A SELMECZBÁNYAI
ÁG. HITV. EVANGÉLIKUS LYCEUM
ÉRTESÍTŐJE AZ 1808— 00-1 K I T Ä N É V R Ő L .
KÖZZÉ TESZI
JE Z SO V IC S K ÁRO LY IGAZGATÓ-TANÁR.
SELMECZBÁNYA, JOERGES ÁGO%T ŐZV. ÉS FIA KÖNYVNYOMÓJA 1899.
'
A SELMECZBÁNYAr
ág .
HiTv. evangélikus lyceum
Ér t e s í t ő j e AZ 1 8 6 8 - 9 6 - I K I TA N É V R Ő L ,
KÖZZÉ TESZI
J E Z SO V IC S KAROLY IGAZGATÓ-TANÁÉ.
SELMECZBÁNYÁ, JOEÍiGES ÁG03T ÖZV. ÉS FIA KÖNYVNYOMÓJA 1S99.
Klamarik János emlékezetének legyen e lap szentelve. Munkás volt élete, a magyar nemzeti cultura munkásáé. Mathematika, fizika, bölcsészet iskoláján átmenve, szigorúan gondolkodó fegyelmezett elmével, szívós akarattal, nagy munka fejtő képességgel, fényes administráló tálentumának a gyakorlat terén szerzett kincseivel, a magyar nemzeti culturáért lángoló lélekkel lépett, Trefort minister bizalmából, a ministeriumba. A középiskolai törvényjavaslat, a melyben többi között a »jus suprema inspectionis« gyakorlásáról volt szó, nagy viharokat keltett a házban s a midőn törvényerőre emelkedett, attól tartottak, hogy még nagyobb viharok kisérik majd a végrehajtását. Nem kisérték; az életbeléptetés simán ment; a protes tánsok bizalmatlansága megszűnt; szívesen látjuk a kormány képviselőjét, midőn intézetünket vizsgálja s megjelenik érettségi vizsgálatainkon. A protestáns iskolai autonómia teljesen kibékült az 1791-iki XXVI. t.-czikkben biztosított »jus suprema inspec tionis« gyakorlásával. Hogy Klamarik ez ügyben mint jelentékeny tényező szerepelt, az bizonyos, s hogy feladata minden részletének teljes tudatában, óvatosan és tapintatosan járva el, jól végezte a reá bízottakat, kétséget nem szenved. A protestáns középiskoláknak mindenkor nagy volt a jelentőségük a magyar nemzeti cultura tekintetében, hazánkban. Pillantsunk csak vissza a Bach-korszak protestáns középiskoláira s az állami és a többi felekezeti középiskolákra. Hol és hogyan ápolták a magyar nemzeti elemet? 1*
4
A 67-ki kiegyezés után, erős fejlődésnek indul a közép iskola, de a kor igényeinek megfelelő, olyan a milyen a leg műveltebb nemzeteké, nagyon költséges. Ezt a protestánsok nem győzték. Klamarik jól ismerte a protestáns viszonyokat, ismerte intézeteinket, azok előnyeit, fogyatkozásait, szükségleteit. Nagyra becsülte a protestantizmust. Erős bizonyságot tesz erről a pozsonyi uj lyceum felavatásakor mondott beszédje. Szeretettel karolta fel az államsegélyt folyamodó középintézetek ügyét. A protestáns tanárok helyzete javul, uj épületek emelkednek, régiek átalakulnak; belső berendezés, tanszerekkel való felszerelés körül serényen folyik a munka. Haladunk. Még egyet nem szabad említetten hagynunk. A felekezeti tanárok országos nyugdíjalapjának a megteremtését. Biztosítani kell a felekezeti tanár jövőjét, hogy a midőn fogyatékossá lett munkafejtő ereje, vonulhasson vissza s anyagi gondok nélkül élvezhesse nyugalmát; biztosítani kell a felekezeti tanárok özvegyeit és árváit. Vajúdott ez az eszme már Trefort ministersége alatt. Felejthetetlen Csáky Albin ministerünk mélyen ható elméje, vas akarata meg tudta az eszmét valósítani. Jelentékeny része volt e munkában Klamarik Jánosnak. A protestáns tanárok Csáky Albin grófnál tisztelegvén, azután Klamarik Jánosnál jelentek meg, hogy elismerésöket, hálájukat meleg szavakban tolmácsolják. Klamarik János, érezvén hogy addig rendkívül erős munkabíró szervezete meg van támadva, visszavonult. Szivünkből kívántuk neki, sokáig élvezze jól megérdemlett nyugalmát. Nem élvezhette; 66 éves korában meghalt. Sokkal tartozunk neki; őrizzük híven emlékezetét. J e z s o v ic s K á r o ly .
II.
A Balatonról. — A Balatonra vonatkozó földrajzi ismeretek történeti vázlata —
A Balaton partvidékén talált bronzkori kőedények és urnák, a vörsi, a tihanyi és a zánkai pogányvárak, a zamárdi, a fajszi, az alsógulácsi, a keszthelyi, a kővágóőrsi, a tihanyi és a zánkai tumulusok, számos őskori temető, sok római feliratos kő, a keszthelyi avar sirmezö s más efféle archeológiái lelet mintegy kézzelfoghatólag tanúsítja, hogy a Balaton már az őskorban is jelentékeny szerepet játszhatott* Az őskori nyomok hallgatag világát a beszélő hagyomány s az írott történet váltja fel. Az ókori irók közül ugyan sem Herodotus, sem Strabon, sem Ptolomaios nem említik a Bala tont, hanem a római irók annál gyakrabban megemlékeznek már róla, minthogy Galeríus császár (Ptolomaios kora után másfélszázaddal) a Balatont (valószínűleg csak a parti mocsarait) lecsapoltatta, hogy területét mivelés alá vehesse. A rómaiak a Balatont Peiso és Pelso néven említik, de e neveket a Fertőre is alkalmazták, a mi azután az újabbkori írókat és térképkészítőket gyakran megtévesztette. A mi a névnek eredetét illeti, a tudománynak mind a mai napig nyílt kérdése: hogy a Peiso, Pelso és Pleso közül melyik az ősibb és a helyesebb. Görög-e vagy kelta, nincsen még eldöntve^ bár Ortvay az utóbbit valószínűbbnek tartja. A keresztyén időszámítás kezdetén a római foglalás előtt kelta nép lakta e vidéket. * Dr. O rtvay T ivadar: végéig 106. 1.
Magyarország régi vízrajza a XIII. sz'
6
Á római uralommal együtt az ősi név is letűnt, s helyébe a »Balaton« név került. Az avarok idejében a nagy tó körül szlovének laktak s a tó újabb neve valószínűleg ezektől szár mazik. A szlávban ugyanis blato mocsarat, sarat, de nagy tavat is jelent. Kétségtelen, hogy a honfoglaló magyarság szíves-örömest telepedett le a Balaton partvidékén, mert, mint Hermann Ottó a »Magyar halászat« könyvében kimutatja, a halászat a magyar ságnak ősi foglalkozása. Az első kétségtelen hitelességű magyar okirat, amely a »Balatint« említi, I. Endre királynak 1055-iki alapító levele. Ez időtől kezdve a Rákóczyak koráig számos okirat megemlíti a Balatont, de csak halászati szempontból. A honfoglalás kútfői a Balatonról nem emlékeznek meg, Anonymus is csak annyit említ, hogy a magyarok halásztak a Balatonban. De hogy milyen fogyatékos lehetett a Balatonra vonat kozó földrajzi ismeret még a Rákóczyak kora után is, mutatja pl. a hires Mercator-féle Atlas 1643-ból. Ebben a tihanyi fél sziget az északi partról a délire van áthelyezve s a Zala folyó a Balatont a Drávával köti össze.
Csak úgy hallomás után, találomra van rajzolva a Balaton képe, mint a hogy találomra készült még e korban az egész ország térképe is. Nagyon találóan tréfálkozik Arany János
7
a" »Nagyidai czigánvok«-bah a XVI. és XVII. század »ország mutató mappáiról«: »Képzelhetni, milyen nagy volt az a levél, A melyikre festve egész ország lefér! Város, falu, erdő, hegy, folyóviz, patak . . . Még hal is a vízben, és az erdőn vadak. Voltak azon gulyák, hullámhányó tenger, Bozontos hegyek, mint egy-egy gubás ember; Kacskaringós folyók — találomra, — mint a Dinnye földön mikor széjjel fut az inda.« Nyilvánvaló, hogy az ilyen térképek alkalmasabbak voltak az emberek megtévesztésére, mint utbaigazitására. Ennek oka a magyar térképszerkesztés reformátorának, M ikoviny Sámuelnek szavai szerint az, hogy »az ösmeretes földrajzi térképek ügyetlen és tudatlan szerzői ilyes munkára inkább nyereségből, mint lelkesedésből vállalkoznak.« Mikoviny ugyan a legtökéletesebbnek hitt csillagászati-földrajzi módot alkalmazta s térképét geometriai mérések és csillagászati megfigyelések alapján rajzolta, de a Balaton képe torzalak az ő tudományos gonddal készült tér képén is.
Földrajzi íróink a XVIII. századtól kezdve adnak rövidebbhosszabb leírást a Balatonról. Kár, hogy a nagy Bél Mátyás négy kötetes alapvető munkájában nem jutott odáig, hogy hazánknak vármegyék szerint való leírásában sorra került volna
8 a Balaton vizén osztozkodó Zala, Veszprém és Somogy is. Szegedi János Geographia Hungáriáé ez. munkájában (1734) a »lacus Balaton «-ról semmi leírást sem ad. Hübner János Geographiájában is csak ezt olvashatjuk róla: »Veszprém a Balaton, lat. palus Volcaea partján fekszik; 30 mérföld hosszú és 6 mfd. széles. Vizében sok teknős béka tartózkodik. Nem sokkal több adatot találunk Szászky és Bél: Introductio in orbis hodierni Geographiam ez. művében sem (1748): »Bathanatius lacus, Balaton, 12 mérföld. Magyarország dunántúli részének közepén fekszik. . . A Balaton, Platten-See, halban bővelkedő, hosszában-széltében kiterjedt, (Veszprém) várme gyének az északi oldalát mossa, partjain köröskörül gazdag szőlők virulnak.« És mennyi a szembeszökő különbség csak e két földrajzi írónak pár sornyi leírásában is. Hübner szerint Palus Volcaea, Szászky-Bél szerint Bathanatius lacus; Hübner a hosszúságát 30 mfd-nek írja, Szászky-Bél csak 12-nek. A XVIII. század második felében már sokkal bővebb leírásokra akadunk. Az iskolákban ugyan még keveset tanulnak róla; Losontzi István (1783) Hármas kis Tükör-ében például csak ennyit mond: »Néz Veszprim vármegye Balaton tavára, És Bakony erdőnek sok makkú fájára.« A XVIII. század földrajzi irói közül elévülhetetlen érdemet szerzett magának W indisch és Korabinszky. Csak Karl Gottlieb v. Windisch »Geographie des Königreichs Ungarn, Pressburg 1780« művéből idézem a Balatonra vonatkozó érdekes leírást: »A (Plattensee), Balaton Szala, Veszprim és Simeg vármegye között fekszik. A Szala folyócskából keletkezett s azután külön böző források és patakok növelték. Hosszúsága egyenes vonalban keletről-nyugatra 36000 öl, szélessége Foknál majdnem 8000 öl, a legtöbb helyen azonban nem több 3000-nél. Mélysége Tihany szigeténél a legnagyobb: kis víznél 28—30 láb. Vize könnyű, jó izü s egy évig is eltartható a nélkül, hogy megromlanék. Vidra és mindenféle hal tömegesen található benne. A közön séges halakon kívül egy becses halfajt is fognak, a melyből csak a tengeri só hiányzik, hogy heringnek tartsák, és egy másik fajt, a melyet fogas halnak, fogasnak neveznek, mert két foga kiáll; ezt szárítják s mint nyalánkságot szállítják.
9
Szép teknős békák és rákok is vannak benne. A nádasokban tartózkodik a gödény, a melynek a fehér és tollas bőre meleg prémet szolgáltat, a begyéből meg, a mely gyakran két láb hosszú, pénzes és dohány tárczákat, a csőréből pedig kedves hangú kis hegedűket csinálnak. Nehány év óta a tónak a Emuival való egyesítésén dolgoznak. . . Keszthely vidékén van a Hév-víz nevű patak, a melynek a vize kénes szagú s úgy külsőleg, mint belsőleg gyógyító hatású különböző betegségekben. És jóllehet hőmérséklete a Reaumur-féle hőmérő 32 fokára is felemelkedik, mégis élnek benne apró halak, a melyeket azonban nem esznek.« Windisch leírása, mint az idézett sorokból is látjuk, a Balatonra vonatkozó állításoknak és adatoknak egész sorát foglalja magában s bőséges anyagot nyújt az utókornak az elmélkedésre és a kutatásra. Hiszen a Balaton keletkezéséről, fenékforrásairól, vizének eltarthatóságáról, halbőségérői, a fogasról, .a gödényről, a Dunával való összekötésről, Hév-vízről stb. olyan állításokat sorol fel leírásában, a melyek már csodás színezetüknél fogva is ráterelhetik a természetvizsgáló figyelmét a Balaton tavára. Windischnek a Balaton nagyságára vonatkozó adatai csak hozzávetőlegesek. Mária Terézia kormányát végre a hétéves háború tapasz talatai meggyőzték, hogy a szerencsés hadjárathoz jó földképek is szükségesek, ilyeneket pedig csak helyes földmérések után lehet készíteni. A birodalom trigonometriai felvétele 1764—1787-ig tartott, minthogy azonban a felvétel nem történt egységes terv szerint I. Ferencz táborkarával a birodalmat újra felvétette. Lipszky János huszárkapitány századunk elején József nádor pártfogásával külön felméréseket vett fel s elkészítette óriási szorgalommal hazánk térképét, amely Magyarországról később készült földképeknek is forrása lett. E térképen a Balaton alakja, fekvése s környéke a térkép mértékének megfelelően jó. A kisebb mértékű Görög és Karacs-féle térképeken .sem találunk már a Balaton alakjára vonatkozólag szembeszökő torzítást, Schedius és Blaschnek gyönyörű térképén pedig tel jesen korrekt a Balaton képe. Századunk első tizedében Schmartner hazánk tudományos slalislikájának megalapítója az 1809-ben megjelent »Statistik
10
des Königreichs Ungern« ez. munkájában már a felmérések alapján a Balatonról Windischnél több adatot közöl:. .. »A Bala ton tava, a melyet Magyar tengernek is neveznek, 40000 bécsi láb (10 mfd) hosszú; szélessége 3000 öltől 8000-ig terjed és mocsaras környékével együtt körülbelül 24 □ mfd, vagyis alig egyharmad részszel kisebb, mint a Holttenger.« Már a múlt század végén megkezdték a Balatonvidéki mocsarak lecsapolását; 1811—1825 közt készítették el a Sárvíz vagy Nádor csatornát, a mely által mintegy 69,805 m. holdnvi posvánvságot szárítottak ki s azt hitték, hogy a csatorna révén a Balaton vidéke a Dunával közveletlenül fog közlekedni. Ez azonban nem következett be.* »A Sió-Kapos csatorna, mondja Beszédes, létre jővén, az akkor működő szakértők azon meggyőződéssel voltak, hogy a Balaton felesleges vizével s az oldalvásti befolyásokkal a csatorna hajózható lesz, egyszersmind a kiszárított térnek ele gendő nedvességet fog adni. Azonban a tapasztalás mutatja, hogy száraz évszakban a csatorna se nem hajózható, se kipá rolgása által a levegő forröságát mérsékelni nem képes, s ezért a kiszárított tér nagy részben majdnem hasznavehetetlenné leszen. De különben is a 100 ölenként egy hüvelyknyi lejtésű, 16—20 öl széles csatornában csekély vízálláskor, a hajó vontatás nem eszközölhető; az esetet tehát szekrényes zúgók által mér sékelni kell.« 1829-ben Csaplovics, 1834-ben Magda már elég részle tesen ír, a Balatonról. Magda Pál pl. Neueste statistisch-geogra phische. Beschreibung des Königreichs Ungarn etc. czímű mun kájában elődjeinek a Balatonra vonatkozó adatait nemcsak hogy szépen összefoglalja, hanem ki is egészíti. »E kis tenger a különben is elragadóan szép vidéknek valódi dísze, csak az a kár, hogy a mocsarak és tócsák, a melyeknek a vizét a Bala ton be nem fogadja, több ezer hold földet vonnak el az eke és a kasza elől, különösen Sümegben (körülbelül 129738 holdat). Utóbbi időben egyébiránt nem sajnálnak sem időt, sem fáradt ságot, sem anyagi áldozatot, hogy a tó környékét lecsapolják. Vizét gyarapítja a Zala, (a mely nyugaton ömlik belé) és 31 * H unfalvi] János: A .Magyar bíró Utóm természeti viszonyainak leírása. III. k. 234-235. 1.
11 kisebb patak, felesleges vize a Sión folyik le, a melyről azt hiszik, hogy a rómaiak idejéből való csatorna . . . Északkeleten Tihany félszigetét alkotja a tó, a mely ked velt tartózkodási helye a Benedek-rend szerzeteseinek. Az u. n. kecskekormök, a melyek a félszigeten találhatók, különböző kagylós állatok megkövesedett maradványai. Másik terméke a Balatonnak a finom vaspor, a melyet Fok vidékére sodornak a hullámok, a hol serényen gyűjtik és porzónak használják. A tóban sok a hal, nevezetes a garda (Cyprinus cultratus) és különösen a fogas (Perea lucioperca), a mely 10 —15 fontos, sőt 20 fontra is megnő. Sok teknős béka és vagy 10 féle kagyló él benne, a melyek egyik faja (Helix vivi para) eleveneket szül; van benne rák, vidra és a sűrű nád között gödény. A mit a külföldi utazók angolok, francziák és olaszok a Balaton környékéről állítanak, hogy t. i. nemcsak Magyarország nak, hanem egész Európának nincs szebb vidéke, az a tó északi vidékére vonatkozólag valóban jogos állítás. Szembeszökő szép ségét nemcsak a hegyek, a dombok, a völgyek és a sík terü letek különfélesége és arányos változatossága, hanem a magános hegyek rendkívül szép formái, a rajtuk levő régi romok, a szőlők, az észak felé elterülő síkság s a dél felé a tóra nyíló gyönyörű kilátás is rendkívül emelik . . . A Balatontól északra fekvő hegyek (Szt-György, Badacsony, Szigliget stb.) bazaltból állanak. Szigligetnél megkövesedett fa, Rézinéi természetes timsó és timsós agyag található . . . Füred a Balaton mellett terül el, közelében van a híres gyógyító erejű tihanyi savanyú víz és fürdő, a melyről azt tartják, hogy a legjobb a Dunántúl. Fel is keresik az ország minden részéről, a társadalom minden osztályából. . . A tónak több helyén van kikötő, Gr. Festetits gyönyörű nagy vitorlás hajót építtetett a Balaton áthajózására stb.« A negyvenes években erős mozgalom indult a bálatontavi gőzhajózás megteremtése érdekében. Gróf Széchenyi István 1846-ban közzétett »Balatoni gőzhajózás« ez. röpiratában oly eredményesen buzdította az érdekelt vármegyék közönségét és az »összes drága földieket« részvények vásárlására, hogy a Balaton gőzhajózási társaság még abban az évben megalakult s a következő 1847-ik évben a »Kisfaludy« nevű gőzös a tavon járt.
12 1848-ban jelent meg a »Balatoni Album« amely nagyobb körben akart érdeklődést kelteni a Balaton tava s környéke iránt. Minthogy az 1811—25. kiásott Sió-csatorna nem eredmé nyezte mind azokat a hasznokat, amelyeket tőle reméltek, mert a kiszárított föld nem volt mindenütt mívelhelő, a minek a szárazság volt főoka, és mert a hajózás sem akart feléledni, Márton József mérnök már 1858-ban Veszprémben megjelent röpiratban tárgyalta a Sió szabályozását és a Balaton alább szállítását, 1856-ban pedig a sióberki társulat megbízásából tervet is készített. Márton kettős csatornát javasolt, a fenék esést zsilipekkel akarta korlátozni, a vízszínét felemelni, s benne legalább 4—5 láb magas vizet tartani, hogy a Sió völgyét öntözni s a Siót folyvást hajózni lehessen. Az 1856-ban keletkezett Férencz-József keleti vasút társaság ugyanazon év okt. 8. kelt okmányban engedélyt kapott többek között a Budáról Nagy-Kanizsán át Pöltschachig ter jedő vasútvonal építésére. Ez a vonal a Balaton partján vezet el s 1861. ápr. 1-én nyílt meg. 1862-ben a Sió és Balaton melléki földesurak új lecsapolási és szabályozási munkálatokat terveztek. Gr. Zichy Fér encz királyi biztos állt az ügyek élén s már 1863. okt. 23-án a Balaton kifolyását elzáró töltést le bontották. Az újabb szabályozás által a Balaton víztűkre legmaga sabb vízállásán 5 láb, 5 hüvelyk és 6 vonallal, az 1862. decz. havában megfigyelt legalacsonyabb állásán 3 lábbal szállott alább, így újra valami 50000 holdnyi posványt csapoltak le, s a délállami vasútat is biztosították a tónak tavaszi jégtorló dásai és kiöntései ellen. A lecsapolás tehát sikerült, de a sza bályozás egyéb czéljait alig érték el vele: a Duna és a Balaton között való hajózásra az újonnan szabályozott csatorna sem vált be, s az öntözési csatornák szükségessége is fennmaradt. A foganatba vett szabályozások ellen többen felszólaltak, kiválóan érdekes Beszédes Ferencznek a nyilatkozata* a mely ből idézem a következőket: »A Balaton egészségi és közgazdasági tekintetben a természetnek igen hasznos ajándéka. Benne, ha egész kiterjedésében egy lábnyi mélységre veszszük, 2160 millió akó víz van, egy ilcze víz pedig 1700 itcze gőzpárát ad. * H u n fa lv y J á n o s: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása. III. 236 1.
13 Ha tehát csak egy lábnyira szállíttatik is alább annak víztükre, sok millió alsó vizet veszít s annyival kevesebb kipárolgása lesz, melylyel a környék növényzetét táplálta . . . . Ha a Sió csatornája úgy készíttetik, hogy feneke 100 ölenként egy hüvelyknyi esést nyerjen, attól lehet tartani, hogy idővel az egész Balaton le fogja magát csapolni s helyét szélhordta homok tenger fogja elfoglalni.« A Balaton és környéke részletesebb leírását Hunfalvi/ Jánosnak Magyarország és Erdély eredeti képekben (1860.) ez. munkájában találjuk. Hunfalvy egységes leírásba foglalta össze mindazt, a mit Windisch, Magda munkáiból idéztem, de ezen kívül még két érdekes állítást olvasunk benne a II. k. 338. lapjári: „Különös, hogy néha legnagyobb szélcsendben is el kezd háborogni, hullámokat hány s tajtékozva és harsogva csapkodja p a rtja it Mikor zivatar készül, színe fekete zölddé, egészen sötétté lesz, csak szélei szegélyezvék fehér tajtékkal, hullámai mind erősebben háborognak.“ A különös háborgásról öt évvel később »A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása« ez. munkája III. kötetében is megemlékezik: »Csendes idő van. szellő sincs, amely a fa leveleit, mozgatná, a Balaton mégis, mintha vihar dúlna benne, nagy hullámokat hány, melyek sok halászt nyeltek már cl« s magyarázatképen hozzáteszi: »E jelenséget némelyek a ló medenezéjében bugyogó források nak tulajdonítják.« E forrásokról egyébiránt már egy hasábbal feljebb is megemlékezett, írván: »Úgy látszik, hogy fenekén is vannak meleg és hideg források, mely utóbbiak talán savanyú források, mert nyáron a tó vize helyenhint 1 f , —2 □ ölnyi területeken jóval melegebb vagy hidegebb, mint másutt.« Windisch állítását a tó keletkezéséről nem említi ugyan, de ezekben a szavakban: »Fekvése olyan, hogy északkeleti vége, ha megnyújtatnék, a Velenczei tóval s azután a Dunával, délnyugati nyúlványa pedig a Kanizsa környékén volt mocsa rakkal s a Mura-Dráva vizeivel jutna kapcsolatba« ott rejtőz nek már annak az állításnak a csirái, hogy a Balaton az egykor erre folyó Dunának ágyául szolgálhatott, azaz, hogy a Balaton is, mint a legtöbb európai tó a rajta áthaladó folyó kiszélese dett szakaszának tekintendő. A tó mértékadatai csekély változtatással a régiek. »A tó mélységéről — írja — nincsenek még kellő adataink; némelyek
14 legmélyebb helyeit csak 3 ölre teszik, mások ismét állítják hogy közép mélysége 4—6. Tihanynál pedig legnagyobb mély sége 24 öl.« 1867-bén Meissner a déli vasúttársaság főmérnöke közre bocsátotta a Balaton mélységeiről és egyéb hydrographiai viszonyairól összegyűjtött adatokat. (Die Regulirung des Platten sees. Allgemeine Bauzeitung Wien. 1867. XXXII. kötet 257—2841.) A tó mélységéről közrebocsátott szelvények hű képet adnak a Balaton medenczéjének sajátszerü alakjáról és mély ségi viszonyairól. 1872-ben jelent meg Jókai Mórnak »Az arany ember« ez. regényében a befagyott Balatonról szóló remek leírásában a rianás jellemző festése (II. k. 174—5. 1.): »Mikor a beállott Balaton jegére legelőször rásüt a nap, először valami csodá latos zengés támad a jégben, mintha ezer meg ezernyi érczhúrok pattognának le egy tündéri hárfáról; emlékeztet ez a Memnon szobrok zengő sziklájára, csakhogy ez nem hagyja abba. A titkos zing-zöngés egyre hangosabb lesz, a tündérek ott a víz alatt már tele marokkal ragadnak hárfáik húrjaiba, éles pattogások kezdenek hangzani, mik folyvást emelkedő erővel a lövések hangjáig fokozódnak: és minden pattanásnál, minden durranásnál egy-egy csillámló repedés támad az eddig üvegmódra átlátszó jég tömegében, minden irányban összevissza pattog az egész óriási jégtábla, míg utóbb olyanná válik, mintha apró koczkák, ötszögek s minden alakú prizmák milliardj álból volna egy óriási mozaikká összetömörítve, melynek felszíne tükör. Ez okozza ama hangokat. Aki azokat először hallj a, a szíve bizony hevesen kezd dobogni. Az egész jéglap szól, beszél, zeng lábai alatt. Menydörgést és cziterapengést hall összekeverve, egy-egy pattanás az ágvudörrejhez hasonlít s mértföldekre elhangzik. S a halászok nyugodtan látnak hálóik szétbontásához a menydörgő jég hátán s a távolban szénás szekereket látni amint a jégen csendesen végig haladnak négy ökörrel. Itt már ember és állat meg barátkozott a jég haragos perlekedésével, mely azután folyto nosan tart, míg a nap le nem áldozik. Most egyszerre egy olyan rettentő dördülés hangzik, mintha száz ágyút sütöttek volna el egyszerre, vagy mintha földalatti tűzaknát vetettek volna fel.
