Etikai kérdések a klinikai pszichológiában és a pszichoterápiában Dr. Kovács József Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Bioetika Részleg
Az etika és a kockázatkezelés közötti különbség Kozkázatkezelés:
a terapeuta érdeke Etikus viselkedés: a kliens érdeke az elsıdleges – „Salus aegroti suprema lex esto!”=A beteg érdeke legyen a legfıbb törvény
Az alapvetı etikai elvek A
kliens autonómiája tisztelete Ne árts! A jótékonyság elve Az igazságosság elve
Az etikátlan viselkedés alapvetı okai és formái (Koocher—Keith Spiegel) Tájékozatlanság
Tájékozatlanság A kompetenciahatárok túllépése A keretek betartásának problémája A kliens igényei iránti érzéketlenség A kliens kizsákmányolása (szexuális, anyagi, stb.) Felelıtlen viselkedés Bosszúállás A terapeuta kiégése, pszichológiai zavara Racionalizálás Átmeneti, egyszeri „egyensúlyvesztés”
Az etikai döntéshozatal keretfeltételei Elegendı idı a tények megismerésére Kellıen higgadt lelkiállapot az objektivitás biztosítására A döntést megelızıen lehetıleg az összes érintett fél bevonása A végrehajtás során a dilemma megoldásának folyamatos „monitorozása”
Az etikai döntéshozatal javasolt stratégiája
Annak eldöntése, hogy valóban etikai dilemmáról van-e szó? A vonatkozó szabályok megismerése (jogszabályok, szakmai irányelvek, etikai kódexek, stb.) Introspekció: a döntésünket befolyásoló személyes tényezık áttekintése Egy kollégával való konzultáció A lehetséges döntések következményeinek az áttekintése A döntés meghozatala A döntés végrehajtása
A környezeti etikai kultúra jelentısége A
környezet (szervezeti, szakmai, társadalmi) segítheti és gátolhatja is az etikus viselkedést Gátló faktorok: – Az etikátlan viselkedés hallgatólagos bátorítása a menedzsment részérıl – Etikátlan viselkedés eltőrése és elterjedtsége a kollégák között – Igazságtalan intézményi gyakorlat
Etikai krízishelyzetek Egy
kliens egy konkrét személy életét veszélyezteti Suicid veszélyeztetettség Gyermekbántalmazás napvilágra kerülése a terápia során A preventív etikai megközelítés Etikai panaszok
Fontosabb külföldi etikai kódexek
American Psychological Association: Ethical Principles of Psychologists and Code of Conduct (2002) (http://www.apa.org/ethics) Canadian Psychological Association:Canadian Code of Ethics for Psychologists (2000) (http://www.cpa.ca/cpasite/userfiles/Documents/Canadian%20Code %20of%20Ethics%20for%20Psycho.pdf) American Counseling Association: Code of Ethics (2005) (http://www.counseling.org/Resources/CodeOfEthics) National Association of Social Workers: Code of Ethics (1999) (http://www.socialworkers.org/nasw/ethics) American Association for Marriage and Family Therapy: Code of Ethics (2001) (http://www.aamft.org/Resources/Irmplan/Ethics) American Psychiatric Association: The Principles of Medical Ethics With Annotations Especially Applicable to Psychiatry (2006) (http://www.psych.org/psych_pract/ethics/ethics.cfm)
Hazai etikai kódexek Magyar
Pszichológiai Társaság: Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe (2004) Szociális Szakmai Szövetség: A Szociális Munka Etikai Kódexe (2005) (http://www.esf.hu/sa/program/jogszabal yok/szakmai/Szoci%C3%A1lis%20munka %20etikai%20k%C3%B3dexe.pdf.
Az etikai kódexek fontosabb általános elıírásai
Fıbb kötelességek: – A kliensek jóllétének elımozdítása – A szakember kompetenciájának fenntartása és a kompetenciahatárokon belül folytatott gyakorlat – Ne árts! – A kliens titkainak megırzése és magánszférájának tiszteletbentartása – A ténykedésekért való felelısségvállalás – A kliens kizsákmányolásától, kihasználásától való tartózkodás – Példás viselkedéssel a szakma integritásának megırzése
Az etikai szabályozás problémái és korlátai A
jog és az etika közötti határ sokszor elmosódó Az etikai eljárás hatékonysága vitatott Sokakra nem vonatkoznak az etikai kódexek elıírásai
A terapeuta kompetenciájának etikai vonatkozásai Etikai
kötelességek:
– A saját kompetencia határainak felismerése – Az inkompetens terapeuta felismerése saját magunkban – Az inkompetens terapeuta felismerése a másik terapeutában – Az inkompetens intézmény (diploma) felismerése
A terápiás szerzıdés Ez
a kliens tájékoztatásának eszköze is, a „tájékozott beleegyezés” a pszichológiában. Bizonyos esetekben különösen fontos az írásos terápiás szerzıdés (pl. szer-abúzús kezelése, suicid késztetéső kliens, kötelezı gyógykezelés, stb.)
