ÉRTÉKELÉS A JÁSZSÁGI ÓVODAI INTÉZMÉNY munkájáról

Jászsági Óvodai Intézmény 5143 Jánoshida, Fő út 16. Telefon: 06-57-458-009 E-mail: [email protected]

ÉRTÉKELÉS

A JÁSZSÁGI ÓVODAI INTÉZMÉNY

2009-2013 munkájáról

Petőné Vígh Katalin Igazgató

2 BEVEZETÉS 2009. augusztus 1-től működött a Jászsági Egységes Óvoda- Bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amely 8 település közös döntése alapján jött létre. Célja, a társult intézmények közoktatási feladatellátásának fenntartása, biztosítása, javítása, színvonalának emelése volt. Elöljáróban egy kis történeti kitekintést szeretnék nyújtani az intézményünk életéről 2009-től napjainkig. A 2010/2011. nevelési évre a jánoshidai egységes óvoda-bölcsődei egység megszűnését követően az intézmény neve Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény-re változott. A 2011/2012-es tanévtől a Jászsági Közoktatási Intézmény feladatellátása bővült, az Intézmény kereteihez csatlakozott Jászberény Város az általános iskolai feladatellátással, s a Heves megyei Visznek mind az óvodai nevelés, mind az általános iskolai feladatellátás tekintetében. Az intézményi átszervezés hatásaként a társulás székhelye 2011. augusztus 01-től Jászdózsáról, Jászberénybe a Gróf Apponyi Albert Általános Iskolai és Alapfokú művészetoktatási tagintézménybe került. A 2012/2013-as tanévre ismételt intézmény átszervezésre került sor, olyan formában, hogy a Jászsági Közoktatási Intézmény egyik jászberényi tagintézménye, a Belvárosi Általános Iskola, 2012. augusztus 01-től két tagintézményre bomlott, a Belvárosi Általános Iskolára és a Székely Mihály Általános Iskolára, melyből eredően a 2012/2013-as tanévet 21 tagintézménnyel kezdte meg a Jászsági Közoktatási Intézmény, melynek főigazgatója Orosz István volt. Jogszabályi változásból eredően 2012. szeptemberétől ismételten változott az intézmény neve, amely Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézményre módosult. Ezt követően, a Társulási tanács - a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvényben foglalt kötelezettségükből eredően – döntött a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény átalakításáról az alábbi módon, 2013- január 01. napjától az Intézmény iskolai intézményegysége - állami fenntartásba kerülve - beolvadt az állami Intézményfenntartó Központba, s e fordulónappal a Társulás saját fenntartású Intézménye, a Jászsági Óvodai Intézmény útján csak az óvodai nevelés feladatellátásáról gondoskodik.

A beszámolómban a társult óvodák 4 éves munkájának összegzésére vállalkozom.

.

3

4 I. AZ ÓVODÁK FELTÉTELRENDSZERE

1. Személyi feltételek Alattyán Jászágó

János-

Jászdózs Jászfszg Jjhalma

hida

a

y

Jásztelek Pmonost Visznek or

Összesen:

9

2

7

6

6

9

5

4

3

51

4

1

4

3

3

5

3

2

2

27

Rehabilitáció 0

0

0

1

1

1

1

0

1

5

0

0

1

0

0

0

1

0

0

2

Óvodatitkár

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Központ

0

0

3

0

0

0

0

0

0

3

Összesen

13

3

16

10

10

15

10

6

6

89

Óvodapedagógus Dajka

s dolgozó Pedagógiai asszisztens

Az elmúlt 4 év során a csoportok száma változott, hiszen Pusztamonostoron a csoportok száma csökkent, Jásztelken nőtt. A kedvezőbb normatíva igénylési feltételek hatására a pedagógusok száma Alattyánon és Jásztelken 1-1 fővel növekedett. Azonban nehézséget okozott a gyakori személyi változás, s a folyamatos betanítás. A személyi feltételek az fentiek szerint alakultak. A társulás humán erőforrásaira elmondható, hogy magasan kvalifikált a nevelőtestület, hiszen gyógypedagógus, fejlesztőpedagógusok vesznek részt az óvodai munkában. 2013. január 1-től megalakult a Jászsági Óvodai Intézmény, ennek hatására 2 fő pénzügyi és munkaügyes kolléganő segítette a munkát, valamint a rehabilitációs járulékot igénybe vevő dolgozók száma 5 főre nőtt a törvényi kötelezettségek következtében. A vezetők közoktatás-vezetői szakvizsga megszerzése érdekében elkezdték illetve ezt követően fogják megszerezni a képesítést. Nehezítette a személyi ellátottságot, hogy pedagógiai asszisztens segítette a pedagógiai munkát óvodapedagógus helyett, bízunk abban, hogy jelenleg ebben a munkakörben dolgozók, szeptember 1-től - a sikeres nyelvvizsga megszerzését követően – megfelelő végzettséggel töltik be az álláshelyeket. Nagy előnye volt az utolsó félévnek, hogy a rehabilitációs járadékon lévő dolgozók magasabb arányban foglalkoztatottak, ennek megfelelően, míg 2012.december 31-ig 2 fő rehabilitációs dolgozója volt az óvodáknak, addig 2013-tól 5 fő alkalmazása vált lehetővé. Ezek a dolgozók az alábbi településeken segítették az óvoda munkáját: Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászdózsa és Visznek. Nehezítette a munkát viszont, hogy több tartósan beteg volt a rendszerben, akik helyettesítését meg kellett oldani. Alattyánon ebben az évben megoldódott a vezetők óraszáma miatti kiesés és a dolgozói hiányzások pótlása. Mindezek hatására több idő maradt az SNI, BTMN-es gyerekek felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra.

5 Jászágón eredményként jelentkezett, hogy a gyermekcsoporthoz biztosított volt a két óvónőn túl a 8-órás dajka is. A két óvónő közül az egyik nyugdíjazását kezdi meg 2013. július elsejétől, tehát helyette célszerű lenne egy fiatal elkötelezett pedagógust felvenni. Jelenleg megoldásra váró probléma az egyedül tevékenykedő óvodapedagógusok segítése, amely a köznevelési törvényben biztosított létszámmal megoldhatóvá válna Jászdózsán nehezítette a dajkák munkáját, hogy a konyhai teendőket is a dajkáknak kellett ellátni, reméljük, hogy a köznevelési törvény adta lehetőségek kihasználása teret biztosít a hatékonyabb nevelőmunka megvalósulásához (dajkák bevonása a nevelőmunkába). Jászjákóhalmán az óvodai feladatellátás két helyen történik. Az egyik telephelyen 3 csoport, míg a másik telephelyen kettő csoport működik. A vezetői feladatok ellátása nem könnyű feladat. Szakmai és egyéb szempontok miatt is célszerű lenne a vezető függetlenítése. Az adminisztrációs feladatok sokasága miatt szükséges volna egy óvodatitkár alkalmazása. Remélhetőleg 2013 szeptemberétől (a törvényi előírásoknak megfelelően, egy teljes munkaidős óvodatitkár alkalmazásával) ez a feladat is megoldódik. Jászjákóhalmán nehézséget okozott még, hogy nem volt biztosítva az 5 csoporthoz a kettős óvónői váltás, reméljük, hogy a köznevelési törvény szeptemberben hatályba lépő új rendelkezései megoldják ezt a problémát is. Jászfelsőszentgyörgyön megfelelő volt a személyi ellátottság (a csoportonkénti 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka) A megnövekedett adminisztráció miatt szükséges lenne egy óvodatitkár alkalmazása, a dajkák mellé egy takarítónő, hiszen így a dajka jobban részt tudna venni a nevelési és gondozási feladatok ellátásában. Köznevelési törvény finanszírozz létszáma ennek a problémának a megoldását lehetővé teszi. Optimális lenne, ha az óvoda rendelkezne saját gyógypedagógussal és logopédussal, egyik óvónő gyógypedagógus képzése folyamatban van. Jásztelken a három csoporthoz sikerült ideális dolgozói létszámot biztosítani a törvény, illetve a feladatellátás finanszírozás adta lehetőséggel élve. A köznevelési törvény pedagógiai asszisztens és takarító alkalmazását teszi szükségessé szeptember 1-től, illetve az önkormányzati fenntartásúvá válás esetén a törvény által előírt dolgozói létszámot sikerülne megvalósítani. Pusztamonostoron a létszán csökkenését, stagnálását követően, jövőre gyermeklétszám növekedése várható, s reméli az intézményvezetése, hogy újra 3 csoportban folytatódhat a nevelőmunka. Viszneken a személyi ellátottság jelentősen javult a második félévben, jó lenne, ha stabilizálódna a létszám, mind a két csoporthoz meglenne a kettős óvónői váltás és a két fő dajka foglakoztatásával.

6 2. Továbbképzések, szakmai fórumok A humán erőforrás fejlesztése a szakmai megújulás és a minőségi munkavégzés céljából elengedhetetlen. Az elmúlt nagy eredménye, hogy a 7 éves továbbképzési kötelezettségnek valamennyi dolgozó meg tudott felelni. Hatalmas eredmény, hogy a 9 tagintézményből különböző informatikai képzéseken – itt nagyon nagy hiányt kellett leküzdeni – szinte valamennyi dolgozó részt vett, pl. a TÁMOP-2.1.2/12-12012-0001 90 órás képzésen, 30 órás számítógép kezelői tanfolyamon. A korszerű információáramlás biztosításához mindezek elengedhetetlenek. Az IPR továbbképzések műhelymunkákon, Jó gyakorlatos bemutatókon való részvétel, nevelőtestületi tréningeken valósultak meg, Jánoshida, Alattyán, Jásztelek és Jászfelsőszentgyörgy települések óvodapedagógusai esetében, esetenként kiterjesztve valamennyi dolgozóra.

Továbbképzés kimutatás 2009-2013

Szakvizsgás végzettséget szerzett

Újabb diplomát szerzett

Számítástechnikai Tanfolyamot végzett

Teljesítette a 7 éves továbbképzést

Nem Teljesítette a 7 éves továbbképzési kötelezettséget

Alattyán

1 fő gyógytestnevelő

-

Mindenki, aki erre kötelezet

Jánoshida

1fő nyelv- és beszédművelés 1 fő beszéd és kommunikáció, fejlesztő

1 fő Keresztény kurzus -

1 fő (90h) 1 fő (90h) 1 fő (120h ) 5 fő (90 h) 6 fő (30 h) 2 fő (30 órás) 6 fő 3 fő (30 h)

Folyamatban 1 fő

2 fő

Jászágó Jászdózsa Jászjákóhalma

Jászfelsőszentgyörgy Jásztelek

1 fő (90 órás)

Pusztamonostor

-

-

Visznek

-

-

Összesen:

2 fő

1 fő végzett, 1 fő folyamatban

3fő (30 órás) 2fő (90 órás) 3 fő(30 órás) 28 fő

Már nem kötelezhető a továbbképzés re

-

A 7 éves továbbképzési kötelezettségét később kell teljesíteni 5 fő

Mindenki, aki erre kötelezet 1fő 6 fő Mindenki, aki erre kötelezett

Nincs ilyen dolgozó

3 fő

2

Nincs ilyen dolgozó Nincs ilyen dolgozó

1 fő

1fő 2 fő 2 fő

Mindenki, aki erre kötelezett Mindenki, aki erre kötelezet

Nincs ilyen dolgozó

2 fő

1 fő

Nincs ilyen dolgozó

2 fő

1 fő

3 fő

3 fő Mindenki, aki erre kötelezett Mindenki, aki erre kötelezett

Nincs ilyen dolgozó

2 fő

1 fő

Nincs ilyen dolgozó

10 fő

10 fő

8 A megszerzett képzettségek szervesen illeszkednek a helyi nevelési programokhoz, mindez elősegíti, hogy munkánkat mind magasabb szinten tudjuk ellátni. Ezeket az előadásokat, képzéseket úgy szerveztük meg, hogy valamennyi tagintézmény dolgozói – óvodapedagógusok és dajkák - profitálhassanak belőle, íme, néhány példa:  A DIFER képzést szerveztünk Jásztelken és Jászjákóhalmán  Tehetség felismerés címmel továbbképzést szerveztünk Jásztelken  Számító gépkezelői és Digitális írástudás tanfolyamon vettek részt a dolgozók elsősorban Jánoshidán és Jászdózsán  Jászjákóhalmán jó hangulatú drámafoglalkozáson vett részt valamennyi óvodapedagógus Közös szakmai fórumokat szerveztünk valamennyi település pedagógusai részére  Jászágón a nevelőtestületi tréninget  Pusztamonostoron

Dr.

Ranschburg

Jenő

pszichológus

előadását

hallgathatta

a

nevelőtestület, majd Paszkoszné Kulcsár Andrea vezető főtanácsos segített bennünket eligazodni a köznevelési törvény értelmezésében  Jánoshidán Körmöczi Katalin tartott előadást  Alattyánon, Jánoshidán és Pusztamonostoron Pálfy Sándor a szociális kompetenciák, konfliktuskezelés és a szabad játék témakörében adott elő

Az Óvodai integrációs program keretében szervezett és megvalósított előadások és tréningek biztosították elsősorban a pedagógusaink képzését, a tanfolyamok finanszírozását legtöbb esetben az IPR pályázat biztosította.

9 3. A gyermeklétszámok alakulása A 2012/2013-es nevelési évben az október 1-jei statisztikai adatok alapján az alábbi táblázatban rögzített adatatok az irányadók, amelyek folyamatosan nőttek a 3. életévüket betöltött gyermekekkel. Alattyán

Jászágó

J.hida

Jászdózsa

Jászfszgy

Jjhalma Jásztelek

Pmonos-

Visznek

Összesen:

tor Csoportok

4

1

4

3

3

5

3

2

2

27

62

10

45

37

49

53

49

12

18

335

29

0

19

10

36

9

35

2

8

148

12

0

6

1

0

0

9

0

1

29

SNI

6

0

5

0

3

0

2

0

1

17

BTMN

2

0

3

1

0

0

0

1

1

8

Egész napos

89

22

93

55

62

100

67

49

38

575

Összesen

98

22

95

66

68

111

67

50

38

615

száma Hátrányos helyzetű Halmozottan Hátrányos Helyzetű Veszélyeztetett helyzetű

Az elmúlt 4 év során a gyermeklétszámok alakulása: Alattyánon a gyermeklétszám csökkenés hatására szeptember 1-től csoportelvonásra kerül sor. Az SNI gyermekek száma négyszeresére emelkedett. Jánoshidán is csökkenő tendenciát mutat a gyermeklétszám, azonban a következő nevelési évtől lassú emelkedés várható, azonban csökkent HHH gyermekek, viszont szintén növekedett az SNI gyermekek száma a felzárkóztatás szükségessége mellett, a tehetséggondozásra is több lehetőség adódik. Jászágón a gyermeklétszám csökken, ez lehetőséget biztosít a 2-5 évek befogadására, az alacsonyabb létszám esetében több lehetőség van az egyéni fejlesztésre. Jászdózsán a gyermeklétszám állandóságot mutat a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek aránya majdnem duplájára növekedett, közeljövőre nézve a jelenlegi 3 csoporthoz a létszám megfelelő. Jászjákóhalmán a gyermeklétszám az eltelt években növekvő tendenciát mutatott. Jelenleg (május 31) 116 fő gyermek jár az óvodába. Sajnos évközben a családok költözködése befolyásolja a létszámokat, de előreláthatólag indokolt az 5 csoport megtartása. Az egész naposak száma nő, jó

10 lenne, ha ez a jövőben további növekedést mutatna. A hátrányos-és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma jelentősen nem emelkedett. Jásztelken a gyermeklétszám prognosztizálása során megállapítást nyert, hogy stagnál a létszám. Nagyon sok a halmozottan hátrányos gyermek, jelenleg a legmagasabb az óvodák között 73%-os.

