i
IpliMiHiiíiaiaiaMl^^
Matyas, Flórian i|gy honforlalas eltti magyar hadjárat Nemetorszagban es I. iSndre, Kalman királyaink halála everol
» d27 i-137
^d-^l
l
ÉRTEKEZÉSEK TÖRTÉNETI
T U D O M Á iS Y O K
KI\n.TA A MAÜYAI! TFD.
A
IT.
K U KÉ
13
O L.
AKAPÉMiA.
OSZT Á L Y RENDELET
Ö
V. I!
\.
IMRE
l'AüEli
OSZTÁLtTITKÁIl.
XVII.
KÖTET.
8.
SZÁM.
EOY HONFOGLALÁS ELTTI
MAGYAR HADJÁRATRÓL NÉMETORSZÁ(iBAi\
I.
ENDRE, KÁLMÁN KIRÁLYAINK HALÁLA
EVÉRL
MÁTYÁS FLíJKlAX
(01v:istiilutt
Ak;Ml.'iiii;i
11.
osztálya 18!t«.
BUDAPEST. 1898.
lípriiis
l-t'ii
larloll
illrséii.
ÉRTEKEZÉSEK TUDOMÁNYOK KÖKÉBL.
A TÖKTÉNETI
Els kötet. (1867-1870.) I-Xir. I— X.
1
fvt 80 kr.
I— V.
3 frt
I— VI.
—
II.
Edétl. 30
—
A
III.
I.
A
helynevek
10 kr.
—
—
kr.
—
—
40 kr.
A
X.
IX. Tata fénykora. (1412
körmöczi régi kamara
és grófjai.
Kilenczedik kötet. Franczia-
A
I.
A
Limes Dacicus els
Torma
része.
frt 0?. kr.
Frigyestl.
Pesti/
hírlap.
Deák
—
kr.
1705
Gyárfás
Farkastól.
— 1710.
Istvántól.
—
10 kr.
VII.
VIII. Bél Mátyás. -Efaaw iíi/ps-
— 1542.)
Wenzel Gusztávtól. 40
Krizskó Páltól. 40
kr.
A
— 1790.
Werth'mer Edétl. 50
—
Károlytól. 9f kr.
theatrum északi
század és
—
kalendáriumokról. .Jakab Elektl. 40 kr. fele.
Torma
Károlytól,
ságok. Balássy Ferencztöl. 30 kr.
fejldése,
—
III. Jelentés
—
kr.
kr.
—
VI.
—
A
zámi
A
VIII.
és
Wenzel Gusztávtól.
Istvántól 30 kr.
ohati
Egy diplomata
50
apál-
a XVII.
Myskovszky
—
eredményei a magyar magánjog szem-
és
—
kr.
—
Eenaissance kezdete
IX. Marsigli élete és munkái. Beliczay Jónástól. 60 kr.
X. Az európai vasúti ügy fejleményei
11.
gyula-
a
Az aquincumi amphi-
V.
különös tekintettel hazánk mépitészetl emlékeire.
Victortól. 40 kr.
pontjából.
frt.
l
—
VII. Nápolyi Péter.
Szilágyi Sándortól. 10
elejérl.
—
kr.
fehérvári káptalan levéltárában tett kutatásokról. Szilágyi Sándortól. 10 kr.
IV.
—
tervezett négyes szövetség Ausztria-, Orosz-.
Spanyolország közt. 1787
s
Az els hazai
IV.
Északnyugoti utam. R.ómer Flóristól. 10 tól.
3
— Negye-
(187.^— 1876.)
1563—68. ^yertheimey
V. Dobó István Egerben.
Szalay Ágoston emlékezete.
VI.
1871— 1872.)
könyvek a vegyes házakbeli királyok kor-
királyi
Thaly Kálmántól. 30 kr.
és a történelem.
Anglia királ3'nje és Ausztria.
Erzsébet
kr.
(
fi-t.
Ötödik kötet.
Hatodik kötet. (1876—1877.) I— X. Hetedik kötet. (I877— 1S78.) I— x. 3 frt.
szakában. Kajnik Imrétl.
bO
—
3 frt 20 kr.
2
—
kr.
r,b
Nyolczadik kötet. 40 kr.
— Második kötet.
3 frt 20 kr.
— Harmadik kötet. (1873—1874.) I— X.
dik kötet. (1874—1875.)
XI.
A
paraszt vármegye.
Gyárfás
— XII. Adatok a helynevek történetéhez. Majláth Belátói. 20 kr.
Tizedik kötet. Sándortól. 20 kr.
—
Mihálytól. 30 kr.
— III.
II.
I.
Bethlen
Gábor
és
a
svéd
Az 1609-ki pozsonyi országgylés Forgách
Ádám
és
diplomáczia.
Szilágyi
történetéhez. Zsilinszky
Báthory Sófia ékszereinek történeté-
— IV. A Fuggerek jelentsége Magyarország történetében. Wenzel Gusztávtól. 40 kr. — V. A jászkúnok nyelve és nemzetisége. Gyárfás Istvántól. 50 kr. — VI. Mythologiai elemek a székely népköltészet- és népéletben. Kozma FerencztóT. 30 kr. — VII. A Hajdúk kibékitési kísérlete bl. Majláth Bélatél. 20
kr.
Inánchon 1607-ben. Majláth Belátói. 20 nyelve.
Gyárfás
Istvántól. 60 kr.
—
kr.
IX.
I.
—
VIII.
A
Petrarka
Code.\;
kún
Eákóczy György els összeköttetései
m EGY HONFOGLALÁS KLOTTl
MAGYAR HADJÁRATKOL XE)1ET0HSZA(;BAN KS
I.
ENDRE,
KÁLMÁN KIRÁLYAINK HALÁLA ÉVÉRL
kLt^ ^^^^'
MÁTYÁS
(UlviistatuK a
-M.
I
I.OIMAN
Tud. Akai^jiít 11. osztillvH I89M.
április
t-ikúi
lailntl
BCDAPEST. KIADJA A JIAGYAK TUDOMÁNYOS ^álri^j^A.
i1lrsi-ii.l
v\
;
ELOZMEÍ7YEK. A
megvan
kiváncsiság
egyén
az
fúczéljn
A
megelzhetni.
által
tanulni
jövjérl gondoskodó
s
helyzetre
s
törekedik,
is
tapasztalásból
tudásvágygyá alakul
embernél a kiváncsiság
szokott
még kényelmes
mert
úgy állatban mint emberben,
sérelmét védelem vagy menekülés
esetleges
hogy szellemi
fejldése teljesülhessen.
Innen van
írásban és sajtó lítján
a
széles
olvasókört
szíjval,
szerzett
nagy kelendséget a
és
munkáknak.
Mi
után
tudósok
a
müveket. Sokat tanultunk de boszankodtunk írót.
Az
szoktuk
vágygyal
élénk
is
krónikáink
tuk az
közölhet,
a regényii-odalomnak
kiváncsiság
történeti
is
emberi gondolat
mióta az
hogy,
az,
is
midn
mesés
régi
becsesebb történeti
kritikai elmeéllel írt
;i
olykor,
is
olvasgatni
szerkesztette
munkákból:
irodalmi hazugságon fog-
elfordult, hogy mosolyogtunk a képzeldési
hóborton vagy szánakoztunk a készületlenségre vnlló tudatlanságon.
és
Következtek a birálatos megjegyzések: mert ferdítéseket kíméletbl vagy félelembl elhallgatni, felség-
tévedéseket
sértési
A
bn
a história,
megrovás
teljesítése,
az
és
mint valódi tények tudománya, pedig
helyreigazítás
olvasó
közönség
s
felebaráti
elleD_
kötelesség
a tanári eladásokat észbe
tartani kényszerült tanuló ifjúság iránt.
Megkülönböztetjük mi a szándékos hazugságokat, a fogyatékos Ítél tehetség
—
vagy naiv hiszékenység okozta tévedé-
sektl. Ily tévedések többnyire gyanús kútfi adatok
könnyelm
felhasználásából származnak. Példákat
fel.
is
hozhatunk
melyek
óvatosságra intsék e tekintetben újabb történetíróinkat. 51.
TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÜRT.-Tl
D.
KÖR. XVII. K. 8.
?Z.
1*
FMIKI
iIATYAS
Némely kútfi gyújteniény
gyarlósága.
Számos tévedésekre adnak alkalmat a kútfi gyjteményekkel nyereségre spekuláló hanyag és tudatlan vállalkozók. Például szolgál a »Monumenta Arpadiana* czím, ííndlicher nevét bitorló gyjteményes munka 1849-böl. Hiányosak abban nemcsak egyes oklevelek másolatai, hanem a
nyomdai
kiállítás
is.
Nem
is
teli
sajtóhibákkal
annak
tanácsos
közleményére, kritikai felülvizsgálat nélkül.
valamelyik
Iiivatkozni.
Példák
bizonyítják.
A
IV. Béla
oklevélérl
1267-diki
az áll az .512. lapon,
hogy az az országos levéltár példányáról vett másolat
brana tabuiarii vel,
regii).
De ha
csak Fejér hibás és hiányos másolata
IV.
3.,
eredetiben:
A
»Transilvanie«.
hantur«, e helyett
áll
elttünk. (Cod.
s
dipl.
töredékszer.
A
»dux
Ti'ansilvanus«,
:
»possessiones et
A
befejezést
hona
szöveg
többi
és
is
másolatokban
ipsius
A
fecimus communiri«.
»Datum anno
medio tempore
egész végig hiányos és
keltezést
pedig
sem tudta a szerkeszt hibátlanul adni. Az deti és Fejér:
e
VI. czikkben »possessiones eius non distra-
distrahantur«,
sigillis
mem-
391—2.11.)
Az
non
(e
összehasonlítjuk azt az eredeti-
hogy a tartalom egy része ki van hagyva,
azt látjuk,
még Fejérbl
eredeti
:
másolat: »consignari«.
í/y»)fHí
MCCLXVII.«
»Nostris
Az
ere-
Endlicher:
»Datum anno MCCLXVII.« Különös balsors üldözi a magyar nemességnek adott ezen kiváltságlevél
másolóit.
A
hibás
és
töredékes
közlések
végre hasonmását kaptuk a milléniumi díszmben,
van
hozzá a rövidítésekkel
írt
szöveg
nyomatott
sem kaphattuk hibátlanul. Az eredeti »omnibus querelantibus satis/iat áll, az átiró
ezt
Pedig Fejér helyesen adta:
s
14-dik
után
mellékelve
átirata.
De
sorában:
»satisfaciat<^ olvas.
»satisfiat«.
2.
Mulatságos qxi pro
(/iio-ra
adott
alkalmat a többször
említett Endlicher-féle megbizhatlan szöveg,
midn
a Sz.-László
els töi'véüyébeii felsorolt egyházi ünneijekröl így ír: »39. De sanctarum veneracione festivitatum. (Xuvemb.) Omnium Sanctorum. Sancti Hainrici, Saucti Maiu'icü, Sancti Andree.« Tehát Móricz-napja, Imre és András iiinepei között.
Szemet szúrt ezen Novemberi Móricz Magyaroi-szág egyik történetírójának. Mivel pedig történeti emlékirataink Sangalleni
kiadása Szabó Károly szerént »leghííbb és legpontosabb kiadás«.
nem akarta szövegrontással gyanúsítani a szerhanem csak sajtóhibának tekintette a Mauriciust,
historikusunk kesztt,
mintha
szótag jutott volna
ci
ki a szöveget:
javította
»
ii
bet
helyett a szóba, és így
Mindenszentek napja (nov.
