Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Budapest XII. kerület, Pipiske út 4. = Svájci út 11. (hrsz. 9269/18) Társasház, volt társas szálló

Budapest, 2011

Budapest XII. kerület, Hegyvidék TELEPÜLÉS:

EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

TELEPÜLÉSRÉSZ:

Budapest

VÉDELEM TÍPUSA:

XII. kerület, Széchenyi-hegy

CÍM:

egyedi NYILVÁNTARTÁSI SZÁM:

Pipiske út 4. = Svájci út 11. HELYRAJZI SZÁM:

GPS:

VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÓ RENDELET SZÁMA:

9269/18 ÉPÍTMÉNY MEGNEVEZÉSE:

A VÉDELEM KITERJEDÉSE:

Társasház, volt társas szálló

a teljes épület, belsőépítészeti kialakításával együtt, és az ingatlan egésze

RÖVID LEÍRÁS:

EGYÉB HATÁLYOS VÉDELEM:

Szabadon álló, háromszintes, lapos tetős épület, jelenleg társasház. Tervezte Bauer Emil, épült 1941-ben, szálló céljára. ÉPÍTMÉNY KATEGÓRIA:

lakóépület

ÉPÍTMÉNY TÍPUS:

lakóház

ÉPÍTMÉNY KÖZELEBBI MEGHATÁROZÁS:

társasház

Műemléki Jelentőségű Terület JAVASOLT EGYÉB VÉDELEM:

JELLEMZŐ DATÁLÁS: KIEGÉSZÍTŐ DATÁLÁS: JELLEMZŐ STÍLUS:

BEÉPÍTÉSI MÓD:

szabadon álló

ÉPÍTTETŐ:

SZINTEK SZÁMA:

3 + tetőemelet

TERVEZŐ / KIVITELEZŐ:

TULAJDONTÍPUS:

társasház

ÁLLAPOT:

jó

FUNKCIÓ / EREDETI:

szálló

FUNKCIÓ / JELENLEGI:

TERVEZÉS DÁTUMA: KIVITELEZÉS DÁTUMA: MEGJEGYZÉS:

társasház

HELYSZÍNRAJZ:

AZONOSÍTÓ FÉNYKÉP:

2011

1941 modern Svájci út 11. Társasház Bauer Emil 1941 1941/42

Budapest XII. kerület, Hegyvidék

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

Dokumentáció építészeti érték helyi védetté nyilvánításához

Budapest XII. kerület, Pipiske út 4. = Svájci út 11. (hrsz. 9269/18) Társasház, volt társas szálló

Építéstörténeti összefoglalás: Az 1930-as évek végén a Svábhegyi Egyesület és vállalkozók kezdeményezése nyomán a Széchenyi-hegyet, mint magaslati üdülőparadicsomot kívánták kiépíteni. A mai Karthauzi úton megkezdődött első építkezések („Majestic” és „Mirabel”, 1936-37) nyomán hamarosan, pár év alatt összesen tizenegy társas szálló, illetve társasüdülő létesült a közvetlen környéken, a Karthauzi-, Evetke-, Melinda-, Rege-, Agancs-, és Svájci úton. Az épületek társasházi rendszerben, lakásszövetkezetként épültek – azaz mindegyik apartman önálló telekkönyvi betétet képezett –, de az épületek többsége hosszabb-rövidebb időre leköthető, bérelhető társasüdülőként működött, és némelyik szállodai funkciókat is ellátott. Többségükben egyszobás, fürdőszobás lakrészek épültek, és mindegyik épület rendelkezett közös társalgóval, kávézóval, többnyire vendéglővel és kerti terasszal is, volt megfelelő személyzet, továbbá volt mosodai és egyéb kényelmi szolgáltatás is. Mindegyik épülethez kert is tartozott. Az épületek tervező között a kor jónevű építészeit is megtaláljuk, például (szemlőhegyi) Fischer József, Sós Aladár, Bauer Emil. Ezek az épületek ma is állnak, de az államosítás után lakásokként hasznosították azokat, aminek számos, nemkívánatos építészeti vonzata lett. Többségük a mai napig nagyjavítás nélkül áll, a lakók pedig tetszésük szerint cserélgetik ki a külső-belső nyílászárókat, üvegezik be privát verandaként az erkélyeket, és helyeznek ki egyedi parabolaantennákat, klímaberendezéseket, a gyakran lomtárként használt erkélyekről nem is szólva. Ezeknek az épületeknek a sorában létesült a Svájci út 11. szám alatti társas szálló. A fellehető levéltári építési terv- és iratanyag tanúsága szerint a megvalósításra került módosított terveket Bauer Emil tervezte, akinek a nevéhez fűződik a két első svábhegyi társas szálló, a „Majestic” a Karthauzi út 4/a szám alatt és a „Mirabel” a Karthauzi út 6. szám alatt. Az első változat és a módosított tervek is 1941-ben készültek; a végleges, megépítésre került változat építési engedélye 1941. decemberben kelt. A használatbavételi engedélyt 1942.

