Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Budapest XII. kerület, Mátyás király út 8. (hrsz. 9507), Reimann-villa és melléképülete

Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata 2011

Budapest XII. kerület, Hegyvidék TELEPÜLÉS:

EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

TELEPÜLÉSRÉSZ:

Budapest

VÉDELEM TÍPUSA:

XII. kerület, Svábhegy

CÍM:

egyedi NYILVÁNTARTÁSI SZÁM:

Mátyás király út 8. HELYRAJZI SZÁM:

GPS:

VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÓ RENDELET SZÁMA:

9507 ÉPÍTMÉNY MEGNEVEZÉSE:

A VÉDELEM KITERJEDÉSE:

Reimann-villa és melléképülete, valamint kertje RÖVID LEÍRÁS:

Kertben szabadon álló, emeletes, historizáló villaépület, egykorú melléképülettel. Építtette Reimann Ármin 1888-ban, építőmester Dániel György.

ÉPÍTMÉNY KATEGÓRIA: ÉPÍTMÉNY TÍPUS: ÉPÍTMÉNY KÖZELEBBI MEGHATÁROZÁS:

lakóépület lakóház nyaralóvilla

BEÉPÍTÉSI MÓD:

szabadon álló

SZINTEK SZÁMA:

2

TULAJDONTÍPUS:

fővárosi

ÁLLAPOT: FUNKCIÓ / EREDETI: FUNKCIÓ / JELENLEGI:

HELYSZÍNRAJZ:

jó nyaralóvilla használaton kívül (utoljára gyermekotthonként működött)

a ingatlan egésze EGYÉB HATÁLYOS VÉDELEM: Műemléki Jelentőségű Terület JAVASOLT EGYÉB VÉDELEM: természetvédelem

JELLEMZŐ DATÁLÁS: KIEGÉSZÍTŐ DATÁLÁS: JELLEMZŐ STÍLUS: ÉPÍTTETŐ: TERVEZŐ / KIVITELEZŐ: TERVEZÉS DÁTUMA:

1888 20. sz. eleje historizáló Reimann Ármin Dániel György 1888

KIVITELEZÉS DÁTUMA: MEGJEGYZÉS:

Az épület üresen áll, de a kert alapszinten gondozva van. A támfal-kerítésen több helyen is statikai repedések láthatók. AZONOSÍTÓ FÉNYKÉP:

Budapest XII. kerület, Hegyvidék

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

Dokumentáció helyi építészeti érték védetté nyilvánításához

Budapest XII. kerület, Mátyás király út 8. hrsz. 9507, Reimann-villa és melléképülete, valamint kertje

Leírás: Kertben szabadon álló, emeletes, historizáló stílusú, egykori nyaralóépület, és vele egykorú, földszintes melléképület. A nyaralóként épült, téglalap alaprajzú, hasáb tömegű, kontyolt nyeregtetős villaépület főhomlokzatának középső harmada rizalitként enyhén előreugrik. Az épület homlokzatai a földszinten vakoltak, az emeleten nyerstégla burkolatúak, a sarkokon és a nyílások körül vakolatból képzett kváderezéssel. A főhomlokzat bal oldalát beüvegezett, egykor nyitott veranda foglalja el. A középrizalit előtt egykor öntöttvas lábakon álló, alul nyitott terasz emelkedik, melyet később falazott, zárt verandává alakították, a tetején változatlanul terasszal, melynek kovácsoltvas korlátja valószínűleg az eredeti teraszkorlát, másodlagos felhasználásban. Az oldalhomlokzatok emeleti részein vakablakok vannak, a beüvegezett verandát leszámítva. Az épület földszintjének hátsó fele a terepbe mélyített, terméskő támfallal erősített bevágásban helyezkedik el. Az emeletről egykor falazott híd vezetett a bevágáson át a hátsó kertrészbe; ennek nyoma ma is látható a homlokzaton, az emelet középtengelyében befalazott nyílásból következően. Az alaprajzában kéttraktusos épület hosszanti középfőfallal épült, a helyiségek a középfolyosóról közelíthetőek meg, mely ma is megvan, az egykorú, táblázatos belső ajtókkal együtt. Az épület érdekessége, hogy a földszint és az emelet egy-egy, lényegében egyforma lakrészt tartalmazott, fürdőszobával, konyhával, cselédszobával. A különbség csak annyi a kettő között, hogy míg a földszinten négy szoba található, az emeleten a ház északkeleti sarkát az egykor nyitott veranda foglalja el. Az emelet kívülről, elkülönülten volt megközelíthető a keleti oldalhomlokzaton nyíló ajtón át, amelyhez a homlokzathoz illeszkedő, díszes kovácsoltvas korláttal kísért falazott lépcső vezet. A földszint bejárata az emeletre vezető lépcső alatt nyílt – ez az ajtó ma is megvan – valamint az emeleti terasz alatti ajtón lehetett a kertbe kijutni. E helyett ma az utólagosan épült veranda-toldalék oldalában nyíló ajtó létesült. A villához tartozó egykorú melléképület – bizonyára az egykori kertészlak – a telek északkeleti sarkában található. A kontyolt nyeregtetős, sávozott vakolatú, a sarkokon pilaszterekkel díszített kis épület homlokzata háromtengelyes, a középső tengelyben vakablakkal. Ennek tervrajzai azonban nem maradtak fenn, így esetleges tervváltozatait, változásait nem tudjuk megítélni. A szemrevételezés alapján azonban egykorú a villával.



