Értékelés. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről április 30

Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről

2013. április 30.

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló

6

1 Az értékelés kontextusa

9

1.1

Az értékelés célja

9

1.2

Értékelési kérdések

9

1.3

Alkalmazott módszertan

9

1.4

Az értékelési riport tartalma

11

2 A Jeremie-program környezete

12

2.1

A program céljai

12

2.2

A KKV-k finanszírozási kereslete

13

2.3

A KKV-k finanszírozási kínálata

15

2.4

A Jeremie-program ismertsége

18

3 A pénzügyi eszközök részletes vizsgálata

19

3.1

Hiteltermékek

20

3.2

Garanciatermékek

41

3.3

Kockázati tőkealapok

49

4 Átfogó megállapítások

58

5 Javaslatok

64

6 Melléklet

67

6.1

Interjúalanyok

67

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről

Ábrajegyzék 1. ábra – Eszközalapú finanszírozott összeg........................................................................................ 14 2. ábra – A KKV-k számára elérhető banki beruházási hitelek kamatai a megkérdezett közvetítők értékelésében (min-max.) ..................................................................................................................... 16 3. ábra – Új hitelügyletekre vonatkozó átlagos szerződéses kamatláb mértéke .................................. 16 4. ábra – A Jeremie-program hiteltermékei........................................................................................... 20 5. ábra – JEREMIE-n keresztül refinanszírozott teljes hitelösszeg (kumulált) ..................................... 21 6. ábra – Havi Mikrohitel / Kishitel / ÚSZH hitelszerződések száma .................................................... 23 7. ábra – Havi leszerződött refinanszírozott hitelösszeg ...................................................................... 23 8. ábra – A hiteltermékek megoszlása hitelcél szerint .......................................................................... 24 9. ábra – Hiteltermékek átlagos refinanszírozott összege .................................................................... 24 10. ábra – Hiteltermékek átlagos kamata ............................................................................................. 24 11. ábra – Hiteltermékek átlagos futamideje......................................................................................... 25 12. ábra – Hiteltermékek területi megoszlása ....................................................................................... 25 13. ábra – Hiteltermékek által támogatott vállalatok tevékenységi szektora ........................................ 26 14. ábra – Hitelintézetek által leszerződött hiteltermékek területi megoszlása .................................... 28 15. ábra – Hitelintézetek által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összege ............................ 28 16. ábra – Hitelintézetek által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összegének prognózisa .... 28 17. ábra – Pénzügyi vállalkozások által leszerződött hiteltermékek területi megoszlása ..................... 30 18. ábra – Pénzügyi vállalkozások által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összege (kumulált érték) ..................................................................................................................................................... 30 19. ábra – Pénzügyi vállalkozások által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összegének prognózisa (40 millió forintnál kisebb refin. összegű ügyletek)............................................................. 31 20. ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött ÚSZH-termékek területi megoszlása .............................................................................................................................................................. 32 21. ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összege ................................................................................................................................................. 32 22. ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összegének prognózisa ........................................................................................................................ 32 23. ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött hiteltermékek területi megoszlása... 33 24. ábra – Kombinált Mikrohitel szerződéskötések száma ................................................................... 34 25. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek leszerződött refinanszírozott összege ................................. 34 26. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek átlagos kamata .................................................................... 34 27. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek leszerződött refinanszírozott összege (OP-k) ..................... 35 28. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek leszerződött refinanszírozott összegének prognózisa (GOP) .............................................................................................................................................................. 37 29. ábra – Kombinált Mikrohitel által támogatott vállalatok tevékenységi szektora .............................. 38 30. ábra – KMH területi megoszlása ..................................................................................................... 38 31. ábra – Pénzügyi vállalkozások által leszerződött Kombinált Mikrohitel ügyletek refinanszírozott összege ................................................................................................................................................. 39 32. ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött Kombinált Mikrohitel ügyletek refinanszírozott összege ....................................................................................................................... 39 33. ábra – A Jeremie-program garanciatermékei ................................................................................. 41 34. ábra – Portfoliógarancia-ügyletek száma közvetítőnként ............................................................... 42 35. ábra – Portfoliógarancia-programba bevont hitelek átlagos kamata .............................................. 42 36. ábra – Portfoliógarancia-programba bevont hitelek átlagos kezességvállalása ............................. 42 37. ábra – Portfoliógarancia-programba bevont hitelek hitelcél szerinti megoszlása ........................... 43 38. ábra – Portfoliógarancia-programba bevont hitelek átlagos futamideje ......................................... 43 39. ábra – Portfoliógarancia-program által támogatott vállalatok tevékenységi szektora .................... 43 40. ábra – Portfoliógarancia területi megoszlása .................................................................................. 44 41. ábra – Garanciaügyletek státusza (kezességvállalás alapján) ....................................................... 48 42. ábra – Garanciaügyletek havi megoszlása (db.) ............................................................................ 48 43. ábra – Garanciaügyletek havi kezességvállalása ........................................................................... 48 44. ábra – A garanciaügyletek várható forráslekötése ......................................................................... 48 45. ábra – Kockázati tőke a GDP arányában........................................................................................ 49 46. ábra – Kockázati tőkebefektetések Magyarországon ..................................................................... 49

3


47. ábra – A Jeremie-program kockázati tőkealapjai ............................................................................ 50 48. ábra – A Jeremie kockázati tőkebefektetéseinek megoszlása hitelcél szerint ............................... 50 49. ábra – Jeremie kockázati tőkealap-befektetések területi megoszlása ........................................... 52 50. ábra – Jeremie kockázati tőkealapok által támogatott vállalatok tevékenységi szektora ............... 53 51. ábra – Kockázati tőkebefektetések havi megoszlása (db.)............................................................. 55 52. ábra – Kockázati tőkebefektetések havi kezességvállalása (befektetett tőke és kölcsön összege) .............................................................................................................................................................. 55 53. ábra – A Jeremie kockázati tőkebefektetéseinek prognózisa (tőke és kölcsön) ............................ 56 54. ábra – A nyolc 2009-es alapkezelő projektjei által leszerződött összegek (2012.12.31.) .............. 56 55. ábra – A nyolc 2009-es alapkezelő által leszerződött projektösszegek aránya a várható portfoliómérethez (2012.12.31.) ............................................................................................................ 56 56. ábra – A nyolc 2009-es alapkezelő teljesítménye üzleti terveikhez viszonyítva, 2010-2012 ......... 56 57. ábra – A leszerződött Jeremie-ügyletek státusza (II.) ..................................................................... 60 58. ábra – Jeremie termékek által támogatott vállalatok tevékenységi szektora .................................. 61

4


Táblázatjegyzék 1. táblázat – A Jeremie-program termékeinek előrehaladása ................................................................ 6 2. táblázat – A Jeremie program közvetítői terméktípusonként .............................................................. 7 3. táblázat – Értékelési kérdés – alkalmazott módszertan mátrix ......................................................... 10 4. táblázat – A kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló finanszírozási eszközök főbb csoportjainak megoszlása a felhasználni tervezett források, és a vállalkozások számára elérhető külső források szerint, 2007–2013 ........................................................................................................ 12 5. táblázat – KKV-k beruházási hiteleinek állománya és éves folyósítása (Mrd. Ft) ............................ 13 6. táblázat – Az egyes Jeremie-termékek elérhető kerete és az ezeken keresztül kihelyezhető hitelállomány (GOP-KMOP együtt) ....................................................................................................... 13 7. táblázat – Faktoring szolgáltatás ...................................................................................................... 14 8. táblázat – A Széchenyi Kártya Programban résztvevő bankok száma ............................................ 17 9. táblázat – „Hallott már az Új Széchenyi hitelprogramokról (Új Széchenyi Hitel, Kombinált Mikrohitel, Jeremie hitelek, Kockázati Tőke Program, stb.)?” ................................................................................ 18 10. táblázat – Az MV Zrt. által szervezett kommunikációs kampány elemei (2012. okt.-nov.) ............. 18 11. táblázat – A Jeremie-program hiteltermékeinek előrehaladása ..................................................... 21 12. táblázat – A Mikrohitel / Kishitel / ÚSZH termék kondícióinak változása ........................................ 22 13. táblázat – Az ÚSZH előrehaladása ................................................................................................. 23 14. táblázat – A Kombinált Mikrohitel termék kondícióinak változása .................................................. 33 15. táblázat – A KMH előrehaladása .................................................................................................... 37 16. táblázat – A KKV Hitel és az UMFOR előrehaladása ..................................................................... 40 17. táblázat – A garanciatermékek előrehaladása ................................................................................ 41 18. táblázat – A portfoliógarancia termék kondícióinak változása ........................................................ 42 19. táblázat – A kockázati tőkealapok előrehaladása ........................................................................... 50 20. táblázat – Jeremie kockázati tőkealapok (2009-es meghirdetés) ................................................... 51 21. táblázat – Jeremie kockázati tőkealapok (2012-es meghirdetés) ................................................... 54 22. táblázat – Jeremie kockázati tőkealapok (2013-as meghirdetés) ................................................... 55 23. táblázat – A Jeremie forrásallokációja (GOP) ................................................................................. 58 24. táblázat – A Jeremie forrásallokációja (KMOP) .............................................................................. 59 25. táblázat – A Jeremie-program előrehaladásának prognózisának összegzése .............................. 59 26. táblázat – A leszerződött Jeremie-ügyletek státusza (I.) ................................................................ 60

5


Vezetői összefoglaló Az Európai Bizottság és az Európai Befektetési Bank által indított Jeremie kezdeményezés (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) a pénzügyi eszközök elterjedt alkalmazását ösztönzi az Európai Unió tagállamaiban. Az ilyen, ún. Jeremie-termékek kiemelt szerepet játszanak az uniós támogatáspolitikai célok elérésében: Rugalmasan alkalmazható és fenntartható finanszírozással támogatják a kedvezményezetteket, továbbá jelentős multiplikátor-hatásuk révén érezhető többlethatással bírnak mind a magán-, mind az állami befektetésekre. Ennek jegyében a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus során a tagállamok számára nyitva állt a lehetőség, hogy a strukturális alapokból érkező támogatások egy részét ezen eszközökön keresztül juttassák el a kedvezményezettekhez. Magyarország úttörő szerepet vállalt a program elterjesztésében és a ciklus során az Unió egyik legkiterjedtebb pénzügyi eszköz programját indította el a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásán (és tükörkiírásain) keresztül: Tervezéskor a rendelkezésre álló GOP források 23,9 százalékát a Jeremie-termékekre allokálták. A Bizottság szándéka egyértelmű: Hosszú távon szeretné, hogy a pénzügyi eszközök a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben teret nyerjenek és a tagállamok minél több forrást helyezzenek ki ezen eszközök minél szélesebb skáláján. Magyarországnak küldött pozíciós papírjában a Bizottság ösztönzi Magyarországot arra, hogy építsen a ciklusban elért sikerekre, és minél szélesebb körben alkalmazza ezeket az eszközöket. Kiemelik: A 2007-2013-as időszak eredményeinek részletes elemzése – kiegészítve egy pontos gap-elemzéssel – jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi eszközök hatékonyabb és célzottabb felhasználásához a 2014-2020-as ciklusban. Jelen tanulmány ennek jegyében értékeli a 2007-2013-as ciklus magyarországi Jeremie-programját. A magyarországi Jeremie program keretén belül alapvetően három terméktípus – hitel, garancia és kockázati tőke – került bevezetésre, amit kiegészített két kombinált termék (hitel és vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel, garancia és vissza nem térítendő támogatás kombinációja). 1. táblázat – A Jeremie-program termékeinek előrehaladása

2012.12.31

Hitel Garancia Kockázati tőke Összesen

Keret (Mrd. Ft)

149,89 26,0 72,04 247,9

Ügyletek száma (db)

10 518 408 71 10 997

Végső kedv.-kel Ebből Jeremiekötött szerz.-k forrás (Mrd. Ft) összege (Mrd. Ft)

96,6 16,8 24,2 137,6

86,2 12,3 16,9 115,4

Keret %-ában

57,5% 9,5%* 23,5% 42,6%*

Forrás: NFÜ, GFP IH * A garanciaprogram kerete a lehetséges beváltások fedezését szolgálja. A várható beváltások arányát az MV Zrt. a kezességvállalások 20 százalékában becsülte meg, melynek révén a 26 milliárd forintos keret több mint 162 milliárd forint hitelösszeg garantálását teszi lehetővé

Hiteltermékek Az első Jeremie-ügyletek megkötésére a ciklus elején, 2008 januárjában került sor a mikrohitel konstrukció keretében. A sztenderd hiteltermék elérhetőségének feltételei a program előrehaladása során többször változtak; a leszerződések felfutására az ún. Új Széchenyi Hitel termék bevezetésével végrehajtott módosításokat követően került sor. A felfutás mögött elsősorban két tényező figyelhető meg: ■ megemelték a pénzügyi vállalkozások által kihelyezhető hitelösszeghatárokat; valamint ■ a refinanszírozási arányt minden hitelközvetítő esetében egységesen 100 százalékra emelték (a hitelintézetek esetében ezt később 75%- ra csökkentették). A hiteltermékek jelenlegi kamatplafonja 9 százalék; a teljes ciklus vizsgálatakor a hitelek átlagos kamata 7 százalék körül mozog. Sikertermékké vált a 2011 elején bevezetett kombinált mikrohitel termék, ahol egyetlen pályázaton belül vált a pályázók számára elérhetővé visszatérítendő és vissza nem térítendő uniós támogatás. A konstrukció kiemelkedő felfutására kondíciói 2012. januári módosítását követően került sor, amikor az

6


elérhető hitelösszeget 8-ról 20, az elérhető VNT-összeget 4-ről 10 millió forintra emelték. A konstrukció sikeréhez hozzájárult, hogy induló vállalatok is pályázhattak, illetve ingatlanvásárlást is finanszírozott; mindez ugyanakkor a konstrukció ügyleteinek kiemelt ellenőrzését teszi szükségessé. A kombinált termékek egyik kiemelendő előnye, hogy a kötelezően igénybe vett pénzügyi eszközökön keresztül önkéntelenül is fejlesztik a mikrovállalatok pénzügyi szempontú gondolkodását. 2008 végén és 2009 elején az MFB-vel együttműködésben bevezettek két, elsősorban középvállalatokat megcélzó terméket: az ún. KKV beruházási hitelt (KKV Hitel) és az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelt (UMFOR). E két termék felfutása azonban elmaradt a várakozásoktól, egyrészt a válság elterjedésével, másrészt bonyolult eljárásrendjük miatt. Garanciatermékek A garanciatermék ugyanakkor nem vált a program sikertermékévé: A tervezéskori várakozásokhoz képest kevés Jeremie-forrást kötött le. Egész előrehaladása során alacsony ügyletszám és alacsony közvetítői aktivitás jellemezte – 2012 decemberéig alig több mint 400 ügylet került megkötésre – amit részben a programba bevonható beruházási hitelek iránti alacsony kereslet, részben a párhuzamosan elérhető, bejáratott garanciatermékek elérhetősége okozott. A konstrukció kerete többször csökkentésre került a lassú előrehaladás mellett az Unióval való elszámolhatósági kérdések időközi tisztázása miatt. A program előrehaladása során bevezetett viszontgarancia termék és a hozzá kapcsolódó kombinált hitelgarancia eljárásrend bár nem ért el kiemelkedő sikereket, ígéretes kezdeményezést jelentett. Egyablakos rendszerén keresztül egyszerre érhető el a vissza nem térítendő támogatás mellett garanciával támogatott hitel; felfutásához a konstrukció szerkezetének felülvizsgálata mellett javasolt átfutási idejének rövidítése, megfelelő mértékű vissza nem térítendő támogatás biztosítása, konzekvens kommunikáció és a kamatmarzs eltörlése. Kockázati tőke A Jeremie-forrásokból támogatott tőkealapok meghatározó elemeivé váltak a hazai kockázati tőkepiacnak. Az uniós támogatást mindegyik konstrukcióban legalább 30 százalék külső forrással kell kiegészíteni, ami biztosítja a befektetések üzleti megközelítését. Bár eddig csak az első, 2009-es meghirdetésű alapok tudják befektetéseik eredményeit felmutatni, rövidesen a többi kiválasztott alap is megkezdi tevékenységét, kiemelkedő mennyiségű forráshoz juttatva a célcsoportot. Közvetítői hálózat A program végrehajtására kiterjedt külső közvetítői hálózat került bevonásra. 2. táblázat – A Jeremie program közvetítői terméktípusonként

Hiteltermékek

Kombinált mikrohitel

Bankok

X

Takarékszövetkezetek

X

X

Pénzügyi vállalkozások

X

X

Helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok

X

X

Hitelintézetek

Kockázati tőkealapok

Garanciatermékek

Kockázati tőke

X

X

Forrás: KPMG

A bankok portfoliójában nem tudtak a kívánt mértékben teret nyerni a Jeremie-termékek. Ez részben köszönhető annak, hogy a belső banki folyamatok nehezen tudták kezelni, részben az adminisztratív szabályozásoknak, melyek az alternatívan elérhető termékeket attraktívabbá tették. A pénzügyi vállalkozások a legtöbb esetben kifejezetten a Jeremie termékek értékesítése céljából jöttek létre, 2011-et követően a hiteltermékek terjedésének egyértelmű motorjai és szerepük meghatározó a kombinált mikrohitel termék sikerében. A Közép-Magyarország Régióban elérhető keretek kimerülését követően tevékenységük vidéki fókuszát megerősítették. A helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok rendszerint már a 90-es évek óta foglalkoznak vállalati mikrohitelezéssel. Kezdetben ők voltak a hiteltermékek első számú értékesítői, majd a kombinált hiteltermék vált portfoliójuk meghatározó elemévé.

7


Kockázati tőkealapok kiválasztására eddig két meghirdetésben került sor: 2009-ben 8 növekedési alapot, 2012-ben 8 növekedési és 4 magvető alapot indítottak. 2013-ban újabb 4 növekedési alap kerül kiválasztásra. A tanulmány vizsgálatának idején még csak a 2009-ben kiválasztott alapok folytattak kihelyezési tevékenységet, melyet a jelenlegi szabályozás szerint 2013 végéig be kell fejezniük. Kiemelt javaslatok ■ A 2014-2020-as program tervezését megelőzően javasolt az elérhető, állami- és uniós forrásokból támogatott, illetve az ezekhez a támogatásokhoz kötődő hitel- és garanciatermékek célzott, teljes körű forrástérképének elkészítése és stratégiai jellegű áttekintése. ■ A következő ciklus pénzügyi eszköz programjainak indulása előtt javasolt a közvetítői intézményrendszer, valamint az abba beépített irányító és ellenőrző mechanizmusok működésének vizsgálata; a jelenleg párhuzamosan futó monitoring tevékenység és ellenőrzések még szorosabb összehangolása; valamint az eljárásrend további egyszerűsítése. A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan a konstrukciókban részt vevő vállalatok, illetve a közvetítő intézmények számára nyújtott kiemelt támogatás, tanácsadás, oktatás támogatása javasolt. ■ Javasolt a kombinált konstrukciók tapasztalata alapján a következő ciklus során tovább erősíteni a kombinált termékek szerepét, új kombinált konstrukciók bevezetésével. Ez a támogatáspolitikai és abszorpciós célok mellett a pénzügyi eszközök kötelező használatán keresztül elősegítheti a vállalkozási kultúra fejlesztését is, valamint egybevág az Európai Bizottság pozíciós papírjában megfogalmazottakkal. Emellett javasolt a kombinált konstrukciók vissza nem térítendő támogatáshoz és pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó összetevőit javasolt egy prioritáson belül szerepeltetni, ami nagyobb rugalmasságot ad a döntéshozók számára a program előrehaladása során finomhangolásra. ■ A garanciaprogram felfutásához elsődleges a célzottabb hitelintézeti kommunikáció. Kiemelkedő szereppel bír az uniós és állami garanciatermékek megfelelő összehangolása, valamint a kombinált garanciatermék elérhetőségének kiterjesztése egyrészt a gazdaságfejlesztési programon belül, másrészt azon túlmutatóan más, üzleti megközelítést igénylő programok felé is

8


1

Az értékelés kontextusa

Jelen dokumentum az „Új értékelési keretrendszer” 3. LOT (Gazdaságfejlesztés) témakörén belül készült. Az Értékelés a gazdaságfejlesztési program pénzügyi eszközeiről projekt feladatkiírását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) 2012. szeptember 21-én küldte el a KPMG Tanácsadó Kft részére. A projektterv 2012. október 28-án került elfogadásra, az értékelési munka ezt követően indult.

1.1

Az értékelés célja

Jelen értékelés célja, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Kereten (a továbbiakban: NSRK) belüli gazdaságfejlesztési program pénzügyi eszközeinek előrehaladásáról átfogó képet adjon és értékelő megállapításokon keresztül javaslatokat fogalmazzon meg. A ToR-ral összhangban az értékelés specifikus céljai ■ a pénzügyi eszközök értékelése, és ■ a végrehajtási tapasztalatok alapján abszorpciós előrejelzés készítése a programidőszak végéig.

1.2


Az értékelő munkát a projekttervben felvázolt értékelési kérdések megválaszolása vezette. Az értékelési kérdések a következők voltak: 1. feladat: A Jeremie-program környezetének áttekintése, KKV finanszírozási helyzet összefoglalása ■ A pénzügyi eszköz programok megfelelően azonosították-e a piaci hiányosságot, elégtelenséget, forráshoz jutottak-e a KKV-k, akik a program nélkül nem jutottak volna forráshoz? ■ Hogyan befolyásolja a pénzügyi eszközökre elkülönített források KKV-kba történő kihelyezésének alakulását a jelenlegi gazdasági trend? 2. feladat: A pénzügyi eszközök részletes vizsgálata ■ Mi az adott konstrukció célja, kiket célzott és melyek a konstrukció igénybevételének feltételei? ■ Hogyan változott a konstrukció a 2007-2012 időszak során (konstrukció és kiírási feltételek)? ■ Milyen tapasztalatok szűrhetők le a konstrukció eddigi működéséből? ■ Milyen magyarázat adható a pénzügyi eszközök felhasználásának különbözőségeire? ■ Hogyan befolyásolja a pénzügyi eszközökre elkülönített források KKV-kba történő kihelyezésének alakulását a pénzügyi eszközökre vonatkozó eljárásrend változása?

1.3

Alkalmazott módszertan

Az értékelés során az egyes értékelési kérdések megválaszolásához különböző adatgyűjtési, módszertani eszközök és elemzési technikák kerültek alkalmazásra.

9


Kérdőív

x

x

x

• Hogyan befolyásolja a pénzügyi eszközökre elkülönített források KKV-kba történő kihelyezésének alakulását a jelenlegi gazdasági trend?

x

x

• Mi az adott konstrukció igénybevételének feltételei?

x

x

célja,

kiket

célzott

és

melyek

a

konstrukció

• Hogyan változott a konstrukció a 2007-2012 időszak során (konstrukció és kiírási feltételek)?

x

• Milyen tapasztalatok szűrhetők le a konstrukció eddigi működéséből? • Milyen magyarázat különbözőségeire?

adható

a

pénzügyi

eszközök

felhasználásának

• Hogyan befolyásolja a pénzügyi eszközökre elkülönített források KKV-kba történő kihelyezésének alakulását a pénzügyi eszközökre vonatkozó eljárásrend változása?

Trendvizsgálat

• A pénzügyi eszköz programok megfelelően azonosították-e a piaci hiányosságot, elégtelenséget, forráshoz jutottak-e a KKV-k, akik a program nélkül nem jutottak volna forráshoz?


Adatbáziselemzés

Mélyinterjú

Dokumentumelemzés

3. táblázat – Értékelési kérdés – alkalmazott módszertan mátrix

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

Forrás: KPMG

Dokumentumelemzés Az értékelés során számos olyan dokumentum került feldolgozásra, amely kiinduló információs forrásként szolgált az értékelési kérdések megválaszolásához, többek között ■ a program releváns dokumentumai (úgymint ÚMFT, GOP, akciótervek, közvetítői szerződések, felhívások, kiírások); ■ a pénzügyi eszközök keresletét és kínálatát elemző GAP-elemzések; ■ a pénzügyi eszközök bemutatását szolgáló vezetői prezentációk (melyek elérhetőek az MV Zrt. honlapján); ■ a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó hivatalos közlemények (melyek elérhetőek az MV Zrt. és a MAG Zrt. honlapján); ■ további releváns elemzések (pl. MNB); valamint ■ az aktuális pénzügyi termékkínálat elérhető adatai (desktop research). Adatbáziselemzés Az adatbáziselemzés során az NFÜ és az MV által rendelkezésre bocsátott adatbázisok kerültek feldolgozásra és elemzésre. Az előrehaladás elemzéshez felhasznált adatok fordulónapjai a következők: ■ MV Zrt. adatbázis: 2012. december 31. ■ EMIR: 2013. február 25. Az adatok alapján az előrehaladásra vonatkozó kérdés megválaszolására a következő szempontok mentén készült az elemzés:

10


■ Pénzügyi előrehaladás: 1

– A hiteltermékek esetében az induláskori refinanszírozott hitelösszeg alapján ; ■ Külön értékelve a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások és a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok tevékenységét; ■ A kombinált termékek esetében a 4. prioritás vonatkozó leszerződései kerültek értékelésre, a rendelkezésre álló adatok alapján; – A garanciatermékek esetében a kezességvállalás mértéke alapján; – A kockázati tőkealapok esetében a befektetett összeg tőke és kölcsön tartalma alapján. ■ Projektportfólió vizsgálata: – Végső kedvezményezettek iparági megoszlása; – Végső kedvezményezettek területi megoszlása. Trendvizsgálat A trendvizsgálat során a historikus adatok alapján az eddigi kronológia folytatása, illetve a pályázati aktivitás és a gazdasági helyzet állandósága mellett a jövőbeni szerződéskötések alakulásának előrejelzése történt. Mélyinterjú Az interjúk a pénzügyi eszközök végrehajtásában kulcsszerepet vállaló közvetítők tapasztalatának megismerésére, a dokumentum- és adatelemzés során nyert információk validálására, kiegészítésére, valamint az elemzések eredményeinek hátterében álló okok feltárására szolgáltak. Az 2 interjúalanyok személye az NFÜ-vel történt egyeztetés után került kiválasztásra. A mélyinterjúk félig strukturált formában valósultak meg: az interjúk előre elkészített, a tématerületnek megfelelő kérdőívek mentén haladtak, ugyanakkor a megkérdezetteknek lehetőségük nyílt saját, a konstrukciók kapcsán alkotott képük szabad megosztására, fejlesztési javaslataik kifejtésére. Kérdőív Az értékelést kiegészíti a GOP kedvezményezettek számára kiküldött kérdőív, mely a Jeremieprogram ismertségére vonatkozóan tartalmazott kérdést.

