Jászsági Óvodai Intézmény 5143 Jánoshida, Fő út 16. Telefon: 06-57-458-009 E-mail:
[email protected]
ÉRTÉKELÉS
A JÁSZSÁGI ÓVODAI INTÉZMÉNY
2009-2013 munkájáról
Petőné Vígh Katalin Igazgató
2 BEVEZETÉS 2009. augusztus 1-től működött a Jászsági Egységes Óvoda- Bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amely 8 település közös döntése alapján jött létre. Célja, a társult intézmények közoktatási feladatellátásának fenntartása, biztosítása, javítása, színvonalának emelése volt. Elöljáróban egy kis történeti kitekintést szeretnék nyújtani az intézményünk életéről 2009-től napjainkig. A 2010/2011. nevelési évre a jánoshidai egységes óvoda-bölcsődei egység megszűnését követően az intézmény neve Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény-re változott. A 2011/2012-es tanévtől a Jászsági Közoktatási Intézmény feladatellátása bővült, az Intézmény kereteihez csatlakozott Jászberény Város az általános iskolai feladatellátással, s a Heves megyei Visznek mind az óvodai nevelés, mind az általános iskolai feladatellátás tekintetében. Az intézményi átszervezés hatásaként a társulás székhelye 2011. augusztus 01-től Jászdózsáról, Jászberénybe a Gróf Apponyi Albert Általános Iskolai és Alapfokú művészetoktatási tagintézménybe került. A 2012/2013-as tanévre ismételt intézmény átszervezésre került sor, olyan formában, hogy a Jászsági Közoktatási Intézmény egyik jászberényi tagintézménye, a Belvárosi Általános Iskola, 2012. augusztus 01-től két tagintézményre bomlott, a Belvárosi Általános Iskolára és a Székely Mihály Általános Iskolára, melyből eredően a 2012/2013-as tanévet 21 tagintézménnyel kezdte meg a Jászsági Közoktatási Intézmény, melynek főigazgatója Orosz István volt. Jogszabályi változásból eredően 2012. szeptemberétől ismételten változott az intézmény neve, amely Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézményre módosult. Ezt követően, a Társulási tanács - a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvényben foglalt kötelezettségükből eredően – döntött a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény átalakításáról az alábbi módon, 2013- január 01. napjától az Intézmény iskolai intézményegysége - állami fenntartásba kerülve - beolvadt az állami Intézményfenntartó Központba, s e fordulónappal a Társulás saját fenntartású Intézménye, a Jászsági Óvodai Intézmény útján csak az óvodai nevelés feladatellátásáról gondoskodik.
A beszámolómban a társult óvodák 4 éves munkájának összegzésére vállalkozom.
.
3
4 I. AZ ÓVODÁK FELTÉTELRENDSZERE
1. Személyi feltételek Alattyán Jászágó
János-
Jászdózs Jászfszg Jjhalma
hida
a
y
Jásztelek Pmonost Visznek or
Összesen:
9
2
7
6
6
9
5
4
3
51
4
1
4
3
3
5
3
2
2
27
Rehabilitáció 0
0
0
1
1
1
1
0
1
5
0
0
1
0
0
0
1
0
0
2
Óvodatitkár
0
0
1
0
0
0
0
0
0
1
Központ
0
0
3
0
0
0
0
0
0
3
Összesen
13
3
16
10
10
15
10
6
6
89
Óvodapedagógus Dajka
s dolgozó Pedagógiai asszisztens
Az elmúlt 4 év során a csoportok száma változott, hiszen Pusztamonostoron a csoportok száma csökkent, Jásztelken nőtt. A kedvezőbb normatíva igénylési feltételek hatására a pedagógusok száma Alattyánon és Jásztelken 1-1 fővel növekedett. Azonban nehézséget okozott a gyakori személyi változás, s a folyamatos betanítás. A személyi feltételek az fentiek szerint alakultak. A társulás humán erőforrásaira elmondható, hogy magasan kvalifikált a nevelőtestület, hiszen gyógypedagógus, fejlesztőpedagógusok vesznek részt az óvodai munkában. 2013. január 1-től megalakult a Jászsági Óvodai Intézmény, ennek hatására 2 fő pénzügyi és munkaügyes kolléganő segítette a munkát, valamint a rehabilitációs járulékot igénybe vevő dolgozók száma 5 főre nőtt a törvényi kötelezettségek következtében. A vezetők közoktatás-vezetői szakvizsga megszerzése érdekében elkezdték illetve ezt követően fogják megszerezni a képesítést. Nehezítette a személyi ellátottságot, hogy pedagógiai asszisztens segítette a pedagógiai munkát óvodapedagógus helyett, bízunk abban, hogy jelenleg ebben a munkakörben dolgozók, szeptember 1-től - a sikeres nyelvvizsga megszerzését követően – megfelelő végzettséggel töltik be az álláshelyeket. Nagy előnye volt az utolsó félévnek, hogy a rehabilitációs járadékon lévő dolgozók magasabb arányban foglalkoztatottak, ennek megfelelően, míg 2012.december 31-ig 2 fő rehabilitációs dolgozója volt az óvodáknak, addig 2013-tól 5 fő alkalmazása vált lehetővé. Ezek a dolgozók az alábbi településeken segítették az óvoda munkáját: Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászdózsa és Visznek. Nehezítette a munkát viszont, hogy több tartósan beteg volt a rendszerben, akik helyettesítését meg kellett oldani. Alattyánon ebben az évben megoldódott a vezetők óraszáma miatti kiesés és a dolgozói hiányzások pótlása. Mindezek hatására több idő maradt az SNI, BTMN-es gyerekek felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra.
5 Jászágón eredményként jelentkezett, hogy a gyermekcsoporthoz biztosított volt a két óvónőn túl a 8-órás dajka is. A két óvónő közül az egyik nyugdíjazását kezdi meg 2013. július elsejétől, tehát helyette célszerű lenne egy fiatal elkötelezett pedagógust felvenni. Jelenleg megoldásra váró probléma az egyedül tevékenykedő óvodapedagógusok segítése, amely a köznevelési törvényben biztosított létszámmal megoldhatóvá válna Jászdózsán nehezítette a dajkák munkáját, hogy a konyhai teendőket is a dajkáknak kellett ellátni, reméljük, hogy a köznevelési törvény adta lehetőségek kihasználása teret biztosít a hatékonyabb nevelőmunka megvalósulásához (dajkák bevonása a nevelőmunkába). Jászjákóhalmán az óvodai feladatellátás két helyen történik. Az egyik telephelyen 3 csoport, míg a másik telephelyen kettő csoport működik. A vezetői feladatok ellátása nem könnyű feladat. Szakmai és egyéb szempontok miatt is célszerű lenne a vezető függetlenítése. Az adminisztrációs feladatok sokasága miatt szükséges volna egy óvodatitkár alkalmazása. Remélhetőleg 2013 szeptemberétől (a törvényi előírásoknak megfelelően, egy teljes munkaidős óvodatitkár alkalmazásával) ez a feladat is megoldódik. Jászjákóhalmán nehézséget okozott még, hogy nem volt biztosítva az 5 csoporthoz a kettős óvónői váltás, reméljük, hogy a köznevelési törvény szeptemberben hatályba lépő új rendelkezései megoldják ezt a problémát is. Jászfelsőszentgyörgyön megfelelő volt a személyi ellátottság (a csoportonkénti 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka) A megnövekedett adminisztráció miatt szükséges lenne egy óvodatitkár alkalmazása, a dajkák mellé egy takarítónő, hiszen így a dajka jobban részt tudna venni a nevelési és gondozási feladatok ellátásában. Köznevelési törvény finanszírozz létszáma ennek a problémának a megoldását lehetővé teszi. Optimális lenne, ha az óvoda rendelkezne saját gyógypedagógussal és logopédussal, egyik óvónő gyógypedagógus képzése folyamatban van. Jásztelken a három csoporthoz sikerült ideális dolgozói létszámot biztosítani a törvény, illetve a feladatellátás finanszírozás adta lehetőséggel élve. A köznevelési törvény pedagógiai asszisztens és takarító alkalmazását teszi szükségessé szeptember 1-től, illetve az önkormányzati fenntartásúvá válás esetén a törvény által előírt dolgozói létszámot sikerülne megvalósítani. Pusztamonostoron a létszán csökkenését, stagnálását követően, jövőre gyermeklétszám növekedése várható, s reméli az intézményvezetése, hogy újra 3 csoportban folytatódhat a nevelőmunka. Viszneken a személyi ellátottság jelentősen javult a második félévben, jó lenne, ha stabilizálódna a létszám, mind a két csoporthoz meglenne a kettős óvónői váltás és a két fő dajka foglakoztatásával.
6 2. Továbbképzések, szakmai fórumok A humán erőforrás fejlesztése a szakmai megújulás és a minőségi munkavégzés céljából elengedhetetlen. Az elmúlt nagy eredménye, hogy a 7 éves továbbképzési kötelezettségnek valamennyi dolgozó meg tudott felelni. Hatalmas eredmény, hogy a 9 tagintézményből különböző informatikai képzéseken – itt nagyon nagy hiányt kellett leküzdeni – szinte valamennyi dolgozó részt vett, pl. a TÁMOP-2.1.2/12-12012-0001 90 órás képzésen, 30 órás számítógép kezelői tanfolyamon. A korszerű információáramlás biztosításához mindezek elengedhetetlenek. Az IPR továbbképzések műhelymunkákon, Jó gyakorlatos bemutatókon való részvétel, nevelőtestületi tréningeken valósultak meg, Jánoshida, Alattyán, Jásztelek és Jászfelsőszentgyörgy települések óvodapedagógusai esetében, esetenként kiterjesztve valamennyi dolgozóra.
Továbbképzés kimutatás 2009-2013
Szakvizsgás végzettséget szerzett
Újabb diplomát szerzett
Számítástechnikai Tanfolyamot végzett
Teljesítette a 7 éves továbbképzést
Nem Teljesítette a 7 éves továbbképzési kötelezettséget
Alattyán
1 fő gyógytestnevelő
-
Mindenki, aki erre kötelezet
Jánoshida
1fő nyelv- és beszédművelés 1 fő beszéd és kommunikáció, fejlesztő
1 fő Keresztény kurzus -
1 fő (90h) 1 fő (90h) 1 fő (120h ) 5 fő (90 h) 6 fő (30 h) 2 fő (30 órás) 6 fő 3 fő (30 h)
Folyamatban 1 fő
2 fő
Jászágó Jászdózsa Jászjákóhalma
Jászfelsőszentgyörgy Jásztelek
1 fő (90 órás)
Pusztamonostor
-
-
Visznek
-
-
Összesen:
2 fő
1 fő végzett, 1 fő folyamatban
3fő (30 órás) 2fő (90 órás) 3 fő(30 órás) 28 fő
Már nem kötelezhető a továbbképzés re
-
A 7 éves továbbképzési kötelezettségét később kell teljesíteni 5 fő
Mindenki, aki erre kötelezet 1fő 6 fő Mindenki, aki erre kötelezett
Nincs ilyen dolgozó
3 fő
2
Nincs ilyen dolgozó Nincs ilyen dolgozó
1 fő
1fő 2 fő 2 fő
Mindenki, aki erre kötelezett Mindenki, aki erre kötelezet
Nincs ilyen dolgozó
2 fő
1 fő
Nincs ilyen dolgozó
2 fő
1 fő
3 fő
3 fő Mindenki, aki erre kötelezett Mindenki, aki erre kötelezett
Nincs ilyen dolgozó
2 fő
1 fő
Nincs ilyen dolgozó
10 fő
10 fő
8 A megszerzett képzettségek szervesen illeszkednek a helyi nevelési programokhoz, mindez elősegíti, hogy munkánkat mind magasabb szinten tudjuk ellátni. Ezeket az előadásokat, képzéseket úgy szerveztük meg, hogy valamennyi tagintézmény dolgozói – óvodapedagógusok és dajkák - profitálhassanak belőle, íme, néhány példa: A DIFER képzést szerveztünk Jásztelken és Jászjákóhalmán Tehetség felismerés címmel továbbképzést szerveztünk Jásztelken Számító gépkezelői és Digitális írástudás tanfolyamon vettek részt a dolgozók elsősorban Jánoshidán és Jászdózsán Jászjákóhalmán jó hangulatú drámafoglalkozáson vett részt valamennyi óvodapedagógus Közös szakmai fórumokat szerveztünk valamennyi település pedagógusai részére Jászágón a nevelőtestületi tréninget Pusztamonostoron
Dr.
Ranschburg
Jenő
pszichológus
előadását
hallgathatta
a
nevelőtestület, majd Paszkoszné Kulcsár Andrea vezető főtanácsos segített bennünket eligazodni a köznevelési törvény értelmezésében Jánoshidán Körmöczi Katalin tartott előadást Alattyánon, Jánoshidán és Pusztamonostoron Pálfy Sándor a szociális kompetenciák, konfliktuskezelés és a szabad játék témakörében adott elő
Az Óvodai integrációs program keretében szervezett és megvalósított előadások és tréningek biztosították elsősorban a pedagógusaink képzését, a tanfolyamok finanszírozását legtöbb esetben az IPR pályázat biztosította.
9 3. A gyermeklétszámok alakulása A 2012/2013-es nevelési évben az október 1-jei statisztikai adatok alapján az alábbi táblázatban rögzített adatatok az irányadók, amelyek folyamatosan nőttek a 3. életévüket betöltött gyermekekkel. Alattyán
Jászágó
J.hida
Jászdózsa
Jászfszgy
Jjhalma Jásztelek
Pmonos-
Visznek
Összesen:
tor Csoportok
4
1
4
3
3
5
3
2
2
27
62
10
45
37
49
53
49
12
18
335
29
0
19
10
36
9
35
2
8
148
12
0
6
1
0
0
9
0
1
29
SNI
6
0
5
0
3
0
2
0
1
17
BTMN
2
0
3
1
0
0
0
1
1
8
Egész napos
89
22
93
55
62
100
67
49
38
575
Összesen
98
22
95
66
68
111
67
50
38
615
száma Hátrányos helyzetű Halmozottan Hátrányos Helyzetű Veszélyeztetett helyzetű
Az elmúlt 4 év során a gyermeklétszámok alakulása: Alattyánon a gyermeklétszám csökkenés hatására szeptember 1-től csoportelvonásra kerül sor. Az SNI gyermekek száma négyszeresére emelkedett. Jánoshidán is csökkenő tendenciát mutat a gyermeklétszám, azonban a következő nevelési évtől lassú emelkedés várható, azonban csökkent HHH gyermekek, viszont szintén növekedett az SNI gyermekek száma a felzárkóztatás szükségessége mellett, a tehetséggondozásra is több lehetőség adódik. Jászágón a gyermeklétszám csökken, ez lehetőséget biztosít a 2-5 évek befogadására, az alacsonyabb létszám esetében több lehetőség van az egyéni fejlesztésre. Jászdózsán a gyermeklétszám állandóságot mutat a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek aránya majdnem duplájára növekedett, közeljövőre nézve a jelenlegi 3 csoporthoz a létszám megfelelő. Jászjákóhalmán a gyermeklétszám az eltelt években növekvő tendenciát mutatott. Jelenleg (május 31) 116 fő gyermek jár az óvodába. Sajnos évközben a családok költözködése befolyásolja a létszámokat, de előreláthatólag indokolt az 5 csoport megtartása. Az egész naposak száma nő, jó
10 lenne, ha ez a jövőben további növekedést mutatna. A hátrányos-és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma jelentősen nem emelkedett. Jásztelken a gyermeklétszám prognosztizálása során megállapítást nyert, hogy stagnál a létszám. Nagyon sok a halmozottan hátrányos gyermek, jelenleg a legmagasabb az óvodák között 73%-os.
