Érzelmek és érzelmi intelligencia a hétköznapokban

Érzelmek és érzelmi intelligencia a hétköznapokban Ismeretterjesztő előadás Kristály Lélekvédő Egyesület rendezvénye 2012. október 24. Előadó: Matók Imre dr. pszichológus

COPYRIGHT – DR.MATÓK & TÁRSA KFT.

Érzelmeink a posztmodern világunkban


A társadalmi fejlődés paradoxona • A verseny, a gazdasági fejlődés a "fogyasztói" embertípus kialakulásának kedvez!* • Az érett személyiség nem ideális fogyasztó!* • Az ideális fogyasztó: a kapcsolataitól, céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember, aki érzelmileg a legkönnyebben manipulálható! • „Vedd meg / be ezt, akkor boldog leszel!”

3

•


Kopp, 2009.

A nárcisztikus társadalom gyermeke • Nárcissus - betegesen önhitt fiatal férfi volt, aki beleszeretett saját tükörképébe • Nárcisztikus személyiség: csak saját magát tudja szeretni • Gyermekként egészséges nárcizmus – egocentrizmus: a szeretetére nincs fogadóképes külső „tárgy” - megtartja magának • egoizmus, alacsony önértékelés – kompenzáció – grandiocitás – önhittség – sérülékenység - omnipotencia • Nem alkalmazkodik, nem empatikus, nem kötődik – párkapcsolati problémák 4


Érzelmek a fogyasztói társadalomban • Ne kötődjünk, érezzünk felületes érzelmeket • Tárgyközpontúság: ha már nem működik, nem elégíti ki az igényünket – dobjuk el, cseréljük ki (partnerünket is) • A nehezen megszerzett tárgyainkat ne kelljen megosztani mással • Biztonságos magány vs. bizonytalan párkapcsolat „szingli” – tudatosan tartós párkapcsolat nélkül élő, hedonista életforma (következmény - 30 év feletti nők kétségbeesése) • „felnőtt gyerek” - a leválás nehézsége - szülei segítségével élő, felelőséget nem vállaló •

• Szülő üzenete: a világ olyan bizonytalan, hogy TE nem vagy képes megküzdeni vele, mindig a segítségemre fogsz szorulni. 5


A társadalmi fejlődés paradoxona • Miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban: • az emberek nem érzik boldogabbnak, egészségesebbnek magukat, • a mentális, pszichés eredetű zavarok, különösen a szorongásos, és az affektív zavarok (depresszió) aránya egyre nő* 6

•


Kopp, 2009.

Evolúció kontra pszichés alkalmazkodás • Az elmúlt 100 év alatt teljes életformaváltás: • a korai anya-gyermek kapcsolat megváltozása, • a lakóhelyi és munkahelyi környezet urbanizálódása, • a nagycsalád értékátadó szerepének gyengülése, • a társas kapcsolatok helyett a tömegtájékoztatás norma és értékközvetítő szerepének előtérbe kerülése • a racionalitás elsőbbségének kultúrája az érzelmek felett – (védekező mechanizmus: racionalizáció) • génjeink nehezen tudnak megbirkózni a gyors, pszichológiai válaszokat igénylő kihívásokkal. • következmény: magányosan szorongó, talajtalan fogyasztói embertípus

7


Mi kellene legyen a fejlődés célja?* • Támogatni az embereket, az érett, emocionálisan intelligens személyiséggé válásban, az emberi psziché erősségeinek felépítésében és használatában. • Helyette: „a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztói érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei: ez az emberiség pusztulásához vezethet.” (Forrás: Római Klub előrejelzések, 2007)

8

•


Kopp, 2009.

Érzelmekről Általános pszichológiai megközelítés


Az érzelmek klasszikus elméletei • Arisztotelész - Az érzelmek kapcsolatban állnak a cselekvéssel, és a vélekedéseinkből származnak • Descartes - Valamennyi érzelem hat alapérzelemből áll össze, annak kombinációi • Darwin – az érzelmi kifejezések tanulmányozásának fontossága • James – az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének következményei • •

Cannon kritikája: Azonos zsigeri változások különböző érzelmi állapothoz vezetnek, MI az oka? Később : KIÉRTÉKELÉS

• Freud – az érzelmek gyakran a tudat hatókörén kívül fejtik ki hatásukat, nehezen hozzáférhetők

10


Az érzelmek klasszikus elméletei • Szélsőségek: Skinner (1948) a behaviorizmus atyja szerint: „Az érzelmek tudományos értelemben használhatatlan fogalmak, rosszat tesznek a gondolkodásunknak és a vérnyomásunknak.”

