ÉS GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYEZÉS, VALAMINT A CSALÁDI PÓTLÉK ELLÁTÁS AZ V. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK FOLYAMÁN ( )

a n y a s á g i , t e r h e s s é g i-g y e r m e k á g y i

ÉS GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYEZÉS, VALAM INT A CSALÁDI PÓTLÉK ELLÁTÁS AZ V. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK FOLYAMÁN (1976—1980)

DR. FODOR ANDRÁS A gyerm ekekről való tá rsa d alm i gondoskodás társad alo m b izto sítási szem pontból az anyasági segélyek feltételéü l elő írt terhességi-orvosi vizsgálattal kezdődik és általáb a n a 16 éves kor eléréséig, illetv e a középiskolai tanulm ányok befejezéséig (legf eljebb 19. év betöltéséig) ta rt. Az anyasági, a terh esség i-g y er m ekágyi és a gyerm ekgondozási segélyezés, v alam in t a családi pótlék ellátás m ind a gyerm ekekről — tágabban értelm ezve a családokról és ezen belül k ü lönösen az an y á k ró l — történő társad alm i gondoskodás eszközei, életszínvonalés népesedéspolitikai célokat szolgáló kettős funkcióval. A társadalom biztosítás körébe tartozó anyasági, terhességi-gyerm ekágyi segély és családi pótlék ellá tások életszínvonal- és népesedéspolitikai célokat szolgáló kettős fu n k ció ja p e r sze a népgazdasági anyagi teh erb író képességétől függően is változó h aték o n y sággal érvényesül. K özism ert, hogy az 1960-as évek elején az élveszületések szám a a k ritik u s szint alá süllyedt. Éppen ezért olyan átfogó intézkedések v á l tak szükségessé, m elyek a gyerm eket vállaló anyák (családok) életszín v o n alá nak legalábbis m egőrzését és egyúttal az élveszületések szám ának erő tel jes növekedését szolgálják. Az első (1966. évi) népesedéspolitikai intézkedések (1967. ja n u á r 1-től a gyerm ekgondozási segélyezési rendszer bevezetése, a csa ládi pótlék em elés, az anya- és csecsem ővédelem , a gyerm ekgyógyászat kiem elt fejlesztése stb.) h a tá sá ra em elkedett ugyan, de nem kellő m é rték b en az élve születések száma. Ü jabb népesedéspolitikai intézkedések v áltak szükségessé. A népesedési helyzet hatékonyabb ja v ítá sá t a p á rt és az állam i vezetés eg y arán t nagyfontosságú társadalom p o litik ai fela d atn a k tek in tette. A fe la d a t ta l kapcsolatban az MSZMP P o litikai B izottsága 1973. II. 13-án rövidebb és hosszabb távú intézkedési terv kidolgozására hozott h atáro zato t. E h atáro zat alap já n k e rü lt sor a M inisztertanács 1040/1973. (X. 18.) szám ú h atáro zatán ak k ia d ásá ra az ak tu ális népesedéspolitikai feladatokról. A főbb népesedéspolitikai célkitűzések közé ta rto zo tt — többek között: — a szülőképes korú nők szám ának csökkenésével egyidejűleg a legalább 16 ezrelékes élveszületési arányszám , család o n k én t a 2,16 fős átlagos gyerm ekszám elérése, — a családok eltérő létszám ából adódó életszínvonalbeli különbségeknek m ár az V. ötéves tervidőszak folyam án m érséklése. A tá rsad alo m b izto sítást érin tő rendelkezések alap já n 1974. évtől az an y a sági segély m ajdnem két és félszeresére, a gyerm ekgondozási segély a g y er m ek születési sorszám ától függően havi 150—350 F t-tal, a kétgyerm ekes csalá dok családi pótléka havi 200 F t-ta l em elk ed ett és a dolgozó any ák gyerm ekápolási tá p p én zre jogosultsága a gyerm ek 6 éves életkoráig k e rü lt k ite rjesz tésre. Intézkedések tö rtén tek a gyerm eket vállaló családok lakáshelyzetének könnyítésére is. M indezen intézkedések, tov áb b á a szülőképes k o rb a lépő női

