es kövcltek a bajtärsaim, az nekem csodälatos elismeres volt,

H r IM n

GYULAI

A tartalomböl Birösägi hatdrozatra 3. o. Begyüjtes,

beszolgältatäs 4. o.

Veseközüzds V. evf. 4 2 . szam

1992. O k t o b e r 22.

Gyozött-e a

Väros

Önkormanyzaia-

gadtak

es kövcltek

nekem

csodälatos

löbcr 12-i diesen Nädhäzi ak,

Jänos-

sägon

mänyoztaa „Gyula Väros Dt'szpol-

Mert

gära" kilüntetö Cimet a väros clclc-

az utea

ben betöltölt kiemelkcdö politikai

mondhallam egy olyan

ismet

kaptam

maiban egy negyreszböl ällö clet-

lö eimet,

ülinlcrjüban m;ir bcmulaltuk) fel-

kis

häzi Jänos visszaemlekezctt eletcnck legfontosabb ällomäsaira az

megis

•Paritanonc-iskolai önkepzökörtöl,

iletemben

a reformälus

volt,

m

unkäjätöl

m

okrala

kczdvc

a szöciälde-

mozgalomban

bclöllölt

Megaläztak ügy erezlem

engem lelekben maradt.

'all älläsl) keresztül az

jon

gyulai

forradalmi

csemenyekig.

Ditzingeni

S e

minden

Ez a

elväros

voll es az is

hogy ill is

nem voll semmi

eidölt

az

elfogadlak bizottsäg

forradalmi

delegdciö

Ditzingeni testvervärosunkböl delcSacio, illetve zenei csoporlok erkeztek Gyulära Oktober 20-än, kedden. Az otnapos lätogatäs kereten belül leheiog ny flik a gyulai pärtok, szerve/.etek, 'ntezmenyek, egyesületek, körök, sz.akcsoportok, klubok, vällalatok, väl'alkozök kepviselöinek ismerkedesre, haräti beszclgetesre a delegäciö tagjai-

'56-ban

es lärsaimat. Annak,

hogy

kitiintete's

(a forradalmi

nökekent)

szerepen (pcldäul, amikor a pärt

mindig,

az egyik

amikor

Järäsi tiikärakcnt a füziö eilen fog1956-os

sokfelekeppen,

Pesten.

verfoly-

miau...

ertelme,

mert

Hogy

elfo­

erkezett

val. A talälkozö helye a Park Szällö lesz (Part u. 15.). Idopontja: Oktober 24-e, szombat 14 örätöl 18.30-ig. A szervezök kerik, hogy az erdeklödök meg a mai nap folyamän juttassäk el kepviselöjük nevet az aläbbi eimre: Pugymeme Erdei Ildikö, Gyula Väros Polgärmesteri Hivatala (Petöfi ter 3.).

lärsam)

maforra­

Ezzel

csinalni.

Morär Ildikö

hogy en ezt a csak a

a väros

nekem

adott,

bernek

csak

abban,

hogy erdemes

lehet,

amilyet

es

Ügy erzem,

htegerte.

megkapjäk

ezältal

összmunka

mert

vagyok

elegtelelt

volt

em­

A tärsaim

is

az

elegtelelt,

voll.

Köszönöm

värosnak. (Folytatäs

a 2.

oldalon)

Oktober 23-i rendezvenyek Az Oktober 23-i megcmlökezds delelött 10 örakor Mäny Erzsöbet 6s Farkas Mihäly märttrok bökösesabai si'rjänak koszorüzäsäval kezdodik. Az eYdeklödök szämära a väroshäza clöl 9.30-kor külön autöbusz indul. Az ünnepi müsor deMutän 15 örakor a gyulaväri kopjafänäl folytatödik, ahoi ifj. Petras Jänos mond beszödet. A gyulai kopjafänäl 16 örakor lesz megemlekezös. Itt Güti Sändor 6s Marko Istvän tart emlekbeszddet. A Dürer Teremben delutän 5 öra­ kor a Ncmzetközi Ex Libris-pälyäzat kiällttäsät dr. Pocsay Gabor polgär­ mester 6s Prökai Gabor, a K6pzö- 6s Iparmüvöszeti Lektorätus osztälyvezetöje nyitja meg. Este fei 7-kor a väroshäza di'sztermöben ünnepi köpviselö-testületi ülös kezdodik, melyre minden erdeklödö gyulai polgärt szeretettel vär a rendezöseg. Az ül6sen ünnepi be­

szedet mond Pocsay Gabor, Alfred

Ränki Dezsö es Klukon Edit nagy sikerü zongoraestet tartott Oktober - e n a väroshäza disztermeben. A müsoron Schubert-, Debussy- es Ravelniüvek szerepeltek Foto: Kerekes Istvän , s

1956-ot mindenki az esemenyek. pillanatok sodräsäban clte ät. Benne volt a falusi ember, aki elegette a földkönyveket, s akit ezert eliteltek, benne az, aki clelmet vitt Pestre. ' 5 6 - h o z tartoznak azok is. akik elöször jö lelekkcl reszt vettek a forradalomban, de utäna köpönyegforgalövä vältak. Es ho/.zätartoznak a rendörök, akik forradalmärrä lettek. A lcgäzolt, biliiicsbe vert Magyarors/.äg talän többet tett a szabadsägert es igazsägert. mint bärmelyik nep a vilägon az elmült evtizedekben, evszäzadokban. Csak emlekeztetni es emlekczni kell, s ha szükseges - ha nem halljäk meg - , akär fennhangon is. Nemesak a nemzeti ünnepen, a Himnusz es a Szözat hangjai mellett, es nem is csak a 301 -es parcella üjragazosodö sirjänäl.

megerösitett

miatt.

osztom,

csepp

Minden magyar nemzedck szämära megrendftö elmenycket idez fei 19566sze. A remeny es csalödäs, az üjrakezdes, a pokoljäräs emlekei maradtak meg a tanükban, az akkori felnött milliökban. Meg bonyolultabb, ugyanakkor hiänyosabb kepel erröl az idöröl azokban, akik gycfckfejje! tudnakcsak visszaemlekezni 1956-ra, s meg inkäbb bennünk, 1956 utän születettekben, hiszen nekünk meg lehetösegünk sem volt kialakitani egy igaz kepet erröl az esemcnysorozatröl. A szülök fellünö hallgaläsa, a tärsadalmi nyilvänossäg zavarai, a tankönyvek szükszavü es igaztalan megällapftäsai tettek nehezze eligazodäsunkät, s ez is arra ösztönöz bennünket, hogy megismerjük törtenehnünket, s elnielyedjiink az ' 5 6 os esemenyek valösägäbah.

Kötelessegünk gondoskodni arröl, hogy az oktatäsban es gondolkodäsunkban elfoglalja helyet a frä/.isoktöl mentes '56-os kep. Ne merevedjen munkaszüneti nappä, kötele/,6 iskolai ünncpellye, kos/.Orüzäsi ceremöniävä a magyarsäg es Kclet-Közep-Euröpa üjkori törtenclenek ez a sorsfordftö esemenyc. Vegül hadd emlekeztessek valamire. Az igazi alapokböl felcpitclt demokräcia az e szäzadi lörtenelembcn meg sehol nem bukott meg. Göröngyös lehet az ütja, de vegül is minden nemzet szämära ez az egyetlen helyes üt. Az utat pedig mindannyiönknak vegig kell järni!

viselkedese

olyan

nekik es a

egy tavalyi

egyik

a lärsaimmal

tengerben.

en

megtiszte-

Szegyelllem

az ö (mint

en, az egyen,

hiszen

hogy

volt bennem

Majd arra gondoltam, eimet

ami-

is Simonyi

folytalta: gig.

egyesületi

elöször

viszolygäs

dalmi

ve-

jogän mellett.

megtudlam,

meghurcoltaläs eveiig. Majd fgy eitern

szö

beszedet,

gam akkor,

drämakat

volt Ezert

ebben az evben a

peldäja

- Borzasztö

ahogy. itt, tele

a forradalom

illetve az azt kövelö meglorläs,

§ari citri odaadomänyozäsa, Näd­

ifjüsägi

politikai

- Amikor

(ugyanis lapunk cz evi äprilisi szä-

kercssük es cmlekeiröl, mai erzc-

voltak

el az utolsö

ben kiälllam

közeledte

zcsckel välloll ki beiöle a diszpol-

megaläzta-

a tärgyaldsomkor.

lom

Hogy megerthessem, milyen cr-

volt,

ügy vedekezhettem, több ezren

•cvekcnyscgcert. Ez es a forrada-

seiröl kerdezzük.

az

elismeres

täsok sorän. Meg az is, hogy a birö-

'iszlelelbcn ällö polgäränak ado-

adolt alkalmat arra, hogy

a bajtärsaim,

es eröt adott a kesabbi

värosunk mcgbccsült es köz-

cvfordulöjänak

lökeshullämmal 7. o.

Emlekezünk

forradalom?

nak Kepviselö-lestületc 1992. okn

1945-56

Ära: 14,20 Ft

N ä d h ä z i Jänos 1956-röl es a rendszervältozäsröl Gyula

van szükseg

Fögen, Ditzingen väros föpolgärmestere 6s Kädär Pöter orszäggyüläsi kepviselo. Nädhäzi Jänos a väros diszpolgära cfmet veszi ät, valamint 1956-os emleklapok kerülnek ätadäsra. Az összejövetelt a Ditzingeni Värosi Ifjüsägi z^enekar hangversenye zärja.

Lebendige Städtepartnerschaft Kaum gibt es eine Woche, daß wir kein Telefax aus der Stadt Ditzingen erhalten. In den letzten Tagen waren die Faxlinien besonders heiß. Bot­ schaften, Bitten, Vorschläge kamen hin und her. Fieberhafte Vorbereitun­ gen vor dem Besuch der Stadträter aus Ditzingen. Die Verbindung zwischen den zwei Städten vertieft sich immer wieder. Heute können wir schon die Früchte der deutsch-ungarischen Freundschaft genießen. Ich freue mich darüber, daß Jugendlichen aus unserer Fachmittelschule für Gartenbau und Lebensmit­ telindustrie in Ditzingen absolvieren. (Wie schön es gewesen wäre, wenn es solche Möglichkeit in meiner Jugend­ zeit gegeben hätte!) Ich freue mich sehr über die intensieven Kontakte zwischen unserer Grundschule Nr 3 und der KonradKocher-Schule in Ditzingen und über die interessanten Projekte, die beide Schulen durchführen. Wie große Mög­ lichkeiten, wir große Unterstützungen, die wir von dem Landesinstitut für

Erziehung und Unterricht bekommen: „Die zwei sehr netten jungen Damen von der Grundschule Nr 3" - wie Herr Dr Graefe schrieb - die beiden Lehre­ rinnen waren als Begleiterinnen einer Schülergruppe am Bodensee. Die engen persönlichen Beziehun­ gen zwischen Deutschen und Ungarn bilden eine neue gesunde Form des Internationalismus. Ich könnte noch die guten Beispiele und Erfahrungen weiter aufzälen (Kontakte zwischen Polizeien, zwischen Feuerwehren.) Aber leider fühle ich die Anregun­ gen der deutschen Investoren und Un­ ternehmer um in Gyula eine Vcrtriebsstelle einzurichten nicht. Das wäre ja besonders erforderlich, weil wir Un­ garn in erster Linie wirtschaftliche Hilfe brauchen. Liebe deutsche Besucher, sehr ver­ ehrte Stadträter, vielleicht könnten Sie uns noch etwas auf diesem Gebiet hel­ fen. Ich wünsche Ihnen einen angeneh­ men Aufenthalt in unserer Stadt und erfolgreiche Besprechungen. Wencel Gellen

Földigeny-bejelentes

28-äig

A földrendezö bizottsäg keri azokat a kärpötläsra jogosultakat, akik kärpotläsi igenyl nyüjtottak be, es meg ebben az e v b e n ingyenes földhasznälathoz szeretnenek jutni a Gyulaväri Lenin Mgtsz területen, hogy a gyulaväri kirendcltsegen Oktober 28-än delig jelentsek be igenyüket. mivel egyeves ingyenes földhasznälatra jogosultak kärpotläsi jegyük aranykorona szerinti aränyäban. (Termeszete­ sen az ingyenes földhasznälat nem jelent tulajdonjogot.) A gyulaväri kirendcltse­ gen a bizottsäg tagjai hetfön es szerdän delelött ügyeletet tartanak, itt meg lehet tekinteni a hasznälalba vehetö täbläk terkepet.

Kärpotläsi ügyelet A kärpotläsi hivatal minden päratlan het hetfoi munkanapjän 8 - 1 6 öräig ügyeletet tart Gyula Väros Polgärmesteri Hivatala infonnäciös irodäjäban (Petöfi ter 3.).

GYULAI HIRLAP

1992. oktöber 22.

Magyari Barna:

Egy '56-os nemzetör Kelt: Budapesten,

1956.

naplöjdböl

oktöber-novembereben

itt n e m csak zoknit - lepest - csereltek az e s z m e k a terek medreböl kilep a tömeg a bolsevik birodalom tenyereben maroknyi nep benne a szabadsäg mecsese eg a z ä s z l ö k ö z e p e t e g y k ö r b e n v ä g d ki - hisz tudod magyarnak lenni m ä r emberi jogod a z t ä n bejön a sok täväris hogy vegezzen veled es velem is a pesti utcän patakzik a ver kis forradalmunk igy lesz levägott gyerekfej s az e l h a j i t o t t n e h e z d i k t a t ü r ä t helyere visszaguritjäk a tömeggyilkosok

Gyözött-e

a

Petras Jänos beszedet mond a väroshäza elött

forradalom?