A telken értékes növényállomány található, melyből kiemelendők az idősebb, nagyméretű juhar és törökmogyoró fák. Belső: Az épület belsejének vizsgálatára nem nyílt mód. Annyi azonban megállapítható volt, hogy ma is megvannak az emeleti középfolyosó építéskori táblázatos ajtói, egykorú vasalataikkal együtt.

Történet: A villanegyed kiépülésének nagyobb periódusa az 1870-es években, a Fogaskerekű vasút megépítésével kezdődött. A közlekedés megjavultával felértékelődött területen, befektetési szándékkal, egységes városépítési koncepció alapján a bázeli International Gesellschaft für Bergbahnen cég nyaralókat épített, melyeket azután magánosok vásároltak meg, illetve egyes telkeket üresen értékesített. Elsőként a mai svábhegyi megállóig építették ki a vasutat és a villatelepet, majd tovább vezették a Fogaskerekűt a Széchenyi-hegyre, ahol 1890 körüli években újabb villatelep alakult ki. Ezek a telepek, változatos formájú, de hasonló stílusú épületeikkel egységes városképet alkotnak. Az egységes városépítési elképzelést bizonyítja, hogy a terület parcellázásáról fennmaradt 1873-as térkép gondosan megtervezett úthálózatot és egységes méretrendű telkeket mutat, melyeket már ekkor kidolgoztak a csak tizenhét év múlva megépülő Széchenyi-hegyi vasúti szakasz környékére is. 1 A kezdeti időkben kétkedéssel fogadott építési tervet végül is hosszan tartó siker koronázta. A vállalkozás már jó előre parcelláztatta a leendő nyomvonal mentén a gyümölcsösöket és erdőket, majd a telkeket fel is vásárolta, a vasút kiépülésével párhuzamosan, több ütemben. A telkeken, főként saját beruházásként, nyaralóvillákat építettek illetve a felértékelődött telkeket magánosoknak adták el nyaralóépítés céljára. A házak a kor divatjának megfelelően a lombfűrészelt díszű svájci-ház modorában, illetve a hegyvidéki környezethez alkalmazkodva fachwerkes szerkezettel, vagy historizáló vakolatarchitektúrával, de az elmaradhatatlan verandával épültek. A villatelep egységes képéhez nagymértékben hozzájárult, hogy nagyjából egyszerre, nagyobb vállalkozás keretében épültek fel a házak, mely az egységes településkép révén különös építészeti, műemléki értéket is jelent az egyes épületek egyedi értékein túl is. A Fogaskerekűvel összefüggésben kialakuló villacsoportokban a parcellázásokkor új utakat is nyitottak, melyeket a telekfelosztási térkép szerint gondosan megterveztek, a terepadottságok által megengedett mértékű szabályos rendben; továbbá a szintvonalak mentén haladó szélesebb utakra merőlegesen keskeny gyalogösvényeket hagytak meg a villatelkek között, a főbb utak közötti összeköttetésre. Ezeket többnyire női és férfi nevekre keresztelve „út”-ként nevezték el (pl. Vilma út, Laura út, Jenő út, Dalma út). Az utaknak ez a máig 1

