A fejlodes ara, vagy talan meg nem keso Palyamat egykor a Szarvasi I Ialtenyesztesi Kutato intezetben kezdtem. Ennek csaknem negyedszazada.
Kutatasi teriiletem, a
szuperintenziv
haltenyesztes
temakore volt. Nekem jutott az a feladat, hogy Magyarorszagon elsokent, pontyokat ketrecbe zarva neveljem azokat. A szuperintenziv jelzo onnan adodott, hogy a ketrecekben a halak suriisege, a tavakba hektaronkent kihelyezheto mennyisegnek sokszorosa volt. A hatalmas halsiiriiseget az a biologiai adottsag teszi lehetove, hogy a halak, - a szarazfoldi tenyeszallatokkal szemben- a terben is kepesek elhelyezkedni, hiszen egymas folott is lebegve, mindenfele energiafelhasznalas nelkiil kepesek a ketrec alkotta terben elfoglalni a helyiiket. / A szarazfoldi tenyeszallatoknak jol meghatarozhato tertiletigenyuk van, hiszen valamennyien a foldon allnak, fekszenek, vag>' a tartasi koriilmenyektol fiiggoen mozognak./ Termeszetesen a kiserletet nem en talaltam ki, hiszen ezzel a modszerrel akkor mar nagyban tenyesztettek lazacot, es igen jo eredmenyeket ertek el ugy a gazdasagossagot, mint az eredmenyesseget tekintve. Europaban elsosorban Nemetorszagban kiserleteztek a pontyok ketreces tartasaval, es ertek is el eleg jo eredmenyeket. Termeszetesen nekiink a peldat az akkori N.D.K. eredmenyei
adtak,
ahol kivalo halaszati szakemberek nagyon jo
eredmenyeket produkaltak, es azokat szakirodalomban publikaltak. Sajnos a kutatas inkabb erdekesseg, amolyan kuriozum volt, hiszen tudtuk, hogy a magas takarmanyar miatt, a modszer sosem lehet versenykepes a togazdasagi tenyeszteshez viszonyitva. Ennek az az egyszeru oka, hogy amig a togazdasagban nevelt halak, innen-onnan osszeszedik a szamukra nelkulozhetetlen feherjet, a ketrecbe zart tarsaik ezt nem tehetik, kenytelenek voltunk tehat a szukseges feherjet a tapba bekeverni. A takarmany feherjetartalma pedig nagyban befolyasolja, dragitja annak arat. A kiserlet
megis tartogatott koncepciot, hiszen a tavlati elkepzeles szerint, a pontyoknal elert eredmenyeket, esetleg az intenziv harcsatartas soran lehet majd hasznositani. /Sajnos az e!so ilyen kiserletet sulyos kudarc, a harcsaallomany teljes pusztulasa zarta./ Egy esetben az N.Sz.K. Halaszati Kutatointezetenek igazgatoja latogatott el hozzank, es igen erdekes eloadast tartott a Nyugat-nemetorszagi tarsintezet eredmenyeirol. A z engem leginkabb megragado resz az volt, amikor kifejtette, hogy a ketreces haltenyesztesnek ott van letjogosultsaga, ahol a viz draga, es naluk a magyarorszagi viz arahoz kepest ez akkor nagysagrendekkel magasabb volt. Hangot adott annak is, mennyire „irigyli", hogy nalunk mekkora tiszta vizteriiletek vannak, es arra biztatta az intezet vezetoit, hogy mindenekelott ennek az eroforrasnak a kihasznalasara torekedjen. Igen a mult szazad hetvenes eveinek elejen az iparilag fejlett Nemetorszagban a vizet komoly ertekkent kezeltek. Azota mar nalunk is. Es ma mar azt is tudjuk, hogy bizonyos mertekado kordk velemenye szerint, egy esetleges kovetkezo haboni mar nem az olajert, hanem a viz birtoklasaert folyik majd. Felelmetes! A z embernek tulajdonsaga, hogy igyekszik az 6t koriilvevo kornyezetet megvaltoztatni. Vagy tobbet, vagy jobbat, vagy egyszeriien csak mast akar. Es hakell akar a termeszetet is megprobalja „megeroszakolni", es csak keserii tapasztalatok aran dobben ra arra, hogy a termeszet -rendszerint- erosebb. De az ember egyaltalan nem dicso tenykedesenek eredmenye a termeszet folott aratott pirrhuszi „apr6" gydzelmeket tartalmazo az ugynevezett „Vdr6s konyv" tartalma, amely az ember altal kipusztitott allatfajok tOmeget tartalmazza. A z ember viztarozokat epitett, tropusi esoerdoket irtott, karos gazokat bocsajtott az ipari termeles soran a levegobe.
