A kebel szépsége a o6i bájak eftvik leeelókelöhbje. melynek szer elért eredmény rendszerint minden különös ápo 9233 adornányan a termeszei nem mulatja mnir.ii pazarló lás nélkül megmarad. R a t i é - f é l e P i l n l e s o r i e n t á l ó i elevenítő nak. Ennélfogva a hölgyek szívesen fogják tudomásai 'enni, IIOÍV léieiik egy oly teljesen ártatlan szer, melylyel a hatása által azonfelül odébb lesz az arczbőr, szépítve természel szelid módon kényszérillietö. Iiop ebben a az arczvonások és megifjiiva a nő egész lénye. E piltilákat mindenki beveheti ; a fejlődésben levő tekintetben kevésbé fukar legyen. Eszer. mely a finom párisi hölgyvilágban már ismeret*^, a R a t i é - f é l « > fiatal leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött asszony. P l L U L E S O R I E N T A X E S használatából áll, Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevésbbé az mely inlulák a leghíresebb paris: orvosuk által jóknak egészségre ártalmasak. (Törvényesen vedre.) vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bír ' A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot nak, hogy a nöi kebelt fejlesztik és újra helyrehozzák, könnyű betartani, a megszokott életmód, legcse a szöveteket erősitik, a vállak csontdudorodásait elsi kélyebb változtatása nélkül Ára egy doboznak mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét tes- használati utasítással együtt K 6-45, utánvéttel K 6-75. lességel kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a táp (Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok láléknak plasztikai anyagokká való alakulását elősegí visszautasitandók, melyeken a gyáros bélyege tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Az egy nincs és melyeken nem áll a következő lakásczim; • B a M a Y I t i l . mely iilotiDiaK a meiiiajiiii nief;aiiflp..uiioiv...ivB_, „_ armarien, 5. Passage Verdau. Paris.RaíHr Auszlria-Magyarorsi. részére: Hndapest.Török József gyógysz. Király-ii I-.
M a g y a r k i r á l y i s z a b a d a l m a z o t t és v é d j e g y e z e t t
a legenyhébb jóízű laxáns még csecsemőknek'is adható. Remiéivé angol, franczia, magyar és német ejíyetemi tanárok által. — Kapható minden gyógytárban. 9777
" T á m l á i a n «£L,
jrvosi W khikintely«J ralajánlva Q
É
\ /
•
\
China-bora
i!
H
tf
P1
•M
' A es. én kikotő-tenf/ernatjui
kir.
330 i Gyér
'
/<
,
vassal.
Erősítő szer g y e n g é k , , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o i o k számára. Étvágvgerjesztő.idegerősitő, vérjavitó szer. B # " 2000-nél több orvosi vélemény. ~m&
Kitűnő íz.
J. Serravallo
Trieste-Barcola.
K a p h a t ó a g y ó g y s z e r t á r a k b a n V« l i t e r e s ü v e g e k b e n K 2 . 4 0 és 1 l i t e r e s üve gekben K 4.40. 9822
Mh 7a
A közös h a d ü g y m i n i s z t é r i u m "tengerészeti o s z t á l y a i a tpolai haditengerészet, e g y e n r u h á z a t i hivatala* szá m á r a ruházati czélokra a g y o l c s s z ö v e t e k szállítását az 1904-től bezárólag l90b' ig terjedő időszakra n y i l v á n o s v e r s e n y t á r g y a l á s utján szandékt zik biztosítani. Az áilagus évi s z ü k s é g l e t h o z z á v e t ő l e g e s magassága, v a l a m i n t a közelebbi szállitási feltételek a v o n a t k o z ó teljes6zövegü h i r d e t m é n y e k b ő l , m é h n e k a B u d a p e s t i K ö z l ö n y cziiiiü m a g y a r h i v a t a l o s l a p b a n és a N n r o c l n e n o v i i i e c z i m ü horvát-s-zlavon h i v a t a l o s lapban közzé tétetnek, t u d h a t ó k m e g . _. . 9821 Pola, 1903 januárban
1003. 5 0 . F.VFOtYA*.
& .
fitftM \
y
S\\\
i
U
Cs é s szab. m o s ó v i z lovak részére. 1 üveg ára 2 korona 80 fillér. — 40 év óla az udvari istállókban, a katonaság és magánosok nagyobb istállóiban használatban van nagyobb munkánál elő-és utóerösitőűl, liczamoknál, inak merevségénél slb., az idomitásnál kiváló munkára képesiti a lovakat. Csak a lenti védjegygyei valódi, kapható Auslr. — Ma gyarország valamennyi gyógyszertárában isi asBSSSzaaaaatav gyógylúkereske- i^mmmmmm désében. Főraktár. Kwizda Férencz János kerületi gyógyszerész, Korneuburo, Bécs mellett. Cs és kir. osztr. magyar, román királyi és bolgár lejedeimi udvari szállító.
íratni.
^
es , T » bélbereg 1 gyermakek;nek. '
Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f tryógyssei t a r a , Király-utcza 12 é s Andráesy-ut 2 8 . 649
B U D A P E S T I GYÁRAK É S GZÉGEK. Kristály üvegkészletek és dísztárgyak
Alapíttatott 1802.Állami aranyérem 1896, jury tag. Bronce érem Paris 1900.
kaphatók
9706
E L S Ő MAGYAR Ü V E G G Y Á R R.-T. most: Béla-utcza és Ferencz József-tér s a r k i n . 1903. múrcziunbaii áthelyezzük összes iizioóheljiségeinfcet, Ilndape&t, F . , Ferencz József-tér 3. (Diuna-fürdő) házba.
Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön RészY.-társ, I r o d á i : V I . k e r . , A n t l r á s s y - i i t 5 . (saját h á z á b a n ) .
9376
Befizetett r é s z v é n y t ő k e 10 m i l l i ó korona. Elfogad betéteket takarék-betéti k ö n y vecskék és jjéLztári j e g y e k e l l e n é b e n 4 % - o s k a m a t o z á s s a l , v a l a m i n t folyó s z á m l á b a n ( c l i e c k - s z u n l á n i . A 1 0 % - o s b e t é t k a m a t - a d ó t az i n t é z e t fizeti. L e szarni tol v á l t ó k a t , e l ő l e g e k e t n y ú j t é r t é k p a p í r o k r a . V Á Ii T Ó C ' Z I Í E T E megbízásból teljesiti m i n d e n f é l e értékpapírok vételét és eladását a l e g e l ő n y ö s e b b feltételek m e l l e t t s foglalkozik m i n d e n a váltóiizletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti ó r á k : délelőtt Va»—Vsl-ig, d é l u s á n Vi5-ig. M a g y a r kir. osztálysorsjegyek főelárnsitó helye IV., Ferencziekt e r e 2 . s z á m . Kézi z á l o g ü z l e t e i : IV., Károly-körut 18., IV.. F e r e n c z i e k - t e r e és I r á n y i - u . s a r k á n , V I I . , Király u. 5 7 . , V I I I . , József-körut 2 . , Ü l l ö i - ú t 6. BZ.
Cs. és kir. udv. szállítók és szerb kir. udv. szállítók
Kunz József és Tdrsa király
kiválts, nagykereskedők.
Vászon, asztalnemüek, kész fehérnemüek, m e n y a s s z o n y i k e l e n g y é k , függöny, ágytakaró és szőnyegára raktára
Budapest, V. ker,, Deák-tér 1, sz. Motorerőre berendezett fehérnemű gyár.
Brünner Testvérek BUDAPEST,
I«T I 1 1 1VT Í T K * V J L J E \ 1^1 I l i I Y
T í\ T
° 8 - é g ^.ir- n^Y- puBkamüves, az olasz király o Felségének udvari szállitója
BUDAPESTÉI, raktára: IV., Bécsi-otcza 2., gyára: VII., Rózsa-ukza 7. Dúsan ellátott raktár legújabb szerkezetű kettős vadász-fegyverekből, golyófegyverek, a m e r i k a i W i n c h e s t e r serétes i s m é t l ő fegyverek, forgópisztolyok, szalonfegyverek és pisztolyok, t ö l t é n y e k és v a d á s z - s z e r e k b ő l , melyek
BUDAPEST, IV., Eskfl-út 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.
LOHR MÁRIA ezelőtt K R O N F U S Z rsipke, vegyészeti tisztító-és inűfestő-intézete niegnagyobbittatott erötnövi szönyegporló és szórmeáru megóvó-intézettel. — Megbízások átvétetitek:
PARAbI ÜVEGGYÁR
RAKTÁRA
OÖRÖG ISTV/ÍM BUDAPEST
W. ker. Kossuth Lajos utcza 15. sz. iMaqy vöiaaxtín.
rn^rtctert^cXe-
V111.. Baross-ntf-za 85. SÍ, saját házában levő gyárban ét a kSvetkeró fióküzletekben : IX.. l'alvin-tér !>. V.. Harminezatl-ntrza 3. VI.. Teréz-kiirat 39. VI.. Andrássy-ítt 16. Telefon ~>7—OS. VIII.. Jiizxf f-kiiriit 2. szám. Telefon j7—0<S.
H1RMAM FfiREKZ KÉZÁKÜ-GYARA,
9"*
Külön műöntőde osztály. Ittulsipcst. VIT., O s a n y i - n . » .
Készít gőz-, viz, ée légszeszvezetékhez szük séges rézárukat, bor- és sörszivattytücat, eörkimérő készüléket légnyomással, néukéneKezőket, peronospora fecskendőkhöz való minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi réi•nlynkat felirati táblákat horgany v. fémből stb. tfrMildiB
mm ef^^n.
Társulat nyomflája, Bn
£
4. SZ. 1903. (50. ÉVFOLYAM.) Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSiG ,'•» POLITIKAI UJDON8ÍOOK (a Világkrónikával) együtt
SZERKESZTŐ
egéaz évre 2 4 korona félévre 12 •
SÁRKÁNY SÁMUEL. ágostai hitvallású evangélikus egy házkerület s vele az egész magyar evan.gelikus egyház ritka szép és bensőséggel teljes ünnepet ült január 19-ikén: a kerület püspökének, Sárkány Sámuelnek nyolczvanadik születése napját. Eitka ünnep volt ez az alkalomnál fogva, mert csak keveseknek adatik ily magas életkort testi-lelki épségben megérni, de annál az őszinte, meleg szeretetnél ós tisz teletnél fogva is, melylyel az ősz püspököt hívei körülveszik. Sárkány Sámuel hosszú pá lyáján, mint a pilisi evangélikus egyházközség lelkésze, mint pestmegyei esperes, majd pedig mint püspök példája az igaz papnak; tiszta magánéle tével, szónoki képességével, lelkes buzgalmával ós hazafiságával nem csak hívei ragaszkodását érdemelte ki, hanem az egyházán kívül állók tiszteletét is. a minek szép jeleit lehetett látni mostani ünneplése kor is. BÍNTAI
Á
Eégi papi családból származik, atyja pap, anyja pap leánya volt. A pestmegyei Duna-Egyházán szü letett 1823 január 19-ón. Tanul mányait a sárszentlőrinczi, aszódi és selmeczi gimnáziumokban vé gezte ; az utóbbi két helyen tanuló társa ós jó barátja volt Petőfinek. A theologiát a pozsonyi akadémián és a jénai egyetemen végezte s mi után nagyobb külföldi tanulmány utat tett. segédlelkész lett atyja oldalán, a kit időközben a pilisi egyházközség választott meg pap jává. Atyja halála után 1848 tava szán őt választotta meg a népes pilisi gyülekezet rendes lelkészévé; ez időtől kezdve máig ott mű ködik. Már mint fiatal pap kiváló hír nevet szerzett szónoki tehetségével, melylyel egyaránt tudott hatni a míveltebb közönségre s az egy szerű népre. E meüett gyülekezete egyházi és iskolai ügyeit is nagy buzgalommal és lelkiismeretesség gel vezette s e munkássága követ keztében szépen felvirágzott az egyházi élet s az iskolai tanítás.
MIKSZÁTH KÁLMÁH-A égési évre 1 6 korona félévre _ 8 •
•?» l O A POLITIKAI OJDONSlOoVJÍSÍai 1 (a Világkrónikával) Tal) 1 IMrrt _ 5
Gondja volt arra is, hogy nagyobb réBzt tót ajkú híveinek a magyar hazához való ragasz kodását fentartsa s köztük a magyar nyelv isme retét, különösen az iskolák útján, terjeszsze. Méltán mondhatta most, ünneplésekor tartott beszédében: «Büszkén vallom, hogy hosszú hivatalos pályám alatt, a közel 4000 lelket számláló egyház tagjai közül soha senki meg nem szomorított és tőlem a kellő tiszteletet meg nem vonta. Hithű, buzgó templomlátogató volt e gyülekezet, úgy liogy benső megelége déssel nyilváníthatom, hogy az igehirdetés nem volt hiábavaló, mert megtermetté a vallásos, békés, családi, társadalmi és községi élet áldott
Szigeti fényképe SÁRKÁNY SÁMUEL
.WDAPEST, JANUÁR 25. Külföldi •irfizetaMkhal a poatailag meghatároaott viteldíj Is caatolandó.
gyümölcseit. • E szép szavakkal a lelkipásztor nemcsak híveinek seregét jellemezte, hanem a saját működésének szellemét és eredményét is. Munkásságát a hatvanas évek elején hosszan tartó, kínos betegség szakította félbe, melyet hivatali kötelessége teljesítése közben szerzett. Kiépülve, működésének mind szélesebb kör nyílt meg: a pestmegyei esperesség jegyzője. majd 1868-ban esperese lett. Ez utóbbi hivata lát tíz évig vezette s ekkor már oly nagy tekin télyt szerzett, hogy 1872-ben, a nagyhírű Szé kács József superintendens halála után a bá nyai egyházkerület nagy része őt jelölte utód jának. A választáson ugyanannyi szavazatot kapott, mint a másik jelölt. Szeberényi Gusztáv, úgy hogy máso dik választást kellett elrendelni, melyen az utóbbi győzött egy szó többséggel. Sárkányt ekkor a ke rületi gyámintézet elnökének nagy fontosságú tisztére választották meg. melyet egész 1890-ig viselt. a mikor Szeberényi Gusztáv halála után az egyházkerület őt válasz totta meg egyhangúlag püspö kének. Majdnem négyszázezer lélekből álló egyházkerület gondozása ju tott neki, mint püspöknek felada túi s ő a hozzá fűzött várakozások nak minden tekintetben megfelelt Mindjárt püspöki működése kez detén nagy fontosságú munká ban volt alkalma részt venni: az 1891 92-iki zsinatban, melyen az egész evangélikus egyház s külö nösen a bányai egyházkerület éle tébe, szervezetébe belevágó intéz kedések történtek. A legnevezete sebb s eredményeiben a nemzeti politikára is kiható volt az egyház kerületek új beosztása; a bányai kerület egyes egyházmegyéit a dunáninnenibe, viszont ennek né hány egyházmegyéjét más kerüle tekbe osztották be s ezzel biztosí tották az összes egyházkerületek ben a hazafias elemek többségét Sárkány püspök buzgó részt vett a zsinati tárgyalások vezetésében s az ott hozott törvények végrehaj tását is kerületében ő eszközölte. után. úgy hogy az emiitett B egyéb fon-
4 . SZÁM. 1 9 0 3 . 5 0 . ÉVTOLYAM.
VASÁENAPOMSÁO.
50 tos reformok minden rázkódás és zavar nélkül mentek át az életbe. Nagy és népes kerülete sok ügyét-baját kiváló tapintattal intézte; egyes nehéz és bonyolult kérdéseket, a milyen például a hatósága alá tartozó horvát- és szlavonországi evangélikus gyülekezetek helyzete, nagy fáradsággal vitt a megoldás felé. A kerületi gyűléseken, nem kü lönben az egyetemes gyűléseken mint egyházi elnök vezette a tárgyalásokat. 1895-ben. mint a magyar evangélikus egyház hivatalban leg idősebb két püspökének egyike, a főrendiház tagja lett. Püspöki állásánál fogvatöbbszörnyilt alkalma országos jelentőségű egyházi és hazafias ünne peken érvényesíteni szónoki adományát. Kos suth temetésének egyházi szertartását ő vezette s nagy hatású beszédet mondott a gyászolók ezrei előtt. 1897-ben már volt alkalma híveinek kifejezni iránta való ragaszkodásukat: ekkor ünnepelték pappá szenteltetésének ötvenedik évfordulóját, ugyanolyan lelkesedéssel, a szeretetnek és tisz teletnek ugyanolyan nyilvánításaival, mint most nyolczvanadik születése napján.
IDEGENBEN. í. Szebbek vagytok, ti sudár pálma-szálak, Mint otthon kertünk törpe diófái, S ti délvirágok százszor oly pompásak, Mint édesanyám violái. Elgyönyörködöm büszke szépségtekbe', Dús színpompátok' ámulva elnézem, S diófák lombja bólongat rám egyre És violák illatát érzem. 2. A tenger, a tenger, oh, mi fenséges ! Az ember, rajt szinte szárnyakat érez, Valami roppant erő ragad : Előre csak hullámról hullámra ! Búg a zivatar vad orgonája Gyönyörű kisérő dalokat.. .
Azért a húgom is megküzködik véle, Hja I gonosz portéka ez a levél-féle, Oly sokat szeretne írni, meg oly szépen S most, a mikor kéne, nem megy semmiképen, Végre is azt írja : élnek egészségben, Csakhogy szeretnének igen látni engem, Csak menjek már haza vagy egy kis hónapra, Egy-két rövid hétre, egy-két kurta napra, Érik már a dinnye, a szilva is zsendül, A csirke anyányi, a liba is pendül, Ha nem futná is, ne búsuljak a végett, Inkább küldenek egy kis uti költséget. — És e kicsit is mint megcsüri-csavarja, Mert hát a kis öcscse mindig megzavarja, Közbebeszél, meg is löki, mikor lehet: írjad egy kettőre, nénje, a levelet — Ülök a czoczóra, a sárga csikóra, Pozsonyba vágtatok holnap virradóra, Én viszem levelét a bátyámnak, majd ott Ad nekem a bátyám szép arany fakardot. Mikor oszt' a levél egy betűig készen, Fogja a húgom és felolvassa szépen, Édes anyám pedig rábólintgat híven, Igen jól van, lányom, igen szép ez szivem. Megsimítja fejét, szinte büszke rája: Milyen szép levelet írt az unokája, Azért pápaszemét mégis csak felteszi, Eeszkető kezébe a levelet veszi, Nézi a betűket, gondolja mit ér ez? Ha még sincs benne mind, mit a szive érez. Többet mondana ő könnyező szemével, Ölelő karjával, megáldó kezével; Szivét a búbánat csak összeszorítja, Szeme világát a könny csak elborítja, Mit nem tartalmaz még a levél papírja, Két öreg szemével áldón bele sírja. Nagy András.
AZ A B I Z O N Y O S «MIKOS.» Elbeszélés. Irta M I K S Z Á T H
KÁLMÁN.
Minden jog fentartásával.
(Folytatón.)
A császárnak elég volt egyszer megkóstolni az Akii-féle ((kihallgatásokat", hogy kedvét lelje bennök. Azontúl rendesen ott volt a spanyolfal mögött. A tenger, a tenger zord végtelenjén — Jobban mulatok itt, mint a színházban •— Mig lázas gyönyörrel repdes az elmém, jegyzé meg. — Igazi alakjukban ösmerem meg Szívem egyszer csak azon kapom: az embereket. Hogy ott andalog, valahol messze, — Dehogy, — felelte Akli. — Az embernek Hol a zalaj reges hegyekre hat bőre van, mely takarja. A hetediket csak ott Szelíden mosolyg a Balaton. hon veti le a sötétben, mikor magányosan fek Lampérth Géza. szik az ágyában. Egyet a hétből mégis levetettek Aklinál. Igaz ugyan, hogy csak egy ideig. A míg kiszi HA L E V E L E T . . . várgott az érdekes titok, hogy a császár Akli Ha levelet írnak, nagy nap van minálunk. lakásán van elrejtve, míg az látogatóival fesz Ünnepet űl akkor a mi kicsi házunk, telenül diskurál. Hát iszen csak ez kellett az Az a nádas, kis ház tiszamenti telken, A hová annyiszor elröppen a lelkem — udvar rókáinak. Nosza fölvették a nyolczadik Pedig nem írnak ám nagy úrnak, királynak, bőrt is a hét fölé. Főméltóságú és kegyelmes Csak az édes anyám irat a fiának. urak keresték fel Akiit naponkint s tudván, hogy Csakhogy erre időt igen ritkán lelnek, a császár is hallja, a mit beszélnek, nagy rava Drága az ideje a dolgos embernek. szul valóságos szerepeket játszottak el a bolond Levelüket nem is ezüstlapra írják, szobájában. Hiába minden! Nincs arra mód. A görbe boltosnál veszik a papírját. hogy a királyok fülébe igaz szó eljuthasson. . . Tentájuk is fakó, rozsdás a pennájuk, A kinyalt, czifra udvaronczsereg közt egy Arany toll e földön nem is akad náluk, Mégis, ha valaki aranylapra írna, nap furcsa fiatal férfi lépettbe Aklihoz. Piszkos, Ily drága levelet írni mégse birna. elhanyagolt alak, fésűt ritkán látó bozontos Pedig egyikét sem írta ám nagy elme, szakállal és hajjal. A ruha is vasvillával lát Még csak nem is biró uram ő kegyelme, szott ráhányva lenni. Csokoládészin kabátot Legtöbbjét össze csak a kis húgom rótta, viselt, melynek az újjá csak a könyökéig ért. Mert az ő tiszte ez újabb idő óta, ennél is pitoyabilisabb volt a koczkás nadrág, Neki még k'apni kell az ily mesterségen, nem csak a rajta levő zsirfoltok miatt, hanem Hiszen examentot most adott nem régen. hogy alul rojtosra volt kitaposva. Öltözetét egy Édes anyám most már ily dolgot nem végez, fakó selyemkendő egészíté ki, háromszor körűi Nehéz már a keze a betűvetéshez. csavarva a nyakánál, úgy hogy az inggallérja Meg szót találnia sem vón' a legkönnyebb, Hisz' nem olvas mást, csak imádságos könyvet, (ha egyáltalában volt rajta ing) egy cseppet se Mi hír e világban, azt sem igen tudja, látszott ki. Szóval egy tökéletes csavargó be Isten házába visz már csak az ő útja. — nyomását tette a belépő.
