Értékelési kritériumrendszer a tankönyvek pedagógiai bírálatához Munkaanyag
2006
Bevezetés Az oktatási miniszter 10/2006. (III.27.) OM rendelete módosította a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletet. A módosítások kiterjedtek a tankönyvek pedagógiai bírálatának szempontrendszerére, amely a 3. számú melléklet A) részének II. pontjában található, valamint a digitális tananyagok pedagógiai bírálatának szempontrendszerére is, amely a 3. számú melléklet B) részének II. pontjában található. Az új bírálati szempontok gyakorlati alkalmazása szükségessé teszi a pedagógiai jóváhagyáshoz használt kritétiumrendszer átdolgozását. A bírálók számára egy olyan új értékelési kritériumrendszert és értékelési lapot kell készíteni, amely összhangban van a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 3. számú mellékletében rögzített bírálati szempontok struktúrájával és tartalmával. Az OKÉV felkérésére a Tankönyv és Taneszköz Kutató és Fejlesztő Intézet részletesen kidolgozott javaslatot tesz az új bírálati kritériumrendszerre és pontozási rendszerre vonatkozóan. A kritériumrendszer alkalmazkodik 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 8. §-a által meghatározott minőségi követelményekhez és a 3. számú mellékletében található pedagógiai bírálati szempontokhoz. Tartalmával igyekszik korszerű pedagógiai szemléletet és tudást közvetíteni. A kritériumokhoz kapcsolódó indikátorokkal pedig az értékelési szempontok gyakorlati alkalmazását szeretné megkönnyíteni. A munkaanyag készítői törekedtek arra is, hogy minél többet felhasználjanak a korábbi gyakorlat beváltnak bizonyult megoldásaiból. A javaslatként elkészített új kritériumrendszer lényege, hogy a pedagógiai szempontokhoz minőségi kritériumokat, a kritériumokhoz pedig ún. indikátorokat rendel. A minőségi kritériumok azt fejezik ki, hogy a tankönyvi minőség mely összetevőit kell az egyes pedagógiai szempontok értékelésekor figyelembe venni és pontozni (pl. szempont: 1. Az ismeretek megértése, tanulása – kritérium: A tankönyvi tartalom strukturáltsága). Az indikátorok pedig bemutatják be, milyen konkrétumok megléte jelzi, hogy a tankönyv valóban megfelel az adott kritériumnak (pl. kritérium: A tankönyvi tartalom strukturáltsága – indikátorok: A fejezetek és leckék tartalmilag összefüggő rendszert alkotva egymásra épülnek; A tankönyv tartalmának rendező elvei könnyen megérthetők a tanuló számára; A fogalmak
2
logikus fogalmi hálót alkotnak, stb.). Tehát a javasolt bírálati kritériumrendszer struktúrája a következő:
Bírálati szempontok Kritériumok: a szempont érvényesülését elősegítő minőségi összetevők és alkotóelemek, amelyeket a bíráló külön-külön pontszámmal értékel. •
Indikátorok: a kritérium megvalósulását jelző tulajdonságok és megoldások, amelyek segítségével a bíráló meg tudja ítélni, hogy a tankönyv milyen mértékben felel meg a kritériumnak. A munkaanyag az értékelési kritériumrendszer gyakorlati alkalmazásának
megtervezéséhez is segítséget kíván adni. Lehetőségeket mutat be arra, hogyan lehet objektív pontozási rendszert kapcsolni a javasolt kritériumokhoz és indikátorokhoz. S mindezt hogyan lehet könnyen áttekinthető formába önteni egy pedagógiai-didaktikai értékelő lapon.
3
I. Az általános etikai követelmények elbírálásának szabályai Az Általános etikai követelmények mindegyike megtalálható „A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletet”-ben. Lásd 8. § (3); Ezeket a kritériumokat a jogszabály a tankönyvvé nyilvánítás alapfeltételének tekinti. A bírálónak „IGEN”-nel és „NEM”-mel kell értékelni. Nem javasolhatja a tankönyv elfogadását, ha e kritériumok bármelyikének a megsértését állapítja meg.
Általános etikai követelmények A kiadvány összhangban van az általános emberi értékekkel, a humanizmus általános követelményeivel
normákkal,
A kiadvány mentes az egyenlő bánásmód követelményét sértő tartalmaktól (kijelentés, ábra, fotó, grafika stb.) A kiadvány nem tartalmaz az esélyegyenlőtlenséget sértő előítéleteket és sztereotípiákat (kijelentés, ábra, fotó, grafika stb.) A kiadvány mentes a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségre nézve sértő tartalmaktól (kijelentés, ábra, fotó, grafika stb.) A kiadvány mentes a gyűlölet (kijelentés, ábra, fotó, grafika stb.)
keltésére
alkalmas
tartalmaktól
A kiadvány mentes a politikai állásfoglalástól (kijelentés, ábra, fotó, grafika stb.) A kiadvány mentes az iskolai reklámcélú tevékenység korlátozására vonatkozó rendelkezésbe ütköző tartalmaktól [1993. évi LXXIX. törvény 122. §]
4
II. A pedagógiai követelmények elbírálása A kritériumok és az indikátorok A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletet 3. számú melléklet A) részének II. pontjában található meg a tankönyvek pedagógiai bírálatának új szempontrendszere. A rendelet módosítása alapján elkészült új értékelési kritériumok és indikátorok e szempontok alá lettek besorolva. A szempontok, a kritériumok és az indikátorok alapján a pedagógiai bírálatot végző szakember azt ellenőrzi, hogy a tankönyv megfelelő feltételeket biztosít-e az eredményes tanuláshoz. Ezért elsősorban a tanuló diák szükségleteit, az iskolai és az otthoni tanulás feltételeit és a tanulási folyamatok összetevőit szem előtt tartva kell megítélnie a tankönyv minőségét. A kritériumok és az indikátorok között a hagyományos elvárások mellett olyanok is találhatók, amelyek a pedagógiai kutatások eredményein alapuló új megoldások tankönyvi adaptálásának igényét fejezik ki. Ez megfelel annak az általános kívánalomnak, hogy az új tankönyvek legyenek hatékony eszközei a pedagógiai munka megújításának és korszerűsítésének.