].),
Sz.-
Imre, vagy mint a szöveg nevezi, Sz.-Hainricus napja (nov. Sz.-Míii(ri}ias na])ja (nov.
András napja
2.5.),
(nov.
.30). «
.5.),
Jegy-
pedig így folytatja: »A szöveg Sz.-Mauriciust mond. híres thébai vértanúnak, kinek lándzsája oly nagy szerepet
zetében
A
játszik és ki egy magyarországi lése esik.
nagyon megfelel
—A
volna.
klastromnak patrónusa, ünnep-
Csakhogy az
ünnepe
szept. 22-ére
törvény egészen chronologiai rendben sorolja
ünnepeket kivétel nélkül: ezt pedig Sz.-Jmre (nov.
5.)
el
az
és Sz.-
András napja (nov. :in.) közt említi. Világos tehát, hogy november havában kell esnie. Ebbe pedig a hasonló nev szentek közt csak Maurinus apát napja esik, melyet egy XY. századi esztergomi breviarinn) meg is említ*. M. O. tört. 11. 149—1.50. lapokon.
Négy
észrevételt
bi-eviáriumaink
vértanút
és
1519-ben
eltérés
ezen
teszünk
eladásra.
1.
Nyomatott
nélkül november 25-dikén Sz.-lvatalin
nem Maurinust
ünnepelik.
nyomatott esztergomi
2.
breviárium
A
Velenczében
ifaurinust
írem
novemberben, hanem június 10-dikéu adja: »Maurini confessoris.« 3. Pedig tévedés van a czímezésben, mert a római Martyrologiumban Maurinus nem confessor, hanem mártir: ».Tuni Coloniae
10.
figyelemre
Az
S.
Maurini abbatis
méltatni
országos
a
svájczi
et
martyris.«
szerkesztés
ezen
4.
Kár
hibás
volt
tételét.
ünnepek sorozatát nem. a Sangalleni értéktelen hanem, ha mellzni akarjuk a bécsi
(ompilatió])ól kell kiírni,
utat
s
nem kívánjuk
megtekinteni
lapját az udvari kÖTiyvtárban, a
a
szöveg
valódi
Corpus
az
lllosvay-codex
.lurisból kell
tartalmáríd biztosítani.
illet
magunkat
Ott pedig Sz.-László
!
MÁTYÁS Fr.ÓKIÁN
6
I.
törvénye
flucis,
Sancti Rnierici
fejezetében ezt olvassuk:
38-clik
Sancti Martini, sancti Andreáé*.
Hogy
oknyomoz()
lehet
megfeledkezni
történettudósnak
hazánkfiáról, a Szabáriában született Sz.-Mártonról. a pannonhftlmi
humánum
monostor védszentjéröl. Errare
est
Ezeket elóre bocsátva, kezdjük meg eladásunkat
seinknek
föld tudósai kiadták régi okleveleik és ókori történeteik
tanulmányozták
teményeit,
téves
hazai
gyj-
történetíróink
Ezen megállapítások ismeretét egy
tételeit.
Csak a megrendelésre dolgozó
nélkülözheti.
és
compilator
hogy
hiheti,
szaktudós e
és
'
mköd
sietséggel
azokat
mennyire tudták, ingatag chronológiánk több
kiigazították, a
sem
egy
els hadjáratról nyugaton. Mióta a kül-
tulajdonított
miatt
kútfi ismeretek
hiányát hivatalos tekintélyével pótolhatja. Ily tekintélyes politikai kitnség volt a Svájczba menekésbb akadémiai ftitkár Szalay László, ki Geibel lipcsei kiadó megbízásából » Magyarország története* czímü munka kült,
megírására járatait e
csak
tekintetben
másolatokat
adta.
készületlenségét.
zagyva. Pertz
Mi nem
elég
újabb
volt
szinte
volna.
O
olvasóinak
munkákból kivont
volt nyiltan
seink hadjáratainak biztosabb
volna
kielr'cíít
leteink közvi
tárgyává tette
kéznél
be
chronológiája
is
vallani
még
igen
Monumentáiuak gondos egybevetése egymaga
hatalmas lépés teljesen
»
a
De
hogy els vezéreink had-
nélkül
a
Tállalkozott,
tüzetesb vizsgálat
chronotaxis
frcdrnéiiyokpt csak hazai
titi'^.'ti.i
r.iiM'llirtiii.
(T.
köt.
eszközlésére.
tudományos
is
De
testü-
19. lap. 14. jegyzet.)
\ártu]; a tu;l'iiii;inyos testületek segítségét,
hanem
a rendelkezésünkre állott kútfi munkákból konstatáltuk elször is
az idpontot,
melyben a magyar hadsereg elször lépte át
az új haza nyugati határát,
eltt
nem
történhetett.
mi Arnulf császár
utolsó éve, 899
Csak ezután fogtuk beható birálat
a kósza hírt, mely szerint
alá
egy Unr/ri hadsereg, már 37 évvel
elbb rabolt és pusztított a német tartományokban és abban késbb kori betoldást ismertünk fel. Ezen utóbbi eljárásunk eredményérl számolunk ma be :
tudós tagtársainknak. 484
«
:
HOXFOÍiLAr.AS
íY
Egy
Et/ITTI
MAOTAK HAruÁRATROL.
magyar hadjáratról német
IX. századi adat
földön.
Egy
század múlt
el
azóta, mióta
vezérek történetét (1778); de sem
Katona kiadta
, sem
magyar
a
ismertebb historiku-
utána nem emlegettek magyar hadjáratot német földön
saink
az Árnulf császárt megelzött években. Csak napjainkban tart
st
komolynak,
Unyri néprl
fontosnak történetíróink egyik
kitnsége némi
szóló tudósítást 862-röl egy történeti díszmííben.
Kijegyeztük magunknak abból a következ szövegeket
»Egy belgiumi klastromban írták 890 körül azt a króNémet Lajos kormányához feljegyezte: » Eddig e jiép_ek eltt ismeretlen ellenség, a magyar kezdte Wrpdalmát pusítítani*. Ez a betörés a frank birodalomba igen valószín és természetes, ha a magyar akkor a mai Moldvában nikáti^mely a 862. évhez.
lakott
szinte lehetetlen, ha hazáját messze keleten keres-
de
:
—
Az Annales
codexét Brüsszelben magara magyarok Ungrinak neveztetnek.* »Az ugor veugr, mibl unger és hungarus lett, réi/ihh sokkal a bejövetelnél. Már 862-ben így nevezik a magyarokat sük.
hasonlítottam össze.
Nyugaton.
Sithienses
A
•í
»Nyugati Rurópában 862-beii hallották elször a magyar ok
nev ét. Akkor eltntek, pusztítottak és ismét visszamentek
vadonaikbii, Pusztításaikon kívül alig
maradt akkori
niegjele-
nésöknek más emléke, mint a klastromi krónikíík néhány
M. 0.
tört.
A rozottan
idézetek
magyarok
Azt férfiú
ama
feltétesen valószintínek vagy lehetetlennek
els részében, azt a két utóbbiban hatát. i. a 862-ben emb'tett Ungrik csak-
Hogy
állítja.
pusztítottak
sorai.
104, 121. lapokon.
23.
mit szerz az
tartott
ugyan
I.
voltak,
és
hogy ezek valóban eltntek és
Német Lajos birodalmában.
kell
hinnünk,
hogy becses újságnak tartja a tudós
krónikás adatot, mely megérdemelte a codex össze-
hasonlítása végett tett utazási fáradságot. Pedig köztudomású
dolog
volt
ezen
adat
nálunk
1761
óta,
midn
mostanitól eltér magyarázat kíséretében kiadta.
azt
Pray
a
MATYAS FLÓRIAN
Nála
magyart
is
ugyan az Ungri
jelent
név. s ha,
úgy-
mond, az adat euykorú és iyaz, így képzeli a jelzett beütést. »Oseink a Dácziában maradt avarokkal társultak és onnan ütöttek be a Lajos király uralma alatt álló keleti Pannóniába.
Ekkor már a magyarok Dácziában
tak
kijöttek volt Ázsiából,
avarokkal,
az
Pannónia elfoglalására. « i) Pray ezen véleménye nem
együtt tanyáz-
s
várták
ott
és
be az alkalmat
válik be. Szolgáljanak helyre-
következk:
igazításul a
Midn
Pray
Dácziában
862-ben
avarokat
az
szemléli,
elkerülte figyelmét Konstantin bizánti császár azon nyilatkozata,
hogy munkája niegirásáig (950) csak 5.5 év telt el, mióta a besenyk kiszorították a magyarokat a^ Dneper. Prut és Szeret melléki Etelköznek nevezett tartományból.-) háborúra következett idre mutat, 895 96-ra,
—
megérkeztek a Körös-
és Tiszamelléki vidékre.
Ez
bolgár
a
midn Nem
eldödink lehettek
tehát 862-ben az avarokkal társulva a Tisza vidékén.
Azt sem
veszi
805-ben avarokat
A
nóniában.
metzi
hogy Károly császár már
Pray,
észre
(Jarnuntum
telepített
annálista
pedig
Sabaria közt Pan-
és
megjegyzi,
pannóniai kagán arra kérte a császárt, helyezze
hatalma élvezetébe; ')
és kérése
Vn I'raucuniMi
luima
vissza régi
Pannónia tehát nem
teljesült.")
anualibír;
hogy egyik
t
uiiiuiiim
'lU.iU
imriin muiLioria
Huugaronnu injecta e-t ab annalium Eertiuiauuruiii scripturc, qui ad aiimim DCCCLXJI. ita habét »Dam magnam regni eius (Ludovici) par:
tém
caedentes
et
r.iM-i iitiiH M
veritiiti
anrlni
itit.
avarniii in
Ili
sed et hostes, ante illis vastantes praedantur Ungri vocantur, i-egnum eius popiilantiir.« Ea res si pi-opter scriptoris forte synchroni ant sane proximí
igne
pojinli- ;ni'\|iirti. iiui
est: ita. nisi fallor. accipi potest, ut hungari növi
riiiM'iiila
Dacia
;
repentiiiam
socii
qiiamdam in orieutalem Pannoniam.
Ludovici regis imperío obnoxiam, incursioneni susceperint. Itaque egressos antea ex Asia luuigaros in Pacia bilissc avbitror.
ad Paiinoiiiani
')
ibi
ilnm
se-r belli
ii)ipnriniiiiii-
iM('n|):ni
Patzinacitae
cum Avaribus
\
ia
— venientes
in terrani, quani
Turcis incolis, debellatos ejecerunt,
tenentque jam imj).
hodie
(950)
res suas interea
consta-
praedaeqne occasio daret,
et
cninpUiiiaretur. Annál, veter. liunn. avar.
sedesque
uuuc incolunt, iuveutis ipsi suas Ibi
posuerunt,
aiinum qninquagesimnni qnintum.
T)e
adm.
cap. 37. ")
Altér
Caganus
—
petens
sibi
48C
JKinorcni
aiitiqnuni
dari,
queni
:
volt
kiegészít része ü IX-dik s;iázadban
hiroilaloiü
t'niiik
;i
a Morva-hódoltság
pedig a Duna-vidék északi részén
Orgrófok védték a német határt az Enus folyó
feküdt.
mentén, mint
a frank évkönyvek 826-ra említik. »Balderichum et Gerholtum comites avarici limitis.
