkonyvbe vettek. ' B. megjegyzi, ,hogy 0 is hallott hasonl6 eseteket. aminek ~az a magyarazata, hogy a hirtelenelonyo·mulasnaI a fogoly esak teher es akadaly s elszort kisebb csoportok kezelese :sokkal tobb gondot okoz, mint amennyi haszon belo'liik mint munkaerobol kes5bb lehetne. pgyancsak teny viszont, mondjoa B., - hogy a nen1et foglyokat a legtobb orosz csapat megtorlaskepen kivegzi. J 1943. marcius 28. ,... A. jelenti, hogy Kal1ay r6mai utjat varatlanu1 e'lhalasz­ tottak. Politikai korok szerint "Tunisz ta!bornok" wit bele a programmba. azt hiszi, ,hogy inkabb a nemetek tiltakoztak ellene. .. , megva , ::oo......---lament osszehivasanak deseben is es aprilis 12-en m~gis osszetil a Haz, h egy nagyszabasu szociilis tervet, amely a . , . , r-. l

gYt'

.

613

---_

...

-------_._---.....,---------------------_._------...-..---_.. -­

- Kedves Bdtyam, hac ne m ette1 tqJl41kozol az utcan. kopc!

.·szemeni· ...

~yre 'tobb szokott f.~a_n~c;;ia:;;.·~h;;a.;dlP!i·f~o.!iIi·o_lm~~~~~~ munkas erkezik ·a legkalandosa u on, f' ent Ausztria 0, de a ~~leti frontmoglil is Magyarorszagra. Itt gyiijtotaoorok·­ ban hely"ezik el ok~t es ~ nem aJd1ak ki .a nemeteknek. Igen ~okana taboron kivul, sot az ofsZfg' legk:uloni5ozo6t .Vldek€in munkat is vallalhatnak s nagyon meg vannak elegedve a ba­ nasm6ddal. Az intellektuellek e$Y res·ze tanari foglalkozast ka-­ pott, f5kent katolikus papi intezet€ k ben.

! I

1943. marcius 30.

Sok pletyka volt forgalomban .arr6l, hogy egyes m~gyar

csapatreszeket a nyugati frontra , vagy' Olaszorszagba is vittek.

~ Hivatalos helyen e:rek€t .a. hireket kategorikUsan megcafoltak. Mostaz Uj .F'ehervar c. szekesfehervari lap ,marcius .27-i sza­ maban j'elent m:eg az alabbi kozlemeny, amely- a visieki c~n­ zor tajekozatla.nsa.ga miatt -kello vilagitasba· helyezheti .1' ezt a cafolatot: " Nem mindennapi tabori postat hozott tegnap apostas.

Pataky BeLa f5haanagy trja,' nemet FeldposttQ;~: '.

"Tengerp'arti .repiilateriinkre va16 beerke'zesem il.tan

nagy on kerem az U j Fehervarnakuj tabori posta. ctmem1'e .'

val6 killdeset - trja. - Remefem, Franciaorszag feU a

tdbori posta el fogja szallitlaniaz u,j-sagot. Sajnos,~~ orosZ'

honban nem sikeriHt egy lapot sem kapnom, peaig nagy

eVvezet az otthoniakrol hirt" hallani. Abban a remenyben,

hogy·legaLUlbb ket heten beliil mar a tengerpart0n is olvas­ hatjuk egyeb kiilfo.ldi la.pok melLett az .Uj Fe'hervart - - r

jejezodik be az ~rdekes level - , szivesseget elaTe is meg­ koszono_m!.". -. • Pataky Be-Va fahadnagy jehervari ismerosei szamara

ia.eiktatjuk az 11; tabori postllJSzamat: Fe1dpost L. 28959 Lg.

P. Paris.

V

.,

:

1943. aprilis .1.

l"\, E. besieli, hogy bar.atja B., hires fi1mrendezo, aki evek

·6ta· Nemetorszagbandolgozik, a napokban megJelent' Buda-,

pesten.

- Honnan jossz?

- SztClJlingradb61. ~ N em ertem, his·zen ott o:roszo-k .vannak! - M'i.. Berlint hivjuk igy, hidd el, az igazi~ztalingrad sein : lehetett· sokkal re~esebb. . A legsulyosabb hatasa szerinte a legnagyo'bb - 2000 eg:' 4000. ki16s - robban6bombaknak eg· a ti:z;ez,erszamra Iedobott 614

:4

',

,:.' .•. ..•.

,'j;,

,

.. ':

:

\ .'....

•. •••.•.

.0\ ....

... .•.•

Q')W

egeszen kis gyujt6szerkezeteknek van. Ahova e~y 6riasbomba leesik, ottegesz haztombOk valosaggal alapostol fordulnak k'i s az embereket a legkorszeriibb 6v6hely sem tudjamegvedeni. Maguk a legitamadasok e1eg rovid idore - fe1-, masfe16ra·­ koncentniltak, de joval (lZ angol gepek visszavonulcisa utan szaz es szaz helyen lobbannak fOl ujabb tuzek, amelyeket a gyujroszerkezetek ideznek, elo.Ezek ,a papirkereskedesek ki­ rakaUtban lathat6 6riasi reklamceruz'akhoz hasonlitanak. A he-· gyiik iitOdes folytan 3000 fokos hot fejleszt s a kovet kiveve minden anyagot megolvaszt. Dobas kozben a hegyiikre for­ dulnak s az eses erejeve'l melyen beh.atolnak az epilletekbe. Idobe tart termeszetesen, mig a gyuj'tas levegohoz jut es .fel­ hingo1 s eppen ez a veszedelmes, mert az oltashoz csak kes6n foghatnak hozza. Erdekes a bombazasok lelektani' hatasa is. B. szerint a ,szornyii megrazk6dtatas kovetkezteben a legtobb em:­ ber olyan idegallapotba jut, hogy csak a- sajjt ·e'letevel torodik s meg a legkozelebbi hozzatartoz6i sZlerencsetlenseget is teljes ap:Hiaval veszi tudomasul., A legnagyobb energiaval keresztiil­ vitt szervezettsegannyit megis elert, hogy tamadas utan az o'ltas es mentes ,munkajaban mindenki resztvesz. A berliniek keseriien emh~kezpek Goring egy ket ev elotti beszedere, amelyben bejelentette, hogy a' birodalmi f6varost minden legi­ tamadas ellen meg. jogja vedeni: - Ha egyetlen a'o20 ] homba hull BerlinW - mondotta -" Meer legyen a nevem . . . Berhn6en Goringet most mar mindenki csak Meiernek hivja! ~. jelenti, hogy a kormanyz6 haromnegyed6rasmagan­ kihallgatason fogadta Peyer Karoly, kepvise~ot, ,a szocialdemo­ krata part veze~et. 1943. aprilis 2.

Az Uj Nemzedek levelesladajab61: Igen tisztelt Szerkeszt6 ar! Egy kis keres-em volna, ha eljuttatna iHetekes helyre. Husz eve dolgozom a kaposvari cukorgyarnal es 48 ora a munkaid6m egy heten, amiert 32 filler orabeTt kapok es 8 tagu csal!cidomat kell ebb6l eltartanom. Legyen szives az iparilgyi miniszter urhoz' eljuttatni panaszomat, mert en mar bent voltam az igazga1.§ urnal es mondtam, hogy ebb6l nem birok megelni. Javitast kertem, de 6 azt valaszoUu, \ hogy nem fizethet tobbet, mint amit az iparilgyi miniszter - megallapit. Tessek a meHekelten killdott bOritekot is be-. mutatni, (1jZ azon szerepV6osszegb61 ugyancsak nein lehet megelni. 1940-ben az erdelyi- bevonulcisnal is jelen voUarn. 615

A delvide'ki hadjciratban is reszt vettem" az oroszo1·szag1. haboruban is. 1943 februar 2-an szereltem leo Egy fiam is mar 1 eve kint van az orosz fronton. Itt killdom' heti bO'ri­ te106m is, hogy mit ker~sek egy heten, tessek megbircUni, meg lehet-e beUflie elni. M,egke,' rem, i g,en ,t,isztelt szerk,eszt5 Urat. hogy keresemet elintezni sziveskedjek. Maradok, hfi, I lolvasoja: Bano Istvan, Kaposvar, R6mahegy 42. sZ. " Mellekelve: a MIR Cukorgyar heti fizetesi jegy,zeke a' ko­

vetkezQ adatokkal: 6 naponkeresztiil dolgozott osszesen 49

J orat, 6rabere 32 filler, ami osszesen 15.68 P. A harmine szilza­

I'/ lekos berp6tlek 4.71 P, levonas betegsegelyzore' 1.28,P, a ki­ f fiietett osszeg 19.11 P. Datumbelyegzo 1943. marcius 24. 1943. aprilis 2.

PRO,DOMO.

Gyakranel5f ~l., hogy az anglikan egyhaz nagy1a1" miseket eelebralnak. ' Onyorgeseket rendeznek OJ Szovjet erdekeben es mindenf eg'yeb modon kifejezesie juttat­ jak szovjetbaratsagukat. elkerem a Foszerkeszta Urat, sziveskedjek gondosan ilg \lni arra, hogy az i1lyen meg- . nyilatkozasokkal kapcsoLatos inden .hirben, cikkben' vagy . egyeb kozlemenyben kifejez re jusson. hogy, anglikan t enelkill az ilye-ry, hire­ egyhazi szemelyekral van szo, ket egyreszt a bolsevista propag a haszruilhatja. tel cel­ an gonosz az(L Szov­ jaira - mondvu'lt, hogy nem lehet jet, amelynek erd'ekeben .e.Tsekek es ok tnuildkoznak - , masreszt egye,b szelsaseges elemek' kO ' csolhtitnak belale t5"k,et katol~kus egyhcizeUenespropagan . -ceDjaik szamara. I

~

1943. apTilis 3.

D. jelentesebol, melyet katonai felettes hatosagahoz ter..,. jesztett fol ~doni katasztrAfa kOriilmCpyeirfi] Os okiirij;l: . D. mint egy fogatolt vonatcsoport t6rzsalosztalyanak pa­ rancsnoikament ki, 1942. juniusaban s a tell. csata utan keriilt haza. J elentesenek elsa reszeben az orosz attOres tortenetet /, mondjaeJ s r6viden kiter arra a bfulasm6dra is, amelyben a ,visszavonuIas soran reszesitettek ,a magyar csapatokat a ne­ metek,; .:.- ... "a fautakat - irja: szoszerint - lehetiJDeg ke­ rilltilk, neho~y a nemetekke~ ~::re~~~~'l!#~k, ·akiJr.. sajPM mpgl'Or glmk',IA 81 ~ ~:?: aT:t~ sagasan ,Nekem cs~k k~Qssze+ai76!M'f!l' volt a nemete~kel. Egyszer egy csendorszakasz elakartaJ venrii a lova1,mat,

t j:

616

maskor egy gepkocsi osztag para~csnoka el.<;a'rta alakulia­ tom eU5tt az utat s semmikep sem akart bennilnket az uton tovabb engedni Mindket alkalommal sikerillt a fenyegetf5 verontas elkerilleseve.l a vitat javamra eldontenem, mert ~ nemeteknek ~~ilf!J 81'i. iwp9Z!cl* aNia felfegyverzett S ¥;i­ f a an e el e . ,.. , , Ahogy hallom, min enutt, ahol hadseregilnk kotelekei f~ nelkill aUtak szemben a nemetekkel, elszomorit6 esetek j~tak lS, amelyek semmikepen sem nevezhetok el~ 1!yU§tlek a magyar~nemet jegyverbGJratsag szempontjab6l, . Az 5sszeomlas okair6v a k5vetkezoket irj a: ,,6sszejoglalva mindazt, amit magam tapwsztaltam es. azt, amit masokt6l hallottam, hadseregilnk e nagymerett1 tragediaja a kovetkezo okokra vezetheto vissza: 1, A magyar ember ,nelkileg nem keszillt fol az .orosz ~adjaratra, Felesleges es szcimunkra erthetetlen epedici6­ . nak minositi azt, mert szentill meg van gyozodve aTTol, hogy az orosz megcillna a magyar hatciron, Nagyban elo­ segitette 'ezt a. fOlfogast az oroszok barcitscigos magatariasa: a foglyul ejtett magyarkatona'k:iLt hazabocscitottcik es csak azt ko~ottek a lelkilkre, hogy tobbe ne fogjanak fegyvert Oroszorszcig e,blen, 2, A. m.egdobbentO pcinikhangulat, amely az oroszok legkisebb megmozdulasa esetensoraJinkban mutatkozott, azoknak a remhireknek koszonheto, amelyeket itthon ter­ jesztettek az oroszok kegyetlenkedeseirol". 3, Az elso vona( panikszeru megfutamocLascinak mcisi1c oka a vezetoseg iranti bizalmatlanscigban rejlik. ~Sajnos, megtortent es nem is eg'yszer, hogy ma,.JftSabb pqran"s­ noksagok ottha tcik csapatjukat es me '1"eztek messze a fron mo e ~ e e u. sapa na V1.stont'azt paran­ csoa, ogy az,...utolso emberigtartSQ'q JsJ, Voltak, aJkik ezt a parancsot becsilletesen tetjesitettek es magukra hagyatva kilatastalan harcban vereztek el. Ennek hire fut6tuzkent terjedt el a fronton es nem volt magyar katona, aki bizott volna abban, hogy idejeben gondo.skodnak visszavonasar61 es megmen~ese!ol. , ' 4. Kill6noskepen o
617

