Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad.
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat, az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja.
2. § A rendelet 1. számú mellékletét a beépítésre szánt települési terület szabályozási tervlapjai (belterület) M=1:2000, 2. számú mellékletét a beépítésre nem szánt települési terület szabályozási tervlapjai (külterület) M=1: 10 000 képezik. A 3. számú melléklet az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. Értelmező rendelkezések 3. §
I. FEJEZET A rendelet alkalmazása tekintetében: 1. Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési övezetekben alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési övezetekre jellemző beépítési módra, módokra utal. 2. Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. 3. Épülettömeg: A beépítési % szerinti m2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték. 4. Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei.
A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom Város (a továbbiakban a város) közigazgatási területének a Dobogókői út Petőfi Sándor utca - Kölcsey Ferenc utca – Ferenc utca - Szenttamás utca – Bánomi út és folytatása (hrsz. 0707) - közigazgatási határ – 10. sz-ú főút – Szentléleki-patakDéli Iparterület dél-keleti határa – Felsőkenderesi utca – Galagonyás út által határolt területére az 1., 2. számú melléklet szerint kivéve a 18761, 18762, 18763, 18765, 18766 18767/1, 18767/2, 18767/3, 18768, 18769, 18784 hrsz-ú ingatlanok magába foglaló területet.
1
közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, illetve nem önkormányzati tulajdonú. 14. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait. 15. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. 16. Összes nettó szintterület: Az építményszintek összes nettó - falak nélküli területe, kivéve a terepszint alatti helyiségek - területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemző rendeltetéséhez közvetlenül kapcsolódik. (pl. előírások szerinti gépkocsi tárolók) Az építmény fő rendeltetéséhez közvetlenül nem kapcsolódó helyiségek területét az összes nettó szintterületbe be kell számítani. 17. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 valamint építménymagassága m2, legfeljebb 3,0 m. 18. Rendeltetési előírások: Az építési övezetek előírásainak egyik csoportja, mely a telkek használatát szabályozza. 19. Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értendők, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhetők el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai erőfeszítést is igénylő) szabadidő eltöltést szolgálják.
5. Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább 3,0 m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. 6. Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési övezeti előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket. 7. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. 8. Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, illetve területsáv, amelyre 150 m2-ként legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepítése történt, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. 9. Homlokzatok építészeti karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. 10. Ideiglenes kerítés: Olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. 11. Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. 12. Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsiállás alakítható ki. 13. Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonállótelepszerű beépítési módon vagy
2
20. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120onál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik. 21. Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket az építési szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv rögzíti. 22. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legnagyobb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. A szabályozási szélesség geodéziai felméréssel pontosítható. 23. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, illetve létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. 24. Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. 25. Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. 26. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, illetve épületrész. 27. Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. 28. Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.
A Szabályozási Terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei 4. § (1) A Szabályozási Terv felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelező szabályozási elemek egyrészt I. (első), másrészt II. (másod) rendűek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: - az övezeti határok és az övezeti előírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat, - az I. rendű közterületek, - az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az irányadó szabályozási elemek: az irányadó szabályozási vonal, a tervezett telekhatárok, a tömbfeltáró, illetve alternatív utak és a magánutak. (5) A Szabályozási Terven jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit, melyhez látványtervet is kell csatolni. (6) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a Településszerkezeti Terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. (7) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb
3
egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő Szabályozási Terv készítésével történhet meg.
- általános mezőgazdasági terület, - korlátozott mezőgazdasági terület, d) közlekedési terület, ezen belül: - általános (közúti) közlekedési terület, e) vízgazdálkodási terület, ezen belül: - felszíni vizek vízgazdálkodási területe, - vízbeszerzés vízgazdálkodási területe.
(8) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.
Az építés és a telekalakítás általános előírásai
II. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
6. §
Területfelhasználás
(1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad, és a) az épület lakóépület, akkor a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani, és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el; b) a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet.
5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) Beépítésre szánt területek: a) lakóterület, ezen belül: - nagyvárosias lakóterület, - kisvárosias lakóterület, - kertvárosias lakóterület, b) vegyes terület, ezen belül: - településközpont vegyes terület, - központi vegyes terület, c) gazdasági terület, ezen belül: - egyéb ipari gazdasági terület, d) különleges terület, ezen belül: - közhasználatú építményi építési övezetek, - bányászati építési övezetek.
(2) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége a 4. számú melléklet szerint számítható. b) az építési telek megosztásánál a figyelembe vehető legkisebb telekméret a 4. számú melléklet szerint számítható.
(3) Beépítésre nem szánt területek: a) zöldterület, - közpark, b) erdőterület, ezen belül: - védelmi rendeltetésű erdő, - egészségügyi - szociális - turisztikai erdő, - gazdasági erdő, c) mezőgazdasági terület, ezen belül: - kertes mezőgazdasági terület,
(3) A Szabályozási Terven jelölt a közterület felől rögzített, általános előírásoktól eltérő hátsókert terület 50 %-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
4
nem
az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el.
(5) A lakó, gazdasági, különleges építési övezetekbe tartozó építési telkeken terepszint alatti építmények csak az építési helyen belül létesíthetők.
(10) Ha a telek saroktelek és beépítési módja zártsorú, a beépítettség további 20 %-kal növelhető. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg a magasabb jogszabályban előírt legnagyobb értéket.
(4) Újonnan alakítható ki.
nyúlványos
telek
(6) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 3. számú melléklet szerint vehetők figyelembe.
(11) Nem zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.
(7) Az egyes építési övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl. (8) Ha védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, illetve hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett, közterületi járda vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m mélységben, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 mnél keskenyebb utcákon nem létesíthető. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) homlokzatának építészeti karakterét nem változtatják meg.
(12) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű zártsorú beépítési móddal beépíthető telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhetők. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket tűzfallal kell kialakítani. (13) Az építési hely közterület felőli határát, ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik – kivéve a vegyes építési övezetekbe sorolt telkek közterület felőli határát – kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével: a) az építési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet; b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni.
(9) Zártsorú beépítés esetén: a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Ha az épület telekhatárra épül, a telekhatáron tűzfalat kell kialakítani. b) a második önálló nem melléképület mindaddig nem helyezhető el, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága
(14) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága legfeljebb 5,0 m lehet. (15) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki.
5
d) helyi egyedi vagy területi védelem alatt álló épületet érintő bármely építési munka esetén, e) reklámfelületek elhelyezéséhez.
(16) Az építési hatóság az építési övezet kódjai szerinti teleknagyság-előírástól telekmegosztás, illetve telekhatár-rendezés engedélyezése esetén 3 % mértékéig eltérhet, ha a műszaki feltételek azt szükségessé teszik. Abban az esetben, ha az új telek korábbi kisebb telkek összevonásával jön létre, és az övezet szerint előírt telekméret kialakítása irányában hat, a telekösszevonás akkor is engedélyezhető, ha az így kialakuló telek az övezeti előírás szerinti méret 97 %-át nem éri el.
III. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Az építési övezet jele, szerkezete 7. § (1) Az építési övezeti előírások a) rendeltetési; b) építési előírásokból állnak.
(17) Ha az építési övezet jelében a beépítési mód adottság (K jel) szerinti, akkor az építési engedélyezési tervben a szomszédos telkeken kialakult és a telek méretéhez igazodó olyan beépítési módot kell választani, amely mellett a szomszédos ingatlanokon történő építés az országos előírások szerint továbbra is lehetséges. Ez utóbbi követelményt csak akkor kell érvényesíteni, ha az országos előírások szerinti építés lehetősége korábban is fenn állt.
(2) Az építési övezet jelében a betűjel a rendeltetést jelzi. (3) Az építési övezet jelében a rendeltetést jelző betűjel mögött álló szám az építési karakter kódja: 1 kód polgárvárosi karakter 2 kód szabályos kertes karakter 3 kód hegyoldali kertes karakter 4 kód présházas átalakuló karakter 5 kód vegyes karakter 6 kód egyedi karakter.
(18) Ha egy telek területe az építési övezetben előírt legkisebb telekterületnél kisebb, az országos előírások és az egyéb építési övezeti előírások betartásával beépíthető. Ez esetben az alkalmazandó beépítési módot elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.
(4) Az építési övezet jelében, a táblázatban a bal felső betű a beépítési módra utal. A lehetséges beépítési módok a Hegyvidéken: SZ szabadonálló O oldalhatáron álló IKR ikres Z zártsorú K kialakult, adottságtól függő.
