és nevelés színvonala. Az eddiginél. gyorsabb ütemben kell csökkenteni az iskolák közötti színvonalkülönbségeket. -

Igazságügyi Minisztérium Bv. Országos Parancsnokság kiadványa

Belső használatra

^HÍRADÓ

XXII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM

ÄRA: 1,50 FORINT

1978. NOVEMBER 4.

II

ü lé s e z e tt a z o r sz á g g y ű lé s Az országgyűlés őszi ülésszakán két nagy jelentőségű tém a k erü lt napirendre. Az első napon a képviselők az oktatási m iniszter beszám olóját hallgatták és v itatták meg a közokta­ tás helyzetéről, a m ásodik napon a közlekedés- és postaügyi m iniszter ism ertette a közlekedéspolitikai koncepció végrehaj­ tá sát és továbbfejlesztésének főbb irányait. A közlekedés hely­ zetének m egvitatása után az országgyűlés őszi ülésszaka in ­ terpellációkkal é rt véget. (A két m iniszter beszám olóját kivo­ natosan ism ertetjük.) M í r . M9 i > l i n $ s k $ j M M á r a i t g b e s a ú jm o ió jtt Äz oktatási m iniszter alkot­ mányos kötelességének eleget téve szám olt be a közoktatás, az óvodahálózat, az általános és középiskolai oktatás és ne­ velés helyzetéről. — K özoktatásunkban fon­ tos változásoknak voltunk és vagyunk tanúi, cselek­ vő részvevői — kezdte be­ szám olóját a miniszter. — Az oktatáspolitika, am elynek törekvéseit m egerősítette a p á rt program nyilatkozata is, elsődleges feladatának tek in tet­ te és tekinti az iskoláztatási, a tanulási, a művelődési esélyek alkotm ányosan is előírt egyen­ lőségének biztosítását. Az isko­ la, az oktatásügy sokat teh et a m ind egyenlőbb esélyek meg­ terem téséért, ellensúlyozva a tanulók családi-társadalm i kö­ rülm ényeiből fakadó hátrány o­ kat. K özoktatásügyünk állapotát és fejlődését nem kis m érték­ ben befolyásolta és befolyásol­ ja az ország dem ográfiai hely­ zete, elsősorban az iskolás korú korosztályok létszám ának h u l­ lám zása. K orm ányzatunk né­ pesedéspolitikai intézkedései­ nek h atásá ra az óvodába és az iskolába lépő korosztályok lé t­ száma újból örvendetesen nö­ vekszik és ez átm enetileg sű rí­ ti az iskolák tennivalóit, új erőfeszítésekre késztet az okta­ tás tárgyi és személyi feltéte­ leinek a fejlesztésében. Egyes országrészekben iskoláztatási gondokat okoz a lakosság moz­ gása a faluról a városba, a vá­ rosokon belül az új lakótele­ pekre. Iskolahálózatunkat az eddigieknél lendületesebben, de nagyon átgondoltan, éssze­ rűen kell fejlesztenünk. A tapasztalatok és elemzések a rra figyelm eztetnek, hogy a képzés és továbbképzésnek az elm últ évtizedekben kialakult rendszere m eglehetősen merev, helyenként és időnként nem vág egybe társadalm unk m un­ kaerőigényével. 1965-ben az óvodáskorúak 47 százalékát, m a a 83 százalékát fogadják be az óvodák. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiem elkedő eredm ény. Tud­ ju k azonban azt is, hogy ezt a h aladást a m unkaerőhiány, a nők foglalkoztatása irán ti na­ gyobb igény is ösztönözte. So­ k at segített az a felelősségtu­ d at és példa nélküli társadalm i összefogás, am elynek az utóbbi években voltunk a tanúi, pél­ dául az óvodahálózat építésé­ ben. A zt akarjuk, hogy könnyebb legyen az óvodából az iskolá­ ba való átm enet, az iskolai munka, a tanulás megkezdése. Az óvodai m unka lényege az iskolára való tudatos felkészí­ tés. Ez nem jelenti és nem je ­ lentheti az óvoda „iskolává” form álását, de feltétlenül meg­ követeli, hogy az óvoda és az óvodai nevelés az eddiginél is szorosabban, szervesebben kap­ csolódjék az iskolához. M agyarországon m a a tankö­ telezettség ideje alatt — tehát tizenhat éves korig — egy-egy korosztálynak 93 százaléka fe­ jezi be az általános • iskolát. Tanévvesztés nélkül a tanulók nyolcvankét százaléka halad végig a nyolc osztályon. Mégis elégedetlenek vagyunk, m ert aggaszt bennünket minden egyes gyermek, minden elm a­ radó sorsa. K iem elten kell foglalkoznunk azoknak a cigánygyerm ekek­ nek oktatásával, nevelésével, akik erre rászorulnak. Báto­

rítju k azokat, akik olyan sa já­ tos eszközöket, módszereket, lehetőségeket keresnek, am e­ lyek a korábbiakban jobb esé­ lyeket terem tenek általános fejlődésükhöz, társad alm i be­ illeszkedésükhöz. A középfokú oktatásban — folytatta Polinszky K ároly — nőtt a részvevők száma és a rá ­ nya. 1965-ben az általános is­ kolát végzettek nyolcvanhárom százaléka tan u lt tovább. M ára ez az arány kilencvenhárom százalékra em elkedett. Jelenleg egy-egy korosztály átlagosan több, m int tíz tanévet tanul is­ kolarendszerünkben. A közép­ fokú oktatás kiszélesedésével hazánk a középfokú oktatás általánossá, sőt teljessé v álá­ sának irányában halad. ÍÚj o k t a t á s i t e r v t e k A középfokon továbbtanulók fele szakm unkásképző iskolába jár. Az elm últ időszakban a r ­ ra törekedtünk, hogy ezt az in ­ tézm énytípust a korábbinál szervesebben illesszük a kö­ zépfokú oktatás rendszerébe. 1977-től kezdtük el az új köz­ ism ereti tantervek bevezetését. Ezek m inden szakm unkástanu­ ló szám ára — szakm áktól füg­ getlenül — az általános isko­ la tananyagával összehangolt, egységes műveltségi anyagot tartalm aznak. A tantervek és az új tankönyvek a korábbinál színvonalasabb m agyar-, tö rté­ nelem-, m atem atikatanításra, általános képzésre adnak lehe­ tőséget. A szakm ai tárgyak tanterveinek, tankönyveinek korszerűsítése is befejeződött. K ialakítottuk a szakm unkások három éves szakközépiskoláját is. O ktatáspolitikai céljainknak megfelelően em elkedett a szakközépiskolákba jelentkezők száma, s az itt tanulók aránya m a m ár megközelíti a középfo­ kon továbbtanulók egyharm adát. Az ipari és a mezőgazdasági szakközépiskolák többsége új képzési cél alapján dolgozik. Tanulói négy év után érettsé­ gizett szakm unkások lesznek. Ez év őszén vezettük be az új képzési célnak megfelelő ta n ­ terveket. A tantervek kialak í­ tásakor azt is figyelembe k el­ lett vennünk, hogy a szakkö­ zépiskolák a szakirányú to ­ vábbtanulásra is felkészítsék az a r r a alkalm as tanulókat. A z új tantervekkel összefüggésben m ódosítani kell egyetemi, főis­ kolai felvételi vizsgáinkat, hogy m ind az írásbeli, m ind a szó­ beli vizsgákon az eddiginél jobban figyelembe vegyük: a jelentkező szakközépiskolát vagy gim názium ot végzett-e. A gim názium i képzés fő cél­ jai nem változtak, s a tantervi m unkálatok, am elyeket az el­ m últ években a tartalm i k o r­ szerűsítés érdekében folytat­ tunk, e célok eredményesebb elérését hivatottak biztosítani. 1979 őszétől a gim názium ok e l­ ső osztályaiban szintén új ta n ­ tervek szerint kezdődik a ta n í­ tás. A tanulm ányok utolsó két évében belépő fakultatív okta­ tással erősíteni kívánjuk a fel­ sőfokú továbbtanulásra való felkészítést. M inden iskolatípusban meg­ kezdtük vagy előkészítettük az új oktatási-nevelési tervek be­ vezetését, lényegében m egtart­ va a társadalm i és term észettudom ányi ism ereteket adó tantárgyak arányát. Tudatosan

törekedtünk arra, hogy a k ü ­ lönböző tantárgyakhoz kötődő oktatás és nevelés minél job­ ban szolgálja a fiatalok szocia­ lista állam polgárrá, közéleti em berré való nevelését, erősít­ se az internacionalizm usba ágyazott hazaszeretetüket.. M inden iskolatípusban külön gondot fordítunk a m agyar nyelv és irodalom, a tö rtén e­ lem oktatására, hiszen ezeknek semmi m ással nem pótolható szerepük, jelentőségük, van a felnövekvő új nem zedékek h e­ lyes történelm i tudatának, szo­ cialista jellem ének alak ításá­ ban. M egkülönböztetett érdeklő­ déssel és figyelemmel követjük a m agyar oktatásügy tartalm i korszerűsítésének egyik legna­ gyobb szabású vállalkozását, az új m atem atik a-tan terv érv é­ nyesítését. Nyolcévi tapasztalat alapján, legjobb meggyőződésünk sze­ rin t vezettük be az új m atem atika-tantervet. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége nagyobb kedvvel ta ­ n u lja ezt a fontos tárgyat, gyor­ sabban fejlődik logikai gondol­ kozásuk, jav u lt számolási kész­ ségük. A folyam atos előrehaladás nem nélkülözheti a hosszú tá ­ vú fejlesztés elveit, irányait, és válaszolnunk kell a rra a k é r­ désre: változtassunk-e, illetve hogyan változtassunk oktatási rendszerünkön? A jövő érdeké­ ben is cselekszünk, am ikor m egterem tjük az óvodai neve­ lés, az ötévesek iskolai előké­ szítésének. m ind jobb személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, am ikor az óvodai nevelést a háro m -h at évesek szám ára fo­ kozatosan teljessé tesszük. To­ vább kell növelnünk az általá­ nos iskolát eredm ényesen b e­ fejezők, s tovább kell csökken­ teni a tanévvesztők szám át és arányát. M indezt úgy, hogy m indenütt em elkedjen az okta­ 70 ' r

tás és nevelés színvonala. Az eddiginél. gyorsabb ütem ben kell csökkenteni az iskolák kö­ zötti színvonalkülönbségeket. -

T is z te le t a pedagógusoknak

1 A Nagy Október és népünk sors® I i 1 I | 1 1 | 1 I | | I I | I | | I | § I | | 1 | | 5 | | | 1 | | | 1 | | | | | | 1 | | 1

— A pedagógusok szám a h a­ zánkban a legutóbbi tizenhá­ rom év a latt a korábbinak m integy harm adával nőtt. Ez­ zel a pedagógustársadalom a mai m agyar értelm iség legna­ gyobb foglalkozási csoportjává vált. Nagy öröm és megnyugvás gyerm ekszerető, jövőbe is te­ kintő társad alm u n k szám ára, hogy a pedagógusok döntő többsége nagy odaadással, lel­ kiism eretesen, szakszerűen, eredm ényesen dolgozik. Nem­ egyszer ők pótolják a család hiányzó gondoskodását. Törőd­ nek a gyerm ekek testi és lelki egészségével, figyelik életük sorsdöntő és apró-cseprő ese­ m ényeit. U gyanakkor nem m ind a százharm incezer peda­ gógus ad ja egyform án tu d ásá­ nak, képességének legjavát. A szüntelenül növekvő követel­ mények, az új tan terv ek v ala­ m ennyi pedagógustól elvárják és parancsolóan követelik az elmélyítőbb, tartalm asabb m unkát. Meg kell szabadítanunk a pedagógusokat a fölösleges, b ü ­ rokratikus kötöttségektől, m indattól, am i indokolatlanul vonja el őket m unkájuktól, is­ kolai feladataiktól. A z iskolai m unka nehézsége és szépsége, hogy egyszerre cselekszik a jelen ért és a jö ­ vőért. A pedagógusok a tegnap szerzett és m a felfrissített tu ­ dással a holnap, a jövő szám á­ ra nevelnek em bereket, olyan em bereket, akiknek tudásban, helytállásban többnek kell len ­ niük, m int a m a felnőtt em be­ | rének — m ondotta befejezésül | | Polinszky Károly.

1917. novem ber nyolcadikénak hajnalán, a Szmolnijban, a petrográdi szovjet rendkívüli ülésén — m á r az előző nap eseményeire, a tömeg győzelmére u talva — Lenin b ejelentette: „Űj szakasz kezdődik m ost Oroszország történetében és ennek a harm ad ik forradalom nak el kell vezetnie végeredm ényben a szocializmus győzelméhez.” Lenin szavait a történelem igazolta! A Lenin vezette p á rt irányításával lé trejö tt a soknem zetiségű szovjet állam . Szervezése az önkéntesség elve, a Szovjetunió kötelékébe lépő valam ennyi szovje t köztársaság nem zeti szuverenitásának tiszteletben tartása alap ján történt, . A Szovjetunió m egalakulása a leninizm us eszméinek, a kom m unista p á rt lenini nem zeti p o litikájának a diadala volt. Az egész haladó emberiségnek, m egm utatta a nem zeti kérdés m egoldásának, a nem zetek és népék közötti egyenlőtlenség m egszüntetésének ú tját, azt az utat, am elyen haladva a népek egyetlen testvéri csaIádban egyesülhetnek. A Szovjetunió hihetetlenül nehéz külső és belső körülm ények között jö tt létre. De az ön tu d atra ébredt népek Lenin vezetésével csodákat vittek véghez. H a gondolatban áttek in tjü k a Szovjetunió több, m int h at évtizedes történetét, úgy érezzük, hogy 'ezek az évek nem csak példaként, de tanulságul is szolgálnak szám unkra. Lenin Szövjet-Oroszországot az eljövendő • világszocializmus oly kísérleti állom ásának is tekintette, m elynek pozitív és negatív tapasztalatai a szociajizm us ú tjá ra később lépő népek ú tjá t segíthetik. Sokszor hangsúlyozta például a m unkásosztály és a paraszti, kispolgári, értelm iségi rétegek közötti helyes viszony k ialak ításán ak fontosságát, m ert ez a v iszony nem csak a p ro letárd ik tatú ra alapja, hanem a nem zeti osztályharc döntő tényezője is. Az ilyen és eh hez hasonló fontosságú kérdések tisztázása is hozzásegítette a fiatal Szovjetuniót, hogy a proletárok állam szövetsége m ár m egalakulása u tán rövid idővel a világ m unkásainak a példájává váljék. Az egykori nincstelen m unkások és muz.sikok roham léptekkel építették fel a szocialista gazdaságot. A sok nem zetiséget képviselő m illiók egy célért dolgozva a világpolitika döntő tényezőjévé tették h azájukat, A szovjet hatalom m egszilárdításával v ált lehetővé, hogy a győztesen m egvívott m ásodik világháború u tán a szócializm us világm éretekben is té rt hódított. A Szovjetunió a népek, nem zetiségek együttm űködésének, önrendelkezésének grandiózus m űhelyeként létezett, és fejlődött, százm illiók nevében v ált a világtörténelem m eghatározó erejévé. Az 1945-től napjainkig eltelt több, m int három évtized ékes bizonyítéka annak, hogy a dolgozó m agyar nép jól élt azzal a lehetőséggel, am it a szabadság és függetlenség m egterem tésével a szovjet nép fiai ad tak szám unkra. M unkásosztályunk, dolgozó népünk a p á rt irán y ítása alap ján le rak ta a szocializmus alapjait, és a XI. pártkongresszus nem zeti program m á le tt határozata it végrehajtva, m a ' a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozik. Mai helyzetünket nyugodt, békés, építő m unka h a tározza meg. Az ism ert nehézségek ellenére is fejlődött népgazdaságunk, és a társadalm i élet m inden terü letén k im utathatók azok az eredm ények, am elyek p ártu n k vezetésével népünk erőfeszítései és szorgalm as m unkája nyom án születtek. Jó m unkával terem tettü k meg országunk nem zetközi megbecsülésének, tekintélyének alapjait. ‘ Dolgozó népünk a szocialista építés során tovább gyarapította szocialista h azán k at és ezzel sokat te tt azért is, hogy kézzelfogható módon saját sikereivel igazolja a Nagy O któber eszméit, a szocialista társadálom m agasabbrendűségét, a szocializmus elv itath atatlan fölényét a kapitalizm ussal szemben.

| M9aaSSni A r p ú d g& lem tése § 1 a ísS ís ie h e tS é s h & l^ g & e té ró l | | A közlekedés- és postaügyi szállítási feszültségek keletkez­ | m iniszter beszám olójának ele­ tek. | jén a m agyar közlekedés m é­ A vasút 3000 kilom éternyi | reteit érzékeltette. főhálózata v állalja az utasfor­ — A közlekedés szerves ré ­ galom és az áruszállítás döntő | sze a term elés, az elosztás, a többségét. A korszerű és az el­ | fogyasztás folyam atának, fon­ avult berendezéseket m a még | tos tényezője a nemzetközi azonos szolgálati helyeken is = együttm űködésnek — m ondotta együtt kell m űködtetni. A jö ­ | P ullai Árpád. — É rinti hazánk vő sürgető feladatai közé ta r­ | csaknem m inden lakosát és a tozik a pályák és a csomópon­ | hozzánk látogató sok millió tok, a rendező pályaudvarok, a = külföldit. N aponta ötmilliónyi biztosítóberendezések fejlesz­ | m unkába és iskolába já ró hasz­ tésében k ialak u lt elm aradások | n álja a tömegközlekedés já r ­ m egszüntetése és az ipari, a | m űveit, biztosítani kell 150 mezőgazdasági fuvarfeladatok­ | ezer tehergépkocsi, 30 ezer au ­ hoz igazodó já rm ű p ark kifej­ | tóbusz, m ásfél millió személy- lesztése. gépkocsi és m otorkerékpár for­ Ez nagyon sok pénzbe kerül galmi feltételeit — vázolta a m éreteket, m ajd az országgyű­ és hosszú idő a latt valósítható lés által több m int egy évti­ meg. Valószínű, hogy így új ál­ zede elfogadott közlekedéspo­ lomások — például — csak a Szíriái—irak i nagybizottság litikai koncepció végrehajtásá­ legsürgetőbb esetekben épül­ létrehozását határo zta el Hafez hetnek. ról beszélt. A vasúti hálózat szerkezeté­ A sszad szíriai és A h m ed HaSzben jövőben csak kisebb v ál­ szan A l-B a kr iraki állam fő a K o rsz e rű b b tozásokat tervezünk. E nergiael­ három napos bagdadi csúcsta­ a k ö z le k e d é s látási, környezetvédelm i és h a­ lálkozón. A szíriai állam fő h a­ tékonysági követelm ények is zautazott Damaszkuszba. A közlekedéspolitikai kon­ indokolják, hogy további 1200 A m agas szintű testü let lé t­ cepció előrelátó, b átor célja —1500 kilom éteres Vonalat v il­ rehozásáról az „együttes akció volt a vasút rekonstrukciója, lam osítsunk. Évente 340—400 (arab) nem zeti k a rtá ja ” intéz­ m ert akkoriban a vasutak sze­ kilom éternyi p ályát kell fel­ kedik, am elyet a tanácskozás repének csökkentését vallották újítani, s a törzshálózati vona­ záróakkordjaként a k é t állam ­ szerte a világon. A lapvető volt lakat, állom ásokat korszerű fő ír t alá. A nagybizottság fel­ az az elhatározás, hogy nagy biztosítóberendezéssel ellátni. adata, hogy a k ét szomszéd o r­ teljesítm ényű és hatékony köz­ G azdaságunk állandó mozgá­ szág kapcsolatainak fejlődését úti közlekedést kell létrehozni, sának, fejlődésének törvénye, irányítsa politikai, katonai, kellő figyelm et fordítva az ú t­ hogy a korszerűtlent, a nem gazdasági, ku ltu rális és tá jé ­ hálózat építésére, bővítésére. gazdaságost a korszerűbbnek, a koztatásügyi területen. Tíz év távlatából m egállapít­ hatékonyabbnak kell felválta­ A testület a k ét ország veze­ tő állam férfiainak résztvételéhatjuk, hogy szerkezetében, ni. Tíz év alatt 1400 kilom éter vel és az állam fők elnökleté­ m unkam egosztásának arán y ai­ ban, műszaki színvonalában vasútvonalat m egszüntettünk. vel három havonként felváltva ülésezik m ajd, Damaszkuszban, korszerűbb közlekedés jö tt lé t­ A közútra átterelt forgalom illetve Bagdadban, de indokolt feltételeit költségvetési tám o­ re. T eljesítette a személy- és gatás nélkül, egym illiárd forint esetben rendkívüli ülést is áruszállítás igényeit, előmozdít­ m egtakarításával terem tettük tart. va ezzel a népgazdaság fejlődé­ meg. Mindez kedvezően hatott A politikai dokum entum sét. Ezt a tényt az sem hom ám egállapítja, hogy „biztosítani (Folytatás a 8. oldalon.) lyosíthatja el, ha időszakonként kell a szükséges eszközöket az

| 1 § | g | | | § f 1 | | | | | | | | I | jjj I | = | | = | | g § | I | | f | | § 1 | § | § | | | | § f 1 | f § | = f 1 5 I | 1 I | | I

Eredményesen zárult a Szíriái—iraki csúcs arab nem zet méltóságát, szuve­ re n itá sá t'é s jövőjét fenyegető veszélyek elleni hatékony h arc­ r a ”. Ez a m egfogalm azás — m u tatn ak rá m egfigyelők — nyilvánvalóan a k ét ország el­ tökélt szándékát tükrözi, hogy készek összehangolt lépéseket ten n i Egyiptom és Izrael k ü lönbékéjének m eghiúsítására. A k arta aláírása után AlB akr kijelentette, hogy Ira k a maga részéről meg fogja ta rta ­ ni a dokum entum előírásait, és meggyőződését fejezte ki, hogy az együttm űködés átfogó a k ­ cióegységgé fog terebélyesedni. Asszad szíriai állam fő h á­ rom napos bagdadi tárgyalásai, a jelek szerint, a több m in t tíz éve ta rtó iraki—szíriai ellenté­ tek m egszűnését eredm ényez­ ték. Az ellentétek gyökere az volt, hogy a két ország vezető­ sége eltérő nézeteket v allo tt a közel-keleti válság m egoldását illetően, és eltérően ítélték meg az Izraellel esetleg tartan d ó tárgyalások kérdését.