- Fclecrt meghaltunk volna ak­ kor annak, ami eddig megvalösult. Maga a függetlcnscg, maga az, hogy szabadon szölhatunk, hogy meg mer öt ember ällni az utcän, es szabadon szidhatja a kormänyt, ez mär nagy eredmeny, bär az utöbbinak nem örülök. A minap is emlekeztettem egy egyent a hentesüzletben, hogy miert nem öt evvel ezelott tetszett leköpni a kormänyt? - hat

Korabcli archfv felvctclck

Petras J ä n o s a gyulaväri

N ä d h ä z i Jänos 1956-röl es a rendszervältozäsröl (Folytatäs az elsö oldalröl) Bcszclgctcsünk mäsodik rcszcbcn arröl k c r d c z t c m N ä d h ä z i J a ­ nost, hogy velemenye szerint, ak­ k o r i e s z m e i k , az ' 5 6 - o s f o r r a d a l o m celkitüzesei valöra valtak-e, g y ö zött-c a f o r r a d a l o m .

A gyulaväri felvonulö tömeg '56-bun Gyulän

most nem nehez. S amikor a megrakotl hüsboltot vagy kcnyerboltot lätja, jusson eszebe, amit a teveben läthatoll arröl, hogy a Szovjetuniöban egy fei szappanert verekedtek, abban az ällamban, ahoi mär kommunizmus volt... Addig tehät gyo­ zött a forradalom, hogy a szabadsägunk, a fiiggellensegiink. a de­ mokräcia megvan, megis azt mon­ dom, hogy nem gyozött meg telje­ sen. Akkor a nemzet egy iränyba ment, ma a magyar turäni ätok ervenyesül. Telszik a relativ politika, de nem telszik az, hogy a gyülölködesig fajulnak az ellenletek, hogy nemcsak ellenzeki, hanem ellenseges politizäläs is folyik. Ebben az

Megertes „ A z 1956-os forradalom szellcmöt tulajdonkeppen csak az '56-osoktöl f ö l t e m " - m o n d t a nemrög egy, a forradalom utän elftölt, m a is aküv politikus. Kcsernyös m o n d a l ä b a n az utöbbi idök tüntetöscire, a nyersen fogalmazott jclszavakra ös a fclrcörthetö nyilatkozatokra utalt. A sajtökommcntarok egyik resze mög ennyi empätiät sem tanüsftott a f o r r a d a l o m m a m ä r ösz hajü rösztvevöi iränt. Mär-mär ü g y tünt, a m a g y a r d e m o k r ä c i ä t leginkäbb az 1956 utän halälra itölt Fönay Jeno s tärsai veszölycztetik. Valami nagyon hilnyzott ezekböl a k o m m e n t ä r o k b ö l : a megertös, a bclcerzö kdpesseg. A forradalomban szerepet vällalök e g y rösze - szerencses alkati adottsägainak, s z ü k e b b k ö r n y e z e t ü k szolidaritäsänak k ö s z ö n h e t ö c n - fei tudta dolgozni a börtön, a fölreszoritottsäg kescrü ö l m e n y e t , ä m vannak sokan, akiknek ez nem sikerült. Vajon lehet-e csodälkozni e z e n ? Milyen sorsot tudhat m a g a mögött az az ember, aki ' 5 6 oktöbereben ü z e n - , huszonevesen alaki'töja lett az c s e m d n y c k n e k ? A m i k o r kinyfltak a cellaajtök, n e m az iskola padjaiba ültck vissza, h a n e m örültck, ha egyältalän - akär s e g e d m u n k ä s k e n t - c l tudtäk helyezkedni. ( „ N e k e m n e m epftettck egyetemet, c s a k b ö r t ö n t " - mondta Räcz Sändor, a N a g y b u d a p c s ü Központi M u n k ä s t a n ä c s e l n ö k e a regi Bcszölöbcn, amikor felidözte, h o g y milyen akadälyokat kellett l c g y ö z n i e ahhoz is, hogy felnött fcjjcl lcörcttsegizzcn.) S a belyeg vögig m e g m a r a d t : egy kiesüszott fölmondat ok lehetett clbocsätäsra ös zaklaiäsra. A forradalom „ k i s e m b e r e i t " mdg az ismertseg sem vödte. Talän a börtön okozta s c r e l m c k e t k ö n n y e b b volt fcldolgozni, mint az utäna következö kisszeru m e g a l ä z t a t ä s o k a t . S ha azok, akiket az ünncpi szönokok b e s z e d e i k b e n „ h ö s k e n t " emlegetnek, nyersen, fölrcörthetöcn szölalnak m e g , talän n e m a „ s z ö l s o s e g e s " eimke utän kellene kapkodni, h a n e m azon kellene töprcngeni, h o g y a n lchctne az evtizedek alatt fclgyülcmlett kescrusög egy reszet e l o s z l a t n i . M e r t a vegön m e g eloäll az a furcsa helyzet, h o g y az oktöber 23-i ü n n e p s e g e k e n - ahoi lehet, hogy m ä r az elso sorban ülnek azok is, akik mög tegnap tiltottäk a m e g e m l ö k e z e s t egyedül az '56-osok fognak zavarni...

Erdesz Adam

orszägban a gazdasägtöl az elektronikus es troll sajtöig, mindeniilt olyan nagy a szethüzäs, hogy az megakadälyozza a teljes rendszervältozäsi, s igy nemhogy teljes rendszervältozäst, de meg szeks'ältäst sem esinältunk. Ugyanakkor a szeljäräs az ellensegnek kedvez, s össze is szedte mär magät, es lassan kezdi kihasznälni azt, hogy nincs erös gazdasägi alapunk. Miközbcn Euröpäban mi tettük a legtöbbci. emberseg szempontjäböl es a szo­ ciälis teren is ez az orszäg vezet legjobban. Az elso lepeseket korrektül megtettük, Antall Jözsefet ezert is nagyon becsülöm, de valahogy meg kellene talälni a merteket annak, hogy a szabadsäg jeligeje alatt se ervenyesülhesscn a felelbllen hangütes. Ha nein leszünk esznel, a szabadsäg räzös es relativ fogalom lehet (ott van peldänak a Weimari Köztärsasäg). A vezetö helyeken pedig gyorsan meg kellene csinälni a rendszervälläst. - Ez is olyan, mint amikor jöl szäntjäk fei a földet, s abba mär lehet vetni. Ebbe mär lehetne, csak sok az ellensegeskedes. A POFOSZ-os tärsaimat is mindig azzal nyugtatom, hogy gyerekek, egyböl nem terem ez a fa, türelmesek legyetek, mert ha ti is türelmetlenek vagytok, hogy mondjätok meg az embereknek, hogy ez a rendszer a mienk. Inkäbb segitsetek, mint lörjetek ennek a funak a gallyäl, hogy bö termese lehessen. Ellenzeknek, kritikusnak könnyü lenni mindig, megmondaniazt, en hogy nevelnem a szomszed gyereket -, a magamet neveljem elöször. Hat ez a gyerek a mienk, az enyem is. Ez a rendszer az enyem. Es a hibäival együtt kell szeretni, söt a torz gyereket az okos anya vagy apa jobban szereti, mint a tökeleteset, mert annak több szeretet jär - hat nekünk igy kell äpolni ezt a gyereket.

Elek Tibor

Embersegert Petras Jänost Gyulaväriban min­ denki ismeri, közliszteleibcn ällö szemelyisög. A m a mär idös ferfi 1956-ban a Gyulaväri Forradalmi Tanäcs elnöke voll, s habär jözan eszszcl. mindig az öriclincllcn croszak eilen örvclt, a forradalom bukäsa utän egy teljes even ät brutälis kinzäsoknak vctctlek alä a k o m m u n i s l a rezsim mindenre clszänt emberci. Petras Jänost gyulaväri otthonäban kerestem fei, hogy a harminchat övvcl ezelott törtentekröl bcszölgcssünk. - Itt Gyulaväriban, hogy kezdödlek az '56-os esemenyek? - Az cmbcrckbcn folyamatosan gyült a feszültseg a sztälinizmussal, s a nälunk azt mcgtcstesilö Räkosircndszerrcl szemben... Azon az. oktöberi napon väsärolni indultam, äm, mert itt n e m tudtam megvenni a kivänt ärut, Dementem Gyulära. Ott mär clkczdödött a forradalom. A tömeg vonult, ös közben az.t önckelte: „Eljcn a magyar szabadsäg, öljen a h a z a ! " M int aki mär megölt egy h ä b o rüt, tudtam, ahhoz, hogy biztosftva legyen par napra a csaläd ölclmczösc, mindenckelött kenyeret kell vennem; czört a gyulaväri szövctkcz.cti bolthoz siettem. Az üzlet elött mintegy ötven-hatvan kösckkcl fclszcrclt embert talältam, akiket a k o m m u n i s täkkal valö leszämoläs gondolata formäli egy csapatba. Az egybcgyülteket igyekeztem mcggyözni, hogy a vöres bosszü nem vezet jöra, s beszödemre hallgatva, elälltak a tervezett lcszämolästöl. Föl öra mülva a tanäcsnäl mär vagy ketezer e m b e r gyült össze. Bcszödet tartottam, majd közfclkiältässal megvälasztottuk a For­ radalmi Tanäcs tagjait, vegül mindannyian l'clvonultunk a Körös-hi'dig, s vissza. Aztän m ä s n a p b e m e n l ü n k Gyulära, ahoi csaknem hetezer e m ­ ber elött ön is fclszölaltam. A szerctetröl, a bökessegröl bcszeltcm, m e g arröl, hogy eljötl vögre a szabadsäg, amit ezer e v e värtunk. Tehät nälunk egyetlen löves eldördülese nelkül is gyözni tudott a forradalom.

esemenyekröl

megtorlds lakossag mcgbckeltclösc került clötcVbc. A tsz-ckböl mindenki kilöpett, tehät a földeket vissza kellett adni tulajdonosänak. - A helysegben mikor „hitkolt meg" aforradalom? - '56. december 19-en Cscrkcszölön voltam gyümölcsCrt. A gdpkocsivczctövel (Ärgyelän Jänossal) este tizcncgykorjöltünkvisszafcid. A pufajkäsok mcgällftottak Gyulän; göpkoesinkban fegyvert kerestek, persze nem lalältak. Figyelmcztettck bennünket, nc menjiink Gyulaväriba, mert olt all a häborü. Azt välaszoltam: ön vagyok a Forradalmi Tanäcs elnöke, miert feljek. A gyulaväri hidhoz erve hüsz-huszonöt föböl ällö fegyvercs csoporttal talälkoztunk, amelynek Farkas Mihäly volt a veze­ toje. Ök azert foglaltak cl tüzclöällast, hogy Gyulaväriba ne tudjanak ätjönni a pufajkäsok, meg az oroszok. En ügy vcltcm: tülcrövel szemben crtclmctlen a vörontäs, ezört megpa' rancsoltam, vigyök vissza a fegyvereket! Hallgattak räm, egyetlen lövcs sem dördült azon az cjszaka. Nyuga' lom ös esend. Többsögükct mdgis mär mäsnap el fogtak. - A lelarlöztatottak közül mierl eppen Mäny Erzscbetet es Farkas Mihälyt vegeztek ki? - Okel rägalmaztäk azzal, hogy a egesz cllcnälläst ök ketten szerveztek meg. Märpcdig amit akkor a hatalom kigondolt, azt vögre is hajtotta; a megtorläs idöszakäban törvönytclC' nül vögeztök ki vagy vctetlck börtöri' bc ärtatlan emberek tucatjait. Gyü' ' väriböl is szämtalan embert clvittckAz ügyösz Mäny Erzsebet ös Farkas Mihäly mellett, mög Boros Ferencre ös Szilägyi Istvänra is halält kört, de » szegedi hadbfrö ezt mär soknak talälta, es nem järult hozzä. A köt fiata viszont '57 januärjäban kivögcztckA pufajkäsok 1957-bcn Pclxäs Jä­ nost is elviltek; az orszäg különbö« börtöneiben egy teljes Oven ät kino?' täk. Lclkickbcn mögsem tört m e g . habär több mint härom evtizedig tärsadalom szämkivctettje volt, "JJ füti bosszüvägy. Szinte teljes eletf embersögeört äldozta fei, de nef" bäntamcg; hiszi, hogy amai Fiatalok' ban nemcsak toväbb öl, hanem tette*' ben is nyomatekosul ötvenhat szclie 2

3

11

0

s

a

ne

- A szabadsäg heteiben milyen feladatokat kellett megoldani Gyula­ väriban? - A Forradalmi Tanäcsnak rengeteg dolga volt. Elsösorban a vagyonös közbiztonsäg megszervezöse, ös a

GYULAI HIRLAP

1992. oktöber 22.