- Mit akar ? — kérdó Akli mogorván, az apró pénz közt keresgélve a nadrágzsebében, majd rátámadt az inasára. — Miféle skandalum ez, Grabe? Egyáltalában tarthatatlan állapot, hogy a császári lakosztályba mindenkit föleresz tenek. A jött édesded mosolygásra fakadt. Egész lényén látszott, hogy most élvez. Szúrós kék szemeit Aklira függesztette, miközben agyagszinü hosszú bajuszának egyik lelógó szárnyát szájába vette és rágcsálta. — Bocsánat. — szólt csendesen, — de nekem itt szabad bejáratom van. — Milyen alapon ? Talán hivatták ? Valami mesterember? — Nem, nem, — igyekezett elhárítani magá tól ezt a föltevést. — Én császári és királyi ka marás vagyok, a kinek a dekrétum szerint sza bad bejárata van ő felsége lakosztályába. Akli most még egyszer megnézte tetőtől tal pig az idegent. «Szép kis kamarás*, gondolta magában, de csak ennyit mondott : — Vájjon? S titkon kacsintott Grabera, hogy tartsa szem mel a különös ficzkót. — Nos, hát jó, de legyen szives megmondani, mivel szolgálhatok a kamarás úrnak? — Én leánykérőben vagyok itt u r a m ! — Leánykérőben ? S Akli megint kacsintott Grabónak, hogy intézkedjék odakünn. — Ön csodálkozik ? De rögtön megért, re ménylem. Nekem egy húgom van a madame Szilvássy nevelő-intézetében az Ungar-gasseban. A húgomnak pedig van egy barátnője, bizonyos Kovács Ilona, a ki a legbájosabb bakfisch egész Bécs városában. Akli összerezzent. Tágra nyitott szemmel bámult az idegenre. Mindez olyan furcsa volt és csodálatos. Hogy Kovács Bona a legbájosabb bakfisch Bécsben. Valóban mondta ezt az a rongyos ember? Vagy hogy csak ő gondol kozott. — Nos uram, én beleszerettem ebbe a leány kába, — folytatá az idegen — és feleségül ve szem, punktum. — Már mint ön? — kérdó a bolond gú nyosan. Az idegen ügyet se vetett a közbeszólására. — Ha szépszerével megy, hát szópszerévef, ha nem megy, erőszakkal. — Ejha ! — gúnyolódok ismét a bolond. — Ma beállítottam az intézet igazgatónéjához, a kit még Magyarországból ismerek. Derék, katonás asszony, Pozsonyból való. Mikor az öreg hatalmas Bittó Pál lemondott az alispán ságról, megkérdezték, kit jelöl ki utódjául: «Nem ösmerek olyan teremtett lelket a me gyében, — monda a gőgös úr — a ki engemet pótolhatna, egyet kivéve, de az szoknyában jár.» Özvegy Szilvássynét értette. Persze nem is lett viczeispán, hanem Bécsbe ment és ezt a nevelő-intézetet nyitotta. Hát mondom, ő vele beszéltem ma, tudakozódtam a leány szülei és egyéb körülmények után. Ő önhöz utasított engem. Mondta, hogy a leány szülei nem élnek már, ő úgy tudja. Sapristi, hát kitől kérjem meg akkor a kezét? Csak menjen ön, úgymond. Akli Miklós úrhoz a Burgba, ő gondoskodik a kisasszonyról, ő látogatja, ő fizeti az érte járó összegeket, alkalmasint ő a gyámja. — Nos, és ön eljött? — Igen, én eljöttem és várom a felvilágosí tásait. Akli felkelt az íróasztaltól, a hol ült és egy kis ovál alakú velenczei tükröt akasztott le a falról, azt odavitte a kérőnek.
i . SZÁM. 1903. 5 0 . ÉVFOLYAM.
— Ha minden áron azt akarja, hogy fölvilá gosítsam önt, hát nézzen be ide. Az idegen elnevette magát. Tetszett neki ez a fordulat. — Talán valami kifogása van a külsőm ellen? — kérdé szelid enyelgéssel. — Valóban nem tagadom, hogy ön egy csep pet se hasonlít azokhoz az ideálokhoz, kiket fiatal leányok és hozzátartozóik szoktak ma goknak elképzelni, mint jövendőbelit. Az idegen fitymálva intett a kezével. — Ah. mindig ez az a sok ezeréves egy ügyűség a ruháról. A világ igazán semmit se tanúi. Ettől az egy ostobaságtól nem bir meg szabadulni, pedig hányszor szedik rá vele. Egy csinos, divatos ruha harmincz forint. E harmincz forint körűi forog tehát az önök ember ismerete és Ítélőképessége. A huszonöt forint billenti erre, a harminczöt forint billenti arra. Bohókás dolgok ezek, uram. Hát mit gondol ön, ki lehetek én ? — Hm. Az én véleményem épenséggel nem volna kellemetes az ön fülének. Jobb. ha egy szerűen ön mondja meg, kicsoda. — Én báró Szepessy István vagyok. — Ah ! — kiáltott fel Akli és elsápadt. — Ön tehát az a czinikus báró, a kiről Pozsony ban, Pesten annyi sok tréfás dolgot mesélnek ? Az ördögbe is, ki gondolhatta volna ezt ? Fog laljon kérem helyet, báró úr és ne vegye rósz néven, de végre is nincs a homlokára irva. Az Isten szerelmeért, mért nem öltözik ön tisztáb ban, csinosabban? — Nem tehetem uram, — monda Szepessy majdnem siránkozó hangon, — nem tehetem, lehetetlen. — Nem teheti ? Hiszen ön gazdag ember... — Még se tehetem. Mert pro primo, meg szoktam a piszkos, rongyos ruháimat és csak azokban érzem magam jól. És mert pro secundo, az ismerőseim is ezekben a ruhákban szoktak meg. Nem képzelheti ön, mennyire kényelmes ez és gazdaságos, kivált útközben. Én pedig szeretek utazgatni. Hol Bécsben vagyok, hol Gráczban, hol Pesten. Aztán gyakorta elfognak. Egész életem abból áll. Elfognak és kiereszte nek. Nincs ennél mulattatóbb tarka-barkaság a világon. E napokban is egy ékszert vásároltam a Grabenen, a kis húgomnak. Kiveszem a tárczámat s becsületesen fizetek a kereskedőnek egy ezressel, a mit vagy húsz darab ezresből húztam ki, a kereskedő kacsint egyet a segédjé nek, mire az eltűnik s míg ő aprópénzt keresgél össze-vissza a fiókokban, azalatt megjelenik a ke reskedő-segéddel a policzia. Bevisznek, vallatóra fognak: hol vettem azt a tömérdek pénzt? Hát furcsa, a gyapjúmat adtam el a zsidónak. Úgy. és kicsoda ön ? Mondom nekik, hogy Szepessy István báró vagyok. No, azt minden bolond mondhatja, és újra vallatnak, fakgatnak, lök dösnek, taszigálnak, visszavisznek a börtönbe, meg újra kihoznak, hogy valljam be, kit öltem meg, kit raboltam ki. de hát én csak a mellett maradtam, hogy én Szepessy vagyok és a pénz jogosan az enyém. — Hát aztán hogy szabadult ki ? — kérdé Akli. — Mesének tartották, a mit mondtam, míg végre arra kértem a rendőrfőnököt, engedje meg, hogy bebizonyítsam a személyazonosságo m a t A szemem közé nevetett: «Ne bolondoz zék velünk, mert sötét zárkába csukatom be vizre és kenyérre». Nem bánom, — mondám — ha nem bizonyul igaznak a vallomásom, akár kerékbe töressen a főnök úr. Erre megenyhült a főnök és így szólt: «Hát jól van, tegyük meg a próbát, bár csak kompromittálom magamat hogy ilyen mákvirágnak felültem, ám nevezze
VASÁRNAPI ÚJSÁG. meg valami ismerősét, a kiről gondolja, hogy elég szavahihető ember a rendőrség előtt». «Jó lesz-e gróf Széchenyi Ferencz?» kérdeztem. "Hogy n e ! — felelte a rendőrfőnök gúnyosan nevetve — ő excellentiája igen jó lesz». Erre aztán irtam egy nyitott levelet a grófnak: «Kedves barátom! A policzia elfogott, nem akarja elhinni, hogy én Szepessy vagyok. Azt hiszi, loptam a pénzemet. Gyere hát. kórlek és szaba díts ki a vallomásoddal». Ezt a levelet azonban nem merte a rendőrfőnök elküldeni Széchenyi nek, mert hát a tapintat. Hehehe, a tapintat. Ez a rákfene, mely többet pusztít az igazságon, mint a hazugság és gonoszság. Ej. bizony, ott kellett nekem kuksolnom, míg csak a rendőr főnök nem találkozott véletlenül valami nagy ebéden az excellentiás úrral és ott elmondta kuriozumképen az én hozzá intézett levelemet, mire aztán mindjárt az elbeszélésből rám ösmert Széchenyi és megjelent a policzián az agnoskáláshoz. Persze, rögtön szabadlábra he lyeztek nagy bocsánatkérések mellett. Szé chenyi pedig így szólt hozzám: «Most pedig igérd meg paroládra, édes Pistám, hogy innen egyenesen valami szabóhoz mégysz és illő ru hába öltözködve, többé nem mutatkozol ily ron gyokban, mert látod, milyen veszedelem kere kedhetik ki abból, ha az ember nem áll örökös harmóniában az állásával, a rangjával vagy tárczájával.i) — No, és mért nem fogadott szót a grófnak ? — Hiszen szót fogadtam neki. Fölmentem a Kártner-strassen egy ruhaüzletbe. Kiöltöztem tetőtől-talpig. kihúztam magamat, olyan let tem, mint azok a nyalka piperkőczök. a kik a Grabenen a szoknyák után futkosnak. A finom új posztón, mikor kiléptem az üzletből, szinte enyelegve játszottak a napsugarak, a fényes lakkczipőm kísértetiesen csikorgott a kövezeten. A keményített fehér «sapodli» kellemetlenül zör gött a mellemen, a divatos inggallér majd ketté fűrészelte az állkapczámat, a finom új czilinder felülről nyomta a fejemet, azt hittem, hogy mindjárt megrepeszti. De még ezt mind meg szoktam volna, hiszen más ember se hal bele, hanem találkozom a Matschaker-Hof kapuja mellett Ibrányi Józsival, a ki nekem régi va dász-pajtásom Szabolcsmegyéből; elmegy mel lettem és rám nem ösmer, megyek odább, hát a túlsó oldalon szembe jön az öreg Quosdanovics generális, a ki nekem anyai nagybátyám. Köszönök neki, visszaköszön, rám néz. de látom, hogy rám nem ösmer, pedig a múlt csütörtö kön voltam nála ebéden. No, szépen vagyunk, gondolom magamban és sietek haza a szállá somra, a «Stadt Frankfurt »-ba. Hát, a mint föl megyek a lépcsőn az emeletre, látom, hogy va lami ismerősöm lépeget a magasból lefelé. Ejnye, ugyan ki lehet. . . olyan megszokott, ismerős arcz. Hol láttam én már ezt az embert? Pedig bizonyos, hogy már ezerszer láttam. Egy szempillanatra akaratlanul megállok tűnődve, ő is megáll, ő is tűnődni látszik. No, persze, ő is ösmer engem. Ki lehet, ki lehet? No, mind egy, megszólítom. «Szervusz, barátja az erény nek !» Ő egy szót se szól. Nyújtom neki a jobb kezemet, ő nyújtja a balkezét Hohó, ez nem szokás, barátom, és el akarom tréfásan taszítani a balkezét és íme, belevágom a jobbkezemet a tükörbe. Akli úr elnevette magát — Nem rósz. Ön tehát saját magával talál kozott — És nem ösmertem saját magamra. Ezer ör dög ! — kiáltottam feL — Mivé lettem ? Minden hajam 6zála égnek állott annak a veszedelem nek a gondolatára, melyben forogtam. Hiszen hogy elfogott a policzia, még mindig bebizo
51 nyíthattam a személyazonosságomat a régi rongyaimban, mert akadtak emberek, a kik rám ösmertek. de ha most gyűlt volna meg vele a bajom, ott rothadnék meg a börtönben, mint örökös rab. mert széles e világon nincs többé olyan ember, a ki ebben a ruhában rám (">«merjen. Első dolgom volt tehát aram. hogy az inasomat szalasztottam a szabóhoz és elhozat tam a kopott ruháimat, az újakat pedig odaaján dékoztam neki. íme, ezért nem öltő/hetem már én másképen . . . az lehetetlen többé. vette át a — Ön igazán eredeti ember szót Akli — B a gondolkozásmódja legalább is mulatságos. Hanem térjünk át a meritumra. Ön tehát Szepessy István báró és feleségül akarja venni a mi pártfogoltunkat? — Miért mondja, a mi pártfogoltunkat? — vágott közbe a báró élénken. Akli egy kicsit zavarba jött. — Miért? Hogy miért? Hát mondjuk egye lőre, hogy lapsus linguae. Az ember megszokja ebben a levegőben a fejedelmi többest — Miért mondja, hogy egyelőre 9 — Hja. ön nagyon is kíváncsi, kedves báró és mindennek a végére akar járni, pedig volta képen én rajtam van a kérdezősködés sora. de ön nem felel. — Hát igen, el akarom venni a kisasszonyt és el is veszem. — Hogy mondhatja ezt olyan apodictice? — Hiszen mondtam már. hogy beleszerettem. — De hát ő ? — kérdé Akli úr halkan re kedten. — Kicsoda ? — Hát a leány, ő is szereti önt? — Azt én nem tudom, nem kérdeztem tőle. de nem is helyezek rá valami különös súlyt — Hogyan? Ön nem helyez rá különös súlyt? Óh, szent Krispin és szent Aloys. könyörüljetek ezen a különös szerelmen! (Folytatása következik.) GRÓF F E S T E T I C S RUDOLF DÉLIT E N G E R I ÚTJÁRÓL. A múlt év márczius havában kapta a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya azt az ör vendetes hírt, hogy a hét évig tartott déli-ten geri kutató útjáról hazájába visszatért Festetics Rudolf gróf, 1500 tárgyból és 3G0 sajátkezűleg fölvett eredeti fényképből álló ritka becsű nép rajzi gyűjteményét Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter közbenjárásával osz tályunknak ajándékozta. A gyűjteményt a nyár folyamán leltároztuk s csillag-utczai bérhelyiségünkben kiállítottuk. Adéli-tengeri gyűjtemény-tárgyak reánknézve kétszeresen fontosak. Elsőben azért, mert gyar mataink híján ilynemű tárgyakhoz csak ritkán, akkor is csak nagy összegek árán juthatunk, — pedig ha idejekorán nem gyűjtünk belőlük, helyrehozhatatlanul elkésünk, mert hiszen, bár l szintén idetartozó polyneziai szigetcsoporto kat Cook csak mintegy százhúsz évvel ezelőtt fedezte föl: lakóik ma már eredeti kultúrájukat teljesen elvesztették. De fontosak ezek a gyűjtemény-tárgyak még azért is, mert európai miveltségünk fejlődésére is élénk fényt vetnek. A déli-tenger szigetlakói ugyanis o t t a hol az európaiakkal még nem érintkeztek, most élik a kőkorszakukat. azaz az emberi míveltség fejlődésének azt a korszakát, melyen valamennyi kultúrnép átesett s mely ben a fémeket még nem ismerték, miért is a ma ú. n. primitív vagy vad népek kultúrájának beható tanulmányozása útján elvégre is azok hoz az alapokhoz jutunk, melyeken a mi saját miveltségünk fölépült. A még csak 35—38 éves gróf miután az Atlantist és az amerikai kontinenst átszegte, 1893 október hó 9-én hagyta el San-Francisko kikötőjét •Tolna» nevű 70 tonnás kétárboezos vitorláshajóján. Ettől kezdve hosszabb-rövidebb tartózkodás sal bejárta a Havai-szigeteket a korállok épí-
VASÁRNAPI UJSÁCh
52 tette Fanning és Manahiki szigetcsoportokat, mely utóbbinak lakói — a mint ezt a gróf nap lójában irja — annyira vendégszeretők, hogy kísérőivel a házakat sorra látogatva, mindegyik ben végig kellett ízlelnie az ételeket Tahitiben teljes negyedévig tartózkodott s megláthatta e csigetcsoport mindama paradi csomi szépségeit, melyekről már a régi hajósok is csudákat regéltek. Itt. valamint az ide tar tozó Morea-szigeten a jelenleg franczia vazal lusokként élő királyi család tagjainak is bemu tatták. A Cook-szigeteken főkép a londoni misszió társaság és az amerikai Wesleyánus hittérítők protestáns misszióival ismerekedett meg. mire Tongareva és a régebben lakatlan Szuvarovszigetek érintésével a már a Számoa-szigetekhez tartozó Manua-szigetén vetett horgonyt. Innen egyebek közt ezeket irja naplójában: ('Királynője fiatal leány, ki mihelyt férjhez megy. trónját azonnal elveszti. Férfit szolgála tába nem fogadhat s ha házát elhagyja, azon nal megszólaltatják a jelző dobokat s értesítik a sziget férfilakóit, hogy a királyné elől vonul janak vissza házaikba. Mégis sikerűit vele meg ismerkednem, sőt lefényképeztem, mire aján dékkal tüntetett ki. többek közt egy főnöki gyékénynyel, melynek birtoklásával földbirtok élvezete is jár-»
TOLNAI GRÓF FESTETICS-RUDOLF.
4. SZÁM. 1903. 50.
ÉVFOLYAM.
felé vette az útját, a hová különösen az e szi geteken még javában divatozó emberevés tanul mányozása vonzotta. Egyik képünkön az ide tartozó Ugi-sziget egyik faluját látjuk. Képtelensége onnan szár mazik, mert lakossága mind a kikötőben hor gonyzó hadihajó megbámulására sietett. Másik képünkről ugyancsak e falu «királya» mosolyog le reánk. A vén kanaka (így is hívják a pápuá kat) úgy látszik teljesen boldog. A hadihajó megérkezése révén ő is ünnepet ül, mert fölvehette díszpalástját: egy angol tengerésztiszt ócska kabátját. A szomszédos Shortland-szigetről Magi «herczegnó»-t mutatjuk be. A gróf útjának végezel ját a melanéziai sziget csoportot befejező Bismarck-szigetség képezte. Útja itt a Biró Lajoséval is találkozott. Innen származó képünk vásárt ábrázol, még pedig Új-Pommeránia és az egész német védő terület fővárosában, Hebertshöhé-ben. Innét gróf Festetics Japán, majd Európa felé vette útját. Ámde az Elő-Indiával szom szédos Maledivákon éj idejében zátonyra jutott. Hajója léket kapott. Gyűjteményeit megment hette ugyan, de a minicói világítótoronyban teljes három hónapig kellett vesztegelnie, míg végre oly gőzhajóra szállhatott, mely Triesztbe vitte.
4. SZÁM. 1903. 5 0 . ÉVFOLYAM.
„VASÁRNAPI ÚJSÁG.
53
talán már egy óra múlva ítélőszéke előtt fog állani. Engesztelni kezdte Teremtő Urát, hogv káromolni merte . . . Imádkozott hozzá,' oltal mába ajánlotta Klárit, gyönge, törékeny aszszonyát és a kis pulyáit: Jánoskát. Pötyit és Andriskát. Mert nagy aggodalom fogta el kis családja sorsa iránt: — Jaj Istenem, oly gyönge az asszony, még szolgálatba se való ! Jaj istenem, éhezni fog az Andriska, a Pötyi meg a Jancsika! . . . Kis kol dusok lesznek, tarisznyás kis kuldosuk a kondorosi Timár gyerekek . . . Jaj, jaj, j a j ! Es ez az aggodalom felszította Timár Mihály esüggedő életösztönét. Egy akarattá vált benne minden érzelem. Nem akarta érezni a fájdal mat, nem akart még leszámolni Istennel: élni akart! Élni a családjáért. Hogy fog dolgozni így csonkán : arra nem gondolt. Először élni kell, az a fő. És mint a ki valami szerszám javításába fog, mindenekelőtt jól megvizsgálta Mihály az ő csonka testét. Higgadtan megállapította, mi a legsürgősebb tennivalója, hogy ki ne száll jon belőle a lelke. Úgy eszelte ki, hogy első sorban is a vérzést kell megállítania, — mert vér nélkül nincs élet. SZAMOAI NŐK SZIVA TÁNCZA.
tani. Váltig ott gubbaszkodott mellette és sírt szegényke . . . És elfelejtett játszani. . . Kondoroson az embereket nagyon érdekelte a Timár Mihály esete. Váltig nyitódott a pitvar ajtaja. Ijfak, vének jöttek a csonka hős bámu latára, hogy milyen is lehet az a derék, szál fenyő tartású Timár Mihály láb nélkül. S mivel a kíváncsiságnak is van álszemérme. csirkét és tojást hoztak magukkal ürügyesképen a kí váncsiak.