Vörös zciszlóvcsí tü n te tté k ki a Lenini Komszomolt Brézsnyev beszéde az ünnepségen Moszkvában ünnepi ülésen em lékeztek meg a Komszomol m egalakításának 60: évforduló­ járól. Az ünnepségen a hagyo­ m ányoknak megfelelően részt v ettek az SZKP és a szovjet állam vezetői. O tt voltaic a szovjet ifjúsági szervezet köz­ ponti bizottságának m eghívá­ sára a jubileum i rendezvé­ nyekre érkezett külföldi kül­ döttségek. köztük a m agyar fiatalok képviseletében a KISZ delegációja, dr. Maróthy íjászlónak, az MSZMP KB PB ísfejának, a KISZ KB első tit­ k árán ak vezetésével. Az ünnepségen L eohyid Brézsnyev, az SZKP KB főtit­ kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke köszöntöt­ te a szovjet ifjúság jubiláló Szervezetét, a Komszomölt. Be­ jelentette: Az SZKP KB hatá­ rozatot hozott arról, hogy a hatvanadik évforduló alkalm á­ ból nagy érdem einek elism eré­ seként, vörös zászlóval tünteti k i az ifjúsági szervezetet— Ez különleges kitüntetés i— m ondotta Leonyid Brezsnyev. a központi bizottság em­ lékzászlaját átnyújtva. A vö­ rös zászló a forradalom jelké­ pe, a dolgozó em berek szabad­ ságáért és boldogulásáért _ ví­ v o tt önfeláldozó harc jelképe. A vörös zászló — mondotta 5— a Komszomol valam ennyi nemzedékének ' szóló kitünte­ tés; azoké, akik o tt voltak az első lovas hadsereg félelmetes roham aiban, akik megalapoz­ tá k a dnyeperi vízi erőművet és Magnyitogorszkot, föltűzték a Reichstagra a győzelem zász­ laját. Azoké, akik újjáépítették a második világháborúban szétzúzott népgazdaságot, fel­ tö rték a szűzföldeket. Azoké, ak ik m a komszomolista szívük hívó szavára a gyárakban, az építkezéseken dolgoznak, vagy a szántóföldeken m unkálkod­ nak,. ak ik .a riép;;oktatásának,egészsége védelmének szentelik magukat, akik a szeretett ha­ za békéjét és biztonságát őrzik. Egyszóval ez a kitüntetés mindazoké, akik önfeláldozóan harcolnak azért, hogy valóra váltsák a kom m unista építés nagyszerű te rv e it Az SZKP XXV. kongresszu­ sa konkrét és hatalm as felada­ tokat jelölt meg a társadalm i, a gazdasági és a szellemi fejlő­ désben a szovjet haza szám á­ ra — folytatta az SZKP KB fő­ titkára. — Ma naponként ak­ kora u ta t teszünk meg, am ely­ hez régebben hetek, esetleg hó­

napok voltak szükségesek. Ez még inkább kiemeli ann ak a m unkának a jelentőségét, am e­ lyet önökkel együtt folytatunk. Felelősséget vállaltunk m inde­ nért, a sikerért és a kudarcért, egyaránt; felelősek vagyunk m indenért, azért, hogy olyan szervezettséget és tudatossá­ got érjü n k el, olyan m érték­ ben fejlesszük a term előerőket, amely valóra v á ltja a kom m u­ nista eszméket. A m ikor átn y ú jtju k az ifjú nem zedéknek ezt a zászlót, mi, kom m unisták szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a Lenini Komszomol a jövőben is becsülettel igazolja a p árt bizalmát, m inden erejét szo­ cialista hazánk felvirágoztatá­ sának szenteli. Tiszta szívből köszöntőm önöket, kedves b a ­ rátaim , a p á rt megtisztelő és magas kitüntetése alkalm ából — hangoztatta végül Leonyid Brezsnyev. A Lenini Komszomol h at év­ tizedes ú tjá t Borisz Pasztuhov, az ifjúsági szervezet központi bizottságának első titk á ra mél­ tatta, s a 38 m illió komszomo­ lista nevében ígéretet te tt arra, hogy a Lenin nevét viselő szer­ vezet ta g iai ezután is m éltó módon állnak helyt a p á rt által m egszabott feladatok teljesíté­ sében. Az ünnepi ülésen felszólal­ tak a szovjet ifjúság különböző rétegeinek képviselői. A szo­ cialista országok ifjúsági szer­ vezeteinek üdvözletét a v iet­ nam i Ho Si Manh Kommunis­ ta Ifjúsági Szövetség KB első titk ára tolmácsolta. Dr. M aróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­ nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titk ára Moszkvában találkozott a Szov­ jetunióban működő K lSZ-szervézétek országos bizottságának. Képviselőivel, é s eszmecserét folytatott velük a KISZ m un­ kájának időszerű kérdéseiről, a Szovjetunióban működő KISZszervezetek ifjúsági parlam ent­ jei megrendezésének előké­ születeiről Losonczi Pál, az Elnöki T a­ nács elnöke táviratban üdvö­ zölte Fahri S. K orutürk elnö­ köt, a Török Köztársaság nem ­ zeti ünnepe alkalm ából. Lázár György, a M inisztertanács el­ nöke B ü len t, Ecevit m iniszter­ elnöknek küldött üdvözlő táv ­ iratot.

v iiA C H iim o ó M A z öt éve bekövetkezett olajárrobbanás után viharos gyorsasággal változó arab vi­ lágban Észak-Jemen a té r­ ség Hamupipőkéjének számít. A mióta vége szakadt a több m int egy évtizedes polgárhá­ borúnak, ez az ország csak el­ vétve szerepel a politikai hí­ rekben. Jobbára akkor —, ha állam csínyt kísérelnek meg, Vagy megölik az elnököt K ét elnökgyilkosság és most egy hatalom átvételi kísérlet mindez tavaly október óta. Legalábbis figyelemre méltó mérleg. Tavaly ilyentájban az azóta is tisztázatlan körülm é­ nyek között végrehajtott h ár­ m as gyilkosság során életét vesztette Ibrahim el Hamdi el­ nök, valam int ezredes fivére és ugyancsak m agas rangú kato­ natiszt sógora. Az elnökgyil­ kosság véget vetett az 1974 jú ­ niusa óta tartó viszonylagos politikai stabilitásnak. A Ham­ di helyébe lépő Ahmed Ghasm i alezredes sem sokáig gya­ korolhatta a hatalm at: ez év -űniusában szintén merénylet áldozata lett. Az első elnökgyilkosság után általános volt a gyanú, hogy Szaúd-A rábia keze van a do­ logban. A rijadi vezetés hiva­ talos cáfolatra kényszerült. Az idén júniusban az észak-jem e­ ni rendszer Szalem Ali Rubiát,

jé is z m ® Dél-Jemen azóta összeesküvés vádjával kivégzett elnökét vá­ dolta azzal, hogy értelm i szer­ zője volt a Ghasmi életét kiol­ tó m erényletnek. (A Rubia-vezette összeesküvéssel kapcsola­ tos szaúdi—am erikai tervekről és rem ényekről sokat írtak ak­ koriban a világlapok.) A k ét Jem en között a júniusi elnökgyilkosság u tá n m egszakadtak a kapcsolatok, annak ellené­ re, hogy Ali Nasszer Moham­ med Hasszani, a JNDK (DélJem en) új állam - és korm ány­ fője m aga is elítélte az észak­ jem eni elnök elleni m erényle­ te t és más dél-jem eni vezetők­ kel együtt többször is leszögez­ te: országa politikájának egyik alapelve a he nem avatkozás Észak-Jem en ügyeibe. Ilyen előzmények után v ált ismertessé, hogy az észak-je­ m eni fővárosban, S anaában az A li Abdullah Szaleh ezredes­ hez h ű egységek „csírájában elfojtottak” egy katonai h ata­ lom átvételi kísérletet. Az észak-jem eni rádió „felbérelt beszivárgó elemek” állam esínykísérletéről beszélt, lé­ nyegében tisztázatlanul hagyva az újabb elnökgyilkossági kí­ sérlet indítékait. Mi is áll* voltaképpen az és-zak-jemeni politikai nyugta­ lanság hátterében? M indenek­ előtt az ország elm aradottsá­

Izrael újabb településeket tervez a M án folyó nyugati partján Hírügynökségi jelentések szerint Begin izraeli m iniszterelnök táviratban tájékoztatta Carter am erikai elnököt arról, hogy az izraeli korm ány „elv­ ben” elfogadta a w ashingtoni tárgyalásokon kidolgozott egyiptomi—izraeli békeszerző­ dés tervezetét — jelentette az izraeli rádió. Begin egyúttal rosszallását fejezte ki, am iért Harold Saunders, am erikai k ü l­ ügyi állam titkár jordániai ta r ­ tózkodása alkalm ával paleszti­ nokkal találkozott és „olyan reményeket ébresztett bennük”, hogy Izrael nem létesít több települést a megszállása alatt levő Ciszjordániában. Begin a készülő m egállapo­ dás tervezetével kapcsolatban a korm ány ülésén indítvá­ nyozta: helyezzék át a m i­ niszterelnökséget és a külügy­ m inisztérium ot K elet-Jeruzsá­ lembe, és létesítsenek új tele­ püléseket Ciszjordániában. Dajan izraeli hadügym inisz­ te r W ashingtonba való vissza­ utazása előtt az izraeli televí­ ziónak adott nyilatkozatában közölte: új utasításokkal érke­ zik a tárgyalások színhelyére. Ezek az utasítások a módosítá­ sokra vonatkoznak, amelyeket az izraeli korm ány szeretne k e­ resztülvinni az Egyiptommal kötendő békeszerződés terveze­ tében. Megfigyelők körében ál­ talános a vélemény, hogy a módosítások m indenekelőtt az Egyiptommal kötendő különbé­ ke, illetve Ciszjordánia és a

Gáza-övezet kérdésének össze­ kapcsolására, továbbá az egyip­ to m i-iz ra e li diplom áciai kap ­ csolatok fölvételének időpont­ já ra vonatkoznak. Az Egyesült Államok vezető politikai köreiben riadalm at keltett az izraeli korm ány dön­ tése, amely szerint tovább erő­ sítik Ciszjordániában az izrae­ li településeket és Begin m i­ niszterelnök h iv atalát áthelye­ zik Jeruzsálem keleti, arab lak ­ ta kerületébe. A state D epart­ m ent szóvivője hivatalosan be­ jelentette, hogy Vance külügy­ m iniszter „nyugtalansággal és elégedetlenséggel” fogadta a hírt. ■ K érdésekre válaszolva a szó­ vivő megerősítette, hogy az Egyesült Államok mindeddig nem ism erte el izraeli te rü let­ nek Jeruzsálem arab lak ta ré ­ szét. Az am erikai külügym i­ nisztérium ban attól tartanak, hogy az izraeli korm ány dön­ tése súlyos bonyodalm akat okozhat a W ashingtonban ú j­ rakezdődő am erikai—izraeli—• egyiptomi m iniszteri tanácsko­ záson, am elynek célja az egyip­ tomi—izraeli különbéke-szerződés megszövegezése. Jasszér A rafat a PFSZ Vég­ rehajtó Bizottságának elnöke egy in terjú jáb an kijelentette, a PFSZ álláspontja szerint a kö­ zel-keleti kérdés békés rende­ zése csak az 1977. október 1-i közös szovjet—am erikai nyilat­ kozat alapján képzelhető el.

A z Egyesült Állomok előkészületeket tesz o neutron!egyver gyártására Carter elnök törvényerejű rendeletet írt alá, am ely fel­ hatalm azza az Egyesült Á lla­ mok energiaügyi hivatalát neutronfegyver szám ára is alkalm as robbanófej-alkatré-szeinek gyártására, g&m •:vy. A neutron fegyver bevezeté­ sével szembeni nemzetközi és hazai tiltakozás m ár a tavaszszal elvezetett C arter elnök április 7-i bejelentéséhez, am ely szerint az Egyesült Ál­ lam ok egyelőre késlelteti a robbanófejek neutronváltoza­ tának gyártását. Október 18-án, am ikor C arter a nyil­ vánosság előtt felvette a cse­ rélhető robbanófejek gyártá­ sát, a tiltakozás újabb h u llá­ m át indította el. Ennek elle­ nére m ost m egnyitotta a pénz­ ügyi csatornákat a gyártás megkezdéséhez. Az intézke-

désből nyilvánvaló, hogy az am erikai vezetés befolyásos körei nem hajlandók lem on­ dani a neutronfegyverkezés­ ről. A F ehér Ház szóvivője sze­ rin t az elnök „csupán nyitva •taiftjh Mhétfiségét o a -'h e a trönfegyver szám ára”. Az ener­ giaügyi hivatal, amely a n u k ­ leáris tech n ik áért felelős, tágabb értelmezésit ad az új el­ nöki döntésnek. „Tizennyolc hónapon belül — m ondotta' a hivatal egyik tisztségviselője — újabb döntésre lesz szük­ ség, hogy gyártsuk-e m ajd a neutronfegyverek összeszere­ léséhez szükséges további al­ katrészeket.” Ebből a r r a le ­ h et következtetni, hogy a most engedélyezett program jelen­ tős lépés a neutronfegyverek első családjának kifejlesztésé­ hez vezető úton.

ga, am ely az olajsejkség gyors meggazdagodása nyomán még szembeötlőbb lett. Észak-Je­ m enben m a is 36—38 év az á t­ lagos életkor (41 ezer lakosra ju t egy orvos) és a nem zeti össztermék egy főre jutó é rté ­ ke nem éri. el az évi 200 dol­ lárt. Az ország m a m éltán te­ kinthető Szaúd-A rábia és m ás olajsejkségek „napszámosá­ nak”. Legalább egymillió je­ meni dolgozik Szaúd-A rábiában, am ely m a m á r meg sem tu d n a lenni az apró, izmos, k i­ tartó és főképp a m unkában nem válogatás jem eniek nélküL Talán fordítva is igaz, de a beáram ló szaúdi pénz' nemcsak áld ást hoz. A jövedelmező k ü l­ földi m unka rem énye tönkre­ te tte a jem eni mezőgazdaságot (amelyre úgyis súlyos csapást m é rt az aszály és a g at nevű enyhe kábítószer term elésének terjedése). Paradox módon, az elm aradott szegény Észak-Je­ men m a a tu risták szám ára egyike a világ legdrágább h e­ lyeinek. és a korm ányzatnak olyan ezelőtt ism eretlen gond­ dal kell megbirkóznia, m int a száguldó infláció. A hirtelen jö tt pénz alapjai­ b an rengette meg az ősi élet­ form át. (A vendégmunkások egym ilíiárd dollárt küldenek haza. Összehasonlításként, a tavaly kezdett ötéves fejleszté­ si terv 2 m illiárdos kiadási öszszeggel számol, azt is javarészt segélyekből terem tik elő.) Ki­ éleződött a szegények és gaz­ dagok ellentéte. Ráadásul a be­ áram ló pénz m egnövelte a szaúdi befolyást, vele együtt pedig a szaűdeJlenes hangula­

tot, Szaúd-A rábia ilyen körül­ m ények között nem válogatós az eszközökben: m indenképpen kézben a k a rja ta rta n i az ese­ m ények alak u lását a fő m un­ kaerőforrást jelentő szomszéd országban. Bizonyosra vehető, hogy m ind a két elnökgyilkosság, m ind pedig a mostaini állam ­ csínykísérlet alkalm ával a szaúdi vezetés keverte a k á r­ tyákat. A szaúdiakat agagsztja az a lehetőség, hogy Észak-Je­ m en radikális k atonái az ország társadalm i-gazdasági problém áinak orvoslására a dél-jem eni u ta t választják. A szocialista fejlődés útját, am ely m ellett elkötelezte m agát a JNDK fővárosában, Adenben az újonnan m egalakult m ar­ xista élcsapat párt, a Jem eni Szocialista Párt. A két Jem en fokozatos egye­ sítésére 1972. október 28-án ho­ zott döntés az időről időre k i­ újuló testvérviszály ellenére sem m ent teljesen feledésbe. A rijad i vezetés előtt viszont na­ gyon is riasztó persoektíva a katonailag és politikailag je ­ lentős erőt képviselő egyesült Jemen. B árm ennyire tisztázatlanok legyenek is a legutóbbi észak­ jem eni állam csínykísérlet kö­ rülményei, nyilvánvaló, hogy a „beszivárgó elem ekre” való hi­ vatkozás egy esetleges újabb Dél-ellenes hisztéria a szaúdi vezetés kezére játszana. Hiszen Szaúd-A rábia jemeni játszm á­ ján ak legfőbb célja szítani a feszültséget a két Jem en kö­ zött, bárm iképpen m egakadá­ lyozni a két testvérország egyesülését.

M é iS a S S m s é&BBSés A norvég p arlam en t ille­ tékes bizottsága bejelentet­ te, hogy az 1978. évi Nobelbékedíjat A nvar Szadat egyiptomi elnöknek és Menahem Begin izraeli kor­ mányfőnek ítélte oda, meg­ osztva. Az indoklás szerin t a b i­ zottság a döntésnél „figye­ lem be vette, hogy a Szadat Jeruzsálem! • ú tjá t követő — és jelenleg is folyó — bé­ ketárgyalások révén olyan pszichológiai f a l’ om lott le, am ely 30 éven át távol ta r ­ to tta egym ástól a k ét o r­ szágot”. ★ NATO-ország parlam enti bizottsága döntött — a NA­ TO érdekekkel összhang­ ban. A legkevesebb, am it erről a döntésről el lehet mondani, az, hogy különös, s hogy sem m ibe veszi az elem i igazságérzetet is. A N obel-békedíj egyik kitü n ­ tetettje, M enahem Begin, aki korm ányfőként az ENSZ h atározatait nem lé­ tezőnek tek in tette és az

alapvető em beri jogokat megcsúfoló megszállási re­ zsim et szentesített az elfog­ la lt területeken. A díj m á­ sik kitüntetettje, A nvar Szadat pedig, m inden jel szerint, egy különbékeegyezmény kedvéért ad ta fel végképp azoknak a Pa­ lesztinái araboknak a jo­ gait, akikről korábban azt m ondotta, hogy követelé­ seik m ellett végig k ita r t És m it m ondjunk a falról, am ely „leom lott” ? Azt, hogy a Camp D avid-i alk u nem te re m t békét, sőt, új, elkeseredett koinfliktusok melegágya, csak az nem látja, aki nem a k a rja ; az izraeli beavatkozás L iba­ nonban félreérthetetlenül jelzi e z t A m éltatlan döntést, am ely P alesztina a ra b n é­ pének kihívó megsértése, joggal u tasítják vissza mindazok, ak ik szolidári­ sak e néppel és tovább folytatják politikai küzdel­ m üket az igazságos és ta r ­ tós közel-keleti békéért.

A z EN SZ N am íbia-tanacsának ülése A nam íbiai néppel való szolidaritás hetének első n ap ­ ján, rendkívüli ülést tarto tt New Y orkban az ENSZ Nam íbia-tanácsa. Ez alkalom ból K u rt W ald­ heim EN SZ-főtitkár felhívás­ sal fo rd u lt a D él-afrikai Köz­ társaság korm ányához, hogy késedelem nélkül, hatékonyan működjön együtt az ENSZ nam íbiai rendezési tervének megvalósításában. A fő titk ár hangoztatta ann ak szükséges­ ségét, hogy N am íbiában szün­ tessék m eg a törvénytelen dél-afrikai korm ányzatot, és ad ják á t a h atalm at a nam í»biairnépnek. az ENSZ, a Biz­ tonsági Tanács határozata é r­ telmében, a világszervezét se­ gédletével. N Az ülésen a kelet-európai szocialista országok csoportja nevében felszólalt H oil ni Imre nagykövet, M agyarország ál­ landó ENSZ-képviselője. Em ­ lékeztetett rá, hogy a közgyű­ lés rendkívüli ülésszaka m eg­ határozta Nam íbia független­ né válásának program ját. — Az ülésszak újólag m egállapí­ totta, hogy az ENSZ közvet­ lenül felelős ennek az ország­ nak a sorsáért, azért, hogy Nam íbia népe egyetlen illeté­ kes képviselőjének, a SWAP O -nak a vezetésével eln y er­ je önrendelkezését, szabadsá­

gát és igazi függetlenségét a* egységes, Walvis Bay kikötőt is m agában foglaló nam íbiai állam ban — m ondotta. Hollai Im re tényekkel bizo­ nyította, hogy a fajüldöző Dél-Afrika, a világszervezet határozatait sem m ibe véve, továbbra is m egszállva ta rtja Nam íbiát. M egérett az idő, hogy alapokm ánya 7. cikke­ lyének értelm ében az ENSZ szankciókat hozzon és gyakor­ lati lépéseket tegyen a fajü l­ döző D él-A frikával szem ben — hangsúlyozta a m agyar küldöttség vezetője. A N am íbia-tanács nyilvá­ nosságra hozott jelentésében követelte, a Biztonsági Tanács­ tól, hogy m inél ; ham arabb üljön össze a nam íbiai kérdés m egvitatására és rendeljen el átfogó gazdasági szankciókat a pretoriai rezsim ellen. A z ENSZ dekolonializációs bizott­ sága is nyilvánosságra hozott egy N am íbiáról szóló jelen­ tést. Ez rám u tat arra, hogy az országot megszállva tartó fa j­ üldöző délafrikai rezsim az utóbbi időben kiszélesítette az afrikai népesség ellen folyta­ tott elnyomó kam pányát, s fo­ kozta katonai jelenlétét. Je ­ lenleg több m in t 53 000 dél­ afrikai katona állomásozik N amíbiában, és az angolai h a­ tár m entén 20 katonai bázist állítottak fel.

