b. f.
A megmentett intelligencia bolygója. Fantasztikus történet, amiről még nem hihetjük, hogy az megtörténhetett volna. Az írás rövidített változata megjelent; az Ufómagazin 2002. év áprilisi számában. Jó szórakozást kívánok.
Felfogásomban a földönkívüliség és a teremtés egyértelmű tényekként fogalmazódnak meg. Az ember gondolkozási-intelligenciális jellemzői állandóan visszatérő folyamatok. Amelyek erősen utalnak arra, hogy a tudatunkat mesterségesen alkották ki. A kételkedők azt kérdezhetnék, hogy akkor az egyszerűbb élőlényeknél mennyiben bizonyítható a teremtés ténye? A válasz bonyolult kérdésekre, mindig nagyon egyszerű. Azt mindannyian tudjuk, hogy a DNS molekuláink hordozói a testünk, valamint a DNS molekulát hordozó élőlény meghatározó „működésére, alakjára, részeire, genetikai felépítésére. Ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy számítógép programját, amely egy rendkívül hosszú utasítás sorozat. Így ezek a DNS molekulák egy utasítássorozatnak a hordozói. Alacsonyabb rendű élőlénynél ez az igény elegendő az élet folytonosságához. Míg a bonyolultabb (emlős) élőlények, az agyi működéssel biztosítják a szervek működését. Emlős állatoknál az intelligenciális agyi tevékenységet. Az embernél pedig, lehetőséget kaptunk a Teremtőnktől a gondolkozási agyi folyamatok folytatására. Ezt a bonyolult agyi tevékenységet már kizárólagosan DNS molekulákkal nem lehetett volna megvalósítani, ezért az anyát, szülés közbeni „programozási” feladattal látta el, amely bonyolult agyprogramokat szülés közben viszi be a magzata agyába. Ez nem tévesztendő össze a tudásanyaggal, amit életünk folytán tárolunk be az agyunkba, mint egy ROM memóriába. A szükséges gondolkozási, intelligenciális, és életviteli agyprogramok azok amelyekről tudnunk kell. Ezzel az első ember megalkotását követően állandóan biztosította a folytonosságot. Lám milyen egyszerű és kézenfekvő a teremtés folyamata. A kételkedők még mindig azt mondhatják, hogy így tulajdonképpen teljesen egyforma jellemű, és karakterű emberek lennének. Azonban nem egyetlen ember teremtett először és ezt a különbözőséget még megtetézte, hogy az agy számára a születésünkkor mindig valamilyen különbözőséggel motivál bennünket. Gondoljunk a csillagjegyekre. Ezt a tényt még a tudósok sem cáfolják, hogy a születéskor meglévő csillagok állása, valamilyen módon kihat a születendő emberre. Mivel számomra a teremtés egy valóságos természetesség, így ezzel a földönkívüliség ténye is az. Mert az egyáltalán nem képzelhető el, hogy Teremtőnk csak a Földbolygóra teremetett életet. A Földtörténet korai időszakában, amikor már fennmaradtak írásos emlékek is, több utalás történt erre. Mózes első könyvében, Genesis (Teremtés) 4. Ezt találjuk: JPS-szerinti 1988-as angol nyelvű fordításban. „És akkor történt, és később szintén, hogy Nephilimek megjelentek a Földön: ezen égi (isteni) lények együtt laktak a Föld lányaival : akik TAVASZFAKADÁST szültek nekik.” Úgy gondolom a bevezető után, meghívhatom Önöket, kedves olvasókat egy galaktikus utazásra. Mivel a Földön még nem ismeretes olyan technika, amivel végrehajthatjuk utazásunkat, ezért kénytelenek vagyunk képzeletben egy földönkívüliek által végrehajtott rablás alanyaiként elutazni. Tehát azt vesszük észre, hogy egy olyan űrjárműben találjuk magunkat, ahol a földi ember számára teljesen ismeretlen eszközöket találunk. Így, ugyan akkor nem láthatunk kapcsolókat, karokat, lámpákat, ablakokat. Egy hologramszerű képernyőt érzékelünk, enyhe kábulatunkban. Az űrhajósok már ismert alakú-formájú lények. Annak a bizonyos UFÓ balesetnek az áldozataira emlékeztetnek. Ötujjú, alacsony, furcsa nem egészen ember formájú lények. Semmilyen kommunikálást nem folytatunk velük. Valószínűleg a tudatunkra hatva befolyásolnak bennünket. Fogalmunk sincs, hogy
