2. számú melléklet Értékelés az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat 2013. évi munkájáról
Az intézmény alapfeladata a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek nappali felügyelete, gondozása, szükségleteinek kielégítése, nevelése, foglalkoztatása, étkeztetése, harmonikus testi és szellemi fejlődésének elősegítése az életkori, és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsőde végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. Az intézmény a szolgáltatást 13 bölcsőde keretében, 600 férőhelyen nyújtja. A szakmai vizsgálat témái: 1. Az intézmény 2013. évi szakmai munkájának átfogó bemutatása, értékelése 2. A szervezeti struktúra középvezetői szintjéhez kapcsolódó szervezési, ellenőrzési és koordinációs feladat ellátásának értékelése 3. Az egészség-tudatosságra irányuló nevelés-gondozás bemutatása a bölcsődék szakmai munkája alapján 4. Az intézmény 2013. évi gazdálkodása A vizsgálat módszerei, szempontjai: -
-
-
az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat (a továbbiakban: EBI) minden telephelyére vonatkozó egységes szakmai alapprogram áttekintése, az intézményvezető beszámolójának elemzése, kiemelt figyelemmel a 2. 3. és 4. vizsgálati szempontokra; az intézményhálózat egészére vonatkozóan tájékozódás (intézményhálózat igazgatója, szakmai igazgató helyettes szaktanácsadója) az egészségtudatosságra irányuló nevelés-gondozás megvalósulásáról, illetve a szakmai-, vezetői-, szervezési feladataik ellátásáról; az egészségtudatos magatartásra nevelést kiemelten kezelő bölcsődék közül 4 intézmény megtekintése, a helyi szakmai program, az egészségtudatosságra irányuló nevelés-gondozást elősegítő tárgyi feltételek, programok megvalósulásának megismerése, bemutatása.
1. Az intézmény 2013. évi szakmai munkájának átfogó bemutatása, értékelése A bölcsődék kihasználtsága A gyermeklétszám alakulásában a tavalyi évhez képest 8%-os csökkenés volt tapasztalható. Az éves feltöltöttségünk: 103,87% volt (nyolc bölcsődében meghaladta a 100%-ot, a többi öt bölcsődében a 90%-ot). Az éves átlagos kihasználtság: 77,52% volt, a legmagasabb a Báthory utcai, a Jósika utcai, a Zöld utcai és a Türr I. utcai bölcsődékben (84-93%), a legalacsonyabb a Mónus I. utcai és Cuha utcai bölcsődékben (65-68%) volt. A kihasználtságra, a gondozási napok számára egész év folyamán figyelemmel volt az intézmény vezetése. A gyermekcsoportok beosztásánál a bölcsődék természetesen figyelembe vették a korhatár szerinti létszám előírásokat is. 1
140,00% 120,00% 100,00%
103,87% 77,52%
107,32% 82,48%
111,81% 85,52%
40,00%
Feltöltöttség
119,85% 95,66%
60,00%
119,99% 93,21%
130,98% 102,82%
80,00%
Kihasználtság
20,00%
ve s
év
.é
él 20
13
.f .I 20
13
12 .é 20
.f .I 12
ve s
ve s élé
ve s 20
11 .é 20
20
11 .I
.f
élé
ve s
0,00%
A vidéki gyermekek száma tovább csökkent (2010-hez képest a felére). Sajátos nevelési igényű – a továbbiakban: SNI – gyermekek ellátása több bölcsődében történt. A Türr István utcai bölcsőde speciális csoportja továbbra is maximális kihasználtsággal működött, emellett teljes integrációban a Kiskúti úti, a Cuha utcai, a Kodály Zoltán utcai, a Zöld utcai, a Győrszentiváni bölcsődékben neveltek, gondoztak SNI-s gyermekeket. Egy fő gyógypedagógus segítette a kisgyermeknevelők munkáját, látogatásai során szakmai segítséget nyújtott, iránymutatást adott. Az SNI-s kisgyermekek a Szakértői Bizottság szakvéleményei alapján kerültek a bölcsődékbe. A bölcsőde sok segítséget nyújtott egyrészt a gyermekek fejlődéséhez, másrészt a saját korosztályuk közösségébe történő befogadásához, integrációjukhoz. A Türr István utcai bölcsődéből speciális óvodai csoportokba, vagy normál óvodákba integrálva kerültek tovább a gyermekek. Problémát okozott, hogy a Szakértői Bizottságoktól semmiféle jelzés, segítség nem érkezett az SNI-s gyermekek korai fejlesztésére vonatkozóan, ellátásuk ennek ellenére zavartalan volt a fenntartói intézkedésnek köszönhetően, a gyógypedagógus munkatárs továbbfoglalkoztatásával. A hátrányos helyzetű gyermekek száma tekintélyes: 111 fő volt. Gyermekek életkori megoszlása: Csökkent a 12-23, valamint a 24-36 hónapos gyermekek száma, kissé növekedett a 36 hó feletti gyermekek száma, 11 hónaposnál fiatalabb egy gyermek volt.
2
Személyi feltételrendszer A dolgozói létszám fluktuációja magasabb volt a tavalyi évinél: az év folyamán 7 dolgozó vette igénybe a nők 40 éves munkaviszonya alapján járó nyugdíjba vonulási lehetőséget, 14 dolgozó egyéb ok miatt távozott (költözködés, jobb anyagi lehetőségek, családi okok). A nyugdíjba vonuló munkatársak többsége lemondás helyett felmentéssel ment el. A felmentési idő alatti átmeneti létszámhiány az alacsonyabb gyermeklétszám miatt csak esetenként okozott szervezési nehézséget. A dolgozói átlagéletkor csökkent, a nyugdíjba menő kollégákat többnyire fiatalabb munkaerővel pótolták. A táppénzes állományok száma az előző évekhez hasonlóan alakult, de a fizetés nélküli szabadságok (Gyes) száma nőtt – ami örvendetes –, összefüggésben a fiatalok növekvő számával, ami a bölcsődénkénti létszám biztosításánál, figyelemmel a nyugdíjazásokra is, komoly szervezést igényelt. Ezzel együtt a bölcsődei ellátás személyi feltételei az év folyamán biztosítottak voltak. Több esetben dolgozói átcsoportosításra került sor a bölcsődék között a fenti helyzet orvoslása érdekében – átmeneti létszámhiány miatt – a szükséges mértékben és a lehetőségek szerint. A pályakezdő kisgyermeknevelők csoportba való beilleszkedése nem mindig volt zökkenőmentes. Betanításukra a szakmai vezetőknek jobban kell törekedni és folyamatos kontrollt gyakorolni Az elmúlt két évben a 13 bölcsőde élére 10 új vezető került, 2014. évben további két vezető nyugdíjazása következik, ami szintén nagy odafigyelést igényel az intézmény vezetésétől. Képzések A tavalyi évben átalakult a képzések rendszere. A korábban főleg regionálisan szervezett, költségtérítéses szakmai továbbképzéseket felváltották az Nemzeti Család- és Szociálpolitika Intézet ingyenes, rendszerszemléletű tanfolyamai. 2013-ban összességében 16 fő vett részt különböző képzéseken, a továbbképzési kötelezettségét 3 fő teljesítette. Az intézményben az év folyamán terepgyakorlatot az alábbi iskolák tanulói folytattak: Szent Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola kisgyermeknevelő-gondozó nappali tagozatosai (31 fő), Krúdy Oktató Központ felnőttképzés kisgyermeknevelő-gondozó résztvevői (14 fő), Benedek Elek Pedagógiai Kar csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőszintű tanulói (5 fő). Családtámogató szolgáltatások Az alacsonyabb gyermeklétszám miatt, összhangban a tavalyi felülvizsgálat értékelési megállapításaival is, az intézményvezetés átgondolta, hogy az alapellátás mellett milyen egyéb szolgáltatásokat tudna a bölcsőde bevezetni. Korábban csak az Örkény bölcsődében működött gyermekfelügyelet, amelyet 1-2 gyermek vett rendszeresen igénybe. Az év során átdolgozásra került a játszóház és az időszakos gyermekfelügyelet működésének feltételrendszere. November hónapban a Báthory utcai bölcsődében elindult a szolgáltatás, amelyet hamarosan követ több bölcsőde is, ez a 2014. év egyik hangsúlyos feladata. Hat bölcsődében működött a só-szoba a gyermekek egészségének védelmében (Kodály, Cuha, Ménfőcsanak, Báthory, Győrszentiván, Kígyó). A Cuha, a Mónus, Zöld bölcsődékben külön torna szoba is rendelkezésre állt. A családokkal együtt (nem külön szolgáltatásként) minden bölcsődében szerveztek különböző színes programokat.
