VASUTASOK SZAKSZERVEZETE START SZAKMAI KÉPVISELET START HÍREK 2012/2 2012. február 16-án ülésezett a MÁV-START Zrt. VÉT
Napirendi pontok: 1. VBKJ /Erzsébet utalvány 2. Kollektív Szerződés módosítása Napirend előtt: Szakszervezetünk tájékoztatást kért az új arcképes igazolványok 2012.01.01. bevezetésével kapcsolatos problémákról, különösen a panaszok kezeléséről, a kiállított utas leadási lapok számáról, valamint a jegyvizsgálók részére történő jutalék kifizetéséről. Megkérdeztük, hogy vajon a munkáltató „megköveti”-e majd azon munkavállalókat, akiket „okmányhamisítással” vádolt? A munkáltatói válasz szerint voltak kisebb problémák az új arcképes bevezetése körül, de azok megfelelően lettek kezelve. A Vasutasok Szakszervezete tiltakozott a munkáltató azon intézkedése ellen, hogy az otthon kinyomtatott menetjegyek feltételezett nem kezelése okán a jegyvizsgálókat retorzió éri. Felhívtuk a munkáltató figyelmét, hogy a mai modern technikát figyelembe véve túl van szabályozva az otthon nyomtatott menetjegyek felhasználása. Kértük, hogy azonnal szüntesse meg a vitatott intézkedéseket, és vezessenek be egy egyszerű átlátható szabályozást. A munkáltató megítélése szerint az új, jövőbe néző rendszer bevezetésekor a jegyvizsgálók részéről szükséges némi rugalmasság. A munkáltató várja az érintettek részéről a javító szándékú javaslatokat. A Vasutasok Szakszervezete javasolta, hogy kerüljön felállításra egy munkabizottság, melyben az érintett utazók képviselői is helyet kapnak, és alkossanak meg egy ellenőrizhető, mindenki részére elfogadható szabályozást. Szakszervezetünk tájékoztatást kért a 2011. évre szóló aktív értékesítési ösztönző kifizetéséről is. A munkáltató elmondta, hogy az aktív értékesítési ösztönző rendszer a jutalom jogcímbe, kategóriába tartozik, ezért nem került kifizetésre. Jelenleg keresik a lehetőséget, hogy valamilyen formába ki lehessen fizetni azok részére, akik teljesítették az ehhez kapcsolódó feltételeket. A Vasutasok Szakszervezete felvetette a magán gépjármű használatának és költségtérítésének kezelését. A munkáltató konkrét javaslatot vár az üggyel kapcsolatban.
A Napirendi pontok vitája előtt a VFSZSZ és a VDSZSZ közötti „óvodai” hangulatot idéző perpatvar után a VFSZSZ képviselője zajosan távozott a teremből, amivel veszélyeztette a megállapodások megkötését. A VBKJ / Erzsébet Utalvány tárgyában a VFSZSZ aláírása nélkül is születhetett megállapodás, de a KSZ módosítása viszont nem jöhetett létre. 1. napirend A VBKJ / Erzsébet utalvány A VBKJ összege 305 000Ft/fő, a 2012.01.26-án elfogadott elemei közül kikerült az Erzsébet Utalvány. A munkáltató 2012. évben a munkavállalók részére havi 5 000 Ft értékben Erzsébet Utalványt biztosít. Az utalványok kiosztására három alkalommal kerül sor, a I-II. negyed évre járó utalványt április végén, a III. negyedévit szeptember végén, míg a IV. negyed évit november végén osztják. Szakszervezetük javaslata volt, hogy az Erzsébet Utalvány ne külön megállapodásban kerüljön rögzítésre, hanem legyen a KSZ része. Így alapul szolgálhatott volna arra, hogy a következő években, mint KSZ-ben foglalt alanyi juttatás fennmaradjon. Javaslatunk elfogadása két ok miatt hiúsult meg: a már említett VFSZSZ képviselőjének kivonulása, valamint a VDSZSZ elutasító magatartása. Kollektív Szerződés módosítása A munkáltató által átadott javaslatokról a következőket mondtuk: 1. Az 1.§ 4. pontjának új szövege a következő: „A Kollektív Szerződést a felek határozatlan időtartamra kötik. A Kollektív Szerződést bármely szerződéskötő fél három hónapos felmondási idővel felmondhatja.” Kérdésünk: miért, hiszen pont a munkáltató kérésére került a múlt év végén módosításra, de ez nem lesz az aláírás akadálya. 2. A 13.§ 2. pontjának utolsó mondataként az alábbiakat kell felvenni: „Az a) és b) pontokban meghatározott alkalmazási korlátozások alól a vezérigazgató – kivételesen indokolt esetben – felmentést engedélyezhet” Elfogadtuk volna 3. A 16.§ új 3. ponttal egészül ki: „A munkavállaló munkaviszonya fennállása alatt köteles a munkáltatót tájékoztatni munkajogi védelmet élvező tisztségéről, illetve annak megszűnéséről.” Itt a munkáltató hibásan gondolkodik, ugyanis ez a szakszervezet /ek/ feladata 4. A 21.§ 3. pontja törlésre kerül Miért?