A 2013/2014-es nevelési évben nagyon alacsony a gyermeklétszám, a következő években folyamatos növekedés várható. Pusztamonostoron és Viszneken a bejáró gyermekekkel nő a gyermeklétszám, így Pusztamonostoron be lehet indítani a 3. csoportot (61 fő várható), Viszneken pedig a kettős óvónői váltást.

Összességében elmondható, hogy a következő nevelési évtől a humán erőforrás tervezését jelentősen segíti a köznevelési törvény nevelőmunkát segítő finanszírozott létszáma.

4. Tárgyi feltételek

2012. évben zajlott a 7/2011.(III.9.) BM rendelet alapján benyújtott pályázat műszaki szakmai kivitelezése, melynek értelmében 5 tagintézmény infrastrukturális fejlesztését valósította meg a Társulás,

amelynek

köszönhetően

Jánoshida,

Alattyán,

Jászdózsa,

Jászjákóhalma

és

Jászfelsőszentgyörgy óvodai tagintézmények nyílászáróinak cseréje történhetett meg. Jánoshidán a külső homlokzat felújítása is és a belső terek felfestése, Jászfelsőszentgyörgyön, megújult a homlokzat és a kerítés is. Reményeink szerint a következő nevelési években tovább folytatódnak az intézmények felújítási munkálatai. Valamennyi intézményben számítógépek, laptop és egyéb informatikai eszközök kerültek beszerzésre, amely által könnyebbé, korszerűbbé vált a társintézményekkel való kapcsolattartás. Alattyánon elsősorban pályázatból és szülői támogatásokból jelentős fejlesztések valósultak meg, azonban a játszóudvar gyepét, az udvar berendezéseit folyamatos karbantartással lehetséges csak megóvni, továbbá a csoportszobák állagmegőrzését (parketta csiszolása, lakkozása) felszínen kell tartani. A vizesblokkok felújításra várnak. Célszerű lenne az óvoda előtti teret biztonságosabbá és barátságosabbá tenni, pl. az udvari játékok pályázati forrásból történő fejlesztésével. Jászágón az óvoda működéséhez szükséges feltételeket biztosítottak voltak, de a felújításokra, az udvar fejlesztésére már nem volt kapacitás. Ezeket a szülők és a szponzorok támogatásával, illetve az alapítvány és pályázat útján tudták biztosítani. A jövőben fontos lenne az udvar fejlesztése és folyamatos karbantartása, az óvoda festése és a bútorok cseréje.

11 Jászdózsán a támogatók illetve a báli bevétel jelentősen kiegészítette a költségvetési forrásokat. A jövőre

nézve

szükségessé

vált

az

óvoda

épületének

homlokzatának,

tetőszerkezetének,

vizesblokkjainak, szennyvízelvezetésének és a fűtésrendszerének a felújítása. Jászfelsőszentgyörgyön az IPR pályázat kapcsán nagyon sok fejlesztés megvalósult az intézményben, a további folyamatos fejlődés érdekében további nyertes pályázatok elkészítése a garancia. Jászjákóhalmán az elmúlt években jelentősen javult az óvoda audiovizuális eszközeinek száma, korszerűsége, sajnos az udvari játékok felülvizsgálata során több hiányosság is felmerült, (szükséges szabványi előírások) ezért- ill. a rosszabb állapotú játékok kivétele miatt - az udvarokon kevesebb játékot tudnak használni a gyermekek Nagyon fontos a már meglévő játékeszközök rendszeres karbantartása. A Fő úti óvoda tetőszerkezete felújításra szorul, ebben az ügyben a helyi önkormányzat már elkezdte a felméréseket. Jásztelken 2007-2008-ban történt nagyobb karbantartás és felújítás. A folyamatos karbantartás magas költséget igényel a fenntartótól, de a baleset-megelőzésre feltétlenül szükség van. Az óvoda, támogatást kapott az energiatakarékosság további fejlesztése céljából, amely a víz és a villany takarékos használatát garantálja. Támogatók és a helyi önkormányzat segítségével az óvodai mosdó teljes korszerűsítése 2013 májusára megtörtént. Pusztamonostoron az udvar minimális ráfordítás mellett,- támogatók segítségével – a XXI. századi kihívásoknak is megfelelő játékokkal rendelkezik. A közeljövőben azonban jó lenne, ha megvalósulna – pályázati forrásból - az épület külső homlokzatának, a nyílászáróknak és a tetőnek a felújítása. Viszneken 2010-ben kívül, belül megújult az óvoda. Az udvari játékok még további fejlesztésre szorulnak, a fásítás azonban megvalósult. További fejlesztésként, pancsoló medencét tartanak szükségesnek, amely az óvodák többségénél még nem került kialakításra. Valamennyi település óvodájában az udvari játékok felülvizsgálata 2012-ben minden intézményben megtörtént, 2014-ben szükséges a következő felülvizsgálatot elvégeztetni. Az óvodák akadálymentesítése csak néhány intézményben valósult meg (Jásztelek, Pusztamonostor), amelyre a következő költségvetési évben nagyobb gondot kell fordítani. A költségvetés terhére vizuális eszközök, irodaszer, tisztítószer valamennyi településen időarányosan beszerzésre került. Az udvarok évről évre történő megújítása, az állagmegőrzés folyamatos feladatvégzést igényel, amennyiben ez nem történik meg, néhány év alatt amortizálódik az udvar. Tűz és munkavédelmi felülvizsgálat, szabályzatok elkészítése megvalósult.

12 A tárgyi eszközök ez évi fejlesztése alábbi táblázatban településenként követhető: Települések:

Alattyán

Tárgyi fejlesztés Nyílászárók cseréje Laptop, számítógép, telefon Dekorációs kellékek Fejlesztő játékok, vizuális eszközök Diavetítő, diafilmek bábok Tároló szekrény, óvodai asztal, komód, törölköző tartó állvány Szakkönyvek folyóiratok Bútorok Textília, függöny Nyílászárók, homlokzat felújítás, belső festés

Fenntartói forrás

Alapítványi

Szülői közösség

pályázat pályázat pályázat pályázat pályázat

X X X

Egyéb

X X

pályázat X

pályázat pályázat pályázat pályázat

X X

Laptop

Pályázat

Nagyalakú tükör Jánoshida

Jászágó

Vizuális eszközök, irodaszer Árnyékoló Tükör Szőnyeg Texil Fejlesztőeszköz Projektor számítógép Szőnyeg

X

Szakkönyv

X

Számítógép

X

pályázat X

X X X X X X X

X X X pályázat

Laptop Játékok Karácsonyra

Pályázat Önkormányzat

X

Önkormá ny-zat

Játékok, labdák, mesekönyvek

X

Udvari mászóka csúszdával

X

Fénymásoló, nyomtató

X

X

Fényképezőgép

Pályázat

Függöny Függönykarnis

X

Örökzöldek

X Vállalkoz ók

Jászjákóhalma

Nyomtató- fax-szkenner, pen drive

X

Szakmai könyv

X

Pályázat

(JKI) DVD lejátszó Tv

Szülői felajánlás X Önkormányzat)

DVD lejátszó

X Önkormány-

13 zat) Bútor

X

Fényképezőgépek, DVD kamera

X

hangosító berendezés

X

Számítógép

X X X

Hintakomplexum, homok-víz asztal Laptop, telefon

X

Vizuális eszközök, irodaszer

X

Textíliák

X

Pályázat

Laptop

Jászdózsa

Pályázat

Udvari játékok cseréje

X

Homokozó fedett résszel történő ellátása

X

Textíliák (függönyök cseréje, táncruha)

X

Mesekönyvek, fejlesztő játékok

X

Sportszerek Edények

X X

Erősítő berendezés Vizuális eszközök, irodaszer

X

X X

Bútorok (székek asztalok)

Pályázat

Mérleghinta Pusztamonostor

Jásztelek

X

Laptop Láncos lengőhíd Futóbicikli, csocsóasztal

X

Sporteszközök, focikapu, labdák

X

Pályázat X X X

Képességfejlesztő eszközök

X

Galéria 2 csoportszobában

X

Fejlesztő játékok Vetítővászon Monitor DVD lejátszó Textíliák Tv 2 Vizesblokk felújítása Számítástechnikai eszköz Audiovizuális eszköz Galéria, galéria bútor Mosógép Fényképezőgép Kamera Írószerek Hangosító berendezés Laptop

Báli bevétel Támogat ás Támogat ás Támogat ás

pályázat pályázat X X pályázat X X pályázat pályázat dolgozók pályázat pályázat pályázat

X

X X

Pályázat

14 Jászfelsőszent-

Fejlesztő játékok

pályázat

györgy

Laptop

Pályázat

Nyomtató Hangtechnika Galéria

pályázat

Fejlesztő játékok Galéria 3 db.

pályázat pályázat

fejlesztő játékok

pályázat

vizuális eszközök

pályázat

mini Hifi

pályázat

bútor

pályázat

babaház

pályázat

Mérleghinta, láncos híd

pályázat

Vizuális eszközök

pályázat

Nyílászárók cseréje

pályázat helyi önk. helyi önk.

Kerítés felújítás Homlokzat felújítás Videó kamera, DVD lejátszó

X

X

Videó kamera Visznek

Fényképezőgép

X

Hangtechnika

X

DVD lejátszó

pályázat

Tv Számítógép

Könyves polc Játékok Karácsonyra, fejlesztőjátékok

X Pályázat, Vállalkoz ó X

Udvari játékok

X

Mini hifi

X

Galéria Vetítő, diafilmek Mini szintetizátor

X X

Képvisel ői felajánlás , vállalkoz ó, pályázat Jótékony sági bál,

15

képes

16 II. Gyermekvédelem

A térségi gyermekvédelmi feladatok egységesítése az intézményekben meglévő feladatok számbavételével kezdődött.

A gyermekvédelmi munka egységesítését célzó tevékenységek

1. Helyzetkép készült a gyermekvédelmi szakmai munkáról Mindezeknek a részletezése, elemzése volt az alapja a gyermekvédelem kiemelt faladatoknak. Település

HOP-ban előforduló feladat

Speciális program

Komplex állapotfelmérés Nyilvántartás.

Együttműködési megállapodás

Kapcsolatok szülőkkel

Szociális szolgáltatás ok

Gyengeség:

Igen

Szűrővizsgálatok Prevenciós programok Igen

Alattyán

igen

Jánoshida

Igen

Jásztelek

Igen

IPR Etnikai Esély IPR Etnikai Esély IPR Etnikai Esély

Igen

Igen

Igen

A szülők meggyőzése

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Szülőkkel kapcsolat

igen

igen

igen

igen

Igen

Jászdózsa

igen

Mérés ---------

tisztasági

Családlátogatás

Mérés --------Igen

tisztasági

Családlátogatás

tisztasági

igen

Jászágó

Mérés -----------------

tisztasági

Családlátogatás

Visznek

Mérés

tisztasági

igen

Jjhalma Jfszgyörgy P.monostor

A szülőkkel kapcsolat, rendszertelen óvodába járás Szülőkkel kepcsolat

igen

Családlátoga -tás Szülőkkel kapcsolat Állapot felmérés

A táblázatból kiderül, hogy Alattyán, Jánoshida, Jásztelek az Integrált pedagógiai rendszer és az előző társulásban már egységesített gyermekvédelmi feladatok, és minőségfejlesztés ismeretében jártasságra tett szert a feladatok megvalósítása tekintetében. A gyermekek állapotfelmérése a gyermekek képességeinek mérése, szinte valamennyi településen gyakorlattá vált. A külső és belső kapcsolatok tartalma, a szülőkkel való jó kapcsolat igénye viszont jellemzően jelentkezik valamennyi településen. Erősség volt: a speciális elemek megjelenése a nevelési gyakorlatban, a helyi megfigyelési,- mérési gyakorlat, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a védőnővel való kapcsolat. Gyengeségként fogalmazódott meg: a HOP- ban nem részletezett feladat, a nyilvántartási rendszer hiánya, a szűrővizsgálatok megvalósulása, együttműködési megállapodások hiánya, az esetjelzés rendszere.

17 Lehetőségként fogalmazódott meg: 

Közös pedagógiai programban egységes cél, feladat, elvek kiterjesztése



Közös szempontok a mérésben, nyilvántartásban



Egészségvédő programok, szűrések kezdeményezése



Együttműködési megállapodások, készítése, megvalósítható elemekkel (szülőkkel, Kisebbségi Önkormányzattal elsősorban), gyermekvédelmi munkaközösségek működtetése.

2. Tájékoztató készült a gyermekvédelmi munka kialakítandó gyakorlatáról

Tartalma térségi szinten:  A gyermekvédelmi munka céljának egységesítése az alábbi elvek mentén:

Érvényesüljenek a jogok, a védelem - testi, értelmi, érzelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól.

Ismertté váljanak a körülmények, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik.

Csökkenjenek az indulási hátrányokból és fogyatékosságból adódó különbségek.  A gyermekvédelmi tevékenységek tartalma, rendszere (a Térségi Nevelési Programban megfogalmazottak szerint, kiegészítve Integrált Pedagógiai Rendszer kiemelt feladataival)  A szükséges nyilvántartások vezetésének gyakorlata  A gyermekvédelmi munka értékelésének gyakorlata

.A faladatok a feltárás a megelőzés és a megszüntetés mentén szerveződtek.

Fontos feladatok

A gyermekvédelmi esetek kiszűrése –

A szükséges nyilvántartások vezetése

–

Kapcsolattartás, együttműködés az óvodán belüli munkaközösségekkel, az óvodán kívüli szervekkel

a) Térségi

–

Prevenció és korrekció, ill. tehetséggondozás a pedagógiai munkában.

–

Integráció a pedagógiai gyakorlatban.

szintű

helyzetelemezés

készült

árnyaltan

megjelenítve

gondoskodás okait, ismeretében tervezhetővé váltak a szakmai feladatok.

a

fokozott

18

Alattyán

Jánoshida

Jászágó

Jászdózsa Jászfelsősztgy. J:Jákóhalm

Család szerkezete Anyagi ok

Nevelési hiány SNI

Halmozottan hátr.