egész rövid idő alatt hogyan juthattunk el a célbolygóhoz. A hologramszerű képernyőn a csillagok egymásra gyakorolt valamilyen energia kölcsönösségét érzékelhetjük, így a megérkezés gyanúját egy teljesen állókép látványa teszi számunkra tudatossá. Valószínűleg ismét a tudatunkra hatva elhagyjuk az űrjárművet. Csodálatos látvány fogad bennünket. Nem tudjuk elképzelni, hogy talán a „meseországba” érkeztünk e? Vagy talán az egész látvány egy hatalmas hologram. A legnagyobb meglepetésünkre vendéglátóinkban teljesen ugyan olyan lényekkel kerülünk szembe, mint a földi ember. Öltözetükben, ruházatunkban van eltérés. Ruházatuk könnyed, szinte varrás nélkül egy valamilyen anyagból készült, A természetes teremtett szőrzetüktől mesterségesen megváltak. A későbbiekben megtudtuk, hogy az étkezésük, ami a teremtett ember számára megfelelő ételek, melyekhez nem használnak bonyolult evőeszközöket, stb. Ezzel a teremtett életvitelhez szükséges állapotot kívánják megtartani. Természetesen az lehetséges, hogy az ételek, nem a „fán és a földeken” teremnek meg, hanem mesterségesen előállítottak. De minden esetre nem „tablettákat” fogyasztanak. A pilótáinkra visszatérve megtudtuk, hogy ezek az egyszerű „szótlan” lények mesterségesen létrehozott robotok. Élő sejtekből-szövetekből létrehozott élő robotok. Agyi tevékenységük kizárólagosan intelligenciális agy adattárral és programmal rendelkezik, tehát önálló döntésekre, és gondolati folyamatokra nem alkalmasak. Ezt úgy kell értelmezni, mint a számítógép előre megirt programja, ami nagyon bonyolult is lehet, mint egy sakkprogram,- de tudatára soha nem ébredhet, mert hiányzik belõlük a gondolkozási agyfunkció, ami bennünkemberekben megvan. Vendéglátóink fogalmunk sincs miként, de tökéletesen kommunikálnak velünk egy „gépi” hangon, de tökéletesen ismerve-alkalmazva nyelvünket. Pedig egy tolmácsgéphez, ismerni kell a Föld nyelveit. Mint egy idegenvezetők kísérnek valahová, de közben figyeljük a környezetet. Minden olyan furcsa. Nálunk a Földbolygón szokásos épületek, járdák, utak, sarkok, ablakok, vezetéke, guruló járművek. Egyiket sem tapasztaljuk. Minden lágy könnyed, járműveket szinte egyáltalán nem látunk. Azok is kerék nélküliek. Nincsenek lámpák, mintha ott soha nem lenne sötét, és ez így is van. Állandó a világosság. Tökéletes kényelem. Nyugalom. Nincsenek ékszerek, gazdagság, szegénység. Mint egy gazdag arab államban, ahol a polgároknak nem kell dolgozniuk. A természetes testmozgást szabadon, természetes környezetben végezhetik el, teljesen a saját szükségletük szerint. Mint a „meseországban”. Látszólag egy tökéletes közösséget képviselnek. Ezt több százmillió éves kultúrájukkal és az agy működésének manipulálásával érték el. Az emberi agyműködést legfőképp az jellemzi, hogy működteti az alapvető életviteli funkciókat. Felelős a test sérüléseinek regenerálásáért, különböző betegségek elleni reakciójáért,-gyógyításáért. Azonban az agyunkat inkább más fontos tulajdonságáért szoktuk emlegetni Sokáig azt gondolták fejletlen civilizációk, hogy az agyunknak csak intelligenciális az agytevékenysége. Az állatokat az embertől az intelligencia és a gondolkozási készség különbözteti meg. A gondolkozási agyprogram létrehozását a Teremtőnk úgy valósította meg, hogy ez az alapvető agyprogram minden gondolati cselekedetre kihasson. Ez az önmegvalósítás kényszere. Egy kicsit olyan, mint a férfiaknál a nemi vágy. Ez a vezető agyprogram, tesz alkotóvá, de