—
Affuerunt Balderichus et Gerholtus
comites pannoniéi limitis praefecti.« Pannónia tehát
nem
állott
Lajos király uralma alatt 862-bcn.
Az
A
idézett adat bveb'b ismertetése.
mi azon adat
hiteles voltát
ban olvassuk, hogy a 861
Hinkmárt
tartják,
— 882-ig
a reims-i
illeti,
a Pertz-féle kiadás-
terjed részek szerzjéül Figyelmeztetnünk
érseket.')
kell
azonban ezen szerzség pártolóit azon eshetségre, hogy, habár az
híven
érsek
jegyezte
sorozatát, mégis az elhJ) tásairól
is
fel
nem
a napjaiban lefolyt események
fajiiifda'f
adatot némely késlib-kori
szóló
Uugri
sei-egek pusztí-
függosztbettc az
ín'i
Ezen állításunk megokolása eltt fel hoznunk a kérdéses adatot egész terjedelmében s hasoní-
érseki feljegyzés végéhez. kell
;
tás végett az
ugyanazon
egykorú
krónikás jelentését Lajos király
fuldai
évi dolgairól.
»862. Lajos németországi király megliivá magához Maiuczba
unokaöcscsét Lothárt, és kére, hogy jöjjön hadi készülettel vele együtt
a
vind
népek
ellen,
kiket
abotritoknak
ugyan, de utóbb megszegé
thár ezt megigéré
hívnak.
igéretét.
Lo-
Lajos
hagyva Kái'oly fiát, ki csak a napokban nsült volt Erkangár gróf leányával, ifjabb fia Lajos kíséretében megtámadá a. vindeket. De elveszítvén néhány femberét az eredmeny telén ütközetekben, azon ürügy alatt, hogy az ellenség otthon
.
hódolata jeléül túszokat adott, visszatér a méuusi
ban épült palotájába. rabolják országa nagy
Cagauus praebuit,
ajjiid
')
dánok öldökléssel
részét.
Immiips Ijaberi'
et suiinuaiii
praecepit. Pertz SS.
ammin
A
fotius
és
De még azon népek
snU'liiit. r('i;i]i.
Frankfurt-
gytíjtogatással által elébl)
Ciijus |in'ciljiiN im|)er!it()i- as: jn.\
]irÍMniin
connii vituni
III.
Aniialiiim Bortiniaiioruiii |iaiN Icrtia
882. auctoi-c Hinomarc.
Hfnu-ii'
iiiilc
ab anno SKl
archifiiiscciii,!.
Pertz SS.
us' I.
kik Ungrinak
neveztetnek, pusz-
II. Lotliár pártemhei-e,
kárörömmel említi
nein taj)asztalt ellenségek títják az ö országát.*
Hinkmár, mint a
hajdani
(nüiil
mánypárti
író,
prospere
a
gyz
a Fontenay-i
ellenfél
hadjáratát
is,
')
Ellenben
gestis).
krónikás,
fuldai
sikertelennek
egy
említésre
tartott
német kor-
gyzelmi
méltó
tényül hirdeti a király azon hadjáratát.
Karlmann béke és szabad menet biztosításával megEegensburgba. Ígérvén, hogy tartózkodni fog minden gonosz cselszövéstl atyja jogos hatalma ellen. Karlmann ekkor *8(32.
érkezik
visszavonul békével birtokára, a király pedig kiindulva Maincz-
fogadá unokaöccsét, Lothár királyt. Ugyan-
ból, kihallgatáson
azon esztendben hadat indíta a király az abotritok
azok
fellázadt
hogy tnszokul adjon
kényszeríté,
vezér
fia
vezérét Tabomiuzlit engedelmességre
többeket
kik
;
ellen, és
hajtá,
és
közt volt a
is.« -)
A
német földön történt azon egy esztendei eseményekrl közölt ketts tudósításban feltn, hogy mindkét tudósító megemlíti Kari vagy Karlmann herczeg visszatérését atyjához Lajoshoz továbbá Lothár király találkozását nevezett nagybátyjával végre, habár egymástól eltérleg a fellázadt
— —
')
Ludvicus rex (iermaniae Lotharium Bepotem suum apud Mogun-
tiam accersens
cum
petit, ut
cnin apparatu hostili pergat. a promissione sua deficit.
riuoniam filium
eu coiitra Winidos, qni i^hii
^r
Lu^lxiu-
nuper nxorem Ercanjarii
in.iiiu
caede
relicto
suum ducens aggreditur Winidus. Uude
Moenum
vastantes
igni
et
862.
Reganesburgum
post
filio
ver
Carolo
Ludvicum quibusdam prinio-
amissis
obsidum ad Fraucofurd jjalamagnam regui ejus partém
praedantur.
regnum
Sed et hostes
veuit,
et reddita
antea
illis
ejus populantur. Pertz 8S.
Carlmanuus per sacrameuta pacis ac
suo reconciliatur,
;
duxerat,
fluvium (revertitur). Dani
inexperti, qui Ungri vocantur, =)
pi-oinisit
in patria
filiam
r..i)nti<
ribus, et nihil prospere gestis sub obtentu
tium super
appellantur Aboh-iti
iniiimm iturum
ratioue
convicit
populis I.
securitatis suae,
458.
ad
adversarios, patrique
jiiramento confirmans, ne contra ejus potestatem dein-
ceps mente malitiosa macliinaretur. Et Carlmannus- quidem ad sua cum pace revertitur. Rex ver Moguntiam profectus occurrentem sibi ad colloquium uepotem suum suscepit Hlotarium regem. Eodem quoque anno rex ductó in Abotritos excrcitu, ducem eorum Tabomiuzlem rebellau-
tem dicto obedire. HS.
I.
et filium
sunm cum
aliis
obsidibus dare eoegit. Pertz
'
374.
488
niRAI.AT
HONKOÍil.AÍ.AS
í-.',\
A
szlávok ellen viselt háburút. ról
pedig
HArUAH
HAia-AR
Kí.uTTI
M
\TI!ill..
két íjdgány hadsereg imsztításai-
Lothár alattvalója bir tudo-
csak a külföldi érsek,
mással. Bajos azonban elhinni, hogy a dánokhoz közelebb lakó
hamburgi
í'idai szerzetes megfeledkezett volna a szomszéd
brémai egyházak híveit öldökl
Az uugriknak
idben
híre író
Lothár király Eénuson eltt az eseuK'ny
múlva
túl
elsben
mégis
;
is
a
eljutott
fekv
országába, míg a német Ezen anomália ezer esztend
ismeretlen.
ungrikról
a
szokatlan
Könnyíti
foglalkozzék.
német
érintette
földet
megérdemli, hogy az ideális szempontok által vezetett
is
történetbúvár
megvitatásával
jelenség
az
a
eljárást
összefüggése
hír
szóló
néprl,
két
hogy, mihelyt
néprl
egyik
az
tüzetesen
dánok
és
Mivel ugyanis a
egymással.
mindkét népet hallgatással mellzi
író
keztetjük,
:
ebbl
azt követ-
állítás
tett
légbl
voltát kimutattuk, valótlanságnak fog bizonyulni a vele
kajiott
kapcsolatos a
bajor
történt volna.
rablóhadjárat
tulajdonított
es
távolabb
Fuldától
és
dán beütésrl, ha
és károsító
az valóban az eladott eseményekkel egy
dánok
és
idejében, a
A
másikról
állítás
s/.i'ih)
Lássuk
is.
tehát, intéztek-e
Német
hány
ízl)i'ii
vcliik
határus keresztények ellen.
rablohadjáratot,
I/ajos
kiifily
dánok IX. századi rablóbetörései a frank birodalomba.
Nagy Károly jegyzi.
császár, mint udvari titkára
háborúskodott
esztendeig
3.H
vetségesei valának e közben
Ki
is
tüntette
szászokat
ket
a
családostul
már
császái",
Eginhárd meg-
pogány szászokkal. Szö-
a
78()-ben az Abotriti szlávok.
midn
804-bcn az Elba melléki
Praucziaországba
költöztette,
földjeiket
pedig az Elba jobb partján az abotritiknek adományozta.
Nagy Károly püspökségeket vidéken, valóktól
s
mint
maga
alapító
részére
-
nem
követelt
In
episcopalem
locu
Brcmon vocatu super
statiiimus
cathedram.
— 489
ÍJ
állított fel
kitnik,
leveleibl
gáltatására utasította a híveket.M ')
is
:
A
csak
a meghódított adót
a papi
az
alatt-
tized beszol-
brémai püspökség alapító
lliinicn
idus
Wirniliain ecclesiam, ef
.Julii
anno dominicae
in-
I
788-baii
levele
kelt
790-ben Willerich
Mi
a dán betöréseket
Károly-
bogy
szövetségeseit, az abotritiket, s azzal fenyegetzék,
Achent
lósa,
s
bven Nagy
kijutott
illeti,
követett,
ezekbl. Godefrid dán fejedelem megtámadá a frankok
is
lalja
Willeháfl
kormáKegyes Lajos haláláig 840-ben.
nyozá a megyét 50 éven át
nak
Els püspöke
14-dikén.
július
kit két év niulva
volt,
is,
a császári székvárost.
elhunyt
az
s
De
t
megölé
Hemming
unokavére,
vezér
808-ban a császárral, moly jdkalomnial
w/.
elfog-
saját csat-
békét
köte
Eider folyót tzték
ki elválasztó határul. 'j
Következik a hamburgi kormányzása,
Sz.-Anszgár keresztény
hitre.
megyéjéhez
dán
alapítása
dánokat
és
832-ben,
svédeket
szent
86.3-ban,
és
térített
Miklós pápa a brémai püspökséget
csatolta
Ennek
865-ben.
I.
érsekség
ki
is
az
pedig bevégezte
életét
életében történhetett tehát a kérdéses 862-diki
pusztítás.
Ezen két egyesült egyház történetébl, különösen pedig Sz.-Anszgár életrajzából nyerhetünk hiteles tudósítást, a norvég és
dán kalózok dulásairól a német északi tenger partvidékein. Ádám l)rémai kanonok megírta 1070 körül azon egyházak
történetét, hivatkozva évkönyvekre
oklevelekre
s
—
életrajzokra,
az öregebbek szóhagyományaira.
Ö
— levéltári
csak a tárgyi
igazságot tartá szeme eltt, és saját lépzeletéhöJ a nyert ada-
nem
tokat
módosította.^) Idézik az igazságszeret
írót száz év
múlva Saxo Grammaticus Roschildi prépost Dánia történetében (História danica)
Mi mellzhetjük
Helmold. az északi szlávok historikusa.
és
újabb
e két
DCCXXXXVIII.
carnationis
Ailaiui
szerzt,
Brcui.
mert elég
In-t.
e.lit.
felvilágosító
Jlarlcii
1B07.
p.
13— U. Mux
')
minum
iiupci'atnrc faciens Ki.iloraiii Iluviinu i-egni iBf-
cuiii
accepit. Ailani. lib. =)
ver
paceiii
De
de
his
mutuavi
seniorum, quibus res nóta nihil
sum
l-t.
et privilegiis
est,
de meo corde propalari certis
c.