(19) Lakótelek esetén telkenként csak egy gépkocsi behajtó és egy garázsbejárat létesíthető. (20) Az illetékes tervtanács vagy a főépítész előzetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint, a) új épületek, építmények elhelyezéséhez; b) meglévő épületek tömegének, tetőformájának megváltoztatásához, c) közterületen bármely berendezés létesítéséhez,
(5) Az építési övezet jelében a számlálóban szereplő szám a kialakítható legkisebb teleknagyság (m2). (6) Az építési övezet jelében a nevezőben elől álló szám a megengedhető legnagyobb beépítettség (%). Az egyes beépítési százalékokhoz tartozó zöldfelületi
6
sávban a háromszintes növénytelepítés megtörtént és a vonatkozó egyéb jogszabályoknak is megfelelnek.
fedettség értékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (7) Az építési övezet jelében a nevezőben második helyen álló szám a megengedhető legnagyobb építménymagasság (m). Ahol két számjegy található, ott az első a legkisebb kötelezően kialakítandó építménymagasság, a második a lehetséges legnagyobb építménymagasság értéke.
(4) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Kisvárosias lakó építési övezetek (Lk) 10. §
Az építési övezetek csoportosítása
(1) Az övezetbe jellemzően közepes laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. Egy lakóépületben az összes nettó szintterület nem haladhatja meg a 900 m2 –t.
8. § Az építési övezetek csoportosítását egyrészt a rendeltetési előírások, másrészt az építési karakter előírások jellegzetes típusai adják. A Szabályozási Terv 1., 2. számú melléklete jelöli ki a területhez kötött konkrét építési övezeteket.
(2) A telkeken: a) lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, szálláshely szolgáltató épület; b) kivételesen, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el.
RENDELTETÉSI ELŐÍRÁSOK Lakó építési övezetek 9. § Nagyvárosias lakó építési övezet (Ln) (1) Az övezetbe jellemzően nagy laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt épületek, építmények csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban a háromszintes növénytelepítés megtörtént és a vonatkozó egyéb jogszabályoknak is megfelelnek.
(2) A területen: a) lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (kivéve többszintes parkolóház) vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény; b) kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény helyezhető el.
(4) A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt épületek, építmények csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles
7
használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény; b) kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el.
Kertvárosias lakó építési övezetek (Lke) 11. § (1) Az övezetbe jellemzően alacsony laksűrűségű telkek tartoznak, ahol legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt épületek, építmények csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban a háromszintes növénytelepítés megtörtént és az egyéb jogszabályoknak megfelelnek.
(2) A telkeken: a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, panzió, b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető el. Panzió a telken csak akkor helyezhető el, ha a megengedett lakásszámot nem haladja meg a vendégszobák száma.
(4) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Központi vegyes építési övezet (Vk) 13. §
(3) A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen elhelyezhető: igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, - más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószintterület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%át.
Vegyes építési övezetek Településközpont vegyes építési övezet (Vt) 12. § (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen: a) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú
(3) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
8
b) épületben az egyes rendeltetési egységek a rendeltetési előírásokkal ellentétesen nem alakíthatók át.
Gazdasági építési övezetek Egyéb gazdasági építési övezet (Ge)
(4) A Szabályozási Terv az egyes telkeken belül az egyes építési helyekre eltérő, kizárólagos használatot is rögzíthet.
14. § (1) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő meglévő mezőgazdasági majorok besorolására szolgál.
ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK Építési karakterek szerinti előírások 16. §
(2) A területen az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek; továbbá 10 000 m2 épületszintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha az egyéb jogszabályokban előírtak betartása mellett azok a meglévő épületek funkcióváltásával jönnek létre. Az ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők.
(1) A rendelet hatálya alá tartozó Szabályozási Tervben lehatárolt építési karakterek: 1. polgárvárosi 2. szabályos kertes 3. hegyoldali kertes 4. présházas átalakuló 5. vegyes 6. egyedi (2) A polgárvárosi karakterű építési övezetek jellemzői: a) Az építési hely utcai határvonalán általában utcával párhuzamos gerincű, magastetős épületek helyezhetők el, zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny a telekhatáron az utca vonalától mért 20 m mélységig és csak tűzfalként alakítható ki; b) Újonnan előkert nem alakítható ki, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően nem intézkedik; c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó előírásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg; d) Új építés, bővítés és építmény rendeltetés-megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési
Különleges közhasználatú építményi építési övezetek (Ki) 15. § (1) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen újonnan csak a Szabályozási Terven megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (3) Meglévő, a Szabályozási Terven jelölt funkcióval ellentétes rendeltetésű a) épület nem bővíthető, de felújítható,
9
b) újonnan legalább 5,0 m előkert alakítandó ki, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően nem intézkedik. Kialakult állapot esetén az előkert nagysága a Városi Tervtanács véleménye alapján az illeszkedés szabályainak megfelelően módosítható, c) újonnan telkenként csak egy épület helyezhető el; d) új építés, bővítés és építmény rendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell kielégíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani; e) az elhelyezhető melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg; f) a szabályozási vonalon támfal-kerítés létesíthető. A támfal feletti kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,0 m-t. Nem támfal-kerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas kő, vagy kőlábazatos fa, illetve kovácsoltvas kerítés létesíthető. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felőli oldalán kell figyelembe venni.
kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani; e) Az elhelyezhető melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg; f) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas kerítés létesíthető. (3) A szabályos kertes karakterű építési övezetek jellemzői: a) építményeket újonnan szabadon álló, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni az építési övezeti előírások szerint; b) újonnan 5,0 m előkert alakítandó ki, kivéve, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően intézkedik, vagy ha az utcában kialakult egységes előkertméret ettől eltér. Amelyik utcában a beépítés jellemzően az utcai telekhatáron áll, az egységes utcakép érdekében újonnan épülő háznál sem alakítható ki előkert; c) az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó előírásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg; d) új építés, bővítés és építmény rendeltetés - megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani; e) az elhelyezhető melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg; f) a szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető.
(5) A présházas átalakuló karakterű építési övezetek jellemzői: a) meglévő úszótelken - lakóépület nem építhető, - korábban felépült épületben lakás újonnan nem alakítható ki, - korábban felépült lakást tartalmazó épület nem bővíthető; b) újonnan úszótelek nem alakítható ki; c) ha a Szabályozási Terv az övezeten belül építési helyet jelöl, az építési helyen belül, a meglévő úszótelek határait átlépő új épület építése, csak a meglévő telekosztás adottságaiból kiinduló és az övezet határaihoz igazodó telekrendezést követően lehet; d) új építés, illetve bővítés esetén az előkert méretét a kialakult adottságtól függően kell meghatározni; e) a meglévő pincék megtartása kötelező. A hagyományos présházas építészeti
(4) A hegyoldali kertes karakterű építési övezetek jellemzői: a) zártsorú beépítési mód esetén az utcavonallal párhuzamosan kell a magastetős épületek gerincvonalát kialakítani;
10
h) az elhelyezhető melléképítményeket a 3. táblázat határozza meg; i) a területen a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében az építési helyeket rögzítő elvi építési engedélyt kell kérni.
megformálás elemeit átépítés, ráépítés esetén is meg kell tartani, f) új építés, bővítés és építmény rendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül kell kielégíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani, g) az építési engedélyezési tervdokumentációhoz az illetékes tervtanács véleményét csatolni kell.
(7) Egyedi karakterű építési övezetbe az előzőekbe nem sorolható, nem tipizálható jellegzetességeket hordozó, már beépített, kialakult területek tartoznak (pl. templom). A beépítési módot, a teleknagyságot és az építménymagasságot a kialakult adottságok határozzák meg.
(6) A vegyes karakterű építési övezetek jellemzői: a) újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező; b) új építés, bővítés és építmény rendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül kell kielégíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani; c) a területre eső meglévő lakótelepeken, a szabályozási terven jelölt szabályozási vonalakkal, illetve építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési előírásokat. Az így lehatárolt területen d) építési telket alakítani csak telekalakítási terv alapján lehet. Az úszótelek nem tekinthető építési teleknek; e) további építési telek csak akkor alakítható ki, ha az építési zóna zöldfelületi fedettségére vonatkozó előírások teljesíthetők, mind az újonnan kialakuló, mind a visszamaradó telkeken; f) úszótelek határait túllépő vagy azon kívüli építésre, illetve a szintterület növelés szabályainak tisztázására a szabályozási tervlapon szabályozási vonalakkal körülhatárolt lakótelepi tömbterületre kiterjedő elvi építési engedélyt kell kérni; g) melléképületek csak a térszín alatt, valamint az úszótelkeken kívül helyezhetők el, és csak abban az esetben, ha az előírt zöldfelületi fedettség biztosítható;
IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Közlekedési övezetek Közúti közlekedési övezet (KÖu) 17. § (1) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. A területen az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárművárakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóóra, jegykiadó helyezhető el. (2) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2 %-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.
11
Zöldterület övezete (Z)
Erdő övezetek
18. §
Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)
(1) Közparkok céljára kijelölt övezet. Közhasználatra kijelölt, jellemzően zöldfelülettel borított területek. Az övezet területének legalább 80 %-a biológiailag aktív felület kell legyen. A zöldfelületek legalább 50 %-át háromszintes növényállománnyal kell betelepíteni.
19. § (1) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, illetve természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. (2) A területen épület nem helyezhető el.