ELADÓ FIDZSI-SZ1GET1 LEÁNY
GRÓF FESTETICS RUDOLF MAGI
HERCZEGNÉ
NEVŰ YACHTJA RORATONGÁBAN.
VÁSÁR HERBERTSHÖHE MELLETT.
NÁSZ-ÖLTÖZETÉBEN.
(BISMARCK-SZIGETEK.)
A Számoa-szigetek fővárosában, Apiában ép odaérkeztekor dühöngött a polgárháború a benszülöttek s az angol, amerikai és a számszerint túlnyomó német gyarmatosok között, mely há ború azóta a németek előnyére dőlt el. A számoiak szokásait behatóan tanulmányoz hatta. A szigeti lakosok nemzeti tánczát, az eleinte rythmikus taglejtésekből álló, majd a végén igazi orgiává fajuló SztVa-tánczot egyik fényképünkön tüntetjük fel. Idáig a polynéziai szigeteket látogatta végig a gróf. Ettől fogva a mikronéziai szigetcsopor tokhoz tartozó Ellice-szigetekre való kirándu lásán kívül a pápuáklakta melanéziai sziget csoportokat tűzte ki kutatása czéljáúl. A Fidzsi-szigeteken, melynek lakói a polynéziaiak és pápuák keveredésének látszanak, szin tén hosszabb ideig tartózkodott Egyik képünk ide való eladó leányt ábrázol, kezében evező, dereka körűi barna szinű ornamentumokkal díszített kéregszövet- (tapa-) ruha, mely a gróf által bejárt egész területre jellemző. Hogy a leány már eladó, azt a fejének baloldalán le lógó hajfürt mutatja. Útjának folytatásában gróf Festetics az Amrhyn- és Pünkösd-szigeteken állott meg. me lyeknek benszülöttei halottjaikkal együtt lak nak. Vanikoro-szigetén pedig oly házakba is be ment, melyek úgyszólván örökösen füsttel van nak tele, hogy lakóik a legyek és egyéb rova rok ellen csak némileg is védve legyenek Az Új-Hebridákhoz tartozó Santa-Cruz-szigeten is horgonyt vetett Innét a Salamon-szigetek
TOLNA
Ámde Kondoroson is csak elfogy a kíván csiság 8 az ajándékcsirke is. sőt a csirke még hamarább. Es a Timár Mihály házában fölü tötte fejét a nyomor. A gyermekek eleinte bőgve követelték anyjukon vajaskenyerüket (Csak Andriska nem szólt egy szót sem, ő beérte a vajtalan szárazzal is.) De később már a másik két gyerek se tett kifogást ellene. Pirospozs gás arezuk megványadt és komoly, szinte szi gorú lett, mint a véneké. Ezt már nem birta elviaelni a Timár Mihály lelke. A papjáért küldött. — Van-e Isten, tiszteletes úr ? — fakadt ki előtte. — Van bizony, fiam, hatalmas Mindenható Atyánk, az a ki meglátogatott tégedet és csalá dodat és a ki meg fog téged büntetni kishitű-
Hogy hosszú útján hazájáról sem feledkezett meg, eléggé mutatja az, hogy gyűjteményét, melynek most feldolgozásával foglalkozik, a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Dr. Semayer Vilibáld.
TIMÁR, A P E S T I KOLDUS. Elbeszélés. Irta S z e m e r e G y ö r g y .
UGI KIRÁLYA (A SALAMON-SZIGETEKRŐL).
GRÓF FESTETICS RUDOLF D É L I TENGERI ÚTJÁRÓL.
I. A mikor Boszniába vitték Tímár Mihályt, már három gyermeke volt gyengécske felesé gétől : a Kláritul. A maga lábán ment le oda, de haza már nem ezen az alkalmatosságon került. Valami buta ágyúgolyó leszakította tör zséről a két lábát a tuzlai csatában. Timár Mihálynak, a mikor vele ez az eset történt, nem ez a fájdalom volt az első érzése, hanem a — csudálkozás. Boppant elbámult azon, hogy most neki nincs lába. Szinte hihe tetlennek tartotta. Hiszen csak c jyszerű szántó vető ember ő, a kinek szüksége van a lábára, hogy megélhessen! De egy-két perez múlva kitúrta a csata hevétől izzó agyából ezt az okoskodást az állati fájdalom. Elkezdett ordí tani és a mi vele, a józan, rátartó emberrel soha sem történt meg eddig: istenkáromlássá fajúit ajkán a jajveszékelése. De, hogy meg látta térdéből patakzó vérét, elnémult: megijedt A nagy Istentől ijedt meg, a kinek, ki tudja,
Az egyik térdón még valami inszál^tartotta a lábát Ettől a függő lábtól nem lehetett volna jól bekötni a sebet. Fogta a bicskáját és elvágta azt az inszálat A levágott lábát maga mellé tette Timár Mihály. (A másikat pozdorjává zúzta az ágyúgolyó). Azután levetette mundérját és lehúzta ingét. Ezt szétszaggatta és bekötözte vele térdeit; mert bornyúja, a miben erre való rongyokat hord magával a baka, valahol lesza kadt róla a harcz zivatarában. Ezzel elkészülvén, szédülést érzett. Elővette bádog fiaskóját, melyben pálinka volt és jót húzott belőle. Aztán körülnézett, hogy nem jön-e valamerről egy ambuláncz. De nem látott már akkor semmit. Elhomályosodott a szeme... Szörnyű kétségbeesésében félkézre támaszkodott és segítségért kiabált: — Szanitécz! . . . Szanitécz! . . . • • • Végre elvesztette eszméletét. Nagyon ke mény Isten teremtése egy ilyen kecskemét vidéki magyar, de a természetbe ő is bele tar tozik : a vérveszteségbe neki is bele kell ájulnia, mint más emberfiának. Két óráig hevert így Timár Mihály a csata mezőn, akkor csakugyan ráakadtak a szanité°zek. A lélek még benne volt És az orvosok nem is eresztették ki belőle. II. Kondoroson a gyerekek megijedtek csonka apjuktól és kifutottak az utczára. A két nagyob bikat alig lehetett haza csalni. Csak Andriska tért önként vissza és mintha jóvá akarta volna tenni, a mit szivecskéje ijedtében apja ellen vétett, azontúl alig lehetett többé tőle elszaki-
FALU UGI SZIGETÉN.
GRÓF F E S T E T I C S R U D O L F D É L I - T E N G E R I Ú T J Á R Ó L .
mindegy az. vas hát vas. az egyik rozsdás, a téged az Isten, szegény Mihály! . . . Szedd össze minden erődet, hogy káromlás nélkül másik aranyos: ennyi!) És hogy ilyen elvont, beláthatatlan magas viseld a sok csapást. . . Mert bizony meghalt nézőpontról bírálta el az emberiséget, természe az asszony, de előbb a két kis fiút vette magá tes, hogy egyenlő értékűnek látta meg onnan hoz az Isten . . . Torokgyíkban haltak meg a annak minden tagját. (A különbség csak a czif- kis fiúk. az anya bánatában a kis fiúk m i a t t ! . . . raságban van.) És ennek folytán elfelejtette, Az Isten vigasztaljon meg téged, szegény Mi vagy legalább kicsinyes körülménynek kezdte hály!* . . . tekinteni az ő koldus állapotát. Az emberek Volt a levélben még sok, magasztos, lelki közötti értékkülönbözetet belső erkölcsi tartal erőt szító, keresztyéni ige. Úgy vélte a jó öreg mukból állapította meg. És ez a csudásan fogan pap. hogy nagy szüksége lesz erre Timár tatott világnézlet az ő saját egyéni értékének Mihálynak. is tudatára ébresztette Mihályt. Már nem szóDe bizony csalódott a jó öreg pap. A Timár gyelte koldus mivoltát, sőt büszke volt reá. Mihály lelke már rég nem szorult emberi viArra volt büszke, hogy családja kedvóért istene gasztalásra. ni. sen tűrte azt a megaláztatást, — hogy véget • — Teremtő Uram. áldott legyen a Te szent A Timár felesége és gyermekei Kondoroson nem vetett életének egy késsel, vagy egy kötél neved, hogy magadhoz szólítottad Klárit és maradtak a zsellérházban. Mihály pedig feljött lel, az Andriska és a többiek m i a t t . . . (Hát szegény kis cselédjeimet! — így fohászko nem különb ember ő, mint más ? Tud más any- dott föl Istenhez Timár Mihály a papja leve Pestre koldusnak. Azt mondta ugyan a kondorosiaknak. hogy nyit szenvedni, mint ő ?) lére . . . A koldus büszkesége lassan gőggó fajult: azért megy fel Pestre, mert ott ingyen kitartja De szépen fogta fel a koldus a halált! az ország a két lába fejében — s a kondorosiak megutálta a jóllakott embereket, a kiknek szen . . . Egy hét múlva meghalt Timár Mihály is. ezt el is hitték neki — de a feleségének már vedés nemjutott osztályrészül. Nem akart többé koldulni. Úgy eszelte ki, hogy csak bevallotta: magáért koldulni már nem kötelessége neki. V. . — Hát asszony, ezentúl én már pesti koldus Hát éhen h a l t Az embereket főképen 'két dologgaP lehet leszek, hogy legyen ennivalótok. Isten akarja — Én édes jó Istenem, —• bocsásd meg ne megvenni: az alázatossággal a hiúságuknál kem, hogy a kis cselédeimhez kívánkozom . . . úgy. hát már nem is ágaskodók. Zokogva borúit hű párja igaz kegyes ura fogva — és a gőggel a gyengeségüknél fogva. keblére. Nem akart tőle megválni sehogy. Innen van. hogy a daczos nézésű, gőgös kol Koldus ember volt Timár Mihály: az igaz. — Nem eresztem kendet, édes szerelmes dus tarisznyájába sűrűn hullott a garas. Timár De azért volt akkora ember, mint egy nagy uram. Vagy megyek kenddel magam is, mert Mihály családjának volt hát bőven miből élnie. hadvezér, az is igaz. ki viseli majd gondját az én jó hites uramnak. Koronként feljött az asszony Pestre a vásá A társadalom rozsdás bilincset vert a kezére, rosokkal, így alkudott meg a férjével. Akkor a hadvezérnek aranyosat szabott. A különbség Mihály komolyan megfeddte asszonyát — Ne óbégass, asszony, úgy is hiábavaló. adta át Timár az összegyűlt pénzt neki, sokat, közöttük csak ennyi. S ez nem fontos. Timár Mert ha te jöhetnél is, nem jöhetnének a gye néha ötven forintot is. Mihálynak volt annyi jussa a büszkeséghez, rekek . . . Azok nem fogják megtudni soha. És ilyenkor mindig megkérdezte Timár a mint akár egy királynak. Már mint egy olyan hogy koldus volt az apjuk . . . Soha! Értet hitvesétől: királynak, a ki népéért tett és szenvedett annyit, ted ? . . . Soha ebben a keserves életben ! Nem — Hát bizonyosan tudják már Kondoroson mint ő a családjáért. Mert amolyan királyoknál akarom, hogy apjuk miatt piruljon az orczájuk. az emberek, hogy meghaltam ? több jussa volt hozzá. Ezzel is tartozom én nekik, mert az édes szülő Az asszony sírva igenlette: apjuk vagyok. — Bizonyosan tudják. LÁTOGATÁSOM BOLYAI FARKASNÁL. Az asszonynak majd a szive hasadt meg ettől — No. akkor jól van, lelkem. Csak ne dol a beszédtől. gozzál sokat, hanem inkább sokat egyél, mert Irta Prielle Kornélia. — Csak nem gondoli kend, hogy azok a még mindig gyenge vagy. Oszt mit csinálnának Bolyai Farkasnak élete végéről való az, a mit gyerekek olyan istentelenek lesznek ? ! nélküled a kis pulyák. felőle mondani akarok. Nem sokkal 1856-ban — Az Andriska nem. — mondta nyugodtan Egyszer, hogy feljött az asszony, csakugyan a csonka hős, — de a másik kettő bizony res igen gyengének találta az ura. Gyengébbnek történt halála előtt folytattam vele rövid be telleni fogná. Már pedig a másik kettő is az mint valaha. Egy hetet virrasztott az Andriska szélgetést, a mit elfeledni soha sem tudtam. enyém . . . Úgy lesz, a hogy mondom. Te itt betegágyánál. De az semmi se lett volna, haSokszor olvastam róla minden alkalommal, mi maradsz velük és én küldök majd nektek kol hogy haszna lett volna a virrasztásának. De az kor viszontagságos életsora és nagy tudománya duskenyeret . . . És most megesküszöl nekem Andriska bizony ott hagyta őt! itt menten, hogy el nem árulod se a pulyák Jaj, hogy fog beszámolni vele az ő hites urá emlékezetbe jött és mindannyiszor visszagon nak, se a kondorosiaknak, hogy hová megyek, nak ! — Ez a gondolat sorvasztotta. doltam reá, hogy miket mondott egy tolakodó mert ha nem esküszöl meg. akkor téged se De könnyebb volt Timárnénak beszámolni látogatásom alkalmával. Most, hogy a ((Vasár foglak látni többé: úgy megbújok én előletek. az Andriskájával mintsem hitte volna. Kár is Csak a pénzről, a mit nektek küldök, fogod volt neki a dolgot igen kerülgetnie. Mert kerül napi Ujság» legutóbbi számának czímlapján tudni, hogy élek s ha nem küldök, hogy meg gette Timárné. Először csak azt mondta, hogy arczképét nézegettem, megdöbbentően felta haltam . . . Engem úgy segéljen! igen beteg a fiú. (Nem mondta, hogy melyik, láltam rajta azokat a szigorú vonásokat, azt • Az asszony megesküdött, azután összeesett mert tudta, hogy épen Andriskát szereti leg az oldalt reám vetett pillantását, melyben még mint egy rongy, szegény. jobban az apja.) Aztán csak bevallotta, hogy jobban ki volt fejezve a kérdés, melyet szóval meg is halt már a fiú. is kimondott: «Hát mi kell?» «Minek tulajdo IV. Timár Mihály se nem káromkodott, se nem Utcza szögletén ül a csonka hős . . . Fején búsult, még inkább mosolygott, a mikor kér nítsam ezt a látogatást?)) És ez a pillantás engem még szavai nélkül is rögtön észretérí katonasipka, előtte egy cseréptányér. Dobjon dezte : belé. a ki akar. Mert alamizsnára nem nyújtja tett, megzavart; éreztem, hogyindiskrét kiván— Melyik, te ? . . . a kezét Timár Mihály . . . Kérni, könyörögni — Az Andriska, — dadogta az asszony. csiskodásom feltűnőbb az oknál, a melylyel ma nem tud ő. A nézése sem alázatos. Nem birja — Az Andriska? . . . Hát mégis csak milyen gam igazolhatom. Pirultam, sőt bevallom, hogy megtanulni a koldustempót a puszták szabad jó az Isten. Elvette az Andriskát magához . . . azután is hosszú ideig szemrehányást tettem ságra és parancsolásra született ura. Még a Jaj. asszony, de jó is az én Istenem! . . . magamnak, hogy egy nagy tudósnak remete kapott alamizsnát sem tudja illően megkö És egy könnycseppet morzsolt szét az öklével szönni, mint a rendes koldusok: fizesse meg Timár. Oly régen nem sirt. nyugalmát egy pillanatig is háborgatni gyönIsten; imádságot sem duruzsol képmutató — Az Andriska . . . Ej, no, az Andriska . . . gédtelen voltam. Most sem hozakodnám ezzel módra. Sapkájához emeli jobb tenyerét: ennyit Az asszony nagyon megrémült elő, ha nem volna érdekes elmondani: hogyan megtesz, többet nem. Ez is roppant nehezére Nem tudta egyébre vélni ura magaviseletét, gondolkozott az a nagy elme a mulandó esik. Valahányszor krajczár esik a cserép mint hogy az Andriska halálhírére elment az ságról ? tányérba, összecsikorítja fogát Timár Mihály. esze. A büszke adós lelki gyötrelme nyilallik szivébe Pedig nagyon helyén volt a Timár Mihály Maros-Vásárhelyen voltam 1856-ban, mint a mindannyiszor. Mert iszonyú dolog az : minden esze. ügy képzelte, hogy Andriskának, az élet kolozsvári intendatura vezetése alatti színtársu ember fiának lekötelezettjévé válni! A ki füg sápadt kis rabszolgájának vékonyka csuklóiról latnak tagja. Nagy pártfogolás mellett és köz getlen lélek, az a megmondhatója, milyen lehullott egy rozsdás bilincs . . . szabad lett kedveltségben teljesítettük hivatásunkat. Nekem iszonyú. A halál semmi ahhoz képest. Andriska, mint a madár. No, föl is repült egye mindig különös kedvtelésem volt a szép társas Ám az anyatermészet Timár Mihályra is ki nesen az égbe . . . életben és érdeklődtem a komoly vagy vidám terjesztette kiegyenlítő törvényét. Hogy kiölte Ezt gondolta el képzeletében Timár és sirt napi események, sőt a különczködések iránt belőle az emberszeretetet: az agyát terméke örömében. is. Már pedig az agg Bolyai Farkasról is széltére nyítette meg. Új képzeteket termelt benne, a . . . Egy félévvel rá az történt, hogy hiába a legkülönbözőbb dolgokat beszélték: hogy már melyek bevilágítottak abba a titokzatos kohóba, várta Timár Mihály a rendes időben hitvesét, kész koporsójával egy szobában éli napjait és a hol az emberiség saját csuklói számára edzi a biz' az nem jött föl a vásárosokkal. hogy rendesen abban is szokott hálni. Koporsó társadalmi együttélésre szükséges törvény-bilin Timár Mihály nem igen nyugtalankodott az ban aludni éjjelenként, ébren pedig mindig azt cseit. Ott meglátta Timár Mihály, hogy nem eseten, gondolta, hogy majd jön az asszonytól szemlélni: milyen lehet az olyan ember? gon: csak a koldusok számára vernek bilincseket... levél, a mibe meg lesz irva, hogy miért nem doltam én fruska észszel, azaz inkább kiforrat Sőt. hogy a gazdagok, a királyok kezére súlyo jöhetett el a rendes időben. lan észszel, mert hiszen koromnál fogva már sabb vasból készítik a béklyót, mint a koldu Hát jött is levél, de nem az asszonytól, ha akkor 30-ik évemet jártam. Beszédről beszéd, séra. Csakhogy épen bearanyozzák, kicsiszol nem a paptól. szóról szó, végre is azt indítványozta egy jó em ják ezeket a nagyobb vasakat (De hát nem Az volt benne, hogy: «Hagy próbára tett berem, hogy látogassuk meg az öreg tudóst. segédért, a melylyel látogatását fogadni merted, kételkedvén az Ö gondviselésében. Timár Mihály megroggyant ezekre a sza vakra : összeesett a dereka. f—• Nem kételkedek én, — mondta bűnbá nóan. — Megnyugszok én, tiszteletes űr. Meg is teszek mindent, a mit 0 akar . . . Hát azt akarja, hogy kolduljak. Jó. koldulni fogok a pulyáimért. . . Nem az én akaratom fog járni, hanem az Övé . . . Jó keresztyén vagyok én. Nem ölöm meg magamat. . . Hanem egy kol duslevelet szerezzen nekem, tiszteletes úr . . . hogy elmehessek vele bárhová — mert itt Kon doroson koldulni nem birok.