Veszélyezt

Jásztelek Pmonostor

Településenként Deviencia előfordulása Tartósan beteg

Visznek

Lakásviszony Hátrányos

Megállapítható, hogy Alattyán, Jánoshida, Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy településeken évente egyenletesen magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma, Jászdózsán, Jászjákóhalmán évenkénti szórás látható. Mindezek ismeretében kiemelkedő jelentőségű, hogy az intézményekben speciális programok működjenek, a partnerekkel való kapcsolat tartalmas elemekkel gazdagodjon, a nyilvántartási rendszer sokrétűen mutassa a gyermekek összetételét, a gyermekek képességének fejlesztése megtörténjen. Etnikai programok, Esélyegyenlőségi programok, IPR programok már működnek a rendszerben, (kiterjesztésük szükséges) a gyermekek speciális fejlesztése a szakszolgálattal való együttműködés megoldott. A logopédiai ellátást a Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat végezte az tagintézményekben. Gyógypedagógiai ellátást biztosított az intézmény minden ellátandó SNI gyermek részére. A BTMN gyermekek ellátásáról fejlesztőpedagógusok gondoskodtak: Alattyánon Kovácsné Markó Katalin, Jánoshidán Menyhárt Jánosné és Szöllősi Albertné, Jásztelken és Jászfelsőszentgyörgyön Jásztelken, Alattyánon és Jánoshidán gyógy - testnevelő végezte a gyermekek korrekciós mozgásterápiáját, amely forrását az IPR pályázat biztosította. A hátrányos helyzetű gyermekekkel való differenciált foglalkozás szervezésére létfontosságú. Fontos tehát, hogy a gyermeklétszámok figyelemmel kísérése, a családok megismerése –szociális helyzetüket tekintve- folyamatos legyen. A fenti feladatok kiemelten szerepeltek a térségi gyermekvédelmi munkában.

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

80 70 60 50 40 30 20 10 0

2010/2011

Fő

Fokozott gondoskodás okai 2010-2013-ig

19 b) A gyermekvédelmi esetek feltárására, a megoldás lehetőségeinek felkutatása óvodán belül és kívül egyaránt. A partnerekkel, a gyermekvédelmi társzervekkel való együttműködés során.

Gyermekvédelmi esetek előfordulása 2010-2013-ban 30 Esetek száma

25 20 15 10 5

Alattyán

Jánoshida

Jászágó

JászdózsaJ.felsőszentgyJ.jákóhalma Jásztelek P.monostor

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

0

Visznek

Településenként Igazolatlan hiányzás

Anyagi ok

Jogi, párkapcsolati

Bántalmazásra utaló

Egészségügyi

Egyég

A településenként előforduló esetek kiemelkedőek Jánoshidán, melynek oka a Gyermekjóléti szolgálattal

való

jó

kapcsolat

során

kialakult

kölcsönös

jelzések

gyakorlata,

a

gyermekvédelemi rendszer kidolgozása korai működtetése.. A településeken, az esetek közül az anyagi ok előfordulása évenként egyenletes képet mutat. Gyakori az előfordulása az egészségügyi (tisztasági) oknak, és az utóbbi időben a jogi-párkapcsolati esetek előfordulása megszaporodott. Örvendetes, hogy az óvodában tartózkodás egyenletes, igazolatlan hiányzás alig fordul elő. Az egyéb esetek között szerepel a gyermeklétszám változására vonatkozó jelzések a gyakori fluktuáció nyomon követése, amely szinte valamennyi településen fellelhető.

Az esetek számának nyomon követése valamennyi településen továbbra is

indokolt, kiemelt feladat kell, hogy legyen.

2. A gyermekvédelmi feladatok egységes tervezésének és értékelésének megvalósulása, a kiemelt feladatok tükrében.

A feltárás feladatainak értékelése, évenkénti megvalósulása 2009-2013

Feladat

Nevelési év

FELTÁRÁS

20092010 20102011

20112012

20122013

Erősség

Gyengeség

Lehetőség

Veszély

Komplex Családlátogatás hiánya Családlátogatás Fluktuáció állapotfelmérés A közös mérési Gyakori (a nyomon követés Kapcsolat a szakrendszer alkalmazása egyeztetés nehézsége) és szakmai szolg. Közösen alkalmazott A felmérés módszere és Mérés metodika Magas létszám, egyszerűsített megfelelő helyszíne pontosítása időhiány Helyzetfelmérés Egyéni hiteles tájékoztatás, Megújult szülői Drámapedagógiai Az óvodai értékek Kölcsönös értekezlet elemek egységes együttműködés a látogatottsága alkalmazása közvetítése társszervekkel Kapcsolatok Szülői értekezlet Egyéni Az óvodai értékek működtetése megújítása tájékoztatási egységes Részvételi arányok nem formák közvetítése emelkednek működtetése

Az évenkénti gyengeségek adták a kiemelt feladatokat. A gyermekvédelmi működési terv azonos értelmezése segítette az azonos értékelési gyakorlat kialakulását. A feltárás feladataiban a gyermekek megismerésének egységes feladatait fogalmaztuk meg. Egyöntetűen erősödtek a kapcsolatok, az együttműködések a tájékoztatási formák, mint erősségek fogalmazódtak meg. A fentiek minőségi megvalósulása, kiterjesztése, gyengeségként jelentkezett, újra, meg újra. Szinte megoldhatatlan problémát okoz, a gyakori fluktuáció nyomon követése, ezzel együtt a kitűzött feladatok megvalósulása és az óvodai értékek egységes közvetítésének nehézsége

21

A megelőzés feladatainak értékelése, évenkénti megvalósulása 2009-2013

MEGELŐZÉS

Feladat

Nevelési Erősség év Hiányzások csökkenése 20092010

20102011

20112012

20122013

Társszervek, Tájékoztatási formák Nyomon követés

Gyengeség Kapcsolatok (száma) Szülői tájékoztatás Esetmegbeszélés

Lehetőség

Kapcsolattartás óvodán belül kívül Új tájékoztatási formák Kapcsolatok Kapcsolati gyakorisága tájékoztatási A tájékoztatás formák kihasználtsága, formái színesítése

Veszély Rejtett esetek előfordulása

Érdektelenség

Nyilvántartásba Sokszínűség a Fejlesztési A tanulási folyamat vétel differenciálásban gyakorlat túlértékelése Családlátogatás megfelelő Képességfejlesztés, működtetése mérés Hozzáadott érték mérése Családlátogatás A sokszínű Felzárkóztató, Család ismeretében differenciálás igénye és Tehetségfejlesztő a nyilvántartásba annak megvalósulása programok vétel

A megelőzésben a gyermekek és családjuk ismeretében az előforduló esetek tükrében olyan, pedagógiai gyakorlat működtetése indokolt, amely esélyt teremt a hátránykompenzációra. A nyomon követés, az óvodában tartózkodás, a folyamatos figyelemmel kísérés erősségként jelenik meg. A sokszínűség a szülők befolyásolása visszatérő gyengeség. A rejtett (látens) igények felismerése, kezelése, az érdektelenség az együttműködést nehezítetté teszi.

22

A megszüntetés feladatainak értékelése, évenkénti megvalósulása 2009-2013

MEGSZÜNTETÉS

Feladat. Nevelési Erősség év Egyéni fejlesztés Nyitottság Szociális 2009- szolgáltatások 2010

20102011

20112012

20122013

Gyengeség

Lehetőség

Szülők meggyőzése Esélyteremtő programok

Szülőkkel közös Következetlenség fórumok Szociális szolgáltatások, Esélyteremtő, szabadidős tevékenységek Bizalmi kapcsolat Bizalmi kapcsolati kialakítása hiány Közös élmények Tájékozatlanság

Közös programok, A szülők megnyerése Szolgáltatások, Szervezési nehézség adományok Csekély lehetőség

Veszély

Szülőkkel közös programok

Részvételi arányok A szülők Előítéletes szülői csökkenése tevékeny vélekedések Rászorultak támogatása bevonása Eltérő értékítéletek Adományok Ünnepek előtti ütközése kezdeményezése ötletbörze A közös A valós igények Bizalmi kapcsolat Előítéletes szülői programok száma, felszínre kerülése mélyítése vélekedések azokon való A rászorultak Szociális Eltérő értékítéletek részvétel támogatásának érzékenyítés ütközése gyakorlata

A megszüntetés feladatainak szervezési nehézségei, annak megoldásai talán a legnagyobb feladatot jelentik. Financiális nehézségeken túl az együttérzés, az előítélet megléte és újraéledése, a tájékoztatási nehézségek, a bizalom megnyerése hosszas, de reményteli munkát jelentenek hosszútávon a gyermekvédelemben és a mindennapokban. Módszertani megújulás, az ünnepek, a szabadidős programok felhasználása a kapcsolat építés valamennyi színtere erősítik a feladatok megvalósulását. A 4 éves együttműködés számtalan lehetőséget jelentett, ösztönzőleg hatott a sajátos feladatok megoldásában. A gyermeki jogok érvesítésének, a szülői kötelességek teljesítésének érvényre juttatása, a családok szemléletének formálása, kiemelt feladata napjainknak. A települések elszegényedése, a gyermekek eltérő szociokulturális háttere, különleges nevelési igénye kiemeltté teszi a tudatos, átgondolt gyermekvédelmi munkát, az egységes szemléletet a valós igények felismerését és lehetőség szerinti kielégítését. Valamennyi település eddigi munkájával ezen a területen, ezt eredményesen szolgálta.

23

kép

24 III. A pedagógiai munka tartalma

A pedagógiai munka tartalmát közösen és intézményenként is megterveztük, a dolgozók együttműködését elsősorban szakmai szinten valósítottuk meg. Így változatlanul tovább működtek szakmai csoportjaink és munkaközösségeink. Jásztelek továbbra is vállalta a mérés munkaközösség vezetését, Alattyán az értékelő munkaközösség vezetését, Jászjákóhalma a nevelési problémákra szerveződő munkaközösségét, Jászdózsa a kapcsolatok fejlesztésére szerveződő munkacsoport koordinálását. Jánoshida a minőségirányítási feladatok és a gyermekvédelmi feladatok koordinálását végezte. 1. Szakmai innováció ösztönzése Az elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy legyen lehetőségünk egymás szakmai munkájába betekinteni, ezért megszerveztük valamennyi tagintézményben egy –egy tevékenység közös megtekintését. Ennek célja az egymástól tanulás, a korszerű pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása és az együttműködési készség fejlesztése volt. A tagóvodák közötti szoros együttműködést segítik a közös rendezvényeink szervezésébe és közreműködésébe történő részvétel, a szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek, előadások, bemutatók szervezése, team munka az intézmény dolgozói között. Az

alábbi

táblázatban

településenként

megtekinthető,

hogy

tagintézményenként,

mely

tevékenységekbe volt lehetőségünk betekinteni. 2009-től a 8 majd 9 óvoda társulását követően az egyik kiemelt

cél a

kapcsolatépítésre,

egymásmegismerésére,

az intézmények közötti

tapasztalatcserére irányult. Nagyon eredményesek voltak ezek a programok, hiszen számos területet öleltek fel, úgy, mint:  óvodai programok, ünnepélyek, rendezvények (pl. Farsang Télapó)  szakmai napok (bemutató fogalakozások, Jó gyakorlatok megismerése, hospitálás)  továbbképzések  közös tanévnyitó, tanévzáró értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, vezetői értekezletek

Közös programok 2009-2013 években Alattyán

Jánoshida

Jászágó

Jászdózsa

Jászfelső szentgyörgy Ovi színház, Matematikai bemutató

Jásztelek

2009/ 2010

Ének-zenei tevékenység, Matematikai bemutató

Gyermeknap, Tanévnyitó értekezlet Ovi foci

Mocorgó Nap, Tanévzáró

2010/ 2011

Matematika bemutató

Évzáró ünnepség Ovi foci

Húsvét Szakmai fórum Óvónőknek nevelési problémák megoldása Húsvét

2011/ 2012

Föld Napja

Karácsonyi projekthét, Ovi-foci, Környezeti nevelés bemutató

Mihály Nap Dajkák továbbképzése

Farsang, Szabadjáték bemutató, Dajkák továbbképzése Adventvárás Óvodatörténeti kiállítás

Madarak Fák napja

2012/ 2013

Húsvéti játszóház

Vidám évnyitó hét Ovi foci

Márton Nap Dajkák továbbképzése

Állatok világnapja

Szent György napi ügyességi játékok

Sárkányölő Szent György napja, Tanévzáró,

Pusztamonostor Ransburg Jenő előadása

Visznek

Jászjákóhalma

-

Ovi galéria, DIFER továbbképzés

Karácsonyi ünnepség, Játék bemutató foglalkozás Téltemető farsangi karnevál

Pálfy Sándor előadása Gyertya gyújtás

-

Tanévnyitó értekezlet, Szüreti délelőtt

Húsvéti játszóház

Húsvét

Tanévnyitó, Őszi kézműves délelőtt, Környezeti nevelés bemutató

Intézményi szintű vers és mesemondó verseny

Népi játékok, néptánc, Tanévnyitó

Farsang, Testnevelés bemutató

Madarak és Fák napja, Szituációs játékokdrámajátékok interaktív foglalkozás

Családi gyermeknap,

Erősség

Gyengeség

Lehetőség

Veszély

Kapcsolatépítés

Időpontok egyeztetése

A látottak, tapasztaltak hasznosítása

Társulás felbomlása

Rálátás az óvodák gyakorlatára,

Időpontok váltakozása, módosítása

Egymás munkájának megismerése

Gyermekek utaztatása Helyettesítési nehézségek

Közösséggé formálódás Színes tartalmas programok

Távolság

További kapcsolattartás A szülők támogatók bevonása Felvételek készítése, sokszorosítása közzététele

Egymástól való tanulás Költségek megoszlása továbbképzés tekintetében Új módszerek tevékenykedtetési formák megismerése

Nagy eredménynek számít, hogy megszerveztük az óvodás gyermekek társintézményekbe kirándulását, mely nagy élményt jelentett gyermekeinknek is Pl. Jászjákóhalmán gyermekeink eltöltöttek egy csodálatos délelőttöt  Jászteleken, mesemondó versenyen vehettek részt  Jánoshidán, ovi-foci bajnokságon focizhattak  Jászfelsőszentgyörgyön, játékos vetélkedésen mérhették össze a tudásukat  Pusztamonostoron néptánc bemutatón vehettek részt A dolgozók együttműködése elsősorban szakmai szinten valósult meg. Az óvodai gyakorlat változatlanul tovább működött, szakmai csoportjaink és munkaközösségeink közösen kidolgozott gyakorlata segítette a szakmai innovációt. Az

óvodák

egyre

nyitottabbá

óvodapedagógusaink.

váltak,

rengeteg

élménnyel

és

ismerettel

gazdagodtak

Elméleti és gyakorlati tapasztalatokat gyűjtöttünk nevelői, oktatói

módszerekről, eszközökről, lehetőségünk volt a szakmai tudásunk bővítésére is valamint neves előadók meghívására is. A szerzett ismereteket, ötleteket saját gyakorlattá tenni segítettek a tartalmas programok. Jászjákóhalma nevelőtestületének gondolatai szerint, „Jó volt látni más óvodák rendezvényeit, és nagyon jó volt érezni azt a szakmai elhivatottságot, önzetlenséget, szeretetett, amit a gyerekek, szülők és felénk vendégek felé nyújtottatok.”

