Ért e s í t őj e
KIADJA: A ME GY E I
TANÁCS
VÉGREHAJTÓ
BIZOTTSÁGA,
SZOLNOK
T A R T A L O M I. Személyi ügyek. gyei szakosztályok által kiadott fontosabb rendelkezések. II. A Megyei Tanács és a Végrehajtó Bizottság IV. Egyéb közlemények. határozatai. V. Jogi kérdés-felelet rovat. fII. A Megyei Tanács VB elnöke, valamint a meVI. Jogszabály tájékoztató.
I.
Személyi ügyek 75/1959. vb. sz. határozati; A Végrehajtó Bizottság Nagy Sándor kunhegyes! lakos, a kunhegy esi Járási Tanács Végrehajtó Bizott sága Igazgatási Osztásának volt osztályvezetője elleni fegyelmi ügyben a kunhegyesi járási tanács végrehajtó bizottságának 78/1/1957. és a Megyei Tanács Végre hajtó Bizottságának 231/5/1957. sz. alatt hozott határo zatait a fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó ré szében akként változtatta meg, hogy az említett határo zatokban írt „azonnali hatályú elbocsátás” fegyelmi büntetés helyett Nagy Sándor eljárás alá vonttal szemben a Munka Törvénykönyve 113. §. (2) bekezdé sének bt) pontjában meghatározott „írásbeli megro vás” fegyelmi büntetést állapította meg. II.
A Megyei Tanács és a Végrehajtó Bizottság határozatai (Kivonatos szöveg.)
Az 1959. március iO-én tartott végrehajtó bizottsági ülés határozataiból
a) A 3004/1/1959. sz. Komi. határozat rendelkezé seinek megfelelően a szerződések kötésénél biztosítani kell mindenekelőtt a már működő termelőszövetkeze tek, valamint a szövetkezeti munkát ősszel kezdő, de a gazdálkodás bizonyos elemeit tekintve már most közösen dolgozó termelőszövetkezetek elsőbbségét. b) A még egyénileg dolgozó parasztokkal a jóvá hagyott tervek keretében tovább kell folytatni a szer ződések kötését és haladéktalanul meg kell szüntetni áz egyes cikkeknél alkalmazott — szerződéskötési korlátozásokat. c) A termelőszövetkezeti tagokkal a háztáji gazda ságokban megtermelt mezőgazdasági termékekre szer ződést lehet kötni. A növénytermelési szerződések kötésénél figyelembe kell venni a háztáji gazdaságban tartható terület nagyságát, szarvasmarhánál pedig a háztáji gazdaságokban tartható állományt. Sertésre át menetileg;./ baromfira pedig általában minden kor látozás nélkül köthető szerződés az egyéni gazdasá gokkal, illetve háztáji gazdaságokkal. 2t A z Országos Felvásárlási Operatív Bizottság fenti határozata alapján: a) A szarvasmarha átvételeknél a Stermelőszövetkezeteket átmenetileg megilleti a nagyüzemi fel ár akkor, ha a hizlalás az újonnan alakult tsz-eknéi nem közös istállóban, hanem a tagok istállóiban tör ténik, de egyébként a felár folyósításához szükséges feltételek fennájilanak (mennyiségileg, minőségileg). Az export felárat azonban csak a közös istállóban hiz lalt szarvasmarhák után lehet kifizetni. b) A termelőszövetkezetek szarvasmarha hizlalá sához szükséges alapanyagot a 3004/1/1959. sz. Korm. határozatban megállapított keretben szabadfelvásár lásból kell biztosítani. c) Az 1959. IV. n. évre történő sertéshizlalási szerződések kötését a termelőszövetkezetekkel a je lenlegi feltételek mellett 1959. március hónapban meg (kell indítani. Az egyéni termelőkkel a IV, n. évi szerződéskötést május hónapban lehet megkezdeni. A lófelvásárlásnál a tsz részéről az igaerő szük ségleten felül jelentkező felkínálás átvételét elsősor ban kell biztosítani. 3. A Végrehajtó Bizottság kötelezte a termelőszövetkezeteket arra, hogy a tsz-be belépett egyéni termelők által megkötött termelési és terményértéke sítési szerződéseket vállalják át, valamint a terme lőszövetkezetek megnövekedett területeinek követkéz-, tében fennálló lehetőségeket mérlegelve, az eddig .megkötött értékesítési szerződéseket a lehetőségek sze rint emeljék fel.