Meghosszabbították a libanoni arabközi békefenntartó erők mandátumát Az A rab Liga Tanácsa rendkívüli ülésén további h at hónappal m eghosszabbította a Libanonban állomásozó arabközi békefenntartó erők lejá­ ró m andátum át — közölte M ahmud Riad, az A rab Liga főtitkára. Mintegy hetven em bert ta r ­ tóztattak le az utóbbi napok­ ban B ejru t nyugati negyedé­ ben engedély nélküli fegyverviselés m iatt —, jelentette a libanoni biztonsági erőkhöz közelálló fo rrásra hivatkozva az A l-Szafir című baloldali libanoni ,Jap. A biztonsági in ­ tézkedést az arabközi békefenntartó erők a libanoni h a­ zafias erők és a palesztin el­ lenállási mozgalom egységei­ vel együttm űködve hajtották végre. A nyugalom helyreállítására tett lépések ellenére továbbra is feszült a helyzet K elet-Bejrútban. Elszórtan folytatódik a lövöldözés; tüzérségi löve­ dékek csapódtak be a belvá­ rosba. A bu íjad palesztin vezető afelől biztosította Szárklsz li­ banoni állam főt, hogy kivo­ nulnak Libanonból a legutób­ bi hetekben az arabközi békefenntartó erők részeként é r­ kezett palesztin alakulatok. Abu íja d nyilatkozatát közöl­ te az A l-B airak cünű függet­ len libanoni lap.

Az A l-B airak értesülése szerint Szárkisz elnök a m eg­ beszélésen ragaszkodott ahhoz is, hogy az összes palesztin fegyveresek vonuljanak ki a dél-libanoni L itani és Z ahrani folyó közötti területről. E r­ re a terü letre ugyanis nem vonatkoznak a palesztinok li­ banoni tartózkodását szabá­ lyozó régebbi szerződések. Az A l-B airak értesülése szerint a libanoni korm ány a vitás k é r­ déseket a beiteddini konferen­ cián m egalakított bizottsághoz utalja. A bizottság. tag jai Szaúd-A rábia, Szíria és K uvait. Az A l-K ifah A l-A rabi című libanoni lapnak adott nyilat­ kozatában Szolimán Frangié volt köztársasági elnök a li­ banoni válság o k át Izrael ex­ panziós törekvéseiben jelölte meg. B írálta az Izraellel együttm űködő jobboldali erő­ ket és pozitívan értékelte az arabközi békefenntartó erők szerepét. M ohamad ben T alal herceg, Husszein király testvére meg­ látogatta A m m anban az első önálló m agyar kiállítást. A jo rdán gazdasági vezetés érdeklő­ dését jelzi, hogy Nidzsmeddin Dadzsani ipari és kereskedelm i m iniszter m ár két ízben já rta végig árubem utatónkat.

1978. tfőVEMBÉR A. 1 3

A

b iz o n y ít á s i

e v é lie ia y ssé g

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

„A jog mindig

A büntetőeljárás egyik sarkalatos pontjához érkeztünk eredm ényétől vagy éppen eredm énytelenségétől függ az S3M:n ^ rh eü "elny?r í"e büntetését> vagy felm entő lesz az ítélet! Minden bűncselekm ény bizonyos változások bekövetkeztéh p W f n A se rtetten PeWaul láth ató k a bántalm azás nyomai a la k ? 52211611 ^ y ny°“ °,k vagy lábnyom ok m aradnak, a közelben ^ t,,'T1Sfédf 3k fel,tunt 6gy Utcán ácsorgó idegen, a közlekefrtrtón?1 3 f epk? csi féknyom a m egm arad stb. A m últban 3 és nyomai között okozati = K”’ ? hatóságoknak éppen ezekből kell követp k knpeselekm eny lefolyására éz az elkövető szemé­ lyeié. Ez a m egism erés egy folyam at: kezdődik a gyanú m aid a z a lapos gyanú kialakulásával, s a teljes b iz o n y o ság félé ha-

(pl.- .az em lékezés zavaraira, zonyitási erejük, azokat a bí­ észlelési hibákra, ellenséges v i­ róság sa ját belső meggyőződé szonyra a tan ú és a te rh e lt kö­ se szerint értékeli. A bíró bel­ zött stb.). A hatóság gyakran bizonyí­ ső meggyőződése tényeken, tási kísérletet rendel el, h a azt tudom ány és a logika szabá­ kell ellenőrizni, hogy valam i­ lyai alap ján azokból levont lyen esemény (példáid a tanú igaz következtetéseken alapul. által előadott módón) m egha­ A bíróságnak a meghozott tározott helyen, időben, bizo­ nyos körülm ények között meg­ ítéletet m eg kell indokolnia, tö rtén h etett-e. Ennek sajátos részletesen fel kell sorolnia az form ája, h a a gyanúsítottal a ítélethozatalnál figyelembe vett te tt színhelyén eljátszatják a bizonyítékokat, sőt azokat is, M ár szó volt arról, hogy a A m ennyiben te h á t a felsorolt cselekményt. A m ennyiben a am elyeket valam ilyen ok m i­ jogszabály a hatóságok felada­ bizonyítási eszközökkel nyert lejátszott cselekmény a tárgyi a tt a bíróság elutasított. Ez bizonyítékokból összeállított utóbbiaknál indokolni kell azt tává teszi a tényállás alapos és h iánytalan tisztázását, a való­ bizonyítékok a vádlott á r ta t­ tényállás szerin t zajlik le, a is, hogy m ilyen ok m ia tt m el­ ságnak megfelelő ’m egállapítá- lanságát jelzik, a te rh elt beis­ bizonyítási kísérletnek — a lőzték azokat. A rendelkezésre . sát, a büntetőjogi felelősséget merő vallom ása ellenére fel­ te rh elt bűnösségére nézve — álló bizonyítékok közül te h át súlyosító és enyhítő körülm é- mentő ítélet születik. G yakran meggyőző ereje lehet, vagy leg­ nyek figyelem bevételét Aho­ előfordul, hogy az eljárás alá alábbis azt bizonyítja, hogy az nem válogathat a bíróság kégyan halad előre a büntetőel­ vont m agára vállalja a bűncse­ a cselekmény elkövetésekor je ­ nye-kedve szerint, azt kell el­ járás, úgy fokozódik az igény a lekmény elkövetését, pedig á r ­ len volt, hiszen egyébként nem fogadni bizonyítékként, am i a tényállás valósághű megisme­ tatlan. Ennek számos oka le ­ tu d ta volna a cselekm ényt el­ tudom ányos és logikus gondol­ játszani. rése iránt. A nyomozás elren­ kodás p ró b áját kiállja, delésekor még elegendő az het: például az igazi elkövető­ Jól kiegészíti a tanúvallo­ A bizonyítás törvényességét alapos gyanú, az ítélethozatal­ höz fűződő erős érzelm i kapocs m ást a felism erésre bem utatás kor azonban a tényállásnak is e rre indíthat valakit, de le­ is. Ennek során a tan ú n ak (ter­ számos garanciális szabály biz­ teljesen tisztázottnak kell len­ het, hogy egy súlyosabb bűn- heltnek) szem élyt vagy tárgyat tosítja. Ilyen oéldául az. hogy K edden délelőtt a P arlam entben dr. M arkója Im re igaz­ ni. bizonyítékok felderítését, cselekmény elkövetését próbál­ m u tatn ak be felism erés céljá­ a A befolyásolástól m entes összegyűjtését a jogszabály ságügym iniszter a jogalkotás és a jogalkalm azás időszerű fel­ A tényállás tisztázásában ja a tettes egy enyhébb bü n te­ ból. adatairól adott áttek in tést a sajtó képviselőinek. fontos szerepük van a bizonyí­ téssel fenyegetett cselekmény eljárás érdekében előzetesen ki előírásai szerint kell végezni. — Az állam irányító és ellenőrző szerepe fokozódik a fe j­ fedezni. kell hallgatni a ta n ú t a rra néz­ A h ázk u tatást az érd ek elt je­ tékoknak. Ezek nélkül az igaz­ m agáravállalásával ság kiderítése lehetetlen volna, Például egy fegyveres rablás ve, hogy a szem élyt vagy a lenlétében kell m egtartani, h a lett szocialista társadalom építése során; ezzel párhuzam osan hiszen a bűnösség m egállapí­ elkövetője áruházi lopást m í­ tárg y at m ilyen körülm ények valam ilyen ok m iatt távol van nő az állam i ak arato t kifejező jogszabályok, a jogalkotás és az elve hagyja m agát tetten é r ­ között (félhomályban, ködös és képviselőt sem jelö lt meg, azt érvényesítő jogalkalm azás szerepe is — m ondotta a beve­ tása kizárólag a tények és az m ni. időben, fu tv a stb.) észlelte, s hatósági ta n ú t k ell kirendelni. zetőben. ezekből levezetett logikai kö­ A továbbiakban arró l beszélt, hogy szükségessé v ált jog­ vetkeztetések kétségtelen meg­ E m lítettük az előbb a bizo­ m iről ism erné meg. Ezt köve­ A m otozást csak a megmotogyőző erején, s nem pedig nyítási eszközöket, de m it ne­ tően például személy esetében zottal azonos nem ű személy v é­ rendszerünk reform ja, am elyet — a XI. kongresszus h atáro ­ azonos korú, nem ű, testalk atú gezheti és egyébként is csak zatai alapján — hárm as célkitűzés szolgálatába állítottak. megérzéseken alapulhat. A vezünk bizonyítékoknak? A bi­ személyek közül kell a ta n ú ­ b ü n tető eljárás csak akkor fe­ zonyítékok m indig tények, nak kiválasztani az általa lá­ ilyen nem ű személy leh et jelen. Ezek: a központi irányítás hatékonyságának fokozása, a szo­ A törvény részletesen szabá­ cialista dem okrácia fejlesztése és a jogrendszer stabilitásának jezhető be a te rh e lt elítélésé­ am elyek a bizonyítási eszkö­ tottat. lyozza a tanú k ih allg atás rend­ erősítése. vel, ha bűnössége semmi, kétsé­ zökkel ism erhetők meg. Például A bizonyítási eszközök közül jét, a jegyzőkönyvfelvétel sza­ get nem hagy m aga után. Az a tanúvallom ás bizonyítási esz­ , — Évekig dolgoztunk — folytatta — az új Btk. m egalko­ ügyész kötelessége például, köz, am it azonban a ta n ú lá­ Ism ételten utalu n k a tárg y i b i­ bály ait stb., hogy csak néhány tásán. Az új törvény előkészítése során alapvető célkitűzésünk hogy a bíróság elé tá rja a bűn- tott, hallott (pl. hogy a te rh elt zonyítékok jelentőségére, am e­ p éldát em lítsünk. volt, hogy a jelenleginél nagyobb összhangot terem tsünk az cselekmény elkövetésére vo­ ütlegelte az apját), az m ár bi­ lyek általáb an a bűncselek­ Erőszakkal, fenyegetéssel sen­ elm últ m ásfél évtized a latt jelentősen m egváltozott társad alm inatkozó bizonyítékokat. H a ezt zonyíték. A szemle bizonyítási mény nyom ait viselik, vagy a k it sem szabad vallom ás m eg­ gazdasági viszonyok és azok büntetőjogi védelm e között. E n­ nem teszi, vagy nem m egfele­ eszköz, a helyszínen talált te t­ bűncselekm ény elkövetése ré­ tételére kényszeríteni. Az ilyen nek^ érdekében, az életviszonyok sokoldalú m érlegelése és v á r­ lően teszi, a bűncselekmény testől szárm azó nyomok bizo­ vén jö ttek létre, esetleg az el­ eljárási szabálysértés ható alakulásának elemzése alapján — ideértve a társadalm i követéshez azokat eszközül elkövetését nem írh a tjá k a nyítékok. tudat, a bűnözés jelenlegi helyzetét és jövőbeni irán y át — fe­ használták. A dolog (a nyom) v ád lo tt szám lájára. A büntetőaz ítélet hatályon kívül lülvizsgáltuk a büntetendő m agatartások körét. Döntő felada­ A ^ büntetőeljárási törvény azonban csak ak k o r válik bizo­ e ljárást ekkor meg kell szün­ helyezését és emellett a tunknak tekintettük, hogy az új Büntető Törvénykönyv révén tetni, illetve felm entő ítéletet szerint ,,a hatóságok a bizonyí­ nyítékká, ha a hatóság vagy a vallomást kicsikaró sze­ az eddigieknél lényegesen hatékonyabb és korszerűbb eszköz­ tási eszközöket és bizonyítéko­ tan ú k valam elyike felfedezte kell hozni. A m int arró l m ár mély büntetőjogi felelős­ tárát terem tsük m eg a bűnözés elleni küzdelem nek. Az új B tk kat egyenként és összességük­ és an n ak kapcsolatát a bűncse­ szót ejtettünk: ségre vonását eredmé­ tervezetét a M inisztertanács, a közelm últban tárg y alta meg, rö­ ben szabadon értékelik és ezen lekm énnyel felism erve bevonta nyezi. videsen foglalkozik vele az Országgyűlés Jogi Bizottsága, m ajd a kétséget kizáróan nem alapuló m eggyőződésük szerint, az .eljárásba.,. Ennek . m ódja a bizonyított tényeket a ■bírálják el’’. Ez 1lázir";jefeííti,! .'szemle, am elynek ;serán,á 'bizo­ Ugyanígy ihatályoin;: k m il-k e il decem berben az . Országgyűlés elé terjesztjük. terhelt terhére értékelni hogjr például á'táiffiV aM m ások nyítékok ' felfedezé&S). rögzítése, helyezni az.ítéletet például akt' i a A z ú j B tk-val összefüggésben — hangzott a továbbiakban közül k í K ä l választaniuk a h i­ tartó sítása (gyakran technikai kor is, h a a bíróság nem voll; —-, azzal párhuzam osan további jelentős jogszabályokat készí­ nem lehet. teleseket, s el kell dönteni eszközök segítségével) m egtör­ szabály szerin t m egalakulva, tünk elő. így előkészületben van a B tk -t életbeléptető jogsza­ A korábban tárgyalt alapel­ ezekből, mely tények igazak és ténik, s a bíróság elé te rjesz t vagy az eljárásb an olyan bíró bály, a Büntető Eljárási Törvénynek a B tk-val összefüggő k i­ vek a bizonyítási eljárás során ham isak, m ilyen következteté­ hetővé válik. vagy szakértő v ett részt, ak i­ sebb módosítása, valam int a büntetésvégrehajtásról szőlő új kapnak igazán fontos szerepet. sek vonhatók le a helytálló ta­ nek részvételét a jogszabály törvényerejű rendelet m egalkotása. Ez utóbbi jogszabály a je ­ Az árta tla n ság vélelme, a vé­ núvallomásokból, s végezetül A bíróság ugyanis ítéle­ kizárja. lenlegi szabályozással szemben valam ennyi büntetés és bün­ tét csak azokra a bizo­ delem, a szóbeliség, a közvet­ meg kell vizsgálni az ellentétes L átni tehát, hogy a büntető- tetőjogi intézkedés végrehajtásának legalapvetőbb és az igé­ nyítékokra alapozhatja, lenség, az anyanyelv használa­ lehetőségeket. Egy nagyothalló n yekn ek m egfelelően továbbfejlesztett rendelkezéseit foglalja amelyeket a tárgyaláson eljárás szigorú szabályokat á l­ m ajd magában. Döntő kérdése term észetesen változatlanul a tá n a k elvei itt ju tn a k ta lá n a tanú például nem tekinthető lít fel a törvényesség érdeké­ ismertettek, s azt a bí­ legkomolyabb jelentőséghez. A hitelesnek egy utcai veszeke­ szabadságvesztés végrehajtása, teljesen új tém ája pedig az róság hiteltérdemlőként ben, azért, hogy a m egalapo­ bizonyítási eljárás során .dől el dés becsületsértő kifejezéseinek zatlan és elfogult ítéletek m eg­ utógondozás lesz. Célunk itt is a hatékonyabb eredm ényre ve­ elfogadott. a v ádlott sorsa, s az em lített elismerésénél. U gyanennek a hozatalának lehetőségét k i­ zető megoldások keresése. elvek érvényesülésének hiánya tan ú n ak az a rra vonatkozó ál­ A z egyes bizonyítékoknak zárj a. Ezekután szó volt arról, hogy szükségessé v ált a szabályeleve kizárná az objektív igaz­ lítása, hogy az egyik veszekedő sértésekről szóló 1968. évi I. törvény m ódosítása is. A bü n tető ­ Dr. L. Gy. ság kiderítésének lehetőségét meg is ütötte az idősebb já ró ­ nincs előre m eghatározott bijog területéről jónéhgny cselekm ény átkerül a szabálysértési kelőt, azonban m ár elfogad­ . A bizonyítás kötelezettsége a ható. jogba; a jelenlegi szabálysértések területén felm erült az e ljá ­ hatóságokat terheli — ez .kö­ rások jelentősebb egyszerűsítésének igénye. A szabálysértési A tanú csak arra nézve vetkezik az ártatlan ság vélel­ jog korszerűsítéséről szóló jav aslato t 1979. első negyedének vé­ hallgatható ki, amit sa­ m éből —, a vádlott, illetve a gén terjesztik a M inisztertanács, illetve az Elnöki Tanács elé. ját érzékszerveivel ész­ védő ezzel szem ben nem köte­ lelt. — Folyam atban van a bírósági végrehajtási jogszabályok les bizonyítani az á rta tla n sá ­ m ődosításájól és egységes szövegéről szóló törvényerejű ren ­ got. Természetesen nincs a k a ­ Az. esem ényekkel kapcsolatos delet előkészítése^ — té rt át az újabb tém ára az igazságügy­ dálya annak, hogy olyan bizo­ véleményalkotás, értékelés nem m iniszter. — Az új jogszabály fő célkitűzése a végrehajtási el­ nyítékokat terjesszenek elő, a tanú feladata, hanem a bíró­ A Zalaegerszegi Megyei Bíróság dr. Fazekas J á ­ já rá s egyszerűsítése, gyorsítása, a törvényességi garanciák sé­ am elyek a v ádlott ártatlan sá­ ságé, ezért ilyen jellegű kérdés relm e nélkül. A módosítás során k iterjesztjü k és egyszerűsít­ nos tanácsa h ird etett ítéletet a büntetlen előéletű P al­ g át igazolják. Ilyen leh et pél­ a kihallgatás során nem is te ­ jü k a m unkabérre és egyéb járandóságra vezetett v ég reh ajtás­ dául az úgynevezett „alibi bi­ hető fel. A tanúvallom ások és kó István ügyében. nak, különösen a közvetlen bírósági és közjegyzői letiltásn ak zonyítása” : a v ádlott közli, a tárgyi bizonyítási eszközök A negyvenedik életévében járó vádlott életvezeté­ az intézm ényét, hatékonyabbá tesszük az adóssal szemben al­ hogy az elkövetés időpontjá­ (például: ujjlenyom at, helyszí­ kalm azható kényszerítő lehetőségeket. A v égrehajtást kérőt fo­ sében az utóbbi esztendőkben egyre több kivetnivalót ban nem is leh etett a bűncse­ nen hagyott szerszám, féknyom kozottabb közrem űködésre késztetjük az eljárásban és ezáltal lekm ény színhelyén, m ert (pél­ a balesetnél stb.) egym ást ki­ talált környezete. Elsősorban m ind m értéktelenebb ita ­ a bíróig szerveket teherm entesítjük. Szabályozzuk a tartásdijak dául) 30 kilom éterre onnan ro ­ egészítő eszközök, erősíthetik lozásai m iatt k erü lt összeütközésbe családjával is. A eredm ényesebb behajtását, átfogóan rendezzük a vagyonelkob­ kona tem etésén v ett részt, s vagy gyöngíthetik egym ás h a­ nézeteltérések végül is óda vezettek, hogy az asszony zás végrehajtását. állítá sát a gyászoló rokonság is tását. H iába jelentkezik egy ta ­ még az elm últ év őszén, nagykorú leányával elköltö­ igazolja. K itért a tájékoztató a rra is, hogy az egyes jogszabályok nú a bűncselekm ény elköveté­ zött a férfitól. Palkó azonban nem nyugodott bele a m egalkotásán túl jelentős felad at az alacsonyabb szintű jog­ A te rh elt és a védő nem kö­ si eszközével (például egy kés­ alkotás összehangolása, a hatályos joganyag rendezése. teles • az igazság feltárására, jo­ sel), hogy azt a színhelyen ta ­ különélésbe, s legutóbb, ez év nyarán próbálta rávenni gában áll azonban a terheltnek lálta s látta, hogy a gyanúsí­ — Kétszeresen is fontos ez a m unka — hangsúlyozta a korábbi asszonyát, hogy állítsák helyre életközösségü­ az, hogy őszinte, feltáró jelle­ to tt azt eldobta, ha a szakértői m iniszter —■ egyrészt, m ert az utóbbi években m egalkotott új, ket. K ísérlete nem vezetett sikerre. gű vallom ást tegyen, s a bűn- m egállapítás szerint azon n in­ m agas szintű jogszabályokhoz hozzá kell igazítani az alacso­ cselekmény elkövetését beis­ csenek vérnyom ok (vegyi eljá­ nyabb szintű jogszabályokat, m ásrészt, m ert jelenleg m á r csak Palkó István ez év július 17-én tudom ást szerzett m erje. Az ilyen beism erő val­ rással sem m utatható, ki), s a nehezen áttek in th ető ez a joganyag. arról, hogy házastársa és lánya Pusztam agyaród község lom ásnak nincs azonban olyan sebet az áldozaton csak egy n a­ Külön kiem elte az igazságügym iniszter, hogy lényeges a h atál ában kapálni indult. Úgy érezte, hogy végérvé­ jelentősége a büntetőeljárás gyobb m éretű késsel ejthették. gazdasági jogalkotás. A gazdálkodó szervek csak akkor tu d ják nyesen döntésre kell vinnie k ettejük ügyét, s ezért a végső eredm ényére, m in t am i­ A tanú vallom ása te h á t nem hosszabb táv ra szóló terveiket teljes sikerrel m egvalósítani, k i­ ly en t általában az em berek en­ jöhet szám ításba, m in t bizonyí­ „kérleléshez” magával, v itt egy konyhakést is. egyensúlyozottan dolgozni, ha szám íthatnak a szabályozók ta r ­ n ek tulajdonítanak. A beisme­ ték, mivel nem helytálló, nem tósságára. U gyanakkor a stabilitás csak viszonylagos lehet, h i­ A m ikor a két nőt m eglátta a mezőn, azonnal elő­ rő vallom ás is csak a bizonyí­ a valóságnak megfelelő, vagy szen a gazdasági szabályozók szorosan kapcsolódnak az ötéves vette a kést. A 18 esztendős leány an y ját féltve az apja tékok egyike, s csak más, a m egfelel ugyan a valóságnak, népgazdasági tervhez, em ellett a gazdasági élet a külső és bűnösséget alátám asztó bizo­ de a bűncselekm ény elköveté­ elé állt, ám a vádlott m ozdulatát ez sem fékezte: m ell­ belső hatások következtében ki van téve olyan változásoknak, sében nincs jelentősége (le­ nyítékokkal együtt eredm é­ am elyekkel nem lehet előre számolni. A gazdálkodó szervek be szúrta gyermekét. A penge áth ato lt a m ellüregen, és het, hogy valóban a gyanúsí­ nyezheti az elm arasztaló ítélet biztonsaga érdekében azonban a rra kell törekedni, hogy v ál­ életveszélyes sérülést okozott. Az ittas férfi dühét to tt dobta el a bűncselekm ény m eghozatalát tozások csak valóban indokolt esetben legyenek. színhelyén a m egtalált kést, te­ azonban a történtek nem csillapították, súlyosan sérült, A továbbiakban szó volt a bíróságok tevékenységéről is.' ' A büntetőeljárásban sza­ h át a tanú igazat vallott, eb­ vérző leánya m ellett az anyára is rátám ad t és húsz Beszelt arról, hogy az ítélkezés néha lassú; ennek oka a bíró­ badon felhasználható ből mégsem következik a gya­ sagok, pontosabban a bírók túlterheltsége. Rendkívül n aeysebet ejtett rajta. M indkét nő életét csak a gyors és minden olyan bizonyítá­ núsított bűnössége). szamú ügyiratot kell évente feldolgozniuk, s az alapos dön­ szakszerű orvosi beavatkozás m entette meg. si eszköz, amely a tény­ téshez bizony idő kell. Különböző szervezeti és egyéb intéz­ A tanúvallomás hiteltállás megállapítására al­ A bíróság tekintetbe véve a bűncselekm ény sú­ kedésekkel a jövőben igyekeznek tovább gyorsítani ezt a érdemlőségét mindig meg kalmas lehet. m unkát. lyát, az elkövető személyiségének jegyeit, valam int a kell vizsgálni, s egybe Befejezésül hangsúlyozta: A bizonyítás eszközei: a tan ú .kell vetni a tárgyi bizo­ történtek társadalm i veszélyességét, Palkó Istvánt k ü ­ vallomás, a szakvélemény, a nyítékokkal, a szakértő .. T A, j ° gi elvek érvényesítését, a jogi tevékenységet m inlönös kegyetlenséggel és több em beren elkövetett em ­ tárgyi bizonyítási eszköz, az véleményével, s tekin­ * uéy , vegeznb. hogy nem szabad elfeledkezni a legfonberölés kísérletében m ondta ki bűnösnek, s ezért 12 okirat, a szemle, a bizonyítási tosabb alapelvről: a jog m indig em berközpontú. Legfontosabb tettel keli lenni a tanúévi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. kísérlet, a felism erésre bem u­ célkitűzésünk ennek az elvnek az állandó, m aradéktalan érvallomás valóságot tor­ venyesitese. ta tás és a te rh e lt vallomása. zító hibáira is. H. A.