A 2013/2014-es nevelési évben nagyon alacsony a gyermeklétszám, a következő években folyamatos növekedés várható. Pusztamonostoron és Viszneken a bejáró gyermekekkel nő a gyermeklétszám, így Pusztamonostoron be lehet indítani a 3. csoportot (61 fő várható), Viszneken pedig a kettős óvónői váltást.
Összességében elmondható, hogy a következő nevelési évtől a humán erőforrás tervezését jelentősen segíti a köznevelési törvény nevelőmunkát segítő finanszírozott létszáma.
4. Tárgyi feltételek
2012. évben zajlott a 7/2011.(III.9.) BM rendelet alapján benyújtott pályázat műszaki szakmai kivitelezése, melynek értelmében 5 tagintézmény infrastrukturális fejlesztését valósította meg a Társulás,
amelynek
köszönhetően
Jánoshida,
Alattyán,
Jászdózsa,
Jászjákóhalma
és
Jászfelsőszentgyörgy óvodai tagintézmények nyílászáróinak cseréje történhetett meg. Jánoshidán a külső homlokzat felújítása is és a belső terek felfestése, Jászfelsőszentgyörgyön, megújult a homlokzat és a kerítés is. Reményeink szerint a következő nevelési években tovább folytatódnak az intézmények felújítási munkálatai. Valamennyi intézményben számítógépek, laptop és egyéb informatikai eszközök kerültek beszerzésre, amely által könnyebbé, korszerűbbé vált a társintézményekkel való kapcsolattartás. Alattyánon elsősorban pályázatból és szülői támogatásokból jelentős fejlesztések valósultak meg, azonban a játszóudvar gyepét, az udvar berendezéseit folyamatos karbantartással lehetséges csak megóvni, továbbá a csoportszobák állagmegőrzését (parketta csiszolása, lakkozása) felszínen kell tartani. A vizesblokkok felújításra várnak. Célszerű lenne az óvoda előtti teret biztonságosabbá és barátságosabbá tenni, pl. az udvari játékok pályázati forrásból történő fejlesztésével. Jászágón az óvoda működéséhez szükséges feltételeket biztosítottak voltak, de a felújításokra, az udvar fejlesztésére már nem volt kapacitás. Ezeket a szülők és a szponzorok támogatásával, illetve az alapítvány és pályázat útján tudták biztosítani. A jövőben fontos lenne az udvar fejlesztése és folyamatos karbantartása, az óvoda festése és a bútorok cseréje.
11 Jászdózsán a támogatók illetve a báli bevétel jelentősen kiegészítette a költségvetési forrásokat. A jövőre
nézve
szükségessé
vált
az
óvoda
épületének
homlokzatának,
tetőszerkezetének,
vizesblokkjainak, szennyvízelvezetésének és a fűtésrendszerének a felújítása. Jászfelsőszentgyörgyön az IPR pályázat kapcsán nagyon sok fejlesztés megvalósult az intézményben, a további folyamatos fejlődés érdekében további nyertes pályázatok elkészítése a garancia. Jászjákóhalmán az elmúlt években jelentősen javult az óvoda audiovizuális eszközeinek száma, korszerűsége, sajnos az udvari játékok felülvizsgálata során több hiányosság is felmerült, (szükséges szabványi előírások) ezért- ill. a rosszabb állapotú játékok kivétele miatt - az udvarokon kevesebb játékot tudnak használni a gyermekek Nagyon fontos a már meglévő játékeszközök rendszeres karbantartása. A Fő úti óvoda tetőszerkezete felújításra szorul, ebben az ügyben a helyi önkormányzat már elkezdte a felméréseket. Jásztelken 2007-2008-ban történt nagyobb karbantartás és felújítás. A folyamatos karbantartás magas költséget igényel a fenntartótól, de a baleset-megelőzésre feltétlenül szükség van. Az óvoda, támogatást kapott az energiatakarékosság további fejlesztése céljából, amely a víz és a villany takarékos használatát garantálja. Támogatók és a helyi önkormányzat segítségével az óvodai mosdó teljes korszerűsítése 2013 májusára megtörtént. Pusztamonostoron az udvar minimális ráfordítás mellett,- támogatók segítségével – a XXI. századi kihívásoknak is megfelelő játékokkal rendelkezik. A közeljövőben azonban jó lenne, ha megvalósulna – pályázati forrásból - az épület külső homlokzatának, a nyílászáróknak és a tetőnek a felújítása. Viszneken 2010-ben kívül, belül megújult az óvoda. Az udvari játékok még további fejlesztésre szorulnak, a fásítás azonban megvalósult. További fejlesztésként, pancsoló medencét tartanak szükségesnek, amely az óvodák többségénél még nem került kialakításra. Valamennyi település óvodájában az udvari játékok felülvizsgálata 2012-ben minden intézményben megtörtént, 2014-ben szükséges a következő felülvizsgálatot elvégeztetni. Az óvodák akadálymentesítése csak néhány intézményben valósult meg (Jásztelek, Pusztamonostor), amelyre a következő költségvetési évben nagyobb gondot kell fordítani. A költségvetés terhére vizuális eszközök, irodaszer, tisztítószer valamennyi településen időarányosan beszerzésre került. Az udvarok évről évre történő megújítása, az állagmegőrzés folyamatos feladatvégzést igényel, amennyiben ez nem történik meg, néhány év alatt amortizálódik az udvar. Tűz és munkavédelmi felülvizsgálat, szabályzatok elkészítése megvalósult.
12 A tárgyi eszközök ez évi fejlesztése alábbi táblázatban településenként követhető: Települések:
Alattyán
Tárgyi fejlesztés Nyílászárók cseréje Laptop, számítógép, telefon Dekorációs kellékek Fejlesztő játékok, vizuális eszközök Diavetítő, diafilmek bábok Tároló szekrény, óvodai asztal, komód, törölköző tartó állvány Szakkönyvek folyóiratok Bútorok Textília, függöny Nyílászárók, homlokzat felújítás, belső festés
Fenntartói forrás
Alapítványi
Szülői közösség
pályázat pályázat pályázat pályázat pályázat
X X X
Egyéb
X X
pályázat X
pályázat pályázat pályázat pályázat
X X
Laptop
Pályázat
Nagyalakú tükör Jánoshida
Jászágó
Vizuális eszközök, irodaszer Árnyékoló Tükör Szőnyeg Texil Fejlesztőeszköz Projektor számítógép Szőnyeg
X
Szakkönyv
X
Számítógép
X
pályázat X
X X X X X X X
X X X pályázat
Laptop Játékok Karácsonyra
Pályázat Önkormányzat
X
Önkormá ny-zat
Játékok, labdák, mesekönyvek
X
Udvari mászóka csúszdával
X
Fénymásoló, nyomtató
X
X
Fényképezőgép
Pályázat
Függöny Függönykarnis
X
Örökzöldek
X Vállalkoz ók
Jászjákóhalma
Nyomtató- fax-szkenner, pen drive
X
Szakmai könyv
X
Pályázat
(JKI) DVD lejátszó Tv
Szülői felajánlás X Önkormányzat)
DVD lejátszó
X Önkormány-
13 zat) Bútor
X
Fényképezőgépek, DVD kamera
X
hangosító berendezés
X
Számítógép
X X X
Hintakomplexum, homok-víz asztal Laptop, telefon
X
Vizuális eszközök, irodaszer
X
Textíliák
X
Pályázat
Laptop
Jászdózsa
Pályázat
Udvari játékok cseréje
X
Homokozó fedett résszel történő ellátása
X
Textíliák (függönyök cseréje, táncruha)
X
Mesekönyvek, fejlesztő játékok
X
Sportszerek Edények
X X
Erősítő berendezés Vizuális eszközök, irodaszer
X
X X
Bútorok (székek asztalok)
Pályázat
Mérleghinta Pusztamonostor
Jásztelek
X
Laptop Láncos lengőhíd Futóbicikli, csocsóasztal
X
Sporteszközök, focikapu, labdák
X
Pályázat X X X
Képességfejlesztő eszközök
X
Galéria 2 csoportszobában
X
Fejlesztő játékok Vetítővászon Monitor DVD lejátszó Textíliák Tv 2 Vizesblokk felújítása Számítástechnikai eszköz Audiovizuális eszköz Galéria, galéria bútor Mosógép Fényképezőgép Kamera Írószerek Hangosító berendezés Laptop
Báli bevétel Támogat ás Támogat ás Támogat ás
pályázat pályázat X X pályázat X X pályázat pályázat dolgozók pályázat pályázat pályázat
X
X X
Pályázat
14 Jászfelsőszent-
Fejlesztő játékok
pályázat
györgy
Laptop
Pályázat
Nyomtató Hangtechnika Galéria
pályázat
Fejlesztő játékok Galéria 3 db.
pályázat pályázat
fejlesztő játékok
pályázat
vizuális eszközök
pályázat
mini Hifi
pályázat
bútor
pályázat
babaház
pályázat
Mérleghinta, láncos híd
pályázat
Vizuális eszközök
pályázat
Nyílászárók cseréje
pályázat helyi önk. helyi önk.
Kerítés felújítás Homlokzat felújítás Videó kamera, DVD lejátszó
X
X
Videó kamera Visznek
Fényképezőgép
X
Hangtechnika
X
DVD lejátszó
pályázat
Tv Számítógép
Könyves polc Játékok Karácsonyra, fejlesztőjátékok
X Pályázat, Vállalkoz ó X
Udvari játékok
X
Mini hifi
X
Galéria Vetítő, diafilmek Mini szintetizátor
X X
Képvisel ői felajánlás , vállalkoz ó, pályázat Jótékony sági bál,
15
képes
16 II. Gyermekvédelem
A térségi gyermekvédelmi feladatok egységesítése az intézményekben meglévő feladatok számbavételével kezdődött.
A gyermekvédelmi munka egységesítését célzó tevékenységek
1. Helyzetkép készült a gyermekvédelmi szakmai munkáról Mindezeknek a részletezése, elemzése volt az alapja a gyermekvédelem kiemelt faladatoknak. Település
HOP-ban előforduló feladat
Speciális program
Komplex állapotfelmérés Nyilvántartás.
Együttműködési megállapodás
Kapcsolatok szülőkkel
Szociális szolgáltatás ok
Gyengeség:
Igen
Szűrővizsgálatok Prevenciós programok Igen
Alattyán
igen
Jánoshida
Igen
Jásztelek
Igen
IPR Etnikai Esély IPR Etnikai Esély IPR Etnikai Esély
Igen
Igen
Igen
A szülők meggyőzése
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Szülőkkel kapcsolat
igen
igen
igen
igen
Igen
Jászdózsa
igen
Mérés ---------
tisztasági
Családlátogatás
Mérés --------Igen
tisztasági
Családlátogatás
tisztasági
igen
Jászágó
Mérés -----------------
tisztasági
Családlátogatás
Visznek
Mérés
tisztasági
igen
Jjhalma Jfszgyörgy P.monostor
A szülőkkel kapcsolat, rendszertelen óvodába járás Szülőkkel kepcsolat
igen
Családlátoga -tás Szülőkkel kapcsolat Állapot felmérés
A táblázatból kiderül, hogy Alattyán, Jánoshida, Jásztelek az Integrált pedagógiai rendszer és az előző társulásban már egységesített gyermekvédelmi feladatok, és minőségfejlesztés ismeretében jártasságra tett szert a feladatok megvalósítása tekintetében. A gyermekek állapotfelmérése a gyermekek képességeinek mérése, szinte valamennyi településen gyakorlattá vált. A külső és belső kapcsolatok tartalma, a szülőkkel való jó kapcsolat igénye viszont jellemzően jelentkezik valamennyi településen. Erősség volt: a speciális elemek megjelenése a nevelési gyakorlatban, a helyi megfigyelési,- mérési gyakorlat, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a védőnővel való kapcsolat. Gyengeségként fogalmazódott meg: a HOP- ban nem részletezett feladat, a nyilvántartási rendszer hiánya, a szűrővizsgálatok megvalósulása, együttműködési megállapodások hiánya, az esetjelzés rendszere.
17 Lehetőségként fogalmazódott meg:
Közös pedagógiai programban egységes cél, feladat, elvek kiterjesztése
Közös szempontok a mérésben, nyilvántartásban
Egészségvédő programok, szűrések kezdeményezése
Együttműködési megállapodások, készítése, megvalósítható elemekkel (szülőkkel, Kisebbségi Önkormányzattal elsősorban), gyermekvédelmi munkaközösségek működtetése.
2. Tájékoztató készült a gyermekvédelmi munka kialakítandó gyakorlatáról
Tartalma térségi szinten: A gyermekvédelmi munka céljának egységesítése az alábbi elvek mentén:
Érvényesüljenek a jogok, a védelem - testi, értelmi, érzelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól.
Ismertté váljanak a körülmények, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik.
Csökkenjenek az indulási hátrányokból és fogyatékosságból adódó különbségek. A gyermekvédelmi tevékenységek tartalma, rendszere (a Térségi Nevelési Programban megfogalmazottak szerint, kiegészítve Integrált Pedagógiai Rendszer kiemelt feladataival) A szükséges nyilvántartások vezetésének gyakorlata A gyermekvédelmi munka értékelésének gyakorlata
.A faladatok a feltárás a megelőzés és a megszüntetés mentén szerveződtek.
Fontos feladatok
A gyermekvédelmi esetek kiszűrése –
A szükséges nyilvántartások vezetése
–
Kapcsolattartás, együttműködés az óvodán belüli munkaközösségekkel, az óvodán kívüli szervekkel
a) Térségi
–
Prevenció és korrekció, ill. tehetséggondozás a pedagógiai munkában.
–
Integráció a pedagógiai gyakorlatban.
szintű
helyzetelemezés
készült
árnyaltan
megjelenítve
gondoskodás okait, ismeretében tervezhetővé váltak a szakmai feladatok.
a
fokozott
18
Alattyán
Jánoshida
Jászágó
Jászdózsa Jászfelsősztgy. J:Jákóhalm
Család szerkezete Anyagi ok
Nevelési hiány SNI
Halmozottan hátr.