K Ö Z L E M É N Y E K

83

lakosság nagyobb szám ának h a tá sá ra az élveszületések szám a 1975. évben 194 240 v o lt (szem ben az 1962. évi 130 053-mal). Az V. ötéves tervidőszak folyam án azon ban az élveszületések szám ában erőteljes csökkenés k ö v etk ezett be és ez a csökkenés irán y z atá b an az 1960-as évek k ritik u s helyzetére em lékeztet. (Ma m ár az élveszületések szám a tartó san nem biztosítja a népesség egyszerű r e produkcióját.) Az élveszületések szám a nagy ingadozásokkal, egyenlőtlenül alakult, en nek következtében a fiatalk o rú népesség korösszetétele kiegyensúlyozatlan és elő reláth ató an a népgazdaság m unkaerő szükségletének egyenletes kielégítése nem biztosított. A népm ozgalm i adatokból leolvasható, hogy am íg a term észet re n d je sze rin ti m u tatók — például az élveszületettek közül a népesség rep ro d k u ció ját m eghatározó leányszülöttek szám ának ará n y a — viszonylag egyenletesen a la kul, addig az em ber á ltal befolyásolható m utató k alak u lása viszont nem felel meg a v árakozásnak, az élveszületések szám a a tervidőszak a la tt 23,4%-kal csökkent. A népesedési folyam atok te h á t a k itű zö tt céloktól eltérően alak u ltak , nem való su lt meg a k ét- és három gyerm ekes családideál, sőt a halandóság em elkedő ten d en ciája még tovább súlyosbította hazánk népesedési helyzetét. A n ép e sedési folyam atok kedvezőtlen alak u lá sán a k egyik oka feltétlen ü l ab b an k e resendő, hogy a kapcsolódó társadalom biztosítási ellátások szin tjei •— a családi pótlék kivételével — 1975. évhez képest a tervidőszak folyam án lényegében nem változtak. Az anyasági segélykiadás csökkenő ütem e a születésszám alakulásához, a terhességi-gyerm ekágyi segély összege kizárólag a dolgozó szülő nők beszám ít ható keresetének változásához igazodott, a segélyezés (20 hetes) ta rta m a azon ban nem növekedett, a gyerm ekgondozási segélykiadás jelentősebb növekedé sének oka az árkom penzációs kiegészítések összege, egyébként színvonal-em elés ezen a te rü lete n sem történt. 1975. évhez képest 1980. évben a születések (anyasági, terh esség i-g y er m ekágyi segély halvaszületés esetén is jár), illetőleg az élveszületések szám ához igazodóan az anyasági segélyt 23,5%-kal, a terhességi-gyerm ekágyi segélyt 11,3% -kal és a gyerm ekgondozási segélyt 4,1% -kal kevesebben v ették igénybe. A gyerm ekgondozási segélyezés rendszere te h á t — a v álto zatlan ellátási szín vonal ellenére — még alig veszített népszerűségéből. A terhességi-gyerm ekágyi, m ajd ennek fo ly tatásak én t a gyerm ekgondozá si segély igénybevétele a gyerm ek állandó és tartó s gondozását teszi lehetővé. A lehetőség k ih asználása — kiegészülve a m ind színvonalasabb an y a- és csecsem ővédelem m el. egészségügyi ellátással — eredm ényezte, hogy a csecsem őhalá lozási arányszám (1000 élveszülöttre ju tó egy éven aluli m eg h altak száma) az 1960. évi 47.6-ről 23,1-re csökkent. A gyerm ekekről való társad alm i gondosko dás m agasabb színvonalát legátfogóbban éppen ennek az arán y szám n ak csök kenése jelzi. Az anyasági segély kiadás az 1975. évi 471 m illió F t-ró l 360 m illió F t-ra (111 m illió F t-tal, 23.6°/o-kal) csökkent az élveszületések (az anyasági segélyek) szám ának csökkenése következtében. 1. Társadalom biztosítás által fiz e te tt anyasági segélyek Пособия матерям, выплаченные социальным страхованием M aternity ben efits paid by social insurance