3
Tárgyi feltételrendszer A dologi kiadásoknál főleg a központi keret nyújtott segítséget a konyhák felszereltségének és a konyhatechnológiának a jelentős mértékű javításában. Konyhai szellőző berendezések korszerűsítése, cseréje történt meg több bölcsődében a gáztervek elkészítésével együtt. Zöldség- és húselőkészítő helyiségek kerültek kialakításra az EESZI-MESZ szakemberei közreműködésével. Kisebb konyhai eszközök, edények vásárlására is lehetőség nyílt. A Türr István utcai bölcsőde kazánja tönkrement, elavult fűtésrendszere többször meghibásodott, kazáncserére került sor, különböző költségvetési helyekről kellett az év során milliós nagyságrendű összegeket átcsoportosítani. A tavaszi esőzések során statikailag meggyengült bölcsődei erkély javítása is megkezdődött. Az év végén – karácsonyi ünnepségek keretében került sor átadásukra – 2 600 eFt értékben, szakmailag gondosan megválogatott játékok vásárlására került sor a kisgyermekek örömére. Az új szobai játékok sokfélesége bővebb lehetőséget ad a finommozgások, manipulációs tevékenységek gyakorlására, érdeklődés felkeltésére. Az udvari játékeszközök karbantartására, negyedévenkénti felülvizsgálatára is jelentős összeget használtak fel (5 000 eFt), melynek során a játékok felújításra, festésre kerültek, a nem szabványos eszközöket eltávolították és új, mozgásfejlesztő játékokat is tudtak vásárolni. A család és a bölcsőde kapcsolata A bölcsődei felvételeket a központvezetők nagy figyelemmel szervezték a szakmai vezetőikkel konzultálva. A családlátogatások, beszoktatások rendben és folyamatosan zajlottak az év folyamán a gyermekfelvételek ütemében. Néhány esetben sajátos nevelési igényű kisgyermek elhelyezésével kapcsolatosan gyógypedagógussal konzultálva segítették a szülőket. A szülők számára lehetővé tették a tevékeny, különböző szinteken történő bekapcsolódást a bölcsőde életébe. Az értekezleteken kívül ünnepi rendezvényeken (farsang, gyermeknap) és alkotó műhelyeken (jelmezkészítés, karácsonyi díszek készítése) is részt vehettek gyermekeikkel együtt. Bölcsődei napirend, gyermekcsoportok, játéktevékenység Jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirendre törekedtek az év során a bölcsődevezetők, amelyet a központ vezetői és a szaktanácsadó kolléganő alkalmanként ellenőrzött az intézményekben. A jól szervezett napirend biztonságot, állandóságot nyújtott a gyermekek számára, kiegyensúlyozott légkört teremtett. A bölcsődei gyermekcsoportok kialakítására, a gyermekek elhelyezésére jobb rálátást nyújtottak a bölcsődei központok, így gördülékenyebb volt a gyermekek bölcsődébe történő felvétele is, ami objektíven is alátámasztja a bölcsődei központok kialakításának célszerűségét. Igyekeztek homogén életkorú csoportokat kialakítani és ideálisabb létszámokkal dolgozni. Ez elősegítette a szakmai munka során az egyéni bánásmód alapelvének eredményesebb megvalósítását. A bölcsődei nevelés egyre erősebb hangsúlyt kap az ellátásban. Ennek szerves részeként a bölcsődék sokszínű játékos tevékenységet biztosítottak a gyermekeknek, akik teljesen „önkéntesen” vehették azt igénybe. Az év során, tervezetten, a szakmai programban foglaltak szerint történtek a játékos foglalkozások, segítve az anyanyelvi nevelést, a mozgáskultúra fejlődését, az ének-zenei fejlődést, alkotótevékenységeket, stb.
4
Az egyes bölcsődék a nevelési programjukban kiemeltek egy-egy fejlesztési területet, lehetőségük, területi adottságuk, illetve a kisgyermeknevelőik szakmai kompetenciája, felkészültsége alapján. Céljuk volt, hogy a gyermekeknek olyan tapasztalatokat, ismereteket nyújtsanak, amelyek biztosítják a testi és lelki fejlődésüket, kielégítik személyes kíváncsiságukat, fejlesztik képességeiket, a játékos tanulás eszközeit alkalmazva. Az ünnepkörökhöz is kötődő versek, mesék, mondókák, énekek erősítették a gyermekek mentális egészségét, pozitív érzelmeket keltettek, fejlesztették az anyanyelvi és zenei érzékek kialakítását, lehetővé tették hangszerek megismerését, kipróbálását. Ezzel kapcsolatosan többször szerveztek a bölcsődék babamuzsikát, bábelőadásokon vehettek részt a gyermekek. A mozgás, különösen a szabad levegőn tartózkodás, valamint a gyümölcsnapok elősegítették az egészségmegőrzést, a betegségek elleni védelmet. A vizuális tevékenységekkel (rajz, festés, gyurmázás, ragasztás stb.) az együttes, közös munkálkodás fontosságát, hasznosságát, kreativitás kiteljesítését biztosították. A környezeti neveléssel a természetet megismerését (állatvilág, növényvilág) vitték közelebb a gyermekekhez, ismeretüket gyarapítva, ezáltal a környezettudatos viselkedés, gondoskodás iránti igényüket fejlesztették. 2. A szervezeti struktúra középvezetői szintjéhez kapcsolódó szervezési, ellenőrzési és koordinációs feladat ellátásának értékelése Központi igazgatás: Az EBI központi irányítási szintjén az igazgató mellett szakmai igazgató-helyettes működik, akinek feladata a szakmai munka irányítása, koordinálása, ellenőrzése és az egységes szemlélet erősítése. Középvezetői szint – Bölcsődei központok: Az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat szervezeti átalakítása során az intézmény 13 bölcsődéje, négy bölcsődei központ alá került besorolásra: I. Bölcsődei Központ: II. Bölcsődei Központ: III. Bölcsődei Központ: IV. Bölcsődei Központ:
Zöld u., Kiskúti u., Kodály Z. u. Örkény I. u., Ménfőcsanak, Kígyó u. Türr I. u., Győrszentiván, Báthory u. Kassák u., Mónus I. u., Jósika u., Cuha u.
A Bölcsődei központok vezetését, valamint a bölcsődei központ elhelyezését biztosító bölcsőde szakmai vezetői feladatait a „bölcsődei központvezető” látja el. Legfontosabb feladatai: 1. a szakmai igazgató-helyettes iránymutatása alapján a központhoz tartozó bölcsődék egységes szemléleten alapuló szakmai munkájának szervezése, ellenőrzése, 2. a kétoldalú, horizontális információáramlás biztosítása a központi irányítás és a bölcsődék, valamint a vertikális információáramlás biztosítása a bölcsődék között, 3. az adminisztrációs (ezen belül az étkeztetéssel kapcsolatos) feladatok megszervezése, irányítása, ellenőrzése. A központvezetők kiválasztása során egyaránt fontos szempont volt a tapasztalat és az új szemlélet. A strukturális átalakítás célja a szakmai munka színvonalának emelése, a különböző munkakörök pontosítása (központvezetők, szakmai vezetők, adminisztrátorok, szakácsok), az intézményi vezetés hatékonyságának növelése, vertikális kapcsolatok erősítése volt.
5
Korábban a központi igazgatástól az információk közvetlenül a 13 bölcsődevezetőhöz jutottak. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatták, hogy ezek egységes értelmezése és végrehajtása nem minden esetben valósult meg. A feladatstruktúrából következően – mely bölcsődénként is eltéréseket mutatott – a bölcsődevezetők munkaidejének nagy részét az adminisztrációs jellegű feladatok töltötték ki, elvéve az időt a szakmai munka segítésétől. A szervezeti átalakítás ennek a megszüntetését is célozta, emiatt az adminisztrátorok a bölcsődei központokba kerültek. Ez új kapcsolatokat, munkaköri feladat változást (bővülést) jelentett, továbbá a szakmai vezetők adminisztrációs terhei nagymértékben csökkentek és a feladatellátásuk középpontjába a szakmai munka bölcsődei szintű irányítása, szervezése került. A központok kialakításának másik fő célja az egységes működés megteremtése volt. Ezt az intézményvezetés, a központvezetőkkel hetente-kéthetente tartott egyeztetésekkel teremti meg, elősegítve a közvetlenebb kapcsolat kialakítását, így „csak” négy középszintű vezetővel kell együttműködni közvetlenül, amely elősegíti az információ átadás gyorsulását, egyben a tájékozódást-tájékoztatást. Szándék szerint így a szakmai munkában vagy a működésben észlelt hibát vagy eltérést gyorsan lehet korrigálni, a kontrolltevékenység eredményesebben működik a korábbiakhoz képest. Nagyon sokat javult a nyilvántartások vezetése, pontosabb, egységesebb lett. Az adatszolgáltatások (csoportnapló, havi jelentések, megállapodás-összesítők, percentil táblázat) azonos szakmai és egyéb dokumentumokként kerültek kiadásra. A rendszeres egyeztetések és az egységes dokumentumok ellenére a kiadott feladatok végrehajtása nem minden esetben egyforma. Az adatszolgáltatások terén értelmezési eltérések fordultak elő, a munkaköri feladatok végzése időnként nem a megbeszéltek szerint zajlott. Felmerült intézkedési és szervezési önállótlanság, illetve túlzott önállóság egyaránt. Amellett, hogy a központvezetői struktúra átszervezte a bölcsődék addigi életét, sok bölcsőde élére is új vezető került, ami a szakmai munkát pozitívan befolyásolta. Nehezítette a központvezetők és a szakmai vezetők munkáját az új dolgozók megismerése, viszont a dolgozókra általában jó hatással volt az új munkastílus és más szakmai elképzelések alkalmazása. A központvezetők a hozzájuk tartozó bölcsődék közül az egyikben – a területükön belül a központi helyen elhelyezkedőben – szakmai vezetőként is működnek. Ez a kezdeti időszakban az elmondásuk szerint is problémát okozott, mert meg kellett szokniuk, hogy nem csak egy bölcsőde vezetőjeként működnek, hanem az összes hozzájuk tartozó bölcsőde megfelelő minőségű működtetéséért is felelnek. A szakmai ellenőrzés idejére ez a probléma nagyrészt megoldódott, mára a központvezetők a hozzájuk tartozó bölcsődéket egységes egészként kezelik. Nagyban javult a központvezetők és a szakmai vezetők kommunikációja. Korábban jellemzőbb volt az elektronikus és írásbeli kapcsolattartás, mára több a személyes egyeztetés, a szakmai álláspontok közös kialakítása. További javításra szoruló terület az ellenőrzés. A bölcsődei központok szakmai ellenőrzése az EBI szakmai vezetője által történik. Az intézményvezető intézménylátogatások keretében tájékozódik a felmerülő problémákról.