Veszélyezt
Jásztelek Pmonostor
Településenként Deviencia előfordulása Tartósan beteg
Visznek
Lakásviszony Hátrányos
Megállapítható, hogy Alattyán, Jánoshida, Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy településeken évente egyenletesen magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma, Jászdózsán, Jászjákóhalmán évenkénti szórás látható. Mindezek ismeretében kiemelkedő jelentőségű, hogy az intézményekben speciális programok működjenek, a partnerekkel való kapcsolat tartalmas elemekkel gazdagodjon, a nyilvántartási rendszer sokrétűen mutassa a gyermekek összetételét, a gyermekek képességének fejlesztése megtörténjen. Etnikai programok, Esélyegyenlőségi programok, IPR programok már működnek a rendszerben, (kiterjesztésük szükséges) a gyermekek speciális fejlesztése a szakszolgálattal való együttműködés megoldott. A logopédiai ellátást a Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat végezte az tagintézményekben. Gyógypedagógiai ellátást biztosított az intézmény minden ellátandó SNI gyermek részére. A BTMN gyermekek ellátásáról fejlesztőpedagógusok gondoskodtak: Alattyánon Kovácsné Markó Katalin, Jánoshidán Menyhárt Jánosné és Szöllősi Albertné, Jásztelken és Jászfelsőszentgyörgyön Jásztelken, Alattyánon és Jánoshidán gyógy - testnevelő végezte a gyermekek korrekciós mozgásterápiáját, amely forrását az IPR pályázat biztosította. A hátrányos helyzetű gyermekekkel való differenciált foglalkozás szervezésére létfontosságú. Fontos tehát, hogy a gyermeklétszámok figyelemmel kísérése, a családok megismerése –szociális helyzetüket tekintve- folyamatos legyen. A fenti feladatok kiemelten szerepeltek a térségi gyermekvédelmi munkában.
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
80 70 60 50 40 30 20 10 0
2010/2011
Fő
Fokozott gondoskodás okai 2010-2013-ig
19 b) A gyermekvédelmi esetek feltárására, a megoldás lehetőségeinek felkutatása óvodán belül és kívül egyaránt. A partnerekkel, a gyermekvédelmi társzervekkel való együttműködés során.
Gyermekvédelmi esetek előfordulása 2010-2013-ban 30 Esetek száma
25 20 15 10 5
Alattyán
Jánoshida
Jászágó
JászdózsaJ.felsőszentgyJ.jákóhalma Jásztelek P.monostor
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2012/2013
2011/2012
2010/2011
0
Visznek
Településenként Igazolatlan hiányzás
Anyagi ok
Jogi, párkapcsolati
Bántalmazásra utaló
Egészségügyi
Egyég
A településenként előforduló esetek kiemelkedőek Jánoshidán, melynek oka a Gyermekjóléti szolgálattal
való
jó
kapcsolat
során
kialakult
kölcsönös
jelzések
gyakorlata,
a
gyermekvédelemi rendszer kidolgozása korai működtetése.. A településeken, az esetek közül az anyagi ok előfordulása évenként egyenletes képet mutat. Gyakori az előfordulása az egészségügyi (tisztasági) oknak, és az utóbbi időben a jogi-párkapcsolati esetek előfordulása megszaporodott. Örvendetes, hogy az óvodában tartózkodás egyenletes, igazolatlan hiányzás alig fordul elő. Az egyéb esetek között szerepel a gyermeklétszám változására vonatkozó jelzések a gyakori fluktuáció nyomon követése, amely szinte valamennyi településen fellelhető.
Az esetek számának nyomon követése valamennyi településen továbbra is
indokolt, kiemelt feladat kell, hogy legyen.
2. A gyermekvédelmi feladatok egységes tervezésének és értékelésének megvalósulása, a kiemelt feladatok tükrében.
A feltárás feladatainak értékelése, évenkénti megvalósulása 2009-2013
Feladat
Nevelési év
FELTÁRÁS
20092010 20102011
20112012
20122013
Erősség
Gyengeség
Lehetőség
Veszély
Komplex Családlátogatás hiánya Családlátogatás Fluktuáció állapotfelmérés A közös mérési Gyakori (a nyomon követés Kapcsolat a szakrendszer alkalmazása egyeztetés nehézsége) és szakmai szolg. Közösen alkalmazott A felmérés módszere és Mérés metodika Magas létszám, egyszerűsített megfelelő helyszíne pontosítása időhiány Helyzetfelmérés Egyéni hiteles tájékoztatás, Megújult szülői Drámapedagógiai Az óvodai értékek Kölcsönös értekezlet elemek egységes együttműködés a látogatottsága alkalmazása közvetítése társszervekkel Kapcsolatok Szülői értekezlet Egyéni Az óvodai értékek működtetése megújítása tájékoztatási egységes Részvételi arányok nem formák közvetítése emelkednek működtetése
Az évenkénti gyengeségek adták a kiemelt feladatokat. A gyermekvédelmi működési terv azonos értelmezése segítette az azonos értékelési gyakorlat kialakulását. A feltárás feladataiban a gyermekek megismerésének egységes feladatait fogalmaztuk meg. Egyöntetűen erősödtek a kapcsolatok, az együttműködések a tájékoztatási formák, mint erősségek fogalmazódtak meg. A fentiek minőségi megvalósulása, kiterjesztése, gyengeségként jelentkezett, újra, meg újra. Szinte megoldhatatlan problémát okoz, a gyakori fluktuáció nyomon követése, ezzel együtt a kitűzött feladatok megvalósulása és az óvodai értékek egységes közvetítésének nehézsége
21
A megelőzés feladatainak értékelése, évenkénti megvalósulása 2009-2013
MEGELŐZÉS
Feladat
Nevelési Erősség év Hiányzások csökkenése 20092010
20102011
20112012
20122013
Társszervek, Tájékoztatási formák Nyomon követés
Gyengeség Kapcsolatok (száma) Szülői tájékoztatás Esetmegbeszélés
Lehetőség
Kapcsolattartás óvodán belül kívül Új tájékoztatási formák Kapcsolatok Kapcsolati gyakorisága tájékoztatási A tájékoztatás formák kihasználtsága, formái színesítése
Veszély Rejtett esetek előfordulása
Érdektelenség
Nyilvántartásba Sokszínűség a Fejlesztési A tanulási folyamat vétel differenciálásban gyakorlat túlértékelése Családlátogatás megfelelő Képességfejlesztés, működtetése mérés Hozzáadott érték mérése Családlátogatás A sokszínű Felzárkóztató, Család ismeretében differenciálás igénye és Tehetségfejlesztő a nyilvántartásba annak megvalósulása programok vétel
A megelőzésben a gyermekek és családjuk ismeretében az előforduló esetek tükrében olyan, pedagógiai gyakorlat működtetése indokolt, amely esélyt teremt a hátránykompenzációra. A nyomon követés, az óvodában tartózkodás, a folyamatos figyelemmel kísérés erősségként jelenik meg. A sokszínűség a szülők befolyásolása visszatérő gyengeség. A rejtett (látens) igények felismerése, kezelése, az érdektelenség az együttműködést nehezítetté teszi.
22
A megszüntetés feladatainak értékelése, évenkénti megvalósulása 2009-2013
MEGSZÜNTETÉS
Feladat. Nevelési Erősség év Egyéni fejlesztés Nyitottság Szociális 2009- szolgáltatások 2010
20102011
20112012
20122013
Gyengeség
Lehetőség
Szülők meggyőzése Esélyteremtő programok
Szülőkkel közös Következetlenség fórumok Szociális szolgáltatások, Esélyteremtő, szabadidős tevékenységek Bizalmi kapcsolat Bizalmi kapcsolati kialakítása hiány Közös élmények Tájékozatlanság
Közös programok, A szülők megnyerése Szolgáltatások, Szervezési nehézség adományok Csekély lehetőség
Veszély
Szülőkkel közös programok
Részvételi arányok A szülők Előítéletes szülői csökkenése tevékeny vélekedések Rászorultak támogatása bevonása Eltérő értékítéletek Adományok Ünnepek előtti ütközése kezdeményezése ötletbörze A közös A valós igények Bizalmi kapcsolat Előítéletes szülői programok száma, felszínre kerülése mélyítése vélekedések azokon való A rászorultak Szociális Eltérő értékítéletek részvétel támogatásának érzékenyítés ütközése gyakorlata
A megszüntetés feladatainak szervezési nehézségei, annak megoldásai talán a legnagyobb feladatot jelentik. Financiális nehézségeken túl az együttérzés, az előítélet megléte és újraéledése, a tájékoztatási nehézségek, a bizalom megnyerése hosszas, de reményteli munkát jelentenek hosszútávon a gyermekvédelemben és a mindennapokban. Módszertani megújulás, az ünnepek, a szabadidős programok felhasználása a kapcsolat építés valamennyi színtere erősítik a feladatok megvalósulását. A 4 éves együttműködés számtalan lehetőséget jelentett, ösztönzőleg hatott a sajátos feladatok megoldásában. A gyermeki jogok érvesítésének, a szülői kötelességek teljesítésének érvényre juttatása, a családok szemléletének formálása, kiemelt feladata napjainknak. A települések elszegényedése, a gyermekek eltérő szociokulturális háttere, különleges nevelési igénye kiemeltté teszi a tudatos, átgondolt gyermekvédelmi munkát, az egységes szemléletet a valós igények felismerését és lehetőség szerinti kielégítését. Valamennyi település eddigi munkájával ezen a területen, ezt eredményesen szolgálta.
23
kép
24 III. A pedagógiai munka tartalma
A pedagógiai munka tartalmát közösen és intézményenként is megterveztük, a dolgozók együttműködését elsősorban szakmai szinten valósítottuk meg. Így változatlanul tovább működtek szakmai csoportjaink és munkaközösségeink. Jásztelek továbbra is vállalta a mérés munkaközösség vezetését, Alattyán az értékelő munkaközösség vezetését, Jászjákóhalma a nevelési problémákra szerveződő munkaközösségét, Jászdózsa a kapcsolatok fejlesztésére szerveződő munkacsoport koordinálását. Jánoshida a minőségirányítási feladatok és a gyermekvédelmi feladatok koordinálását végezte. 1. Szakmai innováció ösztönzése Az elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy legyen lehetőségünk egymás szakmai munkájába betekinteni, ezért megszerveztük valamennyi tagintézményben egy –egy tevékenység közös megtekintését. Ennek célja az egymástól tanulás, a korszerű pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása és az együttműködési készség fejlesztése volt. A tagóvodák közötti szoros együttműködést segítik a közös rendezvényeink szervezésébe és közreműködésébe történő részvétel, a szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek, előadások, bemutatók szervezése, team munka az intézmény dolgozói között. Az
alábbi
táblázatban
településenként
megtekinthető,
hogy
tagintézményenként,
mely
tevékenységekbe volt lehetőségünk betekinteni. 2009-től a 8 majd 9 óvoda társulását követően az egyik kiemelt
cél a
kapcsolatépítésre,
egymásmegismerésére,
az intézmények közötti
tapasztalatcserére irányult. Nagyon eredményesek voltak ezek a programok, hiszen számos területet öleltek fel, úgy, mint: óvodai programok, ünnepélyek, rendezvények (pl. Farsang Télapó) szakmai napok (bemutató fogalakozások, Jó gyakorlatok megismerése, hospitálás) továbbképzések közös tanévnyitó, tanévzáró értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, vezetői értekezletek
Közös programok 2009-2013 években Alattyán
Jánoshida
Jászágó
Jászdózsa
Jászfelső szentgyörgy Ovi színház, Matematikai bemutató
Jásztelek
2009/ 2010
Ének-zenei tevékenység, Matematikai bemutató
Gyermeknap, Tanévnyitó értekezlet Ovi foci
Mocorgó Nap, Tanévzáró
2010/ 2011
Matematika bemutató
Évzáró ünnepség Ovi foci
Húsvét Szakmai fórum Óvónőknek nevelési problémák megoldása Húsvét
2011/ 2012
Föld Napja
Karácsonyi projekthét, Ovi-foci, Környezeti nevelés bemutató
Mihály Nap Dajkák továbbképzése
Farsang, Szabadjáték bemutató, Dajkák továbbképzése Adventvárás Óvodatörténeti kiállítás
Madarak Fák napja
2012/ 2013
Húsvéti játszóház
Vidám évnyitó hét Ovi foci
Márton Nap Dajkák továbbképzése
Állatok világnapja
Szent György napi ügyességi játékok
Sárkányölő Szent György napja, Tanévzáró,
Pusztamonostor Ransburg Jenő előadása
Visznek
Jászjákóhalma
-
Ovi galéria, DIFER továbbképzés
Karácsonyi ünnepség, Játék bemutató foglalkozás Téltemető farsangi karnevál
Pálfy Sándor előadása Gyertya gyújtás
-
Tanévnyitó értekezlet, Szüreti délelőtt
Húsvéti játszóház
Húsvét
Tanévnyitó, Őszi kézműves délelőtt, Környezeti nevelés bemutató
Intézményi szintű vers és mesemondó verseny
Népi játékok, néptánc, Tanévnyitó
Farsang, Testnevelés bemutató
Madarak és Fák napja, Szituációs játékokdrámajátékok interaktív foglalkozás
Családi gyermeknap,
Erősség
Gyengeség
Lehetőség
Veszély
Kapcsolatépítés
Időpontok egyeztetése
A látottak, tapasztaltak hasznosítása
Társulás felbomlása
Rálátás az óvodák gyakorlatára,
Időpontok váltakozása, módosítása
Egymás munkájának megismerése
Gyermekek utaztatása Helyettesítési nehézségek
Közösséggé formálódás Színes tartalmas programok
Távolság
További kapcsolattartás A szülők támogatók bevonása Felvételek készítése, sokszorosítása közzététele
Egymástól való tanulás Költségek megoszlása továbbképzés tekintetében Új módszerek tevékenykedtetési formák megismerése
Nagy eredménynek számít, hogy megszerveztük az óvodás gyermekek társintézményekbe kirándulását, mely nagy élményt jelentett gyermekeinknek is Pl. Jászjákóhalmán gyermekeink eltöltöttek egy csodálatos délelőttöt Jászteleken, mesemondó versenyen vehettek részt Jánoshidán, ovi-foci bajnokságon focizhattak Jászfelsőszentgyörgyön, játékos vetélkedésen mérhették össze a tudásukat Pusztamonostoron néptánc bemutatón vehettek részt A dolgozók együttműködése elsősorban szakmai szinten valósult meg. Az óvodai gyakorlat változatlanul tovább működött, szakmai csoportjaink és munkaközösségeink közösen kidolgozott gyakorlata segítette a szakmai innovációt. Az
óvodák
egyre
nyitottabbá
óvodapedagógusaink.
váltak,
rengeteg
élménnyel
és
ismerettel
gazdagodtak
Elméleti és gyakorlati tapasztalatokat gyűjtöttünk nevelői, oktatói
módszerekről, eszközökről, lehetőségünk volt a szakmai tudásunk bővítésére is valamint neves előadók meghívására is. A szerzett ismereteket, ötleteket saját gyakorlattá tenni segítettek a tartalmas programok. Jászjákóhalma nevelőtestületének gondolatai szerint, „Jó volt látni más óvodák rendezvényeit, és nagyon jó volt érezni azt a szakmai elhivatottságot, önzetlenséget, szeretetett, amit a gyerekek, szülők és felénk vendégek felé nyújtottatok.”