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
—- Igen, de azt mondják, nem fogad senkit, véleményeztem én. — Na. vannak kivételek, én például az apám révén bejuthatok hozzá, magát pedig Kornélia, ki ne fogadná el ? Meglássa még a koporsójá ból is kikél, hogy láthassa, — monda a jó em berem. — Oh. ha így vélekednék a tudós, akkor már elczammogott volna egyszer a színházba. — Bizony oda nem jár, mióta Kantomét utolszor megnézte, jobban mondva: a kezébe hajtott fejjel csak hallgatta. Erre egészen felvillanyozódtam. Hopp! meg van az ok, a mivel elibe merek állani. Megké rem szépen, hogy szerencséltesse jelenlétével tíz nap múlva azt a kis ünnepélyt, melyet a Kántorné sirján rendezni fogunk. — Helyes, — mondja a jó barát — no, ez igazán jó gondolat. Meghatároztuk a napját a látogatásnak is, a mikor — nem mondhatnám, hogy teljes nyuga lommal, — mendegéltem felfelé azon a lejtős dombon, mely a mostani "Transsylvania)) szálló mellett, még akkor nagyon köves vízmosásos árkokon tél-túl vezetett a ref. kollégium felé, annak szomszédságában pedig a Bolyai laká sára. Azt ugyan nem gondoltam, hogy vidámabb szinű házat vagy falakat lássak, de a tornácz, ajtók és ablakok sötétsége mindjárt felidézte bennem a koporsó gondolatát. A mozgásra, suttogásunkra előjött egy 17—18 éves székely fiú és bámészkodva kérdezte: «Mit akarnak instálom ?» A kísérőm azt felelte neki: — «Mondja meg a nagytiszteletű professzor úr nak, hogy Erszényes József főbírónak a fia kívánja tiszteletét tenni.» A fiú beindult a tornáczról, de kétszer is visszanézett, mintha gondolta volna: hát ez a nő milyen ráadás a tisztelgésben ? Kis vártatva visszajött és egy szerűen csak annyit szólt: «Hát tessék». Az első ajtón belépve, meglehetős tágas szo bába jutottunk, melyben egy fekete bőrkanapé, egy ugyanolyan nagy szék, asztal és teletömött, nyilt könyvpolczok, meg előttem több olyan ismeretlen műszerek, tárgyak voltak, hogy azok rendeltetését hosszabb vizsgálat után sem értet tem volna meg. de hát koporsó, az nincs, itt leg alább nincs. Az agg tudós nem azért várakozta tott egy pillanatig, hogy talán öltözékét rendbe szedje, mert megjelenése épen nem mutatott arra, mintha ezzel is mondta volna: «én ilyen vagyok, másként nem mutatkozhatom, de az egyik látogató okvetlenül alkalmatlan jelenség nekem*; — mert úgy, egészen úgy tekintett oldalvást reám, mint a hogy látom ezt a ((Va sárnapi Ujságo-ban megjelent képén. Persze az arcza már akkor sokkal szikárabb és ránczosabb volt, az itt barnán leomló haj pedig hófehér és gyér szálakban szétzilálva ; a fején egy fekete sapka, keskeny árnyalóval a homlokán, és az öltözete fehér, durva flanellből a nyaktól talpig, ha ugyan a ruha befödte volna nyakát, kéz-
55
UJABB BARLANG-LAKÁSOK KENESÉN.
csuklóit és bokáját, mert az egészben olyan volt, mintha rég kinőtt volna belőle. — Hát mi kell ? — így kezdte. És ekkor Erszé nyes bemutatott, hogy tulajdonképen én ki va gyok. Láttam, hogy tovább nincs menekvés vagy szólok, vagy sirva fakadva kifordulok. —Nagytiszteletű professzor úr. — mondám, úgy értesültem, hogy tekintetességed a nagy mű vésznő, Kántorné érdemeit sokra becsülte és ez indított engem a bátorságra, hogy alázatosan felkérjem, kegyeskedjék jelenlétével megtisz telni azt a kis ünnepélyt a temetőben, mikor Kantoménak eddig már teljesen beomlott, el hanyagolt sírját felhantoltatni és a sírkereszt nek korhadt fadarabját egy szerény kis kővel helyettesítní fogjuk . . . Ékkor már kifogytam a szóból vagy meg zavarodtam; elég az hozzá, hogy egy kis szünet állt be, a tudós pedig szemét csak annyiban fordította el rólam, a mennyiben nem kíván t megmozdulni. Végre megszólalt: — Hiszem, hogy jó érzésből kiinduló dolgok ezek, de hát bizony, akár ne tették volna, mert az már egyre megy a nyugvóra nézve, és aztán tovább? mi lesz? Még ünnep is? Minő ünnepe lehet az elköltözöttnek ? — A színtársulat kara gyászdalt fog énekelni, Ucsay tagtársam emlékbeszédet fog mondani, mi mindnyájan virággal, repkénynyel hódolunk neki, a közönség részéről pedig nagy érdeklő dés lesz . . . Ekkor az arcza engedett valamit az eddigi merevségből, de csak azért, hogy még szigo-
A «MAGAS PARTOK» BABLANGJAI KENESÉN.
rúbb kifejezést öltsön, a hangin emelkedett és reám mordult: — No. ezek meg már ugyancsak oknélküliségek. Az az elhunyt nem azért menekült oda. ti hol van, hogy ezentúl is háborgassák, nem kivan u semmi effélét, mert övé már az örök béke. még pedig úgy. hogy ezekről som tud semmit. Hogy és miért mennék oda még én is. a ki ezeket a láts/atosságokat nem pártoltam soha? Én a sirt úgy gondolnám méltó kegyelet ben tartani, hogy hant nélkül, a földdel egyenlő legyen, adjon az áldott természet dús füvet reá és néhány szál virágot; de a kertészet hagyjon neki békét és ne turkálja, a kornyikálás szin tén ne háborgassa, a teátrális deklamáeziók meg épen feleslegesek. — Jaj. Istenem. — válaszolám. meg va gyok ijedve, hogy így méltóztatik beszólni, mert bizonymai nagyon tolakodónak tart engem. hogy ilyen nyilatkozatra ragadtatta magát. Bocsásson meg. kérem bocsásson meg. hogy ide tévedtem az érzelmeimmel, hogy azzal nyu galmát háborítsam. Talán hatott reá érzékenységem, mert rög tön csendesebbé lett és ezt mondta: — Nem ragad el már engem semmi, tola kodónak se tartom, csak nagy mértékben kíván csinak. Jól van; nem bánom, hogy a sirjához közelgő aggot a maga valóságában látta, kivált ha okulna valamit a nézeteimből. — • Nem. nem érthetem és nem is értem én azokat nagytiszteletű jó uram soha, ha száz évig élnék is. — Akkor áldja meg a Mindenható így is, a mennyit ért belőle. És ezzel felállt, kérdez vén : Hát van-e már Kantoméhoz hasonlítható színésznőjük ? — Azt hiszem, ez még nem megoldott kér dése a magyar színművészetnek, de van a Nem zeti Színháznak egy Laborfalvy Bózája; ő pó tolja Kantomét hírben, dicsőségben. — Az Isten éltesse! de magát is kisasszony, vagy asszony? vagy mi? No. mindegy, azt látom, hogy nincs teremtve a Kántorné nyom dokaira. Te pedig. Elek öcsém, másszor ne csalj ki az odúmból, ha kísérettel vagy! Ezzel bement a honnan kijött. Nagyon pis logtam utána, hogy mégis nem láthatnék-e egy koporsót? Nem láttam. Mikor a köves lejtőn lefelé jöttünk, kérdeztem a kísérőmtől: — Úgy-e. ez több volt a kosárnál ? Egyenes visszautasítás, még több: dorgálás volt. de hát hiszen ez sem ismétlődik életemben többet! — No, legyen őszinte, édes Kornélia és vallja be. hogy mikor már túl van rajta, hát ez a jele net nagyon megérdemelte a fáradságot és azt emlékében pompásan elraktározhatja? — Igaz. igaz. úgy is lesz. de hát mégis mit gondol, volt ott bent koporsó ? . . . Azután, sok év múltán, bizony láttam én az ő sírhantjai is domborúan, repkénynyel be ültetve és oszloppal megjelöltén; a koporsó pedig mélyen a földben akkor is elrejtett talány volt előttem. Nem is okultam az emlékezetes
56
*• s z i » -
VASÁRNAPI Ú J S Á G .
rámmordulásból: mert az én szeretett sírjaim lehetőleg virágosak szoktak lenni, ünnepek nélkül is. TISZTAVATÁSI ÜNNEPÉLY A LUDOVICEUMBAN. Eégi óhajtása volt a nemzetnek, hogy a magyar ifjakat a hadi tudományokra ne ide gen nyelven oktassák s már a múlt század ele jén tartott országgyűléseken is sűrűn fölhang zott a panasz, hogy a hadseregben a magyar elem nincs kellőképen képviselve s hogy igen kevés a magyar tisztek száma. Ezért türelmet lenül sürgették a rendek a magyar katonatiszti nevelés ügyének rendezését. Midőn az 1808-ik országgyűlés összegyűlt, a karok és rendek önkéntes ajánlataikból je lentékeny alapot gyűjtöttek e czélra. Ugyan csak az 1808-iki országgyűlés koronázta, meg
a közöshadsereg számára nem nevelhetett tisz teket. Végre az 1897-ik évi XXIII. törvényezikk a Ludovika-Akadémiát a bécsújhelyi TeréziaAkadémia mintájára szervezte s kimondta, hogy ezen intézetből, valamint a szintén akkor alapított pécsi és nagy-váradi honvéd had apródiskolákból kikerülő ifjak kívánságukhoz képest a közös hadseregbe is beléphetnek. így ezen törvényezikk már forrást nyitott, melyen át a magyar nemzeti szellem a hadsereg ereibe is átömölhet. 1898 őszén fogadta be így az Akadémia növendékeit, a kiket három évi képzés után 1901. augusztus 18-án avatott fel. A fölavatás szép ünnepélyét örökíti meg Pataky László festőművésznek négy méter hosszú és három méter magas festménye, melyet a közelebbi napokban helyeztek el a Ludovika-Akadémia dísztermében. A kép a fölavatásnak azt a mozzanatát ábrá-
1903
-
^_*mutM.
* Oroszországban lőfegyver tartására szóló engedélyt hosszadalmas és sok költséggel járó hiva talos tárgyalások után lehet kapni. Az engedélyben a fegyver tüzetesen le van írva s ezen kívül hivata los bélyeggel is ellátják. Ha a tulajdonos a fegyve ren túl akar adni, ezt a hatóságnak be kell jelen tenie, mire a fent említett tárgyalásokon az új tu lajdonosnak is át kell esni. * Óriási szálló A Waldorf-Astoria czímű szállo dában (New-York) 1395 háló-szoba és 800 fürdő szoba van. Az ebédlő termekben egyszerre 2500 em ber foglalhat helyet; naponta átlag 6000 ember szokott azokban ebédelni. Az épület oly nagy. hogy annak megtekintése külön e czélra kijelölt kalauzok vezetése mellett mehet végbe. Ezen szálloda épí tése és teljes berendezése 25 millió koronába került * A japáni nő a vasúti kocsiban czipó'it leveti és keresztbe vetett lábakkal ül. Ezután szivarkára, vagy pedig egy olyan kis pipára gyújt, melyben alig fér el egy csipetnyi vágott dohány * Pillangó mint élelmi szer. Az ausztráliai benn szülöttek évenként sok millió pillangót fogyaszta
4. SZÁM. 1903. 50. KVFOLVA«.
57
VASÁRNAPI Ü J S Á a .
A GRÓF LÓNYAY-PÁR A RIVIÉRÁN. Gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia belga királyi herczegnő deczember óta a franczia déli tengerparton, a Bivierán tölti a telet. CapMartivban laknak, hol néhai Erzsébet királyné is szeretett időzni. A Kahn-féle villát bérelték ki. melyet tágas park vesz körűi. Itt értesültek a lapokban elterjedt hírekről s. a legnagyobb fölháborodással jelentették ki azok alaptalan voltát. A gróf egy bécsi hírlap tudósító előtt, ki fölkereste, kijelentette: ((Bát ran megírhatja, hogy családi boldogságunk zavartalan.)) Ugyan e tudósító még ezeket irja: «Az a villa, a melyben a grófi pár lakik, fek vésénél fogva Miramaréra emlékeztet. Az elő csarnokban, a melyet nagy tükörajtók válasz tanak el a nagy fogadó-szalontól, látogatókönyv van kitéve, a melynek borítékán S betű látható királyi koronával. Tele van irva jóhangzású
barlanglakásában, jól esett neki, hogy engem ban levő törmalóklejtőig mintegy 49 míter s is bámulói óa ünneplői közé számíthatott, s ebben a barlangok, szinuzerint kilencz, külön ilyenkor el-elmondogatta történetét; ezt az böző színtájakban vannak elhelyezve. 1848. évvel kezdette, a mikor ő már legény E barlangok közül hatot alulról eí lehet érni ember volt; a szabadságharezban való részese s a nép is jól ismeri, ismételten átkutatta, de dését, a hányszor találkoztam vele, annyiféle nem talá'.t bennök semmit; a hagyomány azt képen adta elő; annyi bizonyos, högv mikor az tartja róluk, hogy a türokdúlás idején a nép öreg 1849 őszén a partba jött lakni, tanácsos ezekbe menekült, a mi azonban egyá'talában volt neki egy időre az emberek elől vissza nem igaz. mert ezek a barlangok semmi védel húzódnia. Itt (ilik»-at ásott magának a pontusi met sem nyújthattak s mert egyenkint csak korú homokos agyag partba, jó magasan, épen akkorák, hogy egy-egy család megférhet mintegy húsz méterre a Balaton tükre felett, bennük. A többi három barlang azonban érin hogy messzire ellásson s mert rajongott a tetlen volt. emberemlékezet óta nem járt abban halászatért s abban az uraság jóvoltából senki senki, mert «az életét teszi rá, a ki oda be akar sem korlátozta, ott is maradt állandóan 47 éven jutni.») Erről a háromról a hagyomány persze keresztül. Felesége gyermekeivel együtt a falu még merészebb, ezek a tulajdonképeni «Tatárban élt. hozzájuk ő maga ritkán látogatott be, likak», a nép ezekbe rejtette kincseit, mikor a úgy nevelte őket, hogy azok jártak ki ő hozzá. tatár verte az országot. Ép ezért e bárom bar Mikor utoljára jártam az öreg Simonnál, a langot ki kellett kutatni. Abban állapodjunk partban két barlangja volt. mindegyiknek külön meg. hogy a part felső pereméről kötélen fog deszkaajtója nyílt a gyepes térségre. Az egyik nak leereszteni az egyes barlangokba.
GRÓF LÓNYAY EI.EMÉR ÉS NEJE, STEFÁNIA BELGA KIRÁLYI HERCZEGNŐ. - Újabb fényképek után-
T S II Ü NN N EE PP É DO OV V II C EU M BB AA NN .. T II S SZ ZT TA AV VA AT TÁ AS Ü N É L L Y Y A A L LÜ UD CE UM magyar királynénak, I. Ferencz király harma dik nejét. Mária Ludovikát, a ki a koronázási ajándékból a tervezett intézetre 50,000 forintot ajándékozott A király elfogadta a magyar katonai intézet alapításának tervét, a rendek pedig elhatározták, hogy az intézetet hálából a királyné iránt: «Ludovika-Akadémia»-nak nevezik el. Az akadémia felállítása azonban sok aka dályba ütközött s különböző okok miatt, mint tudjuk, évtizedeken át halasztást szenvedett. Csak az 1848-iki magyar kormány nyitotta meg 1849 első napjaiban az intézetet, a melyet azon ban Windischgratz pár nap múlva bezáratott. Az alkotmánynak 1867-ben történt helyre állítása után Ő Felségének 1870-ben kelt elha tározásával a Ludovika-alap a nemzetnek visszaadatván, 1872-ben az intézet mint ma gyar kir. honvédségi akadémia állíttatott fel éB a «M kir. honvédségi Ludovika-Akadémia» ne vet nyerte. Az intézet meg is nyilt és szép sikerrel szolgálta rendeltetését, ámde nem nyújthatott a bécsújhelyi Mária Terézia-Aka démiával egyenlő fokú tudományos képzést és
PATA: PATAKI
zolja, midőn Nyiry Sándor vezérkari ezredes, az intézet parancsnoka olvassa az esküt, a had seregbe lépő pályavégzett ifjak pedig a legfel sőbb hadúrnak s hazánk szentesített törvényei nek hűséget és engedelmességet fogadnak. Tanúi az eskütételnek báró Fejérváry Géza táborszernagy, honvédelmi miniszter, kinek nevéhez az intézet újjászervezése fűződik. Gromon Dezső államtitkár, Klobucsár Vilmos altábornagy, a honvéd főparancsnokság adlátusa, Csesznák Benő, Bihar Ferencz. Clair Vil mos altábornagyok, honvédkerületi parancs nokok, Czibulka altábornagy, hadosztály-pa rancsnok, továbbá a honvédséghez besorozott s Budapesten állomásozó többi tábornokok, honvédtisztek, a Ludovika-Akadémia tanár tes tülete és sok főtiszt. Velők szemben az ifjú tisz tek csoportja áll, a m i n t kezeiket esküre emelik.
EGYVELEG. * Londonban kétszázezer ember a börtönökben letartóztatott rabok ételmaradékaiból él; 30 ezer ember pedig egész éven át hajléktalan.
LÁSZLÓ FESTMÉNYE.
nak eL A Bugangó-hegység sziklafalain tömérdek lepke hemzseg, a honnan a sziklák tövében meg gyújtott fa füstjétől elkábítva lehullanak. A kosa rakba gyűjtött pillangók szárnyait kitépik, a benn szülöttek, egyéb részeiket pedig szárítva, vagy sülve megeszik. * Tömeges esketés. Dubillard franczia püspök egy bretagnei községben nem rég egyszerre 66 párt esketett össze. Csak egy misét mondott, de az egyes párokat külön áldotta meg. A szertartás reggel kilencz órakor kezdődött, de déüg még a maire is befejezte a polgári esketést * Kanton legérdekesebb utczája az, melyben ki zárólag gyógyszerészek és fogorvosok laknak. Az utcza falán áttetsző papíron zsúfolva vannak a czégtáblák, rajzok, hirdetések és árjegyzékek. * 65 különböző népfaj lakik a nagy orosz biro dalomban s magában az európai részben is 46 ; sok kal több, mint Európa bármely más országában. * A khinaiak becsületessége keleten példabe széddé vált Gyakran megtörténik, hogy a kereske dők boltjukból egy fél órára eltávoznak, a nélkül, hogy áruik gondozását valakire rábíznák. Ha ezen idő alatt vevők jönnének, a kiválasztott és elvitt árúért járó pénzt a boltban leteszik.
nevekkel, ámbár a grófi pár nagyon vissza vonultan él és csak nagyon ritkán vesz részt azokban az ünnepélyekben, a melyeket CapMartinben a világ minden részéből együvé kerülő arisztokráczia rendez. Néha-néha meg jelenik a grófné a lawn-tennis-pályán, a mely a Cap-Martin szálló közelében van és néhány angol hölgygyei részt vesz a játékban. A grófnét állandóan kiséri néhány kedvencz kutyája.»
BARLANGLAKÓK A BALATON PARTJÁN. Jankó János „A Balaton-melléki lakosság népraj2a" erimfi művéból,
A Balatonnak csaknem félszázadon át neve zetessége volt az öreg Simon István; ismerte őt csaknem mindenki, a ki a Balaton partjait járogatta: ott lakott az aligái völgy torkolatá nál egy «lik»-ban.(a barlang balatoni neve) s talán ez volt az összes nevezetessége; ezért nevezték el barlanglakónak, ezért keresték fel, bámulták meg, írtak róla hírlapokban. Az aligai partok a balatonfő-kajári határban vannak és Simon István maga is egyik törzsökös kajári család tagja volt Magam is többször felkerestem az öreget
szoba volt, falai simára sározva s fehérre me szelve ; benne ágy, láda. székek. «sparhelt», a falakon tükör, óra s néhány vakablak a min denféle viczik-vaczak számára. A másik helyi ség konyha volt sütőkemenczével. Mindkét he lyiség füstlyuka az ajtó felett nyilt s a kiszálló füst jó magasan kormosra festette a sziklát. Hát biz ez a barlanglakás nem valami bizton ságos, a part le-leszakad s az öreg Simonnak is ez már az ötödik «lik»-a. tanyája négyszer om lott be s mindig újat kellett csinálnia. Byen barlanglakás a Balaton mellékén több is volt és van ott, á hol az ilyenek ásására alkalmas pontusi homokos agyag fordul elő. A barlanglakások legnevezetesebb fészke a Balaton mellékén Kenésén volt A mint Kenése faluból lesétálunk a Balaton partra s azt az utat követjük, mely lent a par ton a szőlők alatt a fürdőtelephez vezet legott szeműnkbe tűnik, hogy a partoldalban, mely itt legmagasabb pontján 71 méterrel van a Bala ton tükre felett, egész sor barlang van. A part e részét «Magas partok»-nak, vagy «Partrő»nek, a barlangokat «Tatar-likak»-nak mondják Annak a meredek falnak, a melyben e likak vannak, a magassága felső peremétől az aljá-
Az első legfelső barlang meglehetősen kicsiny volt, falai vakolatlanok, emberi nyom nélkül. A második barlang már nagyobb, keleti felében tűzhely volt. nyugati felében vakáblakszerű mélyedések, a mennyezet füstös. A harmadik barlang egyik falán az agyagba befaragott _ következő betűket lehetett látni : «Csi JA.» És ezek a betűk egyszerre sok min dent megmagyaráztak. Addig, a míg a nép pel a barlangokról általánosságban beszéltem, képzeletük a tatárokig kalandozott. el, most, hogy a betűket felolvastam előttük, egyszerre megoldották, hogy azok a kenései Csiker János nevének kezdőbetűi, legott emlékeztek arra is, hogy Csiker bizony a partban lakott s most is ott lakna, ha — a tömlöczben nem ülne. És mo6t már emlékeztek az első. ma még megközelíthető barlangok lakóira is. a kiket innen közigazgatási úton költöztettek ki, ínért az itt lakást a párt folytonos omlása életveszélyessé tette. Ez az omlás a Balaton pontusi homokos agyagból való magas partjain a tóvíz alámosása és elmarása következtében minden magasabb vízállás alkalmával gyakran megújuló jelenség s ha ezt a barlangok színtájahal s azokkal, a miket a barlangoknál észleltünk, összekapcsol-
58
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
..A. SZÁM. 1903. 50.
irrotlAit.
a saját lelkéből vette őket. Az elbeszélést szereti, reflexiókkal kisérni, a mi fő hibája, mert gyakran megbontja a művészi szerkezetet. A szép kiállítású kötetből egy elbeszélést mai számunkban mutat ványul közlünk; ára 3 korona.