11


MA: az érzelmek kiértékelés alapú megközelítései Schachter és Singer elmélete • ha egy inger vagy esemény által kiváltott arousalt (a test fiziológiai izgalmi állapotát) kognitív módon kiértékelünk. • a különböző érzelmek ugyanazon alapvető izgalmi tünetek különböző kognitív értelmezései vagy attribúciói. • Arnold: az értékelésnek nem kell tudatosnak (lehet az is, ha van rá idő) lennie

12


Lazarus kognitív modellje (1993) • Elsődleges kiértékelés, amely nagyon gyors és tudattalan: az esemény ránk vonatkozó szerepének megítélése, - pozitív vagy negatív • Másodlagos kiértékelés: különböző megküzdési lehetőségek számbavétele – coping repertoárunk: • probléma megoldására vs. érzelmi fókuszú coping , • társas támogatás keresése vs. elkerülés, visszahúzódás • helyzettől függően mindegyik hasznos lehet

13


Érzelmek munkadefiníció • Környezeti (külső, belső) ingerekre adott • elemi, vagy tapasztalati „tudás- tömörítések, sűrítmények” alapján tudattalan, vagy tudatos válaszreakció, • amely kognitív és fiziológiai előfeszítést jelent • a helyzetben való, alkalmazkodást segítő cselekvésre. • Az érzelmek közvetítenek leginkább a külső/belső környezet, a kogníció és a test/viselkedés között!

14


Érzelmek pl., • Ha kívánatos esemény • Megtörténik  öröm (szélsőséges, kóros állapot a hipománia, mánia - kritikátlan felhangoltság, • ha nem történik meg , bánat, frusztráció, harag, (szélsőséges érzelme a depresszió, illetve agresszivitás)

• Ha nem kívánatos esemény • megtörténik  aggódás, félelem (szélsősége a kóros szorongás), • nem történik meg  megkönnyebbülés, öröm 15


Miért van szükségünk az érzelmekre?


Az érzelmek funkciói (Scherer, 1984) Funkciók: Van-e az érzelem kifejezésének túlélési értéke?

MA ÉS AZ ŐSIDŐBEN ugyanaz, csak a kontextus más • Környezet értékelése veszélyesnek értékelt környezet – félelem • Cselekvés előkészítése: előbbi esetében – menekülés. elkerülés • Szándék kommunikációja: a másik szándéka és a cselekvés elővételezése: ellenség, vagy partner • Tükrözés és megfigyelés: a jelentős másik megfigyelése  saját érzelmeinkről (csecsemőkor) és információt a környezet biztonságáról. – Tükörneuronok

17


DARWIN evolúciós elméletébe

Az érzelem intenzitása is fontos!

TELJESÍTMÉNY

Optimális teljesítmény szint

növekvő éberség

növekvő emocionális zavartság

mélyalvás az ébredés pontja

túlcsordulás, szétesés

AROUSALSZINT Alacsony 18

Magas COPYRIGHT – DR.MATÓK & TÁRSA KFT.

Az érzelmek befolyásolják az információ-feldolgozást a figyelem és az észlelés erősödik: pl. fájdalom észlelése • a memória csökken: pl. depressziós betegeknél, nő, ha erős érzelmi helyzetben történik az emlékezés •

– emlékszünk egy nap időjárására, amikor tragédia történik velünk

• elhárítás növekszik: szorongás hatására - a pszichológiai védekező mechanizmusok gyakoribbak • a személyközi és párkapcsolatok szabályozása, vonzalom, szimpátia, ellenszenv • a szubjektív jól-lét érzése, az életminőség - pozitív érzelmek túlsúlya Az érzelmek kapcsolnak össze a világgal: ezek által éljük át az eseményeket - a „gondolat kiértékel – az érzelem átél.” 19


Másként: az értelem az érzelem ügynöke • az érzelmek / szenvedélyek diktálják a célt! • az értelem figyelembe veszi a valóságot! • Hogy mi fontos, és mi nem, az érzelem dönti el, nem az ész! • Az érzelem belső információval látja el az embert, ami formálja döntéseit, prioritásait, viselkedését.

„Az ember emocionális döntéseire, racionális magyarázatot keres.” Korlátozott racionalitás 20


H. Simon

Mit veszek egy Mercedes SL –lel?

A különlegesség érzését, a siker látható tárgyát, luxust, eleganciát, a jövőt egy mai autóban, katartikus vezetési élményt, másokat is bámulatba ejtő sport kocsit, férfiasságot, hódítási lehetőséget, csodálatot stb. 21


És mit mondunk, miért vennénk meg?