emberközpontú

RTÁBGYALÓTEBEM BŐL Gyilkosai kísérletéit 12 év

rr

1978. NOVEMBER 4.

„ S o lt o n

: >^P?Í

m

AZ EMBER életében igen T S s s t a - l a p p a l fontos szerepet tö lt be a la ­ kóhelyi (azon belül a családi) és a m unkahelyi közösség. Nem véletlen, hogy a solti ön­ tevékeny szervezetek kialakí; a , Néhány hónapja egy fiatalfásánál is ezekre helyezték a W n b tl, fő hangsúlyt. Persze, a jól végzett m unka után J*1® * * 8 ahol lopási valam int erőszakos pihenés, a kellemes időtöltés, nemi közösülés b ü n tette m iatt a szórakozás, a sportolás; a töltötte szabadságvesz s különböző ízlés szerint eltölt- tetősét. heto foglalatosság. Solton erÉlete azóta rendeződött. Szare is megvan a lehetőség: az badulása után a postánál h ír-

Utazás a Tátrába

in d e s t d |

-v

Q

f e . " ' 1* * * '

^ " ^ f ^ ^ J n t e t e t t előélethez ro^agt | m ente- k 3l kéréS'SiW^ lYiessze— m enően tám ogatni fogják. Nem v agy0k já rta s a jogban, monotam> hogy ügyvédhez forüu-

n

*■

b

g

. **> .» «

r * S Ä ‘Ä

í;L T nlóS közössegek "látják el az egészségügyig ellátási és után egy élelmezési feladatokat is.

kőm űves-kisiparos

^ m o n d o t^ --! mÁg[hn77iÁ díjm entesen.

ÖNTEVÉKENY szerve- | |zott> ^ ^ dde e ^^ oar gl a^lm n ági|k c m ^ e t t nak *AZ * ÖNTEVÉKENV na* ••' zetek ÍÓ1 évre szól° ’ lgen rea" az eredm€nye 1S’ P am i-' jából alak íto tták , ki, ennél szessége alkotja a z ü g y e lje - lisan átgondoltj jól összehan- s e tt , * golt es és megV DÉ^ ™ Ü dí ééleazS Sfogva a jól összekovácsoiódott sek közösséget Az úgy so tt ^ umnunkatervek k a te r v e k alapjan ""alap ján IKésőbb Későbbmegnősült m egnősült mege t ^ 1 1 1 iránoc orra bnt?v a közössegének tagjai teieioseA , _ , . \ c 7orvpAicn ki vermek k o r -a z Á llam pu.ztai C é g koUektiva képss arra> hogy a közössegének tagjai felelősei » feladatukat. A szerve- született első kisg y w n ek u kuk. . AA dasag parancsnoki epulete tel.melőmunkában is hatéko- a lakókörletek rendjéért, tisz_ m int az a „evükben lakás, ahol lak tak túl kicsi es

k

?ä

ä

ä

:

s

, - _~- -

i ä

s ä

ä

ä

s

«

± s*-sv t e H S if e í d

Ä

f f Ä

, meg-0í- talm azási és fenyitesi javas- tevékeny szervezetek vezető- anyági any,a gi segítségben részesítetrészesíted tói tol ragyogott ragyogou. az arca. közössége a legmagasabb fó- te. Több év u tán elkészült uj —^ T e s ^ r , nezze meg. rum a rendszerben, am ely a otthonuk. útlevelét. —°M egadták! Tiszta gazdaság egységeinek köz- el. Az ügyeletet ellátók ősz- nek. szervezetek valam enyi hatasA m ikor néhány hónappal ez, m entesültem a b ü n tepontjait a jó utakon aranylag köri jogával rendelkezik. A elgtt beszélgettünk, .ebnondotelőélethez fűződő h átrá gyorsan lehet megközelíteni a legmagasabb végrehajtó szerv hogy boldogan nvok ajól! gépjárművekkel, noha elég a közösségvezetők tanácsa, lyozottan élnek. M u n k a ^ é n _ M ikor utaznak? távol esnek egymástól a több— Rövidesen. ezer hektárnyi területen. Ha­ — Hová? S**É1 talm as szántóföldek mellett — A T átrába, T ra b a n tta l... haladunk el, amelyekről a ko­ ß L lW liS r — Zimm — rábban érő term ést m ár beta­ S'* IHÍTJíT ‘ m unkatervekben lefektetett m ekuk van. karították. A másik táblán a SOLTI KfiffLrTf: feladatok végrehajtása es vég_ Soha senki nem ereztette, -------------------- — látóhatár széléig zöldell a cu­ rehajttatása. A közösségveze- hogy b ü ntetett voltam — r°onHetl Híradó x x u . évfolyam korrépa, a kedvezőtlen idő­ tök tanácsát az intezetvezeto dotta. — Igaz, m indenkivel számiban megjelent toeresztjárás "késlelteti felszedését. Darancsnokhelyettes irán y ítja; szemben tisztességesen visel- r e j t v á n y helyes megfejtése a k o Húszperces autózás után rá ­ a tanács élén egy elítélt-elnök kedtem . Egy dolog azonban n a v e t k e z ő : jo b b a n m e g iSm e r térünk útunk utolsó szakaszá­ áll aki az állam pusztai inte- gyón b ántott: az a bizonyos.kis ■••had m e g m o n d o d m it o lv a so l z°t parancsnokát, valam int a fekete pont az erkölcsi tnzo- el líibbszür js. , _ ra. A mintegy három kilomé­ “ltiP in tézet v e z e t ő j é t soron n y itá n y o m b a n . H angsulyoK&n^jutaimot . nyertek. teres betonút melletti földe­ ken fűszerpaprikák piroslanak kívül, a form aságok mellőzé- zom, a m u n k a h e l y e m e n , a - ^ 4r,Jáneos®OI^1Itéw ’ Mári’anosztra; a zöld levelek között. A tá ­ eével felkeresheti a közösség kókörnyezetem ben ennek Szab6 F e r e n c S á n d o r e líté lt, sope v e iie előterjesztései- h átrán y át nem éreztem , de r o n k ö h i d a ; H e f te r K á ro iy n é e lite t, volban egy hidroglóbusz ügyeit en n to előterjesztem | * ,7 ' ^ feleségemmel külföldre K a lo c s a ; König J ó z s e f elitéit. gömbje ezüstösen csillog az veL d . :K. [ak a rtu n k utazni, én nem kapS z e k s z á rd . őszi napsütés Den, a víztároló v u w iu w u . *v. laK-aibunn. napsütésben, tövében épületek falai fehér......... ................... ..mim....................................mm.......................mm........ m....mm| fehér­ lenek, amelyeknek a körvonaK i * “ kirajzolód- .......... ................... ............ .............. .............................................................' 5

k

Ä

központja. ÉRKEZÉSÜNK után a pa- j rancsnok-helyéttes —, aki a \ solti körlet vezetője — tájé- j koztat a tábor életéről. Sol- i ton minden új: a lakókörle­ tek, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények, a konyha, az étterem ; de leg­ főképp a büntetésüket itt töl­ tő elítéltek élete tér el a máshol alkalm azott gyakor­ lattól. Az intézet 480 személy be­ fogadására alkalmas, az itt el­ helyezett elítéltek v a la m e n ­ nyien börtön fokozatban töltik büntetésüket. Az intézet életét az elítéltek közösségeiből ala­ k u lt öntevékeny szervezetek irányítják, amelyeknek az élén az elítéltek közül az ál­ taluk választott vagy a közös­ ségek javaslata alapján a pa­ rancsnok-helyettes által kine­ vezett közösségvezetők állnak. A közösségvezetők tevékeny­ ségét félévenként értékelik, s a m unkájuk alapján meghosz- | szabbítják vagy visszavonják megbízatásukat.

y

. . . m ég _ első beszélgeA kkor ^ A k k alkalm áv.al - nem tu d -

-

a

s ä

t

-r

£ä

ÓOÍVOOJV.»W. - —■ __ város, de pályaudvara forgalmas. Kovács Laci m o­ gorva képpel lépett be a vá ­ Tóterem róterem lengő ajtaján. Szeme csillogott a restiben m egivott két féldeci konyaktől, de ahogy tekintete vegigszántotta a várótermet, fokozott érdeklődést árult el L in d e n iránt. M intha valakit keresett volna. A váróterem csarnokában leéf két vasúti pénztárablak is ~T

^ *■„ J l .

+ l-í-

em bersor0 h é tv é g e I Z d v a T ^ m l g T t nagy forgalma. A z utazni kívánkozák m ind jól öltözöttek, Egyiknél kevesebb, m ásiknál több poggyász van, m elyet ki-ki maga mellé helyez, amíg a jegyét m egváltja. Ez az állomás, ez a m o zgás mégsem m utat kedvező terepet egy pályaudvari tolvajnak. No, de nincsen nyereség rizikó nélkül — 9°ndolja Kovács Laci. Most itt van és itt kell valam it „elkapni”.

“

s

ä

ä

J ä

* utá°

41 M

ä^WPßiPSiTETf HEGESZTŐ

, Laci egy váratlan pillanat ban letépi “ táskát, es m “cska/W ° ? * e9 gél szalad vele. Á tu g rik a vágányokon, átm ászik egy éppen oU v M o teher-_ vonat kocsijai alatt, es ro han tovább. , " “aA z ""utasok utasok _ egy ^ része rejsz^ a Z M

fi V

V ovács Laci a kezébe vette a resZelpt és sim áro reszeU egy hegesztést, N em is otyan nehéz ez, m in t _ először gondolta, de °£v ; könnyű, m in t ^ l y l n T a brigádvezető A harm adik m u n , darab simára reszelése ^ Z e t u T Z r s z ^ Z

I,- „„orv e d s z .D e jo ie s z . yv sa n , tegyoövitod moo , t keserű az ilyen betegseg vossaga. Kovács Laci nem va szolt. A z a™a% “ k %“d ezte'. A b n ^ r e z c t o ^ g k e r d e z te ^ — Szóval, nem a*a dolgozni. ^ ^

üldözőbe veszi, odament, f j ^ ^ í o g y

l e r m ár-“ « , Ä T J Ö U j j ^ ^ h i d e g viz^ J e s t e elégszik a Kovács Laci ál’ m unkapadhoz tál e l d ^ t t kezébe vette a r c siet vissza a ketsegbeesetten . A hatodik m unkadasíró hölgyhöz. rabnál izm ai m ár nehezen A tolvajnak nem vo lt a Vedelm esked tek az egynyi ideje, hogy a táskát ic mozgásnak. De renyissa, es a pénzt kiem elj,. tová b b . . . ez volt az üldözöl a V??0™ „ . £ ren_ első nap életében, am elyet sík. Úgy véli, ez , tisztességes m unkával tölcseje. -Atmosz főtt el. tesen es ig^ , , , ★ gyűlni a /orgatagbari de si, kertelenul. Felism erik es el Kovács Másnap _ reggel kapják. Laci m u n k o k ezd esto r odalépett az elitelt-bngadvezeto

U e zd te T a "munkát

és

f '~

~

gádnak, hanem neked is hasznod szárm azik belőle. _ Ezután a beszélgetés után Kovács Laci szorgalmasan dolgozotL Nap m in t nap tet­ jesítette feladatát. K ézén Jh óiyagok keletkeztek a re­ szelő fogásától, horzsolások, éK telenitették bő^ .

máris szerette m eg E zL n em

titko l-

jö t- ' “J m é r t °dolgozol, ha M tem ide tölteni. Ez pedig nem állhatod a, m unkát. nem egyenlő a m unkával! kérdezte egyikük. . — M ert o szavam at adtam a brigádvezetőnek, es m ert A munkam egtagadás után barátkoznom kell a gondoaútú zárkafenyítés letöltését lattal, hogy dolgozni m m követő estén Kovács Laci denkinek kell! visszakerült a szálláskörletébe. É rdekesnek találta, « hogy senki sem érdeklődött M ár hdnapok óta dolgoo zárkafenyítés nehezsegei szerelőbrigádban, am ifelől kellem esen érintette, eol n ap a neveíőtiszt \hof;y’ Qgy m indenU Meg egkérindenki a saját dől- ™ ' á h o z 'hhívatta. íva tta .'"M kér&vgX fogiaiatoskodott, es dJ te hogy va n -e a m unkáviselkedett, m intha a aezte’ nuuv- ■■

\ I | \ = | = | | s | | = \ =

I

1

S S í é“

IttűZ'd’ K

iM

I Í odZt*u:aci hangiára és

. ..................................................... ..... mii..... .

meseoo vuu. wewM/»». gesztési gycilcoTlüti műnket, délután elm életi óktatás. T teg g el valam ivel ébresztő A tanfolyam on jó l tanult ""— U em Tehet, hisz a p onyelőtt felébredt. Jól alud- és sikeres vizsgát tett. M M Ság solti körletéhez euuu neK- § tárabtam oz tép, íven**» « * - K ács Lacitól. ván át csak tompa fén y ke- tam, állapította m eg magas**L0ttók b e ‘ o britárnyi földterület tartozik, 5 ci gidait fordul, bogy bele_ nem. rü l a hegesztő részlegtől a ban. Testet kellem esen st- ^ am elyen korszerű nagyüzemi | lásson a pénztárcájába. Egy _ szerszámot csak szerelőterembe. K ülönben is mogatta a fegyelm i zár ca 9 ■ sokáig nem gazdálkodást folytatnak. így | pillanat alatt megállapítja, tt kezedben? a brigád tagjai hónapok óta kém ény fekhelye után a Ezen ” az itt élők többsége a nö- = hogy százforintosok is lapul- J°0 awícsot fogót régen, dolgoznak itt, és senkinek matracos agy. Sokáig vesző- tu d o tt elaludni. Lampaol órákon, sem sem rom romlott lott aá szeme. szeme. dött vénytermesztésben, az állatié- . nak benne. A hölgy jegyét ~ ^ Z ^ h J k a i órákon, dött az az ágyazással, ágyazással, de de aa soso- után szem e m egszokta az or----- Hyt pedig enén ezt ezt a a rakozásrol rakozásrol nem nem kesett. késett. AA tornyok reflektor f ény étből, a nyésztésben | elteszi és csomagjavai együtt m ost9_ reszelöt P mQst reszelöt _ — MMár ár pedig tiy cot. i c j i / u i i dolgozik,) de ezek vannak éoítőioari unkát nem nem tudom tudom végezni vegezm brigád tárgyakról többszörösen vi " felé. Kovács Kovács Egyszer aés, m mindeninden- mmunkát brigád újra újra összeállt összeállt mmint int tárgyakról m ellett vannak építőipari és és 1 elindul a peron fele. Laci közvetlenül a nyom a- f J ' • m 9e gszünteted magad------ jelentette ki Kovács Laci azelőtt, m ielőtt o a m unkát szaverodo karbantartó tevékenységet ban. A peronon kevesen alla fogalmazást, hogy kissé határozottabb hangon megtagadta volna Megin- Arra ^ovdolt hogy valakivégző közösségek is. A m un­ nak. A vonat csak 20 perc , n e m d o igoztarn”. Ezt a brigádvezetőnek. dúltak a m űhely fele. n ek meg kellett volna ko kahelyi közösségek brigádokat m úlva érkezik. A terep ked- ” , ? , m inden em ber elA z egyik elítélt felfigyelt — Nos, barátom? — le- szonm, hogy o, az ot elem it alkotnak, amelyek m unkájá­ é rt az élükön álló brigádveze­ tők a felelősek. A brigádve­ zetők tevékenységét egyes g munkaközösségeken cső- i= = ,„>,7 » m , .w belül ^ r í r - S T Ä r t a a ä » “ • " »• m unkaunaonnszoen s~em gu port- vagy csapatvezetők se- = magát a hölgy, am int Kovács Idenezzl gítik. A m unkahelyi közössé- = £ k e t az S f S c so p o rt | m...... ............................. ......-................................ ...... ..................................................................... ................................... .............. ............... ................ " T ......... ................ .....................