52/1959. vb. sz. határozat: Az Élelmezésügyi Minisztérium Megyei Felvásár lási Kirendeltsége jelentésének tárgyalása során meg állapította a végrehajtó bizottság, hogy a felvásár lás sikere érdekében alapvető fontosságú a szerző déses termelési, hízlalási és nevelési tervek mara déktalan teljesítése. A helyi 'tanácsok végrehajtó bizottságai a leg több helyen már megfelelő segítséget is adnak eh hez a munkához. Örvendetes jelenség, hogy a terme lőszövetkezetek részaránya a szerződéskötésekben emelkedett. Néhány helyen tapasztalható volt azonban, hogy a helyi szervek a termelőszövetkezeti fejlesztés során — helytelen szemléletből kiindulva -— a szerződéskötést zavaró, illetve akadályozó intézkedéseket tet tek. Ennek megszüntetése érdekében a végrehajtó bi zottság az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság 1959. február 23-i határozatának figyelembevételével az alábbiakra hívta fel a járási, városi tanácsok vég rehajtó bizottságait, valamint a felvásárló szervek 54/1959. vb. sz. határozat: vezetőit: A végrehajtó bizottság kérte a MÉK igazgató 1. A növénytermelési, állatnevelési és hízlalási, ját, hogy a vállalat szakemberei útján nyújtson se továbbá terményértékesítési szerződések kötésénél az gítséget a termelőszövetkezeteknek a zöldségfélék téralábbi irányelveket kell szem előtt tartani:
meléséhez és az értékesítési problémák megoldásához. A jövő évi szerződéskötés előkészítése érdekében helyesnek és szükségesnek tartja a végrehajtó bizott ság, hogy az érdekelt szervek dolgozói ez év augusztus 1-ig felkeressék a már működő és a közös gazdálkodást ősszel kezdő termelőszövetkezeteket és tájékoztassák azok vezetőit és tagságát a termelési, terményértéke sítési, állathízlalási és nevelési szerződések kötésének lehetőségeiről, előnyeiről és módjáról, hogy már ide jében elő tudjanak készülni a szerződéskötésre. 58 1959. vb. sz. határozat: Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy egyes helyeken a tanácsok a Terményforgalmi Vállalat használatában lévő és központi gazdálkodás alá vont raktárakat is utaltak ki az utóbbi időben termelőszövetkezeteknek. Felhívta a végrehajtó bizottság a járási, városi tanácsok vb. elnökeit, hogy az ilyen önkényes intéz kedéseket akadályozzák meg. A Terményforgalmi Vál lalat állandó jellegű raktárai országos raktárgazdál kodó szerv hatáskörébe tartoznak és ezért ezek igénybevétele csak az Országos Áruraktározási Hivatal en gedélyével történhet. 60/1959. vb. sz. határozat: A végrehajtó bizottság az 1958/59. évi ismeretter jesztő tevékenység eredményeiről és feladatairól elő terjesztett tájékoztató elfogadása mellett kimondta, hogy a megye dolgozó parasztságának a nagyüzemi szo cialista gazdálkodásra való áttérése folytán szükséges nek tartja — az ismeretterjesztő munka keretében >—• a termelőszövetkezeti parasztság eddiginél foko zottabb nevelését. Ezért felhívta a Művelődésügyi Osztály vezetőjét, behatóan tanulmányozza a megye területén kísérlet képpen működő népfőiskolái és népközépiskolai okta tást abból a szempontból, hogy a jövőben az oktatás nak ez a formája fenntartható-e, illetve a megváltozott viszonyoknak megfelelően milyen típusú, maaasabbfokú oktatási forma alkalmas arra, hogy a termelőszövetke zeti parasztság tanulnivágyó rétegének az igényét ki tudjuk elégíteni. 63/1959. vb. sz. határozat: A végrehajtó bizottság a Megyei Cirokszár Láda gyár ót Vállalat, Kisújszállás, elnevezését „Szolnok Me gyei Tanács Faipari Vállalata, Kisújszállás” névre vál toztatta, mert a vállalat jelenlegi' neve már nem fe jezi ki a vállalat tevékenységét.
Az 1959. március 24-én tartott végrehajtó bizottsági ülés határozataiból 67/1959. vb. sz. határozat: A végrehajtó bizottság megvizsgálta a megye fa iparának helyzetét és megállapította, hogy a helyi ipa ron belül ez az iparág működik a legeredményesebben. Az elérlt eredményekben nagy része van a vállalatok vezetőinek, a jászárokszállási és jászberényi Asztalosipari Vállalatnál pedig a hosszú idő óta összeszokott munkásgárdának is. A jászárokszállási és jászberényi Asztalosipari Vál lalat az általuk készített kiváló minőségű bútorokkal megbecsülést szerez a tanácsi iparnak. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a jász árokszállási és jászberényi Asztalosipari Vállalatnál a rendelkezésre álló üzemi épületek nem megfelelőek, ezért-szükségesnek tartja, hogy a jászberényi Asztalosipari Vállalat részére új telephelyen korszerű üzemi épület, a jászárokszállási Asztalosipari Vállalat részé re a jelenlegi telphelyen új üzemi épület kerüljön ki vitelezésre az Ötéves terv során. Utasította a végrehajtó bizottság az ipari osztályt, hogy a már lefolytatott felmérések alapján, a két asz talosipari vállalat távlati fejlesztési tervének program ját készítse el és jóváhagyás, valamint a tervezési költ
ségek biztosítása céljából a Könnyűipari Minisztérium hoz terjessze fel, majd a tervezési szerződéseket kös se meg. III.
A Megyei Tanács VB elnöke, valamint a megyei szakosztályok által kiadott fontosabb rendelkezések 404A959. T/a. szám.
.