A KÉPVISELŐHÁZ GYÁSZJELENTÉSE DEÁK FERENCZ HALÁLÁRÓL. Tisza Kálmán kéziratának hasonmása.
j u k , a Magas-partok barlangjainak t ö r t é n e t e m i n d e n regényességét elvesztve, rideg egysze rűségben bontakozik ki előttünk. Nyilvánvaló, hogy a barlangokba az embe rek •— férfiak, asszonyok és gyermekek n e m kötélen ereszkedtek le. sem létrákon n e m mász tak fel, n e m is volt e barlangoknak valami titok zatos bejárójuk, ilyennek sehol n y o m á r a n e m akadtunk, m e r t hiszen ezek állandó emberi lakhelyűi csak úgy szolgálhattak, h a rendes úton vagy ösvényen hozzájuk lehetett férni. A dolog úgy áll. hogy az az omlási lejtő, m e l y m a a legalsó barlangok száját félig elfedi, ré gebben sokkal magasabb volt, a mikor persze a többi mai b a r l a n g még n e m volt meg. Szóval a partomlásoktól, partcsuszamlásoktól függött a barlanglakások sorsa is.
EGY NEVEZETES HALOTTI JELENTÉS. Az 1876. év j a n u á r 28-ika gyásznapja volt az országnak : m e g h a l t Deák F e r e n c z . Az or szággyűlés, m i n t a nemzet képviselete, legelő ször is egy nagy bizottságot alakított, melyben a volt balközépnek és a régi D e á k - p á r t n a k a fúzió által akkor m á r összeolvadt á r n y a l a t a i számos kitűnőséggel szerepeltek, jegyzőkül pe dig a legfiatalabb tagokat kérték föl, köztük a később híres minisztert, Baross Gábort, és Szivák I m r é t , a szabadelvű-pártnak m á r akkor is kiváló tagjait. E bizottságnak feladata volt m i n d e n e k előtt a n e m z e t i gyásznak egy gyászjelentés alakjában méltó h a n g o t a d n i , a z u t á n a t e m e t é s i r á n t való egyéb intézkedéseket foganatosítani. Összeült a nagybizottság, hogy legsürgősebb tisztét telje sítse. De bizony, m i n t az ilyen nagy bizottságok kal r e n d e s e n t ö r t é n n i szokott, a m u n k a n e m h a l a d t előre. Többen próbálkoztak meg a föl adattal, de mindenik fogalmazványnak volt olyas hibája, a m e l y m i a t t n e m lehetett elfo gadni. A n n a k az egyszerűségnek, a mely Deák életét, a n n a k a fenségnek, a mely halálát jel lemezte, a közérzésnek, mely a n e m z e t b e n t á m a d t , egyik sem felelt m e g tökéletesen. Nagy viták i n d u l t a k meg, s a vége az lett, hogy v a l a m e n n y i szöveget elvetették. Már a második ülésre j ö t t össze a bizottság és még m i n d i g n e m volt gyászjelentés. E k k o r a m á sodik ülés folyamán Tisza K á l m á n egyszerre csak távozott a bizottsági t e r e m b ő l , a hol a tanácskozás folyt. L e m e n t a háznagyi helyi ségbe, ott bezárkózott és kis idő m ú l v a vissza tért. Kezében egy félív p a p i r t hozott, rajta a n é h á n y szóból álló gyászjelentés fogalmaz ványa. S íme ez volt az a szöveg, a melyet a m a g a egyszerűségében m i n d n y á j a n legmóltóbbnak véltek a halotthoz és a gyászoló n e m zethez. Az eredeti fogalmazvány még n é m i csekély változást szenvedett a sajtó alá rendezés során. Az így módosult szöveg később újra szerepelt A n d r á s s y Gyula elhunyta alkalmából. Majd m a g á n a k Tisza K á l m á n n a k halálát is ugyan ezzel az ő tőle magától eredt szöveggel j e l e n t e t t e az országgyűlés gyászjelentése. A kézira tot m i n t ereklyét és Tisza K á l m á n r a jellemző emléket, a bizottság m u n k á j á n a k befejeztével, Szivák I m r e őrizte m e g ; szívességéből közöljük itt a n n a k mását. V. B.
KÉPEK A MAGyAR TENGERPARTRÓL. Még csak nem rég is ritkán látogatta közönségünk a magyar tenger mellékét, de újabban évenként rohamosan szaporodik azok száma, a kik kivált őszön és tavaszon üdülés, vagy szórakozás czéljából felkeresik a természeti szépségekben s történeti
vonatkozásban egyaránt gazdag partvidéket. 8 e fokozódó érdeklődést csak növelni fogja az Uránia tudományos színházban *A Quarnero vizein* czím alatt január 19-ikén először bemutatott darab, mely ben Németh Péter hírlapíró olvasta föl munkáját az ottani természeti képekről, népről, viszonyokról. A felolvasáshoz sok szépen sikerült képvetítés járult. E képek közül mi is bemutatunk néhányat. Egyik képen ott látjuk a chioggiai halászok ne hézkes, birkáit, a mint a kikötőbe .bekanyarodnak s* egymás mellé sorakoznak. A másik kép a Fiumara folyócska tengerbe sza kadó torkolatát tünteti fel, hol száz meg száz min denféle apró bárka takarja el előlünk árbocz erde jével a kilátást. Ezen bárkák gazdái többnyire dal maták, a kik vörös, édes boraikat az u. n. «dalmatinó»-t szállították ide sziklás hazájukból. Ezek a dalmaták igazi tengerészek, míg a mi tengermellékünk horvátjai inkább a Vinodol bor termő völgyeiben szeretnek foglalkozni, vagy pedig a jószágot legeltetik a Karszt kopár térségein. Egy ilyen pásztorkodó gyermekcsoport látszik a ké pen is. Nagyon érdekes az a kép, mely az «Lka» hajó kiemelését tünteti feL Az «Ika» pár évvel ezelőtt sülyedt el, a fiumei kikötőben, mely alkalommal az utasok közül is többen áldozatul estek. De aztán kiemelték az elsűlyedt hajót s képünk abban a pil lanatban van felvéve, midőn az «Ika» kürtője már fölkerült a hullámokból. Az Uránia-szinház tele volt érdeklődő közönség gel, megjelentek József Ágost főherczeg és neje Auguszta főherczegasszony, valamint Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter is, kik elismerésüket fejezték ki az előadás szép sikere fölött.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Szemere G y ö r g y : Magyar v i r t u s . A lapunk olvasói előtt is jól ismert, jeles írónak nyolez hoszszabb-rövidebb elbeszélése jelent meg a fentebbi czím alatt a Singer és Wolfner-czég «Színes könyvek» czímű sorozatában. Szemere György munkái nak legjellemzőbb tulajdonsága az erős, mély, szinte rajongó fajszeretet, melylyel a magyar úri és népélet jeleneteit, jellemzetes alakjait rajzolja. Ép ez vezeti arra, hogy nemcsak a külső, ethnographiai vonásokat keresse — bár ezefcet is kiváló érzékkel tudja felhasználni, — hanem mélyebbre is hatoljon, oda, a hol a magyar lélek leg becsesebb kincsei rejlenek. A sarki koldusban, a ki falun hagyott családjáért feláldozza legfőbb kincsét, kemény, önérzetes büszkeségét, a mó dos gazdában, a kit beteggé tesz rég elhalt atyja bűnének tudata s ennek rettentő terhétől csak akkor szabadul meg, mikor e bűnt jóvá teszi, vala mint többi alakjaiban is meghatóan érvényesíti az író azokat a nagy, nemes erkölcsi tulajdonságo kat, melyeket népünkben megtalál az, a ki szere tettel figyeli életét. Szereti az erős, őseredeti szen vedélyeket festeni, általában különös öröme telik a férfiúi erő minden nyilvánulásában, akár lelki, akár testi erőről van szó; ilyenkor van előadásá ban a legtöbb melegség. Nőalakot igazában alig rajzol ez elbeszéléseiben, a mi könnyen megmagya rázható egy a émágyar virtus* apotheozisára írt könyvben. Külön meg kell említeni zamatos hu morát is, mely írói hatásának egyik értékes esz köze. Az elbeszélésekben rajzolt alakok mögött mindig ott látjuk magát az írót is, érezzük, meny nyire kedve telik bennük, érezzük, hogy valóban
Bródy S á n d o r «Arva leányok» czímtí kötete új kiadásban jelent meg a Singer és Wolfner-féle •Egyetemes Kegénytár»-ban. Két elbeszéléo van a kötetben: az első a Vikol-leányokról, öt gaz dag árva leányról szól, a kik Budapestre jön nek s itt rögtön körülveszik s hálójukba kerítik őket a hozományvadászok; a másik, rövidebb lélekzetű elbeszélés, «Don Jüan bucsúja» egy Don Jüan házasságát mondja el. Az előbbi elbeszélés alaphangja szatirikus, az utóbbié érzelmes, mind kettőnek előadásán meglátszik a jó tollú író. A pi ros kötésű könyv ára egy korona. Régi emlékek. Lechner Gyula e czím alatt egy kis kötetet adott ki. Azokat a költeményeit gyűj tötte össze benne, melyeket nagyobb részt az ötve nes és hatvanas években írt s melyek az akkori lapokban különböző álnevek alatt jelentek meg. Költői érzésű ember versei ezek s egy elmúlt ízlés emlékei. Szerzőjük az irodalom terén különösen Madách «Ember tragédiájáénak német fodításával szerzett elismerést, mely fordítás a nagyon elterjedt Beclam-féle kiadásban jelent meg s így sokban hozzájárult irodalmunk e remekének a német kö zönséggel való megismertetéséhez. A «Eégi emlé kek" ára 2 korona. A Balaton t u d o m á n y o s tanulmányozásának eredményei czímű nagy munka I I . kötetének má sodik része, és I I I . kötetének második része meg jelent a földmívelési s vallás- és közoktatási minisz térium támogatásával, a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-bizottságának kiadásában. Az előbb emii tett kötetet dr. Pantocsek József írta s benne a Ba laton-tónak és partjainak biológiáját tárgyalja. E kötethez tizenhét képtábla van mellékélve. A IIL kötet második része a nem rég elhalt Jankó János munkája a Balaton-melléki lakosság néprajzáról. E mű is élénken tanúsítja, hogy milyen veszteség érte a magyar tudományosságot az ifjú, lelkes tudós elhunytával. A vaskos kötet nagy adathalmazt tar talmaz, szépen rendezve, csinosan illusztrálva. 156 szövegközi ábrával, ezenkívül 3 színes,- 3 fekete táblával és 16 táblázattal. A kötet rajzainak készí tője, Nécsey István még a mű szerzőjénél is előbb hagyta el a magyar néprajzot s bizony nehe zen pótolható hiány ő is, a ki annyi szép illusztráczióval gazdagította a magyar könyveket. Szirmay Antal. Irta König György. Az 1747— 1812 közt élt Szirmay Antal három uralkodó alatt igen változatos hivatali pályát futott meg, majd élte vége felé irodalmi munkásságra adta magát, külö nösen ismertté tevén nevét a «Hungaria in parabolis* czímű történeti anekdota-gyűjteményével. Ezen férfiú élet- és jellemrajzát irta meg König György élénk tollal, nagy gonddal felkutatván és felhasz nálván a Szirmayra vonatkozó adatokat. Az érde kes tanulmányt először a Budapesti Szemle tavalyi deczemberi füzete közölte, most pedig külön fü zetben is megjelent Mathematikai mulatságok. Irta König Dénes, előszóval ellátta dr. Beké Manó egyetemi tanár. Első sorozat. E mulattató s egyszersmind tanul ságos könyvecske érdekes feladatokkal ismertet meg. Mind a hat fejezete könnyedséggel érteti meg az olvasóval a feladatokat, megnyitja előttünk a kaput, a melyen át beléphetünk a számok óriási birodal mába, és megismerkedhetünk a számjegyek csodá latra méltó szabályosságaival. Az «Érdekes számok* czimű fejezetben megismer kedünk a tökéletes számokkal, a melyek mindegyike osztóinak összegével egyenlő; a barátságos számpárral, a melyek mindenike a másik osztóinak ősszegé vel egyenlő. Válogathatunk a különböző módsze rekben, a melyekkel a feladott számokat kitalálhat juk. Megvannak itt a régi indus eljárástól kezdve a legújabbakig, a melyek segélyével a «bűvös négy z e t - e k e t megkészíthetjük. De talán legérdekesebb a <Mathematikai hamisságok*. Hogyan bizonyítjuk be, hogy 1 = 2 , x = y és x = — y , hogy két különböző szám egymással egyenlő, hogy 1 = — 1 (többféle mó don), hogy valamennyi háromszög egyenlő szárú, a tompaszög egyenlő a derékszöggel, hogy a 64 négy zetes mezőből való négyzet egyenlő ugyanily 65 mezőből való téglalappal, stb. Jóizű játék gyanánt szolgálnak a síkidomok szétszedését és összerakását tárgyaló feladatok. Egészben véve a jó magyaros
4. SZÁM. 1909- 50- évFOlYAM.
VASÁENAPI ÚJSÁG.
59
stílusban irt könyvecske felkölti az érdeklődést s hozzájárul amathematikai tudományoknak szélesebb körben való népszerűsítéséhez. A 41 ábrával ellátott füzet Lampel Bóbert kiadásában jelent meg. A «Nelson életrajzai) czimű most megjelent könyvről nagyon elismerő nyilatkozatot küldött Spaun tengernagy Reményi Antalhoz, a ki a könySouthey angol eredetije után ültette át magyarba. A jeles munkáról, melyet a Magyar Tudományos Akadémia adott ki, Spaun tengernagy, haditenge részetünk főparancsnoka többek közt % következő ket irta Beményi Antalnak, megköszönvén a neki küldött példányokat: «Meg lévén győződve róla, hogy ez a könyv, mely a m a g y a r tengerészeti irodalom igen értékes gazda godását jelenti, kitűnő történelmi tan- s egyúttal olvasókönyvül fog szolgálni, nem mulasztottam el azt e czólból a haditengerészeti akadémia parancs nokságának, egy példány megküldésével, a legmele gebben ajánlani és egyúttal fölhatalmazni, hogy a mondott czélra a könyvet több példányban megsze rezze. Azonkivül elrendeltem, hogy a műből egy-egy példány a haditengerészeti könyvtárnak, a hadmű veleti osztálynak, a haditengerészeti tudományos egyesületnek, végre a haditengerészeti különítmény nek (Budapesten) elküldessék »
A «Természettudományi Közlöny* folyó évi januári füzetében kiválóan érdekes Hermán Ottó czikke az oigazi magyarok»-ról, melyhez néhány tipikus magyar arczkép is van csatolva. Tulajdon kép mutatvány ez a tudós szerzőnek «A magyar nép arcza és jelleme» czímtí új munkájából, mely a Természettudományi Társulat kiadásában köze lebb jelenik meg. A füzetbe írtak még Klein Gyula a növények érzékszerveiről Lósij József a tele vényről, dr. Gorka Sándor a keresztes pók mérgé ről, Ráth Arnold a Természettudományi Társulat könyvtáráról. Ezen kívül több apróbb közlemény is foglaltatik a füzetben. A Természettudományi Közlönyt Wartha Vincze közreműködésével Csopey László és Paszlavszky József szerkesztik. Tiszti czím- és névtár. Megjelent az 1902. esz tendőre «Magyarország tiszti czim- és névtára,* a melyet a kereskedelemügyi miniszter rendeletére a m. kir. központi statisztikai hivatal szerkeszt és ad ki. A hasznos kézi könyvet Kilián Frigyes utó dának könyvkereskedésében, mint a hivatal bizo mányosánál lehet kapni tizenkét korona bolti árért Magyar Színház. A Magyar Színház játékrend jében az utóbbi időben különböző színpadi műfajo kat egyesít. Január 16-án a tRaquin Terézt czímű dráma került színre, mely Zola Emilnek hasonló czímű regénye után készült A dráma a regény ből főleg az izgalmas, idegekre ható részeket tar totta fenn. Egy gyilkosság a «Eaquin Teréz» cselekvényének közé°ppontja. Eaquin Terézt, a kinek férje idegbeteg, Laurent festő szereti, a mit a nő viszonoz. A sze rencsétlen Baquint csónakázni viszik a Szajnára és belefojtják a vizbe. De nincs nyugtok, örökké látják a halódó embert. A vizbe ölt Eaquin anyja azt hiszi, hogy Teréz férje után bánkódik és ő maga készíti elő Teréz házasságát a festővel. De épen a házasság estéjén Eaquin anyja meghallja a lelkiismerettől gyötört házaspár beszélgetését, meg tudja, hogy gyilkosok. Eájok akar rohanni fölemelt ököllel, de szélütés éri, megbénul, se beszélni nem tud, se írni. A borzalmas titkot ismeri, de képtelen másokkal közölni. Azonban tanuja a gyilkosok bűnhődésének, lelkifurdalásaiknak. A házaspár végre megmérgezi magát. Az idegekre ható drámát a Magyar Színház személyzete elég sikerrel hozta színre. Maróthy Margit, ki a Nemzeti Színháztól szerződött ide, Teréz szerepében drámai tehetségé vel mélyebben is foglalkoztatta a figyelmet. A szín ház új tagja, Rátkai Márton, ki a sziniiskolából lépett a színpadra, jó tulajdonságokkal tűnt ki az idegbeteg ember szerepében. A többi szereplő szin tén jól töltötte be helyét. A műcsarnok téli kiállítását e hó 15-ikén re kesztették be. A kiállítást nagyon látogatták, meg nyitása óta 40,831-en. Elkelt 143 mű 125,000 ko rona értékben. Most a múlt évben elhunyt Keleti Gusztáv és Tahy Antal hagyatékában maradt fest mények kiállítását rendezik. Ez január 24-ikétől két hétig t a r t A kiállított művek eladók.
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia január 19-iki ülésén Than Károly elnöklésével a harmadik osztály ülé sezett és szaktudományi előadások voltak. Kürsrhák József .Észrevételek az általános elimináczió elméletéről* czímen a fensőbb mathézis köréből tartott előadást; utána Högyes Endre is mertette Marikovszky György vendég munkáját, a melynek czíme: «Újabb kísérleti adatok a labirinthreflexek tanához.» Mindkét előadást megéljenezték.
Dunky fivérek fényképe. BOLYAI JÁNOS EMLÉKTÁBLÁJÁNAK LELEPLEZÉSE KOLOZSVÁRT. JANUÁR 15-ÉN.
A Petőfi-Társaság alelnökválasztása. Január 20-án a Petőfi-Társaság Jókat Mór elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, hogy a Bartók Lajos halálával megüresedett alelnöki helyet betöltse. Az alapszabályok szerint a választásnak titkos szavazással kell történni. Báró Dóczy Lajos aján lotta Berezeg Ferenczet alelnöknek. Más ajánlás nem történt. Huszonhármán szavaztak rá, négy szavazólap üres volt. E szerint fíerczeg Ferenczet egyhangúlag választották alelnöknek. Küldöttek által hívták meg a gyűlésbe s mikor megjelent, Jókai Mór üdvözölte új elnöktársát, felhívta figyel mét a reá várakozó feladatokra, a melyek teljesí tésében «öreg csontjaival* ő i s k i akarja még venni a részét fiatal elnöktársa mellett, fíerczeg Ferencz köszönetet mondott a kitüntetésért. Tudatában van annak, — úgymond — hogy ebben az állásban ne héz feladatok várnak rá, de reméli, hogy Jókai olda lán, a tagok támogatásával sikerülni fog a felada tok megoldása. A Petőfi-Társaság az irodalomnak szorosan nemzeti irányú művelését tűzte zászlajára. Ennek a hazafias nemzeti iránynak a fejlesztését ő is, a mennyire tehetségétől függ, előmozdítani kötelességének tartja. A társaság erkölcsi tekinté lyének ápolása és megerősítése egyik legfontosabb feladat s ezzel kapcsolatban törekedni kell arra, hogy a társaság anyagilag gyarapodjék. Az éljenzéssel fogadott beszéd után az ülés, melynek az elnökválasztáson kívtíl más tárgya nem volt, vé get é r t A néprajzi társaság január 21-iki ülésén Katona Lajos a magyar nép-mesékről szóló, készülőben lévő munkája tervét ismertette s mutatóul fölolva sott egy fejezetet belőle, a mely a mese-típusokról szóL A nép-mesék száma rengeteg, s tájékozódni a rengetegben csak úgy lehet, ha kiválogatjuk és meghatározzuk azokat az alakokai a melyek köré a változatok kisebb-nagyobb számmal csoportosul nak. Katona ezután általánosságban a maga típu sait mutatta be ; részletesen csak három : a Cupido és Psyche, az alvilági kaland s a Hamupipőke nép mesék családjait ismertetve. Sebestyén Gyula •A rovásírás népi emlékei* czímen tartott fölolva sásában adatokkal bizonyította, hogy Tar Mihály omori földmíves, a ki ismeri a «rovásírás»-t, azt Toldy László egyik népies füzetéből (Történelmi Könyvtár 30. füzet) tanulta meg, bár ezenkívül holmi rovásjegyeket, a milyeneket a pásztorok a legújabb időkig széltére használtak, — azelőtt is ismert. Eészletesen ismertette Sebestyén Gyula továbbá azt a kutatást, melyet a tDélmagyarországi Eégészeti és Történelmi Múzeum* végzett idevonatkozólag, melyből nem tűnt ki, hogy a rovásírás ma is élne a nép közt Pulszky Ágost könyvtára. Pnlszky Ágost öz vegye a társadalom-tudományi társaságnak aján dékozta férje könyvtárát Pulszky alapítója volt e társaságnak A társaság leutóbbi választmányi ülé sén, Hegedús Lóránt elnöklete alatt elhatározta,
hogy Pulszky Ágost könyvtárát közhasználatra fogják bocsátani. Ez alkalomból a társaság választ mánya a könyvtár adományozóját, özvegy Pulssky Ágostnét, alapító taggá választotta meg. A Pulszkykönyvtár gyarapítására a választmány nagyobb összeget szavazott meg. A társaság Pulszky Ágost arczképét is meg akarja festetni s a képet a Nem zeti Múzeum képtárának ajándékozni.