27 IV. Munkaközösségek Munkaközösségek munkájának értékelése Az óvodákban négy munkaközösség működött az elmúlt időszakban, tevékenységükről és eredményeikről az alábbiakban számolnak be.

1. A Nevelési problémák megoldására szerveződő munkaközösség

A 2012/2013-as tanévben a mozgásfejlesztést, mint kiemelt területet dolgoztuk fel. Ismét a konfliktusok megelőzésére helyeztük a hangsúlyt. A mozgásfajták formáinak bővítése minden óvodában kiemelt figyelmet kapott valamint a minden napos testnevelés hangsúlyosabbá tétele szerepelt céljaink között. Óvoda

Lúdtalp

Mozgáskotta

Néptánc/ népijátékok

Zenéstorna/ Játékostorna

Gyógytestnevelés

Jánoshida

X

X

X

X

X

Pusztamonostor

X

X

X

X

-

Jásztelek

X

-

X

X

-

Jászfelsőszentgyörgy

X

-

X

X

-

Visznek

X

-

X

X

-

Jászdózsa

X

-

-

X

-

Alattyán

-

-

X

X

X

Jászágó

X

-

X

X

-

Jászjákóhalma

X

-

X

X

-

Az óvónők tapasztaltak valami féle változást a konfliktusok megelőzésében?, 1.kevesebb konfliktus tapasztalható 2.nem változott semmi 3.bizonyos csoportokban, ahol kiemelten kezelték a mozgásfejlesztést, ott kevesebb konfliktus volt tapasztalható

Amikor 2009-ben elkezdte működését a társulás a különböző területekre különböző munkacsoportok jöttek létre. Segítve a szakmai munkát mind az óvónők, mind pedig a dajkák munkájának minél hatékonyabb munkavégzése céljából. Kezdetben a kapcsolatrendszer tagjainak résztvevőit vették”nagyító” alá. Megvizsgálták a területek gyengeségeit—így alakultak ki az éves munkatervek, azokat meghatározó célok és a hozzárendeltek feladatok. 2009-ben az Országos Óvodai Nevelési Program változásait is nyomon kellett követni a Helyi Óvodai Nevelési Program átírásával. A nevelési problémák megoldására

létrejövő

munkaközösség

kapcsolatrendszerének erősítését:

céljának

tűzte

ki

a

gyermek-felnőtt

28  a pedagógus modell modellhatását  a baráti kapcsolatok segítését  a drámapedagógia ismeretét Az általánosabb nevelési nehézségektől haladtunk a konkrétabb helyzetek felé. 2010/2011-es tanévben részt vettünk Pálfi Sándor előadásán, ami a konfliktusok kezeléséről, sőt megelőzéséről szólt. Nagyon jól éreztük magunkat, tapasztalatokat cserélhettünk. További célunk volt az óvoda-iskola kapcsolatának mélyítése, ami az előző években nem mutatott megfelelő eredményt. 2011/2012-es tanévben elkészült a gyermekek képes etikai kódexe—ami minden óvoda kreativitását és sajátosságait fejezte ki. Részt vettek pedagógusaink Darók Anikó: Drámajáték tréningjén, ami nagyon eredményesnek és felejthetetlennek bizonyult, hiszen a kolléganők a mai napig használják az ott kapott tudást.

29 Kinyílott egy kicsit a világ minden pedagógus és dajka néni számára. Lehetőséget kaptunk egymás munkáinak megismerésére, hiszen nincs táplálóbb egy óvónőnek az ötletek átadására, valamint felhasználására. Minden a maga lehetősége és igénye szerint élhetett ezekkel a programokkal. A tapasztalatok sikeresnek mondhatóak és nagyon pozitívak. A Mocorgó Óvoda nevelőtestületének gondolatai összefoglalják a munkaközösség eredményeit: „A konfliktuskezelés módjának többféle megközelítése (drámajátékok, mozgás, etikai kódex) mind könnyebbé és változatosabbá tette a felmerülő problémák megoldását. Az előadások és továbbképzések jó hangulata mellett sok új, érdekes játékot és megoldást kaptunk a munkánkhoz a konfliktusok kezelésére és megelőzésére. Mivel minden gyermek más, másképp reagál egy-egy konfliktushelyzetre, így fontos, hogy megtaláljuk minden gyermek számára a megfelelő megoldást, ebben segített ez a munkaközösség.” 2. Mérés munkaközösség

Az első évben egyik célul a mérési módszerek összevetését, tapasztalatcserét, közös mérési, értékelési rendszer kidolgozását tűztük ki, a nevelési területeknek megfelelően a 3-7 éves gyermekekre kiterjedően. Nem volt könnyű feladat, hiszen a nyolc tagóvoda mérési, értékelési gyakorlata nagyon eltért egymástól. Ugyancsak kitűztük célul a DIFER mérés bevezetését minden tagintézményben, ami szintén nem volt egyszerű. Ez a feladat azért okozott kisebb nehézséget, mert az előző társulásban részt vevő óvodák már alkalmazták ezt a fejlettségvizsgáló rendszert, a többi óvoda viszont még nem, vagy csak kevés tapasztalattal rendelkezett ezzel kapcsolatban. Az első tanév eredményeinek értékelésekor képet kaptunk arról, hogy bár a nevelőmunka minden intézményben színvonalasan zajlik, tagóvodánként mennyire eltérő eredmények születtek. A kapott eredmények nagy szórást mutattak, s az okokat kutatva megállapítottuk, hogy a közös értékelési rendszert nem sikerült teljesen egyformán értelmezni. A következő évben természetesen arra törekedtünk, hogy azonosan értelmezzük, és ennek megfelelően alkalmazzuk a kidolgozott értékelési rendszert. Törekvésünk sikeres volt, hiszen több személyes találkozás, konzultáció segített minket abban, hogy egymás munkájáról képet kapjunk, a tapasztalatokat kamatoztatni tudjuk. Négy nevelési területet választottunk ki a közös méréshez: érzelmi nevelés és szocializáció, egészséges életmódra nevelés, játék és munka. Ezeket a területeket értékelve megállapítottuk az óvodák erősségeit, gyengeségeit, majd ennek megfelelően határoztuk meg a következő tanév feladatait. A DIFER mérések az előző évhez képest már kevesebb nehézséget okoztak, az értékelés pontosabbá vált. A harmadik évben minden óvoda a közös célokat szem előtt tartva végezte a feladatokat. Úgy éreztük, hogy a mérési területek szempontjait kicsit pontosítani kellene, ezért átdolgoztuk ezeket a

30 szempontokat. A megváltozott szempontsor alapján az értékelést pontosabbnak, reálisabbnak tartottuk, a gyakorlati munkáról valósabb képet kaptunk általa. Ekkorra a munkaközösség munkája gördülékenyebbé, gyakorlatiasabbá vált, köszönhetően az előző évek tapasztalatának, a tagok segítő hozzáállásának. Ennek a tanévnek az előzőekhez képest újabb feladata a DIFER fejlesztési területekhez kapcsolódó fejlesztő feladatok összegyűjtése volt. Ezt a feladatot azért választottuk, mert reményeink szerint a jövőben minden óvodának segítséget nyújthat egy olyan játékgyűjtemény, amely a DIFER mérési területeihez kapcsolódik, s melynek segítségével könnyebben tervezhetjük meg az egyéni fejlesztéseket. Az elmúlt időszakról összességében elmondható, hogy jó együttműködés alakult ki a tagintézmények között, jellemző volt a munkaközösségi tagok pozitív hozzáállása. A tapasztalatok átadása, a továbbképzések, hospitálások tapasztalatainak felhasználása szintén pozitív hatással volt a munkánkra. Nehézséget okozott a határidők betartása, az értékelés módszerének eltérései, kevés személyes találkozás, a mérési módszer újszerűségéből adódó bizonytalanság/DIFER/. A nehézségek leküzdése érdekében törekedtünk az intézményeken belüli

Munkamegosztásra, gyakori tapasztalatcserére, a tapasztalatok megbeszélésére, telefonos, internetes kapcsolattartásra. Munkánk akkor volt igazán eredményes, ha az elmúlt néhány közös év tapasztalatait, eredményeit az elkövetkező években is kamatoztatni tudjuk az óvodai életben. Néhány összegző táblázat a négy év eredményeinek összefoglalásáról:

A közösen alkalmazott Kimeneti mérés eredményei: A kimeneti mérést valamennyi intézményben 4 nevelési területen végezzük: 

Az érzelmi nevelés szocializáció



A játék



Egészséges életmód



A munka területén

Az érzelmi nevelés szocializáció területén megfigyelhető, hogy összességében az eredmények csökkenek, magasabb értékek figyelhetőek meg Jászjákóhalmán és Jászfelsőszentgyörgyön. A játék értékei kezdetben magasabbak, majd csökkenő és újból emelkedettebb értéket mutatnak. Jásztelken, Pusztamonostoron, Jászfelsőszentgyörgyön magasabbak az eredmények. Az egészséges életmód területén azonosan jó értékek figyelhetőek meg, Viszneken kimagaslóak az eredmények. A munka területét is összességében azonosan értékeltük, Alattyán és Visznek gyermekeinek fejlődésének megítélése magasabb.

31 Az értékel területek azonos értelmezését az értékelési rendszerekben jelenlevő szubjektivitás nehezíti és a viszonyítás az előző életkorhoz, a gyermekek magukhoz képest történő fejlődéséhez. Törekedtek az intézményekben az ún. „hozzáadott érték „mérésére, melynek az előző mérési eredményt alapul véve mutatta az eredményességet.

Gyermekek mérésének eredményei 2010 – 2013

2012-2013

Alattyán Jánoshida Jásztelek Jászágó Jászdózsa

Jászjákó- JászfelsőPusztaÖsszesen: Visznek halma szentgyörgy monostor %

Érzelmi nevelés, szocializáció 1. Érzelmileg kötődik társaihoz 2. Érzelmileg kötődik felnőttekhez Igényévé válik a tevékenységekben való közös 3. részvétel, 4. Tevékenységekben kitartó 5. Képes nyugodtan ülni Képes figyelmesen meghallgatni 6. másokat Konfliktushelyzetben képes 7. megegyezésre jutni Szociálisan érett az iskolába 8. lépésre 9. Érzelmi élete kiegyensúlyozott 2013 2012 2011 2010

74 76

67 65

67 66

46 60

68 68

73 76

59 62

63 65

61 73

64 68

73

65

64

58

67

73

57

64

74

66

65 66

63 67

64 62

56 54

67 67

69 74

56 57

60 62

69 70

63 64

66

66

65

53

67

70

58

62

69

64

65

59

62

47

69

64

55

54

72

61

81

88

89

80

94

90

70

95

85

86

70 71 65 61 63

68 68 56 62 71

64 67 64 71 79

56 57 62 49 51

67 70 68 60 87

78 74 71 64 68

66 74 67 61 84

70 66 47 76 67ü

77 72 62 0 0

68 67 62 56 72

67

60

61

59

65

70

56

61

66

63

63

60

61

61

68

67

57

65

69

63

Játék 1. Képes játékot szervezni Képes a játékot több napon 2. keresztül folytatni

33 Szabályjátékot önállóan szervez 3. Képes együttműködésre, tükrözi 4. Építménye 3. összedolgozásra azkreativitását eredmény Barkácsolása tükrözi 5. érdekében kreativitását Képes saját személyével 4. dramatizál, 6. Szívesen kapcsolatos feladatokbábozik ellátására Képes együttműködni és Kialakul a környezet rendjének 7. 5. alkalmazkodni megóvásának igénye 2013 2012 2011 2010

62 66 76

52 62 64

61 64 66

45 60 52

60 66 68

63 67 69

54 55 58

58 63 65

56 66 82

57 63 67

63

62

63

60

65

63

55

57

67

62

79 60

70 57

66 63

66 52

70 62

71 66

60 52

67 62

88 63

71 60

71 74

63 62

62 64

52 46

68 68

69 67

60 57

63 61

70 77

64 64

64 75 62 70 51 60 56 69

59 65 56 61 51 61 61 67

62 65 57 58 61 60 75 63

56 54 58 64 54 57 50 53

65 68 61 65 62 63 86 91

66 70 65 66 68 72 60 77

56 59 61 65 49 59 80 86

61 63 48 53 73 78 73 76

65 77 58 61 0 0

62 66 59 63 52 57 68 65

80

68

70

72

70

75

67

63

84

72

80

67

69

68

69

75

68

67

85

72

79

68

70

59

70

77

66

67

86

71

79 79 72 67 72

71 69 65 65 71

68 69 64 67 84

69 67 67 66 63

69 70 67 66 95

74 75 71 75 86

67 67 68 64 91

66 66 62 84 78

96 88 67 0 0

73 72 67 61 71

72

64

65

54

66

74

61

63

70

65

73

64

65

50

68

70

58

59

70

64

Egészséges életmód Felszólítás nélkül, önállóan végzi a testápolási teendőket Zsebkendőjét szükség esetén 2. használja Kultúrált étkezés alapvető 3. szokásait ismeri 4. Önállóan öltözik-vetkőzik 2013 2012 2011 2010 1.

Munka Szívesen vállal egyéni megbízatást A megbízatást felelősségteljesen 2. teljesíti 1.

2011., 2012. és 2013. évi eredmények összehasonlítása 80

72 67

70 60

59 59

63 63 62

64 63

69 67 66

50 2011

40

2012 30

2013

20 10 0 Játék

Érzelmi nevelés, szocializáció

Munka

Egészséges életmód

35

Gyermekek mérésének eredményei 2013. területenként 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Érzelmi nevelés, szocializáció

Játék

Egészséges életmód

Munka

Alattyán

Jánoshida

Jásztelek

Jászágó

Jászdózsa

Jászjákóhalma

Jászfelsőszentgyörgy

Pusztamonostor

Visznek

DIFER eredmények összehasonlítása 2010-2013

Szocializáció

Elemi számolási készség

Tapasztalati következtetés 2010 2011

Tapasztalati összefüggés megértés

2012 2013

Beszédhang-hallás

Reláció szókincs

Írás-mozgás koordináció

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

A szocializáció, amely mutatója a feladathelyzethez való viszonyulásnak, emelkedett a teszt bevezetése óta. Az elemi számolási készség területén csökkenés látható és ezzel összefüggésben az ok okozati összefüggés megértése is csökkent. A beszédhanghallás, a szókincs emelkedett, vagy azonosan magas szintet mutat. Az írásmozgás koordináció területén jelentősen nem szórt eredményesség látható, ezen a területen legkisebb a fejlődés és összességében a leggyengébb területnek számít. A mérések eredményei továbbra is jól segítik a nevelőmunka tervezését, folyamatos megújítását. A munkaközösség a mérésmetodika közös értelmezését jól segítette.