5. A 28.§ 5. pontjának új szövege a következő: „ A munkaszüneti napon is rendszeresen munkát végző munkavállaló havi kötelező munkaideje (munkaidőkerete) meghatározásánál a) az állandó nappalosok munkanapjára eső munkaszüneti napot, valamint a b) jogszabályi rendelkezés alapján pihenőnappá nyilvánított hétköznapot (Mt.125.§ (5) bek.) mint szorzót figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt az általános munkarend (állandó nappalosok) alapulvételével kell megállapítani, ezért munkaidőkeret képzésénél a tárgyhavi munkanapok száma minden munkarendben azonos. Ez a rendelkezés nem érinti a munkavállaló munkaszüneti napon is fennálló – a rendes munkaideje részét képező – munkavégzési kötelezettségét” Elfogadtuk 6. A 30.§ 2. pontjának utolsó mondata törlésre kerül. Nem fogadható el! A személyzeti fordulónak a Helyi Függelék mellékletének kell maradnia. 7. A 30.§ 3. pontjában az Mt.119.§ (7) bekezdésére történő hivatkozás „Mt.119.§ (5) bekezdésében” szövegre módosul. Elfogadtuk 8. A 34.§ 2. pontja pótlás nélkül törlésre kerül, a jelenlegi 3, 4, és 5. pontok számozása 2, 3, és 4. pontokra módosul. Nem fogadható el! A munkaidő kezdetét és végét a Helyi Függelékben kell rögzíteni. 9. A 38.§ 7. pontja az alábbiakra módosul:
26-os menetrendi mező szolgálati helyei Balatonszentgyörgy – Gógánfa közötti vonalrészen Nem fogadható: csak Tapolca és Balatonszentgyörgy közötti vonal részen 29-es menetrendi mező szolgálati helyei Balatonakarattya – Tapolca közötti vonalrészen Fogadható 30-as menetrendi mező szolgálati helyei Budapest-Déli – Gyékényes közötti vonalrészen Nem fogadható! Jelenlegi Székesfehérvárral, BP.Délivel kiegészítve 10. Az 52.§ 4.pontjának utolsó pontjaként az alábbiakat kell felvenni: „ Viszonyítási alapul szolgáló munkakör hiányában a 2011. második félévében számított és kifizetett személyi pótlékot – a továbbiakban – a munkáltatónál megvalósult átlagos éves bérfejlesztés mértékével kell növelni.” Fogadható 11. A 61.§ pótlás nélkül törlésre kerül. Miért? 12. A 66.§ első mondatából a „főállású” szó törlésre kerül. Biztos, hogy jó a gondolat? Tudomásul vettük
13. A 74:§ 3. pontja az alábbiak szerint módosul: „A munkavállaló csak olyan alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezhető, amellyel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságát előzetesen megállapították. A más munkakörbe helyezés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló személyi alapbérét az új munkakörre vonatkozó bérbesorolási szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a személyi alapbércsökkenés mértéke legalább 10 % legyen, de a 20 %-ot nem haladhatja meg.” A minimum %-ék megszabásával nem értettünk egyet, az 5. sz melléklet után visszatérünk rá. 14. A 76.§ 7. pontjának második mondata az alábbiakra módosul: „A leltári átadás szabályait a 18/2008.(IV.4. MÁV-START Ért.5.) VIG. számú Leltározási Utasítás tartalmazza.” 