egyben rosszá is,- mert az már megvalósíthatatlan agyprogram lenne, hogy más élőlény értékét védjük, amikor a több elérésébe kényszerülünk. Így is ezt az alkotó különbséget a Teremtőnk úgy érte el, hogy szaporodunk és közben biztosított az alapvető értéke az emberi életnek. Ezt a bonyolult agyprogramot a Teremtőnk úgy tudta megvalósítani az emberi agyban, hogy az anya a magzat megszületése előtt végzi el a programozást. Ezt a rendkívül egyszerű és egyben hihetetlennek tűnő tényt igazolja az, hogy ha az anya hirtelen halállal hal meg, akkor a magzat sem marad életben. Az anyának “ nincs ideje” beprogramozni a magzatát. Folytatva utunkat azt tapasztaljuk, hogy ebben a kultúrában egy könnyed, visszafogott, meggondolt, nyugodt emberekkel találkozunk. Eljutunk egy valamilyen irányító-vezető emberhez. A neve Amre 0 54 2. Ez a névhasználat csak a számunkra bonyolult, mert ennél a kultúránál nem ismeretes a megszólítás, legalább is a név szerinti megszólítás. Valamilyen mikró érzékelővel érzékelik a másik ember azonosságát, agyhullámaik szerint. Ez olyan lehet, mint az ujjlenyomat. Minden agyhullám más és más. Vele együtt közelebbről ismerhetjük meg a bolygó belső kultúráját. Egy lakás céljára kialakított zárt helyiség berendezési tárgyai tetszés szerint változtatható meg a molekuláris felbontás és összeállítás elvén. Az utasítás hangképzéssel, egyszerűbb utasítások gondolatátvitellel. Így az éjszakai hálószobát egy utasítás bevitellel átalakítjuk nappalira, ahol a háttér egy többdimenziós teljes valósághű panorámaképet nyújt. Akár egy vízesés, vagy hegyi tájkép létrehozható. Mindez a tárgyak molekuláris felbontás és összeállítás technikai alkalmazásával érhető el.
Oktatásban, iskola nincs. A gyermek a játékkal és testmozgással a saját egyéniségének megfelelő igényekkel, kapcsolódhat be a háromdimenziós oktatási rendszerbe. Tanulni, mint a magunk felfogásában nem kell. Tökéletesen alkalmazzák az agy mesterségesen való feltöltését, információkkal-adatokkal. Így az emberi gondolkozás alapvető funkciója szerint nem kerülnek be káros adatok, információk, melyek szokáskényszerként befolyásolják az emberi gondolkozást. Gondoljunk bele, hogy a földi kultúrában nincsen tudatukba még a tudósainknak és világ társadalmi szerveknek, hogy az a rengeteg brutalitás, magyarul mindenféle szenny, ami a MÉDIÁN keresztül a fiatalok felfogásába, életviteli kényszerré alakítja át az agytevékenységet. Tehát így érték el azt az alapvető törvényszerűséget, hogy tökéletes embert a Teremtőnk és az ember önmaga képes megvalósítani. A közösség rendkívül széles választékú életviteli lehetõséggel rendelkezik. Akár a környezet megválasztásában, akár a virtuális látványkialakításokban. Mindemellett lehetőségük van a természettel való kapcsolattartásra is. Ennél a kultúránál képesek voltak egy “fékező” programot beépíteni az agyba. Ebben a fejlett civilizációban felismerték, hogy az agysejtek számukban folytonosan növekednek. A tudományos kísérleteikben többek között a gondolkozási agyprogram manipulálásával foglalkoztak. Ebben nagy segítséget nyújtott a kezdeti időszakban a bűnözőkkel történő kísérletezés. Súlyos bűncselekménynél teljesen törölték az összes agyprogramot,- mint amikor beáll az agyhalál. Mivel manipulálni tudták az anya programozási technikáját, így az újraszülettetés során az embert a születésének szintjére hozták, mint az újszülött csecsemőt. Ezzel a bűnöző új lehetőséget kapott a tisztességes életre. Természetesen még a járást is újra kellett tanulnia. Amre 0 54 2 útját követvén betekinthetünk a civilizáció mindennapi életébe. Így abba is, hogy súlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben,- így a csillagközi megállapodások megsértőivel szemben is- a tudatuk megfosztása mellett száműzetés jár. Így történt ez a földi ember őseivel is. A régmúltban egy, a galaktikában dúló háborúban súlyosan megsértették egyes bolygók fajai, a Teremtői szándékot. Ezért tudatuktól megfosztva a Földbolygóra száműzték őket. Ebben az esetben beavatkoztak más bolygók életébe, már ott élő fajok fejlődésébe. Ennek a hibának enyhítésére számos esetben próbáltak segíteni a Földlakóknak. Tolmácsoltak Mózessel, Jézus Krisztussal. Az ősi írott történések , és legfőképp a BIBLIA bizonyítja ezt. Tehát több tízezer évvel ez előtt tudatuktól megfosztott emberekkel büntették a Földbolygót ezek a civilizációk,- az őseink. Egy ilyen börtönbolygóba történő betelepítés ezer évnél tovább nem tarthat, mert akkor már érzékelhető a fejlettségi különbség. Vezetőnktől megtudtuk hogy az életre alkalmas bolygók zsúfolásig megteltek. Rendkívül kevés a hely. Ezért nagy harc folyik a különböző fejlett kultúrák között. Újabb háborúk várhatók, a csillagközi kultúrák között. Folyamatosan tekinthetünk be ennek a kultúrának a társadalmi folyamataiba. Így az orvoslás, a kutatás folyamatába is. Betekinthetünk a dologi tevékenységekbe, ahol mindenütt élő robotok végzik a fizikai munkát. A tudományban, kutatásban mesterséges intelligenciák, mesterséges gondolkozó rendszerek tevékenykednek. Legfőbb kutatási téma az emberi agy. Ahogy az előzőekben utaltam rá, egy mesterséges “fék” beépítésével kívánják csökkenteni az önmegvalósítási kényszerüket. A „fék” miatt a népesség csökken, a kiváló emberi produktumok eltűnnek. Színészet, festészet, szobrászat, ének és zenei készség, irodalom, művészet és a sport, mint az eredmények erőszakos létrehozása,mind hiányoznak már ebből a kultúrából. A kísérletekhez kénytelenek távoli ,- főleg börtönbolygókról- embereket elrabolni és fájdalom nélküli kísérleti alanyoknak felhasználni őket. Egyre rosszabb a helyzetük, mert ha teljesen elvész az önmegvalósítási kényszere az embernek, az bizonyos dolgokban viszont rendkívül károssá teszi a kultúrát. Technikai fejlődést már a mesterséges gondolkozó rendszerek hoznak létre, de a faj fennmaradása veszélyben van. A gondolkozás teremtői formájában együttes egy kicsit a nemi vágy tudatával is. Ahogy manipulálják a vezető agyprogramokat, úgy romlanak az esélyek a nemi vágy kiteljesedésére. A szerzett örömérzések,- csalódás nélkül- megkaphatók más úton is. A lombikban fejlődő embriót születési fázisig képesek életben tartani és a gondolkozási, egyéb programok mesterséges bevitelével létrehozható a mesterséges ember, de az eredeti emberi kromoszómákkal. A különböző emberi szerveket is képesek előállítani a molekuláris összeállítás elvén. Azonban az emberi agy szerkezetét csak robotszinten, egy alap intelligenciális agyszerkezettel tudják megvalósítani. Ez a problémakör megoldása, még ennél a civilizációnál is nehéz feladatnak számít. Mostanra a kísérletekben már olyan embereket választanak ki, kikben természetesen alakul ki a nem mindenáron történő önmegvalósítás. Ilyen embereket választanak ki a kísérleteikhez. A kiválasztást a mai korban kémek segítik elő. A kiválasztott személyeket egyszerű repülő csészealjakon szállítják egy közbenső bolygóra, ahol már a nagy