Es tevekenysegevel nem csak elohelyeket pusztitott el, hanem az
eghajlat
megvaltoztatasaval ma mar sajat letet is veszelyezteti. Valamikor a hatvanas evek kozepen jelent meg Fritz Bade kozgazdasz kdnyve „Versenyfutas a 2000.evig" melynek gondolatai felelmetes jovokepet festettek.
A
szerzo akkor a Fold eltartokepesseget ketto milliard emberre becsiilte, es ezt a letszamot az ezredfordulora varta. Tuleltuk az ezredfordulot, es ma a nepesseg eleri a hatmilliard fdt. Ugy tunik a szerzo ebben tevedett. De meg valami ijeszto kep is megmaradt az emlekezetemben a konyv kapcsan, nevezetesen, hogy a szerzo affele biologiai pokolgep remet is elorevetitette, vazolva azt, hogy amit a fizikusok az atombomba kifejlesztesenel elertek, az csak amolyan jatekszer ahhoz k6pest, amit a biologusok miivelhetaek a maguk biologiai atombombajuk kifejlesztesevel. Es nezzunk csak kdriil! Ismeretlen jai*vanyok, genmanipulalt elelmiszer, globalis felmelegedes, klonozas. Vajon nem ketyeg maris valamelyik titkos laboratoriumban, vagy egyenesen a termeszetben az a bizonyos biologiai pokolgep?! De terjiink csak vissza tanult szakmamhoz, es a halakhoz. A termeszet megvaltoztatasanak felhasznalasaval,
egyik celja a termeles novelese. Keves emberi eroforras minel
kisebb
teriileten,
minel
tobbet
termelni.
De
a
novenytermelesben a toszam, az allattenyesztesben az egyedszam novelese, noveny, vagy allategeszsegiigyi problemakat vet fel. Fokozodik a betegsegre valo fogekonysag, es csOkken az ellenallokepesseg. Nem baj gondolna az ember, harcolhatunk ez ellen is, herbicidekkel, allatgyogyaszati eszkozokkel. De meddig? Es megeri-e? Mert a bevezetoben emlitett ketreces lazactenyesztes soran peldaul hiaba ertek
el kivalo eredmenyeket, a tomegtartas soran bizonyos betegsegekre fogekonyabb allomanyt a ketrecekben le lehet kezelni, de az ivohelyek fele tarto lazacokat, amelyek ugyancsak fertozodtek, mar nem. A z eredmeny pedig az, hogy egyes angliai folyokbol ahol
a lazac oshonos volt, csaknem kipusztult az allomany. Gondoljunk
csak bele milyen felelmetes: az ember nem is direkt avatkozott a termeszetbe, csak latszolag, „csak mellette" es az eredmeny egy faj lassu pusztulasa. Pedig, ha valaki megkostolja az igazi lazacot, meg a „tapost", a kulonbseg legalabb akkora, mint a „kapirgalos"- es a brojlercsirke kozott.