1.4

Az értékelési riport tartalma

Az értékelési riport öt fejezetből épül fel. Jelen első fejezet bemutatja az értékelés kontextusát, célját, az értékelési kérdéseket, az alkalmazott módszertant valamint a riport felépítését. A riport második fejezete bemutatja és értékeli a Jeremie-program általános és hazai céljait, bemutatja a KKV-hitelezés legfontosabb keresleti és kínálati tényezőit, azok alakulását, valamint röviden ismerteti a Jeremie-program ismertségét. A riport harmadik fejezete a Jeremie-program egyes termékeihez – így a hiteltermékekhez (ÚSZH és KMH), a garanciatermékekhez, valamint a kockázati tőkealapokhoz – külön-külön tett értékelő megállapításokat tartalmazza. A riport negyedik fejezete a teljes Jeremie-programhoz kapcsolódóan tesz értékelő megállapításokat. A riport ötödik fejezete az értékelés megállapításai alapján javaslatokat fogalmaz meg.

1

Az elemzés – az Európai Bizottság által tett észrevételek tükrében – nem vette figyelembe a Jeremie-mikrohitelekhez nyújtott MV-kezességvállalást

2

Az interjúalanyok listája a mellékletben található.

11


2

A Jeremie-program környezete

Vonatkozó értékelési kérdések: 1. A pénzügyi eszköz programok megfelelően azonosították-e a piaci hiányosságot, elégtelenséget, forráshoz jutottak-e a KKV-k, akik a program nélkül nem jutottak volna forráshoz? 2. Hogyan befolyásolja a pénzügyi eszközökre elkülönített források KKV-kba történő kihelyezésének alakulását a jelenlegi gazdasági trend?

2.1 1.

2.

A program céljai

A Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) kezdeményezés európai uniós ötletét 2005-ben vetették papírra. Alapvető gondolata, hogy a tagállamok strukturális alapokból rendelkezésükre álló forrásaik egy részét mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) finanszírozási nehézségeinek kezelésére fordíthassák hitel-, garancia- és tőkejuttatások formájában egy „ernyőként” funkcionáló holding alapon keresztül. A magyar gazdaságpolitikai tervezők a pénzügyi eszközök segítségével alapvetően a hitelpiaci elégtelenségek enyhítését és a KKV-k forrásellátottságának javítását kívánták elérni; a tervezők egyben az eszközök jelentős áttételes hatásával számoltak. A pénzügyi eszközök bevezetésével alábbi hatásokat kívánták elérni a tervezők: ■ a mikrofinanszírozás módszereinek fejlesztése és a rendelkezésre álló források növelése; ■ a KKV-k banki finanszírozásának fejlesztése garanciaeszközök alkalmazásával; valamint ■ a hazai tőkepiac fejlesztése. A gazdaságfejlesztési operatív program alapjául szolgáló „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája – 2007-2013” dokumentum az uniós támogatások gazdaságfejlesztési forrásainak 19,6 százalékát dedikálta a pénzügyi eszközök számára: A KKV-stratégia összegében 212 milliárd forintot szánt pénzügyi eszközökre; ennek 40 százalékát mikrofinanszírozásra, 36 százalékát garanciára, 24 százalékát pedig tőkebefektetésekre tervezték.

4. táblázat – A kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló finanszírozási eszközök főbb csoportjainak megoszlása a felhasználni tervezett források, és a vállalkozások számára elérhető külső források szerint, 2007–2013

Megnevezés

Megoszlás a Támogatás felhasználni tervezett típusa források szerint (%)

Beruházás segítése

VNT

22,5

Tudás

VNT

23,4

Vállalkozói infrastruktúra

VNT

34,5

Mikrofinanszírozás

PE

7,9

Garancia

PE

7,1

Tőke

PE

4,6

80,4

19,6

Forrás: KKV-Stratégia 2007-2013

A KKV-stratégia a pénzügyi PE: pénzügyi eszköz; VNT: vissza nem térítendő eszközök programjainak nagy forrásáttételével számolt. A stratégia – a végül megvalósított – mikrohitel, garanciaeszközök és tőkeprogramok bevezetésére tett javaslatot. Előbbi esetében négyszeres áttétellel számolt (és 342 milliárd forint hitel kihelyezésével), a garanciaeszközök esetében tízszeres áttétellel (és 762 milliárd forint hitelkihelyezés támogatásával), a tőkeprogram esetében 50 százalékos magánbefektetői forrásbevonással (azaz 100 milliárd forint külső forrással) számolt: a 212 milliárd forintos programtól így összességében több mint 1200 milliárd forint áttételes hatást vártak. A Jeremie-program alapvető célcsoportja a banki hitelkorlát alatti cégek voltak: Olyan vállalkozásokat kívántak forráshoz juttatni, amelyeket a kereskedelmi bankok – a kockázatok megosztása nélkül – nem hiteleznének. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a program által

12


finanszírozott termékek nem „szociális mikro-hitel” funkciót hivatottak betölteni, hanem alapvetően a KKV-k alulfinanszírozottsága miatt kerültek bevezetésre: Ténylegesen azokat a vállalatokat kívánták támogatni, akik „hitelképesek, de nem bankképesek”. A KKV-k – ezen belül is kiemelten a mikrovállalkozások – hitelhez jutását ugyanis speciális helyzetük nehezíti: az elérhető (mérleg-) adataik alapján fizetőképességük a banki scoring-rendszerben nem minden esetben megítélhető. 3.

A gazdaságfejlesztési operatív programon belül a rendelkezésre álló források közel negyedét a pénzügyi eszközök prioritására allokálták. A 2007 júliusában elfogadott operatív program a rendelkezésére álló forrás KKV-stratégiában megfogalmazott 19,6 százalékánál nagyobb arányát, a közel 3 milliárd euró 23,9 százalékát a pénzügyi eszközök prioritására allokálta. A 2009-es OP-módosítás során, amikor a GOP teljes kerete további több mint 300 millió euróval bővült, a pénzügyi eszközökhöz rendelt források is emelkedtek, ám kisebb mértékben, így arányuk a programon belül valamelyest csökkent, 21,6 százalékra.

2.2

A KKV-k finanszírozási kereslete 2.2.1

4.

Hitelezés

A válságot követően számottevően átalakult a KKV-hitelkereslet: az alacsonyabb összes hitelállomány mellett a kereslet fókusza a beruházási hitelekről áttevődött a forgóeszközhitelekre.

5. táblázat – KKV-k beruházási hiteleinek állománya és éves folyósítása (Mrd. Ft)

2009

2010

2011

2012

KKV-k beruházási hiteleinek állománya, összesen

1293,2

1324,6

1421,9

1196,3

Az összes KKV-hitelállomány %-ában

31,7%

32,8%

30,0%

28,8%

Tárgyidőszakban KKV-knak nyújtott beruházási hitelek, összesen

297,3

320,9

361,2

319,1

Az összes KKV-hitel %-ában

8,1%

8,0%

8,8%

7,1%

Forrás: PSZÁF

A hitelfelvétel a vállalkozások hagyományos finanszírozási forrása. A hitelpiaci trendekről általánosan elmondható, hogy a 2000-es évek elejétől általános bővülés volt tapasztalható, majd 2008 után törés következett be. A hitelezett vállalkozások számát és a vállalati hitelállomány növekedését a források beszűkülése, a banki hitelezési szabályok szigorodása, az expanzív hitelkihelyezések leállása váltotta fel.

6. táblázat – Az egyes Jeremie-termékek elérhető kerete és az ezeken keresztül kihelyezhető hitelállomány (GOP-KMOP együtt)

Termék (Mrd. Ft.)

Hitel Garancia Kockázati tőke Összesen

Keret (2012.12.31.)

149,9 26,0 72,0 247,9

Kapcs. elérhető források

>149,9* 162,4 102,9 >415,2

A magyarországi KKV-k beruházási hitelállománya bár 2008-at követően évről-évre nőtt, 2012-ben Forrás: NFÜ GFP IH ismét visszaesett. Emellett a beruházási hitelek aránya a teljes KKV-hitelállományon belül 30 * A közvetítőnként eltérő refinanszírozási arány miatt a valós kihelyezett összeg ennél magasabb lehet százalék alá esett, ami jelzi, hogy a visszafogott hitelkeresleten belül is érzékelhető a beruházási hitelek iránti szűkös érdeklődés. Ezt a trendet tovább alátámasztja, ha az adott évben folyósított hiteleket vizsgáljuk: A 2012-ben folyósított KKV-hitelek alig 7 százalékát tették ki a beruházási kölcsönök.

13


Az MNB 2013. februári hitelezési felmérése alapján a bankok 2013. második és harmadik 3 negyedévére összességében a vállalati hitelezési feltételek enyhülésére számítanak , azonban elsősorban a közép- és nagyvállalati szegmensben. A bankok tapasztalata szerint továbbra is a rövid távú hitelek iránti kereslet a meghatározó; a hosszú távú hitelek iránt csökkenő keresletről számoltak be. A vállalatok beruházásaikat halogatják, a likviditáshiány a forgóeszközfinanszírozás igényét növeli. Ezt a trendet rendre megerősítették az elemzés során megkérdezett hitelközvetítő szereplők. A Jeremie hétéves programjának forrásai segítségével kihelyezhető forrásállomány a teljes vállalati hitelállománynak egy kisebb részét, mintegy 10 százalékát teszi ki.

2.2.2

Bár a hazai lízingállomány nemzetközi összevetésben továbbra is kiemelkedő, 2008-at követően a korábbi szint harmadára esett vissza. A KKV szektor számára is elérhető finanszírozási lehetőségek a lízing és a faktoring. Mindkét termék épp a leggyengébb ponton, a megfelelő fedezet biztosításán keresztül támogatja a vállalkozások forrásbevonását.

1. ábra – Eszközalapú finanszírozott összeg

Mrd. Ft.

5.

Eszközalapú finanszírozás

350 300 250 200 150 100 50 0

A banki hitelezés feltételeinek szigorodása az utóbbi években részben a lízingpiac felé terelte vállalkozások finanszírozási keresletét. A hazai lízingállomány Forrás: Lízingszövetség GDP-hez viszonyított aránya 2010ben 9,2% volt, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A Lízingszövetség által gyűjtött adatok alapján a lízingállomány válságot követő eróziója 2010 végére leállt, de az állomány tartósan 100 milliárd forint alatt maradt. 6.

Az elsősorban KKV-kat megcélzó faktoring szolgáltatás forgalma 2009-es bevezetését követően bár kis mértékben, de képes volt növekedni. A faktoring kifejezetten a kis- és középvállalkozások likviditási hiányának áthidalására szolgál. Az igénybevevők ennek megfelelően 11 százalékban mikrovállalkozások, 54 százalékban kisvállalkozások, 32 százalékban középvállalatok és mindössze 3 százalékban nagyvállalatok. A termék jellegéből fakadóan a legnagyobb igénybevevők a kereskedelmi és ipari vállalkozások.

7. táblázat – Faktoring szolgáltatás

2009

2010

2011

Bruttó faktorált forgalom (Mrd. Ft.)

745,3

883,5

888

Üqyfélszám

3 282

3 131

3 048

66

60

68

Futamidő (nap) Forrás: Magyar Faktoring Szövetség

A válság hatására 2009-ben a faktoring-szolgáltatás magyarországi bevezetése óta először mintegy 10 százalékkal szűkült a folyó faktoring piaca. Ezt követően a faktorált forgalom újra növekedésnek indult, ami az ügyfélszám csökkenésével párosult. A Magyar Faktoring Szövetség becslése alapján a faktorált forgalom megközelíti a KKV szektor rövid lejáratú hitelállományának 10 százalékát.

3

A válság kitörése óta erre eddig csupán egyszer, 2011. második negyedévében került sor

14


2.2.3 7.

Tőkepiac

A KKV-k tőkeellátottsága nagyon alacsony szinten van; a legkisebb mikrovállalkozások esetében negatív előjelű. A saját tőke alapú finanszírozhatóság mutatója a tőkeellátottság, azaz a saját tőke mérlegfőösszeghez viszonyított aránya. A tőkeellátottság az 500 millió forintos árbevételt elérő vállalkozásoknál még 33 százalék körüli, a 100-500 millió forint közötti kategóriában pedig 6-20 százalék között alakul. A 100 millió Ft alatti sávban a mutató negatív előjelet vesz fel, ami többek 4 között a mikrovállalkozások roppant alacsony tőkeellátottságát mutatja . A tőzsdei forrásbevonás lehetősége nem valós alternatívája a hitelfelvételnek a kis- és középvállalkozások számára. Ennek oka, hogy a tőzsdére lépés elfogadható alsó korlátja jóval meghaladja a KKV-k finanszírozási igényét.

8.

A kockázati tőke térnyerését számos keresleti tényező nehezíti. A kockázati tőke keresletére több tényező is negatívan hathat. ■ az új tulajdonos beengedésétől való idegenkedés; ■ amennyiben a vállalat nem korai szakaszban, hanem csak később von be külső befektetőket, kedvezőbb feltételeket tud elérni magának; ■ az ellenőrzési rendszer nem ösztönzi a vállalatméret növelését (mellyel jelentősen megnő a hatósági ellenőrzések gyakorisága); ■ a szabályozói környezet gyakran változik; ■ az innovációfinanszírozás nem mindig találkozik menedzsmenttámogatással, gyenge az együttműködés a vállalatok és a kutatóhelyek között; ■ a növekedésorientált vállalatok csökkenő aránya.

2.3

A KKV-k finanszírozási kínálata5

2.3.1

A bankok hitelkínálatát befolyásoló tényezők

9.

A vállalati hitelkínálat szűkülésének elsődleges oka a gazdasági környezetre vonatkozó negatív kilátás. 2012-ben a hitelkínálat a háztartási szegmensben növekedett, míg a vállalati szektorban folyamatosan szűkült. A hitelintézeti vezetők körében végzett felmérés szerint a csökkenő vállalati hitelezési kínálat a jelenlegi helyzethez képest változatlan hitelezési kedvre vonatkozó 6 várakozással párosul. A válságot megelőzően a bankok hitelkínálatát pozitívan befolyásolták az anyabankoktól elérhető olcsó devizaforrások, az alacsonyabb kamattal biztosított refinanszírozási források, a hitelezési kockázatot csökkentő különböző garanciaintézmények, és a magyar piacon elérhető magasabb kamatfelár. Ezeket a kedvező feltételeket megváltoztatták a válságot követően a bankrendszer stabilitásának megőrzését célzó intézkedések. A vállalati hitelezési feltételek 2009 óta folyamatosan szigorodnak, egyedül 2011. második negyedévében volt tapasztalható egy kisebb enyhülés. Ez főleg konjunkturális tényezőkre vezethető vissza, azaz inkább az alacsonyabb hitelezési hajlandóságra, és kevésbé a hitelezési képességre. Mára tehát a vállalati hitelkínálat szűkülésének magyarázata nem a rossz tőkehelyzet, vagy az alacsony likviditás, hanem a gazdasági környezetre vonatkozó negatív kilátások.

4

A hazai kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek, hiányosságok vizsgálata, Deloitte, 2012.

5

Az MNB 2013. április 30-án elindult Növekedési Hitelprogramjára jelen dokumentum nem tér ki

6

Az MNB hitelezési felmérése, MNB, 2012. III. negyedév

15

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről 10.

A KKV-k számára aktuálisan elérhető beruházási hitelek piaci kamatlába jellemzően 10-11 százalék felett van (költségek nélkül).

%

A Jeremie-programban szerepet vállaló, az 2. ábra – A KKV-k számára elérhető banki beruházási hitelek kamatai a megkérdezett közvetítők értékelésében értékelés során megkérdezett közvetítő (min-max.) szervezetek megítélésében a KKV-k piaci 17 kondíciók mellett a hitelintézeteknél 15 jellemzően BUBOR+4,5 százalékos kamat 13 mellett érhetik el a hiteltermékeket; a 11 pénzügyi közvetítők és a HVK-k 9 megítélésében e kamat a gyakorlatban 7 7 magasabb is lehet . Fontos egyben 5 megjegyezni, hogy a hitelintézetek a hitelkamaton túl a hitel összegéhez kötött további díjakat is felszámolhatnak (pl. kezelési költség, folyósítási díj), mely díjak Forrás: Jeremie közvetítői interjúk (2013. január-február) további 2-3 százalékkal drágíthatják hiteleket. Megj.: szükség esetén 2011-2012 közötti átlagos 12 havi Szintén nem tartalmazzák e díjak a – BUBOR-ral számolva, díjak és költségek nélkül beruházási hiteleknél a legtöbb esetben – HVK: Helyi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány; PV: Pénzügyi igénybe vett garancia díját (2-2,2%), melyet a Vállalkozás bankok gyakorlatukban áthárítanak a hiteligénylő vállalatokra. A vállalatok számára további kockázatot jelenthet, hogy a beruházási hiteleik kamata nem minden esetben rögzített, így a valódi kamatterheik hosszú távon változhatnak. A nyilvánosan elérhető KKV banki hitelkínálatban gyakran a BUBOR+4,5%-nál drágább kamatkondíciójú termékeket találnak az érdeklődő vállalatok; ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a hiteltermékek elérhető feltételei jellemzően irányadóak, azoktól több esetben lehetséges eltérés a vállalati scoring, ill. egyéb tényezők figyelembe vételét követően. Az elmúlt időben tapasztalható kamatcsökkenés alapvetően azoknak kedvez, akik amúgy is hitelhez jutnának.

nov.

okt.

szept.

aug.

júl.

jún.

máj.

ápr.

márc.

12 10 8 6 4 2 0

febr.

3. ábra – Új hitelügyletekre vonatkozó átlagos szerződéses kamatláb mértéke

jan.

Ugyan 2012-ben a hitelfelvételi kamatlábak némi csökkenést mutattak, de a nem árjellegű hitelezési feltételek romlásával szűkül a hitelképes vállalatok köre. Mivel a hitelképességet a vállalatok egyedi jellemzői határozzák meg, a kamatcsökkenés nem juttatja több forráshoz az amúgy sem hitelképesnek minősülő kérelmezőket. Ilyen szempontból a kamatcsökkenés csak annak a vállalati szegmensnek segít, amelyik egyébként is pozitív hitelbírálati döntésre számíthat.

%

11.

Új szerződésekre vonatkozó átlagos szereződéses kamatláb mértéke, 2012 1 millió € alatti forinthitel

1 millió € alatti eurohitel

1 millió € feletti forinthitel

1 millió € feletti eurohitel

Forrás: MNB

7

2011-2012 átlagában az 1 havi BUBOR 6,49%, a 12 havi BUBOR értéke 6,79%

16


2.3.2 12.

A KKV finanszírozással foglalkozó intézmények kínálata

Számos, a hitelintézetek által kínált KKV-finanszírozási lehetőségekhez képest jóval kedvezőbb, államilag támogatott hitelkonstrukció érhető el a KKV-k számára: Így például az MFB vállalkozásfinanszírozási programja EURIBOR-alapon nyújt forinthitelt; a Széchenyi Kártya Program pedig működése során immár több mint 1000 milliárd forint hitelt helyezett ki. A KKV-hitelezésben aktív kereskedelmi bankok kifejezetten a szektor számára kifejlesztett folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hitelkonstrukciókkal rendelkeznek, finanszírozási forrást nyújtva mind a rövid távú likviditási nehézségek kiküszöbölésére, mind pedig a hosszú távú fejlesztésekre. Például az UniCredit Vállalati Irányadó Hitelkamatlába (forinthitelekre) 15 százalék, ami változhat a hitelfelvételi körülmények (pl. fedezet értéke, futamidő, beruházási hiteleknél önerő, stb.) függvényében, és további egyéb díjak is felszámításra kerülhetnek (pl. fedezetnél értékbecslés díja, rendelkezésre tartási díj, szerződéskötési díj, stb.). A kiterjedt garanciaszolgáltatásokat nyújtó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. hitelgarancia ügyleteinek éves díja 1,8-2,2 százalék között alakul. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a feltételektől függően akár évi 1 százalékos díj mellett is biztosít készfizető kezességet, bár a nem agrár ügyletekre vonatkozó díj meghaladhatja a 2,5 százalékot is. A mezőgazdasággal és export-importtal foglalkozó vállalkozások számára elérhetőek specifikus agrár- és exporttermékek. Az Eximbank kifejezetten a KKV-k igényeire kifejlesztett termékeket kínál az export mind elő-, mind utófinanszírozására, amihez igénybe vehető a Magyar Exporthitel Biztosító számos hitelbiztosítási konstrukciója. Az államilag támogatott, kedvezőbb kondíciókkal felvehető hitelek fontos részei a piaci portfóliónak, ugyanis sok esetben olyan KKV-k is forráshoz juthatnak, melyek piaci körülmények között nem számítanak hitelképesnek. Az MFB-nél az állami kamattámogatás mellett, kifejezetten kisvállalkozások számára fejlesztett termékben az elérhető kamat beruházási hitelre 3 havi EURIBOR + 5%. Az állami támogatott hitelekhez hasonló kondíciókkal kínál beruházási hitelt ugyancsak az MFB a Vállalkozásfinanszírozási Program keretében, az Európai Beruházási Bank refinanszírozásával, 3 havi EURIBOR + MFB refinanszírozási kamatfelár + legfeljebb 3,5% 8 kamattal, ami a jelenlegi kamatlábakkal számolva 6,23%-os évi kamatot jelent, forinthitelre . Az államilag támogatott hitelezés másik 8. táblázat – A Széchenyi Kártya Programban résztvevő kiemelkedő eleme a Széchenyi Kártya bankok száma Program, ami kamat- és garanciadíj9 támogatott folyószámla-, forgóeszköz- és Széchenyi Kártya (folyószámlahitel) beruházási hiteleket kínál, megcélozva a Széchenyi Forgóeszközhitel 8 likviditási hiánnyal küszködő kisés 6 középvállalkozásokat, illetve a Széchenyi Beruházási Hitel mezőgazdaságban tevékenykedőket. Az Agrár Széchenyi Kártya 4 Agrár Széchenyi Kártya és a hozzá 1 kapcsolódó folyószámlahitelezés, az Agrár- Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel 2 kezességvállalásával és évi 2 százalékos állami kamattámogatással, valamint 50 Forrás: KAVOSZ, 2012. április százalékos garanciadíj-támogatással elérhető, idén februártól egy kiszélesedett igénybevevői kör számára, megemelt futamidővel, türelmi idővel és maximálisan igénybevehető hitelösszeggel. A Széchenyi Kártya Program további hitelei (Széchenyi Kártya folyószámlahitelezés, Széchenyi Forgóeszközhitel, Széchenyi Beruházási Hitel, illetve az uniós pályázatokon való részvételt segítő Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel, Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel) 1 havi BUBOR + 4-5% (konstrukciónként változó) kamatfelárral, és jelenleg 1,7 százalék körüli Garantiqa garanciadíj mellett felvehetők; a további feltételek kereskedelmi bankonként csak kis mértékben térhetnek el. A Program jelentősége a válság után nőtt meg, amikor a likviditáshiánnyal küzdő kis- és középvállalkozások átmeneti megoldásként rövid időn belül a szinte hitelkártyaként működő kedvező kamatozású forráshoz juthattak. A Programot működtető KA-VOSZ Zrt. 2012 áprilisában közölte, hogy a kihelyezett

8

A konstrukció kiemelkedő előnye, hogy forinthitelt ad EURIBOR alapon

17


hitelek összege elérte az 1000 milliárd forintot, a hiteligénylések száma meghaladta a 218 ezret és több mint 162 ezer hitelügylet jött létre.

2.4 13.

A Jeremie-program ismertsége

A 2.1.1 komponenseinek kiírásaiban nyertes vállalkozások között a Jeremie-programok ismertsége magas, ugyanakkor kevesen pályáztak a pénzügyi eszközök forrásaira. 9. táblázat – „Hallott már az Új Széchenyi 10. táblázat – Az MV Zrt. által hitelprogramokról (Új Széchenyi Hitel, Kombinált szervezett kommunikációs kampány Mikrohitel, Jeremie hitelek, Kockázati Tőke elemei (2012. okt.-nov.) Program, stb.)?”