A végrehajtó bizottság elnöke felhívta a járási, vá rosi tanácsok vb-elnökeinek figyelmét a képzőművé szeti és iparművészeti alkotások előállításával, többszörösítésével, valamint forgalombahozatalánál tapasztalt visszaélések megakadályozására. Az utóbbi időben ugyanis egyre nagyobb méretekben kezd elterjedni a képzőművészeti és iparművészeti al kotások minden engedély és művészeti elbírálás nél kül történő forgalombahozattala. Részben Budapestről vidékre utazó, részben egyes vidéki központokban mű ködő ügynökök nagymennyiségben hoznak forgalomba ízléstelen, művészietlen tárgyakat (giccseket). Lelkiis meretlen módon, gyakran tisztességtelen eszközök al kalmazásával becsapják a jóhiszemű dolgozókat, illetve vásárló közületeket, üzérkedés útján jogtalan haszonra tesznek szent és ezzel egyidejűleg kultúrpolitikai, mű vészetpolitikai szempontból is káros tevékenységet foly tatnak. 3202/1959. szám. A Pénzügyi Osztály vezetője részletes utasításban szabályozta a tanácsok pénzügyi apparátusának 1959. évi adóbeszedési feladatait. Felhívta a figyelmét arra, hogy az adóhátralékok behajtása mellett különösen súlyt helyezzenek az ille ték, forgalmiadó és SZTK tartozások beszedésére. Az adózási feladatok megoldásához kérni kell a Pénzügyi Állandó Bizottságok tagjainak a segítségét. Tájékoztatta a pénzügyi szerveket a kényszerintéz kedésekkel kapcsolatban követendő eljárásról, és fel hívta figyelmüket a törvényesség szigorú betartására. 21 020—45/1959. szám. A Kereskedelmi Osztály vezetője a Belkereskedel mi Minisztérium 31—1/54/1959. sz. leirata alapján érte sítette az alsóbb szerveket arról, hogy azon személyek, akik a jelenlegi termelőszövetkezeti mozgalom során léptek be a termelőszövetkezetbe — függetlenül attól, hogy csak a nyilatkozatot írták alá, vagy a nyilatkozat aláírásán kívül már a munkát is felvették -— ugyancsak jogosultak ingyenes csecsemőkelengye juttatásra és ré szükre a csecsemőkelengye utalvány kiadható. IV.
Egyéb közlemények A
term előssövet fe jlő d é s e
k
70/1959. vb. sz. határozat: A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a jász berényi, tiszafüredi és törökszentmiklósi járásokban, valamint Jászberény, Szolnok és Törökszentmiklós vá rosokban, Alattyán, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfény szaru, Jászjákóhalma, Puszta monostor, Jászágó, Szászberek, Szandaszöllős, Üjszász, Vezseny, Zagyvarékas, Tiszajenő, Fegyvernek, Örmé nyes, Tiszatenyő, Tiszabő, Tiszapüspöki, Jászivány, Jászapáti,” Jászdózsa, Jászszentandrás, Abádszalók, Ken deres, Kungyalu, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszasas, Tiszaug, Tiszaörvény, Tiszaderzs, Tisza
füred, Tiszaőrs és Tiszaszöllős községekben a föld terület több mint 80%-a a szocialista szektorhoz tar tozik. Ennek alapján nevezett járások, városok és közsé gek részére engedélyezte a termelőszövetkezeti járás, illetve termelőszövetkezeti város, község elnevezés hasz nálatát. 69/1959. vb. sas. határozat: A végrehajtó bizottság 1959. március 24-i ülésén az alábbi új mezőgazdasági termelőszövetkezetek műkö dését, típusváltozást, mezőgazdasági termelőszövetkeze tek egyesülését, és termelőszövetkezeti csoportoknak mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe történő beolva dását engedélyezte: 1. Űj mg. termelőszövetkezetek: Jászberényi Hajnal Csillag, jászapáti Zöld Mező, jászdózsai Tarnamenti, jászdózsai Űj Hajnal, tiszafüre di Űj Űton, tiszafüredi Tisza Kincse, tiszafüredi Űj Erő, tiszaszentimrei Petőfi, tiszaörvényi Űj Élet, tiszaőrsi Búzakalász, tiszaszentimrei Búzakalász, jászberényi Bercsényi, jászszentandrási Aranykalász, jászszentandrási Petőfi, jásziványi Béke, jásziványi Szabadság, szol noki Búzakalász, szolnoki Petőfi, szolnoki Damjanich, szolnoki Kotssuth, törökszentmiklósi Hunyadi, törökszent miklósi Ady, törökszentmiklósi Bajcsy-Zslilinszky, török szentmiklósi Bocskai,' törökszentmiklósi Táncsics, töa rökszentmiklósi Aranykalász, jászjákóhalmai Petőfi, jászboldogházai Rákóczi, jászboldogházai Lehel Vezér, jászboldogházai Hunyadi, jászboldogházai Zöld Mező, jászboldogházai Aranykalász, alattyáni Űj Élet, jánoshidai Aranykalász, alattyáni Haladás, tiszaszentimrei Dózsa, tiszaszöllősi Petőfi, jászárokszállási Űj Barázda, jászágói Űj Barázda, jászágói Kossuth, jánoshidai Béke, tiszafüredi Búzakalász, jászteleki Szabadság, jászteleki Viharsarok, jászteleki Virágzó, jászteleki Űj Élet, szászbereki Szebb Élet, rákócziújfalui Május 1., szászbereki Mező Imre, vezsenyi Hunyadi, jászágói Haladás, jász jákóhalmai Március 15., jászjákóhalmai Vörös Csillag. 2. Típusváltozás. (Termelőszövetkezeti csoportok átalakulása mezőgazdasági termelőszövetkezetté.) Kunmadaras (Űj Élet) Táncsics, Nagyiván Béke, Tiszaug (Béke) Tiszagyöngye, Mezőtúr Előre, Jászalsószentgyörgy Béke, Tiszasüly Kossuth Népe. 3. Mezőgazdasági tsz-ek egyesülése: A végrehajtó bizottság engedélyezte a kenderesi Vörös Csepel és Füleki András mg. tsz-eknek „Vörös Csepel”, a jászladányi Rákóczi és Előre mg. tsz-eknek „Mező Imre” , a karcagi Dózsa, Damjanich, Szabad If júság és Köztársaság mg. tsz-eknek „Dimitrov” , a kar cagi Béke, Győzelem és József Attila mg. tsz-eknek „Béke” , a karcagi Lenin, Szabadság, Hunyadi, Budai Nagy Antal mg. tsz-eknek „Lenin”, a mezőtúri Béke és Győzelem mg. tsz-eknek „Béke”, a mezőtúri Ber csényi és Hunyadi mg. tsz-eknek „Bercsényi” néven történő egyesülését. Engedélyezte továbbá a tiszaburai Szabad Nép mg. tsz-nek a Lenin és Bátor Ifjúság mg. tsz-ekbe történő beolvadását.