Gyorsulás (0-100 km/h-ra) 6,65, Végsebesség 250 km/h Hengerszám / elrendezés 12/V alakban Névleges teljesítmény (kW [LE] / 380 [517]/5000 Névleges nyomaték (Nm / rpm) 350/2400 Üzemanyag fogyasztás (l / 100 km) vegyes10,312,214,3

22


A pozitív érzelmek szerepe Fredrickson (2002) • kiszélesítik a személy pillanatnyi gondolat- és cselekvésrepertoárját, - „a csillagokat lehozom az égről” • építik a személy testi, intellektuális és társas erőforrásait, • hosszú távon a jóllét fokozódásához vezetnek • a negatív érzelmek hatását hosszú távon csökkentik

23


A negatív érzelmek pozitív hatásai • Csak rövid távon! • az alkalmazkodást szolgálják a konkrét helyzethez • a tudat beszűkülése segíti a veszélyes élethelyzetre történő megfelelő, gyors reakciót • szorongás esetén fókuszáltabb és megfontoltabb viselkedési stratégiákat alkalmazunk: figyelem, észlelés pontosabb

24


Pozitív és negatív érzelmek aránya • Pozitív érzelmi állapot ≠ a negatív érzelmi állapot hiánya - mindkettő hiánya betegség! • A negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál - ezért könnyen manipulálható • A pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát, • A negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen! • Kreativitás, életcélok, az unalom hiánya 25


Az érzelmek két csoportja 1. Alap, vagy elsődleges érzelmek: • Egyetemesek • Születéstől jelen vannak • Öröm, bánat, meglepetés, félelem, harag, undor • Automatikus megjelenés, de szabályozhatók • Ha jelen vannak, erőteljes hatást gyakorolnak az elme működésére • Zavaruk súlyos pszichés betegségeket okoz (depresszió, PTSD, Borderline szintű személyiségzavarok, impulzus-kontroll zavar)

26


Az érzelmek két csoportja 2. Másodlagos, vagy szociális érzelmek: • • • • •

27

Kulturálisan és szociálisan tanultak Összetett érzelmek, árnyalják az alapérzelmek elemi hatását Finomítják a társas viselkedést, a gondolkodást Helyzettől és személytől függők Zavaruk súlyos karakter – zavarokhoz, pl. köztes szintű személyiségzavarok (kapcsolati zavarok), vagy szorongásos zavarokhoz vezet (generalizált szorongás, alkalmazkodási zavar, pszichoszomatikus betegségek, stb. )


Másodlagos érzelmek = magasabb rendű érzelmek • Pozitív érzelmek: • • • •

morális érzék (bűntudat) esztétikai élmény (csodálat érzelmi formaköre) intellektuális alkotás öröme (flow) Szociális érzelmek, szeretet, szánalom, szégyen, szimpátia, empátia,

• Negatív érzelmek: • ellenségesség, rivalizálás, féltékenység • anómia - nincsenek közös erkölcsi elvek, normák, jövőkép hiánya (Andorka, Durkheim)*

28

•


Kopp, 2009.

Az érzelmi információfeldolgozás típusai • Az érzelmek egyik dimenziója: karakterképző – személyiség kialakulása pozitív negatív, amely a szélsőséges, extatikus örömtől a legmélyebb bánatig, szomorúságig terjed • Két dimenzió: az optimista és pesszimista beállítottság metszete • Az immunrendszer fokozott működése: •

inkább optimista emberek,

• míg a tartós negatív érzelmi állapot (distressz) bizonyított különösen kardiovaszkuláris kockázati tényező • Többször és mélyebben élik át a negatív érzelmeket, fogékonyabbak a negatív eseményekre, jobban emlékeznek rájuk 29


Érzelem és személyiség


Két egymástól elkülönülő információ feldolgozó rendszer – tartós személyiség vonások 1. Közelítő, explorációs, jutalomvezérelt rendszer, optimista beállítottság, sikerorientált (szélsőség: nem észleli a veszélyt) represszor személyiségtípus: • •

• • • •

31

alacsony szorongás és magas elhárítás a jellemző elhárítják a negatív információkat, hatékonyan alkalmazzák pozitív érzéseiket azért, hogy figyelmüket eltereljék a kellemetlen információról, nehezebben is idézik fel a kellemetlen élményeiket. nehezített helyzetekben magas élettani aktivációt mutatnak, a distressz alacsony szintjéről számolnak be. rosszabb egészségi állapottal társul, az ilyen vonással rendelkező egyének gyengébb immunfunkciót mutatnak, elnyomják azokat a testi információkat, amelyek szükségesek az adaptív egészségmagatartáshoz.