A pedagógiai bírálat elkészítése az új szempontrendszer és a hozzátartozó értékelőlap segítségével A bírálatot végző szakember a szempontrendszer kritériumai szerint haladva először azt ellenőrzi, hogy a vizsgált tankönyv mely indikátoroknak felel meg. Ezt az értékelő lapon „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel jelöli. Arra is módja van, hogy az indikátorhoz egy „–„ jelet tegyen. Ezzel azt a véleményét fejezheti ki, hogy az az indikátor nem értelmezhető megfelelő módon az adott tankönyv esetében. Ha valamelyik indikátorhoz nemet vagy „–„ jelet írt, ennek okát röviden mindig ki kell fejtenie a szöveges értékelésben. Miután a bíráló az indikátorok segítségével képet alkotott magában arról, hogy a tankönyv milyen mértékben felel meg az adott kritériumnak, a kritériumhoz pontokat rendel. Ha a bíráló az indikátorokat a tankönyvre nézve hiánytalanul igazaknak találta, akkor a maximális 4 pontot kell adnia. Ha hibát vagy hiányosságot észlelt, akkor ennek megfelelően 2 vagy 3 pontot ad. A „NEM”-mel jelölt indikátorok száma ugyan jelzi a hiányosságok nagyságát, de a pontok adásakor a bírálónak nem kell mechanikus szabályokat alkalmaznia. Minden esetben mérlegelheti a hibák vagy hiányosságok jelentőségét és súlyosságát. Tehát akkor is adhat 3 pontot, ha több indikátor esetében is nemmel döntött, és akkor is adhat 2 pontot, ha csak egyetlen indikátor esetében jelzett hiányt. A szöveges értékelésben viszont le kell írni az ilyen nem magától értetődő döntések indokát. Az a tankönyv, amelyik bármely kritériumra 1 pontot kap (vagyis az adott kritériumnak nem felel meg), nem javasolható elfogadásra: a szakértőnek el kell utasítania.
5
Speciális jelentősége van a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletet 3. számú melléklete A) részének II. pontjában *-gal jelölt (a*, b* stb.) vizsgálati szempontoknak. Ezek elbírálásához a rendelet számszerűsített adatokat határozott meg, amelyek betartása - a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - kötelező az összes tankönyvben. A bírálati kritériumrendszerben megjelöltük azokat az indikátorokat, amelyek szorosan összefüggnek a számszerűsített adatok valamelyikével: pl. A tankönyvben szereplő tudományos fogalmak, szakszavak mennyisége és nehézségi szintje megfelel a tanulási céloknak, és összhangban van a tanulók tanulási képességeivel. c*. Ilyen esetben a bírálónak azt is ellenőriznie kell, hogy a tankönyv megfelel-e a rendeletben előírt számszerűsített adatnak. Ha nem, akkor a bírálónak „NEM”-et kell írni az indikátorhoz, és csak 1 pontot adhat a kritériumra. Vagyis jelzi, hogy a tankönyv nem javasolható elfogadásra, mert nem tett eleget valamelyik számszerűsített előírásnak. Az előbbi megoldáshoz hasonlóan egy * hívja fel a bíráló figyelmét azokra az indikátorokra is, amelyek a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet ugyancsak kötelező feltételként ír elő (pl. az új szakszavakból álló szószedet elkészítése a tankönyv végén). Ilyen esetben a * mellett a feltételről rendelkező jogszabályi hely jelzete is megtalálható. (Pl. A tankönyv végén megtalálható az új szakszavak szószedete, az alapfokú oktatáshoz használt tankönyvek esetében azokhoz rövid értelmezés is tartozik. 8.§ (2) ab)*
A pedagógiai szakértő mérlegelési lehetősége Az új szempontrendszer és a hozzátartozó értékelőlap pontosan dokumentálja a pedagógiai szakértő véleményét a tankönyvről. Az indikátorokra vonatkozó válaszai, a kritériumokra adott pontjai és a szöveges indoklások együttesen árnyalt képet adhatnak a tankönyv erősségeiről és gyengéiről. Az összkép kialakítását segíti a kritériumokra adott pontok alapján készült összesített táblázat is, amely százalékokban kifejezve is láthatóvá teszi az egyes szempontok szerinti eredményeket. A jóváhagyási procedúra gyakorlati kivitelezése szempontjából fontos előre tisztázni, hogy az értékelőlapon megjelenő összesített pontszámok és százalékok milyen szerepet kapnak majd a tankönyvi jóváhagyásban. Mekkora mozgásszabadságot kaphat ehhez képest a pedagógiai szakértő a végső javaslatának megtételekor? Többféle megoldás is lehetséges. E variációkat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
6
Mi van az értékelőlapon? Az általános etikai követelmények közül egy vagy több kritérium esetében NEM szerepel az értékelőlapon. Egy vagy több pedagógiai kritérium esetében 1 pont szerepel az értékelőlapon, vagyis bíráló a tankönyvet abból szempontból nem tartotta megfelelőnek. Egy vagy több *-gal megjelölt indikátor esetében NEM szerepel az értékelőlapon. A lehetséges 120 pontból 70 pontnál kevesebbet kapott a bírálótól a tankönyv.
A lehetséges 120 pontból 70-et, vagy ennél többet, de 90 pontnál kevesebbet kapott a bírálótól a tankönyv. A lehetséges 120 pontból 90 pontot, vagy annál többet kapott a bírálótól a tankönyv.
Valamelyik értékelési szempont esetében a tankönyv nem kapta meg az elérhető pontszám 60 %-át sem.
A variáció
B variáció
C variáció
A tankönyv jóváhagyása NEM TÁMOGATHATÓ.
A pedagógiai szakértőnek NINCS mérlegelési lehetősége.
A tankönyv jóváhagyása NEM TÁMOGATHATÓ.
A tankönyv jóváhagyása NEM TÁMOGATHATÓ.
A tankönyv jóváhagyása TÁMOGATHATÓ.
A pedagógiai szakértőnek NINCS mérlegelési lehetősége. A tankönyv jóváhagyása TÁMOGATHATÓ.
A pedagógiai szakértőnek NINCS mérlegelési lehetősége. A tankönyv jóváhagyása TÁMOGATHATÓ.
A pedagógiai szakértőnek VAN mérlegelési lehetősége.
A pedagógiai szakértőnek VAN mérlegelési lehetősége. A tankönyv jóváhagyása TÁMOGATHATÓ.
A pedagógiai szakértőnek VAN mérlegelési lehetősége. A tankönyv jóváhagyása TÁMOGATHATÓ.
A pedagógiai szakértőnek VAN mérlegelési lehetősége.
A pedagógiai szakértőnek NINCS mérlegelési lehetősége. A tankönyv jóváhagyása NEM TÁMOGATHATÓ.
A pedagógiai szakértőnek VAN mérlegelési lehetősége. A tankönyv jóváhagyása NEM TÁMOGATHATÓ.
A pedagógiai szakértőnek VAN mérlegelési lehetősége.
A pedagógiai szakértőnek NINCS mérlegelési lehetősége.
A pedagógiai szakértőnek NINCS mérlegelési lehetősége.
A pedagógiai szakértőnek VAN mérlegelési lehetősége.
7
A tankönyv jóváhagyása TÁMOGATHATÓ.
A tankönyv jóváhagyása TÁMOGATHATÓ.
A tankönyv jóváhagyása TÁMOGATHATÓ.