iiiimimiiiiiiiiiii.imimm :i

sütésben jó messzire el lehe- lu

Készített a

bíróság részére, csatolva hozzá a v állalat véleményét, tám oga-

1978. NOVfeMBER I.

Érdekes, hogy sokan nem is gondolunk a r­ ra, hogy am ikor a bíróság elítél bennünket, ■*>••• J ómagam a legsúlyosabb fokozatban, ki bűnhődik jobban: a család vagy m i? őrizetesként töltöm büntetésem a váci FegyM ert mi van akkor, ha egy részeg gépko­ házban. Egyetértek azzal, hogy aki bűnt kö­ csivezető halálra gázol egy kétgyerm ekes vet el, annak bűnhődnie kell, csak nem m ind­ családapát? Hol van a tettes 3 évi büntetése egy, hogy kit és hogyan büntet a j o g . .. attól, am it az árván m aradt család él á t? S Nem szabadna azt megengedni, hogy am iatt A z em berségnek kom oly pró­ évism étlés a bukás kö vetkez­ hozzászólások. E levelek tar­ egyáltalán: azzal, hogy v alak it elítélnek, csak hogy_ az apa vagy az anya börtönben van,’ bája a börtön! A k ik először m énye, az életben: évek „el­ talm a m essze túlnő az alapté­ ann ak sorsa v an rendezve. De mi lesz az hozzátartozói szenvedjenek. Ügy vélem, jelen vagy sokadik alkalom m al töl­ vesztése”. De ezek az „elve­ m án: őszinte, önvizsgálaton esetünkben a jog jobban sú jtja az otthon m a­ otthon m aradottakkal ? A m ikor egy ítéletet tik - szabadságvesztés bünteté­ sze tt” évek m égsem hiábava­ rad t családot, m int minket. süket, egyszer vagy többször lónk: felkészülést kínálnak az alapuló hangvételük sokaknál kim ondanak, jobban kellene vizsgálni a szo­ az első lépést je len tik az ed­ ciális helyzetet. M ert akinek villalakása, Ha a vétkes a börtönbe kerül, a családjá­ „m egbuktak” az élet vizsgáin. nak el kell viselni a szégyent és nélkülözések Á m ahogy az iskolában, úgy az új, a kin ti életre. A bentlévők digi életük, életvitelü k átérté­ nyaralója, kocsija, stb. van, azok hozzátarto­ sorozatát. Ezért egyetértek Koh Jánossal, aki életben is ki lehet javítani a döntő többsége a „ felkínált” kelésében. A levélírók elism e­ zóinak eleve könnyebb dolga van, m int a n ­ lehetőséget elfogadja. E zt bi­ azt javasolja, hogy szabályozni kellene a bör­ rossz jegyeket. A z iskolában zo n yítjá k a vitá n kh o z érkező rését szolgáló bevezető sorok n ak a családnak, ahol az egyedül kereső k e­ után fo lyta ssu k a vitá t! ;F. T.) tönbeli foglalkoztatást, és a keresetet. M inde­ rül börtönbe. S az ilyenek még a börtönben nekelőtt a rra kellene törekedni, hogy a csa­ is hátrányos helyzetben vannak. H a például ládnak ne legyenek m egélhetési gondjai. Ez az illető Szerencs környékén lakott és m ost az érem egyik oldala. Szerintem a családtól lúgban a rohanó élet, az egyre jobban elter­ K őhidára kerül, beteg, idős édesanyja, a csa­ való végleges elszakadást nagyban elősegíti a jedő alkoholizm us nagy szerepet játszik a jelenlegi szabályzat kapcsolattartásra vonatko­ ládot eltartan i alig képes felesége nem tu d ja zó része. M ert ha sűrűbb időközönként írh a t­ bűnelkövetéseknél. V annak ugyan, akik m eg­ meglátogatni. S ilyenkor nem csak az elítélt, „K ezdetben érdektelenül, később annál n a­ fontoltan követik el tettüket, de ez a keve­ nánk levelet és gyakrabban fogadhatnánk gyobb érdeklődéssel olvastam a vitatkozó cik­ hanem a hozzátartozó is b üntetve v a n ! . . . hozzátartozóinkat, jobban lennénk tájékoz­ sebb. Több az az „áldozat” aki az ital h a tá ­ keket. Sajnos én is többszörös visszaeső v a­ • Ezért én optim ista vagyok. T ársaim m al ta tv a az otthon tö rtén t dolgokról. Sűrűbben sára elveszti ítélőképességét és így követi el gyok, így van saját tapasztalatom . Hogy k it együtt sokat v áru n k az új Btk-tól, a bv. sza­ tudnánk az ügyes-bajos panaszokra tanácso­ tettét. Bekerülésem et megelőzően közel négy b ü n tet a jog? Nos, fizikailag engem. Engem, kat adni és a szabályzat betartása m ellett, se­ évet töltöttem kinn, m int hasznos tagja a m ert az élet m inden szépségétől megfoszt, bályzat módosításától. A jog képviselői m ó­ gíteni. társadalom nak. Házasságot kötöttem , családot aláren d eltté tesz a becsületes em berekkel dot fognak találn i arra, hogy enyhébb jog­ S m ost Z. A. leveléből idézek: „Nem tu d ­ alapítottam . Mivel azonban az ital rabjává szemben. Ez az alárendeltség érzése pedig sértéseknél mellőzzék a szabadságvesztést, s nak, nem is akarnak beilleszkedni. . . Ók te ­ váltam , ism ét bűncselekm ényt követtem el. lelkiekben szegénnyé tesz és gyakran v álh at jobban arán y b an lesz a bűncselekm ény sú­ h át a legszigorúbb felelősségre vonást érdem ­ Ezért a törvény teljes szigorával évekre el­ tragikussá. A hány em ber, annyi lelkivilág, é r­ lyossága a büntetéssel. S több mód lesz arra, lik . . . ” Ügy tűnik, am ikor leírta a fentieket, zésvilág (még ak k o r is h a bűncselekm ényt hogy a kapcsolattartás szorosabb legyen az szakítottak a család o m tó l. . . nem gondolkodott reálisan. N ekünk is van ed d ig in él. . . ” követ el valaki). így v annak olyanok, akik Mi visszaesők m indig is hátrányosabb hely­ családunk, hozzátartozónk. Eltúlozta a dolgo­ V irágh Istv án első büntetésük okozta lelki válságon könyzetben voltunk a „m egbotlókkal” szemben. S sat, am ikor azt állítja, hogy nem törődünk nyen túl teszik m agukat, míg mások esetleg nekünk m ár jóval nehezebb a beilleszkedés. semmivel. M iránk, a visszaesőkre így is túl De mi is szeretnénk becsületes és hasznos tag­ egy egész életre sérültekké válnak, kisebbségi szigorúak a jogszabályok. S m inden em ber­ jai lenni a társadalom nak, még akkor is, ha érzésüket nem képesek leküzdeni. Ezekkel az iek vannak céljai, csak nem m indenki tudja akaratgyengék vagyunk. Családunkkal, szem­ em berekkel aztán gyakran találkozik az em ­ : A négyéves büntetésem et kitöltve öszazt valóra váltani. Hiszen a visszaesők nagy ben is sokan eleget teszünk kötelezettségünk­ b er különböző bv. intézetekben. Sokszor nem szesen 374 forinttal szabadultam . Ebből a kis százaléka azért kerül ú jra rács mögé, m ert a gonoszság, nem a rosszaság a visszaesésük nek;. s sokan szeretnénk, ha a kapcsolattartás összegből kellett volna új életet kezdeni. családi élete fölbomlott. S higgye el, mi sem sűrűbb lenne. M ert nem igaz, hogy m inden oka, hanem az, hogy ak a rate re jü k gyenge, érvagyunk javíthatatlanok. K ár, hogy a pártfo­ Term észetesen azért szabadultam ilyen k e­ zésviláguk m ár sérült és nem képesek vissza­ visszaesőből kih alt az em beri érzés és köte­ gói rendelet olyan sokat v ára to tt m agára. Ál­ véssel, m ert a feleségem nek 50 százalékát találni a ,norm ál’ em berek közé. lességtudás, ahogy Z. A. írja. lítom, hogy a pártfogó rendszer igen sok viszHogy a családot, a környezetet m ennyiben fizettem a keresm ényem nek, gy erm ek tartás­ Aggódva várjuk, hogy a jogalkotók ta lál­ szaesőnek nyújt segítséget. . . bünteti a jog? — Ez egyénenként változó. Ne­ ra. M ikor hazam entem a feleségem hez m eg­ nak-e egy olyan megoldást, am ely ha szigorú Végezetül v itára bocsátom néhány javasla­ kem például voltak — v annak — szüleim, tudtam , hogy két-három férfival is együtt tom at: — A lkalm azni kellene a jognak a visz- is lesz, a családunkat kevésbé sú jtja és segít testvéreim , b arátaim és ők m ind elfordultak élt. Én m egbocsátottam neki, m ert szeretem a beilleszkedésben. Mivel sokan szeretnénk szaesőkkel kapcsolatban is az enyhítést. Le­ tőlem, nyíltan bevallva, hogy k arrier féltésből a gyerm ekeim et és vele együtt ak a rtam n e­ hetségessé kellene tenni kötött m unkahely és bizonyítani! Javaslom , hogy pszichológusok és teszik. Nem akarom a visszaesőket úgy fel­ súlyosabb pénzbüntetés kiszabását. Számos orvosok segítsége m ellett egy olyan — az eddi­ tüntetni, hogy m ind túlzottan eltiport em be­ velni őket. S ekkor mi tö rté n t: a hatéves ginél hatásosabb — kezelést kapjunk, mely kislányom — akit u tolján 2 éves korában visszaesőnél ez jobb lenne, illetve jobban el­ az alkoholizmusból kigyógyít és em berré tesz rek, de szót kell em elnem azok m ellett, ak i­ láttam — így szólt az anyjához az én jelen ­ érné célját, m int a szabadságvesztés. — Össz­ ket még idő előtt meg leh etett volna m enteni: m inket.” létem ben: — Anyu, m iért mondod, hogy ez hangba kellene hozni a kinti, illetve a benti nagyobb bizalom mal, józan érveléssel. F élre­ M adarász Miklós kereseteket. Ezzel lehetővé válna az ottho­ értés ne essék: itt nem az elvetem ült, a leg­ a bácsi az én apukám ? A m últkor azt m ond­ niak fokozottabb anyagi tám ogatása. — Végül súlyosabb cselekm ényeket elkövető em berekre tad, hogy az a m ásik az apukám ! Nem tu ­ sjűríteni kellene a hozzátartozókkal való k ap ­ dom más em ber m it te tt volna az én he­ gondolok, hanem azokra, akik esetleg néhány csolattartást . . . ” száz forintos lopásokért, csalásokért stb. éve­ lyembe. Én a züllést, választottam , am i elin­ „ . . . A v ita késztetett, hogy leírjam véle­ k et töltenek benn és ezekkel az évekkel egyre dítója volt az ú jabb bűncselekm ényeknek. Kecskés János ményemet, nem is először, m ert annyi m in­ jobban eltávolodnak attól, hogy em bernek Én cigány szülők gyerm eke vagyok, és den kavargott bennem, hogy néhány levelet érezzék m a g u k a t. . . gondolkodási módom alapvetően cigány m i­ m ár összetéptem. Éppen ezért helytelenítem Z. A. túlzottan Nézzük hát, k it b ü n tet a jog? V itán felüli, kem ély megfogalmazásait. Vajon tu d ja-e ő, voltom ra vezethető vissza. Ezzel kapcsolat­ ~ »Először fogok, tollat, hogy közérdekű térfjá=hegy fezelfeaz, eroberek ta lán .,.év e k et vívód- . ban szeretném megem líteni, hogy a bíróság­ hoz írjak. Hogy m iért pont most, azt ri.em ti|-" ’H o g r aztán v a n n a k 'a \ családra is kiható "hát­ •ták--önmagukkal.?. M it nem ad tak volna érte, n a k az ítélet kiszabásánál lényegesen figye­ dóm m egmagyarázni. T alán nem is fontos. . lembe kellene vennie azt, hogy ki, m ilyen h a gyenge ak a ratu k a t le tudták volna gyűrni! Kilenc hónap ja-v ag y o k előzetes letartózta­ rányai, ez is biztos. De az is biztos, hogy je ­ lenlegi büntetőpolítikai rendszerünk törekszik S hogy ezek közül milyen sokan vágynak környezetben nevelkedett. T ehát az ítéletnél tásban, m int első bűntényes zárkafelelős, egy és keresi (hiszem, hogy meg is találja) a mó­ visszaeső zárkában. (!) E hosszú idő a latt n a­ egy kedves feleségre, egy csodálatosan nagy, ne csak az okozatot, hanem az okot is vizs­ dot, hogy e nem kívánt h átrá n y t kiküszö­ kékszem ű kislányra vagy kisfiúra, aki csak gálják. S a büntetés végrehajtása a la tt le­ gyon sokféle em berrel ism erkedtem meg, sok­ bölje . . . az övék? féle felfogást ism erhettem meg a m unkáról, gyen lehetősége a visszaesőnek is, hogy több a családról, a jo g ró l. . . Végezetül a m agam részéről igazat adok alkalom m al, személyesen is találkozhasson Jön a csomag küldés ideje, röpködnék az Szerintem a visszaesők igen kevés százalé­ ígéretek, az igények, megnövekszik a hozzá­ N. Gy. előzetesnek: kívánom , hogy soha ne gyerm ekeivel, családjával. Gondolok itt a legyen visszaeső, találjo n m egértőbb környe­ rács nélküli beszélőre. S legyen lehetőség kánál jelentkezik csak az érdektelenség a csa­ tartozók irányába tan ú síto tt .szeretet’. Meg­ zetre, segítőkész em berekre és ez legyen láddal kapcsolatban. Ezeket viszont annyira jö tt a csomag, m ár el is felejtettü k : — hogy arra, hogy — az általáb an egyszerűbb gon­ élete utolsó kisiklása . . . ” nem érdekli semmi és senki, hogy úgy érzem, társaim szavaival éljek — k . . . a feleség, az dolkodású elítélteket, főleg cigányokat — in ­ anya, a gyermek, vagy éppen a testvér. Pedig Péli Lajos ők is azt akarják, ne is foglalkozzon velük tenzívebb nevelésben részesítsék. Hogy m iért m ilyen aprólékos gonddal, s meglehet, hogy senki. Leülik a büntetésüket — és kész. T er­ főleg a cigányokat em lítem ? Csupán azért, nélkülözések árán küldték el a finom falato­ mészetes, hogy róluk sem szabad lem onda­ m ert többségük még ma is analfabéta, vagy kat stb. M ásik példa, am inek szem és fü lta ­ nunk, de azért azt a segítséget, am it adni csak 4—5 osztálya van. Az én belátásom lehet, inkább azoknak nyújtsuk, akik el is fo­ n ú ja voltam. Az előzetesben lévő férj kéri fe­ „Engedje m eg a Tisztelt H. H. szerkesztő­ szerint — mivel én is cigány vagyok —, ha leségét, hogy adjon az ügyvédnek 8 ezer fo­ gadják. S szerencsére ezek vannak döntő sége, hogy egy aforizm ával kezdjem íráso­ az illető kellő időben és módon m egkapná a rintot. Mikor a feleség megkérdezi, hogy m i­ többségben! mat. A bűnös m egbüntetése okulás a többi szükséges inform ációkat a szocialista tá rsa ­ ből, a férj k ijelen ti: adjátok el a tehenet, Ez a m ásik, sokkal terjedelm esebb tömeg, bűnözőnek, de az árta tla n em ber felm entése dalom követelm ényeiről, akkor kevesebb meg a hízót. Ism erve anyagi helyzetüket: kisaki m ár volt ugyan büntetve, de még nem te­ m inden becsületes em bernek a szívügye.” lenne a bűnelkövetők száma. S tudásunk, is-r kertes falusi ház, néhány baromfi, k ét-három kinthető visszaesőnek,, ha felfogásukat, erköl­ m éreteink bővítésében nagy segítséget n y ú jt­ Bárm ilyen társadalm i rendszerű állam ban disznó és egy tehén. Ehhez beteg édesanya, csi m agatartásukat vizsgáljuk. Ezeken az em ­ h atn án ak a nevelő ú r a k . . . ” is él az ember, ha bűncselekm ényt követ el bereken igenis, hogy lehet és kell is segíteni! terhes feleség és két 9—11 év közötti gyer­ felelősségre vonják és elítélik. K ívülálló sze­ Raffael Sándor mek. T ehát itt eladta volna (meglehet, így is Szám talan olyan esetet tudnék felsorolni, am i­ m élynek nincs fogalm a arról, hogy mi tö r­ történt) a gyermekei, a feleség és a beteg kor ezek az em berek m egpróbálnak m egja­ ténik az igazságszolgáltatás kulisszái mögött. édesanya ,zsírozóját’, a születendő gyerm ektől vulni, fogadkoznak is, de kellő segítség híján Ügy tudja, hogy aki börtönbe kerül, az m ind a tejet, hogy a b a jt b ajjal tetézze. Nos h át bűnöző! Téves az a felfogás, hogy a börtön­ elbuknak, vagy éppen akkor zúdul rá ju k a ilyenek volnánk, mi a m inta családapák ! : . . . ^ r i . Sajnos, mi visszaesők, nem sokat törvény szigora, am ikor kezdenek kievickélni ben m inden elítélt egyforma, még ha egy­ régi életükből. Gondolok aztán arra, hogy sok­ M ivel a büntetés szükséges rossz, azt alk al­ form a bánásm ód, kedvezm ény stb. já r ne­ adunk szeretteink am a jó indulatú kérésére, szor még akkor sem hisznek nekik, m ikor iga­ m azni kell. De vélem ényem szerint az első kik. M ert például: valaki becsületesen dol­ hogy próbáljunk m egálljt parancsolni, ak a­ zat m ondanak! Nincs elég bizalm uk a néve­ bűntényes legalább annyira bünteti családját, gozik és a családjának él, egyik este beül ratu n k n ak , csupán a m agunk igazát h ajto ­ lőkhöz, a felügyelethez! Ezt a bizalm at kel­ m int a visszaeső. Sőt a többszörös visszaeső feleségével egy szórakozóhelyre. A szomszéd g atju k . . . M ert végül is nem m inket b ü n te t­ lene valahogy visszaadni nekik, hogy bizal­ esetében a család és a szülők bizonyos felké­ asztalnál, részeg, garázda társaság ül, s a nek. — a családot, a szülőt és m indazt a m uk legyen környezetükhöz, s akkor m ajd el szültséggel rendelkeznek, hisz a családfőbe feleségre sértő m egjegyzéseket tesznek. És hozzátartozót, aki ennyi erkölcstelen visel­ is v árjá k a segítséget. M ert valljuk meg vetett bizalom m ár nem egyszer ingott meg. ez a férj, akinek soha sem volt összeütközé­ kedés után is visszavárja szerettét, s bízik őszintén, m ost nem ez a helyzet. Aki elolvassa Míg az első bűntényes esetében úgy éri a csa­ se a törvénnyel, úgy m egütötte az egyik ga­ abban, hogy jó ú tra fog térni ezek u tán is. Nem elszom orítani kell a visszaesőt — m i­ ezeket a sorokat, sa ját intézetében is találko­ ládot, m int a ,d erü lt égből a villám csapás . .. . ’ rázdát, hogy eltö rt az orrcsontja. Súlyos testi képp Z. A. levélíró tette —, hanem ebből a zott ezzel a problém ával. sertés! Elítélik, elszállítják esetleg az ország Ilyen esetekben te h át az apa szabadságveleszületett beteges hajlam ból ki kell gyó­ • Visszakanyarodva a vitaindító címre, el­ vesztés büntetését mellőzni vagy elhalasztani . yúgébe. Elszakad családjától, m un k á­ mondom sa ját esetemet. M egnyugtató lenne, jától, jövője eléggé kilátástalan, hiszen b ü n ­ gyítani, meg kell vele értetni, hogy belőle is kéne. Persze számos példa áll rendelkezé­ lehet még em ber, ak it megbecsülnek. ha az én esetem, csak kivétel lenne. M int em ­ te tett előéletűvé is válik. Kérdem én: akik sünkre. Az apa iszákos, sok esetben gyerm e­ lítettem 9 hónapja vagyok előzetes. M ár több H elytelen m egállapítás, hogy nem is ak ailyen és ehhez hasonló eseteket előidéznek keit, feleségét, sőt sa ját szüleit is veri. M it alkalom m al kértem , hogy foglalkoztassanak. ru n k _ beilleszkedni a becsületes em berek azoknak nem lenne ott a helyük a vádlottak érdemel ez az em ber? Börtönt, de előtte szük­ Mindig elutasították, mégpedig azért, m ert a padj an? S ez a férfi azzal, hogy börtönbe táborába. Ne gondolja senki, hogy ezek az ségszerű m inden létező pozitív és negatív bűntársam nevelői írnok. Ö 56 éves, felesége kerül, m ar bűnöző? Hol lehet egy kalap alá em berek csak a rosszra törekednek. Lehet, tény feltárása, ahogy azt Balogh Sándor tá r ­ nyugdíjas. K iskorú gyerm ekük nincs. Ezzel hogy itt a fegyházban, m ás az életcéljuk, de venni azokkal, akik beosztásuknál fogva sam írta, alapos orvosi, pszichológiai vizsgá­ szemben én két kiskorú gyerm eket hagytam m inden visszaeső azon van, — aki nem, azt százezreket sikkasztanak, csalnak? De nem a latra lenne szükség. Az okok indokolttá te ­ kinn, ak iket feleségem csak nagy nehézségek családjukért, hanem a luxusért, az átlagon rá kell beszélni —, hogy a legjobb tudása szik, hogy az o tthonm aradottakra is gondol­ árán tud nevelni. Én, nemhogy segítenék' ne­ felüli életért. Vagy hol lehet hasonlítani a h ­ szerint végezze el m unkáját, hiszen keres­ junk. S ezt m ár ítéletbe is bele kellene fog­ kik, hanem nehezítem is helyzetüket, hiszen a lalni : mivel az elkövetőnek családja van, ra b ­ hoz, aki felesége és gyermekei könyörgő m ényén túlm enően sokféle jutalm azásban csomag és a „kiétkezés” soha sem m arad el. keresetének bizonyos százalékát, nagyobb ré ­ szavai ^ellenére elmegy inni, elmegy külön­ részesülhet, am i végső soron kihatással van illetve lesz a szabad életére is. Külön kell Tehát vétlen vagyok abban, hogy adm iniszt­ böző bűncselekm ényeket e lk ö v e tn i? ... szét hivatalból át kellene utalni a családjá­ utalnom arra, hogy kivétel nélkül méri a ratív okból nem tudom segíteni a családomat. nak! . . . A napokban beszélgettem egy őrizetessel, levélíró a családdal való kapcsolatunkat. Ttt a jog azt bünteti, aki „vétlen” ! Tudom, aki ham arosan szabadul. Ő azt m ondta: ha Igen Végül még egy jav aslat: az állam , a szük­ is többségünk törődik a gyermekével hagy a problém ával nem vagyok egyedül, ez­ innen kiengedik nagyon fog vigyázni, ne- m e rt belőlünk séges szabadságvesztés idején, am íg a férj sem h alt ki az em beri érzés’ ért is írok róla, hiszen a szerkesztőség őszinte hogy a három évet le kelljen töltenie. Szonem küldhet pénzt, biztosítson a családjának Mas kérdés, hogy a mi helyzetünk a szigo­ hangú leveleket v á r . . . ” *n?ru álláspont! Csak ez ta rtja m ajd vissza a valam i form ában kölcsönt. Jó példa erre a Zimonyi Lajos bűnözéstől. Az ilyennek k ár kim enni a bör- rúbb kategóriában sokkal nehezebb: hiszen gyerm ektartási kötelezettségre vonatkozó tö r­ koriatok szabják meg a levelezést, a tonkapun, m ert úgyis vissza jön. A nevelő súlyos vény. Persze ezt a bűnelkövető később köte­ beszélőt. ’ ú rral a napokban ezekről a dolgokról be­ les visszafizetni, szükség esetén törvény útján M indezt összegezve: csupán azt kívántam szélgettem. A zt m ondta: aki innen K őhidáis behajth atják r a j t a . . . ” vélem ényem m el elérni, hogy vitatkozó parte Én visszaeső, sőt szigorított őrizetes vafn i \ O m o ljo n azzal, hogy nem Befejezésül bem utatkozom : többszörös v i s ­ fogadják virágcsokorral, ellenben lesznek l/o k . De azért nem a törvényt hibáztatom , P ? baIjon me§ egy kic« t „világosabb szaeső elítélt vágyóit: nehézségei, s az em berek előítéletével is képet festeni a visszaesőkről”. r-m is önm agam at. (!) Szerintem a mai viSzathm ári K ároly szembe kell n é z n ie . , . Süveges K álm án

KIT BÜNTET A JO G ?