15
Az egész jégtábla megrendül és összerázkódik. S a dördülés munkája iszonyú; a füredi parttól rézsűt egész Tihanyig háromezer lépésnyi hosszúságban végigrepedt a jégtábla, s a kétfelé nyilt tömeg között egy ölnyi széles tátongó nyílás maradt. A rianás! A rianás! kiáltoznak a halászok, s otthagyva hálóikat szaladnak arrafelé. A rianás nagy veszedelem a keresztül utazókra nézve, mert messziről nem veszik észre s ez be nem fagy soha, mert a v'z szüntelen hullámzik közte; azért a legelső dolguk a jó embereknek azokra a helyekre, ahol útnyomok szelték át a rianást, a két veszélyes partra póznákat tűzni ki a jégbe, azokra szalma csutakokat téve keresztbe, hogy a jövő-menők jókor meglássák a veszélyt. De még veszélyesebb lesz az, ha egyszer egy szélnyomásra a két felé vált jég megint összecsukódik. Az is épen ilyen zengéssel, ropogással megy végbe. De gyakran olyan nagy a szél ereje, hogy az elvált jég két szélét harántosan feltolja, s akkor a fölemelt jég alatt üresség támad. Aki aztán azt észre nem veszi s szekérrel ráhajt, Isten legyen irgalmas szegény lelkének, leszakad alatta a jég, amely nem éri a víz színét.« Pár sorral alább a jeges halászatot Írja le nagy eleven séggel: »A halászat, a Balaton jege alatt igen tiszta munka. Először is abban az öbölben, melybe a halászok tapasztalatai nyomán a halak ez időtáján seregestül össze szoktak gyűlni, kivágnak egymástól ötven ölnyi távolban két ölnyi átmérőjű léket, s azután egy négyszöget alakítanak apróbb két ölnyi láb átmérőjű lyukakból, úgy hogy a két nagy nyílás a trapezium két átellenes szögletét képezi. Minden jéglapot, melyet e négyszög lyukakból kivágtak, odatámasztanak fel élével a lyuk elé, hogy a jégen járók észre vegyék azt, s bele ne botoljanak, a veszedelembe. Mikor aztán a nap rásüt ezekre a nagy jégtükrön minden felé elszórt jégkoczkákra, az olyan, mintha ezernyi gyémánt óriás ragyogna szét a messze távolba. A halászok a hosszú erős hálót a tó belseje felé eső öreg lékhez viszik, s akkor a két végét szétbontva, rákötik azokat két hosszú póznára. Mindkét pózna harmadfél öles. Egy halász legény elkezdi azt a jég alatt előbbre tolni, a rákötött hálóval együtt, a másik ott várja azt
Ifi a kisebb léknél, s a mini a pózna vége odaérkezik, megint odább tolja azt a harmadik lékhez, a hol a harmadik legény áll, s ugyanezt az utat teszi meg a négyszög másik oldalán a a másik rúd a háló túlsó szárnyaival, mig mind a két rúd s mind a két hálóvég összeérkezik a part felüli nagy léknél. Ekkor a háló, melyet az alsó végén levő ónsulyok a fenekére húzva, s a felső piritye a jég lapjáig emelve tart, egy tökéletes börtön mindazokra nézve, a kik e négyszögben benn szorultak. Pedig ilyenkor sokan szoktak ott lenni. A fogas, a süllő, a harcsa elhagyja mély iszaplakását s feljön a vágott lékhez levegőt színi; ilyenkor családi ünnepjök van ahalaknak; ilyenkor van a hidegvérüeknél a szerelem bűbájos korszaka; hisz a kemény jégboltozat most tartja őket elzárva az idegen elemtől, de nem annak lakóitól az emberektől. A jég csak vesztükre szolgál most. Mikor észreveszik, hogy a háló összébb szorítja őket, nincs hova menekülniük. Kiugrani nem lehet, mert a jég nem engedi. A megszorult fogasnak nincs módja többé szokott ravaszságával befúrni magát izmos farkával az iszapba, hogy a háló alatt eloson hasson, mert társainak viczkándó tömege magával sodorja. A halászok pedig odafenn húszán belekapaszkodva a háló kötelébe, csendesen vontatják azt kifelé. Húsz embernek megfeszített erőlködése mutatja, minő terhet vontatnak fel onnan alulról. Súlyáról ítélve, több száz mázsára lehet azt becsülni. A nagy lék szája lassankint megelevenül. A nyugtalanított összeszorított haltömeg törekszik az egyedüli nyílás felé. Az a halála. Mindenféle alakú szájak és fejek bukdácsolnak fel a vízből, átlátszó uszszárnyak, halfarkak, pikkelyes, kék-zöld, ezüstszínű hátak merülnek fel egymást törLelve. s közülök ki-kibámul egyszer-egyszer a Balaton czápája, a mázsányi harcsa, tátongó nagy szájával, patkányfark bajuszával, megint visszairamodik fejtetővel lefelé, mintha volna odalenn menekülés. Három halászlegény az öreg halászmesterrel nagy merítő zsákkal lapátolja ki a lék szájára tolt eleven tömeget, kihányva azt egyenesen a jégre, a hol egymás hegyén-hátán ficzkándozva tánczol örege-apraja. Onnan nincs hova menekülni, mert a
17
lékek mind be vannak már téve a beleülő jégkoczkákkal. Ez aztán a boszorkánytáncz! Tátott szájú pontyok félöles szökéssel peczkelik magukat szerteszét, a kétségbeesett csuka kígyóként kúszik a sügérek; kárászok bizsergő tömege közepeit. Egy-egy hatalmas harcsát rántanak ki kopoltyujánál fogva s kilökik a jégre, a hol aztán az idomtalan test meztelen fejét lomhán lefektetve, izmos fark csapással söpri maga körül szét fogolytársait. A jéglap a négyszög körül már messze terítve van halakkal. A potyka úgy nyargal azon, mint a cziczkány. Senki sem kergeti; nem szökhetik el. A lomhább halak egész halárral hevernek a lék két oldalán.« A hetvenes években a m. kir. földtani intézet geológusai a Balaton környéke geológiai felépítéséi lelkiismeretes pontos sággal és alapossággal vették fel. A nyolczvanas években meg egyre fokozódó érdeklődéssé fordult a figyelem a Balatonra. 1883-ban Szabó József a Balaton háborgása okául kevesli a fenékforrásokat s annak következő okát adja: »Nem lehet itt meg nem emlékezni a Balaton olyan fel háborodásairól, melyek az atmoszférái Meteorologia változásaitól merőben függetlenek. A víz felháborodik, erősen hullámzik, holott szélcsend van. Ez azon a vidéken a vulkáni kőzetek képezte talaj mélyéből fakadó endogen orkán keletkezésére vezethető vissza. Ilyet a csendes tó felület árulhat el legjobban.«« Ugyancsak a 80-as évekkel indult meg a Balaton termék szeti viszonyainak helyi megfigyeléseken alapuló megismerése. Az 1883. év nyarán rávetette magát a természeti megfigyelés és leírás nagy mestere Herman Ottó a magyar halászat meg ismertetésére s elsőben is a Balatont vette e tekintetben tanulmánya tárgyává. Minthogy Herman a magyar halászat megírására vállalkozott, kutatása 1886 elejéig tartott, s munkája a Magyar halászat könyve 1887 jelent meg. Még a Herman Ottó remekműve előtt jelent meg 1884-ben Dr. Ortvay Tivadarnak: »Magyarország régi vízrajza a XIII. századig« ez. munkája, amelyben (a 105—110 lapon) össze gyűjtötte a Balatonra vonatkozó ó- és középkori, hazai és idegen irók műveiben, az okiratokban s a régi viszonyokat fel tüntető ujabbkori térképeken előforduló névváltoztatásokat,
18 kimutatta, hogy a Volcaea névnek a Balatonra való vonatkoz tatása téves állítás stb. Ugyancsak 1884-ben György Aladár* bizonyítani igye kezik. hogy a Balaton a hajdani mioczén vagy lősz tenger maradványa. A tó természeti szépségeit György Aladár is. meg Endrödy Sándor** is szépen festi. György A. leírásából csak a-következőket idézem: »Nincs a Balaton partján suttogó vízesés, égig nyúló kopár sziklák nem rejtik el a kilátást, hogy titokteljes sejtelemmel hozzák rezgésbe az érzelem húrjait; partszélein nem virűl a narancs, csillogó fehér villák, kecsesen emelkedő tornyok csak elszórtan láthatók. S mégis szép a Balaton, szép midőn haragos hullámokat kergetve, valódi tengert játszik, szép, midőn csendesen hullámzó tükrén sajkát ringat, s nemcsak szép, de magasztos, midőn befagyott jegén menny dörgéshez hasonló zajjal tátongó riadásokat alkot. A kis Tihanyi félsziget hosszan előre nyúló fokával s elől, mintha valami párta volna, a benczések zárdájával, a természet valódi kabi netje; de e gyöngye is elhalványul, midőn feltűnnek a magasra törő bazalt kúpok hosszú soraikkal, midőn meglátjuk az éjszaki partnak várromokkal koronázott hegyeit.« 1886-ban Hunfalvy János Egyetemes földrajza II. k. 322—27. lapjain újra, immár harmadízben írja le a Balatont. Régebbi leírásainak felelevenítésén kívül új adatokat is találunk. így a Balaton méreteit; szerinte a Balaton hossza 75'8 km. legnagyobb szélessége Füred és Siófok között 12'8 km, Tihanynál 600 m, kiterjedése 690 km'2. Legnagyobb mélysége Tihanynál 455 m, közepes mélysége 7—11 m. Újra megem líti a háborgást s idézi rá Szabó endogén orkánját. Újra írja: »Néhol bizonyos mélységben melegebb vagy hidegebb a víz, mint másutt, ezt a fenékbeli forrásoknak tulajdonítják, melyek hol hidegek, hol melegek.« Sőt e fenékforrásoknak fontos szerepet is tulajdonít . . »a csekély folyócskák (a melyek t. i. a Balatonba ömlenek) magokban alig volnának képesek az elpárolgás által szenvedett veszteséget kipótolni, kell tehát, hogy források és földalatti erek is táplálják a tavat, mert vizének egy része a Sión ki is folyik.« * Tengermaradvány-e a Balaton? Földrajzi közlemények XII. évf.
1—12. I. ** E ndrödy S á n d o r : Balatoni ég alatt.
19
Sajátszerü, hogy ez a hangyaszorgalmú földrajzíró nem vett tudomást Meissner közléseiről s így a Balaton legnagyobb mély ségét 45‘5 m.-nek írja, holott Meissner mérései szerint nem több az 12 m.-nél. Tévedése annál sajnálatosabb, mert ez a nagy szám átment a tankönyvekbe, a köztudatba is. (Például a Pallas Nagy Lexikonja még 1893-ban is 45'5 m. legnagyobb mélységről ír.) 1887-ben jelent meg, mint már említettem, Hermann Ottó-nak A Magyar Halászat Könyve ez. műve, a melyben a balatoni halászatot is leírta töviről-hegyire s 28 balatoni halfajt sorolt fel. Alapvető műremek ez, amelynek olvasása a természet vizsgálónak és a laikusnak egyaránt kedves órákat szerez. Különösen remek a Balatonra vonatkozó leírások közül a Tihanyról s a »Látott hal«-ról szóló szakasz. A látott hal czímen Tihany ősi halászatát írja le. Az őszi képnek mesteri festése után utánozhatatlan elevenséggel írja le a látott halnak, a gar dának a fogását, amelynek »se törvénye, se szabálya; ki tudja honnan jön, vagy merre tart; ma itt, holnap ott mutatkozik, azért „szabad a vá sá r“ . . . Ilyenkor megesik, hogy egy-egy sikerült fogás száz mázsa halat is vet ki a szárazra. Ha valami, úgy a „látott halra“ való halászat avatja a Balatont „magyar tengerré“, mert a halászat e módja szakasztott mása az észak tengerein folyó heringhalászatnak.« * 1889-ben Sziklav János kezdte meg a Balaton és vidéke ismertetését, de a mű pártolás híján befejezetlen maradt. A 90-es évek eleje forduló pontot alkotott a Balaton kutatás történetében. Az 1891. év tavaszán ugyanis a Magyar Földrajzi Társaság kebelében »Balaton Bizottság« alakult a m agyar tenger természeti sajátságainak közvetetlen megfigye léseken alapuló tudományos kutatására. A tó keletkezésének története, a tó hydrographiája, víz tükrének ingadozása, vizének dynamikája, physikai és chemiai sajátságai, a vízben és a partokon élő állatok és növények életviszonyai, meg a tó melléki lakosság néprajza és életmódja vétettek föl a kutatás munkaprogrammjába. Mig a Balaton partjának lejtmérése és a tó fenék mélységeinek felvétele (a Balaton bizottságtól ugyan függetlenül, de annak czéljait elő* H errm ann Ottó : A Magyar Halászat Könyve I. k. 422—439. 1. 2*
20 mozditólag) a földmivelésügyi minisztérium Vízrajzi Osztályának vált hivatalos feladatává. A Balaton kutatásának megindítója és az erre irányuló tudományos mozgalomnak a lelke Lócsy Lajos egyetemi tanár, a Földrajzi Társaságnak akkoron elnöke. Lankadatlan kitartással sikerült Lóczynak kiváló hazai szaktudósokat és lelkes természetbarátokat toborozni össze a Balaton tanulmányozására, akik immár az elvállalt munkának legnagyobb részét el is végezték. Munkálkodásuk főbb eredmé nyét a Földrajzi Közlemények XIX—XXVI. köteteiben találjuk az elnöknek s a munkálat részeseinek jelentéseiben. A tudo mányos kutatás eredményeinek teljes feldolgozását az előrajz szerint három kötetes nagy műben teszik majd közzé. Az első kötet a Balatonnak és környékének fizikai földrajzát adja s felöleli a Balaton környékének földrajzi leírását, orografiáját és geológiáját; a Balaton hidrografiáját és limnologiáját: a Balaton környékének meteorologiai és növényfejlődési viszonyait; a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságait. A második kötet a Balaton biológiáját: faunáját és flóráját tárgyalja. A harmadik kötet meg a Balaton környékének társadalmi és embertani földrajzát s a Balatonra vonatkozó irodalmat adja közre. A széles alapokon nyugvó nagy műnek második kötete m ár megjelent s egy-két év múlva a többi része is elhagyja a sajtót. Szíves-örömest terjeszkedném ki a Balaton kutatás tudo mányos eredményének részletesebb ismertetésére is, ha ez. értekezésem körét nagyon tágasra nem nyújtaná, mert épen a Balaton kutatás első éveiben lévén Lóczy Lajos egyetemi tanár úrnak tanítványa nemcsak hogy élénk figyelemmel kísér tem a Balaton Bizottság munkálkodását, hanem nagynevű mesterem kitüntető bizalma folytán a természetvizsgálás tudo mányos módszerébe is épen a Balaton tanulmányozásának megfigyelése által szerezhettem gyakorlati ismereteket is. Ezt a részletesebb ismertetést tehát más alkalomra hagyom s értekezésem tárgyát, a Balaton tavára vonatkozó földrajzi ismeretek vázlatos történetét a Balaton Bizottság munkál kodása főbb eredményeinek közléseivel zárom úgy, amint azt.
21
Lóczy Lajos a Földrajzi Társaság fennállásának huszonötéves jubileuma alkalmával összefoglalta*: „A Balaton medenczéje a magyarországi középhegység dunántúli végződésénél vízszintes fekvésű, fiatal harmadkori rétegeik közé mélyed. Keletkezése a diluvium koránál nem idősebt). A Balaton nagyon síkér tó, közepes mélysége magas vízállás idején is alig éri el a négy métert. Partjainak ala kulásában a szél hajtotta hullámoknak van legnagyobb szerepök. A meredek partfalak, a zátonyok, a tőzeges berkek és a nádbozótok helyzete mind az uralkodó északi szél hatá sával áll összefüggésben. Azonképen a víz áramlása is, amely a szántódtihanyi szorulatban, nem ritkán a budapesti Dunaszakasz középsebességét éri el és a szél ellenében meg nyugati irányban, a Zala folyásával szemközt is nyilatkozik, a szél okozta vizduzzasztásra vezethető vissza. Ez az áramlás vájta ki a tihanyi révnél levő, kútnak nevezett legmélyebb feneket, ahol a mélység a vízálláshoz képest 11—12 méter között ingadozik. Az árapályt utánzó, rövid periodusú vízszin inga dozások, a „seicheu-ok a Balatonon szintén a szélokozta duzzasztás eredményei. A Balaton vízszinének ingadozását, valamint eddig ismert legalacsonyabb és legmagasabb állá sait a befolyó vizek, az elpárolgás és a Sió kifolyása sza bályozza ; a közvéleménytől feltételezett fenékforrásóknak ellenben vajmi csekély jelentőségük van a tó vízszinének magasságára.“ Azt hiszem a Balaton tavára vonatkozó földrajzi isme reteknek ebből a vázlatos és töredékes történetéből is látni való az előadottaknak minden mesterséges szembeállítása nél kül is, hogy egyfelől mennyire fontos a természet tárgyainak vizsgálatában a közvetetten megfigyelés s a rendelkezésre álló tudományos eszközök alkalmazása, ha megbízható, helyes isme retek birtokába akarunk jutni és hogy másfelől: mennyire inga tag alapon épülnek a másodkézből kapott s hallomáson alapuló leírások, és hogy mennyi balvéleménynek adnak gyorsröptü szárnyat a puszta analógiákra avagy merőben elméleti okos kodásokra támaszkodó állítások! V itá lis I s tv á n . * Földrajzi Közlemények XXIV. k. 287—288. I.
22
III. Tanárok. 1. Jezsovics Károly, igazgató-tanár, a fizikai szertár őre. Tantárgyai: a VII., VIII. osztályban természettan. Heti óraszám 8. Tanít a lyceumban 1861. óta. 2. Beckér Nándor, rendes tanár. Tantárgyai: német nyelv a HL, IV., V., VI., VII., VIII. osztályban, egyházi ének az I. —IV. osztályban. Heti óraszám 20. Tanít a lyceumban 1896. óta. 3. Fekete István, rendes tanár, osztályfő a VI. osztályban, a zenetársaság elnöke. Tantárgyai: latin nyelv a VI. és VII. osztályban, görög nyelv az V. és VL osztályban, műének a zeneegyesületben. Heti óraszám 24. Tanít a lyceumban 1894. óta. 4. Hlavcitsek András, rendes tanár, osztályfő a III. osz tályban, a bibliai egyesület elnöke. Tantárgyai: vallástan az L, II. , IV., V., VII. osztályban, magyar és latin nyelv a III. osz tályban, görögpótló irodalom a VI. osztályban. Heti óraszám 21. Tanít a lyceumban 1886. óta. 5. Jankó János, helyettes tanár, osztályfő a VII. osztály ban, a Petőfi kör elnöke. Tantárgyai: magyar nyelv a IV., V., VI., VII., Vili. osztályban, görögpótló irodalom az V., VII., VIII. osztályban. Heti óraszám 22. Tanít a lyceumban 1893. óta. 6. K irály Ernő, rendes tanár, osztályfő a VIII. osztály ban. Tantárgyai: történelem a III., IV., V., VI., VIII. osztályban, politikai földrajz a VII. osztályban. Heti óraszám 18. Tanít a lyceumban 1885. óta. 7. Künsztler János, rendes tornatanár, tanította a tornázást mind a nyolcz osztályban heti 16 órában. Tanít a lyeeumban 1898. óta. 8. Lenesó János, rendes tanár, osztályfő a IV. osztályban, a rajzszertár őre. Tantárgyai: rajzoló geometria az I., II., III., IV. osztályban, görögpótló rajz az V., VI. osztályban, ábrázoló mértan a VII. VIII. osztályban, szabadkézi rajz a tanítóképző ben, számtan az I. osztályban. Heti óraszám 23. Tanít a lyce umban 1889. óta. 9- M icsinay János, rendes tanár, osztályfő az I. osztályban. Tantárgyai: magyar és latinnyelv az I. osztályban, vallástan a III. osztályban, paedagogia és gazdaságtan a tanítóképzőben. Heti óraszám a gymnasiumban 15, a tanítóképzőben 5. Tanít a lyceumban 1886 óta.
23
10. Moesz Géza, rendes tanár. Tantárgyai: számtan a II. osztályban, latin nyelv a IV. osztályban, zene és ének a tanító képzőben. Heti óraszám a gymnasiumban 10, a tanítóképzőben 8. Az első harmadban két hónapig Budapesten gyógykezelés alatt volt, ezen idő alatt Hlavatsek, Künsztler, Micsinay és Zalányi tanárok helyettesítették. Tanít a lyceumban 1868 óta. 11. Osztroluczky Gyula, rendes tanár, osztályfő a II. osztályban. Tantárgyai: magyar, latin nyelv a II. osztályban, egyháztörténelem a VI. osztályban, szépírás az I.. II. osztályban. Heti óraszám 16. Tanít, a lyceumban 1881 óta. 12. Szever János, rendes tanár. Tantárgyai: latin nyelv az V., VIII. osztályban, görög nyelv a VII., VIII. osztályban. Heti óraszám 20. Tanít a lyceumban 1893 óta. 13. Vitális István, rendes tanár, a természetrajzi szertár őre, lyceumi könyvtáros. Tantárgyai: földrajz az L, II. osztályban, természettani földrajz a III. osztályban, természetrajz a IV., Vs VI. osztályban, bölcsészeti propedeutika a VIII. osztályban. Heti óraszám 21. Tanít a lyceumban 1894 óta. 14. Zalányi János, rendes tanár, a tanári értekezlet jegyzője, osztályfő az V. osztályban. Tantárgyai: számtan a III. osztályban, mennyiségtan a IV., V., VI., VII., VIII. osztályban és tanítóképzőben. Heti óraszám 19. Tanít a lyceumban 1896 óta. 1. Händel Vilmos, magyar-német lelkész, honti főesperes. Tantárgya: vallástan a VIII. osztályban heti 2 órában. 2. Hlavathy József, r. kath. segédlelkész, a lyceumba járó római katholikus növendékek hitoktatója. Heti óraszám 8. 3. Welwart Jakab, izraelita vallástanító. 4. Hrencsik Károly, tót lelkész, tanítja a tanítóképzőben a bibliai történetet és a tót nyelvet. Heti óraszám 4. 5. Herbst F. János, elemi tanító, tanítja a zenét a lyceumi zeneintézetben heti 2 órában.
IV. Tannyelv. Á tanítás nyelye az egész lyceumban kizárólag magyar. Voltak a lefolyt tanévben is többen az első osztályban, a kik az év elején nem tudtak magyarul, de más szót, mint magyart, úgy a tanártól, mint az osztálytársaktól nem hallva, már a második harmadban képesek voltak a többiekkel haladni.
24
Y. A végzett tananyag. R e n d e s ta n tá r g y a k . I . o sztá ly. Osztályfő: Micsinay János. Vallástan, hetenként 2 óra. Ó-testamentomi történetek. Kátéból: A tízparancsolat. Tankönyvek: Pálffy, Bibliai történetek és Győry Vilmos, kis káté. Tanár: Hlavatsek András. Magyar nyelv, hetenként 6 óra. Nyelvtanból: a hangok, mondat és részei részletesen, beszédrészek,'"igeragozás, szóképzés és helyes Írás. Olvasókönyvből: mesék, mondák, rövid rajzok és elbeszélések tárgyi magyarázatokkal elemezve és elmondva. A költeményekből: Katona élet. A székely katona. Huszárok. Nyalka huszár. Hadnagy uram. Csata dal. Három fiú. A rab gólya. A vándor fiú. Anyám tyúkja. Szüretünk. Téli világ. Rákosi szántó a török alatt. Kőmives Kelemenné. Kinn a ménes, kinn a pusztán. Tk. Szinnyei József »Magyar nyelvtan« és Lehr Riedl olvasókönyve. Tanár: M icsinay János. Latin nyelv, hetenként 7 óra. Nyelvtanból a névragozás, melléknév fokozása, számnevek, névmások és az igeragozás cselekvő alakjai. Olvasó könyvből: 28 fejezet magyarból latinra és viszont fordíttatott. Mesék emlékelve. Tk. Dávid István latin nyelvtana és olvasókönyve. Tanár: M icsinay János. Földrajz, hetenkint 4 óra. Földrajzi alapfogalmak: távlati rajz, alaprajz, térkép; térképisme. A népiskolai földrajzi tan anyag összefoglaló átismétlése. A magyar korona országainak leírása. Európa általános leírása. Ausztria részletesebb és a többi európai országok vázlatos földrajza Térképvázlatok az iskolában. Tk. Dr. Némethy K. és Dr. Cserey A.: Földrajz 1. füzet, és Kozma: Rendszeres földrajzi atlasz. Tanár: Vitális István. Számtan, hetenként 3 óra. A szám fogalma. A számsorok. A tizes számrendszer. Mértékrendszer. A négy alapművelet egész számokkal és tizedes törtekkel. Az időszámolás. A számok oszthatósága, a legnagyobb közös osztó s a legkisebb közös osztandó. A közönséges törtek magyarázata s a négy alap művelet közönséges törtekkel. Egyszerűbb feladatok megoldása. Tankönyv: Dr. Beke Manó »Számtana.« Tanár: Léncsó János.
Rajzoló geometria, hetenként 3 óra. A szükséges rajz szerek s azok használata. A koczka szemlélése. A pontok és egyenesek helyzete. A szögek fogalma, felosztása és mérése. A szögpárok. A háromszög, négyszög és sokszög fogalma, fel osztása és tulajdonsága. A kör fogalma és tulajdonsága. A kör és a szög. Két kör relativ helyzete. A körbe írt és a kör körül írt szögletes idomok. A tanult idomok kerület és terület meg határozása. A symmetria congruenczia fogalma. A tanultak alapján geometriai díszítmények rajzolása fali tábla után. Rajz lapok száma: 18. Tankönyv: Hornischek Henrik »Rajzoló geometria I. rész.« Tanár: Lenesó János. Szépírás, hetenként 1 óra. Magyar üteny-írás. Tanár: Osztroluczky Gyula. Ének, hetenként 1 óra. A II. osztálybeliekkel tanultak gyakorlatokat és 18 egyházi éneket. Tk.: Moesz Géza: »Kis orgona«. Tanár: Becker Nándor. Tornásás, hetenként 2 óra. 1. Rendgyakorlatok: Arcz és oldalsor képzés és oszlatás. Igazodás és fedezés. Alapállás és pihenő állás ]/4 fordulat. Oldalpárok képzése fejlődéssel előre és hátra. Távolságvétel. Sorbontás két sorba V4, 1/8 és 1/2 fordulatok. Sorbontás 3 és 4 sorba. Járás helyben. Hármas sorok képzése. Járás. Arczpárok képzése oldalsorból balra és jobbra. Futás helyben. Rendes és gyors járás. Kanyarodások négyes sorokba. Fejlődés balra-előre és jobbra-előre az élre. Rendek képzése arcz és oldalsorból. Kettős rendek képzése oldalsorból. Kettős köralakitás. Szögvonulás négyes sorokba. 2. Szabadgyakorlatok: Lépő, támadó, védő, terpesztett, keresz tezett és guggoló állások. Térd, sarok és lábemelés. Láblenditések és körzések. Törzshajlitás és törzsfordítás. Karhajlítás és nyújtás, karlökés és ütés, karlendítés és emelés. A kar, láb és törzsgyakorlatok, négy ütemes mozdulatok, melyek mint egy szerű és összetett 4 ütemes gyakorlatok végeztetnek. Társas szabadgyakorlatok. Csípőre ülés. Hátsó karfíizéssel törzshajlitás előre. Taliga. Leülés és fölállás hátsó karfüzésben. Társas gyakorlatok körben és hármas sorokban. Rirkózási előgyakorlatok. Kötélhúzás. Kitartó futás 3—8 perczig. Versenyfutás 50 m. 3. Játék: Duplex. »Féltek a muszkától?« »Fogoly«. »Szökdelő kör«. »Egér és macska«. »Kotlós és héja«. »Fehér és fekete«. »Hol vagy Péter«. »Kifutó«. »Lovas csata.« 4. Szergyakorlatok•'
26
a) Magas ugrás: Deszkáról elugrás, még pedig: helyből és rohammal, páros és egy lábbal, fordulatokkal elugrás előtt és repülés után. Magos ugrás 60 cm-ig. ß) Távolugrás 2 50 m-ig minden változatban. Fősúly a helyes el- és leugrás. yj Mászó rudak: Mászó kulcsolás. Mászni utánfogással és túlfogással. Vándor mászás. Lábgyakorlatok nyújtott és hajlított függésben egy rúdon és két rúd között. Leugrások. Lefüggés. Fészek. Verseny mászás. 8) Rézsútos létra: Függés a kapocsfákon és fokokon, orsó, felső és alsó fogással. Függésben láb és törzs gyakorlatok. Függeszkedés. Leugrás függésből. Járás a fokokon fogással és anélkül. Lecsúszás terpesztett ülésben előre és hátra. Átbújni a fokok közt. Függő állásban karhajlítás. e) Gyürűhinta: Függő állások és fekvő támaszok. Láb- és törzs gyakorlatok nyújtott függésben. Átfordulások. Hintázás. Leugrások. cp) Alacsony nyújtó: Függő állások lábgyakorlatokkal alsó és felső fogással. Függő állás csere. Lefüggés, zsygor függés, fészek. Ugrás támaszba és lebegő támaszba. Üléscserék. Forgások, rj) Alacsony korlát: Függő állások, mint, az alacsony nyújtónál. Támasz gyakor latok: Ugrás haránt támaszba, ebben láb és törzs gyakorlatok. Leugrások fordulatokkal összekötve. Felülések és üléscserék. Lengés támaszban. Gyakorlatok fekvő támaszban nyújtott és hajlított karokkal. &) Súlyhúzás zsigán mozgó kötéllel. Tanár: Künsstler János. I I . o s z tá ly . Osztályfő: Osztroluczky Gyula. Vallástan, hetenként 2 óra. Uj-testamentomi bibliatörté netek. Kátéból: Az apostoli hitvallás, Miatyánk, keresztség és Úrvacsora. Tankönyvek: Pálffy, Bibliai történetek ésGyőry Vilmos, Kis Káté. Tanár: Hlavatsek András. Magyar nyelv, hetenként 5 óra. Nyelvtanból: a határozók részletesen, egyszerű és összetett mondat. — Olvasmányok: Egyszerű élet. Mit csinál a gólya? A gonoszságot a fa is el árulja. Melyik a kilencz közül? A haza. A homoródalmási bar lang. Korona és kard. Szent László és a kunok. Nándorfehérvár ostroma. Salamon harczai és vége. Szent László. 11. Endre és az aranybulla. Theseus. A görög-perzsa háború. — Költemények: Az ó torony. A rab oroszlán. A lengyel anya. A zarándok. A puszta télen. A jó öreg korcsmárns. A keresztútról. Szent
27
László füve. Kéthetenként egy iskolai Írásbeli dolgozat. Tan könyv: Dr. Szinnyei József »Magyar nyelvtan» és Lehr-Riedl »Magyar Olvasókönyv«. Tanár: Osztroluczky Gyula. Latin nyelv, hetenként 7 óra. Nyelvtanból: Az első osz tálybeli tananyagnak ismétlése után a teljes igeragozás, valamint a rendhagyó perfectumú és supinumú, továbbá a rendhagyó, hiányos és személytelen igék, szóképzés. Olvasókönyvből: De adventu Hunnorum. De Attiláé aedibus. De convivio regis Attiláé. De Leone papa obsidionem Romáé deprecante. De equo lignes. De fraude Simonis. Ezeket emlékeltük is. De erroribus Ulixi és De regibus Romanis-t csak fordítottuk. Tankönyv: Pirchala Imre Latin nyelvtana és olvasókönyve. Tanár: Osztroluczky Gyula. Földrajz, hetenkint 4 óra. Európa országai. Ázsia, Afrika, Ausztrália és Amerika leírása a következő sorrendben: fekvés, határ, alak, nagyság; vízszintes tagoltság; függőleges tagoltság; éghajlat; termények (talaj, ásványok, növények, állatok); lako sok (nyelv, vallás, foglalkozás, lakóhely); országok. Térképkészítés az iskolában és otthon. Tk.: Dr. Némethy K. és Dr. Gserey A.: Földrajz II. füzet és Kozma: Rendszeres földr. atlasz. Tanár: Vitális István. Számtan, hetenként 4 óra. Az első osztály tananyagának ismétlése után a számolási rövidítések és korlátolt pontosságú számítások. Az arány fogalma, az aránypár, az egyszerű hármas szabály és ennek alkalmazása: százalék, tőke, kamat, kamatláb; nyereség, veszteség; bruttó, tara, nettó; rabatt és scontó szá mítása úgy az arányosítás:, mint a következtetési eljárással. Tk.: dr. Beke Manó »Számtan«-a. Tanár: Moesz Géza. Rajzoló geometria, hetenként 3 óra. A testekről általában. A koczka, hasábok, gúlák, szabályos testek fogalma, felosztása és tulajdonsága. A henger, a kúp s a gömb fogalma, felosztása és tulajdonsága. A testek hálózata, felülete és köbtartalma. A testek symmetriája, congruencziája, hasonlósága és egyenlősége. A geometriai elemek relatív fekvése a térben. Az egyenes hajlásszöge, a lapszög és testszög. Testminták készítése cartonból. A tanult testek rajzolása (árnyékolva) az axonometria alapján. Tk.: Hornischek Henrik, Rajzoló geometria II. rész. Szabadkézi rajzok készítése: Häuselmann’s Schüler-Vorlagen, I. Serie, alapján. Tanár: Lencsó János.