84


M ind az élveszületések, m ind a kifizetett anyasági segélyek szám a — a szü lőképes korú nők szám ának alakulásáv al, v alam in t egyéb tényezőkkel össze függésben — az ötödik ötéves te rvidőszak b an évről évre. ezen belül a tá rsa d a lom biztosítás á lta l k ifizetett anyasági segélyek szám a 1975. évhez képest 23.5° f i kái csökkent. A nyasági segélyt az élveszületések 98—99% -ára fizettek. A k ifi zetett anyasági segélyek összetételében m inőségi változás k övetkezett be a fog lalkoztatott nők szám ának em elkedése követk eztéb en ; m ind az alkalm azásban állóknál (beleértve az ip a ri szövetkezeti tagokat is) m ind az m gtsz-tagoknál em elkedett a sa já t jogú anyasági segélyek részaránya. 2. Saját jogon kapott segélyek részaránya (%) Доля пособий, полученных по собственному праву (в процентах) Proportion of benefits received by o w n rig h t (per cent)

1940. évben az alkalm azásban álló k n ál a k ifizetett anyasági segély több m in t kilenc tizede, az m gtsz-tagoknál 80% -a sa já t jogú anyasági segély volt. Az alkalm azásban állók sa já t jogú segélyek részarán y án ak növekedése a te r hességi-gyerm ekágyi segélyezési létszám csökkenését lassította. 3. A terhességi-gyerm ekágyi segélyezésben részesülők főbb adatai Основные данные лиц, получаю щ их пособия по беременности и родам M ain data of persons getting a pregnancy and co n fin em en t benefit

A negyedik ötéves te rv utolsó évéhez képest 1980. évre a terh esség i-g y er m ekágyi segélyezési napok szám a 9,4% -kal, a segélyben részesültek átlagos napi létszám a 11.3%-kaI, az 3000 dolgozóból segélyben részesü ltek létszám a 13ról 11-re csökkent. Az egy segélyezési n ap ra ju tó k iad ás a figyelem be v ett keresetek növe kedésének m egfelelően 80 F t-ró l 106 F t-ra növekedett. A gyerm ekgondozási segélyellátás a gyerm ek h arm a d ik életévének be töltéséig já r. A népesedéspolitikai intézkedések és a szülőképes korú nők n a gyobb létszám ának h a tá sá ra az élveszületések szám a és ará n y a 1975. évben kielégítő szintet é rt el, m ajd ezután a k ét igen fontos népm ozgalm i m utatószám


85

rendszeresen csökkent. A gyerm ekgondozási segélyellátásban részesülők á tla gos létszám a 1977. évben érte el a m axim um ot, m ajd ezt követő években nagy ü tem b en csökkent. 4. A gyerm ekgondozási segélyezésen lévő anyák és gondozott g ye rm e k e ik szám a Число матерей и их детей, пользую щ ихся пособием по уходу за ребенком N u m b er of m others and th eir children covered by th e child care allow ance

A segélyezett anyák 91,1%-a (1975. é vben 88,1%-a) egy, 8,7% -a (1975. év ben 11,6%-a) k ét és 0,2% -a (1975. évben 0,3%-a) háro m és több gyerm ek u tán részesült gyerm ekgondozási segélyben. 5. A z ezer segélyezettre ju tó 3 éven aluli gondozott g yerm eh ek szám a (fő)

Число детей моложе 3 лет, охваченных пособием по уходу за ребенком, на тысячу лиц, получаю щ их пособие по уходу за ребенком N um ber of children under care per thousand fem ales getting a child care allow ance (persons)

Az ezer segélyezettre ju tó 3 éven aluli gondozott gyerm ekek szám a az alk alm azásban állóknál m agasabb és m in d k ét kateg ó rián ál csökkent. Az 1967. évben bevezetett, im m ár 15. évében lévő gyerm ekgondozási se gélyezési rendszer egyéni és közösségi h a tá sá t vizsgálva m egállapítható, hogy m in d k ét vonatkozásban főleg a kedvező hatások érvényesülnek. Ezek közül is k itű n n e k az aláb b iak :