távolságokra alkalmas technikákkal folytatják útjukat. Ilyen a Mars bolygó a mi naprendszerünkben. Egy ilyen elrablást mesél el nekünk a vezetőnk, melyet a mi világunkban hajtottak végre. Tudtunkra adja, hogy kémek minden fejletlenebb civilizációban vannak. Főleg amikor egy kultúra nem tudja egészségesen a világát kialakítani. Ez tökéletesen ráillik a földi helyzetre. Ebben a történetben az olvasó számára már ismert eseményt mutatjuk be, hitelt adva ezeknek a hétköznapi emberek által elmesélt történeteknek. Tehát egyik alkalommal a Földbolygóról raboltak el embereket. Az egyik férfi kitűnt a kiváló értelmi és alkalmazkodó készségével. Dávidnak hívták. Dávid hamar beilleszkedik ennek a civilizációnak az életébe. Nincs szükség semmilyen beavatkozásra az agyába. Találkoznak Amre 0 54 2 -vel és egyre szorosabb kapcsolatot alakítanak ki egymással. Dávidot mindig fontosabb feladatokkal bízzák meg, egyre jobban vezetik be ennek a bolygónak a legfontosabb irányító, ellenőrző rendszerébe. Ebben a kultúrában szokás, hogy időről- időre végigtekintsenek a teremtéstől, a különböző fejlődési fokozatokon keresztül a jelenlegi helyzetig. Ennek a technikai megjelenítése nagyon egyszerű ebben a kultúrában. Velünk is megismertetik ezt a látványban összeállított folyamatot. A végtelen semmi ábrázolása,- mint egy infraképen- mert a semmiben nincs fény. A semmiből megjelenik egy mindig nagyobbá váló tömeg. Ez részecske állapotban egyre tágul. A fények egyre jobban jelennek meg. A porszerű anyag alkotórészei egymáshoz tapadva nagyobb egységeket képeznek. Az energiák együttléte miatt ezek a már tömbszerű testek egymáshoz képest kölcsönhatással vannak. A nagyobb energiával bíró halmazok fény és hőenergia együttes jelenlétével csillagokként jelennek meg. A csillagokhoz szilárd halmazállapotú tömegek -bolygók- kapcsolódnak, mint együttes vonzási kényszerkapcsolati rendszerek szerint. Ennek a folyamatnak befejezéseként megjelenik a jelenlegi galaxis. A történetünk elején már megismertetett kölcsönhatásra épülő rendszert érzékeltetünk. Ezek a kölcsönhatások a különböző csillagok bolygóinak együttállása, más más pillanatnyi helyzetet rögzít. Ne felejtsük, hogy ami számunkra ismeretlen dolog, az még nem biztos, hogy értelmetlen. Aki nem tud japánul, annak számára felfoghatatlan a japán beszélgetés de ettől még az létezik. Tehát ezek a kölcsönhatások különböző helyzeteket rögzítettek, melyek milliószámra megtalálhatók a galaxisban. Ezek olyan egységek, folyamatok, mint az algoritmusok. A számítógép processzorai. Évmilliárdok alatt mind több és több kölcsönhatás, egyben információ alakult ki. Ne felejtsük, hogy évmilliárdok teltek el. Ha képesek vagyunk elhinni Darwin elméletét sokkal rövidebb időre vonatkoztatva, akkor ez sokkal hihetőbb történet. Több mint 15 milliárd év elteltével ez a monumentális rendszer tudatára ébred. Ettől a ponttól kezdve a folyamat felgyorsul. Kialakul az alkotás vágya. Előbb a szerves anyagokat hozza létre a Teremtőnk, majd mindig bonyolultabb élővilágot alkot. Innen már ismert az ember számára a fejlődési folyamat, csak nem a véletlenekből kialakult fejlődés, hanem a tudatos teremtett fejlődés. Az első értelmes ember megteremtése több mint 200 millió évvel ezelőttre tehető. Ismerve a földi ember fejlődési ütemét következtethetünk a galaxisban kialakult fejlettségi szintre. Azonban ez a fejlettségi szint, technika és tudás fejlettségi szintje nincs arányban az emberi gondolkozás fejlettségi szintjével. Itt erősek a korlátok. Az emberi elmében örökösen visszatérő ellentmondás,- az önmegvalósítás kényszere. Emiatt állandóan konfliktusba kerülnek önmagukkal és embertársaikkal. Az ilyen visszatérő ismeretfelidéző program végén Dávid rádöbben, hogy a Földbolygón ennek a kultúrának leszármazottai vannak. Míg ebben a kultúrában a Földbolygó “bűntelen” rokonai találhatók meg. Rádöbben, hogy a fejlettség ilyen alacsony szintjén nem kommunikálhatnak a Földlakókkal. A