A svábhegyi fogaskerekű vasúttársaság tulajdonához tartozó nyaraló telkek felosztási terve. Lovich és Társa, Budán. [1873 k.]. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény, BTf 215.



fennmaradt hálózata szintén településszerkezeti, városépítészeti értéket képvisel, mely kultúrtörténeti érdekességként is védendő és megőrzendő. 2 A többi hegyvidéki utat 1886-ban nevezték el. 3 Ekkor létesült a Mátyás király út is, hosszadalmas kisajátítások után, a régóta meglévő két főbb kereskedelmi út (mai Béla király út és Eötvös út) között, amely egyenes összeköttetést teremtett a Fogaskerekű svábhegyi állomása és az igen népszerű zugligeti Disznófő környéke, illetve a Fácán vendégfogadó között. A telkek egy részén – amint említettük – még a társaság építette fel saját tőkéjéből az épületeket, másrészt viszont az üres telkeket értékesítették, melyeken önerőből építkeztek az új tulajdonosok. Ez utóbbiak közé tartozik a Mátyás király út 8. sz. alatti ingatlan is, amely Reimann Ármin számára épült nyaralóként 1888-ban, tervein Dániel György építőmester aláírása olvasható. 4 Tervező építésze egyelőre ismeretlen, már ha a korban általánosan szokásos módon jártak el, mi szerint a tervlapokat mindig a felelős kivitelező építőmester szignálta, a ténylegesen tervező építőművész aláírása azonban csak időnként szokott szerepelni a terveken. De arra is látni számos példát, hogy a már sok épületet felépítő építőmester – műszaki végzettségű ember lévén – maga tervezte meg az épületet. Ez az egykor külterületnek számító budai hegyvidéken – ahol az építési előírásokat nem vették olyan szigorúan – gyakran előfordult. Az ingatlan a Fogaskerekű Vasúttársaság II. sz. parcellázásából, a 16. szám alatt került kialakításra.5 Az emeletes nyaraló két teljes értékű lakrészt foglal magában, a fentebb leírt módon. A emeleti, nyitott verandát valamikor a XX. század legelején üvegezhették be, az asztalos szerkezetek formavilága alapján. Az emeletről egykor kis híd vezetett a hátsó telekrészhez, a villa mögött lemélyített világítóakna fölött, a támfal tetején át. A tervek tanúsága szerint egykor alul nyitott, vasszerkezetű emeleti terasz helyére a XX. század első felében épülhetett fel a falazott bővítmény, homlokzatán három ablakkal, mely a földszinten korábban nem lévő zárt verandát volt hivatva pótolni. A nyaraló mellé, a telek északkeleti sarkában földszintes melléképület is épült, mely a homlokzati kialakítása alapján közel egykorú a villával. A szemrevételezés alapján változatlan formában fennmaradt épület hátához – azaz déli hátsó homlokzatához – faszerkezetű toldalék épült. A Mátyás király út felőli telekhatárra 1924-ben kelt terv alapján 1926-ra épült fel a terméskőből falazott, támfalas kerítés, a gyalogkapuval és a támfalba foglalt garázzsal. A tervei nem maradtak fenn, de a használatbavételi engedélyből

2

A nevüket a Fővárosi Tanács még az 1960-as években védetté és át nem nevezhetővé nyilvánította; ugyanakkor sajnos nyomvonalaik, kialakításuk nem védett. 3 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1886. évi 375. sz. és Budapest főváros tanácsának 1886. évi 5596. sz. határozataival. (Siklóssy László: Svábhegy. Bp., 1929., 128.) 4 A villa 1888. augusztus 30-án kelt tervei: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329., 9507.hrsz. jelzet alatti terv- és iratanyag (1-4. folió). 5 Ld. az 1. sz. jegyzetben idézett térképet.



tudjuk a terv és az építés pontos idejét, és azt is, hogy a megrendelője Reimann Gyula volt, tehát még ekkor is a család birtokában volt az ingatlan. 6 Az ingatlanon az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig gyermekotthon működött, egységes kezelésben a közelben lévő több régi épülettel, villával együtt. Az 1990-es évek eleje óta a villa üresen áll, de a kertet alapszinten gondozzák.