15. A Kollektív Szerződés „A rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről” szóló 3. számú melléklete az alábbiak szerint módosul: 15.1. A III. fejezet új 3. ponttal egészül ki az alábbiak szerint „A vizsgálóbiztosi tevékenységet a Munkajogi Szervezet létszámába tartozó munkavállalók általános felhatalmazással látják el a MÁV-START Zrt egész működési területén.” 15.2. Az V. fejezet 5. pontja az alábbiakra módosul: „A szolgálati vétséget együttesen elkövető munkavállalók ügyét – lehetőség szerint – egy eljárásban kell elbírálni” 15.3. A VI. fejezet 8. pontja az alábbiakra módosul: „Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás megállapítása céljából szükségesnek tartja, kezdeményezheti azon munkavállalók szembesítését, akiknek vallomása lényeges körülmény tekintetében eltérő.” 15.4. A VII. fejezet 4. pontja új f) ponttal egészül ki az alábbiak szerint. „Amennyiben munkavállalóval szemben kizárólag kártérítési igény érvényesítésére kerül sor, az eljárás megindítására vonatkozó rendelkezések (V. fejezet) alkalmazásának nincs helye.” 15.5. A XI. fejezet 1.pont c) alpontjából a „szolgálati címét” szövegrészt törölni kell. 15.6. A XI. fejezet 5. pontjának helyébe az alábbiakat kell felvenni:
„A munkáltatói intézkedések nyilvántartásáról a vizsgálóbiztos köteles gondoskodni. Amennyiben a munkáltatói jogkörgyakorló egyénileg folytat le vizsgálatot, határozatát és az ügy iratait nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldenie a vizsgálóbiztosnak.” 15.7. A XI. fejezet 6. pontja az alábbiakkal egészül ki: „A vizsgálóbiztos a területileg illetékes humánpartnernek küldi meg a jogerős határozatot, aki intézkedik a humánszolgáltató egység tájékoztatásáról.” 16. A Kollektív Szerződés „A MÁV-START Zrt munkavállalóinak egyen-, formaruházati ellátásáról” szóló 4. számú melléklete az alábbiak szerint módosul: 16.1. Az A/2.számú melléklet „Jellemző munkakör megnevezése: Állomásfőnök” című alfejezet munkaköreiből törlésre kerülnek a következő munkakörök és FEOR számok: „személyszállítási szolgáltatási központvezető üzemeltetési koordinátor
13260120 29100263”
16.2. Az A/2. számú melléklet „Jellemző munkakör megnevezése: Pénztáros” című alfejezet munkaköreiből törlésre kerülnek a következő munkakörök, FEOR számok és szöveg: „menetkedvezményi szakelőadó I. menetkedvezményi előadó* valutapénztáros
29100047 36190003 42190005
*kivéve azon menetkedvezményi előadók, akik kizárólag telefonon adnak felvilágosítást az utazóközönségnek” A 14-15-16 módosító javaslatokat tudomásul vettük. Javaslatot tettünk egy új pontra. Egyeztetés a munkaügyi jogvitában 1. A munkavállaló, a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) a munkavédelmi bizottság, (munkavédelmi képviselő) valamint a munkáltató a munkajogi igények érvényesítése érdekében [Mt. 199. § (1)–(2) bek.] munkaügyi jogvitát (a továbbiakban: jogvita) kezdeményezhet. 