6
3. Az egészség-tudatosságra irányuló nevelés-gondozás bemutatása a bölcsődék szakmai munkája alapján Az Intézményhálózat szakmai munkája az egészségtudatosságra irányuló nevelés-gondozás vonatkozásában: A Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai (Módszertani levél NCSSZI, Bp. 2012) szerint, a bölcsődei nevelés-gondozás feladatai közé tartozik az egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása. Ezen belül a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése, a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend és az ennek keretében zajló tevékenységek. Különösen fontos a korszerű mennyiségi és minőségi táplálkozás, a mozgásigény kielégítése, mozgásfejlődés elősegítése. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása a gyermek – mert a jövőre nézve alapozó jellege van. Kialakul a kisgyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra és kulturált étkezésre, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére, adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokon való segítésre. Az egyes területek egymást átszövik, esetenként egymásra épülnek, komplex egészségtudatos állapotot hozva létre. Az év folyamán az EBI minden bölcsődéjében biztosított volt a gyermekek számára az egészséges, koruknak megfelelő mennyiségű és minőségű étel – a hálózat élelmezésvezetője által összeállított – egységes étlap alapján, figyelembe véve a speciális étrendet igénylők szükségleteit is. A saját konyha lehetővé tette mindenhol, hogy az ételek frissen, megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal készítve kerüljenek a gyermekek asztalára. Az élelmezés során figyelembe vették a legfrissebb EMMI rendelet ajánlásait, a közétkeztetésre vonatkozó előírások változásait. Ennek megfelelően törekedtek a só és cukor használatának csökkentésére, a friss zöldségek, gyümölcsök a kellő mennyiségű, minőségű valamint tej alapú folyadék szükséglet, az ásványi anyagokban dús élelmiszerek többszöri biztosítására. Az egészségtudatosságra irányuló gondozás keretein belül, új termékekkel is – például halételekkel, valamint különböző gabonafélékből készült pékáruval – igyekeztek megismertetni a gyermekeket. Kevésbé pépesített ételeket kínáltak az egy éven felüli gyermekeknek, a rágásra nevelést segítve elő. Az élelmezés, mint fontos nevelési-gondozási tevékenység lehetőséget adott a gyermekek számára a helyes étkezési, kultúrhigiénés szokások (kézmosás, evőeszközök helyes használata, szalvétahasználat) kialakítására, az életkornak megfelelő egészséges táplálkozás megismerésére, elsajátítására. Ezt pluszként segítette elő az intézményekben az ún. gyümölcsnap is, amikor a gyermekek, a kisgyermeknevelők segítségével, hetente egy-egy adott gyümölccsel részletesebben is megismerkedhettek (pucolás, darabolás, ízlelés stb.). Az egészségtudatosságra irányuló nevelés-gondozás másik fontos területe a helyes higiéniai szokások kialakítása. Ennek kapcsán, az intézményekbe járó gyermekek – a gondozásba ágyazottan – elsajátították a WC használatot, a kézmosást, a papír zsebkendő használatát, orrfújást, gyakorolták a fogmosás helyes technikáját. A kisgyermeknevelők törekedtek arra, hogy a gyermekek a szabad levegőn minél hosszabb ideig tartózkodjanak, odafigyelve és „tanítva” a gyermekeket az évszakoknak megfelelő, helyes öltözködésre.
7
Az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat bölcsődéi – egységes szemléletre és színvonalra törekedve - a szakmai alapprogram alapján dolgoznak. 2003 szeptemberétől - a szombathelyi Regionális Módszertani Bölcsőde javaslata alapján – az egyes bölcsődék, az alapprogrammal összhangban elkészítették „speciális” programjaikat is, figyelembe véve tárgyi adottságaikat, a bölcsőde területi elhelyezkedését, a szakmai személyzet egyéni attitűdjét. Fentiek alapján, az intézményhálózat több bölcsődéjében (Cuha, Mónus, Jósika, Zöld, Győrszentiván, Báthory, Ménfőcsanak, Kodály) kiemelt szerepet kap az egészségnevelés, az egészségmegőrzés, a környezetbarát kultúra megismerése. Intézmények szakmai munkája az egészségtudatosságra irányuló nevelés-gondozás vonatkozásában: A Cuha utcai bölcsődében 60 férőhelyen 6 csoportszobában zajlanak a mindennapok. A bölcsőde helyi szakmai programjában kiemelkedő szerepet kap az egészség, az egészséges életmód, az egészség megőrzése. 2006. óta – a bölcsődék közül legrégebben – rendelkeznek ún. sószobával, ahol felső légúti megbetegedések megelőzésére, az asztmás és allergiás tünetek enyhítésére van mód. Az őszitéli hónapokban a gyermekek csoportbontásban, minden másnap 1-1 órát töltenek a helységben. Ez alatt az idő alatt játékos tevékenység, közös éneklés, mesehallgatás foglalja le őket, így valósul meg – a napi tevékenységbe, gondozásba ágyazottan – az egészségmegőrzés. Ennek jótékony hatását egészíti ki a bölcsőde 5 db légterápiás készüléke, melyekkel a szobák levegőjét szűrik. Az intézményt tágas, füves udvar veszi körül. A lombos fák alatt és az árnyékos homokozókban kellemesen tölthetik a játékidejüket a gyerekek, mely során az egészséges testi-lelki fejlődésükhöz elengedhetetlen mozgásigényüket elégíthetik ki. Az udvaron található játékok felújítottak, biztonságosak, ugyanakkor egyes területek újrafüvesítésére, gyökérmentesítésére szükség lenne. A bölcsőde rendelkezik tornaszobával is, ahol rossz idő esetén a gyermekek – szintén csoportbontásban – mozoghatnak és tornázhatnak a kisgyermeknevelők segítségével. A tornaszoba a bölcsődébe járó speciális szükségletű gyermekek mozgásfejlesztésére is lehetőséget nyújt. Az elmúlt évben a győri LEO klub ifjúsági jótékonysági egyesület támogatásával lehetőség nyílt a tornaszoba felszerelésének bővítésére. Az egyesület a 2013 februárjában rendezett LEO focikupa bevételét ajánlotta fel a bölcsőde számára. A jótékonysági focikupán és annak lebonyolításában a szülők egy része és a kisgyermeknevelők is aktív szerepet vállaltak. A tavalyi évben is megvalósult ételkóstolón a szülők megízlelhették a gyermekek által fogyasztott különböző ételeket, melyeket a kapott receptek alapján otthon is elkészíthetnek. A program lehetőséget adott arra, hogy a kisgyermeknevelők – kötetlen beszélgetés keretén belül – átadhassák tapasztalataikat a szülőknek, ill. a szülők egymás közt tapasztalatot cserélhessenek az egészségtudatos étkezés, egészségtudatos életmódra vonatkozóan. Az intézményhálózat dietetikusától a 0-3 éves korú gyermekek egészséges táplálásáról kérhettek tanácsot. 2013 áprilisában a bölcsőde részt vett a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola „Közösség a családokért” egészségpiac rendezvényén is.
8
A Mónus Illés úti bölcsődében 40 férőhellyel, 4 csoportban dolgoznak a kisgyermeknevelők. A bölcsőde helyi szakmai programjában kiemelkedő szerepet kap a mozgás, mint az egészséges életmód, az egészség megőrzésének egyik fontos eleme. A bölcsőde fontos célkitűzése, hogy az egyéni mozgásfejlettségre építve segítsék a kisgyermekek mozgásfejlődését, hogy kicsi korban beépüljön a mozgás öröme, szeretete a gyermekek életébe, így az később már igényként merüljön fel. Az egészségtudatos magatartásformálást segíti, hogy a gyermekek társaikkal együtt mozoghatnak, közösségi élmény részesei. A kisgyermek egészséges testi-lelki fejlődéséhez szükséges mozgásigényének kielégítése – a többi intézményhez hasonlóan – részben az intézmény udvarán zajlik. Az udvar nem túl tágas, de elegendő a 4 csoport számára. A burkolat sok helyütt töredezett, felpúposodott, ill. egyes területei szintén újrafüvesítésre szorulnának, nedves időben ennek hiányában a sárképződés megakadályozza a kinti játékot, mozgást. A tornaszoba létrehozásával az intézmény az időjárástól függetlenül is biztosítani tudja a kisgyermekek számára a változatos mozgás lehetőségét. Ezen felül, a tornaszoba jelentősége még abban rejlik, hogy olyan mozgások kipróbálására, megtapasztalására is van mód – mint például a gyűrűn lógás, bordásfalra mászás, trambulinon egyensúlyozás – melyek a mindennapi életben nem fordulnak elő. Az intézmény rendelkezik só szobával is, ahol, az őszi, téli hónapokban kúraszerűen – azaz adott kisgyermek csoport tagjai 2 héten át minden nap – só terápián vehetnek részt a felső légúti megbetegedések megelőzése, az asztmás és allergiás tünetek enyhítése céljából. A Zöld utcai bölcsődében 50 férőhelyen, 5 csoportban fogadják a gyermekeket. A bölcsőde helyi szakmai programjában az egészség, az egészséges életmód, az egészség megőrzése kapott kiemelt figyelmet. A bölcsőde tágas, gondozott kertje, játszóudvara biztosítja a kicsik mindennapi levegőzését, mozgásigényét. A bölcsődében kialakítottak egy tornaszobát is, ahol rossz időjárás esetén tudják biztosítani a mozgási lehetőséget bordásfallal, mászókákkal, csúszdákkal, tornaszőnyegekkel. A tornaszobát csoportbontásban, hetente több alkalommal, rugalmas beosztással veszik igénybe, figyelembe véve az időjárást és a gyermekek aznapi szükségleteit, igényeit. A gyermekek a kisgyermeknevelők segítségével egyrészt használják az eszközöket, valamint mintakövetéssel, játékos formában közös mozgástevékenységet végeznek. Ebben az életkorban az utánzás szerepe nagy, minél többször ismétlődik a minta utánzása, annál erősebb az interiorizáció, azaz a beépülése a személyiségbe. A bölcsőde a tavalyi évben két alkalommal szervezett un. Egészségnapot. A rendezvényen részt vettek a kisgyermekek szülei, nagyszülei, az intézmény vezetése, a bölcsődei központvezető, a kisgyermeknevelők és a bölcsőde gyermekorvosa, valamint meghívott előadók. A két délután folyamán a helyes táplálkozásról, a higiénés szokások kialakításáról, mozgásról, játékról beszélgettek, ételbemutatót tartottak. A program keretében több előadás hangzott el az egészséges életmódra nevelés témájában, közben a résztvevők megismerkedhettek gyógyító hatású tornagyakorlatokkal, masszázstechnikákkal, amelyek a betegségek elleni védelmet szolgálták. A szülők igénylik az ilyen jellegű programokat, ezt mutatja az is, hogy a tavalyi évben – az előző évhez képest – többen vettek részt a programon, illetve vállaltak aktív szerepet a rendezvény népszerűsítésében, lebonyolításában. A Jósika utcai bölcsőde 20 férőhelyen fogad gyermekeket 2 csoportszobában. Szakmai munkájukban elsődleges szerep jut a környezettudatos és az ezzel szoros összefüggésben lévő