28
Szépírás, hetenként 1 óra. Magyar és német szépírás, ütenyírás, rondírás. Tanár: Osztroluczky Gyula. Ének, hetenként 1 óra. Mint az I. osztályban. Tanár: Becker Nándor. Tornázás, hetenként 2 óra. L. I. oszt. I I I . o s ztá ly . Osztályfő: Hlavatsek András. Vallástan, hetenként 2 óra. A keresztyén egyház meg alakulása, üldöztetése, hanyatlása, Mohamed és az izlam, a refor m a ts , a protestantismus küzdelme a katholicismussal Magyarországon, a protestáns vallás elismertetése, a legújabb vallásügyi mozgalmak, a lélekszám kimutatása. Tk.: Bereczky Sándor xKgyházt('irténet«- e. Tanár: M icsinay János. Magyar nyelv, hetenként 3 óra. Rendszeres magyar nyelvtan. Prózai olvasmányok: A bölcs dervis. Világos vára. Beczko vára. Körösi Csorna Sándor. A magyar nép rokonai. Nagy Lajos és a nápolyi hadjárat. Nagy Lajos jelleme. Mátyás király és Holubár. Mátyás és a méregkeverők. Mátyás és a hízelgő. — Költemények: Szibinyáni Jank. Mátyás anyja. Hym nus. A hamis tanú. Szülőföldemen. Szüreten. Füstbe ment terv. Tamás vitéz. Pató Pál úr. Az alföld. Magyarország czímere. A szerény. Az igaz bölcs. Családi kör. Szózat. Kéthetenként Írásbeli dolgozat. Tankönyvek: Szinnyei József, Rendszeres magyar nyelvtan és Lehr-Riedl, Magyar olvasókönyv III. kötet. Tanár: Hlavatsek András. Latin nyelv, hetenként 6 óra. Mondattan: A mondat részek egyezése, a nominativus, accusativus, dativus, genitivus, ablativus használata; sajátságok a névszók használatában, meg felelő fordítási gyakorlatokkal. — Liviusból: A köztársaság kez dete, a tanács kiegészítése, a Tarquinius család számkivetése, Tarquinius híveinek összeesküvése Rómában, a Veji és Tarquinii városával viselt háború, Porsenna király és a rómaiak, a dictátorság behozatala és a Regillus tó mellett vívott csata, a plebejusok nyomasztó helyzete és a szent hegyre való kiván dorlása. Phaedros meséiből: De vulpe et uva. Canis per fluvium carnem ferens. Vacca et capella, ovis et leo. Vulpes et corvus. Lupus et agnus. Graculus superbus et pavo; mindez fordítva
29
és magyarázva, a mesék emlékelve is. Hetenként egy.irásbéli dolgozat: részint az olvasmányok alapján extemporálék és compositiók,.részint pedig mondatók lefordítása magyarból latinra és viszont a mondattani szabályok alkalmazására. Tankönyvek:, Schulcz-Dávid, Latin mondattan és Dávid István, Latin olvasó könyv. Tanár: Hlavatsek András. Német nyelv, hetenként 4 óra. A betűk ismertetése, írás, olvasás, helyes kiejtés,, a határozott és határozatlan névelő, a főnév és melléknév ejtegetése, a melléknév és módhatározó fokozása, a névmások, számnevek, az idő- és módbeli segéd igék, a gyenge, erős és vegyes igék hajlitása cselekvő és szen vedő alkatban, a visszaható, személytelen és összetett igék, elöljárók és kötőszók, a szóképzés elemei. Olvasmányok: Der gierige Hund. Der Löwe und der Hase. Der Löwe und die Maus. Der Fuchs und die Trauben. Zeus und das Schaf. Die Grille und die Ameise. Das zerbrochene Hufeisen. Die Jugend des Herkules. Der Stall des Augias. Siegfried ward hörnern. Eine Lieblingsstelle im Garten. Die Herde. Arbeitsregel. Morgenlied. Abendlied. Frühlings Ankunft. Schützenlied. Mein Vaterland. Die Strafe. Ezen olvasmányok írásbeli előkészület alapján for dítottak, elemeztettek és részben emléztetlek. Mondatok fordí tása magyarból németre. Kéthetenkint iskolai Írásbeli dolgozat az olvasott részletekre való tekintettel. Tk.: Albrecht János, Német olvasókönyv. Gyakorlatokkal és nyelvtannal, I. rész. Tanár: Becker Nándor. Történelem, hetenként 4 óra. Magyarország története, különös tekintettel az egyes kiváló személyekre. Az OsztrákMagyar monarchia földrajza. Időszaki tábla készítése. Tk.: Baróti-Gsánki. Tanár: K irály Ernő. Fizikai földrajz, hetenként 2 óra. Fizikai alapismeretek. Egyszerűbb fizikai kísérletek bemutatása a jelenségek szemlél tető leírására s a törvények elvonására. A fizikai és a mathematikai földrajz alapvonalai. Számpéldák. Rajzok. Tk.: Scmidt A. Fizika és fizikai földrajz. Tanár: Vitális István. Számtan, hetenként 3 óra. A második osztály tananya gának ismétlése. Az összetett hármas szabály. Kamat számítás. A részvényekre és állampapírokra vonatkozó számítások. A váltó és váltóleszámítolás. Határidő számítás. Az egyszerű és összetett társaság szabály. A .vegyítés-szabály. Kamatos-kamat
30
számítás. Az arany- és ezüst-ötvényekre és pénzekre vonatkozó számítások. Tk.: dr. Beke Manó: Számtan. Tanár: Zalányi J. Rajzoló geometria, hetenként 2 óra. Az első osztály tan anyaga bővebben tárgyalva, különösen szerkesztések. A planimetria alapelemei. A négy alapművelet távolságokkal és szögek kel. Szögpárok. Merőlegesek és parallelek szerkesztése. Három szögek, négyszögek és sokszögek tulajdonsága s adott alkotó részekből való szerkesztése. A körbe rajzolt és a kör körülírt szögletes idomok tulajdonsága. Az idomok területe. A négy alapművelet területekkel s idomok átalakítása. A hasonlóság s a távolságok arányossága. A mértani középarányos. Pythagoras tantétele. A földmérés elemei. Egyszer gyakorlat a szabadban. A helyszínrajzolás. Tk.: Hornischek Henrik: »Rajzoló geometria III. rész«. Szabadkézi rajzok készítése: Häuselmann’s SchülerVorlagen II. Serie alapján. Tanár: Lencsó János. Ének, hetenként 1 óra. A IV. osztálybeliekkel együttesen tanultak hangjegyeket, a hangnemekről, gyakorlatokat és 16 egyházi éneket. Kk.: Moesz Géza: »Kis orgona«. Tanár: Becker Nándor. Tornázás, hetenként 2 óra. 1, Rendgyakorlatok: Sorakozás, igazodás, fedezés, párok képzése oldal- és arczsorból. Hármassorok alakítása a kettősre oldal és arczsorból. Fejlő dések oldal- és arczsorból négyes sorokba. Ellenvonulás négyes sorokba. Köralakitás. Szögvonulás 4 nyitott sorba helyből és menetközben. Szögvonulással rendekben és kettős rendekben oszlopok alakítása. 2. Szabadgyakorlatok: karütések és vágá sok, törzsforditások és támadó állások oldalt. Egyszerű négy ütemes gyakorlatok fabotokkal. Ugrások helyben térdeme léssel, sarokemeléssel, homoritással és terpesztéssel, negyed és félfordulatokkal. Térdelés, oldalsó fekvő támasz, karkörzések, lábütések. Egyszerű négyütemes súlyzó gyakorlatok. Láblenditések kötött és nem kötött sorokban. Ellenoldalu tagszabad gyakorlatok összekötve határozott számú lépésekkel helyben. Egyszerű nyolczütemes összetételek lépő és támadó állásokból, kereszt- és terpesztett állásokból megfelelő kargyakorlatokkal. Hármas arcz- és oldaisorokban vasboton társas szabadgyakor latok. »Plolt ember«. Szökdelések arcz- és oldalsorban karfű zéssel és vállfogással. Birkozási gyakorlatok: Tolás és húzás fabotokkal. Birkózás a botért. Birkózás alsó fogásért. 3. Játék:
31 »Hol a harmadik?». »Duplex«. »Macska és egér«. »Botugrás«. »Szökdelő kör«. »Fehér és fekete«. »Kifutó«. »Kötélhúzás hely ből és neki szaladással«. »Lovascsata«. »Fogoly«. Kitartó futás 10 perczig. Versenyfutás 50 m. 4. Szergyakorlatok: a) Magas ugrás 80 cm. ß) Távol ugrás 300 m-ig. y) Mászó rudak. Gyors mászás egy és két rúdon. Verseny függeszkedés. Karrángás. Gúlák. Egyébként mint az I.—II. osztályban. S) Rézsútos létra. Gyakorlatok függő állásban, nyújtott és hajlított függésben. Függeszkedés és karrángás különböző testtartással. Mély ugrási gyakorlatok függésből. Átbújni a fokok közt. Fekvő támaszban haladni fölfelé és lefelé, e) Gyűrűhinta: Gyakorlatok nyújtott és hajlított függésben. Ugrás támaszba és gyakorlatok nvujott támaszban. Átfordulások. Törzs és lábkörzések. Hintázás nyúj tott és hajlított függésben, g) Alacsony nyújtó: Ugyanazon gyakorlatok mint az első és második osztályban. Hozzájárul: kanyarlati, vetődési, tompor, guggoló és terpesztett átugrások; mellső és hátsó kelep felhúzódások. Kiugrások alálendülettel. rj) Korlát támasz gyakorlatok a kezeken. Fekvő támaszban gyakorlatok. Lengés nyújtott támaszban. Felülések. Üiéscserék. Térd, sarok és lábemelések. Alkar és felkar támasz. Átfordu lások kézfüggésből. Átfordulások támaszból. Ugrások a korlát végén. Kiugrások a korlát közepén. &) Súlyhúzás. — Tanár: Künsztler János. I V . o sztá ly . Osztályfő: Lencső János. Vattástan, hetenként 2 óra. Keresztyén hit- és erkölcstan. A főbb keresztyén felekezetek megkülönböztető tanai. — Tk.: Bereczky Sándor, keresztyén hit- és erkölcstan. — Tanár: Hlavatsek András. Magyar nyelv, hetenként 4 óra. Arany János Toldijának mind a tizenkét éneke részletesen fejtegetve, I. IV-ig, a VI. VII-ik könyv nélkül is. Prózai olvasmányok: mesék Pesti Gábor tól, Heltai Gáspártól, levelek Mikes Kelementől. A huszthi beteglátogatók. Középkori magyar apáczák. Az irálytanból a szóképek és figurák, az irály tulajdonságai; az ó-classicai, mo dern vagy nyugat-európai és a magyar nemzeti verselésről, írásbeli dolgozatok a kellő számban. Tk.: A szerkesztéstan első
része Dr. Négyesy Lászlótól, Arany János Toldija: Lehr Albert. Tanár : Jankó János. Latin nyelv, hetenként 6 óra. Mondattan: az esettan ismétlése után az idők használata, indicativus és coniunctivus a főmondatokban,' kötőszókkal kapcsolt coniunctivus, impera tivus, infinitivus, accusativus cum infinitivo, oratio recta ós obliqua, participium attributivum és absolutum gerundium és gerundivum, supinum megfelelő fordítási gyakorlatokkal. A prosodia főbb szabályai. Liviusból: Rómának a gallusok által való elfoglalása és Camilius, az első samnit háború, a latinok ellen viselt háború, a második samnit háború. Ovidiusból: Remus halála. Az emberi nemnek négy korszaka, Philemon és Baucis. Mindez fejtegetve és részben emlékelve. Hetenként egy írásbeli dolgozat. Tk.: Schultz-Dávid: »Latin mondattan« és Dávid István: »Latin olvasókönyv«. Tanár: Moesz Géza. Német, nyelv, hetenként 3 óra. A nyelvtan tüzetes ismétlése. A mondatrészek, a bővített és összetett mondatok, a mellék mondatok tana, a szórend. Olvasmányok: Das Sehaf. Hektor und Andromache. Hektors Tod. Fabricius und Pyrrhus. Die Jugendjahre des Kryos. Aussicht vom Zimmer. Des Hauses Geschichte. Morgentrost. Herbstlied. Die Biene und die Taube. Schwert und Pflug. Der Reisende. Egyes olvasmányok emléztettek. Mondatok fordítása magyarból németre és kéthetenként Írásbeli dolgozat az olvasott részletek alapján. Tk.: Albrecht János. Német olvasókönyv. Gyakorlatokkal és nyelvtannal, II. rész. Tanár: Becker Nándor. Ásványtan, hetenként 3 óra. A Föld anyaga. A levegő fizikai leírása, alkotórészei; a nitrogén, az oxygén fejlesztése s tulajdonságai; az elem és a keverék fogalma. A víz fizikai leírása, lepárlása, szétbontása, a hvdrogén fejlesztése s tulajdon ságai; a vegyület fogalma. A levegő és a víz geológiai munkája. A szárazföld anyaga, feltárások, Vulkanismus. A kőzet és az ásvány fogalma. A szárazföld vegyi összetétele. A fémes elemek ismertetése kiváló tekintettel a termés elemekre. Az alj fogalma. A nem fémes elemek. Az oxygén és az oxydok. A chlór fejlesz tése, vegyi tulajdonságai. A sósav fejlesztése, a sav fogalma. A konyhasó vegyi előállítása s a só fogalma. A fluor tulajdon ságai, a fluorsav és a fluorit. A kén tulajdonságai, a kénsav,, a kénes ásványok és a kénsavas sók. A salétromsav és a n it
rátok. A phosphor, phosphorsav és phosphorit. Arsén, Antimon. A szén, a gyémánt és a graphit, a szénmonoxyd, a széndioxyd, a carbonátok. A silicium és a silikátok. Az ásványok és a kőzetek rendszerezése. A Föld vázlatos geológiája. Tk.: RothSzterényi: Az ásvány-, kőzet- és földtan alapvonalai. Tanár: Vitális István. Algebra, hetenként 3 óra. Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás és hatványozás egész és tört betiimennyiségekkel. Szorzat alakok. Egy ismeretlennel biró elsőfokú egyenletek és azok fel oldása. A számtani és mértani arányok. Az egyszerű és össze tett hármas szabály. Tk.: Mocnik-Klamarik-Wagner: Algebra, 'fanár: Zalányi János. Rajzoló geometria, hetenként 2 óra. A kör s az ehhez tartozó szerkesztések. Az ellipsis, a parabola és hyperbola fogalma, tulajdonsága s az idevágó szerkesztések. A stereometria ismétlése, különösen feladatok megoldása számítással. A vetítés fogalma s a vetítési módok magyarázata. Az ábrázoló mértan elemei: u. m. a pont, az egyenes, a sík, a háromszög, a kör s néhány egyszerűbb test ábrázolása két képsíkon. Épü letek tervrajzainak magyarázása. Tankönyv: Hornischek Henrik, Rajzoló mértan IV. rész. Szabadkézi rajzok készítése: Häuselmann's Schüler-Vorlagen Ili. Serie, alapján. Tanár: Lencső J. Történelem, hetenként 3 óra. Az ó-kor története a római császárság megalapításáig. Tk.: Dr. Mangold Lajos, Világtörté nelem, I. kötet, egyes részletek kihagyásával. Időszaki tábla készítése. Tanár: K irá ly Ernő. Ének, hetenként 1 óra. Mint a III. osztáRban. Tanár: Becker Nándor. Tornásás, hetenként 2 óra. (L. III. oszt.) V. o s ztá ly . Osztályfő: Zalányi János. Vallástan, hetenként 2 óra. Bibliai bevezetés: A bibliá ról általában. A biblia nevezetesebb fordításai. Bibliai társulatok. Az ó- és uj-testamentom történeti, tanító és prófétai könyvei. Válogatott bibliai szakaszok olvasása és fejtegetése. Tankönyv: Bibliai bevezetés; kiadja a »Sárospataki irodalmi kör». Tanár: Hlavatsék András.
Magyar nyelv, hetenként 3 óra. Költői olvasmányok : Arany János balladái tárgyaik szerint csoportosítva, azután más magyar költők balladaféle költeményei, népballadák végül Arany János balladái alapján a ballada elmélete. Prózai olvas mányok : Platon egy dialógusa, szemelvények Plinius, Traianus, Pázmány, Zrínyi és Mikes leveleiből, ezenkívül egy rövidebb értekezés. Ezek alapján tanulták a dialógus, levél és az érte kezés készítésének az elméletét, nevezetesen a tárgy felfogását, kiaknázását, az anyaggyűjtés forrásait és módját, az anyag rendezését. Havonként Írásbeli dolgozat. Tk. A szerkesztéstan második része dr. Négvesy Lászlótól és Magyar balladák GregussBeőthytől. Tanár : Jankó János. Latin nyelv, hét. 6 óra. Prózai olvasmány : Livius XXI. k. 1—44 ez. olvasva és magyarázva, 1—4., 40—41. c. könyv nélkül. Ezzel kapcsolatban a pún háborúk történetének átis métlése, Livius élete s történeti művének beosztása és tartalma. Történetírás módszere. A prózai olvasmánynyal kapcsolatban a mondattan átismétlése. Költői olvasmány a Pirchala-féle »Anthologia Latiná«-ból: Vergilius I. eclogája; Ovidius: A költő élete. A vízözön. A régi jó erkölcsök. Vergilius eclogája és Ovidius: A költő élete könyv nélkül. Régiségtanból: A ró maiak hadügye kapcsolatban a prózai olvasmánynyal és Róma helyrajza. Havonként két iskolai Írásbeli dolgozat. Tankönyvek: Bartal-Malmosi: livius XXI—XXII. k .: Pirchala Imre ; Antho logia latina ; Wagner-Horváth : Római régiségek. Tanár : Ssever János. Görög nyelv, hetenként 5 óra. A görög írás, az olvasási szabályok s a hangtani előismeretek rövid áttekintése után a névragozás (főnév, melléknév, névmás, számnév) és az co végű igék ragozása a praesensben, futurumban, perfectumban és az auristusban. A grammatikai ismeretek begyakorlása megfelelő olvasmányokon történt, részint görögből magyarra való fordítással, részint megfordítva. Kéthetenként egy Írásbeli dolgozat. Tk.: Curtius-Ábel: Görög nyelvtan és Schenkl-Ábel: Görög olvasókönyv. Tanár: Feketelstván, Görög-pótló irodalom, hetenként 2 óra. Thukydides I.—II. könyvéből: Görögország régibb története és állapota. A háború külső és belső okai. Perikies halotti beszéde. A halálvész Athénben. Magy. irod. olvasmányok: A nemzet csínosodása
35
Kármán Józseftől. Kölcsey szónoki, műveiből: A magyar játék szín. A magyar nyelv ügyében. Salamon Ferencztől, Hunyadi János hadi tettei. Tk.: Szilassy M. Szemelvények Thukydidesből, Dr. Jancsó B. Magy. irod. olvasmányok. Tanár: Jankó János. Német nyelv, hetenként 3 óra. Költői olvasmányul szolgált Herder Gidjéből az I. és II. rész egyes részletek mellőzésével. A szebb románczok beemléztettel; és az egyes románczok tartalmának előadása német nyelven történt. Verstani és tárgyi magyarázatok. Prózai olvasmány: Julius Caesar. Havonként magyar szöveg fordítása iskolai Írásbeli gyakorlatul. Tk.: Herder Cidje és Deutsches Lehr- és Lesebuch I. rész. Heinrich G.-tól. Tanár: Becker Nándor. Történelem, hetenként 3 óra. Európa története Amerika felfedezéséig. Tk.: Dr. Mangold Lajos, világtörténelem, II. kötet (tetemes kihagyásokkal és az anyagnak Magyarország története szerinti csoportosításával). Segédfüzet: Király Ernő. Világtör ténelem Augustustól 1893-ig Magyarország történelmével kap csolatosan tárgyalva; vázlat Mangold könyveihez az V.—VIII. osztály számára. Tanár: K irály Ernő. Mennyiségtan, hetenként 4 óra. A IV. osztály tananyagá nak ismétlése után az I. fokú egyenletek két és több ismeretlennel. Az arithmetikai sor s azok interpolálása. A gyök mennyiségek bevezetése után a gyökmüveletek irrationalis, immaginarius és complex számokkal. Négyzet- és köbgyökfejtés többtagú algebrai kifejezésekből, egész és tizedes számokból. A másodfokú egyen letekről általában, a tiszta és vegyes másodfokú egyenletek feloldása. A planimetria főtételei és a körtan elemei. Tk.: MocnikKlamarik-Wagner A.: »Algebra« és »Geometria.« Tanár: Zalányi János. Növénytan, hetenként 2 óra. Őszkor egyes növények morphologiai leírása s a leírt 19 növény alapján rendszeres morphologia. Télen mikroskop és mikroskópos vizsgálatok; növényboncztan, növényélettan. Tavaszkor a növénytan váz latos története, Linné rendszere, a természetes rendszer. A növények rendszeres leírása. Kirándulások. Tk.: dr. Roth— Schuch: A növénytan alapvonalai. Tanár: Vitális István. Görögpótló rajz, hetenként 2 óra. Stylizált díszítmények rajzolása és színezése »Häuselmann's Schüler Vorlagen IV. Serie« alapján. Különböző stylü díszítmények rajzolása kézi 3*
36
minta után, három és több .színnel. Az ügyesebbeknél: egy szerűbb gypszminták rajzolása. Tanár: Lencsó János. Tornázás, hetenként 2 óra. 1. Rendgyakorlatok: Sor bontás négyes sorokba helyből arcz és oldalsorból és körülvonulással. Fejlődés négyes sorokba arcz és oldalsorból helyből és körtilvonulással. Kanyarodások négyes sorokba. Köralakítás. Szögvonulás helyből és körülvonulással. Ellenvonulás négyes sorokba, szakadozás párokba. Kettős kör. Egyszerű felvonulások oszlopokba. 2. Szabadgyakorlatok: Négy ütemes egyszerű gya korlatok súlyzókkal és vasbotokkal járásokkal helyben. Szök delések terpesz, támadó és guggoló állásban és egyik állásból a másikba. Négy ütemes összetett súlyzó és vasbot gyakorlatok. Birkózás meghatározott fogással. Buzogány gyakorlatok: körzé sek egy és páros karral magas és mély tartáson át. Vasbot és súlyzó gyakorlatok ellenoldalu négy és nyolcz ütemes össze tételben. Buzogány gyakorlatokból négy ütemes összetételek. Társas gyakorlatok: Két sorközti dobás. Gúla. Taliga. Holt ember. Társak czipelése lépésben és futó lépésben. Bakugrás társakon át. Ernyő. Tányér. 3. Játék: Duplex. Kifutó. Körben róta. Hajító v. füles labda. Lánczszakítás. Kotlós és héja. Kitartó futás: 15 perez. Versenyfutás: 100 m. 4. Szergyakorlatok: a) Magasugrás ,T30 m. ß) Távolugrás 4'50 m. y) Rúdugrás 2'00 m. 6) Mászó rudak; mint az alsóbb osztályokban, kiegé szítve: Függő állás, fordított mászó kulcsolás, könyök, szabad és vállzászló. Függés és támasz, s) Mászó kötél. Leginkább függeszkedési gyakorlatok különböző test és láb tartással, g) Rézsú tos létra: Támlázás mellső fekvő támaszban. Kúszás a kapocs fán. Térdmérleg. Függeszkedési és karrángási gyakorlatok külön böző test és lábtartással. Átbúvások stb. mint , az alsóbb osztályokban, rj) Gyűrühinta: Függő állások és fekvő támaszok. Függő gyakorlatok helyben. Függő gyakorlatok hintázással. Támaszgyakorlatok helyben. Támaszgyakorlatok hintázással. Át menetek függésből támaszba helyben és hintázással. Átfordu lások függésben, ülésben és támaszban, helyben és hintázásban. Függő állások a gyűrűkön. Társas gyakorlatok, p) Nyújtó: Gya korlatok kéz és karfüggésben. Feltolódások. Fellendülések. Kele pek, malmok és forgások, c) Korlát. Támaszgyakorlatok a kezeken. Fekvő támaszok. Támaszban lengés. Felülések. Üléscserék. Emelések és mérlegek. Alkar és felkar támasz és függé-
37
sek. Átfordulások. Ugrások a korlát végén. Kiugrások a korlát közepéről. X) Ló: Ugrás támaszba. Felülések. Egyszerű ülés cserék. Átugrások. Gyakorlatok támaszban, emelések és mér legek. x) Súlydobás 7, 8 és 10 kgos vasgolyókkal, p) Súlyemelés 24 és 28 kgos vasrúdakkal. Tanár: Künsztler János. VI. o s z tá ly . Osztályfő: Fekete István. Vallás, hetenként 2 óra. A keresztyén egyház története keletkezésétől a reformatióig. Tankönyv: Händel Vilmos, A keresztyén egyház története. Tanár: Osztroluczky Gyula. Magyar nyelv, hetenként 3 óra. Olvasmányok: Coriolanus Shakespearétől. Tudós nők, Moliéretől. Ezek alapján tár gyaltattak a drámai jellemek, a drámai jellemzés módjai, a dráma szerkezete és fajai. Prózai olvasmányok: részletek Székely István, Heltai krónikáiból. Védelem P. J. számára, Kölcsey. Deák F. 1861. évi felirati javaslata és beszéde. Emlékbeszéd Br. Eötvös .József felett, Gyulai Páltól. Amazok szolgáltattak anyagot a tört. írás formái, előadása és történetének a meg beszéléséhez; a szónoki beszédek alapján tanulták a szónoki beszédek készítéséhez szükséges kellékeket; úgymint a szónoki beszéd tárgyát, a feltalálást és forrásait, az érveket, indulat gerjesztést, a szónoki beszéd előadását és történetét. írásbeli dolgozatok a kellő számban. Tk.: Rhetorika és olvasókönyv, Névy László. Tanár: Jankó János. Latin nyelv, hetenként 6 óra. Sallustiusból : a »Bellum Iugurthinum«-ból 1—36. fejezetig részletesen nyelvi és tárgyi magyarázattal, a könyv többi része tartalmilag ismertetve. Sallustius élete és irodalmi működése. Vergiliusból: az Aeneis I. és II. éneke fejtegetve és fordítva tárgyi magyarázatokkal kapcsolatban. A többi ének tartalmilag ismertetve. Vergilius életrajza és irodalmi működése. M. T. Cicero Catilína elleni I. beszéde fordítva. Római régiségekből: a nép gyűlései, a senatus és a magistratus. Az alak- és mondattan ismétlése. Havonként két írásbeli dolgozat. Tk. : Bartal-Malmosi: Sallustius Crispus : Vergilius ed. Pirchala Imre. Dr. C serép: Római régiségek. Gyurits A ntal: M. T. Cic. Orationes selectae. T anár: Fekete István.