1



februárban adták meg, (a központi fűtésre 1942. márciusban, a felvonóra csak 1942. szeptemberben). Az épület megrendelője a Svájci út 11. Társasház volt. A tervek felirata szerint az épület szálloda céljára épült, tehát az említett, lakásszövetkezetként működő kisbefektetői társulás lehetett itt is. Ez az építési forma a társasházi törvényen alapult, ahol kisebb tőkéjű magánvállalkozók adták össze az építkezéshez szükséges pénzt, és az egyes lakrészek a saját tulajdonukban maradtak, a közös területek pedig osztatlan közös tulajdonban voltak. Az épületet ugyanakkor szállóként működtették. A levéltári anyagban fennmaradt az épület első terve is, és annak módosítása is. A két terv azonban lényegi elemekben nem tér el egymástól, inkább csak a lakások belső elrendezését érinti. Egyetlen jelentősebb különbség, hogy a lift gépháza a második változaton a tetőemelet fölé magasodik. A fennmaradt tervlapok – szintenkénti alaprajzok, utcai- és főhomlokzat, valamint metszetek – alapján az épületet összesen 26 lakosztállyal tervezték. Ezek közül 13 egyszobás, 12 kétszobás, és a tetőemeleti egyik lakás háromszobás. Ezek közül három szolgálati lakás a földszinten: a gondnoké és a cselédeké egyszobás, a kertészé kétszobás. A lakásokhoz előszoba, fürdőszoba, és gardrób is tartozott. Az emeleti lakások mindegyikéhez tartozik erkély is. A földszinti lakások közül az északabbra esőkhöz pedig - ahol azt a terepviszonyok megengedték – kis teraszok csatlakoztak, melyeknek eredetileg az erkélyekével megegyező mellvédje volt. A homlokzat déli vége előtt már támfal húzódik, itt nincsenek teraszok; itt kapott helyet a cseléd- és kertészlakás. E két lakrész között külön kijárat is nyílik a kertbe. A társas szállóhoz – a többi svábhegyi, Széchenyi-hegyi hasonló szállóhoz hasonlóan – itt is tartozott étterem konyhával. A tervek szerint azonban ez csak „reggeliző” volt. Ezek a helyiségek a földszint utcai oldalán kaptak helyet. A félkör alaprajzú épület részben alápincézett, a közepe alatt kapott helyet a ház központi kazánja és széntárolója. A lapos tetőn nem volt a tervek szerint tetőterasz. Az épület későbbi belső átalakításairól nem található terv- vagy iratanyag, bár meglehet, hogy a többi átalakítás építési engedély nélkül történt, amint az a többi hasonló társas szállóban is történt. Így nem tudjuk, pontosan mikor alakították lakásokká az egykori közösségi- és szolgálati helyiségeket az államosítás utáni időben, valamint a lakások belső átalakításáról sincs ismeretünk. Azonban a jelenlegi közös terek helyszíni vizsgálata alapján láthatóan megvan az épülete eredetei kialakítása, a közösségi tereket leszámítva, valamint az egykori lakosztályokat ma lakásként használják.