4, Termelőszövetkezeti csoportok beolvadása mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe: Székhely: Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Kisújszállás Túrkeve Túrkeve Túrkeve Túrkeve Túrkeve Túrkeve Túrkeve Túrkeve Túrkeve Jászapáti Jászalsósztgy Örgy Jászalsósztgy örgy J ászalsósztgy örgy Jászladány Jászladány Jászladány Jászladány Jászkisér Jászkisér Jászkisér Jászkisér JászKisér Tiszasüly Tiszasüly Jászdózsa Jászdózsa Abádszalók Kunhegyes Kunhegyes Kunhegyes Kunhegyes Kunhegyes Kunmadaras Kunmadaras Kunmadaras Tiszaderzs Tiszaderzs Karcag Karcag Karcag Karcag Karcag Karcag Karcag
Tszcs neve: Aranykalász Bercsényi Béke December 13. Ezüstkalász Felszabadulás Haladás Kossuth Május 1. Nagyréti Népakarat Október 6. Parasztság útja Rákóczi Szabad Föld Szabadság Űj Világ Zöld Mező Ady Béke Haladás Hunyadi Jókai Kossuth Ezüstkalász Petőfi Szabad Föld Köztársaság Űttörő Szabadság Kossuth Fekete Föld Petőfi Zöld Mező Haladás Rákóczi Zöld Mező Petőfi Aranykalász Béke Tiszamenti Petőfi Búzakalász Űttörő Rákóczi Bocskai Ifjúság Új Élet Űj Világ Zrínyi Búzakalász Hajnal Csillag Harcos Petőfi Űj Élet Alkotmány Búzakalász Harcos Kunsági Űj Elet Űttörő Vörös Csillag
Mg. tsz: Sallai Ady Dózsa Búzakalász Dózsa Búzakalász Ady Hunyadi Új Barázda Dózsa Ady Kinizsi Kinizsi Búzakalász Dózsa Ady Ady Kinizsi-Búzakalász Táncsics Táncsics Búzakalász Táncsics Búzakalász V. Csillag-Táncsics Búzakalász Vörös Csillag Dózsa Népe Alkotmány Űj Élet Béke Béke Kossuth Kossuth Kossuth Ezüstkalász Szabad Föld Alkotmány Alkotmány Alkotmány _ Alkotmány Kossuth Népe Búzakalász Tarnamenti Tarnamenti Lenin Lenin Lenin Táncsics Vörös Október Táncsics Petőfi Űj Barázda Kossuth Űj Barázda Szabadság Béke Béke Béke Dimitrov Dimitrov November 7. November 7.
V.
Jogi kérdés-felelet rovat Kérdés: Az egyik építőipari vállalatital kötött szer ződésünk szerint szárítószínünket a vállalatnak még az elmúlt év április hó 1-ére kellett volna megépítenie és üzemeltethető állapotban átadnia. A vállalat azonban a kivitelezéssel késedelmeskedett és a száríftószint csak október 8-án adta át. Emiatt a késedelem miatt a ter melésünkben nagymértékű kiesés volt, és vállalatunk kb. 50 000 Ft haszontól esett el. Az építőipari vállalat elmaradt hasznaink megtérítését megtagadta. Azt kér dezzük, hogy az elmaradt hasznaink megtérítése iránt eredményesen perelhetjük-e az építőipari vállalatot? Válasz: A közműveknek a népgazdaság egyetemes szempontjainak szem előtt tartásával történő fejlesz tése olyan előny, amely az egyes gazdálkodó alanyok termelési eredményeiben érezteti hatását. Ennek elle nére nincs azonban helye annak, hogy a fejlesztési ter vek nem teljesítése, vagy nem kellő teljesítése alap ján az egyes gazdálkodó alanyok azon az alapon lép jenek fel az állam vállalataival szemben, hogy az el maradt többleteredményként jelentkező hasznukat, vagy annak egy részét térítsék meg. A Legfelsőbb Bí róság és a Központi Döntő Bizottság állandóan követett gyakorlata szerint az ilyen igény — a különben vét kesnek mutatkozó állami vállalattal szemben — nem támasztható. Kérdés: K. A. kiskorú 5 kát. hold területű szántó földet örökölt, a hagyatéki tárgyaláson azonban az őt képviselő szülője kijelentette, hogy a kiskorú örökölni nem kíván és az örökséget a kiskorú nevében vissza utasította. Az állami közjegyző anélkül, hogy a kiskorú visszautasító jognyilatkozatához a gyámhatóság jóvá hagyását kikérte volna, a hagyatékot az államnak át adta. Nem tartjuk helyesnek a közjegyző eljárását és jogi véleményüket kérjük. Válasz: Az állami közjegyző eljárása az érvényben lévő jogszabályoknak megfelel. A korábbi jogszabályok értelmében a szülő által a kiskorú gyermek nevében tett örökséget visszautasító jognyilatkozat érvényessé géhez a gyámhatóság jóváhagyása volt szükséges. Cse lekvő hagyatékot pedig a szülő a kiskorú nevében, an nak érdekei ellenére még a gyámhatóság jóváhagyása esetében sem utasíthatta vissza, és az ilyen örökség viszsautasítása ' a gyámhatóság jóváhagyása ellenére is semmis volt. A hagyatéki eljárás részletes -szabályozását tartal mazó 38/1954. I. M. sz. utasítás, , továbbá a .105/1952. M. T. sz. rendelet, valamint a 955—84/1954. O. M. sz. utasítás vonatkozó rendelkezéseinek egybevetéséből az állapítható meg, hogy nincsen olyan törvényes rendel kezés, amelynek értelmében a , hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet az abban foglalt nyilatkozat jóváhagyása végett a közjegyzőnek meg kellene küldeni. A család jogi törvény 87. §-a a gyámhatósági jóváhagyás kérdé sét a korábbi jogállapottól eltérően szabályozta és a (3) bek. szerint a bírói egyezség érvényességéhez gyámható sági jóváhagyás — még a (2) bek.