Melyek a különböző variációk előnyei és hátrányai? Az A variáció előnye, hogy a pedagógiai szakértő döntése az értékelőlap eredményére hivatkozva szinte egyáltalán nem vitatható. Ehhez képest ugyanis önálló mérlegelési lehetősége a szakértőnek csak abban az esetben van, ha a tankönyv minden automatikusan elutasítással szankcionált előírásnak megfelel, s az általa adott pontok összege 70 és 90 pont közé esik. Az A variáció hátránya, hogy túlzottan mechanikussá teheti a javaslatra vonatkozó döntést. Nem teszi lehetővé, hogy a szakértő a tankönyvről szerzett összbenyomására támaszkodjon. Elképzelhető azonban, hogy a szakértő a tankönyv bizonyos pozitívumait vagy negatívumait nagyon fontosnak tartja a végső döntés szempontjából, de a pontozásos rendszer keretében ennek pontokban történő kifejezésére nincs lehetősége. A C variáció előnye, hogy nagyfokú döntési szabadságot biztosít, és ezzel növeli a szakértő személyes felelősségét a tankönyvre vonatkozó javaslat meghozatalában. Előnyt jelent az is, hogy a szakértő figyelembe tudja venni a tankönyv speciális sajátosságait, és a javaslata összhangba hozható a tankönyv egészéről kialakult véleményével. A C variáció hátránya, hogy lehetőséget ad a szakértőnek arra, hogy az értékelőlapon dokumentált pontozásnak ellentmondó javaslatot tegyen. Például, viszonylag magas pontszám esetén se támogassa a jóváhagyást, vagy éppen ellenkezőleg, az általa adott nagyon alacsony pontszámok ellenére is a tankönyv jóváhagyását javasolja. Ilyen döntések következtében a tankönyvkiadók szembesülhetnek olyan helyzettel, amikor két tankönyvük közül az alacsonyabb pontszámot elért könyvet az OKÉV jóváhagyja, a magasabb pontszámmal rendelkező könyvet pedig nem elutasítja. Az ilyen ellentmondásos helyzetek feszültséget és vitákat kelthetnek a tankönyvi jóváhagyás körül, s a fellebbezések elbírálását is megnehezíthetik a végső döntésekért felelős testületek és személyek számára. A B variáció előnye és hátránya is ugyanaz. Ez egy kompromisszumos megoldás a szűk mozgásteret adó A variáció és a tág mozgásteret adó C variáció között. A kompromisszumos megoldás megtalálásának lehet még egyéb variációja is.
Tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények Nehezen megoldható problémája a tankönyv jóváhagyási procedúrának, hogy a kiadók a tankönyveken kívül munkafüzeteket, feladatlapokat, szöveggyűjteményeket, képgyűjteményeket, daloskönyveket és még egyéb műfajilag nehezen meghatározható kiadványokat is benyújtanak az OKÉVhez jóváhagyásra. Mindezek korrekt elbírálása ugyanazzal a kritérium- és indikátorrendszerrel nem lehetséges. Arra teszünk javaslatot, hogy a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletben maghatározott pedagógiai szempontok alapján külön kritériumrendszer készüljön a tankönyvekre, a munkafüzetekre és a gyűjteményekre.
8
A munkafüzetekhez és a gyűjteményekhez használt változatok követnék a tankönyves kritériumrendszer és értékelőlap szerkezetét, de csak azokat a kritériumokat és indikátorokat tartalmaznák, amelyek valóban értelmezhetők és szükségesek az ilyen műfajú taneszközök pedagógiai minőségének vizsgálatakor. A szakértőnek még e szűkített kritériumlista mellett is azonban megmaradna az a lehetősége, hogy egyes kritériumokkal vagy indikátorokkal kapcsolatban azt jelezze, hogy azok nem értelmezhetők megfelelően az adott munkafüzet vagy gyűjtemény esetében. A munkaanyag tartalmazza mind a három fajta bírálati kritériumrendszert és értékelőlapot.
A kritériumok, indikátorok közötti szelekció lehetősége A munkaanyagban olvasható kritériumrendszer igyekezett minden fontos minőségi összetevőt figyelembe venni. Természetesen ettől függetlenül még sok egyéb ponttal is ki lehetne egészíteni a listát, de a lista szűkítésére is lehetőség van. Megfontolandó ugyanis, hogy szükséges-e az összes lehetséges minőségi igényt a hatósági jóváhagyás kritériumai közé beemelni. Ez ellen három érv szól. Egyrészt nincs olyan tankönyv, amely minden ideális célt egyszerre meg tud és meg akar valósítani. Másrészt vannak olyan jogos minőségi igények is, amelyek korrekt ellenőrzése a tankönyvi jóváhagyás folyamata során nehezen megvalósítható. Harmadrészt a túl sok szempont megosztja a bíráló figyelmét. Véleményünk szerint a jóváhagyás során az érthetőség és a tanulói aktivitás kérdésére kellene elsősorban koncentrálni. E téren kellene a pedagógiai bírálatoknak leginkább alaposnak, szigorúnak és következetesnek lennie a jövőben. Tehát a végső változat elfogadása előtt esetleg érdemes az általunk készített javaslatsort megrostálni annak érdekében, hogy ezek a hangsúlyos szempontok az értékelés során megfelelően érvényesülni tudjanak. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a jóváhagyás szempontjainak megújítása nyomán egy széleskörű szakmai diskurzus induljon el a tankönyvek minőségének minden fontos kérdéséről. E szakmai konzultációkba a tankönyvkészítőkön, a tankönyvszakértőkön kívül be kellene vonni a pedagógusokat és a pedagógiai kutatókat is. Velük közösen kellene megújítani a tudásunkat arról, hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy egy tankönyv valóban hatékony és megbízható eszköze legyen az iskolai oktatásnak. Elsősorban a tanulhatóság, a képességfejlesztés és a megváltozott tanulási környezet igényei szempontjából kellene közösen újragondolni a tankönyvek ügyét. A két cél együttes elérésének egyik megoldása az lehet, ha kétféle kritériumlista készül. Készül egy hosszú és mindenre kiterjedő változat, amely a konzultációk, továbbképzések, kutatások alapjául szolgálhat, s amely a szakmai munka eredményeképpen egyre bővül és fejlődik, s lesz egy ennél jóval rövidebb kritériumlista, amely a jóváhagyási procedúra eszközeként funkcionál. A két lista szemlélete, struktúrája és tartalma összhangban lenne egymással, de mind a kettő más-más funkciót töltene be a tankönyvek fejlesztése érdekében elindított reformfolyamatban.
9
III. Pedagógiai követelmények kritériumrendszere
elbírálásának
részletes
Tankönyv 1. Az ismeretek megértése, tanulása A tartalom strukturáltsága • • • • •
A fejezetek és leckék tartalmilag összefüggő rendszert alkotva egymásra épülnek. A tankönyv tartalmának rendező elvei könnyen megérthetők a tanuló számára. A tankönyv tartalmi struktúrája nemcsak szaktudományi, hanem pedagógiai szempontból is megfelelő feltételeket biztosít a tanuláshoz. A fejezetek és a leckék hossza arányos. A tankönyvben a magyarázó szöveg és a didaktikai apparátus (kérdések, illusztrációk) közötti arány megfelelő.
Az alkotóelemek strukturáltsága • • • • •
A tartalomjegyzék címei, tagolása és formai kialakítása segíti a tanulókat az előzetes tájékozódásban. A tankönyv hasznos információkkal és tanácsokkal látja el a tanulót a tankönyv használatára vonatkozóan. A tankönyvi fejezetek, leckék és oldalak tartalma könnyen áttekinthető a tanuló számára. A tipográfiai megoldások megfelelő segítséget adnak a tanulóknak a tankönyvön belüli eligazodáshoz. A tankönyv színkóddal, piktogramokkal segítséget ad a tanulóknak a különböző tankönyvi részek és feladattípusok közötti eligazodásban.