9
egészségtudatos nevelésnek. A bölcsődének tágas, nagy területen füvesített, rendezett udvara van. Az udvar burkolt részei is rendezettek, melyek biztonságosan teszik lehetővé a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A környezettudatosság jegyében, az udvar egy részén saját kiskert gondozása folyik, ahol a kisgyermekek személyes tapasztalatukon keresztül nyomon kísérhetik a növények fejlődését az ültetésétől egészen a termés leszedéséig. A saját maguk által termelt borsó, paradicsom stb. fejlődésének megfigyelése, az ezzel kapcsolatos beszélgetések, a termés leszedése, megkóstolása nagy élmény számukra, személyes tapasztalás és közösségi élmény egyben, mely kiemelt lehetőséget ad a kisgyermeknevelőknek az egészségtudatosságra nevelés terén is. A gyermekek a kisgyermeknevelőkkel együtt az egész év során figyelemmel kísérik a természet csodálatos világát, ehhez kapcsolódóan beszélgetnek, rajzolnak, mondókákat tanulnak stb. Télen, az udvaron kihelyezett madáretetőkben gondoskodnak a madarak etetéséről. Új kezdeményezésként indult a tavalyi évben – az újságpapír gyűjtése mellett – a szelektív hulladékgyűjtés, mellyel egyrészt elősegítik a gyermekekben a környezettudatos magatartás elsajátítását, valamint a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán lehetőség nyílik beszélgetni arról is, hogy mely dobozok, palackok tartalma egészséges, illetve egészségtelen. Ebben az életkorban nagy a nyitottság és fogékonyság a helyes magatartások elsajátítása iránt. Fontos megemlíteni, hogy a papírgyűjtésből származó bevételek visszaforgatásra kerültek egy újabb – a környezet, illetve egészségtudatossággal kapcsolatos – eszköz, program megvalósítására. Az egészség- és környezettudatos nevelés részeként az elmúlt év során a csoportok játékos tevékenységek és a gondozásba ágyazott beszélgetéseken keresztül megemlékeztek a Víz napjáról, a Föld napjáról, a Madarak és Fák napjáról és az Autómentes napról. Novemberben „Tökfilkó napot” tartottak a szülők bevonásával és sütőtökhöz kapcsolódóan töklámpást készítettek, ételkóstolót tartottak, mely során a szülőkkel is lehetőség nyílt az egészséges táplálkozás, egészséges életmód jótékony hatásairól beszélgetni. 4. Az intézmény 2013. évi gazdálkodása A 2013. év a költségvetés irányelveinek megfelelően átgondolt gazdálkodást kívánt az intézménytől. Gazdálkodásukra a folyamatos és szigorú takarékoskodás volt jellemző, de kiegyensúlyozottabb, eredményesebb volt a megelőző éveknél. Személyi jellegű kiadásaik egyensúlyban voltak az év folyamán, a szakmai munkához szükséges létszám és bérkeret a bölcsődékben biztosítva volt. A dolgozói létszám fluktuáció magasabb volt, mint az előző évi. A megüresedett álláshelyek pályázat útján kerültek betöltésre. A dolgozói átlagéletkor csökkent, többnyire fiatalabb munkaerő váltotta a nyugdíjba vonuló kollégákat. Az üres álláshelyeket a létszám- és képesítési előírásoknak, valamint az önkormányzat által biztosított létszámkeretnek és az ellátandó feladatoknak megfelelően használták fel. A dologi kiadásaikra is a takarékosság volt a jellemző, az előirányzatok a zavartalan működést biztosították. Továbbra is jelentős terhet rótt az intézményre a rehabilitációs hozzájárulás mértéke.
10
Közüzemi szolgáltatási kiadásaik az előző évekhez képest kedvezőbben alakultak. Négy bölcsődében víztakarékos csapok is felszerelésre kerültek. Dologi kiadásaiknál főleg a központi keretekre tudtak támaszkodni. A szakmai munkához kapcsolódóan nagy segítséget jelentett a fenntartó által biztosított központilag kezelt keretösszeg, melyből az épületeken kívül és belül állagmegóvást szolgáló lényeges karbantartási, felújítási feladatokat hajtottak végre. A konyhák felszereltségét és a konyhatechnológiát tudták jelentős mértékben javítani. Zöldség- és húselőkészítő helyiségek kerültek kialakításra a Műszaki Ellátó Szervezet szakemberei közreműködésével. Kisebb konyhai eszközök, edények vásárlására is sor került. A Türr István úti bölcsőde elavult fűtésrendszere és kazán cseréje is megtörtént. Az általános karbantartási keretüket teljes egészében felhasználták az év során felmerült műszaki meghibásodások elhárítására. Udvari játékeszközeik karbantartására, negyedévenkénti felülvizsgálatára, felújítására, festésére és új mozgásfejlesztő játékok vásárlására 5.000 eFt-ot fordítottak. A fenti korszerűsítések, felújítások, karbantartások, illetve eszközbeszerzések megvalósítása javította a bölcsődék felszereltségét, hozzájárult az intézményhálózat állagmegóvásához. Összefoglalva az intézmény 2013. évben a város gazdasági helyzetét figyelembe véve, saját lehetőségeit szem előtt tartva gazdálkodott.
Összegzés: Az EBI szervezeti struktúrájának átszervezése megfelelő alapot teremtett az egységes szakmai munka és a szervezett adminisztrációs feladatellátás megteremtésére. A központvezetői szint kialakítása és ezzel együtt a korábbi bölcsődevezetői feladatok, szakmai vezetői feladatokká történő átkonvertálása komoly kihívást jelentett az intézmény életében, de egyben frissítőleg is hatott rá és elérte a szakmai munka egységesítését, színvonalának erősítését. A struktúraváltás csak akkor éri el a kívánt eredményeket, ha a vertikális és horizontális információátadás felgyorsul, személyesebbé és értelmezhetőbbé válik. Ehhez szükséges tovább erősíteni személyes kontaktust, a rendszeres egyeztetést és tájékoztatást. A megfelelő szintű feladatellátás fenntartásához elengedhetetlen a szakmai és adminisztrációs terület megfelelő szintű ellenőrzése. A jelenlegi ellenőrzések mellett szükség lenne éves ellenőrzési tervre, konkrét célterületek megjelölésével. Az ellenőrzésekben, a központvezetők mellett, az intézményvezetésnek is nagyobb részt kell vállalnia.
A szakmai anyagot készítették: Team vezető: Wajzer Gábor Team tagok: Lovászi Bernadett, Tóthné Velekei Katalin
11
Értékelés a Gyermekjóléti Központ 2013. évi szakmai munkájáról A Gyermekjóléti Központ a Családsegítő Szolgálat keretén belül, önálló szakmai egységként működik. Gyermekjóléti általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében speciális szolgáltatásokat és programokat is nyújt. A szakmai felülvizsgálat témái: 1. Az intézmény 2013. évi szakmai munkájának átfogó bemutatása, értékelése 2. Az utcai-, lakótelepi szociális munka értékelése 3. Tájékoztatás a jelzőrendszer működéséről, a működtetést esetlegesen akadályozó tényezőkről, az együttműködés lehetőségeiről 4. A szolgáltatást érintő 2013. évi gazdálkodási tevékenység A vizsgálat módszerei, szempontjai: -
-
az intézmény Szakmai Programjának áttekintése, az irányadó jogszabályok áttanulmányozása, az intézményvezető beszámolójának elemzése, kiemelt figyelemmel a 2. 3. és 4. vizsgálati szempontokra; az intézmény egészére vonatkozóan tájékozódás, a Családsegítő Szolgálat – melynek keretében a Gyerekjóléti Központ működik – igazgatójától, illetve a Gyerekjóléti Központ vezetőjével interjú a szakmai beszámolóról, az utcai-lakótelepi munkát ellátó kollegákkal történő interjú, dokumentációk áttekintése, a jelzőrendszer működésének vizsgálata a 3. számú Területi Irodában (Újváros).
1. Az intézmény 2013. évi szakmai munkájának átfogó bemutatása, értékelése Az általános gyermekjóléti szolgáltatói feladatokat 2013. évben 22 fő családgondozó, 2 fő asszisztens végezte. Munkájukat heti 15 órában pszichológusok, 12 órában jogász és 20 órában fejlesztő pedagógusok segítették. A kapcsolattartási ügyeletet 2 fő látja el heti 10 órában. A szakmai létszám alacsonyabb a jogszabályban előírtnál, e miatt az intézmény 2015. április 1. napjáig szóló határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik. Személyi változásokra is sor került mind a családgondozók, mind az utcai és lakótelepi szociális munkások, asszisztensek személyében. Ezzel együtt a jelenleg biztosított létszám, ha komoly erőfeszítések árán is, de elegendőnek bizonyult a feladatok ellátására. Az intézmény látókörébe került 789 családra egyre inkább jellemző, hogy 1-2 gyermeket nevelnek (1113 gyermek), akik az előző években még nem tartoztak az ügyfélkörbe, vélhetően ezt a gazdasági nehézségek indukálta bizonytalanság, az ebből eredő mentális és pszichés problémák váltották ki. 2013. évben eseti gondozás során 452 gyermek 369 családja esetében az ügyfél által megfogalmazott probléma megoldására irányuló konkrét információnyújtás, tanácsadás, segítésnyújtás történt. Ez általában egyszeri, vagy rövid időn belül lezárható esemény volt. A veszélyeztetettség vizsgálatát követően megállapítható volt, hogy nem szükség alapellátás sem.