Felüjitäs a müvelödesi Gyula väros polgäri Gleichen 1975. n o v e m b e r 5-c jelcntös dätum volt. Ezen a napon adläk ät a väros vi j m ü ­ velödesi häzät, amely ;ikkor a m e g y e l e g k o r s / e r ü b b intczmcnyönck szämitotl. Az äladäs öta ellell 17 ev es az idö vasfoga kikczdte az öpületet. Sajnos, az idöközbeni legs/iiksegesebb fclüjitäsi munkäk es takarckossägi szcmponlok miatt csak a lcgminimälisabbra szori'tkoztak. A fizika törvcnyei azonb;ui körleliiotetlcnck, n e m ismernck lakarckossägi s z e m p o n t o kat, ha az anyag clfärad, nincs m e s e , cscrclni kell. A ' 9 0 - e s ö v e k r e e z a z e l färadäsi folyamat olyannyira elörehaladt, hogy elodäzhatatlannä vält a jelentöscbb felüjftäs elkezdcse. K e z dödötl az ablakok folyamatos javi'täsäva], ;unely jelenlcg pcn/.hiäny miau szünctcl. Ugyanis 1992-ben üjabb gond j e l e n l k c / e l i : a kazänok

Nemzetközi

häzban

vältak cletveszelyessc, amely soron ki'vüli inle/kedest követelt mind az inlözmenylöl, mind az ö n k o r m ä n y zaltöl. Az önkormänyzat äterezve a helyzet stilyossägäl, 5 milliö forinttal sictett scgi'tsegcre lenni az intözm e n y n c k , rajta kcresztül a väros azon polgärainak, akik a müvelödesi häzat lätogal jäk. Ez a gyorsscgcly lehetövö tette, hogy m e g a nyär l ö l y a m ä n sor kerülhcsscn arcgi kazänok kicscrölcscre, üj, korszerübb es h a t e k o n y a b b kazänokkiü. Igy az 1992/93-as k ö z müvclödcsi evadot a müvelödesi h ä z biztonsägos körülmenyek között kczdhcttc m e g . A müvelödesi h ä z dolgozöi e z üton mondanak köszönetet az önkormänyzatnak. valamint a kivitclczöst vcg/.ö gyulai „ F I O R O N " K c r c s k e dclmi Szolgälialö es Müszaki Bt.nck. Szatmäri Sändor

täneverseny

Vivät Gyula! Rangos csemenynck voll häziga/.däja Gyula. pontosabhan az Erkel Ferenc Müvelödesi es Közösscgi Häz. Nem­ zetközi Tärsastänc csapatvcrsenynck adott otthont, melyen Szloväkiäböl, Ncmelorszägböl erkezett versenyzök szerepeltek a gyulaiakon kivül. A liäz.iga/.däknak kedvezö clöjeleik \<>l •ak, Iiis/, a verseny elölt nehäny nappal inegrendezett mezökoväcshäzi versey e n igen jöl szerepeltek. | s

n

A verseny elötti lalälgatäsok sorän mindenki a nemet es szloväk cgyültcst 'ärtolta eselyesnek. Esetleg - mondtäk versenyzöink - „befurakodhatunk" keltöjük köze. A verseny clkczdödött, s e l e a gyulaiak egy olyan sikcrszcriäja, "lelybcn alig-alig voll „megbolläs". Nein lebet es nem is szahad kiemelni enkil sein a csapatböl.hisz egymäsert, klubukcrt, önmagukert läncollak. Itt°ü a bfräläs sorän ,,be jöll" a szloväkoka k is, de az elözeles „lelelmek" alap'alannak bizonyullak. A neinclek közül 'zinte senkit sem lebet kiemelni. A erscnys/.ämok sorän szinte csak a ket g y a r , illetve gyulai päros kö/.öll doli ' az elsö, mäsodik hely. A versenyt 'onnäciös täncok, illetve profi ver>iyläncosok hemutalöi köveltek. a

v

s

a

n

s

v

lll;i

e

Sc

Ezutän elerkezett az eredmenyhirdetes pillanala. A verseny vegcrcdmenye: I. Gyula, A csapat; II. Gyula, B csapat; III. szloväk csapat; IV. nemet csapat. A verseny utän közös ünncples so­ rän nehäny kerdest lettein fei a szloväk csapat „fönökcnek", melyre tört magy.ir mondatokkal välaszölt. - Szämitottak-c erre az eredmenyre? - Inkäbb a mäsodik helyre szämilotlunk. Technikailag a gyerekeim olyanok voltak. hogy j ö eredmenyre szämithatlunk. Mindenl meglettck a cel erdekeben. A versenyszervez.es na­ gyon szimpatikus volt. Köszönöm Felcän üniak es fclesegcnek, valamint a kultürhäz igazgatöjänak ezt a versenyt. - Mi a benyomäsitk Gyuläröl? - Meg nem voll idönk megnezni. Mindössze a värosköz.pontban setältunk, szimpatikus värosnak tünik. Holnap megnezzük a kastelyt es a värat. Szerctncm meg elmondani, hogy meghi'vjuk a gyulaiakat Szloväkiäba, a Mihalöceben harmadszorra megrendezesre kerülö, a Zcmplcn Kupäcrt folyö versenyre. Rcmcljiik, hasonlö lesz a folytatäs ott is! F. L. T .

Foto: K. I.

Jut-e az expo-tortäböl? Az 1996-os Vilägkiällftäs egy halalmas lorta, csak az a kerdes, ki mckkora szelelet lud hasitani beiöle. Ez a prob­ lema igencsak clenken foglalkoztatja a videki embereket, polgänncslcrektöl egeszen a kisvällalkozökig. Talän joggal, talän alaplalanul l'elnek ugyanis atlöl, hogy az expo ismet egy olyan rendezveny lesz, mely erösiti az orszäg konccnlräciöjät, s toväbb melyiti Bu­ dapest es a videk közölli különbsegcket. Ebböl a szempontböl dcl-alföldi regiönknak böven van oka aggodalomra, bis/, sok vonalkozäsban az orszäg hälränyos leriilelenek s/.äinit. A lev-

eszmeket eloszlatandö, es a kerdesekre välaszt adandö a mült het elejen Szegedre hivta Farkas Läszlö kö/.tärsasägi mcgbizoll az crintelt megyek kepviselöit. Önkonnänyzatok, vällalkozäsok, ulazäsi irodäk vezetoi, kepviselöi lätogattak el a Tis/.a-parli värosba, a „mäsik oldalt" pedig liarsine Pataky Elelka, a Vilägkiällftäs föbiztosa es Loyiii Tamäs, a Vilägkiällitäsi Programiroda igazgatöja kepviseltc. Az eszinccsercböl kiderült, hogy a legnagyobb problcmät a nehezkes informäciöäramläs oko/.za. A kormänybizlos szerint azonban „az öra most

(aratö)

Expo-tervek

(Forräs)adözzunk... Adö/./.unk akkor - mondja a Pcnzügyminisztcriuin - , ha a szövetkezelböl kiviu tulajdonreszünkct nem vällalkozässzerücn akarjuk muködlelni, es nein jeleiilkezünk be vällalkozönak. A PM a kiviu vagyonunk 20 szä/.alekäl l'orräsadö cimen kfvänja rajlunk behajtani azt mondvän, hogy nem lehet hälränyos hclyzelbe hozni azokat a lulajdonosokat, akik szövetkezelböl kiviu üzletreszüket vällalkozäsba fekletik. Elvegre az ö vagyonukra is fennäll a forräsadö kötelczettsege akkor, ha vällalko/äsukal fclszämoljäk. Ha valaki pedig nein penz, cilekpapir, hanem lenneny, traktor slb. formäjäban viszi ki lulajdonät a tsz-böl, az „felelne"' az igy kezhet vell vagyonal es igy valöszinüleg ev vegere adöinenlesen 750 ezer forint eves jövedelein alalt maradna. Ha lehäl egy nyugdijas Iraklort visz ki sajät vagyonkent a tsz-böl, akkor is fi/.et kamatadöt, ha a häz körül kis hä/.läjijäban ezzel dolgozik. Ez az összeg a hazai ällagos lulajdonresz 260ezer forint eseten —több mini 50 ezer forintra rügna. Nein beszelve arröl, hogy a szövctkczeli tulajdonosoknak több mini a fcle nyugdijas, es sokan közülük fclmilliö forintos imlelresszcl is rendelkeznek. A nyugdijas elclüket clö emberek j ö resze mär nein lesz vällalko/.ö, igy „välas/.thalnak" vagy beim hagyjäk a szövetkezetben a lulajdonrcs/.ükel, vagy fizelnek, mint a kisangyal... Nein kclseges, hogy a kisnyugdijak mire lesznek elegendöck. Hacsak... hacsak nein jön letre kompromisszunios megegyezes a Földmüvelesügyi es a Pen/.iigymiiiisztcrium között a forräsadöröl. A lärgyaläsok megkezdödtck. Remenykedjünk. I). K.

indul". Barsine a videkröl szölva azt is elmondta, hogy az expöra beutazhatö, kellö infrastruktüräval ellätott orszäggal fogadjuk a värakozäsok szerinti 12 milliö lätogatöt. Loydl Tamäs beszelt arröl az elökesz.itö munkäröl, amely­ nek celja semleges kereteket biztosita­ ni a vällalkozöi alapokon rendezendö expöhoz. A hallgatösäg soräban elhangzott egy erdekes felvetes: helyes lenne a kesöbbiekben megfontolni es elökesziteni egy-egy regio (igy a delalföldi) közös fellepeset, bemutatkozäsät a Vilägkiällftäson.

Nemzetünk szämära jelcntös kihiväst jelent az 1996-os Vilägkiällftäs megrendezese. Az c vilägmeretü rendezvenyhez valö kapcsolödäs eselyei es lchctösegci elenken foglalko/.tatjäk nem esupän Budapest, hanem az orszäg legkülönbö/.öbb regiöit is, hisz. nyilt pälyäzal reven, ötletekkel, elkepzelesekkel, mär most bärki bekapesolödhat a szervezödes folyamatäba. Värosunkban a polgärmesteri hivatal kulturälis osztälya tavaly mäjusöla löbb talälkozöt is rendezett a Vilägkiällitässal kapcsolatban tervezgetök szämära. Egy üjabb ilyen ren­ dezveny kereleben, hetfö delutän - Lebenszky Attila alpolgärmester jelenleteben - elöbb Gellen Vencel, a polgärmesleri hivatal munkatärsa, majd Gedeon Jözsef kullurälis osztälyvezetö täjekoztatta az. erdeklödöket. Ezt követöen pedig a jclcnlevök - röviden - terveikröl beszeltek. Fölvelödött: mivel Gyula hatär menti települes, fölvällalhalja egy összekötö hid szerepet, mely segitsegevel az orszäghatäron kivül rekedt magyarsäg is bekapesolödhat a Vilägkiällftäs forgatagäba. Helyi ertckeink szinten arra prcdcsz.tinälnak bennünket, hogy bälran lcpjünkki a nemzet­ közi nyilvänossäg elc; peldäul Dürer neve igazi fajsülyt jelenlhel, hisz az ismerösen cseng a hatärokon tül is. Ami pedig a helyszint illeti: Gyulänak nein az a fö erdeke, hogy a Vilägkiällftäs ideje alall Budapesien legyen jelen, hanem az, hogy rendezvenyeivel,escmcnyeivel idevonzzaakülföldieket, jelcnlöscn mcgnövelve ezzel az idegenforgalmat. A Vilägkiällilässal kapcsolalban bärki önällöan is pälyäzhat; az. önkormänyzatnak esupän a velcinenyet kerik ki. A pälyäzal felteteleiröl az erdeklödök a polgärmesteri hivatalban rcszlctes täjekoztaläsl kapnak. m . b.

A z A l l a m p o l g ä r i J o g v e d ö L i g a ülese

Birösdgi

hatärozatra

„A j o g eszközövel szüntessük meg a jogsörtö b ü n t e t ö k a m a t o t ! " E z volt olvashatö azon a meghfvön, melyen az Allampolgäri J o g v ö d ö Liga a vä­ rosi könyvtär öpületöben rendezett 15-ei förumra invitälta az ördeklödökct. A forum häzigazdäi Bänyai Peter, a liga e l n ö k e (köpünkön balra) ös Orbän Sändorne (felvötelünkön közöpcn), a g y u l a i helyi szervezet ügyvivö e l n ö k e voltak. A helyi szer­ vezet vezetöjönek tettem fei nöhäny kördest. - Pär szöban mutassa be a ligät. - Az A l l a m p o l g ä r i Jogvödö Liga a kisemberek j o g i kepviselete. Bärki tagja lehet s z e r v e z e t ü n k n e k . Jelenlcg a „ b ü n t e t ö k a m a t " eilen harcolunk. Fclhfvjuk a z o k n a k az ällampolgäroknak a figyelmöt, akik ellehctctlenültck a k a m a t a d ö miatt, az eredeti szerzödösben foglaltakatös a 3 szäzalökos törlesztöröszletet feltötlen fizessek, d e a „ b ü n t e t 6 k a m a t " - o t ne! Segiteni ügy t u d u n k a bajba jutott äll a m p o l g ä r o k o n , h o g y beadjuk az O T P eilen a p e r e k e t . Mfg a perek folyamatban v a n n a k , addig az O T P n e m követeli a k a m a t a d ö t . E n ö l az O T P vezerigazgatöjäval ällapodott m e g Bänyai ü r . Megfgerte a vezörigazgatö, h o g y m f g az eredeti össze­ get fizetik, addig n e m fogjäk bäntani különföle felszölftö levelekkel az e m ­ bereket. Mög v a l a m i t . J ö , h a az ügyben örintettek tudjäk, hogy az O T P nek bfrösägi h a t ä r o z a t r a v a n szüksö-

van

ge ahhoz, hogy leliltathassa az e m b e ­ rek fizetesöböl a r c s / l e t c k e t . - Mit drlek el eddig? - T i / e n n e g y e z e r per v;ui clököszites alall es keiczcr van beailva. A p e r vegül is csak rcszlegcs m e g o l d ä s , d e nyomäst kell gyakorolnunk. Fontos dolog a cel clercscben a helyi szerve­ zet lagldtszämänak növelcsc ös az aläfräsgyüjtös is. - Mit erez, az ember ekel ez az ügy jobban erdekli az ällagos politikai, il­ letve gazdasägi iigyeknel vagy itt is ..ervenyesül" az emberek közömbös magatartäsa?

szükseg

- Sajnos, k ö z ö m b ö s e k ös bcfelöfoi ilulök. Ezek az emberek fölnek, ös j o b b a n fclnck, mint rögen. N e m m e r nek szölni, n e m m e m e k aläfräst adni, mert a meghatärozott cölü gyüjtösekh c z szemelyi szäm is szüksöges. -Hol keressek az ällampolgärok a helyi szervezet vezctöjet? - A bajba jutott ällampolgärokat egyelöre a lakäsomon fogadom, naponta delutän 1 7 - 1 9 öräig a H ä m ä n Katö u. 33/4. szäm alatt. A p e r e ­ ket dr. Legcza Läszlö, a helyi szerve­ zet ügyvcdje köpviseli a bfrösägon.