I.
qnae scribo aliyua per scheiiulas dispersa coUegi
historiis
;ti!atkezclést
A Liemár
—
— multa
pleraqne orania
traditione didici, testem habens veritatem
— nihil
roborabo testimoniis. ut
tribuatur.«
romanorum
si
temere definiri. Sed quae positurus mihi non creditur, saltem auctoritati
érsekhez intézett elszó végén. Tanulhatnának ettl
iiyulczszász
esztend mnlva
rikusaiuk.
490
is
ábrándos
és
bbeszcdü
histo-
adatot találtunk a IX. századi eseményekhez a közelebb kor-
ban
élt
után,
id
brémai kanonok egyháztörténetében.
Német Lajos király, még .36 esztendeig
hasonnev
császár halála
uralkodott u germán népeken. Ezen
felnyomultak a
alatt
apja, a
az
Kenuson egyszer a dán kalózok
s
ostrom alá fogták Köln várost. Majd behatoltak az Elba torkolatánál
Hamburgba,
feldúlták és leégették azt.
Ádám
»A
nok beszéli az esetet Sz.-Anszgár egykorú életrajzából.
mannok Elba
a
Rénuson
torkolatánál
egészen a jeles
könyvtár
Hamburgot
pedig
város
templom, a kolostor tött
ostrom
felnyomulva.,
rablás
nor-
alá fogak Kölnt; az
Elpusztult
felégették.
tzvész
és
kano-
Eomba dlt
által.
a
oda veszett a nagy szorgalommal gyjSz.-Anszgár pedig, mint írják, magához véve
is.
s
a szent ereklyéket,
egyszer öltönyében menekült
mint mondják,
Lajos (császár) utolsó évében történt (840).')
dánok
I.
el
onnan.«
Ez.
Ezen rabló beütések miatt hadat indíta Német Lajos a ellen, s a háború oly békekötéssel végzdött, melyben
az ellenfelek esküvel Ígérték, hogy Lajos életében tartózkodnak
minden rablóbecsapástól birodalmába. Mit király elhunyt, folytonosan
szerént Szigafrid
és
meg
is
tartottak.
midn
8 7 6-ig,
»A
a
frank história
Haldan testvérek uralkodtak (Dániában).
Ezek Lajos czézárnak ajándékokat küldtek, t. i. egész markolatig arany kardot és sok egyebet, mialatt békekötést kértek. Ekkor meghatalmazott követeket küldött mind a két
fél
az Eydora
folyóhoz, hol nemzeti szokás szerént fegyvereikre téve kezöket.
békét esküvének egymásnak.^
')
veru
('Dloiiiiiin
;
est.
sanctorum nudua
ibi
ibi
Sanctus autem Ansgarius, ut soribitur,
evasit.
Hoc
ut aiunt
vici senioris nóvissimo. Hist. ecol. I, cap.
21.
A
factum
-)
In
legitur. qui
1.31
história
iuravtn-uiit.
Francorum Sigafrid
cuni
fluviuni I.
o.
íi4.'i-re
fratre
etiam mnnera Luthevico caesari miserunt
lAb.
cuiii
anno Lutheteszi
Ham-
-dik lapon.
capulo tenus aureum, et alia multa
ad Eadoram
est
szentek illusztrált legen-
dája 185S-diki német kiadásában Sz.-Ánszgár életirója
burg pusztulását a
halálá-
inceiulerunt. Ibi ecclesia
coUecta studio coiisumta reliquiis
És alább Német Lajos
— pev Keimiii vecti oliseilerunt per AIIiímiu — Inclyta cívitas tota aut praeda aut — claustrum — bibliothoca sumnio
Nordmaiini
Hammaburg
iiuenilio disperiit.
*)
niediatoribus. ;i:i
;
:
Haldan regnasse gladium videlicet
pacom rogantes. Et missis utrinque pacem (irmam ritu gentis per arma
Aduin. Pcrtz SS. VII. 4a 1
;
ról:
»Luthewig, a nagy és kegyes Caesar, kimúlt.
tette a szláv
fegyverrel
lekötve,
Francziaországot
sem ártottak.*
a normannokat
népeket,
pedig,
visszatartotta,
annyira
az
pusztították,
adófizetkké
(J
szövetséggel
hogy,
országának
midn
és
egész
legkevéshbé
')
Azon körühuéuy, hogy a dáuok a haml.urgi diílás után birodalmát hékét kötve, Német Lajos életében 876-ig annak kétségbe többé nem háborgatták, oly hiteles, eddig senki által nem vont dolognak tnik fel, hogy ennek folytán a sithini valótlannak, krónikás dánokról szóló 862-diki adatát nemcsak király szláv háborújáról szóló hírhez késbbi
hanem a Lajos
korba,n csatolt betoldásnál- kell tartanunk. Mivel tehát a dánok beütése a IX. század közepe táján lehetetlen dolognak bizoa tengermelléki német tartományokba áttérhetünk az ungri-k betörésérl szóló ós az elbbivel nyult,
kapcsolatos hír megbirálására.
111.
A
magyar hadjáratra vonatkozó anachronizmus bírálata.
Miután kimutattuk a dánokról
s/ól.',
hír alaptalan
voltát,
szerzségét azon megjegyzést tehetné ellenünkben a Hinkmár azért akkor az föntartó tudósok egyike, hogy pusztíthattak ungri-k,
ha nem
nóniával
határos
is
épen a tengermelléken; de mégis a Panvagy karantán tartományok valamely
bajor
vidékén. Ily föltevésnek
azonban
»Dani magnam regui hostes
antm
populantur.* egyes
A
ejus
iUis popilis
Ezen nem
kifejezések
tüzetes
ellent
partém
inexperti lehet
mond maga
a vitás szöveg
— praedantur; - Ungri - regnum
seri
felületesen átsiklanunk,
et
ejus
hanem
méltatásával kell azt értelmeznünk.
tényállást kérdések- és feleletekben
igyekezünk
felderíteni. sorabos et
Luthevicus pius caesar magnus obiit. Ipse boemanos ut tributarios efficeret. Nordceteros Slavorum populos ita perdorauit, on modo retinuit, ut cuni m^nnos autem foederibus ac bellis compvessos imunerint. Adain. Franciam totam vastaverint, reg-iio ejus vei .„iniine ')
lib.
I.
c.
34. Pertz SS. VII.
492
bírálat ROV HONKOOLAI.AS KI-OTTI MAdYAIÍ HADJÁRATRÓL.
A
1.
Melyik
dánok az
O
országa nagy részét prédálják. Kéi-dés:
Felelet
részét ?
I
:
A
dánokkal
hamburgi
határos
és
brémai vidéket,
Az
2.
ungri-k azeltt azon népeknél ismeretlenek voltak.
K. Mely népeknél? F. Azoknál, kiket a dánok bántalmaztak. .3. »Azeltt« (antea) voltak ismeretlenek. K. Mi eltt? F. A dánok beütése eltt. Következik tehát, hogy az egy
ungri-k
idben zsákmányoltak a hamburgi
is
a dánokkal ugyan-
és
brémai környéken.
Ezek folytán kétségtelen, hogy a kérdéses történeti adat írója mindkét nép pusztításait ugyanazon egy vidéken és egy idben történt dolognak képzelte.
Nehogy pedig ezen értelmezést részrehajlónak avagy erltetettnek mondhassák, lássuk, mikép vélekedik a többször emlí-
kanonok
tett
brémai
dán
vagy ungri néprl szóló
az
egyházi
kérdezzük meg, talált-e
e dolog felöl, s és
évszámmal
valóban
levéltárban.
talált
jelölt feljegyzésre
melybl
ilyesmire,
dán, szláv és ungri csapatok által együttesen végbe vitt pusz-
említ
títást
különbözik.
fel
az egyesült
Nem
862-ben,
a magyarok ungri nevezete,
egyházmegyében. Csak az évszám
hanem f)]-ben történt már nagyon fájdalom !
az, is
midn ismere-
tes volt.
Hogy
ezen
osztendoszáuihan
nem
esett tévedés, biztosít
minket Hoger hetedik hamburgi érsek halálozási garius
ger
érsek kimúlt
hét
évet
töltött
éve.
»Adal-
DCCCCIX. Május
IX-dikén. Utóda Ho-
széken.
Azon idben rettent
midn
egyrészt
az
érseki
üldözés
nehezült
szlávok,
másrészrl a csehek
Szászországra,
és ungri-k
dánok
a
fosztogatták
az
és
egy-
—
Ekkor a hamburgi megye a szlávok a brémai a magyarok rohama által pusztult el. Ez alatt isten confessora, Hoger elhunyt és temettetett Sz.-Mihály templomában, eldje mellé DCCCCXV-ben. Sírba tételét Deczember XX-dikán ünneházakat.
pelik. «
')
JMiaravit
VII idus Mai.
immanissima
ai-chiepiscopns
{Adalgarius)
Hogerus archiepiscopus persecucio
Saxoniam
sodit
oppressit,
anno domini annos ^^I.
cum
inde Behenii et X'ugri laniarent ecclesias. Tunc parrochia sis
aSclavis--et Eremeiisis Ungronim impptn demolita 493
DCCCCIX.
In diebus
illis
hinc Dani et Sclavi.
Hammaburgenest.
Interea eou-
MÁTY\>;
Ili
KI.('>l:lÁN
^Vlagyar eldeink ezeu 915-diki hadjárata Szászországbau, hova Bréma is tartozott, oly nevezetes esemény, hogy megemlegették azt mint nagy dolgot a német krónikák; utánok pedig
késbbi
jóllehet
feljegyezték,
keltezéssel,
Anonymus nyomán Kézaival
Ottó császár
idejére,
együtt összes krónikásaink.
Szomorú vége ln azonban Brémában egy nem sokára betört magyar csapatnak mert Ádám kanonok az egyházi hagyomány nyomán a következ hírt közli felöle: »Reginward alig egy évig ült az érseki székben. Beszélik az napjaiban Brémában. utódok, hogy nagy csoda történt az oda
Az
újra
;
ungri-k ugyanis felgyújták az egyházakat, leölék a papokat
az oltár eltt, öldösék és rabbá tevék az egyháziakat a néppel
Ekkor meggyalázák
együtt. tet
mely dühöngésök
is,
boszuló
nem hagyá
isten
és csonkíták a
pogányok a keresz-
fönmaradtak napjainkig.
jelei
De
Mert hirtelen csodás vihar keletkezett, mely felszakítá a égett templomfödelek
azokat,
vagy
midn
kik,
a
zsindelyeit, s a
polgárok
városi
félig
pogányok arczába vágá
eredtek vagy a folyóba vesztek,
futásnak kezei
hívek jó pásztorának
letiport
a
büntetlenül kínszenvedése gúnyalóit.
közé halála,
kerültek. ki
Ezt követé a
szeptember
temettetett eldei mellé a Sz. -Mihály egyháza Ijan.^
29-dikén
>)
Történt
pedig ez 916-ban.
I'essor
Dei Hogerus obiit et sepultus
ilecessore suo
habetur.
est.
ín ecclesia sancti Mykaelis
anno doniini DCCCCXV. Deposicio ejus Xlll.
Adam.
lib. 1.
c.