12
Gyermekjóléti Központ 2013. évi gondozási tevékenységei
Gondozási típus Kor/nem 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves összesen ebből lány családok száma
Alapellátásban Védelembe történő vétel gondozás gyermekek száma 38 5 28 4 124 39 155 65 345 113 181 49 235
80
Összesen
43 32 163 220 458 230 315
Az alapellátás keretén belül gondozott gyermekek és családok száma növekedett a 2012. év adataihoz képest (csak győri gyermekek adatai figyelembevételével 2012-ben 328 gyermek 220 családját érintette, 2013-ban 345 gyermek 235 családját). A védelembe vett gyermekek/családok (2012-ben 171/124 gyermek/család, 2013-ban 113/80 gyermek/család) száma csökkent, amit a tankötelezettségi korhatár 16 évre történő csökkentése, valamint a védelembe vételi eljárásban való kötelezés és iskoláztatási támogatás megvonásának hatása befolyásolhatott. Növekedett a komplexebb, több szakember együttműködését igénylő esetek száma, ahol a gyermek problémáin kívül az egyik, esetleg mindkét szülő mentális terheltségű, ebből adódóan nagyfokú többletfeladatot, komplexebb látásmódot igényelt a családgondozók részéről a segítésük. Új jelenség, hogy nagy számban nő a gondozott lányok száma (2012-ben csak a győri gyermekek adatainak figyelembevételével alapellátásban 137 lányt, 2013-ban 181 lányt gondoztak). Védelembevétel keretében 2012-ben 39% esetében, míg 2013-ban már 43%-ban lányoknál végezték a családgondozást.
A nevelt (átmeneti, tartós) gyermek családjával történő szociális munka során a Központ családgondozói elősegítették a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A családgondozó motiválta és támogatta a szülőket abban, hogy életkörülményeikben, nevelési módszereikben pozitív változásokon menjenek keresztül annak érdekében, hogy gyermeküket ismét családjukban gondozhassák. Az előző évhez képest az átmeneti nevelt gyermekek száma a 14-17 éves korosztály tekintetébe növekedett, a többi esetben csökkent (2012-ben 62 gyermek, 2013-ban 67 fő). Nagyfokú változás a tartós nevelés esetében történt 2012-ben összesen 3 fő, 2013-ban 17 fő volt. 2013-ban összesen 198 szakellátott gyermek szüleivel tartottak kapcsolatot, ez 102 családot érintett.
13
2013-as évben újként keletkezett gondozási esetek %-ban
A gyámhatóság által kezdeményezett; 22%
Önkéntes (gyermek kezdeményezte); 0,70% Jelzőrendszer által
Szülővel közössen; 9,30%
kezdeményezett; 52,40% GYJ szolgálat által kezdeményezett; 6,70% Hatóság által kötelezett; 9,30%
A 2013-as évben 561 újként keletkezett gondozási eset volt, növekedett az előző évhez képest (2012-ben 465 új eset). A jelzőrendszer által kezdeményezett, az együttműködésre kötelezett (hatóság általi kötelezett) és a gyámhatóság által kezdeményezett esetek száma növekedett nagyobb százalékban. Jelzőrendszer által küldött jelzések száma 2013-ban
Egészségügyi Önkormányzat, szolgáltató; 67
Személyes szolgáltatás nyújtó szolgálat; 38
gyámhivatal, je gyző; 530
Átmeneti gondozást biztosítók ; 36
Közoktatási intézmények; 498
Állampolgár; 44 Pártfogó felügyelet; 24 Ügyészség, bíró ság; 13
Rendőrség; 130
14
A kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek a fő probléma szerinti megoszlása
A leggyakoribb problémák a 2013-as évben szülők vagy család életvitele (143), magatartászavar, teljesítményzavar (133), anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő 128). A családok életére az anyagi nehézségek, mint a munkanélküliség, a magas kölcsöntartozás, rezsitartozás egyre gyakrabban negatív hatást gyakorol, egyre frusztráltabbakká, feszültebbé, ingerültebbé váltak/válnak, ami kihat gyermeknevelésükre is. Bántalmazás, elhanyagolás: A családgondozók által felszínre került gyermek bántalmazások körében a lelki bántalmazások a legmagasabbak, melyek családon belüli történtek (24 eset). Fizikai bántalmazás 15 esetben történt, ebből egy esetben volt családon kívüli a bántalmazó. A szexuális bántalmazás 4 gyermeknél fordult elő, ebből mind a négy családon belül egyéb rokon vagy hozzátartozó által. A lelki elhanyagolások száma az előző évhez viszonyítva csökkent. Az elmúlt évben 80 gyermek esetében érkezett jelzés bűncselekmény/szabálysértés elkövetéséről. A bűncselekmény/szabálysértés elkövetése leginkább a fiatalkorú korosztályt érintette. Az előző évhez viszonyítva (23 fő) növekedett a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak száma (28 esetében). 37 fiatalkorú esetében szabálysértés ügyében élt jelzéssel a rendőrség, itt csökkenés volt tapasztalható a 2012-es évhez képest (2012-ben 49 fő). Összességében a szabálysértés és bűncselekmény tekintetében csökkenés figyelhető meg. Szabálysértést elkövető gyermekkorú és fiatalkorú 2012-ben 64 fő volt, 2013-ban 50 fő. Önkéntes segítő gyakorlat (Széchenyi István Egyetem) biztosítása: A Széchenyi István Egyetem laikus (nem szociális munka szakos) hallgatói részére meghirdetett Önkéntes segítő gyakorlat című tantárgy iránt az őszi félévben is nagy volt az érdeklődés. Közel száz hallgató vett részt az első megbeszélésen, ahol először bemutatták a tantárgyat, valamint a válaszható terephelyeket, utána pedig minden hallgató kiválaszthatta azt az intézményt, ahol a félév során szeretne eltölteni 42 órát, mint önkéntes segítő. A
15
Gyerekjóléti Központban 8 hallgató önkénteskedett, korrepetált gyermekeket, illetve segítette az utcai és lakótelepi szociális munkások programjait.
A gyermekjóléti szolgáltatás keretén belül nyújtott tanácsadások A gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai ellátást folyamatosan 538 alkalommal 21 gyermek vette igénybe. A gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai feladatokat két gyógypedagógus látta el, a Klubházban (9023 Győr, Szigethy Attila u. 109.) 20 órában, hétfő, szerda és csütörtöki napokon, előzetes egyeztetést követően. A fejlesztőpedagógus a 3-14 éves korú gyermekek pedagógiai és korrekciós fejlesztését végezte. A fejlesztés a megelőzést, korrekciót és a tehetséggondozást is magában foglalta. A pedagógusok egyéni fejlesztési terv alapján dolgoztak, figyelembe véve a Szakértői Bizottság által meghatározott fejlesztendő területeket. Amennyiben nem készült szakvélemény, a pedagógusok mérték fel a gyermek képességét és ez alapján határozzák meg a fejlesztendő területeket. Pszichológiai tanácsadás igénybevétele 608 alkalommal történt, 125 fő esetében. A Gyermekjóléti Központ rendszeres és folyamatos pszichológiai segítséget biztosított a hozzá forduló gyermekek és családjuk részére. Az intézményt felkeresők részére a szolgáltatás szerda kivételével naponta, előjegyzés alapján folyamatosan biztosított a Győr, Lajta u. 18. szám alatt. Jogi tanácsadásra 206 alkalommal került sor 115 gyermek vonatkozásában a jogi kérdések megválaszolásával, értelmezésével, beadványok elkészítésével a jogi konfliktusok kezelése érdekében. Speciális feladatok Utcai és lakótelepi szociális munka: (A 2. pont alatt került részletes bemutatásra, mint a szakmai vizsgált kiemelt területe.) Kórházi szociális munka: A kórházi szociális munka a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház két telephelyén került ellátásra. Az ellátási terület független Győr város területétől. Azokban az esetekben is sor kerül a jelzésre az egészségügyi intézménytől, ahol a gyermek bejelentett lakóhelye nem Győr közigazgatási területén található. A gyermek tartózkodási helyének a kórházi tartózkodás ideje alatt Győr. A nem győri lakcímmel rendelkező gyermekek esetében az ideiglenes elhelyezés tekintetében van intézkedési kötelezettség, más esetekben a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálat felé merül fel jelzési kötelezettség. A várandós anyák tekintetében az intézkedés szintén független az anya tényleges bejelentett lakóhelyétől. A Magyar úti telephelyen a nőgyógyászatról, szülészetről, koraszülött- és csecsemőosztályról, valamint gyermeksebészeti osztályról, a Zrínyi úti telephelyen pedig a gyermekpszichiátriai részlegről érkeztek jelzések. A jelzések a következő problémák kapcsán érkeztek: - gondozatlan terhesség, - válsághelyzetben lévő kismama, - örökbe adás igénye,
16
-
családi körülménnyel, vagy otthoni környezettel összefüggő pszichés problémák, gyermek és fiatalkorúak szuicid szándéka, drogprobléma, az egészségügyi intézménnyel való együttműködés hiánya, elhanyagolt, bántalmazott gyermek.