©

©

©

©

1978. NOVEMBER 4.

fi HETI HlHÄBO Sm fezlSiép, n KgzaMadési T é m n y szellemében^

Vers- és prózamondó versenyt

Bálint György:

Az állatok dicsérete A macska naplójából

dók illetve prózamondók előadásaiból külön részséget. Megkísérlem a lehe­ Tudom, hogy népszerűtlen Akit a m acskák szeretnek, si­ tetlen t: m acskát szeretnék ne­ műsor készül, am elyet mindegyik helyi stú­ lány em ber nem lehet. vagyok. M iért? Nem h arag­ dió megkap velni belőlük. De m indig csa­ szom senkire, mégis vannak lódom. Nem értik meg a szán­ december -ig. haragosaim. Kedves vagyok és Szem emre vetik, hogy köl­ dékom at, nem akarn ak túlnőni csendes, — talán ezt nem tudA helyi stúdiók ezeket a szalagokat beil­ tözködés után visszaszököm a nyom orult kis egyéniségükön. lesztik a karácsonyi műsorokba. A H eti H ír­ ják megbocsátani egy dühös és régi lakásba, hogy nem az em ­ Ragaszkodnak a dohos, ^puha zajos korban. Ezért aztán folyadó december 16-i szám ában szavazólap je­ ton más állatokhoz hasonlíta­ berekhez vagyok hu, hanem a egérlyukhoz, az örök rágcsálenik meg, az olvasók — hallgatok — ezek nak, és a hasonlat az én rová­ helyhez. Ez ilyen form ában segítségével befolyásoljak a végső sorrendet, igaz. De el kell ism ernem, láshoz, a serény kis nyüzsgés­ ra dől el. A kutya fürgéob nem am elyet term észetesen a lap is ism ertet majd. som líogy az új környezetet nehe­ hez. Elveik vannak, pocakot A verseny lebonyolítása A szerkesztőség m unkatársai figyelemmel és szolgálatkészebb, m int én, a zen szokom meg. N éhány za- eresztenek, nagyképűek, gyá­ kísérik a versenyt, esetenként ellátogatnak a barom fi szaporább, a birka jós, fecsegő em ber társasága vák, unalm asak, és azt hiszik, és a disznó kiadór Ä Heti Híradó október 21-i, október 28-i döntőkre is, beszámolnak az érdekességek­ szelídebb nem kárpótol a régi falak, fák hogy a szürke a legszebb szín és november 4-i számának hatodik oldalán ről, az addig legjobb előadásokról — de te r­ sabb. Még a hangyát is több­ és tejesköcsögök elvesztéséért. a világon. M indenhová e lju t­ becsülik, m ert h a m ásnak De nem becsmérlést, hanem el­ nak, m indent kiszim atolnak, mészetesen tudósításodat is szívesen közlünk. re összesen tíz verset és öt prózai művet (ese­ K érjük az intézetek vezetőinek, nevelői­ nem is h ajt hasznot, legalább ism erést érdemiek, am iért el­ m indent kirágnak, és erre re t­ tenként részletet) közöl: ezek közül — attól m agának gyűjt vagyont, és az függően, hogy valaki a versmondó vagy a nek tám ogatását, s azt, hogy — a zökkenő­ ilyesmi elragadtatást kelt az sősorban intézm ényekhez ra ­ tenetesen büszkék. H iába m in­ prózamondó kategóriában indul egyet kö­ mentes lebonyolítás érdekében — kísérjék em berekben. Az én bűnöm az, gaszkodom és nem egyének­ den kísérletem , rem énytelenül egerek m aradnak. telező előadni; egy m ásikat pedig te..szes figyelemmel a határidők pontos betartását. hogy nem keresem a sikert. hez. Mit tehetek h át? Elszomo­ szerint választhat akár az intézeti könyvtár­ Reméljük, az országos m éretű vers- és pró­ Nem versengek sem a ku ty á­ ★ rodom és megeszem őket. ban, akár a saját tulajdonában levő köny­ zamondó verseny eléri célját: sokan veszik val, sem a hangyával. A derék Kegyetlenül bánok az ege­ m aid a bátorságot, s kiállnak a mindig kri- eb hum anizm usát némi szána­ vekből. ★ rekkel ? tikus hallgatóság elé, hogy bem utassák sza­ lommal szemlélem. M indenki­ A tervek szerint a nevezések m egtörténte H a lenéző vélem ényt m on­ Beismerem. De megfigyeltévalókészségüket, előadói ráterm ettseguket,_ s hez jó, m indenkinek segít, m in­ után minden intézetben — elsősorban a he­ ezáltal az indulók és hallgatók egyaránt den m unkát elvégez. Mindig tek-e m ár alaposan az egérjá­ danak rólam , h a félreértenek, lyi irodalmi szakkörök, kultúrbizbttsagok tá ­ h a tám adnak, nem felelhetek nemcsak kikapcsolódnak a szürke hétközna­ mogatásával — selejtezőket rendeznek, leg­ azt ugatja meg, akire a gazdá­ tékot? Nem vettétek észre, pokból, hanem szórakozva tanulnak és m ű­ ja haragszik, mindig ott van, hogy pontosan úgy játszom az mást, m int egyik ősöm, a F e­ később kete Macska, m ikor színe m iatt velődnek is. » ........... ahol lennie kell, minden rú ­ egerekkel, m int a fiaim m al? november 15-ig. Szerencsés versenyzést és jo közönségét gást eltű r és m inden falatot Elkapom és ú jra elengedem ócsárolták: Lehet, hogy sötét de mégis az én sze­ kíván minden versenyzőnek hálásan megköszön. M int álta­ őket, hadd tan u ljan ak rugal­ vagyok, Az intézeti döntőkbe a legjobb tíz ver­ i masságot, erőt, k itartást, m e­ mem világít a sötétben. lában a hum anisták, minden A SZERKESZTŐSÉG senyző ju th at be, közülük kerülnek ki a to­ érdeket tisztel, kivéve a m a­ vábbjutók (ezúton is felhívjuk a figyelmet gáét. Nem irigylem. De nem a november 7-i ünnepségekre: kitűnő alka­ irigylem a hangyát sem,_ ezt az lom a versenyzőknek bizonyítani ^a szavalás­ I. díj: 500 forint értékű könyvutalvány, agresszív és nyárspoigári tö ­ ban való jártasságukat!). A döntők lebonyo1 óra rendkívüli, asztal melletti meglényt, mely rovarokat, csi­ lítandók beszélő, gákat, lepkéket és növényeket 3 kilogrammos rendkívüli csomag, pusztítva menetel zárt sorok­ december 3-ig. n . díj: 500 forint értékű könyvutalvány, ban a vagyon felé. F ullánkja 1 óra rendkívüli, asztal melletti mindig célba talál, rak tárai A döntőkből a legjobb három -három in­ beszélő. , Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, duló juthat tovább olyan módon, hogy elő­ mindig dúsak. Dorombolni v i­ III. díj: 500 forint értékű könyvutalvány, szont csak én tudok. adását a helyi stúdió hangszalagra veszi, es Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt, 3 kilogrammos rendkívüli csomag. ezt megküldi a Központi Stúdiónak, legké­ De látod amottan a téli világot? Nekem nincsenek nagy am ­ IV. díj: 400 forint értékű könyvutalvány, bícióim. Nyugodtan ülök k ü ­ Már hó takará el a bérei tetőt. _ sőbb rendkívüli levél. Még ifjú szívemben a lángsugaru nyár szöbön, és derűsen szemlélem december 12-ig. V. díj: 300 forint értékű könyvutalvány, a nyüzsgő világot. Csak annyi S még benne virít az egész kikelet, rendkívüli levél. De íme sötét hajam őszbe vegyül már, kell nekem, am ennyit fáradság Ä lap szerkesztősége a beérkezett előadá­ VI. díj: 250 forint értékű könyvutalvány, és m egalkuvás nélkül tudok A tél dere már megüté fejemet. sokat — a Központi Stúdióval közösen — rendkívüli levél. megszerezni. Ezért érem be rangsorolja és pontozza. A legjobb versmonolyan kevéssel. De- egyhez ra ­ Elhull a virág, eliramlik az é le t. . . gaszkodom: a függetlenséghez. Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Ezúton is k érjü k a versenyek rendezőit, Én vagyok az egyetlen állat, A szerkesztőséghez befutó telefonok azt Holnap nem omolsz-e sírom fölibe? hogy tudassák szerkesztőségünkkel a döntők m elyet még nem sikerült ido­ bizonyítják, hogy élénk visszhangra talált a Oh mondd: ha előbb halok el, teíer.iimre pontos.. .dátum át ..(teleionon lehetőleg, rnerfr az m ítani. Nem végzek m utatvá­ ; felhívás. Ö rülünk az érdeklődésnek,-m ert azt J Könnyezve borítasz-e szemfödelet? nyokat, nem ‘-szolgálok és- nem gyorsabb? m int a levél). Szeretnénk néhány adok kézét; Ezért sokan- b u tá­ bizonyítja, hogy olvasóink között-Sok az iro­ S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme, döntőn ött leírni, és fényképes riportban be­ nak tartan ak . A tárgyilagos Hogy elhagyod érte az ón nevemet? dalm at szerető és' értő eiiíbér. Ügy terveztük, számolni az újság hasábjain, ehhez viszont közvélemény döntésére bízom, hogy két lapszámban közlünk kötelező iro­ előre tudni kell az időpontot. Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, hogy ki a buta. dalmat, ■technikai okok m iatt azonban nem Fejfámra sötét lobogóul akaszd, A vers- és prózamondó verseny lebonyo­ tudtuk megvalósítani eredeti elképzelésein­ Én feljövök érte a síri világból lításának nyilvánvalóan az intézetek irodal­ ket, azonkívül bővítettük is a próza válasz­ Nem Igaz, hogy nem szere­ Az éj közepén, s oda leviszem azt, mi szakkörei lehetnek a gazdái, amelyek tem a háznépét. Én is tudok tékát, ezért található ebben a lapszámban is Letörleni véle könnyűimet érted, úgyis készültek volna karácsonyra valam i­ szeretni, m int minden élőlény, irodalom. Szögezzük is le m indjárt, hogy ez­ Ki könnyeden elfeleded hívedet, lyen műsorral. így, m egítélésünk szerint, de nem kritik a nélkül. Csak zel ténylegesen befejeztük a kötelező iroda­ S e szív sebeit bekötözni, ki téged azt szeretem, aki szeretetre­ nem jelenthet gondot a selejtezők, a döntők Még akkor is, ott is, örökre szeret! lom közlését. nem szervezése, hisz jónéhány intézetben nagy méltó. Érzelm eim nek A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyez­ adok hangos, látványos kifeje­ hagyom ányokra visszatekintő irodalm i szak­ zést. Aki nem érti meg csen­ nünk, hogy a határidők egy kicsit^ szoro­ kör paűködik. M indenekelőtt a kalocsaiak des dorombolásomat, az nem sak. De, m indjárt az elején, .mielőtt kér­ irodalmi közösségeit (két szakkör) em líte­ méltó rá, hogy értelmes, jóíz­ désként felm erülne: a verseket és a pró­ nénk, amelyek egy-egy ünnep alkalm ával lésű állatok ragaszkodjanak zai műveket n e m k e l l k i v ü I t ő l m egta­ mindig kitesznek magukért. Bárki olvashat­ hozzá. Aki nem tud sokáig nulni, az előadás módját hasonlítjuk össze, ta a róluk szóló tudósításokat, am elyek nem ­ hallgatagon egyhelyben ülni, nem pedig azt, hogy ki, milyen hosszúságú csak annak tanúbizonyságai voltak, hogy ott az nem érdem li meg a társasá­ szöveget képes „bevágni”. Arról nem is szeretik az irodalm at, hanem annak is, hogy gomat. A kinek mindig csak bravúros m utatvány kell, aki szólva, hogy a végső zsűrizésnél, am ikot ol­ próbálják m egszerettetni azokkal is, jakik b i­ nem éri be a term észetes moz­ Milyen volt szőkesége, nem tudom már, vasóink a stúdión keresztül hallják és pon­ zony még most ism erkednek a betűvetéssel. dulatok egyszerű szépségével, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, tozzák a döntőt, nincs jelentősége, hogy Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár Lehet, hogy sokan felhördülnek e soro­ az sohasem szerezheti meg a valaki csak olvassa a szöveget, vagy kívül­ S e szőkeségben újra érzem őt. rokonszenvét. _ Aki kat olvasván: „bizony a mi szakköreink is m acska ről mondja. valam i ú ja t követel, vannak olyan színvonalúak, m int a kalo­ mindig Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, aki folyton a változatosságot, A zért adtunk kötelező irodalm at, hogy csaiaké”, — s talán igazuk is van. De hadd az izgalm at hajszolja, aki nem De ha kinyílnak ősszel az egek, jobban össze lehessen hasonlítani a teljesít­ tegyük m indjárt hozzá: azoknak a híre A szeptemberi bágyadt búcsúzénál kedveli a békét, az egyensúlyt, ményeket, s ugyanakkor további híveket to­ legalábbis eddig —, n e rj nagyon ju to tt el a az állandóságot, aki azt hiszi, Szeme színére visszarévedek. borozzunk a magyar irodalom klasszikusai­ Heti Híradóhoz. Tudjuk, írtunk is róla, hogy hogy mindig cselekedetekkel nak. Hangsúlyozzuk, hogy a selejtezőket is Milyen volt hangja selyme, se tudom már, színvonalas vetélkedőket, Ki m it tud-okat kell bebizonyítania létjogosult­ úgy kell lebonyolítani, m int a döntőket, deDe tavaszodván, ha sóhajt a rét, rendeztek a Gyűjtőben, Vácott, Sopronkőhi­ ságát, aki nem ism eri a tűnő­ hát itt is egy kötelező és egy szabadonváÜgy érzem, Anna meleg szava szól át dán, M árianosztrán, a Fővárosi Bv. Intézet­ dés szépségét, annak sohasem lasztott irodalom a versenyzés feltétele. A Egy tavaszból mely messze, mint az ég. ben —- arról azonban, hogy olyan rendsze­ lesz hű m acskája. Aki az élet szabadonválasztott m ű tetszés szerint lehet resen és színvonalasan dolgoznának az iro ­ felületes örömeit kergeti, an ­ modern vagy klasszikus, magyar vagy kül­ dalombarátok, m int a m ár em lített kalocsai nak a m acska h átat fordít! földi szerző alkotása, a versenyző dönti el, intézetben, nincs tudomásunk. mivel kíván szerepelni. Félreértések elkerülése végett szeretnénk leszögezni: nem arról van szó, hogy elfogul­ Bizonyára sok jelentkezőben felvetődött a tak vagyunk a kalocsaiak javára, csak sze­ kérdés: vers vagy próza kategóriában indul­ retnénk a példájukkal serkenteni másokat is. jon? Segítünk eldönteni a választást: akinek Elsősorban azokat az intézeteket, ahol eddig kedve van, felléphet mind a két versenyen. nem próbálkoztak ilyesmivel. M iután a versA díjakat is úgy tűztük ki, hogy aki a pró­ és prózamondó versenyben egyéni teljesít­ Mint a Montblanc csúcsán a jég, ményeket kell összehasonlítani, nem kerül zában első, az kapja a feltüntetett első díjat, Már egy hete csak a mamára Minek nem árt se nap, se szél, hátrányosabb helyzetbe az az intézet sem, gondolok mindig, meg-megállva aki a versm ondást nyeri meg, annak is Csöndes szívem, többé nem ég; ahol nincs nagy m últra tekintő irodalmi Nyikorgó kosárral ölében, ugyanaz az első díja, vagyis gyakorlatilag szakkör, legfeljebb a selejtezőket gyorsab­ Nem bántja újabb szenvedély. ment a padlásra, ment serényen. két első, két második, két harm adik — és ban tudják lebonyolítani. A döntők döntőjé­ ben történő összehasonlításnál mindenki Körültem csillagmiriád így tóváb — díj van. Az is elképzelhető, Én még őszinte ember voltam, egyenlő esélyekkel indul, ott m ár csak a Versenyt kacérkodik, ragyog, ordítottam, toporzékoltam. hogy valaki például a vers kategóriában is magnetofonszalagra rögzített hang számít, Fejemre szórja sugarát; Hagyja a dagadt ruhát másra nyer díjat és a prózamondásban is. Megíté­ tehát eleve biztos a tárgyilagos megítélés. Azért még föl nem olvadok. Engem vigyen föl a padlásra. lésünk szerint elég széles a kötelező iroda­ Az elkövetkezendő időben gyakran talál­ De néha csöndes éjszakán lom skálája, így mindenki talál egyéniségé­ Csak ment és teregetett némán, koznak olvasóink a vers- és prózamondó Elálmodozva, egyedül — nem szidott, nem is nézett énrám hez leginkább illő verset vagy prózát. versennyel a lap hasábjain. Ha szükséges, Múlt ifjúság tündér taván s a ruhák fényesen, suhogva válaszolunk a felvetődő kérdésekre, és am int Ism ételten felhívjuk a figyelmet arra is, Hattyúi képed fölmerül. keringtek, szálltak a magosba. lehet, megkezdjük a versenyről szóló tudó­ hogy az intézeti döntőket a megadott h atár­ sítások közlését. És ekkor még szívem ki gyűl, Nem nyafognék, de most már késő, időig le kell bonyolítani, hiszen mi a beér­ Azok szám ára pedig, akik eddig nem fi­ Mint hosszú téli éjjelen most látom, milyen óriás ő — kezett anyagokat előzsürizzük, a végleges gyeltek fel az október 21-i szám unkban meg­ Montblanc örök hava, ha túl szürke haja lebben az égen, hirdetett vers- és prózamondó versenyre, A fölkelő nap m egjelen. . . sorrendet azonban — m int azt m ár a felhí­ kékítőt old az ég vizében. ism ét közreadtuk a felhívás szövegét és a dí­ vásban is hangsúlyoztuk — olvasóink dön­ jakat. tik el szavazólapjaikkal.

hirdet valamennyi olvasója részére a neve­ lési szolgálat, a nevelők egyetértő^ es cselek­ vő támogatásával, a Központi Stúdió közre­ működésével. A jelentkezők szándékukkal forduljanak a nevelőjükhöz; a részvételi engedélyt az adott bv. intézet vezetői adhatják meg, fokozottan figyelembe véve az illető eddig tanúsított magatartását.

21

Petőfi Sándor.

Szeptem ber végén

Juhász Gyula:

M ily en volt

József Attila:

M am a

Vajda János:

H ú sz év m úlva

A. 1978. NOVEMBER I.

c* 1111111111111111111111111II111 m I i I i I i 11111111i 1111111111! 11! 11111f 111111111f: 11 IIIIIIII1 III1 III1 IIIIIIIIIIIIIIIIII ; i l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l I I I I I " l l l l * I H I I I I I H I I I I I ! l l l ! H I I I I ! l l l l l l l l l l l l ,,J

I N B II.

O K T O B E R

I

Z Á S Z L A J A

TORNÁSZ VB

Magyar Zoltán utolérhetetlen lovon

P V S K : pontvesztés A 13. fordulóban az élen álló csapatok közül a PVSK pontot vesztett Nagykanizsán. A N yíregyháza idegenben, a V olán SC pedig otthon nehe­ zen szerzett két pontot. A m érkőzéseket a szoros ered­ m ények jellem ezték, és csak ö t találkozó zárult biztos győ­ zelemmel. K eleti csoport 0:2 DMTE—Nyíregyháza SZMTE—Szabó L. SE 2:0 Papp J. SE—Kazincbarcika 4 :Q Kisvárda—Özd 2:2 Eger—BTASK 2:1 Leninváros—Gyöngyös 5:0 Borsodi B.—Sz. MÁV 1:1 HMSE—MVSC 2:0 Lehel SC—Szarvas 0:1 Gyula—DVSC 0:3 Az élcsoport: 1. N yíregyháza 21, 2. DVSC 21, 3. SZMTE 20, 4. K azincbarcika 18.