(2) Az övezetben elhelyezhető: a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.); b) vendéglátó épület; c) a terület fenntartásához szükséges épület.
Egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) 20. § (1) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyiszociálisturisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.
(3) A közparknak közútról, köztérről közvetlenül, kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
meghaladó (2) A 100.000 m2-t területnagyságú telken legfeljebb 1%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(4) Közparkban, ha annak területe az 1500 m2-t nem éri el, építmény nem helyezhető el.
(3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t. Amennyiben a telken elhelyezendő épület(ek) beépített 2 alapterülete meghaladja a 300 m -t, azok csak elvi építési engedély alapján helyezhetők el.
(5) Az újonnan épített épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet, és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át.
Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)
(6) A közpark területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark területének legfeljebb 50 %-án, ha a meglévő értékes fák fennmaradását az építés nem veszélyezteti és a földtakarás mértéke eléri az 1,5 m-t.
21. § (1) Az övezetbe az Ev és Ee jelű erdőterületbe nem sorolható erdők tartoznak.
(7) Közpark övezet területeit felújítani, átépíteni csak kertépítész által készített parkrendezési terv alapján lehet.
(2) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t.
12
(4) 300 m2-nél nagyobb beépített területű épület csak elvi építési engedély alapján helyezhetők el.
- kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ág besorolás. (2) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 15,0 m távolság és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el.
Mezőgazdasági övezetek Mezőgazdasági kertes övezet (Mke) 22. §
(3) Lakóépület nem építhető. (1) Az övezetbe a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású kert, szőlő, gyümölcsös, gyep, erdőművelési ágba sorolt területek (volt zártkertek) tartoznak.
(4) A (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően telkek legfeljebb 3 % mértékéig építhetők be a következő korlátozással: - az elhelyezett épület összes szintterülete nem haladhatja meg a 90 m²-t, - a gyep vagy erdő művelési ágba sorolt telek vagy telekrész területe a beépítettség számításánál nem vehető figyelembe, - az önálló földdel fedett pincét a beépítettségbe, illetve a megengedett szintterületbe nem kell beszámítani.
(2) Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető. (3) Méhészetet kivéve, állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep az övezetben nem létesíthető.
(5) Az épület építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet.
(4) Új épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, vízfelülettől min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben foglaltak szerint helyezhetők el új épületek.
(6) Az épület körül legalább 200 m² területet fás növényzettel kell betelepíteni. (7) Az övezetben csak extenzív irányú művelési ág - változtatás megengedett.
(5) Az övezetben birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki.
Mke2 24. §
(6) A 140 mBf feletti mezőgazdasági kertes területeken figyelembe kell venni a sajátos városképvédelmi korlátozó előírásokat is.
(1) Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe eső telkeken: - a telek szélessége az építési helyen legalább 30 m, - legalább 2000 m² teleknagyság, - kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ág besorolás, - ha a telek, vagy beépítésre szánt telekrész a 180 mBf alatt helyezkedik el.
Mke1 23. § (1) Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe eső telkeken: - a telek szélessége az építési helyen legalább 30 m, - legalább 2000 m² teleknagyság,
(2) Telkenként csak egy lakóépület építhető, és csak akkor, ha - a telek területe eléri a 3000 m² -t, és 13
szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető, kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is, de csak a védelem alá nem eső területeken, - 20 férőhelynél nagyobb létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.
- a teljes közműellátottság biztosított. (3) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 15,0 m távolság és 3,0 m széles oldalkert biztosításával helyezendő el. (4) A (2) bekezdésnek megfelelő telkek legfeljebb 3% mértékéig építhetők be az alábbi korlátozással: - 3000 m² teleknagyság felett az elhelyezett épület összes szintterülete nem haladhatja meg a 90 m²-t, - A gyep vagy erdő művelési ágba sorolt telek vagy telekrész területe a beépítettség számításánál nem vehető figyelembe, - Az önálló földdel fedett pincét a beépítettségbe, illetve a megengedett szintterületbe nem kell beszámítani.
(3) Az övezetben lakóépület nem építhető. (4) A beépítés és telekalakítás részletes előírásai: - a gazdasági, illetve természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága minimum 5 ha, - beépítettség: telkenként maximum 200 m2 / 5 ha összalapterületű épület(ek) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással, - építménymagasság: maximum 3,5 m, - beépítési mód: szabadonálló, - előkert: minimum 10 m, oldalkert minimum 3 m, - természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező. E területeken sportolási célú állattartó épület nem létesíthető, - az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülettől minimum 50 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben foglaltak szerint helyezhetők el új épületek.
(5) Az épület építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet. (6) Az épület körül legalább 200 m² területet fás növényzettel kell betelepíteni. Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (Mko) 25. § (1) Az övezetbe jellemzően a természetes
és természet közeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területek tartoznak. Az övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.
(5) Az övezetben birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki.
(2) Elhelyezhető épületek (funkció alapján): - gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. 14
A közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások
Mezőgazdasági és erdőövezetek közös előírásai
28. § 26. § (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott vagy átadott területrészként kialakított területekről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt, amely szabályozza a megnyitás időszakos vagy állandó időtartamát, a kialakítással és fenntartással kapcsolatos szabályokat. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
A mezőgazdasági, illetve erdőövezetekben a Szabályozási Terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek). Ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi, alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.
(2) A közhasználat számára megnyitott vagy átadott telekterület a beépíthetőség számításánál figyelembe vehető.
Vízgazdálkodási övezet (VG)
(3) A közhasználat számára megnyitott vagy átadott (gyalogosforgalmi) területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
27. § (1) A vízgazdálkodási övezetbe a következő területek tartoznak: - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, az állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (VGf), - a vízbeszerzési területek (VGv).
(4) A közhasználat számára átadott területekkel határos épületeknek a közhasználatra átadott terület felé néző homlokzatain nyílások nyithatók. A tűztávolságot a közterületekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
(2) A VGf övezetben építményt elhelyezni nem, műtárgyat csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint szabad. (3) A VGv övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén szabad.
A közterületeken elhelyezhető létesítményekkel kapcsolatos szabályok
(4) az építmény által elfoglalt terület a telekterület 5 %-át, az új épület építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.
(1) Az utcabútorokat egy közterületi egységen (park, köztér) belül azonos formacsaládból és közterületrendezési/kertészeti terv alapján kell elhelyezni. Az utcabútorok stílusának, anyagának, valamint a közvilágítási, illetve díszvilágítási lámpatesteknek, lámpaoszlopoknak a környező építészeti karakterhez, stílushoz illeszkednie kell.
29. §
V. FEJEZET A KÖZTERÜLETEK ÉS KÖZHASZNÁLATÚ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
(2) Közterületen új állandó árusítópavilon nem létesíthető.
15
elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a gyalogos forgalmat ne akadályozza.
(3) Közterületi járdán, gyalogos felületen vendéglátó terasz csak úgy alakítható ki, hogy a fennmaradó terület a gyalogos közlekedésre biztonságosan alkalmas legyen.
(3) Az építési övezetben a telkeken belül, illetve kívül elhelyezendő parkolóhelyek számáról és a telkeken kívül elhelyezhető parkolóhelyek megváltási díjáról külön önkormányzati rendelet intézkedik.
(4) A közterületen egyéb létesítmények (pl. telefonfülke, postaláda, hírdetőtábla stb.) csak úgy helyezhetők el, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó sáv biztonságos legyen.
(4) Gépkocsitároló használatváltozása akkor lehetséges, ha az előírt gépkocsielhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.
(5) Reklámokat, hirdetéseket elhelyezni a közterületen, illetve közterületről látható homlokzatokon vagy az utcaképben érvényesülően csak az illetékes tervtanács vagy a főépítész által elfogadott módon, illetve az általa véleményezett reklámhordozókon vagy az e célra kijelölt helyeken (pl. hirdetőtáblákon, városi információs táblák hátoldalán) szabad.
(5) Gépjárműforgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közművesítettség esetén 6,0 m. A kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutak a közforgalom elől nem zárhatók el. Közmű előírások
(7) Üzletek előterében csak a nyitvatartás idején és csak mobil árubemutató szerkezetek helyezhetők el úgy, hogy a (gyalogos) forgalmat ne akadályozzák. Az árubemutatásra igénybe vett területre közterület-használati megállapodást kell kötni az önkormányzattal.
31. § Általános előírások (1) A közművek előírások szerinti védőtávolságán belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltetők hozzájárulásával lehetséges.
VI. FEJEZET (2) A közműhálózatok és építményeik, valamint azok ágazati előírások szerinti védőterületei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és védőterületének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával végezhető. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni.
INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰELLÁTÁS ÉS - HÁLÓZATOK ELŐÍRÁSAI Közlekedési előírások 30. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási terven meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el létesítmények, építmények. Az építmények kialakításának és
16
berendezéseket az épületek homlokzatára kell szerelni.