86


6. A 3 éven aluli g ye rm ek ek halálozási a rányszám ainak alakulása Динамика коэффициентов смертности детей моложе 3 лет D eath rates of children u n d er 3 years

— A 3 éven aluli gyerm ekeknél a halálozási gyakoriság 35—52% -kal csök kent. M indez a színvonalasabb egészségügyi ellátás, v alam in t az életszínvonal általános növekedése m ellett a gyerm ekgondozási segélyezési ren d szern ek — m ás szóval az állandó anyai gondozás lehetőségének — köszönhető. — A gyerm ekgondozási segélyezetti létszám jóval az eredetileg terv ezett létszám fölé em elkedett, bizonyítva a segélyezési rendszer nagy népszerűségét. 14 év folyam án több, m in t 1,3 m illió anya v ette igénybe a segélyt és a gon dozás kb. 1,4 m illió három éven aluli gy erm ek re te rje d t ki. Az összes szülések között a kereső szülő nők szülésének ará n y a az 1967. évi 57% -ról az 1980. évi 94% -ra em elkedett. A kereső szülő nők term ékenysége, első ízben és nem zetkö zileg is egyedülállóan, m agasabbá vált, m in t az eltarto ttak é. Az 1967. év végén a dolgozó nők 2% -a, 1980. év végén pedig 12%-a v ette igénybe a segélyt. — A dolgozó (táppénzre jogosult) gyerm ekes anyák 3 év a la tti beteg g yer m ekük áp o lására 1980. évben 2,8 m illió gyerm ekápolási táppénzes napot v ettek igénybe. A gyerm ekgondozási segélyezési ren d szer nélkül felteh ető en további 9 m illió gyerm ekápolási táppénzes napo t v ennének még igénybe, m ely az o rszá gos táppénzes arányszám ot 7 tizeddel em elné. — A gyerm ekgondozási segélyezési rendszer m egőrzi és továbbfejleszti a segélyben részesülő anyák m unkával szerzett jogait. P éld áu l progresszív nyug d íjjá ru lé k fizetés nélkül is jogszerző időnek szám ít a segélyezés ta rtam a, a m u n kába visszatérő anya bérbesorolása nem m a ra d h a t el a hasonló m u n k a k ö rt b e töltő többi dolgozó bérbesorolásától.


«Y

7. A gyerm ekgondozási segélyben részesülők népgazdasági ágak és iparcsoportok szerin t Лица, получаю щ ие пособие по уходу за ребенком, по отраслям народного хозяйства и по промышленным группам Persons getting a child care allow ance by m ajor divisions of national econom y and by industrial groups

88


8. G yerm ekgondozási segélyben részesülök m eg yék szerint Лица, получаю щ ие пособие по уходу за ребенком по комитатам Persons getting a child care allow ance by counties


89

Családi p ótlék ellátás A családi p ótlékban részesülő családok és családi p ó tlék ra jogot adó g yer m ekek szám a csak hosszabb távon függ össze az élveszületések alakulásával, m ivel a családi pótlék jogosultságánál a 16 évesnél fia ta la b b gyerm ekeket, ille tőleg to v áb b tan u lás esetén 19 évesnél fiatala b b gyerm ek ek et kell figyelem be venni. (A ta rtó san beteg vagy szellem i fogyatékos gyerm ekek esetében a csa ládi p ó tlék ra való jogosultság nincs k o rh atárh o z kötve. Így a családi pótlékban részesülők szám ának alak u lá sát elsősorban a m egm aradó egygyerm ekes csalá dok szám ának alak u lása és a 4 és többgyerm ekes családok csökkenése h atáro z za meg.)