38 Görög nyelv, hetenként 5 óra. Nyelvtanból az w végű igék átismétlése után a p: végi! igék ragozása. Az igéknek igeosztályokba való csoportosilása. Az esettan. Olvasmány : a. Schenkl-Abel-féle olvasókönyvből a megfelelő gyakorlatok. 20 aesopusi mese és a költői függelékből több szemelvény. Xenophon Anabasisából: Készülődések a háborúhoz; vonulás a király ellen ; a kunaxai csata ; Kyros jelleme. Kyropaideiából: Kyros származása, az ifjúság nevelése a persáknál. Havonként két Írásbeli dolgozat. Tk.: Curtíus-Abel: Görög nyelvtan és SchenkiAbel : Görög olvasókönyv. Schenkl-Elischer Chrestomathia Xenoph. Tanár: Fekete István. Görögpótló irodalmi olvasmány, hetenként 2 óra. a) Görög irodalmi rész: Homeros Odysseiaja bő szemelvényekben. Az Ilias rövid tartalma. Homeros élete és művei; a homerosi eposok sorsa; a homerosi kérdés. Görög hitéleti és magán régiségek. b) Magyar irodalmi rész: Szalárdi János Siralmas magyar krónikájából; Báthory Gábor és Bethlen Gábor ural kodása. Kemény János Önéletírásából; Bethlen Gábor menyeg zője és halála. Zrínyi Miklós prózai munkáiból: A török afium ellen való orvosság. Pázmány Péter, A prédikácziókból: Mely üdvösséges a magunk ismerése. Tankönyvek: Gyomlay Gyula, Homeros Odysseiája; Szerelemhegyi Tivadar, Görög hitéleti és magánrégiségek. Jancsó B., Magyar olvasmányok. Tanár: Hlavatsek András. Német nyelv, hetenként 3 óra. A német verstan rövid vázlata. Az olvasott balladák és románczok tartalma, alap eszméje német nyelven. Nyelvi, verstani és tárgyi magyará zatok. Tárgyaltattak: Benőre. Das Lied vom braven Manne. Der Wilde Jäger. Erlkönig. Der Fischer. Lied des Fischer knaben. Der Sänger. Johanna Sebus. Der Schatzgräber. Der Zauberlehrling. Der Taucher. Der Handschuh. Der Ring des Polykrates. Die Bürgschaft. Die Kraniche des Ibykus. Prózai olvasmány: Kudrun. Havonként magyar szöveg fordítása iskolai írásbeli gyakorlatul. Tk.: Balladák és románczok I. és II. rész és Deutsches Lehr- und Lesebuch II. rész. Heinrich G.-tóL Tanár: Becker Nándor. Történelem, hetenként 3 óra. Az újkor története 1848-ig, a szabadelvű eszmék diadaláig. Tk.: Dr. Mangold Lajos, Világtörténelem, III. kötet (egyes részletek kihagyásával és az
39 anyagnak Magyarország története szerinti csoportosításával). Segédfüzet: 1. V. osztály. Tanár: K irály Ernő. Mennyiségtan, hetenként 3 óra. A negativ és törtkitevőjü hatvány- és gyökmennyiségek értelmezése. Logarithmus. Műve letek logaritm ussal. Exponentiális egyenletek. A körtan folyta tólagos tárgyalása. A trigonometria és annak alkalmazása. Tk.: Mocnik-Klamarik-Wagner A.: »Algebra« és »Geometria«. Tanár:, Zalányi János. Állattan, hetenként 3 óra. A szervetlen és a szerves testek elkülönítése; az állatok és a növények között való kü lönbség. Sejtek: egysejtű állatok. Szövetek. Szervi elkülönülés, munkafelosztás elve. Szervrendszerek. A szervek összehasonlító ismertetése állatkörök illetőleg állatosztályok szerint. Az állatok rendszerezése, a főbb rendszerek vázlatos ismertetésével. A Gerinczesek, a Zsákállatok, a Lágytestüek. az Allágytestüek és az ízeltlábúak részletesebb s a Férgek az Ürbelüek, a Tüskebőrüek és a Végső lények vázlatos leírása. Az állatok földrajzi eloszlása. Tk.: Dr. Róth-Vangel: Az állattan alapvonalai. Tanár: Vitális István. Görögpótló rajz, hetenként 2 óra. Renaissance, arabs-, mór- és góthstylü díszítmények rajzolása és festése a Yárdaiféle falitáblák »és kéziminták után. Gypszrajzolás különböző kezeléssel. Tanár: Lencsó János. Tornázás, hetenként 2 óra. (L. V. oszt.)
VII. o s ztá ly . Osztályfő: Jankó János. Vallástan, hetenként 2 óra. I. Egyetemes egyháztörténet a reformátiótól napjainkig. II. A magyarországi protestáns egy ház története. Tankönyvek: Händel Vilmos, A keresztyén egyház története és Ratizfalvi István. A magyarországi protestáns egy ház története. Tanár: Hlavatsek András. Magyar nyelv, hetenként 3 óra. Olvasmányok minden költői műfajra legalább egy darab. Ezek alapján tárgyaltatott: a költészet helye a művészetek között, a verstan, az egyes költeményfajok és .pedig a monda, rege, legenda, az epos (Zrinyiász alapján) regény, novella, románcz, ballada, idyll, satira,
40 tanköltemény, epistola, oktató epikai művek, festői költemények; a dal, elegia, bölcselő ének, epigramma és az ódái fajok; a tragoedia (Katona József »Bánk-bán*-ja alapján), vígjáték (Moliére »Tudós nők»), népszínmű, drámai költemény. írásbeli dolgozat a kellő számban. Tk.: Poétika és olvasókönyv Névy Lászlótól. Tanár: Jankó János. Lalin nyelv, hetenként 6 óra. Olvasmány: Cicero: de imp. Gn. Pompei oratio ad Quirites megfelelő történeti bevezetés és tárgyi magyarázat kapcsolatában. Horatius: Carm. I. 1. 3. 4. 10. 12. 14. 20. 22. 24. 34.; 11. 2. 3. 10. 13. 15. 17. 18. Epod. 2. 6. 7. 13. Satir: I. 1. Római régiségek: a bíráskodás, vallásés magánrégiségek. Kéthetenként írásbeli dolgozat. Tk.: Hr. Kont J., M. T. Ciceronis He imp. Gn. Pompei orat. ad Quirites; BartalMalmosi, Qu. Horatii Flacci Opera. Hr. Cserép, Római régiségek. Tanár: Fekete István. Görög nyelv, hetenként 5 óra. Költői olvasmány: Homeros Odysseiájából I. 1—324., VI. 1—222. fordítva és magyarázva s kiegészítőleg az epos többi része tartalmilag s az egész szer kezetileg ismertetve. Prózai olvasmány: Herodotos Történeti könyveiből: Solon és Kroisos találkozása, Polykrates gyűrűje, a hét perzsa főúr tanácskozása az alkotmányról, a marathoni-, a thermopylaei csata. Herodotos élete és történeti művének jellemzése. írásbeli dolgozat havonként. Kk.: Bávid I., Szemel vények Herodotos műveiből; Teubner-féle Homeros szöveg. Tanár: Szever János. — Jövő tanévre ezen tankönyvek hozat nak be: Hr. Csengeri János: Homeros Odysseiája; Hr. Geréb József: Görög prózai szemelvények, Herodotos, Xenophon és Platón irataiból. Görögpótló irodalom, hetenként 2 óra. Magyar irodalmi olvasmányok: Balassa Bálint világi és vallásos költeményeiből; szemelvények a kurucz költészetből; Gyöngyösi István »Murányi Venusa«. Görög rész: Sophokles Antigonéja, Euripides, Iphigenia Taurisban olvastatva s részletesen magyarázva. Sophokles és Euripides élete. Régiségtan rendszeresen a szinügyig befejezőleg. Tk.: Hr. Jancsó Benedek, Magy. irod. olvasmányok; Sophokles »Antigonéja«, Csíky G.; Euripides »Iphigeniája« Kempf József fordításában. Tanár: Jankó János. Német nyelv, hetenként 3 óra. A német irodalomtörténet vázlatos tárgyalása a reformáczió koráig. Olvasmányul szolgált
41 Goethe: »Hermann und Dorothea«-ja. Az egyes énekek tartalma német nyelven, az előforduló személyek jellemzése, nyelvi, tárgyi és verstani magyarázatok. Havonként magyar szöveg fordítása iskolai írásbeli gyakorlatul. Tk.: Dr. Schnabel R. Hermann und Dorothea. Deutsches Lehr- und Lesebuch III. rész. Heinrich G.-tól. Tanár: Becker Nándor. Politikai földrajz, hetenként 2 óra. Földünk államainak ismertetése; az egyes országok története kiegészítve napjainkig; összehasonlítás czéljából az Osztrák-Magyar monarchiával kezdve. Statisztikai összeállítás. Tk.: Scholtz Albert, Politikai földrajz (sok részlet kihagyva). Segédfüzet: 1. V. osztály. Tanár: K irály Ernő. Mennyiségtan, hetenként 3 óra. A másodfokú egyenletek teljes elmélete. A másodfokúra redukálható felsőfokú egyenletek. A reciprok egyenletek. A végtelen sorok convergentiája és divergentiája. A végtelen geometriai sor és alkalmazása. Kama tos-kamat, járadék számítás. Tk.: Mocnik-Klamarik-Wagner A.: »Algebra« és »Geometria«. Tanár: Zalányi János. Természettan, hetenként 4 óra. Mechanika, hullámtan Tk.: Wagner Alajos: »Természettan«. Tanár: Jezsovics Károly. Görögpótló rajz, hetenként 2 óra. Az ábrázoló mértanból: Alapfogalmak a stereometriából. A vetítési módokról általában. A pont, az egyenes s a sík ábrázolása két és három képsíkon. Az egyenes nyomai, valódi hossza és hajlásszögei. A pont és egyenes relativ vonatkozásai. Parallel, metsző és kitérő egye nesek. A sík hajlásszögei. A sík főegyenesei. A sokszögek s a kör projectiói. A sík és egyenes relatív vonatkozásai. Parallel és metsző síkok. Két sík metszési vonala és hajlásszöge. A leforgatás és annak alkalmazása. Az elvégzett tananyag alapján szerkesztési feladatok megoldása az iskolában. Tk.: Dr. Fodor László »Ábrázoló mértan«. — Szabadkézi rajzból: Gypszrajzolás és vázolás. Tanár: Lencsó János. Tornázás, hetenként 2 óra. A VII. és VIII. osztály rendés szabadgyakorlatai az V. és VI. osztályban végzettekkel meg egyeznek. A játékok és társasgyakorlatok is ugyanazok. Az V. és VI. osztályban használt szereken kívül használták a lengő nyújtót, melyen kéz és karfüggések, térd és lábfejfüggések, támasz és hajlított támaszban végezhető gyakorlatok, ülések és üléscserék, függő állások végeztettek. — Megjegyzés. A szer
gyakorlatok az alsóbb osztályokban osztálytornázás szerint, a felsőbb osztályokban erőpontok szerint beosztott csapatokban taníttattak. A rendes tornaórákon kívül volt a tanév első felé ben hetenként 1 külön óra előtornázók képzésére. Április és májusban katonai szakasz gyakorlatok taníttattak kirándulá sokkal kapcsolatban. Korcsolyázás télen a városi korcsolya téren. Fürdés és úszás nyáron a Ivlinger-tárói tóban. Vívás: 1. egyletek. V I I I . o s ztá ly . Osztályfő: K irály Ernő. Vallástan, hetenként 2 óra. Hit- és erkölcstan. Tk.: Zsi linszky Mihály: »Hit- és erkölcstan«. Tanár: Händel Vilmos. Magyar nyelv, hetenként 3 óra. Olvasmányok: a halotti beszéd és könyörgés, königsbergi töredék. Részletek Tinódi, Balassa, Zrínyi, Gyöngyösi műveiből. Jellemző darabok Csokonai, Berzsenyi, Tompa, Petőfi, Arany, Jókai műveiből. Ezek alapján tárgyaltatott a magy. nemzet irod. története. írásbeli dolgozatok a kellő számban. Tk.: Beöthy Zsolt irodalom története. Tanár: Jankó János. Latin nyelv, hét. 5 óra. Költői olvasmány: Horatii Carm. III. 1—6., 30., IV. 8., Carmen Saeculare. De arte poética I. szemelvényekben: 1—44. ; 73—201 ; 251—274 ; 295—365. Horatius élete és művei; a horatiusi óda és epistola rövid ismertetése. Prózai olvasmány: Tacitus Annaleseiből, 1. Augustus, II. Tiberius, XIX. Nero; »Germaniá«-ból: VI. Germania és a germánok. Tacitus élete és irodalmi működése. Az olvasott iskolai auctorok élete és irodalmi működése, a régiségtan összefoglalása ismétlésül. Havonként két iskolai Írásbeli dol gozat. Tankönyvek: Bartal-Malmosi-Csengeri Horatii Flacci Opera; Dávid Pozder: Tacitus műveiből való szemelvények: Wagner-Horváth: Római régiségek. Tanár: Szever János. Görög nyelv, hét. 4 óra. Homeros Iliasából I. 1—303; 493—611.; VI. 237 -493. fordítva s magyarázva s az egész eposz tartalmilag ismertetve. Az Ilias szerkezete, Achilleus és a főbb személyek jellemzése, az eposz erkölcsi eszméje; Plato: Sokrates Apológiájából I—XV. c. fordítva és fejtegetve, az egész védőbeszéd tartalmilag ismertetve. Ezzel kapcsolatban
43 -Sokrates élete és tanitása, különös tekintettel azon különbség feltüntetésére, a mely közte és előtte élt bölcselők meg a Sophisták között volt. Havonként egy Írásbeli dolgozat. Tank.: Csengeri: Homeros Iliasa; Horváth-Elischer; Plato Sokrates védelme. Tanár: Szever János. — Jövő tanévre ezen tan könyvek hozatnak be: Dr. Csengeri János: Homeros Iliasa, bő szemelvényekben kiadta és bevezetésekkel ellátta. Dr. Geréb József: Görög prózai szemelvények Herodotos, Xenophon és Platón irataiból. Görög-pótló irodalom, hetenként 2 óra. Gr. Széchényi István »Hitel« czimü művéből szemelvények, Ifj. Br. Wesselényi Miklós »Balitéletek« czimü műve részletesen fejtegetve. Görög részből, Platon »Sokrates védőbeszéde«, »Kriton«-ja. Régiségtan rendszeresen ismételve. Tk. Dr. Jancső Benedek Magyar irod. olvasmányok IV.; Dr. Alexander Bernát, Platon és Aristoteles. Tanár: Jankó János. Német nyelv, hetenként 2 óra. A XVIII. század irodalom történetének vázlata német nyelven. Olvasmányul szolgált Schiller Wilhelm Telije Heinrich Gusztáv kiadásában. Havon ként egy iskolai írásbeli dolgozat. Tanár: Becker Nándor. Történelem, hetenként 3 óra. Magyarország története. Tk.: Dr. Mangold Lajos, A magyarok oknyomozó történelme. Segéd füzet: 1. V. osztály. Tanár: K irály Ernő. Mennyiségtan, hetenként 2 óra. Permutatió, combínatió és váriatió számítás. Newton két-tagi tantétele. Az algebra és geometria ismétlése. Tk.: Mocnik-Klamarik-Wagner A.: »Algebra« és »Geometria«. Tanár: Zalányi János. Természettan, hetenként 4 óra. Akusztika, optika, hőtan, elektromosság. Tk.: Wagner Alajos, Természettan. Tanár: Jezsovics Károly. Philosophiai propedeutika, hetenkint 3 óra. A philosophia feladata. A tapasztalati lélektan alapvonalai: a szellemi erő és az idegrendszer között levő összefüggés. Az idegrendszer. Az érzékszervek mechanismusa, functiója, a psychophisikai kuta tások főbb eredményeinek felsorolása és szellemi munkássá gunkra való jelentősége. Az érzékietek életsorsa. Az érzéki csalódások. Az értelmi munkásság. A beszéd szerv. Az érzés. Az akarás. A szabad akarat. A lelki élet egyéni módosulása. A szellemi élet beteges megnyilatkozásai. A logika alapvonalai:
a logika tárgya, feladata. A logika elemi részeinek: a fogalom nak, az Ítéletnek és a következtetésnek részletes, a tudomány tan és rendszertan részeinek vázlatos tárgyalása. Tk.: Böhm K.. Tapasztalati lélektan és Lindner-Klamarik, Logika. Tanár: Vitális István. Görögpótló rajz, hetenként 2 óra. Az ábrázoló mértanból: A VII. osztály tananyagának rövid ismétlése. A gúla, hasáb, hexaéder, tetraéder, octaéder, henger, kúp és gömb ábrázolása két és három képsíkon. Az említett testek vetett és önárnyéka. A testek s a térelemek vonatkozásai. A testek kifejtése. Egy szerűbb szerkesztési feladatok megoldása az iskolában. Tankönyv: Dr. Fodor László »Ábrázoló mértan«-a. Szabadkézi rajzból: Vázolás és egyszerűbb fejminták rajzolása. Tanár: Lencsó János. Tornázás, hetenként 2 óra. (L. VII. oszt.)
R en d k ív ü li t a n t á r g y a k . Szabadkézi rajz (különóra), hetenként 2 óra. Azon tanu lók, kik a szabadkézi rajzban nagyobb ügyességet elsajátítani kívánnak, alkalmat nyernek erre a különórában. A tananyag ugyanaz, mely a gymnasiumok részére elő van írva, csak rész letesebben és speciálisabban feldolgozva. Ezen különórában összesen 20-an vettek részt. A szabadkézi rajzból szorgalmuknál és haladásuknál fogva kitűntek s igy dicséretet érdemelnek: Svehla Ervin III. oszt.. Gröbl Emil, Gyapay József, Vadas Zoltán és Weber Gyula V. oszt., Boleman Lajos. Engel Dezső, Fizély Béla, Kibecsek Mihály, Kenczler Mór és Konrád Kálmán VI. oszt., Baumerth Dániel VIII. oszt. tanulók. Tanár: Lencsó János. Gyorsírás, hetenként 1 óra. A kezdők tanfolyamában részt vett 30 tanuló. A haladók tanfolyamában volt 4. Kk.: Markovits Iván »Gyorsírászati kézikönyvbe. Tanár; M icsinay János oki. gyorsíró tanár. Műének, (1. Zenetársaság). Zene, (1. Zeneintézet).
45
VI. Tanítóképző. Osztályfő: M icsinay János. A lyceummal kapcsolatos tanítóképzőben, a növendékek a latint és görögöt kivéve minden tantárgyat a lyceumi V., VI., VfL, VIII. osztálybeli tanulókkal együtt hallgattak. A tanítóképzőben külön előadott tantárgyak: 1. Neveléstan és neveléstörténet, hetenként 2 óra. Általá nos neveléstan. A neveléstörténetből: Az ókori népek neveléstörténete. Keresztyén nevelés a keleti és nyugati egyházban. Lovagok nevelése. Reformatió után: A szigorú egyházi nevelés. Az elvont humán nevelés és a keresztyén humán nevelés: Tk.: Erődí János »Neveléstan és neveléstörténet«-e. Tanár: Micsinay János. 2. Oktatási módszertan, hetenként 2 óra. A számtan tanítás, a mértan tanítás, a természeti tudományok tanítása, ének tanítása, tornászat tanítása és a kézimunka tanítás. Kk.: Dr. Dittes Frigyes, Gyertyánfy István és Dr. Kiss Áron: Nép iskolai módszertan. Tanár: Micsinay János. 3. Gyakorlati tanítás. A negyedévesek hetenként egy órában Laczó Dániel alsó iskolájában hallgatták a tanítást és segédkeztek a tanításban. 4. Gazdaságtan, hetenként 1 óra. A selyem tenyésztés, kertészet és szőlőmivelés. Tanár: M icsinay János. 5. Bibliai történetek, I—IV. tanfolyam növendékei heten ként két órában, hetenként egy írásbeli dolgozat. Tanár: Hrencsik Károly. 6. Bibliai tót nyelvtan, hetenként 2 órában I. és II. tan folyambeliek hallgatták. Tanár: Hrencsik Károly. 7. Zene, hetenként 3 óra. A z e l s ő és m á s o d i k t a n f o l y a m b e l i e k n é l : gyakorlatok, a dur és moll scálák, sonatinák, az általános zenetan. A n e g y e d i k t a n f o l y a m b e l i e k n é l : gyakorlati zeneszerkesztés és orgonajátszás. Orgonagyakorlatok, chorálok eljátszása pedállal, a különféle akkordok, elő-, köz- és utójátékok elmélete, azok begyakorlása. A modulálástan, hangzárlatok, harmonizálás, kétszólamú tétel, nő- vagy gyermekkar, férfikar, vegyeskar, az öt és többszólamú tétel. Tk.: Egner Adolf »Összhangzat- és zenetan.« Tanár: Moesz Géza.
46
8. Ének, hetenként 1 óra. Mind a három tanfolyambeliek együtt. Gyakorlatok és 22 choráldallam. Tanár: Moesz Géza. 9. Szabadkézi rajz, hetenként 2 óra. Mind a három tan folyam összevonva. Az I. és II. éveseknél: stylizált levelek és virágok rajzolása. Görög-, arabs-, mór- és renaissance sylü elemek és díszítmények rajzolása és festése lapminta után. Egyszerűbb átalakítási feladatok. A IV. éveseknél: A polychrome ornament, gyps-rajzolás czeruzával, ecsettel és tollal. Vázolás. Tanár: Lenesó János. 10. Mennyiségtan, hetenként 1 óra a negyedévesek számára. A közönséges számtan és síkmértan ismétlése. Tanár: Zalányi János.