oroszokhoz, a romanok pedig gyakran szabota;Vtcik a ha­ borut. \ 6. Killon hetyetkell szentelni a 'kor kerdesenek is., Nem tudom,milyen elvekbol kiindulva ,6Jllitottak ossze a jrontra meno hadsereget, teny azonban az, hogy naqyobb­ r€szt ne(W~p e?'e~ jQIiili emberek kerijntek 9 4 {1 ski' aki~· sojJA katon4k nem voltak -s 1eaferiebb 6 hettWgyorskurzust 'l.?e.aeztek. '. Siralrnas volt nezni ezeket az oreg, meglgTt embereket. a;hogy hianyos Oltozetben,. jagyoskodva, rossz­ kedvuen vegeztek szolgalatukat . .. ·7. A reszleges mozg6sitas a fookaannak, hogy eppen olyan emberek kerilltek ki q.; jrontra, akik erre 1Jegkevesbbe voltak alkal1TlJ(1;sak, 'm-£ungdiq mindiq uqyanpzok,'akiket ,mar' minden riq.sztasnalehivatnak katonai szolgalatra. N em, vitas, hogy semmi lelkesedes sem varhat6 olyanokt6l, akik €ve,k 6ta tetLeniLl kenytelenek nezni otthonuk leromlasat, vagyoftuk, jovede,lmilk elsorvadcisat ugyanakkor. amikor' ~o pqtalabbak katonai. szolgalatot meg" nalu,k sohase__ fe11PS2 • . '. " .. 8. Katasztrojalishatast gyakorolt egyebkent a hazul.. r61 jo7fyton hangoztatott i~ a jolvaltasra, amelyet azon-­ . ban soha be .nem tartottak. Mert hiaba van rendelet arro·," hogy a· 48 even jelilliek azonnal levaltand6k, 1ZQ,P%lQJG 50, iUcn f9laiIi87e is, C!leele 11'" tQbb wipt R.f/y eve kint vannak. a jronton es measem noltgtnak Ie . . • 9. A leg€nyseg . kikepzese korill is sultyos Pajok voltak. 10. Szomoru teny, hogya'f1gtgl tj.,ztjlwr vemPld bopuii. a~geZUl§e9g.s1. Hol elkepzelhetetlenill durvak az .. emberek-­ kelt hol pedig olyan komazQ,s jo1iyik{ (Lmely teljesen ~la~ assa a jegyel,met. A mi jiatal tisztjei,,?-k rtem ertenek a ve­ _zeteshez. Nem atyai gondoz6i a legenysegnek, de meg ba-­ ratai sem. Viszont 6.Hgm"egyhciz eSWJrsa4a1mi berendez­ k esUnk elleni b.unos es v'r es ,kirohanasai' . 11. 'aszt erekek esz­ 11f"Wjlgg4t. akik qlq t tz 1k .<j?;glg01pok. . 11. Sok egyeb tekintetben is helytelen a fiatal tisztek, magcitartasa. Hetszaz kilometeres utam soran talalkoztam· ugyan a menekillo magyar. haJdsereg zomevel. tl§ktet qfrO;Q,r ban a.lfig lattam. HoI voltak, hovalettek,nem tudom, teny' azari'ban. hogy a legenys~g meg nagyobb kotelekekben is t$il.iesgn wQ§'_ hqgll11ll .' menetelt: Ott pedig, ahol 'tiszt­ megis lathat6 volt, csak politizalas folyt. &:zi4t4k a zsid6:­ kat§zidwk a magyar nezetOl£§rOket kfuzetsUfk a rend-. sZ~1?4Itoz4st ts nyiltan besze~tek Sm1asi nez;prijkrOL. A regi: , hadsereg tisztjei viszont, akik jelhabo1'odottan kike'rt€k ma-­

!

,1;'::1

-

i

618

­

guknak az ilyen magatartast, ilyenkor csak gunyt es meg-­ vetest kaptak viszonzasul es, sajnos, a hadvezetoseg maga, sem gondoskodott arr6l,. hogy.()) regi tapasztalttisztikarnak, megjelelo megbecsuDest biztos{tson. . ~. 12. A magyar vedovonal gyors osszeomlasanak strate­ . giai okat abban Lci'tom, hogy igazi vonal nem is- leteze£t 13. Teljesen csodot mondott az oss?ekoto szolq4lat is, nemcsak az elso vonalon beliLD. hanem az elolfekvo es hat.. rabb levo parancsnoksagok kozott is. Magam lattam, mi­ lyen izgatottan targyaltcik a nemet Kramer taboTnok cso­ portjanali tisztjei a magyar jelzoszolg6Jlat csodjet. A ma-· gyar parancsnoksagokkal osszekottetest egyaltalaban nem. kaphattak, ugyaMkkor amikor a tavolUbb es sokkl ex­ ponaltabb helyen je.kvo nemet csapatoktol allando jelen-·' tesek erkeztek.· Az .osszekottetes ilyen hanyag megszerve-· zes€nek tudhato .be, hogy az oroszok nyugodtan hel~ngyo­ lithettek vedovo1WJlunk e es §2ttJtUSzutC Mietku, 0 szomsze sza aszo a 1. tS u a vo . gy eri- ' tette e sorra elso vona un egyes reszeit, amirol az osz-· szekottetes hianya folytan a magasabb pa:rancsnoksagok. tudomast csak ritka~ vagy elkesve szerezhettek. Az OrvoSlas cimu fejeze-tbol: 1. Drakoi intezkedesekkel kiirtand6 a haidsereg kebe­ lebol a politizalcis es barmifeDe partpolitikai tepekenyseg: Politizalcis eseten rangfosztciswlkalmazando. 2. Ha a vilaghelyzet hadseregunktol tovabbi reszvetelt hatarainkon tul is koveteJ>ne, ugy erre elsosorban az aktiv. tisztek veendok igenybe. Lehetetlen allapot, hogy a had-, sereg .aktiv tisztjei otthon ulnek, armikor az oreg tartale­ kosok ezrei eveken at a fronton szolgalnak.

Magy szaghoz. A Voros had·· sereg egyik .nemet "reteszallast" am'· utan emeli ki sarkab61. 'A. befejezeshez kozeledo' afrikai habo' alkani, vagy italiai partraszal­ lassal fenyege.t. Magyarorszag ntmar .annyiszor a 'hadak orszagut'ja lett! -en megjelerio KozlOny mar hozza is a rendele­ Az 1943. aprili tet, mely ketseg enne teszi, hogy Magyarorszagot - ha ez ugyan le-· hetseges, - egyre jobban elsodorja a haboru orvEmye; a KozlOnyben kozzetett r~letN;' Qrsz6f§ii~ elOz6r:d6 n@1IieL csapatolz lnsz6ll6sar61in­ tesedUr ;-' 619'

.1

i'~

"

~

" ,

., •

194J. aprilis 9.

kOrlhanYf~~t tegnapi . ertekezleren Kallay lBj iI~12ib6~clzl[~za~o1t,\?~}r.6m.a,~ utjar6~: Kar­

A. jelenti:A

.t~iI!,?nel6

fiyezetebOla beszelgetesek ertleml reszet l11etoen ,a kov,etke­

'zoket sikeriilt megtudni:

,. Mar SpeUmann ersek r6mai utj'at megelozoen volt egy,

'kazvetitok utjan megindult targyahis az angolszasz hatalmak es Olaszorszag kazott. Ez . . . anyitotta alli ' so' . 'tudta nelkiJl. Ciano azert bukott, me , ussolinit a ne­ -metek "figyelmeztetteik erre az akci6ra. 'Ciano Il)ogott igen te­ 'kintelyes karak, sot miniszterek is aIlottak, ezert kovetkezett 'be a kormany szeles "rekonstrukci6ja. Spellmann erselk ugyancsak hekeajanlattal jott, de 01 an ' , ' lehetett elfo a

.. ' e.. E pillanatban sz6 sines mas iranyu a

tapogat6dzasoki6L R6ma es Berlin a kazeli idoben egy "eur6pai -charta" !korvonalait fogja nyiLvanossagr3: homi v.allaszul a 'Churchill~Rooseve1t tervre. Hangsulyozni" fogj.a!kaz eur6pai kis allainok fiiggetlenseget es a 1eheto legkedvezobb elhelyez­ 'kiedesi felt.eteleket igerik ·az "uj rendben", ,megcafolva, sot megtagadva ·a, nernzetiszoc1alista doktrina eletter-elmeletet, 'Hogy gyozelem eseten mi volna a biztositeka ennek a megnyugtatasnak, egyelore bizonytalan. ' I

\

'

es

1943. aprilis 10.

A tun~szi harcokat a nyugati legihaborut igen nagy izga­ 'lommal figyeliik mindeniitt segy balkani front lehetosege ko­ moly aggodalmakat kelt a gondolkod6 emherek kozott. Att61 tartanak, hogy Magyarorszag harcterre vagy :legalilbbis £01'vonulasi teriilette vaTik es az" angol-amerikai repii10k celponto­ kat fognak keresni, ami terii1etiinkon is. A Hivatalos Lap mai "szama is alatamasztja ezt az aggodalmat, mert abban az ahlbbi ·cimu rendelet volt olvashat6: A M. Kir. Honvedelmi Miniszter~8204/Eln. 18-1943. sz. rendelete ~nemet nPde r § Maqyarorszagon ta.rt6zkod6 ta~iainak beszauasol6.la targY'aban. . . . , A nJmet bt7~oaatmi vedero Magyarorszag teriLleten 1XJlr­ t6zkod6 tagjai beszallasolasanak biztositcisa vegett a hon· vedelemrol sz6l6 1939:II. te. 95. §-anak (2) bekezdesebe.n foglalt re.ndelkezes alapjan a kovetkez5ket rendelem ... \ Itt kovetkeztek azutcin a rendelkeresek az ideiglenes vagy .atvonu16 szaIlas ige~yle'Se es fizetese pekinteteben, felsorolva az.egyenkent utaz6k, csapatok, 10vak besza'~olilsanak mOdo.":' zatait, irodak, ista1l6k, kocsiszinek igenybevetelenek lehE!tose­ get, stb., 8tb.

;X

• elmondj.a,

i~43.

aprilis 11 .

T. SZlovakiab61erkezik es hogy a zsidokerdes~· 'ben ;komoly fordulat ~111ott be. Nemregen Mach beliigyminisz-· ter meg ugy nyi'latkozott, hogy marciusban a megmaradt zsi­ d6kat is deportaljak. Ezutan azonban a legszelsosegesehb lap" a Gardista, feltun5 cikket kozolt,amelyben kiemelte, hogy ~ 'zsid ' k . ultak a mult esemen eibo! es most mar - sokkal sze ebben vis ne. gyane· or a silovak ,piispo kar ' k5zos pasztor eyelet a ott ki, amelyet minden plebanian a sz6-· szekrol olv,astak fo1. Ebben oR piisp5kok i. kikergg;teJ.kedett zsi . do t . t ·es . u' kereszte . , , ., s' leszOgezik, hogy a zsid6val'lasu ZSl 0. at is megilletik az emberi jogok. El-·

mondja meg T., hogy Hlinka-garda befolyasa egyre csokken '

a szlovak politikaban, ugyanakkor pedig mindjobban erezheto

a csehszlovak iranyzat erorekapasa ugy a hadseregben, mint

a rendorsegen es kozigazgat~sban.

a

1943. apritis 12.

\../

~M. szerint I~,nemet atvonulas kerdese'minisztertanacs; majd

koronatanacs ele keriil. Budapesten aUit61ag nem lesz Komo­ lyabb nemet csapat, de Peese tt, Szekesfehervaron Sze eden • mar rna is van. Ezek gyuJ paranc8no go, e at erete olitika hatekonysagariak ·el'lenorzese. Hogy' ' ,,!' ebb51 mifele politikai kovet~ ~51'ilc keriilhetnek ki, ma meg.~' , belathatatlan. Kallay ezt mondta volna:

~ T'eleki nem engedett es agyonl5tte magat. En nem 10. .

Yom' agyon magamat, de nem engedekL . . Si non e vero. .. . J

,

I

'V

.,

1943.aprilis 13.