9. Családi p ótlékban részesülő családok Семья, получаю щ ие добавочную плату на семью Fam ilies getting a fa m ily allow ance

1975. évhez képest a családi pótlékban részesülő családok szám a 23,0%kal, a gyerm ekek szám a kisebb m é rtékben 18,1%-kal em elk ed ett és ennek kö v etkeztében az egy család ra ju tó gyerm ekek szám a 1,96-ról 1,88-ra csökkent. Az összesített anyagon belül 1975. évhez képest 1980. évre az alkalm azásban állóknál a családok szám a a gyerm ekek szám a

773 600-ról 942 000-re, 21.8% -kal 1 518 200-ról 1 777 000-re, 17,0% -kal em elkedett

az átlagos gyerm ekszám

1,96-ról

1,89-re csökkent;

90


A családi pótlékban részesülő családok szám a a gyerm ekek szám ához k é pest m indhárom k ategóriában nagyobb m érték b en em elkedett. A nagyobb m érték ű em elkedést az egyedül álló nők, v a la m in t a visszam aradó egygyerm e kes családok szám ának évenkénti em elkedése és a négy- és többgyerm ekes családok szám ának csökkenése indokolja. A k ét ellentétes irán y ú változás h a tá sára az egy családra jutó átlagos gyerm ekszám évről évre csökken. 1979. jú liu s 1-től a családi p ótlék b an nem részesülő gyerm ekek (általá ban az egygyerm ekes családoknál) jö v edelem pótlékban részesülnek. 1980. év ben 422 ezer gyerm ek részesült jövedelem pótlékban. 1975. jú liu s 1-től az alkalm azásb an állók és az m gtsz-tagok családi p ót léka azonos összegű. A családi pótlék összegét a tervidőszak a latt többször em elték és ennek m egfelelően az egy gy erm ek re ju tó családi pótlék havi össze ge:

1975. évhez képest az egy g y erm ek re ju tó családi pótlék összege 76,5%kal em elkedett.


91

10. Családi pó tlékb a n részesülő családok gyerm ekszá m szerin ti m egoszlása Распределение с'емей, получаю щ их добавочную плату на семью по числу детей D istribution of fam ilies getting a fa m ily allow ance by n u m b er of children

1975. évhez képest a családi pótlékban részesülő családok szám a 904 601 családról 1 112 980 családra 208 380 családdal (23,0%-kal) em elkedett, főleg az egygyerm ekes családok szám ának évenkénti erőteljes növekedése következté ben. Lényegesen em elkedett még a kétgyerm ekes családok, az 1 és 2 gyerm e kes egyedülálló nők és a három gyerm ekes családok száma. 1975. évhez képest az em elkedés m értéke az egygyerm ekes családoknál 61,5% az egyedülálló nőknél 25,3% a három gyerm ekes családoknál 18,0% a kétgyerm ekes családoknál 17,2%. Az egygyerm ekes családoknál a növekedési ütem évről évre csökken: 1976. évben 22,7% 1977. évben 10,7% 1978. évben 7,6% 1979. évben 5,9% 1980. évben 4,3%. Az egygyerm ekes családoknál bekövetkezett növekedési ütem csökkenés a rra utal, hogy a jogosultságból kilépő gyerm ek(ek) u tá n m egm aradó egy g yer m ek és családok szám a m ár eléri a m axim um ot. A családi pótlékban részesülő családok gyerm ekszám szerinti megoszlása alk alm azásban állók, m gtsz-tag és nyugdíjas bontásban igen eltérő egym ástól.

Ö2

Kö zlem én y ek

11. Az alkalm azásban álló, m gtsz-tag és nyugdíjas családok m egoszlása 1980. évben g yerm ekszá m szerin t Распределение семей, имею щ их трудовой стаж, семей членов сельскохозяйственных производственных кооперативов и семей пенсионеров по числу детей в 1980 г. D istribution of fam ilies in em ploym en t, fa m ilies o f m em b ers of fa rm ers’ co-operatives and fam ilies of pensioners by n u m b er of children in 1980