2. A jogvitát kezdeményező fél írásbeli kérelmére a jogvitában álló felek egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés iránti írásbeli kérelmet a munkáltató sérelmes intézkedésének kézbesítését, vagy az intézkedés megtételét, illetőleg más jogvitára alapot adó tényről való tudomásszerzést követő 15 napon belül lehet előterjeszteni. A munkáltató az intézkedésben köteles felhívni a figyelmet arra, hogy az intézkedéssel szemben a peres eljárást megelőzően egyeztetésnek lehet helye, amely a kereset előterjesztésére előírt határidőt nem érinti (nem hosszabbítja meg). Egyeztetési kérelmet a jogvitára alapot adó ok keletkezésétől számított 30 napon túl nem lehet benyújtani. (Jogvesztő határidő.) A jogvitával kapcsolatos egyeztető tárgyalást az egyeztetési kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül meg kell kezdeni, s annak időtartama a 8 munkanapot nem haladhatja meg. 3. Az egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, amelyet írásba kell foglalni. Az egyeztetésen – a munkáltató vezetője kivételével – a munkáltatót nem
képviselheti az, aki a sérelmezett döntést hozta. A munkáltató vezetője alatt a MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatában, illetve az annak végrehajtására kiadott külön utasításban megjelölt önálló munkaügyi hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjét kell érteni. A munkáltató nem értett egyet a javaslatunkkal, mert az új Mt. szabályai nem ismerik az ilyen egyeztetést. 17. A Kollektív Szerződés „ A kereskedelmi szolgálatot ellátók jutalékrendszeréről” szóló 5. számú mellékletnek új egységes szerkezetbe foglalt szövegét a jelen megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza. A munkáltatói javaslatot részben el tudtuk fogadni és elmondtuk a Vasutasok Szakszervezete javaslatát. Egyértelműen jeleztük a munkáltató felé, hogy ezen javaslattól függ a megállapodás sikere. Jutalékcsökkentést nem fogadunk el. „5.sz. melléklet A kereskedelmi szolgálatot ellátók jutalékrendszere A. Belföldi jegyeladási és szolgáltatói jutalék 1. Jegyeladási és szolgáltatói jutalék az alábbi jogcímeken fizethető: a) helyi- és belföldi közvetlen forgalmú bevétel, b) MÁV-START pénztárak GYSEV forgalmú menetdíj bevételei, c) kiemelt szolgáltatások bevételei, d) utánfizetési bevétel, e) egyéb szolgáltatás értékesítéséből eredő bevétel, f) ruhatári bevétel. MENETREND 2. Jegyeladási és szolgáltatói jutalékra jogosultak: belföldi jegypénztáros: belföldi személypénztáros, számadó és jegypénztáros, belföldi és nemzetközi személypénztáros a belföldi forgalomban elért bevétel után, számadó, belföldi és nemzetközi személypénztáros a belföldi forgalomban elért bevétel után, utánfizetési pénztárkezelő, megállóhelyi jegykiadó (önálló elszámolásra be nem rendezett - KM-es), pénztárellenőr, pénztárfőnök, tartalékos pénztárellenőr, tartalékos pénztáros. 3. A jutalék összegét az 1 sz. melléklet szerint kell megállapítani. 4. Az 1/c. és 1/e. pontban felsorolt termékek utáni jutalék összegét, elszámolásának módját, a tárggyal kapcsolatban kiadott normatív utasítás tartalmazza. A munkavállalót menetrend eladási jutalék címén a menetrend fogyasztói árának 5%-a illeti meg 5. Az a pénztárkezelő, akit KM-es pénztár felettes pénztár teendőjével bízták meg, a felügyelete alá tartozó KM-es pénztár bevétele után + 0,15% jutalék illeti meg.