21%

0%

25%

64%

50%

15%

75% 100%

Hallottam róluk és pályáztam rájuk Hallottam róluk, de nem pályáztam rájuk Nem hallottam róluk Forrás: KPMG kérdőíves megkérdezés, 2013. január

Országos közterületi kampány Országos rádiók Online banner kampány Országos nyomtatott sajtó hirdetés - Közvetítőknek és ügyfeleknek készülő tájékoztató, nyomtatott szóróanyagok - PR cikk és riport megjelenések (TV, rádió, online)

-

Forrás: Bankok számára szervezett MV szakmai nap (Garamvölgyi Balázs), 2012. november 21.

A 2.1.1-es konstrukció értékelése során (Komplex vállalati technológia-fejlesztés kis- és 9 középvállalkozásoknak) a nyertes vállalatok körében végzett online kérdőíves felmérés alapján az látható, hogy a sikeresen pályázó KKV-k többségében ismerik a Jeremie-programokat (85% hallott róluk), de csak kisebb arányban pályáztak a pénzügyi eszközök forrásaira. Az MV Zrt. által szervezett kommunikációs kampány számos csatornán próbálja népszerűsíteni a programokat a KKV-k és a közvetítők körében. Ugyanakkor a piacon elérhető széles termékpaletta – köztük támogatott és nem támogatott termékek –nehezíti a KKV-k eligazodását; kevésbé átlátható számukra a teljes kínálat. A Jeremie-termékek értékesítése a program előrehaladásával – és a gazdasági helyzet nyomán egyre alacsonyabb hitelkereslettel – jellemzően „push”-típusúvá vált.

9

A 11 554 megkérdezett kedvezményezettből 1779-en válaszoltak (15,4 százalékos válaszadási arány)

18


3

A pénzügyi eszközök részletes vizsgálata

Vonatkozó értékelési kérdések: 1. Mi az adott konstrukció célja, kiket célzott és melyek a konstrukció igénybevételének feltételei? 2. Hogyan változott a konstrukció a 2007-2012 időszak során (konstrukció és kiírási feltételek)? 3. Milyen tapasztalatok szűrhetők le a konstrukció eddigi működéséből? 4. Milyen magyarázat adható a pénzügyi eszközök felhasználásának különbözőségeire? 5. Hogyan befolyásolja a pénzügyi eszközökre elkülönített források KKV-kba történő kihelyezésének alakulását a pénzügyi eszközökre vonatkozó eljárásrend változása? A Jeremie-program termékeinek bemutatása jelen fejezetben az alábbi struktúrában történik: Hiteltermékek ■ Hiteltermékek áttekintése ■ Új Magyarország Mikrohitel, Új Magyarország Kishitel és Új Széchenyi Hitel (a továbbiakban: ÚSZH), előrehaladása és prognózisa ■ Kombinált Mikrohitel (a továbbiakban: KMH), előrehaladása és prognózisa ■ Új Magyarország KKV Hitel és Új Magyarország Forgóeszköz Hitel (a továbbiakban: KKV Hitel és UMFOR) Garanciatermékek ■ Portfoliógarancia, Új Széchenyi Hitelgarancia (a továbbiakban: ÚSZHG) ■ Új Széchenyi Viszontgarancia (a továbbiakban: ÚSZVG) ■ Kombinált Hitelgarancia (a továbbiakban: KHG) ■ Garanciatermékek előrehaladása és prognózisa Kockázati tőkealapok ■ Kockázati tőkealapok áttekintése ■ Jeremie kockázati tőkealapok (2009-es meghirdetés) (Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram Közös Alap, Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram Co-investment Alap) ■ Jeremie kockázati tőkealapok (2012-es meghirdetés) Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Magvető Alap Alprogram, Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogram) ■ A kockázati tőkealapok előrehaladása és prognózisa

19


3.1

Hiteltermékek 3.1.1

Áttekintés

4. ábra – A Jeremie-program hiteltermékei

Forrás: KPMG

A Jeremie-programok indulásától a mai napig futó hitelprogram 2011 februárjától Új Széchenyi Hitel Program néven érhető el. Ez a konstrukció kezdetben csak mikrovállalkozások, később kisvállalkozások, majd középvállalkozások számára is elérhető volt. A keretében kihelyezhető legmagasabb hitelösszeg a kezdeti 6 millió forintot követően elérte a 200 millió forintot (az ide vonatkozó három termék – Mikrohitel, Kishitel és Új Széchenyi Hitel – tapasztalatait az értékelés egybevonva, a 3.1.2 fejezetben mutatja be). E hitelkonstrukcióval párhuzamosan indították el magasabb elérhető hitelösszeggel, középvállalkozások számára is hozzáférhetően – az MFB-vel közösen – a KKV beruházási hitel (KKV Hitel) és az Új Magyarország Forgóeszközhitel (UMFOR) termékeket (részletesebben ld. 3.1.4 fejezet). 2011 januárjától a GOP 4.1 keretein belül érhető el a Kombinált Mikrohitel program, mely a GOP 2.1.1 konstrukció M komponensével közösen egy pályázat keretében nyújt visszatérítendő és vissza nem térítendő forrást. Ez a termék vált a 4.1-es intézkedés „slágerterméké”-vé; a KMOPban indított tükörprogram forráshiány miatt már bezárult, a GOP-on belül a jelenlegi kiírás szerint február végéig érhető el a termék (részletesebben ld. 3.1.3 fejezet).

20


A hitelprogramok együttesen 2012. december 31-ig közel 87 milliárd forint Jeremie-forrást szerződtek le a végső kedvezményezettekkel; ennek közel 40 százalékát a 2011 elején indult Kombinált Mikrohitel programon keresztül. 11. táblázat – A Jeremie-program hiteltermékeinek előrehaladása

Keret (Mrd. Ft)

Mikrohitel / ÚSZ Hitel (GOP) Mikrohitel / ÚSZ Hitel (KMOP) KKV Hitel (GOP) UMFOR (GOP) UMFOR (KMOP) KMH (GOP) KMH (KMOP) Összesen



Keret %-ában

54,7

3 266

30,1

28,3

51,7%

21,1

1 428

18,3

17,7

83,9%

5,0 2,0 0,3 47,0 11,2 141,3

236 90 31 4 036 1 431 10 518

9,4 4,4 1,1 24,0 9,3 96,6

4,7 1,9 0,5 23,8 9,3 86,2

94,0% 95,0% 190,7% 50,6% 82,9% 61,0%

Forrás: NFÜ, GFP IH (2012.12.31.)

A Kombinált Mikrohitel (KMH) volt egyben az a termék, melyen keresztül a legtöbb szerződés került megkötésre: összességében közel 5 500 hitelügylet, azaz a teljes portfolió több mint fele ehhez a programhoz kapcsolódik. A továbbra is szabadon lévő keretek tekintetében a legnagyobb lekötési potenciáljuk a GOP-on belül elérhető Új Széchenyi Hitel, valamint – legutóbbi keretemelését követően – a szintén a GOP régiókat megcélzó KMH termékeknek van: Itt a jelenlegi keret közel fele, mintegy 50 milliárd forint Jeremie-forrás érhető még el. A Jeremie-program termékeivel leszerződött összegből 10,4 milliárd forint származik más forrásból (10,8%); ebből 7,8 milliárd (8,1%) az alacsonyabb uniós refinanszírozási aránnyal bíró KKV Hitel és az UMFOR termékek leszerződéséből (melyet MFB-forrás egészített ki). A hitelkihelyezések idősoros összevetése megmutatja, hogy 2011 elejétől – a hitelösszegek felső korlátainak megemelése, valamint a KMH indítását követően – jelentősen felgyorsult a hitelkihelyezések mértéke. Az MV adatbázis alapján számított hitelkihelyezés érezhető felfutást mutat a 2011 elejére tehető módosításoknak – így a Kombinált Mikrohitel program indításának, valamint a Mikrohitel program pénzügyi vállalkozások részére biztosított kihelyezhető hitelösszegek felső korlátának 50 millió forintra emelésének – köszönhetően.

5. ábra – JEREMIE-n keresztül refinanszírozott teljes hitelösszeg (kumulált)

Mrd. Ft.

15.

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.)

21


3.1.2

Mikrohitel / Kishitel / Új Széchenyi Hitel

12. táblázat – A Mikrohitel / Kishitel / ÚSZH termék kondícióinak változása

2008. április

2008. október

2009. február

2010. április

Refin. mértéke

Mikrovállalkozás B&T

Új Széchenyi Hitel Mikro- és KKV-k

75%

75% 100%

PV&HVK

80%

90%

100%

0,5%

PV

50 6

200 50

BH: 10 FeH: 6

50 BH: 10, FeH: 6

HVK B&T

Max. futamid. (év)

BH

PV&HVK

FeH

MV kezesség

0,4%

0,4%

B&T

Max. kamat

BH: 10, FeH: 6 0,3*BUBOR+6%

EU ref. kamat + 2%

-

9% -

5

10 1

3 Igen

Nem • Hitelmoratórium eltörlése

Egyéb

2013. január

Mikro- és kisvállalkozások

50%

Refin. ára Max hitelö. (mFt)

2012. május

ÚM Kishitel / ÚM Mikrohitel

Új Magyarország Mikrohitel Célcsoport

2011. február

• Hitelmoratórium 6-ról 1 hónapra rövidül

• Eltörlésre került az éves nettó 200 millió forintos árbevétel korlát • FeH esetén nincs önerő, beruházási hitel esetén 20%

• Partnerlimit kialakítása • Veszteségmegosztási rendszer bevezetése • Elvárt önerő: 20% • 90% biztosítéki elvárás eltörlése

• FeH-nél megszűnt a türelmi idő • Kötelező napi kétkörös adatszolgáltatás • Előfinanszírozási egység felhasználásának szigorúbb szabályozása

Forrás: KPMG B: bankok; T: takarékszövetkezetek; PV: pénzügyi vállalkozások; HVK: helyi vállalkozásfejlesztési központok; BH: beruházási hitelek; FeH: forgóeszközhitelek

22

• 100 millió forint, vagy azt meghaladó ügylet esetén kötelező helyszíni ellenőrzés • Az önerő egységesen 10%


Az Új Magyarország Mikrohitel és az Új Széchenyi Hitel által együttesen kihelyezett hitelösszeg a KMOP esetében közel áll a keret eléréséhez, míg a GOP esetében eddig csak a keret felét érte el.

13. táblázat – Az ÚSZH előrehaladása

2012.12.31

Mikrohitel / ÚSZ Hitel (GOP) Mikrohitel / ÚSZ Hitel (KMOP) Összesen

Keret (Mrd. Ft)


Végső kedv.-kel kötött szerz.-k összege (Mrd. Ft)

Ebből Jeremieforrás (Mrd. Ft)

Keret %-ában

54,7

3 266

30,1

28,3

51,7%

21,1

1 428

18,3

17,7

83,9%

75,8

4 694

48,4

46,0

60,7%

Forrás: NFÜ, GFP IH

A 2012. december 31-ig leszerződött közel 4 700 ügylet a jelenlegi termékkeret több mint 60 százalékát lekötötte. A KMOP esetében ez az összeg már majdnem elérte a 85 százalékot is (e tekintetben az MV Zrt. külön közleményben hívta fel a közvetítők figyelmét, hogy kizárólag a keret erejéig áll módjában a támogatások folyósítása), míg a GOP esetében még csak a keret felét haladta meg. A források ilyen arányú megoszlásának eredményeként várhatóan az eddig elsősorban Budapesten aktív közvetítők tevékenységüket átfókuszálhatják a KMR-en kívüli régiókra. A szerződések idősoros alakulásában látható, hogy míg az ügyletek számának tekintetében nem tapasztalható kiugró trend, addig 2011 elejétől megnőtt a havi leszerződött Jeremie-forrás és – egy kiugrást követően – beállt a korábbi időszak összegének kétszeresére. 6. ábra – Havi Mikrohitel / Kishitel / ÚSZH hitelszerződések száma

db.

A szerződött ügyletek havi változását vizsgálva a különböző közvetítők eltérő aktivitása figyelhető meg. Míg 2008-ban a pénzügyi vállalkozások uralták a Jeremie-hitelek piacát, addig 2009-ben a legtöbb igénylő a vállalkozásfejlesztési alapítványokhoz fordult. A két szereplő kiegyenlített trendje egészen 2011 végéig fennmaradt, akkor viszont ismét a pénzügyi vállalkozások kötötték az ügyletek túlnyomó többségét. A hitelintézeti közvetítők ehhez képest jóval alacsonyabb aktivitást mutattak; azt is jellemzően 2010 közepétől, a kishitel termék bevezetésétől. A hitelügyletek 2012-es visszaesése mögött elsősorban a Kombinált Mikrohitel termékek megjelenése áll; a pénzügyi vállalkozások és a vállalkozásfejlesztési alapítványok aktivitásukat elsősorban ide koncentrálják azóta.

140 120 100 80 60 40 20 0

Hitelintézet

Pénzügyi váll.

Váll.fejl. alapítvány

Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) 7. ábra – Havi leszerződött refinanszírozott hitelösszeg 2,5 2,0

Mrd. Ft.

17.

1,5 1,0 0,5 0,0

Hitelintézet

Pénzügyi váll.

Váll.fejl. alapítvány


2011 elején a pénzügyi vállalkozások által leszerződtethető hitelösszeg felső határát megemelték 50 millió forintra; ennek köszönhetően a pénzügyi vállalkozások váltak dominánssá az ÚSZH-

23


leszerződött hitelösszegének tekintetében. 2012 elején az egy évvel korábbi átlagos havi kihelyezések háromszorosát is meghaladta az egy hónap alatt kötött ügyletek összértéke; azóta – a KMH térnyerésével – valamelyest csökkent ez az aktivitás, de továbbra is meghaladja az átlagos havi kihelyezés az 1 milliárd forintot. Jeremie-hitelek jellemzői 18.

A szerződött hitelügyletek túlnyomórészt – az uniós előírásoknak és a Jeremie-program céljának megfelelően – beruházási hitelek. A kihelyezések hitelcéljainak vizsgálatából látható, hogy elsősorban beruházási célú hiteleket folyósítottak: a hiteleknek nem egészen 13 százaléka volt forgóeszköz beszerzés célú. Ez az arány a leginkább a hitelintézetek – bankok és takarékszövetkezetek – által kihelyezett hitelek esetén tolódott el, ahol a megkötött hitelszerződések közel 40 százaléka volt forgóeszköz célzatú.

8. ábra – A hiteltermékek megoszlása hitelcél szerint 100% 75% 50% 25% 0%

644

177

4 228

268

221

246

212

432

2 224

1 736

1 234

2 994

Beruházás finanszírozás Forgóeszköz beszerzés


A szerződött ügyletek átlagos, induláskor refinanszírozott összege nem éri el a 10 millió forintot.

Az átlagos hitelösszegek idősoros alakulásának vizsgálatakor szembetűnő, hogy míg 2008-ban egy átlagos szerződött ügylet 4,4 millió forintot tett ki, úgy 2011-ben ez a mutató éves szinten már elérte a 14 milliót. 20.

9. ábra – Hiteltermékek refinanszírozott összege

Mill. Ft.

A szerződött hitelügyletek Jeremie-forrásból finanszírozott része közvetítőnként eltér: míg a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások által kihelyezett hitelösszeg meghaladja a 12 millió forintot, a vállalkozásfejlesztési alapítványok esetében ez az összeg nem éri el a 6 milliót. Eltérés mutatkozik a KMR régió és az ország többi része között is: míg egy, a központi régiós pályázat átlagos Jeremie-finanszírozása eléri a 12 millió forintot, addig vidéken a kért hitelösszegek ennek a kétharmadát érik el.

átlagos

15 12 9 6 3 0


A legnagyobb átlagos kamatot a pénzügyi vállalkozások számolják fel; régiós összehasonlításban a KMR-ben elérhető átlagos kamat ugyancsak magasabb, mint más régióban. A változó kamatszabályok mellett viszonylag magasabb átlagos kamatot számítanak fel a pénzügyi vállalkozások: itt közel 7,2 százalékos egy átlagos Jeremie-hitel kamata. A vállalkozásfejlesztési alapítványok esetében 0,3 százalékponttal kevesebb, 6,9 százalékos kamaton érhetőek el a Jeremie-hitelek. Különbség érhető tetten a KMOP és a GOP termékek alkalmazott kamatai között is, bár itt kisebb az átlagos eltérés: 7,3-7,1 százalék az átlagos kamat.

10. ábra – Hiteltermékek átlagos kamata 7,5 7,2

%

19.

6,9 6,6


24

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről 11. ábra futamideje

Az átlagos futamidő mind a közvetítői, mind a területi dimenzió szempontjából vizsgálva viszonylag megegyezik. Jellemzően 90 hónap (7,5 év) egy Jeremie-hitel fumatideje. Ebből egyedül a hitelintézetek által közvetített hitelek lógnak ki, akik rövidebb, mintegy 72 hónapos (6 éves) kifutással adják átlagosan e termékeket.

22.

–

Hiteltermékek

átlagos

120 90

hónap

21.

60 30 0

A hiteltermékek területi eloszlása jelentős koncentrációt mutat a Közép-Magyarország Régió vonatkozásában.


12. ábra – Hiteltermékek területi megoszlása 11,6

1,8 2,4

Refinanszírozott összeg (Mrd Ft) 2,8

0,9

BorsodAbaújZemplén

6,3 0,9

Nógrád

2,7

0,6

1,0

GyőrMosonSopron

SzabolcsSzatmárBereg

Heves KomáromEsztergom 0,8

2,0 1,6

HajdúBihar

Budapest

Vas Pest

2,1

Fejér

Veszprém

JászNagykunSzolnok 0,5

1,2

2,3 0,7

1,3

Békés

Zala 2,9

Somogy

Tolna

BácsKiskun

Csongrád

Baranya


Közel 18 milliárd forint, azaz az összes leszerződött ÚSZ Hitel 39 százaléka a KözépMagyarország Régióra koncentrálódik. A legmagasabb refinanszírozott hitelösszeggel bíró KMRen kívüli megye, Baranya, a budapesti leszerződések értékének mintegy negyedét, a pest megyei leszerződések mintegy 45 százalékát éri el. Rajta kívül további hét megye érte el a 2 milliárd forint leszerződött összeget; hét megyében azonban ez az érték nem éri el az 1 milliárdot sem.

25


Az ÚSZH leszerződött hitelösszegeinek több mint 45 százaléka a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve az ingatlanügyletek terén aktív vállalatok támogatására jutott.

13. ábra – Hiteltermékek által támogatott vállalatok tevékenységi szektora Kereskedelem, gépjárműjavítás Ingatlanügyletek Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Feldolgozóipar Építőipar Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Egyéb szolgáltatás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Humán-egészségügyi, szociális ellátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Oktatás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,… Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0

12,3 8,6 5,1 4,3 3,7 3,2 1,6 1,4 1,4 1,3 1,1 1,1 0,5 0,5 0,2 0,1 0,1 0,1 0,0 2

4

6

8

10

12

14

Mrd Ft


Az ÚSZH ágazati tevékenység alapján koncentrációt mutat: a hitelek több mint 80 százalékát öt szektor vállalatai szerződték le. Ezek közül is kiemelkedik a kereskedelem, gépjárműjavítás 12,3 milliárd forint hitelösszeggel. Hitelintézetek 24.

A Jeremie hiteltermékek előrehaladása során jellemzően nem a hitelintézetek voltak a meghatározó közvetítők. A bankok jellemzően széles skálán elhelyezkedő termékekkel rendelkeznek, így a Jeremietermékeket ebben a portfolióban kell elhelyezniük, szemben a pénzügyi vállalkozások portfoliójával, ahol gyakran az egyetlen kínált termék a Jeremie-programból származik. Ez tetten érhető a kommunikációban is: míg pénzügyi vállalkozások igen aktív marketingtevékenységre képesek a termékek népszerűsítése érdekében, a bankok az összehasonlításban várhatóan alacsony ügyfélszám tekintetében nem indítanak külön marketingaktivitást. Másrészt a bankok a támogatott vállalatokat továbbra is szigorúan szűrik, kockázatértékelésükben alapvetően nem különböztetik meg a Jeremie-konstrukciót egyéb hiteltermékeiktől: megítélésükben az ügyfélkockázat a Jeremie-hitelek esetében alapvetően azonos, mint más hiteltermékeknél, ezért a szigorú hitelbírálat során egyben magas fedezettséget várnak el. Ilyen szempontból a bankok az induló vállalatokat scoring-rendszerükben nehezen tudják felmérni és elvárják, hogy a kötelező biztosítékok mellett a befektetés üzemeltetésének cash-flow-jából ki tudják mutatni a megtérülést. Ez a szigorú bírálati rendszer ugyanakkor több esetben ahhoz vezethet, hogy a bankokon keresztül továbbra is olyan vállalatok kapnak Jeremie-forrásokat, melyek különben is banki hitelhez juthatnának.

25.

A KKV-hitelezésben aktív hitelintézetek visszafogott aktivitását a gazdasági környezet és a visszafogott beruházási hitelek iránti kereslet mellett a felső hitelösszegkorlát és az adminisztrációs, illetve eljárásrendi terhek magyarázzák. A bankok aktivitását leginkább visszafogó tényező az ÚSZH esetében a – kezdetben 6-10, majd 50 millió forintban – maximalizált hitelösszegkorlát volt. Az interjúk során több bank is jelezte, hogy egy magasabb felső hitelösszegkorlát esetén megvizsgálná a programban való aktív részvételt. Az alacsony hitelösszeg nem teszi lehetővé a hitelek rentábilis kihelyezését: a bankok jellemző ügyfélkörét már nem lehet kizárólag sztenderd módon kezelni, hitelezésük során egyedi igények kielégítését kell ellátniuk; az 50 millió forint alatti hitelösszegek pedig nem teszik lehetővé ezt az egyedi kezelést. A másik fő visszatartó erőt az adminisztrációs és eljárásrendi terhek jelentik, ami miatt kezdetben a bankok alacsony hajlandóságot mutattak a csatlakozásra. A programban elsőként részt vevő bank jelentős rendszerfejlesztést hajtott végre az adatszolgáltatási infrastruktúra kiépítéséhez (hogy a terméket országosan, minden fiókban kínálni tudják az érdeklődőknek), mellyel

26


párhuzamosan – mintegy 1,5-2 évig – a folyamat eljárásrendi kérdéseit tisztázta az MV-vel. Az időben és pénzben egyaránt költséges informatikai fejlesztés eredménye végül nem került alkalmazásra, és a véglegesült eljárásrendben excel-tábla formájában kerül sor az adatszolgáltatásra. Miután számos tisztázatlan szabályozási és eljárásrendi kérdést eldöntöttek, és a feltételrendszer is a bankok számára kedvezően változott, a bankok által kihelyezett Jeremie-hitelek összege megnőtt. Ennek ellenére továbbra is számos ponton megnehezíti az együttműködést az adatszolgáltatás a bankok számára. Szintén bonyolítja a bankok számára a programot az MFB-hitelekhez képest eltérő eljárásrendi és feltételrendszeri szabályok alkalmazása az önerőre vonatkozóan, valamint a forgóeszközhitel elérhetőségére, és általában az igénybevételi feltételekre vonatkozóan. A „bejáratott” MFBprogramok jellemzően egyszerűbbek számukra. 26.

A Jeremie-források költsége és az emellett elérhető kamatmarzs igen kedvezőek a hitelintézetek számára. A Jeremie-program nagyon kedvező forrást biztosít a bankoknak; anyabankjaiktól, illetve a bankközi piacról származó forrásaik jóval drágábbak. Ehhez viszonyítva a 9 százalékban maximált kamat két szempontból is jó: egyrészt kedvező kamatrést biztosít a bankoknak (a működési és kockázati költségek beépítése mellett is a végül kihelyezett Jeremie-hitelek átlagos 10 kamata 7 százalék körül van) ; másrészt vonzó a KKV-k számára is, hiszen az őket finanszírozó, nem támogatott hitelek rendszerint 10-11 százalék felett, a Jeremie-hitelekhez képest jelentősen magasabb díjakkal érhetőek el. A magas kamatrés a közvetítők számára így képes ellensúlyozni a – viszonylag alacsony értékben – maximalizált tranzakciós díjakat.

27.