Az ismeretanyag tartalma és mennyisége • • • • •
A tankönyv tematikája összhangban van a tanulási célokkal, a rendelkezésre álló idővel és a korosztály teljesítőképességével. A szerző bemutatja a tananyag-válogatás szempontjait és a feldolgozás módszereit. A tankönyv a tanulók életvilágából vett, vagy életvilágával kapcsolatba hozható példákkal segíti a tanulást. Az ismeretelemek mennyisége összhangban van a tanulási célokkal, a rendelkezésre álló idővel és a korosztály teljesítőképességével. A tankönyvben szereplő tudományos fogalmak, szakszavak mennyisége és nehézségi szintje megfelel a tanulási céloknak, és összhangban van tanulók tanulási képességeivel. c*
10
Az ismeretanyag kifejtettsége • • • • •
A tankönyv úgy mutatja be a ismereteket, hogy az a témával először találkozó tanulók számára is megérthető. A tankönyv az új ismereteket és összefüggéseket kellőképpen kifejti és megmagyarázza. Az új fogalmak megértéséhez és megtanulásához a tankönyv megfelelő feltételeket teremt. A tankönyv kiemeli, és ezáltal egyértelművé teszi a tanulók számára, hogy melyek azok a kulcsfogalmak és alapösszefüggések, amelyek megértése, elsajátítása és alkalmazni tudása különösen fontos. A tankönyv a szakszavakat, az idegen szavakat, archaikus szavakat a tanulók számára is érthető módon értelmezi és magyarázza.
A fogalmak bemutatása • • • • •
A tudományos kifejezéseket, fogalmakat az életkornak megfelelő szinten vezeti be és értelmezi. A tankönyvi szövegek, ábrák és feladatok megfelelő módon elősegítik a tapasztalati fogalmak megértéséhez szükséges tanulói képzetek kialakítását. A definiált fogalmak meghatározásai pontosak és a tanulók számára is érthetők. A tankönyv a fogalmak megértését példák és ellenpéldák bemutatásával is elősegíti. A fogalomtár (kislexikon) pontos, szakszerű, s az életkornak megfelelő meghatározásokat tartalmaz.
A szövegezés általános minősége • • • • • • •
A fogalmazás árnyalt, szabatos, választékos, megfelel a szövegtípus sajátosságainak. A tankönyv szövegezése grammatikai és nyelvhelyességi szempontból kifogástalan. A tankönyv csak akkor használ idegen szavakat, szakszavakat és elvont jelentésű szavakat, kifejezéseket, ha azokra valóban szükség van. A szöveg egész struktúrájában érvényesül a tagoltság elve. A szövegek belső strukturáltsága megfelelően elősegíti a tartalmi és logikai összefüggések felismerését és megértését. A kifejtés tételmondatokra épül, amelyek logikusan, világosan tagolják a gondolatmenetet. Nincsenek a szövegben indokolatlan és zavaró időrendi és/vagy logikai ugrások.
11
A szöveg alkalmazkodása az életkori sajátosságokhoz • • • • •
A különböző szövegtípusok (elbeszélő, leíró, elemző, értekező), mennyisége és aránya megfelel az életkori sajátosságoknak. A tankönyvben található szövegek fogalmazásmódja összhangban van a tanulók előzetes ismereteivel és szövegértési képességeivel. A tankönyv szóhasználata alkalmazkodik a tanulók tudásához és érdeklődéséhez. A mondatok terjedelme és szerkezete (egyszerű, összetett, alárendelő, mellérendelő, stb. mondat) tekintettel van a tanulók nyelvi fejlettségének színvonalára. b* A tankönyv stílusa szemléletes.
A megértést szolgáló didaktikai eszközök • • • • •
A tankönyv didaktikai apparátusa, szakmódszertani kultúrája változatos. Az idézetek, hivatkozások pontosak, szerkesztésük az életkori sajátosságoknak megfelelő módon történik. A szövegben előforduló idegen szavak és nevek kiejtését a tankönyv jelöli. A tankönyv kérdésekkel és feladatokkal is segítséget nyújt az új ismeretek lényegének megértéséhez, a legfontosabb tartalmi elemek megragadásához, rendszerezéséhez és rögzítéséhez. A tankönyv végén megtalálható az új szakszavak szószedete, az alapfokú oktatáshoz használt tankönyvek esetében azokhoz rövid értelmezés is tartozik. 8.§ (2) ab)*
A megértést segítő ábra- és képanyag • • • •
A szöveges részeket változatos kép- és ábraanyag egészíti ki. a* A tankönyv ábra és képanyaga könnyen érthető és kezelhető a tanulók számára. A tankönyv ábra- és képanyaga szorosan kapcsolódik a szövegben leírtakhoz, s segítséget ad a szöveges információk megértéséhez. A tankönyv ábra- és képanyaga nemcsak illusztrál, hanem hasznos segítséget ad az információk rendszerezéséhez, a folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez is. e*
A tanulók előzetes tudásához való alkalmazkodást segítő eszközök • •
A tankönyv elősegíti a tanulók előzetes ismereteinek és tapasztalatainak feltárását és felhasználását az új ismeretek megértéséhez. A tankönyv ábra- és képanyaga segítséget ad az előzetes ismeretek aktivizálásához.
12
• •
A tankönyvben az alap- és kiegészítő ismeretanyag jól elkülönül egymástól. A kérdések, feladatok mennyisége és változatossága lehetővé teszi a differenciált oktatás-nevelést.
2. Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása A készségek, képességek fejlesztésére szolgáló eszközök • • • • •
•
•
A tankönyv tájékoztatja a tanárokat és a diákokat arról, hogy a tankönyv feladatanyaga miként feleltethető meg a tantervi követelményeknek. A tankönyv tartalma alkalmas a tevékenykedtetésre. A tankönyvben található utasítások és feladatleírások érthetőek, pontosak. A kérdések és feladatok mennyisége és nehézsége összhangban van a tanulási célokkal, a rendelkezésre álló idővel és a korosztály teljesítőképességével. A tankönyv megfelelő feltételeket biztosít a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák (kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövető, lényegkiemelő, életvezetési, együttműködési, problémamegoldó, kritikai, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek) fejlesztéséhez. A tankönyv (középiskolai tankönyv esetében) megfelel az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglalt gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgák egyes tantárgyakhoz rendelt részletes vizsgakövetelményeire való felkészítésre. 8.§ (1) e)* A tankönyv megfelelő feltételeket biztosít a tantárgy-specifikus készségek és képességek fejlesztéséhez.
Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztését biztosító eszközök • • • • •
A tankönyv megfelelő feltételeket biztosít az önálló ismeretszerzési képességek fejlesztéséhez. A tankönyv megfelelő feltételeket biztosít az ismeretek feldolgozásához, megértéséhez és alkalmazni tudásához szükséges képességek fejlesztéséhez. A képi elemekhez (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) kérdések és feladatok kapcsolódnak. d* A tankönyvben a rögzítést elősegítő kérdéseken kívül az elmélyítést, az alkalmazást és a problémamegoldást elősegítő feladatok is kellő számban megtalálhatók. f* A tankönyvben szerepelnek olyan feladatok, amelyek lehetőséget teremtenek egy téma, probléma sokoldalú megközelítésére, a különböző forrásokból megszerzett tudáselemek rendszerezésére.