42— 4-t.
cuiii
kai. Jiiuuarii
Pertz SS. tll. 303.
vix annum unum sedit. In diebu? illis grandé ') Eegiuwardus miraculum fertur a posteris Bremae contigisse, Ungros scilicet incensis sacerdotes -ante altaria trucidasse, clerum vulgo mixtum aut iinpune occisos, aut ductos in captivitatem. Tunc etiam cruces a paganis
ecclesiis
truncatae, ludibrio habitae tein duraverunt.
;
cujus
signa furoris usque ad nostram aeta-
Sed Deus zelotes, cujus passió
abire non passus est inultos.
Nam
ibi derisa est, iucreduloa
snbita et mirabilis
orta
tempestas a
scmieremis ecclesiarum tectis scindulas elevavit, quas in faciem atque ora paganorum rotans, dum fugae praesidium querunt, aut ia fluvium praecipitai-i compulit aut in manus civium concludi. Nec mora, prostratuni
gregem növi pastoris occubitns secutus bris una cuni praedecessoribus suis in niendatus
est.
Lib.
I.
c.
est.
Qui depositus
basilica
46. Pertz SS. VII. 303.
S. 1.
III.
kai. Octo-
Miobaelis terrae
com-
bírálat
F.C.Y
eltti MACYAl;
IIOXFOOI.ALÁS
Hogy megkönnyítsük
17
llAI>.I.
tíirténetlivárainknak a kútfi nyo-
mozás fáradalmait, felhozzuk
és összehasonlítjuk itt a 915-re
szóló értékeselih adatokat.
A
915-diki hadjáratról szóló kül- és belföldi adatok.
A tott a
hunyt
közl
862-diki eseményeket
mert ezek
915-diekröl,
Regino prumi apát sem
fuldai krónikás
késbben
évvel
0:5
írhatott,
nem
írha-
történtek.
mert épen ezen esztendl)en
Evkönyveinek folytatója azonban híven regisztrálja
el.
»Anno dominicae Alamanniam igne et
DCCCCXV.
a 915-diki dolgokat.
incarnationis
TTngarii totani
gladio vastaverunt
totam Thnringiam
et
Saxoniam pervaserunt,
et
;
scd
p,f
usque Fuldam
monasterium pervenerunt.« Cont. Eegin. Pertz SS. I. 614. feljegyzésekben 91.') helyett késbbi vagy korábbi év-
A
számításra
így a Quedlinburgi krónika 916-ra teszi Saxonia vastata, et cunctis
találunk.
is
»DCCCCXVI. Ungari
a liadjáratot:
circumquaque direptis venerunt usque ad Fuldam.* Pertz SS. TIT.
53.
Szigebert
már
két
év
kiilclnbséggel
»DCCCCXVII. Hungari Aleinanniam Fuldam
perveniunt.«
évkönyvekben
is.
Ezt olvassuk
Nehogy pedig
az eseményt:
adja
totani devastantes usque
magdeburgi Alemannia Saxonia
szói-ól-szóra a
itt
az
nélkül félreértést okozzon: kiegészítik azt az Einsiedelni évköny-
vek: sx915.
verunt:
Pertz SS.
totam
TTngari
xcd
cf
III.
!tl.
kapcsoló) kifejezést,
Hogy
mely ügy
féle
itt
et
ezen
mint
et gladio vasta-
Saxoniam pervaserunt. a
.W
szövegekiien a
«í
rf
8l)2-diki interjtolatifí-
jelíil.
ezen betöréseket jelz 915 a
Ádám
Regino
meg
.legyezzük
ban egyidej eseményt nyítja
Alemanniam igne
tdtnm Thuringiam
valikli
évszám,
bizo-
kanonoknál Hoger érsek temetési ideje; továbbá
folytat('ija
krónikák:
—
i>915.
a
Hildesheimi, Weissenburgi és Lambert-
Ungari
vastaiites oinni.i
venerunt
usijiie
ad Fuldam. Pertz SS. JII. 52.
Hazai krónikáink mind Fuldát ki
is
93 l-re M. TUn.
érintett hadjáratot. teszi
Ottíí
A
idejében
említik
szerzket Anonymus
fel
a Szászországban folytatott pusztításokat:
AKAI). ÍKTKIÍ. A TÖRT.-TIH).
KI! 495
XVII. K. 8. SZ.
a
vezérli,
2
»Dux
Zult;(
iiiiiio
(loiiiiuice
incarnationis anno
DCCCCXXXI
quem nominavit Tocsun. Eodem anno
filium
genuit
inimici Athonis
—
auxilium necem ejus macbinabantur bungarorum rogare ceperunt. Zulta misit exercitum magnum contra Atbonem regem. Qui cnm egressi essent a duce Zulta Bavariam Alemanniam et Saxoniam atque Thuringiani iu gladio percusserunt.« Font. TI. 48—9. Lásd Kézait és regis theotonicorum, iu
—
—
a
Képes krónikát. Font.
A
mennyire
II.
130.
7.5.,
11.
krónikásaink
bazai
késleltetik,
annyival
magyar betörést a velk ugyanegy kör német krónikás, Márton minorita. (1280 1346.) () már nem Német Lajos, banem Arnulf idejébez, 885-böz csatolja a kérdéses ínagyar badjárat bírét. »Arnolf császár megveré 885-ben keltezi
tílól)bre
ezen
—
normannok badseregét (89 l-ben történt), kik Grálliát 40 év Ekkor az ungri-k Szászországot és Tburingiát átszáguldva, megölék a tburingiai berczeget. Ugyanezek feldúl-
a
óta pusztították.
ván Frankoniát és Szászországot, egészen Fuldáig jutottak.*
Az
itt
felsorolt
zavarták többé a
velk együtt
Német
Lajossal 840 körül kötött békét,
képzelt ungrik badjárata
e következtetést
is
>)
nem s
a
elmaradt. Megersíti
a dánok- és szlávokkal együtt történt magyar Szászországba
konstatálása
betörés
bizonyos, bogy a dánok
adatokból
A
915-l)en.
nénietföldi
magyar badjárat tebát 862-ben anacbronizmus. Ennyivel megelégednék a felületes munkáját végezni siet krónikás.
Mi nem
töltjük életidnk in-yolil)
mellékczélokért
részét nemzeti bistóriánk szolgálatában.
tatjuk a bizonyítást a Hinkmár-féle telés idétlen voltáról, és lígy
tov.iMi.í
id
eltti
is
íi,\\-
illesztett híresz-
kimutatjuk annak késbb kori
»antea inexperti«
az
Azért
adatboz
keltét,
basználatából, valamint
azon körülménybl, bogy az ungri vagy bungari nevezetet bun és
népekre
avar
is
szokták volt bosszabb
idn
át alkalmazni.
imperátor aimo ilomini 885 exercitum Normannorum Tunc Ungari Saxoniam et Thuringiam superantes ducem Tliuringiae occidenint. Item Saxoniam et Thuringiam devastaiites usqiie ad Fuldam perveneruiit. Eccardi. Corp. hist. I. 1612. 1. Ezen berczeget nem ')
Arnolfus
IM-DÜigavit.
a fuldai táborzáskoi- ölték
meg.
liaiiem
Pertz ni. 94.
496
!)08-ban éf Bnrkliártnak
hívták.
ÜIRAI.AT F.ia
Az
mondat késbbi
»antea inexperti« vagy »incogniti íróknál.
Három szerzt
ismerünk, kik a magyarokat,
—
—
ismeretlen
ellenségnek nevezték;
tíj«
következ évre szóló adatokban. Regino apát él tanuja lehetett 23
csak
]Mei't
meg
király
fel
a 862-diki
hogy
nyírta Lotliár
íí.
évesnél jóval idsebi)
tudatja
889-bcii
eseményeknek.
Hugót,
kolostorba
[uiimiai
a
csak
mégis
ezek
pedig a 889 és
é^s
.s8.5-ben, azt írja,
Ekkor tehát Kegino 23
fiát.« ')
lehetett;
utána.
évvel
vette
és
midn
els ízben megjelentek, »az eltt hallatlan
a nyugati hadi téren
olvasóival,
hogy
az
»ungarii« néprl azeltt Németországban hírt senki sem hallott,
még nevök
ismeretlen
is
Liutpránd azt
nyeit,
is
a
volt.*)
páviai
diákon,
szüleitl
ki
közepén az els magyar-olasz
század
tizedik
tudhatta
a
hadjárat esemé-
hogy bölcs Leó és Arnulf császái-ok
íi-ja,
idejél)eii
ismeretlen nyugaton a Hungari nevet visel nemzet.^)
Ezek nyomán a XI. századi Herimán
gyzedelmesked
olaszokon
nevezi
az
Enns
folyó
is
új ellenségnek
a bajor
s
földet
is
az
mentén pusztító magyarokat.^)
Naiv hiszékenység adhat tehát hitelt ama Német Lajos betoldott megjegyzésnek, hogy e mondat: »Ungi-i
korabeli
autea
liostes
vitézekre
illik
és
;
hogy
S85. In l'ruinia iiioiiasteiio (Hugó) lufiuu
')
onim tunc temporis
késbb »Már 862-ben
a nyugaton csak
pojjulis iue.\perti«
illis
magyar
jelentkezett
(lominici ovilis iinamvis
non
:
mea
attousus
idiincus,
est.
tamen
Erani tustos.
l'ertz SS. I. 59!).
Gens uugiinoniiii irtrn untc
-)
SS.
l'fii-tz
')
rjui
I.
tempestati' l.c.
nnnc usque superost.
oiiinibus
tunc
SüNcnibus, ')
lib.
9fiO.
temporis
mas
I.
c.
ri'^diat
SS. V.
llu.
iniporiiiiii
iiicuonita.
.\nmlphn-!
patcr. iiobis
principabatiir
2.
rngarii
e.xploratam
praedas
qiiia iiec noininata.
— l'iinstantiui hujus — Hiingarorum pens
ri.i|iliyr"i;ciiitu>
lialiobatur
liustcs
et conserto pruelio victores,
Itideni
servilis inauditii
590.
Hac
Baioai'iam
abducuiit.
iiovi
Italiam niapua ex parte vastaverunt.
viginti niillia
Iteni
e.\
Italis
una die pereiiieruut.
Hmen
pluri-
óccupant.
Pertz
Anesum
invadentes
circa
Pannonias
depopulatas
20
MÁTYÁS
FI.^ríIÁX
magyarokat nyugaton. « Kifogást telictünk azon volta ellen is, hogy: »Nyugati Európában
így nevezik a
szabatos
állítás
862-ben
elször az unger
hallottál:
nevét.« (M. 0. tört.
I.
121.
104.,
és
hungarus (értsd magyar)
Mert elfordul
1.)
a>
hunga-
hun
rus nevezet az V. századtól fogva a tizedikig, több ízben
alkalmazva
és avar népre
és
;
megfordítva
is
tapasztaljuk, hogy
X. századi írók a magyaroknak adnak hun
a
zést.
A
avar elneve-
és
bizonvítékok következnek.
Hun. avar
A
ungár nevezetek váltakozó használata.
és
hunokat ungari nevezet
fölfedezett
katakomba
hangzik
irat így
»Anno
:
alatt egy
CCCCLXXVII.
doniini
Eugiorum, Cepidi Grothi Ungari habitantibus ab
Hansiz Germ.
Mi
az
et
Maximum cum
Dei saevientes B.