VII. Egyesületek. 1. Magyar önképző (Petőfi) kör. A tagok száma: rendes 86, rendkívüli 39, pártoló 40, összesen 165. A kör elnöke Jankó János, magy. ny. és irod. tanára, alelnöke s titkára Lugosi István Vili. o. t., főkönyviáros s pénztáros Schmidt Arzén Vili. o. t., Levéltáros Lipovszky Pál VIII. o. t.; ellenőr Wéber József VIII. o. t., aljegyző Pesthy Endre VII. o. t.; Alkönyvtárnok a VIII. osztályban: Jeszenszky Gy., Bobál Samu, Klauszberger K. VIII. o. t.; VII-dik osztályban: Bázlik Mihály, Reviczky Lajos, Petykó Kálmán VII. o. t., VI. osztályban: Bartos Pál VI., Fizély Béla VI., Boleman Lajos VI., V-dik osztályban: Bartók János V. o. t. Rosza Pál V. o. L, Gyapay József o. t. IV-ik osztályban: Schweitzer Iván VIII. o. t., Liptay László VIII. o. t., III. osztályban: Herczegh József VII. o. t., Kiss Zoltán VII. o. t., II. osztályban: Konrád Kálmán VI o. t., Nagy Jenő VI. o. t. I-ső osztályban: Szalay Lajos V. o. t. Lichner János V. o. t. Az elmúlt tanévben volt egy alakuló, 22 rendes, 1 záró gyűlés, egy nyilvános (márcz. 15-én) és 2 zártkörű ünnepély. A gyűléseken szavaltak s részint kitűzött, részint választott tárgyú dolgozatokat olvastak fel a kör egyes tagjai. Beadatott 37 munka, 23 prózai, 14 költemény. Érdem könyvbe került 1, jegyzőkönyvi dicséretben részesült 9, mél tánylásban 21, tudomásul vétetett 3, birálatlan 3. Szavalat volt összesen 47, ebből jegyzőkönyvi dicséretet nyert 6, elis-
47
mérésben részesült 9, méltánylásban 11, tudomásul vétetett 5, bírálatban nem részesült 16. Ösztöndíjat nyert 4 munka és egy szavalat. Ösztöndíjban részesült: Lugosi István VIII. o. t. Emlékbeszéd a szabadságharczban elhunytak felett czimű be szédéért a Petőfi emléktábla alap egy évi kamatját 7 frt. Händel Béla VII. o. t »Balitéletek« czimü értekezéséért a Breznyik és Jankó-féle alapítvány egy évi kamatját 7 frt, Kátai Jenő VIII. o t. Márcz. Idusa, mint a sajtószabadság napja ez. beszédéért 5 frtot, Lipovszky Pál VIII. o. t. »Előszaváért« a Szőllősi-féle alapítvány évi kamatját 4 frt. Hénel Gyula VIII. o. t. több sikerült szavalatáért 5 frtot. A kör ez iskolai évben is megünnepelte a márcz. lft-ét a következő programmal: Hymnus. Énekelte az egész ifjúság. 2. »Nemzeti dal« Petőfi Sándortól, elszavalta Bogisi eh Gy. VIII o. t. 3. »Előszó«, irta és elmondta Lipovszky Pál VIII. o. t. 4. «Honfidal«, Petőfi Sándortól, előadta az énekkar. 5. »Nemzethez« Petőfi S.-tól, szavalta Schweitzer Iván VIII. o. t. 6. »Márcz. Idusa, mint a sajtószabadság napja«, irta Kátai Jenő VIII. o. t. elszavalta Bogisich Gyula VIII. o. t. 7. A vegyes kar elénekelte Br. Eötvös József »Bucsudalát«. 8. »Márcz. 15« Ábrányitól, szavalta Jeszenszky Gy. VIII. o. t. 9. »Emlékbeszéd a szabadságharczban elesettek felett«, irta és elszavalta Lugosi István VIII. o. t. 10. Hénel Gy. Ábrányinak a »Honvédek sírja fölött« czimű költeményét szavalta el nagy hatással. A kör könyvtára e le lefolyt évben vétel utján több kötet könyvvel gyarapodott. 2. Gusztáv Adolf-féle, illetőleg bibliai egyesület. Czélja szegény protestáns egyházakat és iskolákat részint vallásos irányú könyveknek — leginkább bibliáknak, uj testámentomoknak, énekes és imakönyveknek — ajándékozása által részint pedig pénzbeli adományokkal is segíteni s a tanuló ifjúságban evang. egyházunk iránt ily módon is részvétet ébreszteni, ápolni és fenntartani. Elnöke: Hlavatsek András lyc. tanár; alelnöke: Haendel Béla; főjegyzője Wéber József; főpénztárosa: Lipovszky Pál; ellenőre: Bohács Boldizsár; aljegyzője: Pettykó Kálmán VII. oszt. tan. A pénztárosok, kiknek egyes feladata az egyes osztályokban a havi járulékokat begyűjteni s az összegyűjtött pénzről a havi gyűléseken beszámolni: VlII-ikban: Polner Ernő VIII. o. t , VII-ben: Pesthy Endre VII. o. t., VI-ikban: Halláth János VI. o. t., V-ikben: Bartók János V. o. t., IV.-ikben:
48
Kupcsek Lajos IV. év. t. k., IÍI-ban: Ferjencsik Géza VIII. o. t.T I!-ikban: Jeszenszky Gyula VIII. o. t., I.-ben: Reviczky Lajos VII. o. t. A havi gyűléseken az erre önként vállalkozók vallásos tárgyú szavalatokat és felolvasásokat tartottak. Szavaltak: Bartos Pál. Hénel Gyula, Bobál Soma (kétszer), Simko János, Jeszenszky Gyula, Liptay László, Hallath János. Felolvastak: Haendel Béla, Lipovszky Pál, Nyáry Béla és Bújna Iván. Az egyesület rendes tagjainak, (kik csak felgymnásiumi növendékek lehetnek) száma 154; pártoló tagok az algymnásiumi tanulók: 156; összesen: 310. A krajczáros adományokból befolyt az év folytán 210 frt 25 kr., mely összeg a május hó 27-én tartott zárógyülésen következőleg osztatott szét. Az egyetemes ev. gyámegyesületnek, mint más években is, 3 díszkötésü biblia bocsáttatott szabad rendelkezésére; hasonlóképen a selmeczi magyar-német egyháznak confírmatiói ajándékokra 15 frt, a pozsonyi ág. ev. hit. theologia »Otthonának« 10 frt, a pogány missió nemes czéljának előmozdítására 5 frt, a garami leány egyház templomépítési alapjára 5 frt, a sélmeczbányai evang. lyceumnak, hogy imaterme számára egy díszes kiállítású Krisztus képet szerezhessen, első részletként 30 frt. A bánki, szász-polsőczi, udvarnoki, ivanko-falvai sókuti, nagy-libercsei, fakó-vezekényi, polánkai, béri, bajsai. berzenczei, kis-csalomiai, és rima-brézói egyházaknak egyenként 6—7 forintnyi pénzösszeg, illetve ily értékben bibliák, énekes könyvek, és újtestámentomok fognak küldetni. Az egyesület a jelen tanévtől kezdve tagja a Luther-társaságnak is. Jutalomkönyveket kaptak 30 frtnvi értékben a következők: Haendel Béla (Tóth Béla »Szájrólszájra«) Wéber József (Tompa »Összes költeményei«) Lipovszky Pál (Tóth Béla »Mende-mondák«) Polner Ernő (Babos Kálmán »Közhasznú magyarázó szótár«, Rohács Boldizsár (Jókai Mór »Ráby Mátyás viszontagságai«) Kupcsek Lajos (Br. Eötvös József »Gondolatok«) Ferjencsik Géza (Kölcsey »Parainesis«) Jeszenszky Gyula (Arany »Toldi estéje«) Petyko Kálmán (Vörösmarthy »Zalán futása«) Pesthy Endre (Erődy Béla »A pháraok országában«) Reviczky Lajos (Csiky Gergely »Görög római mythologia«) Halláth János (»Petőfi költeményei«) Bartók János (»Arany Toldi«) Baltigh Jenő (Arany »Rózsa és Ibolya«) Micsinay István (Radó Antal »Újabb nemzeti dalkönyvecske«) Moesz Károly (Gaál Mózes »Diák-Figurák«) Reviczky Vilmos
49 Cooper (»Bőrharisnya történetek«) Liptay László (Arany «Toldi«) Nyáry Béla (»Költők lugasa«) Bújna Iván (Jókai Mór »A medvék országában«), 3. A lyceumi Zenetársaság. A Zenetársaság tagjait ez évi alakuló közgyűlésére Fekete István lyc. tanár, a társaság elnöke szeptember 10-ikére hívta össze. Jelentkezett 94 működő és 24 pártoló tag. E gyűlésben választattak meg az ez évi tisztviselők. Alelnök lett: Wéber József VIII. o. t.; pénztáros: Lipovszky Pál VIII. o. t.; ellenőrök: Scholcz Aladár és Pósch Adolf VIII. o. t.; jegyző: Lugosi István Vili. o. t.; szertárosok: Petykó Kálmán VII. o. t. és Fizély Béla VI. o. t. énekkari karvezető: Polner Ernő VIII. o. t. Ezeken kívül a működő és pártoló tagok közül kilencz választmányi tag. Az év folyamán a működő ének- és zenekari tagok hetenként kétszer-kétszer jelentek meg a próbákon, melyek a Zenetársaság elnökének vezetése, továbbá Polner Ernő és Simkó János karmester közreműködésével tartattak meg. A gyakor latokon szerzett előmenetelüket a társaság működő tagjai a tanév lefolyása alatt különösen két alkalommal mutatták be. Február 25-én rendezte a társaság a városi vigadóban tánczczal egybekötött hangversenyét saját pénztára javára. Ezen hangverseny műsora a következő volt: 1. Nyitány. Aubertől. Előadja a zenekar; 2. Búcsú. Műdal. Szövege br. Eötvös J., dallama Beleznay Antaltól. Előadja a vegyeskar. Nagy ének-egyveleg. Előadja a vegyeskar. 3. Gyermek symphonia. Haydn Józseftől. Hegedűn és gyermekhangszereken előadják a zenekar tagjai, zongorán kisérik: Schelle Gyula Vili. o. t. és Micsinay István III. o. t. 4. A szarvasbogár és a rózsa. Veit Vilmostól. Előadja a vegyeskar. Magyar népdalok. Előadja a vegyeskar. 5. Szervusz. Salamon Ödöntől. Szavalja Lipovszky Pál Vili. o. t. 6. Gaudeamus igitur. Bégi deák ének hat szólamban. Előadja a vegyeskar. Dalosok indulója. Előadja a vegyeskar, a zenekar, zongorán kisérik Filkorn Imre VIII. o. t. és Polner Ernő VIII. o. t. A hangverseny minden tekintetben sikerült, az érdeklődő nagy közönség most is, mint az előző években, gyönyörűséget és élvezetet talált az előadott darabokban, a minek élénk bizo nyítékát is mutatta gyakori tetszésnyilvánításaiban. Összes be vétel volt: 4
50 belépő jegyekből felülfizetésekből
. . . 212 frt 52 kr. . . . 43 » — » összesen 255 frt 52 kr. Összes kiadás volt . . 149 frt 25 kr. Maradt tiszta bevétel . 106 frt 27 kr. Ezen összegből a Zenetársaság a helybeli honvéd szoborra 10 frtot küldött, a fenmaradt összeget egyéb kiadások levoná sával az alaptőkéhez csatolta, mely ezzel együtt 358 frt 48 kr. Résztvett még a Zenetársaság a Petőfi kör által a városi vigadóban rendezett márcz. 15-íki ünnepélyen, a melyen három számot töltött be. Tagsági dijakból befolyt 38 frt 98 kr., a mely összeg a szükségletek — ének- és zenekari kották, húrok, vonók beszer zése, a hangversenyen használt gyermekhangszerek vétele — és egyéb felmerült kiadások fedezésére fordittalott. A kottatár ez idén szaporodott vétel utján, a hangjegy tárból ez évben is többen kaptak gyakorlás végett kottákat. A Zenetársaság ez évben Polner Ernő karvezetőt (Simkó János évközben eltávozott) szorgalmáért 10 frt értékű kottával jutalmazta. A működő tagokból alakult zenekar tagjai voltak: I. fuvola: Lugosi István és Wéber József VIII. o. t. II. fuvola: Rosenfeld Mór VII. o. t. I. hegedű: Baumerth Dániel, Posch Adolf VIII. o. t., Kiss Zoltán, Velics Miksa VII. o. t. II. hegedű: Scholtz Aladár VIII. o. t., Kapp Hugó, Petykó Kálmán VII. o. t.. Székely Imre VI. o. t. I. kontra: Nyáry Béla Vili. o. t., László István, Velics Lajos VII. o. t. II. kontra: Moesz Géza VI. o. t., Lencsó János V. o. t., Lencsó Vilmos IV. o. t., Moesz Károly, Papp Jenő II. o. t. Viola: Bogisich Gyula VIII. o. t. Cello: Schmidt Arzén VIII. o. t. Basso: Fizély Béla VI. o. t. A Zenetársaság mindazoknak, kik úgy anyagi, mint erkölcsi támogatásban részesítették, hálás köszönetét mond. 4. Testgyakorlók köre. Gzélja a heti 2 órai tornán kívül a testgyakorlatok egyéb nemeinek, de különösen a vívásnak rendszeres gyakorlása. A kör tagjai VI., YTL, VIII. osztályú tanulók, összesen 64-en. Tagsági dij évi 2 frt, melyet vívó eszközök beszerzésére fordítunk. Van 23 kard, ugyanannyi keztyü, 10 fejvédő és 2 plasztron. Gyakorlási idő: kedd 4 —5-ig
51 VII. osztály, péntek 4—5-ig VI. osztály és szombat 5—6-ig VIII. osztály. Vezető tanár: Künsztler János.
VIII. Visszapillantás a múlt tanévre. 1. A tanuló ifjúság javarésze szeptember hó első napjaiban jelent meg, hogy beiratkozzék; szeptember hó 5-én mint ren desen, imával nyitottuk meg ünnepélyesen a tanévet. 2. Intézetünkben 12 rendes, egy helyettes gymnasiumi és egy rendes tornatanár működött. Jövő tanévben még egy helyettes tanár jön közénk, Suhajda Lajos, volt jeles növen dékünk, a kit a b. Eötvös-Collégium ingyenesnek fogadott be, s őt nekünk »magyarban és latinban szépen kiképezve« — a Collégium igazgatójának szavai — adja vissza. A tanári fizetések rendszeresítését az osk. tanács ez évben az állammal kötött szerződés értelmében teljesen megvalósí totta; négy tanárnak a fizetése 1200 frt, négyé 1400 frt, négyé 1600 frt. A más prot. intézeteken, rendes tanári minőségben töltött évek be vannak számítva az ötödéves korpótlékba. A tanárok nyugodtan taníthatnak, mert nyugodtan nézhetnek jövőjük elébe. A vallástanítás javarésze Hlavatsek András rendes tanárra, a ki theologiát végzett és Händel Vilmos főesperesre van bízva. A midőn a zsinat külön hitoktatók alkalmazását mondta ki kívánatosnak, kiválóan az lehetett az intentiója, hogy a midőn theologiát végzett tanáraink már nem lesznek, ilyenek, illetve lelkészek foglalják el mint hitoktatók, protestáns középintéze teinkben helyöket. 3. Az érettségi vizsgálaton Pozsonyban és Selmeczbányán egy tárgyból bukottak Selmeczbányán tettek javító vizsgálatot. Megjelentek tizen s mindannyian kikapták az érettségi bizo nyítványt. Elnök volt Heincz Hugo ügyvéd lyc. osk. tanácsos; kormányképviselő Dr. Fináczi Ernő, vall. és közokt. ministeri osztálytanácsos, a kit szívesen látnánk teljes érettségi vizsgá latunkon. Jövő évben Pozsonyban lesz a javító. í*
52
5. Szomorú véget ért, felejthetetlen Erzsébet királynénkról külön ifjúsági gyászünnepélyen emlékeztünk meg szeptember hó 17-én s részt vettünk a város által szeptember hó 20-án rendezett gyászistentiszteleten. 5. Klamarik János iránt, a kiben lyceumunk pártfogóját tiszteltük, leróttuk a lyceum háláját, a midőn küldöttségileg jelentünk meg temetésén Beszterczebányán október hó 10-én. 6. Moesz Géza kartársunk október hó 13-án távozott körünkből, hogy két havi szabadságát komolyan megtámadott egészségének helyreállítására fordítsa. 7. Sembery Imre földbirtokos, — jelentékeny politikai tényezők egyike a szabadságharcz idejében — a honti esperességnek s lyceumunknak hosszú időn át felügyelője temetésén lvceumunkat két kartársunk képviselte s koszorút tett a megboldogúltnak koporsójára. 8. Dunay Ferencz a beszterczebányai tankerületnek álta lunk nagyrabecsült főigazgatója november hó 16, 17, 18-án vizsgálta, mint a kormány megbízottja, lyceumunkat. Kívánjuk neki is, magunknak is, hogy még sokszor járva el e tisztében, jelenjék meg körünkben. Tanácsait szívesen fogadjuk, készség gel követjük. 9. I. Ferencz József uralkodásának ötvenedik évfordulóján a város által rendezett jubileumi ünnepélyen a lyceumi tanári kar és ifjúság is részt vett. 10. A lyceumi Petőfi-társaság ez évben is megünnepelte márczius 15-ét. Az ifjúság lelkesítő ünnepnapja marad e nap. A városi közönség meleg részvétével tisztelte meg ez idén is iijuságunkat. Április 11-ikét az 1848-iki törvények szentesítésé nek évfordulóját is megünnepeltük. Márczius 15-ike és április 11-ike egymásnak a kiegészítője. 11. Lyceumi épületünk átalakítása még junius hóban megindul. 12000 frt biztosítva van; a vállalkozóval a szerződés meg van kötve; a kész épületet augusztus hó 31-én vesszük át. A 12000 frt kölcsönnek a törlesztését elvállalja a Minister úr, mi azonban 15 éven át 3 százalékot fizetünk az országos nyugdíjalapra. 12. Az ifjúsági egyesületek működéséről külön beszámol nak azok vezetői.
53
13. A reformátió ünnepét mint rendesen ez évben is meg ünnepeltük; a tanári kar és a prot. ifjúság május hóban járult együttesen az Úr asztalához. 14. Súlyt fektetünk ifjúságunk vallás-erkölcsi nevelésére. Sajnálattal kell felemlítenünk, hogy néhányan farsang idején álarczban olyasmire ragadtatták el magukat, a mi szigorú bün tetés nélkül, bár nagyon megbánták könnyelmű tettüket, nem maradhatott. Egynek, az igazgató tanácsára, el kellett hagynia az intézetet. 15. Egészségi állapotaink jellemzésére legilletékesebb Dr. Stuller Gyula lyceumi orvosunk jelentése. »Mult év november hó közepétől még jelenleg is mutat kozó heveny fertőző kórok városunkat sem kímélték meg«. »Influenzának nevezzük ezt a még kellően ki nem ismert s külömböző alakban fellépő kórt, mely ez évben különösen abban nyilvánult, hogy megtámadta az idegrendszert, emésztő szerveket, légző szerveket; megtámadta pedig oly rohamosan és erőszakosan, hogy a hol csekélyebb ellenállásra talált, ott a beteg elpusztult«. »60 influenzás esetet észleltem a lyceumi ifjúság körében; öt esetben a betegség súlyossá vált, a mennyiben egy esetben tüdőlob, egy esetben mellhártyalob, egy esetben heveny, gyomor és bélhurut, két esetben maláriaszerü megbetegedéssel ért véget.« »A heveny fertőző kórok közül: 5 kanyarós, 5 skarlátos, 1 orbánczos, 1 has-hagymázos, 3 diphteriás, 2 fültő-mirigy lobos deákot kezeltem. A betegség lefolyása minden egyes esetben elég kedvező volt. csak egy diphteriás eset végződött halállal.« »A heveny fertőző betegségek eme kedvező lefolyásának okát abban vélem föllelni, hogy a lyceumi élelmező hivatásának kellő magaslatán áll. Az intéző körök súlyt fektetnek arra, hogy a tanulók kellő mennyiségű, egészséges, fehérjében dús táplálékkal legyenek ellátva. így a fertőző kórok az erőteljes, jól táplált deákságnál kellő ellenállásra találva, enyhe le folyásnak voltak.« »Az ellenálló képességet nagy mértékben fokozta a szak értelemmel vezetett tornatanitás.« Megjegyzendőnek tartom még azt, hogy kiváló gondot fordítottunk az épület tisztántartására, fertőtelenitésére. Szűk-
54
séges volt az alapos desinficiálás különösen akkor, a mikor az élelmező szakácsnéjának a gyermeke difteriába esett. Ki szállásolás után három napig szünetelt a tanítás. Ez alatt az épület minden helyiségét, legkisebb zugát is desinficiáltuk. Két tanárunk gyermeke is skarlátos beteg lett; ennek következtében ők négy-négy hétig nem taníthatak. Sok volt ugyan a baj, szerencse még is, hogy nem kellett a tanítást megszakítani. Az ujraoltás az év elején megtörtént. Trachoma-vizsgálat kétszer volt; beteget vagy gyanúsat nem találtak.
IX. Ösztöndíjak 1898— 99. 1. Teléky-Róth Johanna grófnő-félét (35 irtonként) kap ták négyen: Kuszi Emil VIII., Baumann Béla, Pesthy Endre és Reviczky Lajos VII. oszt. tanulók. 2. Németh István-félét (42 frtot) Halát János VI. 3. Szeberényi-Ivánka-féléi (25 irtonként) Jentner Sándor VI. és Karaszka .János V. 4. Breznyik János-félét (25 irtonként) Ny. Nyáry Béla VIII. és Bartók János V. 5. Zsigmondy Vilmos-félét (15 frtot) Wéber József VIII. 6. Bánócey József-félét (21 irtonként) kapták négyen: Mühlhofer Károly III., Kubányi Valér V., Szklenka Gusztáv VI. és Tibély Elemér VI. Ezt csak árvák kapják és csak a VI osztályig. 7. Leidenfrost-Kostenszky-félét (7 frt 50 kr.) Lenes ó János V. 8. Csik Olajos Terézia-félét (20 frtot) Varga Dezső III. 9. Nagylaki egyház-félét (10 frt 50 kr.) Simkó Rezső II. év. tanítóképzős. 10. Jánoshegyi Wankovits-félét (8 frt) Vágner Géza II. 11. Dr. Luther Márton jubileum-félét (5 frt) Teszák János III. 12. Br. Radvánszky János és Br. Nyáry Antal-félét (10 frtot) Lipovszky Pál VIII. oszt.
*
55
13. Csemez Miklós és Dr. Székács József-félét (10 irtot) Konrád Kálmán VI. 14. Ollik Pál-félét (60 irtonként) Deák Gyula VI. és Szekan László IV. 15. Eiben József-félét (25 frt és 15 frt) Lugosi István Alii. és Pécsi Jenő IV. 16. Farbaky István-félét (1—1 tiz frankos): Krieger Mihály és Houzvicska Tivadar II. 17. Selmeczbánya város-félét (20 kor.) Schmidt Arzén Vili. 18. Gróf Stainlein-félét (összesen 420 korona) csak ág. hitv. ev. tanulók kapják, a kik minden tantárgyból jeles osztály zatot kaptak. I. osztályban 25 koronánként: Reviczky Vilmos és Hrncsár Dániel. II. osztályban 30 koronánként: Lencsi János, Moesz Károly és Pilcz József. III. osztályban 40 koronánként: Kliment Béla és Osztroluczky Gyula. IV. és \r. osztályban 50 koronánként: Baltigh Jenő, Gyapay József és Rósza Pál. A többi a jövő tanévben fog kiosztatni. Voltak ugyan többen is az egyes osztályokban, a kik minden tantárgyból jeles osztályzatot kap tak, de azok más ösztöndíjban részesültek. 19. Megboldogult Breznyik János, a lyceum volt igazga tója, békéscsabai birtokát a lyceumnak adta azon kikötéssel, hogy a jövedelem egy részét szegény, erkölcsös és tehetséges ifjak, a lyceum növendékei élvezzék. A tiszta jövedelemből e tanévre 300 irtot fordíthattunk e czélra, miből részint ruházat ban, részint készpénzben Kirchner Rezső III. oszt. 50 frtot, Pettykó Kálmán ATI. oszt. 35 frtot, Maloveczky János II. oszt30 frtot, Jeszenszky Gyula VHI. oszt. 25 frtot, Kudrony Gyula VIII. oszt. 24 frtot, Lichner János V. oszt.. Ferjencsik Géza Vili. oszt., Baltigh Árpád, Szilvay Béla, Zámboj Vilmos III. oszt., Klimann Gusztáv II. oszt. 20—20 frtot kaptak. Halát János AT. oszt. csak ruhát, többen tornaczipőket. 20. Jutalomkönyveket kaptak: Händel Béla VIII. oszt., Velits Miksa VII. oszt., Szentiványi István VI. oszt., Vadas Zoltán, Lustig Jenő V. oszt., Steiner Hugó IV. oszt., Micsinay István, Storch Ernő, Székely László III. oszt., Osztroluczky Zoltán II. oszt., Kovács Gyula, Langer Aladár és Szügyi Sándor I. oszt. tanulók. 21. A tornavizsgálaton kitünteknek az igazgató buzdító szavak kíséretében egy-egy babérkoszorút nyújtott át és pedig
Boleman Lajos VI. oszt. tanulónak mint legjobb futónak és Miklóssy János VII. oszt. tanulónak mint legügyesebb szer tornásznak.
X. Fentartók és pártfogók. Első helyen említendő az állam a szerződésileg megálla pított 9300 frt évi segélylvel. A Nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr a 9300 frton felül, tekintettel a mai fokozott követelményekre és a föntartók elégtelen anyagi eszközeire, az 1899-ik polgári évre rendkívüli fentartási segélyül számadás kötelezettsége mellett 5700 frtot utalványozott. Az egyetemes ev. egyház évi segélye 2500 frt, azonkívül 126 frt és a zeneintézetre 42 frt. A helybeli ev. egyház adja a lyceumi épületet. A Kachelmann-féle ház, melyben két tanár lakik, csak a lyceum czéljaira használható. Stainlein Ottó gróf úr a nevét viselő ösztöndíjra 210 frtot ád; Ruzsicska Pál úr, az első magyar általános biztosító tár saság tisztviselője, lyceumunk hálás növendéke, ez évben is megküldte a tanári nyugdíjalap részére ígért évi 5 frtot; úgy szintén Nicora Sándor, m. kir. postatiszt, Czeglédről. Miklóssy János ág. hitv. ev. lelkész úr 10 frtnyi adományát is a tanári nyugdíjalap bevételei közé soroztuk. Fogadják köszönetünket adományaikért. A tanítóképzőre a dunáninneni kerület püspökének elő terjesztésére az egyetemes alapból 900 frtot kaptunk. A honti esperességtől a múlt tanévre 70 frt 50 krt, a budapeti magyar egyháztól a folyó 1898/9. tanévre 25 frtot, a zólyomi esperességtől 2 frtot kaptunk; a többi esperesség semmit sem küldött.
XI. A könyvtár és a szertárak gyarapodása. 1. Köny vt ár. A folyóiratok régebbi hiányzó számainak s köteteinek megszerzése, a kiegészített művek köttetése, az értesítő gyűj teménynek városok szerint való rendezése, a miscellaníák leltá rozása foglalta le ebben a tanévben a könyvtárör szabad
57
idejének legnagyobb részét, ezen kívül kezdetét vette a Breznyikkönyvtár végleges rendezése is s abból eddigelé 320 mű vétetett fel. Minthogy az idén sokat (200 irtot) költöttünk könyvköttetésre, új művek bevásárlására kevesebbet fordítottunk. Könyvtárunk az 1898/99-ik tanévben részint ajándék, részint vétel utján a következő önálló művekkel gyarapodott: 1. Almanach. Magyar tud. akadémiai — polgári és csil lagászati naptárral 1899-re. Budapest, 1899. I. k. 1. d. 2. Beöthy Zsolt. A magyar irodalom története. Második kiadás 1. k. Budapest, 1899. I. k. 1 d. 3. Berzeviczy Albert. Itália. Útirajzok és tanulmányok. Budapest, 1899. I. k. 1 d. 4. Born G. Über Verwachsungsversuche mit Amphi bienlarven. Leipzig, 1897. I. k. 1 d. 5. Burián János. Magyar-latin szótár. A középiskolák számára. Budapest, 1899. I. k. 1 d. 6. Czimjegyzéke. A budapesti magyar királyi tudományegyetem könyvtárának — XVIII—XXII füzet. Budapest. 5 f. 5 drb. 7. — — A budapesti királyi magyar tudomány egye tem segédkönyvtárának. Budapest, 1884 1 f. 1 drb. 8. Bonner Lajos. A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból. Békés-Csaba, 1898. I. k. 1 drb. 9. Emlékbeszédek. A Magyar Tudományos Akadémia el hunyt tagjai fölött tartott — IX. k. 8., 9., 10. szám. Budapest, 1 f. 1 drb. 10. Értekezézek a nyelv és széptudományok köréből. Kiadja a Magy. Tud. Akadémia. XVII. k. 1. szám. Budapest, 3 f. 1 drb. 11. — — a társadalmi tudományok köréből. Kiadja a Magyar Tud. Akadémia. XII. k. 3. szám. Budapest, 1 f. 1 d. 12. — — A történeti tudományok köréből. Kiadja a Magyar Tud. Akadémia. XVII. k. 1—10. szám és XVIII. k. 1—4. szám. I k. 4 sz. 5 drb. 13. Évkönyve. A selmeczbányai gyógyászati és természettudományi egylet. — 1898.. Összeállította Vitális István, Selmeczbánya, 1899. I. k. 1 drb.
58
14. Hankó Vilmos, Székelyföld. Budapest. *1897. I. k. 1 darab. 15. Hell Lajos. Egvptom politikai, közgazdasági föld- és néprajzi leirása. Budapest, 1897. I. k. 1 drb. 16. Hoffmann, I. G. V. Sammlung der Aufgaben des Aufgaben - Repertoriums der ersten 25 Bände der Zeitschrift für mathem. u. naturw. Unterricht. Leipzig, 1898. I. k. 1 drb. 17 Holzrveiszig Frigyes. Latin gyakorlókönyve az első osztály számára. Ford. és latin-magyar s magyar-lat. szótárral ellátta Székely Ferencz. Második, átdolgozott kiadás. Budapest. 1893. 1. k. 1 drb. 18. —■ — Latin gyakolókönyve a második osztály számára. Ford. és lat.-magy. és magy.-lat. szótárral ellátta Székely Ferencz. Budapest, I. k. 1 drb. 19. — — Latin gyakorlókönyve a harmadik osztály számára. Forditotta és latin-magyar és magyar-latin szótárral ellátta Dr. Pecz Vilmos. Budapest, 1890. I. k. 1 drb. 20. —- — Rövid latin nyelvtana. A gymn. mindenik osztálya számára. Ford. Székely Ferencz, átdolg. Fogarasi Albert. Harmadik jav. kiad. Bpest, 1896. I. k. 1 drb. 21. Hunfalvy János. Magyarország és Erdély eredeti képekben. Darmstadt, 1856—1864. 1. II. III. k. 3 drb. • 22. Jedlicska Pál. Adatok Erdődi Báró Pálffy Miklós élet rajza és korához. Eger, I. k. 1 drb. 23. Jegyzőkönyve. A dunamelléki ev. ref. egyházkerület 1898. okt. 15-dik és következő napjain Budapesten tartott ren des közgyűlésének —. Kiadta Szilády Áron. Bpest, 1898. I. k. 1 drb. 24. — — A dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerület 1898. évi szept. 7—8 napjain Pozsonyban tartott rendes köz gyűlésének —. Selmeczbánya, 1898. I. f. 1 drb. 25. — — Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Kolozsvárt, 1898. évi jun. hó 2—5 napjain tartott közgyűlésének —. Szerk. Dr. Bartók György. Kolozsvárt, 1898. I. k. 1 drb. 26. Jelentés a Luther-Társaság működéséről az 1897. évben X1J. közlemény. Budapest, 1898. I. f. 1 drb. 27. Jókai Mór összes művei. Közrebocsátja a Jókai Mór ötvenéves irói jubileuma alkalmából alakult bizottság. LXXXI—C. k. Budapest, 1898. 20 k. 20. drb.