Faragö Lajos Tamäs

Foto: Kerekes Istvän

o

GYULAI HIRLAP

Bajnakür Mersahjän es a gyulai örmeny häz" legendäja IL A häz ümöje nagyon szep tcremtes voll. Fekete szeme es haja. finom kiesi keze volt, a läbän boeskort viselt, amelyben nesztclenül järt-kel! a lakasban. Öllözeke egy lenge fätyol, illetve lenge nadräg volt, amelyet a csuklöjänäl es a bokäjänäl kötöll mcg. Hazalerve P. Sz.äszne nagyon dicserte a häz ümojet, Dzsalajät. A ferje arra kerte, hogy a lätottakat senkinck el ne mond­ ja, hallgasson röla, mivel erre kerte oket ßajnakür Mersahjän. P. Szäsz arra kerlc a feleseget, hogy ügy szeresse a häz ümojet, mintha a sajät leänya len­ ne. Erröl többet ne is bcszeljünk. Ket ev (elt cl az oktöberi nap öta, es P. Szasznc szorgahnasan vcgczle a fel­ adatät, asszonyi lelemenyessegcvel sok mindent inegoldolt. A kis lakäshan elö Dzsalajät lassan megtanflotta ma­ gyarul is beszclni, aki az uräröl beszelt ugyan, de magäröl soha semmit nem mondolt el. Mindig mosolygott, es epekedve värta Bajnakür!. Messze messze Sölyom, es fäj a szive Dzsalajänak. Ugyörül Dzsalaja, ha jön Bajna­ kür. Ha j ö n , hozni igaz szerelem. Olyankor levette a fätyolos kendöt a fejeröl es az. arcähoz szorflolta, majd lassü tänclcpcsckkcl forgott-Icngett könnyeden. Minden mozdulatän erzödött vägya a szeretett ferfi utän. Egy ilyen önfeledt länc utän P. Szasznc inegkerdezte a kis ürnöt: - Te, Dzsalaja, miert nem jössz ki hozzänk? - Nein, ez. az en asszonyi feszkem. - Akkor miert nem mehetek be en hozzdd? - Mert te idegen asszony vagy. Az ajlö zärva van, azon csak Sölyom tud berepülni. Te nein vagy rabszolga, ha rabszolga Icnncl, ügy itt lennel mindig velem, a läbamnäl ülhclnel. 1884. november közepen egy zimankös napon ert haza Bajnakür Mer­ sahjän. Härom napon keresztül meg sem lehetett közclitcni a kiesiny aranyfeszek ablakät, mindent Mersahjän vett ät. A szobäböl halk sejtclmes dal hangja szölt, es neha egy-egy gyenge taps, amely sejtetle, hogy az eneklö täncol lejt. A negyedik nap Bajnakür Mersahjän a nagy folyosön vette ät az aznapi beväsärläst P. Szäsznclöl. Mersahjän csendesen megjcgyczte, kicsit färadt va­ gyok, holnap räer kesobb jönni. Az ötödik napon hiäba zörgetett P. Szasz­ nc, nem jelentkezett senki. Hin. Hiäba na, ha valaki olyan sokäig tävol van, annak az asszonyäval is törödni kell egy kicsit. A hatodik napon ugyancsak nema csend, hiäba zörgetett P. Szasz­ nc, es ütölle is az ajlöt. Hazaerve igy szölt a ferjehez: - Nein is tudom, ho­ gyan kezdjem el, sem tegnap, sem ma, senki nein jelentkezett az Üreknäl. Talän elulaztak, vagy...? A fc-rj belevägolt az. asszony szaväba: - Te asszony, hogy lehetsz ilyen meggondolatlan, mär tegnap szölnod kellett volna, menjünk azonnal vissza. Mcgilletödve leplck be a lepcsöhäzba. Csodälatos szönyegeken lehetett menni inindenhovä a lakäshan. Läbujjhegycn lepkedick fei az. emelctre, ahoi az ür szobäjät gondoltäk, mielött kopogtak volna, P. Szäsz. visszafordult. - T e asszony, menj le az. asszonyhoz, es nezd meg öt, en itt megvärlak. Rövidesen gyors lcptekkcl jölt viszsza a felesegc, szinte kiältva mondta az uränak. - Apu, az asszony nincs lent a feszkeben. Ekkor igy szölt P. Szäsz. a felescgenek az emelcli ajtöban: - Te anya, jobb lesz, ha te megy be clöbb. P. Szasznc övatosan nyitottä az. aj­

löt, majd felsikitott. P. Szäsz az aszszony melle lepett, es az ajtön benezve, borzalmas lätväny lärult a szeme ele. Bajnakür Mersahjän az asztalra dölve, a häläban egy szep törrel, amelyet mcg az epitkezes folyamän 6 maga keszftett. Dzsalaja a ferfi häta mögölt a szeken teljesen ätbortilva. Kczei lent a padlön furesän megbicsaklödva. A törtentek lätlän P. Szäsz megremült arecal esukta be az ajtöl. Fei öra mülva megerkezett az orvos es a nyomozötiszt. Az.orvos aket halotlat vizsgälta, a nyomozötiszt pedig a ket szerencsetlen embert nyaggalta igen kemeny szavakkal. A nyomozö­ tiszt csak akkor vältott hangot, amikor az orvos kijelentette, hogy a ferjet a nö ölte meg, majd utäna magäval vegzett a gyürujcben levö mereggel. Az ügyet het nap alatt elinteztek. A temclcsre clegendö összeget lalältak Bajnakür Mersahjän zsebeben. A lemetöben a nyomozö felügyelö es az orvos eleinte szötlanul nezte a keserves munkät. Vegre az orvos esendesen beszclni kezdett a fclügyelövel. - T u d j a - e , hogy hogyan folyhalott le az egesz ügy? - N e i n . Sejtelmem sincs. Szämomra csak az volt a furcsa, hogy a ferfi elött valami lervrajzfele feküdt, es semmifcle dulakodäsnak nyoma sein volt. - T u d j a , hogy a meregböl egy csöppet clvittcm inagammal es egy macskäval egy falat hüssal megetettem. A maeska meg le sein nyelte, amikor egyet rändult es mint akit fejbevägtak, vege volt. Csak neztein a macskäl, es clgondolkoztam. Milyen mäsok is a kelcti emberek. Milyen keveset is tu­ dunk röluk. Egy pär könyvet vegigneztem, s az. a furcsa gondolalom tämadt, hogy czekncl az asszonynepet ket fö csoporlba lehet sorolni: Az egyik cso­ port valösägos rabszolga, akiknek a munka, a gycrmekszüles a feladatuk. A mäsik csoport csak a szerelemre valö. Ez a-szerencsetlen no is bc volt zärva a magänyos häremlakba, ahonnan soha nem jöhetett ki. - Aha, most mär ertem, hogy miert volt porös minden a felsö lakäsban. Akkor valöszinfi, hogy nyitva maradt az ajlö, es fclment a ferfihez, aki akkor dolgozott. - Igen-igen. Erre gondoltam en is, folytalta az orvos. Felhajtotta a vägy, a rövid kis szerelmi idill elröppenesetöl felve. A magära tcritett fätyol kil nein lüzelt volna fei. Megkezdte a szerelem­ re vägyö nö läncät, es a ferfi valöszinülcg a munkäba merülve le akarta küldeni, hogy most ne zavarja. Bajnakür Mersahjän häza pär evig üresen ällt. A gyulai lakosokat nyomta a szömyü kettös tragedia. A kilencvenes evek elejen a.häzat valaki kezdte ätalakitani. A Kertesz utcai falon becpült egy ajtö, amelyhez 3 Iepcsöfokos lepesön lehetett felmenni. Az. epület nyugati oldalähoz egy nagy koesiszin, majd a doli oldalähoz. iställö, fässzin es abrakoskamra epült. A Vadaskert utcai fronton egy kis szoba-konyhäs häz epült, ahovä egy häzaspär köllözött be. Az 1920-as evekben üj gazdäja lett a häznak. Az ivöviz hiänya miatt be kel­ lett engedni a lakossägot a külhoz ivövizert, ezt rendelettel irtäk elö. E sorok iröja P. Szäsz Mihäly dedunokäja, aki e törtenetet tizeves koräban hallotta a dedszülöktöl. - J ä r t a m benn a häzban, a fürdöszoibäban is, ahoi meg mcgvolt a hatalmas üsl, a katlannal együtt. A fürdöt nem hasznälta senki, mert a küt vize erösen clapadt, es a z iistöt nem tudla fcltölteni. A küt elapadt, mcghalt, ugyanarra a sorsra jutott, mint a szerencsetlen hontalan Bajnakür Mersahjän es Dzsalaja. Gyula, 1 9 7 8 - 8 8 . Salänki Daniel

1992. oktöber 22.

Bemutatkozott a Protestäns Szemle

A Mogyorössy Jänos Värosi Könyv­ tärban penteken a kora esti öräkban a IVotestäns Szemle härom szerkesztöjcvel - Kiss Oy. Csabäval, K6sa LavzWval, es Tökeczki Läszlö\al - ta­ lälkozöt! a szepszämü erdeklodo kö­ zönseg. A szerkesztök elöadäsaiböl megtudhaltuk: a Protestäns Szemle nein telje­ sen üj sajtöorgänum, hanem több mint szäzeves mültra tekinl vissza. Eloször 18X9 ben jelent mcg, äm 1919-bcn a Kommün beliltolla; ismet csak 1924ben kerülhelctt olvasöihoz, s cz a soro­ zat 1944-ig tartott, amikor is a szclsöjobboldal szüntette bc. Vegül cz ev elejen indulhatott el üjra, immär harmadszorra. A mült szäzad vegen lersegünkben az ertclmiseg kezdett cllävolodni az.

egyhäztöl, s föleg ez. a tendencia credmcnyczte a Protestäns Szemle 1 XX9-cs induläsät. E medium virägkorät a mäsodik sorozata idejen ehe. Ebben az idöben minden jelentösebb irodalmär, tärsadalomtudös, publicisztikai szakirö publikält benne; a kulturälis elet elitföruma voll. Ezt lehetove tette a korabeli Magyarorszäg melyebb polgärosodäsa is: az. ertelmiseg. valamint a värosi retegek szämära möd nyflt ekkor a szcmelyiseg, a gondolkodäs ätalakitäsära. Az. idei üjrainduläs mereszsege reszben abböl cred, hogy akadtak tämogatök a folyöirat finanszirozäsära, a mäsik vezerlöszemponl pedig az: a magyarorszägi szellemi pluralizmusban a Protestäns Szemlcnek is jelen kell lennic. De a mostani elinduläsban

nagy szerepet jätszott a nemreg is­ met megalakult IVotestäns Köz.müvelödesi Egyesület is, mely vällalta a lap kiadäsät. A folyöirat mai szcrkesztöi ügy lätjäk: nincs crtclmc ott folytatni a lapol, ahoi az többször abbamaradt, hanem olyan gondolatok kcllenek, amelyek összekötik a regit az üjjal. A Protestäns Szemle eime ellcnere, nem egyhäzi, hanem elsösorban vihigi lap kivän len­ ni, iränyvonala: erösiteni a vilägi elemet a protestäns köz.eletbcn. A szerkesztök ügy fogahnaztak: a valläs nem magänügy, csupän a hit az. A valläserkölcsöt es vilägnezetet szervezö es hirdetö erö, melyet vagy clfogadunk, vagy nem, de mindezek ellcnere nemcsak a magänszferäban letezik. Ezert a Protestäns Szemle sem az. egyen lelki eletevel kivän foglalkozni, hanem fontos szämära az egyhäz es a valläs tärsadalmi szerepe, legyen az kvalitatfv vagy oktalö, vagy bärmilyen mäs kulturälis megnyilvänuläs. A ket viläghäborü között megjelent Protestäns Szemlevcl szemben, ma a folyöirat nem közöl szepirodabni müveket. A lap szcrkesztöi elsösorban tanulmänyok publikäläsäl, a legkülön­ bözobb szemlerovalok olvasöhoz valö eljultaläsät tart jäk fonlosnak, de tärsadalomtudomänyi, orvosi es leleklani eikkekre is szüksege van az. orgänumnak. Ezt a szerkesztök összetetele is jelzi, megtalälhalö közlük: a krilikus, a szociolögus, a mernök, a psz.icholögus es az orvos is. Az ismertclö elöadäsok utän tartalmas dialögus bontakozoll ki a Protes­ täns Szemle jelen levö szcrkesztöi es az erdeklodo közönseg között. - magyari -