2



Leírás: A Széchegyi-hegy fennsíkján, enyhén lejtős területen, V-alakú telken szabadon álló, félköríves alaprajzú, vasbetonvázas szerkezetű, háromszintes + tetőemeletes, lapos tetős, modern épület. Az épület a domborúan ívelő oldalának középvonalával fordul dél felé, amely egyben a kilátás iránya is. Az íves főhomlokzaton az emeleti lakások mindegyikéhez egyedire formázott lécekből álló fa mellvédes erkély is tartozik. A főhomlokzat két vége kissé kiugrik, itt csak kisebb erkélyek vannak. Az ablakokhoz és teraszajtókhoz zsalugáter is tartozik, ezek egy része ma már nincs meg. Megvannak a földszinti lakások eredeti ablakrácsai. Az utca felőli homlokzat két széle rizalitként előreugrik, a tetőemelet itt negyedik szintként jelenik meg. A két rizaliton csak egyszerű, kétszárnyú ablakok nyílnak, a felső szint kivételével. A jobb oldali rizalit belső éle lesarkított, ott a felső két szinten fakorlátos franciaablakok nyílnak. A két rizalit közötti részt a földszinten az ebédlő és társalgó építménye tölti ki, amely a rizalitok szélére kissé rátakar. Az épület bejárata a bal oldali rizalitban nyílik egy kisebb beugróból, a jobb oldalin pedig a gazdasági bejárat helyezkedik el. A lakók bejárata fölötti homlokzatot kisebb méretű, női szobor díszíti. A két ajtó között csak kisebb méretű, fekvő ablakok vannak. A beugró homlokzatot szinte teljesen kitöltik a lépcsőházi közlekedő nagyméretű, osztott üvegezésű ablakai. A lapos tetőből kiemelkedik az ovális alaprajzú lépcsőház tömbje, annak két oldalán pedig a tetőemeleti lakások helyezkednek el. A lépcsőházi tömb egy szinttel a ezek a lakások fölé magasodik, mivel a lift ezekhez a lakásokhoz is feljön, és a gépház csak e fölött tudott helyet kapni. A homlokzatokat és a bejáratokat is tartalmazó földszintes összekötő szárnyat keskeny lemezpárkány zárja le, az alacsony lábazatok pedig terméskőből készültek. A homlokzatok festése mintegy tíz éve lett felújítva. A homlokzati nyílászárók és azok zsalugáterei, valamint az erkélyek fa mellvédjei és az erkélyeket kettéosztó fa táblák mindenütt barnára festettek voltak, mára a nyílászárók egy részét fehérre festették át. A zsalugáterek sajnos már sok helyen hiányoznak. A tetőemelet két lakásához utólagosan toldalékokat építettek: a délebbre lévőhöz falazott szerkezettel, a másikhoz pedig egy vázszerkezetes nagyméretű télikertet. Ezek, és az utólagos kéménymagasítások rontják a ház képét. A kert rendezetlen, elvadult, a Svájci út felőli telekrészen különösen. Az utca felé és a belső telekhatárokon drótfonatos kerítés határolja a telket.