3. Értékelő munkaközösség A társulás óvodáiban az elmúlt 4 évben igen magas szintű szakmai munka folyt. Az értékelő munkaközösség feladat közé tartozott évenként 2 alkalommal megszervezni egy-egy jó gyakorlatot, ami az óvónők szakmai munkájába engedte betekinteni a társintézmények dolgozóit.

Ezeken

alkalmak sikerességét és népszerűségét jelezte az is, hogy a meghívottak mindig 100 %- ban megjelentek, sőt több alkalommal több óvónő is képviseltette magát, mint ahány főre számítottunk. Az első évben ének-zene, a második évben a minket körülvevő világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli megismerése, a harmadik évbe külső világ megismerése és az utolsó évben pedig mozgás, mozgásos

37 játéktevékenységeket tekinthettünk meg különböző tagóvodákban. Egy-egy óvónő színvonalas szakmai munkájának megismerése közben lehetőségünk nyílt más óvodák programjainak, szakmai munkájának megismerésére is. A látott tevékenységeket minden alkalommal kritikusan, őszintén kielemezték a résztvevők. Kezdetben ez sem ment zökkenőmentesen, de elmondhatjuk, hogy lassanként mindenki beletanult ebbe a feladatba is. Ezek az értékelések hozzájárultak ahhoz, hogy az óvónők nyíltan őszintén megfogalmazzák véleményüket, és az esetleges problémáikkal kapcsolatban, kérdéseket tegyenek fel, problémahelyzeteket vitassanak meg közösen.

Több esetben egy-egy

probléma felszínre kerülés szakmai továbbképzéshez vezetett. Így ismerkedhettünk meg közösen a Difer méréssel, a Mozgáskotta módszerrel, vagy Tótszöllősyné Tündével, aki szintén óvodai mozgásfejlesztés lehetőségét mutatta be számunkra. Úgy látjuk, hogy a társulási forma megszűnésével sajnos nem lesz lehetőségünk más településen lévő óvodák munkájába ilyen mélységig betekinteni, és más településen lévő óvónőktől annyit és úgy tanulni, mint idáig. Önálló óvodákként nem fogunk tudni annyi szakmai továbbképzést szervezni, mint amennyit a 4 év alatt tettünk, pedig nagy szükségünk lenne rá. Persze sok bemutató tevékenység elérhető már interneten is, de a felmerült kérdéseinket, javaslatainkat sajnos nem tudjuk megvitatni a képernyővel. Úgy gondolom ez a szakmai együttműködés hiányozni fog mindenkinek. Sajnos ennek a munkacsoportnak a megszűnésével egy ingyenes, jól működő önképzési lehetőség ajtaja zárul be előttünk. Jó lenne, ha 2013/14-es év a tanévnyitó értekezletén egy intézkedési tervet tudnánk hozni, a munkacsoport tovább élésének lehetőségéről feltéve, ha ezt a többi település óvodavezetője is támogatja.

Az értékelő munkaközösség működése, eredményei:

A játék, a környezeti nevelés, a matematika, mozgás - mint fejlesztendő terület – az értékelés kiemelt területe volt ennek a nevelési évnek. Eredménye, hogy az értékeléshez közös sikerkritériumok fogalmazódtak meg tagintézményenként A szakmai tapasztalatcsere, a tagóvodák környezeti nevelés tevékenységszervezése az alábbi településeken valósult meg: Alattyán, Jászfelsőszentgyörgy, Jászdózsa, Jásztelek, Jászjákóhalma és Jánoshida, Visznek, Pusztamonostor A szakmai tapasztalatcsere alkalmainak erősségei voltak: -

Tantestület együttműködése, alkotó légkör

-

Komplexitás

-

Pedagógiai munka magas színvonala

-

Sokoldalú mozgástapasztalat biztosítása

-

Megfelelő eszközök

-

Testnevelés nyelvének használata

További lehetőségek:

38 -

Tér jobb kihasználása

-

Mozgáskotta módszer megismerése

-

Módszertani megújulás

-

Szülői hozzáállás alakítása

4. Kapcsolatok munkaközösség

Az elmúlt négy év során a munkaközösség az egészséges életmóddal valamint a partnerkapcsolatok bővítésével, elmélyítésével foglalkozott. A 2009-2010 és a 2010-2011-es tanévben célunk az egészséges életmód feltételeinek megteremtése és szokásrendjének kialakítása illetve az alacsony szociokulturális környezetből érkező gyermekek felzárkóztatása volt. Az intézmények sajátosságait figyelembe véve készült el az ütemterv a helyzetelemzésekre alapozva. Változatos eszközök, módszerek alkalmazásával (videó elemzése, team munka, szituációs játékok stb.) igyekeztünk a feladatokat megvalósítani.  Sokáig emlékezni fogunk Ranshburg Jenő professzor, élményt nyújtó előadására, amelyen a dajka nénik is részt vettek.  Pálfy Sándor prezentációja a szociális kompetenciákról nagyban segítette, hogy ismereteink felfrissüljenek, megerősítést kapjunk, és új lehetőségeket ismerhessünk meg, amelyeket alkalmazhatunk a mindennapokban. A 2011-2012 és a 2012-2013 évben a munkaközösség feladata a partnerkapcsolatok bővítése, erősítése lett, melyben kiemelt szerepet kapott az óvoda és a család kapcsolata, annál is inkább mivel a családok évében ez egyik főfeladatunk ez volt. A gyermekek fejlődése érdekében szükséges a jó kapcsolat, az együttműködés az óvoda és a család között. Fontos, hogy oda-vissza működjön a kapcsolat, hiszen a gyermek magával viszi az óvodába az otthon tanult viselkedésformát és az óvodából az ott szerzett élményeket.

Feladatok voltak: - A családok megnyerése az óvodával való együttműködésre, - a szülők családok szükségleteinek megismerése, - a szülők jogainak tiszteletben tartása, - jó partneri viszony erősítése. A munkaközösségi tagok munkájának eredményeképpen a kapcsolatépítés előtérbe került, tervezettebbé

vált.

Az intézmények különös gondot fordítottak az együttműködési

megállapodások elkészítésére, felülvizsgálatára a közvetlen partnerekkel, mint család, iskola, egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálat, cigány kisebbség, kulturális intézmények. Az

39 egyéni sajátosságok, szokások figyelembevételére lehetőség volt. Kialakult a rendszeres szülői fórumok megtartásának igénye. Pozitívumként értékelhető, hogy egyre több óvodában a meghívott előadók mellett a helyi óvodapedagógusok tartottak színvonalas előadásokat csoport és óvodai szinten is. A kapcsolattartási formák közül nagyon eredményesek a nyílt napok, hetek, fogadó órák, közös családi programok, melyek száma növekedett. Egyes programok hagyománnyá váltak (Adventvárás, Karácsony, sportnapok… stb.) A 2012-2013-as tanévben nagy reményeket fűztünk a benyújtott óvodafejlesztési pályázathoz. Soksok programot terveztünk erre alapozva az óvoda-család kapcsolata fejlesztése érdekében, mint pl. szülői fórumok, esélynap, színházlátogatás, közös kirándulások, képzések. Sajnos a pályázat forráshiány miatt nem nyert, amit nagyon sajnáltunk, mert így még eredményesebb időszakot zárhattunk volna. A munkaközösség elmúlt 4 éves munkáját eredményesnek tartom, mivel az ütemezett feladatokon túl személyes kapcsolataink fejlődtek, megismertük egymás intézményeiben kialakult jó szokásokat, ötleteket kaptunk a helyi gyakorlatuk átvételéhez. Legfontosabb partnereinkkel, a szülőkkel, családdal a kapcsolatunk élettelibbé vált programjaiban gazdagodott, minkét fél megelégedésére.

Családiprogramok Alattyán Visznek; 5

Jánoshida

Alattyán; 12 Pusztamonostor; 8

Jásztelek

Jászfelsőszentgyörgy; 7

Jászágó Jászdózsa

Jánoshida; 19

Jászjákóhalma; 6

Jászjákóhalma

Jászdózsa; 10

Jászfelsőszentgyörgy Jásztelek; 10

Jászágó; 8

Pusztamonostor Visznek

Részvétel a családi programokon %-os arányban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Szülő Gyermek

á ty at Al

n J

da hi os n á

J

zt ás

k ele

á sz Já

gó J

zd ás

sa óz sz Já

a lm ha ó k já

Já

sz

ő ls fe

e sz

g ör gy nt

y

s Pu

am zt

os on

r to

k ne sz i V

40

Kapcsolattartási formák értékelése,elégedettségmérés (átlag: 3,7) 120 Alattyán

100

Jánoshida Jásztelek

80 Jászágó

60

Jászdózsa Jászjákóhalma

40 Jászfelsőszentgyörgy

20

Pusztamonostor Visznek

gr am zö Kö

Sz

ül

sp

ői

ro

fó

zle ke te

Sz

ül

ői

ér

lá ád al

ru m

t

s tá ga to

dó Fo

ga Cs

Ny

íl t

hé

tv

.n

ór a

ap

0

41

Kép IPR

42 2. Az Óvodai Integrációs Fejlesztőprogram működtetése.

Azon intézmények, amelyek az IPR pályázatban részt vettek félévente egy alkalommal bemutatták „Jó gyakorlataikat „más intézményeknek. Ennek elsősorban a célja a hátrányos és HHH gyermekek:  Oktatási és társadalmi integrációja  Minőségi neveléshez való hozzáférés  Esélyegyenlőség növelése  Hátrányok csökkentése  Egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztés  Az iskolába való átmenet segítése

A Jó gyakorlatok az alábbi területeken valósultak meg az IPR programmal dolgozó óvodákban (Alattyán, Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy, Jánoshida)  Nyílt programok – térségi, helyi  Gyógytestnevelés  Fejlesztés  Továbbképzések, előadások szervezése  Szakmai napok (évente 2 alkalommal)

Jól működő szakmai napok Jánoshidán 1.

„Át-tanítás”innováció az óvoda-iskola átmenet gyakorlatában.

Közvetlen partnerek közül az iskolával, már 2001-től készült együttműködési megállapodás. Az IPR program kölcsönös bevezetése az együttműködési megállapodás tartalmának folyamatos megújítását indikálta. 2009-ben a -„Bázisiskola a Jászságban”- elnevezéssel induló TÁMOP 3.3.3-08/1 iskolával közös konzorciumban felvállalt pályázat egy újabb lehetőséget jelentett az együttműködés megújítására, innováció kidolgozására. A térség elszegényedése, ezzel együtt a differenciálódó iskolaválasztás indokolta, egy olyan kapcsolattartási forma bevezetését, mely a tanítónővel való korai kapcsolat során a szülőkkel való rendszeres kapcsolatban segíti befolyásolni az iskolaválasztást, másrészt lehetőséget teremt a tanulási hátrányok korai felismerésére, annak korai kompenzálására. Egymás munkáját megismerve, segíti az átmenet nehézségeit. A kétoldali együttműködés tartalma. 2010-ben teljesedett ki. Az együttműködésben a közös szabadidős programok, a hagyományok közös megünneplése

bővült

az

IPR

kapcsán,

nevelési,

pedagógiai

tartalmakkal.

Kölcsönös

intézménylátogatással, majd a intézményi módszerek kölcsönös megismerésével. Az eltelt időben a az óvoda és iskola vezetésének szemlélete, ezzel együtt a pedagógusok szemléletbeli változása, nyitottsága, a változtatásra való igénye, az eredményességre törekvése segítette közösségünkben ennek a programnak a megvalósulását.

43 Ajánló: A Jó gyakorlat kialakítása valamennyi kis településen megvalósítható, hiszen egymás ismerete megkönnyíti a kapcsolat kialakítását, működtetését. Eredményessége az óvoda- iskola kapcsolatában a gyermeki szocializációs folyamatban megkérdőjelezhetetlen.

2. „Napsugár Napok”

Vidám évnyitó hét. A gyermekek befogadása változatos szabadidős programokkal Célja: az óvodai beíratás támogatása, a be-óvodázási arány megtartása Az IPR bevezetését követően nevelőtestületünk, a gyermekek befogadását tervszerűen ütemezett feladatok megvalósítását célul tűzve végezte. Pozitív hatásai: A be óvodázás, a gyermekek befogadása az első hét elteltével zökkenőmentesen zajlik. Minden gyermek az első naptól étkezésben részesülhet, az amúgy is ingerszegény falusi létformában élő gyermekek is szüleik számára valódi esélyt jelent a gazdag programokkal együtt. (kirándulás, játszóházak, gyermekszínházi előadások) 3. Komplex Prevenciós Óvodai program bemutatása 

az anyanyelvi-és értelmi nevelés területének



a szülőkkel való kapcsolat formáinak bemutatása Vendégváró nap keretében



a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, hagyományos ünnepi tartalmak feldolgozásával.

A szakmai napok látogatottsága évek óta egyenletesen magas. Az elmúlt években az intézmények közötti hospitálások nagyszerű alkalmaivá váltak.

44 V.

ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

Az elmúlt időszak során egységes ellenőrzési és értékelési rendszert alakítottunk ki az óvodákban. Valamennyi intézmény az alábbi területeken ellenőrzött, illetve értékelt a vezető és az értékelő team segítségével:

A) Belső ellenőrzést végezték az intézményekben: 1. Az intézmény vezetője. 2. A tagóvoda vezetők, helyettesek (a saját óvodájuk működési és pedagógiai munkájáért felelősek, ezért saját óvodájukban végezték az ellenőrzést). 3. A munkaközösség vezető az általa irányított szakmai területre vonatkozólag. 4. Az ellenőrzésbe az értékelő team tagjai. 5.

Az óvodapedagógusok elsősorban önellenőrzést végeztek és a saját munkájukat, értékelték.

B) Értékelési rendszer az intézményekben

Az óvoda, nevelő - oktató munkájának ellenőrzése és értékelése az alábbi területekre terjedt ki: -

Házirend

-

SZMSZ

-

HOP végrehajtása

-

Minőségfejlesztési Rendszer (2012-től már nem volt törvényi elvárás a működtetésére)

Az óvodapedagógusok és dajkák értékelése a. A pedagógusok nevelő munkájának értékelése az alábbi területeken történik: 

dokumentumok



munkaközösségi szakmai munka



óvodapedagógusok munkája – teljesítményértékelés és önértékelés 2 évenként

b. A dajkák munkájának értékelése az alábbi területeken valósult meg 

munkaköri leírásban foglaltak teljesítése



teljesítményértékelés és önértékelés 2 évente,

A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki:

45 

a munka eredményének, teljesítményének értékelése



a szervezeti magatartás értékelése



a munkavégzéshez szükséges képességek értékelése

A gyermekek mérése és értékelése az óvodában Olyan mérési, értékelési eljárások alkalmaztunk, amelyek a gyermekek megismerését szolgálták. A reális és szakmailag megalapozott értékelés volt az alapja a további fejlesztési feladatoknak megvalósításának. A szülők folyamatos és egyéni tájékoztatást kapnak gyermekük előmeneteléről.