. ~ogy a jozan esz' a legnagyobb sz,amuzottjemaa tengely­ propagandanak, arr.a j'ellemzo pelda a Magyar Nemzetmai berlini tud6sitasanak fogalmazasa. Tudni kell, hogy az ilyen berlini tudositas e15szor hWata10s nxilatkozatalapjan kesziil, majd ,atmegy a nemet es utanaa magyar cenzuran. A szoveg a kovetkezo: ' • . N egy napon keresztiil targyaltak a. tengely-aHamfok. Mint altalaban elfogadott szokas. 'a taM!lkoz6t ,m hivatalos kommilnike kiadasa eMtt a legnagyobb titokban tartottak. Berlini j6lertesillt k(jrokben a talalkoz6 hire megsem ha·· tott meglepeteskent. A politikai es katonai helyzet alaku­ lasa elOkeszitette es mindenkepen indokoltta tette' Hitler es Mussovin:i osszejovetelet. N em lehetetlen ugyanis, hogy 621

ii'

a Tuneziaban eiidosz~rint tervszeruen joLyo hadmozdula­ tok olyan uj helyzetet teremtenek, amelynek alapjan Ie kelt szogezni mindazt, ami az europai-afrikai ter meg­ vedese erdekeben. feltetlenillszilkseg~s. ~ euroEai.-afri.; kai ter megvef1tset - ezt hangsuIyozza a tvatal as kozles es a hozzafiI,zott kommentarok is ...:- a· 'tengeIyhatalmq,k ..... '. le!J.ontossaqunak tartjak. "7elhivatatos koroknek ez a felfogasa latszolag ellent­ mondasnak tunik a' Tuneziaban most folyo hadmuveletek szeT;nSzogebo:t'tekintve, ameiyeket ugy jellemziink talan a IegJobban'- a nemet ·"SzakeTtok velemenye alapjan -, hogy azok a nagy tulsUluban lenO ellenseges erok ThzlQuuh sanak kikerilleset eelozzak. Sfax es Kairouan kiiiritese eS c!'i eges!2 rUTieztaban fatyo tengelyhadmozdulatok - ehhez nem fer ketseg - tg-j'szeX1;e4;. Ha bekovetkeznek az, amit a j6l'ertesilltek varnak ~Sa tervszeru hadm.ozdulatok be­ fejezest nyernek, ez latszolag ellentmondana az europai-:r afri~ai ter megvedesenek.De csak latszolaq. ' Az allamfok a tcirgyaIaSokon - a sajtokommentarok­ boI kovetkeztethetilnk ra - alkalmat tal'(j}ltak arra is, hogy Europa jovojet isme'telten leszogezzek. Ezeknek a terv~k­ nek reszleteirol termeszetesen nem ertesill a nagy nyilva­ nossag. "Meg nem jott el ugyarnis az az ora - irja a Vol­ kiseher Beobaehter - , hogy a hab'oru utcini reszletes ter­ veket ny~Dvanossagra hozzuk. mint ahogyan aztaz eUenseg megteszi, hogy a gyozetembe t vetett ' bizalmat - amely ugyan nines meg - aICitamassza." Meg kell elegedniink a tennyel. hogy (lJ kontinensre vonatkozo minden kerdesben megegyeztek, ·megpedig az egyes aUamok erdekeit szem elOtt tartva: esa!'ugy mint eddig ...:... mutatnakrci' a IWiIhelmstrassen es pe~dakePJln. idezik Delkelet-Europa cilla;mait, amelyeket, mar a htiboru alatt abba az elonyos helyzetbe juttattcik IGl N emetorszciggal k'otott gaZdas6Jgi szerzodesek, hogy megszuntek piae-gond­ jaik, mert ciruikat feIveszi . N emetorszcig.. Sz6val: 'ha kiiiritik Afrikat, ez esak latsz61ag lesz ellen­ :t~tben Afrika letfontossagii megvedeseve'l es: az egyes alla­ moknakaz .azerdekiik, hogy Nemetorszagnak minel tobb elel­ miszert ,adjanak oda, megha maguk eheznek·is, hiszen az a leg­ . fontosabb, hogy ezzel megsziintek a - piac-gondj:aik. . . !

/

,

1943. aprilis 14,

l\tI. szerint €ros akci6 van foly.amatban

~emenyi-Schneller

miniszterelnoksegenekerdekeben., Propaga16i azzal ervelnek, hogy Schne'llerrel "simabban lehet megUszni" egy esetleges ,622

l 1

f

nemet nyorriast mint .'KaUayval, .akinek "szabotal6 politikaja­ val" szemben a nemetek vegiil Imredyeket, vagy a nyilasokat fogjak adott esetben rakenyszeriteni az orszagra. 'A. szerint a kiiliigyi bizottsagban ,Kallay nem jelent meg szemelyesen. Kora reggel b€iizent ·a Hazba, hogy a fiird5szoba­ ba.n rosszul lett s hivatalaba se megy be. 19y nyilatkozatat he­ lyette Ghiezy kovet olvasta tel. A politikai rosszullet magya­ razata az, hogy a ; ; Szombath 1 i vezerkar' f5nok kiserereben esiit6rtOk 6taHitlerneyaD s e~ , 0 ap erkezik vissza. Kallay ·el akart keriil~i a Hazban minaen errevonatkoz6 ~kerdezOsk6dest s ugyanezert hangsUlyozta a parthan este, hogy (5 nem k tt me.ghivast Hitlerhez s nines is tervben, hogy oda­ menjen . " . c

ha

hetfm."~~~"M~~!m~~~~rr,-:m.,,,otr'm!!m

la~~M"":"~

C:

szerInt a Honvedelmi Tanaesban Swmbathelyi az alta'- \ lanos mozg6~itases a haboruban v:al6 tevekenyebb. reszvetel t mellett emelt sz6t, mig Nagy Vilmos a leghatarozottabban elle- ?, 'nezte azt. Horthyallit61ag Nagy Vilmos allaspontjat fogadta eL

K

1943. aprilis 15.

'.: T. szerint a nt,met atvonu!ist negy nappal elhalasztott~. Ugyanesak T. mondja, hogy egy Budapesten idozo nemet tflbornok tarsasagban beszelta nemet strategia feladatair6!. Szerintea mo~t vegzett hadmozdulatok mind defenziv jelle­ giiek. A nemet vezerkar legval6szinubbnek az, Olaszorszag el­ leni angolszasz invazi6t tartja. Ez esetben Olaszorszagot kisebb- , nagyobb ellenallas utan atengedik a megszan~snak. AltaIaban a2J .a eel, hogy a' nemet hatarokt61 es eletteriilett51 minel tavo­ 1abb tartsak az ostrom16kat, de az ostromot Nemetorszag akar evekig is ki. tudja al1ni. M. szerint a fels5haz kiilligyi bizottsagaban Sigray erelyes deklaraci6t tett, amelyben ramutatott, hogy la magyar korma­ nyok altaI eddig a "bar-ati iliamok" kivansagara tett inteZke- ~ desek tisztan a kormanyferfiak egyenifele15sseget terhelik, ezt a nem~et felelossegere haritani nem lehet. "./

.

.." A. j-elenti a Horthy~Hitler talaIkozasr61:

1943. aprilis 18.

Vezerkari forrasb61 szarmaz6 informaei6k szerint, ame­ lyeket a tegnapi sajt6ertekezleten, nagy altalanossagban tartott kijeleptesekkel UHein· is meger5sitett, Berehtesgadenben a ko­ vetkezo mega,l1apodas JoU letre: 623

1. A keleti frontra 150.00f} f5nyi keretben esak meg-­ szaU6 esapatokat killdiink. Ittlehetnek meg eserek es le­ vtiJtasok, de a letszam nem fog valtoznis eppen igy a esa;-, patok jellege sem. 0ffenziv eroket Qroszorsztilgba nem· adunk. 2. A hatarokon belii1 tobb hadtestet 'mozg6situnk, ki-. kepzesuket kiegeszitjilk es reszint hazai gyarakban el5-­ allitott, reszint a nemetekt5l kapott legmodernebb anyag­ gal siirg5sen felszereljiik. 3. De.li hatarainkon komo,ly biztosit6 er5kkel allunk fOl, de a hatarokon tul nem megyiink. 4. Sz6 volt keleti hataraink biztositasar61 is.. Ebben a kerdesben' a nemetek 'azon az aUlgalata­ ban al'l. 1943. 'aprilis 19.

r

!

M.s:rerint az angol radi6ban tegnap ismertettek ,a sz6vet-' seges hatalmak allaspontj'at a' Horthy-Hitler tala1koz6~ak a nemet kommiinikeben leszOgezett eredmenyevel szemben. A. kommiinike tudvalevoen, .mint neh~ny nappal ezelott Romaniat i11!etoleg, Magyarorszag eseikben is hangstilyozta, hogy a k6z6s haborut nemesak a holsevizmus, hanem annak angolsz8sz szo-' vetsegesei ellen is folytatjuk. A szovetsegesek - mondotl1a -az 624

ti

angollladi6 - ezt tudomaul veszik, a k6vetkezteteseket le­ vonjak beH>le s uele1f\sse~et arokra baTitjak, akj·k a mega.na, podasokat megkijtijtti'k. . -

1943. apritis 20.

'

A Soproni Hirlap leguro1s6 szamab61: A N£MET BIRODALMI zASZLO HASZNALATA SOPRONBAN

Am. kir. re.ndo,·seg soproni kapitanysaganak vezetoje az alabbi felhivcist bocsatotta ki: '. . Felsobbengedely fo1ytan a nemet birodalmi aUklm­ polgarok ciprilis h6 20.napjan. azazHitler Adolf nemet birodalmi vez€r es kancellcir szuletesnapjcin a nemet biro­ dalmi zaszl6t h6Jzukra. illetoleg laktisukra kituzhetik. A 1wtoscig elvlirja, hogy a ba-rliti es 8zovetseges Ne'tnet­ birodalom zaszlajcit a lakosslig a legnagy·obb. tiszteletben fogja tartani. Ez az engedely kizcirolag csak nemet birodalmi 0.1­ lampolgcirokra vonatkozik.·'

a

1943. aprilis 21.

I

I

>< MiuUm a Horthy----Hitler talil1koz6r61 sz616 nemet kommiinike kiemelt'e, hogy nemcsak a bolsevizmussal, hanem an­

I .

nak angol-amerikai srovetsegeseivel is /harcban allunk, a kiil­

iigyminiszterium nemetnyelvii feJhivatalosaban, a: p~

Lloydban vasarnap vezercikk jelent meg "Magyar-nemet sors­

kOzOsseg" cimmel. 'A ketsegteleniil sugalmazottcikk Magyar­ ,orszag tortenelmi szerepet fejtegeti s ramutat, hogy 'feladatunk ezer ev 6ta a nyugatot keletrol fenyegeto veszedelem elleni felsorakozas. Az an l-amerikai erok elleni harcr61 ~ . cs ~a cikkben. ' aJ. . oro n ·a nt I'efiOF~ latj'ak a Pester Lloyd fejtegeteseiben l arnin ~, ~gte eriiil tuntetes jellege 'Van. E'zt -azzal magyarazzak, hogy a berlini k.ozlemenyt me 'kerde esiink nelkiil adtak kit L

v4'~

,

'

'.I

Fekete I
"~"e"IfM,.rN-.c..-

625

'~

't· , · 1 · · . :

8':'-~jes=If:'kenti.

1943. malus A gorog hadjli.!atban es a balkani "rendfenntartasban" elszenvedett vesz·· tesegek, valamint azafrikai osszeomlas, az olasz hadero konbattans ala­ kulatainak es korsreru hadianyaganak majdnem tokeI.etes megsemmi­ stilesevel egyenlo. A:z. olasz kiralyi haz kore felsorakoz6 tabornoki kar tisztaban van vele, hogy a :tlovabbi elenallas hiabavalo. A hoss~u es tel­ jesen nyilt partvidek vedhetetlen az angol flottaval s~ftmben. Az afrikai repiiloterekrol felsza1l6 szovetseges bombazok ellenallas nelkiil tamad­ hatjak az olasz varosoka.tlWindennel fontosabb,hogy az olasz nep tokeletesen kiabrandult a nemet szovets€:gesbol. A tengely-politika mel­ lett mar csak a fasizmus haszonelvezoi allnak. . ~9bnersz6ib97 ~z~~ "lilt!', ~.!H F ts E .ail8il ~ nyilV{mval6va t,"; us ;~:inik

rI'f:'$ r

'~ha

a1M'

:89

.

."

.

w

L;;;: .

:.i

iyittii wet

61a;

A sziciUai partraszalM mar az olasz-nemet szovetseg teljE's fel­ ,.. bomlasanak jegyeben za.llik Ie. Az olasz csapatok vonakodnak meg­ _utamadni .a partraszallt angolszasz eroket. Hitler, hogy az ,olasz bom­ J ~ bazast megakadalyozza, ujabb ~ indit Halla fele. Ehhez a hadmoz­ dulathoz meg kell ritkitania t4E'j~a5cvonalat es gyengiteni kell 8. Z Atlanti fal veder.{llegenysege1) i~udja megakadaIyozni az ·ango~:uI t . ; szasz er6k atkeleset a sziciliai csatornan. Szicilia ki~iteseujal)b {lldo­ ,.-~ zatokat. kovetel: a nemet panc~losok es granatos alakulatok fegyver­ ~" zetiik legjavat az angolok kezen ha . ilk a oglio tit os argy~ asokat kezd a szovetsegesekkel, melyek" . nek eredmenyekepen 1943. junius 25-en a fasiszta rendszer ;)ss'leomHk es Mussollni kormanyat Badoglio katonai diktaturaja valtja fel.