MI UJSÁG? A király február4-ikén reggel hat órakor érkezik Budapestre. Az uralkodó lakosztályait már javában fűtik s rendezkednek a 7-én tartandó udvari bálra, a mely a palotának új termében zajlik majd le. Az udvar személyzetének egy része már megérkezett. Az Erzsébet-szobor. Széli miniszterelnök a kép viselőház elé terjesztette az évi jelentést az Erzsébet királyné emlékművéről. Az alapvagyon a múlt évutolsó napján 1.627,825 koronát tett. Az előkészü letekre, pályaművekre már 80,000 koronát költött tek. Az újabb pályázat határideje ez év május utolsó napján jár le. A Nemzeti Múzeum küldöttsége József Ágost föherczegnél. A Nemzeti Múzeum tisztikarának küldöttsége január 20-ikán tisztelgett József Ágost föherczegnél. A küldöttséget Szalay Imre igazgató vezette, a ki megköszönte a főberczegnek, hogy Ö Felségét a Múzeum száz éves jubileumi ünnepé lyén képviselte s átnyújtotta a Múzeum emlék albumát A főherczeg megígérte, hogy meg fogja látogatni a Múzeumot és a néprajzi gyűjtemény számára fölajánlotta nejének, Auguszta főherczegnőnek korsóját, melyet a főherczegnő saját kezével ásott ki Karthágóban a földből. Deák-ünnep. A főváros törvényhatósága a január 21-iki közgyűlésben egyhangúlag elfogadta azt az indítványt hogy ez évi október 13-án Deák Ferencz születésnapjának századik évfordulóján ünnepet rendezzenek, s a tanácsot megbízták, hogy az ün neplés programiját illetőleg tegyen előterjesztést a közgyűlésnek. Kitüntetés. A magyarországi minorita-rend érde mes tartomány-főnökét, dr. Csák Alajos Czirjéket a király a vaskoronarenddel tüntette ki. Csák Ala jos Czirjék nyoloz év óta áll a minorita-rend élén. Különös fontossággal bir a rendnek moldvai haza fias feladata, hogy a Moldvában élő magyarság meg tartassák a magyar nemzet számára. A rendfőnök maga is beutazta az egyházilag általuk adminiszt rált területet Buzgón működik a rend által fentar-
60
VASÁRNAPI ÜJSÁGK
AZ ELSüLYEDT «IKA» HAJÓ KIEMELÉSE.
A MAGYAR tott gimnáziumok és más kultúrintézmények fej lesztésén. Most Aradon díszes nagy székházat és templomot is építtet kizárólag a rend erejéből. S á r k á n y Sámuel püspök nyolczvanadik szüle tésnapja. A bányai kerületi evangélikus püspököt 80-ik születésnapján szeretettel köszöntötték hívei és tisztelői. ^Uisen január 19-ikén először a sok tagú Sár kány-család üdvözölte a püspököt; Sárkány Jenő vezérkari százados mondott köszöntőt a család ne vében. Délelőtt ünnepi istentiszteletre gyűltek a pi'isi evangélikus templomba. A szertartást maga Sárkány Sámuel végezte s a vidékről odaérkezett ün neplőkkel szorongásig megtelt t e m p ó m b a n mondta el hálaadó imáját és beszédében meghatóan tekin tett vissza lelkipásztorkodásának hosszú és nehéz múltjára. Az istentisztelet után küldöttségeket foga dott. Az esperességek küldöttségét, mely az összes esperesek és a szomszédos községek lelkészeiből állott, Török József főesperes és Földvári/ Péter földbirtokos vezette. Tisztelegtek m é g : a római katholikus hitközség, a zsidó hitközség, Pilis község elöljárósága, Albert-Irsa község. A pilisi egyház presbitériuma Bezcg Imre püspöki missziói másodlelkészszel járult a főpásztor elé. Dé'ben ebéd volt a püspöki lakban. Este kivilágították a községet s a lakosság fáklyásmenetet rendezett a püspök lakása előtt. Lakoma Rákosi J e n ő tiszteletére. Eákosi Jenő, az Otthon irók és hirlapirók egyesületének elnöke, a főrendiház tagjává neveztetvén ki, az Otthon tagjai és a h'rlapirók január 19-ikén lakomát ren deztek tiszteletére. Az Otthon termei megteltek s a különböző irói és hirlapirói egyesületek szintén képviseltették magukat, a fővárosból és a vidékről, sőt Bécsből is jöttek újságírók. Jelen volt Széli Kál mán miniszterelnök, Wlassics Gyula közoktatás ügyi miniszter, Láng Lajos kereskedelmi minisz ter, Gvlncr Gyula államtitkár, gróf Csáky Albin, a főrendiház elnöke, gróf Apponyi Albert, a képvi selőház elnöke, több képviselő és főrendiházi tag.
TENGERPARTRÓL
4. SZAM. 1903. 60. RVFOLYAK.
4. SZÁM. 1903. 50. évFOLYAM.
61
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
VITORLÁS BÁRKÁK A F1UMARÁN.
—AzUránia-szinházújdarabjának képeiből.
a joga és a szabadsága és megvan a tisztelete, addig én az ország ügyét nem féltem semmitől sem !» (Hoszszas. élénk tetszés és taps.) Ezután ITcrczog Ferencz az újságírók nevében kö szöntötte föl a mestert, Eákosi Jenőt. Márkim Miksa szerkesztő a vendégeket éltette, köztük gróf Csáky Albint, gróf Apponyi Albertet, Gulner Gyula állam titkárt, stb. Singer Vilmos a hirlapirók nemzetközi szövetkezetének elnöke, éltette a magyar kormányt, a mely átérezte a sajtó jelentőségét, midőn a ma gyar sajtó egyik legkitűnőbb tagját a királynak ilyen nagy kitüntetésre ajánlotta. Gróf Apponyi Albert, a Mt zajos ünnepléssel fogadtak, Kákosi Jenő magyarságát jellemezte. Valamikor ő aján lotta, hogy a főrendiház tagjait választani is lehes sen. Kákosi Jenőta főrendiházba, úgyszólván, maguk az újságírók választották be. Wlassirs Gyula minisz ter Jules C'aretie czikkének egy mondatátvette be szédje jeligéjéül. Ha még egyszer a világra jönnék, újra csak újságíró lennék; ez a franczia írónak tétele, melyhez a miniszter hozzátette : tAz a hata lom, a mikor nagyon sokan függnek az embertől, olyan, hogy akkor az ember mindenkitől függ. Az a hatalom gyakoriata nem hasonlítható össze an nak a hatalomnak a gyakorlatával, a mikor valaki szivének bálványát követheti, meggyőződését és lelke hevületét követve, a nép billióival érintkezhetik és a közügy érdekében kimondhatja független, igaz*meggyőződését.. Gróf Csnln/ Albin a szellemi arisztokráczia jogát és jelentőségét méltatta, felköszöntve a főrendiház legifjabb tagját. Pákosi Jenő a hála melegségével válaszolt. A kitüntetés, mely érte, a magyar sajtónak szól, ünnepli azokat a férfiakat, a kik a magyar sajtót, a nemzeti sajtót ebben a díszben, ebben a tisztességben részesítet ték. Spiegel. Edgár a bécsi hírlapírók, Vészi Jó zsef a budapesti uiságirók egylete nevében köszön tötte föl Kákosi Jenőt. Folyt tovább az áldomás. Tizenegy óra múlt, mikor a kormány tagjai eltá voztak. A társaság azonban még sokáig együtt maradt. Felolvasták a beérkezett sok üdvözlő táv iratot is.
Thallóczy Lajos közös pénzügyminiszteri osz tálytanácsos, a jeles magyar tudós és író, e hó ele jén Berlinből jőve erősen meghűlt úgy, hogy a Ráköti Jenő emelt először poharat, mint az Ott budapesti Vörös-kereszt kórházba kellett mennie, hon elnöke s a királyt köszöntötte fel. Utána dr. Ke nődi Géza Széli Kálmán miniszterelnököt és a kor hol egy hétnél tovább súlyos betegen feküdt. Most mány jelenlevő tagjait éltette, a kik azzal, hogy a azonban már, mint örömmel jelenthetjük, túl van Rákosi-lakomán megjelentek, a magyar újságírást a veszélyen s a napokban működése helyére, Bécsbe tisztelték meg. utazhatott. Széli Kálmán miniszterelnök nagyhatású beszéd r jHázasságok. A franczia tengerparton, Mentoneben a sajtó munkásait éltette, s többi közt így szólt; ban január 14-ikén időző magyaroknak ünnepélyük •Nem lehet, hogy a közélet embere összeforrtnak volt. Ekkor vezette oltárhoz gróf Pappenheim Siegne érezze magát a gondolat, az irott szó, az eszme és a szellemi élet munkásaival. (Élénk éljenzés.) A ki fried Károlyi Erzsébet grófnőt, gróf Károlyi Sándor válaszfalat. akar vonni a közélet emberé és a nem unokáját. Az esketést dr. Késmárszky István pécsi zeti szellemi élet munkásai között, az egyenesen erő jogakadémiai tanár végezte. Az esküvőn megjelent szakosa^ széttöri, és kettéválasztja a magyar nemzet - az egybegyűlt rokonságon kívül a Riviérán időző sz.ellemi életvilágát. Hiszen a magyar nemzet ébre magyar előkelő társaság számos tagja. — Dr. Bezedése, a magyar közélet reíiaissauce-sza és iijjáalarédj Viktor és neje, szül. Békássy ízabella leányá knlása á -magyar irodalomnak és a magyar nyelvnek nak, Bezérédj Mária kisasszonynak esküvője dr. Ká újjászületésével esett össze. (Hossza8,;_élénk' tetszés és taps.j Es a magyar géniusznak egy megnyilatko vén György földmivelésügyi miniszteri fogalmazó zását látom abban, hogy a magyar nemzet jogainak, val és tartalékos huszárhadnagygyal január 24-ikén a magyar nemzet szabadságának kivívásában, a nem ment végbe Budapesten. zet ébredésében és újjáalakulásában az irott szónak, Eljegyzés. Dr. domonyi Domonij Móricz keres az irott szó igazságának volt nagy része ég az "volt kedelmi miniszteri fogalmazó e^egyezte Kornfcld egyik főtérryezője. Hálás e nemzet és örökké - hálás nak kell hogy maradjon e nemzet azért,, a mit iro Miczi kisasszonyt, Kornfcld Zsigmond főrendiházi. dalmának köszönhet. (Elénk tetszés.) Ez a gondolat tag, a Magyar Alt.alan.os. Hitelbank vezérigazgatójá hozott engem idé erre az örömünnepre és ezt akar tain kifejezésre hozni, mint a magyar közéletnek ez nak leányát. idő szerint élén álló harezosa. Erős a hitem, hogy Drót nélküli t á v í r á s Amerika és Anglia közt. a míg ebben az országban az irott szónak, ha az Marepni, a drótnélküli táviró feltalálója az Egye a gondolatnak, ha az a hazát szolgálja, megvan sült-Államokban Cup-Cod-nái berendezte a táviró
állomást, mely Angliával fog közlekedni. A távira tozás a nagy közönség részére is megkezdődik még január hónapban. Az első táviratot Roosevelt ame rikai elnök küldi Edvárd angol királyhoz és Marconi fogja föladni. Az uj táviró nemzetközi neve radiotclegraf, drót nélküli távírás. E g y 90 éves pfar'sta szerzetes ünneplése. A mármaros-szigeti piarista társház néhány nap előtt ünnepelte Kiistár Ignácz, a társház viczerektora születésének 90-ik évfordulóját. Kustár nyugalma zott tanár 1813-ban született. Ezelőtt két évvel be járta Egyiptomot és a szent-földet. Megünnepelte gyémánt-miséjét és azóta is folyvást végzi áldozári teendőit. Kustár már 1848 előtt tanár volt M.-Szigeten, azután Szegeden, közben Kecskeméten és több más helyen fordult meg és mikor nyugalomba lépett, ismét visszatért Mármaros-Szigetre. Régi barátai és ismerősei közül csak még a hét évvel fiatalabb, 83 éves Várady Gábor volt képviselő él. A koszorú-kérdés. A sok mindenféle «kérdés»-ek száma megint szaporodott egygyel, még pedig olyan nal, a milyet senki sem várt volna : a koszorú-kér déssel. Ugyanis, különösen az utóbbi időkben, mind inkább közkeletű lesz az a kegyeletes szokás, hogy a halottak ravatalát, koporsóját, sírját virágokkal, koszorúkkal borítják e l ; egy-egy nevezetesebb ha lott után nemcsak egy, hanem több kocsi is viszi temetés alkalmával a koszorúk nagy tömegét, me lyeket rokonok, tisztelők, jóbarátok küldtek. Külö nösen a főváros utczáin láthatni gyakran ilyen ha lotti meneteket. Azonban, mint mindennél, úgy itt is bekövetkezett a visszahatás. Sokan kimondták, hogy a kegyelet eme túlzásba vitt külsősége a milyen költséges, ép olyan fölösleges, és emberbaráti tekin tetekből sokkal helyesebb volna az amúgy is elpusz tuló koszorúk árát a szűkölködők segítésére fordí tani. És ez eszme nagyon sok helyen visszhangra talált, sőt újabban halotti jelentéseken egészen meg szokottá vált már ez a pár szó : nKoszorúk mellő zése kéretik.» A virágkertészeket azonban, úgy lát szik, nagyon érzékenyen érinti ez a csendes moz galom s az «Országos kertészeti egyesületi) legköze lebbi választmányi ülésén élénk panaszok is hang zottak fel, hogy a koszorúk mellőzése miatt számos kertész és számos kerti munkás megélhetése van fenyegetve s elhatározták, hogy felhívást intéznek a nagyközönséghez : ne térjen el a régebbi kegyeletes szokástól, ne mellőzze a koszorúkat, mert a szegé nyek úgy sem juthatnak ezáltal annyi segítséghez, mint a mennyit a virágkertószeti ipar szenved. Hogy melyik álláspontra fog helyezkedni a közön ség s miképen oldja meg a «koszorú-kérdés»-t, azt' a jövő mutatja meg. * Láncz-házasság. Nem nagyon ismeretes dolog, hogy voltak házasságok, melyek száz évnél tovább tartottak. Ezt a sajátságos jelenséget láncz-házasságnak, vagy helyesebben és magyarosabban házas sági láncznak lehet nevezni s úgy keletkezik, hogy., egy özvegy ember újra házasságot köt, halála után" viszont az új özvegy'keres megint Hitestársát, a ki viszont özvegygyé válva megint házasságot köt stb. így tehátegy hosszú sor ember támad, a kik köztíl mindegyik az őt megelőzővel házastársi viszonyban volt. Nem is szükséges, hogy mindig ajialál teremt sen ilyen hitves-cseréket; az elválás is elegendőahhoz, hogy a. házassági láncz kifejlődjék.,Ilyen házassági lánczot alkottak híres történelmi szemé-' lyek is. Az é-korban pl. Clodius, Fulvia, Antonius, Augustus, Agrippa. Az új kor is mutathat fel érde kes eseteket. Egy ilyen láncz 1448-tól 1574-ig húzó dott, tehát teljes 126 éven át, egy másik 1648-tól 1817-ig, tehát 169 évig. Az előbbi Skót Eleonórával kezdődik: ennek halála után a-férj elvette a szász
GYERMEKEK AZ ERDŐBEN.
CHIOGGIAI HALÁSZBÁRKÁK.
A MAGYAR T E N G E R P A R T R Ó L .
Karolinát, a ki most özvegygyé válván, braunschweigi Erich felesége, Erich aztán brandenburgi Erzsébet férje lett, később Erzsébet Hennebergi XII. Poppo grófné, ez pedig végűi braunschweigi Zsófia férje lett. * Léghajóval a S a h a r a • sivatagon keresztül. Két franczia tiszt léghajóval akarja átutazni a Sa hara sivatagot, hogy a természeti viszonyokról ta pasztalatokat szerezzenek. De Buraux és CastiUon de Salnt-Victor a két léghajós, kik most utaztak Tuniszba, hogy onnan átszálljanak a nagy sivata gon. Tervök az, hogy először léggömbökkel tesz nek kísérletet, melyekkel a szél-áramlatot próbál ják ki. Ha az előre fölbocsátott léggömbök jó irányban haladnak, akkor ők is fölszállnak. A két előre bocsátandó léggömb automata készülékkel van ellátva, melyeken egy lebocsátott fonál vala hányszor földet ér, fölnyitja a postagalambok ka litkáját, hogy kiszállhassanak. A léggömbön elhe lyezett hőmérő mutatja ezenkívül, hogy milyen hőmérsékletben tette útját a léggömb. Szükséges éhez, hogy a léggömböt megtalálják. A franczia hadügyminisztérium támogatja ezeket a'-kisérleteket. * A nagyobb játókbábuk elkészítésében az illető gyárakban nyolezvan férfi munkás működik. Ezek mindegyike a bábú valamely kis részét készíti el, de a munkának ily módon való felosztása mellett a nagy gyárakban naponta vagy 1000 tuczat bábú készül. A férfiak munkája után a nőké következik, kik a bábú arczát festik, fejére vendéghajat illesz tenek, felöltöztetik és végűi becsomagolják. * Angliában évenként átlag 14 embert végeznek ki, Kelet-Idiában 710-et. Az ősz h a j z a t eredeti színének visszanyerése czéljából nagyon ajánlatos a tStella* hajvizet használni, melynek rendkívüli előnye, hogy nem mint festék hat, de a haj eredeti színét állítja vissza. E szer készítője Zoltán Béla. budapesti gyógyszerész, ő es. és kir. fen sége József főherczeg udvari szállítója.
HALÁLOZÁSOK. ENGELBRECHT KÁROLY, országos borászati főfel ügyelő jannár 16-ikán 4-6 éves korában meghalt Budapesten. Úttörője volt nálunk az okszerű szőlő és borgazdasági ismeretek terjesztésének. Előbb Festetich Tasziló gróf uradalmában gazdatiszt volt, 1883-ban az érdiószegi vinczellériskola tanára lett. Később Miklós Gyula országos borászati kormány biztos mellett működött és csakhamar kinevezték borászati főfelügyelővé. Temetésén Kiss Pál földmívelésügyi államtitkár vezetése alatt megjelent a minisztérium igen sok tagja. Darányi miniszter részvéttáviratot intézett az elhunyt özvegyéhez. Gróf SCHÖNBORN ERVIN, magyar főrendiházi tag, Beregmegye örökös főispánja, a beregmegyei mun kácsi és szentmiklósi hitbizományi uradalmak tulajdonosa s ezenkívül nagy uradalmak birtokosa Csehországban, meghalt január 19-ikén schönborni birtokán 61-dik évében. Mikor 1866-ban Bereg megye örökös főispáni székét elfoglalta, 5000
Az
Uránia-szinház
forintos alapítványt tett a munkácsi gimnázium számára ; a Magyar Tud. Akadémiának 7000 forin tot adott. Magyarországi birtokain leginkább va dászatokrajelent meg. Birtokait 33 éves fia, Károly gróf örökli. BLOWITZ HENRIK, a «Times» párisi levelezője, el hunyt 82 éves korában Parisban. Az újabb hírlapiro dalom egyik kiválósága volt a gyors hírszolgálat ban s az elven fürgeségben, melylyel a diplomaták körében értesüléseit megszerezte. Születésére nézve cseh volt, családi neve Opper és Blowitzban szüle tett, a honnan irói nevét vette. Elhunytak még a közelebbi napokban: KONKOLYTHEOE JÓZSEF földbirtokos, Pestmegye nyűg. főszol gabírója és volt országgyűlési képviselő 67 éves korában, Felső-Dabason. — LADÁNYI LÁSZLÓ, Pest megye nyűg. főszolgabirája, 55 éves korában Buda pesten. — VÉGHELYI ÖDÖN, volt esztergommegyei főszámvevő, 37 éves korában Esztergomban. — GALLOVICH GYÓZÓ, b.-gyarmati nyűg. kir. telekkönywezető 48-as honvédfőhadnagy, 73 éves ko rában Balassa-Gyarmaton. — LÉVAY JÓZSEF, 48-as honvédtűzmester, m. kir. adótárnok, 71 éves korá ban Munkácson. — KIRILLA TIVADAR, régi honvédfőhadnagy N.-Károly város nyűg. adótanácsosa, 74 éves Nagv-Károlybari. — WITTMAYER JÓZSEF, régi honvéd, Rákos-Csabán. - Kiss LAJOS, az alcsuthi főherczegi uradalom tisztje, 44 éves korában Alcsuthon. A végső tisztességen ott volt Libits Adolf ud vari tanácsos, József és József Ágost főherczegek képviseletében, az uradalmi tisztikar és nagyszámú gyászoló közönség. — HEGYI ZSIGMOND, 71 éves ko rában az abaúj-tornamegyei Léhen. — HÓDY IMRE FERENCZ, biztosítási felügyelő, dr. Falk Miksa kép viselő veje, 52 éves korában, Budapesten. — LEIIR MÁRTON, a budapesti VI. kerületi érsek-utezai elemi iskola volt tanítója, a ki 44 évig szolgálta buzgó sággal a fővárost, Budapesten. — Sárosfalvi BITTÓ ZOLTÁN, volt nagyperkátai uradalmi főtiszt, 66-dik évében Budapesten. A sárosfai családi sírboltba temették. — Nagy-palugyai PLATTHY ADOLF, föld birtokos 75 éves korában Hontújfalun. — SZER DAHELYI VINCZE, Zemplén vármegye törvényható sági bizottsági tagja, 58-ik évében Radon. — Id.