Zsúfolásig m egtelt a Stras­ b o u rg s Rhenus-csamoik, a tor­ nász VB színhelye. Rögtön az első szer, a fér­ fiak talajgyakorlata m eglepe­ tést hozott: nyert az am erikai Thomas, akit eddig csak m int M agyar Zoltán riválisát ism er­ te a tornászvilág — lólengés­ ben . . . Most azonban ezen a szeren nem is k erült döntőbe, s aran n y al vigasztalódott. M ert „eredeti” szerén még akkor sem nyert volna, ha döntős . . . M agyar Zoltán ugyanis m ásfél hónappal az­ után, hogy először kísérlete­ zett. versenyen az egyedülállóanan gazdag új gyakorlatá­ val, ezúttal is a világ legjobb­ ján ak bizonyult. Méghozzá messze a várakozást felülm úló fölénnyel! M iután ellenfelei sorra ron­ tottak, biztos lett, hogy Ma­ gyar V B -aranya csak akkor forog veszélyben, h a netán ő is hibázna. T udta ezt az olim ­ piai bajnok is, és kissé szo­ rongva v á rt a sorára. Rögtön az elején azonban jól sikerült az új elem nek szám ító legne­

K özépcsoport SZEOL—BVSC Bp. Spartac.—Dunakeszi 1:1 G.-MÁVAG —Bem József SE 1:1 22. sz. Volán—Szegedi D. 1:1 KKFSE—Kecskeméti SC 0:1 Budafok—Vác 1:0 Építők SC—Dunaújv. Ép. 5:1 LABDARÚGÁS EB Volán SC—Pénzügyőr 1:0 Ikarus—BKV Előre 1:0 B.-gyarmat szabadnapos Sok súlyos kudarcban volt Az élcsoport 1. Volán SC 20, 2. K ecskem ét 18, 3. KKFSE 16, m ár része az utóbbi években a m agyar labdarúgó-váloga­ 4. SZEOL 16. tottnak, de olyan vesszőfutás­ N yugati csoport ra még nem volt példa, m int Olajbányász—PVSK 1:1 m ost Szalonikiben. T ulajdon­ MÄV-DAC—KOMÉP 3:2 képpen senki sem értette, hogy mi tö rtén t a 0-0 utáni Soproni SE—Fűzfő 2 :0 m ásodik félidőben, am ikor a Szekszárd—Pét 0:0 m agyar csapat szinte át sem Sabaria—MÄV NTE 2:0 m ent az ellenfél térfelére, az Dorog—Rákóczi SE 0:1 egész 45 perc csak a görögök Kaposvár—Bábolna 5:1- tám ádásaival teli, - el. Lehát, Bakony Vegy.—Oroszlány 1:1 hogy a szünetben a m agyar Ajka—Bauxitbányász 1 :0 szövetségi kapitány azt az Komló—Répcelak 2:1 u tasítást adta játékosainak, Az élcsoport: 1. PVSK 21, 2. hogy m ost m ár csak védekez­ Komló 20, 3. MÁV-DAC 1 « 4 zenek? A görög szakvezető v i­ K aposvár 18. szont az eddiginél b átrabb tá-

hezebb gyakorlatrész, az orsó és — b ár kissé kiesett a len­ dületből — m ár ekkor látszott: M agyar szokásához m éltóan szerepel. A folytatásban a szin­ tén újdonságnak szám ító szök­ kenő vándor, m ajd a végén a M agyar-vándor is kitűnően si­ k erü lt és jogosan felcsattanó taps a világbajnokot köszön­ tötte. A szerenkénti döntők végeredménye: F É R F IA K T a la j. V ilá g b a jn o k : K u r t T h o ­ m a s (E g y e s ü lt Á lla m o k ) 1 9 .6 5 0 ; L ó le n g é s , v ilá g b a j n o k : M a g y a r Z o ltá n (M a g y a ro rs z á g ) 119.800; G y ű rű . V ilá g b a jn o k : N y ik o la j A n d r ia n o v (S z o v je tu n ió ) 1 9 .7 0 0 ; L ó u g rás. V ilá g b a jn o k : J u n ic s i S im iz u (J a p á n ) 1 9 .6 0 0 ; K o rlá t. V ilá g b a jn o k : E lző K e m m o e u (J a p á n ) 1 9 .6 0 0 : N y ú jtó . V ilá g b a jn o k : S ig e ru K a s z a m a r c u (J a p á n ) 19.675. NŐK L ó u g r á s . V ilá g b a jn o k ; N e lli K im (S z o v je tu n ió ) 1 9 .6 5 2 ; F e le m á s k o r lá t. V ilá g b a jn o k : M a r­ c ia F r e d e r ic k (E g y e s ü lt Á lla m o k ) ; G e re n d a . V ilá g b a jn o k : N a d ja C o m a n e c i (R o m á n ia ) 1 9 .6 2 5 ; T a la j. V ilá g b a jn o k : N e lli K im (S z o v je tu n ió ) é s J e le n a M u h in a (S z o v je tu n ió ) 1 9 .7 7 5 — 19.775.

4:1-es vereség a görögöktől

^ > T O T Ó A siralm as végkim enetelű görögök elleni váloga­ to tt m érkőzés m iatt, nem volt forduló az NB I-ben. A szelvények^ értékelése helyett, olvasóinkat érdeklő öszszesítést készítettünk el. Négy forduló u tán a totó öszszesített tippversenye a következőképpen fest: 1. Vámosi Dezső Vác (9 + 7 + 9 = 2 5 pont), 2— 4. Kovács Sándor M árianosztra (9+8= 17), Pintér József Vác (9+8= 17), Szabados László M ária­ nosztra (9+8=17). 5 —8. Vajda Sándor Vác (10+6=16), Armin Zoltán (8+8=16), Pásztor József m indketten Sopron­ kőhida, (8+8= 16), Fodor László Főv. Bv. Int. (8+8=16). 9. F arkas János M árianosztra (7+8=15). 10. Szélk József Vác (6+8=14). A fentiekből látható, hogy a verseny nagyon szo­ ros. Egy jó hét elég, hogy bárki, aki legalább egyszer a nyertesek között volt, az élmezőnybe kerüljön. De új nevek feltűnése sem kizárt, hiszen a tippverseny nagyobbik fele még h átra van. Lassan véget érnek a válogatott mérkőzések — még az NSZK ellen Játszunk egy barátságos nem zetek közötti találkozót — és m egszakítás nélkül folytatódik a bajnokság. V áltozatlanul v árju k tippjeiket! Most a labdarúgó NB I. 12. fordulója következik. (F. T.) HETEDIK FORDULÓ (XI. 18.) Eredmények: 1 Ferencváros—V. Izzó 1 X 2 ................... 2. Videoton—Honvéd

1

X

3. Dózsa—Haladás

1

X

4. ZTE—MTK-VM

1

X

5. Salgótarján—Rába ETO

1 X

6. Vasas—MAV-Elöre

I

X

7. B. csaba—Dunaújváros

1 X

8. Tatabánya—PMSC

1

X

9. Diósgyőr—Csepel

1

X

NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL a

Születési év, hó, nap bv Intézet

2

m adásokra buzdított? Leg­ alábbis ez a rém es félidő csak erre engedett következtetni, hiszen — ha m ár sok m indent átéltü n k is a m agyar csapat mérkőzésein, azt még soha, hogy egyetlen akcióra se le­ gyen ereje. És ez — anélkül, hogy lebecsülnénk az ellen­ felet — Görögország váloga­ tottjával szemben . . . ■ M egism étlődött — fo rd íto tt :,eIőjeiiel.icrtr.,^-,^por1ttörtónelem J Negyven évvel ezelőtt a m a­ gyar válogatott „szórakozott” a görög csapattal, am ely tizen­ egy gól után a 90. percben egyszer rú g ta a hálóba a lab ­ dát. Most a görögök négy é r­ vényes gólt szereztek (ezenkí­ vül még hárm at, ha éppen hogy lesből is), míg a m agyar válogatott nem is a 90., h a­ nem a 91. percben „jav íto tt”, akkor sem akcióból, hanem szabadrúgásból. A zt szokták mondani, hogy a tan ítv án y fe­ lülm úlja a m estert: valóban alaposan fordult a kocka. A m agyar válogatott m ár két éve A thénban is csak az utol­ só percekben m enekült meg a vereségtől, s m ost nem csak hogy kikapott, de rövid fél­ óra alatt valóságos vesszőfu­ tásban volt része. EZ A HELYZET 1. 2. 3. 4.

G ö rö g o rs z á g F in n o r s z á g S z o v je tu n ió M a g y a ro r s z á g

2-1: kiesés, 0-2: továbbjutás KEK FTC—Magdeburg 2-1 ( 2 - 1)

UEFA KUPA Politechnica—Bp. Honvéd 2-0

(0 - 0)

143 148 155

172

V íz s z in te s : 1. A v ilá g e ls ő s z o c ia lis ta á lla m á n a k a la p ító ja . 6. A N a g y O k tó b e r i S z o c ia lis ta F o r r a d a lo m é v fo r d u ló ja a lk a l­ m ából J o s z ip N o n e s v ili g rú z k ö ltő „ O k tó b e r z á s z la ja ” c. v e r ­ s é b ő l id é z ü n k (az id é z e t e lső s o r a , z á r t b e tű k : K , A , L ) . 15. C so m ó . 18. H a r c ia s n ő . 19. Ha-: m is ítá s á t b ü n te tik . 20. G y o m n ö ­ v é n y (n é v e lő v e l). 22 . S z á m ta n i a la p m ű v e le te t végez. 2'4. . . .-le n g . 26 . M e g r e tte n . 27. Á b rá n d o s k é p z e lő d é s . 28. V á ro s D é l-M a c e d ó n iá b a n . 30. P a p írp u s z tító . 32 . F é rf in é v . 33. S p o r t­ e sz k ö z ré g i h e ly e s ír á s s a l. 34. M ó ric z z s ig m o n d i s m e r t a la k ja . 36 . A v e rs id é z e t' m á s o d ik s o r a (z á rt b e t ű k : Z, U, S , N ). 38. M e g s z ó lítá s. 39 . M é s z k ő h e g y s é g f e n n s ík ja in e lő fo rd u ló , tö lc s é r a la k ú m é ly e d é s . 40 . E r k ö lc s i c é lz a tú f ig y e lm e z te té s . 4 1 . H o g y is h ív já k . 42, U tó la g o s a n te h e tő v iz sg a . 44 . M ű v e i te tő k é p z ő . 45 . E r ő s e n qsíp . 47. A z a r g o n v e g y je le . 48 . T íz z e l k e v e s e b b , m in t e z e r, r ó m a i s z á m o k k a l. 50. K a m p ó , h o ro g , n é p ie s e n . 51 . A ngol és sv éd . f é rf in é v . . 53. N y ílv e s s z ő k s z á m á r a v a ló to k . 54. N a g y e sz e m -is z o m . 56. S ír - . . . 57. F e ls ő v é g ta g ré s z e . 53 . S z o v je t-o r o s z h e g e d ű m ű v é s z . 59. I k o n e g y n e m ű b e tű i. 60. Az in d o e u r ó p a i n y e lv c s a lá d b a ta r to z ó n é p c s o p o rt. 63. N é p sz e ­ r ű ita l n é v v á lto z a ta . 64 . Ó h a jtá s . 65. M a n n e k e n - . . . (B rü s s z e l h í ­ re s k ú ts z o b r a ) . 66 . B u d a p e s t i . . . (a f ő v á ro s b a n él). 67 . R ö v id id e ig ta r tó . 70 . V á ro s a z ó k o ri E g y ip to m b a n . 72. E s z te n d ő s . 73. N o é id e g e n v á lto z a ta . 74. N y ú j­ t ó n h o m o r itv a v é g z e tt á tf o r d u ­ lá s . 75 . A B ü k k - f e n n s ík d é li p e re m é n e k le g m a g a s a b b p o n t­ ja . 76. V á g á n y . 77. O lim p ia i b a jn o k k a rd v ív ó n k . 79. M a g y a r c s a lá d n é v . 80. F r a n c ia fé rf in é v . 81 . K é p ző . 82.- N e h é z k e s j á r k á lá s. 84. B e le fo g la l, b e le ille sz t. 85 . K á rty a s z ín . 86 . K ö z sé g T o l­ n a m e g y é b e n . 88 . Á lla m N y u g a tA f rik á b a n . 89. IE N . 90. S z o lm iz á c ió s h a n g . 92 . S z ig e t I n d o ­ n é z iá b a n . 94 . S é r ü lé s e k . 96. F o g la la t. 98 . E g y s z e r ű gép (f o rd ítv a ). 99. A z o x ig é n , a k é n é s a h id ro g é n v e g y je íe . 101. V á ro s a f r a n c ia R iv ié rá n . 102. Egy . . . D e b re c e n b e n (P e tő fi v e rs e ) . 104. L e v e s f a jta . 106. H í­ r e s fü r d ő h e ly E r d é ly b e n . 109. K o c s ik e ré k k ö z é p s ő ré s z e . 111.

A z o n o s b e tű k . 112. S e ly e á lta l k id o lg o z o tt e lm é le t tá r g y a . 114. T y ú k h a n g . 116. T a n in té z e t (ré g i­ e s e n ). 117. A z a m e r ik a i p o lg á r h á b o r ú e g y ik h a d v e z é re . 118. A g ö rö g m ito ló g iá b a n a z i s t e ­ n e k a ty ja . 119. Ó rá m ,á rk a . 121. U g y a n is , h is z e n . 122. T a r a jo s b e m é ly e d é s a m é s z k ő s z ik lá k f e l­ s z ín é n . 123. C ig a r e ttá t e lfo ­ g y a s z t. 125. N ö v é n y ta n . 127. ö s s z e a d ja a h á z a s u ló k a t. 128. R É Z . 129. H e g y s é g C se h s z lo v á ­ k iá b a n . 131. G e r in c te le n á lla t. 132. P o n to s a b b a n m o n d v a , h e ­ ly e s e b b e n . 134. E tá n e g y n e m ű b e tű i. 135. N é p s z e rű s z ín é s z n ő (Ilo n a ). 136. É n e k k a r . 137. N é v elő . 138. Ö k — tá v ir a tb a n . 139. T ig ris k íg y ó . 1 4 0 . K á b ító ­ s z e r. 141. É s z a k i fé rf in é v . 143. M e g s z ó lítá s. 144. A k é n é s a v a n á d iu m v e g y je íe . 146. Az a rz én és a n itr o g é n v e g y je íe . 147. É r te s ü lé s . 148. K ö v e tk e z é s ­ k é p p e n . 149. A te n g e r i tu d o m á ­ n y o s n e v e . 151. B e fe je z ő f o r m u ­ la . 154. Ü j-Z é la n d Ő sla k o ssá g a . 1.55. K ie jte tt b e tű . 159. A b b a n az id ő b e n . 160. F ő z e lé k . 161. S z o v je t fé n y k é p e z ő g é p -m á rk a . 162. S z o m o rú . 163. J u h o k . 164. A s iv a ta g h a jó ja . 165. T e r e b é ­ ly e s d ís z fa . 167. R iz s p á lin k a . 168. A F ö ld le g n a g y o b b k i t e r j e ­ d é s ű m a g a s fö ld je . 169. R o p o ­ g ó s ra s ü tö tt k e n y é r . 171. S o k . 173. E r d é ly i szá l. 174. P o r tu g á l, s v é d é s o s z tr á k a u tó je lz é s .

v o s . 53. N a g y é sz e m -is z o m . 55 . H ib á t m á s r a fo g . 58. V á g ó esz ­ k ö z k é s z íté s é v e l fo g la lk o z ó ip a ­ ro s . 59. . . . n a g y m e s te r e k ( n é p s z e rű z o n g o rá i e c k e - g y ű jte m é n y c ím e ). 61 . V á la s z a d á s ra ö s z tö n z ő k é r d é s . 62. V illa n y t k ik a p c s o l. 64. N e m c s o m ó z o tt k e le ti sző n y eg '. 65 . B e c é z e tt P i ­ r o s k a . 68. V ie tn a m i v á ro s . 69 . C s u k é s . . . (G a jd a r). 71. S v á j­ c i fo ly ó . 72. A v e rs id é z e t h a r ­ m a d ik s o r a ( z á rt b e tű k : Á , E, A ). 73. Z e n e sz e rz ő k a r m e s t e r (1 8 3 4 —1 8 9 5 ). 77. D é l-A m e rik a m á s o d ik le g n a g y o b b fo ly ó ja . 78. R á h a jít. 80. S z in tje e m e lk e d e tt. 8 3 . S é r ü lé s e k . 84 . A h e ly le v e . 87 . O rv o s i v iz s g á la t e r e d m é n y e . 91. É r te lm e tle n , o k ta la n . 93. B e c é z e tt n ő i n é v . 95. É g e te tt c s e r é p tá r g y a k k é s z ítő je . 97 . A g o n d o lk o d á s s z e rv e . 100. E g y ip ­ to m i is te n , a f á r a ó k le g e n d á s őse. 103. H ím lo v a k . 105. R égi tö r ö k m é ltó s á g . 107. V á sá ro l. 108. G é p i b e re n d e z é s t m o z g a tó s z e rk e z e t. 110. Id ő e lő tti. 111. H e v e rő , p a m la g . 113. A v e r s id é z e t n e g y e d ik s o r a ( z á rt b e ­ t ű k : M , D , E ). 114. K o m ik u s s z ín é s z . 115. M ű v e lte tő k é p z ő . 117'. . . . m é te r ( te jf a js ú ly m é r ő ) . 4 2 0 . H a m a r e lk e l. 122. A k á ­ liu m é s a s z e lé n v e g y je íe . 124. E r ő s a lta tó s z e r . 126. V íz k ie m e lő s z e rk e z e t. 127. S z é p m e ts z é s ű b e tű f a jta . 130. . . . C lu b (n e m ­ z e tk ö z i író i e g y e s ü lé s). 133. 135. T o r b á g g y a l F ü g g ő le g e s : 1. A R ö lte x b o l­ M o s d ó tá la k . e g y b e é p ü lt. .1 3 6 . É s z a k i fin n to k b a n k a p h a t ó p o r té k a . 2. B e ­ c é z e tt f é r f in é v . 3 . Ü z b ég író n é p . 140. K o s s u th - d íja s k ö ltő , (1 4 4 0 —1 5 0 2 ). 4. A m o z g a tá s p r ó z a ír ó (A n ta l). 141. B e id e g s z e rv e . 5* . . . p lu s ú tr a . 6. z e tts é g . 142. K ö z sé g T o ln a m e ­ 147. P u h a fé m . 7. B a la to n . 8 . N y o lc g y é b e n . 145. K in to rn á s . Ő si m a g y a r is te n . 148. S z e lle m i e le k tr ó d o s e le k tro n c s ő ., 9., © port. 150. A z e lső o ly a n o p e ra O s z tr á k c s illa g á s z , ü s tö k ö s t n e ­ a m e ly e g y ű r h a jó fe d é lz e té n j á t ­ v e z te k e l ró la . 10. V e rd i o p e r á ­ s z ó d ik . 152. . . . R o y (W a lte r ja . 11. A szó végjére r a g a s z tjá k . S c o tt) . 153. M é rg e s k íg y ó k . 154. 12. Z T . 13. S ú ly a r á n y , rö v . 14. Iz m o s , e rő s . 155. R ó m a fo ly ó ja . Z L I. 15. P á r m a i n y o m d á s z , b e ­ 156. G o rk ij ö n é le tr a jz i tr i ló g iá ­ tű t í p u s t n e v e z te k e l ró la . 16. ja . 157. M e n d e m o n d á k b a n é lő S z o v je t v á ro s a F e k e te - te n g e r h a v a s i e m b e r. 158. T é li ü d ü lő ­ p a r tjá n . 17. I r t a n i k e ll. 21 . M a­ h e ly a z U S A -b a n . 160. M ell. te m a tik u s (1 8 6 2 —1 9 4 6 ). 23. V i­ 164. . . . is m o n e y ( T I M E = a z rá g z ó 25. A k ü lv ilá g in g e r e in e k id ő p é n z ). 165. A z o n o s b e tű k . é rz é k e lé s e . 20. F a r k a s é h s é g . 29. 166. E le k tr o m o s tö lté s ű a n y a g i F ia ta l Ö kör. 30. A D u n a ó k o ri r é s z e c s k e (fo rd ítv a ). 167. A n n a k n e v e . 31 . S ta n d a r d . . . 3 4 . E lv a tu la jd o n a . 168. L á s d a 44. tá r s , o ro s z u l. 35 . O la sz s p o r t­ sz. s o rt. 170. A z ó n v e g y je íe . e g y le t. 37 . R e s z k e té s . 39. É sz a ­ 171. L á s d a z e lő b b i s o rt. 172. k i f é rf in é v . 4 3 . M e g v á s á r o ljá k . S z á z a d , rö v . 173. A z o n o s b e tű k . 46 . A v e s e o rv o s i n e v e , 49. B e k ü ld é s i h a tá r id ő : 1978. n o ­ H a la d ó o la sz író . 51 . B e m u ta tó m o z i. 52. K o s s u th - d íja s á lla to r ­ v e m b e r 18.

