Ergonómia Az ergonómia az ember és munka összehangolásának tudománya. •
ergonómia = ember és gép, illetve ember éskörnyezetének kapcsolatával foglalkozó tudomány –
Hatékonyabb és komfortosabb munkavégzés
–
Jobb minőségű munka
–
Biztonságosabb körülmények
–
Egészségi ártalmak kiküszöbölése
–
Munkavégző képesség növekedése
–
Munkatársak általános közérzetének, hangulatának javulása
Az ergonómia: •
Vizsgálja az ember, a munkaeszköz, a gép és a környezet kölcsönhatását (biztonságtechnika, munkalélektan, munkaszervezés)
•
Az ember—gép—környezet rendszer fejlesztése, azzal a céllal, hogy növelje a rendszer működésének hatékonyságát és csökkentse a dolgozó ember igénybevételét.
Az iroda berendezésénél ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. A berendezési tárgyak nem megfelelő elhelyezése például csökkentheti a munkaerő termelőképességét. Ha valaki az ajtónak háttal ül, állandóan hátra fog tekinteni, mivel érdekli ki lép be rajta. A nyitott ajtó is zavarólag hat, mert azt az érzést keltheti a dolgozókban, mintha állandóan őt figyelnék. Jól dolgozni csak optimális környezetben lehet. Ehhez pedig nem árt ha figyelembe vesszük a következők szükségességét: tágas környezet, megfelelő megvilágítás és hőmérséklet illetve a zajforrások kiszűrése. Szervezetünk a mozgáshiány következtében alul van terhelve, ami legalább olyan káros mint a túlterhelés. Az izmok elgyengülnek, az izületek elmerevednek és különböző rövidülések is kialakulhatnak. Nagyon fontos, hogy az irodai székeknek legyen támlájuk, ami lehetőleg minél nagyobb felületen támassza meg a hátat.Az íróasztal magassága sem mindegy. A túl alacsony asztalra a dolgozó ráhajol és ezzel fokozottan terheli a gerincét. A folyamatos ülés következtében a csontokat nem éri megfelelő mechanikai terhelés ez pedig növeli a csontritkulás kialakulásának esélyét. A kevés mozgás akadályozza a normális vérkeringést, így az erek nap mint nap túlterhelődnek. Ez pedig visszerességhez vezet. Az izommunka hatására viszont élénkül a keringés, javul az anyagcsere és mindez serkentőleg hat a csontképződésre. Ezért amozgásszegény életmódnál nagyon fontos a mozgás. Ha két-három óránként nem nyújtózunk ki, akkor a szervezetünk úgy érzékeli, hogy nincs szüksége hosszú izmokra, így az izomrostokat elkezdi megrövidíteni. Amikor nyújtózkodunk a szervezet érzi a lazítás és a feszítés közti különbséget, a helyes testtartást és a légzést. Ne feledjük a test és a lélek szoros összhangját. A testi funkciók, a kondícíó befolyásolja a szellemi és lelki fittséget. A szellem pedig ugyanúgy visszahat a testre.
Az ergonómia fő feladatai és lehetőségei a munkahelyeken: •
Biztonság: A dolgozók egészségének és testi épségének védelme.
•
Hatékonyság: A munkavégzés hatékonyságának növelése úgy, hogy a dolgozó fiziológiai és pszichés „ráfordítása” megadott határértékek között maradjon.
•
Komfort: A dolgozók elégedettségének növelése és közérzetének (munkahelyi komfortjának) javítása.