. ;..,r..-If'

.,."w .

k07.ben; ~~~.ia.t~iiiiilllIl:J:tl~~W..;;:r.;~!§iWi&iIIiMRM-,,·etik

626

.ra

1943. aprilis 30.

)('

A. jelenti: Nagykarolyban az ott aIlomas.oz6 gyalogos sza­ "zad parancsnoka osszegyiijtotte a tisztikart s szenvedelyes be­ :szedben kifejtette elottUk,. hogy a kormany nem kepviseli a magyar erdekeket, hanem eg~eszt a zsid6k, masreszt a neme­ tek zsoldjaban all. - Ez e'llen tuntetni kell! - j'elentette ki, m,ajd riad6t fuvatott es katonaival .megrohamozta a zsinag6gat, qtt mindent osszerombolt, utana pedig ugyanigy fordult n~ki a Volksbund helyi szekhazanak. Letart6ztattak s most a Mar­ git-koruti kat6nai foghazban iiI.

..

· . Y . ' Politikai

1943. m6.jus 6•

korokben soka~ beszelnek a Pozsonyban meg­ jeleno "Grenzbote" egyik cikkerol, amely feltunoen eles han­ ,gon es tiinteto helyeslessel szamol be a Hazp€ m teki iilesenek esemenyeirol, el~Osorban arr61, hogy Jaross es Rajniss szen-" vedelyes tamadast inteztek KalJ,ay §n~melye ~ ..hiutapolitikajpa '~len. A "Grenzbote" 'cilkkrkept,eleniil' primttiV ~s etlogul( ugyan, de nagyjaban fedi a val6sagot. Kallay elkovette azt a hibat, hogy a Hazat ,a sajat partja szelsoseges elemeinek ra­ be$zelesere osszehivatta, holott tudhatta volna, hogy a,.pyUas. es~~.Yila~ ,mindenl:';;;A~fOg/tenni:::h0fX;,arrlan:enti tr~; __ 2ra a 9__~k?s a - iQ_et~_ f@[IE ha~w.alji. Kiilonosen Imredyek mozgo16dtak erosen s a hu'l­ lcimzasatragadt a kormanypart veliik rokonszenvez5 frak­ ci6ira is. Kolcsey kepviselo honvedelmi allamtitkar szeretett volna lenni, Nagy Vilmos' azonban - nem: utols6 sorban szelso­ jobboldali be,Hlitottsaga miatt - nem val1alta.. Itt kezdodott el,az intrika az uj honvedelmi miniszter szemely~ ellen s a.m

p'

...

".

'

"

. ,

/

40'

627

lyalegyiitt, 50.000 pengoert, 20 evi r~letr~... A panamak . teny1eg igazak, a- furcsa csak az, hogy ~ kiabalnak idr, 1 ft,]n"k43artha. akJk baria+aikka 1 eWitt m·agnk is a mjdp miniSzternek eppen szelsoseges felfogasa miatt kellett a.tadnia a helyet s atObbi ujgazdagok is vagy rnaguk torvenyhoz6k, vagy a kepviselok,' felsOhazi. tagok es, MIami nagy- es kistiszt­ viselok, katonatisztek segitsegevel, sot veliik ~ztozva jutottak vagyonokhoz, vagy jovedelmekhez. Olyanez, mint a nemetek szemforgat6 botrankozasa a katyni, Wmegsirok koriil ... Kallay 'a Haz ,var~tlan elnapohisav:al rnegakadalyOzta a Nagy Vilmos-botrany ikitOreset, Imredyek azonban nem hagyjak elhallgattatni magukat. A Kormanyz6hoz memorandumot, in~ teztek ."akozelet megtisztitasar61" s kiiloo-kiilon minden kep'" viselojiik illa~Oi kihallgatasra jelentkezett. KaIlayeI1eD., is. tovabb foyik az. intrika a partban es a - kabineten belli is. A mozgalom kozpontja Remenyi-Schneller, aki a kormanyban ,a mindenaron va16 nemetpolitikav~l most mar csak Lukacs' 'Belara. szfunithat, annal erosebb azonban ahatvedje a part. jobboldali elemei kOzOtt. / s. mondja: TragikuS latvany! A parlament hangad6 elem.ei s a nemzetet vezeto kozkpOsztaly. befolyasos rete~ei szemji~ " tasz't ·ak katasztro '. ' ti ~ tolso 6,·' ·di is toVab szo ' as "k a nemet olitikat a antis emi tntezke eseib51 nemcsa~ ata .a enzt: • ogy ez az allapot minel tova: b is..b5ven. -sze1'eztte mLl;~ megmar,adhasson, kesze a nemzettel a legslilyosabb' ver- es anyagiddozatokat is vallaltatni !p_nyilvanval6an ves ztett ilgu. ~ekeben. A front szOrnyii te· tapasztalatai uta,n is a leg·· ereIyeset>ben hango$tjak, nogy megmindig nem veszilnk ~leget magunkra a "keresztes haborub61" s hogy ugya katonai, min~ az ipari mozgositas teren nekiink is kovetni kell a nemet "totalis" peldat. Ki fog felelni ezert?! Es mit eriink 'azzal, ha a felelosek megbiinhodnek? Ki tamasztja fel a halotta.kates ki tudja majd. jelMm.asztani 6t katasztr6faba sodort OTszagot?!

:;2

\.

.

Fiatt

1943. mdjus 7.

(} Scorza fasiszta fotitkar 'b,eszedenek utols6 mondatat a MTI .r6'rnai jelentese igy reprodukaIta: . - Akarmi is tOrtenjek, mi barmely id5ben es bar~ mely ponton elszantsaggal es ,ha kell, a.d
A kovetkezo kiadasban a Tavirati Iroda "heLyreigazitbtta" szoveget s a mondatot igy forditotta meg: "ELbukni sem tudnank rruiskent, mint szepen, me~t6­ sagteljesen es becsillettel." A kiiliigyminiszterium sajt60szuHya a helyreigazitilshoz a kovetkezo flgyelmeztetest fiizte: A killilgyminiszterium sajt60szttilYa nyomatekosan keri -a lapok szerkesztosegeit, hogy az eredeti Scorza..;.beszed utols6 bekezdeset okvetlenjll a most kiadotf szoveggel. he­ lyettesitsek. #5 :a

')l'

1943. ma;us 8.

: A szerkeszt5seg levelesladaj'ab61 v,a16 ez a panaszos level, amely megdobbent5 adatokat tartalmaz az "tillamhu cc Vdlks­ ~bund szereperol: Leauyom a budaorsi nyilvano~ magan polgari flUiskola ta­ nara. Elsfi eve tanH, nagyon lelkes magyar. Tortenelem, magyar es zeneszakos. Igen gyakran elkeseredve jon haza az iskolab61 es panaszkodik, hogy a svab jiuk milyen adaz ellensegei es gyiLlOloi mindennek" ami magyar.

Tobb fiu! felsz6litott, hogy a marcius 15-i unnepsegen Pewft­ verset szavaljon. Egytk sem volt hajland6 hazajias magyar verset szava-Lni, sot tobbnek ;az apja ment el az iskolaba valami citlcitsz6 ·kijogcissal, ·hogy a jia ezert vagy azert nem szavalhat. , A tanu16k 90% -a a Volksbund tagja ilyen egyenruhaban

es

Jarnak az iskolaba is. Tudomasom szerint ez tilos. A Volksbundban

es

'rettenetes gyiLIOletre meghamisitott, a magyarokra nezve igen hatra:nyos tortenele111:re tanitjcik oketo Peldaul azt tanitjak., hogy ,a svabok mar akkor a Karpat-meaenceben eltek, amikor a magya­ rok bejottek. Ha nem lennenek svabok Magyarors,zagon, akkor a

magyar meg mindig teljesen eImaradott, miiveletlen nep Jenne· es a svaboknak koszonhetO az ipar, kereskedelem es kultura. A ma­ gyar falu piszkos es szegeny,. de a svab falu tiszta. es J;~m6du, , ·annak ellenere, hogy a svabo1cizt a magyarok minden vonalon el­ nyomjak, stb.

Leanyom hiaba kuzd szep sz6val, szigorral a svabok gyiilOl­ kodese ellen, mindhiaba. Panaszt tett tobbszor az iskola igazgat6­ hlnal, aki mar 15 ev 6ta igazgato, deo maga is ;svab, Weber a neve. A ffiiai napon lanyom vegleg elkeseredve jott haza az iskola­ b6I. Ugyanis, mint a III. es IV. polgari osztlHy onkepzokorenek tanarelnoke, az onkepzokori 6ra vegen a 60 tanul6nak azt mondta, hogy enekeljek el a magyar Hiszekegyet. Egyetlen jiu sern volt hajland6 enekelni ezt az eneket. Sot gunyt iiztek belole. Azt mond­ -tak, hogy nemet nemzeti dalokat enekelnek, de magyart' ne1n. 629

Lanyom. szigoru fellepesere sem enekeltek, hanem al'Lati hangokkar -

rajOges, kukorekolas, stb. -,-. gunyoltak.'

Engem is nagyon elszomoritOltt ez azeset, kUlonosen ha arra gondolok,' hogy hany, meg rur,gyobb magyar kazsegben· sines pol­ gari iskola es a kis magyar jiuk, lanyok 11'Uir hajrur,lban vonatra. iilnek, hogy a vcirosokba mehessenek a polgari iskoltikba tanuIni, Ezek a svabok meg j6m6dban elnek, helyben van polgari iskolcijuk es megisacsarkodnak a magyarokra, itt a fovaros mellett. Nem is tudom, mit· gondoljak? Ki bcitorttja es lazitja jel eze­ ket . a. svabokat a ke!tyerad6. Haza ellen? KUlonosen, amikor hos'

katonfllnk egyiitt kiizdenek a nemet hadsere,ggel! Tahln a hat6­ . sagok nezik el ezt ,a magyarellenes viselkedest tulzott "lovagias­ sagb61"? Vagy az iskolaig,azgat6 5vab volta batoritja fel oket? Vagy . nem is tudnak talan az illetekes hat6sagok a Volksbund magyarellenes laz~ti3.sair61? Mikor telepitik at a Birodalomba a nemetajkuakat, ugy mint mas .orszagokb6l is atteh~pitettek?'Addig· ugy sem lehet teljes a belsO rend, amig a svabok itt eInek! Ez ellen siirgosen kellene tenni valamit, az bizonyos! Az a magyar ember, aki ilyen felhaborilt6 eseteket hall, az elOszor elkeseredik es okolbeszorul a keze, de ha azt latja; hogy nines aki ezen segitsen es a magyar hat6sagok nem' akarjak vagy­ nem tudjak megsziintetni ezeket a magyarellenes cselekmenyeket" a~or elveszti magyar onbizalmaf es a felsObb hat6sagokba helye­ zett bizalmap is! { Az elrr.¥ondottak inditottak arra, hogy a tekintetes Szerkesz-­ tosegnek mindezt megirjam es arra ketjem,adjon felvilagositast. hogy a svabok etlenseges viselkedestt taUin va.IamiIyen politikai Qkb6I keH tUrniink? Ha nem, akkor mely hat6saghoz jorduljak, aki segiteni tudna, ho~ legalabb az iskolakban sziinjon meg a magyar nemZet gyalazasa es az iskolakb61 azonnal tavolitsak el az agita­ torokat -, mett 12-14 eves fiuka Volksbund altaI kikepzett val6­ sagos agitatorok, aki a kevesszcimu jobb erze~mu fiut is megferto-­ zik. Azt' hiszem,az is sokat segitene, ha' az iskola elere szinmagyar' igazgat6t aUitana a felettes hat6sag, vagy pedig a.z ilyen iskolCi.t meg kellene sziintetni biintetesbol, hogy a szill6k arra kenyszerill­ jenek, hogy fiaikati j6vtirosi polgari iskoldkba jara8sak, ahol mar' nem alkotMtnanak magyar-eUenes tombot, .mert a magyar fiuk tobb­ segben tennenek.

Kerem szives vMaszukat· es vagyok oszinte tisztelojiik:' M esza­ ros Janos s.k. ,,/

1943. mcijus 10.

~ B. jelenti, hngy Kallay .me-gbizasab61 Keresztes:-F'ischer erintkezest keresett azokkal a legitimista es konzervativ politi-· kusokkal, akik a kipontako'zasba a szociitldemokraciilt is bele akarjak vonni sarra kerte oket; hogy tekintettel a kormany ne­ 630

hez. kiilpolitikai he},yzetere, ne forszirozzak a szefvezkedest, me­ lyet a szelso jobboldalr61 erosen tamadnak s mint "Nepfrontos" politikat alland6an denuncia'lnak a nemeteknel. Hasonl6 be­ allitasban beszelt a dolgokr61 Peyer Karollyal a szociaIdemo­ kratak vezetojevel is.

t:::. ~~~~

1943. majus 11.