(3) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel, illetve mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével az ágazati előírások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni.
alárendelt
Vízellátás 32. § (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. (2) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvízszükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvízellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, a mértékadó tűzszakasz nagyságának a csökkentésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabályok alapján.
(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, illetve a meglévő fák védelmét biztosítani kell. (5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályai szerinti városképi megjelenésre, a környezetvédelmi és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(3) Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglevő épület erre a célra történő funkcióváltása csak akkor lehetséges, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(6) Útépítésnél és útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani.
(4) Új vízellátó hálózatok kiépítése a tervezett beépítésre szánt területen csak akkor lehetséges, ha a szennyvíz-elvezető hálózat már kiépült, illetve egyidejűleg az is kiépíthető.
(7) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek és a közműépítmények védelméről gondoskodni kell.
(5) Új beépítés csak abban az esetben lehetséges, ha az építmény közüzemi vezetékes vízellátása megvalósul. (6) A Temető utcától délre a 2. vízellátási zóna területébe felnyúló beépítés vízellátásának a megoldása az 1. vízellátási zóna hálózatából csak korlátozott feltételek mellett biztosítható.
(8) Közműkiváltások csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületeken lehetségesek. (9) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A
(7) A Siszler, a Magyari és a Jánoskúti úttól keletre fekvő, a 180 mBf szint fölé felnyúló beépítés vízellátását a 3.
17
vízellátási zóna (nyomásövezeti rendszer) továbbfejlesztésével kell megoldani.
Felszíni vízelvezetés 34. §
Szennyvízelvezetés és - tisztítás (1) A felülvizsgálandó és a felújítandó csatornahálózatok továbbfejlesztését térségi összefüggésben kell megoldani. A területen az átépítést igénylő szakaszok megvalósításával egyidejűleg, vagy azt megelőzően a csatornák tervezési területen kívüli, alsó szakaszát is át kell építeni.
33. § (1) A szennyvizek szikkasztása nem megengedett. (2) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés jogszabályban meghatározott feltételeinek. Az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani. A közcsatornába vezethetőség kritériumait a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló jogszabályok tartalmazzák.
(2) A csapadékvíz elvezetését biztosító hálózat kiépítése abban az esetben lehetséges, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével - a befogadóig. (3) A városrészben a meglevő egyesített rendszerű hálózat szétválasztását kell előirányozni. Ahol azt az adottságok lehetővé teszik, elválasztott rendszerű (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózatot kell kialakítani.
(3) A városrészben a meglevő egyesített rendszerű hálózat szétválasztását kell előirányozni, ahol az adottságok lehetővé teszik, elválasztott rendszerű (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózatot kell kialakítani.
(4) Új épületekből és az átépítésre kerülő építményekből kivezetett szenny- és csapadékvizek elvezetésére külön szennyvízés külön csapadékvíz bekötőcsatornákat kell építeni, még akkor is, ha azok jelenleg csak egyesített rendszerű csatornába kötnek be.
(4) Új épületekből és az átépítésre kerülő építményekből kivezetett szenny- és csapadékvizek elvezetésére külön szennyvízés külön csapadékvíz bekötőcsatornákat kell építeni, még akkor is, ha azok jelenleg csak egyesített rendszerű csatornába kötnek be.
(5) A hegyoldalakról lezúduló vizek által szállított hordalék megfogása szükséges a meglévő és a tervezett beépítés, továbbá a csatornahálózat védelmében.
(5) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a domboldalak csúszásveszélyének a megakadályozására, a réteg- és talajvizek szennyeződés mentesítésére szigorúan ellenőrzött zárt gyűjtőtárolók építése lehetséges. A szippantott szennyvizek elszállításáról gondoskodni kell, az elszállítást a tulajdonosnak igazolni kell.
(6) A meglévő és a tervezett hordalék- és iszapfogók rendszeres tisztítását, a meglevő és a tervezett hálózat és a vízfolyások rendszeres karbantartását meg kell oldani. (7) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.
18
(4) A meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja.
(8) A meglévő beépítés területén a zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélykövezése, illetve a középső vápa menti csapadékvíz-elvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. A csapadékvizek biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervdokumentációban közműnyilatkozattal megerősített módon igazolni kell.
(5) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani. Alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.
(9) A Szent György-patak, a Csenke-patak és mellékágai, továbbá a Kincses-patak partélétől mért 6-6 m szélességű területsávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására az árok szélétől mért 3-3 m széles sávot kell biztosítani. Ha erre nincs mód, legalább az egyik oldalán 3 m és a másik oldalán 1 m széles sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén szabad.
(6) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése megengedett.
Villamosenergia-ellátás (7) Épület díszkivilágítását csak a forgalmat nem zavaró és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemelő módon szabad megvalósítani. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak rejtetten (falon belül és nem homlokzati kábelcsatornában, nem szabadon) vezethetők.
35. § (1) A villamosenergia-hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem lehetséges. (2) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamosenergia– hálózatokat (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) földkábelbe kell fektetni.
(8) Napkollektorokat csak az épület tömegébe illesztve, a tetőszerkezetbe beépítve, az építmény igényes megjelenését biztosítva szabad elhelyezni.
(3) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamosenergia– hálózatokat (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) a belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha a műszaki tényezők a föld feletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtetőnek műszaki szakvéleménnyel igazolnia kell a föld feletti elhelyezés indokoltságát.
Földgázellátás 36. § (1) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
19
városképi hatásvizsgálat és az illetékes tervtanács véleménye alapján lehetséges.
(2) A középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán föld felett, illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(4) A Vadrózsa utcában levő Esztergom TV átjátszó adó r =100 m védőtávolságán belül az építés magassági korlátozása továbbra is érvényes. (5) Hírközlésellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak városképi hatásvizsgálat és az illetékes tervtanács véleménye alapján lehetséges.
(3) A 10,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélességű utcákban gázvezeték csak a szennyvíz-és a csapadékvíz-elvezetés megoldása után vagy azok egyidejű építése mellett létesíthető.
VII. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK
(4) A meglévő föld feletti távhővezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni.
Zöldfelületi előírások (5) Új távhővezetéket csak földalatti vezetéssel szabad elhelyezni.
38. § (1) A szabályozási terven jelölt lakótelepi közhasználatú közkertek területe nem csökkenthető.
Hírközlés 37. §
(2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlást – azonos fafajból biztosítani kell.
(1) Városképvédelem szempontból hírközlési és a kábel tv hálózatoknál újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni. Mindkét esetben kivétel tehető, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja.
(3) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell.
(2) Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kVos, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
(4) Az utcák fásítását egységes növényanyagból, az utca rendezésével egyidejűleg kell elvégezni. (5) Elhalt, illetve kivágott fás növényzet pótlásáról a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint gondoskodni kell.
(3) A vezeték nélküli hírközlési szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak
20
(8) A talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
Környezetvédelmi előírások 39. § (1) A területen csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott - zajterhelés mértéke nem haladja meg az előírások szerinti határértéket - levegőterhelés nem haladja meg a jogszabályban meghatározott határértékeket.
(9) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról. (10) A talaj és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztározó vagy egyedi szennyvíztisztító (kis)berendezés létesíthető.
(2) A rendelet hatálya alá eső területen csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott. (3) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.
VIII. FEJEZET TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM
(4) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni, mind az építkezések során az építési telken, mind a hulladék elhelyezésére szolgáló területen belül.
A települési értékek védelmi területei 40. § (1) A fokozottan és kiemelten védett régészeti lelőhelyen, a nyilvántartott régészeti lelőhelyen, valamint a régészeti érdekű területen a hatályos jogszabályok előírásait kell betartani.
(5) Az élővizek partjától számított külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m, belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 25 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető. Ez alól a Kincses-patak és a Szent György-patak menti telkek kivételek, ahol a patak partjától 25 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.
(2) A műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén a hatályos jogszabályok előírásait kell betartani. (3) A helyi települési értékvédelem területei: városképés tájképvédelem szempontjából fontos rálátási és kilátási pontokról feltáruló védett látványterületek - helyi jelentőségű régészeti területek - városszerkezeti jelentőségű területek - védett utcaképekkel érintett telkek - a helyileg védett egyedi védelem alatt álló épületek.
(6) A területen védőtávolságot igénylő gazdasági létesítmény nem helyezhető el. (7) A lakóterületi határértéket meghaladó zajhatással és/vagy rezgéssel járó technológiai berendezések nem telepíthetők. 21
(4) A helyi települési értékvédelmi területeken építés, felújítás, átalakítás csak az önkormányzat helyi építészeti örökségvédelméről szóló rendeletének előírásai alapján végezhető.
(3) A cégéreknek, cégtábláknak illeszkedniük kell az épület stílusához, léptékéhez és a homlokzati tagozatokhoz. (4) Közterületről látható homlokzaton utólagosan gépészeti berendezések (pl. légkondicionáló, parabolaantenna, napkollektor) nem helyezhetők el. Ezek csak az épület szerves részeként az építészeti tervekben megtervezett módon, a homlokzati megjelenést nem zavarva létesíthetők.