Begyüjtes, beszolgältatäs Magyarorszägon 1945-1956 Ezzel a cimmel jelenletle meg Erd­ mann Gyula a Bokes Megyei Leveltär igazgatöja többevi kutatömunkäjänak összegezeset, a magyar paraszlsäg XX. szäzadi törtenelmenek legnehezebb idöszakäröl fron hatalmas monogräfiä­ ja!. Rendkivüli alapossäggal, a legapröbb reszletekre kiterjedöcn dolgozza fei a szerzö a beszolgältaläsi, majd bcgyüjtesi rendszer jcllcmzöit, okait. szervezeti, inlez.incnyi slruktüräjät, lebonyolftäsänak mödozatail es következmönyeit kiilön-külön a polilika es gazdasägtörtenet fordulatai alapjän lagolhatö egyes idöszakäban. Igy megtudhaljuk, a mü elsö reszebol, hogy a häborü utäni stabilizäciö, a közellätäs minimumänak biztositäsa, milyen beszolgältaläsi rendszer kiepitese kenyszerflette a koalieiös pärtokat, annak ellcnere, hogy jöl tudtäk azt, amit Hegycsi Jänos fogalmazott m c g : „nyomtatö lönak nein szokäs a sz.äjät bekötni". Majd megismerhetjük a maga teljessegeben az 1948—5.3-ig ter­ jedö egyre sülyosabb következmenyekkcl järö elhibäzotl, söt bünös agrärpolilika valösägät. Nyomon k ö velhctjük az 1953-as jüniusi fordulat korrckeiös törekveseil, majd a Räkosiek ältal visszaszerzel! hatalom üjabb törvenytelensegeit, addig a pillanal ig, amfg annyira cl nein lehclcllenült e z a polilika es gyakorlat, hogy „lassan nein akadt olyan ember, aki a sz.eincbc mert nczni falun a parasztnak es vällal la a reszvetell a lörvenyesitcl! rabläsban." Bär Erdmaim Gyula pozitivista aprölekossäggal es szämadatok, slatisztikäk, lajslromok milliöjänak fclhasznäläsäval mutalja bc mindazt, ami temäjäval összefügg, nein vesz el a reszlelekben, azokmindig beillcsz.kcdnek a kor tägabb összefüggesrendjebe. fgy megismerhetjük a koalieiös iclo-

szak lö pärljainak agrärterveit, a vitäk Icgfontosabbjellemzöil es esemenyeil, a vegzclescn torzult räkosista gazdasägpolilika okait, aränyail, kövclkezmenyeil. Nemcsak feltär es bemutal a szerzö, hanem alkalmankent a törleneszi hüvösseg es tävolsäglartäs szerepcböl ki-kilepve erlekel, söl egy-egy ironikus megjcgyz.esscl az utökor jogos es indokolt iteletet is kimondja. Ugyanakkor a szäraz tenyek, leiräsok häl lere ben is oll crezheljük mindvegig a magyar parasztsägnak a tragikus körülmenyek ellcnere ekkor is ta-

i

nüsitoll eletrevalösägät. E gyaläzalos kor mindennapjail visszaadö emlekezesek, szociogräfiäk kcszüllek mär eddigb is. de ilyen tcnyszerü monogräfikus törtenclmi munkakent ez az elsö. Ebböl a szempontböl is külön figyelmet crdcmcl a kötet gazdag mellcklet-anyaga. A szaktudösok, a visszaemlekez.ök, a tudäsvägyö ifjüsäg szämära egyaränl haszonnal forgathalö mü kiadäsa a bekesesabai Tevan Kiadö erdeme, lektorälla Erdesz. Adäm. Elek Tibor

A Romän Nemzetisegi Fiökkönyvtärban (Gyula, Lfccum ter 2.) szämtalan Roinäniäban kiadott - r o m ä n nyelvü sajtölennckbol välogalhatnak az erdeklodokA szfnvonalas Iblyöiralok, üjsägok hasäbjain kcreszlül bepillanläsl nyerhetünk a korlärs roinän irodalomba. inegismerkedhetünk Romänia lärsadalmi es politikai mindennapjaival, keresztmclszctct kaphatunk a kcleti szomszcdunknäl zajl° közeletröl. Foto: Kerekes Istvän

1992.

Oktober

GYULAI HIRLAP

22.

Hifi-pärviadal

l-otö: K. I. Erdekes ki'scrlctnek lchctlck tanüi azok, akik elldtogattak az Erkel Percne Müvelödesi es Kö/.össegi Häz egyik kislennebe a mült het szombaljän. Az Audio nevü gyulai ccg hifi-parviadalt hirdetett az ältala forgalmazott arneri­ kai es angol crösitök. CD-k, hangfalak i mäs müszaki eikkek között. A „ring" gyik oldalän az angolok sorakoztak, a mäsik oldalon az arnerikai eikkek he•yezkedtek el. A (crem közepere, a ket lAÜzdö" köze kerüllek a hallgalök, akik

Cj

c

egy ideig az angol, majd megfordulva az arnerikai technikät hallgatlak meg. Stilusosan az angol CD-röl angol, az amerikairöl arnerikai zenet jätszottak. Mind az ötlet, mind akivitelczes pcldamutälö lchct.es nemesak mint erdekesseg, hanem mint üj ü/.lcti fogäs is. Akik szakcrtök, azok ertckelik azokat a markaneveket, hogy.JBL, I lannan/Kardon, Mission, Cyrus. Cambridge, Wharfcdale. F. L. T.

Az emberek

mindig üjakat

kivännak../'

Nem lehet panasz a müvelödesi häz szervezöire. Most is, mint altaläban, hircs embereket kemck - kertek meg, hogy lcpjcnek fcl Gyulän. Ügy gondolom, Koväcs Katit senkinek sem kell bemutatnom. - Win meg lämpaläzad? - Termeszetesen. Fökcpp azert, mert olyan dalt kert a rajongöm, amit nem enekeltem mär egy eve. Erdekes mödon azokat a szövegeket felejtem el, amiket en irok. - A täncdalfesziivälon „tünlel" fei üjra. Mi voll a hallgaläsod oka? - Nem hallgaltam. Az iden lcgaläbb ötvenszer leptem fcl a teveben. Többek között az olimpiai müsorban is, ahoi Parkas Peterrcl, az olimpiai bajnokkal enekeltem. Az embe­ rek figyelme manapsdg szetszört es nincs idejük odafigyelni, nem neznek mär tevet. - Ismered Gyulät, s ha igen, mi a velemenyed röla? - Iläi hogyne ismemem! Itt töllöttem a gyerckkoromat. Rengeleget järtam Gyulära, fellcptcm a fürdöben, voltam itt a Metroval... - Mit göndolsz, meddig tart egy enekes pälyafutäsa? - Elvbcn nem sokäig, mert ez olyan müfaj, ahoi az emberek mindig üjakat kivännak. De räcäfol erre a viläg, jöpär enekes van hosszabb ideje a „pälyän". Mick Jagger, Tina Turner vagy Zoran, aki a Icgszcbb dalait mostanäban frja. De välaszoiva a kerdesedre: mindaddig, mig erzi az ember, hogy szerelik, hogy szükseg van rä. - Mi voll a kedvenc dalod? - .Erre nem tudok välaszolni, mert tül sokat enekeltem ahhoz, hogy egyet kivälasszak. Talän nchänyat. „Nein leszck a jälekszered", „Ugy s/cretnem meghälälni" stb. Ezek nem­ esak a kedvenc d.ilaim, hanem mcgemlckeimhcz, hozzäm is kötödnek. - Mik a toväbbi terveid? - Ii hönapban jelcnik meg a „l-orgös/.el" cimü lemezem. ligycbkcnl sosincs tervem. Nein tudom elöre meghatärozni, Itonv jövöre kell-e majd egy lerne/.. Az elet mindig vältozik... - faragö -

fr

ZSARUTÖRT^NET

Foto: K. I.

N . A G Y - s z ü l e m e n y e k Jö üzlet

A ket megyei nyomozöt, G. F.-et es T. L.-t Körösladänyban mär a kisebb gyerekek is ismerik, hiszen több hönapja szinte ejjel-nappal ott „vendegeskedtek" a folyö menti közsegben. A falu lakosait kerdezgettek, azt firtatva, hovä tuntek körösladanyi löveszklub golyös puskäi. Vajon me'yik orvvadüsz birtokolja illegalisan az emberi 61et kioltäsära is alkalmas fegyvereket? Az összesen tizenhet 0,22 kaliberu puskät, amelyböl öt darab ismetlörendszerü. No 6s hovä tüntek a hozzäjuk valö töltenyek? Mert bizony ezek a fegyverek ezerkilencszäzkilencvenegy november huszonnegyedikeröl huszonötödikere virradö ejjel tüntek el orzött - ügy tünik nem '6gge - helyükröl, az egylet szekhazänak fegyverszobäjüböl, pontosabban a szobäban ällö lemezszekrenyböl. S ügy tüntek el. hogy a betörest vegrehajtö, vagy egrehajtök, ertekelhetö nyomot nem hagytak maguk ütän. A betörest 6s a fegyverek eltüneset az egylet vasär­ nap reggel vette eszre es löhaläläban ertesftette erröl a k'ub titkärät, aki azonnal bejelentest tett arendörsegen. Azonnal a helyszfnre erkeztek a szeghalmi kapitänysäg "lunkatärsai, majd követte öket a fökapitänysäg forröyomos esoportja. söt a nyomozäsnak ebben a szakazäban a helyszinen tartözkodott dr. Gäl Läszlö ezredes, megyei fokapitäny 6s Berke Imre örnagy, a szeg­ halmi kapitänysäg vezetoje is. A helyszini szemle szinte bizonyossäggal megällaP'tottu, hogy a betörest helyismerettel rendelkezö sze"lely vagy szemelyek hajtottak vegre, mert a ket lakat'«tl vedett räesos fegyverszoba ajtajänak nyitäserzeke'öj6t - amely az avatatlan szemek elöl rejtve volt 'vägtäk 6s ajtöbefeszfteses mödszerrel hatoltak be a zobäba. A helyisegben ket lemezszekreny volt. Az gyikben a legfegyverek. a mäsikban pedig a golyösPfskäk. A betörök a legpuskäkat rejto szekrenynek a közeleben sem järtak, egyenesen a golyös fegyverekhez nientek. A szakemberek köreben tudott dolo«, hogy a0,22-es kaliberu puskäk hangja nem tül erös, tehät az orvvadäzok kedvelt fegyvere. Mindezeket es m6g toväbbi adatokategybevetve.anyomozäsiranyi'täs ügy velekedett, hogy a tetteseket a rapsicok (orvvadäsz) köreben kell keresni. - A falu nema volt, mert nagyon sok embernek volt 'akargatni valöja - mondja G. szäzados, a nyomozäs ezetöje. Kaptunk neveket, hogy ez is, az is szokott yadäszgatni, de kezzel foghatö anyag nem került elo. oltak informäciöink, de olyan „nesze semmi, fogd "leg jöl".

a

e

v

n s

e

s

e

s

y

Közel k6t hönap telt el, amikor felmerült egy n6v, nevezetesen K. Antal6, akiröl tudtuk, hogy „imädja" a fegyvereket, hiszen mär 1986-ban eljäräst folytattunk eilen, tiltottfegyvertartäs miatt. Akkor egy Winchester golyös es egy duplacsövü sör6tes puskät foglaltunk le näla. A harminenyole 6ves ember, tehät a lätökörünkbe került, de jogi alapunk nem volt a häzkutatäsra. Erre csak akkor kerülhetett sor, amikor a szeghalmi kapi­ tänysäg gyanüba fogta egy vfkendhäzi betör6ssel kapcsolatban. N6gyen v6geztük a häzkutatäst. A z also, lakott r6sz tüzetes ätvizsgäläsa utän - amelyn61 a gyanüsitott feles6ge es a hatösägi tanük voltak jelen - került sor a meg befejezetlen tetöt6ri r6sz „tanulmänyozäsära". Az elsönek felmäszö T. föhadnagy közölte, hogy härom kispuskät lät a falhoz tämasztva. Aztän toväbbi hatot talältunk a tetöterben kik6pzett duplafalü rejtekhelyen. K. Antalt eloällftottuk, majd orizetbe vettük. Ez most märcius közepen tört6nt. Vallomäsäban elmond­ ta, hogy a fegyverekkel ez 6v januärjäban került kapcsolatba, amikor ismeröse S. Tibor elmondta neki, hogy 6 követte el a „balh6t" 6s megmutatta az elrejtett puskdkat. A rejtekhely a Koros ärter6ben volt, ahonnan a tizenhet puskät 6s a 6400 löszert tartalmazö leszegezett falädät egy 6jszaka vitt6k ät gyalogosan az orizetes lakäsära. Az „arzenält" mäsnap befalaztäk. Az üreget februärban kibontottäk 6s onnan öt puskät kivettek. Ebböl kettö került a gyanüsitott szüleinek padläsära, härmat pedig S. Tibor vitt el. Közben S. februär 17-6n bevonult a Gyulai Büntet6sv6grehajtäsi Intezetbe.koräbbankiszabott szabadsägveszt6s büntetes6nek letöltesöre. K. Antal - engedve a kis6rt6snek ismet kibontotta a rejteket 6s toväbbi n6gy puskät vett ki. Härmat eUrdott, melybol kettot megtalältunk 6s lefoglaltunk. Igy jelenleg tizenhärom puska van nä­ lunk. K. a kihallgatäsa sorän v6gig tagadta, hogy reszese lett volna a betör6snek. A fegyverlopäsi ügy märcius 20-än fgy ällt,azaz csak addig, mfg G. szäzados mindezt elmondta, ugyanis beszelget6sünk közben nyflt az ajtö 6s puskäval a kezeben bejött Sz. L., a szeghalmi kapitänysäg nyomozöja. A fegyvert, amely mär a tizennegyedik - Füzesgyarmaton egy tizennyolc 6ves fiatalembern6l foglalta le6s szerinte talän több is talälhatö a faluban. Remeljük, hogy azöta a m6g hiänyzö puskäk is biztos helyre, a rendörsegre kerültek.

v

Botyänszki Jänos

A furfangos kiräly Ahhoz adom felesegiil a leänyomat, aki härom kivänsägomat leljesiti. Elhozza nekem az aranyat köpö cseszet az iiveghegyen ti'ilröl, megküzd a helfejüsärkänyrepülövel es üj zärakal szerel fei a palotämra, a ketkulcsos äfa eilen.

KilencvenedikszületesnapjätünnepelteDarvasiJänosncoktöberl4-en a Temesväri üti idosek klubjäban. A csalädias hangulatü ünnepen viräggal es tortäval köszöntöttek öt a klub tagjai es dolgozöi. Foto: K. I.

GYULAI HfRLAP

Szereny

gyözelem Gyulai FC-Cegledi Honved 1-0(1-0). NB Ill-as bajnoki labdarügö-merközes. Gyula, 400 ne-

zo. V.: Knerczer. GYFC: Szabö - Boruzs (Papp), Resetär, Päpa, Tamäsi - Kiss L., Mezö, Steigerwald-Bagyinka (Bi­ rö), Burai, Oläh. Edzö: Cscrhäti Jözsef.