A 2013. januári módosítás, mely a felső hitelösszegkorlátot 200 millió forintra emeli, egy új szegmens előtt nyitja meg a Jeremie hitelprogramot, ugyanakkor nem élénkíti meg feltétlenül a banki közvetítői részvételt. A legutolsó módosításcsomag – elsősorban az összeghatár 200 millió forintra történő emelése – gyakorlatilag egy új szegmens számára nyitotta meg a Jeremie hitelprogramot. A módosítás újítást jelentett egyrészt a pályázó vállalatok tekintetében, hiszen – a megemelt hitelösszeg célcsoportjaként – immár középvállalatok is pályázhatnak a forrásokra. Másrészt a módosított program a bankok belső működésében is egy új termék bevezetésének a lehetőségét jelentette: Míg a korábban elérhető, 50 millió forint alatti hitelek jellemzően a bankok mikro- és kisvállalati üzletágához, addig a 200 millió forintos összeget megközelítő hitelek már a közép- (és adott esetben nagy)vállalati hitelezéshez tartoznak. A módosítás előrehaladására gyakorolt hatása ugyanakkor korlátozott lehet ■ a továbbra is alacsony beruházási hitel iránti kereslet és ■ a bankok részéről eddig tapasztalt távolságtartó hozzáállás esetleges fennmaradása miatt. A Jeremie-termékekkel eddig foglalkozó banki üzletágak ugyanis már ismerték a terméket és annak jellemzőit. A megemelt összegű hitelekkel várhatóan foglalkozó középvállalati üzletágak számára azonban a Jeremie-hiteltermékek ismeretlenek, gyakorlatilag újonnan kerülnek bevezetésre – és így fennáll a korábbiakban már tapasztalt banki távolságtartás kockázata. A Jeremie-program eddigi előrehaladásának gyakorlatában is találhatunk példát arra, hogy egy vállalat a maximált hitelösszegnél magasabb forrásösszeget érjen el: Egy adott fejlesztés önálló projektekre bontásával és külön pályáztatásával akár többször is pályázhatott egyazon cég, a kitűzött maximális támogatási összegnél több forrást elérve.

10

A bankok forrásköltségeinek részletes elemzését ld. az „Elemzés a GOP 2.1.1 konstrukció KHG eljárásának abszorpció növelési lehetőségeiről” c. dokumentumban

27


A hitelintézeti ÚSZH-szerződések összege koncentrált: összesen négy megyében és a fővárosban haladja meg a 380 millió forintot; egyedül Pest megyében lépi át az 1 milliárd forintos határt. A bankok által leszerződött ÚSZH-összegek nagy koncentrálódást mutatnak: Pest megye mellett Budapest, Csongrád, Baranya és Veszprém megye emelkedik ki a leszerződött hitelösszeg tekintetében – a többi megyében egy esetben sem éri el az összeg a 280 millió forintot. Hat megyében a leszerződött összeg 100 millió forint alatt marad; Nógrád megyében pusztán 16 millió forint ÚSZH-került leszerződésre.

14. ábra – Hitelintézetek által hiteltermékek területi megoszlása

leszerződött

1,2 1,0 0,8

Mrd Ft

28.

0,6 0,4 0,2 0,0

Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) 29.

A hitelintézetek aktivitása a program előrehaladásával – a feltételek hitelkihelyezésre gyakorolt kedvező módosítása révén – növekvő trendet mutat. A legújabb, januári módosítást követően ugyanakkor jövőbeni forráslekötésük a jelenlegi helyzetben nem előrejelezhető. 15. ábra – Hitelintézetek által hiteltermékek refinanszírozott összege

leszerződött

16. ábra – Hitelintézetek által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összegének prognózisa

8

300 150 0


Mrd. Ft.

Mill. Ft.

450

6

R² = 0,9915

4 2 0

Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.), KPMG számítás

2011 júniusa óta tartósan havi 100 millió forint felett van a hitelintézetek közvetítői aktivitása és azóta átlagosan közel havi 210 millió forint Jeremie-hitelt szerződtek (a havi leszerződés összege 50 és 420 millió forint között mozgott). A teljes projektkifutásra kivetített trendvonal alapján ez az elkövetkezendő időben további havi 210-260 millió forinttal bővülhet. A jövőbeni hitelintézeti aktivitás megítélésekor számításba kell venni a legújabb programmódosítást is, melynek eredményeként a bankok várhatóan felülvizsgálják Jeremiehitelezési aktivitásukat – mindemellett a módosítás kiugró hatása kérdéses. Emellett az eddig a pénzügyi vállalkozásoknál hitelért folyamodó, 40-50 millió forintos hitelösszeget igénylő vállalatok a jövőben vélelmezhetően már a hitelintézeteknél fognak Jeremie-forrást igényelni az elérhető magasabb összeg miatt. Az ilyen ügyletek a pénzügyi közvetítőknél 2011 májusa óta átlagosan havi 500 millió forint feletti leszerződést jelentettek; a jövőben a hitelintézeteknél ugyanezen ügyfelek várhatóan még magasabb átlagos összeget igényelnek havonta. Pénzügyi vállalkozások 30.

A hitelprogram legaktívabb szereplői a pénzügyi vállalkozások, akik működésüket alapvetően a Jeremie-forrásokra alapozzák. A pénzügyi vállalkozások részére jellemzően nehéz a forrásbevonás, ezért működésükben a Jeremie termékek kiemelten fontos szerepet töltenek be. A bankokkal és takarékszövetkezetekkel szemben ők kevés termékkel rendelkeznek, így jellemzően a Jeremie-forrásokra koncentrálják

28


működésüket és személyi állományuk is az ilyen hitelek ügyintézésére szakosodott . Ennek eredményeként a pénzügyi vállalkozások gyorsabban is tudnak alkalmazkodni a program folyamatos módosításaihoz. Így pl. van olyan pénzügyi vállalkozás, amely a KMOP-s programok szűkülésével vidéki irodákat nyitott GOP-fókuszának erősítésére. 11

Emellett van olyan pénzügyi közvetítő is, aki az uniós forrásokhoz kapcsolódó további tevékenységet folytat, így pl. VNT-forrásokhoz kötődően áthidaló nem támogatott hiteltermékeket is kínál. 31.

A pénzügyi vállalkozásoknál nagy a kereslet a program iránt, ugyanakkor a legtöbb esetben hitelközvetítőkön és pályázati tanácsadókon keresztül jutnak el hozzájuk az ügyfelek, az értékesítés alapvetően „push”-jellegű. A pénzügyi vállalkozásoknál nagy érdeklődés tapasztalható a program iránt. A program célközönsége ugyanakkor kevésbé ismeri a pályázati világot: ez megmutatkozik egyrészt a KKVk magas tájékoztatási igényében (konferenciák, személyes találkozók, telefonos érdeklődés), másrészt abban, hogy a legtöbben eleve (szerződött) hitelközvetítőkön és/vagy pályázati tanácsadókon keresztül keresik fel a közvetítőket. A program indulásakor még előfordult, hogy a vállalatok „az utcáról” érkeztek, de mára már jellemzően „push”-jellegű az értékesítés. A kapcsolatfelvételek többségéből jellemzően születik szerződés; ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hitelközvetítők az esélytelen pályázókat nem juttatják el a pénzügyi vállalkozásokhoz. Ennek ellenére hosszú az a folyamat, míg a vállalatok az első érdeklődéstől eljutnak a tényleges pályázásig (akár egy évbe is telhet).

32.

A pénzügyi vállalkozások által hitelezett KKV-k gyakran nem kötődnek szorosan a célcsoporthoz. Az önerő jellemzően nem jelent problémát a pénzügyi vállalkozóknál ÚSZH-t igénylő kis- és középvállalatoknak: jellemzően van forrásuk, csak élni szeretnének a program adta kedvező finanszírozási lehetőséggel. Azon cégek, akik „valódi” igénnyel érkeznek – a program célcsoportját képező, banki hitelt nem kapó vállalatok – és komolyan gondolják a pályázást, ha kell partnereik segítségével, de előteremtik a szükséges önerőt. Ezzel összhangban az elbírálás során nagyon kevés esetben kerül sor az eredetileg igényelt hitelösszeg csökkentésére (részben a hitelközvetítők közreműködésének (és felkészítésének) köszönhetően). Az ennek ellenére történő elutasítások fő okai között a jelentkező vállalatok hitelképtelensége, valamint a pályázat által megvalósítandó projektek támogathatóságának hiánya áll. Szintén elutasításra kerülnek azok a hitelkérelmek, akik nem beruházni kívánnak, hanem a vállalat egyéb nehézségeit (pl. frankhitelteher) kívánják ÚSZH segítségével megoldani.

33.

A kamatösszeg 9 százalékban maximált mértéke megfelelő, ugyanakkor más szempontok szintén meghatározó súllyal bírnak az igénylő vállalatok szempontjából. Az igénylések esetében alkalmazott hitelkamatról jellemzően egyedileg döntenek a közvetítők. Mindemellett a kamatösszeg 9 százalékos legmagasabb értéke jó; ez keresleti oldalon is kedvezőbb, mint a 10-15 százalékon elérhető KKV-hitelek (amihez még hozzáadódnak a folyósítási jutalékok és a kezdő díjak, valamint a hitelintézetek fenntartják a kamatváltoztatás jogát is). Ugyanakkor, amikor az ügyfelek a hitel felvétele mellett döntenek, az alkalmazott kamat mértéke mellett számos további, jelentős befolyásoló tényezőt találunk: így a hitelkonstrukció innovatív jellegét, az odaítélés gyorsaságát, valamint a kiszámítható környezetet.

34.

A hitelek iránti keresletet döntő mértékben meghatározza az elérhető hitelösszeg; annak további emelése újabb hiteligénylést eredményezhetne. Az ÚSZH program életében a legjelentősebb változást az a 2011 eleji változtatás hozta, amikor a maximált hitelösszeget a korábbi 10 milliós összegről annak ötszörösére, 50 millió forintra emelték. Ennek következtében a havonta átlagosan kihelyezett 500-700 millió forint hamar megduplázódott és elérte az 1-1,5 milliárd forintos értéket. A pénzügyi vállalkozások által kihelyezhető hitelösszeghatár további emelése javíthatná a program előrehaladását; pályázóik körében a 70-80 millió forintos hitelekre most is tapasztalható

11

A 100 százalékos refinanszírozási arányt a megkérdezett pénzügyi vállalkozások elengedhetetlennek ítélték meg.

29


kereslet; ebben pedig versenyhátrányt jelent a pénzügyi vállalkozások számára, hogy a bankok részére a legutóbbi szabálymódosítás engedélyezte a 200 milliós hitelek kihelyezését. 35.

A Kombinált Mikrohitel termék a húzótermék a pénzügyi vállalkozások portfoliójában; annak kifutása után azonban az ÚSZH-termékek ismét fókuszba kerülhetnek. Elsősorban VNT-tartama miatt – a Kombinált Mikrohitel termék iránt kiemelt igény mutatkozik, ami vélhetően fennmaradna akkor is, ha februárt követően is elérhető lenne. A KMH-program zárását követően ugyanakkor várhatóan megnő a kereslet az ÚSZH-termékek iránt.

36.

A pénzügyi vállalkozások jellemzően adottságként tekintenek az ÚSZH konstrukció feltételeire és elfogadják azokat; ennek keretei között alakítják ki működésüket. Kevés esetben érzik a módosítás igényét (pl. a forgóeszközhitel-futamidő esetében). Az adatszolgáltatás tekintetében a pénzügyi vállalkozások jellemzően maguknak fejlesztettek megoldást és házon belül foglalkoztatnak 1-2 fő szakértőt a kérdések ügyintézésére. Megértik, hogy a bankok többmodulos rendszerében az adatszolgáltatás ennél bonyolultabb kérdéskört jelent. A futamidők tekintetében a pénzügyi vállalkozások a beruházási hitel 10 éves határát rendben találják; ugyanakkor a forgóeszköz-hitelekre vonatkozó 3 éves limitet keveslik: ez egy 50 millió forintos hitel esetén a 1,5 millió forintot is meghaladó havi törlesztőrészletet is jelenthet, ami jelentősen növeli a hitel bedőlésének kockázatát. A tranzakciós díj maximált mértéke hosszú távon elfogadható a pénzügyi vállalkozások számára, ugyanakkor számottevő terhet jelent a hitelezési program elindításakor a likviditáshiány miatt (hitelközvetítői jutalék). A pénzügyi vállalkozások jellemzően nem tapasztalják az előtörlesztési díj hiányát – ugyanakkor a gyorsan befejeződő beruházásoknál nehézség lehet ez számukra, hiszen ekkor ők bár gyakorlatilag ugyanolyan hitelügyintézési munkát végeztek, mint más hiteleknél, de jóval alacsonyabb megtérülést tudnak elkönyvelni. A pénzügyi vállalkozások Közép-Magyarország koncentrálódik.

aktivitása a Régióban

A pénzügyi vállalkozások leszerződött hiteleinek fele a Közép-Magyarország Régió székhelyű vállalatokhoz jutott el; míg Budapesten több mint 10 milliárd forint ÚSZH-t szerződtek le, addig Pest megyében ennek kevéssel több mint harmadát, a listában harmadik Heves megyében ennek kevesebb mint ötödét.13 megyében a teljes kihelyezett hitelösszeg nem éri el az 1 milliárd forintot.

17. ábra – Pénzügyi vállalkozások által leszerződött hiteltermékek területi megoszlása 12 10 8

Mrd Ft

37.

6 4 2 0


A pénzügyi vállalkozások, az elmúlt időszak trendjeinek és a közelmúlt módosításainak adott hatását feltételezve, havonta 425-475 millió forint hitelállomány kihelyezésére képesek. ábra – Pénzügyi vállalkozások által A megemelt hitelösszeghatárnak köszönhetően a 18. leszerződött hiteltermékek refinanszírozott pénzügyi vállalkozási aktivitás jelentősen megugrott összege (kumulált érték) 2011-ben: 2011 májusa óta havonta átlagosan több mint 40 1 milliárd forint új hitelt helyeztek ki a pénzügyi 30 vállalkozások. Mivel a hitelösszeghatár az egyik fő 20 húzóereje a programnak, a 2013 januárjától a bankok számára biztosított 200 millió forintos maximált 10 hitelösszeg könnyen azt eredményezheti, hogy a hitelt 0 kereső vállalkozások egy része – jellemzően a 40-50 millió hitelt igénylő vállalatok – elfordul a pénzügyi vállalkozásoktól. Ugyanakkor a piac „push”-jellege és a pénzügyi vállalkozások függése a Jeremie-hitelezési Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) aktivitástól arra enged következtetni, hogy a kisebb összegű hitelek tekintetében továbbra is jelentős aktivitásra és lekötésekre számíthatunk ettől a szférától. Mrd. Ft

38.

30


Vállalkozásfejlesztési alapítványok 39.

A vállalkozásfejlesztési alapítványok szerepvállalására egy, a korábbiaktól eltérő modellben került sor.

19. ábra – Pénzügyi vállalkozások által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összegének prognózisa (40 millió forintnál kisebb refin. összegű ügyletek)

Mrd. Ft

Feltételezve, hogy a 40 millió forint alatti hitelek iránti kereslet pénzügyi vállalkozásoknál a 2011 májusa és 2012 decembere között tapasztalthoz képest nem változik az elkövetkezendő időszakban, akkor havonta átlagosan 425-475 millió forint hitelállományt tudnak kihelyezni a pénzügyi vállalkozások.

25 20 15 10 5 0

R² = 0,9842

A pénzügyi vállalkozások mellett a Jeremie-program Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.), KPMG indulásakor biztosították közvetítői részvételét az uniós számítás programokhoz kötődő finanszírozásban korábban (pl. a PHARE során) is jelentős szerepet játszó helyi vállalkozásfejlesztési központoknak (HVK-k) is. Az alapítványok részvételében ugyanakkor szemléletváltás történt: míg a korábbi programokban a megyei alapítványok saját megyéjükben kizárólagos hatáskörrel (monopóliummal) bírtak, addig a Jeremie-program keretében ilyen korlátozást nem vezettek be. Szintén eltér a korábbi gyakorlattól, hogy a programban a HVK-k – a korábbi programok gyakorlatával szemben – részt vállalnak a kihelyezett hitelek kockázatából. A HVK-k előnyére válik rugalmasabb értékelési és döntési mechanizmusuk, valamint a helyi kapcsolataik és ismereteik. A többi közvetítőétől eltérő felépítésükhöz és működésükhöz azonban egyben magasabb működési kockázat párosul, melyet a program tervezése során figyelembe kell venni. Ezért is a HVK-k számára csak jóval kisebb volumenű hitelek bevonását engedélyezi a program: befektetési hitelek esetében 10, forgóeszközhitelek esetében 6 millió forintos felső határt szab meg. A mikrohitel / ÚSZH programokban részt vevő HVK-k az MV felé történő adatkommunikációra mindannyian egy, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által fejlesztett belső információs rendszert – a Creditinfót – használják. A HVK-k működésének hatékonyságát emellett tovább fejleszthetné a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó képzések, oktatás biztosítása a Jeremie-program keretein belül. Ugyanakkor a program előrehaladása során a HVK-k aktivitása fokozatos csökkenést mutatott (részben, mert fókuszuk átterelődött a kombinált mikrohitel programra); a 2014-2020-as ciklus pénzügyi eszköz programjaiban betöltött lehetséges szerepük külön vizsgálatot igényel. 40.

A vállalkozásfejlesztési alapítványok a program biztosította rugalmasság és döntési mozgástér nyertesei; ez azonban egyben kiemelt kockázatot jelent program szinten. A HVK-k számára a Jeremie-hitelprogramok egyik nagy előnye, hogy úgy vehetnek részt azokban és juthatnak könnyen forráshoz, hogy ők maguk nem esnek a pénzintézeti törvény hatálya alá, így pl. nem kell kötelező tartalékot képezniük, illetve könnyebb a tőkemegfelelésük. A korábban tevékenységük fókuszában levő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) mikrohitel programjához képest előnyt jelent, hogy a hitelszerződések megkötéséről a Jeremietermékek esetében ők maguk dönthetnek, és nem kell „budapesti” hozzájárulást szerezniük – ami az MVA-mikrohitelek esetében önmagában meghosszabbította több héttel a folyamatot. Jeremierészvételüket követően az alapítványok MVA-aktivitása jellemzően csökkent. A HVK-k pozitívan értékelik, hogy a program a konstrukció egyes feltételeihez kapcsolódóan a korábbi mikrohitelprogramokhoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít számukra (így például a biztosítékok tekintetében, ahol több ingatlant is bevonhatnak a fedezet igazolására). Igaz ugyanakkor, hogy e könnyítések program szinten kiemelt kockázatot jelentenek, hiszen így számos, bedőlés szempontjából veszélyezetett ügylet kaphat támogatást a programon keresztül.

31


A HVK-k elsősorban saját megyéjükben aktívak; tevékenységük a hitelösszegek összehasonlításában ugyanakkor jelentős szóródást mutat.

Mrd Ft

ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által Az egyes HVK-k aktivitása elsősorban saját 20. leszerződött ÚSZH-termékek területi megoszlása megyéjükre koncentrálódik. Ez megmutatkozik 1,4 abban is, hogy azokban a megyékben a 1,2 legalacsonyabb a leszerződött hitelek összege, 1,0 ahol a helyi dedikált alapítvány nem vesz részt 0,8 0,6 az ÚSZH-programban ( Csongrád, Komárom0,4 Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok). Három 0,2 másik megyében (Győr-Moson-Sopron, 0,0 Nógrád, Békés) fordult elő, hogy a HVK részvétele ellenére nem éri el az alapítványok által leszerződött hitelállomány összege a 200 millió forintot; három megyében azonban az 1,2 milliárd forintot is meghaladta a kitettség mértéke; Somogy, Baranya és Szabolcs- Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) Szatmár-Bereg mellett Zala megyében is magasabb összegben kötöttek Jeremie hitelügyleteket a HVK-k, mint Pest megyében.

A jellemzően kevés munkatárssal működő HVK-k eltérő aktivitásának hátterében a hitelkereslet mellett eltérő belső felépítésükből és működésükből fakadó egyéb tényezők állhatnak. A vállalkozásfejlesztési alapítványok szerződési aktivitása csökkenő trendet mutat és a jövőben várhatóan a havi szerződéskötés nem éri el a 100 millió forintot.

Mill. Ft.

21. ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összege

600 500 400 300 200 100 0


22. ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött hiteltermékek refinanszírozott összegének prognózisa

16 Mrd. Ft

42.

12

R² = 0,9871

8 4 0

Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.), KPMG számítás

A vállalkozásfejlesztési alapítványok havi Jeremie-leszerződése csökkenő trendet mutat. A programban történt módosítások jellemzően a pénzügyi vállalkozások és a hitelintézetek pozícióját javították, melynek köszönhetően egyre nagyobb összegű hitelek helyezhetőek ki – míg 12 az alapítványok tevékenységének fókuszában továbbra is a „valódi” mikrohitel áll . Bár a KMHprogram kifutását követően az alapítványok hitelezési aktivitása fellendülhet, a trendek figyelembe vételével az elkövetkezendő évre alacsony, havi 100 millió forint alatti új szerződésállománnyal számolhatunk körükben.

12

A nemzetközi definíció szerint mikrohitelnek nevezzük a 25 ezer euró – mintegy 7,3 millió forint – alatti hitelügyleteket (ld. pl. SEC(2004) 1156; Competitiveness and Innovation Framework Programme, 1639/2006/EC)

32


3.1.3

Kombinált Mikrohitel

14. táblázat – A Kombinált Mikrohitel termék kondícióinak változása

2011. január

2011. június

Támogatottak

2012. január

Mikrovállalkozások

Közvetítők

PV&HVK

T&PV&HVK

100%

T: 75% PV&HVK: 100%

Refin. mértéke Refin. kamat

0,4%

Hitelösszeg

1-8 millió Ft

20 millió Ft HVK: 10

VNT-összeg

1-4 millió Ft

10 millió Ft

Max. kamat

9%

Max futamidő

10 év • Előtörlesztési díj bevezetése

Egyéb

• Veszteségmegosztás (9%-ig) • Elvárt önerő: 10%

• Folyamati határidők: támogatói döntéstől • számított 30 napon szerződést kell kötni • Eltörlésre került biztosítéki korlát

belül 90%-os

• Nincs kötelező ingatlan fedezet • Eltörlésre került a 200 mFts árbevétel korlát – teljes mikrovállalkozói kör • Nagyobb beruházások finanszírozhatók

is

Forrás: KPMG T: takarékszövetkezet; PV: pénzügyi vállalkozás; HVK: helyi vállalkozásfejlesztési központ

A Jeremie-program hiteltermékei közül a Kombinált Mikrohitel program iránt mutatkozott a legnagyobb igény 2011 közepe óta. Minden 23. ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött hiteltermékek területi megkérdezett, a megoszlása programban részt 600 vevő közvetítő 500 „slágertermék”-nek 400 ÚSZH KMH nevezte a Kombinált 300 Mikrohitel terméket. 200 Ezt jól mutatja a 100 0 lezárt ügyletek száma is: Havi bontásban a KMHtermékből jóval több ügyletet tudtak Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) értékesíteni a közvetítők, mint az ÚSZH-termékből, annak többéves futása során bármelyik hónapban. A két termék összevetésében az is jól látszik, hogy a KMH szerződések 2012 nyári felfutásával egy időben az ÚSZH-termék szerződéskötéseinek havi száma érezhetően visszaesett. db.

43.

33

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről 44. 45.

A Kombinált Mikrohitel termék értékesítésében a pénzügyi vállalkozások vállalkozásfejlesztési alapítványok hasonlóan meghatározó szerepet játszottak.

és

a

A KMH által leszerződött források jelentős megugrásához vezetett a VNT- és a hitelösszegkorlát megemelése.

Mrd. Ft

ábra – Kombinált Mikrohitel 25. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek A KMH két 24. szerződéskötések száma leszerződött refinanszírozott összege meghatározó 5 700 szereplője közül 600 4 kis mértékben a 500 3 vállalkozás400 fejlesztési 300 2 200 alapítványok 1 100 képviselnek 0 0 nagyobb súlyt: közel 3100 szerződést kötöttek a Takarékszövetkezet Takarékszövetkezet fordulónapig, Pénzügyi vállalkozás Pénzügyi vállalkozás míg a pénzügyi Vállalatfejlesztési alapítvány Vállalatfejlesztési alapítvány vállalkozások ennek közel Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) negyedével kevesebbet, mintegy 2300 szerződést. A szerződött összeg tekintetében azonban már nem ekkora a különbség a két szereplő között: 15,3 milliárd forint áll szemben 12,8 milliárd forint lekötött hitelösszeggel. A takarékszövetkezetek csak később csatlakozhattak közvetítőként: Első szerződött ügyleteikre 2012 augusztusában került sor; a fordulónapig összesen 109 szerződést kötöttek, 275 millió forint hitelértékben. 26. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek átlagos kamata

8,5 8,0

%

A Kombinált Mikrohitel szerződéskötéseinek átlagos száma a program indulását követő 4-5. hónapban állt be állandó szintjére: havonta mintegy 200 szerződéskötésre került sor, közel 1 milliárd forint értékben. A maximális hitelösszeg 2012. januári megemelésével együtt ugyanakkor megugrott ez az érték: a szerződéskötések darabszáma júliusra megduplázódott, az átlagos havi refinanszírozott összeg háromszorosára emelkedett.

7,5 7,0 6,5

A hitelügyletek kamatai tekintetében viszonylag egyensúlyban van a piac: bár elérhetőek kisebb és Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) nagyobb kamatok is, a kezdeti kevéssel magasabb értékeket követően az egy ügylethez tartozó átlagos kamatteher beállt a 7,5-8,0 százalékos sávba. 46.