Két egymástól elkülönülő információ feldolgozó rendszer az elmében – tartós személyiség vonások 2. büntetést, kudarcot kerülő típus a várható veszélyek előrejelzése, (szélsőség: felnagyítja a veszélyt) szenzitizátor személyiségtípus: • Az ilyen személyek fokozottan érzékenyek a veszélyre, magas szorongás /alacsony elhárítás • nehezen viselik a bizonytalanságot, • motiváltak, hogy azt információ kereséssel szüntessék meg azt (Oláh, 2005). 32


Két egymástól elkülönülő információ feldolgozó rendszer adaptivitása Mindkét személyiségjellemző a megfelelő kontextusban pozitív eredményre vezethet.

• • •

33

A szenzitizátor a veszély feltárásához szolgáló információk megszerzésével, A represszor pedig a megrázkódtatásokon való túllépéssel járul hozzá az alkalmazkodáshoz a kontextustól függően (Oláh, 2005).


A két agyfélteke eltérő szerepe • a jobb félteke inkább a negatív, • a bal félteke inkább a pozitív

információk feldolgozásra alkalmas.

• A jobb féltekei léziók után: • irreális optimizmus, • tréfálkozási hajlam, ez a jobb féltekei információfeldolgozás kiesésének következménye.

• A bal féltekei léziók után: • stroke utáni depresszió: nincs pozitív érzelem!

34


Az érzelmi állapot „ragályos” • Pszichológiai értelemben „ragályos,”átadható: • Egy feszült családi, munkahelyi szituációban a nevetés oldja a megoldhatatlannak tűnő helyzetet. • Egy „búval bélelt” házastárs, munkatárs közelében mintha a levegő is megáporodna. • Az optimista beállítottságot sugalló orvos betegeinek gyógyulási esélyei bizonyítottan jobbak. • Az empátia nonverbális összetevői is ezzel a jelenséggel állnak kapcsolatban, de: • nem átvennünk kell mások érzelmeit (azonosulás), hanem megérteni! • megkülönböztetni a saját és mások érzelmeit! (önreflexió, önismeret) 35


Érzelmek és az emberi arckifejezés • kultúrától függetlenül, mintegy huzalozottan jelennek meg az alapérzelmeknek: • öröm, düh, bánat, undor, félelem, meglepődés arckifejezése

• ezek felismerése veleszületett válasz • Azonos választ váltanak ki az újszülöttből, felnőtt emberből (Ekman és mtsai,1983). (Molnár Péter,1985) és munkacsoportja • Tükörneuronok

36


Tükörneuronok • Felfedezésére véletlenül került sor a 90-es években, • néhány kutató szerint tükörneuronok felfedezése a legfontosabb újdonságok közé tartozik az idegtudományon belül • idegsejtek, amelyek akkor is tüzelnek, amikor az egyén egy bizonyos cselekvést végrehajt és akkor is, amikor az egyén másokon megfigyeli ugyanazt a cselekvést! • az idegsejt mintegy ”tükrözi” a másik egyed tevékenységét, mintha azt, maga a megfigyelő végezné • a tükörneuronok fontosak más emberek érzelmeinek, cselekedeteinek értelmezésében és új képességek elsajátításában utánzás által – elmeteória magyarázata • A tükörneuron-rendszer konkrét funkcióját továbbra is találgatások övezik. • A jövő zenéje

37


A szerelem az érzelmek kitüntetett formája • az emberi szükségletek sok szintje egységbe olvad a párunkéval • a reklámok, TV csatornák üzeneteivel ellentétben, egyáltalán nem szükségszerű, hogy a szerelem kialudjon, csökkenjen az élet során • az érzelmileg érett személyiség: képes tartós, örömet okozó, sok szinten kölcsönösen kielégítő párkapcsolatra. • korai kötődés zavarainak következménye, a szexuális éretlenség – ha valaki nem képes tartós intim kapcsolatra.

38


Az érzelmi intelligencia (EQ)


Az érzelmi intelligencia jelentősége • saját és mások érzelmeinek megfigyelési és értelmezési képessége, • az adott helyzetben legmegfelelőbb magatartásválasz Bizonyítva: fejlett EQ-val jobban boldogulunk az életben, több jól-lét élménnyel! IQ kontra EQ? 40


Intellektuális intelligencia A szimbólumok észlelésének, megértésének és használatának képessége, vagyis az absztrakt gondolkodás.