27 IV. Munkaközösségek Munkaközösségek munkájának értékelése Az óvodákban négy munkaközösség működött az elmúlt időszakban, tevékenységükről és eredményeikről az alábbiakban számolnak be.
1. A Nevelési problémák megoldására szerveződő munkaközösség
A 2012/2013-as tanévben a mozgásfejlesztést, mint kiemelt területet dolgoztuk fel. Ismét a konfliktusok megelőzésére helyeztük a hangsúlyt. A mozgásfajták formáinak bővítése minden óvodában kiemelt figyelmet kapott valamint a minden napos testnevelés hangsúlyosabbá tétele szerepelt céljaink között. Óvoda
Lúdtalp
Mozgáskotta
Néptánc/ népijátékok
Zenéstorna/ Játékostorna
Gyógytestnevelés
Jánoshida
X
X
X
X
X
Pusztamonostor
X
X
X
X
-
Jásztelek
X
-
X
X
-
Jászfelsőszentgyörgy
X
-
X
X
-
Visznek
X
-
X
X
-
Jászdózsa
X
-
-
X
-
Alattyán
-
-
X
X
X
Jászágó
X
-
X
X
-
Jászjákóhalma
X
-
X
X
-
Az óvónők tapasztaltak valami féle változást a konfliktusok megelőzésében?, 1.kevesebb konfliktus tapasztalható 2.nem változott semmi 3.bizonyos csoportokban, ahol kiemelten kezelték a mozgásfejlesztést, ott kevesebb konfliktus volt tapasztalható
Amikor 2009-ben elkezdte működését a társulás a különböző területekre különböző munkacsoportok jöttek létre. Segítve a szakmai munkát mind az óvónők, mind pedig a dajkák munkájának minél hatékonyabb munkavégzése céljából. Kezdetben a kapcsolatrendszer tagjainak résztvevőit vették”nagyító” alá. Megvizsgálták a területek gyengeségeit—így alakultak ki az éves munkatervek, azokat meghatározó célok és a hozzárendeltek feladatok. 2009-ben az Országos Óvodai Nevelési Program változásait is nyomon kellett követni a Helyi Óvodai Nevelési Program átírásával. A nevelési problémák megoldására
létrejövő
munkaközösség
kapcsolatrendszerének erősítését:
céljának
tűzte
ki
a
gyermek-felnőtt
28 a pedagógus modell modellhatását a baráti kapcsolatok segítését a drámapedagógia ismeretét Az általánosabb nevelési nehézségektől haladtunk a konkrétabb helyzetek felé. 2010/2011-es tanévben részt vettünk Pálfi Sándor előadásán, ami a konfliktusok kezeléséről, sőt megelőzéséről szólt. Nagyon jól éreztük magunkat, tapasztalatokat cserélhettünk. További célunk volt az óvoda-iskola kapcsolatának mélyítése, ami az előző években nem mutatott megfelelő eredményt. 2011/2012-es tanévben elkészült a gyermekek képes etikai kódexe—ami minden óvoda kreativitását és sajátosságait fejezte ki. Részt vettek pedagógusaink Darók Anikó: Drámajáték tréningjén, ami nagyon eredményesnek és felejthetetlennek bizonyult, hiszen a kolléganők a mai napig használják az ott kapott tudást.
29 Kinyílott egy kicsit a világ minden pedagógus és dajka néni számára. Lehetőséget kaptunk egymás munkáinak megismerésére, hiszen nincs táplálóbb egy óvónőnek az ötletek átadására, valamint felhasználására. Minden a maga lehetősége és igénye szerint élhetett ezekkel a programokkal. A tapasztalatok sikeresnek mondhatóak és nagyon pozitívak. A Mocorgó Óvoda nevelőtestületének gondolatai összefoglalják a munkaközösség eredményeit: „A konfliktuskezelés módjának többféle megközelítése (drámajátékok, mozgás, etikai kódex) mind könnyebbé és változatosabbá tette a felmerülő problémák megoldását. Az előadások és továbbképzések jó hangulata mellett sok új, érdekes játékot és megoldást kaptunk a munkánkhoz a konfliktusok kezelésére és megelőzésére. Mivel minden gyermek más, másképp reagál egy-egy konfliktushelyzetre, így fontos, hogy megtaláljuk minden gyermek számára a megfelelő megoldást, ebben segített ez a munkaközösség.” 2. Mérés munkaközösség
Az első évben egyik célul a mérési módszerek összevetését, tapasztalatcserét, közös mérési, értékelési rendszer kidolgozását tűztük ki, a nevelési területeknek megfelelően a 3-7 éves gyermekekre kiterjedően. Nem volt könnyű feladat, hiszen a nyolc tagóvoda mérési, értékelési gyakorlata nagyon eltért egymástól. Ugyancsak kitűztük célul a DIFER mérés bevezetését minden tagintézményben, ami szintén nem volt egyszerű. Ez a feladat azért okozott kisebb nehézséget, mert az előző társulásban részt vevő óvodák már alkalmazták ezt a fejlettségvizsgáló rendszert, a többi óvoda viszont még nem, vagy csak kevés tapasztalattal rendelkezett ezzel kapcsolatban. Az első tanév eredményeinek értékelésekor képet kaptunk arról, hogy bár a nevelőmunka minden intézményben színvonalasan zajlik, tagóvodánként mennyire eltérő eredmények születtek. A kapott eredmények nagy szórást mutattak, s az okokat kutatva megállapítottuk, hogy a közös értékelési rendszert nem sikerült teljesen egyformán értelmezni. A következő évben természetesen arra törekedtünk, hogy azonosan értelmezzük, és ennek megfelelően alkalmazzuk a kidolgozott értékelési rendszert. Törekvésünk sikeres volt, hiszen több személyes találkozás, konzultáció segített minket abban, hogy egymás munkájáról képet kapjunk, a tapasztalatokat kamatoztatni tudjuk. Négy nevelési területet választottunk ki a közös méréshez: érzelmi nevelés és szocializáció, egészséges életmódra nevelés, játék és munka. Ezeket a területeket értékelve megállapítottuk az óvodák erősségeit, gyengeségeit, majd ennek megfelelően határoztuk meg a következő tanév feladatait. A DIFER mérések az előző évhez képest már kevesebb nehézséget okoztak, az értékelés pontosabbá vált. A harmadik évben minden óvoda a közös célokat szem előtt tartva végezte a feladatokat. Úgy éreztük, hogy a mérési területek szempontjait kicsit pontosítani kellene, ezért átdolgoztuk ezeket a
30 szempontokat. A megváltozott szempontsor alapján az értékelést pontosabbnak, reálisabbnak tartottuk, a gyakorlati munkáról valósabb képet kaptunk általa. Ekkorra a munkaközösség munkája gördülékenyebbé, gyakorlatiasabbá vált, köszönhetően az előző évek tapasztalatának, a tagok segítő hozzáállásának. Ennek a tanévnek az előzőekhez képest újabb feladata a DIFER fejlesztési területekhez kapcsolódó fejlesztő feladatok összegyűjtése volt. Ezt a feladatot azért választottuk, mert reményeink szerint a jövőben minden óvodának segítséget nyújthat egy olyan játékgyűjtemény, amely a DIFER mérési területeihez kapcsolódik, s melynek segítségével könnyebben tervezhetjük meg az egyéni fejlesztéseket. Az elmúlt időszakról összességében elmondható, hogy jó együttműködés alakult ki a tagintézmények között, jellemző volt a munkaközösségi tagok pozitív hozzáállása. A tapasztalatok átadása, a továbbképzések, hospitálások tapasztalatainak felhasználása szintén pozitív hatással volt a munkánkra. Nehézséget okozott a határidők betartása, az értékelés módszerének eltérései, kevés személyes találkozás, a mérési módszer újszerűségéből adódó bizonytalanság/DIFER/. A nehézségek leküzdése érdekében törekedtünk az intézményeken belüli
Munkamegosztásra, gyakori tapasztalatcserére, a tapasztalatok megbeszélésére, telefonos, internetes kapcsolattartásra. Munkánk akkor volt igazán eredményes, ha az elmúlt néhány közös év tapasztalatait, eredményeit az elkövetkező években is kamatoztatni tudjuk az óvodai életben. Néhány összegző táblázat a négy év eredményeinek összefoglalásáról:
A közösen alkalmazott Kimeneti mérés eredményei: A kimeneti mérést valamennyi intézményben 4 nevelési területen végezzük:
Az érzelmi nevelés szocializáció
A játék
Egészséges életmód
A munka területén
Az érzelmi nevelés szocializáció területén megfigyelhető, hogy összességében az eredmények csökkenek, magasabb értékek figyelhetőek meg Jászjákóhalmán és Jászfelsőszentgyörgyön. A játék értékei kezdetben magasabbak, majd csökkenő és újból emelkedettebb értéket mutatnak. Jásztelken, Pusztamonostoron, Jászfelsőszentgyörgyön magasabbak az eredmények. Az egészséges életmód területén azonosan jó értékek figyelhetőek meg, Viszneken kimagaslóak az eredmények. A munka területét is összességében azonosan értékeltük, Alattyán és Visznek gyermekeinek fejlődésének megítélése magasabb.
31 Az értékel területek azonos értelmezését az értékelési rendszerekben jelenlevő szubjektivitás nehezíti és a viszonyítás az előző életkorhoz, a gyermekek magukhoz képest történő fejlődéséhez. Törekedtek az intézményekben az ún. „hozzáadott érték „mérésére, melynek az előző mérési eredményt alapul véve mutatta az eredményességet.
Gyermekek mérésének eredményei 2010 – 2013
2012-2013
Alattyán Jánoshida Jásztelek Jászágó Jászdózsa
Jászjákó- JászfelsőPusztaÖsszesen: Visznek halma szentgyörgy monostor %
Érzelmi nevelés, szocializáció 1. Érzelmileg kötődik társaihoz 2. Érzelmileg kötődik felnőttekhez Igényévé válik a tevékenységekben való közös 3. részvétel, 4. Tevékenységekben kitartó 5. Képes nyugodtan ülni Képes figyelmesen meghallgatni 6. másokat Konfliktushelyzetben képes 7. megegyezésre jutni Szociálisan érett az iskolába 8. lépésre 9. Érzelmi élete kiegyensúlyozott 2013 2012 2011 2010
74 76
67 65
67 66
46 60
68 68
73 76
59 62
63 65
61 73
64 68
73
65
64
58
67
73
57
64
74
66
65 66
63 67
64 62
56 54
67 67
69 74
56 57
60 62
69 70
63 64
66
66
65
53
67
70
58
62
69
64
65
59
62
47
69
64
55
54
72
61
81
88
89
80
94
90
70
95
85
86
70 71 65 61 63
68 68 56 62 71
64 67 64 71 79
56 57 62 49 51
67 70 68 60 87
78 74 71 64 68
66 74 67 61 84
70 66 47 76 67ü
77 72 62 0 0
68 67 62 56 72
67
60
61
59
65
70
56
61
66
63
63
60
61
61
68
67
57
65
69
63
Játék 1. Képes játékot szervezni Képes a játékot több napon 2. keresztül folytatni
33 Szabályjátékot önállóan szervez 3. Képes együttműködésre, tükrözi 4. Építménye 3. összedolgozásra azkreativitását eredmény Barkácsolása tükrözi 5. érdekében kreativitását Képes saját személyével 4. dramatizál, 6. Szívesen kapcsolatos feladatokbábozik ellátására Képes együttműködni és Kialakul a környezet rendjének 7. 5. alkalmazkodni megóvásának igénye 2013 2012 2011 2010
62 66 76
52 62 64
61 64 66
45 60 52
60 66 68
63 67 69
54 55 58
58 63 65
56 66 82
57 63 67
63
62
63
60
65
63
55
57
67
62
79 60
70 57
66 63
66 52
70 62
71 66
60 52
67 62
88 63
71 60
71 74
63 62
62 64
52 46
68 68
69 67
60 57
63 61
70 77
64 64
64 75 62 70 51 60 56 69
59 65 56 61 51 61 61 67
62 65 57 58 61 60 75 63
56 54 58 64 54 57 50 53
65 68 61 65 62 63 86 91
66 70 65 66 68 72 60 77
56 59 61 65 49 59 80 86
61 63 48 53 73 78 73 76
65 77 58 61 0 0
62 66 59 63 52 57 68 65
80
68
70
72
70
75
67
63
84
72
80
67
69
68
69
75
68
67
85
72
79
68
70
59
70
77
66
67
86
71
79 79 72 67 72
71 69 65 65 71
68 69 64 67 84
69 67 67 66 63
69 70 67 66 95
74 75 71 75 86
67 67 68 64 91
66 66 62 84 78
96 88 67 0 0
73 72 67 61 71
72
64
65
54
66
74
61
63
70
65
73
64
65
50
68
70
58
59
70
64
Egészséges életmód Felszólítás nélkül, önállóan végzi a testápolási teendőket Zsebkendőjét szükség esetén 2. használja Kultúrált étkezés alapvető 3. szokásait ismeri 4. Önállóan öltözik-vetkőzik 2013 2012 2011 2010 1.
Munka Szívesen vállal egyéni megbízatást A megbízatást felelősségteljesen 2. teljesíti 1.
2011., 2012. és 2013. évi eredmények összehasonlítása 80
72 67
70 60
59 59
63 63 62
64 63
69 67 66
50 2011
40
2012 30
2013
20 10 0 Játék
Érzelmi nevelés, szocializáció
Munka
Egészséges életmód
35
Gyermekek mérésének eredményei 2013. területenként 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Érzelmi nevelés, szocializáció
Játék
Egészséges életmód
Munka
Alattyán
Jánoshida
Jásztelek
Jászágó
Jászdózsa
Jászjákóhalma
Jászfelsőszentgyörgy
Pusztamonostor
Visznek
DIFER eredmények összehasonlítása 2010-2013
Szocializáció
Elemi számolási készség
Tapasztalati következtetés 2010 2011
Tapasztalati összefüggés megértés
2012 2013
Beszédhang-hallás
Reláció szókincs
Írás-mozgás koordináció
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
A szocializáció, amely mutatója a feladathelyzethez való viszonyulásnak, emelkedett a teszt bevezetése óta. Az elemi számolási készség területén csökkenés látható és ezzel összefüggésben az ok okozati összefüggés megértése is csökkent. A beszédhanghallás, a szókincs emelkedett, vagy azonosan magas szintet mutat. Az írásmozgás koordináció területén jelentősen nem szórt eredményesség látható, ezen a területen legkisebb a fejlődés és összességében a leggyengébb területnek számít. A mérések eredményei továbbra is jól segítik a nevelőmunka tervezését, folyamatos megújítását. A munkaközösség a mérésmetodika közös értelmezését jól segítette.