(5) Az országos, illetve helyi védelem alatt álló épített értékeket és régészeti területeket a szabályozási tervlapok feltüntetik. Az országos rendelettel védett építészeti értékeket (műemlékeket) jelen rendelet 1. számú függeléke, az országos védelemre javasolt épületeket és területet a 2. számú függeléke, az országos védelem alatt álló régészeti területeket az 3. számú függeléke, a helyi védelem alatt álló építészeti és régészeti értékeket a 4. számú függeléke, a védelemre javasolt települési értékeket a 5. számú függeléke, a helyileg védett természeti értékeket a 6.számú függeléke, a helyi védelemre javasolt természeti értékeket a 7. számú függeléke tartalmazza.
(5) A területen az egységesebb utcakép kialakítása érdekében az utcában általánosan kialakult gerincirányt kell követni. Ahol a szabályozási terv gerincirányt jelöl, ott annak betartása kötelező. Ahol az utcában az utcavonalra merőleges és azzal párhuzamos gerincirányok váltakoznak és nem alakult ki hangsúlyos irány, és a szabályozási terv nem jelöl kötelező gerincirányt, ott utcával párhuzamos gerincet kell létesíteni. (6) Reklám célú falfestmények homlokzatra nem helyezhetők.
Városvédelem, városképi és tájképi illeszkedés előírásai
a
(7) Az utcai telekhatáron garázs csak a főépületen belül létesíthető, önálló garázs az utcavonalon nem építhető. A homlokzatra csak egy - maximum 3,0 m széles – garázskapu nyitható akkor is, ha a garázs több férőhelyes.
41. § (1) A városképi követelmények a meglévő környezethez, az adottságokhoz történő illeszkedés szabályának meghatározásánál az illetékes tervtanács véleményét ki kell kérni. A közterületekkel érintkező építési telkeken, illetve korlátozott használatú mezőgazdasági területeken 300 m2-nél nagyobb terepszint feletti új építést és épületbővítést, továbbá köztéri szobrok, emlékművek elhelyezését a városképi, városépítészeti igényesség biztosítása, illetve a tájbaillesztés érdekében, az illetékes tervtanáccsal véleményeztetni kell.
(8) Tűzfalak és támfalak közterületről látható részét növényzettel köteles az érintett telek tulajdonosa befuttatni. Sajátos városképvédelmi előírások 42. § (1) A 140-180 mBf közötti területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani: Amennyiben a nem sajátos és a jelen sajátos előírások ellentétes tartalmat hordoznak, úgy minden esetben a szigorúbb előírást kell érvényesíteni.
(2) 4 m2-t meghaladó reklámtáblák, cégtáblák a belterületi beépítésre szánt területeken, illetve azokkal határos közterületeken nem helyezhetők el. Homlokzat-felújításhoz közvetlenül kapcsolódó ideiglenes reklámfelületek kialakíthatók. 22
építés a városképet előnytelenül nem befolyásolja.
(2) Az építési övezetek és közterületek közös előírásai: - A 40 %-nál kisebb lejtésű telekrészeken az épület kontúrján kívül 1,5 m-nél nagyobb terepbevágás és 1,0 m-nél nagyobb feltöltés nem létesíthető. A telkek 30 %-nál nagyobb felületén az eredeti terepviszonyokat megváltoztatni nem szabad, kivéve ha a teraszozás szőlőtelepítés miatt szükséges. - A 40 %-nál nagyobb lejtésű építési telekterületeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. - A zöldfelületek védelme érdekében a fa – gyümölcsfa kivételével – kivágása csak a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján történhet. - 1,5 m-nél magasabb támfal nem létesíthető, kivéve, a szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot. Támfal felett csak áttört kerítés létesíthető. A szabályozási vonalon létesített támfal mögött garázsok kialakíthatók. - Egy telken belül a támfalak összesített magassága legfeljebb 10,0 m lehet. A szabályozási vonalon létesített, illetve létesítendő támfal figyelmen kívül hagyható. Az összesített magasságba az épület alépítménye nem számít bele. - A támfalakat növényekkel be kell futtatni. - A telekhatárakon csak áttört kerítés létesíthető. - A hegyoldal kedvező látványának biztosítása érdekében 100 m² telekterületenként legalább egy - a 8. számú függelékben felsorolt választás alapján - nagy lombkoronájú lombos fát vagy fenyőt kell ültetni, illetve megőrizni.
(4) Fotómontázs felvételek helyei: - Szent Tamás-hegyről készített látvány - Vitéz János szobrától észak-nyugati irányú várfalszakaszról készített dél és észak-kelet közötti hegyvidéki látvány - Duna partról készített látvány, - valamint a Szabályozási Terven jelölt helyek. (5) Az építési övezetben előírt legkisebb telekterületenként legfeljebb egy épület és épületenként legfeljebb két önálló lakás létesíthető. (6) Új épület oromfalának szélessége a lejtő felőli oldalon nem lehet több, mint 9,0 m. (7) Az épületek építménymagassága a lejtő felőli homlokzaton sem lehet több, mint a vonatkozó építési övezet által előírt legnagyobb építménymagasság. (8) Az épületek tetőformája vagy alacsonyhajlású piros, vagy barna cseréppel fedett magastető, vagy tetőkertként, illetve teraszként kialakított lapostető lehet. (9) A magastető hajlásszöge legfeljebb 40º-os lehet. Ettől magasabb hajlásszög az illeszkedés szabályait figyelembe véve elvi építési engedély alapján engedélyezhető, melyhez az illetékes tervtanács véleményét be kell szerezni. (10) Az építési övezet kódja szerint előírt zöldfelületi fedettséget további 5 %-kal növelni kell, mely többszintes növénytelepítés esetén sem csökkenthető.
(3) Az építési övezetek előírásai: - engedélyköteles építmény létesítése csak az illetékes tervtanács vagy a főépítész véleményének kikérése után lehetséges. A véleményezéshez a (4) bekezdésben megnevezett látványhelyekről készített fotómontázsokat kell benyújtani. A fotómontázsokkal igazolni kell, hogy az
(11) A 180 mBf feletti területeken a következő sajátos előírásokat is meg kell tartani. Amennyiben a nem sajátos és a jelen sajátos előírások ellentétes tartalmat hordoznak, úgy minden estben a szigorúbb előírást kell érvényesíteni.
23
melléképítmények közül csak, terepszint alatti építmény, közmű-csatlakozási műtárgy, kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti lugas, kerti tető 20 m2-ig, kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antenna, zászlótartó helyezhető el.
(12) Az építési övezetek, a mezőgazdasági övezetek és a közterületek közös előírásai: Mind az építési övezetre, mind az Mke kertes mezőgazdasági övezetekre eső területeken, mind a közterületeken: - A 40 %-nál kisebb lejtésű telekrészeken az épület kontúrján kívül 1,5 m-nél nagyobb terepbevágás és 1,0 m-nél nagyobb feltöltés nem létesíthető. A telkek 30 %-nál nagyobb felületén az eredeti terepviszonyokat megváltoztatni nem szabad, kivéve ha a teraszozás szőlőtelepítés miatt szükséges, -A 40 %-nál nagyobb lejtésű építési telekterületeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. - A zöldfelületek védelme érdekében az 1,0 m magasságban mért 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa – gyümölcsfa kivételével – kivágása csak a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján történhet. - 1,5 m-nél magasabb támfal nem létesíthető, kivéve, a szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot. Támfal felett csak áttört kerítés létesíthető. A szabályozási vonalon létesített támfal mögött garázsok kialakíthatók. - Egy telken belül a támfalak összesített magassága legfeljebb 10,0 m lehet. A szabályozási vonalon létesített, illetve létesítendő támfal figyelmen kívül hagyható. Az összesített magasságba az épület alépítménye nem számít bele. - A támfalakat növényekkel be kell futtatni. - Csak áttört kerítés létesíthető. - A hegyoldal kedvező látványának biztosítása érdekében, 100 m² telekterületenként legalább egy a 8. számú függelékben felsorolt nagy lombkoronájú lombos fát vagy fenyőt kell ültetni, illetve megőrizni, telkenként legalább egy-egy diófát és gesztenyefát kell ültetni, illetve megőrizni. - Beépítésre szánt építési övezetekre eső telkek 180 mBf feletti részén újonnan, melléképítményen kívüli építmény nem helyezhető el, meglévő lakóépület felújítható, de nem bővíthető. A
(13) Mke1 mezőgazdasági kertes övezetbe eső telkeken, az illetékes tervtanács véleményének figyelembevételével, újonnan legfeljebb 30 m² présház-pince helyezhető el, ha a telek területe eléri az 2000 m²-t. Az épület építménymagassága nem haladhatja meg a 3,0 m-t. Meglévő épület felújítható, de nem bővíthető. (14) A 140 és a 180 mBf ( a szabályozási terven jelölt ) magassági határvonalaktól, mint a sajátos előírások határától el lehet tekinteni, ha a telektulajdonos hivatalosan bizonyítani tudja, hogy telkének telekhatára mentén töréspontok egyike sem esik a 140 és a 180 mBf magasság közé. Sajátos kilátásvédelmi előírások 43. § (1) A szabályozási terven jelölt kilátási szögben megadott területen új építmény elhelyezésénél, illetve 20 m²-t meghaladó építménybővítés esetén a kilátásvédelem szempontjai miatt az illetékes tervtanács véleményét ki kell kérni. (2) A szabályozási terven jelölt, kilátásvédelmi terület kiindulási vonalára eső szabályozási vonalak mentén a közterületről a városralátást biztosítani kell. Ennek érdekében a közterülettel párhuzamos épülethossz nem haladhatja meg a 12 m-t és az oldalkert legkisebb megengedett mérete 5,0 m.