-ben felsorolt minősí tett esetekben — sem szükséges. A 105/1952. M. T. sz. rendelet 54. §-a értelmében a családjogi törvény 87. §-ának (3) bek.-ben foglalt, a bírói egyezségre vonat kozó rendelkezés a közjegyző előtt kötött egyezségre is irányadó. A családjogi törvény és a 105/1952. M. T. sz. rendelet tehát megszűntette a gyámhatóságnak a ko rábbi jogszabályokban megállapított széleskörű hatás körét és a hagyatéki ügyekkel kapcsolatban kizárólag a fellebbezési jog területére szűkítette le. Az itt kifej te tte k szerint tehát a közjegyző a gyámhatóság jóvá hagyása nélkül dönt a felek nyilatkozata felett akár lemondás, akár pedig visszautasítás, vagy elfogadás annak a tárgya. A kiskorúak és a gondnokoltak érde kei a hagyatéki eljárás során is megfelelő oltalomban részesülnek, mert a hagyatéki eljárásról szóló utasítás 41. §-ának (2) bek.-ben a közjegyző feltétlen kötelessé gévé teszi a kiskorúak* és gondnokoltak érdekeinek kü lönös gonddal történő megvédését. Nincs tehát olyan
jogszabály, amely szerint a joglemondást tartalmazó hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet, vagy magát a ha gyaték átadó végzést jóváhagyás végett a gyámható sághoz meg kellene küldeni, és hogy azok a gyámható ság jóváhagyása nélkül érvénytelenek volnának. Ezt az álláspontot egyébként alátámasztja az, 1955—84/1954. O. M. sz. utasítás is, amely a hatáskör felsorolásában már megelőzte a gyámhatóság hagyatéki eljárásban va ló közreműködésének felemlítését, viszont a 26. § (2) bek.-ben kifejezetten is kimondja, hogy a bírói yagy közjegyzői egyezség érvényességéhez gyámhatósági jó váhagyás nem szükséges. Az itt kifejtettekből nyilván való, hogy a közjegyző eljárása törvényszerű volt és a hagyatéki tárgyaláson elhangzott örökséget visszauta sító vagy arról lemondó nyilatkozatok érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyásra nincs szükség. VI.
Jogszabály tájékoztató 12/1959. (III. 1.) Korm. sz. rendelet a dolgozók tár sadalmi biztosítási nyugdíjáról szóló 1959. évi 40. sz. tvr. hatályának kiterjesztéséről a kisipari szövetkezeti tagokra. A kormányrendelet a dolgozók társadalmi biz tosítási nyugdíj ár óh szóló 1958. évi 40. sz. tvr.. valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet hatályát a kisipari szövetkeze teknek azokra a tagjaira is kiterjeszti, akik szövetke zeti tagságuk alapján biztosításban részesülnek. (Taná csok Közlönye, 1959. évi 18. sz.) 9/1959. (III. 1.) F. M. sz. rendelet az 1959. évi halá szati és horgászati tilalmi idők. továbbá a halgazdál kodással összefüggő egyes halászati és horgászati kor látozások megállapításáról. A Körösön egész éven át tilos a márna és kecsege halászata és horgászata. Ugyancsak egész éven át tilos a természetes vizekből a 30 cm-nél rövidebb harcsa, kecsege, rózsás márna, a 25 cm-nél rövidebb fekete sügér, a 20 cm-nél rövideob kősüllő, sebespisztráng, szivárványos pisztráng és a 9 cm-nél rövidebb folyami rák kifogása. Az árvízvédelmi töltéseken kívüleső holtágakban a fajlagos tilalmi időn kívüli időszakban nem esik mérettilalom alá olyan ponty kifogása, amelynek a testhosszúsága a testmagasság háromszorosát meghaladja. Folyami rákot október 15-től május 1. napjáig tilos kifogni. Egész éven át tilos az ikráit vagy ivadékait a potroha alatt hordó folyami nőstény rák kifogása. Az ipari célra fel használható festőkagylót természetes vizekből április 13-tól június 8-ig tilos kiszedni. A Tiszából és mellék folyóiból — a Körösök kivételével — az 5 cm-nél rö videbb, a Körösökből és a többi természetes vízből a 8 cm-nél rövidebb festőkagyló szedése egész éven át tilos. A súlyhatáron, illetőleg méreten aluli halat, rákot és kagylót akár él, akár élettelen az, haladéktalanul vissza kell bocsátani a vízbe. A rendeletben megálla pított tilalmak nem terjednek ki a mesterséges haltenyésztéshez szükséges tejes és ikrás tenyészhalaknak a megyei mezőgazdasági osztály engedélye alánján a külön erre a célra kijelölt brigád által történő kifogá sára. Az ilyen célból kifogott halakat az ivartermék mes terséges elvétele után a megyei mezőgazdasági osztály által meghatározott helyeken szabad értékesíteni. (Ta nácsok Közlönye, 1959. évi 18. sz.) 1/1959. (III. 8.) F. M.—Bk. M. sz. együttes rendelet és az 1/1958. (IX. 3.) P. 3VI,—Bk. M. sz. együttes rendelet módosításáról A rendelet óz áruvásárlási kölcsönről szóló 1/1958. (IX. 3.) P. M.—Bk. M. sz. együttes rende letet akként módosította, hogy a kölcsön összege után — a kölcsön lejáratától függően — 5—9% egyszeri ke zelési költséget kell fizetni, amely a kölcsön lejártáig járó kamatokat is magában foglalja. (Tanácsok Közlö nye, 1959. évi 19. sz.) 36/1959. (K. É. 9.) Bk. M. sz. utasítás az áruvásár lási kölcsön kiterjesztéséről. A Belkereskedelmi Minisz térium az áruvásárlási kölcsön keretében kibocsátott hitellevelek ellenében vásárolható áruk körét a mosó gép minden típusára, a 250 cm:1-es motorkerékpárokra,