Hat esetben történt intézkedés örökbefogadás ügyében. A nyílt örökbe adásokkal több probléma is felmerült az évben. Volt ahol az édesanya gondolta meg magát és volt ahol az örökbefogadó szülő. Ezek miatt az esetek miatt az ügyintézési időszak meghosszabbodott és az örökbefogadással kapcsolatos teendők is megszaporodtak. A titkos örökbe adásoknál nem merült fel probléma. Az örökbe adási szándék okaként a szülőanyák legtöbbször az életkort, a rossz szociális körülményeket és a stabil párkapcsolat hiányát jelölik meg. Egyre gyakoribb a lakhatási probléma és a szülők szociális helyzete, életvitele miatti ideiglenes hatályú elhelyezés is. Ezekben az esetekben a családból történt kiemelés komoly érzelmi terhet ró a családtagokra, főként az anyára, valamint az egészségügyben dolgozó szakemberekre is. A kórházi ideiglenes elhelyezések száma 10 fő volt, melybe a Győr területén kívüli állandó lakóhellyel rendelkező újszülöttek is beletartoztak. A pszichiátriai osztályról jelzett esetek száma nem növekedett. Legtöbbször a gyermek, vagy a szülő együttműködésének hiánya miatt, vagy szülői elhanyagolás esetében élt jelzéssel a gyermekpszichiátria vezető főorvosa. Növekedett azoknak az eseteknek a száma ahol a gyermek szocializálatlan viselkedése már sem pszichiátriai, sem családgondozói eszközökkel nem orvosolható. Egyre inkább jellemző, hogy az elszegényedett családokban folyamatos konfliktushelyzet alakul ki, ami a gyermekekre nagy terhet ró. Ezekben az esetekben rendszeresen kérik az intézmény segítségét. 2013. évben 288 alkalommal 51 gyermek esetében került sor intézkedésre. Kapcsolattartási ügyelet: A Gyermekjóléti Központ a szolgáltatást szombatonként 9 - 13 óra között biztosította kapcsolattartási ügyeletvezető és két családgondozó bevonásával hetenkénti váltásban. A kapcsolattartási ügyeletet 2013-ben 551 fő vette igénybe, 25 gyermek tekintetében. A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Szakmai munkaként konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása. Azok a szülők vehették igénybe a szolgáltatást, akik mediátorok segítségével megállapodást kötöttek egymással, egyetértettek a kapcsolatügyelet céljával, aláírták a kapcsolatügyeleti együttműködés kereteiről szóló egyezséget, hajlandóak voltak a fokozatosság, a kapcsolattartási szintek és lépcsőfokok betartására, és elfogadták a házirendet. Készenléti szolgálat: A készenléti szolgálat célja a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő tanácsadás és tájékoztatás, telefonon történő segítségnyújtás a 0680-620-333 telefonszámon. Iskolai prevenciós program: Az iskolai prevenciós munkát speciális feladatként látták el az általános és középiskolában 512. évfolyamig.
17
A 2013-as évben az előző évekhez hasonlóan kifejezetten nagy volt az igény az iskolák részéről a tájékoztatók iránt, amelyek az alábbiakról szóltak: - Internet és a közösségi oldalak hatása a fiatalokra - Fiatalkorúakat érintő szabálysértések és bűncselekmények - Erőszak megjelenése a családban és más közösségekben - Egészséges párkapcsolat és szexualitás - Híd Ifjúsági Információs Iroda bemutatkozása, pályázati lehetőségek programok ismertetése (külön óra keretében is). Az órák végén igény szerint bemutatkoztak a Gyermekjóléti Központ utcai és lakótelepi szociális munkásai, ismertették munkájukat és programjaikat, hasonlóan a HID Információs Iroda munkatársaihoz. Az Új Nemzedék Plusz program vezetőjét is segítették az iskolákkal történő kapcsolat felvételében. Több esetben pedagógusoknak szóló értekezleten, illetve összevont szülői értekezleten voltak jelen, ahol a Központ működését, feladatait, elhelyezkedését, valamint munkájukat mutatták be, így a 2013-as évben 94 alkalommal 2468 gyermekhez jutottak el az iskolai prevenciós munka keretében. Pályázatok Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért és Ifjúságért felelős Államtitkársága által kiírt „Legyen a sport a szenvedélyed!” elnevezésű kampány keretében, a győri KEF támogatásával nyert 10.000 Ft-ból bójákat és nyereményeket vásároltak. Az Országos Informatikai Programiroda által meghirdetett „Számítógép a mindennapi társ” pályázaton 8 db számítógépet tudott a Családsegítő Szolgálat kedvezményes áron vásárolni. „Kábítószer-prevenciós programok támogatására KAB-ME-13” című pályázat B. kategóriájú programra nyújtottak be pályázatot, mellyel a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúaknak szervezett csoportokat támogatták volna, azonban ez a pályázat sajnos nem nyert. 2. Az utcai-, lakótelepi szociális munka értékelése A Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központja Győrben 2013. évben is ellátta az utcai-, lakótelepi szociális munkát, mely során nagy figyelmet fordított a csellengő, iskolától igazolatlanul távol maradó gyermekek felkutatására, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó programok megszervezésére, e célt szolgáló információk összegyűjtésére. A szakmai munka átszervezésének részeként 2013 tavaszán és nyarán is történtek személyi változások, melyek eredményeként már három fővel, teljesen új csapattagokkal (2 fő szociális munkás, 1 fő szociálpedagógus; a szakmai munkát egy koordinátor fogja össze) zajlott a munka. 2013 nyarán falfesték adományok segítségével sikerült az utcai és lakótelepi szociális munkának helyet adó Sziget-kék Közösségi Tér (Szigethy Attila u. 109.) helységeit kifestetni, bútorzatát megújítani, felfrissíteni. A speciális tematikájú, az egyes programoknak helyet adó szobákat (pl. „Panel Room”) berendezni, a szakmai munka megújításának fontos eszközeként is. Szabadidejüket az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek felkutatása érdekében végzett szakmai feladatok:
18
Terepszemle: Az utcai és lakótelepi szociális munkások által végzett felkutató tevékenység. Az útvonalak összeállításánál fő szempont a gyerekek által kedvelt helyek, illetve a kapott jelzések alapján kiemelt helyszínek, területek felkeresése. A munka hatékonysága érdekében új jelzőrendszeri tagok bevonására került sor a bevásárlóközpontok vezetőivel, illetve az ott, és a vasútállomásnál ügyeletet tartó biztonsági szolgálatok dolgozóival történt személyes egyeztetések alkalmával. Bevonásuk indokoltságát alátámasztotta, hogy 10 jelzés már tőlük érkezett, a bejelentők között szerepelt két bevásárló központ biztonsági szolgálata is. A saját terepszemlék előnye az, hogy lehetőség van a kötetlenebb beszélgetésre, tanácsadásra, információnyújtásra, programok ajánlására. Portya: A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrfőkapitányság, illetve a Győr Városi Rendőrkapitányság bűnmegelőzéssel foglalkozó szakembereivel közösen tartott járatoknak, szintén az utcán csellengő, iskolát kerülő gyermekek felkutatása céljából. A közösen megtett útvonalak során minden esetben fontos volt az információk cseréje arról, hogy melyek a frekventált, problémás helyek a tapasztalataik, illetve a munkatársak tapasztalatai alapján. Az utcán történő koldulásokról, randalírozásokról is kölcsönösen tudták egymást tájékoztatni. A hatósággal végzett terepmunkának kétségtelenül nagy előnye, hogy a hatósági feladatot ellátó személyeknek minden esetben megadták adataikat a megszólított gyermekek, fiatalok. 2013ban hat alkalommal volt közös portya, amelyet valamennyi résztvevő hatékonynak értékelt. 2014-ben is folytatódik az együttműködés. A terepmunka során több esetben lakossági bejelentés is érkezett gyermekek koldulásáról. Ez azt is jelzi, hogy egyre többen megismerik a Gyermekjóléti Központ munkáját. Azonban a jelzésekre adott gyors reagálást, és így a tetten érést is nagyban nehezíti az, hogy tömegközlekedéssel tudnak csak eljutni a megjelölt helyekre és mivel tapasztalataik szerint fél óránál többet nincsenek egy helyen a koldulók, így már nem találták ott a gyermekeket. Terepszemlét és portyát összesen 116 alkalommal tartottak, ami 48 gyermeket érintett. A gyermekjóléti központnak 8 fő esetében tettek jelzést tankötelezettség elmulasztása miatt. Szabadidő hasznos eltöltését célzó programok: „Gyere és játssz velünk a Barátság Parkban” A program 2013. augusztus és szeptember hónapban zajlott le Győr egyik legkedveltebb és leglátogatottabb parkjában. Célja az volt, hogy a gyermekek, fiatalok, családok az intézmény által biztosított sporteszközökkel együtt játszanak a szép, és sportoláshoz, illetve az aktív játékhoz kiváló környezetben. 2013. augusztus 1. és szeptember 26. között összesen 112-en kölcsönöztek különböző sporteszközöket és játékokat. A 2013. augusztus 27-én a Győr-Szol Zrt. szervezésében megtartott sajtótájékoztató sokat segített a kezdeményezés népszerűsítésében, ugyanis több visszajelzés is érkezett arról, hogy az érdeklődők már az újságban is olvastak, a tévében, rádióban hallottak a lehetőségről. A folyamatosan növekvő érdeklődésre tekintettel további segítőket vontak be munkánkba, szeptember hónapban már az Adyvárosi Családsegítő Központ két kollégája és a Széchenyi István Egyetem Önkéntes segítő gyakorlatát teljesítő hallgatók is bekapcsolódtak a program lebonyolításába. A parkban töltött 16 alkalom nagyon jó hangulatban telt és remek lehetőséget biztosított az intézmény munkájának, szerepének megismertetésére.