2009/2010 - törvényi előírásnak megfelelő, társult intézmények dokumentumainak megismerése

2010/2011 - óvodatitkár segíti a munkát - egyes dokumentumok átvétele - egységes dokumentumok

2011/2012 - egységes adminisztráció - egyre naprakészebbek

- kapcsolat a társintézményekkel, programok megismerése - életkornak megfelelő színvonalas, program specifikus műsor - érdektelenség - új módszerek keresése

- bővült a rendezvények köre - új ötletek, tapasztalatok átvétele

- beépülés a helyi gyakorlatba - színvonal emelkedett - hagyományápolás, - jól szervezettek - szülők motiváltabbak - nőtt az érdeklődés, a részvételi arány

Mozgás: kiemelten a szabad levegőn szervezett tevékenységek

- mozgásos tevékenységeink átgondolása, - jó megoldások keresése

- differenciálás megoldása - egyre több foglalkozás van a szabadban

Játék: szabad játék elsődlegessége, önkéntessége

- a játékhoz szükséges feltételek megteremtése nagyobb hangsúlyt kap

Érzelmi nevelés és szocializáció: kiemelten a konfliktuskezelés Egészséges életmódra nevelés

- gyermek-gyermek kapcsolat erősítése, alkalmazkodás - több egyeztetés a folyamatosság érdekében - jól elsajátított szokások - gyermekek gyakoribb bevonása a munkafolyamatokba. - új eszközök beszerzése - gyermeki törekvések segítése - érzékszervi tapasztalatok szerzése - szabadban történő tevékenység

- módszertani megújulás – szakmai bemutatók, szabadjáték megismerése, (Jásztelek, Jászdózsa) - Alapprogramnak megfeleltetés - előtérbe kerül a konfliktuskezelés, a problémamegoldás - azonosan értelmezett szokás-és normarendszer.

Dokumentáció

Ünnepségek, rendezvények

Szülői értekezlet

Munka

- változatosság - alacsony részvételi arány

- szabadban szervezett mozgásos tevékenységek átgondolása, - mindennapos testnevelésre megoldás keresése - tervezésre kerül - élmények biztosítása a szabadjáték választáshoz - nőtt a szabadjáték lehetősége - drámajáték alkalmazása a konfliktuskezelésben - beépülnek az egészségmegőrzés programjai

2012/2013 - törvénynek megfelelő dokumentáció - pontos, naprakész nyilvántartás - áttekinthető csoportnapló - színvonalasabb ünnepségek, rendezvények - magas részvételi arány - megújult tartalom, forma - emelkedő részvételi arány - szabad levegőn való tevékenykedtetés

- biztosított a szabad játék választás lehetősége - barkácsolás, bábozás lehetőségének biztosítása mozgásos játékok a konfliktusok oldására - nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság, környezetvédelem. - naposi munka szervezésének átgondolása - Új eszközök, módszerek megismerése bemutatók eszközök beszerzése kísérletezéshez, - környezettudatosság, környezetvédelem egyéni képességek figyelembe vétele

-munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzése, illetve pótlása. - helykihasználás előtér, udvar - mozgáslehetőség biztosítása - környezetvédelemre nevelés

- önként vállalt munka jelentősége

- Játékos cselekedtetésen alapuló ismeretszerzés - programhoz való ragaszkodás - feltételrendszer folyamatos biztosítása.

- játékba ágyazott tevékenység

mikro csoportos és páros foglalkoztatási forma

- változatos technikák - anyagok megismerése

- feltételelek biztosítása - technikák sokszínűsége

Mese –vers- anyanyelv

- önálló mesemondás, mese kitalálása előtérbe kerül.

Ének-zene

- Népi játékos, dalos összeállítások a tevékenységekben és az ünnepségeken

- kortárs irodalmi művek, művészeti alkotások mese-mondó verseny szervezése átgondolás alapprogramnak megfelelően

- barkácsolásra ösztönzés - rajzverseny bevezetése a családok között - mesefeldolgozás új elemekkel bővül, kortárs művekkel - gyakoribb élő hangszeres zene

-zenehallgatási anyagba klasszikus zeneművek

Testnevelés Környezeti nevelés: kiemelten cselekvő, felfedező kísérletek, mikro csoportos foglalkoztatás Matematika

Ábrázolás

- csoportbontással mozgástér növelése -mikrocsoportban való tevékenykedtetés, - környezetvédelem, újra hasznosítás - felfedező kísérletek

-bábozás gyakoribbá válik - anyanyelvi játékok

Vélemények, az elmúlt évek gyakorlatáról:

A nevelési területek értékelése nehéz feladat volt minden évben. A mindennapi tevékenységekbe beépítettük, illetve évvégén egységes szempontsor alapján kiértékeltük. Nagyon jók voltak a gyengeségként megjelölt tevékenységek erősítésére szervezett bemutatók. Jászjákóhalmán is volt egy környezeti bemutató, ahol a Tarna-part adta természeti környezetben tevékenykedtettük a gyerekeket. Sok új technikával, pedagógiai eljárással ismerkedhettünk meg a társ települések színvonalas bemutatóin is. Ezeknek a területeknek (mérés, értékelés, önértékelés) egységesítése nagy segítség volt az évek során. Az eredmények minden évben elgondolkodtatóak voltak, és a következő évre meghatározták a fő feladatok irányvonalait. Új feladatot jelentettek számunkra, mert hosszú évek óta nem kértek számon rajtunk ilyen adminisztrációt, ezért voltak hiányosságaink. Az óvoda vezetését is ellátó ÁMK vezető vagy iskolaigazgató a munkaügyi feladatokat látta el, nemigen foglalkozott az óvoda szakmai munkájával. A munkánkban adódó problémákat, sikereket ezelőtt is napi szinten egyeztettük, megbeszéltük, a Swot - analízisről már hallottunk, de nem volt benne gyakorlatunk. Ezt tanulnunk kellett. A pedagógiai munka értékelése folytán átgondoltabbá vált tervezőmunkánk. Jobban kirajzolódtak a problémák, kerestük a megoldásokat, lehetőségeket a változtatásra. Erősségeink hangsúlyozottabbá váltak, az eredményekre építettük a következő feladatokat. A gyermekek mérésére is még kerestük a jó mérési megoldásokat, próbáltuk megkeresni a programunknak leginkább megfelelőt. A DIFER alkalmazásával egy egységesebb mérési rendszert tudunk alkalmazni óvodánkban. A nevelő munka több területén szereztünk olyan új tapasztalatokat a tagóvodákban, amit átgondolva mi is tudunk alkalmazni saját óvodánkban, színesítve ezzel programjainkat, módszereinket. A mi óvodánkban nehézséget jelent a sok adminisztráció, mert nem tudjuk megosztani a feladatokat. A gyenge terület értékelése kiemeltté vált beépült a mindennapi tevékenységekbe, gyakorlatának ellenőrzése bemutató foglalkozások szerveződtek, melyek alkalmai voltak a belső és intézmények közötti hospitációnak. Az értékelő Team értékelési szempontjai alapot adtak az óvónők értékelésének, a kiemelt munkáért járó kitüntető díjra. A területek értékelésének a napi gyakorlati munkában megkérdőjelezhetetlen a szakmai hozadéka. Új módszerek, új eljárások gyakorlata alakult ki, új eszköztárral gyarapodott az óvoda. A pedagógusok szemlélete változott. Az egymástól tanulás, az együttműködés, az azonos nevelési módszerek közelítettek egymáshoz. Az értékelő, ellenőrző tevékenység a napi tevékenység természetes részévé vált.

48 Az értékelés gyengeségei, hogy valamennyi terület gyengeségei a nevelési tervekbe ugyan belekerültek, de a gyakorlati munkában a sokasága miatt nem mindig valósultak meg, a fejlesztésük. Vannak visszatérően gyenge területek, melyek sikerkritériummá válását feltehetően objektív okok, vagy nem következetesen képviselt feladatok megvalósítása áll. Egy - egy terület erősítésével a másik terület egyes elemei gyengültek. Javaslat az elkövetkezendő évekre:

A területek értékelésére objektívabb értékelési szempont figyelembe vétele, melynek az alapja a PP-ban megfogalmazott feladatok, sikerkritériumok. A sikerkritérium teljesülése, vagy nem teljesülése meghatározott %-os érték után válna fejlesztendővé. Értékelési és mérési rendszer kidolgozása bevezetése kezdetben nem volt egyszerű, de a későbbiekben segítette, hogy egy egy adott témában egy azonos mérőrendszeren belül együtt egységesen tudjunk gondolkodni. Az időhiány, ami a sok dokumentációból is adódik az hátráltatta a megvalósítást.

C) MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL KIMUTATÁS TAGINTÉZMÉNYENKÉNT 2009-2013 Települések ALATTYÁN

2009/2010

2012/2013

- DIFER - Bemeneti mérés kiscsoportban - Kimeneti mérés

-DIFER - Bemeneti mérés kiscsoportban - Kimeneti mérés

- DIFER - Bemenet kiscsoportban - Kimeneti mérés

-

-

-

-

Kimenet valamennyi területen hozzáadott érték jelölve Difer

-

Bemeneti mérések kiscsoportban Kimeneti mérések valamennyi területen hozzáadott érték jelölve Difer

-

-

Óvoda-bölcsőde (egyéni mérőeszköz) Komplex prevenciós programból adaptált mérőeszköz Kimenet valamennyi területen Difer Tesztek (nagycsoportban)

-

DIFER Egyéni fejlettségmérő kimenet

-

DIFER Egyéni fejlettségmérő kimenet

-

DIFER Egyéni fejlettségmérő kimenet

DIFER Egyéni fejlettségmérő kimenet

-

DIFER Egyéni képesség mutatói Bemeneti mérés kiscsoport

-

DIFER Bemeneti mérés kiscsoport Egyéni képesség mutatói Mérési munkaközösség által meghatározott szempontsor Kimeneti mérés DIFER Egyéni képességfejlődés Értékelési szempontsor nevelési területenként

-

DIFER Egyéni képesség mutatói Mérési munkaközösség által meghatározott szempontsor Kimeneti mérés Bemeneti mérés DIFER Egyéni képességfejlődés Értékelési szempontsor nevelési területenként

Difer Egyéni képesség mutatói Mérési munkaközösség által meghatározott szempontsor Bemeneti mérés Kimeneti mérés Difer Egyéni képességfejlődés Értékelési szempontsor nevelési területenként

-

JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY

JÁSZJÁKÓHALMA

2011/2012

- Porkolábné Balogh Katalin program specifikus szempontsora - DIFER - Kimeneti mérés

JÁNOSHIDA

JÁSZTELEK

2010/2011

Egyéni képességfejlődés mutató

-

-

-

-

Kimenet valamennyi területen hozzáadott érték jelölve Difer

50 -

Porkolábné anyag által összeállított személyiséglap, ill. fejlődési napló

-

DIFER

-

DIFER

-Difer

-

-

Közös mérés (társulás)

-

Közös mérés (társulás)

- közös mérés (társulás)

-

Kimenetvizsgálat – iskolaérettségi vizsgálat program specifikus - közös mérés (társulás)

-

-

PUSZTAMONOSTOR

-

DIFER Egyéni fejlettségmérő Kimenet

-

Fejlődési napló-fejlődés nyomon követése DIFER Egyéni fejlettségmérő Kimenet mérése

-

Fejlődési napló-fejlődés nyomon követése DIFER Egyéni fejlettségmérő Kimenet mérése

Fejlődési napló-fejlődés nyomon követése DIFER Egyéni fejlettségmérő Kimenet mérése

JÁSZÁGÓ

--

-

DIFER nagycsoportban Egyéni fejlettséget mérő lapok minden gyereknél

-

DIFER nagycsoportban Egyéni fejlettséget mérő lapok minden gyereknél

DIFER nagycsoportban Egyéni fejlettséget mérő lapok minden gyereknél

Visznek

-

-

DIFER Felmérőlapok

-

DIFER Felmérőlapok Kimenet mérése

Difer Felmérőlapok Kimenet mérése

JÁSZDÓZSA

Fejlettséget követő lapok kimeneti célokkal minden gyereknél Felmérések

A tapasztalatokat összevetve, sikerült az intézményekben egy azonosan értelmezett mérési rendszert, módszert kidolgozni. Fokozatosan bevezetésre került minden óvodában a DIFER mérés. Az óvónők tanfolyamon sajátíthatták el a DIFER alkalmazásához szükséges ismereteket. Az egységes mérési gyakorlat kialakítása szükségessé tette az azonos gyakorlatot. A sokszínűség megszűnt, az értékelési gyakorlat racionalizálódott. A gyermekek egyéni megfigyelése nagyobb szerepet kapott. Az értékelés folyamatossága kevésbé érvényesül. A gyermeki egyéni fejlődést nyomon követő rendszert már 2009 előtt bevezettük, átdolgozását követően logikusabbá és átláthatóbbá vált a rendszer és könnyebbé az írásos munka, melynek nagyobb része megfigyelésen alapul. A korábban kialakított gyakorlatot végezzük folyamatosan, változtatásokat alig alkalmazva. Jászjákóhalmán az elmúlt években nagy változás történt a mérési módszereink tekintetében. Egy mérőeszközt használtunk évekig, az egyéni képességfejlődés mutatót. A Difer továbbképzés elvégzése után elkezdtünk mérni ezzel, korszerű eszközzel, melynek a használata okozott némi bizonytalanságot. A rövid Difert használjuk a mai napig a gyerekek egyéni fejlettségének, és a fejlesztendő területek meghatározása céljából. Az évek során egyre több tapasztalatot szereztünk e mérési módszert illetően, és továbbra is törekszünk ismereteink bővítésére.

51 Az eltelt három évben óvodánk alkalmazkodott a társulásban résztvevő óvodákhoz és egységesen használjuk az előzetesen táblázatban megjelenített mérőeszközöket, ezáltal egy nagyon átfogó képet kapunk gyermekeink fejlődéséről. -

Az Alattyáni óvodában két óvónő a hosszú DIFER használta kifutó rendszer miatt, az ő véleményük szerint pontosabb képet ad a gyermekek fejlettségéről, természetesen időigényesebb.

-

Összefoglalva: A kezdeti mérőeszközök közötti különbségek egységesítve lettek, főleg eredménynek értékelhetjük minden óvodában a DIFER

mérés bevezetését. A tudatosan végzett mérések nagyban segítették mindenhol a gyermekek egyéni fejlesztésének tervezését .