A szeröny kepessegü ceglediekkel szemben gölzäpor helyett esözäpor tarki'totta a merközest. Ve­ gig meddö fölenyben jatszö csapa­ tunk szämtalan helyzetet nem tud­ ta kihasznälni. A ket pontotjelentö göl a 9. pereben esett, Steigerwald szögleteböl Tamäsi ügy fejelt a hälöba, hogy egy vedöt is erintett a labda, 1-0. Ezzel a szereny gyözelemmel, a tabella felezövonalän, a 8. helyen all a GYFC, tizenegy ponttal. A talälkozöt követoen Cserhäti edzö rövid ertekelest adott lapunknaka lätottakon tül együttese eddi­ gi öszi merlegeröl: „Lenyeges mer­ közest jätszottunk. mert egymäs

Ferfi

- edzöi

utän ketszer idegenbe utazunk, tehät nyernünk kellett. Mindket fei idoben adva volt a lehetöseg helyzeteinkkel, hogy gölokkal nyerjünk, de nem mondhatnäm, hogy a szerencse pärtfogoltjai va­ gyunk. Eddigi öszi szereplesünkön jobb-rosszabb merközesek vältottäk egymäst, a tfz merközesen tervezett 12pontböl 11-etszereztünk. Nagyon fiatal a csapatunk, ami egyik magyaräzata formaingadozäsunknak. Akaratilag elegedett vagyok es a közösseg is jö, de jätekunknak meg sokat kell javulnia. Csapatreszeinket tekintve vedelmünk többsegeben jö teljesftmenyt nyüjtott. Ket fiatal, tehetseges kapusunk van, akik hosszü tä­ vü megoldäst jelentenek. A hätsö alakzatban Botyänszki poremütete miatt hiänyzik több heten keresz­ tül, remelhetöen hamarosan edzesbe ällhat. Közeppälyäsaink eleg hullämzö teljesftmenyt nyüjtottak, Tamäsi es /V/crrJ" sokat javult, Oläh Feri kezd beepülni, benne lätok fantäziät. Sleigerwaldrutinja. is so­ kat szämft. Elöl - mondhatni —

Icezilcihda

Pär perc hiänyzott az igazi b r a v ü r h o z Bekesi SE-Gyulai FC: 19-18 (9-8). Gyulai FC: / / r i r w Kristöf'(2), Szilägyi (7), Räcz (4), Bende, Gyepes (2), Nagy (2). Cscre: Gregor (1). A gyulaiak ezütlal a nagy favorilhoz, a bekesickhez lätogattak. A esapat kenytclen voll nelkülözni ket rutinos jälckosäl, lienköl es Vidöi. Ennek ellenere remekül tartotta a lepest cgyüttesünk a jöval eselyesebb hazaiakkal szemben. A szünetbeli egygölos vezetes nem nyuglatta meg a Bekesi SE-t, a vcndc gek pedig elsösorban ragyogö vcdötnunkäjtiknak köszönhelöen nem roppantak össze, söt a merkozes befejezese elött 10 pcrceel meg ök ve/.eltek. Sajnos azonban nem sikerült a pontszerzes, de remek eredmcnynek könyvclhetjük el ezt is. A esapatböl llevesi es Gvepes elsö felideji produkciöjät, valamint Szi/agy/gölkepesseget illeti dicseret. A kövelkezö merkozes oktöber 23-an 10 örakor lesz Gyulän, minden crdcklödöt szeretettel vär a ferfi kezilabda-szakosztäly. Oläh Ferenc ;

Üj szervezeti keretben es üj nevvel („Hain-Iet") kupa indul az 1942. evi ferfi- es nö'i kosärlabda värosi bajnoksäg. A Gabonaforgalmi Vällalat egyik tcr nicke adta nev rcmeljük segit e sportäg nc-pszcrüsiteseben. Nevczcsta polgärmesteri hivatal kulturälis osz­ tälyära kell Icadni 1992. oktöber 27-en 16 öräig.

1992. oktöber 22.

merleggel Balszerencses vereseg egyszemelyes csatärsorunk van Boruzs

Öcsi jövoltaböl, aki jöl jät-

szik, de hiänyzik meg egy befejezö ember. Papp Csaba fg6retesen fejlödik, es a többi ftatalnak is egyre több lehetoseget kfvänok majd ad­ ni, Roxinnak,

Pallagnak,

Geczinek

6s tärsainak. Hätralevö öt merközesünkböl legaläbb öt pontot kel­ lene szereznünk, amivel a közepesoport elejen fordulhatnänk. Het­ vegen a Szegedi Dözsähoz uta­ zunk, majd a Kecskemeti SC-hez." * * * Az ifjüsägiak ezüttal a felnottek k6t hete kiszabott „zaköjät" öltöttek magukra, 0-3-as väratlan veres6gükkel. Kevösnek bizonyult a Fizikälis eröföleny es a helyzetek sora fiataljainknak. A serdülö csapat eddigi 7 merközeseböl 9 pontot gyujtött, 2412-es gölkülönbseggel (Elöre III. 1-1, Gyulaväri 9-0, Ketegyhäza 13, Medgyesegyhäza 2-0, Elek 4-0, Elöre II. 4-6, Sarkad 3-2). Legutöbbi sarkadi gyözelmükgölszerzöi: Ancsin,

llodozsö

6s

Füzesgyarmat-Gyulaväri 1-0(00). Füzesgyarmat, 100 nezö. V.: Nemcth. M. Gyulaväri: Szökc- 11arangozö, Kiss, Fabian, Szcnäsi, Szi­ lägyi, Tapasztö. Szekttlits.Cziczcri, Boras B., Laurenczi. Edzö: Jonas Ferenc.

Esös idoben, mely talajü pälyän lejätszott talälkozön jö iramü, küzdelmes merközest läthatott a kö­ zönseg. A vendegek jöl kezdtek. mezönyben teljesen egyenrangü ellenfelek voltak, söt egy öriäsi gölhelyzetet is elhibäztak. A vendegvedök jöl szürtek meg a hazai tämadäsokat.

A mäsodik f6lidöben folytatödott a nagy küzdelem, Gyulaväri egyre inkäbb fölenybe került, ügy lätszott, hogy hamarosan megszerzi a vezetöst. A helyzeteket azon­ ban nem sikerült gölra vältani 6s a 70. pereben teljesen väratlanul a hazai csapat szerzett vezetöst, 1-0. Az utolsö 20. pereben a hazaiak teljesen beszorultak 6s csak az ered­ meny tartäsära törekedtek, ami si­ került is nekik. A merközös tanulsäga, hogy az a csapat, amelyik nem tud gölt rügni, nem erdemel gyözelmet.

Sz. J.

SAKK OB II

Gyulai SE-Kecskemet 6,5:5,5

Sarkadi.

- Christian -

A T L E T I K A Kismaratoni OB, Szekesfehervär, X. 9. 540 indulö ällt rajthoz az 6v utolsö utänpötläs orszä­ gos bajnoksägän, ahoi a futök meg bajnoki pontokat gyujthettek. A gyulai futöiskolät nögy versenyzö 6s edzöjiik. Vincze Zoltän kepviselte. A ket juniorkorü leänynak meg elökelö helyez6st is sikerült kiharcolnia a 20 km-es tävon, ahoi Czege Eva 1:18,49 öräval 6., mig Kiss Kalalin 1:21,29-cel 7. helyez6st 6rt el. A serdülö „B" 14 öveseknel Bessenyei Attila 10 km-en 36:32 perecel aranyjelvenyes szintet teljesftett, Biri Ferenc pedig az ifjüsägiak 20 km-es mezönyeben 1:10.59-et futott.

AGRO-STOP minö'sitö'verseny, Bckcscsaba, IX. 18-19. Az Elöre Atlötikai Egyesület szponzora tämogatäsäval nagyszabäsü orszägos minösftö versenyt bonyolftott le. Föleg a legfiatalabb korosztäly (gyermek, ser­ dülö „B") hasznälta ki az induläsi Iehetös6get 6s n6pesftette be a rajthelyeket. Örvendetes, hogy a GYSE sportolöi több jö helyez6ssel t6rtek haza. A gyulaiak dobogös helyezösei: Fiük. Gyermek (11 evesek). 600 m: 1. Csüri Sza­ bolcs (2:00,5), 2. Kun Szabolcs (2:01,2), 3. Eszenyi Tamäs (2:03,6). Kislabda: 1. Sal Andräs (47,00). 12 evesek. 600 m: 2. Nagy Istvän (1:58,5). Serdülö„B". 1500 m: I. Bessenyei Attila (4:48,7), 2. Wolf Zoltän (5:01,8). 3000 m: 1. Bessenyei A. (10:06,9). 2. Wolf Zoltän (10:48,8). Scrdülö„A". 100m.3. VargaMihäly (12,2). 200m: 2. Varga M. (25,6). Magas: 2. VargaM. (175). Ifjüsägi. Süly: 1. Annus G6za(12,50). 1500m: 1. Biri Ferenc (4:24,4). 3000m: 1. Biri Ferenc (9:30,8). Leänyok. Serdülö',,A". lletpröba: 1. Kovacs Mari­ ann (4174). Felnött. 1500 m: 1. Cz6g6 Eva (4:45,4), 2. KissKatalin ( 4 : 5 5 , 8 ) . 3 0 0 0 m : 1. Cz6g6Eva(10:04,5), 2. Kiss Kalalin (10:11,1). K. I.

Foto: Kerekes Vegre igazi sakkesatät läthattak Gyulän a „64" müveszetet kedvelök. A nagy hagyomänyokkal - fej­ lett sakk-kultüräval - rendelkezö keeskemetiek a esoport egyik legerösebb csapatakent gyözelmi renienyekkel erkeztek a fürdövärosba. Bär a Szechenyi csapata csak a mäsodik legerösebb „Hirös värosi" sakk-kluba DUTEPSC utän, mögis az onnan ätvett jätekosokkal ügymond rutinböl is birjäk ;iz OB II szinvonalät. A gyulaiak azonban felbuzdulva az üjszäszi sikeren, ugyancsak nagy ambfciöval kezd­ tek a jätekot - hazai pälyän. A jätekidö elsö öräjäban mär lätszott, hogy „kard ki kard" küzdelem lesz a ket csapat között, nyert es vesztettnek velt megnyitäsok vältakozttik a fekete-feher harcmezökön. Ezek kö­ zül is a ket Csomös tünt ki eselyesnek, na meg a csapat kapitänya, Emödi az elsö tählän. Jenei Rita nyerösanszosälläsa ugyancsak melengette a hazai sziveket az esöre

fordult idoben, miközben n6häny gyanüs älläs is kezdett egal fel^ fordulni. Aztän szöp lassan esordogältak az eredmenyek. Brihlik 6s Emödi nyert, majd a többi parti. sakknyelven szölva teljes „girigär6ban" folytatödott. A vögso eredmenyt m6g a delutäni öräkban sem lehetett megmondani,de Petrö, Sztän 6s Csomös Jänos küzdök6pessege esodät müveit, fgy a csapa' vegül is üjra megnyerte a talälko­ zöt. A GYSE-böl gyöztek: Emödi. Brihlik, Csomös Jänos 6s Sztän Pe­ ter (felv6telünkön balra). Döntetlent örtek el: Fekete A., Szabö MJenei Rita. A szep eredmönyt most viszonylag gyeng6bb csapatok eilen kell fokozni a mer6sz älmok teljesül^' sehez. Legközelebb november 1" jen Jäszberenyben pröbälkozik djrp az eddi« vänikozäson felül teljesi' tett üjonc csapat. Gy-

E.

Szezonzärö teniszvaesora A värosi nyflt teniszbajnoksäg elhalasztott ferfi päros döntöj6nek izgalmas, härom szettes m6rköz6se a dr. Albel Andor-Csomös luiszlö kettös gyözelmöt hozta (4:6, 6:1, 7:5). A harmadik jätszmäban az eredmenyek alakuläsa, 2:2, 2:3,4:5. Mäsodik a dr. Vincze Arpäd-Vincze Bela pär, harma­ dik az ifj. Koväcs-dr. Regös 6s a Kovacs J.-

Jelenct a knsaras hetvegcrol. A fiük, valamint a mini serdülö' leänyok 11 merközest jätszottak a megyei baj­ noksäg hazai, tornarendszerü fordulö in, szep g y o z e l m e ket aratva, melyekre meg visszaterünk. KepUnkön a G YSE-Karäcsonyi Gimnäzium 96:45aränyü Mezöbereny elleni gyözelme közben keszült. Foto: Kerekes Istvän

ifj. Vincze pär lett. A bajnoki dijak ätadäsära h6tv6g6n került sor egy jöl sikerült szezonzärö vaesora közben. Ennek keretlben Paulinyi Gyula elnök 6s dr. Vincze Ärpäd klubtitkär ertekelte a versenyt, valamint az OB III-ban 6s a megyei bajnoksägban szereplö csapatok teljesitmönyet. Az OB Ill-ok szereples6röl mär koräbban beszämoltunk. A B csapat a megyei B esoportban mäsodik helyen v6gzett (Püski Sändor, Török Miklös, H o l l o Istvän, ifj. Kovacs Jözsef, Nagy Läszlo, ifj. Vincze Ärpäd, Besztercei Attila, Kristöf Zoltän). C. L.