Összefoglaló értékelés: A nyaraló céljára épült historizáló villa és egykorú melléképülete, valamint kertje híven mutatja a svábhegyi nyaralók XIX. század végi kiépítését, azok között is a ritkábban előforduló, városiasabb külsejű villák közé tartozik, téglaarchitektúrás, vakolt kváderezésű homlokzataival. A ritka ép egységben fennmaradt ingatlan – melléképületével, kertjével együtt – feltétlenül megőrzendő. (A másik irányzat a „hegyvidékiesebbnek” számító, lombfűrészelt oromzatú, faszerkezetű verandás épületek sora, melyek elterjedtebbek voltak.)

Javaslat a helyi egyedi (kerületi) védelem kiterjedésére: Javasolt a védelemnek az egész ingatlanra történő kiterjesztése, beleértve a villát, az egykorú melléképületet és a kertet is, a támfalas kialakítású kerítéssel együtt. Az ingatlanra további épületek elhelyezése nem javasolt. Az értékes növényzetre való tekintettel a terepszint alatti esetleges bővítés lehetőségét kertszakértői vélemény függvényében javasolt mérlegelni.

Értékes, feltétlenül megtartandó alkotórészek, tartozékok felsorolása: Az épületek teljes egésze, beleértve a homlokzati kialakítást, a kovácsoltvas korlátokat, a belsőkben az építéskori, a vasalatokat. Javasolt mindezeknek anyagában történő megőrzése, esetleg újakra cserélni csak az avult, leromlott külső nyílászárók külső rétegét javasolt. Megőrzendő viszont a kétrétegű ablakszerkezetek kialakítása.

Az érték megjelenését zavaró (utólagos) alkotórészek, tartozékok: Megfontolandó a főhomlokzat földszinti toldalékának elbontása, és az egykor teljesen vasszerkezetű, alul nyitott, emeleti terasz visszaállítása, az eredeti tervrajzok alapján. Továbbá eltávolítandók, a „szokásos” falon kívül elhelyezett gépészeti elemek, pl. villanyóra, vezetékek, stb.

6

BFL, XV.17.d.329., 9507. hrsz. jelzet, 10561/1926. sz. használatbavételi engedély. Az irat szerint a tervet 129.691/1924. sz. alatt hagyták jóvá



Helyreállítási javaslat: Javasolt az épületnek eredeti funkcióban, vagy ahhoz közeli módon történő hasznosítása, azaz lakáscélú hasznosítása javasolt. Felújítása az eredeti, 1888-as tervanyag alapján javasolt. Megfontolandó az egykor teljesen vasszerkezetű, alul nyitott, emeleti terasz visszaállítása, az eredeti tervrajzok alapján, de a jelenlegi kovácsoltvas korlát felhasználásával. Javasolt továbbá a kert kerttörténeti értékelésen alapuló felújítása, valamint a terméskő falazatú támfalas kerítés rekonstrukciója, jelenlegi karakterének, illetve kő-, és vas-anyagának megőrzésével.

Források, bibliográfia: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329., 9507.hrsz. jelzet alatti terv- és iratanyag (1-4. folió). Siklóssy László: Svábhegy. Budapest, 1929. Bognár Gábor: A budai hegyvidék villaépítészete a 19. században. Kézirat. ----Budapest, 2011. szeptember 20. Bognár Gábor művészettörténész

Budapest XII. kerület, Hegyvidék HELYSZÍNRAJZ:


Budapest XII. kerület, Hegyvidék LÉGI FELVÉTEL:


Budapest XII. kerület, Hegyvidék FÉNYKÉPEK / JELENLEGI ÁLLAPOT:










ARCHÍV TÉRKÉPEK, HELYSZÍNRAJZOK:

1873, fogaskerekű vasúttársaság parcellázási térképe

1880-as évek vége



ARCHÍV TÉRKÉPEK, HELYSZÍNRAJZOK:

1895

1908

1937



ARCHÍV FÉNYKÉPEK, ÁBRÁZOLÁSOK

1982

1988

Budapest XII. kerület, Hegyvidék ARCHÍV TERVEK:




ARCHÍV TERVEK:

FÖLDSZINT

EMELET

Budapest XII. kerület, Hegyvidék ARCHÍV TERVEK:


Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Recommend Documents