Minőségfejlesztési tevékenység 2009-2013 Az intézményi társulás létrejöttekor, az akkor érvényes jogszabály a nevelési-oktatási intézményekben folyó minőségfejlesztési feladatok összehangolása érdekében, intézményi minőségfejlesztési csoportok működtetését írta elő. A törvény értelmében a minőségfejlesztési csoport figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását, folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek alapján határozza meg szakmai céljait és a szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.

A törvényi előírásnak megfelelően a Jászsági Közoktatási Intézmény társult óvodáiban is megkezdte működését a minőségfejlesztési csoport, 1 fő minőségügyi vezetővel és tagintézményenként, 1-1 fő minőségfejlesztési csoporttaggal. A csoport a közös munkát a tagintézményekben eddig működő minőségbiztosítási tevékenységek helyzetelemzésével kezdte, melynek eredményeként feltárult, hogy az egyes tagintézményben milyen minőségbiztosítási eljárási folyamatok működtek.

Helyzetelemzés: 

A 2006 óta társulásban működő 3 tagintézményben (Alattyán, Jásztelek, Jánoshida), már egységes volt a minőségbiztosítási rendszer.



Jászágón nem volt előzménye a tervezett minőségfejlesztési munkának



Minden óvoda rendelkezett Minőségirányítási Programmal, s az abban rögzített eljárásokat vagy önállóan, vagy a helyi iskolával közösen működtették.



Legtöbb tagintézmény a Comenius modell alapján dolgozta ki a minőségbiztosítás folyamatait.



A partneri igény és elégedettségmérés gyakorlatában az egyes tagintézményeknél nagyobb volt az elérés. Az alábbi táblázatból leolvasható, hogy tagintézményenként mely partnernél végeztek igény és elégedettségmérést.

53

Partner Gyermek

Szülő

Igény –és elégedettségmérés Volt Jászjákóhalma, Jászfelsőszentgyörgy Alattyán Jásztelek Jánoshida

Igény –és elégedettségmérés Nem volt Jászdózsa Pusztamonostor

Mindegyik óvodában

Alkalmazotti Mindegyik óvodában közösség Iskola

Jászjákó halma Jászfelsőszentgyörgy Alattyán Jásztelek Jánoshida

Jászdózsa Pusztamonostor

Fenntartó

Jászdózsa Jászjákóhalma Jánoshida

Jászfelsőszentgyörgy Puszta monostor

Egyéb

Jászjákóhalma: Kisebbségi Önkormányzat



A partnerekkel való együttműködés tartalmát, időpontját, felelős személyét Együttműködési megállapodásban rögzítjük. A társulás működésének kezdetén, (a 3as társulás óvodáinak kivételével) a működő kapcsolatrendszert együttműködési megállapodásokban nem dokumentálták.



A dolgozói teljesítményértékelés gyakoriságában, módszereiben is jelentős eltérés volt tagintézményenként.

A helyzetelemzés alapján készült el a minőségfejlesztési munkacsoport éves munkaterve, melynek fő célkitűzése volt az egységes minőségbiztosítási rendszer kiépítése. Ennek első lépése a minőségirányítási rendszer főbb területeinek meghatározása, és a hozzá kapcsolódó tevékenységek megtervezése, illetve a gesztor intézmény mintájára a működő folyamatok kiterjesztése a tagintézményekre. A jelenleg, az évek óta jól működő rendszerünket a PDCA (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés) logika alapján folyton fejleszthető és fejlesztendő folyamatszabályozással működő rendszerként valósítjuk meg.

54 Minőség biztosítási tevékenységek a munkaterv megvalósulásának tükrében Az intézmény minőségirányítási rendszere A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben A partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése

Az emberi erőforrás A minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése Az intézmény mérési, értékelési rendszere

Elért eredmények

A minőségirányítási rendszer működtetése folyamatos A tagintézmények az éves munkatervek alapján szervezik nevelőmunkát

a

A partnerlista elkészítése és frissítése október hónapra elkészül. A minőségügyi csoporttagok vezetésével együttműködési megállapodásokban rögzítik az együttműködés tartalmát. A mérőanyag szempontsora nem változott, módosításra nem volt szükség. Az igény és elégedettségmérés megtörténik az ütemezésnek megfelelően Az adatokat a szempontmátrix segítségével dolgozzák fel a csoporttagok A kapott adatok elemzése kivetíti az intézményi erősségeket és gyengeségeket Pályázati erőforrás biztosította az intézményi és tagintézményenkénti továbbképzések megvalósulását Munkaközösségek az éves terv alapján működtek

Mérési munkaközösség közösen kidolgozott és elfogadott szempontsora alapján intézményi szintű mérőanyag készült. A dolgozói értékelés a MIP- ben foglaltak alapján történik, kétévente kerül sor dolgozói teljesítményértékelésre.

A csoporttagok összehangolt munkájának eredményeként már az első nevelési év végére egységes mérőanyag állt rendelkezésre a partneri igény- és elégedettségmérés lefolytatására. Az eredmények tükrében kimutathattuk az egy – egy tagintézmény, illetve az intézményegység erősségeit, gyengeségeit, mely munkaanyag szerves részét alkotja az év végi értékelésnek. Az alábbi diagramok az elmúlt 4 év mérési eredményeit mutatják be tagintézményenként, és intézményi szinten. A kimutatott erősségek, gyengeségek a partneri igény-és elégedettségmérés adatai alapján kerültek összegzésre.(Diagram) Összegzés: A 4 nevelési év mérési eredményeit összevetve, a leggyakrabban előforduló elégedettséget mutató területek kimutatják az intézmény azon nevelési folyamatait, értékeit, melyek

nagymértékben hozzájárulnak az

intézmény eredményes

munkájához.

Az

elégedetlenséget mutató területek az intézményi gyengeségekre következtetnek. Mindezen

55 eredmények, a vezető értékeléssel, munkaközösségek munkájának összegzésével részét képezik az intézményi önértékelésnek. Az értékelés alapján újabb feladatok, célkitűzések megfogalmazására kerül sor, ezzel biztosítva a folyamatos fejlesztést, a PDCA logika érvényesítését.

56

ALATTYÁN IGÉNY ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban

13 /20 2 1 20

Gyermek Szülő Dolgozó

12 1/20 1 0 2

0/ 201

9/ 200

1 201

0 201

20

30

40

50

60

70

80

90

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Gyermek

71

90

88

93

Szülő

88

88

92

94

Dolgozó

90

87

89

90

100

A diagramról leolvasható, hogyan javult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A legeredményesebb a 2012/2013-as nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A sikerkritériumok növekedtek, mely a nevelőmunka eredményességét tükrözik. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 5 terület: egészséges életmód, mese-vers – anyanyelv, rajzolás – mintázás – kézimunka, szülői értekezlet és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 4 terület: az óvoda- család, iskola – óvoda, egyenletes munkaterhelés, személyi, tárgyi feltételrendszeri az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.

57 Jánoshida

JÁNOSHIDA IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban

013 2 /2 1 0 2

Gyermek Szülő Dolgozó

2 /201 1 1 20 011 0 /2 1 0 2 0 /201 9 0 20

20

30

40

50

60

70

80

90

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Gyermek

85

88

84

81

Szülő

92

92

96

91

Dolgozó

93

95

91

94

100

A diagramról leolvasható, hogyan alakult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A szülők és dolgozók elégedettségi mutatói hasonlóan magasak, mely jó színvonalú,

kiegyenlített

nevelőmunkát

tükröznek.

A szülői

vélemény alapján

a

legeredményesebb nevelési év a 2011/2012-es év volt. A sikerkritériumok kis mértékben változtak, minden évben magas mutatókkal. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 4 terület: játék, gyermekek fejlődése, mese – vers – anyanyelv, és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 1 terület: matematikai nevelés az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.

58

JÁSZSÁGÓ IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként,%-os arányban

2/20 201

2

13

Gyermek Szülő Dolgozó

12 /20 1 1 0

0/ 201

9/ 200

1 201

0 201

20

30

40

50

60

70

80

90

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Gyermek

73

74

79

71

Szülő

87

83

88

88

Dolgozó

90

83

85

91

100

A diagramról leolvasható, hogyan változott évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A társulásban működő 1. nevelési év után a dolgozói és szülői vélemény szerint kevésbé volt eredményes 2011/2011-es nevelési év, majd a következő években növekedtek az eredményességi mutatók. A legeredményesebb a 2012/2013-as nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a családdal való kapcsolattartás formáit, és az óvoda szervezeti működését is. A ’játék’ és az ’óvodapedagógusok szakmai felkészültsége’ egybeesik az intézményi erősségekkel, a ’matematikai nevelés’

illetve a ’személyi,

tárgyi

feltételrendszer’ az

intézményi

gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.

59 JÁSZDÓZSA IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban

2/ 201

3 201

1/20 201

0/ 201

Gyermek Szülő Dolgozó

12

1 201

9/20 200

10

20

30

40

50

60

70

80

90

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Gyermek

80

79

81

87

Szülő

87

86

91

92

Dolgozó

91

88

88

90

100

A diagramról leolvasható, hogyan változott évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A társulásban működő 1. nevelési év után a dolgozói vélemény szerint kevésbé volt eredményes 2011/2011-es nevelési év, majd a következő években növekedtek az eredményességi mutatók. A szülők megítélése folyamatosan emelkedett. A legeredményesebb a 2012/2013-as nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A sikerkritériumok növekedtek, melyek szintén az eredményes nevelőmunkát tükrözik. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a családdal való kapcsolattartás formáit, és az óvoda szervezeti működését is. 5 terület: játék, gyermekek fejlődése, mese-vers – anyanyelv, rajzolás - mintázás – kézimunka, munkára nevelés, szülői értekezlet egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 2 terület: családlátogatás, személyi, tárgyi feltételrendszer az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.

60 JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban

2

/2 012

20

013

20 11/

G y e rm e k

12

S zülő D o lg o zó

201

2

0/

1 201

/2 009

010

20

30

40

50

60

70

80

90

2 0 0 9 /2 0 1 0

2 0 1 0 /2 0 1 1

2 0 1 1 /2 0 1 2

2 0 1 2 /2 0 1 3

G ye rm e k

91

90

88

87

S zü lő

88

90

89

87

D o lg o zó

89

91

90

86

100

A diagramról leolvasható, hogyan alakult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A legeredményesebb a 2010/2011-es nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A sikerkritériumok nem, vagy kis mértékben növekedtek, melyek kiegyenlített, az egyes partnereknél hasonló megítélés alá eső nevelőmunkát tükröznek. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 6 terület: játék, gyermekek fejlődése, egészséges életmód, rajzolás – mintázás – kézimunka, szülői értekezlet és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 4 terület: az óvoda- család, iskola – óvoda, matematikai nevelés, családlátogatás az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.

61 JÁSZJÁKÓHALMA IGÉNY- ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYE Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban

201

2/ 201

3

Gyermek Szülő Dolgozó

012 1/ 2 1 0 2

2

/2 010

9/2 200

011

010

20

30

40

50

60

70

80

90

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Gyermek

73

91

79

89

Szülő

79

90

80

91

Dolgozó

77

89

85

88

100

A diagramról leolvasható, évről – évre hogyan alakult a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A mutatók alapján a legeredményesebb a 2010/2011-es, és a 2012/2013-as nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A 2011/2012 – es nevelési év alacsonyabb értékű, a gyermekek, a szülők és a dolgozók egybeeső véleménye szerint. A sikerkritériumok nem, vagy kis mértékben növekedtek. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 5 terület: játék, gyermekek fejlődése, rajzolás – mintázás – kézimunka, mese- vers- anyanyelv, szülői értekezlet egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 3 terület: az iskola – óvoda, matematikai nevelés, családlátogatás az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.

62 JÁSZTELEK IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban

3 201 / 2 201

Gyermek Szülő Dolgozó

2 /201 1 1 20 1 201 / 0 201 0 /201 9 0 20

20

30

40

50

60

70

80

90

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Gyermek

68

77

83

70

Szülő

92

93

92

93

Dolgozó

94

93

93

95

100

A diagramról leolvasható, hogyan alakult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A szülők és dolgozók elégedettségi mutatói hasonlóan magasak, mely jó színvonalú, kiegyenlített nevelőmunkát tükröznek. A gyermekekkel végzett mérés alapján a legeredményesebb nevelési év a 2011/2012-es év volt. A sikerkritériumok kis mértékben változtak, minden évben magas mutatókkal. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 5 terület: játék, rajzolás – mintázás – kézimunka, munkára nevelés, szülői értekezlet és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 4 terület: iskola – óvoda, matematikai nevelés, családlátogatás, egyenletes munkaterhelés az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.

63 PUSZTAMONOSTOR IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként %-os arányban

2/ 201

3 201

1/20 201

0/ 201

Gyermek Szülő Dolgozó

12

1 201

9/20 200

10

20

30

40

50

60

70

80

90

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Gyermek

86

87

90

78

Szülő

86

85

87

87

Dolgozó

88

89

92

92

100

A diagramról leolvasható, hogyan alakult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. Mind a gyermekek, mind a szülők és dolgozók elégedettségi mutatói hasonlóan magasak, mely jó színvonalú, kiegyenlített nevelőmunkát tükröznek. A 2011/2012-es, illetve a 2012/2013-as évet azonosan értékelték a partnerek. A sikerkritériumok kis mértékben változtak, minden évben magas mutatókkal. A gyermekek esetében az utolsó év kivételével, mely évben alacsonyabb sikerkritérium határozta meg az erősségeket és gyengeségeket. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 6 terület: játék, egészséges életmód, rajzolás – mintázás – kézimunka, mese- vers- anyanyelv, szülői értekezlet és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 2 terület: iskola – óvoda, családlátogatás, az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.

64 VISZNEK IGÉNY- ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként %-os arányban

2 201

3 /201

Gyermek Szülő Dolgozó

01 1/2 201

2

20

30

40

50

60

70

80

2011/2012

2012/2013

Gyermek

85

86

Szülő

56

86

Dolgozó

59

83

90

100

A diagramról leolvasható, hogyan alakult az elmúlt 2 évben a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. Az 2011/2012-es nevelési évben a gyermeki és szülői megítélés nagyon eltért a dolgozói véleménytől. A 2012/2013-as nevelési év sokkal kiegyenlítettebb eredményeket mutat, szinte azonos értékekkel. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 6 terület: játék, egészséges életmód, rajzolás – mintázás – kézimunka, mese – vers – anyanyelv, munkára nevelés és a szülői értekezlet egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 2 terület: családlátogatás és az információs rendszer működése az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.