Az as/.talitenisz NB III ötödik fordulöjänak e r e d m e n y e : Elcskcr SZS ^ Lajosmizse 8-1(1. A gyulai gyöV.elmcket Karaba (3), Beres, Lukäcs (2-21 Thünk/.y szerezte. A pärosok elvesztese utän 8-8-ig egylitt volt a ket csap de a rontos merközeseket a fclszahadultabban jätszö v e n d e g e k nyertek. Foto: N-

1992. oktöber 22. Aerobic

es

GYULAI HIRLAP

neptdnc

Egy teljesen amator tornaegyesület Gyulän 6vröl evre megjelennek nyär vegen, ösz elejen dän sporto16k. Eddig ältaläban az üszök kepviseltettek magukat, ezevben azon­ ban üj szfnfolttal gazdagodott a paletta. - Mivel az üszökat mar visszaterö vendegeknek tekintjük, ügy döntöttünk, mäs sportägakkal is megpröbälkozunk - mondta Baumann Magdolna, a Gyulatourist munkatärsa. - l'gy esett a välasztäs az Allerslevi Tornaegyesületre. A csoport szakvezeteset egy häzaspär. Vertier 6s Anne Christensen vegzi. A hölgyet atTa kertem, h o g y

mondjon nehänv szöt azegyesületröl. - Egy teljesen amator csoportröl van szö. Az egyesületben mindenki sajät maga örömere tornäzik vagy täncol. Szörakozva csinäljäk, amit csinälnak, nincs bennük görcsösseg. Meg mi, edzök sem vagyunk föälläsban, aferjem földbirtokoses tärsadalmi munkäban tartunk edzeseket, illetve järunk el bemutatökra. -Anyagilag sület?

hogyan

all az

egye­

- Teljes mertekig önfenntartöak vagyunk. Elsösorban adomänvoko6\ „elünk", de peldäul az egyenruha megväsärläsähoz szükseges Penzt ügy szereztük meg. hogy a csoport minden tagja - jelenleg hetvenen vannak-egy heten keresztül rnindennapeljärtak egy utcäl gazta'«ini'tani. Az fgy szerzett penzhöl csinältattuk a dresszüket. -Mint mondotta,teljesen amalö'(>k. Nem jelent igy tül nagy meg<>tlctcst az, hogy most mindennap kllepnek? Cr

- Ugyan... Sot, ök volUik akik kilejezetten ragaszkodtak ahhoz. h°gy ilyen sürün legyenek bemuta. • Egyöbkönt is, ezutän m e g a diszköban isöräkattöltenekel. Ü g y -

hogy nem megeröltetö... Müsorunk alkotöelemeit is ök välasztottäk ki, fgy lehetseges, hogy az 50 perces elöadäsban aerobic, gimnasztika epptigy van, mint nöptänc. Mindegyiket szeretik es szfvesen csinäljäk. -Most eloször jürnak szdgan. Hogyan fogadldk

n

c,

k

r

e

p u

a n

at

K

a

>•* mestere Szenlleleki

Bela,

aki

j^szfö 1 4 - 1 8 e v e s fiatallal fog^ ' W i k . Utanpötläs csapataink a

, Jnoksägaikban az elsö härom ' v valamelyiket foglaljäk el. ^lnöksegünk elsödleges fel, . a k tekinti sajät nevelesu jäo.sok beepfteset a felnött csap ^ a , melyben kitunö partner J. «li Istvän a G Y F C vezetoe

U u i

k

etfl

g*jje. A z N B III as csapat tinll t

s ?

^jätekosaeddigkilencponSyüftoti' mely a 9 . hely m e g e s e > e volt elegendö.

e r z

A hetrdik fordulö kerdesei: (Kerjük a helyes szokal golyöstollal karikäzza he)

Magyarorönöket?

- 0 , nagyon nagy örömmel mondhatom, hogy sikerünk volt. Egyegy bemutatönöriäsi hangulatottudnak varäzsolni a mieink, plane, ha ebben a közönseg is segfti öket. Remelem, itt a 2. szämü iskoläban is szeretettel fogadnak majd. Egyebkent Magyttrorszägon valöban elo­ ször järunk, de külföldön mär többfele türäztunk, voltunk az Egyesült Allamokban es reszt vettünk nem­ zetközi versenyen, ahoi szep eredmenyt ertiink el. Gyuläröl pedig Budapestre megyünk, ahoi ;i hetvegen szinten fellepünk. Vegezetül az itt szerzett tapasztalatokröl, elmenyekröl es az esetleges visszateresröl kerdeztem Christensen asszonyt. - Nagyon jöl erezzük magunkat Magyarorszägon, kifejezetten kel­ lemes väros Gyula. Tetszik az em­ berek kedvessege, nyitottsäga, az a különös vendegszeretet, amivel iräntunk viseltetnek. Nagyon sok pozitfv benyomäst szereztünk.amil Däniäban szfvesen fogunk hfresztelni. Remeljiik mäs is kedvet kap Gyulähoz, es mi is szeretnenk visszajönni, akär a csoporttal, akär en a csalädommal. Hasonlöanelismeröhangon szölt a dän vendegekröl Baumann Magdolna. aki azt is elmondta. hogy ezentül az üszök melle tornäszokat is fognak hfvni, s kifejezte abbeli remenyet, hogy egy virägzö partneri kapcsolat alakul ki ajövöben.

väla-

1. a) b) c)

Mikor kezdödik az öregedes 24 eves kor utän s/.ületes utän mär az anyamchben

folyamata?

2. a) b) c)

Mi az orr feladata? szagläs legzes szagläs, legzes, hangkepzes

3. a) b) c)

Mi a zigöta? a pele es az ondösejt egycsülcseböl letrcjött sejt petesejt agysejt

4. a) b) c)

Melyik szerv elnevezese a WIIO? Közegeszsegügyi Vilägszcrvezet Egeszsegügyi Vilägszcrvezet Egcszsegvedclmi 1 anäcs

5. a) b) c)

Milyen tenyezö befolyäsolja legköri nyomäs hömerscklet a lälaläs

az

etvägyat?

Fogyaszthat c käve nyugtatö hatäsü kel egyidejüleg? a) igen b) a körülmenyektöl függ c) nem 6.

7. a) b) c)

Mi az angotkär? esontosodäs zavarät oko/.ö betegseg angol eredetü virusos fertözes szemelyisegzavar

gyögyszerek-

8. a) b) c)

Mi a piromänia? a piros szin clönybe reszesitese szervi betegseg gyüjtogatäsi kenyszer

9. a) b) c)

Mi a Salvus viz? lügos kemhatäsü gyögyvfz szödavi'z ivöviz.

10. Hogyan hat az elluzäs a verzsirok szintjere? a) sehogy b) 20-30%-kal megemeli a verzsirok szintjet c) 50-60%-kal megemeli a verzsirok szintjet 11. Mely iidiiöiial fogyaszthatö a) Coca-Cola b) Sprite c) Aröla-italok

13. Az aläbhiak dieta? a) sajt b) lojässärgaja c) zöldsegek

közül mit tili a

enge-

koleszterin-szegeny

14. Mi a läz felnöttek eseleben? a) a lesthömcrseklet 37 °C alatti szintje b) a testhömersdklet 37-38 °C közötti szintje c) a tes'fhorhcrseklet 38 °C lolötti szintje

3^"

A L Ö K E S H U U Ä M M A L TÖRTENÖ VESEKOZÜZÄSR 61

tendö, hiszen a hadiiparban derült ki, hogy a lökhajtäsos gepek ältal gerjesztett lököshullämmal szikläkat porlasztottak. Ezt az el vet adaptältäk a tudösok a gyögyäszatra es jött letre a lökeshuUämmal törtenö közüzäs. Azelvakövetkezo. Külsö forräsban keltett nagyerejü energia alkalmas mödon fökuszälva, meg­ felelö közvetftö közegen ät az em­ beri testbe bevihetö. Alkalmas mö­ don ultrahang- vagy röntgen c61zässal a fökuszpontot a köre c61ozva az ott felszabadulö energia a köben feszültseget kelt, az ismetelt impulzusok hatäsära a kö sz6ttörik 6s a hügyutakon keresztül kiürül.

Clubröl

A labdanigök es az edzök neveben is tisztelettel megköszöni a G Y F C elnöksege Gyula väros Önkormänyzatänak, a Gyulai Hüskombinätnak, a Gyulai Köziizemi Vällalatnak, a Gyulai Värszfnhäznak, a Hungäria Biztosftönak.azUniverzäl Keresked e l m i Vällalatnak, a Gyulai Äfesznek, a Värfürdö Kft.-nek, a SzerencsejätekRt.-nek,a Gyulai Szaböknak, a Hydrofem Kisszövetkezetnek, a BUB1V Gyulai Btitorgyärtö es Enekesi'tö Kft.nek, a Vasalat Kft.-nek, a Combiplast Kft.-nek, a Bekes­ esabai Gabonaforgalmi Vällalat­ nak. a Fa-es Fembütoripari S z ö v e t k e z e t n e k , az A F I T - n a k , Balogh Andor karosszerialakatoskisiparosnak, Boras Jänos kädämiesternek, a Sütöipari Välla­ latnak, a gyulai Tejipari Välla­ latnak. a Tisza Cipöboltnak, a Borforgalmi Vällalatnak, a GyuIatex HarisnyagyärRt.-nek.aKörösi Vfzgazdälkodäsi Tärsulatnak es a Kötöipari Vällalatnak önzetlen tämogatäsät. Külön megköszönjük annak az ö t - h a t s z ä z s z u r k o l ö n a k akik rendszeresen megtisztelik merközeseinket. Kiss Jözsef

fogyöküräban?

12. Naponta legfeijebb mennyi so felhasznäläsa delyezhetö dietäs etkezesben? a) 5-6 gr b) gr c) 10-12 gr

Haäsz Jänos

A Gyulai Futball A Gyulai Futball Club ez ev äprilisäban kezdte meg muködefet. Önällö gazdälkodäsunk leetetlen lett volna a väros önkorniänyzatänak, a värosban müköö vällalatok, es a labdanigäsra j^'dozni hajlandö magänszemeVek penzügyi segftsege nelkül. 'gy tudjuk biztositani annak a ° z e l nyolcvan-kilencven g y e eknek, fiatalnak a sportoläsät. hhez szüksöges kulturält körülhienyeket, akik a club negy csa|äb rügjäk a labdät. Elöke»Zi'tö csapatunkkal Boras Jänos °glalkozik, ahoi a huszonöt fö " - 1 2 e v e s gyerek kergeti a lab- Serdülö csapatunk eclzöje , fgediiyKäroly, kinek kezei alatt J ü s z fö 1 2 - 1 4 eves fiatal ismer^dik jatek fortelyaival. A z

Däniäbol

Fotö: Kerekes Istvän

Slatisztikai adatok szerint a vesekövess^g prevalenciäja 3-4 szäzalök, amely azt jelenti, hogy csaknem nepbetegsegnek szämft. Szerencsere a kövek 80 szäzal6ka müteti beavatkozäs nelkül ügymond spontan tävozik, az orvos feladata ezek ben az esetekben az olykor türhetetlen veseköves roham gyögyszeres csillapftäsa, a kötävozäs gyögyszeres elösegftöse. A fennmaradt20szäzalökbanmüteti megoldäsra van szükseg. A vesekö sebeszete az elmült nehäny evben öriäsi fejlödesen ment ke­ resztül. A modern, üj müszerek megjelenese elött az ügynevezett nyflt mütetek komoly megterhelest jelentettek a beteg szämära. A mutet utäni fäjdalom, mely a nagy, äthatolö müteti sebzesek következmö-

nye volt, a hosszantartö körhäzi benrtartözkodäs.akethönaposmunkaköptelenseg egyartint gondot oko­ zott betegnek, orvosnak. N e h ä n y e v v e l e z e l ö t t az endoszköpia fejlödese mär leheto­ ve tette, hogy a vese- e"s hügyvezetek kövek müteti eltävolftäsa lenyegesen kisebb beavatkozässal megtörtönhessen. Ezen igen dräga mü­ szerek lehetove" tettek, hogy mini­ mal is, egy centimeteres müteti behatoläsböl, kevös fäjdalommal, härom-nögy napos körhäzi äpolässal 6s maximum kethetes täppenzes ällomännyal szabadulhattak meg betegeink köveiktöl. A technika fejlödese azonban meg egy üjabb fegyvert hozott, a teljes mütöt nelküli lökeshulläm közüzäst. A fegyver itt szinte szö szerint er-

Ez az üj mödszer önmagäban 6 0 70 szäzalekban elegendö a teljesen sikeres beavatkozäshoz. Kiegeszftve az elöbb väzolt endoszköpos lehetöseggel 98 szäzalekban nagyobb müteti beavatkozäs nelkül kezelhetöek a vesekövek. A gyulai Megyei Pändy Kälmän Körhäz urolögiai osztälyän endoszköpos köeltävolitäst öt 6ve vegzünk. Egy 6ve pedig az UVEK ceggel közösen havonta egy alka­ lommal a kezelesre alkalmas betegeket összegyüjtve alkalmazzuk a ma vilägszerte csücsnak szämftö lökeshulläm közüzäst. Több mint 1(X) kezeles utän szemelyesen is meggyözödhettünk arröl, hogy atelj e s mertekben mutetet nelkülözö mödszer igen eredmenyes. A bete­ gek nagyobb resze a kezel6s alatt mög fäjdalomcsillapitäst sem igönyel, van aki a kezeles napjän tävo­ zik otthonäbaös nehäny napos kristälyürftes utän gyögyult, kö- 6s panaszmentes, munkakepes. Dr. C s a b a Istvän

o Beazelo epületek

Foto: Vaclav.szky Jänos Apor ter 1. (Nemctgyula värosi hivatal, ma iskola.) Bärö Harruckern Jänos György (1664-1742) a gyulai uradalom gazdäja 1724-bcn a Rajna-menti Erin es Koblenz värosok környekeröl nemet telepesekel hi'vott Gyulära, akiket a ket Körös-äg es a Jänos-ärok ältal hatärolt „szigetre", a mai Ncmetvärosba telepftette le. A väroshäzän 1730-1734 között mindössze ket tiszt viselö volt. A tanftö, Wentz Jänos, aki egyben jcgyzöi feladatot isellätott. A mäsik tisztvisclöa föbi'rö, Fiessell Tamäs, aki a nem ncmesek ügye-ben elsöfokon ftelkezett, es különfele iratokat, igazoläsokat is elkeszftett. Nemctgyula 1762-töl kivältsägos mezoväros. A birö es azesküdtek tanäcsa iränyftotta, kesobb, 1772-ben märjcgyzöt is välasztottäk. Nemctgyula 1834-ben megkapta a biröi pälcät es a värosi pccsetet is. Bi'rät, törvenybirät es kilenc esküdtet välasztottäk, akiket a földesür hagyott jövä. A jcgyzöi a lakossäg välasztotla. A nemetgyulai väroshäzät 1820-ban Nuszbek Mihäly (1770-1837) epftesz epftctte, L alaprajzban belsötornäcos sarokepületkent, klasszictsla stilusban. Az 1874-es bal oldali toldäst pedig unokäja, (Nuszbek) Diösi Jözsef (1839-1919) epitesz kcszftctte klasszicizäfö stilusban. A Baross utcai szärnyat 1929-ben mcg mcgtoldottäk ket tantercmmel, amely ma öltözö es szämftögcpcs terem. Magyargyula es Nemctgyula 1857. oktöber 1-jcn egyesült, igy a väroshäza epülete fclszabadult. es iskolai, valamint tanitöi lak celjäramegkaptäk a nemetek. E häzban született tezt emlektäbla is jelzi az epületben) dr. Schercr Ferenc (1889-1987) tanär, aki elkcszftcttc szülövärosa hires monogräfiäjät. Az epület väroskepi jelentösegü. I). Nagy A n d r ä s

„ E g y

ä l o m ,

a m i

m e g v a l ö s u l t "

1992. o k t ö b e r 2 2 . - a m a g y a r g y ä r t m ä n y ü S U Z U K I

g ö p k o e s i k

s z ü l e t e s n a p j a

Ezen a n a p o n nyflik m e g G y u l ä n - a gyäri b e m u t a t ä s s a l egy idö'ben - a z A F I T Kft. S U Z U K I A u t ö s z a l o n j a . (Gyula, C s a b a i üt 9.) Jöjjön el, s csodälja meg ezeket a kisfogyasztäsü, kenyelmes, gyors es elegäns autökat! Nyitva

GYULAI HIRLAP

1992. oktöber 22.