A Kombinált Mikrohitel termék sikerének legfontosabb tényezője a vele igénybe vehető vissza nem térítendő támogatás. A pénzügyi vállalkozások kiemelt figyelmet fordítottak a Kombinált Mikrohitel értékesítésére: Ezt VNT-támogatási lába miatt – melynek 45 százalékos elérhető mértéke magasabb, mint pl. a legtöbb GOP-2.1.1 kiírás esetén elérhető támogatási intenzitás – a további elérhető (pl. Új Széchenyi Hitel) hiteltermékekhez képest egyszerűbb volt a vállalatokhoz eljuttatni. A VNT-támogatáshoz kapcsolódó hitelösszeg igénybevételét alapvetően meghatározza az igénybevett VNT-támogatás és nem jellemző az, hogy a támogatási összegnél nagyobb összegű hitelt vesznek fel az ügyfelek: A vállalatoknak csupán negyede igényelt a VNT-összeget legalább 13 10 százalékkal meghaladó hitelösszeget . Ennek oka a felhasznált VNT-arány maximálása mellett a megfelelő összegű biztosíték hiánya. A konstrukció VNT-tartalma mellett másik nagy előnye összehasonlításban alacsony, legalább 10 százalékos önerő.

13

a

pályázó

szempontjából

2012.10.01-i EMIR adatbázis alapján, a projekt végrehajtásában 10 százalékos önerőt feltételezve

34


A Kombinált Mikrohitel program úgy lett sikeres, hogy bankokat nem akkreditáltak közvetítőként. A Kombinált Mikrohitel termék közvetítéséhez nem akkreditáltak bankokat, takarékszövetkezetek is csak a program legutóbbi, 2012. januári módosítása óta. A bankok kezdetben – az alacsony hitelösszegre való tekintettel – nem gondolták, hogy sikertermék lesz; ugyanakkor a hitelösszeghatár 20 millió forintra történő megemelését követően próbáltak közvetítői engedélyhez folyamodni.

48.

A KMH-termékek iránt kiemelt igény mutatkozott a Közép-Magyarország Régióban, az itt elérhető források hamar kimerültek.

Mrd. Ft

A leszerződött források vizsgálatakor látható, hogy 27. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek mind a GOP-régiókban, mind a KMOP-ban leszerződött refinanszírozott összege (OP-k) alapvetően hasonlóan alakult az igény a termék 4 iránt: A leszerződött kezdeti refinanszírozott 3 összegek 2012 májusáig mindkét programban havi szinten hasonlóképp alakultak, és csak ezt 2 követően ugrott meg – a 2012. januári 1 keretemelés következtében beérkező 0 megemelkedett forrásigény következtében – a lekötések üteme. A KMOP-ban a rendelkezésre álló VNT-források gyors kimerülésével a módosítást követően hamarosan felfüggesztették GOP KMOP (2012. április 12-én); ahogy a lezáráskor beérkező projektek feldolgozását követően szerződésre Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) 14 kerültek a pályázatok , volt, a KMR-leszerződés meghaladta a teljes GOP-térségben szerződött igényt. Az azóta továbbra is elérhető GOP konstrukció ugyanakkor folytatta növekedését és augusztusban meghaladta a 2 milliárd forintot. 49.

A KMH-termékek értékesítésében a pályázatírók kulcsszerepet töltenek be. A konstrukciót igénybe vevő vállalatok mintegy 80-90 százaléka pályázatírókon keresztül jut el a közvetítőkhöz: A KMH túl bonyolult termék ahhoz, hogy a KKV-k felismerjék a benne rejlő lehetőséget, ezért kell a közvetítő, aki „ajtótól ajtóig” vezeti az ügyfelet. A közvetítők maguk nem kérhetnek pályázatírásért díjat – igaz, ajánlhatnak pályázatírót. Az elutasítások száma a hiteltermékhez hasonlóan a KMH esetében is a pályázati közvetítőknek köszönhetően alacsony: az esélytelen projektek rendszerint nem jutnak el a közvetítőkig. Ezzel összefüggésben az igényelt hitelösszeg esetleges csökkentésére sincs nagyon példa. A közvetítő, bár egyszerre kell megfelelnie saját kockázatkezelésének, valamint az MV és a MAG előírásainak, maximálisan ösztönözve van, hogy ne kelljen a projekttartalmat módosítania.

50.

A rendszer kondíciói a pénzügyi vállalkozások számára megfelelőek; a hitelfeltételek alapvetően egybevágnak az ÚSZH feltételeivel. Az egykapus rendszer – ahol a kedvezményezett a közvetítőn keresztül igényli a VNT-összeget és a hitelösszeget is – a gyakorlatban jól működik. Jelentős könnyítést jelent a folyamatban a közvetítők számára, ha a VNT-támogatás folyósítását a kedvezményezett közvetlenül a közvetítő számára engedményezteti, amennyiben ugyanott áthidaló hitelterméket is igénybe vett. Hitelkondíciói tekintetében a KMH az ÚSZH-tól alapvetően az előtörlesztési díjban tér el (KMH esetén a befektetési szakaszban 5%, a fenntartási időszakban 3%). Korábban szintén eltérés volt az önerő-előírás tekintetében, de a 2013. januári ÚSZH-módosítást követően immár mindkét termék esetében 10 százalék a legkisebb elvárt önerő. Ezek azonban jellemzően nem korlátozzák, korlátozták a pályázókat: Egyrészt a kedvező hitelkondíciók miatt az előtörlesztési lehetőséggel jellemzően kevés vállalat élt (amennyiben lett volna erre lehetősége, inkább további hiteleit törlesztette), másrészt a kimagasló arányú támogatás elérése érdekében az önerőt az alacsony likviditással rendelkező vállalatok is elő tudták teremteni. A bérbeadási céllal történő ingatlanvásárlásra (pl. üzlethelyiség megvásárlása bérbeadottan) van lehetőség, ugyanakkor az különengedélyek meglétéhez kötött.

14

Jellemzően a határidőt követő 4-5 hónapot bezárólag, azaz jelen esetben augusztus-szeptemberig

35


Az adminisztrációs teher (napi adatközlés, és hetente további adattovábbítás összefoglaló jelleggel) a KMH-ban részt vevő pénzügyi vállalkozások és vállalkozásfejlesztési alapítványok számára reális, elfogadható. Bár gyakran merülnek fel tisztázandó ügyek, azt az MV-vel rugalmasan és közvetlenül egyeztetni tudják. A közvetítők jellemzően dedikált embert foglalkoztatnak az adatrendszer kezelésére. 51.

A konstrukció kiírásából fakadóan a megszokottnál érezhetően több a visszaélési lehetőség a KMH konstrukció esetében, ami kiemelt ellenőrzését teszi szükségessé. A KMH-konstrukció kiírása lehetővé teszi számos olyan pályázat befogadását, melyek a GOP más prioritásainak kiírásain belül nem juthatnának vissza nem térítendő támogatásokhoz. Így a KMH-n belül pályázhatnak induló vállalatok is; az elszámolható költségek között pedig szerepel az ingatlanok vásárlása. E kiírási feltételek kiemelten kockázatossá teszik a konstrukciót, ezért, a potenciálisan felmerülő visszaélések (pl. tiltott lakás célú ingatlanvásárlás, pályázás kizárólag a vissza nem térítendő támogatás megszerzésének céljából) visszaszorítása érdekében, a konstrukció pályázatainak kiemelt ellenőrzése és szigorú szankciók alkalmazása szükséges.

52.

A MAG elsődlegesen a kedvezményezettel kommunikál, aminek köszönhetően a hitelutógondozás folyamatában gyakran csak késve jutnak el a közvetítőkhöz a számukra is fontos információk. A pályázati és hitelezési szempontok vizsgálata a jelenlegi eljárásrendben jól működik. Ugyanakkor a támogató okirat kiállítását követően a kifizetésig, ill. a fenntartási időszakban a MAG és a közvetítők közötti rendszeres kommunikáció (pl. státuszváltások, elszámolás állapota és eredménye, helyszíni ellenőrzések) a hitel-utógondozást jelentősen segítené. A támogatás befogadásáról a legtöbb esetben csak az ügyfélen keresztül, gyakran késve értesülnek a közvetítők; ahogy a projektben a támogatási döntés megszületéséig keletkező változásokról, 15 illetve az esetleges hiánypótlásokról is . Bár a közvetítők a PályTáj-on keresztül már hozzáférhetnek a kedvezményezett és a MAG közötti kommunikációhoz, azt csak akkor látják, ha ők közvetlenül felkeresik az adott cég adatlapját, a változásokról értesítést (pl. e-mailben) nem 16 kapnak . Az eljárásrendben továbbá problémát jelent, hogy a támogatási döntést követő 90+60 napon belül alá kell írni a hitelszerződést, ami – projektmódosítás esetén, ami az esetek 17 többségében előfordul – gyakran nehezen tartható . Jelenleg, amennyiben a MAG támogatási döntésében az igényelthez képest alacsonyabb VNTösszeget hagy jóvá, a közvetítőnek arányosan csökkentenie kell a hitelösszeget.

53.

A KMH-projektek esetén a közvetítők számára jelentős kockázatot foglalnak magukban az ellenőrzések: Szabálytalanság megállapítása esetén a kedvezményezett a VNT-támogatás mellett a hitelrész lehívására is jogosulatlanná válik és azt vissza kell fizetnie. A konstrukció legnagyobb kockázatát a közvetítők számára a jogosulatlan forrásfelhasználások jelentik: amennyiben a MAG felbontja a támogatási szerződést, a hitelszerződés is érvénytelenné válik. Ez azért jelent számukra kiemelt kockázatot, mert az ügyfelet ilyen esetben a hitelösszeg mellett a vissza nem térítendő forrás megelőlegezése is terheli (a pénz vagy a projektben „áll”, ill. gyakran eleve szintén hitelből származott), így a behajtási eljárás sikeres lezárása megnehezül. Szintén kockázatot jelenthet, hogy a fenntartási időszakot követően – amikor a VNT-támogatás az eljárásrend értelmében már nem visszahívható – csökkenhet a vállalatok motiváltsága a fennmaradó hitelrész visszafizetésére.

15

Azt ezt kiküszöbölő fejlesztés (a Fontium 2 keretein belül) folyamatban van.

16

Továbbá a közvetítők továbbra sem látják az ügyfél hiánypótlási felhívásra beadott kiegészítő anyagait

17

A határidők célja a rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatási keret felesleges lefoglalásának kiküszöbölése

36


Előrehaladás és prognózis 54.

A Kombinált Mikrohitel konstrukció 2012. december 31-ig az allokált Jeremie-keret GOPforrásainak több mint felét lekötötte; a KMOP esetében ez a mutató 80 százalék fölötti.

15. táblázat – A KMH előrehaladása

2012.12.31

Keret (Mrd. Ft)

GOP KMOP Összesen

47 11,22 58,22



4 036 1 431 5 467

24,0 9,3 33,30

23,8 9,3 33,10

Keret %-ában

50,6% 82,9% 56,9%


A KMOP-ban elérhető KMH-pályázatok már 2012 áprilisában lezárultak, így innen nem várható magasabb lekötés; a GOP-konstrukciót 2013. február 8-ával függesztették fel. A Jeremielekötések mértékét jelentősen befolyásolta, hogy a termékek iránti keresletet a 2.1.1 konstrukción belül elérhető VNT-források ösztönözték – melynek kerete kevesebb pénzügyi eszköz lekötésére volt képes a tervezettnél. A KMH forráslekötésének előrehaladása alátámasztja a fenti trendet: A pályázói igény megvan, a program előrehaladásának elsősorban az elérhető források és kiírások adják meg a kereteit. Amennyiben 2013 során továbbra is elérhető lenne a konstrukció, mutatkozna rá igény. Amennyiben a még nyitott GOP KMH-kiírás fenntartja jelenlegi növekedési ütemét a havonta leszerződött összegben, a kiírás lezárását követően a december végi adatokhoz képest további 8,5-13,5 milliárd forint lekötése várható. A KMOP-ban a kiírások lezárásával és a leszerződések többségének befejeződésével további jelentős forráslekötés nem várható. A GOP-on belül a pályázat ugyanakkor 2012 februárja óta havonta folyamatosan növekvő ütemben bővül. Amennyiben ez a trend ugyanebben az ütemben folytatódna, 2013 áprilisára – amikor a kiírás februári zárását követően csökken a szerződéskötések száma – a lekötött összeg elérné a 32,5-37,5 milliárd forintot; azaz a december 31-i, közel 24 milliárdos leszerződött hitelösszeghez képest a konstrukció további, mintegy 8,5-13,5 milliárd forint Jeremie-forrást kötne le.

28. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek leszerződött refinanszírozott összegének prognózisa (GOP)

90

Mrd. Ft

55.

R² = 0,9958 60 30 0

Forrás: MV adatbázis (2012..12.31.), KPMG

A várható kiugró forráslekötést megerősíti, hogy 2012 számítás 18 októbere és decembere között benyújtott további közel 1300 ügylet vár döntésre , mintegy 8,9 milliárd forint értékben.

18

„Igényelt” státusszal bír

37


A KMH által támogatott vállalkozások túlnyomórészt szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytatnak, vagy a kereskedelem, gépjárműjavítás területen működnek.

29. ábra – Kombinált Mikrohitel által támogatott vállalatok tevékenységi szektora Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Kereskedelem, gépjárműjavítás Ingatlanügyletek 2,6 Feldolgozóipar 2,1 Építőipar 2,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1,9 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 1,6 Információ, kommunikáció 1,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1,5 Egyéb szolgáltatás 1,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,9 Oktatás 0,9 Szállítás, raktározás 0,6 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 0,5 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0,0 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,… 0,0 0

8,6 7,5

2

6

4

8

10

Mrd Ft


A két kiemelten támogatott szektorhoz kapcsolódik a KMH program keretében lekötött Jeremieforrás közel 50 százaléka; a Jeremie-programban megjelenő 20 szektor közül 10-re koncentrálódik a KMH-források több mint 85 százaléka. 57.

A tervezői szándéknak megfelelően a KMH-források területi koncentrációjának tekintetében Budapesten túlnyomórészt a pénzügyi vállalkozások voltak aktívak, addig a vidéki kihelyezések elsősorban a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványoknak köszönhetőek.

30. ábra – KMH területi megoszlása

Refinanszírozott összeg (Mrd Ft)

1,3

7,7

0,3 1,8 0,7

Nógrád

2,5


SzabolcsSzatmárBereg 2,3

0,5

1,5

GyőrMosonSopron

Heves omárom-Esztergom

0,9

0,9

1,9

HajdúBihar

Budapest

Vas Pest 1,6

Fejér

Veszprém

0,8

JászNagykunSzolnok

1,1

1,8 1,0

1,5

1,3

Békés

Zala 2,4

Tolna

Somogy

BácsKiskun

Csongrád

Baranya


38

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről 31. ábra – Pénzügyi vállalkozások által leszerződött Kombinált Mikrohitel ügyletek refinanszírozott összege

32. ábra – Vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött Kombinált Mikrohitel ügyletek refinanszírozott összege

8 2,5

7 6

2,0 1,5

4

Mrd Ft

Mrd Ft

5 3 2

1,0 0,5

1 0

0,0



Ha a pénzügyi vállalkozások és a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok által leszerződött KMHforrások eloszlását vizsgáljuk, akkor míg a pénzügyi vállalkozások szerződött hitelösszegének közel fele – összesen közel 7 milliárd forint – budapesti vállalatot támogatott, addig az alapítványi leszerződések 4 százaléka köthető csak a fővároshoz. A KMH konstrukcióban legaktívabb megyék Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Hajdú-Bihar; ugyanakkor egyikük leszerződött KMH-hitelösszege sem haladja meg a budapesti érték negyedét.

3.1.4 58.

KKV Hitel és UMFOR

A rövid ideig futott, kis- és középvállalkozásokat megcélzó KKV Hitel és Új Magyarország Forgóeszköz Hitel (UMFOR) termékek nem váltak a Jeremie-program meghatározó elemeivé. Mikrohitel konstrukciójával párhuzamosan, mely az eredeti tervezés szerint csak mikrovállalatok számára volt elérhető, az NFÜ – az MFB-vel együttműködésben – két határozott idejű programot is elindított. ■ 2008 decemberében indult egy, beruházások és közvetlenül kapcsolódó forgóeszközök finanszírozására szolgáló hitelprogram a GOP-régiók KKV-jai számára KKV Hitel néven. Az allokált 50 milliárd forintos forrás felét az MV, felét az MFB adta; a támogatott hitelösszeg felső határa 100 millió forint volt, kamatának felső mértékét egy összetett képlet (EURIBOR*0,75% + 0,75% + max. 5%) határozta meg. ■ A KKV-k forgóeszközhiányának részleges pótlására 2009 februárjában indítottak egy Jeremie-konstrukciót Új Magyarország Forgóeszköz Hitel (UMFOR) néven. Az ide allokált 140 milliárd forint nagyobb részét, 90 milliárdot az MFB bocsátott rendelkezésre, az MV itt is 50 milliárd forint forrást biztosított. A támogatott hitelek legmagasabb összege 200 millió forint volt, melyeket azonban csak 1 éves futamidőre lehetett igénybe venni. A kamat felső mértékét itt is egy bonyolult képlet határozta meg (9/14*BUBOR + 1,464% + max. 4%). 2009 júniusára már mindkét termék közel 20 leszerződött közvetítővel bírt, mégsem váltak a konstrukciók sikertermékké: Ennek alapvető oka, hogy a válság bekövetkeztével a hitelcél és a piac nem találkoztak, ugyanis inkább likviditás biztosítása érdekében kerestek jellemzően folyószámlahitelt a cégek. Relatív sikertelenségükhöz emellett hozzájárult bonyolult eljárásrendjük is (pl. árazási képletük).

39


Előrehaladás 59.

A két lezárt program összesen 7,1 milliárd forint Jeremie-forrást kötött le az eredeti pályázati kiírásokban szereplő 75 milliárdhoz képest.

16. táblázat – A KKV Hitel és az UMFOR előrehaladása

Keret (Mrd. Ft)

KKV Hitel (GOP) UMFOR (GOP) UMFOR (KMOP) Összesen


5 2 0,3 7,3

236 90 31 357


9,4 4,4 1,1 14,9


4,7 1,9 0,5 7,1

Keret %-ában

94,0% 95,0% 190,7% 97,8%


A KKV Hitel és az UMFOR termékek indítására a gazdasági válság mélyülésével egyidőben került sor, ugyanakkor nem tudták a hanyatló beruházási kedvet érdemben megfordítani. Az előrehaladás fenti, pozitív mutatója a későbbi áttervezésnek, kiigazításnak köszönhető: a KKV Hitelt kezdetben 25 milliárd, az UMFOR-t 50 milliárd Jeremie-forrással tervezték. Mindennek fényében elmondható, hogy a két termék nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

40


3.2 60.

Garanciatermékek

A GOP 4.2 garanciatermékei összességében kevesebb változtatásnak voltak kitéve, mint a GOP 4.1 hiteltermékei. 2011-ben egy új viszontgarancia-termék indult a GOP 4.2-ben, melyhez 2011 végén kapcsolódott a kombinált hitelgarancia (KHG) eljárásrend.

33. ábra – A Jeremie-program garanciatermékei

2008

2009

2010

Portfoliógarancia

2011

2012

Új Széchenyi Hitelgarancia

Új Széchenyi Viszontgarancia

Kombinált Hitelgarancia

Forrás: KPMG

A 4.2-es prioritás indítása óta elérhető portfoliógarancia-program mellett 2011-ben egy új terméket indítottak: Az Új Széchenyi Viszontgarancia Programot, melyben hitelintézetek által kihelyezett és a programban részt vevő közvetítők által garantált hitelek mögé áll be 19 viszontgaranciaként a Jeremie . A viszontgarancia programon belül érhető el a Kombinált Hitelgarancia eljárásrend, ahol a támogatott garancia mellett a hitel végső kedvezményezettje vissza nem térítendő támogatást is kap. 61.

A portfoliógarancia-program a tervezéskori várakozásokhoz képest nagyon kevés Jeremieforrást kötött le. 17. táblázat – A garanciatermékek előrehaladása

Keret (Mrd. Ft)

GOP KMOP Összesen

18,9 7,1 26,0


284 124 408


10,6 6,2 16,8


7,9 4,4 12,3

Keret %-ában*

8,4% 12,4% 9,5%

Forrás: NFÜ, GFP IH (2012. 12. 31.) * A garanciaprogram kerete a lehetséges beváltások fedezését szolgálja. A várható beváltások arányát az MV Zrt. a kezességvállalások 20 százalékában becsülte meg, melynek révén a 26 milliárd forintos keret több mint 162 milliárd forint hitelösszeg garantálását teszi lehetővé

A program közel ötéves futása során eddig alig több mint 400 hitelügylet esetében vállalt garanciát, összesen 16,8 milliárd forint hitelhez kapcsolódóan – melyből 12,3 milliárd forint 20 Jeremie garanciavállalás . Ezzel összességében a jelenleg rendelkezésre álló keret alig 8 százalékát érik el a garantált ügyletek. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a garanciaügyleteknek sosem lehet céljuk az, hogy minél több forrást „elköltsenek”, minél több kezességvállalás kifizetésre kerüljön: A program célja, hogy a garanciatermékek segítségével még több olyan vállalat jusson forráshoz, aki különben erre nem lenne képes.

A viszontgarantált hitelek közé jellemzően olyan ügyletek kerülnek, melyek kiemelten kockázatosak (fedezeti hiánnyal bírnak) és a bank nem kívánja a hitelbírálati folyamatot végigvinni.

19

20

A Jeremie-forrásból garantált hitelrész felső határa 80%, de a közvetítő kérhet ennél kisebb mértékű kezességvállalást is.

41


3.2.1

Portfoliógarancia /Új Széchenyi Hitelgarancia

18. táblázat – A portfoliógarancia termék kondícióinak változása 21

2008. április Kezesség

2009. november

2012. június

Automatikus portfoliógarancia

Mérték

Max. 80%

Díja

1%

Max. hitelösszeg

100

200

Max. futamidő

10

15

Fedezeti igény

Min. kezességen felüli hitelrész

Kezességtől függetlenül a hitelösszeg min. 20%-a

Hiteltípus

Beruházás, szolgáltatás vásárlása, forgóeszköz finanszírozása • Kötelező napi adatszolgáltatás

• A késedelmes portfolióhoz és a beváltási arányhoz fűződő szankciók érvényesülésének határai enyhültek

• Türelmi idő eltörlésre került

Egyéb

kétkörös

Forrás: KPMG

Újonnan kötött hitelszerződések és csak olyan hitelek, melyek nem hitelkiváltás céljából kerülnek megkötésre. 62.

A résztvevő közvetítők – egy kivételével – jellemzően nagyon kevés ügyletet kötöttek. Az összes közvetítő közül egyhez kötődik a kezességvállalási ügyletek harmada; rajta kívül csupán négy közvetítő jegyez legalább 20 ügyletet, a további 19 közvetítő összesen 137 esetben vállalt kezességet.

63.

A KMOP keretén belül jellemzően alacsonyabb kamatú hitelekhez magasabb összegű garanciát vállalnak a közvetítők, mint a GOP kezességvállalások esetében.

34. ábra – Portfoliógaranciaügyletek száma közvetítőnként 160 120 80 40 0


21

Mill. Ft.

%

A garanciaprogramba bevont 35. ábra – Portfoliógarancia- 36. ábra – Portfoliógaranciaprogramba bevont hitelek átlagos programba bevont hitelek átlagos hitelek kamatához nem kamata kezességvállalása kapcsolódnak korlátok, a 9,5 12 hitelintézetek bármilyen kamatú 9,0 hitelt bevonhatnak. Ennek 9 megfelelően az itt szereplő 8,5 6 hitelportfolió átlagos kamata 8,0 3 valamivel meghaladja a GOP 7,5 0 4.1 kamatait és majdnem eléri a 9 százalékot. Érdemes itt felhívni a figyelmet arra, hogy míg az Új Széchenyi Hitel Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) termék esetében a két régiókategória közötti kamatkülönbség kb. 0,3 százalékpontot tesz ki, itt meghaladja a 0,9 százalékpontot is: a KMOP esetében 8,3, a GOP esetében 9,3 százalékos az átlagos kamat.

Az értékelés a 2013. áprilisi feltételmódosításokat nem elemzi

42


Ugyancsak eltérés tapasztalható a régiókategóriák között a kezességvállalások átlagos értéke között: a KMOP keretében jellemzően magasabb, átlagosan 10,1 millió forintos garanciát vállalnak a közvetítők, míg a GOP esetében 8,1 millió ez az érték. Az átlagos kezességvállalás – a GOP keretében kötött magasabb számú ügyletnek köszönhetően – 8,3 millió forintot tesz ki. Figyelemreméltó, hogy nem marad el sokkal az Új Széchenyi Hitel termékek átlagos 9,7 millió forintos értékétől. A hitelcél és az átlagos futamidő tekintetében nem tapasztalható különbség a két régiókategória között: átlagosan 5 éves hitelekhez kapcsolódnak a garanciák, melyek között közel egyenlő arányban található beruházási- és forgóeszközhitel. A hitlelcél tekintetében a garanciaprogramba bevont hitelügyletek között 55-45 arányban találhatóak a beruházást, illetve a forgóeszköz beszerzését finanszírozó hitelügyletek.

37. ábra – Portfoliógaranciaprogramba bevont hitelek hitelcél szerinti megoszlása 100% 75% 50% 25% 0%

38. ábra – Portfoliógaranciaprogramba bevont hitelek átlagos futamideje

120 175

54

121

229

69

160

hónap

64.