59
28. Keltic, J. Scott. L. L. D. The Statesrnann's Jear-Book for the Jear 1898. London, 1898. I. k. 1 drb. 29. A király könyve. Lipcse, Budapest, Bécs, 1898. I. k. 1 drb. 30. Kiss Károly, Fr. —. Algebra a középiskolák számára. Második jav. kiad. Budapest, 1895. I. k. 1 drb. 31. — — Mértan a középiskolák felső osztályai szá mára. Második jav. kiadás Budapest, 1898. I. k. 1 drb. 32. — — Számtan a középiskolák alsó osztályai szá mára. Második kiadás. Budapest, 1897. I. k. 1 d. 33. K iadványa. A Luther-Társaság XXIX—XXXII. —. 4 k. 6 drb. 34. K iadványai. A Magy. Protestáns Irodalmi Társaság —. Szerk. Szőts Farkas. 8-ik k. Budapest,, 1898. 1. k. 1 drb. 35. Koszorú. Népies kiadványok Főszerk. Szőts Farkas. XLI—L. Budapest, 1898. 10 f. 10 drb. 36. Könyvkiadó-vállalat, Természettudományi. A M. T. Akad. segitkezésével kiadja a K. M. Természettud. Társ. LXI. és LXII. kötet. 2 k. 2. drb. 37. Könyvkiadó-vállalata, A Magyar Tudományos Aka démia. Uj folyam XXXIV—XXXVII. kötet. Bndapest, 1898. 4 k. 4 drb. 38. Könyvtár. Magy. —. Szerk. Radó Antal. 68.'71. 85. k. Budapest, 1898—99. I. k. 1 drb. 39. Könyvtára, Tanitók —. Emil vagy a nevelésről, irta Rousseau J. J. A franczia eredetiből magyarra ford. Füredijjlgnácz. Második jav. kiad. Budapest, 1896. I. k. 1 drb. 40. — — Görög és római remekirók iskolai —. M. Tullii Ciceronis in M. Antonium Orationum Philippicarum I. II. és XIV. Bevezetéssel ellátta és magyarázta Dr. Iványi (Panvák) Ede. Budapest, 1891. I. k. 1 drb. 41. Körösi László, Egyptom. Tanulmány könyv. Budapest, 1899. 1. k. 1 drb. 42. — — Egyetemes művészettörténet. Első kötet: Egyptom művészete. Budapest, 1898. I. k, 1 drb. 43. Kőrösy József. A Felvidék eltótosodása. Nemzetiségi tanulmányok. Pozsony és Nyitra, Bars és Hont. Budapest, 1898. 2. f. 2 drb.
60
44. Közlemények. Mathematikai és természettudományi — vonatkozólag a hazai viszonyokra. Kiadja a Magy. Tud. Akad. Mathem. és Termt. állandó bizottsága. XXVII. k. 3. sz. Buda pest, I. f. 1 drb. 45. Kudora Károly. Könyvtártan. Bpest, 1883. I. k.l . drb. 46. Lessings Laokoon. Herausgegeben u. erläutert von Hugo Blümner. Zweite Aull. Berlin, 1880. I. k. 1 drb. 47. Lóczy Lajos. A tudományos földrajz kézi könyvei. I. köt. Budapest, 1899. I. k. 1 drb. 48. Luckenbach, H. Abbildungen zur alten Geschichte für die oberen Klassen der höheren Lehranstalten. Zweite Auf]. München und Leipzig, 1898. I. k. 1 d. 49. Lutter Nándor. Ötszámjegyü szorszámi és szögmér tani táblák. Tizenegyedik kiadás. Budapest, I. k. 1. drb. 50. Marczali Henrik. Nagy képes világtörténet. Budapest. 1898. I., II. k. 2 drb. 51. Mészáros Amand. Ciprus-ág. Budapest, 1898.1. f. 1 db. 52. Mocsnik Ferencz. A geometria elemei kapcsolatban a rajzolással. Közép- és polg. isk. haszn. — után ford. Dr. Szabóky Adolf, átdolg. Dr. Schmidt Ágoston. VIII. kiadás. Budapest, 1899. I. k. 1 drb. 53. Monarchia. Az Osztrák-Magyar — írásban és képben. XIII.—XV. kötet. Budapest, 1896—1898. 3. k. 3 drb. 54. Monumenta Hungáriáé Historica. Magyar történelmi emlékek. Kiadja a Magy. Tud. Akad. I. osztály: Okmánytárak. XXX. k. Budapest, 1899. I. II. k. 2 drb. 55. — -— III. osztály: Országgyűlési emlékek. Monu menta comitialia regni Transylvaniae. Erdélyi országgyűlési emlékek. XXI. k, (1692—1699.) Budapest, 1898. I. k. 1 drb. 56. Négyesy László. Magyar verstan. Második kiadás. Budapest, 1898. I. k. 1 drb. 57. — — Stilisztika. Középiskolák IV. oszt. számára. Második kiadás. Budapest, 1897. I. k. 1 drb. 58. Németh Antal. Betűsoros tájékoztató. Harmadik kiadás. Budapest, 1898. I. k. 1 drb. 59. Nomenclator avium regni Hungáriáé. Magyarország madárfajainak elnevezései. Budapest, 1898. I. k. 1 drb. 60. N yiri Elek. Egészségi Bölcselet I.—IV. évf. Szarvas, 1898. I. k. 1 drb.
61 61. N yíri Elek. Népszerű Bölcsész. IV. évf. Szarvas, 1898. I. k. 1 drb. 62. Pitaval azaz világhírű bűnesetek tára. A Pitaval-féle gyűjtemény legérdekesebb esetei. Pest, 1869. I. 11. k. 2 drb. 63. Prm sinszky János. Az Egyetemes Philologiai Közlöny I.—XX. kötetének Név- és tárgymutatója. A húsz kötet teljes tartalomjegyzékével. Budapest, 1898. I. k. 1 drb. 64. Ráth Zoltán. Magyarország statisztikája. Budapest 1896. I. k. 1 drb. 65. Regőczi (Exner) Győző. Szépprózai dolgozatok. Buda pest, 1899. I. k. 1 drb. 66. Réthy László. Corpus nummorum Hungáriáé. Magyar egyetemes éremtár. I. k. 1. f. Budapest, 1899. I. f. 1 drb. 67. Roseth Arnold. Latin nyelvtan. I. II. Budapest, 1896— 1899. 1. II. k. 2 drb. 68. —; — Latin olvasó és gyakorlókönyv a gvmn. l. és II. oszt. számára. Budapest, 1896—1897. 1. II. k. 2 drb. 69. Schack Béla. Magyar szöveg német fordításra. Buda pest, 1891. 1. k. 1 drb. 70. Scherer Gyula. Tárgymutató. A vall. és közokt. m. kir. ministerium által kiadott »Hivatalos Közlöny« 1.—VI. évfolyamához. Kapuvárait, 1899. 1. k. 1 drb. 71. Schneller Lajos. A Szent Föld. A 10-ik kiadás után ford. Czékus László. Budapest, 1899. I. k. 1 drb. 72. Simonyi Zsigmond. Német és magyar szólások. Budapest, 1896. I. k. 1 drb. 73. Szabó Károly. Régi magyar könyvtár, II. köt. II. rész. Budapest, 1898. I. k. Y drb. 74. Szabó Mihály. Tanítók (tanítónők) jogai és köteles ségei. Harmadik kiadás. Nagy-Enyed, 1899. I. k. 1 drb. 75. Szalay Imre. A rubinok hazájából. (Ceylon). Budapest, 1897. I. k. 1 drb. 76. Számadása. A magyarhoni egyetemes evang. egyházi gyámintézet — 1898. Miskolcz, 1899. I. f. 1 drb. 77. Szana Tamás. Jankó János élete és munkái. Buda pest, 1899. I. k. 1 drb. 78. Szende Gyula. Földrajz-statisztikai tabellák a Föld összes államairól 1898. Budapest, 1898. I. k. 1 drb.
62
79. Szilágyi Sándor. A magyar nemzet története: VII., VÉL és X. kötet. Budapest, 1898. IE. k. 3 drb. 80. Szily Kálmán. Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez. Budapest, 1898. I. k. 1 drb. 81. Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái I.—VI. k. Budapest, 1891—98. VI. k. 6 drb. 82. Szontagh Miklós. A Magas Tátra és hegyvidéke. Teschen, 1895. I. k. 1 drb. 83. Tqra. Jeles irók iskolai —. XLIIL, L., LVIIL L1X. Budapest, 1892 —99. 5. k. 5 drb. 84. Vitális István. A Balatonra vonatkozó földrajzi isme retek törtépeti vázlata. Selmeczbánya, 1899. I. f. 1 drb. 85. Vogt Friedrich & M. Koch. Geschichte der deutschen Litteratur von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart. Leipzig u. Wien, 1897. I. k. 1 drb. 86. Vezzely Ödön. Bendszeres magyar nyelvtan. Budapest. 1898, I. k. 1 drb. 87. Weisz Kér. János. Világtörténet. Ford, többek közre működésével Szabó Ferencz. 7 k. 7 d. I., II. XV.—XIX. köt. 88. Wundt Wilhelm. Grundriss der Psychologie. Zweite Aufl. Leipzig, 1897. I. k. 1 drb. 89. Zalányi János. Amperometer elmélete. Selmeczbánya, 1898. I. f. 1 drb. 90. Zöppritz Karl. Leitfaden der Kartenentwurfslehre für studierende der Erdkunde und deren Lehrer. Leipzig, 1884. l. k. 1 drb. A felsorolt művek közűi 35 ajándék, és pedig a FranklinTársulattól kaptuk az 5., 17., 18. 19., 20., 30., 31., 32. 49. 67., 68., 69. és 83. számú művet. A Lampel czégtől 38., 52., 57., 86. és az Eggenberger czégtől a 40. számút. A dunáninneni ág. hitv. ev. püspöki hivataltól kaptuk a 23., 24. és 76. számú művet. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister úr ö nm. ajándékozta a 27. és 51. számú művet. A m. kir. statisztikai hivatalból jött a 64. számú mű. Ajándékműveket adtak még: Kudora Károly egyetemi könyvtárőr úr (6., 7.); Micsinay János lyc. tanár úr (62.); N yíri Elek hagyatéka (60., 61.); Regőczi (Exner) Győző tanár úr (67.); Szabó Ferencz nagy-
63
eleméri plébános úr (87.); Vitális István lyc. tanár úr (13.. 84.) és Zalányi János lyc. tanár úr (25. 89.). Értesítőt (cserepéldány fejében) a múlt tanévről 206 intézet küldött. A folyóiratok közül e tanévben a következők jártak: 1. Akadémiai Értesitő. 2. Archaéöloglai Értesítő. 3. Athenaeum. 4. Budapesti Szemle. 5. Egészség. 6. Egyetemes Philologiai köz löny. 7. Evangélikus Családi Lap. 8. Evang. Egyház és Iskola. 9. Földtani közlöny. 10. Gyámintézet. 11. Hajnal. 12. Herkules. 13. Hivatalos Közlöny (2 példányban). 14. Irodalomtörténeti közlemények. 15. Középiskolai Mathematikai Lapok (2 példány ban). 16. Külmisszió. 17. Lehrproben und Lehrgänge aus der Praxis der Gymnasien und Realschulen. 18. Magyar Könyv szemle. 19. Magyar Kritika. 20. Magyar Nyelvőr. 21. Magyar Paedagogia. 22. Magyar Történeti Életrajzok. 23. Mathematikai és Természettudományi Értesitő. 24. Nature. 25. Néptanítók Lapja. 26. Nyelvtudományi Közlemények. 27. Petermanns Mittheilungen aus Justus Perthes geographischer Anstalt. 28. Pro testáns Szemle. 29. Századok. 30. A Természet. 31. A termé szettudományi Közlöny. 32. Zeitschrift für das Gymnasialwesen. 2. F izikai sze r tá r. 600 forint a fizikai tanterem belső berendezésére. 3. T e r m é s z e tr a jz i sz e r tá r . Arkossy Béláné ő nagysága élő görög teknősbékát küldött intézetünknek. Br. C'serey Adolf tanár úr intézetünknek ajándékozta »Selmeczbánya és vidéke flórája« ez. műve gyüjteményanyagának egyik részét, a virágos növényeket (891 fajt 35 csomóban) azzal az értesítéssel, hogy a gyűjtemény másik részét, a virágtalan növényeket is nemsokára megküldi. Nagy értékű s becses ajándék ez, a melyért a tanári kar jegyzőkönyvileg is őszinte köszönetét örökítette meg volt kartársa iránt. Fizély Sándor ó-radnai bányamérnök úr 32 drb. igen szép jegeczes ásványt küldött intézetünk kézi gyűjteménye számára. Gretzmacher Gyula főbányatanácsos úr egy lappantyúval (a melyet Lendl A. praeparatoriumában tömettünk ki) és 5 db. koksz gyöngygyei gyarapította gyűjteményünket.
64
Pécsi János ny. m. k. dohánygyári aligazgató úr távozván Selmeczbányáról, szives emlékül intézetünknek hagyta nagy gonddal összeállított lepkegyüjteményét (150 db. és 110 másodpéldány). Svehla Gyula főbányatanácsos úr 26 db. ásványt aján dékozott kézi gyűjteményünk számára. A tanulók közül többen gyarapították szertárunkat termé szeti tárgyakkal, külön is megemlítjük Érti Pál VII. o. tanulónkat, a ki téli ruhás hermelint adott intézetünknek. Ezt a hermelint is Lendl A. praeparatoriumában tömettük ki s hozzá nyári ruhás példányt is vettünk. Szereztünk még iskolai használatra egy kryptogám (7-50 forint) és egy phanerogám (12 frt), herbáriumot 19'50 forint értékben, a Szilniczky-féle herbarium számára 30 db. védő táblát 12 frt értékben és néhány ásvány darabot 3'65 forint értékben. 4. F ö ld r a jz -tö r té n e lm i sze r tá r. Kogutowicz és Társa Magyar Földrajzi intézetéből vettünk egy földgömböt (25‘/s cm. átmérőjűt, teljes felszereléssel), Észak és Dél-Amerika, Ausztrália és Magyarország iskolai fali térképét (2 drb.) 68’71 frt értékben. 5. É r e m -g y ű jte m é n y . Gescheidt Ignácz I. o. t. 1 drb., Hrncsjár Dani I. o. t. 1 drb. és Unger Samu Ili. o. t. 3 drb. régi pénzzel és 1 drb. éremmel gyarapították gyűjteményünket.
• 6. R a jz sz e rtá r g y a r a p o d á s a . Dekorative Vorbilder. Jahrgang 1898 99. X. (Verlag von Jul. Hoffmann in Stuttgart) Lapok száma: 60. Dekorative Kunst, Zeitschrift für angewandte Kunst. I. Jahrgang, Heft Nr. 7—12. II. Jahrgang, Heft Nr. 1—6. Landschafts Studien, 6 Blatt Malvorlagen (Christian Stoll, Plauen i. V.) Lapok száma: 6. Fünf Wein-Bilder, von Hermann Vogel (Christian Stoll Plauen i. V.) Lapok száma: 5. 19 darab különféle gipszminta, 30 forint értékben. 1 drb. szögmérő, iskolai használatra.
65
XII. Érettségiek. A javító érettségi vizsgálatok szeptember hó 10-én folytak le Nagyságos Heincz Húgó, lyceumi másodfelügyelő, a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerület püspöke megbízottja, elnök lete alatt. Kormányképviselőül Méltóságos Dr. Fináczy Ernő vallás és közoktatásügyi m. kir. minister! osztálytanácsos urat volt szerencsénk tisztelni. Jelentkezett tiz tauuló, kik közül hatan a pozsonyi ág. hitv. ev. lyceumban, négyen nálunk kaptak 1—1 tantárgyból elégtelen osztályzatot a rendes érettségi vizsgálaton' Mind a tiz, elégtelen osztályzatukat elégségesre javítva, érettnek nyilváníttatott. A rendes szóbeli érettségi vizsgálatok junius hó 14—17-éig fognak tartatni, melyek eredményéről jövő tanévi Értesítőnkben fogunk megemlékezni.
XIII. Évzáró vizsgálatok. A gymnasiumi 7 alsóbb osztály május 31-ikétől junius 7-ikéig tett vizsgálatot. Junius 8-án fejeztük be ünnepélyesen az évet, megünnepelve királyunk ő Felsége megkoronáztatásának 32-ik évfordulóját, mely alkalommal az igazgató alkot mányunkhoz szívósan való ragaszkodást kötött az ifjak lelkére, kézbesítettük a bizonyítványokat s kiadtuk az ösztöndíjakat. A tanévet oly szokatlanul korán a lyceumi épületen szükséges átalakítások miatt kellett befejeznünk. A magánvizsgálat junius 6-án tartatott. A tanítóképesitő vizsgálat junius 5-én tartatott Nagytiszteletü Händel Vilmos főesperes úr elnöklete alatt. Jelent kezett a IV-ik tanfolyamot végzett 3 tanuló és 1 magántanuló, kiknek a tanítói oklevél kiadatik.
66
XIV. Élelmező. Ephorus: M icsinay János. Az élelmezőben 172 tanulót láttunk el felekezeti különb ség nélkül ebéddel és vacsorával. Daczára az élelmi szerek megdrágulásának, a díjakat nem emeltük fel; ez évben is ebéd ért és vacsoráért 50 frtot, csupán ebédért 30, vacsoráért 20 frtot számítottunk. Többen, különösen szorgalmas és szegény tanulók, choralisták>portánsok, seniorok részesültek élelmezőidíj elenge désben. Az elengedett összeg 1143 frt. A supplicatióból a supplicansok részének levonása után bejött 1131 frt. Az élelmező számára a helybeli takarékpénztár, a helybeli népbank 20—20 frtot, Stainlein Ottó gróf, mint minden évben, úgy az idén is 100 frtot adott. Fogadják legmélyebb hálánkat a nemes jótevők. Jótéteményes ebédekben, úgynevezett beneficiumokban az élelmezősök ezen évben nem részesültek. Kaptak azonban kétszer disznótoros vacsorát. Az élelmező ugyanis felhasználja a moslékot sertéshizlalásra, ebből hurka és kolbásszá feldol gozva jutott az élelmezősöknek. A többi a rendes kétszer he tenkénti pecsenye pótlására használtatott fel. Ebédre kaptak az élelmezősök marhahúslevest, marhahúst és vastagételt ötször, kétszer disznópecsenyét, levest és vastag ételt. Igen jó kenyeret egy-egy negyed czipót 20 deka súlyban. Vacsorára hetenként egyszer gulyást, kétszer tésztát, négyszer vastag ételt és kenyeret, úgy mint ebédre.
XV. Zeneintézet. Zenetanárok: Becker Sándor és Herbst János. Növen dékek száma 8. Hangszerek: 10szárnyzongora, 2 harmonium és 1 Riegerféle orgona pedállal s két változattal. A hangjegy-gyűjtemény ez évben is több darabbal gyarapodott.
67
XVI. Iskolai fizetendő. Jövő tanév. Az iskolai fizetendők: állami nyugdíjjárulék 3 frt, tandíj egy évre 24 frt. Zenedíj egy évre hetenként 4 órai zongora oktatásért 20 frt. Szabadkézirajzdij egy évre hetenként 2 órai rajzoktatásért 10 frt. Élelmeződíj egy évre ebédért és vacsoráért (1. Élelmező) 50 frt. Tanítóképzősök tandíj fejében egy évre 12 frt s élelmezőidíj fejében 24 frtot fizetnek. A szülőket vagy azok helyetteseit kérjük, hogy az iskolai fizetendők felét és a 3 frtot szeptemberben a beíratás alkal mával fizessék le; a másik fele februárban fizetendő. A vidéki szülőknek saját érdekükben ajánljuk, hogy a dijakat a lyceumi igazgatóság czime alatt a postán utalványozzák. A jövő tanév szeptember elsején veszi kezdetét, az első három napon tart a beiratás, a javító és pótvizsgálat. Javitóvizsgálatot tesznek az I. és II. osztálybeliek szept. 1-én d. e. 9 órakor, a III. és IV. osztálybeliek ugyanaz nap d. u. 3 órakor az V. és IV. osztálybeliek szept. 2-án d. e. 9 órakor, a VII. osztálybeliek ugyanaz nap d. u. 3 órakor. Ugyanakkor tartatnak a pótvizsgálatok is. Az első osztályba felveendőktől megkívánjuk, hogy korukat keresztlevéllel igazolják. Kik netalán bizonyítványt nem hoznak, de ha szükségét látjuk, máskülönben is felvételi vizsgálatot tenni kötelesek. Későn érkezőket, ha elmaradásukat kellően nem igazolják, be nem fogadunk. Akik valamely felsőbb osztályba más intézetből jönnek, a megelőző osztály bizonyítványát és keresztlevelet kötelesek előmutatni. VIII. osztályba más intézetből jövőket csak úgy fogadunk be, ha jó a bizonyítványuk, vagy ha kimutatják, hogy alapos oknál fogva, pl. szülőik áthelyeztetése következtében czélszerü rájok nézve a lyceumba való beiratkozás, vagy ha önkéntes ismétlők.
5*
XVII. A tanulók névsora és előmenetele. J e l m a g y a r á z a t . Az egyes tantárgyakból való osztályzatnál; 1 = jeles, 2 = jó, 3 = elégséges, 4 = elégtelen. — A magaviseletnél: j. — jó sz. = szabályszerű, ksz. = kevésbbé szabályszerű, r. = rossz. — Az írásbei dolgozatoknál: cs. = csinos, r. = rendes, n. r. = nem rendes. — Ism. = ismétlő. — Fm. = felmentve. — Ev. = ágost. hitv. ev. Ev. r. = ev. reform . R. k. = római katholikus. Izr. = izraelita. Uni. = unitárius. o s z tá ly .
Arkosi Béla
uni.
Abrudbánya, Alsó Fehér vm.
Cserndk Pál Selmeczbánya, Hont vm.
Csiba László Selmeczbánya, Hont vm.
D ivald Géza
Frischer Géza Galambos István Kis-Koszmály, Bars vm.
Gescheidt Ignácz
Szépírás Tornázás Műének
Számtan
ev. r. j- 2 3 3 3 3 2 1 3 1 r. r. k.
j- 2 3 4 4 3 3 3 3 — r.
izr.
j- 2 3 3 2 3 3 3 1 — r.
Magyaró-Mál, Bars vm. Vág-Séllye, Nyitra vm.
j- 2 3 3 2 3 2 1 1 1 r.
ev. j- 3 3 3 2 3 2 2 1 2 r.
Balnicz, Krassó-Szörény vm.
5 Feldmann Emil
' Rajzoló mértan
Vallása
és
születéshelye
j Latin nyelv j Földrajz
A tanuló neve
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv
Élőm. az egyes tantárgyakban
írási), dóig. kiils. al |
E ls ő
ev. r. .)• 3 3 3 3 3 3 3 1 — r. izr.
j- 2 3 4 3 3 3 2 3 — r.
izr. sz. 3 4 4
3 3 3 3 3 2 nr.
Selmeczbánya, Hont vm.
Herczfeld Arnold Hegybánya, Hont vm.
10 Hexner Arthur Vácz, Pest vm.
izr. sz. 3 3 4 4 4
4 3 3
ev. j- 2 3 3 2 3 3 3 fm
— nr. r.
Hrncsiar Dániel Bakabánya, Hont vm.
Immerblum Dezső Selmeczbánya, Hont vm.
Kallós Gábor Vámos-Mikola, Hont vm.
Kaszap József Taksony, Pest vm.
15 Reviczky Vilmos Bakabánya, Hont vm.
írásb. dóig. küls ai.j|
Vallása
és
születéshelye
Földrajz Számtan Rajzoló mértan Szépírás Tornázás Műének
A tanuló neve
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv Latin nyelv
Élőm. az egyes tantárgyakban
ev. j- 1 1 1 1 1 1 2 1 — r. izr. j- 2 2 3 2 3 3 3 3 — r. ev. r. j- 2 3 3 2 3 3 3 1 — r. r. k. j- 3 3 3 3 4 3 3 2 — r. ev. j- 1 1 1 1 1 1 2 l — r.
Konkoly Thege Géza ev. r. j- 2 3 3 2 3 3 2 1 — r.
Szob, Hont vm.
Kőrös László
r. k. sz. 1 1 2 1 2 2 2 1 — r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Kovács Gyula Nógrád-Vadkert, Nógrád vm.
Langauer László
ev. j. 2 2 3 2 1 1 2 2 2 r. r. k. sz. 4 3 4 4 4 3 3 1 — nr.
Selmeczbánya, Hont vm.
20 Lange Gyula
ev. sz. 3 4 4 4 4 3 3 1 — r.
Korpona, Hont vm.
Lange János Korpona, Hont vm.
Langer Aladár Báth, Hont vm.
Lihota Ernő
ev. j. 2 2 2 3 3 3 3 1 — r. izr. j. 1 1 1 1 2 2 2 1 — r. ev. sz. 3 4 4 3 4 4 3 3 — r.
Kopanicza, Hont vm.
Lipcsey Loránd Ipolyságh, Hont vm.
25 Majovszky György Selmeczbánya, Fiont vm.
Melis Gyula Béld, Hont vm.
Mühlhánns Gyula Salgó-Tarján, Nógrád vm.
Picéin Ede
ev. j. 3 3 3 3 3 3 3 1 2 r. ev. j. 3 3 4 3 3 3 3 3 2 r. ev. j- 3. 4 4 4 4 4 3 2 — r. ev. j. 3 3 3 3 4 3 3 2 — r. r. k. sz. 3 3 4 3 3 3 3 2 — r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Raphanidesz Bogyoszló 1 ev. j. 3 4 3 4 4 3 3 2
Lest, Nógrád vm.
nr.
30 Schweitzer Rezső
izr. :sz
Kóka, Pest vm.
Schvott Sándor
Rajzoló mértan Szépírás ----=--------------! Tornázás Műének
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv Latin nyelv ------------r --------Földraiz 1Számtan
A tanuló neve és születéshelye
Vallása
Élőm. az egyes tantárgyakban
2 2 3 2 2 2
3
1 2 r.
r.k. sz 3 3 3 3 3 3 3 1 2 r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Soltész Elek
í írásb dóig. küls. al.
70
ev. sz. 3 4 3 3 4 3 1 2
L r.
.Selmeczbánya, Hont vm.
Sped Dezső
r. k. sz. 3 3 3 4 4 3 3 2 2 r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Steiner Aladár Selmeczbánya, Hont vm.
35 Stollmann Kornél
, izr. j- 2 3 3 3 3 3 3 1 2 r. ev.
Beid, Hont vm.
Szalontay Zoltán Zólyom, Zólyom vm.
Szentistványi Tibor ism. Hodrusbánya, Hont vm.
Sztrhdrszky Jenő Tót-Pelsőcz, Zólyom vm.
Szügyi Sándor Ipolyságh, Hont vm.
40 Szutórisz Aladár Zsihlava, Nógrád vm.
Teszdk Vilmos
j- 1 3 2 3 3 2 3 1
r.
ev. j- 2 3 3 3 3 3 3 1 __ r. ev. j- 1 2 3 3 3 3 1 3 __1 r. ev. j- 2 3 3 3 3 3 3 1 izr.
j-
r.
1 2 3 2 2 1 3 1 2 r.
ev. j. 3 3 4 3 4 3 3 2 2 r. ev. j. 3 3 3 3 3 3 3 1 2 r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Tretydk József Hegybánya, Hont vm.
Truszka István János-Gyarmat, Bars vm.
Valentik János Selmeczbánya, Hont vm.
45 Weber Aladár Budapest, Pest vm.
ev. j- 3 4 4 3 4 3 3 3 — r. r. k. j. 3 3 3 3 4 3 3 2 __ r. ev. 1j- 2 4 4 3 4 3 3. 1 2 r. r. k. j- í! 3 2 2 2 2 2 2 1
r.
r. r. k. j- 3 3 4 3 4 3 3 (m 1 Wojnarovszky József ,r. k. j-, 2 2 3 3 2 1 2 1 2 r. Alsó-Hámor, Hont vm. 1 1 T M eg h a lt: Takáts Ernő, ev. r. Budapest, Pest vm. K im a r a d t : Kepenya Márton ism., ev. Pongyelok, Gömör vm . 50 Suhaj Béla, r. k. Selmeczbánya, Hont vm. Suhaj Vilmos, r. k. Selmeczbánya, Hont vm. Weber Arthur
Budapest, Pest vm.
71
Ágoston Ferencz Selmeczbánya, Hont vm.
Azor Géza Felső-Zsadány, Bars vm.
Azov Kálmán
r. k. j-
r.
ev.
|j. 2 2 3 3 3 3 3 2
cs.
ev.
J- 3 3 3 3 3 3 3 1
r.
ev.
j- 3 3 4 3 3 4 3 2 2 r.
Selmeczbánya, Hont vm
Boroska Lajos Úrvölgy. Zólyom vm.
Braxatorisz Sándor
ev. j- 2 3 3 3 3 3 1 1 — cs. ev.
Ocsova, Zólyom vm.
Breuer György Anina-Stajerlak, Krassó-Sz. vm.
10 Brozsek Pál Eichel Emil ism. Fekete Lajos Selmeczbánya, Hont vm.
Geiger Dezső Selmeczbánya, Hont vm.
Heincz Pál Selmeczbánya, Hont vm.
15 Hertl László
j- 3 3 4 3 3 3 3 2 — r.
ev. j- 3 3 3 4 3 4 2 2 — r. r. k.
Selmeczbánya, Hont vm. Selmeczbánya, Hont vm.