8. P. Az ú. n. rovás hun-székely, vagy ősmagyar írás kérdéséről hozzánk intézett soraira illető munkatársnnk a következőket válaszolja: Hogy a magyarok már az őshazából hoztak magukkal valami írást, az kitűnik már csak a tbetü. és «irni» szavakból is, melyeket nem a nyu gati nyelvekből vettek, hanem valamelyik régi török törzstől, talán a hun-bolgároktól. Ha csak a mai hazában tanulták volna meg őseink az irást, akkor az erre vonatkozó szavakat a szlávtól, olasztól vagy némettől, illetőleg tanítómestereiktől vették volna, mint például a vallásra vonatkozó szavakat. De ezen kívül már Kézai említi 1278 körül, utána pedig sok régi feljegyzés, hogy a magyarok, illetőleg székelyek bizonyos ősi írással élnek, a mit fára szoktak róni. De milyen volt ez az irás ? Két sajátságos betűs fel irat maradt fenn székelyföldi templomokban, azon kívül egy csomó abécze és számos ilyen betűs irás régi könyvek tábláin, stb. Különösen boldogult Király Pál gyűjtött össze ilyesmit sokat, a melyekből, meg egvebekből is annyi bizonyos, hogy ezt az irást, kivált a XVI. és XVII. században széltire használták, főkép a protestáns papok és diákok egymásközti levelezéseik ben. Ezért aztán némelyek hajlandók voltak azt l.inni, hogy nem az igazi ősmagyar irás ez, hanem egyszerű csinálmány, olyan titkos irásféle, mert nemcsak a nyugati írásokból vett jegyek is vannak benne, hanem a keleti írások természetével is ellenkezik, a melyekben a magánhangzók nagy ré szét nem szokták kiirni. Körfllbelől ebben^ az álla potban maradt aztán a kérdés az utóbbi időkig, midőn keleti Ázsiában felfedezték a 730-ban elhalt Kül Tegen török fejedelem síremlékét, mely khinai jegyeken kívül más valami különös betűkkel van tele vésve. Ezen ó-török nyelvű felirat betűi mindjárt az elsőpillanatra hasonlóknak látszanak a kétségbe vont hitelességű ősmagyar íráshoz, jobban összevetve pedig a kettőt, kitűnik, hogy két jegy : a sz és n teljesen azonos mind a két írásban, az o ü k t b és m4g néhány közt pedig oly csekély az eltérés, hogy tulaj donkép ezek is azonosoknak mondhatók. A két irás betűinek nagyobb része azonban nem egyeztethető össze. Mindazonáltal az összeegyeztethető, vagy azonos MIRBACH HUGÓ, őrgróf Görgény-Szent-Imrén. — Székelyudvarhelyi KAPCZA GYULA, ügyvéd, Hunyad jegyek száma is erős bizonyíték a most szóban forgó fősmagyar irás* keleti eredetének igazolására; ennyi vármegye nyűg. főjegyzője, Maros-Hlyén 56 éves hasonlóságot esetlegességnek nem tarthatni. A többi korában. — Id. SZILY JÁNOS, dr. Szily József fővá jegyek lehet hogy azért nem egyeztethetők, mert rosi kerületi tiszti orvos atyja, 70 éves Tolnán. — századok folytán apránként teljesen elferdültek, elvál MOLNÁR ISTVÁN, Földeák község jegyzője, 28 éves toztak, lehet, hogy más Írásrendszerből valók. Van korában. — WEINER JÓZSEF, a Hazai Takarékpénz aztán még az ősmagyarban egypár a görögből átvett tár vezérigazgatója Budapesten. — SPEBLÁGH IG betű is, pl. a h, f, a melyeket talán még a a Fekete-tenger parti görögöktől vehettek át a magya NÁCZ, gyógyszerész 57-Ik évében Orosházán. • FÁY ÁKOBNK, szül. Pély Nagy Katalin, Fáy Ákos rok, kikkel kereskedelmi összeköttetésben állottak, — nyűg. honvédezredes felesége, 61 éves, Tót-Györkön mert a mai hazában már bizonyára inkább latinbetűket vettek volna át. Hogy pedig a kérdéses irás és Pozsonyban temették el. — Özv. báró MATTEN- a keleti írások természetével ellenkezőleg legtöbbCLorr GODOFRÉDNÉ, szül. Berchtold Henriette biro nyire a magánhangzókat is külön jegygyei jelöli,^ az dalmi grófnő, 66 éves korában, Sajó-Udvarhelytt, az új hazában a latin irás sok százados hatásából honnan holttestét Aradra vitték a családi sír könnyen kimagyarázható. Egyébiránt az említett 1501-iki templomi feliratnál a magánhangzók nincse boltba. — Özv. BERZEVICZY ÁGOSTONNÉ, SZÜL berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Eleonóra, nek is mindig kiirva, például ez a szó: «csinálták» 88-dik évében, Újpesten. — CSORBA EDUÁBDNÉ, szül. így van irva: «esnltki. Most országszerte kutatások Bhiuhorn Matild, 76-dik évében, Győrött — Özv. folynak, hogy vájjon van-e még a nép közt itt-ott maradványa ennek a régi írásnak. A» eredmény
62
VASÁRNAPI Ú J S Á G .
Csak egy 'pillanatig...
a z o n b a n e d d i g e l é é p e n n e m biztató, a m o s t a n á b a n sokat emlegetett omori földmlves, T a r István rovás í r á s á t s e m l e h e t többek v é l e m é n y e s z e r i n t , a k i k e dologgal foglalkoztak — biztosan őseredetűnek mon d a n i . T a l á n a s z é k e l y e k k ö z t divó ttulajdonjegyek», a melyekkel a tárgyakat megjelölik — lehetnek m é g e m e z ő s i r á s n a k m a r a d v á n y a i . E z i r á n y b a n i s folyik a g y ű j t é s é s további k u t a t á s .
E l b e s z é l t e e g y barátnőm, h o g y a m i n a p korcsolyázni m e n t a k e m é n y h i d e g időben. N e m i s élvezte sokáig a m u l a t s í g o t . Csak e g y p i l l a n a t i g tartott — ú g y m o n d — m i g a korcsolyákat föl- é s lecsatoltam, azalatt a l á b a i m majd megfagytak. H a r m a d n a p ' a e z u t á n m á r n e m t u d t a m czipőt h ú z n i , l á b a i m m e g d a g a d t a k ; m a j d s z á m o s kiütések t á m a d t a k rajta. L e g n a g y o b b k i n o m közepett ajánlották n e k e m az Erényi-féle I c h l i o l - S a l y c i l kenőcsöt, m e l y lyel csak e g y p i l l a n a t i g k e z e l t e m a fagyos részeket, a fájdalom m e g s z ű n t s p á r n a p m ú l v á n felépülve, újból korcsolyázni m e h e t t e m . — A z E r é n y i - f é l e I c l l t i o l Salycíl a z ejiyeilüli biztos qyójjyszer b a r m i f e l e okból származott bőrkiütés, bőrviszkeleflsétj, bőrbámlás, ólvar, testkipállás, bőrrepedés, szóval mindenféle bőrbnjok ellen. Kapható a D i a n a - n y ó f i y s z r r t á b a n , Itndapest, VII., K á r o l y k ö r u t 5 . (1 tégely 3 korona.) Csak n n a v i g y á z z u n k , h o g v t E r é n y i - f é l e Ichtiol-Salycilt» kérjünk a g y ó g y szertárakban.
K ü l ö n ö s t ö r t é n e t . Elbeszélés. Voltakép n e m egyéb, m i n t e g y n a g y o n i s m e r t , r é g i a d o m a , h o s s z ú lére fel e r e s z t v e , a m e l y a f e l d o l g o z á s által c s a k v e s z t e t t ér tékéből. A z é b r e d é s . A s i k e r ű i t fordítást m e g k a p t u k ; k ö z ö l n i fogjuk. E t t a . Gyöngéd, fogékony szívből fakadtak s majd mindegyikben van hangulat. A nyilvánosság elé nem v a l ó k m é g s e m : n e m birnák k i a reájuk e s ő e r ő s fényt. A z ilyen dilettáns-munkával szűkebb, meg h i t t k ö r b e n h a t á s t l e h e t elérni, a n a g y k ö z ö n s é g e l ő t t é p e n a z h a l v á n y u l el, a m i j ó b e n n e : a k ö z v e t len érzés zománcza.
Vigasztaló. Ebben a formájában m á r jobb, de m é g m i n d i g n e m kifogástalan. Érzése n a g y o n i s árado zik, t ö m ö r e b b e n k e l l e n e kifejezni. R í m e i közt i s v a n n é h á n y gyarló (pl. titkát — világ), n é h á n y pedig j ó u g y a n , de banális s azzá teszi a gondolatot i s . í g y például e z : K ü n n a rideg való — n e m teneked való, v a g y e z : é g i , t i s z t a é r z e t — m i t k e v é s s z i v érzett. E z e k b e n é r e z z ü k , h o g y a r í m adja az i r ó szájába a m o n d a t o t , a m e l y é p ezért l a p o s i s . E h i b á k a t a v e r s több, k ü l ö n b e n c s i n o s r é s z e s e m t u d j a elfeled tetni.
Menetdijak
KELETŰ.//
w r Alapíttatott
1865-ben.
~^n
2311, szánra feladvány Feigl M.-tól.
A legjobb bel- ós külföldi
(I. díj.)
zongorák, pianinók és harmoninmok
BOTÉT.
legolcsóbban kaphatók
HeckenastGiiszíáv zongoratermében
Budapest, IY., Gizella-tér 2 (Váczi-utcza sarkán). E h r b a r udvari zongoragyár S c h i e d m a y e r é s fiai stuttgarti udvari zongoragyár magyarországi egyedüli kép viselete. Valódi amerikai harmoniumok. 9720
Nagy kölcsönző-intézet.
Hirdetmény. Világot. 1. Vhl— h8 2. V b 8 - h 3 3. V mat.
Botét. g4— g3 (aj t. sz.
Világot.
a.
Sőttt.
1. . . . . . . . . . Kc7—o6 : 2. Be8—e7 3. V mat.
___ t. sz.
H e l y e i é n f e j t e t t é k m e g : Budapeiten: K. J. é s F. H. Andorfi ti. — Kovács J. — Ctomonyán: Németh Péter. Lipótvártt: HoBbauer Antal. — Bakony-Sirntlátzlón : Szabó János. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — Fakerten : Kintzig Róbert. — A pesti takk-kfr.
KÉPTALÁNY.
Az 1-ső számban megjelent képtalány megfej tése : Aligazgató. Felelős szerkesztő: N a g y Szerkesztőség•
troda:
Miklós.
B u d a p e s t , I V . , K a p l o n y - u t c z a !».
I.
•
• i i t i
t . • i
• t
Bécs
Velencze vagy Ancoua Cannes Fiienze Genova Grasse Ljou-Perruche Marseille Milano Mentőn Napoli Nizza Róma To.ino Velencze vagy Ancona
A inagy. kir. á l l a m v a s u t a k igazgatósága n y i l v á n o s ver s e n y t hirdet a b u d a p e s t — m a r c h e g g i v o n a l o n P á r k á n y N á n a á l l o m á s o n létesítendő ú t - é s pálya á t h i d a l á s v a s s e r k e z e t é n e k szállítása iránt. A tervek é s k ö l t s é g s z á m í t á s , a szerződési tervezet, a z ajánlati m i n t a , a pályázati feltételek, v a l a m i n t a m u n kák végrehajtásához k ö t ö t t feltételek B u d a p e s t e n a m a g y . kir. á l l a m v a s u t a k igazgatóságának a l é p í t m é n y i ü g y o s z t á l y á b a n ( V I , Teréz-krtrut 5 6 . I I I . e m . 14. ajtó) a h i v a t a l o s órák alatt m e g t e k i n t h e t ő k . A z ajánlatok legkésőbb 1 9 0 3 . é v i február h ó 1 1 - é n déli 12 óráig n y ú j t a n d ó k be alulirt igazgatóság építési és pályafentartási főosztályában (Teréz-körut 56, I I . e m . 10. ajtó). A z ajánlatok e g y korona, a z ajánlat m e l l é k l e t e i i v e n k i n t 3 0 filléres bélyeggel e l l á t v a é s l e p e c s é t e l v e a k ö vetkező felirattal e l l á t v a n y ú j t a n d ó k b e : sAjánlat a b u dapest—marcheggi vonalon Párkány-Nána állomáson lé t e s í t e n d ő ú t - é s p á l y a á t h i d a l á s vasszerkezetének szállí tására.! A z ajánlat benyújtását m e g e l ő z ő n a p o n , v a g y i s 1903. évi február 10-én délelőtt 12 órái<» 3 5 0 , azaz h á r o m s z á z ö t v e n korona b á n a t p é n z teendő l e a m a g y . k i r . á l l a m vasutak k ö z p o n t i főpénztáránál ( V I . , A n d r á s s y - u t 75. sz. földszint) akár k é s z p é n z b e n , akár á l l a m i l e t é t e k r e al k a l m a s értékpapírokban. A bánatpézről szóló letétjegy az a j á n l a t o k h o z n e m csatolandó. Az értékpapírok a l e g u t ó b b j e g y z e t t á r f o l y a m s z e r i n t számittatnak, de n é v é r t é k e n felül s z á m í t á s b a n e m v é tetnek. Csak idejekorán beérkezett ajánlatok s z o l g á l h a t n a k a tárgyalás alapjául. P o s t a utján b e k ü l d ö t t ajánlatok é s bánatpénzek térti v e v é n y n y e l adandók l e . Budapest, 1903. é v i j a n u á r h a v á b a n .
Legjobban bébi-, zonyult tápláték egészséges ésgyo mor-bélbereg gyer mekeknek.
^"Gyermeke kitűnően fejlödnek föle és nem szenved, nek emésztési
gyermekliszrje, zavarokban.
.'
Dr. Lengiel Frigyes
Kitűnő íz. J. Serravallo — Trieste-Barcola. K a p h a t ó a g y ó g y s z e r t á r a k b a n Vi l i t e r e i ü v e g e k b e n K 2 . 4 0 és 1 literes üve osj-j gekben K 4.40.
f o l ü l m u l h a t l a n jó hatással lur »i ,irc7bör szépítésére. Ezen lial/.sam éjjelen át majd nem észrevétlenül választja le a pikkelyekéi, miáltal a bőr megszabadul a legtöbb tiszlillanségtól, mint mindeunemii f o l t o k t é l , bőratk&ktél, szeplőtől, orrvörös » é g t ő l slb. A bőr simává, puliivá vilik és fehér lesz. Csodahalisunak mondható ezen balzsam hatása a bőr felület gyors helyreállítására nézve, különösen pedig lilmluk utál. Egy korsó á r a 3 korona. MM
Dr. Lengiel benzoé-szappana a legenyhébb és leghasznosabb bőrápoló szer. E g y d a r a b á r a 1 k o r o n a 2 0 fillér. Főraktár Magyarország
Török
Ha őszül a haja,
József
13010
37-10 73-50 58-00 93-10
19 50 41-20 31-80 54-90
Budapest,
gyógyszertárában
V., Sétatér-ntoza, sarkán.
vagy
t
_ _
_
__ _
12
«
6
•
A g ő z h a j ó k n a k a Budapest—Fiume közt közlekedő g y o r s v o n a t o k k a l , v a l a m i n t Velenczébe és Anconába a Róma, Nápoly, Bari, Brindisi, Bologna, Milano s t b . felé i n d u l ó , i l l e t v e o n n a n érkező o l a s z v o n a t o k k a l köz v e t l e n c s a t l a k o z á s b a n állanak. Fiúméba a vonatok a gőzhajók kikötő-helyóig közlekednek s onnan indulnak. Fiúméból—Dalmácziába n a p o n k é n t i n d u l n a k gőzhajók, e z e k közül h e t e n k i n t n é g y g y o r s j á r a t , é s p e d i g : Zárába, Metkoviőba, Ragusába é s Cattaróba, melyek menet rendje az Ú t m u t a t ó b a n foglaltatik. M e n e t j e g y e k ós cso p o r t o s í t h a t ó k ö r u t a z á s i j e g y e k e t a fent m e g n e v e z e t t állomások, ú g y s z i n t é n a m a g y . kir. államvasutak köz p o n t i m e n e t j e g y i r o d á i Budapesten é s Bécsben, továbbá a Cook Tamás és fia czég u t a z á s i i r o d á i Budapesten é s Bécsben a d n a k ki, h o l a k í v á n t f e l v i l á g o s í t á s o k is megadatnak. B u d a p e s t e n , 1902. é v i d e c z e m b e r h ó b a n .
A magy. kir. államvasutak
igazgatósága.
kiadásában B u d a p e s t e n
megjelent
és m i n d e n k ö n y v k e r e s k e d é s b e n k a p h a t ó :
VAS GEREBEN ÖSSZES MUNKÁI illusztrált kiadásban:
Mairyar k i r á l y i s z a b a d a l m a z o t t és v é d j e g y e s e i t
folyadékot, m e l y a kezet 3 n a p alatt bár s o n y s i m á v á és hófehérré teszi. Egy üveg 90 fillér. Kerpel gyógytár, Budapest, V., Lipót-körut 28.4 ü v e g rendelésnél franco.
K l l f l .'ft TSrrfls JÓB*«I ll*6VTaf«rUr|r.ia
Igen ha A Bozsnyay fele vasas chkabor tásos vér egyike a legelterjedtebb és leghatáso szegénység, sabb gyógyboroknak. Magyar édes sápkor, nsuborral készítve, a külföldi készít rasthenla esetei ményekkel nemcsak kiállja ben. E g y flveg ára _ yf-h ^ \ \ a versenyt, hanem szokat 2 . 4 0 kor. Egy 6 üve V « X S C l . J ^ ^ ^ felül is nralja. Vérsze get tartalmazó postaláda gényeknek különösen 1 2 . 1 2 kor. franco küldve ajánlható. Főraktár Budapesten í * I 1 1 T I af) ^ Számos elismerő T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára nyilatkozat. Több kórház Továbbá a készítőnél: ban van al R o z s n y a y M á t y á s gyógyszertá kalmazva. rában A r a d o n , Szabadság-tér, valu mint
minden
más gyógyszertárban
Bu<1ir«IM
rt diétcf-ccu \ dőrt&ÖIcxr*' K a p h a t ó mindfln pyógryszertarban.
bora.
9693
+SoYáíiysá§+ Szép telt tentidomok S ml keleti er">porniikt61,1900.évl párisi »r»njéremmol krtflnUtvt 6—8 hét «l»tt már 30 fontnyi cryftrtpodáaért ke* ZMséR. Orroni rend szerint. Szigo rain becsületes-Nem szédelgés.Szá mos kftstoDölevél.Ára kartononként £ kor. 60 fillér. PosttntsJrány vagy ntánréttel. Használ
D. Franz Steiner & Co., Berlin, 18 .KSnlTgratierstrasse 78. Főraktár Magyarország részére i Török József, gyógyai. fiWUy-n.ia.
MIS
JBOIYAIILATOS
/csere •'
ími'wfhjhM r Erősítés és erómegujilás céljából eredmé " irynyel használják ez összes lunstáA.kerék pirosok és lovaglók nagyobb főuruk útin. ÜVEC ARA 2 KORONA.•/> UVEC ÁRA 1 K O R O N A 2 0 FILLÉR
^SrtlóJi esa)\ fonti védjegygyet. Kjtpható sz )?*3 összes gyógyszertárakban » KREISAPOTllEKE KORNEPliniG B E C S mellel. Magyarországi főraktár: T O r O k J ó z a e t g y ó t r y K z e r t & r a . Király-ntcza 12 é s Andrássy-at 2 6 . «t!>R
MAHMIA KORPA flWfl'POLflSRfl
KIVALO EROSITOSZER
RÁHRMITTEL |
5 K 6 0 f-
Fraiiczis giabaüaium A ssepsec titka. Ideális illattal feltétlenül Urlos.etíesxseces es diszkrét A. «V>nnandi-e« SI arritxinink eKeazsegrs e s Qd« asml sd 19>'0 un P a n . i VtléLQktailitam ARANYstRCM M I 0 N 0 T B O U C H E R , 1 9 , R n s V i v i e n n é , PARIS.