A z alkalm azásban állók körébe tartozó családoknál a gyerm ekszám sze rin ti m egoszlásban az egyedülálló férfiak és nők m u tató i jelentős m érték b en m eghaladják az m gtsz-tagok m utatóit. U gyanakkor az 1—4 gyerm ekes m gtsz-tagi családoknál a százalékos rész arány m agasabb, m in t az alkalm azásban állóknál. A n yugdíjas családoknál az egyedülálló férfiak és nők, v alam in t az egygyerm ekes családok részarán y a m a gas és együttesen a teljes anyag 69% -át teszik ki. Ennek a ténynek a következ m énye az itt jelentkező egy családra ju tó alacsony gyerm ekszám (1,52). Az alk alm azásban állók körébe tartozó, m gtsz-tagi és nyugdíjas családok gyerm ekszám szerinti m egoszlása az előző években is az 1980. évihez hason lóan alakult. E setenként, legutoljára 1974. év folyam án k e rü lt vizsgálat alá a


93

családi pótlékban részesülő családok gyerm ekszám szerinti m egoszlása népgaz dasági ágak-ágazatok szerint. B ár az 1974. évi leolvasáshoz képest az egy gyerm ekkel m egm aradó csa ládok szám ának folyam atos növekedése következtében a családok gyerm ek szám szerinti m egoszlásában arányeltolódás következett be, azonban az egyes népgazdasági ágakra, ágazatokra jellem ző m utatók a m ai állap o tra is jellem zőek. Az 1974. évi adatok alap já n m egállapítható, hogy az ak tív tevékenységet folytatók között 100 jogosultból 16,69 fő, azaz m inden hato d ik részesül családi pótlékban, átlagosan 2 gyerm ek u tán (ez a szám az egygyerm ekes családok, v a la m in t az egyedülállók szám ának növekedése következtében, jelenleg 1,88). Férfi'—nő bontásb an vizsgálva a 100 jogosultra jutó m utatót, az eredm ény a férfiak n ál négyszer nagyobb gyakoriságot m utat. U gyanis 100 férfi dolgozóból 25,4 fő és 100 nő dolgozóból 6 fő (egyedülállóként) részesül családi pótlékban. A n ag y arányú eltérés oka a családi pótlék jogszabályi rendelkezéseivel in d o kolható, m elyek sz erin t ha az együttélő h ázastársak családi p ó tlék ra m in d k etten jogosultak, a családi pótlék a férj jogán k erü l m egállap ításra és folyósításra. A zokban a népgazdasági ágak-ágazatokban, ahol a fog lalk o ztato ttak között a férfiak részarán y a m agasabb (szénbányászat, egyéb bányászat, szállítás, erdőgazdálkodás, kohászat, építőipar, m ezőgazdaság, villam osenergiaipar) a 100 jog o su ltra jutó családi pótlékban részesülők szám a átlagon felüli. U gyanakkor azokban a népgazdasági ágak, ágazatokban, ahol a nők foglalkoztatási arán y a m eg h aladja a fé rfia k é t (kézm ű- és háziipar, h írad á ste ch n ik a i ipar, m űszeripar, bőr-, szőrm e- és cipőipar, hírközlés, te x tilip a r és te x tilru h á z a ti ipar) a családi pótlékban nem részesülő feleségek nagy szám a következtében a 100 jogosultra ju tó családi pótlékban részesülők szám a alacsony. Az előzőekkel összefüggésben a 100 jogosultra ju tó gyerm ekszám m agas a fé rfia k a t túlsú ly b an foglalkoztató népgazdasági ágak, ágazatokban és a la csony a főleg nőket foglalkoztató agak, ágazatokban. Az egyedülálló egy- és kétgyerm ekesek ará n y a a nagyobb női foglalkoz ta tású népgazdasági ágak. ágazatokban lényegesen m agasabb. Az egy családra jutó átlagos gyerm ekszám m agas az erdőgazdálkodás ban, m ezőgazdaságban, építőiparban, vízgazdálkodásban, egyéb bányászatban, m gtsz-tagoknál, k ohászatban és a szállításban.