~

kesztoi ,allasat6L Az ok:. lap tobbszor hatarozottan a'llast­ fog~alt a szociaidemokr akkal va16 egyiittm:ukodes mellett. Vasarnap hazkut ' s volt az Imredy-parti Nemzetor yi­ segeiben, ahol ko ., , es arminchat e

;X

1943. mcijus 12.

Szombaton es vasarnap nagy izgalmat keltett .Budapesten a Iondoni radi6 magyar adasa, amelynek vegen az iizenetek kozott a szpiker a k~vle1ikezoket mondotta: "I\emelem bogy ",aSrpap del ben cseresznyw retest es'?iink." Hason16 monda-· tokat a Iondoni rAdi6 minden nyelvii adasaban hallani. Ez nyil­ van rejtjeles erintkezesi lehetosega .megszallott orszagokban elo hallgat6kkaL Kii18nosen sok ilyen iizenet megy a francia es belga adasban. Itt ugy ertelmeztek a mondatot, hogy vasar­ nap bombazas lesze~ jgen sokan aznap el ip utaztak Pestr5l. Termeszetesen semmi sem tortent. f'

1943. mcijus 20.

631

- ()

1943. junius 12.

,',

-' A -londoni radi6 tegnap olvasta be Ederezredesnek egy tuniszi para:n.csat, amely most kerillt telj~ szOvegeben a szO­ vetsegesek kezebe. Ebben a nemet ezredes azzal fenyegeti meg a magukat megad6 katonakat, hogy Mooru. utan rajtuk, addig is a Birodalomban 1i\)6hozzAtartozOikon megtorlast hajtamri v~re. Lon~on hozzateszi:.. hogyErler ezr&ies m'aga is - angol.·

fogsagban v:an ...

'1iIir.r/

'

,

1943. julius 8.

',,, A. jelenti: Nagy Vilmos m~gis tavozik. Maga adta be Ie-.

m()ndasilt azzal .az indokolassaJ., hogy Imredyek esa nyilasok, ­ alland6 hangulatot csinalnak ellene. Ut6da Csatay vezerezredes. 'A h6 folyaman tavozik UUein..Reviczky sajrofon5k is, aki KaI­ :lay kiilugyminisztersege alatt a kiiliigyminiszterium tulaj'don­ kepeni v:ezetoje volt.Ok;~ ntmetek nem biznak beput. Kiil­ iigyminiszter Ghyczy kovet lesz. A tendencla ininden posztra lehetoleg sziirke embereket. allitani. A budaorsi polgari fiuiskolaban uralkod6 allapotokrol szo16 ,;~evelet bekiildtiik ,a kultuszminiszternek. Az intezked~s meg is \ortent. Egy vitez Javor. nevii tir a miniszteriumb61 kiszillt ~udaorsre, a magyar erzelmu., tanit6no"ellen vizsgaIatot inditott $', e ' · ' · e zokon v iss ".. sze .4 ' ·t. Egyuttal meg 18 enyegette, hogy.....wi-:z:w:g..,.,~~.ufJJ. lJe9£st faili; Nt'Qwban fegyelmi ala kerill;.. Magyarorszag 1943! 632

\

J sz ...

1943. nyara sulyos magyar gondokat .. ' az orosz I!1fenz~. . . tovabb f :folyilrr ~ fontos nemet er6dMlasok keriilnekT(;tottl,IfI' Lalis I' 'k_ItEM, (lMd,· @Mem, II 6 2&i13 I) • aldOS@ iiiennek. , . ember- ....... a.nyagot alland6an higitani ~ oreg korosztlilyok ltei MI.u.zvonalba, J..... _~•. -hirteleneben .:~~~etett tis,nya g p6tolja j61-rosszul az elv&zeti ~ ~ . .. .tfJ!flft vezetO~.J...... -I.. .ILo _

('it"'m~~:~':ken mint ez JAny Gusztav vezOrezredes~ ' kiderii1}, - egyaltaIan nero lelkesedik Hitler

parancsab61

~kereszteshaboruJaertl: fejeUenseg,

egesz

~

remenyvesztett kapkodas uralkodik az

fronton.

n leplezett libe s bizonyitjak majd. Az olasz peldat, - szakit a fasizmussal, - mar n 's It\artjak elvetendonek. '1943. nyaran r nemcsak haszonelyeqPi de PHatos 57?] F liujJi Is vaftIlak liz ,,,OJ Mnon &2Ihtjir~. do

1943. julius 9.

"" /

:AMa vegre hozzajutottam' Jany sokat emlegetett hadsereg­ parancsahoz, amelyet ezevi januar 24-en, ·a katonai OSSZeYOmIas uUm adott ki. fme,a hadparancs hiteles masolata: .294/2. hds. I. a. 43. 1. 24. HADSEREGPARANCS

1. A 2. magyar hadsereg elves-ztette becs-illetet, mert 'a k~ves ,....- €skujehez hii ember kivetelevel - nem vc\l­ ·totta be azt, amit tole mindenki elvarhatott. 633

0

Allasainkb61 el1enseges tuler5 kivetlletett meg akkor is, ha a csapat kotelesseget megtette. Ez szerencsetlenseg. De becstelensegaz a lelkevesztett, fejnelkiiIi, gyava me­ nekiiles, amit latnom kerIett i amiert most a szovetseges nemet. hader5 esaz otthon melysegesen megvet benniin­ keto Ehhez minden qka meg is van. 2. Vegye tudomasul mindenki, hogy innen sem beteg­ seg, sem sebesilles, sem fagy,assal el nem engedek senkit. Azon a teriileten, ahol gyillekezesiinketelrendeltek s ahol az ujjaszervezest vegrehajtjuk,ot.t marad mindenki, amig meg nem.gy6gyul, vagy el nem pusztul. 3. A rendet es a vasfegyelmet a legkemenyebb kezzel, ha kelt, a he,lyszf,nen val6 jelkoncollcissa1l, de helyre, kelt allitani. Ennelkivetel nincs. Legyen az tiszt, vagy rend­ fokozat nekiili honvoo, aki parancsomnak nero engedel-· ineskedik, az nem erdemli meg, hogy nyCYTnOrult eletet to­ vabb tengesse es nem engedem, hogy szegyeniinket barki is fuvab15" nagyobbitsa. 4. Minden" 'J1lega legmagasabb parancsnoksag is addig maJ:ada gyiilekezesre kijelolt helyen, inig utbainditasara ~ pa~~'llleg hem kapja. .' , ~ A 'gyiijt5 ~, iranyitO alJomasok pararicsnokai Bel­ gorod f$ Prochororvkar61 a kijelolt teriiletekre meneteltetik zart rendben a gyiilekeztetett csapat- es .voflatreszeket, a . , .t.,deli korletbe a IX. hop., az eszaki .korletbe:a ~. hop.-hoz, ,. . ~ felel5sek azert, hogy annak nyugati hata,,;a.t egyember vagy jarmii at ne Mphesse.Aki megkis~rlit.·~azt jel ke~I koncol11J, ha egyseg kiserIi meg, meg kell tizedelni. Vitez Asztalossy vezer5rnagyot es Moloor ezredest itt;- a hatso k6rzetben vitez Heszlenyi a'ltabornagyot teszem felel5sse ,azert, hogy parancsonl vegrehajtasa minden eszkozzel meg­ tortenje.k. ' Szamolni kell azzal, hogy elelern teren alapos korla­ . tozasok lesznek. Elsosorban annak van jussa el~lmez'eshez, aki elOl harcol, aki helyet elhagyta es itt hatulgyiilekezik, oTiJ.ljon, ha annyit kap~hogy ehen nem pusztu1. Helyiinket n_emet crorpat foglalta el, az megerdemel minden gondos-' kodcist. Mindaddig, mig rend nem lesz, mig harcra__ alkal­ mas egysegge nem formal6dunk, ilyennel ne szamoljunk, mert aTra erdemtelenne valtunk. 6. A deli 'es eszaki korzet parancsnoka ossza be terii­ Ietet vonat- es csapatkorletbe. a) A vonatkDrletbe jut minden jarmu., fele15s parancs;.. nok, nehany kemelly, id5s tisztes parancsnoksaga alatt, jar-­ muvenkent egy hajt6val. Egy oszlop 50 jarmiib51 all. 634

f I

I

I

b) A csapatkorletet seregtestenkent alcs6portokba kell. beosztani, ,amelyekben csapattestenkent kiilOn-kulOn ala­ kulatokat kell szervezni 100 fos alosztalyokban osszevon­ tan. Gepkoesiv,ezetoket kiilon vonj'a ossze es OSSZa be vala­ mely alosztalyhoz. A nemzetisegieket kUlon egysegbe vonja. Ezekbo'l alakitsa meg a munktisszazadokat es vonat­ legenyseget. A vonatnal csak id6s magyar ember lehet. / Fiatal nines. se ott, se a tOrzseknel. EZleket haladektala­ nul fe~ kell mltani, etkezdek sremelyzete sem lehet kivetel. Tiszti kiildonc is csak akkor maradhat fiatal korosztalyhoz tartoz6, ha egyuttal gepkocsivezeto, illetve masodvezeto. 7. Az elso napt6'1 kezdve a fegyelem megszilarditasara, illetve ennek megteremtesere kell sulyt helyezni.. Elsa ·a katonai killsa. Nem turok ·semmifele ronggyal koriilcsavart Iabbelit, polgari kontost, lehetetlen foveget, amelyen nines rozsaes rendfokozati jelveny. Kiv~l aZ~ eloirt irhamelleny, v.agy ujjas bekees. Tiszteknek meg-' engedem, hogy irhabundat hordhassanak. Masodik a katonai jellepes. A legfeszesebb magatartast. meg a fagyott embertol is megkovetelem. Minden follebb-' v:aI6· az .ot megilleto tiszteletadast kovetelje me. es ero­ szakolja· ki. Minden eszkozt megengedek addig, amig toke­ letes rend nem lesz.. Ellenszegiilest haladekta1anul meg ken toromi. . Harmadik az egyseg jegyelmezett menete, jeHepese. A napirendet ugy kell ossreal1itani, mintha laktanyaban vomank: kihallgata.s, foglalkozas' es parancskihirdetes. A \ foglalkotas tisztan zart rendbol all. Fegyverfogasok, m~:" net, fordulatok, stb. A fegyvertelenekkel csukl6gyakorla:.. tokat kell tartani. A gyakorlatok toltsek ki az egesz n~p~t, csak a sziikseges pihenoket iktassuk kozbe. 8.' Minden al'lomasparanesnoksag a legkemenyebb em­ berekbol allitson ossze mielObb 1-1 tabori esendoroszta­ got,kiketkarszalaggal, rajta "Cso." felirassal es igazol­ v.annyal keU e'llatni. Ezek feladata feltetlen rend es a pa­ ranes,ok teljesitesenek kieroszakolcisa. 9. Minden alIorpas foorseget es belso szallasorseget alIit feI. Feladatuk a kijaratoknak nyugati iranyban valo lezarasa. Senkit tovabb nem engedhet, alti "Allj!" paran­ esot nem Jeljesit, felkoncoIlJa. 10. A ,munkasszazadokkal, amelyeket a korzetek osszealH­ tanak, addig mig aIlasepiteshez nem bocsatom a nemet pa-· ranesnoksitgok rendelkezesere, a hareos alakulatok kenyel­ met szolga16helyi mun~akat ken vegeztetni. Erre kell a >

635.·

fagyasos embereket is felhasznalni. Utak takaritasa, h6t6j mentesitese az egyes kozsegek kozott is reajuk 'haruI. 11. Az alosztcilyok nevjegyzeket vezetnek. Soha senki .'korletet el nem hagyhatja. Hazcsoportjan tul csakaz al­ osztalyparancsnok irAsbeli engedelye merlett mehet. 12. Naponkent es ~ozsegenkent a megalakult egysegek szamat jelenteni kell. Ezek hozzeim fussanak: be 18 6raig. 13. Az utols6 napokalatt latottak azt mutattak, hogy a zsid6 munkasszazadok zark6zottan es rendben menetel­ tek, mig az ugynevezett csapat legenysege szetsz6r6dott, ,allati szinvonalra swlyedt csiirhe benyomasat keltette. 14. E parancsom lenyeget parancskiadaskor minden­ nap fel kell olvasni. Torzsszalhis, 1943. januar 24-en.' VIT:€ Z JANY GUSZTAv VEZ:€ R EZREDES S. K. KAPJAK: Kiilon IV., VII. hadtest; 10., 19. hop; egyenk6nt rendes elosztas szerint, hogy egyes allomasparancsnoksagatt tobb peldanyban el tudja latni. Kiadom Volant vk. ornagynak es a hadseregparancsnoksag illetekes szerveinek. A masolat hiteles! Torzs~l1as, 1943. januar 24. ' DR. SZOLLOSY HDGY. \S. K. HDM. POST. SEGEDTISZT

~

I

Hogy is mondta Jany vezerkari fonoke: Kovacs ezredes, "A' h
~a sajt6ertekeileten: :~z6lh;at bele ! ..."