3. Értékelő munkaközösség A társulás óvodáiban az elmúlt 4 évben igen magas szintű szakmai munka folyt. Az értékelő munkaközösség feladat közé tartozott évenként 2 alkalommal megszervezni egy-egy jó gyakorlatot, ami az óvónők szakmai munkájába engedte betekinteni a társintézmények dolgozóit.
Ezeken
alkalmak sikerességét és népszerűségét jelezte az is, hogy a meghívottak mindig 100 %- ban megjelentek, sőt több alkalommal több óvónő is képviseltette magát, mint ahány főre számítottunk. Az első évben ének-zene, a második évben a minket körülvevő világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli megismerése, a harmadik évbe külső világ megismerése és az utolsó évben pedig mozgás, mozgásos
37 játéktevékenységeket tekinthettünk meg különböző tagóvodákban. Egy-egy óvónő színvonalas szakmai munkájának megismerése közben lehetőségünk nyílt más óvodák programjainak, szakmai munkájának megismerésére is. A látott tevékenységeket minden alkalommal kritikusan, őszintén kielemezték a résztvevők. Kezdetben ez sem ment zökkenőmentesen, de elmondhatjuk, hogy lassanként mindenki beletanult ebbe a feladatba is. Ezek az értékelések hozzájárultak ahhoz, hogy az óvónők nyíltan őszintén megfogalmazzák véleményüket, és az esetleges problémáikkal kapcsolatban, kérdéseket tegyenek fel, problémahelyzeteket vitassanak meg közösen.
Több esetben egy-egy
probléma felszínre kerülés szakmai továbbképzéshez vezetett. Így ismerkedhettünk meg közösen a Difer méréssel, a Mozgáskotta módszerrel, vagy Tótszöllősyné Tündével, aki szintén óvodai mozgásfejlesztés lehetőségét mutatta be számunkra. Úgy látjuk, hogy a társulási forma megszűnésével sajnos nem lesz lehetőségünk más településen lévő óvodák munkájába ilyen mélységig betekinteni, és más településen lévő óvónőktől annyit és úgy tanulni, mint idáig. Önálló óvodákként nem fogunk tudni annyi szakmai továbbképzést szervezni, mint amennyit a 4 év alatt tettünk, pedig nagy szükségünk lenne rá. Persze sok bemutató tevékenység elérhető már interneten is, de a felmerült kérdéseinket, javaslatainkat sajnos nem tudjuk megvitatni a képernyővel. Úgy gondolom ez a szakmai együttműködés hiányozni fog mindenkinek. Sajnos ennek a munkacsoportnak a megszűnésével egy ingyenes, jól működő önképzési lehetőség ajtaja zárul be előttünk. Jó lenne, ha 2013/14-es év a tanévnyitó értekezletén egy intézkedési tervet tudnánk hozni, a munkacsoport tovább élésének lehetőségéről feltéve, ha ezt a többi település óvodavezetője is támogatja.
Az értékelő munkaközösség működése, eredményei:
A játék, a környezeti nevelés, a matematika, mozgás - mint fejlesztendő terület – az értékelés kiemelt területe volt ennek a nevelési évnek. Eredménye, hogy az értékeléshez közös sikerkritériumok fogalmazódtak meg tagintézményenként A szakmai tapasztalatcsere, a tagóvodák környezeti nevelés tevékenységszervezése az alábbi településeken valósult meg: Alattyán, Jászfelsőszentgyörgy, Jászdózsa, Jásztelek, Jászjákóhalma és Jánoshida, Visznek, Pusztamonostor A szakmai tapasztalatcsere alkalmainak erősségei voltak: -
Tantestület együttműködése, alkotó légkör
-
Komplexitás
-
Pedagógiai munka magas színvonala
-
Sokoldalú mozgástapasztalat biztosítása
-
Megfelelő eszközök
-
Testnevelés nyelvének használata
További lehetőségek:
38 -
Tér jobb kihasználása
-
Mozgáskotta módszer megismerése
-
Módszertani megújulás
-
Szülői hozzáállás alakítása
4. Kapcsolatok munkaközösség
Az elmúlt négy év során a munkaközösség az egészséges életmóddal valamint a partnerkapcsolatok bővítésével, elmélyítésével foglalkozott. A 2009-2010 és a 2010-2011-es tanévben célunk az egészséges életmód feltételeinek megteremtése és szokásrendjének kialakítása illetve az alacsony szociokulturális környezetből érkező gyermekek felzárkóztatása volt. Az intézmények sajátosságait figyelembe véve készült el az ütemterv a helyzetelemzésekre alapozva. Változatos eszközök, módszerek alkalmazásával (videó elemzése, team munka, szituációs játékok stb.) igyekeztünk a feladatokat megvalósítani. Sokáig emlékezni fogunk Ranshburg Jenő professzor, élményt nyújtó előadására, amelyen a dajka nénik is részt vettek. Pálfy Sándor prezentációja a szociális kompetenciákról nagyban segítette, hogy ismereteink felfrissüljenek, megerősítést kapjunk, és új lehetőségeket ismerhessünk meg, amelyeket alkalmazhatunk a mindennapokban. A 2011-2012 és a 2012-2013 évben a munkaközösség feladata a partnerkapcsolatok bővítése, erősítése lett, melyben kiemelt szerepet kapott az óvoda és a család kapcsolata, annál is inkább mivel a családok évében ez egyik főfeladatunk ez volt. A gyermekek fejlődése érdekében szükséges a jó kapcsolat, az együttműködés az óvoda és a család között. Fontos, hogy oda-vissza működjön a kapcsolat, hiszen a gyermek magával viszi az óvodába az otthon tanult viselkedésformát és az óvodából az ott szerzett élményeket.
Feladatok voltak: - A családok megnyerése az óvodával való együttműködésre, - a szülők családok szükségleteinek megismerése, - a szülők jogainak tiszteletben tartása, - jó partneri viszony erősítése. A munkaközösségi tagok munkájának eredményeképpen a kapcsolatépítés előtérbe került, tervezettebbé
vált.
Az intézmények különös gondot fordítottak az együttműködési
megállapodások elkészítésére, felülvizsgálatára a közvetlen partnerekkel, mint család, iskola, egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálat, cigány kisebbség, kulturális intézmények. Az
39 egyéni sajátosságok, szokások figyelembevételére lehetőség volt. Kialakult a rendszeres szülői fórumok megtartásának igénye. Pozitívumként értékelhető, hogy egyre több óvodában a meghívott előadók mellett a helyi óvodapedagógusok tartottak színvonalas előadásokat csoport és óvodai szinten is. A kapcsolattartási formák közül nagyon eredményesek a nyílt napok, hetek, fogadó órák, közös családi programok, melyek száma növekedett. Egyes programok hagyománnyá váltak (Adventvárás, Karácsony, sportnapok… stb.) A 2012-2013-as tanévben nagy reményeket fűztünk a benyújtott óvodafejlesztési pályázathoz. Soksok programot terveztünk erre alapozva az óvoda-család kapcsolata fejlesztése érdekében, mint pl. szülői fórumok, esélynap, színházlátogatás, közös kirándulások, képzések. Sajnos a pályázat forráshiány miatt nem nyert, amit nagyon sajnáltunk, mert így még eredményesebb időszakot zárhattunk volna. A munkaközösség elmúlt 4 éves munkáját eredményesnek tartom, mivel az ütemezett feladatokon túl személyes kapcsolataink fejlődtek, megismertük egymás intézményeiben kialakult jó szokásokat, ötleteket kaptunk a helyi gyakorlatuk átvételéhez. Legfontosabb partnereinkkel, a szülőkkel, családdal a kapcsolatunk élettelibbé vált programjaiban gazdagodott, minkét fél megelégedésére.
Családiprogramok Alattyán Visznek; 5
Jánoshida
Alattyán; 12 Pusztamonostor; 8
Jásztelek
Jászfelsőszentgyörgy; 7
Jászágó Jászdózsa
Jánoshida; 19
Jászjákóhalma; 6
Jászjákóhalma
Jászdózsa; 10
Jászfelsőszentgyörgy Jásztelek; 10
Jászágó; 8
Pusztamonostor Visznek
Részvétel a családi programokon %-os arányban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Szülő Gyermek
á ty at Al
n J
da hi os n á
J
zt ás
k ele
á sz Já
gó J
zd ás
sa óz sz Já
a lm ha ó k já
Já
sz
ő ls fe
e sz
g ör gy nt
y
s Pu
am zt
os on
r to
k ne sz i V
40
Kapcsolattartási formák értékelése,elégedettségmérés (átlag: 3,7) 120 Alattyán
100
Jánoshida Jásztelek
80 Jászágó
60
Jászdózsa Jászjákóhalma
40 Jászfelsőszentgyörgy
20
Pusztamonostor Visznek
gr am zö Kö
Sz
ül
sp
ői
ro
fó
zle ke te
Sz
ül
ői
ér
lá ád al
ru m
t
s tá ga to
dó Fo
ga Cs
Ny
íl t
hé
tv
.n
ór a
ap
0
41
Kép IPR
42 2. Az Óvodai Integrációs Fejlesztőprogram működtetése.
Azon intézmények, amelyek az IPR pályázatban részt vettek félévente egy alkalommal bemutatták „Jó gyakorlataikat „más intézményeknek. Ennek elsősorban a célja a hátrányos és HHH gyermekek: Oktatási és társadalmi integrációja Minőségi neveléshez való hozzáférés Esélyegyenlőség növelése Hátrányok csökkentése Egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztés Az iskolába való átmenet segítése
A Jó gyakorlatok az alábbi területeken valósultak meg az IPR programmal dolgozó óvodákban (Alattyán, Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy, Jánoshida) Nyílt programok – térségi, helyi Gyógytestnevelés Fejlesztés Továbbképzések, előadások szervezése Szakmai napok (évente 2 alkalommal)
Jól működő szakmai napok Jánoshidán 1.
„Át-tanítás”innováció az óvoda-iskola átmenet gyakorlatában.
Közvetlen partnerek közül az iskolával, már 2001-től készült együttműködési megállapodás. Az IPR program kölcsönös bevezetése az együttműködési megállapodás tartalmának folyamatos megújítását indikálta. 2009-ben a -„Bázisiskola a Jászságban”- elnevezéssel induló TÁMOP 3.3.3-08/1 iskolával közös konzorciumban felvállalt pályázat egy újabb lehetőséget jelentett az együttműködés megújítására, innováció kidolgozására. A térség elszegényedése, ezzel együtt a differenciálódó iskolaválasztás indokolta, egy olyan kapcsolattartási forma bevezetését, mely a tanítónővel való korai kapcsolat során a szülőkkel való rendszeres kapcsolatban segíti befolyásolni az iskolaválasztást, másrészt lehetőséget teremt a tanulási hátrányok korai felismerésére, annak korai kompenzálására. Egymás munkáját megismerve, segíti az átmenet nehézségeit. A kétoldali együttműködés tartalma. 2010-ben teljesedett ki. Az együttműködésben a közös szabadidős programok, a hagyományok közös megünneplése
bővült
az
IPR
kapcsán,
nevelési,
pedagógiai
tartalmakkal.
Kölcsönös
intézménylátogatással, majd a intézményi módszerek kölcsönös megismerésével. Az eltelt időben a az óvoda és iskola vezetésének szemlélete, ezzel együtt a pedagógusok szemléletbeli változása, nyitottsága, a változtatásra való igénye, az eredményességre törekvése segítette közösségünkben ennek a programnak a megvalósulását.
43 Ajánló: A Jó gyakorlat kialakítása valamennyi kis településen megvalósítható, hiszen egymás ismerete megkönnyíti a kapcsolat kialakítását, működtetését. Eredményessége az óvoda- iskola kapcsolatában a gyermeki szocializációs folyamatban megkérdőjelezhetetlen.
2. „Napsugár Napok”
Vidám évnyitó hét. A gyermekek befogadása változatos szabadidős programokkal Célja: az óvodai beíratás támogatása, a be-óvodázási arány megtartása Az IPR bevezetését követően nevelőtestületünk, a gyermekek befogadását tervszerűen ütemezett feladatok megvalósítását célul tűzve végezte. Pozitív hatásai: A be óvodázás, a gyermekek befogadása az első hét elteltével zökkenőmentesen zajlik. Minden gyermek az első naptól étkezésben részesülhet, az amúgy is ingerszegény falusi létformában élő gyermekek is szüleik számára valódi esélyt jelent a gazdag programokkal együtt. (kirándulás, játszóházak, gyermekszínházi előadások) 3. Komplex Prevenciós Óvodai program bemutatása
az anyanyelvi-és értelmi nevelés területének
a szülőkkel való kapcsolat formáinak bemutatása Vendégváró nap keretében
a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, hagyományos ünnepi tartalmak feldolgozásával.
A szakmai napok látogatottsága évek óta egyenletesen magas. Az elmúlt években az intézmények közötti hospitálások nagyszerű alkalmaivá váltak.
44 V.
ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER
Az elmúlt időszak során egységes ellenőrzési és értékelési rendszert alakítottunk ki az óvodákban. Valamennyi intézmény az alábbi területeken ellenőrzött, illetve értékelt a vezető és az értékelő team segítségével:
A) Belső ellenőrzést végezték az intézményekben: 1. Az intézmény vezetője. 2. A tagóvoda vezetők, helyettesek (a saját óvodájuk működési és pedagógiai munkájáért felelősek, ezért saját óvodájukban végezték az ellenőrzést). 3. A munkaközösség vezető az általa irányított szakmai területre vonatkozólag. 4. Az ellenőrzésbe az értékelő team tagjai. 5.
Az óvodapedagógusok elsősorban önellenőrzést végeztek és a saját munkájukat, értékelték.
B) Értékelési rendszer az intézményekben
Az óvoda, nevelő - oktató munkájának ellenőrzése és értékelése az alábbi területekre terjedt ki: -
Házirend
-
SZMSZ
-
HOP végrehajtása
-
Minőségfejlesztési Rendszer (2012-től már nem volt törvényi elvárás a működtetésére)
Az óvodapedagógusok és dajkák értékelése a. A pedagógusok nevelő munkájának értékelése az alábbi területeken történik:
dokumentumok
munkaközösségi szakmai munka
óvodapedagógusok munkája – teljesítményértékelés és önértékelés 2 évenként
b. A dajkák munkájának értékelése az alábbi területeken valósult meg
munkaköri leírásban foglaltak teljesítése
teljesítményértékelés és önértékelés 2 évente,
A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki:
45
a munka eredményének, teljesítményének értékelése
a szervezeti magatartás értékelése
a munkavégzéshez szükséges képességek értékelése
A gyermekek mérése és értékelése az óvodában Olyan mérési, értékelési eljárások alkalmaztunk, amelyek a gyermekek megismerését szolgálták. A reális és szakmailag megalapozott értékelés volt az alapja a további fejlesztési feladatoknak megvalósításának. A szülők folyamatos és egyéni tájékoztatást kapnak gyermekük előmeneteléről.