24
építmény csak hatásvizsgálat alapján és az üzemeltető egyetértésével helyezhető el.
A táj- és természetvédelem területei 44. §
(2) Országos közút védőterületének korlátozási területén a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, illetve telekrészeken országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak a vonatkozó jogszabályok szerint helyezhető el.
(1) Védett természeti területek: A Duna-Ipoly Nemzeti Park (országos jelentőségű) Pilisi Bioszféra Rezervátum (UNESCO kijelölés) Ex-lege területek (országos jelentőségű) Természeti területek (országos jelentőségű, nem lehatárolt) Natura 2000 területek (EU jelentőségű)
(3) A telkek Szabályozási Terven jelölt be nem építhető része csak a tömb egészére kiterjedő, a Szabályozási Terven jelölt lehetséges tömbfeltárás megvalósítását célzó, aszerint kidolgozott és a tömb egészére kiterjedő telekosztási terv alapján építhető be. A Szabályozási Terv szerinti hátsókertben építési hely nem jelölhető ki, épület nem helyezhető el.
(2) A védett természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet . (3) A védelem alatt álló természetvédelmi területek, az országos és helyi ökológiai hálózat, valamint a Natura 2000 területek lehatárolását a szabályozási tervlapok feltüntetik.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott területekre beültetési kötelezettség áll fenn a hátsókertek területén. A fásítás mértéke legalább 1 nagy lombkoronát növelő (gyümölcs- vagy dísz) fa 100 m2 telekterületenként. A Szabályozási Terven jelölt hátsókertek beültetése érdekében - ha a jelölt telek jelenleg beépített, a hátsókert beültetését jelen rendelet hatályba lépését követő két éven belül el kell végezni, - a hátsókerti telekrészre eső meglévő épületek nem bővíthetők, abban új lakás nem létesíthető, a lakásszám megosztással sem növelhető. Emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés nem lehetséges.
(4) Jelen rendelet 6. számú függeléke tartalmazza a helyileg védett természeti értékeket. (5) Helyi jelentőségű tájés természetvédelmi területek: Helyi jelentőségű táj- és természetvédelmi területen a természet védelméről szóló törvényben előírtak előírásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni. IX. FEJEZET
(5) Hidrogeológiai védőidomot a szabályozási terv ábrázolja. Az érintett telkeken újonnan építeni, illetve meglévő épületet bővíteni csak szennyvíz elvezető közcsatorna kiépítését követően, a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások szerint szabad.
INTÉZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK Korlátozások 45. § (1) A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek szabályozási terven jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt -
(6) Forrás, kút védőterületén csak vízellátást szolgáló létesítmények, illetve a
25
rendelkezései szerint egyedi határozattal állapítja meg.
vonatkozó rendelet szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával.
(3) A határozat jogerőre emelkedését követően az Önkormányzat kérelmezi az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését, illetve az okok megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről.
(7) A belterületi csúszásveszélyes területeket a szabályozási terv tünteti fel. Az érintett telkeken, illetve telekrészeken: a) építeni csak közcsatorna kiépítését követően szabad. b) Az épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek megakadályozzák a talajmozgásokból keletkező épületkárokat.
(4) Az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerződésben foglalt Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni.
(8) A 140 mBf feletti területeken új épület építeni csak az ivóvízhálózat bővítése és a tűzivízellátás biztosítása esetén szabad.
(5) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselője az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 46. § (1) Az Étv. 8.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt elvek érvényesítése, valamint a jelen rendeletben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az Étv. 25.§ (1) bekezdése értelmében Esztergom Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg: - A Babits Emlékház területének bővítésére a szomszédos ingatlanokra, - a kórház területének bővítésére a Petőfi Sándor utca ingatlanaira, közparkok kialakítása, Z területek kialakítása, - védelmi erdőterületek kialakítása, a biológiai aktivitás megőrzése, - felhagyott bánya és iparterületek, - közterületek, utak kialakítása céljából az érintett területekre az 1-2. számú melléklet szerint.
(6) Az Önkormányzat a zártsorú beépítési módú ingatlanokra, valamint a védett területek ingatlanaira (országos védelem és helyi védelem) beépítési kötelezettséget rendel el a (7) bekezdés szerinti feltételekkel. (7) Amennyiben a (6) bekezdésben megnevezett terület közterületei mentén a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő és a telek homlokzatvonalától számított 15,0 m-es sávban álló főrendeltetésű épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétől számított 2 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy a két éven belüli beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutásának napjától számít.
(2) A Képviselő-testület az elővásárlási joga megállapításának hatáskörét a Városfejlesztési Bizottságra ruházza át, amely az elővásárlási jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(8) A (6) bekezdés szerinti utcai főépülethiányos telkeket jelen rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belüli beépítési kötelezettség terheli.
26
(9) Új telek alakítása esetén a telket a földhivatali bejegyzést követő 2 éven belül beépítési kötelezettség terheli.
(14) A (13) bekezdés szerinti beépítési kötelezettség szerinti fásítást jelen rendelet hatályba lépését követő két éven belül el kell végezni.
(10) Az Önkormányzat helyreállítási kötelezettséget rendel el a védett területeken lévő ingatlanok (országos védelem és helyi védelem) közterületről látható homlokzat(ok)ra vonatkozóan a következő feltételekkel: a) ha az épület védelem alatt áll, az épület homlokzatának helyreállítását, felújítását jelen rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül el kell végezni, b) ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt két éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását jelen rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül el kell végezni, c) ha az épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyreállítási kötelezettség hatályát veszti, és ez esetben az (6)-(7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
Út - és közművesítési hozzájárulás 47. § (1) Út- és közművesítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azt az ingatlantulajdonost, akiknek ingatlanát érintően az önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. (2) Az út- és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját az önkormányzat külön rendeletben szabályozza. 48. § Azok a közterületek, melyeknek jelen rendelet funkcióját és besorolását megváltoztatja a forgalomképtelen törzsvagyonból kivonandó területnek minősűlnek.
(11) Az Önkormányzat az 5. számú mellékletben felsorolt, önkormányzati kisajátítási joggal érintett ingatlanokra a kisajátítási eljárás lezárásáig építési tilalmat rendel el a település fejlesztése céljából.
X. FEJEZET HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉS
(12) A telkek Szabályozási Terven jelölt be nem építhető részén építési hely nem jelölhető ki, épület nem helyezhető el.
49. §
(13) A (12) bekezdésben meghatározott területekre, valamint az erdő övezetekre (Ev, Eg, Ee) beültetési kötelezettség áll fenn az 1. és 2. számú melléklet szerint területén. A fásítás mértéke legalább 1 nagy lombkoronát növelő (gyümölcs- vagy dísz) fa 100 m2 telekterületenként a beépítésre szánt területeken és a mezőgazdasági területeken. Az erdőterületeken a védelmi erdő területét 80 %-ban, egyéb erdő területet 60 %-ban fás növényzettel fedetten kell kialakítani.
(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Esztergom, Északi városrész és Szamárhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 13/2006. (IV.11.) ör. rendelet 1.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „ A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom, Északi városrész 27
(Zsellérföldek, Döbönkút, Apácamajor, Homok dűlő, Duna dűlő, Kistói dűlő, Kerektó, Rakottya ) és Szamárhegy területére (továbbiakban: Északi városrész), melynek területi határát északon a Duna, keleten a Búbánat-völgy, délen a Csenke-patak völgyét határoló zártkerti út (0736, 0749, 0770 hrsz) nyugaton a Jánoskúti úthoz kapcsolódó teleksor - egészen a Vaskapu melletti lakóterületig – határolja, kivéve a 0791, 0782, 0806, 10400, 0800, 0601, 0599, 0609 helyrajzi számú ingatlanok által határolt terület.”
Esztergom, 2008. június 12.
Meggyes Tamás polgármester
Dr. Marosi György jegyző
A rendeletet 2008. június 19. napján kihirdettem.