13
A fogalmak alkalmazásának feltételei • • • • • •
A fogalmak logikus fogalmi hálót alkotnak. A fogalmak közötti kapcsolatokat megmutatja, szemléletesen megjeleníti (pl. fagráf vagy gondolattérkép). A tankönyv lehetőséget ad a tanulók aktív részvételére a tapasztalati fogalmak képzésében. A tankönyv feladatai között vannak a halmazba sorolást és a definíciók alkalmazását igénylő feladatok. A tankönyv az adott diszciplína alapfogalmait folyamatosan bővíti, ezeket több szempontból is megközelíthetővé teszi. A tankönyvben vannak a fogalmi rendszer átjárhatóságát segítő szövegek és feladatok (alá- fölérendeltségi és mellérendeltségi viszony bemutatása, gyakoroltatása).
Az ismeretelemek ismeretrendszerré fejlesztésének feltételei • • • • •
A tankönyv az új információk megértéséhez és rendszerezéséhez jól használható fogalmi kereteket ad a tanulóknak. A tankönyv megfelelő feltételeket nyújt a kulcsfogalmak, illetve az alapösszefüggések elsajátításához és gyakorlásához. A tankönyv lehetőséget és segítséget ad az új ismeretek rendszeres átismétlésére, összefoglalására. A tankönyv segítséget ad ahhoz, hogy az ismeretelemek könnyen felidézhető struktúrákban is megragadhatóvá váljanak a tanulók számra. A tankönyv segítséget ad ahhoz, hogy a tanulók áttekinthessék az előző években, évben, vagy félévben tanultak legfontosabb elemeit, illetve, hogy módjuk legyen mindezeket új szempontok szerinti is rendszerezni és értelmezni.
A tanultak mindennapi életben történő alkalmazásához segítséget adó eszközök • • • • • •
A tankönyv a tananyag megértését a mindennapi életből vett példákkal is elősegíti. A tankönyv - lehetőségek szerint - hazai példák bemutatására törekszik. A tankönyv bemutatja a tanultak gyakorlati vonatkozásait, alkalmazásának különböző lehetőségeit. A tankönyv lehetőséget és segítséget ad az iskolában tanult ismeretek és képességek életszerű helyzetekben történő alkalmazására. A tankönyv utal az interdiszciplináris, tantárgyközi kapcsolatokra. Segíti a tanulót a környezetében tapasztalt jelenségek, történések észlelésében, megértésében, megítélésében.
14
3. Problémák, problémahelyzetek problémamegoldás tanulása
elemzése
és
a
A problémamegoldás tanulását segítő eszközök • • • • • •
A tankönyv a problémák felismerésére, a megoldási lehetőségek keresésére és a következmények mérlegelésére ösztönöz. A tankönyvben megjelennek a gyakorlati élet és/vagy a tudománytörténet problémái. A tankönyv vitás kérdésekkel, valós problémahelyzetekkel is szembesíti a tanulókat. A tankönyv mintákat ad a problémahelyzetek, nyitott kérdések hatékony elemzésére és a megoldási lehetőségek megtervezésére. A tanulók a tudományos kutatások alapelveivel és kutatási módszereivel is megismerkedhetnek (pl. érvelés, cáfolás, bizonyítás, hipotézis-alkotás, megfigyelés, összehasonlítás, rendszerezés stb.). A tankönyvben vannak olyan feladatok, amelyek a hipotetikus gondolkodást, a valószínűségi gondolkodást fejlesztik.
4. A tanulás módszereinek tanulása Az életkori sajátosságok figyelembe vétele a tanulás megtervezésében • • •
A tankönyv figyelembe veszi a tanuló élettani (fiziológiai) és fejlődés-lélektani fejlettségének szintjét. A tankönyv figyelembe veszi a tanulók teljesítőképességét és terhelhetőségét az életkori sajátosságok alapján. A tanuló életkorának megfelelő, változatos tanulási módszereket alkalmaz.
A tanulás megtervezését és értékelését segítő eszközök • • • • • •
A tankönyv a fejezetek elején felhívja a tanulók figyelmét a tananyag fontosabb összetevő elemeire. A tankönyv a fejezetek elején bemutatja a tanulási célokat és feladatokat. A tankönyv belső tartalmi tagolása, a benne található információk feldolgozásának módja hatékony tanítási és tanulási stratégiákat és módszereket közvetít a tanárok és tanulók számára. A tankönyv többféle tanulási módszer elsajátítására és gyakorlására ad lehetőséget. A tankönyv megfelelő feltételeket biztosít az egyéni, önálló tanuláshoz is. A tankönyv lehetőséget ad a tanulónak arra, hogy saját maga is rendszeresen ellenőrizni és értékelni tudja, hol tart a tanulási célok teljesítésében.
15
A tanulási motívumok fejlesztését szolgáló megoldások • • • • •
A tankönyv arra ösztönöz, hogy a tanuló belső igényévé váljon a világ folyamatos megismerése és a tanulás. A tankönyv felkelti a tanulók érdeklődését és kíváncsiságát az egyes témák és feladatok témák iránt. A tankönyv segítséget ad ahhoz, hogy a tanulók érzékelni tudják tudásuk gyarapodását, képességeik fejlődését, teljesítményük javulását. A szerző problémafelvetésekkel, nyitva hagyott kérdésekkel, további tanulásra, tájékozódásra ösztönzi a tanulókat. A tankönyv - a tanultakhoz kapcsolódó nyomtatott és elektronikus ismeretforrásokra vonatkozó ajánlásokkal, illetve ezek használatát igénylő feladatokkal - ösztönzést ad a tanulók önművelődéséhez.
A tanulási képességek fejlesztését szolgáló eszközök • • • • • • •
A tankönyv megfelelő feltételeket nyújt ahhoz, hogy a tanulók az új ismeretek megismerése során aktív szerepet kaphassanak. A tananyag elsajátítását változatos tevékenységformák (kísérletek, példamegoldások, szövegelemzések, térképelemzések, rajzos feladatok stb.,) segítik. A tankönyv a helyes tanulási stratégiák és szokások kialakítását mintákkal és magyarázatokkal segíti elő. A tankönyv a feladatmegoldó és -elemző képességek fejlesztéséhez könnyen érthető algoritmusokat ad. Feladataiban figyelembe veszi a tanulási folyamat egyes lépéseit, és ezeket kellő mértékben gyakoroltatja. A tankönyv mintákat ad a társas feladatmegoldás és társas tanulás elsajátításához és gyakorlásához. A tankönyv a tanulási céloknak és a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő tájékoztató apparátussal (név-és tárgymutató, fogalomtár, kislexikon, irodalomjegyzék stb.) van ellátva.