90 60 30

A futamidő tekintetében 0 átlagosan 5 évesek a GOP Beruházás finanszírozás 4.2 kezességvállalással bíró Forgóeszköz beszerzés ügyletek. Bár a 2012. júniusi módosítás értelmében immár Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) 15 éves hitelek is bevonhatóak a programba, a rendelkezésre álló adatbázis alapján öt hitel futamideje haladta meg a 10 évet. A GOP és a KMOP mind a hitelcél, mind az átlagos futamidő tekintetében közel egyező értéket mutat. 65.

A kezességvállalások több mint 70 százaléka három tevékenységre koncentrálódik.

39. ábra – Portfoliógarancia-program által támogatott vállalatok tevékenységi szektora Kereskedelem, gépjárműjavítás

4,5

Feldolgozóipar

2,7

Ingatlanügyletek

1,9

Építőipar

0,9

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

0,5

Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás

0,4

Szállítás, raktározás

0,4

Információ, kommunikáció

0,4

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,… Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

0,3 0,1

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

0,1

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

0,1

Egyéb szolgáltatás

0,0

Oktatás

0,0

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

0,0 0

1

2

3

4

5

Mrd Ft


A portfoliógarancia programba bevont hitelek kezességvállalása erős iparági koncentrációt mutat: A három húzóágazaton belül is kiemelkedik az elsődlegesen kereskedelemben és gépjárműjavításban tevékeny kedvezményezettek hiteleihez nyújtott garancia (az összes kezességvállalás 36 százaléka). Emellett a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek területén aktív vállalatok támogatása emelkedik ki, az összes garanciavállalás 22, illetve 15 százalékával.

43


A területi koncentráció tekintetében a kezességvállalások szintén a Közép-Magyarország Régióban érik el a legnagyobb összeget, ugyanakkor arányaiban más megyék is – így Baranya, Csongrád és Győr-Moson-Sopron – meghaladják, ill. megközelítik az 1 milliárd forintos állományt.

40. ábra – Portfoliógarancia területi megoszlása

Kezességvállalás (Mrd Ft) 0,1 0,3


0,0 1,0

Nógrád

3,2


0,3

0,2

GyőrMosonSopron

Heves

0,8

KomáromEsztergom 1,3

0,4

0,3

HajdúBihar

Budapest 0,6 0,1

Vas

Pest Fejér

Veszprém

JászNagykunSzolnok 0,5

0,2 0,5 1,0

0,2

Békés

Zala 0,1

Tolna

Somogy

BácsKiskun

Csongrád

1,3

Baranya


A Közép-Magyarország Régió az összes leszerződött kezességvállalás 36 százalékát jegyzi. Ugyanakkor négy további megye – melyek garanciavállalásai egyenként meghaladják az 800 millió forintot – szintén hasonló arányú, 33 százalékos részesedéssel bírnak a teljes portfolión belül (Baranya, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar). Az állomány maradék alig 31 százaléka oszlik meg a további tizennégy megye között – közülük is az állomány tekintetében leszakadva található Nógrád, ahol csupán 16 millió forintnyi kezességvállalást szerződtek. 67.

A garanciaprogram feltételeit a program előrehaladásával jellemzően enyhítették. A késedelmes portfolió arányából fakadó jogkövetkezmények az Új Széchenyi Hitelgarancia programban az eredeti portfoliógarancia programhoz képest enyhültek: míg korábban a késedelmes portfolió 6 százalékos arányának elérésekor mondhatta fel az MV a szerződést, addig most ezt csak akkor teheti meg, ha a késedelmes ügyletek elérték a portfolió 9 százalékát. Az éves beváltási arányhoz fűződő jogkövetkezmények hasonlóképpen enyhítésre kerültek; 5 százalék helyett az éves beváltási arány 6 százalékos értékénél mondhatja fel az MV a szerződést. Szintén feltételkönnyítésként értelmezhető a biztosítékokra vonatkozó előírások módosítása, miszerint már nem kell a teljes, garanciahányaddal csökkentett hitelrészre biztosítékot kérnie a közvetítőnek, hanem a garanciaprogramba bevont hitelösszeg legalább 20 százalékára kell kérnie – a garanciától független – biztosítékot (saját fedezetértékelési szabályainak figyelembe vételével).

68.

A garanciaprogram felfutását több tényező is hátráltatja, például a KKV-hitelkereslet, valamint a szabályozási előírások. A garanciatermék felfutását egyrészt akadályozza a kettős finanszírozás uniós tilalma, mely gátat 22 szabott a Jeremie hitel- és az Új Széchenyi hitelgarancia-termékek közös nyújtásához . Ennél

22

A már megkötött ügyletek nem kerültek felmondásra; program zárásakor az ügyletek egyiknek csak az egyik lába kerül majd elszámolásra

44


meghatározóbb tényező ugyanakkor, hogy a garanciatermék csak beruházási hitelhez vehető igénybe, melyre alacsonyabb kereslet mutatkozik a piacon. A nehéz környezetben is megvalósuló beruházásoknak egy meghatározó része ugyanakkor ma uniós, vissza nem térítendő forrás támogatásával valósul meg, ami kizárja e hiteleket a garanciaprogramból. Amennyiben mindemellett mégis beruházási hitel kerül garantálásra, azt a hitelintézetek jellemzően konkurens garanciatermékeken keresztül garantálják. 69.

A garanciaprogramba bevonható hitelek maximált összege jelenti a banki aktivitás növelésének legjelentősebb korlátját; a termék további meghatározó tényezőit a bankok elfogadhatónak találják. A garancia 80 százalékos mértéke megfelelő, ugyanakkor a bevonható hitelek maximált mértéke – 200 millió forint – alacsony a bankok szempontjából; 4-500 milliós összeghatárnál elképzelhető magasabb banki aktivitás. A hitelkamatlábak jellemzően nem térnek el más garantált hitelek kamataitól; bár áttételes hatásként enyhítheti a kamatterheket, hogy az MV kezességvállalása „jobb” fedezetnek számít. A kezességvállalás 1 százalékos díját – melyet rendszerint áthárítanak az ügyfélre – a bankok kedvezőnek találják (kihasználtság után kell fizetni, kintlévő garanciára számolják, utólagosan). Ugyanakkor az AVHGA garanciája adott esetben akár 1 százaléknál is olcsóbb lehet. A legalább 20 százalékos elvárt fedezettség jelen konstrukcióban megfelelő, igaz, a banki gyakorlatban nem feltétlenül lenne elég – garanciavállalást kérnének a nem fedezett hitelrész mögé; mégis, előteremtése egyes beruházási hitelek támogatásakor nehézséget okozhat a kedvezményezett számára (pl. zöldmezős beruházás esetén), így könnyítést jelentene, ha a fedezetet nem kötelezően a hitelszerződés előtt, hanem akár két hónappal a szerződéskötést követően lehetne igazolni.

70.

Az eljárásrend számos további tényezője nehezíti a garanciaprogram felfutását. Eddig a bankok kevés garanciaügyletet kötöttek. A bankok szempontjából a már említett alacsony hitelkorlát mellett több tényező – melyek túlnyomórészt uniós előírásokból adódnak – is hátráltatja a garanciatermék felfutását: ■ csak tevékenységbővítést és beruházást garantál; ■ csak új hitelt lehet garantálni; ■ összege viszonylag alacsony; ■ uniós szabályozásnak való megfelelések miatti nehézségek (checklist); ■ kevésbé ismert a termék, az ügyletkötők még bizalmatlanok vele szemben.

71.

A garanciák beváltásával és a késedelmes, illetve beváltott portfoliókra vonatkozó szankciókhoz kapcsolódóan a bankok még nem rendelkeznek tapasztalattal. A hitelportfolió minőségromlásához kapcsolódó előírásokra vonatkozóan a bankoknak jellemzően még nincs gyakorlati tapasztalatuk. Ugyanakkor a késedelmes portfoliók miatt kirovandó programfelfüggesztés a portfolióépítés ellen hathat (a közvetítő bankokat nem ösztönzi kevésbé jó hitelek bevonására, hiszen az alacsony ügyletszám mellett egy-egy hitel bedőlése is már számottevően ronthatja a portfolió arányait).

3.2.2 72. 73.

Viszontgarancia

2012. december 31-éig csak kevés

23

viszontgarancia-ügylet került megkötésre.

A viszontgarancia program sikertelenségének hátterében elsősorban egy vele párhuzamosan futó termék áll, mely egyazon hitelügyletekre kedvezőbb kondíciók mellett vehető igénybe. A termék feltételeinek kialakításakor abból indultak ki, hogy beruházási hitel költségvetési forrásból finanszírozott viszontgaranciájára nem lesz lehetőség: 2011. április 1-gyel a jogszabályok értelmében kivették az államilag viszontgarantálható hitelek köréből a beruházási célú hiteleket.

23

Az MV 2012. december 31-i állapotot tükröző adatbázisa szerint 6

45


A vonatkozó Jeremie-termék kondícióinak kialakításakor a tervezők azt tartották szem előtt, hogy a hitelügyletek viszontgaranciája csökkenti a banki kockázatot. Ennek ellentételezéseként úgy döntöttek, hogy – a portfoliógarancia termékkel ellentétben – felülről korlátozzák a bevonható hitelügyletek kamatszintjét (kamatmarzs). A termék mintegy féléves előkészítését követően pár hónappal indulása után, 2011 júliusában a jogszabály visszatette a beruházási hitelekre vonatkozó viszontgaranciát a támogatható tevékenységek közé, annak korábbi 70 százalékos mértékét megemelve a Jeremie viszontgaranciáéhoz hasonló mértékű, 85 százalékra. Így a gyakorlatban ismét elérhetővé vált a költségvetésből támogatott viszontgarancia termék – mely alapvetően ugyanaz a termék, a bankok szempontjából ugyanakkor a Jeremie viszontgaranciához képest kedvezőbb feltételekkel érhető el: ■ nincs kamatmarzsa, ■ egyszerűbbek a kommunikációs kötelezettségek, ■ lényegesen alacsonyabb az adminisztratív terhe. A viszontgarancia termék leszerződését tovább nehezíti, hogy informatikai támogatása továbbra is tartalmaz nyitott kérdéseket.

3.2.3 74.

KHG-eljárás 24

A KHG eljárásrendje nyomán az egyes ügyletek megkötése hosszú időt vesz igénybe. A KHG eljárás keretében alábbi folyamatlépések és adattovábbítások szükségesek: 1. A végső kedvezményezett elkészíti a pályázatát; 2. a vállalat benyújtja az egyablak szerepét betöltő bank hitelügyintézésének a pályázatot és minden vonatkozó adatot; 3. pozitív hitelelbírálás esetén a bank továbbítja az adatokat a garantőr intézmény felé; 4. amennyiben a pályázat rendelkezik a pozitív hitel- és garanciadöntéssel, a bank benyújtja a pályázatot a MAG felé; 5. amennyiben a MAG pozitív támogatói döntést hoz, megküldi az adatokat az MV részére; 6. az MV ígérvényt tesz, ezt megküldi a szereplőknek – ez alapján a szerződés megkötésre kerül. A folyamat során az ügyfél nem kerül kapcsolatba a garantőr szervezettel. A felvázolt folyamat ugyanakkor két ponton is jelentős időbeni elhúzódást okozhat: egyrészt a pályázat benyújtásáig tartó banki ügyintézés során, másrészt a benyújtástól a támogatói döntésig. Az átfutási idők kockázatát és a termék bonyolultságát emeli továbbá, hogy amennyiben a közreműködő szervezet az elbírálást követően a támogatói szerződés módosítását javasolja, úgy a fenti folyamat szükségszerűen újraindul a banki hitelbírálattal (2. pont).

75.

Bár a termék megítélése alapvetően pozitív, mégsem kötöttek eddig kiemelkedő számú ügyletet. A kombinált hitelgarancia eljárás egyik legnagyobb előnye az egykapus rendszer, ahol az ügylet hitel-, garancia- és VNT-része is a bankon keresztül kerül lebonyolításra. E zárt rendszernek kiemelt előnye, hogy a MAG, mint közreműködő szervezet a kedvezményezettet megillető VNTrészt közvetlenül a bank részére utalja (szemben pl. a projekt kiegészítő hitelekkel). A konstrukcióban a bank végzi el a hitelhez kapcsolódó pénzügyi-gazdasági elemzést, a saját belső szabályzatainak megfelelően. Az eddig jelentkező ügyfelek jellemzően pályázati tanácsadóval érkeztek az üzletkötőkhöz. Az elérhető vissza nem térítendő támogatás nagy vonzerőt jelent a vállalatok számára, így ugyanakkor olyan, a teljes hitelösszegre készpénzes fedezettel bíró vállalatok kerülhetnek be a programba, akik jellemzően nem szorulnak e hitelre.

24

A KHG eljárás részletes értékelésére külön anyagban, az „Elemzés a GOP 2.1.1 konstrukció KHG eljárásának abszorpció növelési lehetőségeiről” c. dokumentumban kerül sor

46


Ugyanezzel függ össze, hogy a vállalatok gyakran nem itt keresik a támogatást, hanem eleve a 25 GOP azon konstrukcióit keresik, ahol magasabb VNT-támogatás érhető el számukra . A konstrukcióban maximált kamat a bankok számára gyakorlatilag csak a kockázatmentes ügyletek esetében biztosít megfelelő kamatmarzsot, így a jelenlegi gazdasági környezetben nem feltétlenül motiválja a bankokat a kihelyezésre. További hátráltató tényező a kötelezően bevont 80 százalékos mértékű garancia és annak rögzített, 1,7 százalékos díja. A KHG-ben ugyanakkor a pénzügyi vállalkozások is látnának fantáziát, a KMH „nagytestvérének” tekintve a konstrukciót, ahová a Kombinált Mikrohitelből kiszoruló nagyobb és komplexebb projektek tudnának pályázni. 76.

Az eljárás kiírásainak nyitva tartása (felfüggesztése) nem minden esetben történt a közvetítők számára transzparens, kiszámítható módon. Egy 2012. július 23-án kiadott közlemény értelmében a KMOP 1.2.1-es konstrukción belül az eljárás keretében a pályázatok benyújtási lehetőségét 2012. december 31-ről július 25-ére módosították. Mindez nem sokkal azután történt, hogy 2012. május 31-én megemelték az eljárásban elérhető vissza nem térítendő támogatás arányát 25-ről 35 százalékra. Azaz a feltételrendszer módosítása és a felfüggesztés között két hónap sem telt el – mivel egy KHG-s pályázat beadására jellemzően több hetes-hónapos előkészítés szükséges, e módosítás számos, előkészítés alatt álló projekt végső beadását lehetetlenítette el. A GOP 2.1.1 konstrukció keretében hasonló határidő-módosításokra került sor. Az eredeti kiírás szerint 2012. december 31-ig volt lehetőség pályázatok benyújtására: Ezt a határidőt – utólag – 2013. január 2-án meghosszabbították, 2013. február 28-ig. Alig egy hónappal később azonban, 2013. február 5-én, ismét felfüggesztették a benyújtási lehetőséget, február 8-ával. A határidők ilyen gyors, és nehezen kiszámítható módosítása nem teszi vonzóvá az eljárás kiírásait sem a pályázó vállalatok, sem a közvetítő intézmények számára.

25

Az eredeti kiírás 25 százalékos VNT-forrást tett elérhetővé; 2012 júniusában ezt az összeget megemelték 35 százalékra.

47


3.2.5 77.

A garanciatermékek előrehaladása és prognózisa

A jelenlegi trendek alapján, változatlan feltételrendszert feltételezve a program havonta átlagosan mintegy 450 millió forint kezességvállalást tud lekötni a hátralévő időszakban. 2012. december 31-ig a garanciaügyletek beváltott, illetve beváltás alatti állományához kapcsolódó kezességének összértéke alig haladja meg a 0,5 milliárd forintot, a teljes kezességvállalás 4 százalékát. A legtöbb ügylet (az összes kezességvállalás több mint 70 %-ának értékében) jelenleg is folyamatban van (ld. szerződött státusz).

41. ábra – Garanciaügyletek (kezességvállalás alapján) Behajtás alatt 0% Szerződött 72%

státusza

Beváltás alatt 1% Beváltott 3% Felmondott 0%

Lezárt 21%

Késedelmes 1%

Előrehaladása során a garanciaprogram egy hónap Szabálytalan alatt leszerződött kezességvállalása egyszer sem 2% haladta meg a 15 ügyletet; idősoros összehasonlításban összességében stabil kereslet Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) mutatkozik, átlagosan havi 8 szerződést kötöttek. A havonta leszerződött kezességvállalások összege 2009 novembere előtt ugyanakkor igen alacsony összeget mutatott: Az akkor megemelt garantálható felső hitelkorlát megemelése végül 2010 augusztusától a havi lekötések megugrásához vezetett.


1000 750 500 250 0

Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) 44. ábra – A garanciaügyletek átlagosan forráslekötése

2011 szeptembere óta a havonta leszerződött kötelezettségvállalás meghaladja a 450 millió forintot. A garanciafeltételek változatlansága esetén ennek a trendnek a fennmaradása prognosztizálható a jövőre is. Mindez a forráslekötés tekintetében – a várható 20 százalékos beváltási aránnyal számolva – havonta közel 100 millió forint Jeremie-forrás lehívását jelenti. A kezességvállalás növeléséhez továbbá már nem járulnak hozzá a KHG-eljárás ügyletei: Az eljárás utolsó kiírásait 2013. 26 február 8-án felfüggesztették .

Mrd. Ft.

16 12 8 4 0

43. ábra – Garanciaügyletek havi kezességvállalása

Mill. Ft.

42. ábra – Garanciaügyletek havi megoszlása (db.)

5 4 3 2 1 0

várható

R² = 0,9971

Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.), KPMG számítás Megj.: 20%-os beváltási aránnyal számolva

A 2012. december 31-i adatok szerint eddig a garanciaprogramokkal 12,3 milliárd forint kezességvállalás került leszerződésre, melyből várhatóan 2,5 milliárd forint kerül beváltásra. Amennyiben a fent vázolt előrehaladási ütem fennmarad, 2015 decemberéig a lekötött Jeremieforrás meghaladja a 6 milliárd forintot – ami nem éri el a jelenleg allokált 26 milliárd forintos keret negyedét.

26

A KHG-eljárás részletes elemzését ld. az „Elemzés a GOP 2.1.1 konstrukció KHG eljárásának abszorpció növelési lehetőségeiről” c. dokumentumban

48


3.3

Kockázati tőkealapok 3.3.1

78.

Áttekintés

2011-es adatok alapján a magyar kockázati tőkepiac méretében bár elmarad az európai átlagtól, regionális összehasonlításban kiemelkedőnek mondható. Általános tapasztalat, hogy a kockázati tőkefinanszírozásban részesült vállalkozások radikálisabb innovációkat hajtanak végre, a képzett munkaerő iránti igényük, a jövedelmezőségük a gazdaság motorja. A versenyképesség fokozásában, a munkanélküliség csökkentésében szerepet játszó fiatal, energikus start-upok tőkeéhségére fontos, hogy a kockázati tőke-ágazat megfelelően tudjon reagálni, és a valóban ígéretes projekteket pénzhez tudja juttatni.

Görögország Bulgária Nyugat-Balkán Románia Ukrajna Csehország Ausztria Balti államok Lengyelország Magyarország Németország Svájc Belgium Portugália Európa Dánia Franciaország Nagy-Britannia Svédország

Magyarországon a rendszerváltás után a 45. ábra – Kockázati tőke a GDP arányában közép-kelet-európai régió viszonylatában 1,0% fejlett kockázati tőke-iparág jött létre. 20110,8% ben a kockázati tőkebefektetések (kiegészítve 0,6% 0,326% a magántőkével) GDP-hez viszonyított aránya 0,4% 0,194% Magyarországon meghaladta mindegyik 0,2% közép-kelet-európai ország azonos 0,0% mutatójának értékét. 2004-ig a kockázati tőkebefektetések nagy része még a növekedési szakaszban lévő vállalkozások finanszírozására koncentrált, majd a válságot megelőző években a hangsúly áttolódott a nagy értékű kivásárlásokra. Ennek oka a Forrás: EVCA, A kockázati és magántőke befektetések kockázati tőke mint intézmény működésében GDP arányos volumene 2011 keresendő. A nagy növekedési szakaszba való befektetések felfutását természetes módon a néhány év eltolással következő exitek által vezérelt kivásárlások váltják fel. A Jeremie-programnak részben sikerült ellensúlyoznia a válság hatását a kockázati tőkepiacra. A források korábban nem tapasztalt mértékben támogatják a korai fázisú befektetéseket.

db

A válság hatására a korábban megugró 46. ábra – Kockázati tőkebefektetések Magyarországon kivásárlások száma és volumene 45 600 40 visszaesett. Ez mégsem jelentette a 500 35 kockázati tőke iparág jelentős 400 30 megrendülését (bár a 2010-es 65 millió 25 300 eurós befektetett kockázati tőke csak az 20 egynegyede az egy évvel korábbinak), 15 200 ami elsősorban a Jeremie-program korai 10 100 5 szakaszban lévő vállalkozásokba irányuló 0 0 tőkeinjekciójának köszönhető: A befektetések száma 2010-ben 12-ről 17re, 2012 során 71-re bővült. A növekedési Befektetett tőke értéke [bal skála] és főleg a korai szakaszban lévő Befektetések száma [jobb skála] vállalkozásokra koncentráló kockázati tőke a Jeremie indulása előtt minimális Forrás: HVCA mértékben állt csak rendelkezésre, a befektetések összértékének mindössze 4 százaléka irányult a korai szakaszra, míg az expanzív szakasz is csak 30 százalékban részesült. Mill.euró

79.

A Közös Magvető Alap az induló fázisban lévő vállalkozások finanszírozásának ad lökést, ami javíthatja az ilyen ügyletek átlagos számára vonatkozó mutatót: az elmúlt 20 évben összesen 132 induló fázisú befektetést regisztráltak, ami évente 7 ügyletet jelent átlagosan. Az érték jelenleg messze elmarad a nemzetközi átlagtól. A nemzetközi tapasztalatok szerint a gazdasági válságok hatása a kockázati tőke ágazatban áttételesen és elhúzódva jelentkezik. Először az induló vagy a növekedési fázisba irányuló új

49


befektetések maradnak el, majd az exiteket halasztják. A válság hatásainak érzékelése után két évvel indult Jeremie-program a negatív hatás ellensúlyozásának irányába hat, a Közös Alap Struktúra kb. 41 milliárd forintos forrásainak szétosztásával. A teljes, azaz az újonnan létrejött Jeremie alapok aggregált kihelyezhető tőkéje meghaladja a 2010 végéig az elmúlt húsz év során megvalósult korai fázisú kockázati tőkebefektetés teljes értékét. 80.

A Jeremie kockázati tőkealap programja (GOP 4.3 és KMOP 1.3.3) két alkalommal került meghirdetésre: 2009-ban a Közös Alap és a Co-investment Alap, 2012-ben a Közös Növekedési Alap és a Közös Magvető Alap indultak el. A 2009. évi meghirdetés alapkezelőinek tevékenysége 2010 januárjában indult; a 2012. évi meghirdetés alapkezelőit 2012 októberében választották ki.

47. ábra – A Jeremie-program kockázati tőkealapjai

2008

2009

2010

2011

2012

Közös Alap

Co-Investment Alap K. Magvető Alap Közös Növ. Alap

Forrás: KPMG 81.

A Jeremie kockázati tőke forrásainak eddig 23,5 százaléka került leszerződésre. 19. táblázat – A kockázati tőkealapok előrehaladása

Keret (Mrd. Ft)

GOP KMOP Összesen

68,0 4,0 72,0



61 10 71

21,0 3,2 24,2


14,7 2,2 16,9

Keret %-ában

21,6% 54,5% 23,5%

Forrás: NFÜ, GFP IH (2012.12.31.)

A GFP IH adatai alapján a program 72 milliárd forintos keretéből eddig 16,9 milliárd forint, azaz a keret 23,5 százaléka került leszerződésre. Ezen belül a KMOP előrehaladása meghaladja a rendelkezésre álló keret felét; a 2012-ben meghirdetett kiírásokban nem is állítottak fel alapkezelőt a Közép-Magyarország Régióban.

48. ábra – A Jeremie kockázati tőkebefektetéseinek megoszlása hitelcél szerint Befektetési összegből kölcsön 12,8% Befeketetési

A 2009-es pályáztatás során benyújtott üzleti tervekben összegből tőke 87,2% szereplő várakozásokat az eldöntött befektetések volumene 2,5 milliárd forinttal meghaladja, a ténylegesen leszerződött Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.) állomány ugyanakkor 14%-kal elmarad a tervektől. A 2013-as évben – amely a Befektetési Időszak utolsó éve – az előző évinél is intenzívebb befektetési tevékenységre számíthatunk. Az allokációra kétféleképpen kerülhet sor: az alap a kiválasztott vállalatot vagy közvetlen tőkebefektetéssel támogatja, vagy – az előírt szabályokat betartva – kölcsönt nyújt számára. A 2012 augusztusáig leszerződött közel 20 milliárd forint befektetési összeg mintegy 90 százaléka tőke, 10 százaléka kölcsön. Az eddig felállított kockázati tőkealapok számára eddig összesen 63,1 milliárd forint tőkét allokáltak, ami a 72 milliárd forintos keret 88 százalékát teszi ki.

50


A Jeremie kockázati tőke forrásainak 12 milliárd forintja tartalékot képez. A GOP 4.3 és a KMOP 1.3.3 tükörintézkedésének teljes kerete 72 milliárd forint; ebből a 2009-es kiírás során a tőkealapokhoz 31,5 milliárd forintot allokáltak, a 2012-es meghirdetés során 28,5 milliárdot. További 12 milliárd forint tartalékot képez.