Műének
j- 2 2 3 3 3 4 1 2
Bartos-Lehotka, Bars vm.
Boggá Vilmos
r.
r. k.
Ocsova, Zólyom vm.
5 Baumerth István
1 1 í i 2 2 1 1
! r. k. j- 2 2 3 3 3 3 2 2 i_ r.
Bars-Radnó, Bars vm.
Bakay Kálmán
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv Lalin nyelv Földrajz Számtan Rajzoló mértan Szépírás Tornázás
A tanuló neve és születéshelye
Vallása
Élőm. az egyes tantárgyakb
írásb. dóig. küls. a ll
M á s o d ik o sz tá ly .
j- 2 2 3 3 3 3 2 1 — r.
izr. j- 1 2 3 3 3 3 3 3 uni. j-
r.
2 2 1 3 3 1 2 1 r.
izr. j- 2 2 3 2 3 3 3 3 —; r. ev.
j- 1 2 3 3 3 3 i 2 i r.
r. k. j-
3 3 3 3 3 4 2 i
r.
r. k. szJ
2 2 3 2 3 3 2 i
r.
Steffiultó, Hont vm.
. Hornyák Dezső ism . Urvölgy, Liptó vm.
Horváth Dezső Selmeczbánya, Hont vm.
Houzvicsha Tivadar Beszterczebánya, Zólyom vm.
r. k. j- 2 2 2 2 2 3 1 3 i r. I r. r. k. j- 1 1 1 1 1 1 1 1
Tornázás Műének 1 írásb. dóig. küls. al.||
72
Immerblum Vilmos
. | izr.
Selmeczbánya, Hont vm.
20 Jónások Antal Salgó-Tarján, Nógrád vm.
Juhász Géza ism.
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv Latin nyelv Földrajz Számtan Rajzoló mértan Szépírás
A tanuló neve és születéshelye
Vallása
Eló'm. az egyes tantárgyakb.
r.
j- 3 3 4 3 3 3 3 3
ev. j- 1 1 1 2 1 9 3 1 2 r. ev. r. sz. 2 3 3 3 3 3 3 3 - r.
Peröcsény, Hont vm.
Kissely Géza Bath, Hont vm.
Kliman Gusztáv Bakabánya, Hont vm.
Kolpaszky József Steffultó, Hont vm.
25 Koncsek Kálmán
ev. j- I 2 3 3 3 3 2 1 — r. ev. j- 1 1 1 2 1 1 2 1 — r. r.
k. j- 2 9 3 1 2 3 2 3 — r.
ev. sz. 1 i 1 3 3 3 3 fm — r.
Thurdosin, Árva vm.
Konkoly Thege Zoltán ev. r. j- 2 2 3 3 3 3 2 í — r.
Szob, Hont vm.
Kőgler Árpád ism. Salgó-Tarján, Nógrád vm.
Krieger Mihály Steffultó, Hont vm.
Lenesi János Bakabánya, Hont vm.
30 Lindtner József
r. k. j- 3 3 3 3 3 3 1 2
—
cs.
ev. j- 1 1 1 1 2 2 1 3
r.
ev. T 1 1 1 1 1 1 1 1
r.
ev. sz. 3 3 3 4 3 3 3 3 2 r.
Bertalanfalva, Liptó vm.
Lux Béla Baglyasalja, Nógrád vm.
Maloveczky János Kevicz, Túrócz vm.
Maszny István Selmeczbánya, Hont vm.
Mazátsch Hugó Budapest, Pest vm.
35 levkóczi Moesz Károly Selmeczbánya, Hont vm.
Nádosdi József
ev. j- 3 3 3 2 3 3 2 1
r.
ev. j- 1 1 1 1 1 1 1 2
r.
s ev. j- 2 2 2 3 3 3 1 2
r.
r. k. j- 1 2 3 2 2 OQ 2 1
r.
ev. j j- 1 1 1 1 1 1 1 1 1 es. I ev. j- 2 3 3 2 3 3 2 1
r.
Csáb, Hont vm.
Niederland Lajos Krompach, Szepes vm.
ev. j- 2 3 3 i 9 ; 2 2 3 0" | 1 ■1
r.
Onczay László Rudnok, Abauj-Torna vm.
Ondrejkovics Titusz Hodrusbánya, Hont vm.
Országh Elek
r .k . j- 2 2 3 3 3 3 i
Osztroluczky Zoltán
3 - ^r.
r. k. j- 1 3 3 3 3 3 i 1
r.
r. k. j-
1 3 3 2 3 3 3 1 — r.
ev. j-
1 1 1 2 2 2 l 1 1 r.
Vasberzencze, Zólyom vm. 40
; írásb. dóig küls. al. |
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv Latin nyelv Földrajz 1 Számtan Rajzoló mértan j Szépírás Tornázás Műének
A tanuló neve és születéshelye
Vallása
Élőm. az egyes tantárgyakb.
Selmeczbánya, Hont vm.
Lapp Jenő Selmeczbánya, Hont vm.
Pütz József
r. k. 3- 1 2 3 3 3 3 2 ev. J-
Hodrusbánya, Hont vm.
Richter Vilmos
1
1 r.
1 1 1 i 1 1 2 1 _.. r.
r. k. j- 1 3 3 3 3 3 1 1 2 r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Riedl Ferencz Selmeczbánya, Hont vm.
45 Sárkány István Nagy-Szelezsén, Bars vm.
Sobó Sándor
r. k. 3- 1 3 4 3 3 3 3 1 — r. O 1 — r. ev. 3- 2 2 3 3 3 3 O ev.
3-
1 2 2 2 2 3 3 2 — r.
Zólyom-Brézó, Zólyom vm.
Steiner Kálmán
izr. 3- 3 3 3 4 3 4 2 2 — r.
Németi, Hont vm.
Székely Ferencz
r. k. j- 3 2 3 3 3 3 3 1 2 r.
Beszterczebánya, Zólyom vm.
Szokács Károly
r. k. 3- 3 3 3 3 3 3 3 3
r.
Vihnye, Bars vm.
50 Teszák András ism.
ev. 1 - 2 3 3 1 2 3 3 2 2 r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Thuranszky Béla
3 3 3 3 3 3 3 2 —
ev.
r.
Tompa, Hont vm.
Vodráska Béla ism. Hegybánya, Hont vm.
Wagner Géza Felsőbaka, Hont vm.
55 Weiner Jenő
r. k. 3- 2 3 3 3 O 3 3 2 — r. ev. 3-
1 1 1 1 2 2 1 fm — r.
izr. 3- 1 3 3 3 3 3 2 3 1 r.
Salgó-Tarján, Nógrád vm.
Weisz Árpád
izr.
1■
1 1 1 1 2 3 1 2 2 r.
Hodrusbánya, Hont vm.
Záborszky Vilmos Felső-Zsadány, Bars vm.
r. k. j- 1 2 2 2 3 3 1 2 r
74
Gyorsírás Műének Szabadk. rajz írásb. dóig. küls. al.
H a r m a d ik o s z tá ly .
A t a n u ló n e v e
Adamcsik Vilmos Bakabánya, Hont vm.
Baltigh Árpád
Vallása
és s z ü le t é s h e ly e
ev. j- 3 ev.
Monor, Pest vm.
Bíró Géza Poroszló, Heves vm.
Bremzay Jenő ism. Hegybánya, Hont vm.
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Történelem Phys. földrajz Számtan Rajzoló mértan Tornázás
Eló'menetele az egyes tantárgyakban
3 3 3 3 2 3 2 1 — — — r.
j- 1 í
1 1 1 i
r. k. j- 1 i 2 2 r. k. j- 2
1 2 2 — — —
cs.
1 i 2 2 1 — — — r.
3 3 3 3 3 3 3 1 — — — r.
5 Brestyenszky Sándor r. k. j- 2 3 3 4 3 3 3 3 3 — —
r.
Domjanschitz Józs. ism. r. k. j- 1 2 2 2 2 3 2 2 1 2 - -
r.
Német-Próna, Nvitra vm.
Maros-Újvár, Alsó-Fehér vm.
Fáyl Gytda
ev.
Sirak, Hont vm.
Ferjencsik Jenő Zólyom, Zólyom vm.
Jeszenszky Béla Miava, Nyitra vm.
10 Kallós László
ev. j- 2 3 4 4 2 3 3 3 fm — — — r. ev. j- 2 2 2 2
Kirchner Rezső Kliment Béla Kram ár József lő K rá lik Ervin Közép-Palojta. Hont vm.
Kúras Imre Selmeczbánya, Hont vm.
Makoviczky Emil
j- 1 2 1 2 2 1 1 3 3 — — — r.
ev. j- 1 1 ev.
Márk Ármin
1
1 1 1 1 1 1 — — —
cs.
J- 1 1 1 1 1 1 1 1 3 2 — — r. 3 3 3 3
3 3 1 — — ~ r. 3i ev. j- 2 3 3 3 2 2 3 3 3 — 2 r. ev.
j- 3
r. k .’ j- 1 2 3. 3 3 2 2 3 1 — — — r. ev. sz. 2 3 3 3 3 3 3 3 1 — — — r.
Zólyom. Zólyom vm. Debreczen, Hajdú vm.
1 -— r.
izr.
Korpona, Hont vm. Felső-Lehota, Zólyom vm.
2
j- 3 3 3 4 3 3 2 3 2 — — — r.
Zólyom, Zólyom vm. Balassa-Gyarmat, Nógrád vm.
1 2 2 2 i
ev.
Vámos-Mikola, Hont vm.
Keleti Oszkár
j. 2 2 3 3 3 2 3 3 3 — — — r.
izr.
j-
2 3 -1 3 1 2 1 3 fm — —
r.
írásb. dóig. kiils. alj
75
M icsinay István
I ev.
Aszód, Pest vm.
j | j.
1 1 1 1 1
2 11
2 2 2
20 Miklóssy Zoltán ism . r. k. sz. 2 3 4 4 3 1 3 3 3 — Mühlhofer Károly Okolicsányi István
e v - i J-11 1 2
2 3 3 2 3 3 3
— r.
— 1 — r.
ev. sz. 2 2 3 3 3 3 3 3 3
--
— r.
ev.
1
— cs.
Pálfalva, Nógrád vm.
Osztroluczky Gyula
j.
L i l i
Pomáz, Pest vm.
Pesthy Gergely
1 1 1 1 3 2
ev. l j.
13
3 3 2 3 3 3 3 — —
r.k . j.
12
2 2
Űzd, Tolna vm.
25Pleva János
1 2
2 2 2 3
Selmeczbánya, Hont vm
Pokorny Gésa
r. k. sz. £1 3
Bozók, Hont vm.
Riedl Arthúr
4 4 , 3 3 2 4 fm
i 3 3 4 '1 3 3 4 3
r.k . j.
Selmeczbánya, Hont vm.
Ro selmái Nándor
r .k . j. S' 3
3 3 ;1 3 3 4
Salgó-Tarján, Nógrád vm.
Schiller Béla
r. k. sz. 3 3 4 4 ;
Zsarnócza, Bars vm.
30 Seffarovssky Béla Csornád, Pest vm.
Soucsik Antal Selmeczbánya, Hont vm.
Storch Ernő Selmeczbánya, Hont vm.
Svehla Ervin Szabó Lajos 35 Székely László Szél Leó Ssüvay Béla Kis-Csalomia, Hont vm.
1 — cs. — — r. — — r.
1 — — — r.
3 4 4 3 — — -
r.
r. k. j. 2 3 3 3 4 3 3 3 3 — — — r. r .k . j.
1 1 1 2
'
ev. ; j . 1 2 1 2
1
i
1 1 fm 2 — — r.
2 1 2 2 3
ev. r. sz. 3 3 4 4 3 2 3 3 r. k. j j.
Selmeczbánya, Hont vm. Losoncz, Nógrád vm.
- r.
ev. sz. 3 3 3 3 3 3 3 3 1 — — — r.
Selmeczbánya, Hont vm. Monor, Pest vm.
CS.
1
Eger, Heves vm.
Hlava, Trencsén vm.
Szabadk. raiz
Vallása
A t a n u ló n e v e és s z ü le t é s h e ly e
Magaviseleté Vallastan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Történelem Phys. földrajz Számtan Raizoló mértan Tornázás Gyorsírás Műének
Előmeniele az egyes tantárgyakban
izr. j.
J
1 1 1 1 2 1 2
1 1 r.
1
2 1 1 3
r. 1 — 3S.
3 3 2 2 2 3 fm-
ev. | j. 1 1 2 2 2 1 1 2 fm 3 1 | 1
2
r. r.
Szuchy Lajos
! Vallása
A t a n u ló n e v e és s z ü le t é s h e ly e
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Történelem 1 Phys földrajz Számtan Bajzoló mértan Tornázás Gyorsírás Műének Szabadk. rajz.
Előmenetele az egyes tantárgyakban
ev. SZ.
3 3 3 4 3 oO 3 3 fm — 2
Garam-Berzencze, Zólyom vm
Täuber Gusztáv Miklósfalva, Zólyom vm.
40 Teszük János Selmeczbánya, Hont vm.
Unger Samu Selmeczbánya, Hont vm.
Varga Dezső ism. Kis-Ölyved, Bars vm.
Wágner István Apcz, Heves vm.
Weisz Gyula Hegybánya, Hont vm.
45 Zámboy Vilmos Bakabánya, Hont vm.
r. k. j- 2 3 4 4 3 3 3 4 3 ev. j-
Heincz Katicza
r. r.
O 3 3 2 3 O oO 3 O 3 — 2 — r.
izr. ]■ 2 3 3 4 3 2 3 3 1 — — — r. ev.
r. j- 1 1 1 2 2 3 3 3 3 2 — — r.
r. k. j. 3 3 3 4 3 3 3 4 3 — — r. o 3 4 4 3 3 4 3 —— — r. izr. j- 2 O ev. .]■ 1 1 1 1 2 1 2 2 1
M a g á n ta n u ló : Selmeczbánya, Hont vm.
—
•JR — —
írásb. dóig. kills, al.
76
ev.
1 1 1 1 1 1 1 i
r.
Magyar nyelv , i Német nyelv Latin nyelv Történelem Ásványtan Algebra Rajzoló mértan Tornázás Műének Gyorsírás Szabadk. rajz írási), dóig. kills, al. j
N e g y e d ik o s z tá ly .
Baffia Árpád
Magaviseleté
Vallástan
A t a n u ló n e v e és s z ü le t é s h e ly e
Vallása
Előmenetele az egyes tantárgyakban
r. k. ks'. 3 3
4 3 3 4 3 3 3 2 — — r.
Selmeczbánya Hont vm.
Baltigh Jenő
ev.
Monor, Pest m.
Bergfest Árpád Salgó-Tarján, Nógrád vm.
Braxatorisz Pál
j- 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - 2 — cs. r.
r. k. j- 1 3 3 3 3 2 1 2 2 — — ev.
sz. 1 2 3 3 3 3 3 3 3 — —: 3 r.
ev.
j. 1 2 2 2 1 2 3 2 1 2
Horbát, Zólyom vm. 5
Braxatorisz Zoltán
Ipolyságh, Hont vm.
Cary János
r. k.
Sietova-LuCka, Trencsén vm.
Cselko Elek Trencsén, Trencsén vm.
Czibulka János Bakabánya, Hont vm.
Born Géza Dömeháza, Hont vm.
10 Groszmann Imre Zsarnócza, Bars vm.
Gyürky Dezső Luka-Vénye, Hont vm.
Hartmann Ede
cs.
—
j- 1 2 2 3 3 2 3 3 3 — — — r.
r. k. j- 1 2 2 2 3 2 3 3 3 — — — r. ev. sz. 3 3 3 3 3 2 3 3 1
— —
r.
izr. sz. 1 2 2 3 2 2 2 3 3 — — — r. ev. j- 3 3 3 3 3 3 3 3 1 — — — r. r. k. j- 1 3 3 3 3 3 3 3 2 — — -— r. ev.
3
4 3 4 3 3 3 3 2 — — — r.
Vihnye Barsvármegye
Hénel Sándor Orsóvá, Zólyom vm.
Hlavacsek Kornél Hegybánya, Hont vm.
15 Holéczy Valér
— — r.
ev. j- 2 3 3 3 2 2 3 3 fm ev. j- 2 3. 4 3 3 1 3 3 3
—
—
— nr.
ev. sz. 2 3 2 3 2 3 3 3 fm —- í — r.
Bakabánya, Hont vm.
Horváth Károly ism\ ev. sz. 1 3 3 3 2 Beszterczebánya, Zólyom vm.l
Jancsy István
3
3 3 3
— — — r.
r. k. sz. 1 3 3 3 3 4 3 3 3 — 3 — r.
Újbánya, Bars vm.
Katona János Ipolyságh, Hont vm.
r. k. j- 1 2 2 2 2 2 3 2 2 —- 3
—
r.
Magaviseleté Vaílástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv 1 Történelem Ásványtan Algebra | Rajzoló mértan Tornázás Műének Gyorsírás Szabadk. rajz írásb. dóig. küls. al.;|
78 Előmenetele az egyes tantárgyakban
s z ü le t é s h e ly e
Kellner Béla Zólyom-Brézó, Zólyom vm.
20 Kovács József lpoly-Pásztó, Hont vm.
Lasncza Samu Tót-Pelsőcz, Zólyom vm.
Lencső Vilmos Mosócz, Turócz vm.
Longauer Béla Zsarnócza, Bars vm.
Longauer Nándor Selmeczbánya, Hont vm.
25 Lux Lajos Baglyas-Alja, Nógrád vm.
Müller Miksa
Vallása
A t a n u ló n e v e és
ev. j- 2 2 2 3 3 2 3 2
3
1 — — r.
ev. r. J- 3 3 3 3 3 3 3 3
2— — —
r.
ev. j- 3 4 3 3 4 3 3 4
2— — —
r.
ev. j- 1 2 i 2 2 1 2 1 1 — — — r. r. k. j- 1 2 3 3 3 3 3 3 fm — — — r. o r. k. j- 1 3 3 O 3 3 3 3
3 —
3 —
r.
ev. j- 2 2 3 3 3 3 3 3
1 — —— r.
izr. sz. 1 2 1 2 1 1 1 2
2
— — — r.
Salgó-Tarján, Négrád vm.
Pécsi Jenő Kolozsvár, Kolozs vm.
Bohly János Szomolnok. Szepes vm.
Richter Géza Selmeczbánya, Hont vm.
30 Rosznáky Rezső
r. k. j- 1 2 1 2 2 2 2 1 2 — 2 — CS. r. k. j- 2 3 1 3 3 3 3 2 fm — — — r. r. k. j- 1 3 3 3 4 3 3 3
3
— — — r.
r. k. sz. 2 3 3 3 2 3 2 3
3
— — — r.
Gyürky, Hont vm.
Róth Henrik Magyar-Pokorágy, Gömör vm.
Schindler Emil Selmeczbánya, Hont vm.
Schultz Aladár
izr. sz. 1 3 2 3 2 2 3 3 fm — — -- r. j
izr. j- 1 2 1 2 2 1 2 2
3
1
ev. sz. 2 3 3 3 3 3 3 3
1 — — — r.
—
— r.
Szuchány, Hont vm.
Steiner Hugó Selmeczbánya, Hont vm.
35 Szauer Árpád Hont vm. Szegedi Jenő
Csábrág,
Alsó-Rakoncza, Hont vm.
Szekan László Hodrusbánya, Hont vm.
izr. j- 1 1 1 1 2 2 2 2 fm 1 —
r.
izr. j- 1 2 1 2 1 1 1 2
3
— 2 — r.
izr. j- 1 3 3 3 3 2 3 3
3
— — — r.
ev. j- 3 3 3 3 3 3 3 3 1 — 2 --; r.
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Történelem Ásványtan Algebra Rajzoló mértan Tornázás Műének Gyorsírás Szabadk. rajz írási), dóig. kills, al. 1
79 Előmenetele az egyes tantárgyakban
A t a n u ló n e v e
Szép Dénes Selmeczbánya, Hont vm.
Szliuka Vilmos Hodrusbánya, Hont vm.
40 Uram József Liptó-Szt-Miklós, Liptó vm.
Valentik György Selmeczbánya, Hont vm.
Vallása
és s z ü le t é s h e ly e
r. k. ksz 3 4 4 4 4 4 4 4 fm — — — r. ev. j- 3 4 4 3 3 4 4 4 3 — — — r. ev.
]■ 2
3 3 3 3 2 3 3 1 — —
r.
ev. j- 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 — — r.
Vojnarovszky Kálmán r. k. j- 3 4 4 4 3 4 4 4 3 —
Felső-Hámor, Bars vm.
K i m a r a d t : Sztrecha Samu, ev. Bakabánya, Hont vm.
r.
Arthold Gésa
Vallása
és s z ü le t é s h e ly e
r. k.
Selmeczbánya, Hont vm.
Buda Emil Kis-Csepcsény, Turócz vm.
B akay Péter Orsóvá, Zólyom vm.
Bartók János Rákos-Keresztur, Pest vm. 5 Bánik Lajos Selmeczbánya, Hont vm.
Beliczay Zoltán Biró Lóránt B niot iltárton
j- 1 3 3 3 3 3 3 3 — — 3 1 — — r.
ev. ]•
■)
3 3 3 3 2 l 2 — — 2 — — — r.
ev. j-
2
3 3 2 1 3 3 3 — — 1 1 — 2 r.
ev. J- 1 1 2 1 1 1 1 1 — — 1 1 — — !cs. ev. sz. 3 4 3 4 — 3 3 3 3 2 3 — — — r. r. k.
Salgó-Tarján, Nógrád vm. Poroszló, Heves vm.
Görög nyelv Történelem Növénytan Mennyiségtan Görögpótló Írod. i Görögpótló rajz Tornázás Műének j Gyorsírás Szabadk. rajz
A t a n u ló n e v e
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv | Német nyelv Latin nyelv
Előmenetele az eg yes tantárgyakban
Irásb. dóig. küls. aij|
Ö tö d ik o s z tá ly .
j- 1 1 2 2 — 2 1 3 1 2 2 — — 2 r.
ev. r. j- 1 2 2 1 1 2 1 1 — — 2 — — — r. 3 2 — 2
2 3 2 2 3 — — — r.
ev. j-
2
2
ev. j-
2
3 3 3 3 3 3 3 — — 3 — — — r.
izr. sz. 2
o 3 3 3 3 1 O 3 — — 2 — — — r.
ev. j-
2
3 3 2 1 2 2 2 — — 2 — — — r.
Endersz Ervin ism. ev. j-
2
3 3 4 — 3 2 3 3 3 2 — — — r.
Galambos László
2
2 3 2 2 2 2 2 — — 3 — — — r.
Breznóbánya, Zólyom vm.
Bújnák Kornél Alsó-Kubin, Árva vm.
10 Beutelbaum Ede Bellus, Trencsén vm.
Dienes Gyula Beszterczeb. Zólyom vm. Bélabánya, Hont vm.
Kis-Koszmály, Bars vm.
Geiger Gyula
ev. r. j-
15 Geiger Zoltán
j- i
izr.
j-
2
3 3 3 — 3 2 3 3 2 3 ——
ev. j-
2
3 3 3 3 2 3 3 — — 3 — — 1 r.
2
4 4 4 4 4 4 4 — — fm — —— r.
Galgócz, Nyitra vm.
Gröbl Emil Selmeczbánya, Hont vm.
Gröbl Ferencs Selmeczbánya, Hont vm.
G yapay József Zsitva-Ujfalu, Bars vm.
1 1 1 1 1 1 — — 1 1 — — r.
izr.
Libetbánya. Zólyom vm.
r. k.
j-
2
ev. j- 1 1 1 1 — 1 1 1 1 1 1
r.
cs.
81
Vallása
A t a n u ló n e v e és s z ü le t é s h e ly e
ev. j- 3 4 4 3 4 3 3 4 I
Hegedűs Géza Selmeczbánya, Hont vm, 20
Magaviseleté 1 Vallástan ! Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Görög nyelv Történelem Növénytan Mennyisé n Görögpótl od. Görögpótlt iz Tornázás Műének Gyorsírás Szabadk. raiz
Előmenetele az egyes tantárgyakban
ev.
Jakusik János
Báth, Hont vm.
j.
2 3 3 3 3 3 3 2
í fm —
-
lé tÁ
,M =3
JM> ’o -O C/2
V^ r. r.
i
Jeszenszky Károly ev. j- 2 2 3 2 3 3 3 3 — — i — —
r.
ev. j- 1 1 1 1 1 1 1 1 — — í — —
cs.
Mező-Berény, Békés vm.
Kctraszka János Selmeczbánya. Hont vm.
ev. j- 1 2 2 2 1 2 2 2 — — 2 — — — r.
Reviczky Dániel Báth, Hont vm.
r. k. j- 1 3 4 3 4 3 4 3
Körös Gyula Selmeczbánya, Hont vm.
— 1 — — — r.
ev. j- 2 2 2 2 2 2 2 2 — — 3 — — — r.
25 Kubányi Valér Klenócz, Gömör vm.
ev. j- 2 3 3 3 .2 2 3 3 — — 1 — — — r.
Kutlik Sámuel Tót-B -Hegyes Csanád vm.
ev. j- 1 2 1 2 2 2 1 2 —
Lenesó János Mosócz, Turócz vm
ev. j-. 1 2
Lichner János Balázsfalva, Turócz vm.
• 1 1
1
—
—
2 2 2 2 — — 1 1 — — r.
r. k. j- 1 3 2 3 3 3 2 2 — — 3 — —
Litschauer Lajos Rozsnyó, Gömör vm.
r.
r.
ev. ksz 3 4 2 3 — 3 3 3 3 2 2 — — — r.
30 Lojkó Adolf Budapest, Pest vm.
izr. j- 1 1 1 1 — t 1 1 1 1 3 — — — r.
Lusztig Jenő Nagyvárad, Bihar vm.
Murancsan Gyula r. k. j- 1 3 3 3 3 3 2 3 — — fm — — — r.
Vihnye, Bars vm
Nagy Béla ism. Szódó, Bars vm.
ev. r. j- 3 3 3 4 3 2 2 3 — — 2 — —
r. k. j- 2 3 4 4 — 3 2 4 3 3 3 — — — r.
Nagy Henrik Selmeczbánya, Hont vm.
35 Pap Sándor
ev. r. j- 3 3 3 2 3 2 2 2 — -- 1 1 —
Salgó-Taiján,*Nógrád vm. 1
Párvy Kornél Budapest, Pest vm.
Puskás Jenő Hegybánya, Hont vm.
r.
r. k. j-
13 12
r. k. ]• Jl . Il 1
3 4 3 3 4 3 2
2
—
r. r.
fm —
2 1 2 1 2 1 2 — r. 1
1 6
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv j \ Német nyelv Latin nyelv Görög nyelv Történelem Növénytan i Mennyiségtan Görögpótló Írod. Görögpótló rajz Tornázás Műének Gyorsírás Szabadk. rajz írásb. dóig. küls. ai.f|
m Előmenetele az egyes tantárgyakban
Vallása
A t a n u ló n e v e és s z ü le t é s h e ly e
r. k. j- 2 3 1 3 3 3 3 3 — — 2 — — — r.
Richter Béta ism. Selmeczbánya, Hont vra. |
Rosza Pál Ivánkafalva, Turócz vm.
40 Schindler Gyula Selmeczbánya, Hont vm. ;
ev. j* 1 1 1 1 1 1 1 1 —'- ~~ 2
—
ev. j- 2 2 2 2 3 2 2 3 — — 2
“
Schusitzky Dániel izr. j- 1 2 1 3
3 3 2 1 2 3 1
2 cs.
r. “—
r.
Kis-Kér, Hont vm.
Schvarcz István Selmeczbánya, Hont vm.
ev. j- 2 3 3 3 3 3 3 3 — — 1 — —
Selmecsi Pál ism. ev. r. j- 2 3 3 3 2 2 3 2 — — 3
r. r.
—
Bél, Hont vm.
Szalay Lajos Kis-Kőrös Pest vm.
45Szitáry Béla Horváti Hont vm.
Tar Lajos Sződ, Pest vm.
Tilt János Zólyom-Brézó, Zólyom vm.
ev. j- 3 3 3 3 — 3 3 2 3 3 2 — — -- - r. r. k. j- 1 3 3 2 — 3 2 3 2 3 3 ev. r. j- 3 2 3 3
2 4 4 2
ev. j- 3 3 1 3 4 3 3 3
— —
r.
3 2 — — — r. — 1 —* — ---
Ubrankovics Ernő ev. r. j- 3 3 3 4 — 3 3 3 4 2 2 — —
r. r.
Hévíz, Pest vm.