Lam az iparszerii termeles megbosszulta
magat! De nem kell szuperintenziv kulturakban gondolkozni. A z intenziv tartassal is lehet kornyezeti kart okozni. Jo peldak erre a togazdasagok. A z ember a halastavak letesitesevel, eloszor csak a halak termeszetes elohelyet valtoztatta meg, amikor a mesterseges tavakat letrehozta. Kiirtotta a tavak novenyzetet, zsilipekkel szabalyozta a viz utjat. A novenyzet kiirtasanak halaszat technikai oka volt, hiszen a novenyzettel benott vizbol a hagyomanyos halaszeszkozokkel nem lehetett a halat kifogni. De a novenyzet kiirtasa a hal termeszetes elohelyet is megvaltoztatta, hiszen megszuntette a halak buvohelyet, es a taplalekuk elohelyenek hel>4 ado vizinoveny eletteret. A termeszetes taplalekot mesterseges taplalek adagolasaval helyettesitette. A hozamok fokozasa erdekeben a tavakat rendszeresen tragyazzak, a planktonallomany, -es ezzel a termeszetes taplalekbazis- novelese erdekeben. Ha csak pontyos, ugynevezett monokulturarol beszeliink, amikor csak ezt az egyetlen fajt nevelik a tavakban, a beavatkozas maris tobbszdros karokozast jelent a termeszetes viszonyokhoz kepest. A vizutanpotlas modja, a vizbetaplalas,
onmagaban is noveli a togazdasagi
koltsegeket. A viz ugyanis ertek lett Magyarorszagon is. Meg akkor is, ha nem elektromos energiaval emelik a torendszerbe. Ennek az az egyszerii oka, hogy a vizkormanyzas erdekeben vizmiiveket, gatakat kell epiteni, fenntartani. De a befolyo vizzel iebegoanyag formajaban szerves, es szervetlen anyagok is a togazdasagba keriilnek
fokozva a feliszapolodast. Rasegit erre a kart okozo tenyezore a
mestersegesen adagolt taplalek is, hiszen a taplaleknak nem a 100 %-a epui be a halak husaba, egy resze tragya formajaban a szerves iszap kepzodeset fokozza. A keletkezett iszap pedig egy ido utan, a gazdasagos termeles gatjava valik, es azt a tavakbol draga penzen el kell tavolitani. K6nn>^u beiami, hogy minel surubb a halallomany, annal nagyobb mermyisegu viz, tragya, es takarmany szukseges a rendszer fenntartasahoz. Ezek utan konnyu azt is belatni, hogy minden rendszernek van egy bizonyos optimuma, ami fblott gazdasagosan nem mukodtetheto. A termelest tehat nem lehet a vegtelensegeg fokozni. Hogy a keplet ne legyen ennyire egyszerii, az elfolyo vizzel a befogado vizet is szennyezi a togazda. Foleg osszel, amikor a halaszat miatt a vizet el kell engedni. A tapanyagban feldusult jo kis foszforos es nitratos vizet. Bele valamelyik termeszetes vizbe. Egy estben, -van vagy husz eveLengyelorszagban jartam. Ott is volt szuperintenziv pisztrangos gazdasag. A z lepett meg, hogy az ugynevezett atfolyovizes rendszeru pisztrangtelep kifolyoja ele hatalmas
szennyviztisztitot epitettek.
A befolyo, es a teleprol kifolyo viz
minoscgenek azonosnak kell lennie- magyaraztak. Es technikailag elkdvettek ennek erdekeben mindent, hogy igy legyen. /Nem ugy mint nalunk, amikor a Viszlo patak karsztviz tisztasagu vizenek befolyoja ala epitettek egy ilyen telepet, de a „le", az elfolyo viz tisztitatlanul kertilt ki a teleprol, es alkotta a patak vizet./
De az ember azert annak idejen ezt is rnegprohalta. A pontyos monokulnirat kiegeszitette mas fajokkal, es a „novenyev6k" betelepitesevel megalkotta az 6 mindent elsopro muvet a pontyos-novenyevos poiikuiturat. A termesnovelesre vonatkozo elkepzeles jo volt, hiszen a pontyok altai nem hasznosithato taplalekot a novenyevok hasznositottak /sokszor akar a ponty karara is/, az osszes halhushozam egy hektarra vetitve nott. De a rendszer tovabbi tulfeszitese, az eg>'edszam /vagy kopoltyuszam/ novelese a mar emlitett karos folyamatokat felgyorsitotta. A z eredmeny egyebkent sem volt egyertelmil, hiszen a halproduktum ndtt, de a magyar konyha szamara nehezebben eladhato novenyevo halak mennyisegenek novelese, megsem hoztak atiito sikert. De volt biologiai kartetel is. Idegen fajok behurcolasa /razbdra/,
betegsegek
behurcolasa,
horgaszvizekbe telepitese.