19
Játéktár A szakmai munka megújításának részeként – figyelemmel a korábbi igényekre – vetődött fel a gondolat egy Játéktár létrehozására, ahol a társasjátékot kedvelő gyermekek és szüleik számára lehetőség nyílik a közös játékra, illetve társasjátékok kölcsönzésére. A Széchenyi István Egyetem ifjúságsegítő hallgatóinak segítségével a Kölcsey Ferenc Általános Iskolában, a Móra Ferenc Általános- és Szakiskolában és a Fekete István Általános Iskolában került meghirdetésre társasjátékgyűjtés, mely a gyűjtemény alapját képezte, és amely azután folyamatosan bővült. A foglalkozásokon megjelentek létszáma és a visszajelzések alapján sikeres volt a kezdeményezés, amely a 2014. év során még hangsúlyosabb szerepet kaphat. Társasjáték készítő kézműves foglalkozásokat, játékok tanítását, kedvenc játékok bemutatását, iskolák közötti játékos vetélkedők szervezését is tervezik. Ennek érdekében egyrészt személyesen, az iskolákon keresztül, másrészt pedig az interneten, a Sziget-kék Közösségi Tér facebook oldalán keresztül is megpróbálják minél jobban népszerűsíteni a Játéktárat. A saját facebook profil használata már szintén a szakmai munka megújításának hozadéka, a fiatalok elérésének mára már alapvető eszköze. Táborok Három egymást követő héten került lebonyolításra a „Napos hetek” programja hátrányos helyzetű gyermekek számára. Pályázatoknak és támogatásoknak köszönhetően a foglalkozásokra a valóban hátrányos helyzetű gyerekek is tudtak jelentkezni, hiszen az első héten a részvétel ingyenes volt, míg a 2. és 3. héten is mindösszesen 2.500,- Ft hozzájárulást kellett a szülőknek befizetnie. A három turnus folyamán 59 gyermek nappali elhelyezését biztosította az intézmény valóban sokrétű, igényes programok megszervezésével. Fontos tapasztalata volt a programoknak, derült ki a munkatársakkal végzett beszélgetés során, hogy a gyerekek komfortérzete, bizalma miatt a felügyelők személye állandó legyen, illetve az is, hogy ezzel együtt, szükség lesz az alkalmi segítségekre is. A jövőben el kellene gondolkodni, hogy korosztályonként szétválasszák a táborokat (kb. 5-9 év, és 10-14 év között), és ehhez igazítani a programokat. A Családsegítő Szolgálat sikeresen pályázott a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények számára kiírt, az Erzsébet program keretében megvalósuló táboroztatásra. Ennek köszönhetően 2013. július 29.-e és augusztus 3.-a között a fonyódligeti egy hetes nyaralásra 10 gyermeket tudtak elvinni. A tábor költsége gyermekenként 1.000,- Ft és az útiköltség volt. Az utazást családlátogatások előzték meg, a gyermekeket táboroztató munkatárs az otthonukban kereste fel a gyermekeket és családjaikat. A táborba eljutó gyermekek problémás családi hátterűek voltak, nehéz anyagi körülmények között élnek. Többségük még egyáltalán nem járt a Balatonon. Számukra hatalmas élményt jelentett a strandolás. Mindegyikőjük kiszakadhatott a megszokott családi környezetből, új ismerősökre, barátokra tehetett szert. A tábor a szórakozás és a kikapcsolódás mellett a szabadidő hasznos eltöltésére, a pozitív magatartásformák megerősítésére, a társakkal való együttműködésre is lehetőséget biztosított. A tábor dolgozói és a csoportvezetők a személyes példaadás útján is igyekeztek a gyermekek személyiségét a megfelelő irányba befolyásolni. A Sziget-kék Közösségi Tér adott helyet a „Szünidőző” napközis tábornak. Az 1-4. osztályos korosztály számára összeállított programok között vegyesen szerepeltek a testet, és az elmét is megmozgató színes foglalkozások. A gyerekek részt vettek múzeumpedagógiai foglalkozáson, könyvtárhasználatot játékos formában bemutató előadáson, valamint a Győri Rendőrkapitányság kollégája által vezetett ügyességi kerékpárversenyen is. A tábor programjain 11 gyermek vett részt, a részvételi díj 12.000,- Ft volt résztvevőnként. A tábor megszervezését képviselői támogatás is segítette több mint 30.000,- Ft összegben.
20
Az öt táborban 79 gyermek táboroztatásához járultak hozzá a Gyermekjóléti Központ dolgozói. A táborozás emlékeinek felelevenítésére fényképnézegető-programot is szerveztek számukra. Panel Room Október elejétől kezdve a Sziget-Kék Közösségi Térben, a megújult klubhelyiségben várták a gyermekeket és fiatalokat, hogy szabadidejüket ne az utcán tötsék, hanem egy kifejezetten nekik kialakított, barátságos szobában, a Panel Roomban. A fiatalok itt olvashattak, társasjátékozhattak, filmet nézhettek, csocsózhattak, gombfocizhattak, beszélgethettek és mindenkinek jutott egy bögre forró tea is. A Panel Room minden héten, kedden és csütörtökön 15:30 és 18:00 között várta/várja az érdeklődőket, egészen a jó idő beköszöntéig, április elejéig. Tini Klub lányoknak Minden páros héten hétfőn 14-18 óráig tartott a „Tini Klub lányoknak” ahol a résztvevők kötetlenül beszélgethettek életmóddal, kínos témákkal kapcsolatos kérdésekről is. A beszélgetéseket kézműves foglalkozások színesítették. 2013. évben a „Tini Klub lányoknak” 7 alkalommal került megszervezésre, összesen 57-en vettek részt a beszélgetéseken, ez évi találkozóiknak is a Panel Room ad teret. Német nyelv szakkör A Gyermekjóléti Központ ügyfelei között meghirdetett német nyelv szakkör 5 alkalommal került megszervezésre, mely alkalmakon összesen 19-en vettek részt. A gyerekek idegen nyelvből történő korrepetálása nagy segítség a nehéz anyagi körülmények között élő családok számára. Családi nap A győri Családsegítő Központ szervezésében 2013. május 11-én valósult meg az Újvárosi Rehabilitációs Programhoz kötődő Családi nap. Ennek mind a szervezésében, mind pedig a lebonyolításában szerepet vállaltak az utcai és lakótelepi szociális munkások. Az Újvárosi Családi nap sikerességét jelzi, hogy 80 érdeklődő gyermek, fiatal, felnőtt vett részt a különböző programokon. Adminisztrációs feladatok: Az utcai és lakótelepi szociális munkások a napi tevékenységeiket személyenként „Forgalmi naplóban” rögzítik, melyben részletesen szerepelnek a szakmai tevékenységek, azok helyszínei, a szakmai tevékenységek rövid leírása, valamint, hogy az adott tevékenység hány gyermeket érintett. A kapott jelzésekről, és megtett intézkedésekről minden esetben „Feljegyzés” készül. Terepszemlén a fiatalokkal való találkozások rögzítésére a „Jelzőlap” formanyomtatvány szolgál. Valamennyi dokumentáció precízen, gondosan vezetett. Csoportfoglalkozások, programok dokumentálása a Sziget-Kék Közösségi Tér házirendjében foglaltak (csoportterv, jelenléti ív, beszámoló, szükség esetén regisztrációs napló), illetve pályázati támogatások esetén a pályázati feltételekben rögzített adminisztrációs előírások szerint történik. A Panel Room nyitottságára, kötetlenebb jellegére tekintettel a szolgáltatás igénybevétele nem kötött regisztrációhoz, nem készült jelenléti ív, csak a résztvevők számát jelezték a forgalmi naplóban.
21
3. Tájékoztatás a jelzőrendszer működéséről, a működést esetlegesen akadályozó tényezőkről, az együttműködés lehetőségeiről A Gyermekjóléti Központ jogszabály által előírt, kötelezően ellátandó feladata a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése. A működtetés magában foglalja az intézmények támogatását is e feladat ellátásában. A jelzőrendszer működése, a működést akadályozó tényezők: A jogszabályi előírásoknak eleget téve a Gyermekjóléti Központ a gyermek veszélyeztetettségének és a családok krízishelyzetének észlelése érdekében jelzőrendszert működtet. A hatékony működéshez állandó kapcsolatot tartott az alábbi intézményekkel, szervekkel: - háziorvos, házi gyermekorvos, védőnői szolgálat, - közoktatási intézmények, nevelési tanácsadó, - rendőrség, ügyészség, bíróság, - szociális intézmények, családsegítő szolgálat, - szakértő (illetve áthelyező) bizottság, - egyházak, alapítványok, - pártfogó felügyelői szolgálat, - áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szerv, - menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása, - társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, - munkaügyi hatóságok. A települési konferencián – amely szintén jogszabály által előírt kötelező fórum –, a szakmaközi megbeszéléseken, a jelzőrendszeri tagokat érintő tájékoztató előadásokon felhívja a tagok figyelmét a megfelelő időben történő tájékoztatásra, a jelzőrendszeri tagságból eredő kötelezettségekre, feladatokra. A beérkezett jelzések fogadását követően az érintett családokkal a Gyermekjóléti Központ kijelölt családgondozója felveszi a kapcsolatot. A feltárt veszélyeztetettség megszüntetése érdekében megteszi a szükséges lépéseket, intézkedéseket, amiről minden esetben tájékoztatja a jelzést küldőt. Szükség esetén rendszeres kapcsolatot tart a családdal. A családgondozók a veszélyeztetettség kivizsgálása és megállapítása, valamint a hatékony esetkezelés érdekében, írásos véleményt kérnek az érintett jelzőrendszeri tagoktól. A gyerekjóléti szolgáltatás egyik fontos célja tehát a jelzőrendszer koordinálása és működtetése, a professzionális szociális munka módszereinek alkalmazásával, annak érdekében, hogy a gyermek lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén részesüljön olyan támogatásban, segítségben, amely segíti a problémák megoldását, és hozzájárul a gyermek és a családja jóllétéhez. A családgondozás során folyamatos a problémamegoldó és konfliktuskezelő képesség fejlesztése, a társadalmi normák közvetítése. A jelzések nagy része a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Járási Gyámhivatalától és a közoktatási intézményekből érkezik a Gyermekjóléti Központhoz. A két területről érkezett jelzések száma a 2013-as évben közel azonos volt, kb. 40-40%. A jelzés megküldését követően a jelzésküldővel (iskola, óvoda, védőnő) a kapcsolattartás többnyire egyoldalúvá válik, legtöbbször a családgondozó az, aki törekszik a rendszeres tájékoztatásra, az információk beszerzésére, átadására.