a Berva-Moped, Panni-robogó kismotorkéréknárokra és a táskagép kivételével a varrógép minden típusára kiterjesztette. (Tanácsok Közlönye, 1959. évi 19. sz.) 1/1959. (III. 13.) P. M.—F. M. sz. rendelet a mező gazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok pénz- és hitelgazdálkodásának rendszeréről és az azzal kapcso latos ellenőrzés módszeréről. A rendelet átfogóan és részletesen szabályozza a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati ter melőszövetkezetek, valamint a termelőszövetkezeti cso portok pénz- és hitelgazdálkodásának rendszerét. Ennek keretében részletes szabályozást ad az említett szövet kezetek pénzforgalmának lebonyolítására. Szabályozza a rendelet a szövetkezetek hitelellátását is, külön rész letezve a rövidlejáratú, illetőleg hosszú- és közéolejá ratú hitelek folyósításával és feltételeivel kapcsolatos kérdéseket. Végül szabályozza a rendelet a pénzügyi és hitelfegyelem biztosítása érdekében alkalmazható rend szabályokat. A rendelet rendelkezéseit 1959. január hó 1. nanjával kezdődő hatállyal kell alkalmazni. (Taná csok Közlönye, 1959. évi 20. sz.) 13/1959. (III. 15.) Korai. sz. rendelet a mezőgazda sági termelőszövetkezetekbe lépő termelők szerződéses kötelezettségeinek rendezéséről. A rendelet értelmében a növénytermelési, állatnevelési és hizlalásé továbbá a terményértékesítési szerződés nem szűnik meg a szer ződéses viszonyban álló termelők mezőgazdasági ter melőszövetkezetbe történő belépésével. A növényter melési és terményértékesítési szerződéseken alapuló kötelezettség a belépő termelőről a lekötött terület át vételével együtt a termelőszövetkezetre száll át. Ez alól az általános szabály alól kivétel az az eset, ha a ter melőszövetkezetbe beléoő tag — a termelőszövetkezet hozzájárulásával — a közösbe bevitt szerződéses terü let termését a gazdasági évben még maga takarítja be, vagy szerződéses kötelezettségét háztáji területének ter méséből teljesíti. A termelőszövetkezet jogosult az egyéni termelő be lépése folytán reá átszállt növénytermelési és^ termény értékesítési szerződéstől a tag belépésétől számított 30 napon belül — az illetékes termeltető, illetőleg megren delő vállalathoz intézett írásbeli nyilatkozatával — el állni, ha termelési adottságai a szerződéses kötelezett ségek teljesítését nem teszik lehetővé. Az állatnevelési és hízlalási szerződésen alapuló kötelezettséget megál lapodás szerint a termelőszövetkezet vagy a belépő tag köteles teljesíteni annak megfelelően, hogy a lekötött állat a tag háztáji gazdaságában marad-e, vagy beviszi azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába. Ezt a szabályt azonban nem lehet alkalmazni, ha a termelőszövetkezet az állatnevelési, illetőleg hízlalási szerző désből eredő kötelezettségek teljesítését a tag belépé sétől számított 15 napon belül átvállalja. Ilyen esetben a belépő tag köteles a szerződéssel lekötött állatokat a felhízlalásuikhoz (felnevelésükhöz) szükséges takar mánnyal együtt a termelőszövetkezetnek átadni. A be lépő tag által felvett pénzben! és természetbeni előle gekért a termelőszövetkezet, illetőleg a belépő tag fele lős aszerint, hogy a kötelezettséget a termelőszövetke zet vagy a belépő tag egyénileg teljesíti. A rendelet ér telmében átszállt, illetőleg átvállalt szerződések telje sítése esetén a termelőszövetkezetet — a törvényes ren delkezéseknek megfelelően — a nagyüzemi felár is meg illeti. A korábbi gazdasági évekből származó szerződé ses hátralékok teljesítéséért a beléoő termelő továbbra is egyéni felelősséggel tartozik. (Tanácsok Közlönye, 1959. évi 21. sz.) 1/1959. (III. 15.) Kip. M.—P. M. sz. együttes rendelet a kisiparosoknak állami vállalatok és állami szervek részére végzett munkáiról. Állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá költségvetési szerv, valamint ezek jóléti, szociális, kulturális és sportintéz ménye (továbbiakban: állami szerv) kisiparossal termé kek előállítására, áru beszerzésére és ipári szolgáltatá sokra szerződést (továbbiakban: szerződést) csak a jelen rendelet szabályai szerint köthet. 10 000 Ft értékhatárig