………………………….. Dr. Marosi György jegyző
28
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008.(VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 1. számú melléklet A beépítésre szánt települési terület szabályozási tervlapjai (belterület) M=1:2000
29
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008.(VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 2. számú melléklet A beépítésre nem szánt települési terület szabályozási tervlapjai (külterület) M=1:10 000
30
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 3. számú melléklet Az építési övezetekhez tartozó táblázatok 1. számú táblázat: a telekalakítás szabályai Legkisebb telekmélység (m)
Újonnan kialakítható legkisebb telekterület (m2)
15 180 m2 25 300 m2 25 450m2 30 600 m2 30 720 m2 35 900 m2 35 1100 m2 50 2500 m2 50 5000 m2 Adottságtól függő
SZ szabadon álló
16 18 18 20 20 35 40 X
O Oldalhatáron álló
IKR Ikres
12 14 14 16 16 16
9 10 12 12
X
X
Z Zártsorú 6 8 10 12 14 16 16
X
K Adottságtó l függő X X X X X X X X X X
2. számú táblázat: az egyes beépítési százalékokhoz tartozó zöldfelületi arány Beépítési % ≤5 ≤ 15 ≤ 20 ≤ 25 ≤ 30 ≤ 40 ≤ 50 ≤ 60 ≤ 80 100
Előírt zöldfelületi fedettség1-2 % 80 ≤ 70 ≤ 65 ≤ 60 ≤ 55 ≤ 45 ≤ 35 ≤ 25 ≤ 10 ≤--
1: ha az építési övezet gazdasági vagy különleges kereskedelmi területbe tartozik a zöldfelület 5%-kal csökkenthető. 2: a táblázatban előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett telken belül a lakásonkénti legalább 20 m² zöldfelületi normát is biztosítani kell.
3. számú táblázat: az egyes beépítési karakterekben elhelyezkedő melléképületek, illetve melléképítmények felsorolása
Járműtároló önállóan Kiskereskedelmi üzlet
1.Polgár2. 3. 4. 5. városi Szabályos Hegyoldal Présházas Telepszerű kertes i kertes átalakuló X X
31
6. Egyedi
Ad otts ágo któl
Mel léké
Elhelyezhető melléképületek, melléképítmények
Melléképítmény
Elhelyezhető melléképületek, melléképítmények Árusító pavilon Barkácsműhely Kisipari műhely Műterem Háztartási tároló Üvegház Állattartó épület Terepszint alatti építmény Közmű csatlakozási műtárgy Közműpótló műtárgy Hulladéktartály-tároló legfeljebb 2,0 m belmagassággal Kirakatszekrény legfeljebb 0,4 m-es mélységgel Kerti építmény Kerti vízés fürdőmedence Napkollektor Kerti épített tűzrakóhely Kerti lugas, kerti tető 20 m2-ig Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem Állatkifutó Trágyatároló, komposztáló Siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztartály Kerti szabadlépcső és lejtő Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna Zászlótartó
5. 4. 3. 2. 1.PolgárSzabályos Hegyoldal Présházas Telepszerű városi átalakuló i kertes kertes X
X
X X
X
X X X
X X X
X X
X X
X X
X
X
X
X
X
X X
X X
X
X X
X X X
X X X
X X X
X
X
X
X
X
X
X
32
X
X
6. Egyedi
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 4. számú melléklet Építési telkek beépíthetőségének kiszámítása A telek megengedett beépítettsége= %
Tc Tk
Ahol %=az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplő beépítési százalék Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben Az építési telek megosztásánál a figyelembe vehető legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható:
A telekmegosztásánál figyelembe vehető legkisebb telekméret= tm
Tk Tc
Ahol tm=a szabályozási tervlapon az építési övezet szerinti legkisebb telekterület m²-ben Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakított, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben A zöldfelületi fedettség számításnál figyelembe vehető előírások
Többszintes növényállomány létesítése esetén a szintszámnak megfelelően az építési zónában előírt legkisebb zöldfelület mértéke szintenként legfeljebb a mértékszám 10%-ával csökkenthető. A többszintes növényállomány elfogadható zöldfelületi minimumértékei : A területre előírt zöldfelület minden 150 m2-ére számítva három szintesnek minősül, ha -legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget nevelő lombos fa -legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje a többi, nem burkolt felületen gyep, vagy talajtakaró telepítése történik. Tetőkert, illetve zöldfelület alatti építmények létesítése esetén az építési övezetekben előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, illetve a zöldfelületek alatti építmények összterületéből zöldfelületként számítható értékek: Az épített szerkezet feletti A telepítendő A tetőkert, illetve zöldfelület termőföldterítés vastagsága növényállomány szerkezete alatti építmény összterületéből zöldfelületként számításba vehető 20-40 cm egyszintes, gyepszinten 25% borított
33
41-60 cm 61-100 cm 100 cm felett
kétszintes: gyepszinten zárt, cserjeszinten legalább 60%ban zárt kétszintes: gyepszinten és cserjeszinten zárt háromszintes telepítés, 100 m2-enként min. 1 db fa telepítésével
35% 45% 75%
Zöldfelülettel befuttatott homlokzat 6,0 m magasságig, felületének 25%-ával beszámítható az előírt minimális zöldfelületi fedettségbe, ha a kúszó kapaszkodó növények telepítési távolsága legalább 4,0 m
34
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 5. számú melléklet Építési tilalommal érintett ingatlanok:
19715/3- oktatási célú fejlesztés 0294/1- felhagyott bányaterület- erdő kialakítás
35
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 1. számú függelék Országos védelem alatt álló műemlékek
--Kölcsey Ferenc utca 2. Vízügyi Múzeum (19717/2 hrsz.), --Petőfi utca lakóház kapubejárata, régen a Lövészegylet épülete (telek hrsz.:19005) --Petőfi utca temető-kápolna (hrsz.:19839), --Dobogókői út 18809 hrsz-ú telken álló Rozália kápolna, --Bocskoroskúti kereszt. (816102 hrsz.), --Babits Mihály emlékmúzeum—Babits M. u. 11.(19520 hrsz.).
36
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 2. számú függelék Országos védelemre javasolt épületek, területek (Az országos védelem elrendeléséig helyi védelemre javasolt)
--Szentjánoskúti kápolna (16101/2 hrsz.) és a mellette lévő kúria (16102 hrsz.), --A belvárosi temető területe (18838 hrsz.). Egyedi műemlékek javasolt műemléki környezete a tervezési területen
--Petőfi utca--- lakóház kapubejárata—a hrsz.:19005 javasolt műemléki környezete: a 19003-4 és a 19006,19008 hrsz. -ú telkek --Petőfi utca--- temető-kápolna és az országos védelemre javasolt belvárosi temető javasolt környezete:,19007,18995-7, 18992/1-2, 18991, 18988/2, 18922-4, 18842/2 hrsz- ú telkek és a 18843 hrsz. -ú telek 18842/2 hrsz-ú telek déli határától meghúzott vonal mentén lehatárolt temető felé eső telekrész, továbbá 18844, a 18833-6 hrsz-ú telkek területe. --Dobogókői út 18809 hrsz-ú telken álló Rozália kápolna javasolt műemléki környezete: --Szentjánoskúti kápolna és a mellette lévő kúria, valamint kereszt javasolt műemléki környezete: 16056/1, 20201, 16101/7-10, 16104/4-5 hrsz-ú telkek, valamint a telekhatárok meghosszabbításában húzott vonalak által kijelölt közterületek.