A sörivöbajnok a fröccsöt

szereti

Egy futballcsapatnyi - pontosan tizenegy- vällalkozö kedvü üriember nevezett szombaton este a sörvirsli versenyre a Sörpatikäban. A közel szäz „szurkolö" kiväncsian värta: vajon ki lesz Bud Spencer es Terence Hill meltö utödja... - Az ötletet valöban a Különben diihbe jövünk cimü f ilmböl vettük erösftette meg gondolataimat meg a küzdelem elött Szcncs Jänos, a Playsystem Kft. vezetöje, a Sörpatika üzemeltetöje. - Milyen szabälyok szerint folyik a verseny? - Fei öra all minden resztvevö rendelkezesere. Egy korsö sörhöz egy virsli jär, ezeket közvetlenül egymäs utän lehet csak elfogyasztani. A szabälyok betartäsära egy zsüri vigyäz. Tagjai a väros vezetö szemelyisegei: Lebenszky Attila es dr. Mätrai Mihäly alpolgärmesterek es dr. Lüczi Jözsef jegyzö. Veszesenközeledikakezdesi idöpont,ahangulat fokozäsäröl Hcvcsi Imre gondoskodik. „Etvägygerjesztonek" elenekli a Fonogräf hiresneves nötäjät, a Lökd ide a sört

- A BEEKES MF.GYEI ADÖFELÜGYELOSEG munkalärsai nyilvänos elöadäst tartanak a vagyonbevalläsröl oktöber 29-en delelött 10 örakor az iparteslület szekhäzäban (Dobai u. 4 / B). - HARRY A. CODD, a BESO ma­ gyarorszägi kepviselöje es Edward Grcenhallg, a I ledley S. Ltd. befektete­ si es värosfejlesztesi vällalat vezer­ igazgatöja tart elöadäst oktöber 26-än 10-1 2 öräig a väroshäza ovälis termeben. - 1956 A SAJTÖ TÜKREBEN cim­ mel nyilik kamarakiällitäs oktöber 22en 1 1 örakor a Mogyorössy Jänos Vä­ rosi Könyvtär elöadölcrmcbcn. A kiäl­ litäst dr. Erdmann Gyula nyitja m e g . Köz.rcmüködik: Kerlesznc Morär Ildikö. A könyvtär hclylörtcneti läräban szeretne összegyüjteni a gyulai '56 d o kumentumait, ezert a könyvtär igazga­ töja keri mindazokat, akik fenykeppel, iratokkal rendelkcz.nck, jultassäk azt el hozzä. - A BUDAPESTI ROMAN FILM HET kereteben a Sajnälom, de m e g örülök cimü filmet mutatja be a Petöfi mozi oktöber 28-än 16 örätol. A vetites utän a film keszflöi anketot tartanak.

tartäs:

1992. oktöber 22-en 1 2 - 1 7 öräig 1992. oktöber 24-en 1 0 - 1 5 öräig 1992. oktöber 25-en 1 0 - 1 5 öräig A bemutatott gepkoesik a helyszinen megrendelhetök.

N e feledje!

1 9 9 2 . o k t ö b e r

Gyula Väros Önkormanyzata v e r s e n y üt.

22.

e z t e t e s j a n

kivänjaörtekesfteni a Gyu­ V ä r j u k

G y u l ä n ,

K ö s z ö n j ü k ,

a

S U Z U K I

h o g y

A u t ö s z a l o n b a n !

m i n k e t

la, Kossuth ter 19. sz. alatti

v ä l a s z t o t t !

reszben beepftett ingatlanät. Az ingatlannal kapcsola­ tos müszaki, gazdasägi ös pälyäzati informäciökbeszerez-

Telefonhiväsra dijtalan kiälläs a väros egesz területen. 3

2

3

-

7

7

hetök az Önkormänyzat Vagyonigazgatösägän

7

411.).

U t a z z o n T h e r m a l

(Gyula,

Väroshäz u. 17., Tel.: 362-

Ha ezt a szämot tärcsäzza, telefondijät ätvällaljuk.

A pälyäzat

T a x i v a l

bcnyüjtäsänak

hatärideje:

1992. november 6.

Gyula, Kerecscnyi u. 25. sz. h ä z sürgösen eladö. Erdeklödni lehet: hetközben a 362-563-as värszinhäzi tele­ fonon, illetve szemelyesen a Gyula, Budapest krt. 54. I. em. 4. sz. alatt, vagy szombaton du. 2 es 4 öra között a helyszinen. RcgiscgboIt.Regisej»ek,hagyatckok adäsvetele. Kiemeltcn magas ärat fizetek, biedermeier bütorokert, kvalitäsos

antik fcstmenyekert, ritka különleges regisegekert. Nyitva: hetköznap 1 2 13.30-ig es 16-18-ig, szombaton 9 . 3 0 12.30-ig.Gyula, Karäesonyi u. 3. (Rendelöintczct utcäja) 1500-as Polski Fiatmegkfmelt älla­ potban, 1994. IX. höig ervenyes müszakival e l a d ö . Erd.: dr. LcgezaLäszlö. Tel.: 3 6 2 - 9 8 8 .

G

'!,,,»

',1,1.1',,

A gyö/.tes

ctmüt, s mär startolhat is a mezöny. A pincerhölgyek futkosnak - habär a versenyzök kezdeti lendülete nehäny perc utän mintha kicsit aläbbhagyott volna. Es vege. A gyöztes, a Sörpatika sör-virsli bajnoka: Horväthlmrc lett, 13 korsö sört es ugyanennyi darab virslit pusztitott el. Nyeremenye -

llolnap delutan üj. szerkesztett müsorral jelentkczik a Värosi Televfziö. A program: 17.00: Müsorismcrteles. 17.05: Nemet anyanyelvi oktatäs az övodäban. 17.15: Tini Magazin ABIGEL. 17.24: Egy csök es mäs sem­ mi... 17.35: Pändy Kälmän-emlekünnepseg. 17.48: Becs-Budapest Super Maratoni l u t ä s cle. 17.45: Mcse Trombi es a I üzmanö. 18.00: Üj eukräszda nyflt. 18.03: Onodi llcnrictta a mozgäskorlätozottakert. 18.13: Ember es taj - kisfilm. 18.28: T O P 12 Gyu­ län. 18.44: Szabadclvü cslek: - vendeg: Tölgycssy Peter. 18.48: Földrcndezes es kärpöt las Gyulaväri bau. 18.58:

Mogyorössy Jänos Värosi Könyv­ tär A Püski Könyvkiadö bemutatkozö estje - oktöber 26 än 17 örakor az clöadöterembcn. A rendezveny vende­ ge: Püski Sändor könyvkiadö es dr. Bönis Ferenc zenetörtenesz, az Erkel Tärsasäg elnöke. Dürer Tercm A Nemzetközi Ex Libris-pälyäz.at kiällftäsänak megnyitöja oktöber 2 3 än 17 örakor. A kiällitäst mcgnyitja dr. Pocsay Gabor polgännester es Prökai Gabor, aKepzö- es Ipannüveszeti Lcklorätus oszlälyvezetöjc. A kiällitäs anyaga megtekinthetö, hetfö kivetelcvel mindennap 10-15 öräig. Petöfi mozi Süll zöld paradiesom (szfn., szinkr., am.) - oklöber 22-en 18 örakor. A vegsö megoldäs - llaläl (szfn., szinkr., am.) - oktöber 23-än, 24-en es 25-en 18 es 20 örakor. Asö.kapa, nagy kaland (szin., a m . ) oktöber 26-töl 29 ig 18 örakor. Kamaraicrem A szakäcs, a tolvaj, a fclescg es a szcrctöjc (szfn., ang.-fr.) - oklöber 23än es 24-en cslc fcl 7-kor. Rosencrantz es Guildcnstcm halott (szfn., ang.) - oktöber 26-äiöl 28-ig este fei 7-kor. Megyei Könyvtär (Bekescsaba) Nagy Imre müveszellörtenesz Tör-

,»,1

A JiycihcSfiyvi

IIAZASSAGKOTESEK: Sajti Angelika es Wcgrosta Geza, Molnär Jänos es Kozma Edit, Guli Eva es Koväcs Istvän Zoltän, Csatäri Maria es Szekely Mihäly, IMCZÖ Katalin es Pap Läszlö Ferenc. SZÜLE-IESEK: Mag Maria es Buzäs Läszlö leä­

•otö: K. I.

i,,.

'! !

h Trete nya Dorina, Katona Eva Erzsebet es Töth Jänos fia Jänos. Wittmann Ibolya Klara es Müller Zoltän leä­ nya Tinea Maria. HAIÄLESET: Gonda Jänosne (1908).

Gröh

Tcräzia

stflszerüen - egy hordö Spaten. Az ezüstermes, Horväth Zoltän 10-et tudott elfogyasztani, harmadik helyezettek ErdödiSändortsSzotlär György - höttel birköztak meg. A mäsodik dija fei hordö, a bronzörmeseke pedig negyed hordö sör volt. - Mutatkozzon mär be, kerem! szölftom meg a bajnokot. - Horväth Imre vagyok, 50 öves es gyulai. -A verseny közbcncmlitette, hogy nem szereti a sört, ahhoz kepest igazän nem rossz a tcljcsitmenye... - A kisfröccsöt tönyleg jobban kedvelem. Volt idö, amikor 103-at is meg tudtam inni beiöle egy este. De nehogy azt higgye, hogy valami alkoholista vagyok! - IIa jöl emlckszcm, a legutöbbi Vegväri esteken sem szerepelt roszszul a sörivö-versenyen. - Igen, megnyertem. Köt liter sört 16 mäsodperc alatt ittam meg. Ez abszolüt magyar csücs, de az is lehet, hogy vilägrekord. - S most hogy erzi magät? - Kivälöan vagyok! (szigeti)

Vcndeglälö tanulök Mätrafürcden. 19.10: Rekläm: 19.20: Sajtöfigyclö: Bo­ kes Mcgyei Hirlap, Gyulai Hirlap, Ro­ män lletilap. 19.25: Ilfrek. 19.30: Rek­ läm. 19.40: Önkormänyzati Hiradö. 20.00: 1956 - Emlckmüsor a forrada­ lom tiszteletere. 20.15: Bcszelö epüle­ tek. 20.23: Az Ällampolgäri Jogvedö Liga a büntetökamatröl. 20.32: Negykezes - Ränki Dezsö es Klukon Erzse­ bet zongoraestje. 20.39: Az älmok värosa - Pärizs. 20.50: I Ifrck. 21.00: Müsorzäräs. A Värosi Tcleviziö a läs jogät fenntartja!

müsorvältozta-

zsi müveszet - modern müveszet cirn" mcl tart rendhagyö öräl közepiskolasok, föiskoläsok reszere az eszak-amfi' rikai indiänok müveszeterol - oktöber 27-en delelött 10 öra 45 perckor. Jökai Szinhäz (Bekescsaba) A szuzai m e n n y c g z ö - oktöber 22en 15 es 19 örakor. Ünnepi eloadäs - oktöber 23-än 1" örakor.

GYULAI

I oszcrkcsztö: F^lek Tibor Szcrkesztö: Kiss Otto

Szcrkcsztöseg: 5701 Gyula, Petöfi ter 3. Pf.: 2 3 . Tel.: (66) 362-356, 362-155. Kiadja: Gyula Väros Polgärmesteri Hivatala, 5701 Gyula, Petöfi ter 3., Pf: 44. Tel.: ( 6 6 ) 362-155. Felclös kiadö: dr. Pocsay Gabor Tcrjcszti a Magyar Posta. Elöfizctheiö Gyulän a postahivatalokban es a kczbesftöknel. Elöfizelesi d i j : e g y hönapra 55 Ft, fcl evre 3 3 0 Ft, egy evre 6 6 0 Ft. Dürer N y o m d a Kft., Gyula, Jökai u. 5 - 7 . Ügyvezctö igazgatö: Szekely Andräs IIU ISSN 0238-7921