F Ü G G E L É K

A népmozgalom, az anyasági, terhességi-gyermekágyi és gyermekgondozási segélyezés, valam int a családi pótlék ellátás összefoglaló adatai 1975. évben és az V. ötéves tervidőszak folyam án

94

b) A nyasági segély



95

96


ПОСОБИЕ ПО МАТЕРИНСТВУ, ПОСОБИЕ ПО БЕРЕМЕННОСТИ И РОДАМ И ДОБАВОЧНАЯ ПЛАТА НА СЕМЬЮ ЗА ПЯТУЮ ПЯТИЛЕТКУ (1976—1980 ГГ.) Резюме Автор обосновывает необходимость введения относящихся к социаль ному страхованию мер политики народонаселения, затем он изучает их эффективность и изменение состава семей, получающих добавочную плату на семью по числу детей на основе данных конечных годов двух пятилеток (1971—1975 гг., 1976—19S0 гг.). В пределах социального страхования — при наличии определенных условий — рождающим женщинам выплачиваются пособия по материнству пособия по беременности и родам, семьям с детьми — добавочная плата на семью и в случае ухода за больным ребенком можно получать пособые по болезни. До середины 1960-ых годов вышеупомянутым пособиям с точки зрения политики народонаселения не придавалось особого значения. В этот период Венгрия достигла более высокого уровня экономического развития, близкого к положению развитых промышленных стран, и этот процесс — хотя только посредственно — способствовал ухудшению демографического положения. Уровень денежных социальных пособий, связанных с воспитанием ребенка практически не изменился, но семейные расходы на воспитание ребенка значительно повысились. Стало общим явлением, что уровень жизни семьи основывался на работе как мужа так и жены, и если рождающая мать прек ратила свою работу на длительное время, например, за неимением места в яслях, уровень жизни семьи резко снизился, так как не было пособий, заменяющих хотя и частично заработок. Между прочим этот фактор вызвало положение, что в новой демогра фической истории Венгрии 1962 г. кончился отрицательным рекордом; количество живорождений на 1000 человек, после беспрерывного снижения за несколько лет, достигло минимума, 12,9. Поэтому требовалось принимать всесторонние меры, которые по крайней мере сохраняют уровень жизни матерей (семей), принимающих на себя иметь ребенка или детей, и одно временно резко увеличивают количество живорождений. И з мер нужно упомянуть введение системы пособия по уходу за ре бенком с 1 января 1967 г. Это пособие предоставляло возможность матерям воспитывать дома своих детей в возрасте до 2,5 года (начиная с 1 апреля 1969 г. в возрасте до 3 лет) путем оплаты пособия, составляющего приблизительно одну треть среднемесяного заработка. Кроме того важным мероприятием считается также и значительное повышение добавочной платы на семью. Под действием мер количество рождений несколько увеличилось, но в гораздо меньшей мере, по сравнению с ожиданиями. Новые широкие меры были приняты начиная с 1974 г., например пособие матерям, семейное посо бие семьям с двумя детьми и пособие по уходу за ребенком были повышены (в зависимости от очередности рождения ребенка), увеличились возможности использования пособия по болезни по уходу за больным ребенком. Благодаря новым мерам и более высокому числу женщин, достигших возраста дето рождения, к 1975 г. коэффициент живорождений повысился до 18,4, потом в 1977 г. средняя численность женщин, пользующихся пособием по уходу за ребенком, достигла максимума — 290 тыс. человек. Несмотря не резко увеличивающееся пособие в связи с воспитанием детей, к 1980 г. коэффициент живорождений беспрерывно снизился до 13,9. Практически также и демографические и экономические причины повторяю щегося неблагоприятного процесса повторяются, но выявление причин воз можно лишь после более ясного появления тенденций. Изменение распределения семей получающих добавочную плату на семью по числу детей тоже указывает на неблагоприятные процессы: уменьшается


97

количество семей, получающих добавочную плату на семью по двум и не скольким детям причем снижается также и среднее число охваченных семей ным пособием детей на семью. В этом отношении положение немного лучше у сельскохозяйственного населения.