3.3.2 83.

Jeremie kockázati tőkealapok (2009)

A 2009-es meghirdetést követően felállított kockázati tőkealapok 34,6 milliárd forintos uniós forrása összességében 48 milliárd forint tőke és kölcsön kihelyezését teszi lehetővé. Az állami részvételű kockázati 20. táblázat – Jeremie kockázati tőkealapok (2009-es meghirdetés) tőke finanszírozásának jelentős Alap lendületet adott a Jeremie Elnyert Saját forrás várható alapok létrejötte 2010-ben. A forrás (mrd (mrd Ft.) mérete Ft.) GOP-régiók támogatására (mrd Ft.) létrejött hét közös alap BNV Equity 2,8 1,2 4,0 tőkéjének legfeljebb 70 3,5 1,5 5,0 százalékát adja az MV Zrt., Central-Fund legalább 30 százalékát DHB Investment 3,5 1,5 5,0 magánbefektetők adják; az 5,0 2,4 7,4 allokált 27,5 milliárd forintos Finext Startup támogatás így összességében Morando 4,6 2,0 6,5 legalább 40,9 milliárd forint 3,8 3,0 6,8 kihelyezését teszi lehetővé. A Portfolion nyolcadik, a Co-Investment Primus Capital 4,3 1,9 6,2 Alprogram keretében létrejött Közös Alap Struktúra összesen 27,5 13,4 40,9 alapban a magánbefektetők (GOP) hasonló arányú Euroventures* 4,0 3,1 7,1 társfinanszírozása tranzakciónként valósul meg, a Co-Investment Alprogram 4,0 3,1 7,1 támogatandó projektek összesen (KMOP)* helyszíne pedig a KözépForrás: KPMG Magyarország Régió. *A saját forrás co-investment konstrukcióban kerül bevonásra

Az elsőként létrejött Jeremie alapok azokat a növekedési potenciállal rendelkező, 5 évnél nem régebben működő mikro-, kisés középvállalkozásokat célozzák meg, melyek éves árbevétele nem haladja meg az 1,5 milliárd 27 forintot, és nem tekinthetők nehéz helyzetben lévőnek . A befektetés mérete projektenként évente maximum 1,5 milllió euró, ami maximum 3 egymást követő évben ismétlődhet meg. Az egyes alapokat menedzselő kockázati tőketársaságok – a vonatkozó uniós megkötéseken túl – maguk dönthetnek a portfóliójuk tartalmáról, mind a kiválasztás, mind a felügyelet piaci alapon zajlik (az egyetlen megkötés, hogy a teljes portfolió 60 százalékának innovatívnak kell lennie – az innovatív jellegnek ebben az esetben azonban nincsen egyértelmű meghatározása); jellemzően saját profiljuknak megfelelő befektetési portfoliót építenek. A társaságok elvárásai a támogatott vállalkozások iránt az alapvető tulajdonságokban megegyeznek a szokásos piaci gyakorlattal: Mindenhol szükséges a kiemelkedő növekedési potenciál, kidolgozott üzleti terv, a piactól pozitív visszajelzéseket kapott termék vagy szolgáltatás, és a vállalkozást sikerre vinni képes innovátorok. Az alapok különböznek abban, hogy az induló, vagy a növekedési fázisban járó vállalkozásokat finanszírozzák szívesebben, valamint a megszerzendő tulajdoni hányad is széles skálán mozog. Néhány tőketársaság ágazati preferenciát is megfogalmaz, a legkedveltebbnek az egészségügyi-, a biotechnológiai-, az informatikai- és a telekommunikációs iparágak, valamint a szolgáltatások számítanak. A társbefektető bevonása során a befektetés sikeréhez kiemelten fontos annak adott iparági és menedzsment-kontrolling szakismerete.

27

Valamint nem a hajógyártásban, a szén- és acéliparban, valamint a pénzügyi- illetve agrárágazatban tevékenykednek.

51


2011-től kezdődően egyre több befektetési lehetőség került az alapkezelők látókörébe, többek között a befektetési közvetítőknek köszönhetően. A források által rendelkezésre álló likviditás „üzletet teremtett”: A látókörbe kerülő, befektetésre érdemes projektek száma a program előrehaladásával, fokozatosan felfutott. A projektek és az alapkezelők kapcsolatteremtése kétirányú: a kisebb, innovatív vállalatokat (garázscégeket) jellemzően maguknak a kezelőknek kell felkutatniuk; a jelentős növekedési potenciállal rendelkező vállalatok közül azonban többen maguk jelentkeznek az alapkezelőknél (és akkor jellemzően egyszerre többnél is). A programok felfutásához hozzájárult az is, hogy időközben ismert pénzügyi tanácsadó cégek gyakorlatilag befektetési közvetítőként jelentek meg a programban, és ügyfeleiket adott esetben közvetlenül a kockázati tőkealap-kezelők felé terelik. Szintén a programok felfutásának időbeni eltolódását okozta a kockázati tőkepiac azon sajátossága, hogy a beérkező lehetőségek előszűrése hosszabb ideig tart, ami a tényleges szerződéskötést késlelteti. A befektetések kiválasztása során nehézséget okoz, hogy a kisebb (20-40 millió forint) finanszírozási igényű projektek nem vonzóak a növekedési alapok kezelőknek, akik jellemzően a 100 millió forint feletti nagyságrendű üzletek iránt érdeklődnek.

85.

A Jeremie kockázati tőkeforrások regionális eloszlása jóval kiegyensúlyozottabb, mint más kockázati tőkealapok gyakorlatában.

49. ábra – Jeremie kockázati tőkealap-befektetések területi megoszlása

Befektetési összegből tőke (Mrd Ft)

3,0

Befektetési összegből kölcsön (Mrd Ft)

2,2 0,4 0,9


0,5

Nógrád 1,0


0,6

0,2 0,1 0,3

GyőrMosonSopron

Heves

0,5

2,6

KomáromEsztergom

1,3

0,3

Budapest 0,6

2,5

0,8

Pest

Vas Veszprém

HajdúBihar

0,1 0,2

0,4

JászNagykunSzolnok

Fejér 0,4 0,0

Zala

0,1 1,2

0,0

Tolna Somogy

0,1 0,5

BácsKiskun

0,4

Békés 2,4

Csongrád 0,9

Baranya


Ahogy a gazdasági mutatók nagy részénél, a klasszikus kockázati tőkebefektetéseknél is tapasztalható a regionális egyenlőtlenség: a befektetések azok száma és értéke alapján is a fővárosi székhelyű (azaz közép-magyarországi régióhoz tartozó) vállalkozásokra koncentrálódnak. Az ügyletek több mint háromnegyede Budapesten bonyolódik le, amiben újabb változást hozhat a Jeremie-program. Ugyan a 2009-es kiírás során létrejött alapkezelők közül egy a KMOP keretében közép-magyarországi vállalkozásokat finanszíroz, a 2012-es meghirdetést követően már csak a GOP lehetőségei adottak. Ez el is érte hatását abból a szempontból, hogy a Jeremie forrásokból befektetett tőkeösszeg nyolc megyében elérte az 1 milliárd forintot és további 5 megyében is legalább 500 millió forint tőkeösszeg került befektetésre.

52


A kockázati tőkealapokból származó források zöme több mint kétharmada négy szektorhoz került; a legnagyobb részesedéssel a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző cégek bírnak.

50. ábra – Jeremie kockázati tőkealapok által támogatott vállalatok tevékenységi szektora Szakmai, tudományos, műszaki…

0,3

5,8

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

0,6

5,1

Információ, kommunikáció

0,3

3,8

Kereskedelem, gépjárműjavítás

0,8

2,7

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

0,1

1,6

Feldolgozóipar

0,3

1,3

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

0,8

0,1

Adminisztratív és szolgáltatást… 0,3 0,3 Ingatlanügyletek 0,30,1 Háztartás munkaadói tevékenysége;… 0,1 0

1

2

3

4

5

6

7

Mrd Ft Befektetési összegből tőke

Befektetési összegből kölcsön


A 2012 augusztusáig leszerződött összegek közel negyede a szakmai, tudományos és műszaki szektorban működő vállalatokhoz jutott – ami egybevág az innovációs befektetési kritériumokkal. Emellett három másik szektor részesedett egyenként a források 21-11 százalékában: ezek fókuszában elsődlegesen pénzügyi, biztosítási tevékenység; információ, kommunikáció; illetve 28 kereskedelem, gépjárműjavítás áll . Ezzel a négy szektorhoz jutott az összes befektetési összeg 71 százaléka; a maradék 29 százalék hat szektor között oszlik meg.

28

Az MV adatbázisban a támogatást kapott vállalatok 20 szektor között oszlanak meg.

53


3.3.3 87.


2012-ben megalapultak a Jeremie új kockázati tőkealapjai; a 28,5 milliárd forint uniós allokált 21. táblázat – Jeremie kockázati tőkealapok (2012-es meghirdetés) támogatás összességében 40,7 Elnyert Alap Saját Jeremievárható milliárd forint beruházást forrás (mrd forrás (mrd mérete Ft.) támogat. Ft.) (mrd Ft.) 3,0 1,3 4,3 A Jeremie 2012-es meghirdetése New York során a Közös Magvető Alap X-Tech 3,0 1,3 4,3 Alprogram (GOP 4.3/1) és a Közös 3,0 1,3 4,3 Növekedési Alap Alprogram (GOP Venturio 4.3/2) keretében összesen 10 Bonitás 4,5 1,9 6,4 29 kockázati tőke alap jött létre . A Kairos 4,5 1,9 6,4 Közös Magvető Alap Alprogram az 4,5 1,9 6,4 induló fázisú, azaz a legfeljebb 3 Prosperitás évvel korábban alapított, mikro- Közös Növekedési Alap Alprogram 22,5 9,6 32,1 vagy kisvállalkozásokat célozza, (2012) összesen melyek évente legfeljebb 200 millió 1,5 0,6 2,1 forint árbevételt érnek el. Az alap Core Venture befektetéseinek odaítélése során Első Magyar Kockázati 1,5 0,6 2,1 kiemelt szerepet játszott az Tőkealapkezelő Zrt. innovatív jelleg; az alapkezelőknek 1,5 0,6 2,1 a pályázás során igazolniuk kellett Kairos kutatóműhelyekkel fennálló Prosperitás 1,5 0,6 2,1 kapcsolatukat. A befektetés mérete egyszeri maximum 150 ezer euró Közös Magvető Alap Alprogram 6,0 2,6 8,6 összesen lehet (ugyanennyi kölcsönnel kiegészítve). A Közös Növekedési Forrás: KPMG Alapok az üzleti angyalok fémjelezte szakaszon már továbbjutott, növekedési fázisban lévő mikro-, kis- és középvállalatokat finanszíroznak a jövőben; a vállalatokra vonatkozó feltétel az 5 éven belüli alapítás és a maximum 5 milliárd forintos árbevétel. A befektetés mérete évente maximum 2,5 millió euró (ami többször is megismételhető), így a nagyobb cégek is célcsoportjába tartoznak.

A meglévőkhöz képest részben módosult feltételek mellett az induló vállalkozások támogatására összesen 8,6 milliárd forintot, a növekedési szakaszban lévő KKV-kra pedig 32,1 milliárd forintot allokáltak. A tőkekihelyezést a korábbiakkal megegyezően az MV Zrt. 70 százalékos és a magánbefektetők minimum 30 százalékos részesedése finanszírozza. A 2012-ben induló Közös Növekedési Alapra a 2009-es meghirdetés során kockázati tőkealapot működtető társaságok nem indulhattak. A 2012-ben meghirdetett két alprogram nyertesei 2012 során kiválasztásra kerültek és szerződést kötöttek velük; a működés megkezdésére a PSZÁF engedély 2013-as odaítélését követően kerül sor. Az alapok indulása ugyanakkor így egybeesik a 2009-es alapok kihelyezéseinek utolsó lehetséges évével. Ez várhatóan a kínálati oldal szereplőinek, azaz a kockázati tőkealapoknak az erős versenyét hozza majd magával.

A KMOP keret kimerülése miatt a Jeremie második körű kockázati alap kiírásai között a Közép-Magyarország Régióban nem indítottak programot.

29

54



3.3.4 88.

2013-ban várhatóan további négy, növekedési kockázati tőkealap indul, összességében 12 milliárd forintos Jeremie-forrással. 2013-ban ismét kiírásra került a Közös Növekedési Alap Alprogram (GOP 4.3/2), 22. táblázat – Jeremie kockázati tőkealapok (2013-as meghirdetés) melynek keretében várhatóan 4 kockázati tőke 30 Elnyert Alap alap jön létre az év során . Az új alapok Saját Jeremievárható felépítése emellett egybevág a 2012-es kiírás forrás (mrd forrás (mrd mérete Ft.) kisebb növekedési alapjaiéval: A nyertes Ft.) (mrd Ft.) társaságok egyenként 3 milliárd forint uniós 3,0 1,3 4,3 forráshoz jutnak, melyet legalább 1,3 milliárddal Alap 1 3,0 1,3 4,3 kiegészítve összesen 4,3 milliárdos összegű Alap 2 alapokat állítanak fel – így minimum 17,1 milliárd Alap 3 3,0 1,3 4,3 forint kockázati tőke állhat a gazdaság 3,0 1,3 4,3 rendelkezésére. Szintén megegyezik, hogy 5 Alap 4 éven belül alapított, maximum 5 milliárd forintos Közös Növekedési árbevétellel rendelkező vállalatok vonhatóak be Alap Alprogram 12,0 5,1 17,1 a programba, ahol a befektetés mérete nem (2013) összesen haladhatja meg az évi 2,5 millió eurót. A Forrás: KPMG befektetési döntéseket itt is 2015 végéig kell meghozni.

Előrehaladás és prognózis

3.3.5

Amennyiben az eddigi leszerződési ütem fennmarad és a feltételek változatlanok maradnak, a 2009-ben indult Jeremie kockázati tőkealapok 34,6 milliárd forintos keretösszegének várhatóan több mint 80 százaléka leszerződésre kerül. 51. ábra – Kockázati tőkebefektetések havi megoszlása (db.)

10 8 6 4 2 0


52. ábra – Kockázati tőkebefektetések havi kezességvállalása (befektetett tőke és kölcsön összege)

Mrd. Ft.

89.

4 3 2 1 0


A többi programmal összehasonlítva a kockázati tőkeprogram által támogatott projektek darabszáma alacsony; ugyanakkor átlagos összegük jóval meghaladja a többi konstrukcióét több mint 340 millió forintos összegükkel.

30

A 2012-es kiíráshoz hasonlóan a program a KMR-ben nem indult

55

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről 53. ábra – A Jeremie kockázati tőkebefektetéseinek prognózisa (tőke és kölcsön)

40 Mrd. Ft.

Az alapok tőkekihelyezésében a dinamizmus volt a jellemző, hiszen egyrészt 2013 végéig le kell kötni a forrásokat, másrészt pedig az alapok egyszerre indultak, így ugyanabból a rétegtől kellett kiválasztani az ígéretesnek tűnő projekteket.

R² = 0,987

30

A forráslekötés idősoros előrehaladása közel lineáris 20 31 trendet mutat : Átlagosan havi mintegy 800 millió forint 10 került lekötésre (tőke és kölcsön együtt). 2012. 0 december 31-én eddig összesen 24,8 milliárd forint értékben indultak támogatott projektek, melyek keretében közel 17 milliárd forintnyi került lekötésre Jeremie-forrásból. 2013 végére – a források lekötésének határidejéig – egy ehhez hasonló lekötési ütem mellett Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.), KPMG 26-27 milliárd forintos (83-86%-os) abszorpcióra lehet számítás számítani. Ez ugyanakkor mintegy 5 milliárd forinttal elmaradna a teljes, 31,5 milliárd forintos keret felhasználásától.

Mrd. Ft.

6 4 2 0 Forrás: NFÜ GFP IH

55. ábra – A nyolc 2009-es alapkezelő által leszerződött projektösszegek aránya a várható portfoliómérethez (2012.12.31.)

100% 80% 60% 40% 20% 0% Forrás: NFÜ GFP IH

56. ábra – A nyolc 2009-es alapkezelő teljesítménye üzleti terveikhez viszonyítva, 2010-2012

1

Mrd. Ft.

54. ábra – A nyolc 2009-es alapkezelő projektjei által leszerződött összegek (2012.12.31.)

0 -1 -2


A 2012. december 31-ig elindított, több mint 70 kockázati tőkeügyletnek mintegy egyharmada le 32 is zárult . A 24,8 milliárd forint projekttámogatásból 2012 végéig 17,9 milliárd forintot (az összeg 72%-át) tudtak a projektek lehívni az alapkezelőktől; a maradék összeg lehívására 2013 során 33 kerül sor. Az elnyert támogatás alapján várhatóan kihelyezhető 4-7,4 milliárd forinttól (ld. 83. bekezdés) 2012 végén még mindegyik alapkezelő elmaradt; rendszerint a várható összegek 40 százalékát helyezték ki – ez az érték csak két esetben haladja meg a kétharmados arányt. Az egyes alapkezelők üzleti terveinek összevetésében összességében szintén elmaradás tapasztalható: a 24,8 milliárdos jelenlegi leszerződés 4,1 milliárddal marad el a 2012 végére tervezett aránytól. Három esetben haladják meg a leszerződések az üzleti tervben felvázolt értéket; a hároméves viszonylatban az alapkezelők tevékenysége öt esetben elmaradt a tervezettől, kétszer több mint 1 milliárd forinttal. A prognózis felállításakor figyelembe kell venni azt is, hogy a konstrukció felépítése révén az alapok érdekeltek a források minél szélesebb – így a zárás előtt akár gyorsított – kihelyezésében. Helyzetüket mindemellett nehezíti, hogy a 2012-ben indított kockázati tőkealapok is várhatóan hamarosan megkezdik működésüket, valamint 2013-ban a tervek szerint további négy, Jeremieforrásokból támogatott tőkealap áll fel. 90.

A 2012-ben meghirdetett kockázati alap forrásainak teljes abszorpciójához a 2009-ben indított alapok eddig tapasztalt leszerződési ütemének másfélszeresét kellene elérnie, ami megnehezíti az abszorpciós célok elérését. A 2012-ben indított Jeremie tőkealapok összesen 28,5 milliárd forint uniós forrásallokációt kaptak, ami – a magánbefektetői hozzájárulásokkal – 40,7 milliárd forintos tőkeinjekciót jelent a gazdaságnak. Feltételezve, hogy az első leszerződések 2013 februárjában megtörténnek és figyelembe véve, hogy 2015 decemberéig (azaz összesen 35 hónap alatt) lehet leszerződni a forrásokat, a teljes abszorpció eléréséhez havi közel 1,2 milliárd forint befektetésre lenne szükség. Azaz a Jeremie-források leszerződési ütemének – amennyiben a leszerződések még

31

MV Zrt. adatbázis

32

NFÜ GFP IH-tól kapott adatok alapján

33

30 százalékos magánbefektetői kiegészítéssel számolva

56


februárban elindulnak – 810-820 milliárd forintot kellene elérnie havonta, ami mintegy másfélszerese a 2009-es alapok előrehaladása során tapasztalt lekötési ütemnek. Ennek elérését nehezíti, hogy a kockázati tőke felszívására alkalmas vállalatokat a 2012-ben indított kockázati tőkealapok mellett – 2013 végéig – még a 2009-ben indított alapok is megcélozhatják. A 2009-ben meghirdetett alapok eredményes működését követően a 2012-ben induló alapok nehezebb helyzetben lehetnek tőkéjük kihelyezése során; elsősorban a befektetésre érdemes és megfelelő volumenű projektek számosságának tekintetében. Hasonló nehézséggel néznek szembe a várhatóan 2013-ban induló további tőkealapok.

57


4 91.

Átfogó megállapítások A program eredményességének megítélésében bár a banki hitelminősítési feltételek lényegében nem enyhültek, a széles körben bevont közvetítői hálózaton keresztül a program piacfejlesztő szerepében olyan szegmenseknek tudott forrást nyújtani, akik a jelen környezetben máshonnan nem juthattak volna hozzá. A program eléri a célját abban a tekintetben, hogy számos olyan vállalat számára nyújt forrást, aki kiszorul a banki hitelezésből és egyébként nem jutna hitelhez. Az induló cégek és számos mikrovállalkozás részére a Jeremie-n túlmenően nincs piaci alternatíva forrásbevonásra és gyakorlatilag csak e támogatásokon keresztül tudnak forráshoz jutni. A programban az eddigi előrehaladás során kisebb részt betöltő banki közvetítők ugyanakkor kockázatkezelési rendszereik egységes működése miatt jellemzően továbbra is szigorú hitelezési politikát folytatnak melyet a program nem tudott érezhető mértékben megváltoztatni.

92.

A 2012. decemberi módosításokat követően a GOP-KMOP programokra összesen 247,9 milliárd forint forrást allokálnak.

akciótervek

Jeremie

A pénzügyi eszközök forrásainak leszerződésére, azaz KKV-k felé történő kihelyezésére – a vissza nem térítendőkkel ellentétben – 2015 végéig van lehetőség. Ez az előrehaladás végső megítélése szempontjából nagyobb mozgásteret ad az abszorpciós célok elérésére, mint a vissza 34 / nem térítendő támogatások megítélése. Az egy hitelügylettel / kezességvállalással tőkebefektetéssel kihelyezett összeg a program abszorpciójának szempontjából felhasználásra került; a visszaforgó forrás az abszorpciót nem befolyásolja. A GOP 2011-2013-as akciótervének 2012. decemberi módosítása ugyanakkor a prioritás forrásait alábbi felosztásban allokálta: 23. táblázat – A Jeremie forrásallokációja (GOP)

GOP AT (2012.12.)

GOP AT (2012.08.)

GOP AT (2011.12.)

KKV-stratégia (2007-2013)

EMIR (leszerz. összeg, 2012.11.)

GOP 4.1

116,7

98,7

88,7

85,5

98,7

GOP 4.2

18,9

48,9

58,9

76,3

48,9

GOP 4.3

68,0

56,0

56,0

49,8

36,5

Összesen

203,6

203,6

203,6

211,6

184,1

Forrás: KPMG

A gazdaságfejlesztési operatív program akcióterveinek módosításai során a GOP 4.2 intézkedésre – a Jeremie garanciatermékre – allokált összeg a program indulásához képest csökkent; a legutóbbi módosítást követően a rendelkezésre álló keret az egy évvel korábbinak 35 kevesebb mint harmada; a KKV-stratégiában tervezett összegnek negyedét sem éri el . Ezzel párhuzamosan nőtt a kockázati tőkeprogram és a hitelkihelyezések számára rendelkezésre álló keret, 20-30 százalékkal.

34

Ld. ugyanezen megállapítás utolsó szakaszát

35

Ennek egy másik lényegi eleme, hogy a program tervezésekor még a garanciatermékre allokált források magasabb arányának elszámolhatóságával számoltak a tervezők

58

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről 24. táblázat – A Jeremie forrásallokációja (KMOP)

KMOP AT (2012.12.)

KMOP AT (2012.07.)

KMOP AT (2012.05.)

KMOP AT (2008.02.)

EMIR (leszerz. összeg, 2012.11.)

KMOP 1.3.1

33,1

30,6

28,7

2,8

31,3

KMOP 1.3.2

7,1

7,1

7,1

7,3

6,8

KMOP 1.3.3

4,0

4,0

4,0

4,2

4,0

Összesen

44,3

41,8

39,8

14,2

42,1

Forrás: KPMG

A KMOP Jeremie-forrásainak tekintetében a legutóbbi módosításokat a hiteltermékek (azon belül is elsősorban a KMH termék) számára történő átcsoportosítások határozták meg; a decemberben allokált keretösszeg közel 12-szerese a 2008 elején, a program indulásakor allokált összegnek; ennek köszönhetően a teljes KMOP Jeremie-program is közel háromszorosára duzzadt elorehaladása során. A garanciatermékek és a kockázati tőkeprogramok tekintetében azonban a keretösszegek nem változtak lényegesen a program indulása óta. 93.

A rendelkezésre álló előrehaladási trendek alapján és a programot befolyásoló tényezők (így gazdasági környezet, kiírások feltételrendszere) alapvető változatlanságával számolva a Jeremie-program – a garanciatermékek kivételével – a források többségét képes lesz lekötni; a 2012-ben és 2013-ban induló tőkealapok ilyen szempontú előrejelzése historikus adatok hiányában nem lehetséges.

25. táblázat – A Jeremie-program előrehaladásának prognózisának összegzése

Keret (2013. január)

Program

Leszerződött Jeremie-forrás (2012.12.31.)

Prognosztizált havi Jeremielekötés (mill. Ft.) 710-760

B&T ÚM-ÚSZH

Hitel

75,6

46,0

+ új lekötések

PV

425-475

HVK

<100

2 100-3 400

>90%

KMH (GOP)

47,0

24,0

KMH (KMOP)

11,2

9,3

(folyamatban lévő ügyletek leszerződése)

>90%

KKV Hitel

5,0

4,7

-

>90%

UMFOR

2,3

2,4

-

100%

Tartalék & költségtérítés

8,6

n.a.

n.a.

n.a.