a megrendelő állami szerv vezetője — figyelembe vé ve az állami vállalatok és szövetkezetek elsőbbségét — saját hatáskörben köthet kisiparossal szerződést. 10 000 Ft-os értékhatárt meghaladó szerződésnek kisiparossal való megkötése előtt az állami szerv köteles alkalmas állami vállalatot (vállalatokat) közvetlenül, vagy a szám baj övő állami vállalatot irányító minisztérium hivata los közlönye útján, kisipari szövetkezeteket a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ) helyi szer vei útján, kisiparosokat pedig a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ) helyi szervei útján ajánlattételre felhívni. 10 000-től 50 000 Ft értékhatárig a közvetlen felügyeletét ellátó szerv vezetőjének vagy helyettesé nek, 50 000 Ft értékhatár felett pedig a felügyeletet gya korló miniszternek, illetőleg a megyei (fővárosi, me gyei jogú városi) tanács vb. elnökének vagy helyette süknek előzetes engedélye szükséges. 1.0 000 Ft érték határt meghaladó szerződést, ha az anyagérték 6000 Ftot meghalad, állami szerv kisiparossal csak akkor köt het, ha a teljesítéshez szükséges anyagot rendelkezésre bocsátja. Életveszély esetén és n a^ obb kár sürgős el hárítása érdekében 10 000 Ft értékhatárt meghaladó munkálatoknál a külön engedély és az ajánlati felhívás mellőzhető. Ilyen esetekben azonban az engedélyezésre illetékes szervet a kisiparos igénybevételéről utólag ér tesíteni kell. Az állami munkák arányosabb elosztása érdekében állami szervekkel egy kisiparos negyedéven ként legfeljebb 50 000 Ft értékhatáron belül köthet szer ződést. A kisiparosok állami szervvel kötött szerződé seire a polgári jog szabályai vonatkoznak; a könnyű ipari miniszter és a pénzügyminiszter azonban a szer ződéssel kapcsolatosan biztosíték, kötbér és biztosítás kötelező alkalmazását rendelheti el. A kisiparos által teljesített szerződés ellenértéke csak abban az esetben fizethető ki, ha a kisiparos igazolja, hogy adótartozá sán kívül társadalombiztosítás tartozása sincs. (Taná csok Közlönye, 1959. évi 21. sz.) 1959. évi 7. sz. tvr. a mezőgazdasági termelőszövet kezetről és termelőszövetkezeti csoportról. A termelő szövetkezeti mozgalom- fejlesztése, a mezőgazdaság szo cialista átszervezése, a termelőszövetkezetek megszilár dítása, a szocialista nagyüzemű mezőgazdasági termelés és az árutermelés növelése, a dolgozó nép szükségletei nek minél fokozottabb kielégítése, a szövetkezeti pa rasztság gazdasági és kulturális felemelkedése érdeké ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és termelő szövetkezeti csoportokról. A törvényerejű rendelet sze rint a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés megvalósítására a dolgozó parasztok mezőgazdasági termelőszövetkezetet vagy termelőszövetkezeti csoportót alakíthatnak. Úgy a termelőszövetkezet, mint térmelőszövetkezeti csoport csak tagjainak személyes koz reműködése által megvalósítható gazdasági, célra ala kulhat, kizsákmányoló tevékenysége-» nem folytathat; teljesíti az állam iránti kötelezettségét, és jövedelmet a szocialista alapelveknek megfelelően osztja el. A ter melőszövetkezetek és csoportok jóváhagyott alapszabály alapján folytatják működésüket, részükre a Földmű velésügyi Miniszter a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben alapszabálymintát ad ki, amelyet a köz gyűlés a tvr. keretei között, a helyi viszonyoknak és sajátosságoknak megfelelően kiegészítve elfogad. Mezőgazdasági termelőszövetkezet megalakításához 15 tag és 100 kát. hold földterület, valamint a szövetkezeti nagy üzemű gazdálkodás gazdasági feltételeinek fennállása szükséges. Termelőszövetkezet tagja lehet minden 18. életévét beitöltött magyar, vagy állandó je lle g e i az or szág területén lakó külföldi állampolgár, aki a termelő szövetkezet alapszabályát magára nézve kötelezőnek elismeri. A törvényes képviselő beleegyezésével a 16. életévét betöltött kiskorú is felvehető a termelőszövet kezet tagjai sorába. A tvr. részletesen szabályozza a ta gok jogait és kötelezettségeit, a földbeviteli kötelezett séget, a haszonélvezettel, tartási és járadékkötelezett séggel terhelt, haszonbérbe adott, valamint haszonbé relt földeknek termelőszövetkezeti közös használatba adásával kapcsolatos kérdéseket, a föld járadékot eevéb eszközöknek a termelőszövetkezetbe való bevitele kér-
1959--— ^