?I ,Po feljegyzesei szerint a

' ,

19~3.

julius 29;

Mussolini lemondasilt kOvetO ked­

,de.W- Ullein~Revic~y kiilon telefonnal hivta ertekezletie a fo­

szerkesztoket. Az ertekezleten kijelentette, hogy a magyarsag­ nak az 'Qlasz :p.emzethez fiizodo asZintebarati viszonya teljesen. fiiggetJen,,,..a mjndenkori glasz rez&itUtOh - "A rezsimvaItozas ;~-= mondotta - tisztcira az olasz nep beliigye, amelyet mi. tisz­ teletben tartunk, mint minden barati nep minden intezmenyet. Most, hogy ez az ihte·zmeny felszamolashoz ert, baratsagunk ezt a'legkevesbbe sem erezte meg., Most latjuk csak, micsoda illu­ ·'zi6., amikor mas nemzetekkel va16 viszonyn8l1 nem a recilisat "nezziik, hanem absztrakt fogalmakat. Felelossegem, tudataban kijelentem, hogy ennek '., , i n ' , ., , n' .. .., , e n. Ki fogok irtani a magyar .sajt6b61 mindent, ami nem tiszta magyar, de kiirtunk az egesz 'kozeIetbol is. 4t nincs mas mint: Magyawszag ~ magyar ·~t. Akikkel baratok' vagyunk, nem azert vagyunk, mert ilyen vagy ,amolyan az eletformajuk, vagy vilagnezetiik. Eljen "mindegyik oIyan format, a:milyen at mulattatja. Mi is eliink ·636

63T -;",'

'I.~·•.•. ,-, _\~

"'*:;

0'

1943. augusztus' 18.

.."

P. jelentese a kiiliigyi sajt6ertekezletrol: Az 1943. a'Ugu8ztus 17~ sajtoeTtekezleten Bede killilgyi - saj t6 fonok-helyettes e1sosorban Budapest nyi lt 1"iTQssa nui1­ vanitcisalliij fogla1kozott, utart cirra, hogy a ~kWVfoldi tapok treg behat6(z.n targyaltcik aJzokat a 1eakciokat, amelyeket Budapest megfenyegetese kivaltott. Ango1 lapokirtak aTTo1, hogy ezze1 kapcso1atosan minisztertan~s voVt, amelyen Kallay tragikus hang'll expozet mondote Fogla.lkoztak Se­ redi es Ravasz beszedevel is. A Reuter taxative" je1sorolta, hogy Budapesten m~lyen celpontok johetnenek tekintetbe legita'Tl'tadcis eseten sezzel kapcsoVatosan megallapitotta, hogy ilyen korillmenyek kozott nehez lenne Budatpestet nyiLt vcirossa nyi1vanitani. A sajtofonok-h.elyettes a killfoldi kozlesek ismertetese utan hangoztatta, hogy a magyar kor­ many reszerol mindenesetre merlege11es .. tcirgya Budapest nyi1t varossa tete1e. Kivanatos lenne azonbWn, ha a SZo­ vetsegesek ugyanebben a kerdesben R6maval<"kapcs9latosQn nyilatkoznanak s· igy elv~l~g tiszt
0

0

1943. augusztus. 19.

Madridi jelentes :alapjan irja a Neue Zilrcher Zeitung augusztus 13-i szama, hogy julius 26-an a tomeg megrohanta a Gioroole d'Italiq szerkeszt5seget, ,ahol Gayda, a hirhedt -ten­ gely-publicista dolgozott. A. benyomu16k e151 Gayda a belsa szobci:kba menekiilt s magarazarta az .ajt6t, mire a demonstra­ 16k butor6kat hordtak az ajt6 ele es mag'lyat raktak be15liik. A tuzben pusztult el Gayda. V . 1943. augusztus 26. A tegnapi kiiliigyi saj't6taje.koztat6n -fe1jegyezni erdemes "sna.jdig" mondcisa hangzott el AntaL miniszternek, aki most minden ilyen ertekezleten meg szokott jelenni. Valaki f01­ vetette ,a kerdest, hogya.ll Budapest nyi:lt varossa nyilvanitasa·· nak iigye, mire Antal kozbesz6lt: '

r

638

1943. szep1jember 1. _ Sz6val meg a nemet hadsereg is keriilhet sulyos helyzetbe? Azaz esak keriilhetne, ha a cenzura ki nem hagyna· a Budapesti Tud6sit6 erre vonatkoz6 hire-bOi a zar6jeles sz5vegreszt: A berlini lapok rna sziikszavlian, de rendkiviil biza­ kod6an itelik meg a keleti arcvonal helyzetet. A kommen­ tarok szerint az oroszok, .akik eddig csuparl taktikai sike­ reket ertek el, most minden rendelkezesukre a116 erejiiket vetik. harcba, hogy sztrategiai. ·d5ntest kenyszeritSenek ki. Lathato tehat, hogy a lapok ugyanaz.zal az ervelessel elnek, amelyet. illetekes katonai helyek az elmult hetekben lsme­ telten kifejezesre juttattak. (A rendkivuli meTtekben fo­ koz6dott orosz nyomasra valo tekintettel berlini ikatonai helyek nyiltan elismerik annak a lehetoseget. hogy a ne­ met hadsereg hel enkent atm et'Ve suI os hel zetbek ­ r~t, nagy jab aZOnan ~zartna rtja, ogy az e en... s~g val6ban atilto sikert erjen eL) .)t 1943. szeptember 17. Vajjon Musso4ni kisZlabaditasa orome vagy gondja-e a nehez problema)cka'l kiizd5 nemet diplomacianak? Ezt kell ki­ hamozni.a Magyar Nemzet mai berlini tud6sitasab61: Berlin politikai koreinek figyeiTmet a nemet sajto a Balkanra iranyitja, llm-ikor megegyszer visszater a dalmat kerdes megoldtisara es hangsulyozza. hogy ezzel a N emet­ orszag reszerol kezdemenyezett lepessel szerezte m~g tulaj­ donkeppen Horvcitorszag a teljes es vegleges filggetlense­ get. AZtaltinosan megfigyelheto a nemet propagandaban, hogy valamely politikai esemeny rovid hirilladtiscit csak napok multein kovetik kommentarok, ezuttal azonban a dat­ 1nat kerdes felvetesenek mas oka is van. . Abban a piltlanatban. amikor Berlin politikai vilaga, erte.sillt NluS'solini kiszabadit.6lscir61, felvetodott a kerdes, vajjon a Duce visszaterese Olaszorszag elere, nem jelent-e vciUozast a horvat kerdesben. Erre a nyiltan ki nem mon­ dott kerdesre adja meg a vcilaszt a Deutsche Allgemeine Zeitung ismert killpoVitikai iroja, amikor kijejezetten veg­ legesnektilnteti fel Dalmcicianak Horvatorszaghoz val6 csatolcisat. A ketseget a Wilhelmstrasse oszlatja el 'vegLeg, amtkor ugyanebben az ertelemben nyilvanit v€l»emenyt. A nemet kommentcirok nem mulasztjeik el az alkalmat,