XVIII. században
falán lehetett olvasni Salzburgban.
confessionem
sociis
LY
trucidatos
fidei
A fel-
Odoacer rex
Heruli contra ecclesiam hoc speleo
in
praecipitarunt.
sacra. T. I.«
avarok ungarus nevét
illeti,
a 744-beu elhunyt
Liutpránd longobárd király sírkövén olvashatni azt Páviában.
Elmondja róla Pál diákon, hogy nagy gondot
fordított a király
a béke föntartására mindkét szomszédjával, a frankokkal és az avarokkal.')
Ezen szöveghez
ható verses
feliratot,
kom-
tett jegyzetében felhozza a
mentátor, Orazio Bianchi, a király sirkövén
még mindig
olvas-
melyben az avar helyett ungarus
áll.*)
Toursi Gergely a VI. és Pál diákon a VIII. században az avarokat hilnoknak nevezik,
így ír:
midn
által
rajtok vett
Contra quos Sigebertus exercitum hello vicit et fugavit.«
dirigit.
c
Lib. IV.
custndieus.o Lib. VI.
Liutpraiidi
cum hac epigraphe
regis :
670.
tumulus
in
c.
»Eo quoque
grata
degebaiit
Fraiirnrnlii
.'íS.
basiliiia S. Pciri
»Lympraiidus rex
Franous et omues Viciui col.
avaroknak:
sLiutprand rex Laniíobardorum inaxiraa somper cura
Avarumque pacem ')
et gesto contra eos
2.3.
Pál diákon két nevet ad azon
')
megemlítik a Szigebert
gyzelmet .570-ben. Az elbbi »Post mortem Chlotarii regis Chuni Gallias appetunt.
frank király
Cnelu
in
T'ngarus a soIu pace.«
Gesta
lioc,
aiireo,
adiutus
Ijangobardorum
:
niKÁLAT KCY
ELTTI
1I(I.\I'01ILAI,.\S
compLTta Hiuini
tenípdi'c
super Sigebertuiii eius
.MA<.iYAl;
ct Aviires
(^iii
iiKirte
(^uilms
irnuiiit.
filiiini
II Ali.l
ÁliA
I
21
Uill,.
regis
('lilntai-ii illu
Tlairin-
iii
gia occurrens eos juxta, Albini Huviuiu poteiitissime siiperavit.*
Lib. II.
10.
c.
A
XII. században már mind a három nevezet közös liasználatú. így Anonyniusunk kor- és kartársa Viterbói Clotjegyz, ki 1186-ig
frid császári
krónikáját,
adja
így
a
versben és prózában
viszi
vereségérl: ».570. Eodeni tempore Avares, qui et
Ungari audita uiorte regis Chlotarii, super
arma convertunt.«
bertuni
níl
írt
hadakozó avarok
hírt a Szigeberttel
Hunni
filiuni
sivc
eius 8igi-
Pistor. SS. II. 308.
Ugyan Gotfrid, Berthát, Nagy Kái'oly anyját, mint Uiiíja(nem magyart értünk alatta) mutatja be olvasóinak. Idézi András is: »Cronica Godefridi Viterbiensis,
azt Regensburgi
íjuondam versum.
curiae
imperialis
capellani
Nascitur Ingelnheim,
Eccard. Corp.
Mi
hist.
cui
illeti,
IX.
majd Huni. majd Avares néven í'acientes.«
»Pacem Greci Pertz
három nevezetét ferre
notarii, fit
ponit
Ungara
iuinc
niater.«:
204-t.
I.
a iiiaf/i/arohd
vek 896-ra.
et
Bertha
412.
I.
ismeri.
és
X.
említik.
századi
A
írók
Widukind
a
Ungari
mind
magyarok
»Dalamanci impetum
ket
Fuldai évköny-
cuni Avaris qui dicuntur
illius
a
(Henriéi)
non valentes, conduxerunt adversus eum Avares quos
modo Ungarios vocamus. Avares autem, ut quidam putant, reliquiae erant Hunorum.* Pertz III. 425. Így emlegeti ket még Ditmár is: 9.54. »Ecce iterum Avares, id est Ungari adversus nos arma commoverant.« Pertz III. 7.39. Végre mellzvén a keleten szokásos Türk nevezetet, nyugaton magyart illet agárén jelzvel »9.3.3. 1.
67.
Heinricus
is
találkozunk;
Aekaronos
Annales "NVeingartenses
intcrt'oeit
Idus
Pertz
Jíartii.«
1.
El
kell
még hoznunk
ez
alkalommal a középkori
ténetírók tájékozatlanságát az események chronológiai
tör-
megha-
tározásában, így nagy esemény számba ment hajdan Sz.-Istváu király
megkeresztelése,
különböz véleményeket
melynek
idejérl
nyilvánítottak.
hazai történetíróink
Külföldi
a középkorban röviden határoznak ezen ügyben. 499
—
krónikások
Az
egyik
83H-ra.ij a másik 84:í-ra,2) a haniiadik Ho-ve'^) teszi a szeut
király megkeresztelését.
soló
Ezekhez hasonló évszámító lehetett azou ismeretku máki a ciánok és magyarok 9]5-(liki hadjáratát a 862-diki
is,
események közé betoldotta.
')
83b.
Hunnonmi,
idcst
Ungariorum rex ötepliaiius diristianus apud Leibnitz. SS. III. SfiO.
effectus et bajitizatus. ('hrun. S. Aeufidii =)
843.
Ungari
cum
rege
Martinus Fuldensis. Eceard. Corp. ")
in
Prumicnsi monasterio.
hist.
Pistor. SS.
I.
regni
lo:)I.
T.
sui.
Siffi-idus
ad
fidem conversi sünt.
1663.
—
monachus efficitur Hunnorum, ide.st Ungaeffectus baptizatus est cum magnai>resbyter. Epitome historiar. apud
Eo tempore
rorum Stephanus uomine christianus tibus et populo
Stephano
suo
imperátor Ludovici
853. Lotharius
filius
(855) rex
BEFEJEZÉSÜL. Cliionul(Jgiai értekezésben az
idszámítás biztosítására
irá-
nyul minden igyekezet, és alig nyilik alkalom elmés megjegyzések tételére, melyek a hallgatóság lankadozó figyelmét élénkíthetnék. halálidejét
—
még tizenegyedik
Azért
jelz
hozunk
adatokat
századi
két
királyunk
bevégezzük eladá-
és
fel
sunkat.
I.
Endre kü'ály halálozási
»Magyarürszág hogy év
I.
Endre
Sz.-Miklós
napján
Eberhard
egyszerre
szerencse
urává
és öcscse,
(ilvas^uk.
Béla azon
»A német
királylioz
nagy
udvar
kísérettel.
Vilmos thüringiai i-grófot
szász zeitzi inispököt, fiát
el
éve.
díszniiil)en
meg.
koronáztatott
küldött a magyar
a bajor palotagróf
Bütót,
czíniíí
hunyt
király 1060-ban
vitézeket
kiváló
története*
Annál. Altah.
(1060).
Hélát
tette
az
A
orsz:ii:nak.
magát királynak Kejérváron. Miklós napján (deczember 6.). Mugh-n Keniik kn'>nikája 1060-ban megkoronáztatta
totta fenn.« Idézett
Nem
m
II.
a fuldai,
gették:
évköny-
A
krónika
hildesheimi
és
tekintély.
évkönyvekbl szede-
1033-tóI pedig 1076-ig ismeretlen
megbízhatlan
kútfkbl
és
sok
olykor két évvel elre keltek;
Sz.-
tar-
Iiogy az .iltahi
nem alkalmas
hersfeldi
.Még
1.
vette észre a tudós szerz.
vek chronológiai czélokra elejét
66.
és
hadi
egyéni
például:
nev
szerzetes írta
képzelgéssel.
Adatai
Sz.-Imre halála 10.33
(1031) és Konrád herczegsége Karintiában-1038, 1036 helyett. Máskor késnek egy évvel például Salamon berezeg és Judit herczegn eljegyzése 1058. 5Í) és Endre király halála l«i6u. :
:
MÁTYÁS
24 61
gyar belliáborról ságnak,
iDÜspök,
sem
felelnek
hanem
akar az
szökni
üával és menyével együtt bajor földre.
a
való-
és a bajor
küldi
ellen
kiséretökben nejével,
A
segélyére jött néme-
tek pedig csak akkor harczolnak olyan vitézül,
szökevényeket üldözbe
meg
Vilmos rgr(5f
Endréhez megérkeztek, nem a lázadók
a király,
a ma-
lianuiii
(;vszálm't;l^^a,
feljegj'zései
Eppo
miután
így,
hadsereg
ket
szóltj
Fl.íMxIÁN
iiciiicsak
jjcdig
lug;it;i.g
liolyctt.
midn
Béla a
veszi.i)
és külföldi egykorú irók adahogy Endre a német hadcsapatokkal sietett
Ellenben hazai krónikáink bizonyos,
taiból
meglepni és
Bélát,
elfizni
csak a Tisza melléki vereség után
s
határ
vonult vissza vitézeivel a bajor
még
családját
a
felé.
Kincseit pedig és
segédhadak megérkezte eltt elküldte
volt
Tietbald gróf kíséretében Mölkbe. Lásd Laml)ertet, Berthoklot és a
magdeburgi évkönyveket.") A hadi események évszámát már krónikáink adataiból
meg
lehet alapítani,
kiegyenlítését.
Meg
ha megkiséreljük az ellenmondásos tételek tették ezt már a múlt században, elbb
is
Tur()czi László, utána
módon
Katona
István.
Mi
az eljárást
következ
ismételjük:
Többféle adattal birunk Endre els és utolsó uralkodási éve megjelölésére.
trónra lépéséig
A
1 1
budai csoporthoz
és
tartnzé)
In TJngariam
')
kezdetre nézve Sz.-István halálától Endre
évet
4 hónapot számítanak. ki-cínikák
iiiittiintur
részletezik
is
Kézai
és a
a számítást
ex latere regis Eppo de Civitatc Citiza,
inarchio Saxonicus, marchio Baioaricus, et
alii
quamplurimi.
Igitur post
pauGOS dies adventus eorum in Ungariain rex Andreas jam aperte cogno-
reginam filiiini non parva multitudino principuiu gentis suae.
iceus conjurationem fratris advci'sus se factaiii, adsuiiiens
luirumque,
conlectaque
simul cuni uostratibus in liaiuariaiu voluit oxire in ipsis faucibus vianiiii. l'ertz Hü. =)
XX.
i|ii;i';
—
niieni fráter
— subito
jjc.rtam rcgni vooaiit a toron adgreditur.
810,
Willelnuis ot Potli
iluces
theutonicorum,
agminibus suis festinauter Tysciam
transiernnt,
furore
concitati ciim
et comniisso prelio
ab
pugnatum.
Képes kr Font. II. 105. Marchio et episcopus priores Uiigariam ingressi non exspeotato duce Boenioi'uiii, cmn Bele signa ooutulerunt, at(jue inlinitam multitudinem UngariDniiii Deinde videntes missi regis peremerunt tantae multitudiiii so utraquo parte fortiter
est,
—
numero
—
et viribus iuipares esse finibus
bert Pertznél V.
101.
hostium cxcedere volebnnt. Lam-
;
HlKAl.AT
Péter
KciV
Aba
és
meg
és fél
5
a koronázás idejét pedig 1047-re
=
liároiii
ki.sehl)
midn
1060-t
krónika nyilatkozik,
eszteudvel
&^'.,
teszik.