2009/2010 - törvényi előírásnak megfelelő, társult intézmények dokumentumainak megismerése
2010/2011 - óvodatitkár segíti a munkát - egyes dokumentumok átvétele - egységes dokumentumok
2011/2012 - egységes adminisztráció - egyre naprakészebbek
- kapcsolat a társintézményekkel, programok megismerése - életkornak megfelelő színvonalas, program specifikus műsor - érdektelenség - új módszerek keresése
- bővült a rendezvények köre - új ötletek, tapasztalatok átvétele
- beépülés a helyi gyakorlatba - színvonal emelkedett - hagyományápolás, - jól szervezettek - szülők motiváltabbak - nőtt az érdeklődés, a részvételi arány
Mozgás: kiemelten a szabad levegőn szervezett tevékenységek
- mozgásos tevékenységeink átgondolása, - jó megoldások keresése
- differenciálás megoldása - egyre több foglalkozás van a szabadban
Játék: szabad játék elsődlegessége, önkéntessége
- a játékhoz szükséges feltételek megteremtése nagyobb hangsúlyt kap
Érzelmi nevelés és szocializáció: kiemelten a konfliktuskezelés Egészséges életmódra nevelés
- gyermek-gyermek kapcsolat erősítése, alkalmazkodás - több egyeztetés a folyamatosság érdekében - jól elsajátított szokások - gyermekek gyakoribb bevonása a munkafolyamatokba. - új eszközök beszerzése - gyermeki törekvések segítése - érzékszervi tapasztalatok szerzése - szabadban történő tevékenység
- módszertani megújulás – szakmai bemutatók, szabadjáték megismerése, (Jásztelek, Jászdózsa) - Alapprogramnak megfeleltetés - előtérbe kerül a konfliktuskezelés, a problémamegoldás - azonosan értelmezett szokás-és normarendszer.
Dokumentáció
Ünnepségek, rendezvények
Szülői értekezlet
Munka
- változatosság - alacsony részvételi arány
- szabadban szervezett mozgásos tevékenységek átgondolása, - mindennapos testnevelésre megoldás keresése - tervezésre kerül - élmények biztosítása a szabadjáték választáshoz - nőtt a szabadjáték lehetősége - drámajáték alkalmazása a konfliktuskezelésben - beépülnek az egészségmegőrzés programjai
2012/2013 - törvénynek megfelelő dokumentáció - pontos, naprakész nyilvántartás - áttekinthető csoportnapló - színvonalasabb ünnepségek, rendezvények - magas részvételi arány - megújult tartalom, forma - emelkedő részvételi arány - szabad levegőn való tevékenykedtetés
- biztosított a szabad játék választás lehetősége - barkácsolás, bábozás lehetőségének biztosítása mozgásos játékok a konfliktusok oldására - nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság, környezetvédelem. - naposi munka szervezésének átgondolása - Új eszközök, módszerek megismerése bemutatók eszközök beszerzése kísérletezéshez, - környezettudatosság, környezetvédelem egyéni képességek figyelembe vétele
-munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzése, illetve pótlása. - helykihasználás előtér, udvar - mozgáslehetőség biztosítása - környezetvédelemre nevelés
- önként vállalt munka jelentősége
- Játékos cselekedtetésen alapuló ismeretszerzés - programhoz való ragaszkodás - feltételrendszer folyamatos biztosítása.
- játékba ágyazott tevékenység
mikro csoportos és páros foglalkoztatási forma
- változatos technikák - anyagok megismerése
- feltételelek biztosítása - technikák sokszínűsége
Mese –vers- anyanyelv
- önálló mesemondás, mese kitalálása előtérbe kerül.
Ének-zene
- Népi játékos, dalos összeállítások a tevékenységekben és az ünnepségeken
- kortárs irodalmi művek, művészeti alkotások mese-mondó verseny szervezése átgondolás alapprogramnak megfelelően
- barkácsolásra ösztönzés - rajzverseny bevezetése a családok között - mesefeldolgozás új elemekkel bővül, kortárs művekkel - gyakoribb élő hangszeres zene
-zenehallgatási anyagba klasszikus zeneművek
Testnevelés Környezeti nevelés: kiemelten cselekvő, felfedező kísérletek, mikro csoportos foglalkoztatás Matematika
Ábrázolás
- csoportbontással mozgástér növelése -mikrocsoportban való tevékenykedtetés, - környezetvédelem, újra hasznosítás - felfedező kísérletek
-bábozás gyakoribbá válik - anyanyelvi játékok
Vélemények, az elmúlt évek gyakorlatáról:
A nevelési területek értékelése nehéz feladat volt minden évben. A mindennapi tevékenységekbe beépítettük, illetve évvégén egységes szempontsor alapján kiértékeltük. Nagyon jók voltak a gyengeségként megjelölt tevékenységek erősítésére szervezett bemutatók. Jászjákóhalmán is volt egy környezeti bemutató, ahol a Tarna-part adta természeti környezetben tevékenykedtettük a gyerekeket. Sok új technikával, pedagógiai eljárással ismerkedhettünk meg a társ települések színvonalas bemutatóin is. Ezeknek a területeknek (mérés, értékelés, önértékelés) egységesítése nagy segítség volt az évek során. Az eredmények minden évben elgondolkodtatóak voltak, és a következő évre meghatározták a fő feladatok irányvonalait. Új feladatot jelentettek számunkra, mert hosszú évek óta nem kértek számon rajtunk ilyen adminisztrációt, ezért voltak hiányosságaink. Az óvoda vezetését is ellátó ÁMK vezető vagy iskolaigazgató a munkaügyi feladatokat látta el, nemigen foglalkozott az óvoda szakmai munkájával. A munkánkban adódó problémákat, sikereket ezelőtt is napi szinten egyeztettük, megbeszéltük, a Swot - analízisről már hallottunk, de nem volt benne gyakorlatunk. Ezt tanulnunk kellett. A pedagógiai munka értékelése folytán átgondoltabbá vált tervezőmunkánk. Jobban kirajzolódtak a problémák, kerestük a megoldásokat, lehetőségeket a változtatásra. Erősségeink hangsúlyozottabbá váltak, az eredményekre építettük a következő feladatokat. A gyermekek mérésére is még kerestük a jó mérési megoldásokat, próbáltuk megkeresni a programunknak leginkább megfelelőt. A DIFER alkalmazásával egy egységesebb mérési rendszert tudunk alkalmazni óvodánkban. A nevelő munka több területén szereztünk olyan új tapasztalatokat a tagóvodákban, amit átgondolva mi is tudunk alkalmazni saját óvodánkban, színesítve ezzel programjainkat, módszereinket. A mi óvodánkban nehézséget jelent a sok adminisztráció, mert nem tudjuk megosztani a feladatokat. A gyenge terület értékelése kiemeltté vált beépült a mindennapi tevékenységekbe, gyakorlatának ellenőrzése bemutató foglalkozások szerveződtek, melyek alkalmai voltak a belső és intézmények közötti hospitációnak. Az értékelő Team értékelési szempontjai alapot adtak az óvónők értékelésének, a kiemelt munkáért járó kitüntető díjra. A területek értékelésének a napi gyakorlati munkában megkérdőjelezhetetlen a szakmai hozadéka. Új módszerek, új eljárások gyakorlata alakult ki, új eszköztárral gyarapodott az óvoda. A pedagógusok szemlélete változott. Az egymástól tanulás, az együttműködés, az azonos nevelési módszerek közelítettek egymáshoz. Az értékelő, ellenőrző tevékenység a napi tevékenység természetes részévé vált.
48 Az értékelés gyengeségei, hogy valamennyi terület gyengeségei a nevelési tervekbe ugyan belekerültek, de a gyakorlati munkában a sokasága miatt nem mindig valósultak meg, a fejlesztésük. Vannak visszatérően gyenge területek, melyek sikerkritériummá válását feltehetően objektív okok, vagy nem következetesen képviselt feladatok megvalósítása áll. Egy - egy terület erősítésével a másik terület egyes elemei gyengültek. Javaslat az elkövetkezendő évekre:
A területek értékelésére objektívabb értékelési szempont figyelembe vétele, melynek az alapja a PP-ban megfogalmazott feladatok, sikerkritériumok. A sikerkritérium teljesülése, vagy nem teljesülése meghatározott %-os érték után válna fejlesztendővé. Értékelési és mérési rendszer kidolgozása bevezetése kezdetben nem volt egyszerű, de a későbbiekben segítette, hogy egy egy adott témában egy azonos mérőrendszeren belül együtt egységesen tudjunk gondolkodni. Az időhiány, ami a sok dokumentációból is adódik az hátráltatta a megvalósítást.
C) MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL KIMUTATÁS TAGINTÉZMÉNYENKÉNT 2009-2013 Települések ALATTYÁN
2009/2010
2012/2013
- DIFER - Bemeneti mérés kiscsoportban - Kimeneti mérés
-DIFER - Bemeneti mérés kiscsoportban - Kimeneti mérés
- DIFER - Bemenet kiscsoportban - Kimeneti mérés
-
-
-
-
Kimenet valamennyi területen hozzáadott érték jelölve Difer
-
Bemeneti mérések kiscsoportban Kimeneti mérések valamennyi területen hozzáadott érték jelölve Difer
-
-
Óvoda-bölcsőde (egyéni mérőeszköz) Komplex prevenciós programból adaptált mérőeszköz Kimenet valamennyi területen Difer Tesztek (nagycsoportban)
-
DIFER Egyéni fejlettségmérő kimenet
-
DIFER Egyéni fejlettségmérő kimenet
-
DIFER Egyéni fejlettségmérő kimenet
DIFER Egyéni fejlettségmérő kimenet
-
DIFER Egyéni képesség mutatói Bemeneti mérés kiscsoport
-
DIFER Bemeneti mérés kiscsoport Egyéni képesség mutatói Mérési munkaközösség által meghatározott szempontsor Kimeneti mérés DIFER Egyéni képességfejlődés Értékelési szempontsor nevelési területenként
-
DIFER Egyéni képesség mutatói Mérési munkaközösség által meghatározott szempontsor Kimeneti mérés Bemeneti mérés DIFER Egyéni képességfejlődés Értékelési szempontsor nevelési területenként
Difer Egyéni képesség mutatói Mérési munkaközösség által meghatározott szempontsor Bemeneti mérés Kimeneti mérés Difer Egyéni képességfejlődés Értékelési szempontsor nevelési területenként
-
JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY
JÁSZJÁKÓHALMA
2011/2012
- Porkolábné Balogh Katalin program specifikus szempontsora - DIFER - Kimeneti mérés
JÁNOSHIDA
JÁSZTELEK
2010/2011
Egyéni képességfejlődés mutató
-
-
-
-
Kimenet valamennyi területen hozzáadott érték jelölve Difer
50 -
Porkolábné anyag által összeállított személyiséglap, ill. fejlődési napló
-
DIFER
-
DIFER
-Difer
-
-
Közös mérés (társulás)
-
Közös mérés (társulás)
- közös mérés (társulás)
-
Kimenetvizsgálat – iskolaérettségi vizsgálat program specifikus - közös mérés (társulás)
-
-
PUSZTAMONOSTOR
-
DIFER Egyéni fejlettségmérő Kimenet
-
Fejlődési napló-fejlődés nyomon követése DIFER Egyéni fejlettségmérő Kimenet mérése
-
Fejlődési napló-fejlődés nyomon követése DIFER Egyéni fejlettségmérő Kimenet mérése
Fejlődési napló-fejlődés nyomon követése DIFER Egyéni fejlettségmérő Kimenet mérése
JÁSZÁGÓ
--
-
DIFER nagycsoportban Egyéni fejlettséget mérő lapok minden gyereknél
-
DIFER nagycsoportban Egyéni fejlettséget mérő lapok minden gyereknél
DIFER nagycsoportban Egyéni fejlettséget mérő lapok minden gyereknél
Visznek
-
-
DIFER Felmérőlapok
-
DIFER Felmérőlapok Kimenet mérése
Difer Felmérőlapok Kimenet mérése
JÁSZDÓZSA
Fejlettséget követő lapok kimeneti célokkal minden gyereknél Felmérések
A tapasztalatokat összevetve, sikerült az intézményekben egy azonosan értelmezett mérési rendszert, módszert kidolgozni. Fokozatosan bevezetésre került minden óvodában a DIFER mérés. Az óvónők tanfolyamon sajátíthatták el a DIFER alkalmazásához szükséges ismereteket. Az egységes mérési gyakorlat kialakítása szükségessé tette az azonos gyakorlatot. A sokszínűség megszűnt, az értékelési gyakorlat racionalizálódott. A gyermekek egyéni megfigyelése nagyobb szerepet kapott. Az értékelés folyamatossága kevésbé érvényesül. A gyermeki egyéni fejlődést nyomon követő rendszert már 2009 előtt bevezettük, átdolgozását követően logikusabbá és átláthatóbbá vált a rendszer és könnyebbé az írásos munka, melynek nagyobb része megfigyelésen alapul. A korábban kialakított gyakorlatot végezzük folyamatosan, változtatásokat alig alkalmazva. Jászjákóhalmán az elmúlt években nagy változás történt a mérési módszereink tekintetében. Egy mérőeszközt használtunk évekig, az egyéni képességfejlődés mutatót. A Difer továbbképzés elvégzése után elkezdtünk mérni ezzel, korszerű eszközzel, melynek a használata okozott némi bizonytalanságot. A rövid Difert használjuk a mai napig a gyerekek egyéni fejlettségének, és a fejlesztendő területek meghatározása céljából. Az évek során egyre több tapasztalatot szereztünk e mérési módszert illetően, és továbbra is törekszünk ismereteink bővítésére.
51 Az eltelt három évben óvodánk alkalmazkodott a társulásban résztvevő óvodákhoz és egységesen használjuk az előzetesen táblázatban megjelenített mérőeszközöket, ezáltal egy nagyon átfogó képet kapunk gyermekeink fejlődéséről. -
Az Alattyáni óvodában két óvónő a hosszú DIFER használta kifutó rendszer miatt, az ő véleményük szerint pontosabb képet ad a gyermekek fejlettségéről, természetesen időigényesebb.
-
Összefoglalva: A kezdeti mérőeszközök közötti különbségek egységesítve lettek, főleg eredménynek értékelhetjük minden óvodában a DIFER
mérés bevezetését. A tudatosan végzett mérések nagyban segítették mindenhol a gyermekek egyéni fejlesztésének tervezését .
Minőségfejlesztési tevékenység 2009-2013 Az intézményi társulás létrejöttekor, az akkor érvényes jogszabály a nevelési-oktatási intézményekben folyó minőségfejlesztési feladatok összehangolása érdekében, intézményi minőségfejlesztési csoportok működtetését írta elő. A törvény értelmében a minőségfejlesztési csoport figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását, folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek alapján határozza meg szakmai céljait és a szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.