26,0

2,5

ÚSZHG Garancia

(2013.04-ig)

70-80%

100

ÚSZVG

Kockázati tőke

Várható abszorpció (az aktuális keret százalékában)

20-30% -

2009-es kiírás

31,6

16,9

560 (2013.12-ig)

>85%

2012-es kiírás

28,5

-

n.a.

n.a.

2013-as kiírás

12

-

n.a.

n.a.

Forrás: KPMG

59


A teljes Jeremie-portfolió összetétele jónak mondható: az ügyletek több mint 93 százaléka szerződött vagy lezárt, csupán 3 százalékot tesznek ki az eljárás alatt álló ügyletek.

26. táblázat – A leszerződött Jeremie-ügyletek státusza (I.)

Státusz

Összesen

Szerződött Lezárt Felmondott Késedelmes Átütemezett Beváltott Behajtás alatt Jogosulatlan Beváltás alatt Összes ügylet

9 036 1 355 394 353 66 19 4 3 2 11 232

Hitelint. 941 332 4 15 0 15 4 2 2 1 315

Pénzügyi Váll.fejl. Alapkez. Gar.szerv. váll. alapítvány 3 729 627 264 130 9 0 0 0 0 4 759

4 290 394 126 208 57 4 0 1 0 5 080

72 0 0 0 0 0 0 0 0 72

4 2 0 0 0 0 0 0 0 6

KMOP

GOP

2 474 415 86 83 8 1 0 0 0 3 067

6 562 940 308 270 58 18 4 3 2 8 165


Összességében az ügyletek többsége, több mint 80 százaléka szerződött státuszban található. Amennyiben ehhez hozzávesszük a lezárt ügyleteket – melyek bár elméletben mind a sikeres, mind a sikertelen ügyleteket magukba foglalják, a gyakorlatban jelenleg túlnyomó többségében sikeres lezárásokat tartalmaznak – elmondható, hogy a portfolió több mint 90 százaléka rendeltetésszerű előrehaladást mutat fel. Ha ehhez továbbá hozzávesszük a késedelmes és átütemezett ügyleteket is – melyek még nem jelentik a források „elúszását” – azt láthatjuk, hogy 96,5 százalékában a program ügyletei megvalósításra kerülnek: a felmondott, beváltott, behajtás alatti és szabálytalan ügyletek a teljes Jeremie-portfolió 3,5 százalékát teszik ki.

57. ábra – A leszerződött Jeremie-ügyletek státusza (II.) Beváltás alatt 0,02% Behajtás alatt 0,04% Átütemezett 0,6%

Beváltott 0,17%

Jogosulatlan 0,03% Késedelmes 3,1% Felmondott 3,5% Lezárt 12,1%

Szerződött 80,4%


A pénzügyi vállalkozások és a vállalkozásfejlesztési alapítványok vonatkozó adatai hasonló elosztást mutatnak; a hitelintézetek által közvetített portfolióban ugyanakkor kiemelkedik a lezárt ügyletek aránya. Regionális eloszlás tekintetében a KMR-portfolió kevéssel jobb mutatókkal rendelkezik, mint a GOP-régiók projektjei (szerződött és lezárt státuszú az ügyletek 94%-a, szemben a GOP 92%ával), ugyanakkor az eltérés nem jelentős.

60


A Jeremie-program szektorális koncentrációja nagy: a kereskedelem és gépjárműjavításban tevékeny vállalatok kiemelkedő támogatása mellett három szektor vállalatai jutottak legalább 10 milliárd forint forráshoz.

58. ábra – Jeremie termékek által támogatott vállalatok tevékenységi szektora 30

Mrd. Ft.

25 20 15 10 5 0

ÚSZH

KMH

Garancia

Kock. Tőke


A leginkább támogatott kereskedelem, gépjárműjavítás szektor mind a hitel, mind a garancia, mind a kockázati tőke termékekből kimagasló arányban részesült – összességében több mint 27 milliárd forint értékben (teljes támogatás közel negyede). Ez azért is figyelemre érdemes, mert a (közel 18,5 milliárd forinttal, azaz a támogatások több mint 15%-ával) második legtámogatottabb szektor, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységű vállalatok a garancia termékek esetében nem jutottak kiemelkedő forráshoz, valamint a hiteltermékek tekintetében is elsősorban a KMH-forrásokból jutottak támogatáshoz. Kettejük mellett az ingatlanügyletek szektorban aktív vállalatok több mint 13, a feldolgozóiparban aktív szereplők több mint 10 milliárd forint forráshoz jutottak. 96.

A Jeremie-program lebonyolítására felállított intézményrendszer szereplői – az MV Zrt. mint holdingalap-kezelő és a pénzügyi közvetítők – között jó az együttműködés. A Jeremie-program tervezésének egyik sarkalatos döntése volt, hogy a források közvetítését kiszervezik, és hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, valamint vállalkozásfejlesztési alapítványok fogják elvégezni. A források kezelésére felállításra került a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV), mely a pénzügyi eszközök végrehajtása során forráskezelő szerepet tölt be. Az így kialakult struktúra működéséhez kiemelten fontos a felek együttműködése. A megkérdezett közvetítők egybevágóan azt mondták, hogy az MV-vel alapvetően jó az együttműködés és a kommunikáció egyaránt; az MV lehetőség szerint rugalmasan és konstruktívan reagál a felmerülő problémákra. A program indulásakor ugyan még nem minden esetben volt gördülékeny az együttműködés, de azóta a felek „beletanultak”, és ma már mindkét oldalon tapasztalt kollégák tartják a kapcsolatot.

97.

A nagyobb hitelösszegű KKV Hitel, UMFOR és portfoliógarancia termékek kedvezményezettjeinek mintegy negyede sikeresen pályázott a GOP 2.1.1/A komponensében. A Jeremie-hiteltermékek tekintetében a KKV Hitel és az UMFOR kedvezményezettjeinek mintegy negyede (29, illetve 23%-a) pályázott sikeresen a GOP 2.1.1/A kiírásaiban. Hasonló arány tapasztalható a portfoliógarancia-termék vizsgálata esetében is (21%). Ugyanakkor az ÚSZH, a Kombinált Mikrohitel és a kockázati tőkealapok által támogatott KKV-k nem jelennek meg ilyen nagy arányban a GOP más konstrukcióinak kedvezményezettjei körében.

98.

A közvetítők számára érezhető korlátozás a támogatható tevékenységi körök, valamint a támogatható hitelcélok – uniós szabályok általi – szűkítése.

Forgóeszközhitelek Már működő vállalkozás számára közvetlen működési likviditást biztosító forgóeszközhitelre a vonatkozó uniós korlátozások mentén bevezetett előírások alapján támogatás nem nyújtható; arra

61


csupán új tevékenység elindítása (tevékenységbővülés) esetében (új vállalkozás vagy új tevékenység beindításával kapcsolatosan felmerülő költségek finanszírozása) ill. beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz finanszírozása van lehetőség. 36

Mezőgazdasági- és exporttevékenység támogatása 37

A de minimis szabályok értelmében bizonyos exporthoz kapcsolódó tevékenység és 38 mezőgazdasági tevékenység (valamint többek között halászat és akvakultúra) nem támogatható a Jeremie-forrásokból. 99.

Fontos szerepet tölthetne be és a hitelezési programok sikerességét is növelhetné a vállalati- és menedzsmentismeretek elterjedtebb oktatása. Mind a menedzsmenttudás, mind a megfelelő vállalkozói kultúra hiányzik ahhoz, hogy a KKV-k még nagyobb tudatossággal jelenjenek meg a hitelezési piacon és tudatosan irányítsák növekedési stratégiájukat. Az alapkezelők befektetési célpontjaik keresésekor pl. gyakran találnak jó üzleti ötleteket; ezekhez azonban ritkábban párosul megfelelő menedzsmentismeret. Szintén gondot jelenthet, hogy számos vállalkozás úgy kap támogatást, hogy nem rendelkezik a támogatás célszerű felhasználásához szükséges vállalkozói ismeretekkel; így célszerű lehet a támogatások mellé szorosabban kapcsolni üzleti tanácsadást, oktatást. A vállalkozói attitűd és ismeretek oktatására mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni.

100.

A veszteségmegosztási rendszer alkalmazását illetően gyakorlati tapasztalata eddig még csak nagyon kevés szereplőnek van, működésének logikájából fakadóan ugyanakkor csak korlátozottan éri el kockázatcsökkentő szerepét. Az Új Széchenyi Hitelek veszteségmegosztási rendszere lehetőséget ad a közreműködő közvetítők számára, hogy „bedőlt” hitelügyleteik veszteségének egy részét – sávos mértékben – átvállalja az MV Zrt. Ennek a gyakorlati alkalmazását ugyanakkor nehezíti az átvállalásnak azon feltétele, hogy a közvetítő a kedvezményezettel szembeni végrehajtási eljárást befejezze – ami a gyakorlatban több évet, akár 4-5 évet is jelenthet. Emiatt a közvetítők csak nehezen tudnak élni a gyakorlatban a rendszer biztosította lehetőséggel, ami korlátozza a hitelkihelyezések során a rendszer kockázatcsökkentő szerepének figyelembe vételét.

101.

A refinanszírozás korlátozásának jelenlegi, aktuális portfolió alapján számított mechanizmusa könnyen korlátozhat közvetítőket úgy, hogy nem ad számukra megfelelő lehetőséget a portfolió javítására. A refinanszírozás korlátozásának sávos szankciórendszere miatt a behajtási eljárások elhúzódása további jelentős nehézségek elé állítja a közvetítőket. A szankciórendszer értelmében, amennyiben a közvetítő kialakított ügyletportfoliójában a késedelmes ügyletek elérnek egy bizonyos arányt – hiteltermékek esetében 10-30%-ot, garanciatermékek esetében 3,5-9%-ot (az Éves Beváltási Arány tekintetében 3-6%-ot) – automatikus korlátozások lépnek életbe: ez jelentheti többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés korlátozását, végső soron pedig a közvetítői szerződés felmondását. A közvetítők számára a nehézséget ehhez kapcsolódóan az okozza, hogy a Késedelmes Portfolió Arányát a mindenkori hó végi teljes portfolió aktuális tőkeköveteléséhez viszonyítják. Így, amennyiben egy közvetítőnek az szankciórendszeren keresztül korlátozzák az ügyletkötését, megmaradt portfoliójában a jól teljesítő ügyletek tőkeállománya – a szabályos törlesztés révén – hónapról hónapra csökken, míg a késedelmes portfoliója – a „bedőlt” ügyletek lezárásának említett elhúzódása miatt – éveken át hasonló nagyságrendű marad: Új ügyletek kötésének hiányában pedig a csökkenő „jó” ügyletek miatt a késedelmes ügyletek egyre nagyobb arányt fognak képviselni a portfolióban, ami a közvetítőt gyakorlatilag visszafordíthatatlanul kizárja a programból.

36

A de minimis szabályok figyelembe vételével

37

1998/2006/EK, 1. cikk 1. d.) „Harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás” Ld. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata, I. melléklet, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:326:FULL:HU:PDF

38

62


A vázolt portfolióromlás különösen gyorsan mehet végbe pl. a garanciatermék esetében, ahol jellemzően kevés számú, nagy összegű ügylet alkotja a közvetítői portfoliót. A szankciórendszer alkalmazásában a közvetítők helyzetét tovább nehezíti, hogy a 2011. február előtti hitelügyleteik portfolióját – melyek külön elszámoló számlán szerepelnek – a 2011. február után leszerződött portfoliótól különválasztva értékelik. Előbbi esetében – új kihelyezések hiányában – a fent vázolt portfolióromlás csak nehezen elkerülhető; ennek ellenére, ha a közvetítő elkülönített, „öreg” elszámoló számlához kapcsolódó portfoliója eléri a kizárást jelentő értékhatárt, az „új” számlához kapcsolódó programból szintén kizárásra kerül. 102.

A Jeremie-programhoz kapcsolódóan a legnagyobb nehézséget a működése során fellépő gyakori, és a pályázó vállalkozások, illetve közvetítők számára adott esetben kevésbé transzparens módosítások, valamint az ebből fakadó üzleti bizonytalanság okozza. A Jeremie-programok kapcsán – elsősorban a bankok részére – kiemelkedő kockázatot jelent a rendszer gyakori módosítása. Amellett, hogy az előre nem látható módosítások jelentős akadályokat gördítenek a közvetítők üzleti tervezése elé, a program lebonyolításának egyoldalú és egyeztetés nélküli megváltoztatása rövid távon is nehézségeket okoz. A refinanszírozási mérték módosítása esetén például a közvetítőnek alapvetően módosítaniuk kell belső rendszereiket, ami bankok esetén többhónapos munkát igényel: ez idő alatt átmenetileg szüneteltetni kényszerülnek a hitelfolyósítást, a megindított, de még nem szerződött ügyleteket halasztaniuk kell – és így az üzletvesztés mellett jelentős reputációs veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Szintén piaci megítélésüket kockáztatják a közvetítők, amikor az egyes kiírások lezárásai számukra nem átlátható módon, váratlanul történnek; a jellemzően kiszámíthatatlan időpontban és csupán pár napos határidővel bejelentett kiírás-lezárások számos ügyintézés alatt álló ügyletet ellehetetlenítenek, vagy megkötésüket olyan időnyomás alá helyezik, melynek eredményeként hibás lesz végső rögzítésük a rendszerben. Az ilyen jellegű kiszámíthatatlan környezet nagyon erős visszatartó tényező, elsősorban a bankok körében, ahol bevezetését követően egy termék felfuttatásához – amíg pl. üzletkötőik megismerik a terméket és azt bizalommal ajánlják az ügyfelek részére – fél-egy évre is szükség van. A közvetítők számára szintén nehézséget jelent, hogy nincs közvetlen információjuk a jövőbeni kiírásokat illetően; nem tudják, hogy jelenleg pontosan hol tart a program keretének felhasználása, nincs információjuk arról, hogy 2014-et követően milyen hitelprogram lesz elérhető. Ez elsősorban a résztvevő pénzügyi vállalkozások számára okoz kiemelkedő nehézséget, hiszen ők tevékenységükben különösen támaszkodnak a Jeremie alapok forrásainak közvetítésére, jövőbeni működésük tervezéséhez (pl. üzleti tervezéshez, munkaerőforrás tervezéséhez) fontos lenne számukra az információ. Ezen a helyzeten segítenek a közvetítőknek tartott szakmai napok, melyek nagyon hasznosak. A megkérdező szereplők egybehangzóan fontosnak tartják, hogy a programokat érintő információk (irányok, változások) mihamarabb eljussanak hozzájuk; ez megítélésükben jelentősen növeli a programok hatékonyságát.

63


5

Javaslatok

Általános javaslatok 1.

2.

3.

4.

5.

A 2014-2020-as program tervezését megelőzően javasolt az elérhető, állami- és uniós forrásokból támogatott, illetve az ezekhez a támogatásokhoz kötődő hitel- és garanciatermékek célzott, teljes körű forrástérképének elkészítése és stratégiai jellegű áttekintése. A pénzügyi eszközök által megcélzott támogatáspolitika strukturált definiálása javasolt. Így szükséges elkülöníteni azokat a konstrukciókat, melyek elsősorban stratégiai szereppel bírnak és az innovatív, fejlődő vállalkozások célzott támogatását tűzik ki célul és ezek tervezésére kiemelt figyelmet kell fordítani; valamint azokat a konstrukciókat, melyek elsődlegesen abszorpciós céllal kerülnek kiírásra. A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan a konstrukciókban részt vevő vállalatok, illetve a közvetítő intézmények számára nyújtott kiemelt támogatás, tanácsadás, oktatás támogatása javasolt. ■ Az informálás tekintetében testre kell szabni a fókuszt a különböző típusú közvetítők esetén (hitelintézetek esetében legfontosabb az érdekeltség megteremtése, a termékért felelős felsővezetői szint teljes körű informálása annak érdekében, hogy stratégiailag el lehessen helyezni a Jeremie konstrukciókat a hitelintézeti termékek között). ■ Mivel a Jeremie-termékek tekintetében a közvetítők üzletkötői, értékesítői hálózatának szereplői kulcsszerepet töltenek be abban, hogy egy potenciális ügyfél az adott közvetítő melytermékeit veszi igénybe, fontos, hogy az intézményrendszeri marketingtevékenység, illetve a termékhez kapcsolódó motivációs rendszer őket is kiemelten megcélozza. ■ Javasolt a Jasmine – az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program – eszközein keresztül rendelkezésre álló források aktívabb alkalmazása, a Jeremie- és a 4. prioritás TA keretére nehezedő nyomás enyhítésére. A következő ciklus tervezésénél a hitel és a garancia arány allokációs tervének kialakításakor célszerű nemcsak a jelenlegi közvetítőket, hanem a teljes KKV hitelezéssel foglalkozó hitelintézeti kört megkérdezni a garancia termék vonatkozásában (mennyire igényli a piac az olcsó forrást vagy inkább a garancia feltételek teljesítése a nehézkes, ezért itt célszerű bevonni EU-s forrást). Javasolt a következő ciklus pénzügyi eszköz programjainak indulása előtt megvizsgálni a közvetítői intézményrendszer, valamint az abba beépített irányító és ellenőrző mechanizmusok működését. Ennek keretében szükséges ■ összegyűjteni és értékelni a 2007-2013-as időszak intézményrendszeri tapasztalatait, minden résztvevő bevonásával; ■ a közvetítő intézetek portfoliójának összetételét egyenként elemezni; ■ összegezni a közvetítők közötti különbségeket, eltérő kockázatokat és érdekeltségeket, melynek alapján a következő ciklus indulása előtt finomhangolásra kerülhet az intézményrendszer.

6.

7.

Javasolt a jelenleg párhuzamosan futó monitoring tevékenység és ellenőrzések – így az NFÜ, a MAG, az MV, az EB és az EUTAF ellenőrzéseinek – még szorosabb összehangolása, a párhuzamosságok (pl. egyazon ügyletek többszörös ellenőrzésének) és ezen keresztül az adminisztratív terhek csökkentésére. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében javasolt az eljárásrend további egyszerűsítése: ■ a kizárólag elektronikus úton történő eljárásrendi lépések körének kiterjesztése; ■ kedvezményezett eljárás biztosítása a korábban már sikerrel pályázó és projektjét sikerrel végrehajtó vállalatok számára (kevesebb dokumentáció, könnyített elbírálás); ■ az eleve rendelkezésre álló vállalati adatok számbavétele és ennek eredményeként az eljárás során kisebb adatigény megfogalmazása; ■ a közvetítők adatszolgáltatásának további automatizálása, egyszerűsítése,

Hiteltermékekkel kapcsolatos javaslatok 8.

A hitellel kapcsolatban javasolt a kamat felső határának eltörlése

64


■ egyrészt, mert így kevesebb a monitoring feladat a csökkenő alapkamat miatti versenyképesség figyeléssel kapcsolatban, ■ másrészt, mert a többszereplős közvetítői modellben eleve benne van az egymással való potenciális versenyzés ■ harmadrészt, mert a tapasztalati adatok alapján ma is minden közvetítő a meghatározott maximális kamatnál rendszerint jóval alacsonyabb kamaton hitelez. 9.

10.

A refinanszírozás korlátozásának sávos szankciórendszeréhez kapcsolódóan a közvetítők korlátozásának jelenlegi egyedi elbírálása mellett javasolt a korlátozás folyamatos, szoros nyomon követése, adott esetben a portfolió hosszú távú javítására – minden esetben egyedi elbírálás alapján – a korlátozások egy részének feloldása, korlátozott aktivitás engedélyezése. Az induló közvetítők esetében egy kezdeti moratórium-időszak meghatározása javasolt, időbeni (a közvetítői részvétel indulásától számítva) vagy volumenbeni (hitelügylet-állomány) határokhoz kötve. A hitel termékek lekötésének növekedésére három tényező van érdemi hatással: ■ alapvetően a gazdasági növekedés megindulásával lehet majd több beruházási tevékenységre számítani; ezen túl meghatározó tényező ■ a vissza nem térítendő támogatások elérhetősége a vonatkozó időszakban (a kedvezményezettek elhalasztani is hajlandóak beruházást egy későbbi VNT reményében), valamint ■ a közvetítői rendszer hatékonysága (lsd. 3-as javaslat).

Kombinált termékekkel kapcsolatos javaslatok 11.

12.

13.

Javasolt a kombinált konstrukciók tapasztalata alapján a következő ciklus során tovább erősíteni szerepüket, új kombinált konstrukciók bevezetésével. Ez a támogatáspolitikai és abszorpciós célok mellett a pénzügyi eszközök kötelező használatán keresztül elősegítheti a vállalkozási kultúra fejlesztését is, valamint egybevág az Európai Bizottság pozíciós papírjában megfogalmazottakkal. A kombinált konstrukciók vissza nem térítendő támogatáshoz és pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó összetevőit javasolt egy prioritáson belül szerepeltetni, ami nagyobb rugalmasságot ad a döntéshozók számára a program előrehaladása során finomhangolásra. Főleg a kombinált termékeknél fontos (de minden más pénzügyi terméknél is) az átfutási idők csökkentése és a kiírások pénzügyi előrehaladásának közvetítők felé történő transzparensebb kommunikációja.

Garanciatermékekkel kapcsolatos javaslatok 14. 15.

A jelenlegi garanciatermék abszorpciójának növelése célzottabb hitelintézeti kommunikációval lehetséges. A következő ciklusban a támogatott garanciatermékekre vonatkozóan elkészített forrástérkép alapján, mivel az uniós pénzügyi eszközök alapvetően beruházási hitelek garantálására használhatóak és az állami támogatás hitelcél tekintetében gyakorlatilag szabadon alkalmazható, javasolt ■ a beruházási hiteleket főleg uniós forrásból, ■ a folyószámla- és forgóeszközhiteleket (és a további hiteltermékeket) kizárólag állami viszontgarancia mellett garantálni.

16.

Mindez a viszontgarancia termék esetében azt jelentené, hogy a termék célcsoportját – így pl. a KHG eljárás pályázatait – javasolt a Jeremie portfoliógarancia (módosított) termékbe terelni, amelynél nem célszerű előírni kamatplafont.

17.

A viszontgarancia termék egészen addig nem reális, hogy teret nyerjen, amíg a Garantiqa állami viszontgaranciája konkurens termékként rendelkezésre áll. A viszontgarancia termék addig csak a KHG-n keresztül lendülhet fel, melynek kulcsa ■ a VNT-láb rendelkezésre állása; ■ az átfutási idők csökkentése; ■ a pénzügyi előrehaladás kommunikálása a közvetítő hitelintézetek, pályázatírók felé; valamint

65


■ a kamatmarzs korlát eltörlése. 18.

Javasolt a kombinált garanciatermék elérhetőségének kiterjesztése egyrészt a gazdaságfejlesztési programon belül, másrészt azon túlmutatóan más, üzleti megközelítést igénylő programok felé is, így például ■ a energiaipari beruházásokat, ■ a turizmust (szállásfejelsztést) vagy ■ az élelmiszeripart fejlesztő prioritási tengelyek felé.

19.

Javasolt megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy bankgaranciák mögé vonjanak be Jeremieforrást (gap analízis, megvalósíthatósági vizsgálat).

20.

A következő ciklusra tervezett garanciaprogramokat ugyanakkor javasolt egy termék ernyője alá terelni, ami támogathatja a program felfutását, abszorpcióját.

Kockázati tőkével kapcsolatos javaslat 21.

Javasolt a kockázati tőke prognózist felülvizsgálni: Véleményünk szerint a jelenlegi piac túl kicsi a kockázati tőkebefektetésekre allokált forrásokhoz képest. Kevés a hazai innovatív KKV, melynek nyomán felmerül a kérdés, hogy valóban innovatív befektetések valósulnak-e meg az alapok támogatásával. A magántőke kötelező bevonása természetesen jelenleg is elvben kontrollálhatja a növekedési elvárások teljesülését.

66


6

Melléklet

6.1

Interjúalanyok

Tervezői interjúk ■ Pogácsás Péter (NGM) ■ Zila László (NTH) Közvetítői interjúk Hitelintézet ■ Baginyi Katalin és Csontos Zsuzsanna (UniCredit Group) ■ Boros Áron (OTP Hungaro-Projekt Kft.) ■ Botos Szilvia (K&H Bank) ■ Kollár Erzsébet (Budapest Bank) ■ Tóth László (OTP Bank) Pénzügyi vállalkozás ■ Fehérváry Tamás (Komplex Faktor) ■ Kiss Roland (Hitelpont) ■ Moskovits Pál és Meizl József (BG Finance) Helyi vállalkozásfejlesztési alapítvány ■ Dianovszky Csaba és Kocza Mihály (Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) ■ Kókai Miklós (Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) ■ Sigora Irma (Baranyai Megyei Vállalkozói Központ) Garanciaszervezet ■ Búza Éva, Bartuczné B. Magdolna és Baloghné Gábor Ágnes (Garantiqa Hitelgarancia) Szakértői egyeztetés ■ Boór Tamás (MAG) ■ Karsai Tamás (NFÜ szakértő) ■ Korányi Daniella (GFP IH) ■ Kun Ildikó és Kardos Barnabás (MV) ■ Vingelmann József (MV)

67

Elérhetőség

Nestor Andrea Igazgató T +36 70 319 5358 E [email protected] www.kpmg.hu

©2013 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

Értékelés. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről április 30

Recommend Documents