•
A munkavégzés keretein belül lehetőség biztosítása a fejlődésre (készségek, személyiség, társas kapcsolatok, stb. fejlesztése)
A munkahelyi környezet egyes tényezői: •
A vizuális környezet (világítás, színek)
•
Az akusztikai környezet (zajártalom, rezgés)
•
A munkahelyi klíma, és a légszennyeződés
•
A meteorológiai tényezők hatása (frontérzékenység)
A vizuális környezet: Miután az ember elsősorban optikailag orientálódik - az összes információ mintegy 80-90%-át látás útján szerzi -, a munkahely világításának megfelelő kialakítása alapvetően fontos. 1. Természetes világítás: Biológiai szempontból kétségtelenül a napból származó természetes világítás az ember számára a legelőnyösebb, s így alkalmazása mindenütt, ahol csak a gyártás módja lehetővé teszi és megfelelő termek állnak rendelkezésünkre, törekedni kell. Ez a tervezők szempontjából az üvegtető, illetve a magas, széles ablakok alkalmazásának előnyeire hívja fel a figyelmet, melyek segítségével egyenletes, káprázatmentes világítás hozható létre. Ügyelni kell az üvegfelület elérhetőségére is a tisztítás szempontjából. 2. Mesterséges megvilágítás: A mesterséges megvilágítás előnye mindenekelőtt abban rejlik, hogy függetleníti a munkahelyek elrendezését az ablak közelségétől, és az egész munkaidő alatt egyenletes világítást ad. A világítástechnikai kutatások egyébként ma már annyira előrehaladtak, hogy világosság és színösszetétel tekintetében egyaránt a mesterséges világítással, a nappali fénnyel csaknem egyenértékű megvilágítást tudunk elérni olyannyira, hogy a nappali fény és a mesterséges világítás alig különböztethetők meg egymástól. A színek fizikai alapját a fény hullámhossza képezi. A felületi színek érzéklete változik a felülettípusok szerint. A fény ugyanis különbözőképpen verődik vissza a fényes, sima illetve érdes, tompa, matt felületekről. Ugyancsak változnak a színek diffúz és koncentrált megvilágítás esetén. A színérzékelés gyakran a kellemes vagy kellemetlen érzéshez kapcsolódik. A legtöbb ember bizonyos színeket jobban szeret, mint másokat. Az európai emberek színkedveltsége viszonylag állandó: kék, piros, zöld, bíbor, narancssárga és sárga. A közbülső színeket rendszerint kevésbé kellemesnek érezzük, mint a tiszta színeket. Jelentős eltérések vannak azonban abban, hogy egyes emberek az élénk színeket kedvelik, mások a lágyabb, kevésbé telített színeket kedvelik. Bizonyos színek bizonyos érzelmeket váltanak ki. Így például a piros a példa kedvéért az izgalmat vagy haragot. A színek használatánál mindig figyelembe kell azonban venni, hogy a színek nem egymagukban hatnak, hanem mindig a szomszédos színekkel keveredve, illetve az építészeti kialakítással összhangban.
Az akusztikai környezet: A zajártalom elleni védekezés rendszerint a pszichológus közreműködését is igénylő műszaki, szervezési és orvosi feladat. A nagy intenzitású zajok elleni védekezés néhány módszere: I. A zajforrás csökkentése - Kevésbé zajos gépek vásárlása (Természetesen ez a legköltségesebb) - A meglevő gépeken való szerkezeti változtatások - Hangtompítók, hangszigetelők, hangelnyelő burkolatok használata - Rugalmas alátét használata II. A mennyezet megfelelő kiépítése, a falak burkolása, a tetőtérbe belógatott hangelnyelő falak elhelyezése. III. Megfelelő munkaszervezéssel biztosítjuk, hogy a dolgozók ne legyenek hosszabb ideig egyfolytában károsító zajnak kitéve. Zajmentes pihenőhelyek biztosítása. IV. Egyéni védőeszközök biztosítása. (Üvegvatta, füldugó, fültok, zajvédő sisak) Hasonló az eljárás a rezgések elleni védekezésnél is. A munkahelyi klíma: Tapasztalati tény, hogy az ember jó közérzetét és teljesítőképességét nagymértékben befolyásolják a környezet klimatikus feltételei. A túlzott meleg vagy túlzott hideg például nem csupán kellemetlen lehet, de szélsőséges esetben nagyobb megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a munkavégzés. A fokozott légáramlás súlyos izületi megbetegedésekhez vezethet. Mivel a levegő nyomása csak kevés munkahelyen változik lényegesen (pilóták, búvárok), ezért ezt a tényezőt elhanyagolhatjuk. Általában a munkahelyi klímát elsősorban befolyásoló tényező a levegő hőmérséklete. Az ember hőérzetének kialakulásában azonban a levegő páratartalma, mozgása, és a hősugárzása is hozzájárul. Az emberi szervezet legfontosabb életműködéseinek fenntartásához állandó hőmérsékletre van szüksége. A megengedett hőmérsékleti határok igen szűkek. A külsőbb részeken a hőmérséklet nagyobb határok között mozoghat, és ez általában 3-4 fokkal alacsonyabb a belső hőmérsékletnél. Ez jelentős védelmet nyújt a belső szerveknek túlmelegedés ellen. Már az előbbiekből is következik, hogy a nem megfelelő klímakörülmények elsősorban a vérkeringésre és az anyagcserére vannak nagy hatással. Hogy a különösen hideg vagy meleg környezetben végzett munka milyen tartós károsodásokat okozhat, ezt mind ez ideig nem sikerült kimutatni. Kétségtelen, hogy az emberi szervezet bizonyos határok között tud alkalmazkodni a munkakörnyezet extrém klimatikus feltételeihez is. A légszennyeződés: Különösen az irodákban sokszor szinte "vágni lehet a füstöt", s ez "passzív" dohányosoknál rossz közérzetet, fejfájást eredményez. Gyakori, hogy a munkahely levegője, párás, gőzös. Ez túlzottan alacsony, vagy magas hőmérséklettel párosulva a hőháztartás felborulásához vezet. Mindezeknél jelentősebb a szerepe azoknak a légszennyeződéseknek, amelyek sajátos egészségromláshoz vezetnek. Ilyenek a különféle vegyi anyagok kipárolgási gőzei, valamint a gázok, a füstök és porok. Évről évre mind nagyobb mennyiségű vegyi anyag kerül felhasználásra, különösen bizonyos iparágakban, mint például a gyógyszeripar.