3



Belső: Az épület alaprajza a földszinten félköríves, az emeleteken pedig félköríves U-alaprajzú. Az emeleteket ellipszis alakú lépcső köti össze, melynek keskeny orsóterében lift van. A lépcsőtérnek a közlekedő folyosó felé eső része nyitott, a lakások felőli oldala tömör; a lakásokat az íves falazat mögé is benyúló íves folyosókról lehet megközelíteni. Ezeket a folyosókat több helyen is védőrácsokkal zárták el a lakók. A lakások a kilátás felé helyezkednek el, a folyosó pedig az utca felé. A bejárati előtér állapota lehangoló képet mutat. Innen nyílik a földszinti előcsarnok a lépcsőházzal. Ettől az utca irányába esnek az egykori kiszolgáló helyiségek, melyek ma lakásokként vannak felosztva. Az épület szintjei közel azonos alaprajzúak, egy- és kétszobás lakosztályok váltakoznak. Mindegyik tartalmaz előszobát, fürdőszobát, valamint gardróbot. Az egykori lakosztályok közös jellemzője, hogy eredetileg nem tartalmaztak konyhát, mivel a ház szállóként létesült, és saját étterme volt. A lakásokká alakítás után egyénileg oldották meg a lakók a konyha kialakítását, amely nyilván zsúfolttá teszi a nem túl nagy lakásokat. Az emeleti lakások mindegyikéhez tartozik erkély is. A földszinti lakások közül az északabbra esőkhöz kis teraszok csatlakoztak, ott a terepviszonyok megengedték azt. A teraszoknak a tervek szerint eredetileg az erkélyekével megegyező mellvédje lett volna, azonban a közvetlenül az épület elkészülte utánról származó archív fotó szerint ezek végül elmaradtak. A kis teraszokra zsalugáteres teraszajtók nyíltak; sajnos a zsalugáterek már csak részben vannak meg. A kis teraszokat minden lakó önkényesen alakította tovább: volt, aki léckorlátot helyezett ide, de az egyik leletre néző lakás elé falazott toldalékot építettek. E utóbbi különösen zavaró, de egyelőre az elvadult kert eltakarja. Az egykori lakosztályok és a közösségi helyiségek helyén ma lakások vannak. A lakások vizsgálata a jelen munkának nem volt része, de a kívülről megfigyelhető jelek alapján az eredeti lakrészeket nem nyitották egybe, azok ma egy-egy lakásként funkcionálnak. Az épület belső kiképzése egyediségével hívja fel magára a figyelmet: az ellipszis alakú lépcsőtér a keskeny orsóterében lévő lifttel, valamint a tágas, világos lépcső előterek. A belsők felújítása azonban még várat magára, ezért az összkép jelenleg lehangoló. Különösen zavaró a rengeteg, összevissza haladó falon kívüli utólagos közművezeték és a lakások bejáratai mellé kihelyezett számos mérőóra. A közlekedő terek – a bejárati előtér, a közlekedő folyosók és a lépcsőházi pihenők – padlózata műkő burkolatú. A bejárat előtér burkolata elpusztult, a

4



földszinti előtéré fekete-fehér sakktábla mintás. Az emeleti lépcső előterekben, valamint a lakások előtti folyosókon apró, hullámvonalas fekete-fehér műkőlap van. A lépcsőfokok világosszürke műköböl készültek. A közös terek falai világoszöldre festettek, de igen kopottak, foltozottak. Az eredeti színeket nem ismerjük, azokat csak helyszíni kutatással lehetne megállapítani. A lakások egyszárnyú bejárati ajtói furnérozottak, vöröses-barna pácolással, az ajtólapok középtengelyben kis, négyzetes kitekintő ablakkal; keskeny fém levélbedobóval, az ajtólapok felső élénél fém ajtószámmal. Az ajtók egy részét kicserélték, de legalább az eredetiekre hasonlítóra; az eredeti kilincsek viszont már a legtöbb helyen nincsenek meg. Az egykori, ma már nem üzemelő lift fémszerkezetű ajtói a folyosók felé néznek. Összefoglaló értékelés: A Svábhegy és Széchenyi-hegy egykori társas szállói közül ez az épület egyediségével hívja fel magára a figyelmet, kialakításában egyébként az addigra már kialakult társas szállók elrendezését mutatja. Belső elrendezése az akkoriban kialakult, ma is használatos szállodatípust mutatja, amely a szobákhoz előszobát és fürdőszobát is csatolt. Az eddigi átalakítások az épület fő szerkezeteit és jellegét eddig szerencsére nem változtatták meg, a belső felújítás elmaradása ellenére is viszonylag jó állapotban van. Az egykori társas szálló építészeti kialakítása miatt, és a korai modern szállótípus egyik reprezentánsaként is fontos, megőrzése közérdek, védelme feltétlenül indokolt. Javaslat a helyi (kerületi) egyedi védelem kiterjedésére: Javasolt a védelemnek az épületen kívül a egész telekre történő kiterjesztése, az épület építészeti megjelenésének minél zavartalanabb érvényesülése miatt. Nem kívánatos a telekre további építmény elhelyezése. Javasolt, hogy az utca felé maradjon meg a drótfonatos kerítés, illetve annak majdani felújítása, cseréje után is legyen ehhez hasonló. Értékes, feltétlenül megtartandó alkotórészek, tartozékok felsorolása: Megőrzendő az épület teljes, az eredeti terv szerinti külső és belső építészeti kialakítása. Ebbe beleértendő: - az épület összes külső nyílászárója: fa ablakok, erkélyajtók, az épület kapui. A fa nyílászárók feltétlenül szükséges cserék esetén továbbra is készüljenek fából és a színük az eredetivel megegyező barnában készüljenek;