Endre végérl csak a pozsonyi és váradi
JD
MAliVAU IIAUJ AÜATHi II,.
KLillTI
llll.MiiM,AI,AS
éveivel,
Miigelni Henrik és a kisebb krónikák
—
ineg a zágrábi
Végre Kézai,
jelöl.
Endre uralkodása egész
tartamát 15 esztendben határozzák meg.
Mérjük
össze
elször
szóló adattal. Sz.-István
az
is
kezdetét a végérl
uialoni
1038-ban múlt ki;
Ez sok; mert 1047-ben koronázták. Péter tel
augusztus
1038.
év.
15-tl
1047. febr. lo-dikére esik,
mi ismét igen
sok.
és
Vegyük
+11=
10.38 és
8
számított
15 év múlva
Aba év
és
1049.
évei 8 és 6
hónap
1062-höz jutunk,
H hó helyett tehát a 11 év négy
hónapját, és ekkor a 8-dik év 1046. aug. 15-dikén telik be, a
4 hónap pedig
decz.
15-dikén végzdik. Endre tehát 1046-ban
kezdi uralkodását és pár
meg. Egykorit Lambert
hét is
múlva,
1047-ben,
ezt bizonyltja
koronáztatik
»Petrus rex Uuga-
:
riorum ab Andrea propinquo suo dolo circumventus caecatur.« 1046-ra. Pertz V. 160.
Herinián
»]04(i.
is:
Andreám regem
constituunt.« Pertz V. 126.
Most már nem nehéz meglelni
utulsó
az
évet
deczember 15-dikétl 15 évet számítva, eljutunk 1
5-dikéig. Béla koronázása pedig csak
—
Nem
király vége és
í)
nappal történt elbl),
6.),
l060-ra,
egyezik az egy- és közeikorú írók adataival. Bernold,^) a
)
Magdeburgi
lUUl.
1046.
mikor Endre már kimúlt volt e hanem 1061-re esik tehát Endre Béla koronázása. És ezen eredmény |)ontosan
Sz.-Miklós napján (decz. világból.
is.
1061. decz.
Aiuhi'iis
Lásd Lambert,')
évkönyek,=*) az Alberik-féle krónika
iMiuu
l'm-to
(;.\cussiis
jieilibus
iiiií;riiiiitilllii
*)
est
CMUcalcatus. Pei-tz. V. 162.
Audreas rex Pauuouiai'ura cum fratre suo regnum sibi circumquaiiue vastante multas inj úrias perpessus fuisset taudeiu febrc ')
lOUl.
ii
;
pulsatus
omnes thesauros suos
in castrtim
MedilUeka,
Hem-ico regi per Tliietbaldiiin comiteni transmisit.
ncciion et Hliuiii
Pistor.
I.
299.
Peitz
V. 428. Ez a Bertliold-codex eyyik variánsa Pistorinál. ")
MLXI. Heinricus
rex Willelielnium niarchionem Thuriugorum et
K|ipi)nem Cicensem episcopum, cuni duce Boeniioruui et exercitu bawarieo
nsit
in ')
Ungariani ad ferenduni auxilinm regi Andreáé. Pertz XVI. liKil.
Edit. ItiOH.
In
Fngaria rognavit
Bela
Pugil
annis cjuatuor.
IT.
174..
99.
és
a
bajor
hadsereg küldetésérl
—
rgróf
adatait és Aunalista Saxo tudósítását Vilmos
püspök
Eppo
Magyarországba.')
Lambert mini pontos évszámító nagy becsben áll. 2) Nem. ingathatja meg e számítás helyes voltát hazai krónikáink azon hire, hogy Béla három teljes éven át uralkodott. Mert Kézai megírta, hogy királysága két és fél évig tartott:'*) a zágrábi krónika pedig elhunyta napját, szeptember is
Megjegyzend
jelöli.*)
évet
epochális
számításra
dünk.
Például
czím
Julián
császárságát
trónörököst,
l-dikét
szerint
említésétl
mint
Juliánt,
idézzük.
csak
idegenke-
kiáltja ki és paizsOn fel-
császárrá
még
Ekkor
emelteti a hadsereg Galliában.
1
születési
n
tartamát a kor-
közszokás
illesztjük,
a törtszámok
kerek számot használunk,
(lesar
midn
hogy,
másnem mködés
a hivatíilos vagy
és
szaki,
egyébiránt,
csak trónkövetel.
november 3-dikán. Ekkor kezddik .hili.in (sászársága. Megölik t a persa hadjáratban 363. június j!6-(likán. Uralkodása tehát két évig sem tartott
Constancius i-ás/.ár meghalt
.361. évi
(Orosius egy évet és 8 hónapot
számba a napokat, 1061
korszaki
ír)
— 1063-at
nem
veszik
egészül tekintve,
három ha a
a kik
mégis,
;
a felezett éveket
császársági évét említik.
is
így Béla királyságára nézve tekintjük,
hármat
is,
számlálhatnak a
nem teljeseket. Ha csupán csak a fhatalom tartamát veszszük, még Kézai két évét is soknak találjuk. 1061. krónikák, de
decz.
6-dikától
hónap
telt
Azon
1063.
szept.
11-dikig csak egy év és
tekintélyekre
liivatkozás
sem
válik
egykorú külföldiek, mint Konstánczi Berthold évkönyvek,
1061-dike 1)
(le
kilencz
el.
»szabatosan«
adják
az
1060-diki
Ix'.
és
évet
Mert Berthdld eltér adata
ellenében.
1061. Heinrii-us rex WillelK-liiiinii
iiiiin/l.iuiiei]i
Whiijnare, et Epiionem Cicensem eiiiscoiium
hogy az
az Altaichi
Lambert saját
vagy
Hliuni Willehtíliui
cum dme Bopiuiorum
et
exercitus bawarico misit iu TTngai'iam ad fevendniii aiixiliiim rc^i Andreáé.
Annaliata Eccarduál Covp. ")
Equidem
iiiii-or
bist. I.
in
492.
seculo
tam burbam
—
tantam Uuiuinis in
teniporum putatiune solertiam fuisse nt in chronologis nostri tempoi-is pudorem aliqueni exprimere possit, si aliquem sensnm barum reruni
De emendat. teiuporum. Begnavit duobus annis et in tercio iiiigi-avit a seculo. Funt. H. Obiit MLXfTT. tPvtio Idus 8opfciubris. F.uit, 111. J.-.4.
haberent. Scaliger. ")
')
8fi.
BIHAI.AT K(jY
származhatott,
szórakozottságából
másolója
EMITTI MAIJYAI! HADJÁRATRÓL.
IIOXFOdl.AI. \S
igazítja szerzetes társa,
'J I
a hibát
helyre-
ugyan Konstánczi Beruold. Az
altaichi
s
sem kifogástalan, és ellensúlyozza azt a Magdeburgi évkönyvek helyesebb adata. Végre Annalista Saxo
szerzetes évszámítása
és az Alberik-féle
krónika döntenek a kérdéses ügyben,
Béla királysága kezdetét, illetleg a sét
midn
hadsereg ide érkezé-
Ijajm-
1061-re teszik.
Jó
lesz ezen
megállai)ítást
nem
letekkel foglalkozott,
Katona
mint
is.
Turóczi László nevére regisztrálni,
midn
kinek,
még
állott volt
kútfi adat, mint nekünk mostnnság.
javasolja,')
az elkészü-
rendelkezésére annyi
—
Erdeme
tehát annál
nagyobb.
Megjegyezzük
hogy
luéu'.
Eppo
=
év
ügyben,
feltétlen
nem támogatjuk
de
fentartását,
s
Két egykorú
tau
helyes volta fell a
tekintélyünkkel azon
is,
Káluiáu király halálozási évérl.
Kálmán
melyben
esztend,
állajiítva.
111.'l-re
v.ihU
vélemény
külön
mihelyt a tárgyias
meggyzdtünk.
meg van már diplomái adatokkal utaló
meg-
hogy készséggel
nézetnek
következetes voltáról
Alii H-dik
írói
kijelentjük,
ellenkez
hódolunk a velünk czáfolat
EpjMj
egykorú Landjertnél
;
Ekbert.2)
Elmondtuk okainkat az 1061-dik év vitás
díszmüljen
idézett
a/,
püspököt Eberhard néven endíti a szerz
a
király elhunyt,
Nehogy mégis egy
kérdéssé
tehesse,
ime
két egykorú szerz taniísága.
Prágai Kozma, ki 11-2.5-ban végezi krónikáját, megendíti llltí-ban II. István találkozását a cseh herczeggel. azon zéib.initsMg köztök fentartassék
bl, hogy a régi béke
és
Regis Colomanni post
oliitiini.
')
Optimo Tm-otzius
Amh-eae regis
sic
natur.x Obiit anno «)
I(i58-rii.
Kkbcrti\s,
consignat
MLXI. qui
et
inineipes ejus mittunt
:
.id
sllKí. duceiii
tam iuitiuiu quam exitum sAnilreas eligitur anno 1040, seqiienti coro-
ct ujus c;untiuuiilor :
Hist.
crit.
Kiijm
Lanihevt P.Mtziiól V. n;o.
reg.
aliha^
II.
151.
Kiililensis
XV.
kai.
Oee. nbiit.
cum
Wladislauni, (|u;itcuu8 renovaret
corroboraret
et
rege
iiord/o
Steplianu
iiomiiif
pacein
auti({iiaiii
ct
aiiiicitiani.«
Pertznél IX. 122.
Magáévá
teszi ezen
idszámítást az ugyan egykorú Anua-
Saxo: »1116. Qiio etiam anno principes Ungarie mortuo
lista
Colomanno rege
suo, ciim rege
rerunt AYladizlao
novello noniine Stepliano occu-
Boemie ad corroborandam antiquara
duci
paceni et amicitiani.« Pertznél VI. 754.
Ezen ketts bizonyítékra két ellenvetést tehetne valaki. Els, hogy azok egyikél)en sincs meghatározva a kérdéses esz-
tend
a mit
;
itt
olvasunk, az csak a béke föntartását
illeti.
Az
évszám utáu mindketten Kálmán király megtörtént halálát teszik. A mi Kozmánál »post obitum« statini
Felelet
:
nélkül határozatlannak látszik, azt az annalista elég világosan
=
adja: 1116 mortuo Colomanno rege
rex anno 1116 mortuus
est.
Egy
i'ij
Postquam Colonianniis sem szokta ok nél-
király
kül a béke megersítését évek multáig halasztani.
A másoló,
másik kifogásra, hogy
Kozmától
ki
t.
az Annalista
i.
de ekkor már aggastyán lehetett.
írja,
1101-ben jeruzsálemi zarándokságot végezett,
már meglett ember
volt,
das
attigimus.«
illeti,
Eccardi
a két tudósítás
—
1116-ban tehát
»1101. Nos quoque inter
salo eredére presumserunt,
késbbkori
nem külön tanú munkáját egész 1152-ig Mert maga említi, hogy
adatát, tehát
veszi
tagadólag válaszolhatunk. Igaz, hogy
qui se
eos,
Joppen portum post sex hebdomaCorp.
hist.
I.
593.
Mi
a
másolást
némely mondata azonos ugyan, de a
szókötés egymástól különbözik és nehéz eldönteni,
Kozma
köl-
csönzött-e a névtelen krónikástól vagy ez amattól.