6s
nem
utolsosorban
a
novenyevok
A z amur uiltelepitese tobb vizen is a nad- es
hinarallomany vegzetes karosodasahoz, helyenkent teljes kipusztulasahoz vezetett. Ezzel megsziintek mas fajok megmaradasanak lehetosegei, az elsodleges kartetelt tehat Qgy masodlagos is kovette. Meg nagyobb baj, hogy egyes „haiaszati szakemberek" annak idejen a busa fajokat is betelepiteni javasoltak a horgaszvizekbe. Javitja vizminoseget-volt az indok. Hat azt nem javitotta, hiszen a sziirokepesseglik eredmenyes kihasznalasa erdekeben telepitendo mennyiseg sokszorosa lett volna a tdgazdasagienak. De mert a halakat hagyomanyos eszkozokkel megfogni nem lehetett, a horgasz meg mindenaron halat akar fogni, hat kialakult a gereblyezesnek ismert modszer. A baj csak az, hogy a rafmalt magyar horgasz addig fejlesztette, gyakorolta a halfogasnak ezt a nem eppen epuletes modjat, mig rajott, hog>^ a jobban ertekesitheto fajok eseteben is nag> szeriien alkalmazhato. Hat hogy is van ez? A z f
ember
beavatkozott
itt, /polikultura/, az
„eredmeny"
meg jelentkezett
ott
/gereblyezes/. Nines ebben valami feleimetes? En meg azt tanultam az egyetemen, hogy az erett szerves tragyat csaknem korlatlanul lehet a termofoldre adagolni, mert lassu bomlasa miatt karokat nem okoz. Arra azonban mar akkor is felhivtak a tlgyelmunket, hogy a miitragya tuladagolasa mar komoly veszelyeket rejt, mert a csapadekvizben feloldodva a talaj melyebb retegeibe keriilve a talaj vizet szennyezheti. Igen a tudosok mar akkor ismertek a nitratosodas probl&najat, es ovtak a hibak elkovetesetol benniinket is. Magam meg ismertem olyan idosebb kollegat, aki a masodik vilaghaboru elott egy nagy mutragyagyarto ceg hazai kepviselqje volt, es aki abban az idoben meg jo szivvel ajanlhatta a mutragyat szinte korlatlan mennyisegben, mint a termesfokozas egyik legkivalobb eszkozet. Es mi a helyzet ma?! A z EU-ban szigoruan megszabjak, mibol mennyit termelhet egy orszag es a termeleshez mennyi ilyen-olyan anyagot /pi szerves tragyat/ hasznalhat fel. De mi ez az onkorlatozas? Osszeegyeztetheto a piacgazdasagi szabad versennyel? Igen, a valasz. A szerzett tapasztalatok alapjan a jozan onkorlatozas, annak erdekeben, hogy a nagyobb hibakat ne kovessek meg nagyobbak. A z iment irtam, hog>' az ember mindig mast akar. A MOHOSZ-ban eltoltott masfel evtized soran nehany evig a Kiskorei-tarozo felelose voltam. Errol is eszembe jut nehany gondolat. Sose felejtem el amerikai baratomat, aki meglatvan a
„muvet" felsohajtott, es igy szolt: Itt epiilt fel
Kozepeuropa legnagyobb mocsara. Kicsit hitetlenkedve neztem ra, de aztan napirendre tertem a dolog folOtt. De mi is tortent? Elso MOHOSZ-os evem vegen ha
autoval mentunk hetvegen csukazni, csak megalltunk a 3 3-as ut meliett az autovai, leballagtunk a kuhikgodrdkhoz, amelyek kozvetlenul az ut toitese aiatt huzodtak. Csak atdobtuk a villantot a nehany meter szeles godron, es fogdostuk a csukakat. Volt bennuk annyi, hogy valogatni is iehetett, csak a nagyobbak kerultek a kocsi csomagtartdjaba. Mara a /sot mar jo nehany eve/ a kubikok egyszeruen eltuntek. Elobb megteltek iszappal, majd a feliszapolodas folytatodott, es ma mar a tetejiikon is van vagy negyven centi iszap. Es ki tudja hany millio kobmeter a tarozo, a mai Tiszato teljes 6000 hektarnyi teriileten. Vajon hogyan erzett ra amerikai baratom a jovore?! Lehet, hogy Amerikaban mar voltak ilyen tapasztalatok? Ezen mar kar lamentalni, a teny teny marad, es alighanem bevalik joslata. Egykor komoly vitaink voltak az illetekes vizugyi igazgatosagokkal a vizeresztest es a vizkormanyzast illetoen. Termeszetesen mi a horgaszok erdekeit, illetve a halgazdalkodasi erdekeket igyekeztiink vedeni, mig az igazgatosagok a vizugyi erdekek elsobbsegere hivatkozva, egyebkent teljesen jogosan a vizugyi erdekeknek megfeleloen cselekedtek. Es el kellett fogadjuk erveiket, mert orszagos szinten nagysagrendekkel nagyobb erdekeket kellett megvedeniiik, mint a mi halaszati
erdekeink.