A személyes reflektálásra ösztönző eszközök • • • •
A tankönyv arra ösztönzi a tanulókat, hogy minél többször fejtsék ki gondolataikat a tanultakról. A tankönyv önálló kérdések megfogalmazására ösztönzi a tanulókat. A tankönyvben olyan kérdések is találhatók, amelyek az új ismeretek továbbgondolására, az azokra történő reflektálásra késztetik a tanulókat. A tankönyv segítséget nyújt a különböző tantárgyak keretében tanult ismeretek közötti kapcsolatok felismeréséhez és erősítéséhez.
16
5. Gondolkodási eljárások tanulása A gondolkodási képességek fejlesztését segítő eszközök • • •
A tankönyv lehetőséget ad a tanulóknak a logikai alapműveletek tananyaghoz kapcsolódó gyakorlására. A tankönyv lehetőséget ad a rendszerező és a kombinatív képességek tananyaghoz kapcsolódó fejlesztésére. A tankönyv lehetőséget ad az induktív, a deduktív és a korrelatív gondolkodási képességek tananyaghoz kapcsolódó fejlesztésére.
Gondolkodási eljárások tanulását segítő eszközök • •
•
A tankönyv önálló gondolkodásra ösztönöz. A tankönyvben megfelelő mennyiségű példa áll a tanulók rendelkezésére az ismeretanyag megértését segítő alapelvek, modellek, összefüggések és szabályszerűségek megismeréséhez és elsajátításához. A tankönyv arra ösztönzi a tanulókat, hogy az alapelvek, modellek, összefüggések és szabályszerűségek továbbgondolása révén elmélyítsék és gyarapítsák tudásukat.
6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása Értékek közvetítése • • • • • • • •
Az élet tiszteletére és védelmére nevel. Az emberi méltóság tiszteletére és védelmére nevel. A tankönyv a hagyományok megismertetésére és átadására törekszik. A tankönyv a természeti környezet és az emberiség kulturális örökségének védelmére ösztönöz. Pozitív attitűd kialakítására törekszik a fogyatékos emberek iránt. A gyengék, az elesettek iránti fogékonyságra, szolidaritásra nevel. A kulturális sokszínűség elfogadására nevel. A tankönyv ízléses és esztétikus, kivitelezésével igényességre nevel.
A szociális képességek fejlesztését segítő eszközök • • •
A tankönyv segíti a tanulót a társadalomban és az emberi kapcsolatokban való eligazodásban. A feladatok egy része közös megbeszélésekre és vitákra ösztönöz. A tankönyv megfelelő segítséget ad a tanároknak csoportos tanulói feladatok és projekt-feladatok szervezéséhez.
17
Az én-kép fejlesztését segítő eszközök • • •
A tankönyv tartalmaz olyan ismereteket és feladatokat, amelyek segítséget adnak a tanuló énkép és önismeret fejlesztéséhez A tankönyv segítséget ad a nemzeti azonosságtudat, a nemzeti közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez. A tankönyv segítséget ad az európai azonosságtudat kialakításához.
7. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbség szerepe Előítéletmentesség • •
•
A tankönyv mentes az előítéletektől. A tankönyv nem tartalmaz olyan előítéleteket, sztereotípiákat, ellenségképeket, amelyek esetleg hamis általánosításokra, rasszizmusra, agresszióra, vallási és etnikai türelmetlenségre késztetnek. A tankönyv képanyaga nem közvetít hamis előítéleteket és sztereotípiákat.
8. Nyelvhelyesség és helyesírás Nyelvhelyesség • •
A tankönyv nyelvhelyessége megfelelő. A tankönyv szókincse változatos.
Helyesírás •
A tankönyvben nem találhatók helyesírási hibák.
9. A kiadvány pedagógiai rendszerbe ágyazódása Pedagógiai programcsomag • • •
A tankönyv egy pedagógiai programcsomag része. A tankönyvhöz tanári kézikönyv is készült. A tankönyvhöz kapcsolódó tanítást/tanulást segítő eszközök segítik a tankönyvben megfogalmazott cél elérését.
18
Munkafüzet
1. Az ismeretek megértése, tanulása A tartalom strukturáltsága • • •
A munkafüzet fejezetei és leckéi tartalmilag összefüggő rendszert alkotva egymásra épülnek. A munkafüzet tartalmának rendező elvei könnyen megérthetők a tanuló számára. A munkafüzet tartalmi struktúrája összhangban van a hozzátartozó tankönyv struktúrájával.
Az alkotóelemek strukturáltsága • • • •
A tartalomjegyzék címei, tagolása és formai kialakítása segíti a tanulókat az előzetes tájékozódásban. A munkafüzet hasznos információkkal és tanácsokkal látja el a tanulót a munkafüzet használatára vonatkozóan. A munkafüzet oldalainak tartalma könnyen áttekinthető a tanuló számára. A tipográfiai megoldások megfelelő segítséget adnak a tanulóknak a munkafüzeten belüli eligazodáshoz.
Az ismeretanyag tartalma és mennyisége • • • •
A munkafüzet tartalma összhangban van a tanulási célokkal, a rendelkezésre álló idővel és a korosztály teljesítőképességével. A munkafüzet a tanulók életvilágából vett, vagy életvilágával kapcsolatba hozható is segíti a tanulást. Az ismeretelemek mennyisége összhangban van a tanulási célokkal, a rendelkezésre álló idővel és a korosztály teljesítőképességével. A munkafüzetben szereplő tudományos fogalmak, szakszavak mennyisége és nehézségi szintje megfelel a tanulási céloknak, és összhangban van tanulók tanulási képességeivel.
A szövegezés minősége • •
A munkafüzet szövegezése grammatikai és nyelvhelyességi szempontból kifogástalan. A munkafüzet csak akkor használ idegen szavakat, szakszavakat és elvont jelentésű szavakat, kifejezéseket, ha azokra valóban szükség van. 19
• •
A munkafüzetben található szövegek megfogalmazásmódja összhangban van a tanulók előzetes ismereteivel és szövegértési képességeivel. A munkafüzet szóhasználata alkalmazkodik a tanulók tudásához és érdeklődéséhez.
A megértését szolgáló didaktikai eszközök • • •
A munkafüzet didaktikai apparátusa, szakmódszertani kultúrája változatos. Az idézetek, hivatkozások pontosak, beszerkesztésük az életkori sajátosságoknak megfelelő módon történik. A munkafüzet kérdésekkel és feladatokkal is segítséget nyújt az új ismeretek lényegének megértéséhez, a legfontosabb tartalmi elemek megragadásához, rendszerezéséhez és rögzítéséhez.
A megértést segítő ábra- és képanyag • •
A munkafüzet ábra és képanyaga könnyen érthető és kezelhető a tanulók számára. A munkafüzet ábra- és képanyaga hasznos segítséget ad az információk rendszerezéséhez, a folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez is.
A tanulók előzetes tudásához való alkalmazkodást segítő eszközök • • •
A munkafüzet elősegíti a tanulók előzetes ismereteinek és tapasztalatainak feltárását és felhasználását az új ismeretek megértéséhez. A munkafüzet ábra- és képanyaga segítséget ad az előzetes ismeretek aktivizálásához. A kérdések, feladatok mennyisége és változatossága lehetővé teszi a differenciált oktatás-nevelést.
2. Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása A készségek, képességek fejlesztésére szolgáló eszközök • • •
A munkafüzet tartalma alkalmas a tevékenykedtetésre. A munkafüzetben található utasítások és feladatleírások érthetőek, pontosak. A kérdések és feladatok mennyisége és nehézsége összhangban van a tanulási célokkal, a rendelkezésre álló idővel és a korosztály teljesítőképességével.
20
•
A munkafüzet megfelelő feltételeket biztosít a tantárgy-specifikus készségek és képességek fejlesztéséhez.
Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztését biztosító eszközök • • •
A munkafüzet megfelelő feltételeket biztosít az önálló ismeretszerzési képességek fejlesztéséhez. A munkafüzetben a rögzítést elősegítő kérdéseken kívül az elmélyítést, az alkalmazást és a problémamegoldást elősegítő feladatok is kellő számban megtalálhatók. A munkafüzetben szerepelnek olyan feladatok, amelyek lehetőséget teremtenek egy téma, probléma sokoldalú megközelítésére, a különböző forrásokból megszerzett tudáselemek rendszerezésére.
A fogalmak alkalmazásának feltételei • • • •
A munkafüzet lehetőséget ad a tanulók aktív részvételére a tapasztalati fogalmak képzésében. A munkafüzet feladatai között vannak a halmazba sorolást és a definíciók alkalmazását igénylő feladatok. A munkafüzet az adott diszciplína alapfogalmait folyamatosan bővíti, ezeket több szempontból is megközelíthetővé teszi. A munkafüzetben vannak a fogalmi rendszer átjárhatóságát segítő feladatok (alá- fölérendeltségi és mellérendeltségi viszony bemutatása, gyakoroltatása).
Az ismeretelemek ismeretrendszerré fejlesztésének feltételei • • •
A munkafüzet megfelelő feltételeket nyújt a kulcsfogalmak, illetve az alapösszefüggések elsajátítására és gyakorlására. A munkafüzet lehetőséget és segítséget ad az új ismeretek rendszeres átismétlésére, összefoglalására. A munkafüzet segítséget ad ahhoz, hogy a tanulók áttekinthessék az előző években, évben, vagy félévben tanultak legfontosabb elemeit, illetve, hogy módjuk legyen mindezeket új szempontok szerinti is rendszerezni és értelmezni.
A tanultak mindennapi életben történő alkalmazásához segítséget adó eszközök • • •
A munkafüzet a tananyag megértését a mindennapi életből vett példákkal is elősegíti. A munkafüzet - lehetőségek szerint - hazai példák bemutatására törekszik. A munkafüzet bemutatja a tanultak gyakorlati vonatkozásait, alkalmazásának különböző lehetőségeit.
21
• •
A munkafüzet lehetőséget és segítséget ad az iskolában tanult ismeretek és képességek életszerű helyzetekben történő alkalmazására. A munkafüzet segíti a tanulót a környezetében tapasztalt jelenségek, történések észlelésében, megértésében, megítélésében.
3. Problémák, problémahelyzetek problémamegoldás tanulása
elemzése
és
a
A problémamegoldás tanulását segítő eszközök • • • •
A munkafüzet a problémák felismerésére, a megoldási lehetőségek keresésére és a következmények mérlegelésére ösztönöz. A munkafüzetben megjelennek a gyakorlati élet és/vagy a tudománytörténet problémái. A munkafüzet vitás kérdésekkel, valós problémahelyzetekkel is szembesíti a tanulókat. A munkafüzet mintákat ad a problémahelyzetek, nyitott kérdések hatékony elemzésére és a megoldási lehetőségek megtervezésére.
4. A tanulás módszereinek tanulása Az életkori sajátosságok figyelembe vétele a tanulás megtervezésében • • •
A munkafüzet figyelembe veszi a tanuló élettani (fiziológiai) és fejlődéslélektani fejlettségének szintjét. A munkafüzet figyelembe veszi az életkori sajátosságok alapján a tanulók teljesítőképességét és terhelhetőségét. A tanuló életkorának megfelelő, változatos tanulási módszereket alkalmaz.
A tanulás megtervezését és értékelését segítő eszközök • • • •
A munkafüzet hatékony tanítási és tanulási stratégiákat és módszereket közvetít a tanárok és tanulók számára. A munkafüzet többféle tanulási módszer elsajátítására és gyakorlására ad lehetőséget. A munkafüzet megfelelő feltételeket biztosít az egyéni, önálló tanuláshoz is. A munkafüzet lehetőséget ad a tanulónak arra, hogy saját maga is rendszeresen ellenőrizni és értékelni tudja, hol tart a tanulási célok teljesítésében.
A tanulási motívumok fejlesztését szolgáló megoldások
22
• • •
A munkafüzet felkelti a tanulók érdeklődését és kíváncsiságát az egyes témák és feladatok témák iránt. A munkafüzet segítséget ad ahhoz, hogy a tanulók érzékelni tudják tudásuk gyarapodását, képességeik fejlődését, teljesítményük javulását. A munkafüzet problémafelvetésekkel, nyitva hagyott kérdésekkel, további tanulásra, tájékozódásra ösztönzi a tanulókat.
A tanulási képességek fejlesztését szolgáló eszközök • • • • • •
A munkafüzet megfelelő feltételeket nyújt ahhoz, hogy a tanulók új ismeretek megismerése során is aktív szerepet kaphassanak. A munkafüzet változatos tevékenységformák (kísérletek, példamegoldások, szövegelemzések, térképelemzések, rajzos feladatok stb.,) gyakorlására ad lehetőséget. A munkafüzet helyes tanulási stratégiák és szokások kialakítását segíti elő. A munkafüzet a feladatmegoldó és elemző képességek fejlesztéséhez könnyen érthető algoritmusokat ad. Feladataiban figyelembe veszi a tanulási folyamat egyes lépéseit, és ezeket kellő mértékben gyakoroltatja. A munkafüzet mintákat ad a társas feladatmegoldás és társas tanulás elsajátításához és gyakorlásához.
A tanultakra történő személyes reflektálásra ösztönző eszközök • • • •
A munkafüzet arra ösztönzi a tanulókat, hogy minél többször kifejtsék gondolataikat a tanultakról. A munkafüzet önálló kérdések megfogalmazására ösztönzi a tanulókat. A munkafüzetben olyan kérdések is találhatók, amelyek az új ismeretek továbbgondolására, az azokra történő reflektálásra késztetik a tanulókat. A munkafüzet segítséget nyújt a különböző tantárgyak keretében tanult ismeretek közötti kapcsolatok felismeréséhez és erősítéséhez.
5. Gondolkodási eljárások tanulása Gondolkodási eljárások tanulását segítő eszközök • • •
A munkafüzet önálló gondolkodásra ösztönöz. A munkafüzet lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a tanulók az alapelvek, modellek, összefüggések és szabályszerűségek továbbgondolása révén gyarapítsák a tudásukat. A munkafüzet lehetőséget ad a tanulóknak a logikai alapműveletek tananyaghoz kapcsolódó gyakorlására. 23
• •
A munkafüzet lehetőséget ad a rendszerező és a kombinatív képességek tananyaghoz kapcsolódó fejlesztésére. A munkafüzet lehetőséget ad az induktív, a deduktív és a korrelatív gondolkodási képességek tananyaghoz kapcsolódó fejlesztésére.