M A TERNITY BENEFIT, PREG N A NC Y-C O N FINEM ENT BENEFIT, CHILD CARE ALLOW ANCE AND FAM ILY ALLOW ANCE D URING THE FIFTH FIV E-Y E A R PL A N PERIOD (1976— 1980)

S u m m a ry A u th or explains the necessity of the introduction of population policy m easures in the fram e of social insurance, then he studies th e efficacy of these m easures and th e change in the com position of fam ilies g ettin g a fam ily allo w ance by n um ber of children on basis of the d ata of the final years of tw o five-y ear plan periods (1971—1975, 1976—1980). W ithin the fram ew o rk of social insu ran ce — u n d er certain conditions — ch ild b earing fem ales a re en titled to get m a tern ity —, p reg nancy-confinem ent benefits, fam ilies w ith ch ild ren have the rig h t to receive fam ily allow ance and in case of n ursing a sick child a sick pay m ight be obtained. T ill the m iddle of the 1960s the above benefits w ere not considered as very im p o rta n t from th e point of view of population policy. In this period H ungary attain ed a higher level of econom ic developm ent ap p ro ach in g the si tu atio n of the developed in d u stria l countries, and th is process — though only in d irectly — con trib u ted to th e w orsening of th e dem ographic situation. The level to the financial social benefits related to the rea rin g of the child did no! change p ractically b u t the fam ily costs of rea rin g children grew much. Besides, it becam e general th a t the sta n d a rd of life of the fam ily w as based on the w ork both of th e h usband and of th e wife, and if e. g. the ch ild b earin g m other in te r ru p ted h er w ork for a longer period because of lack of places in th e creches, the sta n d ard of life of th e fam ily decreased m uch because th e re w as no benefit su b stitu tin g the incom e a t least partly. Among others this factors w as one of the reasons for th e fact th a t in the m odern population history of H ungary the year 1962 ended w ith a negative reco rd ; afte r a continuous decline for some y ears the n u m b er of live b irth s per 1000 population fell to the m inim um , to 12.9. T herefore it becam e necessary to take com prehensive m easures to m a in ta in a t least the sta n d ard of life of mo th e rs (families) tak in g upon them selves to have children an d to stim u late a sig n ifican t grow th in th e n um ber of live births. Of th e series of m easures the introduction of the system of child care allo w ance from 1 J a n u a ry 1967 on should be m entioned first of all. T his allow ance provided an o pportunity to m o thers to re a r th e ir children a t hom e till the age of 2.5 y ears of the child (from 1 A pril 1969 on till the age of 3 years) getting an am o u n t equal to ab o u t one th ird of th e average m onthly w age/salary. Also th e sig n ificant increase of th e fam ily allow ance w as of g rea t im portance. U nder th e im pact of these m easures th e n um ber of b irth s grew som ew hat b u t to a m uch sm aller ex ten t th an it w as expected. New large-scale m easures w ere tak en from 1974 on, e. g. the m atern ity benefit, th e fam ily allow ance due to tw o-child fam ilies an d th e child care allow ance w ere increased (the la tte r depending on the b irth order of th e child), the possibility of utilizing the sick pay to n u rse the child w idened. Due to th e new m easures an d to the fact that a g reat n u m b er of th e fem ale population entered the child b earin g age, the live b irth ra te grew to 18.4 by 1975. then in 1977 the average n u m b er of w om en m aking use of th e child care allow ance reached the m ax im u m and w as equal to 290 000.

98


D espite th e fact th a t the fin an cial co n trib u tio n to th e costs of th e ch ild ’s education grew m uch, by th e year 1980 live b irth ra te fell continuously to 13.9. Also th e dem ographic-econom ic reasons of th e rec u rrin g u n fav o u rab le process rep eat them selves practically b u t the reasons can be stated m ore exactly only after a clearer ap pearance of th e tendencies. Also the change in the d istrib u tio n of fam ilies g etting a fam ily allow ance by n um ber of children show s u n favou rab le processes; the sh a re of th e n u m b er of fam ilies getting a fam ily allow ance for two an d m ore ch ild ren decreases and also th e average n um ber of children covered by the fam ily allow ance per fam ily declines. In this respect th e ag ric u ltu ral population is in a som ew hat m ore fav o u rab le situation.

ÉS GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYEZÉS, VALAMINT A CSALÁDI PÓTLÉK ELLÁTÁS AZ V. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK FOLYAMÁN ( )

Recommend Documents