A törvényi előírásnak megfelelően a Jászsági Közoktatási Intézmény társult óvodáiban is megkezdte működését a minőségfejlesztési csoport, 1 fő minőségügyi vezetővel és tagintézményenként, 1-1 fő minőségfejlesztési csoporttaggal. A csoport a közös munkát a tagintézményekben eddig működő minőségbiztosítási tevékenységek helyzetelemzésével kezdte, melynek eredményeként feltárult, hogy az egyes tagintézményben milyen minőségbiztosítási eljárási folyamatok működtek.
Helyzetelemzés:
A 2006 óta társulásban működő 3 tagintézményben (Alattyán, Jásztelek, Jánoshida), már egységes volt a minőségbiztosítási rendszer.
Jászágón nem volt előzménye a tervezett minőségfejlesztési munkának
Minden óvoda rendelkezett Minőségirányítási Programmal, s az abban rögzített eljárásokat vagy önállóan, vagy a helyi iskolával közösen működtették.
Legtöbb tagintézmény a Comenius modell alapján dolgozta ki a minőségbiztosítás folyamatait.
A partneri igény és elégedettségmérés gyakorlatában az egyes tagintézményeknél nagyobb volt az elérés. Az alábbi táblázatból leolvasható, hogy tagintézményenként mely partnernél végeztek igény és elégedettségmérést.
53
Partner Gyermek
Szülő
Igény –és elégedettségmérés Volt Jászjákóhalma, Jászfelsőszentgyörgy Alattyán Jásztelek Jánoshida
Igény –és elégedettségmérés Nem volt Jászdózsa Pusztamonostor
Mindegyik óvodában
Alkalmazotti Mindegyik óvodában közösség Iskola
Jászjákó halma Jászfelsőszentgyörgy Alattyán Jásztelek Jánoshida
Jászdózsa Pusztamonostor
Fenntartó
Jászdózsa Jászjákóhalma Jánoshida
Jászfelsőszentgyörgy Puszta monostor
Egyéb
Jászjákóhalma: Kisebbségi Önkormányzat
A partnerekkel való együttműködés tartalmát, időpontját, felelős személyét Együttműködési megállapodásban rögzítjük. A társulás működésének kezdetén, (a 3as társulás óvodáinak kivételével) a működő kapcsolatrendszert együttműködési megállapodásokban nem dokumentálták.
A dolgozói teljesítményértékelés gyakoriságában, módszereiben is jelentős eltérés volt tagintézményenként.
A helyzetelemzés alapján készült el a minőségfejlesztési munkacsoport éves munkaterve, melynek fő célkitűzése volt az egységes minőségbiztosítási rendszer kiépítése. Ennek első lépése a minőségirányítási rendszer főbb területeinek meghatározása, és a hozzá kapcsolódó tevékenységek megtervezése, illetve a gesztor intézmény mintájára a működő folyamatok kiterjesztése a tagintézményekre. A jelenleg, az évek óta jól működő rendszerünket a PDCA (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés) logika alapján folyton fejleszthető és fejlesztendő folyamatszabályozással működő rendszerként valósítjuk meg.
54 Minőség biztosítási tevékenységek a munkaterv megvalósulásának tükrében Az intézmény minőségirányítási rendszere A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben A partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése
Az emberi erőforrás A minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése Az intézmény mérési, értékelési rendszere
Elért eredmények
A minőségirányítási rendszer működtetése folyamatos A tagintézmények az éves munkatervek alapján szervezik nevelőmunkát
a
A partnerlista elkészítése és frissítése október hónapra elkészül. A minőségügyi csoporttagok vezetésével együttműködési megállapodásokban rögzítik az együttműködés tartalmát. A mérőanyag szempontsora nem változott, módosításra nem volt szükség. Az igény és elégedettségmérés megtörténik az ütemezésnek megfelelően Az adatokat a szempontmátrix segítségével dolgozzák fel a csoporttagok A kapott adatok elemzése kivetíti az intézményi erősségeket és gyengeségeket Pályázati erőforrás biztosította az intézményi és tagintézményenkénti továbbképzések megvalósulását Munkaközösségek az éves terv alapján működtek
Mérési munkaközösség közösen kidolgozott és elfogadott szempontsora alapján intézményi szintű mérőanyag készült. A dolgozói értékelés a MIP- ben foglaltak alapján történik, kétévente kerül sor dolgozói teljesítményértékelésre.
A csoporttagok összehangolt munkájának eredményeként már az első nevelési év végére egységes mérőanyag állt rendelkezésre a partneri igény- és elégedettségmérés lefolytatására. Az eredmények tükrében kimutathattuk az egy – egy tagintézmény, illetve az intézményegység erősségeit, gyengeségeit, mely munkaanyag szerves részét alkotja az év végi értékelésnek. Az alábbi diagramok az elmúlt 4 év mérési eredményeit mutatják be tagintézményenként, és intézményi szinten. A kimutatott erősségek, gyengeségek a partneri igény-és elégedettségmérés adatai alapján kerültek összegzésre.(Diagram) Összegzés: A 4 nevelési év mérési eredményeit összevetve, a leggyakrabban előforduló elégedettséget mutató területek kimutatják az intézmény azon nevelési folyamatait, értékeit, melyek
nagymértékben hozzájárulnak az
intézmény eredményes
munkájához.
Az
elégedetlenséget mutató területek az intézményi gyengeségekre következtetnek. Mindezen
55 eredmények, a vezető értékeléssel, munkaközösségek munkájának összegzésével részét képezik az intézményi önértékelésnek. Az értékelés alapján újabb feladatok, célkitűzések megfogalmazására kerül sor, ezzel biztosítva a folyamatos fejlesztést, a PDCA logika érvényesítését.
56
ALATTYÁN IGÉNY ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban
13 /20 2 1 20
Gyermek Szülő Dolgozó
12 1/20 1 0 2
0/ 201
9/ 200
1 201
0 201
20
30
40
50
60
70
80
90
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
Gyermek
71
90
88
93
Szülő
88
88
92
94
Dolgozó
90
87
89
90
100
A diagramról leolvasható, hogyan javult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A legeredményesebb a 2012/2013-as nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A sikerkritériumok növekedtek, mely a nevelőmunka eredményességét tükrözik. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 5 terület: egészséges életmód, mese-vers – anyanyelv, rajzolás – mintázás – kézimunka, szülői értekezlet és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 4 terület: az óvoda- család, iskola – óvoda, egyenletes munkaterhelés, személyi, tárgyi feltételrendszeri az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.
57 Jánoshida
JÁNOSHIDA IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban
013 2 /2 1 0 2
Gyermek Szülő Dolgozó
2 /201 1 1 20 011 0 /2 1 0 2 0 /201 9 0 20
20
30
40
50
60
70
80
90
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
Gyermek
85
88
84
81
Szülő
92
92
96
91
Dolgozó
93
95
91
94
100
A diagramról leolvasható, hogyan alakult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A szülők és dolgozók elégedettségi mutatói hasonlóan magasak, mely jó színvonalú,
kiegyenlített
nevelőmunkát
tükröznek.
A szülői
vélemény alapján
a
legeredményesebb nevelési év a 2011/2012-es év volt. A sikerkritériumok kis mértékben változtak, minden évben magas mutatókkal. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 4 terület: játék, gyermekek fejlődése, mese – vers – anyanyelv, és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 1 terület: matematikai nevelés az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.
58
JÁSZSÁGÓ IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként,%-os arányban
2/20 201
2
13
Gyermek Szülő Dolgozó
12 /20 1 1 0
0/ 201
9/ 200
1 201
0 201
20
30
40
50
60
70
80
90
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
Gyermek
73
74
79
71
Szülő
87
83
88
88
Dolgozó
90
83
85
91
100
A diagramról leolvasható, hogyan változott évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A társulásban működő 1. nevelési év után a dolgozói és szülői vélemény szerint kevésbé volt eredményes 2011/2011-es nevelési év, majd a következő években növekedtek az eredményességi mutatók. A legeredményesebb a 2012/2013-as nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a családdal való kapcsolattartás formáit, és az óvoda szervezeti működését is. A ’játék’ és az ’óvodapedagógusok szakmai felkészültsége’ egybeesik az intézményi erősségekkel, a ’matematikai nevelés’
illetve a ’személyi,
tárgyi
feltételrendszer’ az
intézményi
gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.
59 JÁSZDÓZSA IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban
2/ 201
3 201
1/20 201
0/ 201
Gyermek Szülő Dolgozó
12
1 201
9/20 200
10
20
30
40
50
60
70
80
90
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
Gyermek
80
79
81
87
Szülő
87
86
91
92
Dolgozó
91
88
88
90
100
A diagramról leolvasható, hogyan változott évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A társulásban működő 1. nevelési év után a dolgozói vélemény szerint kevésbé volt eredményes 2011/2011-es nevelési év, majd a következő években növekedtek az eredményességi mutatók. A szülők megítélése folyamatosan emelkedett. A legeredményesebb a 2012/2013-as nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A sikerkritériumok növekedtek, melyek szintén az eredményes nevelőmunkát tükrözik. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a családdal való kapcsolattartás formáit, és az óvoda szervezeti működését is. 5 terület: játék, gyermekek fejlődése, mese-vers – anyanyelv, rajzolás - mintázás – kézimunka, munkára nevelés, szülői értekezlet egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 2 terület: családlátogatás, személyi, tárgyi feltételrendszer az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.
60 JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban
2
/2 012
20
013
20 11/
G y e rm e k
12
S zülő D o lg o zó
201
2
0/
1 201
/2 009
010
20
30
40
50
60
70
80
90
2 0 0 9 /2 0 1 0
2 0 1 0 /2 0 1 1
2 0 1 1 /2 0 1 2
2 0 1 2 /2 0 1 3
G ye rm e k
91
90
88
87
S zü lő
88
90
89
87
D o lg o zó
89
91
90
86
100
A diagramról leolvasható, hogyan alakult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A legeredményesebb a 2010/2011-es nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A sikerkritériumok nem, vagy kis mértékben növekedtek, melyek kiegyenlített, az egyes partnereknél hasonló megítélés alá eső nevelőmunkát tükröznek. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 6 terület: játék, gyermekek fejlődése, egészséges életmód, rajzolás – mintázás – kézimunka, szülői értekezlet és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 4 terület: az óvoda- család, iskola – óvoda, matematikai nevelés, családlátogatás az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.
61 JÁSZJÁKÓHALMA IGÉNY- ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYE Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban
201
2/ 201
3
Gyermek Szülő Dolgozó
012 1/ 2 1 0 2
2
/2 010
9/2 200
011
010
20
30
40
50
60
70
80
90
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
Gyermek
73
91
79
89
Szülő
79
90
80
91
Dolgozó
77
89
85
88
100
A diagramról leolvasható, évről – évre hogyan alakult a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A mutatók alapján a legeredményesebb a 2010/2011-es, és a 2012/2013-as nevelési év, mely legmagasabb értékeket mutat. A 2011/2012 – es nevelési év alacsonyabb értékű, a gyermekek, a szülők és a dolgozók egybeeső véleménye szerint. A sikerkritériumok nem, vagy kis mértékben növekedtek. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 5 terület: játék, gyermekek fejlődése, rajzolás – mintázás – kézimunka, mese- vers- anyanyelv, szülői értekezlet egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 3 terület: az iskola – óvoda, matematikai nevelés, családlátogatás az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.
62 JÁSZTELEK IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként, %-os arányban
3 201 / 2 201
Gyermek Szülő Dolgozó
2 /201 1 1 20 1 201 / 0 201 0 /201 9 0 20
20
30
40
50
60
70
80
90
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
Gyermek
68
77
83
70
Szülő
92
93
92
93
Dolgozó
94
93
93
95
100
A diagramról leolvasható, hogyan alakult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. A szülők és dolgozók elégedettségi mutatói hasonlóan magasak, mely jó színvonalú, kiegyenlített nevelőmunkát tükröznek. A gyermekekkel végzett mérés alapján a legeredményesebb nevelési év a 2011/2012-es év volt. A sikerkritériumok kis mértékben változtak, minden évben magas mutatókkal. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 5 terület: játék, rajzolás – mintázás – kézimunka, munkára nevelés, szülői értekezlet és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 4 terület: iskola – óvoda, matematikai nevelés, családlátogatás, egyenletes munkaterhelés az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.
63 PUSZTAMONOSTOR IGÉNY - ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként %-os arányban
2/ 201
3 201
1/20 201
0/ 201
Gyermek Szülő Dolgozó
12
1 201
9/20 200
10
20
30
40
50
60
70
80
90
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
Gyermek
86
87
90
78
Szülő
86
85
87
87
Dolgozó
88
89
92
92
100
A diagramról leolvasható, hogyan alakult évről – évre a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. Mind a gyermekek, mind a szülők és dolgozók elégedettségi mutatói hasonlóan magasak, mely jó színvonalú, kiegyenlített nevelőmunkát tükröznek. A 2011/2012-es, illetve a 2012/2013-as évet azonosan értékelték a partnerek. A sikerkritériumok kis mértékben változtak, minden évben magas mutatókkal. A gyermekek esetében az utolsó év kivételével, mely évben alacsonyabb sikerkritérium határozta meg az erősségeket és gyengeségeket. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 6 terület: játék, egészséges életmód, rajzolás – mintázás – kézimunka, mese- vers- anyanyelv, szülői értekezlet és az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 2 terület: iskola – óvoda, családlátogatás, az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.
64 VISZNEK IGÉNY- ÉS ELÉGDETTSÉG MÉRÉS EREDMÉNYEI Közvetlen partnereknél elért elégedettségi mutatók, nevelési évenként %-os arányban
2 201
3 /201
Gyermek Szülő Dolgozó
01 1/2 201
2
20
30
40
50
60
70
80
2011/2012
2012/2013
Gyermek
85
86
Szülő
56
86
Dolgozó
59
83
90
100
A diagramról leolvasható, hogyan alakult az elmúlt 2 évben a partnerek megítélése az óvoda munkájáról. Az 2011/2012-es nevelési évben a gyermeki és szülői megítélés nagyon eltért a dolgozói véleménytől. A 2012/2013-as nevelési év sokkal kiegyenlítettebb eredményeket mutat, szinte azonos értékekkel. A tagintézményi erősségek, gyengeségek az évenként ismétlődő mérési adatok alapján, az egyes partnereknél a leggyakrabban elégedettséget, illetve elégedetlenséget mutató területekből fogalmazódtak meg, mely érintik a nevelési területeket, a kapcsolattartás formáit és az óvoda szervezeti működését is. 6 terület: játék, egészséges életmód, rajzolás – mintázás – kézimunka, mese – vers – anyanyelv, munkára nevelés és a szülői értekezlet egybeesik az intézményi erősségekkel, illetve 2 terület: családlátogatás és az információs rendszer működése az intézményi gyengeségekkel. Az erősségek hozzá járultak a nevelőmunka eredményességéhez, a gyengeségek a tagintézmény további folyamatos fejlesztési feladatait, célkitűzéseit jelentik.