A terápiás szerzıdés elemei I. (Koocher—Keith-Spiegel)
A kezelés céljának meghatározása – – – – – – – – –
Ki a kliensem (egyén, család vagy csoport)? Mit szeretnénk a terápiával elérni? Hogyan halad majd elıre a terápiás folyamat? Hogyan fogunk majd együtt dolgozni? Mikor és milyen gyakran lesznek az ülések? Hogyan lehetünk kapcsolatban az ülések között, ha az szükséges? Mik a kliens jogai és kötelességei? Mik a terapeuta jogai és kötelességei? A kliens jogi helyzete hogyan befolyásolja a terápiás munkát (pl. a kliens kiskorú vagy kötelezı kezelésben részesül, stb. )?
A terápiás szerzıdés elemei II. (Koocher—Keith-Spiegel)
Mit várhatunk a terápiától? – A terápia folyamata vonatkozásában – Milyen kockázatokkal járhat a kezelés? – A kezelésért járó tiszteletdíj, a fizetés módja, s mit fedez ebbıl a biztosító? – A Kezelés során használt technikák – A terapeuta elérhetısége az ülések között (pl. telefon, internet, s sürgıs szükség esetén mi a teendı?) – Mik a titoktartás korlátai? – Milyen dokumentációt vezetek a klienseimrıl? – Milyen törvények vonatkoznak a dokumentációhoz való hozzáférésre? – A törvény biztosította lehetıségtartoményban mi a személyes gyakorlatom a dokumentációhoz való hozzáférés biztosításában? – Hogyan vonatkoznak a fentiek kiskorú vagy cselekvıképtelen kliensre?
Etikai problémák a terápiás szerzıdéssel kapcsolatban Nem
kellıen hatékony terápiás technika választása—az alternatívákról való tájékoztatás nélkül A kulturális különbségek iránti nem megfelelı érzékenység A „bait and switch” technika („csald oda és válts fókuszt!”)
Az értékek és a kulturális különbségek szerepe a terápiában Elnyomó
környezet esetén alkalmazkodásra vagy lázadásra bíztassuk a klienst? A terápia hatására a kliens kapcsolata a környezetével romolhat is Az etnikai és kulturális sokféleség figyelembevétele mint etikai kötelesség A kulturális kompetencia mint a sikeres pszichoterápia feltétele
Etikailag nehéz helyzetek a pszichoterápiában A
rendkívül nehéz kliens A terapeutát fenyegetı kliens A terápiából hasznot nem húzó kliens terápiájának befejezése
A pszichoterápia anyagi, üzleti-etikai vonatkozásai A
pénz mint tabutéma Mi számít egy terápiás órának? A fizetéssel kapcsolatos kérdéseket a terápia elején tisztázni kell A kliens presszionálásának tilalma – Kemény presszionálás – Puha presszionálás A
helyes eljárás anyagi nehézségek esetén
A magánrendelésen nem-fizetı kliens Minden
terapeuta találkozik ilyen esettel A kérdést nyíltan meg kell beszélni Fordulhat-e bírósághoz a terapeuta? Fordulhat-e adósságbehajtóhoz a terapeuta?
A pszichológia tesztekkel kapcsolatos néhány általános szabály
Csak
szakképzett pszichológus használhatja A teszt biztonságát óvni kell A tesztelendı személynek tudnia kell, milyen célt szolgál a vizsgálat A teszt-ipar
A klienssel való kettıs kapcsolat A
kettıs kapcsolat fogalma A kettıs kapcsolat fajtái – Aktív – Ígért Mi
nem kettıs kapcsolat? A keretek betartásának jelentısége
A keretek betartásával kapcsolatos vita A
keretek betartásával kapcsolatos kritika A keretek fontossága Az etikátlan viselkedés leggyakrabban a keretek fellazítása miatt jön létre
Minden kettıs kapcsolat etikátlan?