6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása Értékek közvetítése • • •
Az élet tiszteletére és védelmére nevel. A munkafüzet a természeti környezet és az emberiség kulturális örökségének védelmére ösztönöz. A munkafüzet ízléses és esztétikus kivitelezése igényességre nevel.
A szociális képességek fejlesztését segítő eszközök • • •
A munkafüzet segíti a tanulót a társadalomban és az emberi kapcsolatokban való eligazodásban. A feladatok egy része közös megbeszélésekre és vitákra ösztönöz. A munkafüzet megfelelő segítséget ad a tanároknak csoportos tanulói feladatok és projekt-feladatok szervezéséhez.
Az én-kép fejlesztését segítő eszközök • • •
A munkafüzet tartalmaz olyan ismereteket és feladatokat, amelyek segítséget adnak a tanuló énkép és önismeret fejlesztéséhez A munkafüzet segítséget ad a nemzeti azonosságtudat, a nemzeti közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez. A munkafüzet segítséget ad az európai azonosságtudat kialakításához.
7. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbség szerepe • •
•
A munkafüzet mentes az előítéletektől. A munkafüzet nem tartalmaz olyan előítéleteket, sztereotípiákat, ellenségképeket, amelyek esetleg hamis általánosításokra, rasszizmusra, agresszióra, vallási és etnikai türelmetlenségre késztetnek. A munkafüzet képanyaga nem közvetít hamis előítéleteket és sztereotípiákat.
8. Nyelvhelyesség és helyesírás •
A munkafüzet nyelvhelyessége megfelelő. 24
•
A munkafüzetben nem találhatók helyesírási hibák.
9. A tankönyv nagyobb rendszer (sorozat, tankönyvcsalád) részét képezi-e, kapcsolódó tankönyvek és tananyagok • •
A munkafüzet egy több elemből álló pedagógiai programcsomag része. A munkafüzet kapcsolódik valamely tanítást/tanulást segítő eszközhöz, segíti az abban megfogalmazott cél elérését.
25
Gyűjtemény 1. Az ismeretek megértése, tanulása Tartalom • • • • •
A gyűjtemény tartalma összhangban van a tanulási célokkal, a rendelkezésre álló idővel és a korosztály teljesítőképességével. A gyűjtemény tartalmának rendező elvei könnyen megérthetők a tanuló számára. A gyűjtemény hasznos információkkal és tanácsokkal látja el a tanulót a gyűjtemény használatára vonatkozóan. A tipográfiai megoldások megfelelő segítséget adnak a tanulóknak a gyűjteményen belüli eligazodáshoz. A gyűjtemény ábra és képanyaga könnyen érthető és kezelhető a tanulók számára.
A szövegezés minősége • • •
A gyűjteményben található pedagógiai szövegek grammatikai és nyelvhelyességi szempontból kifogástalanok. A pedagógiai szövegekben csak akkor használnak idegen szavakat, szakszavakat és elvont jelentésű szavakat, kifejezéseket, ha azokra valóban szükség van. A pedagógiai szövegek megfogalmazásmódja összhangban van a tanulók előzetes ismereteivel és szövegértési képességeivel.
2. Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása A készségek, képességek fejlesztésére szolgáló eszközök • • • • •
A gyűjtemény tartalma alkalmas a tevékenykedtetésre. A gyűjteményben található utasítások és feladatleírások érthetőek, pontosak. A gyűjtemény megfelelő feltételeket biztosít a tantárgy-specifikus készségek és képességek fejlesztéséhez. A gyűjtemény megfelelő feltételeket biztosít az önálló ismeretszerzési képességek fejlesztéséhez. A gyűjtemény lehetőséget és segítséget ad az új ismeretek rendszeres átismétlésére, összefoglalására.
26
3. Problémák, problémahelyzetek problémamegoldás tanulása
elemzése
és
a
A problémamegoldás tanulását segítő eszközök •
A gyűjtemény a problémák felismerésére, a megoldási lehetőségek keresésére és a következmények mérlegelésére ösztönöz.
4. A tanulás módszereinek tanulása Az életkori sajátosságok figyelembe vétele a tanulás megtervezésében • • • •
A gyűjtemény felkelti a tanulók érdeklődését és kíváncsiságát az egyes témák és feladatok témák iránt. A gyűjtemény figyelembe veszi a tanuló élettani (fiziológiai) és fejlődéslélektani fejlettségének szintjét. A gyűjtemény figyelembe veszi az életkori sajátosságok alapján a tanulók teljesítőképességét és terhelhetőségét. A tanuló életkorának megfelelő, változatos tanulási módszereket alkalmaz.
A tanulási képességek fejlesztését szolgáló eszközök • • • •
A gyűjtemény hatékony tanítási és tanulási stratégiákat és módszereket közvetít a tanárok és tanulók számára. A gyűjtemény többféle tanulási módszer elsajátítására és gyakorlására ad lehetőséget. A gyűjtemény megfelelő feltételeket biztosít az egyéni, önálló tanuláshoz is. A gyűjtemény megfelelő feltételeket nyújt ahhoz, hogy a tanulók új ismeretek megismerése során is aktív szerepet kaphassanak.
5. Gondolkodási eljárások tanulása Gondolkodási eljárások tanulását segítő eszközök •
A gyűjtemény önálló gondolkodásra ösztönöz.
6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása Értékek közvetítése • •
Az élet tiszteletére és védelmére nevel. A gyűjtemény a természeti környezet és az emberiség kulturális örökségének védelmére ösztönöz. 27
•
A gyűjtemény ízléses és esztétikus, kivitelezésével igényességre nevel.
Az én-kép fejlesztését segítő eszközök • •
A gyűjtemény segítséget ad a nemzeti azonosságtudat, a nemzeti közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez. A gyűjtemény segítséget ad az európai azonosságtudat kialakításához.
7. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbség szerepe • •
•
A gyűjtemény mentes az előítéletektől. A gyűjtemény nem tartalmaz olyan előítéleteket, sztereotípiákat, ellenségképeket, amelyek esetleg hamis általánosításokra, rasszizmusra, agresszióra, vallási és etnikai türelmetlenségre késztetnek. A gyűjtemény képanyaga nem közvetít hamis előítéleteket és sztereotípiákat.
8. Nyelvhelyesség és helyesírás • •
A pedagógiai szövegek nyelvhelyessége megfelelő. A pedagógiai szövegekben nem találhatók helyesírási hibák.
9. A tankönyv nagyobb rendszer (sorozat, tankönyvcsalád) részét képezi-e, kapcsolódó tankönyvek és tananyagok • •
A gyűjtemény egy több elemből álló pedagógiai programcsomag része. A gyűjtemény kapcsolódik valamely tanítást/tanulást segítő eszközhöz, segíti az abban megfogalmazott cél elérését.
28