t

,

..

~~~.;~..~.. ~1t ~.".,

. L-

~ .~

•

I"

..

t

,

.

hogy Dalmaciat, mint foldrajzilag es tortenelmileg Horvat­ orszaghoz tartoz6· teriiletet tiintessek fel. Teljesen .indokolatlan tehat az a meggondolcis, hogy MussoHni visszaterese barmikeppen is. valtoztatna az elO­ allott helyzeten. A Duce nyilvanval6a.n nem ervenyesiti igenyet Dalm.ciciara. Ez mar abb6l is kitunik, amit aJ Wil­ helmstrassehoz kozel6JI~6 politikai kOrokben a kerdessel kapcsolatban ha'n-gsilJyoznak,hogy a daJlmtit partnak Olasz­ orszag reszere val6 kovetelese kiilonben sem a fasizmus szulOtte volt. A Duce nagyvonalu imperialisztikuselikepze­ _leseivel a "Iv.Iare nostrum"-ot nem az Adrieiban, hanem a Foldkozi-tengerben latta - magyarazz
"

Modem rabszolga.;.idi'lL A cenzura az egesz hirt torolte: A Berliner Borsenzeitungba.n, olvassuk, hogy augusztu~: . l8-an a ber:linirend5relnok 'lljabb rendeletet adott ki) amelyben figyelmeztet a keleti munkO.sOk lcithat6meg­ jeWlesenek kotelessegere. Eszerint a keleti munk4;soknak es munkasnoknek minden ruheijuk es. bcirmilyen felsoruhti­ juk jobb meUen szilarcUtn odavaTTott s mindig ltithat6 jelet kell viselniok. A jet kek·ala.pon feher varrtissal odairt "Ost" .;/. sz6. Ha egyes keleti munktisokkiilonosen j6l dolgoznak es kifogtistalan magatartcist tanusitanak, akkor az 5ket fog-' lalkoztat6 iizem vezetoje a N emet Munkafront iUetekes­ szervevelegyetertes-ben megengedheti, hogy az ilyen mun­ kasok, iUetve munktisn5k a jelet a Jobb mell helyett a haL je1s5 ko;rjukon hordjtik. A ttiborvezetoknek iigyelniok kell aTTa, hogy az aZ-a.juk beosztott keleti munktisok az eU5­ irtisnak .megfeleUj jelet viseljek. A rendelet ellen ,. vetoket minden esetben megbilntetik. 640

~,ll,

V

'"'

1943.. szeptember 21.

,I'

Sz. mint a haditud6sit6 alakulat tagja resztvett azokon a amelyeken a vezerkar reszerol adjak ki az "e1igazitasokat". ,Mar regebben j.elentette, hogy tobb izben is­ mertettek elottiik azokat az "ertesiileseket", amelyek szerint Japan kozvetitesevel orosz-nemet targyahisok folynak. Errol a magyar vezerkarnak es a kiiliigyminiszteriumnak "biztos" informaci6i vannak~ Most aztan aztnyilatkoztatta ki a'vezer­ kari informator, hogy a targyalasok, amelyek Stockholmban fQ'lytak - megszakadtak... A nemet katonai korok szerinte igen lojalis ajanlatot tettek: teriiletileg a Visztula-vonalat pro­ ponaltak s meg azt a lehetoseget sem zartak ki, hogy - Hit1ert is menesztik. Az oroszok ezzel szemben az 1938-as hata.rokat kivcintak es igy nero tudtak m,egegyezni. Ugyancsak a vezer­ kari informaci6 szerint Kievet es Dnyepropetrovszkot, tehilt a DnyePer jobbpartjat fe[tetleniii tartani fogjak a nemetek!

megbeszel€~seken,

A FULDA! pASZTORLEVEL ' ...

."

J..---,

...... A4

Az 1943. augusztus 19-ftfl keltezet\t fuLdai pasztorlevel, melyet Nemetorszag valamennyi katolikus fopapja alairt ujra leszogezi, hogy az Egyha4 eli(eli a faj saver isteniteset, megbely~gzi az ifjusag barbar neveleset e~ a haboruban nem eleteszmenYt lat, hanem keser­ ves ".. kenyszer • magyar cenzura nel'l1 engedi nyilvanossag ele a ~,pasztorlevelet. z eny, vilag v ,

~:

•

(j'

I

1943. szeptember 22.

., ~>

,:

I~

A mai lapokban terj~edelmes cafolatok jelentek meg, ame­ lyekben a Wilhe1mstrasse tiltakozik az ellen, mintha a Vati­ kant, vagy_ csak a vatikani radi6t isa legkisebb mertekben be­ folyasoln~. A va16 hely~tre viszont vilagot vetaz alabbi ki­ hagyott hir: '

A VATIKANI ADO EGYELQRE NEM KOZVETIT HtREKET ­

A vatikani radio a kovetkez5 kozlemenyt kozvetitette:

Figyelmeztetjilk hallgatoinkaf, hogy rajtunk kivill,6,U6.

okokb61 hallgat6inknak szant kozleseink elmaradnak. Mi·

helyt hirszolgcilatunkat ujb6l felvehetjilk, eziel kapcsola­

tosan k6zlemenyt adunk ki.

Fekete Konyv 41

641 ~

,.

194:f.";Zep tembeT 22.

A nemet ptispokok pasztoT;l~ve1et a N. U~vasarnapi szama a cenzura engedelye\iel kowlni ~ak.arta sillar nyomtak a lapot, . mikor a cenzura a kozlest letiltotta, mely' igy csak 18.000 pel­ "danyba keriilt bele. Masnap ujra cenzuraztattak a kozlemenyt, melyet a kovetkez5kepen csonkitottak meg. A kihagyott reszek zar6jelben: NEMETORSzAG KATOLIKUS POSPOKEINEK

IDEI pASZTORLEVELE

. A "szent Bonifac sirjanaJ. osszegyiilt nem~t piisp<>kok'" 1943· augusztus 19-erol keltezett pasztorlevelenek sz6szerinti ;szovege igy hangzik: Srereiett hiveink! A rettenetes h.iboru 6ta negyedszer terdeliink. es imadkozunk szent Bonifac sirjana1, 'akit a ne-met nep 1200 ·ev ota mint aposto1at tiszteli. A hit, amelyet hirdetett. es amelyert, mint Krisztus vertanuja meghalt, az evszazadok sotfLn. at nemcsak az isteni vilfLgossag es er5, hanem a foldi € s az orokkeva16 iidvosseg forrasanak is bizonyult. Eza ker.eszteny hit mindabban' az' . id5ben. amelyben a hit-e1et es a kereszteny 'erkolcs viragzott, mind azegyen, mind pedig a kOzOsseg eletere riagyonaldasos volt. (Csak tudatlansag es az igazsagossag, hicinya rnere*elheti azt ~az allit6st, hogy CL keresztenyseg. be'Vezetese
es.

M2~~

,. 1,

t

.Krisztusho~, mert egyediil 0 "a vilag· vilagosSaga", egyediil {j "az ut, az igazsag es az, elet". Csak a kereszteny hit es lsten parancsa az a sziklaalap, melyben iKazsag, jog, igaz,­ sagossag, szabadsag, beke, teki.ntely, engedelmesseg, vala­ mint minden igazsagos es boldog elet- es kozossegi rend meggyokerezhet. Minden hatalomnakbelso .megoko[asat es kotelez6 erejet Jezus Krisztust61 keU ko1csonoznie, akinek a mennyei Atya minden hatalmat es, iteIethozatalt adott at "es aki ·elott az apostol szava szerint "mindenki terdet· hajt, az egben, a foldon es a fold alatt." : "Terj vissza Utadhoz, Istenedhez!" tgy kialt a mai id5 is sulyos komolysaggal es erces· zengessel feneketl~n szert­ vedeseiben es rettenetes biineiben is. (A kieiltcis mindazok­ nak sZ6ll. akik az egy igaz es eU5 Istent, minden ember Teremtojet, Atyjcit es Bircijcit elhagytak, akik Sem Istennel, .sern parancsaival nern tOrodnek, akik a szeretet helyett a gyulOletet, a jog es igazsag nelyet~ az eroszakot es az er­ kolcsosseg helyett a hasznosscigot akarjak alZ emberiseg eZettorvenyeve kikiciltani. De azoknak' is szoZ a kiciltosz6, akik egyeni gondOlI'atviUiguk es kivansaguk 8zerint alkottak maguknak Istent, ava.gy pedig ~olyan Istent, aki csak sajat nemzetiik es tajuk reszere letezik. Ezekhez intezte XII.. Pius papa jigYljmeztet6 szavait: "Csak jolilZetes szellemek ..eshetnek abba a tevhitbe, hogy nemzeti Istent es nemzeti vallas~ hirdessenek, es kiserletezhetnek botors6igukban a;z­ .zal. hogy Istent, az ~esz vilcig Teremt6jet, minden nep Kiralycit es Torvenyhozojeit, aki e1l'Ott a nemzetek oZyan kicsinyek, 1n,inta vodor szelen a vizcsepp. egy nep hatcirai , es egy faj v€renek szuk korZtitai koze. za:rjak.") Isten nem a mi tis~letiinkre es smlgalatunkra van, hanem forditva: legszentebb :£eladatunk es elet~elunk, hogy Istent tisztelj'-iik, szeressUkes nekiszdlgaJ,junk. A nagy .parancsoliat, amely Istennek minden mas parancsolatat megelozi, igy hangz~k: )7Uradat, Istenedet imcidjad es egye­ piil csak neki szolgaIj". Az imadsag es .az i~tentiszte1et kovetkezeskep olyan kotelesseg, amely minden ido min­ den emberere vona~ozik. KiHonosen olyan idoben, amely­ nek tanui vagyunk, kell sokat es a hit'melysegebol fakad6 buzg6saggal imadkoznunk. Ilyen . idoben ,kell .a· kapcsot, amely Istenhez fuz, erositenies apolni, kell az egyeni, a csaladban, valamint a nyilvanossag elott 'kozosen vegzett irnat, mint szent kote~esseget, nagybuzgon elvegezni. Kii­ lonosen vasarnap, amelyaz) Ur napja, mege16z az imadsag es 'az istentisztelet minden mas kotelezettseget es· gy,aikor­ latot. Az ifjusagot' abban a tudatban kell nevelni, hogy 'a

/

6 . 41'

643

vasarnap megszentelese es az istentiszteleten va16 resz­ vetel szigoru kotelesseg. Nem szab.ad, hogy lelkeben a be­ nyomas kerekedjek feliil, hogy az imadsag, az istentisztelet es a szents~gekhez val6 jarulas jelentektelen, folosleges tenykedes es idejet multa. Szent Agoston mondasa: "Aki megszuIiik helyesen imadkozni, -megsziinik helyesen eIni· is" - olyan meIysegesen komoly mondas, amely a mai idonek es elsOsorban az ifjusagriak sz61. Hiven Krisztus szavahoz: "Keressetek mindenek elott Isten ors~gitt es igazsagossagat", mint elso es legbensobb sziviinkbol foly6 imadsagot•. azt a kerest intezziik a Min­ denhat6hoz:"Mennyei Atyank, akitOl minden j6 adomany szarmazik es aki nelkiil nem kaphatn6k es tarthatn6k meg a kereszteny vallast, mint az os~es javak legsziiksege­ sebbiket es legertekesebbiket, tartsdmeg es szenteld meg azt a szent, tiszte1etremelt6 es aldasos kapcsot, amely a nemet nepet Jezus Krisztus V'allli.sahoz fiizi. Add, hogy ujra melyen behatoljunk szent vallasunkba es hogy gyii­ moleseiben bOsegesen reszesedjiink. Vezess benniinket ugy :. a foldi eleten at, hogy az orok eletet megnyerjiik." Szeretett'hiveink! Mig. igy tekintetiinket eloszOr is arra iranyitjuk, aini mennyei, orokkonvaI6, sziikseg-es es maradand6, 'nem szabad szeretett nemet hazank feladatai­ rol, gondjair61 es szenvedeseirOl megfeledkezniink olyan . haboruban, amelynek kiterjedeseiben es borzalmaiban parja nines. Sziviink nepiinke, amelynek' pasztorava al1i­ tott az U r, ezert a nepiinkert imadkozunk es. dolp;ozunk, vele megosztJ~ g0'\ij.ait es V'ele ~envediink. Gondola­ tainkban, imainkban, kivansagainkban es g'ondjainkban elsosorban katonainkncll vagyunk, akik hasi, szenvedesben esaIdozatban' goazdag harehan otthonunkat vedik e~ ki-· szamithatatlan kovetkezmenyu hajt61 me:g6vjak. Ahiboru ri.emes~ a frontokon jatsz6dik Ie, hanem az otthonban is. Va16ban esoda'1atos aZ a hasi aldozat, ame­ lyet ferfiak es nok, fiatalok es idasek a haza meJ~mente­ sere magukra vallalnak. Aldja meg azokat,. '~kik ebben .a , nagy. e$ nehez mentoID:unkaban resztvesznek es erdekeben sokszor utols6 erejiiket latba vetik, aza Krisz.tus, I aki a ' mindhalalig val6 huseghek az orok elet koronajat igerte. Az oszinte reszvetrol es az imadsagunkban vale sii­ velyes megemlekezesrol biztositjuk azokat a testvereinket, akik legitamadas kovetkezteben otthonukat, va.gyonukat es sokszor I sieretett hOZzatart0z6ikat elvesztettek. Kesz oro.mest segitiink a Iehetaseghez Kepest otthonuk es sze-: 644

.

.

,

rencsejtik ujjaepiteseben. Ahol a pusztita$ es a megsem­ misites olyan szOrnyu aranyokban tortent, a segitesnek is 'akkoranak kell lennie, mint a pusztitas miivenek. A jelen piflanatban minden goridunk .azoke az ezreke, ha nem 'milli6ke, akik otthonukat elhagytakes mindenti­ ket elvesztettek,egyelare messze idegenben, idegenekko­ zott talaltak haj1E~kot. Minden keresz~enyhez intezziik a szivbol java kerest: Vegyetek feloket Krisztus neve-ben szeretettel es keszseggel. Ha meg tetO f5di fej eteket es ruhaban, v,alamint eIelmiszerben nem szenvedtek hianyt, halljatok az apostol into szavat: "Viseljetek egymas ter­ het"; es ne feledjetek el, hogy az itelet napjan az itelo SZQ ahhoz a m6dhoz igazodik,amerlyel a kereszteny felebarati szeretetet gyakoroJtatok. .,Amit egynek a legkisebh test­ verek k5ziil tettetek - mondjaa Biro -, azt nekem tet­ tetek." Ha nap-nap titan ezrek es tizezrek eletiiket kockaz­ tatjak testvereikert, mi nem tudnok vagyonunkat veliik megosztani? A szeretetnek ezzel a muvevel nemcsak sok aldozat, hanem sok es nagy veszely is jar. amely a hitet es az er­ kolcsat eros probara teszi. Ugyanis kannyen megtijrtenik, hogy az embereknek ebben a nagy kavarodasaban.kiilon­ bozo e1etfelfogasukban es eletmOdjukban a hitet~enseget esaz erkolcstelenseget csempeszik a csaladokba, romlott egyenek megrontjak a gyermekeket, sot egesz csaladokat a legmelyebb erkolcs:i. nyomorba. taszitanak. Kerjtik tehat lelkipasztorainkat, a sziH5ket es a hazak eloljaroit, hogy ezekrea nagy vesze1yekre figyelmes' szemtik legyen es ho~, ha sziikseges,erelyesen' es. hatarozottan' kiizdjenek elleniik. A kivimdoroltlakhoz ped.ig az a figyelmeztetesiink: Legyetek halasak azok irant, akik befogadtak esminde­ niiket veletek me~osztj'ak. Legyetek- megelegedveazza,l, amit j6 akarattal es kereszteny szeretettel nyujtanak nek­ tek. A videki elet nemadhatja a nagyvaros e15nyeit es sz6rakozasait. Egys~eru es szorga1mas emberektal sajatit­ satok el ujra az egyszeriiseget, a szorgalmat esa 'regi er­ kolcsoket. Segitsetek, ahol arra mod kinalkozik. Odaadas­ ba.n es jamborsaghan mutassatok peldat. Ha J:{Yermekeitek veletek vannak, vezessetek az uj otthonban isaz isten­ tiszteletre es a hittanitas oraira.' Ha pedig tavol vannak t51etek, talan gyermektaborban, akkor szuntelen figyel­ meztessetek oket leveleitekben, hogy a jo Istenr51 meg ne feledkezzenek. Ereztessetek veliik' lepten-nyomon, hogy semmi sem fekszik ,annyira sz,iveteken, minthogy halhatat­ 645