Az ezzel kapcsolatos álláspont változása A kettıs kapcsolat megengedhetıségét befolyásoló tényezık: – – –
A terapeuta relatív befolyása, hatalma A terápia hossza A terápia lezárásnak véglegessége
A kettıs kapcsolat különösen veszélyes formái: – A szexuális kapcsolat – Az üzleti kapcsolat
A keretek megsértésének gyakori formái A
pszichoterápia mint „ideális terep” a keretek megsértésére A szakmai vagy magánéleti izoláltság a keretek megsértésének lehetséges kiváltója Az ön-feltáró terapeuta
A keretek megsértésnek rizikófaktorai
A terapeuta rizikófaktorai – Fiatal terapeuta--rossz szerepmodellek – Magánéleti problémák (válás, krónikus betegség megjelenése, stb.) – Középkorúak krízise – Az idıs, tapasztalt terapeuta – A terapeuta személyiségjellemzıi
A kliens mint rizikófaktor A határok pozitív meghúzásának technikája
A keretek megsértésének figyelmeztetı jelei I.
A racionalizáció jelensége A figyelmeztetı jelek (Koocher—Keith Spiegel, 2008) – Törekvés a klienssel való találkozásra a terápián kívül – Izgalommal várni a klienssel való következı terápiás ülést – Elvárni, hogy a kliens szívességet fog tenni – Elképzelni, hogyan segít majd a kliens a terapeuta karrierje elırehaladásában – Azt kívánni, hogy a kliens bárcsak ne is kliens legyen, hanem legjobb barát, üzleti partner stb.
A keretek megsértésének figyelmeztetı jelei II.
Sok bizalmas részletet felfed a terapeuta az életébıl, s érdeklıdést, támogatást vár ezért cserébe Megpróbálni befolyásolni a kliens hobbijait, politikai, vallási meggyızıdését, mikor ennek nincs közvetlen terápiás jelentısége Különleges elbánás (megengedni a kliensnek azt, amit másoknak nem) A kliens jelenléte, dicsérete befolyásolja hogyan érzi magát a terapeuta Engedni a kliens kérésének attól való félelembıl, hogy különben kilép a terápiából A terapeuta kizárólag magának tulajdonítja a kliens állapotának a javulását
A keretek megsértésének figyelmeztetı jelei III.
A klienst a terapeuta élete egyik legfontosabb személyének kezdi látni Vonakodás a terápia befejezésétıl, noha az indokolt lenne Azt hinni, hogy a terapeuta az egyetlen, aki segíteni tud az adott kliensnek Észrevenni, hogy a klienssel való interakció mintája egyre függetlenebb a terápiás céltól Féltékenységet, irigységet érezni a kliens más szoros emberi kapcsolatairól értesülve Gyakran megengedni, hogy a terápiás ülés a tervezettnél tovább tartson
A keretek megsértésének figyelmeztetı jelei IV.
A terápiás ülések között kommunikációt kezdeményezni a klienssel, melynek terápiás jelentısége nincs Próbálkozás arra, hogy a terapeuta magáról, teljesítményeirıl beszélve kedvezı benyomást keltsen a kliensben Rettegést érezni arra a gondolatra, hogy a kliens kiléphet a terápiából Félelem attól, hogy kollégával beszélve az helyteleníteni fogja a terápiás kapcsolat bizonyos elemeit
A klienssel való kettıs kapcsolat néhány etikátlan formája A
klienssel való üzleti kapcsolat Munkatársat, kollégát, beosztottat, alkalmazottat kliensnek elfogadni Klienst munkatársként, beosztottként alkalmazni Barátot, rokont, kliensként elfogadni A klienssel való „barter”-szerzıdés korlátozott tilalma
A klienssel való baráti kapcsolat tilalma
Empirikus vizsgálatok – A terapeuták 1/3-a alkalmanként terápián kívüli valódi kapcsolatba is kerül kliensével – A terapeuták másik 1/3-a szimbolikus terápián kívüli kapcsolatba kerül csak kliensével – A terapeuták maradék 1/3-a elvbıl soha nem találkozik a klienssel terápián kívül.
A kliens nem lehet a terapeuta barátja a terápia alatt Válhat baráttá a kliens a terápia után?
Elfogadható-e kliensként a kliens közeli ismerıse, barátja? Az
elégedett kliens a terapeuta legjobb „reklámja”