1. sz. melléklet Munkakör és jogcím
Jegyeladási jutalék % Jegypénztárkezelő az 1/a., 1/b. pontokban 0,15 felsorolt saját bevételek után (amely pénztárhoz KM-es pénztár is tartozik, bevételét a KM-es pénztár bevételének összegével csökkenteni kell) Utánfizetési pénztárkezelő az 1/d. pontban 0,5 megjelölt bevétel után Önálló elszámolásra be nem rendezett pénztárak 0,15 (KM-es) kezelői által elért bevételek után Pénztárellenőr, tartalékos pénztárellenőr 0,003 személyenként az ellenőrzése alatt működő pénztárak 1/a., 1/b., 1/d., 1/f. pontig felsorolt bevétele után Pénztárfőnök az ellenőrzése alatt működő 0,004 pénztárak 1/a., 1/b., 1/d., 1/f. pontig felsorolt bevétele után
Szolgáltat Együtt ói jutalék % % 0,1 0,25
100.000 Ft utáni jutalék Ft 250
0,5
0,1
100
0,1
0,25
250
0,002
0,005
5
0,002
0,006
6
B. Nemzetközi jegyeladási és szolgáltatói jutalék 1. Nemzetközi jegyeladási és szolgáltatói jutalék az alábbi jogcímen fizethető ki: a. CIV forgalomban valamennyi jegyfajtán elszámolt bevétel (ÁFA „0” kulcsos) után, beleértve a magyar útszakaszra eső bevételt is. A jutalék megállapításánál az érdekelt pénztárak által ténylegesen elért bevételeket kell figyelembe venni. b. kiemelt szolgáltatások bevételei, c. egyéb szolgáltatás értékesítéséből eredő bevétel. 2. Egyénileg jegyeladási és szolgáltatói jutalékra jogosultak: nemzetközi jegypénztáros: nemzetközi személypénztáros, belföldi és nemzetközi személypénztáros a nemzetközi forgalomban elért bevétel után, számadó és nemzetközi személypénztáros a nemzetközi forgalomban elért bevétel után, számadó, belföldi és nemzetközi pénztáros a nemzetközi forgalomban elért bevétel után, pénztárellenőr, pénztárfőnök, tartalékos pénztárellenőr, valutapénztáros. 3. A jutalék összegét az 2. sz. melléklet szerint kell megállapítani. 4. Az 1/b. és 1/c. pontban felsorolt termékek utáni jutalék összegét, elszámolásának módját,
a tárggyal kapcsolatban kiadott normatív utasítás tartalmazza. 2. sz. melléklet Jogosultak köre
Jegyeladási jutalék %
EGYÉNI JUTALÉK Nemzetközi jegypénztáros az 1. pontban felsorolt 0,25 saját bevételek után Pénztárellenőr, tartalékos pénztárellenőr 0,01 személyenként az ellenőrzése alatt működő pénztárak 1/a. pontig felsorolt bevétele után Pénztárfőnök az ellenőrzése alatt működő 0,05 pénztárak 1/a. pontig felsorolt bevétele után Az A., B. és C. pontra vonatkozóan: Számadópénztáros valamennyi készpénz és 0,01 értékpapír beszállítás + ellátmányként kiadott összege után (belföldi + nemzetközi összevontan)
Szolgáltat Együtt ói jutalék % %
100.000 Ft utáni jutalék Ft
0,15
0,40
400
0,01
0,02
20
0,05
0,01
10
0,005
0,015
15
A központi felülvizsgálatot végzők jutaléka maradjon, vagy megfelelően kerüljön kompenzálásra. C. Utánfizetési és szolgáltatói jutalék 1.A vasutat jogosan megillető személyfuvarozási bevételek bekövetelésében ténylegesen közreműködő munkavállalókat utánfizetési és szolgáltatói jutalék illeti meg. Jutalékra jogosultak: jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi), vezető jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi), utazó tartalékos, vizsgáló főkalauz hálókocsi-kalauz. 2. A jegyvizsgálók, vezető jegyvizsgálók, vizsgáló főkalauzok, utazó tartalékosok és hálókocsikalauzok (a továbbiakban: jegyvizsgálók) által megállapított és készpénzben vagy hitelezetten beszedett összegek, illetve az utas leadási lap alapján a ténylegesen befolyt összeg után: a) a jegyvizsgálókat - /kiemelt szolgáltatások bevételeit kivéve/ 10 + 5 = 15% - kiemelt szolgáltatások bevételei után 10 + 8 = 18%
2. és a 2.a pont nem fogadható el, helyette a következőt javasoltuk.
c) a RailJet, Ex, EN, EC és IC vonaton havonként legalább öt szolgálatot teljesítő jegyvizsgálót (vizsgáló főkalauz kivételével) szolgálatonként 500 Ft, havonta legfeljebb 10.000 Ft jutalék jutalék illeti meg. Javaslatot tettünk a Vizsgáló főkalauzok jutalékának alapbéresítésére. Javaslatunkat a VDSZSZ nem támogatta.
Vasutasok Szakszervezete