; Négy m agyar klubcsapat i 2 ..............kezdte meg m ásfél hónapja a ; küzdelm et az európai k upá- ; 2 ..............kért. A bajnokcsapatok között, j s az U E FA -tom án az 'Ü. Dó-j 2 .................. . zsa és MTK-VM m ár az elsői fordulóban elbukott (nem le - ; 2 ................ győzhetetlen csapatokkal j 2 .................... szemben). 2 .............. Most, a m ásodik fordulóban; a kupagyőztesektől a Ferenc-; 2 város búcsúzott, m iután hiába; győzöjt, ellenfele, a Magde-j burg az Üllői úton is rúgott; egy gólt, s ez 2-1-es veresége; m ellett elég volt sz ám ára.; beküldő neve Egyedül a Bp. Honvéd fo ly -; ta th a tja ú tját, s ezt csak a; Politechnica elleni első m ér-; kőzés utolsó néhány percének! köszönheti. K ülönben itthon,; m ajd szerdán Tem esváron is; kiábrándítóan játszott a ro-i m án bajnokság utolsó helye-; zettjével szemben. j .iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim in ji

NEMZETISÉGI ISKOLÁSÁN

• 4 1 iß e V *

ŰSZI SZÁLLÍTÁSRÓL AZ ORSZÁG SZÍVÉBEN XXII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM

Ü lé s e z e tt ' (Folytatás az 1. oldalról.) a vasút gazdaságosságára, hoz­ zájárult a hatékonyabb forga­ lommegosztáshoz.

n a g y i p a r s z iiS e te íí rrA z utak tíz év alatt sokat javultak, főleg a 30 ezer kilo­ méternyi országos hálózat, amely az összforgalom 60 szá­ zalékát viseli. Szerény m érték­ ben megkezdődött az autóutak és az autópályák építése is. Nagy eredmény, hogy létrejött a korszerű útépítő nagyipar. # A következő évtizedek nagy program ja az úthálózat fejlesz­ tése: megkezdjük a Budapestet és a nagyvárosokat elkerülő, szakmai körökben sugaras-gyű­ rűsnek nevezett, úthálózati rendszer kiépítését. A főváros körzetében megindul a főútvo­ nalakat összekötő körgyűrű ki­ építése, az országos hálózat 70 százalékát alkalm assá tesszük a tíz tonna tengelynyomású járm űvek forgalmára. Buda­ pest és a nyugati, valam int a déli országhatár közörtt és Mis­ kolc irányába új gyorsforgalmi u tat építünk. A 90-es évekre 600—700 kilom éteres gyorsfor­ galmi úthálózat áll a forgalom rendelkezésére a városi beve­ zető és elosztó útszakaszokkal együtt. - A hazai és a hazánkat érin­ tő európai vízi úthálózat- fej­ lesztésében, a hajózás feltéte­ leiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A Vaskapu Ví­ zilépcső, a Duna felső szakaszá­ nak várható csatornázása, az épülő nagymaros—gabcikovói vízilépcső és a Duna—Majna— R ajna csatorna, továbbá a ti­ szai vízilépcsők építése, a Du­ n a—Tisza csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás uj távlatait vetítik elénk. , Ki­ használásuk — kikötők és ra ­ kodók építésén túl — a vízszállítás felkarolását, a szem­ lélet változását is követeli. I* a légi közlekedésben kiemelt felad at a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülőbiztonsá­ gi feltételek továbbjavítása. Csak így lehetséges 10—12 év m úlva kulturáltan fogadni h at­ m illió légiutast. A korszerű lé­ gi járm űvek számát nagy ha­ tósugarú repülőgépek beszerzé­ sével is emelni kívánjuk, k A korszerű szállítási mód­ szerek elterjesztésében nem megfelelő a fejlődés, és lehető­ ségeinkkel sincs arányban. A körzeti pályaudvarok kiépítése és gépesítése alig kezdődött el. Konténerekben az áruk egy százalékát szállítják. A rakodás az eszközök és az iparvágányok korszerűtlensége m iatt lassú. A vasúti kocsik fordulóideje 85 óra. Ebből von­ tatásra, továbbításra, rendezés­ re 30 óra jut, a többi pedig rakodásra és \várakozásra. A cél tulajdonképpen az, hogy a szállítás — a népgazda­ ság szerves részeként — nö­ vekvő hatékonysággal működ­ jék közre a termelésfelosztásfelhasználás folyam atában,

1978. NOVEMBER 4.

© r s z á g g y tilé s ' mány további növekedése a motorizáció új szakaszát jelenti majd. Nem is tudjuk pontosan, sokan pedig nem merik, nem akarják felm érni azt a helyze­ tet, am it az akárcsak a duplá­ já ra növekvő személygépkocsi­ állomány idézhet elő. Budapes­ ten m ár a mai negyedmillió személyautó m ellett is érezhető a hidak és a ráju k vezető utak szinte állandósult csúcsforgal­ ma, de így van ez néhány v á­ rosi csomóponton és a bevezető szakaszok nagy részén is. A személyautók számának növekedésével a jövőben is szá­ molunk. E rre a folyam atra idő­ ben fel kell készülni. Jövőnk tervezésénél alapvetőnek ta rt­ juk, hogy a fejlesztésben a tö­ megközlekedésé az elsőbbség. A személygépkocsik számá­ nak növelését olyan keretek között célszerű tartani, amely nem fokozza tovább a m ár ma is meglevő feszültségeket. A nagy városokban, elsősor­ ban Budapesten, a bevezető utak csomópontjai és a m etróállomások m ellett nagy parko­ lóhelyeket kell létesíteni. A forgalom növekedése a ta n á ­ csokat m ind több igazgatási, hatósági lépésre készteti. Ezek­ től még a mi tárcaszerveink is gyakran idegenkednek. A lép­ csőzetes munkakezdés, az egyirányúsítás, az időbeni korlá­ tozás, az autóbuszoknak külön sáv kijelölése nem a hivatal packázását jelenti, hanem szük­ séges intézkedés a forgalom, a biztonság érdekében — mon­ dotta, m ajd a vasút gazdaságo­ sabbá válására példaként em ­ lítette, hogy m a m ár alig üze­ mel gőzmozdony. A népgazdaság m unkaerőhelyzetének általános gondjai fokozottabban jelentkeznek a közlekedésben. Megnövekedett feladatait m ár nem lehetett csupán műszaki és szervezési intézkedésekkel megoldani, jobban és többet kellett dol­ gozni. Kérem, hogy e magas fórumról is m ondjunk köszöne­ tét a vasutasoknak, a gépko­ csivezetőknek, a rakodóm unká­ soknak, a hajósoknak, a repü­ lőknek, a villamosvezetőknek, az út- és hídépítőknek, fizikai és szellemi dolgozóknak öntu­ datos helytállásukért, a köz­ ügynek tett szolgálatukért. Az 1968-as közlekedéspoliti­ kai koncepció alapelveiben, fő irányaiban helyes volt, az élet igazolta. Célunk, hogy — a végrehajtás tapasztalatait hasz­ nosítva — a megváltozott kö­ rülményekhez igazítsuk a jövő közlekedéspolitikáj át. Feladataink m eghatározása­ kor abból indulunk ki, hogy közlekedési rendszerünk m in­ denekelőtt a vasútra és a köz­ útra épül. A szállítás ezen áll vagy bu­ kik. Fontos feladat: e két alágazatnak — mind a belföldi, mind a nemzetközi szállítások­ ban — növekvő hatékonyság­ gal kell ellátnia folyamatos és biztonságos üzemét. Ennek é r­ dekében a vasúti közlekedés el­ m aradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesztésre van szükség. Meggyőződésünk, hogy a köz­ lekedés érdekében ilyen szel­ lemben végzett m unka eredm é­ nyeként az évezred végén — lényegében a mai hálózatokon — egy korszerűbb, m egjelené­ sében megváltozott, hatékony és biztonságos közlekedés szol­ gálhatja országunk érdekeit.

Az őszi szállítási csúcsról beszélgettünk Berendi Tibor­ ral, a Budapest—Ferencváros teherpályaudvar állomásfő­ nökével. Azt m ondja: az őszi hónapok azért különösen ne­ hezek, m ert több az igény, m int a vagon. — Mi az ország szíve v a­ gyunk — jegyzi meg. — M in­ den nálunk cserélődik ki: bel­ földi szállítás, tranzit, export. Naponta 59—55 vonat halad itt át, vagy cserél gépet. Sor­ rendiséget kellett felállíta­ nunk, előnyben részesíteni egyes vonatokat: például F e­ rencvárosban a körülbelül 4 5 hónapja tartó élőállat-ex­ portot. I tt etetik -itátják az állatokat, 10—12 óra m úlva m ár Lengyelországban van ­ nak. Élvonalba sorolt szállít­ mányok a fagyasztott barorafik, húsáruk is, svéd, nyu­ gatném et piacokra utaznak. — A m egkésett b etak arítá­ sok m iatt sokszor egyenlőtlen a forgalmunk. V an úgy, hogy egy órán át csend van, aztán a következő órában 8—10 vo­ nat is jön. Hangsúlyozni sze­ retném, hogy nem a MÄV-on vagy a VOLÄN-on m úlik a szállítás, hanem a szállítófele­ ken. Elsősorban azon, hogy a szombat—vasárnapi kirako­ dást jobban szorgalmazzák. Kocsiálláspénzt fizetnek ugyan, de a MÄV-nak nem a kocsiálláspénzre, hanem a v a­ gonra van szüksége. A MÁV az őszi szállítások idején az osztrák vasutaktól segítségként kapott 400 va­ gont. Záhony teherm entesíté­ sére rátértek a tengelycserés kocsik behozatalára. Ezeken autókat szállítanak a Szovjet­ unióból — egy-egy nyitott ko­ csin 17 Zsiguli fér el — a fe­ dett kocsikban pedig korom, faszén, ipari só, cement „uta­ zik”. Sikerült megszervezni a visszaútra való m egrakást is. Például: reggel a Gum iipari V állalatnál rakodtak ki, m ajd a m egürült vagonokba a H ír­ adástechnikai V állalat lád'ázoít m űszerei kerültek, am e­ lyek délután a moszkvai olim­ piára m entek. A K isterenyén k iü rített kocsikba a Jászberé­ nyi Hűtőgépgyár rakodott be, hűtőszekrényeket küld Ira k ­ ba. Egy nagyon tanulságos k i­ m utatást is készítettek az igazgatóságon a kapcsolatos vállalatok rakodási rendjéről: m űszakonként, vasárnapon­ ként. Hétköznap az éjszakai m űszakban a rakodás m ini­ m ális: a 2570 v állalat közül mindössze 551 rakodik. Szom­ baton egyáltalán nem dolgo­ zik 612, vasárnap pedig 1219. így aztán a következő hét elejére igencsak megcsappan a rendelkezésre álló vagonok száma. S mivel amúgy is n a­ gyobb a szállítási igény, m int a kapacitás, „sakkozni” kell a kocsikkal. Csak a vállalatok rakodási „fegyelme” biztosíthatná, hogy a MÁV zökkenőmentesen bo­ nyolítsa a szokásosnál is n e­ hezebb őszi forgalmat.

M a g y a r é ú m ié itiw íí T ogóm ak.

T atabányai m unkások utaz­ tak Togóba, ahol közreműkö­ a iö m e g k ö z le k e d é s e désükkel magyar gyártm ányú iszapdúsító m ű v et, szereinek A m últ évtizedben 120 ezer­ fel. Rövidesen újabb szakem­ ről 800 ezerre em elkedett a berek követik őket: összesen személygépkocsik száma. Az hetvenen m ennek a T atabá­ imponáló fejlődés azonban nyai Szénbányáktól az afrikai újabb gondokat szült. A 800 államba. Togó egyik foszfát­ ezres személygépkocsi-állo­ bányájának központi iszapmosójában helyezik üzembe a korszerű dúsítóművet, amely­ nek alkalm azáséval az úgyne­ vezett huliadékzagyban levő Fokozott ipari egyltttrataköíSés értékes, nyers foszfát 90 szá­ zalékát nyerik vissza; ez a Siadiával foszíátmennyiség — am i mos­ tanáig a tengerbe került — az Bidzsu P atnaik indiai acél- ték a két ország közötti gyógy­ es bányaügyi m iniszter és szeripari együttműködés hely­ egész bánya term elésének tíz százaléka. M antos Szondhi ácélügyi á l­ zetét is. lam titk ár befejezte budapesti A Soltész István kohó- és A z iszapdúsító művet a Ta­ tárgyalásait. gépipari m iniszterrel folytatott tabányai Szénbányák több Az indiai m iniszter dr. Si­ tárgyaláson m egvitatták a Du­ más hazai gyárral közösen ké­ m on P ál nehézipari m iniszter­ nai Vasmű kokszolóművének szíti. A berendezések első harel m egvitatta a tim föld- és rekonstrukcióját érintő kérdé­ jóiszállítmányát m ár útnak in­ alum ínium ipari együttm űkö­ seket, az indiai wolfram -érc- dították a csepeli kikötőből, dés kiterjesztésének lehetősé­ készletek hasznosításának le­ az utolsót februárban küldik geit — a korábban magyar hetőségeit, az Ikarus és indiai részvétellel épült korbai tim ­ cégek kialakítandó _együttmű- el. A szerződés szerint a jö­ a városi autóbuszok vő év végén kell átadni földgyár bővítésével. Az indiai ködését fél nagy várakozással tekint a gyártására. K itértek az Egye­ dúsítóművet, de a tatabányai m agyar szakem bereknek a sült Izzó által az indiai fél ré ­ szakemberek azzal az elhatá­ gujerati tim földgyár létesíté­ szére ajánlott fénycső gyártó rozással indultak el Togóba, sével kapcsolatos tanulm ánya berendezés szállításával k ap­ hogy két hónappal a határidő elé, A minisztereik áttek in tet­ csolatos kérdésekre is. előtt elvégzik a munkát. Ä z e lső M sssg

-. ■ iS t it

Nem Jáa* már a „fakerehií”

w' q

fliiP M tliL - i IM é h k

.

i

A VII. k erületi S zerb-horvát Nemzetiségi G im názium több m int száz d iák ja kétnyelvű oktatáson sa játítja el a ta n tá r­ gyakat iinmiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiimnmiiiuiiiiimiimHiimiiiiiiiiiiimiitiiii...... iiiiimimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH

'Az M S Z M P kAfidöttgíégenek: látogatása Spanyolországban. Ä M agyar Szocialista M un­ k ásp árt küldöttsége a Spanyol K om m unista P á rt m eghívásá­ ra látogatást te tt Spanyolor­ szágban. A küldöttséget Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője vezette, tag ja volt Fodor László osztályvezető-helyettes és Kovács László alosztályve­ zető. A küldöttséget fogadta San­ tiago Carrillo, a Spanyol KP főtitkára. A delegáció m egbe­ széléseket folytatott M anuel Azcarate, Leonor Borano, Ni­ colas Sartorius végrehajtó bi­ zottsági tagokkal. Találkozó,'Jt az SKP parlam enti csoportjá­ nak, valam int helyi pártszer­ vezetek tagjaival, továbbá Ignatio Camunasszal, a képvise­ lőház külügyi bizottságának elnökével. A megbeszélésekről közle­ m ényt adtak ki. Ebben a két p á rt képviselői egyebek között m egállapították, hogy korunk fő jellem zője a társadalm i h a­ ladás és a nem zeti felszabadí­ tásért folytatott harc erőinek térhódítása. A közlemény hangsúlyozza a kom m unista és m u n k ásp ár­ tok közötti k ét- és több oldalú kapcsolatok fejlesztésének

fontosságát. A rendszeres ta ­ lálkozások elősegítik egymás helyzetének és tevékenységé­ nek jobb megismerését, hoz­ zájáru ln ak a nézetkülönbsé­ gek tisztázásához, az elvtársi együttm űködés és kölcsönös szolidaritás erősítéséhez. O lyan újabb kezdem ényezé­ sekre is szükség van, am elyek lehetővé teszik a kom m unista és m unkáspártok közös akcióit a szocialista, szociáldem okra­ ta párto k k al és keresztény erőkkel, a nem zetközi enyhü­ lés eredm ényeinek védelme, a fegyverkezési verseny m egfé­ kezése, a társadalm i haladás ügyének előmozdítása céljá­ ból. Az európai kom m unista és m unkáspártok 1976. évi berli­ ni értekezletén közösén elfo­ gadott elvek és együttesen k i­ m unkált javaslatok jó lehető­ séget adnak a testvérpártok együttm űködésének m egszilár­ dításához. A közlemény rám u ­ ta t arra, hogy az MSZMP és az SKP kapcsolatai a kölcsö­ nös törekvéseknek m egfele­ lően alakulnak. M indkét p á rt érdekelt a b ­ ban, hogy M agyarország és Spanyolország kapcsolatai gyümölcsözően. fejlődjenek népeik javára.

November elsején — húsz­ évi szolgálat u tá n —- m eg­ szűnt a csepel— pesterzsébeti H atár ú t között 4,7 kilom éte­ res távon naponta átlagosan 13—14 ezer u tast szállító h e­ lyiérdekű vasútvonal. Az első helyiérdekű 1880ha-n in d u lt a Vágóhíd és So­ roksár közt k iép ített sín p á­ lyán. Nyolc év m úlva egyszer­ re k é t újabb vonal, a cink-otai és a szentendrei kapcsol­ ta be a főváros vérkeringésé­ be az északi, illetve keleti agglomeráció helységeit. Az idén h atv an h at éve létesült Vágóhíd—Pacsirta telepi HÉV-pályából 1941-ben ágazta tták le a Csepelre futó sza­ kaszt. Többszöri szakaszmódo­ sítás u tán 1958 végén fogad­ ták az im m ár végleges H atár úti állom áson az „első H -m en etet” — utasai a m ai napig H já ra tn a k vagy „fa-kerekűnék” becézték. A m egszüntetést az indokolja, hogy épül a G uba­ csi hídfőnél a Soroksári ú t torkolatában a nagy útelosztó felüljáró. Ehhez úgy kapcso­ lódik m ajd a közúti forga­ lom, hogy a sínek helyére is szükség lesz. A m egszűnt H É V -járat he­ lyett 148-as jelzéssel autóbusz közlekedik. 4.

L etörték a dohányt a K isaíföl-dön. A tö rést augusztus v é­ gén kezdték, de csak m ost fe­ jezték be, m e rt a késői fa j­ ták levelei a kevés napfény m ia tt n em sárg u ltak kellő­ képpen. Építőipari munkásszállóit adott á t Szilágyi L ajos építés­ ügyi és városfejlesztési m i­ niszterhelyettes Hévízen. Az ötem eletes szállodát a Zala megyei Á llam i Építőipari Vállalják 18 hónap a la tt húzta fel, alagútzsalus technológia alkalm azásával. Erdőgazdasági társu lás ala­ k u lt G yőr-Sopron megyében, 62 ezer hektáron. Cél: a szak­ szerűbb, hatékonyabb erdőgazdálkodás. A társu lás szer­ vezője, irányítója a Kisalföl­ di Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­ daság. M áris sok téesz csat. lakozott a társuláshoz.

Jubileum i kiállítás nyílt az alapításának 75. évfordulóját veszprém i Bakonyi Ú jjáalaku lt a MMF cigánypolitikai ünneplő Múzeumban. A kiállítási ta b ­ ló szerin t 1905-ben 3328, ta ­ valy viszont m á r 40 ezer lá ­ Á társadalm i beilleszkedés megkülönböztetett figyelem­ togatója volt a m úzeum k iál­ segítésére ú jjáalak u lt a Haza­ mel, tám ogatással kell ellen­ lításainak. fias N épfrontban a cigánypoli­ súlyozni. tikai albizottság. Szegfűexport. A Csongrád A z albizottság tanulm ányoz­ Az alakuló ülésen — am e­ za m ajd az ország különböző megyei K ertészeti V állalat telepéről lyen részt vett Szentistványi vidékein indult kezdeménye­ hódm ezővásárhelyi Gyuláné, a Hazafias Népfront zéseket, s ezeket, fórumokon szegfűt exportálnak a Szovjet­ Országos Tanácsának titk ára v ita tjá k meg. Alkalom nyílik unióba. Októberben 40 ezer — körvonalazták a közeli hó­ teh át a fellelhető vélemény, szálat ju tta tta k el Moszkvába. napok terveit. összegyűjtik különbségek tisztázására is. A Négy fehér h atty ú — ezek például a tanácsok m ellett javaslatok kidolgozásakor fel­ a m ad arak ritk a vendégek — működő, a cigányság helyze­ használják a tudom ányos ku­ érkezett a Szigetközbe. A m a­ tével foglalkozó koordinációs tatások eredm ényeit, s állandó bizottságok tevékenységének kapcsolatot építenek ki a szo­ d arak leggyakoribb költőhe­ tanulságait. Elemzik, vélemé­ ciológus és. művelődési szak­ lye az NDK északi része és a lengyelországi M azúri-tavak nyezik a gyakorlati módszere­ emberekkel. A cigányság beilleszkedésé­ vidéke. ket, s aztán — a HNF orszá­ össztársadalm i gos elnökségének tanácsadó nek segítése Közép-Ázsia te rű tetteinek fá­ s ezt az albizottság testületéként — javaslatokat feladat, sítása és a védő faövezetek k i­ dolgoznak ki. B ojtár László, összetétele is bizonyítja. A kö­ alakítása a jelenlegi ötéves a az albizottság elnöke elmon­ zösségben helyet kaptak szervezetek, a tervidőszakban a szovjet erdé­ dotta, hogy. m indenekelőtt a társadalm i cigánygyerekek indulásét sze­ KISZ, a SZOT, a Vöröskereszt szek egyik fő feladata. Eddig retnék a társadalm i összefo­ és a megyei népfrontbizottsá­ 4,5 m illió h ek tárt fásítottak be, gás további erősítésével segí­ gok képviselői. Előrevivő ja­ amivel 40 m illió h ek tár meg­ teni. Az összetevők m a is köz­ vaslatokat v árn ak az albizott­ m űvelt föld védelm ét biztosít­ jogi és ják. A Szovjetunió európai ré ­ ism ertek: többnyire az átla­ ság egészségügyi, gyógypedagógiai szakem berei­ szében, valam int K azahsztán­ gosnál rosszabbak a szociális től. A m unkában részt vesz ban, és a Távol-K eleten is je ­ körülmények, ingerszegény a h at cigány szárm azású aktíva lentős erdőtelepítés folyik. családi környezet, s a m a még is, akik jól ism erik a cigány­ fellelhető p u trik világát is ság ’ életkörülményeit. M agyar gazdasági' kiállítás nyílt Lagosban. A Hungexpo ötletes berendezéseivel 30, kon­ téner jellegű, világító tárló tá r­ ja a nigériai fővárosból és a Munkaerőgondok Győrben környékről érdeklődő üzletem ­ Az ország harm adik legna­ m unkáskezet veszít, s ezit fő­ berek elé 15 m agyar külkeres­ gyobb ipari centrum ának leg a gép- és a könnyűipar kedelmi v állalat 250 ládányi, m unkaerőhelyzetét értékelte érzi. . m-eg. . Ezzel szemben a sokrétű árukínálatát. m inapi ülésén a győri tanács m unkaerő évi növekedése végrehajtó bizottsága. Az ■nem ■haladja- -meg az ezret ■összkép nem a 1-egrózsásab-b. sem, s párhuzam osan csökken A város lakossága a IV. a mezőgazdaságban foglal­ ötéves tervidőszakban ugrás­ koztatottak szám a is. A né­ szerű en ' gyairápodoitt: 106 pességnövekedés „hasznát” ezerről 119 ezerre. Mintegy ugyanis az úgynevezett tercier S A JT Ó S Z E M L E •tízezerrel több lett a m unka­ ágazatok, te h á t a kereske­ S z e r k e s z ti: képes korúak száma, s ennek delem és a szolgáltatások lát­ a s z e rk e s z tő b iz o tts á g B u d a p e s t, felét az ip ar alkalmazza. ják. V., S te in d l u tc a 8. sz. 1054. A m unkaerőközvetítés egye­ Az évtizedfordulóra Győr­ ............. K ia d ja : a város h ét kiem elt az Ig a z s á g ü g y i M in is z té riu m ben ól m ajd a megye lakossá­ lőre B v. Q rs z á g o s P a r a n c s n o k s á g a nagyvállalatát tám ogatja. gának egyha-rmada. Ennek Köztük van a Rába, a G ra­ 78—4564 S z ik ra L a p n y o m d a B udapest ellenére az előzetes számí­ boplast, a húsipar , a hűtőtások szerin t az ip ar 2200 és a szeszipar.

albizottsága

^MÉÉMÚ