65 INTÉZMÉNYI ERŐSSÉGEK 2009 – 2013.
2009/2010. Az óvoda munkája Gyermeke k fejlődése Játék Testápolás Környezeti nevelés Mese – vers anyanyelv Szülő - óvoda kapcsolattartás i formái közül: Fogadó óra Szülői értekezlet Nyílt hét Ünnepsége k Szolgáltatá sok
2010/2011. Mozgás Szeretetteljes légkör Játék Iskolai életmódra felkészítés Egészséges életmód szokásai Mese-vers anyanyelv Rajzoláskézimunka Ének-zene Munkára nevelés Partnerkapcsola t: Egészségügyi szervek Óvodapedagóg usok szakmai felkészültsége
2011/2012. Szeretetteljes légkör Óvoda munkája Gyermekek fejlődése Egészséges életmód szokásai Játék Környezet megismerésére nevelés Mese – versanyanyelv Rajzoláskézimunka Ének-zene Munkára nevelés Ünnepségek Óvodapedagóg usok szakmai felkészültsége, innovációs törekvései
2012/2013. Mozgásfejleszt és Játék Gyermekek fejlődése Differenciált egyéni foglalkozás Egészséges életmód szokásai: Testápolás Munkára nevelés Rajzoláskézimunka Szülői értekezlet Óvodapedagóg usok szakmai felkészültsége, innovációs törekvései
66 AZ INTÉZMÉNYI ERŐSSÉGEK 4 ÉV MÉRÉSI EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN
Egészséges életmód szokás testápolás Munkára nevelés
Játék
Gyermek fejlődése
Szakmai felkészültség
Szülői értekezlet
Rajzolás mintázás kézimunka
Mese vers anyanyelv
67 INTÉZMÉNYI GYENGESÉGEK
2009/2010. Matematikai nevelés Öltözködés Pihenés Arányos munkamegosztás Személyi – tárgyi feltételek
2010/2011.
2011/2012.
Intézményi gyengeségek Pihenés ( gyermek:7, szülői: 2) Öltözködés (gyermek: 6, szülői: 2) Környezeti nevelés (Gyermek: 3, szülői: 1, dolgozói: 3) Matematikai nevelés (Gyermek: 4, szülői: 3, iskola:2 ) Információs r. működése (Szülő: 2, Dolgozói: 4, iskola: 1) Arányos munkamegosztás (Dolgozói:7) Szülő – óvoda: (dolgozói:4) családlátogatás (Szülői:4) Szolgáltatás (Szülő:6) Fenntartó (Dolgozói:6)
Gyermek Pihenés Matematikai nevelés Szülő Családlátogatás Dolgozói Információs rendszer működése Iskola – óvoda Kisebbségi Önkormányzat (javult) Arányos munkamegosztás
2012/2013.
Gyermek Pihenés Öltözködés Ének-zene Szülő Környezeti nevelés Információs rendszer működése -családlátogatás Dolgozó Család-óvoda Iskola-óvoda Kisebbségi Önkormányzat Információs rendszer működése Személyi, tárgyi feltétel rendszer Egyenletes munkaterhelés
68 INTÉZMÉNYI GYENGESÉGEK, 4 ÉV MÉRÉSI EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN
Szokás: öltözködés Információs rendszer
Matematikai nevelés
Arányos terhelés
Családlátogatás
Személyi, tárgyi felt.
Család- óvoda
Iskola- óvoda
69
Együttműködés formái, tartalma Az együttműködés során elsődleges cél volt, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassuk el az új követelményeknek megfelelően.
Az együttműködés formái: Vezetői értekezletek, gyógypedagógus konzultációja, nevelőtestületi és teljes alkalmazotti kör tájékoztatása, munkaközösségek, team munka, szolgáltatások, pályázatírás stb. Az alábbiakban a SWOT analízis segítségével értékelem a közösen elvégzett munkát.
Együttműködés
Erősség
Vezetők
Jó hangulat, együttműködési
Ütemezettebb
készség
kapcsolattartás
Munkaközösség
Gyengeség
Lehetőség
Nagyon eredményes
Kevés egyeztetés a
Ütemezettebb
együttműködés, tartalmas
vezető részéről
kapcsolattartás
Azonos rendszer alapján
Időhiány, kevés
Több személyes
dolgozik minden óvoda,
egyeztetés
egyeztetés
munka Minőségfejlesztés
mérhető összehasonlítható eredmények, hozzáadott értékek kimutatása Óvodák közötti
Jó hangulat,
Kapcsolattartás-
Ütemezettebb
kapcsolattartás
Érdeklődés, elfogadás
gyakorisága
kapcsolattartás
Rendezvények
Színvonalas, magas szinten
Településenként
Célzott, tervezett
látogatása
szervezett, rendezvények
legalább 1 fő
tapasztalatszerzés
valósultak meg
képviselet
Tanulságok, tapasztalatok összegzése
Testvéróvodák
Kitekintés más országok
Anyagi forrás
Pályázat nemzetközi
szakmai tapasztalataira
előteremtése
kapcsolatok finanszírozására
70
Képek pályázatok
71 VII.
Nyílászárócsere
A X
JT
Homlokzat felújítás
JH X
JFSZGY X
JÁ
JJH X
JD X
V x
X
2 X
1
x
x
x
TÁMOP 3.3.3. „Bázisiskola”
x
1
x
x
x
x
x
8
x
X
X
X
1
X
4
x
x
x
x
3
1
x
1
X
1
Az alábbiakban településenként megtekinthető a pályázatokban való részvétel, a pályázati aktivitás. Az elmúlt 4 évben fő törekvésünk volt a pályázati aktivitás növelése, a fenti táblázat jól szemlélteti mely tagintézmény mely pályázatokban vett részt az elmúlt időszakban. A Jászsági Köznevelési Intézmény tagintézményeként vettünk részt a legtöbb pályázatban, ennek köszönhetően jelentősen gyarapodtak intézményeink és az infrastrukturális fejlesztés is megvalósult 5 intézményben. Visznek Önkormányzata 2010-ben szintén felújította az óvodáját, megvalósult a nyílászáró csere és a külső, belső terek is felújítása is. Jásztelek, Alattyán, Jánoshida az IPR esélyegyenlőségi pályázatra már 2008 óta folyamatosan pályázik, később csatlakozott Jászfelsőszentgyörgy óvodája is. Ennek hatására sikerült a nevelőtestület szakmai képzéseit finanszírozni, továbbá a gyermekek szociális hátrányát csökkenteni, a gyermekeknek sikerült színes programokat biztosítani, ezen túl az óvoda felszereltségét, eszközkészletét sikerült folyamatosan fejleszteni. Jászágón a pályázatok a kézműves tevékenységhez nagymértékben segítette a eszközök és a programok biztosítását.
Ö 6 1
X
17/2009.(IV.2.) Teljesítmény mot. pályázat
TÁMOP informatikai pályázat Megyei Közalapítvány Eszközfejlesztés Családi program pályázat TÁMOP – 3.2.13-12/12012-0191 Együttműködés erősítése COOP
PM
X
TÁMOP3.4.2. SNI Leader pályázat
Informatikai pályázat
PÁLYÁZATOK
72 Jászjákóhalmán a nyílászárók cseréje nagyon hasznos pályázat volt, ezáltal a fűtésköltségeink csökkentek. Az informatikai pályázatból számítógépes parkunkat bővíthettük. Az SNI pályázat által pedagógusaink több továbbképzésen vettek részt. A pályázatokra továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk! SNI pályázat hozadéka Jászjákóhalmán és Pusztamonostoron. Célunk volt, hogy minél több intézmény kapcsolódjék be a pályázati munkába, amelyre elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztató programjának megvalósításánál volt lehetőségünk.
73
Kép közös rendezvények
Óvodai rendezvények 2009-2013
Alattyán
Jánoshida
Jászágó
2009/2010
Mackó kiállítás, Mesemondó verseny
Környezetvédelmi napok: témák szerint: (víz, levegő) Esélyegyenlőségi nap
Húsvéti kiállítás
oviszínház fenyőünnep a nyugdíjas klubbal
Húsvéti hagyományőrzés
2010/2011
Vidám tanévnyitó, szalvéta kiállítás Föld napja, alkalmából, az újra hasznosított anyagú eszközök kiállítása Húsvéti játszóház
Óvodatörténeti kiállítás
Húsvéti kiállítás Föld világnapja (új) Mihály nap (új) Márton nap (új)
Madarak fák napja társintézményekkel
Angyalváró délután
Gyertyagyújtás
Színjátszó kör
Magyar nép játékok fesztiválja
Óvodatörténeti kiállítás
„Sárkányölő SzentGyörgy” vetélkedő
Márton napi lámpás felvonulás
Jótékonysági bál
Húsvétolás
Szüreti déle
Mocorgó Nap
Szent-György napi játékok
Az óvoda Névadó ünnepsége és ahhoz kapcsolódó programok
Népi játékok
Farsangi bál a szülőkkel, vendégekkel
Gyermekna
2011/2012
2012/2013
Karácsonyi ünnepség községi szintű
Mindenki karácsonyfája az óvoda parkolójában
Mihály nap Márton nap
Jászdózsa
Jászfelsőszentgyörgy Jásztelek
Intézményi szintű vers és mesemondó verseny
Pusztamonostor Visznek
Jászjákóh ma
Farsangi bá
Az óvodai rendezvényekkel összefüggésben az alábbi tapasztalatokat fogalmazták meg a tagintézmények vezetői:
Jászágó: „Nyitottabbá vált óvodánk a szülők, az iskola és egyéb partnereink felé. Rendezvényeinken általában képviselteti magát minden helyi szervezet. A rendezvényeink színvonalasabbak, tartalmasabbak lettek. Más települések jó példáját megfigyelve olyan rendezvények is bekerültek a programunkba, ami eddig nem volt a repertoárunkban. Új ötleteket, megvalósítási lehetőségeket láttunk a tagóvodák rendezvényeinek sokaságában. Pályázat révén több rendezvényünk finanszírozását tudtuk biztosítani. A szülők támogatására minden alkalommal számíthattunk. Rendezvényeink alappillére a néphagyományok ápolására épül.” Jánoshida „Nagyon jó alkalmai annak a sokrétű, értékteremtő munkának a bemutatása, amely az óvodában zajlik. A nevelőtestület szakmai irányultságának, munkamoráljának, elkötelezettségének, kapcsolatainak megmutatása, a falu közösségének összefogásban jó példamutatás. Lehetőségünk van: a szülők közösségének a szemléletének befolyásolása a rendezvényeken, értékteremtésre, értékmegőrzés hagyományának megteremtésére, az ünnepkörök színessé, családiassá tételére, a szakmai programok tartalmának bővítésére. Kis lépésekben, nehezen megtérülő szellemi befektetés. Hosszútávon aránytalan terhet jelent, a szervezési feladatok, az esetleges anyagi forrás megteremtése miatt, ezért célszerű az együttműködés fokozása a segítők folyamatos felkutatása. Elvárásaink, a szakmai sikerélmény mellett, talán a szakmai megbecsülés, az elismertség, ami mint tudjuk, nem természetesen adatik meg.” Jásztelek: „A helyi rendezvények száma az első társulási évtől 2006-tól folyamatosan emelkedett. 2009-től már évenként csak egy-egy programmal tudtuk emelni rendezvényeink számát. Programjaink szervezésekor a programok tartalmát igyekeztünk színesíteni és változatosabbá, tartalmasabbá tenni. A rendezvények szervezésével a szülők gyakrabban betekinthetnek az óvoda életébe. Zökkenő mentesebbé vált az év eleji beszoktatás, befogadás. A hagyományápolásra sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk. A szülők örömmel figyelik gyermekeik fejlődését az óvodai bemutatókon. A gyakoribb találkozás a szülői szervezet működését elősegíti, szorosabb kapcsolatot építenek ki a szülők - óvoda, illetve egymás között is. A szülők részvételi aránya ingadozik, néhány családnál megfigyelhető, hogy ritkán vesznek részt a rendezvényeken. A közös programok megerősítik a gyermek-szülő kapcsolatot, ezen belül az óvodával való kapcsolatot is.” Alattyán „Sok új hasznos ötletet kaptunk, szakmailag gyarapodtunk egymás munkáját megismerve, betekintést nyertünk a szomszédos települések óvodai életébe.” Jászdózsa
76 „Programjaink a helyi sajátosságokra, helyi hagyományokra épül. Szülői elvárásokhoz igazodnak. A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítva, helyi adottságokat kihasználva változatos tevékenységek biztosításával közös élménnyé válnak.” Jászjákóhalma „Rendezvényeinket minden évben igyekszünk a gyerekek, szülők igényeihez alakítani. Kiemelkedő figyelmet szentelünk a hagyományápolásra, de a mai kornak való megfelelés megnehezíti ezt. Sajnos minden program megvalósításához elengedhetetlen az anyagi fedezet, ill. a személyi feltételek biztosítása. Továbbra is céljaink között szerepel a szülők részvételének növelése, valamint újabb anyagi források felkutatása. Szeretnénk a jövőben is színes, élményekben gazdag programot biztosítani a gyerekeknek, ahol jól érezhetik magukat, és közben észrevétlenül fejlesztik képességeiket az őket körülvevő környezet által.” Jászfelsőszentgyörgy „Közös programjaink, tevékenységeink során lehetőség nyílik arra, hogy a szülők, családok szociális hátterüktől függetlenül elfogadják egymást. Rendezvényeink által szorosabb kapcsolat alakul ki az óvoda dolgozói és a családok között, és emlékezetesebbé teszik az óvodai életet gyermekeink és szüleik számára.”
Összefoglalás Összefoglalva az elmúlt 4 év munkáját elmondhatjuk, hogy megteremtődött a társult jászsági óvodáknál: •
Egységes minőségpolitika kialakítása, mid pedagógiai, mind szervezeti szempontból
•
Megteremtődött az intézményi működés belső rendjének egységesítése: szemlélet, elvek, értékek mentén
•
A vezetés szerepe megerősödött: a jogszerűség, a tervezőmunka, a vezetői ellenőrzések és értékelések kapcsán
•
Hatékonyabbá vált a munkatársak bevonása és irányítása
•
A tárgyi erőforrások feltételei javultak pl. udvar, informatikai eszközök stb.
•
A humán erőforrás-fejlesztés területén fejlődés történt elsősorban a sokszínű képzések és az óvodákban történő szakmai tapasztalatcsere kapcsán (korszerű módszerek eljárások alkalmazása, informatikai fejlődés)
•
A gyerekek életében minőségi változás: a jó gyakorlatok megismerése és alkalmazása kapcsán a helyi gyakorlatban
Végül ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet valamennyi pedagógusnak, pedagógiai munkát segítő valamennyi alkalmazottnak az elmúlt években elvégzett elkötelezett, lelkes munkáért és a feltételek biztosításáról gondoskodó fenntartónak, valamennyi polgármesternek a támogatásért.
77
Csak úgy tudunk megfelelni gyorsan változó környezetünknek, ha folyamatosan tervezünk, és ismerünk minden lehetőséget, mely nyitva áll előttünk.” Newt Gingrich