Bevégezhetjük tehát elmélkedésünket a honfoglalás eltti,
nyugatra intézett magyar hadjárat
mint Endre
valószinütlenségérl,
vala-
Kálmán királyaink kimutatott vagy megersíéveikrl. Azon év meghatározását, melyen seink
és
tett halálozási
hadserege elször lépte át hazánk nyugati és délnyugati határát, ifjabb
Még
és
munkaképesebb tagtársainkra bízzuk. hogy hazai fel,
egy indítványuyal lépünk
történet-
írásunk kezdetleges állapotát rendszercscbl) akadémiai eljárással
trhetbbé
Nem
tehessük.
volna-e
czélszerií
dolog,
a
nyilt
j)ály:i/,at
helyett
RTRÁLAT EOY HOXFOGLALÁS ELTTI JtAOYAR HADJÁRATRÓT,.
egyes
ismert
szakemljereket
rendhen a helyes
vállalkozzanak
íelszólítaui.
pln-íinológia
29 sor-
megállapítására ligy keleti mint
nyugati hadjáratainkról a vezérek koraiján.
A
módozatra nézve
lehetnének a fejtegetések értekezések vagy terjedelmesebb derék
munkák. Ezt óhajtotta egykor néhai Szalay László ftitkár is.
feladatni Vajk-István
Következhetnék azután meghatározása
idejének
munkára határozott becsült
mkedvelt
az olvasás
tünk
díjat.
stb.
Nem
is
Megkimélnk
kellene
a haszontalan irkafirkától
unalmától.
keresztelési
kitznünk ily magát túl-
ez által a ;
a bírálót pedig
így tisztázhatnék fokozatosan
történe-
eseményeit és szkebbre szoríthatnók a hivatalos
vitás
tekintélyi! conjecturák uralmát.
Hasonlik
itt
a számadatok kezelése az algebrai feladatok
fejtegetéséhez, s az eljárási zettel
jár
mulatság
a ez,
módozatok közlése nem sok
élve-
mkedvel olvasó vagy hallgató részére. Olyas mint midn politizáló közönségnek a matbem.Tti-
kui analysis részleteivel kedveskedünk.
—
a svédekkel. Szilágyi Sándortól. 10 kr.
József fsászárnak
II. Fi-igye.s
Wertheimer Edétl.
—
kr.
Károlyi Árpádtól. 40 Kálmántól. 30
—
kr.
Szilágyi
Masolino
I.
olasz
A magyar
kr.
—
Vais:
Irta
alkotmány felfüggesztése 1673-ban. Dr.
Az
IV.
táborozás történetéhez.
1683-ki
Thaly
V. Kritikai tanulmányok a Frangepán család történetéhez. kr.
—
VI. Bethlen Gábor fehérvári
Ára 10
Sándoriól.
—
kr.
—
dobogói sirmezö. Lipp Vilmostól. 10 kr.
síremléke és
Egy
VII.
mediterrán-út Pannoniában. Dr. Ortvay Tivadartól. 50 kr.
iratai
mvei.
képíró
soproni országgylés történetéhez. Zsilinszky
III.
Wenzel Gusztávtól. 40 pitványai.
II.
kr.
2
Tizenegyedik kötet. Ignácz. lo kr. — II. Az 1681-ki Mihálytúl. 50
X. Francziaország magatartása
porosz királylyal történt találkozásaival szemlien.
VIII.
A
ala-
római
állítólagos
—
keszthely-
IX. Gróf Pálffy Miklós fkanczellár
Magyarország kormányzásáról. Marczali Henriktl. 40
—
kr.
X. Erdély
katonai védereje átalakulása a XVIII. században. Jakab Elektl. 60 kr.
Tizenkettedik kötet. korában.
Hampel
—
Kabostól. 30 kr
Az
III.
Zsilin.izky Mihúhjtól. 30 kr. pitója.
ténete.
Horvát Árpádtól. 30 Majláth
Bunyitay
I.
Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius
—
Józseftl. 20 kr.
20
Vinczétöl.
—
kr.
—
—
V.
—
kr.
Az VI.
Ortvay Tivadartól. 40
kr.
-
János
1642-ik
békekötés
szönyi
eredete
és
régisége
Ugyanaz. Második
VIII.
Jentl. 30
Tizenharmadik kötet. tauácsközniány.
1
B44
— 45-ben.
régiségi jellegeirl.
I.
Kemény János
és a
Zsilinszky Mihálytól. 40 kr.
Deák
önéletirásáról.
60
kr.
—
X.
—
—
Criisztávtól. 10 kr.
emlékeirl. Fulszky
Ferencztöl.
kr.
X. Az örökös
— XI.
—
—
1
708-ki
XII. Bethlen
Lipóttól. 50 kr.
Tanulmányok a népvándorlás
20 kr.
V. Bövid
— IX. A Széke-
—
pozsonyi országgylés történetéhez. Zsilinszky Mihálytól. 60 kr.
váry
—
— VII. Az eperjesi tanácskoz— VIII. Rosztizlaw galiczíai
magyar alkotmánytörténetben. Hajnik Imrétl. 60
Ciábor diplomácziai összeköttetéseibl.
A Praehistoi-íkus
VI. Szilágyraegye
lyek származásáról és intézményeirl. Orbán Balázstól. 20 kr.
I.
IX. becs-
kr.
Farkastól.
1647/48-ban. Zsilinszky Mihálytól. 40 kr.
herczeg IV. Béla magyar királynak veje. Wenzel
Tizennegyedik kötet.
— A
és
fele.
nagyszombati békeII.
Zsilinszky Mihálytól.
Deák
középkori memlékei. Bunyitay Vinczétöl. 30 kr.
föispánság a
Els
— III. A kolozsvári ötvesFarkaitól. 40 kr. — IV. Trös
Ortvay Tivadartól. 30
legények strikeja 1573-ban és 1676-ban.
észrevételek
hazai
a
körül.
fele.
tör-
megalapítása.
kr.
Lónyay Zsigmond
János szerepe a linczi békekötésben. 1645.
mány
diplomatika megálla-
a
évi
történetéhez.
A mai Nagyvárad
tokaji tanácskozmány. Zsilinszky Mihálytól. 40 kr.
kerekí vár. Szcntkláray
keszközök
országgylés
Összehasonlító vizsgálatok
VII.
északeurópai praehistorikus keszközök
Az 1646-ki
pozsonyi
Mabillon
IV.
kr.
70
Bélától.
Kamira
Szabolcs vármegye alakulása.
II.
1637/38-íkí
II.
korának
Duka Tivadar Körösi Csorna
Jakab Ehldol. 4u
Sántlorról.
—
kr.
A magyar
III.
A mohácsi vész után. Acsády Ignácztól. 30 kr.
—
jobbágyuépessé"
száii;
IV. Carvajal János bibornq
magyarországi követségei 1448— 1461-ben. Fraknói
Yilmostól.
50
—
kr.
i
Tanulmányok a népvándorlás korának emlékeirl. Pulszky Ferencztöl. 40 i — VI. Tanulmányok a rómaiak dáciai aranybányászatáról. Téglás Gábort^ 40
—
kr. frt
1
A
VII.
—
40 kr.
vész után.
történetérl Magyarországon.
czéhek
A
VIII.
—
Tivadartól. 80 kr.
egyházmegye alapítása
pécsi
IX.
A
magyar nemesség
Acsády Ignácztól. 80
—
kr.
A magyar
X.
Szádeczhj
els
és
pogány
Lajost^
határai. Ortv^
birtokviszonyai
és
mohád
a
sírleletek. Pulszl
Ferencztöl. 20 kr.
!
Tizenötödik tárói.
lEÖtet.
Tanulmányok a rómaiak
I.
—
Téglás Gábortól. 90 kr.
a múlt
kr.
—
Szentkláray .Jentl. 20 kr.
században.
Kálmántól. 40
—
IV.
A
dáciai
aranybányása
Oláhok költöztetése Délmagyarországí
II.
III.
A
szepesi
jog.
Deinl
király bírósági személyes jelenléte és ennek hel;
tartója a vegyesházakbeli királyok korszakában. Hajnik Imrétl. 20 kr.
oláhjai
s
a vallásunió.
Bunyitay Vinczétl. 75
kr.
kiadásának hiányai. Szádeczky Lajostól.
45
kr.
Giannino
király viszonya
45 kr. ;i
XV.
— —
A
X.
Gruccio
di
kr.
T.'>
Szádeczky Lajostól.
élete és emlékirata.
30 kr.
—
király oklevelei. Fejérpataky Lászlótól. 90 kr.
Kálmán
fi-auczia
— —
—
i
Györj
Szerémi emlékirái
Nagy Lajos magyj Pór Antam
IX.
trónkövetelhöz.
XI. Péró lázadása. Márki Sándortól.
Dezstl. Ára
Szerémi
VII.
VIII.
Pécz nemzetség örökösödési pere 1425
.században. Csánki
—
VI. Bihar vármegj
90 kr.
— 1433. Xagy ImréU — XIT. Körös meg^
2 íorint.
Tizenliatodik kötet. I. A magyar Anjouk eredete. Úváry LipótU Balássy Ferencztöl. 30 kr. — iJ II. A megye és a várispánság. 30 kr. IV. Oklevelek 1 Régi magyar birtokviszonyok. Acsády Ignácztól. 60 kr.
—
—
István kirá-ly korából. Fejérpataky Lászlótól. 80 kr.
mint
Mihálytól.
Zsilinszky
történetiró.
a rézkorról.
Hampel
Komáromy
Andrústól. 45 kr.
Ignácztól.
1
frt
XVI—XVIII.
Józseftl. 60
20 kr.
—
—
kr.
VIII.
40
— A
kr.
Endrétl.
Veress
Remigtl. 80
kori iskolázása Parisban. Békefi,
cumban. Uéthy Lászlótól. 25
—
30 kr.
Dr.
Hodinka
III.
A
I.
—
75 kr.
l
kr.
45
kr.
prépost,
a
frt
Törtem
20
Székfogla:
bosnyák-djakovári püspökség történetébj
kr.
1
— frt.
IV. Nápolyi László trónköveteléséni
Komáromy
könyvnyomtatás
—
VI.
A
meghonositója
Az .VrHEN.AEÜM
—
V.
Az Ái-pád
szabad hajdúk történeti
Andrástól. 80 kr.
Vilmostól. 30 kr. Bad.^pest, 1S9S.
X.
pusztaszeri monostor kegyurai.
a
és Dalmáczia. Marczali Henriktl.
budai
fleg Érdé
s
—
— XI. A czisztercziek közé — XII. A ronianismus Illyi
külföldi vonatkozásai. Székfoglaló Schönherr Gyulától. 30 kr.
vonatkozó levéltári kutatások.
Adc
tanulmánya
Pogány szokások seinknél. Mátyás Flriá
II.
Tanulmányok
Antaltól,
Ujabb
kr.
Tizenhetedik kötet. tói.
V. Taine Hippolyt
VI.
IX. Lengyelországi adalékok hazánk
századi történetéhez.
.lánostól.
—
vn. ügocsa vármegye keletkezéé jobbágy-adózás 1577— 97-bén. Ácsit
egyezések és tévedések. Mátyás Flóriántól. 30 kr.
Karácsonyi
—
—
VII. Karai Lásí
Jíagyarországon.
Frakr
PLEASE DO NOT REMOVE CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF
TORONTO LIBRARY
.^rtfctr^