22
A speciális feladatok ellátásánál is nagy szerepe van a jól működő jelzőrendszernek. Az utcai és lakótelepi szociális munka hatékonyságát növelik a minél korábbi, adott helyszínről érkező jelzések. A jelzőrendszeri együttműködés kölcsönösségét szem előtt tartva az utcai és lakótelepi szociális munkások tettenérés után visszajelzést adnak az iskoláknak a tankötelezettség elmulasztásáról. Az utcai-, lakótelepi szociális munkának lehetősége van arra is, hogy segítséget adjon a családgondozóknak, mivel a terepszemlék során megpróbálja felkutatni azokat a helyeket, ahol a gondozásban lévő gyermekek az iskolai időben tartózkodhatnak. Az utcai és lakótelepi szociális munkások által szervezett programok alternatívát jelenthetnek a szóban forgó gyermekeknek, hogy részt vegyenek – akár barátaikkal közösen is – személyiségfejlődésüket pozitív irányba mozdító programokon. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtóktól kapott jelzések száma csökkent, bár nem jelentősen (2012-ben 76 db, 2013-ban 67 db). Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók közül legszorosabb a kapcsolat a kórházzal. A kórházi szociális munka az intézménnyel kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően kerül elállásra. A Kórház azokban az esetekben is jelzéssel él, amikor a gyermek, illetve várandós anya bejelentett lakóhelye nem Győr közigazgatási területe. A kórház Magyar úti telephelyének nőgyógyászati-, szülészeti-, koraszülött-, csecsemő-, valamint gyermeksebészeti osztályáról, míg a Zrínyi úti telephelyén a gyermekpszichiátriai osztálytól érkeznek jelzések általában a következő problémákról: gondozatlan terhesség, válsághelyzetben lévő kismama, örökbeadás igénye, családi körülményekkel, otthoni környezettel összefüggő pszichés problémák, drogprobléma, egészségügyi intézménnyel együttműködés hiánya, elhanyagolt, bántalmazott gyermek stb. Bár a pszichiátriai osztályról érkezett jelzések száma nem növekedett, emelkedett viszont azoknak az eseteknek a száma mikor a gyermek viselkedése már sem pszichiátriai, sem családgondozói eszközökkel nem orvosolható, tehát a gyermeket speciális otthonban kell elhelyezni. A jelzések előzetesen telefonon, majd személyes találkozást követően írásban érkeznek a kezelőorvostól, illetve a kórházi védőnőtől. A háziorvosokkal, a területi védőnőkkel a kapcsolattartás esettől függően telefonon, illetve írásban történik. A többi jelzésre kötelezett szervezet közül a rendőrséggel a legszorosabb a kapcsolat, az információcsere kölcsönös, a már említett okok miatt azonban csökkent az innen érkező jelzések száma is (160-ról, 130-ra). A családból eltűnt gyermekek esetében minden alkalommal küldtek értesítést, mivel az eltűnés mögött gyakran olyan probléma áll, ami szükségessé teszi a családgondozást. A csellengő, tankötelezettségüket nem teljesítő gyerekek felkutatására tartott járatoknál, valamint ezek útvonalának kijelölésében, a Gyermekjóléti Központ bűnmegelőzési foglalkozásainál, a nyári napközis táborainál nagy szerepe van a rendőrség bűnmegelőzéssel foglalkozó szakembereinek. A Központ utcai-, lakótelepi szociális munkájának ellátását nagyban segítik a jelzőrendszer más tagjaitól, valamint a lakosságtól kapott jelzések is (pl. kolduló, vagy csellengő gyermekekről).
23
Az ügyészség/bíróság által küldött jelzések (2012-ben 27 db, 2013-ban 13 db) a pártfogó felügyelői szolgálat jelzései (2012-ben 34 db, 2013-ban 24 db) a kezdeményezések kb. 4%-át teszi ki. Az áldozatsegítés, és a kárenyhítés feladatait ellátó szervek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, Családsegítő Szolgálat szerepe az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A társadalmi szervezetektől, egyházaktól, alapítványoktól, munkaügyi hatóságoktól érkező kezdeményezés nem számottevő, néhányuk, inkább maga vállalja a probléma megoldását, (pl. Málta, Vöröskereszt, Méhecske alapítvány stb.). A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy megnőtt a jelentősége a törvényben nem említett egyéb szervekkel való együttműködésnek, és az ebből adódó jelzéseknek. Így a szabadidejüket az utcán, illetve bevásárlóközpontokban töltő, csellengő gyerekek felkutatásban nagy szerepe van a bevásárlóközpontok vezetőinek, az ott, valamint a vasútállomásnál dolgozó, ügyeletet tartó biztonsági szolgálatok dolgozóinak. Az együttműködés további lehetőségei: A gyermekjóléti szolgáltatás egyik fontos célja a jelzőrendszer koordinálása, annak érdekében, hogy a gyermek lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén részesüljön olyan támogatásban, amely segíti a problémái megoldását. Az észlelő és jelzőrendszer hatékony működéséhez a Központ és a jelzőrendszeri tagok személyes kapcsolattartására, rendszeres konzultációra van szükség. Rendkívül fontos az együttműködés kereteinek vezetői szintű meghatározása. A szolgálat legfontosabb feladatai egyikének tartja a közoktatási intézményekkel való kapcsolat erősítését, hisz elsődlegesen az iskola a gyermekek élettere. Ennek érdekében kívánják rendszeressé tenni a családgondozók megjelenését a közoktatási intézményekben. Az elképzelések megvalósításához szükség lenne minden intézményben – hasonlóan a korábban működő ifjúsági felelősi rendszerhez – az állandó kapcsolattartó személy kijelölésére, ami gördülékenyebbé tenné az együttműködést, és részt vehetne a szakmaközi megbeszéléseken, gyermekvédelmi tanácskozásokon is. A közvetlen kapcsolattartás segítséget nyújtana a veszélyeztetettség fokának megítéléséhez, annak megalapozottabb eldöntéséhez, hogy a probléma kezelése az intézmény vagy a Központ feladata, mivel az észlelésérzékenység, illetve a jelzési küszöb meghatározó a jelzőrendszer működésében. A város egyes területein működő oktatási intézmények közötti szorosabb kapcsolattartás, szakmaközi megbeszélések, konzultációk elősegíthetnék a bevált gyakorlatok, az együttműködési tapasztalatok megismerését. A jobb együttműködés egyik feltétele a Központ munkájának, szolgáltatásainak megismertetése és elfogadtatása az intézményekkel, szülőkkel, Ezt szolgálná a szülői értekezleteken való részvétel, a szülői munkaközösségekkel való kapcsolatfelvétel. A gyermekjóléti szolgáltatás elérhetőbbé, hozzáférhetőbbé tétele érdekében az intézményekben ügyeleti, ügyfélfogadási rendszert építenek ki. Az oktatási intézményekben szerzett tapasztalatok majd alapul szolgálhatnak a jelzőrendszer többi tagjával (pl. védőnők stb.) való kapcsolatok kiszélesítésére is. A Központ tervezi a különböző intézményekben dolgozó szakemberek bevonását a segítő folyamatba is, mivel a saját szakterületükön szerzett tapasztalatokkal, egyrészt segíthetik egymást, másrészt ösztönözhetik a családokat is változtatásra.
24
Az új jelzőrendszeri tagok (pl. bevásárlóközpontok vezetői stb.) bevonása szükségessé teszi rendszeres tájékoztatásukat a jelzések fontosságáról. A kórházzal már folyamatban van a szociális munka alapját képező együttműködési megállapodás felülvizsgálata, módosítása, különös tekintettel az örökbefogadásokra, az ideiglenes elhelyezések eljárásrendjére.
4. A szolgáltatást érintő 2013. évi gazdálkodási tevékenység A Családsegítő Szolgálat önálló szakmai egységeként működő Gyermekjóléti Központ kiadásainak és bevételeinek elszámolása külön szakfeladaton történik. A 2013. évi gazdálkodásukat az előző évihez hasonlóan a takarékosság, az ésszerűség és a gazdaságosság jellemezte. Fontos szempont volt, hogy a szakmai tevékenységüket úgy szervezzék, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források kihasználása a legoptimálisabb legyen. A gazdaságosság követelménye értelmében igyekeztek a felhasznált erőforrások költségeit optimalizálni. Ennek érdekében megkeresték, honnét tudnják a működéshez szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat a legolcsóbban beszerezni. A kiadások nagy részét a működéssel összefüggő napi üzemeltetési, működtetési célokra fordították, egy részét pedig a szakmai munka feltételeinek javítására használták fel. A szakmai munka könnyítése érdekében tárgyi eszközök vásárlására került sor. Sikeresen pályáztak az Országos Informatikai Programiroda által meghirdetett a „Számítógép a mindennapi társ” pályázaton, melynek során 8 db számítógép beszerzésére került sor. A pályázathoz az önerőt, 350,- eFt összegben a fenntartó biztosította. Mindehhez képviselői támogatásból lehetőség nyílt 4 db monitor beszerzésére is. A központi keretből kapott támogatások jelentősen segítették az intézmény munkáját. Szakmai program teljesítésére kapott támogatásból többek között, berendezési tárgyakat, a Marcalvárosi Központ részére az adományok elhelyezését szolgáló tárgyi eszközöket vásároltak, valamint megújult az intézmény telefonos rendszere. A Gyermekjóléti Központ nyári napközis klubfoglalkozásához biztosított önkormányzati támogatás elsősorban a résztvevő gyermekek étkeztetését biztosította. Az intézményi feladatellátást létszám-gazdálkodási probléma nem akadályozta. A Gyermekjóléti Szolgálatnál az elmúlt év során 5 fő személyi változás történt. 1 fő nyugdíjba vonult, 4 fő kollégának közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya. A távozásban családi, anyagi gondok és a kiégés is szerepet játszott. A megüresedett álláshelyekre pályázatok kiírására került sor, melyeket sikerült zömében fiatal pályakezdőkkel betölteni. A feladatra rendelkezésre álló szűkös források bővítésére, saját bevétel elérésére, növelésére – a feladat jellegéből adódóan – az intézménynek, illetve a szűkebb gyermekjóléti feladatokat ellátóknak nincs lehetőségük. Összegezve: az intézmény költségvetésének jelentős hányadát a dolgozók illetménye és egyéb juttatásai képezte. Gazdálkodásukban fontos szempont volt a takarékosság.
25
Összegzés: Az elmúlt évben az intézménynél a szakmai munka megújítása kapott hangsúlyos szerepet, amelyhez az intézmény vezetése támaszkodott a munkatársak szakmai tapasztalatára, illetve jól használta ki a személycserék nyújtotta frissítés, innováció lehetőségét. Több olyan program elindult, illetve intézkedésre, kapcsolat megújításra került sor, amelyet érdemes tovább vinni, kiteljesedése a következő évek munkája során várhatóan meghozza eredményét. A jelzőrendszer működtetéséhez szükség van további szakmaközi megbeszélésekre, a jelzőrendszer tagjai számára a pontos kompetenciai határok meghatározására. A szakmai anyagot készítették: Team vezető: Kocsis Márta Team tagok: Dr. Horváth Klára, Tóthné Velekei Katalin
26