Urbán Vámos ism. r. k. j- 2 3 3 4 3 3 2 3
2
—
— — “ “j r.
Selmeczbánya, Hont vm.
50 Vadas Zoltán O-Viz, Szepes vm.
Vallasek Gyula Bakabánya, Hont vm,
Wéber Gyula Igló, Szepes vm.
r. k. j- 1 1 2 1 — 1 l 1 1 1 fm *-- — — cs. r. k. j- 1 2 2 2
1 2 3 2
r. k. j
2 2
1
3 2 2
Záborszky Nándor ev. j- 2 3 2 3
3 2 —
*—
r.
3 2 1 3 — — ---- r.
3 2 2 3 2 2 -- *■--- — r.
Tót-Próna, Turócz vm.
Zátureczky Miklós ev. j- 2 3 2 3 — 3 2 2 3 2 1 — —
—
r.
Záturcsa. Turócz vm.
55 Zsuffa Mátyás Liptó-Szt-Miklós, Liptó vm.
ev. j- 2 3 3 3 3 2 3 3
1
r.
M a g á n ta n u ló k :
—— - — r. k. i 3 2 2 2 2 2 2 Schveiner Antal 2 2 2 3 2 2 2 13 — Veres Iván | ev — K i m a r a d t : Pokorny óróz séf; r . 1 Ik>2 ók , Hon t t'in —
—
83
Tornázás Műének Gyorsírás Szabadk. rajz 1írásb, dóig. küls. al. |
H a t o d i k o s z tá ly .
A t a n u ló n e v e
Bartos Pál
Vallása
és s z ü le t é s h e ly e
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv ; Német nyelv Laliiii liyuIy Görög nyelv Történelem Állattan I Mennyiségtan Görögpótló Írod. Görögpótló rajz
Előmenetele az egyes tantárgyakban
ev. ksz. 1 1 1 i 1 1 1 1
c.~.
1 1
Mende, Pest vm.
Boleman Lajos
ev. ksz. 2 3 3 3 —- 2 2 3 2 1 1
1 r.
Dolha, Mármaros vm.
Beák Gyula Bakabánya, Fiont vm.
Díváid Béla Szász-Sebes, A.-Fehér vm.
5 Born Benő Németi, Hont vm.
Draskóczy Béla Gyürki, Hont vm.
Elssass Dezső Zsarnócza, Bars vm.
Engel Dezső Várna, Trencsén vm.
Fiedler Jenő Selmeczbánya, Hont vm.
lOFizély Béla Selmeczbánya, Hont vm.
Galambos Lajos Kis-Koszmály, Bars vm.
Gállik Géza Nagy-Zellő, Nógrád vm.
ev. í 2 2 2 3 3 2 2 2 —
3 — — — r.
r. k. j. 1 3 3 3 2 3 2 3 — — 3 izr. j. 1 2 1 2 2 I 1 1 ev. j- 2 2 3 3
_ — r. — r.
3
2 3 3 2 3 fm — — — r.
izr. j. 2 2 2 3 3 2 1 2 —
fm
—
— r.
- t r. izr. j. 1 1 1 2 — 3 1 1 1 í i 2 — ev. j. 2 3 3 3 -s. 2 2 3 1 2 3 1 —• 2 r.
ev. r. j. 2 2 3 3 3 3 2 3 — — 3
1 r. — — r.
r. k. j. 1 3 3 3 _ 4 3 4 3 3 1
— r.
ev. j. 2 3 2 3 — 2 1 1 1 1 2 2
Gretzmacher Gyula ev. j. 2 3 1 3 — 3 3 3 2 2 3 —-
— r.
Szélakna, Hont vm.
Halát János Libetbánya, Zótyom vm.
löH angon yi Gábor Nagy-Bátony, Heves vm.
Jakubik György Bábaszék, Zólyom vm.
Jentner Sándor Selmeczbánya, Hont vm.
ev. j. 1 1 1 1 1 1 1 1 _ --r 1 _ _ -a* cs. —
r. k. .]• 1 1 2 2 í 1 1 2
r.
ev. Sí. 1 1 9 1 1 2 1 2 —- — 1 ' ev. j. 1 2 1 1 1 1 1 2 --^ fm —
cs.
Jeszenszky István r.k. j- 1 3 3 3 3 2 2 3
— r.
— 3 — —■ -
Selmeczbánya, Hont vm.
6*
r.
Kaszap István
r. k. ksz. i 3 2 3 3 3 3 3
1 írásb. dóig. kills
~3
[.. Görögpótló rajz Tornázás Műének Gyorsírás Szabadk. rajz
Vallása
A ta n u ló n e v e és s z ü le t é s h e ly e
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv í Német nyelv Latin nyelv Görög nyelv Történelem Állattan Mennyiségtan Görögpótló Írod.
Előmenetele az egyes tantárgyakban
r.
3
Taksony, Pest vm.
20 Katrenyák János Alsó-Kubin, Árva vm.
Kaufmann Ernő Aszód, Pest vm.
Kenczler Mór
ev. J- 3 2 r. k. j- 2 izr.
Ledény, Hont vm.
Kenedits Ede Várna, Trencsén vm.
Kibecsek Mihály
2 3 3 3 2 3 — — 2 — — — r.
4 3 3 — 3 3 3 3 3 t — — — r.
j- 1 1 1 1 -
1 1 1 1 1 1 -- — — cs.
r. k. J. 1 3 2 3 — 2 1 2 2 3 ev.
Bajsa, Bács vm.
j-
1 2 2 1 — 2 2 1 1
3
— 3 r.
1 1
1 1 cs.
25 K om ád Kálm án ev. r. j- 1 1 1 1 — 3 1 1 1 1 1 — ---:—r- cs.
Kolozsvár, Kolozs vm.
Krenn Emil Beszterczeb., Zólyom vm.
Kuncz Henrik
r. k. j- 2 ev. ksz
4 3 4 __ 3 3 3 3 3 1 2
— r.
2 3 2 3 3 3 2 2 __ — 2 —T- 3 2 r.
Uj-Verbász, Bács vm.
Kuszenda Lajos
ev. ksz 2 2 2 2 2 3 3 2 _ — 2 2 1 — r.
Eénye, Pest vm.
Liptai Andor
2 2 3 3 3 3 2 3 _
ev.
2 — — — r.
Fakó-Vezekénv, Bars vm.
30Lotz Henrik
ev. ksz 1
3 1 3 3 2 2 2 _ — 3 — — — r.
O-Verbász, Bács vm.
Macskásy Lajos
ev.
Bákos-Keresztúr, Pest vm.
j- 2 2
3 3
2 2
3 2 2 2 2
— r.
levkóczi Moesz Géza ev. j- 1 2 2 2 2 3 2 3 __ — 3 1 — — r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Nagy Jenő
ev.
r. ksz. 1 1 2 1 1 2 1 2 — - 3 — — — cs.
Ivéty, Esztergom vm.
N áray András
ev. r. ksz.
3 3 3 3 3 3 3 2 — — 3—
-
r.
Rimaszombat, Gömör vm.
35 Neuspieler Kaim.
izr.
j- 2 2
ev.
j- 3
Ipolyságh, Hont vm.
Pelachy Gyula Selmeczbánya, Hont vm.
Fleva Gábor Selmeczbánya, Hont vm.
3 2 2 3 1 1
—
—
1 — --- — r.
3 3 3 3 3 3 3 — —- 3 — — — r.
r. k. j- 1 2 3 2 2 1 1 3 — — 3 — - r -
r.
Gyorsírás Szabadk. í'ajz írásh. dóig. küls. ni. |
85
Priviczky Ernő Selmeczbánya, Hont vm.
Richter Aladár Selmeczbánya. Hont vm.
40 Rosenbaum F. P.-Sz.-György Pozsony vm.
Vallása
és
születéshelye
Görög nyelv Történelem Állattan Mennyiségtan Görögpótló Írod. 1 Görögpótló rajz Tornázás 1 Műének
A tanuló neve
Magaviseleté | Vallástan j Magyar nyelv J Német nyelv i Latin nyelv
Előmenetele az egyes tantárgyakban
. ev- J. 1 2 3 2 — 2 2 2 1 1 1 i — — r. r.k. j- 2 3 2 3 4 4 3 3 — — 2 — — ~ r. izr. j- 1 2 2 3 3 3 2 1 — — 3 — — — r.
Schindler Sándor izr. j- 1 2 2 3 — 2 1 1 1 2 3 — — r. Sobrí Jenő ev. j- 2 3 2 2 2 2 2 2 - — fm — — 2 r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Zólyom-Brézó, Zólyom vm.
Szentivánji István r. k. j- 1 1 2 2 1 2 1 2 — — í — —— r.
Varbó, Nógrád vm.
Szerencsés Ferencz r. k. j- 2 3 3 3 — 2 3 2 2 3 í — — - r.
Mende, Pest vm.
45 Székely Imre Garam-Szőllős, Bars vm.
Szklenka Gusztáv Zólyom, Zólyom vm.
Tibély Elemér Selmeczbánya, Hont vm.
Weil Arthur Felső-Zsember, Hont vm.
r. k. j- 1 2 2 2 1 2 2 1 — —fm — — — r. ev. j- 3 3 3 3 3 3 3 3 — — 1 — — — r. ev. j- 2 2 2 2 2 2 2 1 —— 1 — — — cs. izr. j' 1 3 2 3 2 2 2 3 — — 3 — — — r.
Záborszky Rikárd r. k. 1 2 2 2 j-
Felső-Zsadány, Bars vm.
M a g á n ta n u ló : 50 Tóth István Kis-Uj szállás J.-N.-K.-Sz. m.
ev. r.
2
3 2 3 2 2 2
r.
3 3 3 — 2 2 2 3 3 — —— — —
K im a r a d t : Dániel Kálmán, ev. Zsibritó, Hont vm. Igazgatói tanács folytán elment: Miklóssy Aladár, r. k. Eger, Heves vm.
86 H e te d ik o s z tá ly .
Bankó Emil
113 j írásb. dóig kills.
Görögpóltó Írod. Görögpótló rajz Tornázás Műének Gyorsírás Szabadk. rajz 1
Magaviseleté Vallásatan Magyar nyyelv j Német nyelv Latin nyelv Görög nyelv Phys. földrajz Természettan Mennyiségtan J
A tanuló neve és születéshelye
Vallása
Előmenetele az egyes tantárgyakban
ev. ks'. 3 3 3 3 4 2 2 3 — — 3 - — — r.
Királí/falva Zólyom vm.
Baumann Béla Tiszadob, Szabolcs vm.
Bázlik Mihály
ev. j- 1 1 1 1 1 1 1 1 — — 1 — —
cs.
ev. sz. 1 1 1 1 2 1 1 1 — — 3 2 — — r.
Bakabánya, Hont vm.
Belházy Arnold, Csesztve, Nógrád vm.
5 Bújna Iván
r. k. j- 1 2 2 3 — 2 3 2 2 3 fm — —
r.
ev. sz. 1 1 2 1 1 1 t 1 — — fm 2 —
r.
ev. j- 2 3 3 3 3 2 2 2 — — fm
r.
r. k. j- 1 3 3 3 — 2 3 3 3 3 fm — —
r.
1— —
r.
Bakbánaya, Hont vm.
Bújnák Pál Alsó-Kubin Árva vm.
Czobor Gyula Zsarnócza, Bars vm
Erii Pál Zólyom, Zólyom vm.
Hecser Húgó
ev. j- 1 3 3 3 3 2 2 3
—-
ev. j- 3 3 3 3 — 3 3 3 3 2 3
—
r.
Nagy-Szalatna, Zólyom vm.
lOHerczegh József
r. k. sz. 1 3 3 3 ---1 2 2 3 3 2 fm 1
Ipolyságh, Hont vm.
Kachelmann Oszk. Selmeczbánya, Hont vm.
Kapp Húg ó Selmeczbánya, Hont vm.
Keviczky Lajos Bakabánya, Hont vm.
Kiss Zoltán Miskolcz, Borsod vm.
15 Kiszely János
r. “
3 3 3 3 3 3
r.
izr. j. 1 3 2 3 — 3 3 3 3 3 3
r.
1
r.
ev. j- 3 3 3 3
ev. sz. 1 1 1 1 1 1 1 1 —
r.k. j- 1 2 2 3 4 3 3 3 — — 3 1
r.
ev. j- 2 3 3 3 3 2 3 2 — — 1 2 —
r.
r. k. j- 1 2 1 3 3 2 3 3 —
r.
Báth, Hont vm.
Kocsis János Szomolnok-Hutta.Szepesm.
Kollár Gyula
fm ~—
r. k. j- 1 2 2 3 — 2 1 2 1 2 fm 2
r.
3 3 3 1 2 fm 2
r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Kászon László Istv. r. k. ;j. 1 1 2 3 Eczer, Pest vm.
Láhay Gyula ism. r. k. j- 1 2 2 3 3 2 3 2 —
Zsarnócza, Bars vm.
3
—
—
r.
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Görög nyelv Phys. földrajz Természettan Mennyiségtan Görögpótló Írod. Görögpótló rajz Tornázás Műének Gyorsírás Szabadk. rajz írásb. dóig. küls. al. |
87
A tanuló neve és születéshelye
20 Liptai János, Ipolyságh, Hont vm.
Miklóssy János Csővár, Pest vm.
Neumann Mór Kisucza-Ujhely.Trencsénm
Niederland Rezső Selmeczbánya, Hont vm.
Pestiig Endre Űzd, Tolna vm.
25Petykó Kálmán Zólyom-Lipcse, Zólyomm.
Rosenfeld Mór Selmeczbánya, Hont vm.
Sós Sándor Vihnye, Bars vm.
Vallása
Előmenetele az egyes tantárgyakban
1 r.k. j- 1 2 2 3 3 2 3 2 — — 2 - — — r. ev. j- 2 3 4 4 — 3 3 3 3 2 1 —— — r. izr. j- 1 4 1 3 3 2 1 l — — fm 1 —
—
r.
ev. j- 2 2 3 3 — 2 3 2 3 2 3 1 — — r. ev. j- 1 1 2 1 1 1 1 1 — — fm - — —cs. ev. j- 1 1 i 1 — 1 1 1 1 1 i 1 — — r. izr. j- 1 2 i 2 2 2 2 2 -
fm
——
r.
izr. j- 1 2 i 3 2 3 2 2 —
fm
—
r.
—
Stollmann Gusztáv ev. j- 2 3 2 3 3 2 3 2 — — 3 — — — r.
Beid, Hont vm.
Surjánszky Kőim. r. k. j- l 3 2 3 — 3 3 3 3 3 3 — — - r.
Selmeczbánya, Hont vm.
izr. j- 1 3 2 3 — 2 3 2 2 3 3 -- - — r. Szentistványi Gyida ev. j- 3 3 2 3 — 2 3 3 3 3 1 — — r.
30 Szegedi Sándor Rakoncza, Hont vm.
—
Vihnye, Bars vm.
Szepesi Arthur Szomolnok, Szepes vm.
Töttösy Ede Bozók, Hont vm.
Vankó Rudolf Beszterczeb., Zólyom vm.
35 Veisz Vilmos Selmeczbánya, Hont vm.
Velics Miksa Selmeczbánya, Hont vm.
Vetíts Lajos Tót-Próna, Turócz vm.
Wagner Miklós Apcz. Heves vm.
r. k. j- 1 3 2 3 — 3 3 3 3 2 3 — —
—
r.
r.k. j- 1 1 2 1 2 1 2 2 —— 1 — — — r. ev. j- 2 2 1 2 3 2 2 1 — — 3 - — — r. r.k. j- 1 2 1 3
2 1 2 1 2 2 —
r.
- -- r. 1 r. k. j- 1 1 1 1 1 1 l 1 — í ev. j- 2 2 3 3 — 2 3 3 2 2 3 — — r. —
r. k. j' 1 3 4 3 3 3 3 2 —
fm
— r.
K i m a r a d t : Klein Jenő r. k., Beszterczebánya, Zólyom vm.
88 Magaviseleté Valláslan Magyar nyelv | Német nyelv Latin nyelv Görög nyelv j Történelem Természettan Mennyiségtan [ Bölcs előtan Görögp. Írod. Görögpótló rajz Tornázás Műének Ssabadk. rajz Irásb. dóig. küls. al. 1
N y o lc z a d ik o s z tá ly . Előmenetele az egyes tantárgyakban
A tanuló neve s; ületéshelye
Baumerth Dániel
Vallása
és
ev.
j- 2 3 2 3 — 2 2 2 3 3 2 1 1 i r.
ev.
j- 1 1 3 2 2 1 2 2 1
3
r.
ev.
j- 3 3 3 2 3 2 2 1 2
3 1
r.
j- 1 2 1 2 — 2 2 3 2 2 2 2 1
I r.
Selmeczbánya, Hont vm.
Bezegh János Dobronya, Zólyom vm.
Bobál Samu Szász-Pelsöcz, Zólyom vm.
Bogisich Gyula
r. k.
Német-Lubella, Liptó vm.
5 Ferjentsik Géza
ev.
i- 2
3 3 3 — 2 3 2 2 2 3 1
r.
Zólyom, Zólyom vm.
Filkorn Imre Selmeczbánya, Hont vm.
Garzó Sándor Alsó-Dabas, Pest vm.
Haendel Béla
r. k. j- 1
ev.
j- 1 1 1 1 2 t 1 1 1 — — fin —
ev.
j- 2 3 2 3
Turicska, Nógrád vm.
10 Horváth Gyida Beszterczeb., Zólyom vm.
Jeszenszky Gyula Zólyom, Zólyom vm.
Kallós János Vámos-Mikola, Hont vm.
K átai Jenő Budapest, Pest vm.
Klausberger K.
2
lo K u d ro n y Gyula Kuszy Gusztáv Badin, Zólyom vm.
Kuszy Emil
cs
r.
3 3 2 2 3 2 ~
ev.
j- 3 3 3 3
—
r.
3 3 3 3 3 3 2 —
u) 1 —— 1 ev. j- 1 2 2 2 2 1 2 C
o 3 ev. r. j- 2 O 3 3 2 3 3
cs
3
2 —
—
r.
~
r.
izr. j- 1 1 1 1 2 1 2 2 1 — — fm — r.k. j- 1 2 2 2 — 2 1 2 1 1 1 i —
Sólymos, Bars vm. Rima-Zsaluzs., Gömör vm.
r.
ev. r. .)• 2 3 3 3 — 3 3 2 3 3 2 3 1
Selmeczbánya, Hont vm.
Hénel Gyula
3 1 — r.
3 2 3 3 3 3 3 2 —
cs ~
ev. j- 2 3 2 2 2 2 3 3 2 —' — 2 — i ev.
j- 2 2 3 2 2 3 3 3 2
ev. j- 1 2 1 1 1 1 1 1 1
—
—
—
2 —
_____
cs
r. r.
— 1 —
Zólyom-Lipcse, Zólyom vm.
Lehoczky Károly Hegybánya, Hont vm.
r. k. j- 1 1 2 2 2 2 2 1 1
1 "
1-
r.
Görög nyelv Történelem Természettan Mennyiségtan | Bölcs, előtan Görögp. Írod. Görögpótló rajz Tornázás Műének Szabadkézi rajz írásb. dóig. kül. al. |
89
I
J
Magaviseleté Vallástan Magyar nyelv j Német nyelv Latin nyelv
A tanuló neve és születéslielye
Vallása
Előmenetele az egyes tantárgyakban
Lipovszky Pál
ev. sz. 1 2 2 2 — 2 2 í 1 2 1 fin 1 — r.
Felső-Palojta, Hont vm.
Liptai László
ev. sz. 2 3 2 2 3 3 3 3 3 —
— — ! r.
i
Fakó-Vezekény, Bars vm, 20
Lugosi István
r. k. j- 1 1 1 1
cs.
1 1 1 1 1 1 fm —
Selmeczbánya, Hont vm.
Ny. N yári Béla N.-Becskerek, Torontál vm.
Pirkner Imre Szomolnok, Szepes vm.
Polner Ernő Kóka, Pest vm.
Pósch Adolf Selmeczbánya, Hont vm. 25
Rákóczy Ferencz
Csány, Heves vm.
Richter Árpád
ev. r. j- 1 1 1 1 1 1 1 1 1 —
—
3
r.
—
r. k. j- 1 3 2 3 3 3 3 3 2 — — 2 —
r. -
ev. j- 2 3 3 3 — 3 3 3 3 2 3 fm 1
r.
r. k. j- 1 2 2 3 — 2 2 2 3 2 2 2 — — r. —
3 1 — r.
r. k. j- 1 3 2 3 0O 3 3 3 3
—
3 — — r.
2 3 2 2 2 2 3 2 2
—
fm —
r.
—
fm —
r.
—
fm—
ev. sz. 2 2 2 3
3
2 1 2 2 —
Selmeczbánya, Hont vm.
Schelle Gyula
ev.
j-
Selmeczbánya, Hont vm.
Schindler Mór Selmeczbánya, Hont vm.
Schmidt Arzén Felső-Bánya, Szatmár vm.
30 Scholcz Aladár
izr. j- 1 2
2 2 1
1
2 1 1
r. k. j- 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ev. sz.
—
—
r.
2 3 2 3 — 3 2 2 3 3 2 fm 1 — r.
Beszterczeb. Zólyom vm.
Schweitzer Iván
izr. sz. 1 3 3 3 — 2 3 3 3 3 3 i
1 —
r.
Kóka, Pest vm.
Sipler Jenő
r. k. j- 1 3 3 3
3 3 3 3 3 3 fm
—
— r.
Házas-Kénye, Hont vm.
Strbó Béla
r. k. j- 1 3 2 3 3 2 2 3 2 — — 1 — — r.
Zsarnócza, Bars vm.
Szlujkci Ervin
ev.
j- 2
ev.
j-
3 3 3 — 2 2 3 2 2 3 1 — — r.
Bér, Nógrád vm.
35 Tantschitz Félix
2 3 2 3 3 3 3 3 3 — — fm — — r.
Uj-Sz.-Anna, Arad vm.
Wágner István Selmeczbánya, Hont vm.
r. k. J- 1 3 2 3 3 2 3 3 3
i
r. “
Weber <József
Vallása
és
születéshelye
ev.
Rákos-Keresztúr, Pest vm.
M a g á n ta n u ló : Králik Gusztáv Selmeczbánya, Hont vm.
ev.
Szabadkézi rajz Irásb. dóig. kill. al.
A tanuló neve
Magaviseleté V allástan Magyar nyelv Német nyelv | Latin nyelv Görög nyelv Történelem | Természettan Mennyiségtan Bölcs, előtan Görögp. Írod. Görögpótló rajz Tornázás Műének
Előmenetele az egyes tantárgyakban
j- 1 2 2 1 2 2 2 2 2 - — — — — ! r.
—
2
3 2 2 — 3 3 2 3 2 1 —
_
— —
K im a r a d t : Szép Béla, ism., r. k., Selmeczbánya, Hont vm.
91
Tanítóképzősök. I. év i ta n fo ly a m . Maszny Pál, ev. Selmeczbánya, Hont vm. Uram János, ev. Liptó-Szt.-Miklós, Liptó vm. Kimaradt: Varga Béla, ev. Vanyarcz, Nógrád vm. II. év i ta n fo ly a m . Bátvel Lajos, ev. Bagonva, Hont vm. 5. Demicher Vilmos, ev. Bakabánya, Hont vm. Gresso János, ev. Selmeczbánya, Hont vm. Simkó Rezső, ev. Selmeczbánya, Hont vm.
IV. é v i ta n fo ly a m . Kupcsek Lajos, ev. Borosznok, Nógrád vm. Rohács Boldizsár, ev. Udvarnok, Hont vm. 10. Srom János, ev. Selmeczbánya, Hont vm. Kimaradt: Simkó János, ev. Selmeczbánya, Hont vm.
XVIII. Statisztikai táblázatok. A t a n u ló k á lt a l á n o s á t t e k in t é s e .
3
14
8
Összesen
57
—
27
2
1
21
6
32
6
19
7
45 43
56 51 39 39
1
381
5
386
—
4
—
21
3
—
16
5
31
7
8
14
1
—
19
15
7
20
9
13
17
5
38
13
15
5
20
6 6 6
—
12
3
26
7
6
7
-
—
121
49
232
50
94
76
-
-
1
38
i
17
18
— 7 — 5 — — —
1
39
i
15
21
3
9
376
20
72
179
25
1 1 2
— i
10
50
376
i
19
28 23
1
2
376
14
8
85
376
9 12
_ _ — — — —
— 11 — -■ 15 — — 5 - — 9
más értelmiség munkás, napszá mos, szolga
30
iparosés kereskedő állami és községi tisztviselő magán tisztviselő
10
őstermelő
11
tótul
1
izraelita
4
hányán tudnak magyarul
5
í
57
21
21
beszél
I IV. V. VI. VII. VIII.
51
németül
42
magyarul
46
tót
i — — — — 2 — 1 — —
német
5
magyar
57
róm. kath.
2
unitárius
47
ev. ref.
3 i — — —
csakis
ág. hitv. evang.
a vizsgálatot tett tanulók közül ismétlő' volt
a v iz sg á la to t t e t t tan ulók közül a g ö rö g h e ly e tt v á la s z to tt tárgyakat ta n u lta
vizsgálatot tett
elhalt elmaradt vizsgá latéit nem tett
felvétetett nyilvá nos tanuló magántanuló
O s z t á l y I. II. III.
e) A szülök polgári állása
d) A tanulók nyelvismerete
c) A tanulók anyanyelve
b) Vallásuk
a) A tanulók száma
47
3
18
5
2
14
57
2
17
20
10
8
46
4
13
10
6
12
1
42
3
20
5
10
1
57
11
16
19
4
3 6
19
9
50
G
38
8
7
39
2
7
376
39
117
5
-
1
10
1
10
5 2
8
3
4
7
15
4
87
46
76
16
376
I. II. III. IV. V. VI. VÍI. VIII.
11 6 2 1 — — — — — 19 10 10 3 9 16 10 9 i 1 — — — — 9 15 15 2 1 — — — — 1 14 17 17 5 3 — — 1 12 15 15 5 2 — — — — — — — 2 5 16 12 2 1 1 10 13 6 8
— 10 17 — — 15 — — — — — — — — —
10 32 39 42 52 59 41
GO
Összesen -
33 10
9
—
17 26 12 18 16
17 12 13 9 12
13 19 21 15 29
47 57 46 42 57
2 5 4 1 4
2 5 9 6 8
50 38 39
14 11 13
6 11' 4
30 16' 22
50 38 39
3 4 4
1 376 127
84
165 376
27
— 1
6 5 6 3
8 5 8
23 39 18 26 32 35 24 27
51
224
30
Jegyseték. * Ezen adatok a vizsgálatot tett tanulókra vonatkoznak. Az illetőség a szülők vagy gyámok lakóhelye szerint állapíttatott meg.
5 i 4
5 4 4
47 57 46 42 57
3 1 —
— — —
50 38 39
23
21
376
6 3 4 2 4
8
Összesen
Több tantárgy ból elégtelen
Két tantárgyból elégtelen
Egy tantárgyból elégtelen
e re d m é n y n y e 1
47 57 46 42 57
— — — —
legalább elégséges
legalább jó
jeles
Minden tan tárgyból Összesen
megyebeli
helybeli
Összesen
b e t ö l t ö t t e
A ta n u lá sb a n t e t t e lő m e n e te lr ő l*
1
é l e t é v é t
17 18 19 ' 20
több
O s z t á l y
I
9 10 11 12 13 14 1 5'16
más megyebeli
A ta n u ló k illető ség e * *
f) A ta n u ló k é le t k o r a a ta n é v v é g é n *
-
TARTALOM. Oldal.
I. II. III. IV. V. VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII.
Klamarik J á n o s ................................................................................ 3 A B a l a t o n r ó l ..................................................................................... 5 T a n á r o k ..................................................................................................... 22 T an n y e lv .....................................................................................................23 A végzett ta n a n y a g ................................................................................. 24 T anítóképző................................................................................................ 45 E gyesületek................................................................................................46 Visszapillantás a múlt t a n é v r e .............................................................51 Ö sztöndíjak................................................................................................ 54 Fentartók és pártfogók............................................................................56 Könyvtár és s z e r tá r a k ...................................: ............................. 56 É re tts é g ie k ................................................................................................ 65 Évzáró v iz s g á la to k ................................................................................. 65 É le lm ez ő ..................................................................................................... 66 Z e n e in té z e t................................................................................................66 Iskolai fizetendő. Jövő ta n é v ..................................................................67 A tanulók névsora és előm enetele........................................................ 68 Statisztikai tá b lá z a t o k ............................................................................ 92