65 INTÉZMÉNYI ERŐSSÉGEK 2009 – 2013.

2009/2010.  Az óvoda munkája  Gyermeke k fejlődése  Játék  Testápolás  Környezeti nevelés  Mese – vers anyanyelv Szülő - óvoda kapcsolattartás i formái közül:  Fogadó óra  Szülői értekezlet  Nyílt hét  Ünnepsége k  Szolgáltatá sok

2010/2011.  Mozgás  Szeretetteljes légkör  Játék  Iskolai életmódra felkészítés  Egészséges életmód szokásai  Mese-vers anyanyelv  Rajzoláskézimunka  Ének-zene  Munkára nevelés  Partnerkapcsola t: Egészségügyi szervek  Óvodapedagóg usok szakmai felkészültsége

2011/2012.  Szeretetteljes légkör  Óvoda munkája  Gyermekek fejlődése  Egészséges életmód szokásai  Játék  Környezet megismerésére nevelés  Mese – versanyanyelv  Rajzoláskézimunka  Ének-zene  Munkára nevelés  Ünnepségek  Óvodapedagóg usok szakmai felkészültsége, innovációs törekvései

2012/2013.  Mozgásfejleszt és  Játék  Gyermekek fejlődése  Differenciált egyéni foglalkozás  Egészséges életmód szokásai: Testápolás  Munkára nevelés  Rajzoláskézimunka  Szülői értekezlet  Óvodapedagóg usok szakmai felkészültsége, innovációs törekvései

66 AZ INTÉZMÉNYI ERŐSSÉGEK 4 ÉV MÉRÉSI EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN

Egészséges életmód szokás testápolás Munkára nevelés

Játék

Gyermek fejlődése

Szakmai felkészültség

Szülői értekezlet

Rajzolás mintázás kézimunka

Mese vers anyanyelv

67 INTÉZMÉNYI GYENGESÉGEK

2009/2010.  Matematikai nevelés  Öltözködés  Pihenés  Arányos munkamegosztás  Személyi – tárgyi feltételek

2010/2011.

2011/2012.

Intézményi gyengeségek  Pihenés ( gyermek:7, szülői: 2)  Öltözködés (gyermek: 6, szülői: 2)  Környezeti nevelés (Gyermek: 3, szülői: 1, dolgozói: 3)  Matematikai nevelés (Gyermek: 4, szülői: 3, iskola:2 )  Információs r. működése (Szülő: 2, Dolgozói: 4, iskola: 1)  Arányos munkamegosztás (Dolgozói:7)  Szülő – óvoda: (dolgozói:4)  családlátogatás (Szülői:4)  Szolgáltatás (Szülő:6)  Fenntartó (Dolgozói:6)

Gyermek  Pihenés  Matematikai nevelés Szülő  Családlátogatás Dolgozói  Információs rendszer működése  Iskola – óvoda  Kisebbségi Önkormányzat (javult)  Arányos munkamegosztás

2012/2013.

Gyermek  Pihenés  Öltözködés  Ének-zene Szülő  Környezeti nevelés  Információs rendszer működése  -családlátogatás Dolgozó Család-óvoda Iskola-óvoda Kisebbségi Önkormányzat Információs rendszer működése Személyi, tárgyi feltétel rendszer Egyenletes munkaterhelés

68 INTÉZMÉNYI GYENGESÉGEK, 4 ÉV MÉRÉSI EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN

Szokás: öltözködés Információs rendszer

Matematikai nevelés

Arányos terhelés

Családlátogatás

Személyi, tárgyi felt.

Család- óvoda

Iskola- óvoda

69

Együttműködés formái, tartalma Az együttműködés során elsődleges cél volt, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassuk el az új követelményeknek megfelelően.

Az együttműködés formái: Vezetői értekezletek, gyógypedagógus konzultációja, nevelőtestületi és teljes alkalmazotti kör tájékoztatása, munkaközösségek, team munka, szolgáltatások, pályázatírás stb. Az alábbiakban a SWOT analízis segítségével értékelem a közösen elvégzett munkát.

Együttműködés

Erősség

Vezetők

Jó hangulat, együttműködési

Ütemezettebb

készség

kapcsolattartás

Munkaközösség

Gyengeség

Lehetőség

Nagyon eredményes

Kevés egyeztetés a

Ütemezettebb

együttműködés, tartalmas

vezető részéről

kapcsolattartás

Azonos rendszer alapján

Időhiány, kevés

Több személyes

dolgozik minden óvoda,

egyeztetés

egyeztetés

munka Minőségfejlesztés

mérhető összehasonlítható eredmények, hozzáadott értékek kimutatása Óvodák közötti

Jó hangulat,

Kapcsolattartás-

Ütemezettebb

kapcsolattartás

Érdeklődés, elfogadás

gyakorisága

kapcsolattartás

Rendezvények

Színvonalas, magas szinten

Településenként

Célzott, tervezett

látogatása

szervezett, rendezvények

legalább 1 fő

tapasztalatszerzés

valósultak meg

képviselet

Tanulságok, tapasztalatok összegzése

Testvéróvodák

Kitekintés más országok

Anyagi forrás

Pályázat nemzetközi

szakmai tapasztalataira

előteremtése

kapcsolatok finanszírozására

70

Képek pályázatok

71 VII.

Nyílászárócsere

A X

JT

Homlokzat felújítás

JH X

JFSZGY X

JÁ

JJH X

JD X

V x

X

2 X

1

x

x

x

TÁMOP 3.3.3. „Bázisiskola”

x

1

x

x

x

x

x

8

x

X

X

X

1

X

4

x

x

x

x

3

1

x

1

X

1

Az alábbiakban településenként megtekinthető a pályázatokban való részvétel, a pályázati aktivitás. Az elmúlt 4 évben fő törekvésünk volt a pályázati aktivitás növelése, a fenti táblázat jól szemlélteti mely tagintézmény mely pályázatokban vett részt az elmúlt időszakban. A Jászsági Köznevelési Intézmény tagintézményeként vettünk részt a legtöbb pályázatban, ennek köszönhetően jelentősen gyarapodtak intézményeink és az infrastrukturális fejlesztés is megvalósult 5 intézményben. Visznek Önkormányzata 2010-ben szintén felújította az óvodáját, megvalósult a nyílászáró csere és a külső, belső terek is felújítása is. Jásztelek, Alattyán, Jánoshida az IPR esélyegyenlőségi pályázatra már 2008 óta folyamatosan pályázik, később csatlakozott Jászfelsőszentgyörgy óvodája is. Ennek hatására sikerült a nevelőtestület szakmai képzéseit finanszírozni, továbbá a gyermekek szociális hátrányát csökkenteni, a gyermekeknek sikerült színes programokat biztosítani, ezen túl az óvoda felszereltségét, eszközkészletét sikerült folyamatosan fejleszteni. Jászágón a pályázatok a kézműves tevékenységhez nagymértékben segítette a eszközök és a programok biztosítását.

Ö 6 1

X

17/2009.(IV.2.) Teljesítmény mot. pályázat

TÁMOP informatikai pályázat Megyei Közalapítvány Eszközfejlesztés Családi program pályázat TÁMOP – 3.2.13-12/12012-0191 Együttműködés erősítése COOP

PM

X

TÁMOP3.4.2. SNI Leader pályázat

Informatikai pályázat

PÁLYÁZATOK

72 Jászjákóhalmán a nyílászárók cseréje nagyon hasznos pályázat volt, ezáltal a fűtésköltségeink csökkentek. Az informatikai pályázatból számítógépes parkunkat bővíthettük. Az SNI pályázat által pedagógusaink több továbbképzésen vettek részt. A pályázatokra továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk! SNI pályázat hozadéka Jászjákóhalmán és Pusztamonostoron. Célunk volt, hogy minél több intézmény kapcsolódjék be a pályázati munkába, amelyre elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztató programjának megvalósításánál volt lehetőségünk.

73

Kép közös rendezvények

Óvodai rendezvények 2009-2013

Alattyán

Jánoshida

Jászágó

2009/2010

Mackó kiállítás, Mesemondó verseny

Környezetvédelmi napok: témák szerint: (víz, levegő) Esélyegyenlőségi nap

Húsvéti kiállítás

oviszínház fenyőünnep a nyugdíjas klubbal

Húsvéti hagyományőrzés

2010/2011

Vidám tanévnyitó, szalvéta kiállítás Föld napja, alkalmából, az újra hasznosított anyagú eszközök kiállítása Húsvéti játszóház

Óvodatörténeti kiállítás

Húsvéti kiállítás Föld világnapja (új) Mihály nap (új) Márton nap (új)

Madarak fák napja társintézményekkel

Angyalváró délután

Gyertyagyújtás

Színjátszó kör

Magyar nép játékok fesztiválja

Óvodatörténeti kiállítás

„Sárkányölő SzentGyörgy” vetélkedő

Márton napi lámpás felvonulás

Jótékonysági bál

Húsvétolás

Szüreti déle

Mocorgó Nap

Szent-György napi játékok

Az óvoda Névadó ünnepsége és ahhoz kapcsolódó programok

Népi játékok

Farsangi bál a szülőkkel, vendégekkel

Gyermekna

2011/2012

2012/2013

Karácsonyi ünnepség községi szintű

Mindenki karácsonyfája az óvoda parkolójában

Mihály nap Márton nap

Jászdózsa

Jászfelsőszentgyörgy Jásztelek

Intézményi szintű vers és mesemondó verseny

Pusztamonostor Visznek

Jászjákóh ma

Farsangi bá

Az óvodai rendezvényekkel összefüggésben az alábbi tapasztalatokat fogalmazták meg a tagintézmények vezetői:

Jászágó: „Nyitottabbá vált óvodánk a szülők, az iskola és egyéb partnereink felé. Rendezvényeinken általában képviselteti magát minden helyi szervezet. A rendezvényeink színvonalasabbak, tartalmasabbak lettek. Más települések jó példáját megfigyelve olyan rendezvények is bekerültek a programunkba, ami eddig nem volt a repertoárunkban. Új ötleteket, megvalósítási lehetőségeket láttunk a tagóvodák rendezvényeinek sokaságában. Pályázat révén több rendezvényünk finanszírozását tudtuk biztosítani. A szülők támogatására minden alkalommal számíthattunk. Rendezvényeink alappillére a néphagyományok ápolására épül.” Jánoshida „Nagyon jó alkalmai annak a sokrétű, értékteremtő munkának a bemutatása, amely az óvodában zajlik. A nevelőtestület szakmai irányultságának, munkamoráljának, elkötelezettségének, kapcsolatainak megmutatása, a falu közösségének összefogásban jó példamutatás. Lehetőségünk van: a szülők közösségének a szemléletének befolyásolása a rendezvényeken, értékteremtésre, értékmegőrzés hagyományának megteremtésére, az ünnepkörök színessé, családiassá tételére, a szakmai programok tartalmának bővítésére. Kis lépésekben, nehezen megtérülő szellemi befektetés. Hosszútávon aránytalan terhet jelent, a szervezési feladatok, az esetleges anyagi forrás megteremtése miatt, ezért célszerű az együttműködés fokozása a segítők folyamatos felkutatása. Elvárásaink, a szakmai sikerélmény mellett, talán a szakmai megbecsülés, az elismertség, ami mint tudjuk, nem természetesen adatik meg.” Jásztelek: „A helyi rendezvények száma az első társulási évtől 2006-tól folyamatosan emelkedett. 2009-től már évenként csak egy-egy programmal tudtuk emelni rendezvényeink számát. Programjaink szervezésekor a programok tartalmát igyekeztünk színesíteni és változatosabbá, tartalmasabbá tenni. A rendezvények szervezésével a szülők gyakrabban betekinthetnek az óvoda életébe. Zökkenő mentesebbé vált az év eleji beszoktatás, befogadás. A hagyományápolásra sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk. A szülők örömmel figyelik gyermekeik fejlődését az óvodai bemutatókon. A gyakoribb találkozás a szülői szervezet működését elősegíti, szorosabb kapcsolatot építenek ki a szülők - óvoda, illetve egymás között is. A szülők részvételi aránya ingadozik, néhány családnál megfigyelhető, hogy ritkán vesznek részt a rendezvényeken. A közös programok megerősítik a gyermek-szülő kapcsolatot, ezen belül az óvodával való kapcsolatot is.” Alattyán „Sok új hasznos ötletet kaptunk, szakmailag gyarapodtunk egymás munkáját megismerve, betekintést nyertünk a szomszédos települések óvodai életébe.” Jászdózsa

76 „Programjaink a helyi sajátosságokra, helyi hagyományokra épül. Szülői elvárásokhoz igazodnak. A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítva, helyi adottságokat kihasználva változatos tevékenységek biztosításával közös élménnyé válnak.” Jászjákóhalma „Rendezvényeinket minden évben igyekszünk a gyerekek, szülők igényeihez alakítani. Kiemelkedő figyelmet szentelünk a hagyományápolásra, de a mai kornak való megfelelés megnehezíti ezt. Sajnos minden program megvalósításához elengedhetetlen az anyagi fedezet, ill. a személyi feltételek biztosítása. Továbbra is céljaink között szerepel a szülők részvételének növelése, valamint újabb anyagi források felkutatása. Szeretnénk a jövőben is színes, élményekben gazdag programot biztosítani a gyerekeknek, ahol jól érezhetik magukat, és közben észrevétlenül fejlesztik képességeiket az őket körülvevő környezet által.” Jászfelsőszentgyörgy „Közös programjaink, tevékenységeink során lehetőség nyílik arra, hogy a szülők, családok szociális hátterüktől függetlenül elfogadják egymást. Rendezvényeink által szorosabb kapcsolat alakul ki az óvoda dolgozói és a családok között, és emlékezetesebbé teszik az óvodai életet gyermekeink és szüleik számára.”

Összefoglalás Összefoglalva az elmúlt 4 év munkáját elmondhatjuk, hogy megteremtődött a társult jászsági óvodáknál: •

Egységes minőségpolitika kialakítása, mid pedagógiai, mind szervezeti szempontból

•

Megteremtődött az intézményi működés belső rendjének egységesítése: szemlélet, elvek, értékek mentén

•

A vezetés szerepe megerősödött: a jogszerűség, a tervezőmunka, a vezetői ellenőrzések és értékelések kapcsán

•

Hatékonyabbá vált a munkatársak bevonása és irányítása

•

A tárgyi erőforrások feltételei javultak pl. udvar, informatikai eszközök stb.

•

A humán erőforrás-fejlesztés területén fejlődés történt elsősorban a sokszínű képzések és az óvodákban történő szakmai tapasztalatcsere kapcsán (korszerű módszerek eljárások alkalmazása, informatikai fejlődés)

•

A gyerekek életében minőségi változás: a jó gyakorlatok megismerése és alkalmazása kapcsán a helyi gyakorlatban

Végül ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet valamennyi pedagógusnak, pedagógiai munkát segítő valamennyi alkalmazottnak az elmúlt években elvégzett elkötelezett, lelkes munkáért és a feltételek biztosításáról gondoskodó fenntartónak, valamennyi polgármesternek a támogatásért.

77

Csak úgy tudunk megfelelni gyorsan változó környezetünknek, ha folyamatosan tervezünk, és ismerünk minden lehetőséget, mely nyitva áll előttünk.” Newt Gingrich