41


Az intelligencia H. Gardner szerint

• az intellektuális / értelmi intelligencia, magába foglalja a: • • • • • • •

42

Nyelvi Logikai Matematikai Téri Zenei Testi, kinesztéziás Személyes képességeket és készségeket


Mi az IQ valójában?

• Nem több, nem kevesebb: amit az IQ tesztek mérnek! – mesterséges konstruktum • Kutatások az IQ és a sikeresség között gyenge korrelációs kapcsolatot találtak

„Kallódó zseni jelensége” 43


A magas IQ csoportban akár ronthatja is a teljesítményt • Magas intellektusú személyek, egyéni feladatként, magasabb színvonalon képesek megoldani egy problémát mint alacsony intellektusú társaik • Ha azonban magas intellektusú csoportot hozunk létre, tapasztalat szerint gyakran gyengébb eredményt érnek el, mint az alacsonyabb intellektusú csoportok (Belbin kutatásai, „Apolló szindróma”)

44


Az „életben” viszont…

kit látunk intelligensnek ?


Érzelmek és az első benyomás Megvenné-e a képen látható emberek által képviselt cég részvényeit???

46


Az életben … kit látunk intelligensnek ? • Aki, • • • • • •

együttműködő, megértő, elfogadó, empatikus higgadt, szívélyes kezdeményező, de nem tolakodó, mások véleményét is figyelembe vevő, stb…

A fentiek érzelmi alapokon nyugszanak, nem az intellektuson! 47


IQ kontra EQ: Forrest Gump

Egy enyhén debilis fiatalember fényes társadalmi karriert fut be! 48


Az emocionális intelligencia (EQ) sokkal jobban jelzi előre a sikerességet!

EQ: mit is mérünk tulajdonképpen?


Az érzelmi intelligencia képesség alapú modellje Mayer és Salovey (1977)

• Az érzelmek magunkon és másokon történő • megélésének, megkülönböztetésének, • megértésének, • szabályozásának, és • integrálásának a képessége.

• Feladata: elősegítse az érzelmi és intellektuális fejlődést és az alkalmazkodást

50


Érzelmi intelligencia kevert modellje Reuven Bar-On (1997) • Az érzelmi intelligencia • Érzelmi + • Személyes + • társas kompetenciák, valamint készségek együttese! • tehát: • Intrapszichés képességek • Interperszonális képességek

51


Az EQ fejleszthető! Úgymint: 1. Intrapszichés képességek: 1. önismereti képesség, önreflexió 2. érzelmeink felismerésének képessége 3. az érzelmeink kifejezésének képessége

2. Interperszonális képességek (SQ): 1. szoros érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége, 2. mások érzelmeinek megértése, 3. az emberek iránti érdeklődés fenntartása

52


Ekmann EQ teszt

53


Ekmann EQ teszt

54


EQ összefoglalva

55


Tomkins, 1962

„Az ész és az érzelem frigyéből szenvedélyes világosság születik. Az értelem, érzelem nélkül tehetetlen lenne, az érzelem, értelem nélkül pedig vak.”

56


Érzelmek összefoglalás • Komplex tudás-sűrítmények – ki kell bontani őket • Összekapcsolnak a külső, belső világgal – befolyásolják, hogyan éljük meg a világot • Társas kapcsolataink kialakulásában, fennmaradásában, szabályozásában döntő szerepet játszanak • Szoros kapcsolata van az egészségünkkel és a jólétünkkel • Mérése pl., érzelmi intelligencia tesztek • EQ = érzelmeink alkalmazásának képessége

57


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Kérdések? Matók Imre dr. pszichológus 20 / 411 84 69


Az előadásban felhasznált fontosabb irodalom • • • • • •

59

Dr. Kopp Mária előadása 2009: Motiváció, érzelmek, szorongás. www.behsci.sote.hu/eloadasok/orv_pszich/kopp_erzelmek0910.ppt K. Oatley – J.M.Jenkins, 2001: Érzelmeink. Osiris. Budapest Forgács, J. 2006.: Az érzelmek pszichológiája, Kairosz Kiadó. Győr S.T. Fiske 2006.: Társas alapmotívumok, Osiris, Budapest Racsmány, M. 2008.: Érzelmek, motiváció, tudat. Egyetemi előadás anyaga, SZTE Pszichológiai Intézet Oláh, A. 2005.: Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest


Érzelmek és érzelmi intelligencia a hétköznapokban

Recommend Documents