dését, a háztáji gazdaság, a közös vagyon, kilépés, vagy kizárás esetén a bevitt fold mikénti kiadásának kérdé séit, szabályozza a termelőszövetkezet tartozásaiért való felelősséget és a termelőszövetkezeti közös használat ban levő föld öröklésének kérdését. A tvr. meghatároz za a termelőszövetkezet gazdasági tevékenységét, zárszámadási kötelezettségét, a termelőszövetkezet törvé nyes szerveit, felügyeletét és foglalkozik a termelőszö vetkezetek egyesülésének kérdésével. Külön fejezet ál lapítja meg a termelőszövetkezeti csoport alakulásának, működésének szabályait és kimondja, hogy a termelő szövetkezeti csoport, illetve tagság között egyes jog viták eldöntésére a megyei tanácsok végrehajtó bizott sága mellett termelőszövetkezeti döntő bizottságot kell létesíteni. (Tanácsok Közlönye, 1959. évi 22. sz.) 16/1959. (Mg. É. 11.) F. M. sz. utasítás a termelőszövetkezetek nagygép vásárlásáról. A 3004/1/1959. (II. 1.) Korm. számú határozat lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — az előírt feltételek megléte esetén — saját pénzeszközeikből nagygépeket vásárolhassanak. A termelőszövetkezetek gépvásárlásá nak szabályai a következők: ^ Jól működő, túlnyomó részben saját eszközeikkel dolgozó, az állammal szemben fennálló kötelezettségü ket teljesítő termelőszövetkezetek univerzáltraktort és hozzá szükséges munkagépeket vásárolhatnak, ha azo kat gazdaságukban teljes mértékben ki tudják hasz nálni és a vásárlást az éves termelési tervben (gépvásárlási terv), valamint a bevétel-kiadási költségvetés ben megtervezték. Szántótraktort és hozzá tartozó mun kagépeket azok a jól működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek vásárolhatnak, amelyek: a) közös gazdál kodásba vont területe az 1000 kát. holdat eléri vagy meghaladja; b) a vásárlást az éves termelési tervben (gépvásárlási terv), valamint a bevétel-kiadási költségvetésben megtervezték; c) árutermelési mutatókat rend szeresen teljesítik; d) az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket teljesítik; e) az 1 kát. hold szántóra jutó összes állóeszközeik értéke (az 1957. évi zárszá madási árakon számítva) a 4000 Ft-ot eléri vagy meg haladja. A termelőszövetkezet — kivételes esetben — szántó- és univerzáltraktor, valamint az ezekhez szük séges munkagépek vásárlásához — saját anyagi eszkö zeinek kiegészítésére -— beruházási hitelt igényelhet. (Tanácsok Közlönye, 1959. évi 22. sz.)
1959. évi II. tv. a Magyar Tanácsköztársaság em lékének törvénybeiktatása. Az Országgyűlés a magyar nép történelmi múltja kimagasló forradalmi hagyomá nyának az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak dicső emlékét törvénybe iktatta. (Tanácsok Közlönye, 1959» évi 23. sz.) 15/1959. (III. 21.) Korm. sz. rendelet a három vagy ennél több gyermeket eltartó dolgozók és az egyedül álló dolgozó nők családi pótlékának emeléséről. A kor-^ mány a családi pótlék összegét a következőképpen ál lapítja meg: 2 gyermek után összesen 75 Ft, 3 gyermek után összesen 360 Ff, 4 gyermek után összesen 480 Ft 5 gyermek után összesen 600 Ft 6 gyermek után összesen 720 Ft, minden további gyermek után gyermekenként további 120 Ft. Egyedülálló dolgozó nőnek egy gyermeke után havi 90 Ft, két gyermeke után havi 240 Ft, ennél több gyermek után a fent feltüntetett összegű családi pótlék jár. A kisipari termelőszövetkezetek tagjainak családi pótlékát a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet saját eszközeiből folyósítja. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, amenynyiben saját háztartásában legalább három 10 éven aluli gyermeket tart el, és az, előző naptári évben a férfi legalább százhúsz, a nő legalább nyolcvan mun kaegységet teljesített, a következő összegű családi pót lékra jogosult: 3 tíz éven aluli gyermek után összesen 210 Ft, 4 tíz éven aluli gyermek után összesen 280 Ft, 5 tíz éven aluli gyermek után összesen 350 Ff, 6 tíz éven aluli gyermek után összesen 420 Ft, minden további tíz éven aluli gyermek után gyerme kenként további 70 forint családi pótlék jár. Az egye dülálló nő, aki termelőszövetkezeti tag, amennyiben az előző naptári évben legalább nyolcvan munkaegységet teljesített, és eltartott gyermekei a tizedik életévüket nem töltötték be, 1 gyermek után havi 70 Ft, 2 gyermek után havi 140 Ft, ennél több tíz éven aluli gyermek után gyermekenként további 70 Ft összegű családi pótlékra jogosult. A ren delet 1959. évi április hó 1. napjával lépett hatályba, és rendelkezéseit első ízben az 1959. évi április hóra járó családi pótlékra kell alkalmazni. (Tanácsok Köz lönye, 1959. évi 24. sz.)
Felelős kiadó: Kuti György.
1273-1959 — .Szolnoki Nyomda, Szolnok, Malinovszki u. 19. Felelős vezető: Mészáros Sándor.