Használjon Kerpel-féle »* Kézfinomító
^ l . k ö t . A r é g i j ó i d ő k . (117 k é p p e l ) . I V . kiadás 4 K. * / Vászonkötésben 5 K 6 0 f. N a g y i d ő k n a g y e m b e r e k . (97 k é p p e l ) . I V . kiadás 4 K. Vászonkötésben 5 K 60 1 P ö r ö s a t y a f i a k . ( 1 0 8 k é p p e l ) . I I I . kiadás 5 K 6 0 f. Vászonkötésben A n e m z e t n a p s z á m o s a i (95 k é p p e l ) . 4 K. III. kiadás 5 K 6 0 f. V ászon k ö t é s b e n 4 E. E i r y a l i s p á n . ( 1 0 0 képpel) ü l . kiadás 5 K 6 0 f. Vászonkötésben G a r a s o w a r i s z t o k r á c z i a . (98 k é p p e l ) i n . k i a d . 4 K. Vászonkötésben 5 K 6 0 f. T e k i n t e t e s u r a k . (133 k é p p e l ) . I I I . kiadás 4 K. Vászonkötésben 5 K 6 0 f. 8. J u r á t u s é l e t . (107 k é p p e l ) . I I I . kiadás 4 K. Vászonkötésben 5 K. 6 0 f. 9. É l e t u n t e m b e r . (137 k é p p e l ) , ü l . k i a d á s 4 K. Vászonkötésben 5 K 60 £ einaosFleischhergesrelltes, 10. D l x l . — A d o m á k . ( 9 4 k é p p e l ) . Ü L kiadás 4 K. tpr*4-tBEfgviGrmsddoset E3 Vászonkötésben 5 K 6 0 f. 11. IT. J ó z s e f császár kora Magyarországban. R e g é n y , N e o g r á d y A n t a l 9 2 rajzával. I I . k i a d . 4 K. Vászonkötésben 5 K 6 0 f. ki furvoform. E 12. Parlagi k é p e k . — T o r m a g y ö k e r e k .GoróLajos4 3 rajzával. I I . kiadás Vászonkötésben
gyógyszerész A r a d o n . Főraktár : T ö r ö k J ó z s e f fryógyliriban B u d a p e s t e n . A kőzönseK meirtéveszlsast ciálzó mániátoktól évakmljiink
ÁLLAPOTBAN il TABLETTÁIBAN GERMANDREE PORHANYÓS
D i s z t e r e m h á l ó h e l y l y e l e g y ü t t 16 k o r . (fedélzet)
Készíti: Ontori FÖLDES KELEMEN
legenyhébb jóifü laxáns móg csecsemőknek is adható, ltendelve angol, franczia, magyar és német egyetemi tanárok által. — Kapható minden gyógytárban. 9777
Szabadság-tér 9484
Anconába :
«
Ára 1 korona.
PURGO
korona.
ő cs. és k. fensége József főherczeg udv. szállítója,
A g ő z h a j ó k o n e g y ágyért k é t k o r o n a utánfizetendő. A hajó-átkelési dij m a g á b a n F i ú m é b ó l - V e l e n c z é b e
Béla
börbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.
Bndapest, Király-n. 12 ésAndrássy-nt 2 9 .
Regenerátor),
Üvegje 2
Zoltán
ő, m i ) - é s Sor iroslátno ké, skbi üi zt téosseakn, phaatttóa ns áz es ro ks zése p lmindennemű
részére
gyógyszertára,
használja a „Stella"-vizet (Hair
FOLDES-féle "" MARGITGRÉME
Raktáron az összes nagyobb gyógyszertárakban.
m e l y n e m fest d e a haj eredeti színét adja vissza
kor.
i
vassal.
Erösitő szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o B Ó k számára. Étvágy gerjesztő.idegerősitő, vérjavitó szer. I0T 2000-nél több orvosi vélemény. " » 0
|
kor. fres
IjiJIjP'"
nyirfabalzsama
személy vonat
II.
63
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
Tíljnnk ci egjnual rgem* I fűnket is meg. r'ikitsük.iiasí - J náljuk i Pilules Apolló k i iDelyeknekgyógjerejea(nő»éüyekbolnyert)V'«iicu/os)'uk áruban ninn náirányara u egészségnek,mini luk mat készítmény.Nem hathajlók, nanemegymoci)., iaul«Ikozásra es a zsiranyagsejtekre hatnak. — A t á l t o s lesiess, gf yogyia-an kin' n P I l u l e i A p o i l o > - k szabilyoizak aszenri működést, fiatalítják ai arezvonasokatés megadják a testnek iimét az ügyességet és erőt. El a titka minden uszonynak,ki negakarja őrizni karcsú ésfiatalulalakjai. A a Pilulet Apolló »-k a legkényesebb természetű mindkétnembelieknek használnak ei nemánhatnak tóba aiegészségnek. A körülbelül kel hónapig tartó gyógyítást könnyen be leuettartani éiTégeredmenye teljesen állandó.(Törtenyesen védeti védjegy), tgy üvegcse ara utasításai: K.6 +5 bérmentve; utánveiii I K.fl.75. - J . K a t i é gyógyszerész 5, Patsa&t Verdeau, Parit, IX.'. — Egyedüli raktár Ausztria-Magyarország' 0, rai Budapest. T ö r ö k J ó z s e f , gyógyszertára. Kiralv-utcia, 12. részéri
o s z t á l y
A Franklin-Társulat
A 2295. számú feladvány megfejtése Maximov N.-tó'l,
Pénz érték
Hová
Budapest
AvtottAtt.
a hajó-átkelési illetékekkel e g y ü t t :
Árjegyzék Ingyen.
Magyar királyi államvasutak.
1903. 5 0 .
HOGY KARCSÚVÁ!
Gyorsvonat
i
Kérje Ingyen és bérmentve ! a legújabb 1903. évi. körülbelül 3 0 0 0 d í s z e s ábrát t a r t a l m a z ó á r j e g y z é k e t rvos-sebészi múc8 kötszer-gyárostól BUDAPEST, IV., K o r o n a h e r c z e g - u . 17. T a r t a l m a z z a az összes új donságokat, melyek a b e t e g á p o l á s é s Beteg k é n y e l e m h e z szükségesek, minden eszközt rend szeresen a megfelelő betegséghez osztályozva, u.m. cs. és kir. szabad, legújabb rendszerű s é r v k ö t ő k , t e s t e g y e n é s z e t i g é p e k , (mnfnzők, j á r ó - é s t á m g é p e k l , m ű v é g t a g o k (mfikez.k é s műlábak*, g y e r m e k á g y a s o k é s c s e c s e m ő k részére teljes betegfelszerelé sek tejsterilizálók stb. Továbbá : H y g l e n i k u s g n m m i á r n k minden czélra, k o z m e t i k u s szerek, v a l ó d i a n g o l é s s o l l i n g e n l a c z é l á r n k különböző czéiofcia, b o r o t v á l ó eszközök
4. BZAM.
utazás
B Ui i Im Ht i ii ei r« l ii ke ii i
a világhírű hegedii-mfivész húrjait R e m é n y i M i h á l y mfiliangsierkészitönól.a m. kir. zene-akademia szál lítóidnál szerzi be. Specialista hegedű-javiiasokban. mei_\ek a lejrmüvésziesrbben készíttetnek jótállás melleit. A h a u t g f o l i o z ó g e r e n d a f e l t a l á l ó j a , mely hármelv hegeilii vast gordonkába alkalma/.va annak sokkal erosehh, szebb és kellemesebb hangot ad. B u d a p e s t , V I . k e r n l e t , K i r á l y - u t o s a 4 4 o. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. 94>í
Évn»TAit
Olaszországba és Dél-Francziaországba Budapest Dom bóvár— Fiúmén át a M a g y a r - H o r v á t T e n g e r i G ő z h a j ó zási T á r s a s á g F i u m e é s V e l e n c z e , i l l e t v e A n c o n a közt k ö z l e k e d ő g ő z h a j ó i n . Hajójáratok menetrendje 1902 n o v . h ó 1-től v i s s z a v o n á s i g : 1. I n d u l á s Fiúméból—Velenczébe m i n d e n kedden é s szombaton e s t e 8 ó r a i.0 percz kor. 2 . I n d u l á s Fiaméból—Ancvnába minden hétfőit r e g g e l 8 ó r a k o r , m i n d e n csülö) tokán e s e 8 óra 30 perczkor. 3 . I n d u l á s Vclenczéböl—Fiúméba minden hétfőn é s csütörtökön este 7 óra 3 0 perczkor. 4. Indu l á s Anconából—Fiúméba m i n d e n szerdán r e g g e l 7 óra kor, m i n d e n szombaton este 8 ó r a 3 0 p e r c z k o r . Menettartam ÍO óra.
I. osztály
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.
1908. 6 0 .
Legolcsóbb
Hl.
SAKKJÁTÉK.
ÜIÍSJ.
195686/902. s z á m .
Honnan
A d i ó s g y ő r i Tárban, s t b . N é h á n y e l c s é p e l t k ö z h e l y e t jól-roszúl versekbe foglalni m é g n e m m ű v é s z e t . A t ö r t é n e l m i v á r o m l a d é k rajzába é p ú g y n e m t u d új, é r d e k e s v o n á s t v i n n i , m i n t a t i s z t á n lírai é r z é s e k festésébe. Kis szobámban. J ö n a tavasz, stb. A jó csomó v e r s c s u p a s z ó , g o n d o l a t é s k ö l t é s z e t n é l k ü l . Efféle v e r s e k m i n t e g y f é l s z á z a d d a l ezelőtt v o l t a k n á l u n k divatban s akkor se valami nagy hasznára voltak irodalmunknak. Szellemjárás, s t b . Sok a keresettség verseiben, j ó v a l több, m i n t a v a l ó d i é r z é s . A «Szelleinjárás» zavaros i s , a hangzatos szavakba belevész a gondo lat, a többi p e d i g m e g l e h e t ő s k ö z n a p i d o l g o k a t m o n d el. M é g a z « U t o l s ó levél» c z í m ü n e k v o l n a a legjobb g o n d o l a t a , d e ez s i n c s m ű v é s z i l e g f e l d o l g o z v a .
4.
WBrBiciiTiremaxwmHí! |
Parbenf briken vorm. f r l e d r . B a j i t > Co. ElbarOld.
1 SOMATOSE húsból készült és emuik tápanya gát tartalmaié Ízetlen, könnyen oldódó Álbumote kétzitmeny a leg kiválóbb
erősitő-szer gyenge ét a táplálkozásban elma radottaknak, ideg-, mell- és gyomorbetegeknek, betegágyasoknak, angol kórban szenvedő gyerme keknek, üdülőknek, nemkulunbm
Yas-Somatose sápkórosoknak les* ajánlva a* orvotok által Yas-Somatose nem egyéb f/t stev ve* összetételű vasat, a milyen alak ban a vas a% emberi testben van jelen, tartalmazó Somatose. Bomatoae rsndldTÜl fsrjsstrtt • • étvágyat. 4 K. Raktáron van az összes gyógyszer* tárakbem ésmógyanyagksrtske*
LEGJOBBAN BtVfllTSZfR
MOTSCHfl.ésTl\ BÉCS X/3 ?UELLENG. 11 S.SI. és L,LUGCCK3.SZ-
Asszonyok és leányok! Hátfájás, testfájás, görcsök, fejfájás, rosszullét stb. ellen ajánlatos l A m a i i r a i , egy határozottan ártalmatlanul ható é s kellemesen bevehető theakeverék (poralakban). Orvosilag melegen ajánlva. D r . n t e d . M . S t u t t g a r t b a n irja a többek k ö z t : «A belsőleg ajánlt gyógytheák közül egy sereg kedvező tapasztalat alap ján egy njabb theavegyüléknek adtam előnyt, a mely • A m a i i r a i név alatt van beve zetve és h a t á s á b a n tényleg m i n d e n m á s t h e á t f e l ü l m ú l t stb. — D r . m e d . O . B e r l i n b e n jelentést tesz eredményeiről és a többek közt ezt mondja: «S. A. k. a. Köpenick S. asszonynál: A gyenge alkotása, kissé halvány pácziens rosf mllétről és hátfájásról panaszkodott, valamint néhány nappal azután. A n e g y e d i k c s é s z e t h e á n á l e l m u l t a k e z e n n e h é z s é g e k . Más okból történt utolsó látogatásánál ang. 3-án frissebbnek látszott, mint azelőtt. Életuntsága e l m ú l t ás most kettő h e l y e t t d o l g o z i k ! stb. — J. asszony Stuttgartban közli: iNem fogom elmulasztani minden felebarátnötnnek ezen kitűnően ható készítményt a legmelegebben ajánlani • gtb. — A fenti, valamint minden egyéb elismerő irat ered»ti példányai a gyárosnál betekintésül le vannak téve. — A m a s i r a ára f é l d o b o z K 2 , e g é s z d o b o z K 3 . ( 2 — 4 h ó n a p i g e l t a r t ! ) Csupán A. Locher névaláírással valódi! Egyedüli gyáros: A n d r . L o c h e r . Pharmac. Laboratórium. S t u t t g a r t . " R o l r r á r a l r i B u d a p e j s t e n t Török J. Király-utcza U. Pozsonyban: D r . A d l e r A a J L l x U a i V i Salvator-gyógytárában, valamint az osztrák-magyar monarchia n u n ! ' e ° 9773 nagyobb gyógytárában.
—
u
i. BZÍM.
VASÁRNAPI Ü J S Á G .
Í90Ü. 6 0 .
ávrotYÁU*
KÉK a leu'oHi Iffitta
Mindenütt k a p h a t ó .
Hochsinger Testvérek vegyészeti
gyára
B u d a p e s t , V I . , R ó z s a - u t c z a 85,
ESZ.M I v N Y I K E B E L érhető el a P i l n l e s ő r i e n t a l e s által, Katié gyógyszertárából Parisban, Passage Verdean 5, az egyedüli szer, mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 3 forint. Raktir: Török József, Budapest, 9619 Király-uteza 12. sz.
ÚJDONSÁG!!
Dr. G ÖL IS féle emésztő-por. (1857 óta kereskedelmi
czikk.)
É t r e n d i szer, k i t ű n ő hatása v a n a k ü l ö n ö s e n n e h e z e n e m é s z t h e t ő ételek föloldására, v a l a m i n t az általános emésztésre é s igy a test táplálására é s erősí tésére i s . N a p o n t a kétszer h a s z n á l v a , e v é s u t á n e g y k á v é s k a n á l n y i t téve a n y e l v r e 8 a szokásos itallal leöblítve, kedvező befolyást g y a k o r o l a h i á n y o s e m é s z t é s következtében fellépő j e l e n s é g e k n é l , m i n ő k : g y o m o r é g é s , n y a l k a k é p z ő d é s , s z é k r e k e d é s , a r a n y e r e s b á n t a l m a k , i l t e s t i p a n g á s stb.
Á.sványviz-gyógynxódnál m i n t e l ő - v a g y u t ó k o r a v a g y e g y i d e j ű l e g a
Egy nagy doboz ára 2 kor. 52fill.,kis doboz 1 kor. 68 üli. D r . G ö l i s - f é l e e g y e t e m e s e m é s z t ő - p o r k ö z p o n t i szétküldése
Bécs, L, Stefansplatz 6. (Swettlhof.) Főraktár : Török József gyógyszertára Budapest, K i r á l y - u t c z a 12 ó s A n d r á s s y - ú t 26. s z á m .
Aceíylen- zseblámpa, a zsebben kényelmesen liurdmlialó nagy, vakitófénvnyel ég e* sötél helyekel. lépcsőket, pinczékel stb. nappali világítással lát el. I'ruklikns. szolid és olcsó Egy drb ara a pén? elöleses beküldése esetén K 1 . 2 0 franco utánvéttel 50 lillérn I dráirább.3 drb 3 k o r . 6 drb ára 5 k o r . Portó külön. Kapható Kaun Ignácznál, W i e n , II L i l i o n b r u n n g a s s e 17.
Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban Budaposten,lV„Egjetciu-ülfzai
Szépség!
Az összes szépítőszereket fölülmúlja a
Bixéxxe«CvéxxxQ
9Ü56
Ártalmatlan szer s z e p l ő , m á j f o l t , b ő r h á m l á s , pör s e n é s , p a t t á n á s . b ö r a t k á k , az a r e z b ő r v ö r ö s s é g e , rovarok c s í p é s e - é s általában a bőr minden fájdal mas bántalma e l l e n ; a r á n e z o k a t elsimítja. Tégely 3 koromi. Hozzá a Siréne-Pondre fehér, rózsa és créme színben 3 korona és a S i r é u e - C r é m e - s z a p p a n 1 drb 1 korona 20 fillér, egy doboz á 3 drb 3 korona. Főraktár Budapesten : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára Király-ntcza Iá és L n e f f S á n d o r illatszeréoznél. lV.,Váczi-utcza 9.
Egészség 1
B U D A P E S T I GYÁRAK É S CZÉGEK.
Kristály üvegkészletek és dísztárgyak
Alapíttatott 1802. Állami aranyérem 1896,jury tag. Bronca érem Paris 1903.
kaphatók
Kunz József és Társa
970*1
E L S Ő MAGYAR ÜVEGGYÁR R.-T. most: Béla-ntcza és Ferencz József-tér sarkán. 1003. ntárcziusban áthelyezzük összes üzlethelyiségeinket, fíudapest, V., Ferencz József-tér 3. (Diana-fürdő) házba.
K N U T H KAROLY m é r n ö k éa g y á r o s .
Ct. és kir. fensége József főherozeg udv. Gyár és iroda:
szállítója.
5. SZ. 1903. (50. ÉVFOLYAM.)
SZERKESZTŐ
Klőflzetési feltételek: VASABNAPI ÚJSÁG éa I egész évre 2 4 korona POLITIKAI Ü.TDONSAaoK (» Világkrónikával) együtt I (élévre _ 1 2 •
KÉT MŰVÉSZ HAGYATÉKA. Kelety
G u s z t á v é s Tahi
Antal műveinek kiállítása a
Műcsarnokban.
-9 érdekes ós sok tekintetben tanul ságos kiállítás nyilt meg január 28-án a városligeti Műcsarnok neliány termében. Kegyeletes kezek nagy gonddal összegyűjtötték a múlt évben elhunyt Kelety Gusztáv és Tahi Antal festőművészek hagyatékában talált mű veket, s több száz számra menő gazdag gyűj teményben mutatják be a két derék művész élete munkáját a nagy közönségnek.
R
FŐMUNKATÁRS
NAGY MIKLÓS
ENDKÍVÜL
DAPEST, FEBRUÁR 1.
MIKSZÁTH KÁLMÁ
Csupán a» I egén évre 1 6 korona VASÁRNAPI ÚJSÁG 1 félévre _ 8
A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával)
A kiállítás első impressziója rendkívül elszo morító, mert megint kiáltó példája áll ellőttünk aunak. hogy művészeink, a míg élnek, a legtöbb esetben nem részesülnek abban a méltánylás ban, abban a megbecsülésben, a melyre joggal számot tarthatnának, és az alkotásaikkal tele aggatott falakról komoran szél felénk az az igazság, hogy a közönség sokszor csak a halál után nyújt elégtételt az életükben eléggé meg nem becsült művészeknek. Kelety Gusztáv, a mintarajziskolának ével hosszú során volt érdemes igazgatója, bár nem egy elismerésben részesült: mint művész, éle
L O H R M Á R I A ezelőtt K R O N T U S Z csipke, vegyészeti tisztító-és in íí les tő-intézete megnagyobbittatolt eremüvi szönjegporió és szőrmeárn megóvó-intézettel. — Megbízások átvétetitek: Vili., Baross-uteza 85. sz, saját házában levő gyárban és a következő fióküzletekben: IX., Calvin-tér 9. V., Harminezad-utcza 3. VI., Teréz-körut 39. VI., Andrássy-út 16. Teleion 57—08. V11L, József-kSrüt 2. szám. Telefon 57—08,
PARAbl ÜVEGGYÁR GÖRÖG
RAKTÁRA
ISTVÁN
BUDAPEST rV.ker. Kossuth Lajos utcza 15.sz.
i s
szélességével.
Vászon, asztalnemüek, kész fehérnemüek, m e n y a s s z o n y i k e l e n g y é k , függöny, ágytakard és szőnyegáru raktára
V. ker., Deák-tér 1. sz. 9768
Brünner Testvérek
BUDAPEST, 9m Koronaherczeg-u. 3. sz. Légszeszluszter, villamosluszter, petróleumlámpák dús választéka.
Újdonság :X«szeszég§, K T R IVIT R I V l l \ > L i l \
I Cl *F ^1 V? 17 « f \ J MJ C 5 Mii C
C8 é s
-
király
*!*• n d v - puskamüves, az olasz 0 Felségének u d v a r i s z M l i t ó j »
BlWESTES, raktára: IV., Bétsi-uteza ±, gyára: (0., Bizsa-utoá 7. Dúsan ellátott raktár legújabb szerkezetű kettős vadász-fegyverekből, goljófegyverek, amerikai Winchester serétee ismétlő fegyverek, forgópisztolyok, Bzalonfegyverek és pisztolyok, töltények és vadász-szerek hői, melyek jóságáért kezeskedik. (Alapíttatott isoa. évben.) *ra»kun-Tánitdat nyomdája, BndafMten, IV., Egyetem ntcza 4. U.
ZRINYI,
A
KÖLTŐ
HALÁLA.
ama kiváló
története.
polezra.
ha i g a z s á g o s
öt, ás művészetét kell hogy akar lenni. helyessé. Kelety par e\eellenee tájképfestő és a rajz nak avatott mestere volt. a ki csodás mélyre látással tudta a természetben a vonalak ékesen szőlő nyelvét megérteni átérezni. Különösen az enlő világának, az öles átmérőjű, százados fáknak, az őszi szélben zúgó facsoportoknak \olt hivatott előadója melyeknek ábrázolásá nál megkap fölfogásának nagyszabású voltával
Budapest, VII. ker., Garay-utcza 10. Központi víz-, lég- éa gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőművi emelő gépek stb. 969á Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.
Külföldi al,"nieté«eklies a poaUilat; meghataroiott viteldíj la caatolinrtó.
feljutni
melyre festészetünk
királyi kiválts, nagykereskedők.
Motorerőre berendezett f e h é r n e m ű gyár.
•re ÍO korona - 5 •
tében n e m tudott
Os. és kir. udv. szállítók és szerb kir. udv. szállítók