5



- a homlokzati nyílászárók (ablakok és erkélyajtók) zsalugáterei; a hiányzók pótlandóak; - a fa erkélymellvédek és az erkélyeket kettéosztó fa elválasztók, valamint azok sötétbarna színe; - a földszinti lakások eredeti ablakrácsai; - a lépcsőház teljes kiképzése: íves lépcsőkarok, műkő lépcsőfokok, a fém liftház, a lakónévtábla az előtérben; - a közlekedők, közös terek műkő padlóburkolatai; - a lakások, és az egykori személyzeti lakrészek fa bejárati ajtói; - a még meglévő építéskori kilincsek, vasalatok; - az épület lapos tetős kiképzése. - Javasolt továbbá a lakásokban még meglévő eredeti belső nyílászárók megtartása is. Az érték megjelenését zavaró (utólagos) alkotórészek, tartozékok: - a főhomlokzat földszintjén, a barkácsolt mini teraszok; ezeket javasolt színvonalas formában egységesíteni; - a tetőemeleti lakások utólagos, barkácsolt bővítményei - a homlokzatra helyenként kihelyezett parabolaantenna és klímaberendezés; - A közlekedő terekben elburjánzott, falon kívüli utólagos közművezetékek; Helyreállítási javaslat: Bármely felújítási munka során mindenképpen az 1941-es terveket javasolt figyelembe venni. Ahol a tervek nem adnak pontos eligazítást – leginkább a belsőépítészet elemei terén – javasolt korhű elemekkel pótolni, kiegészíteni azt, ügyelve a stílusegységre. A külső homlokzatokat és a belső közös tereket csak egységes terv alapján szabad felújítani, vonatkoztatva ezt mind a forma- mind az anyaghasználatra, valamint a színekre is (pl. a nyílászárók egységes színezésére gondolva). Az épület a jelenlegi, társasházi funkcióra csak korlátozottan alkalmas a lakásterületek kis mérete miatt, amelyekbe csak kényszeredetten lehet konyhát elhelyezni, legfeljebb az előszobákba vagy a lakószobákba. A kisméretű lakásokban kevés a tároló hely, ez az erkélyeknek lomtárként való használatát segítette elő. Az épület átfogó műszaki felújítása sohasem történt meg, legalább fél évszázada időszerű volna. Jelenleg az épületben lévő mintegy harminc lakás tulajdonosa eseti jelleggel újítgatja fel otthonát nemcsak belül, de a lakás külső nyílászáróit is. A homlokzatokon pótolni kell a hiányzó zsalugátereket. A

6



főhomlokzaton egységesíteni kell az eredeti sötétbarna színre a nyílászárók és a zsalugáterek színét. A kicserélt erkélymellvédeket az eredetiekkel megegyezőre kell helyreállítani. Egy teljes gépészeti felújítás során a falon kívüli vezetékeket éppúgy el kell tüntetni, mint a lakások bejáratai melletti mérőórákat. A központi kazán újbóli üzembe helyezésével eltüntethetők volnának az egyedi fűtések miatti parapet-konvektor rácsok, a bojlereknek a homlokzaton kibujtatott égéstermék elvezetői. A tetőn az egyedi kéménymagasítások is a központi kazán szükségességére hívják fel a figyelmet. Figyelni kellene arra is, hogy ne legyenek a homlokzatokon és a tetőn egyedi parabolaantennák. E helyett központi kábeltévé szolgáltatás kellene minden lakáshoz, amihez még nagyfelújítás sem szükséges, csak odafigyelés és szervezés. A főhomlokzat földszintjén egységesíteni kell a kis teraszokat, és egyúttal eltüntetni az utólag barkácsolt bővítményeket, melyek bizonyára nem engedéllyel készültek. Hasonlóképpen konszolidálni kellene a tetőt kialakítását: ott most a két tetőemeleti lakáshoz egyedileg készült, egységes terv (és talán engedély) nélküli bővítmények csatlakoznak. Ezek egységesítése, esetleg visszaszorítása is kívánatos. Az épületnek csak a homlokzati festése lett eddig felújítva. A belső terek helyreállítása egyre sürgetőbb. Ha erre végre sor kerül, ügyelni kell a belsőépítészeti kialakítás – íves lépcsőház, a lift, a burkolatok és a nyílászárók – megtartására. Források, bibliográfia: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329., 9269/18 jelzet alatti terv- és iratanyag (1.-45. folio). Budai Krónika, 1941. II. 19., p. 2. Magyar Építőművészet 1942. 3., p. 70-71. Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1995., p. 246. ----Budapest, 2011. november 22.