Ian Ielkiik tiszta es romlatlan maradjon, hogy. Istent melt6:' keppen tisztelhessek. Mint sziilaknek, kik egyben gyerme­ keik nevel5i is, megv.an· a jogotokarra, hogy gyermekeitek a taborokban vasarnap miset hallgathassanak es hogy -szent­ vallfumnk ertelmeben vallasos oktatasban reszesiiljenek. Harco1jatok ezert a jogotokert mindaddig, mig- meg nem adjak. Mi, nemet piispOkok eITevonatkoz6an minden taliink' telhetot megtesziink es aWn vagyunk, hogy papjaink inin­ denhol segitsegetekre legyenek es hogy a sz6rvanyokban is lehetove tegyek- reszetekre a szentsegek vetelet, a szent-· mise hallg-atasat eSa kereszteny oktatasban val6 reszvetelt. Adja az Eg. hpgy az a hataJmas belso nepvandorlas. am,ely­ ben nepiink sodr6dik, es amely a lelkipasztorkodast soha nem latott feladatok ele allitja, vegeredmenyben Isten, dicsoseget novelje, hitiinket erositse es a kereszteny ere­ nyeket gyarapitsa. A kQzOs,veszely es szenvedes osszetartast kovetel, egyben lebontja a vaIaszfalakat es megsziinteti az ellen:" t€~teket. Mindent ki kell kiiszobOlni, ami azegyseget es a ,belsa beket veszelyezteti. (Milyen orom toltnetne el ben-­ nilnket. ha. hazcinknak ebben a veszelyes es aldozatos hely­ zeteben vatMban mindent elklerillnenk, ami .a nepilnk be­ kejet· veszelyezteti es megneheziti. Nagy ftiljdklJlommal1!. azon­ ban 1neg keH aHapitantink, hogy a harcot oroklott keresz­ teny vaUcisunk es Krisztus egyhuza ellenma is folytatjcik; hogy a tanitas es isko!l:cizcis sokfele ma is nepilnknek~ kilLO­ nosen pe4ig ifjusagunknctk elkereszMnytelenftes€t' celozza;' hogy a taborokban elhelyezett ifjiLscigot nem' reszesitik. vallcisoktatasban, hogy megnehezitik reszilkre az istentisz-, telet lcitogatcisat,a szentsegek vetele( sot eg€szeben lehe­ tetlenne teszik; vegill, hogy sok kereszteny II'elkiismeretet nyomas alatt tartjak, amely killonosen a Warthegauban a vallasnak csaknem teljes elnyomcisciva vait. Nagy sajnci­ lattal s. jajdalom1nafl kell megciUapitanunk, nogy az isten­ tisztelet megtartciscit tobbhelyt ma is akadcilyozzak, vagy' megnehezitik, hagy aZtstentiszteletet eijeli riado utan ki­ veteles torveny ala helyeztek es hagy kereszteny iinnepe­ ken a kizaroan egyhazi ilnnepsegeket is sulyosan korUttoz­ zcik. Miflyen szomoru. hogy ezek es mas beavatkoztisok a kereszteny vallas szabadsagaba es jogcibaa nemet nep egyeterteset es belso bekejet meg. ezekbena siilyos idokben is akadcilyozZQJk es megzavarjtik. Adja az Isten, hogy az, egyhaz es a keresztenyseg szorongattatasa meg'Szunjon e!) ho.gy a Jelen szilksegben es veszelyben mint ke,reszt€ny nep egyseges es kozos frontba tomorillhessilnk.) 646

(

Egyben, szeretett hiveink, mely faj'dalommaI es iszo~ nyattal kell sz6lnunk a haboru embertelen, formcijar61 es modjar61. A haborU ket felfegyverzett ellenfel kozti lova­ gias hare, de vedtelen es art.atlan emberek, sot gyermekek, aggok es betegek, valamint minden ellensegtol eddig meg-· kimelt templomok, a kultura esa kereszteny szeretetal...· kotasai ellen intezett tfunadasok mar nem haboru; ennek. a sz5rnyu szonak ,az ertelme tavoJrol sem fedi a haho,rn e m6djanak az ertelmet. Nines hatalmunkban ~ ennek a szornyu pusztitasnak veget vetni, de figyelmeztetve es ova emeljiik fel ellene szavunkat, ahogy az,t eddig mindig es mindenkivel szemben tettUk, aki Istennek az elet folott val6- jogaba beavatkozott. A nyilvanO$ hataJom a haboru idotattama ,alatt is tartozik Istennek es a tortenelemnek felelosseggel. A jogtalansag a hciboruban is jogtaransag; ,akkor is jogtalansag, ha az ellenfellel, kii'lonosen a vrote-· len ellenfellel kovettek el. A. Szentatyanak, XII. Pius' 'papanak sziviink melye:-' bol jOVQ haJat mon4unk, amiert a repiilotamadasok pusz-· titasai fo15tt olyan meghat6 mqdon adott kifejezest fajdal-· manak; koszOnj'iik, hogy olyan eros szavakkal kovetelte az' emberiesseg erzelmeinek es kotelessege!nek tiszteletben­ tartasat a haboru alatt' is es hogy vegiil szemely'enek es hivatalanak teljes tekintelyevel figyelmeztette a haborus hatalmakat, hogy nemzetiik melt6sagan es fegyveriik be­ esiileten esorbat .ne ejtsenek. Egyben melytisztelettel, bensoseggel es ha'laval kOszOI),jiik mihdazt a faradozasat, amellyel azon volt, hogy a kiizdo nemzeteket egymassal kibekitse es hogy mie15bb egy igazsagos es tart6s beket teremtsen. Azt a figyelmeztetest, amelyet szerenesetleniil .sujtott romai hiveihez intezett, mi is megszivleljiik: "A: szorongattatas buzditson benniinket arra, hogy 1elkiinket megtisztitsuk, minden hibankert vezekeJjiink, hogy vissza-· terjiink Istenhez es mind szorosabban hozzasimuljunk: "Mind kozelebb, Hozzad, Istenem" - visszhangozzek aha"'" boru minden probatetelenel es szenvedesenel sziviinkbeh; akkor itt is beteljesedik az apostol szava: "Azoknak, akik ". Istent szeretik,. minden javara szolgaL" Szivb51 aldunk meg, szeretett hiveink es annal buz­ gobban fogunk ertetek imadko·zni, minel inkabb raszorul-: tok a mennyei Atya kegyelmere, segitsegere es vigaszara. A j6 Isten adja meg rnindnyajunknak bekejet es az orok eletet! A pasztorlevelet Bertram boroszloi, Faulhaber miineheni es Innitzer becsi. biboros, tovabba 26, a fuldai konferencian

,

'i,,':<

,

,,;

",·;'·i'··"'··'"'···'1·':·······.·.····:.··.·· .•·• . . . '

r~sztvet~. ne;net erS.ek"PiiSpOk es felsz;~te,lt piisp5k, valamint

t~hb,,~ neme! egyhazmegye hat tovahbi felhatalrnazott kepVlSelo]e rrta a l a . . . J61 ertesiilt ~6rokbol nyert jnformaci6 szerint a fuldai piispOki konferenciimak pasztorlevelet szeptemb€ r 5-en vagy it kovetkezQ vasarnapok v.a1amelyiken N emetorszag minden katolikus templomaban szandekoztak feloJ va sni. A leg(ljabb jelentes szerint megtiltottak, hogy ,a pasztorlevelet szeptember 5-en felolvassak; hogy az illetekes allami tenyezok a felolva­ sasr.a kesobbi· idopontot .jelOlnek-e meg, bizonytalan. _ 1943. szeptember 27.

Az U j Somogy cimii kaposvciri lap szeptember mahol:

~O-i

sza­

Dr. Brand Sandor, a szomszedos Zala· varmegye a.l;.. ispanja, hirdetmenyt tett kozze. ami szerint az, aki a par­ tizanokkaJl erintkezesbe bocsatkozik, hogy azoknak bar­ milyen segitseget nyujtson, iqy killonose1t. hogy oket elel-' mezze, tajekoztalssa, b6irmifele dologgal eUcissa, .harckesz­ segiiket fokozza, av'agy ezekre lehetosegeket nyujtson.ada-, ' tokat $zolg4Itasson, vagy terveiket barmikep e15mozditsa, avagy menekiiJl5 vagy· sebesillt partizanoka't el.r~j.t~ ugy­ szinten az, aki partizan, vagy partizanok megjeleneser51' .tudomast szerez es eme kOiillmenyt az .illetekes ha~6sag­ gal vagy hC?nvedalakulattal. csendor5rssel legrovidebb idOn belill nem koili, ~ az 1930. ev'i IIt te. 49. § 1. pontj4ba iltkoz5hiitlenseq biintetteben, iUetve 69. ~-aba iltkoz5 vet­ segben valik biinosse es cselekmenye rogtonitelo' el1arcis ala tartozik. melynek bilntetese' kotel altatl vegrehciitand6 halal. A jeljelentesi kotelezettseg elmulasztcisa pedig su­ lyos szabadsagvesztes bilntetessel jar.

'i.

1943. szeptember

28.~

A szlo.vaklai nemetek lapjaaGrenzbote ".Az olasz pelda" figyelemremelto vezercikket k.6z61. A.. cikket ismertetpi akartuk, de a cenzura te1jes terj'edelmeben torolte: Ami az ut6bbi hetekben Olaszorszaaban le.1atsz6dott, nem~sak az e,semenyek miartt btr vihilqtorteneti jelent5seg­ gel, hanem· (I,zert is, .men orokke em~~.keze!es. ~e~dat nyujt,; Olaszorszcig. esete nemesak tanulsagos es ftgyelmezteto pelda.. hanem egyenesen harsbnq es fenysz6r6 az e~r6p~i .nepek szama7'la. Ha nepek es allamok akar most, akar ke­ ."

ci~el

648

'':.~'i:~''1' .. .•

'if.', ;~r

t I

:~.

'..: •.,•.':•:.< • .; ,

"

"~

HALALLAL B'ONHODIK,

AKI OSSZEJATSZIK A PARTIZANoKKAL

.\

.:~

"

-':-,1.

\!

sobb hasonl6 valaszutra erkeznek, mint Olaszorszag, veze­ t:oiknek emlekezniok kelQ' a most lefolyt napok tort{~neseire, tanulniok kell ebbol a peldJ6Jb6les igazodniok 'tozza. Olasz"- ! orszag esete tanulsiigos termeszetesen nemesak az eur6pari nepek, hanem Nemetorszag szamara is. A nemet nep eleg eros ahhoz, hogy ilyen figyelmezteto p{.fl;da veghezvitelet megengedhette m-i1,ganak. Senki se essek azonban teve, desbe: megegyszer ez az esJiit" nem fog ismetlodni. A nemei nep a jovoben mar a hiitlenseg elso 'jeleinel levanja azokat\ a kovetkezmenyeke-t, amelyeket az erdekeltek jajdaf1:masan\ fognak erezni. Itt Szlovakiaban is' megfigyelhettilk, hogy; bizonyos emberek az esemenyektol batoritva, hirtelen mas areot kezdtek mutatni. Sot meg; a sajt6ban es bizonyos megnyilatkozasokban is visszatilkrozodott a megvaltozott magatartas. Minden tovabbi nelkill feltetelezhetjilk tehat, hogy ezek az alakok a donto pil'lanatban orszagukat es ne­ pilket epp ugy eserbenhagyntik, mint az olaszorszagi am­ 16k. A kovetkeztetes, aimit nalunk is .haladektalanul Ie kell vonni az, hogy ki kell kilszobolni mindezeketaz ~l'emeket, amelyek' elvezik ugyan a szlovak allam altaI nyujtott elO­ nyoket", de nines eleg erejiik ahhoz, hogy felremagya'raz­ hatatJlanul allcist foglaljanak olyan idoben, arnikor minden­ kinek szint kell vallani. Meg kell tanitani 5ket arr(l, hamis az a szcimitasuk, ha hinta-politikaban remenykednek." \

x

-­

1943. szeptember 29.

,,/ Az Uj Nemzedek leveleslildiljab61 a cenzura torolte az al£lbbi panaszos levelet: Igen tiszte'lt Foszerkesztc5 Ur! Nagyon 'kerem adjon helyet soraimnak b. lapj'a Leve­ lesladajaban, hogy -az illetekesek es a kozvelemeny figylel­ met felhiv.a, nemileg javitsanak az £lltalam felpanaszolt £lllapoton; Hazfmkban most naponta zsufolt vonatok sarai szal­ litjak a Balkanon es Delkeleteurop£lban leszerelt olasz hadsereget, fiait .annak az olasz nepnek, melynek mint Miniszterelnok lfrunk mondta, nagy h,ilaval w.rtozik a magyar nemzet. EZieknek a katonaknak helyzete nem- nagyon jo, eleg zsufoltan es reszben nyitott kocsikon utaznak es amit leg­ jobban filj'lalnak elelmezesilk nagyon hicinyos. Az, illtalam ismert vonalreszen, Ujvidek es Ujdombovar kOzOtt csak ketszer kapnak ,enni, egyszer Ujvideken, mint etkezesi be­ 649

lepesi allomasoill, masodszor Ujdombovaron, mint. etkezesi. kilepesi aJ.lomason. Ez a tavoJsag meg szemelyvonaton is eleg sok, hat meg a' lassuj'aratti. tehervonaton, sokszor 26­ 306ra is eItel~k a ket etkezes kozott. Igy aztan szegeny katonak kenytelenek nehciny falat etel fejeben megvcilni a. legnelkwlozhetetlenebb hasznalati ooJrgyaikt61, cipo,' ba- ' kanes, ·pokr6c,. stb. Sok allomcison fo1efL,. az elelmes sv,g.,b· kozse!Lekb~n egesz nepesodiilet varja-az atutaz6 haatfogo1y-. vonatot, melynek utasait6l fel kenyerert· e'gy pcir bakan­ csot, il~etve egy pokr6eot is .elkernek : es tanuja voltam.. annak is, hogy egy tiszt 20 pengoert vcilt meg pokr6ecit61, hogy aztan 3 pengot fizessen egy szem almciert, mas he­ lyen 3 tojasert egy lepedot adtak. Ezek az allapotok, azt hiszem nem szolg'alnakQJ ma-' gyar nemzet j6hirnevenek oregbitesere. Hacsak egy ebed-· - del tobbet kaphatnanak· ezek ·a katonak az erre forditott nehany ezer, legfeljebb nehany szazezer peng5s kiadaS" nemcsak az oIasz neppel szemben fennaI16 ha!anak torlesz-· tesere lenne forditva, ·hanem gyiimoicsOz5 befektetes lenne' az eljovendQ baratsagra. . " Ha az illetekesek tenyezokne~ nero all m6djUkban eze"::' ken az allapotokon j.avitani, azt hiszem. onkentes adako-­ I zas fillereib51 is kifutna ez, en magam 'is, aki in natura: -munkalkodom ebben; j6 peldaval' jarnek e15l. Soraim kozleseert fogadja MIas koszonetemet: Baja, 1943. szeptember h6 27-en.

BIZpNY AKOS s. k. aHamvasuti mernok, Baja osztalyrnernokseg;.

lucskay alezredes adott tajekoztat6t a

gas 650