37
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 3. számú függelék Országos védelem alatt álló régészeti területek (általános régészeti védelem alatt álló régészeti lelőhelyek)
--1. Esztergom – Strázsahegyi-dűlő (hrsz: 0314, 0316, 0334) --2. Esztergom – Bajon (hrsz: 0557/1) --3. Esztergom – Nyír (hrsz: 0556/16) --4. Esztergom – Kenyérmezői temető --5. Esztergom – Cserepesvölgy I. (hrsz: 0300/2, 0305, 0300/1, 0300/3, 0302/1) --6. Esztergom – Cserepesvölgy II (hrsz: 0300/4) --7. Esztergom – Cserepesvölgy-Macskás (hrsz: 0283, 0295, 0589, 0294/2) --8. Esztergom – Árpádvár (hrsz: 0589) --9. Esztergom – Juhszalagos (hrsz: 0191, 9769, 9770, 9771, 9772) --10. Esztergom – Szarvashegyi földek (hrsz: 9692--9697, 9699, 9702, 9703, 9705, 9707— 9711, 9714—9716, 9691/1, 9698/4, 9704/2, 9712/1--9712/3, 9713/1, 9713/2, 9727/1, 9727/3, 9727/4) --11. Esztergom – Ispitahegy I. (hrsz: 0138/5, 0139, 0138/36, 0138/37, 0138/38) --12. Esztergom – Ispitahegy II. (hrsz: 0138/25, 0138/26, 0139) --13. Esztergom – Ispitahegy III. (hrsz: 0138/3, 0138/21, 0138/22) --14. Esztergom – Diósvölgy (hrsz: 9432, 9066—9068, 9402, 9403) --15. Esztergom – Diósvölgy-Törökkút (hrsz: 088, 0160, 9421—9427, 9432, 9454—9460) --16. Esztergom – Borzhegy I. (hrsz: 9391, 9127, 9240—9242, 9359, 9390, 9392—9394, 9396, 9398--9402, 9429, 9430, 9395/1, 9395/3, 9395/4, 9397/1, 9397/2, 9409/1) --17. Esztergom – Borzhegy II. (hrsz: 9127, 9266—9268, 9277—9279, 9396, 9397/1) --18. Esztergom – Orbán kápolna (hrsz: 7605/1, 7562, 7563, 7570, 7595, 7601—7603, 7800—7810, 7818, 8736, 8739, 8740, 7581/4, 7581/8, 7604/2, 7761/2, 8738/5, 075/1) --19. Esztergom – Kenderes dűlő (hrsz: 7606—7608, 7610, 7612, 7634, 7742, 7745, 7756, 7758—7760, 18343, 18344, 18388, 7605/5, 7613/1, 7613/2, 7743/4, 7744/1, 7744/2, 7761/2) --20. Esztergom – Kálvária (hrsz: 18898, 18899, 18903, 18904, 18916, 18918) --21. Esztergom – Holop-kút (hrsz: 0648—0650, 0653/2, 0655, 7953, 9937, 10065, 10068, 10069, 10071, 10106, 10109, 10111, 10112, 10114—10116, 10119—10124, 10136, 10137, 10139, 10140, 10148—10161, 10163--10165, 10170, 10175, 10176, 10179—10183, 10064/1, 10064/3, 10064/4, 10066/1, 10066/2, 10105/2, 10113/1, 10113/2, 10117/1, 10117/2, 10118/2, 10155/1, 10155/3, 10155/4, 10162/1, 10162/2, 10162/4, 10162/5, 10705/1) --22. Esztergom – Téglagyár (hrsz: 19697/6) --23. Esztergom – Bánom dűlő I. (hrsz: 16102, 16103, 16129, 16153, 16161, 16162, 16101/2, 16104/3--16104/6, 16104/15, 16106/2, 16106/3, 16108/8--16108/13, 16127/6, 16151/1, 16151/2, 16152/1, 16154/1, 16154/2, 16155/4, 16158/2, 16158/3, 16158/6) --24. Esztergom – Római út (hrsz: 0818/243) --25. Esztergom – Hideglelőskereszt (hrsz: 0818/243)
38
--26. Esztergom – Halyagosvölgy (hrsz: 0818/243) --27. Esztergom – Kerektói dűlő (hrsz: 0840) --28. Esztergom – Barátkút alja I. (hrsz: 0827, 0829, 0831/1) --29. Esztergom – Ákospalota (hrsz: 0807—0810) --30. Esztergom – Barátkút alja II. (hrsz: 0807, 0810) --31. Esztergom – Irtványföldek (hrsz: 0801) --32. Esztergom – Fárikút (hrsz: 8863, 8866, 886) --33. Esztergom – Hadzsi (hrsz: 0235, 0236, 0244) --34. Esztergom – Hármaskút I. (hrsz: 0236, 0237, 0247) --35. Esztergom – Hármaskút II. (hrsz: 0244—0246, 0289) --36. Esztergom – Hármaskút III. (hrsz: 0247, 0253, 0256) --37. Esztergom – Vályús kút (hrsz: 0258) --38. Esztergom – Barátkút I. (hrsz: 0260, 0264, 0269) --39. Esztergom – Barátkút II. (hrsz: 0274) --40. Esztergom – Barátkút III. (hrsz: 0273) --41. Esztergom – Laposi III. dűlő. (hrsz: 0552/3) --42. Esztergom – Kis strázsahegy (hrsz: 0555/35, 0555/132) --43. Esztergom – Barátkút IV. (hrsz: 0290) --44. Esztergom – Szentanna. 19448, 19449, 19451, 19452, 19454, 19456, 19458—19461, 19463, 19465—19467, 19471, 19479, 19484, 19485, 19489—19492, 19494, 19495, 19668, 19698— 19700, 19702, 19704, 19718, 19719, 19721—19724, 19776, 13038/1, 1453/3, 19450/1, 19450/2, 19453/2, 19453/4, 19453/5, 19455/1--19455/7, 19457/1--19457/5, 19462/1, 19462/2, 19464/2, 19464/5, 19473/1--19473/3, 19473/11, 19487/2, 19493/1, 19493/3, 19685/1, 19701/1, 19715/3, 19715/4, 19717/2, 19717/4, 19717/5, 19717/8--19717/14, 19717/16--19717/21, 19720/1, 19720/2, 19726/1, 19726/3, 19793/2) --45. Esztergom – Újfalu (hrsz: 19495, 18801, 18802, 18807, 18808, 18809/1, 18809/2, 18810/1, 18811--18819, 18831, 18848, 18853, 18482, 18820--18822, 18823/1, 18824-18829, 18823/2, 18830, 18831, 18832/2, 18832/3, 18832/5, 18832/6, 18833--18841, 18845/1, 18845/2, 18847, 18849--18852, 18854, 18855, 18856/1, 18856/2, 18857, 18921, 18922, 18980, 18988/1, 18988/2, 18990, 18991, 18992/1, 18992/2, 18993--18997, 18998/1, 18998/3, 18998/4, 18999/1--18999/4--18999/8, 19002—19008,
39
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 4. számú függelék A helyi építészeti örökségvédelmi rendelet alapján védett (régészeti, építészeti) értékek
HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ FELTÁRANDÓ RÉGÉSZETI TERÜLETEK Irinyi J u. - Kaan u. és a 19455/2-3 és a 19452 hrsz. -ú úszótelkek között kiépült lakóutca tengelye, továbbá a Babits M. utca-Petőfi út-Kölcsey u. - Szenttamás u. által határolt terület, VÉDETT EGYEDI ÉPÜLETEK -- Petőfi Sándor utca 28. --Petőfi Sándor utca 28.-- a kórház kápolnája (19487/2 hrsz.) --Petőfi Sándor utca 30.--lakóház, patika (19488 hrsz.) --Petőfi Sándor utca 32.—lakóház (19489 hrsz.) --Petőfi Sándor utca 34.—lakóház (19490 hrsz.) --Petőfi Sándor utca 38.—lakóház (19002 hrsz.) --Petőfi Sándor utca 50.—lakóház (18830 hrsz.) --Babits M utca, 19451 hrsz--volt SZTK épület --Vaskapui menedékház 0102 hrsz telek és környéke --Galagonyás út vége EMMAUS épülete 7601 hrsz. és az Orbán kápolna környezete-7562, 7563 hrsz telkek -- Víztorony utca--vízmű épülete--19665 hrsz.
40
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 5. számú függelék Helyi védelemre javasolt települési értékek
FELTÁRANDÓ RÉGÉSZETI TERÜLETEK --Irinyi J u. - Magyary L u. - Monteverdi u. - Aranyhegyi u. - Kaán u által határolt terület --Siszler u. - 18992/1 és a 18993 hrsz-ú telkek keleti határa és a Temető u - Petőfi u által határolt terület VÉDENDŐ EGYEDI ÉPÜLETEK --Petőfi u. és a Siszler utca sarkán a református templom (19492 hrsz.) --A Kálvária kápolna, keresztek és a stációk (18898 hrsz.) --Jópásztor kápolna a 18842/2 hrsz-ú telken
41
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 6. számú függelék A helyi védettséget élvező természeti érték - Hármasszikla és környéke
42
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 7. számú függelék A helyi védettségre javasolt természeti érték - Tölgyfa a református templom telkén (19492 hrsz.) - Csörgőfa a Szentjánoskúti kúria telkén (16102 hrsz.) - A belvárosi temető terület és a (18838 hrsz.) és a Jópásztor kápolna telke (18842/2 hrsz.) növényállománya
43
Esztergom Város Önkormányzatának 45/2008. (VI.19.) ör. rendelete Esztergom, Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálváriahegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 8. számú függelék A 140 mBf feletti területeknél ajánlott telepítendő fafajok - Lakókertekben és a kertes mezőgazdasági területeken a díszértéket is képviselő gyümölcsfák rezistens fajtái – cseresznyék, meggyek – és az ellenálló ősi almafajták, a déli lejtőkön a dió, nyugati-északi kertekben a szelídgesztenye tömeges alkalmazása javasolt. Dísznövények közül a színes lombú virágos fák, cserjék mellett örökzöldek, elsősorban fenyőfélék ültethetők. A cserjeszintben ültetésre ajánlott a kecskerágó, a fagyal, a mogyoró és a somfélék. - A kertes mezőgazdasági területek közé ékelődő erdőterületeken elsősorban a hársak a kőrisek, és a juharok telepítése ajánlható. Az összefüggő erdőterületek közelében a tölgyek telepítése is kívánatos. A második lombkoronaszintet alkothat a fává is megnövő som, mogyoró és a gyertyán.
44