fejlettségi különbség több mint 150 millió év. A jelenkor földi tudománya azért nem hisz a tiltott régészeti eredményekben, mely szerint a Földbolygón 150 millió évvel ez előtti kezdetleges tárgyi eszközöket találtak, mert a közti fejlődés tárgyi eszközeire nem találtak a régészeti kutatásokban. Csakhogy amikor a Földbolygót kiürítették és börtönbolygót csináltak belőle az őseink, akkor az összes eszközt, épületet-építményt megsemmisítették a molekuláris felbontás elvén. Erre azért volt szükség, mert a tudatuktól megfosztott börtönlakóknak minden tekintetben a fejlettség legalsó fokán,- mint környezetükkel együtt kellett megjelenniük. Dávid mindig fontosabb feladatokat kap ebben a kultúrában, mert kitűnően megfelel az elvárásoknak. A stressz, ami tudatát érte, nem okozott számára semmilyen betegséget. Kiderül ebben a kultúrában, hogy mégsem olyan gyönyörű minden, ahogy az látszik. A bolygót állandó támadás éri más civilizációktól. Az elv ugyan az, mindegyik kultúra igazolni akarja a maga kultúrája helyességét, a másik elutasítását. Errõl a háborúról a bolygólakók nem tudnak, nem tudhatnak. Ezek teljesen titkosak. Az emberi életszínvonal a legmagasabb fokon áll. Semmilyen stressznek, létbizonytalanságnak nem lehet kitenni az embereket. A háborúkban csak mesterségesen létrehozott élő robotok vesznek részt. Az
irányításukat mesterséges intelligenciális és mesterséges gondolkozó rendszerek végzik, egy emberekből álló tanács felügyeletével. Azzal, hogy folytonosan manipulálták az agytevékenységüket, csökkentették a valóságos veszélyérzésüket. Dávid egyre jobban látja, hogy milyen nagy veszélyben vannak, mert a másik kultúra értékei erősen megkifogásolhatók még Dávid számára is. Az ellenség taktikája, hogy higgyék el az el- pusztíthatatlanságukat. Fokról -fokra történik meg a bolygó és más környező csillagok bolygóira betöltött védelmi rendszerének megismerése. Kémeket küldenek, egyre nagyobb veszélyben vannak. A háború elkerülhetetlenné válik. Ebben a háborúban harcosként emberek nem vesznek részt. Ez a tudás és ügyesség manipulált csatája. Úgy kell elképzelni, mintha egy terepasztalon irányítanánk modelleket. Olyan csillagközi megállapodás van, hogy az ilyen háborúnak a kimenetelét köteles elfogadni minden kultúra. A teremtett emberek ebből nem érzékelhetnek semmit. Úgy kell elképzelni, mint egy új politikai párt hatalomra jutása. A háború hosszú és már ismert fordulatokkal motivált esemény. Lényeges, hogy zömében nem robbanótöltetes a fegyverzet, hanem a molekuláris tárgyfelbontás technikájával működtetik azokat. Látványban, mint az autó szélvédő üvegének eltörése, az apró üvegszemcsék eltűnésével együtt. Dávid leleményes és rendkívüli harci készséggel rendelkezik. A végén a történet heppieddel végződik. Győzedelmeskedik Amre 0 54 2 kultúrája. Dávidban rendkívüli módon megmarad a honvágy. Szeretne segíteni a Földön élő embereken, mert igazságtalannak tartja, hogy számos olyan ember szenved a bolygón, akik egyáltalán nem tehetnek arról, hogy őseik bűnt követtek el és ezért száműzték őket. Meglepetéssel és kábulattal viseltettük az eltöltött időt. Még jó, hogy valamilyen nyugtatott állapotban vagyunk. Különben ez a sok hihetetlen dolog valószínűleg az elménk megsérüléséhez vezetne. Nem tudjuk, hogy miért minket és milyen célból raboltak el bennünket? Lényegében velünk semmilyen „kísérletet” nem végeztek. De őszintén örülhetünk ennek a kiválasztásnak. Egy életre lettünk gazdagabbak egy felejthetetlen élménnyel. Ahogy elvittek bennünket, úgy hoztak vissza. Valójában azt is hihetnénk, hogy álmodtuk az egészet. Köszönöm, hogy velem tartottak.
