Érzelmek
ÉRZELMEK ÉS EMOCIONÁLIS INTELLIGENCIA
• A külvilág jelenségeihez, eseményeihez, személyeihez történő viszonyulás kifejeződése. • Az érzelmek jellemzői: – bipolárisak – ambivalensek, ellentmondásosak
Az érzelmek fiziológiai alapjai
Érzelmek Definíció Az érzelem olyan élmény, amely nem döntés kérdése, hanem mintegy „megtörténik” a személlyel, - részben a helyzet kognitív értékelése váltja ki - tanult vagy reflexes testi reakciókkal jár
Optimális teljesítmény
Jelző funkció
Fokozódó éberség Felébredés
Emocioná lis zavar
Dezorganizáció
Alvás Alacsony arousal
AZ ÉRZELMI ÉLMÉNY ÖSSZETEVŐI
KOGNITÍV KIÉRTÉKELÉS
Az érzelmek kialakulásának folyamata
ÉRZELMI VISELKEDÉS ÁTÉLT ÉRZELEM
KIVÁLTÓ ESEMÉNY VEGETATÍV AROUSAL
ÉSZLELT AROUSAL
Magas arousal
¾ Az esemény észlelése ¾ Az arousalszint változása (figyelem és felkészülés a válaszra) ¾ Az esemény hatásának szubjektív értékelése ¾ Az értékelésnek megfelelő, azzal összehangolt érzelmi válasz ¾ Az érzelem szubjektív megtapasztalása ¾ Változás a motivációban ¾ Motivált viselkedés ¾ Az esemény jelentésének másodlagos kiértékelése
1
Az érzelmek dinamikája HANGULAT SZENVEDÉLY
Az érzelmek osztályozása 1. Alapérzelmek
INDULAT
félelem
öröm
bánat
Félelem
A kívánt esemény megtörténik
fájdalom vagy más negatív érzelem anticipálása FAJTÁI:
szeparációs konkrét szimbolikus
harag
anticipáció
1. Alapérzelmek
Az érzelmek osztályozása 1. Alapérzelmek Öröm
undor
meglepődés
Meglepődés Hirtelen, váratlan esemény új tárgy
2. MAGASABB RENDŰ ÉRZELMEK • Morális: erkölcsi normák elsajátítása és betartása – Meggyőződés – Lelkiismeret
• Intellektuális: megismerő tevékenység • Esztétikai: érzelmi viszonyulás a széphez • Praxikus: akadályok leküzdése
Szomorúság
Undor
Nagyon erős Szeretett személy ellenérzés egy elvesztése, vagy förtelmes a kívánt tárggyal, ízzel esemény nem szemben következik be
Harag
Anticipáció
Akadály esetén erős-nehezen kontrollálhatódüh érzése
Izgatottság érzése, (rendszerint kívánatos) esemény bekövetkezésével kapcsolatban
Szorongás • Szorongás egy komplex kombinációja következő érzelmeknek: félelem, nyugtalanság, aggódás, - jellegzetes testi tünetekkel jár. • Típusai: – állapot (state) – alkati vagy vonás (trait) Szorongás feladathelyzetekben – facilitáló szorongás: ”legjobbat hozza ki” – debilizáló szorongás: gátol, leblokkol
2
Szorongás összetevői • Belső testi változások: vérnyomás, szívverés növekedése,fokozott izzadás, véráramlás a fő izomcsoportok felé, emésztőrendszer és immunrendszer gátlása. • Külső testi változások: sápadt bőr, izzadás, pupilla kitágulása, remegés.
Szorongás összetevői • Emocionális összetevők: pánik vagy rettegés, fenyegetettség érzése • Viselkedésbeli összetevők: menekülés vagy a szorongást kiváltó helyzet elkerülése
Agresszió • Másik szándékos megsértésére, bántalmazására, elűzésére, megölésére irányuló késztetés • Típusai: Direkt fizikai Direkt verbális Indirekt verbális
Frusztráció/ Agresszió • Élmény, melyet akkor élünk át, ha vmely cselekvésünket megakadályozzák, sikertelenek vagyunk, nem érjük el a kívánt teljesítményt. • A frusztráció következménye lehet: agresszió, • Depresszió • Visszavonulás, regersszió • vagy tolerancia: a személy megküzd a szituációval
Agresszió • FAJTÁI: Területi (territoriális) : otthon, saját terület megvédése Dominancia: ki a vezető, erősebb, első Frusztrációs • Az agresszió forrása: – Ösztön: evolúciós alkalmazkodás – Tanult viselkedés: TV • Kifejezése: – Agresszióhoz vezet – Csökkenti az agresszív impulzusokat Sajtó: sajtóbeli agresszivitás – A. növeli, fokozza az agresszivitást, modellt nyújt – B. érzéketlenné tesz az agresszióval szemben – C. hibásan formálja az emberek „szociális valóságról”alkotott feltételezéseit
Az érzelmi élmény új megközelítése magas F E L A D A T O K
szorongás
készenlét „áramlat”
aggodalom
kontroll
közöny unalom
elégedettség
alacsony
alacsony
KÉSZSÉGEK
magas
3
Milyen ez az „áramlat-élmény"? • Olyan állapot, mikor elmerülünk egy tevékenységben, teljes figyelemmel végezzük azt erőfeszítés-mentesként éljük át, tevékenység következtében energiával töltődünk fel • Maximális összpontosítás, • Figyelemelterelő gondolatok kiszorulnak • Személy megsokszorozottnak érzi erejét • Torzul az idő • Feltétele: képesség és feladat megoldásához szükséges lehetőségek közötti egyensúly
AFFEKTÍV TULAJDONSÁGOK II. • Az érzelmek erőssége tartóssága impulzivitása
AFFEKTÍV TULAJDONSÁGOK • Emocionális érzékenység
AFFEKTÍV TULAJDONSÁGOK III. • Frusztrációs tolerancia
AFFEKTÍV TULAJDONSÁGOK IV. • Empátia: • olyan érzelmi tulajdonság-együttes, amely lehetővé teszi, hogy egy másik ember által átélt érzelmet megértsünk, elfogadjunk.
AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA
4
Érzelmi intelligencia fő összetevői
ÉRZELMI INTELLIGENCIA Értelmi intelligencia
≠ – a világ kihívásainak milyen mértékben vagyunk képesek megfelelni – nagyon sok területet felölel (pl. általános ismeretek, matematikai, emlékezeti képesség, verbalitás, vizuális képességek, stb.)
Érzelmi intelligencia gyűjtőfogalom, a bennünket naponta érő információk • az intraperszonális (személyen belül keletkező) • interperszonális (személyek közti érintkezés során keletkező) gyors, spontán, hosszas töprengés nélküli feldolgozását jelenti.
Érzelmi intelligencia szintjei I. Emocionális intelligencia négy képesség jelenlétét feltételezi: – érzelem észlelése (az arcokon, a zenében vagy irodalmi művekben), értékelése és kifejezése (pontos kifejezése, különbséget tenni őszinte-hamis érzelmek között) • Az empátia • A nonverbális kommunikáció jelzéseinek „értelmezése”
Érzelmi intelligencia szintjei III. – Az érzelmi megértés: emóciók „címkézése”az egyén tudatában van annak, hogy melyek a hasonló érzelmek, melyek az ellentétes érzelmek valamint az ezek közti kapcsolatot átlátja, hogyan változik, fejlődik emocionális állapota
Személyes kompetenciák –
–
• Szociális kompetenciák
Én-tudatosság. • az érzelmek és ezek hatásának tudatosítása, • az erősségek és gyengeségek tudatosítása Önszabályozás • emocionális önkontroll, • rugalmasság, a különböző élethelyzetekhez való flexibilis adaptáció, • őszinteség, megbízhatóság • motiváció: – a fejlődés, a megvalósítás iránti szükséglet – teljesítmény orientáció – folyamatos tanulás, – kezdeményező készség,
–
Szociális-tudatosság • empátia • mások perspektívájának és érzelmeinek megértése, • mások erősségének és gyengeségeinek értékelése,
–
Társas készségek • mások tisztelete, • a konfliktus kezeléséhez szükséges készségek, • együttműködés, • humorérzék, • diplomatikus meggyőzőerő, • a változatosság iránti szükséglet.
Érzelmi intelligencia szintjei II. – Az érzelmek beillesztése a gondolkodásba: az érzelmek felhasználása a figyelem irányításában érvelésben és a probléma megoldásban • Érzelmi emlékek befolyása a gondolkodásra • A hangulatok váltogatása és körbenforgása – hatása a motivációra és az információfeldolgozásra. • Az érzelmek befolyása a döntésekre
Érzelmi intelligencia szintjei IV. – Az érzelmekkel való bánásmód: emóciók szociális helyzetekben való befolyásolás megértésére vonatkozik, negatív érzelmek szabályozása, pozitívak erősítése • Nyitottság • Az érzelmek tudása és szabályozása • Lehetőség a plaszticitásra, sokoldalúságra • Lehetőség a manipulálásra, ellenőrzésre és kizsákmányolásra
5
Érzelmi intelligencia fontossága • Szerepet játszik: – Érzelmekhez kapcsolódó érzések kezelésében – Érzelmek által hordozott információk megértésében – Alapvető az eredményes alkalmazkodáshoz – Jövőbeli siker előrejelzője
Hogyan legyünk „emocionálisan intelligensek”? 1. Légy emocionálisan művelt: címkézd érzelmeidet, mintsem a helyzetet, vagy az embereket 2. Tégy különbséget az érzelmek és gondolatok között 3. Vállald fel érzelmeidet 4. Használd fel érzelmeidet hatékonyan a döntéseid meghozatalában 5. Mutass tiszteletet mások érzelmeivel szemben 6. Érezd magad felvillanyozva, energizálva, mintsem dühösen 7. Fogadd el mások érzelmeit 8. Próbáld hasznossá tenni érzelmeidet 9. Ne parancsolj, kritizálj, ítélj vagy oktass másokat 10. Kerüld azokat akik „semmibe vesznek”
6