7



KATASZTERI TÉRKÉP, 1937

HELYSZÍNRAJZ AZ ENGEDÉLYEZÉSI TEVHEZ, 1942

KATASZTERI TÉRKÉP, 1980-AS ÉVEK

8



MÓDOSÍTOTT ENGEDÉLYEZÉSI TERV, PINCESZINT, 1941

MÓDOSÍTOTT ENGEDÉLYEZÉSI TERV, FÖLDSZINT, 1941

9



MÓDOSÍTOTT ENGEDÉLYEZÉSI TERV, I. EMELET, 1941

MÓDOSÍTOTT ENGEDÉLYEZÉSI TERV, II. EMELET, 1941

10



MÓDOSÍTOTT ENGEDÉLYEZÉSI TERV, TETŐEMELET, 1941

MÓDOSÍTOTT ENGEDÉLYEZÉSI TERV, METSZET, 1941

11



ENGEDÉLYEZÉSI TERV, FŐHOMLOKZAT, 1941

MÓDOSÍTOTT ENGEDÉLYEZÉSI TERV, FŐHOMLOKZAT, 1941

MÓDOSÍTOTT ENGEDÉLYEZÉSI TERV, UTCAI HOMLOKZAT, 1941

12



ARCHÍV FELVÉTEL A FŐHOMLOKZAT FELŐL, 1942

FŐHOMLOKZAT, 2000

LÉGI FELVÉTEL, 2010

13



UTCAI HOMLOKZAT, 2011

A HÁZ BEJÁRATA, AZ EGYKORI ÉTTEREM ÉS A GAZDASÁGI BEJÁRAT, 2011

A HÁZ BEJÁRATA, ÉS A FÖLÖTTE LÉVŐ SZOBORDÍSZ, 2011

14



A FŐHOMLOKZAT ÖSSZKÉPE A KERTBŐL, 2011

FŐHOMLOKZAT DÉL FELŐL, 2011

ÖSSZKÉP NYUGATRÓL, 2011

15



EREDETI ABLAKRÁCS A FÖLDSZINTEN, 2011

EREDETI ERKÉLYMELLVÉD, FÖLÖTTE CSERÉLT, 2011

ERKÉLYEK A FŐHOMLOKZAT NYUGATI SZÉLÉN, 2011

TOLDALÉK A FŐHOMLOKZAT DK-I RÉSZÉN, 2011

16



FÖLDSZINTI ELŐCSARNOK, 2011

FÖLDSZINT, AZ ÍVES LÉPCSŐHÁZ INDÍTÁSA A LIFTTEL, 2011

A LÉPCSŐHÁZ ÉS A KÖZLEKEDŐ A II. EMELETEN, 2011

17



A II. EMELETI KÖZLEKEDŐ, 2011

AZ I. EMELETI KÖZLEKEDŐ BURKOLATA, 2011

A SZÉPEN KIDOLGOZOTT ÍVES LÉPCSŐFOKOK, 2011

18



A TETŐEMELETI ÉPÍTMÉNY BELÜLRŐL, 2011

EREDETI BEJÁRATI AJTÓK, ÉS FALON KÍVÜLI VEZETÉKEK SZÖVEVÉNYE, 2011

19



AZ ÉPÜLET KAPUJA ÉS BEJÁRATI ELŐTERE, 2011

EREDETI LAKÓNÉVTÁBLA AZ ELŐTÉRBEN, 2011

20

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Recommend Documents