Mert megepult
a mii azert,
hogy
a
Tisza
vizenek
visszaduzzasztasaval a visszatartott vizet ontozesi celra hasznositsak. Mellette nyerjenek egy kis elektromos energiat. De senki nem gondolt arra, hogy a tarozo megnovekedett vizszinje sok-sok kilometerrel tavolabb megemeli a talajviz szintjet, es meggyorsitja a szikesedest. A z ember egyik oldalon verejtekes munkaval epitett, a termeszet a masik oldalon konnyed valasszal pusztitott. Es a sok milliardos beruhazas merleget valaha meg iehet-e huzni? M a mar azt is megtapasztalhattuk, hogy a
termeszet valaszai nem is mindig ilyen konnyedek. A kozelmult tiszai arvizeire gondolok. Vasarhelyi Tisza zabolazo XlX.-szazadi miivere, ami ugy 100-150 evre Jegelte" a probiemakat, de az emberi kapzsisag okozta erdoirtasok a Karpatokban, ujabb feladatokat adtak a vizepitoknek. Es a feladatok nagysagat a Tiszan epult ket vizmii, a Tiszaldki eromii, es a Kiskdrei vizlepcso, eppen hogy novelni fogja. Mert igaz, hogy a felso mu Tiszalok, az otvenes evekben a borsodi iparvidek energiaszuket is hivatott
volt enyhiteni, de jelentos szerepe volt az ontdzesi programok
megvalositasaban is. Ugyanakkor lelassitotta a Tisza folyasanak sebesseget. A hordalek kiiilepedesi sebessege, es a viz aramlasi sebessege kdzdtt forditott viszony van. Nevezetesen, ha a folyasi sebesseg
csdkken, a kiiilepedesi sebesseg, illetve
mennyiseg no. M a meg ugye az a dilemma, hogy a Tisza medret kellene-e kotorni, vagy a tolteseket megemelni, annak erdekeben, hogy az arvizeket elkerulhessiik. De gondoljunk csak vissza arra a feielmetes tenyre, hogy egy 150 eves fa kivagasahoz a mai technikaval csupan nehany percre van sziikseg. A tarvagasok eredmenyekent megsziint az erdo hoolvadast lassito mikroklimatikus szerepe,
a hoolvadas
felgyorsult, a lerohano hole pedig nagysagrendekkel nagyobb mennyisegii hordalekot sodor a felso Tiszaba es mellekfolyoiba. A z eredmenyt pedig ismerjiik. De hogy is van ez? Megint az tdrtent, hogy beavatkoztunk itt, a termeszet meg visszautott ott. Jo nagyot! De nem szeretnek
igazsagtalan lenni. A Tisza to eliszapolodasanak
problemajat mar vazoltam. Ennek a letesitmenynek arvizcsokkento szerepet is szantak, nevezetesen, a teli lerohano csapadek egy reszet, a teii vizszintre csdkkentett tarozo kepes befogadni, csdkkentve az alatta elteriilo folyoszakaszok gatjainak
hirtelen nagymertekii terheleset. Tette is, teszi is a dolgat a to, csak az a kerdes, ha a feliszapolodas folytatodik meddig? De meg valamit szeretnek a szamomra amugy nagyon kedves vizteriiletrol elmondani. A z emberi kapzsisag, es a vadkapitalizmus, romaniai aldasos tevekenysege eredmenyekent a vilagszerte megismert tiszai cianszennyezeshez vezetett. De mert a Tisza-to zsilipkapui a Tisza felol, a vizugyi szerveknek koszonhetoen a szennyezes alatt zar\a voltak, a szennyes le a tarozdterre nem tudott, bekeriilni. A t6\ viszontagsagai elol ide huzodo halak eletben maradhattak. A z allomany pedig mintegy alapjat kepezte a Tisza termeszetes ujratelepitesenek. Abba meg bele gondolni is rossz, hogy ha a tarozo nines, illetve ha a vedekezesnek ez a minimalis lehetosege is hianyzik, mi maradt volna az oshonos Tiszai halallomanybol.