A környezet:
•
•
Berendezések –
Általános elrendezés
–
Képernyő
–
Billentyűzet
–
Munkaasztal
–
Munkaszék
Környezet –
Térkövetelmények
–
Megvilágítás
–
Tükröződés
–
Zaj
–
Klíma
–
Sugárzás
Környezet minimum követelményei: Térkövetelmény elegendő tér áll-e rendelkezésre munkahelyi szeparáció biztosított-e lábak mozgása biztosított-e Megvilágítás
általános világítás megfelelő-e helyi világítás biztosított-e ha igen, megfelelő-e fényforrások elhelyezése megfelelő-e ablakok takarása megfelelő-e
Zaj
zajszint elfogadható-e
Klíma a használó védett-e a hőhatástól huzathatás van-e •
Az ergonómia legfontosabb alapelve szerint a munkakörnyezetet az ott dolgozók igényei alapján kell megtervezni és kivitelezni.
•
Az irodahelység alapterülete és a későbbiekben ott dolgozók száma közötti helyes arány (megfelelő tér hiánya növeli a munkavégzés miatt kialakuló stresszt)
•
Megfelelő berendezés, illetve elrendezése, megfelelő világítás. Legelőnyösebb a természetes fény. Ahol nincs modern, jó minőségű lámpákat kell igénybe venni (a neonfényt kerüljük)
•
Színvilág: harmónia, a szomszédos színek figyelembe vétele. Az emberek leginkább kéket, zöldet, narancssárgát, és sárgát látnak szívesen maguk körül. A halványzöld kifejezetten nyugtatja az idegrendszert (kórház).
•
Zajmentes környezet (külső utcazaj, belső zajok) A nyomtató, vagy projektor állandó zajához hozzá lehet ugyan szokni, de a hang folyamatosan energiát rabol tőlünk. A hirtelen jött csend tudatosítja az addig fárasztó zajt.
•
A levegő, illetve a klíma egyaránt hat közérzetünkre és teljesítményünkre. (légkondicionáló veszélyei; megfelelő időközönként szükséges a klíma tisztítása - bakteriális fertőzés veszélyei: legionella)
•
A munkahelyi környezet a termelékenységre is kihat: a kedvezőtlen környezeti feltételek, például a kényelmetlen íróasztal, szék, vagy a helyiség rossz megvilágítása nagymértékben rontják a dolgozók hangulatát, közérzetét, így lassítva a munkavégzést, és csökkentve a munkakedvet (pozitív: szellőztetés, növények).
Az irodabútorok Napjainkban a korszerűen kialakított irodákkal kapcsolatban elvárás, hogy igazodjanak a munka menetéhez, valamint a technikai feltételekhez egyaránt. Elsődleges feladat annak eldöntése, hogy milyen bútorokra lesz szükség, mert csak olyanokat szabad elhelyezni egy irodában, amelyek fontosak. Általában arra kell törekedni, hogy a bútorok ne legyenek nagyméretűek, ne legyenek nehezen mozgathatóak. A nagyméretű, többrészes ülőgarnitúra különösen fölösleges ott, ahol az ügyfélforgalom kicsi. Ilyen helyen elegendő két kisméretű fotel és a szoba méretétől függően lehet benne dohányzóasztal. Azt kell mindenekelőtt megoldani, hogy a helyiségben kényelmesen lehessen közlekedni. A szekrények is csak akkorák legyenek, amekkorákra feltétlenül szükség van. Arra legyen hely, hogy a kabátot, esetleg az utcai cipőt, el lehessen helyezni. Szükség van olyan szekrényre is, ahol csak a vendéglátásnál nélkülözhetetlen kellékeket lehet tartani, s talán a legfontosabb az a tároló bútor, amelyik alkalmas az ügyvitellel összefüggő holmik tárolására. Ma már lehet kapni olyan modulrendszerű irodai bútorokat, amelyek igény szerint variálhatók, amelyeket meghatározott funkciók szerint lehet összeállítani. Amikor ilyen bútorokat akarunk vásárolni, akkor végig kell gondolni, hogy melyik bútordarabnak milyen célnak kell megfelelnie. Rendet csak úgy lehet tartani, ha mindennek megvan a megfelelő helye. Mindennek legyen állandó helye, és fölösleges, kihasználatlan bútorral ne tegyük zsúfolttá a szobánkat. Sok minden tartható fali polcokon, amelyek változatos formájúak, méretűek lehetnek. A szék •
Napi nyolc óra egy helyben ülve megterhelő, főleg, ha az ülőhely nem kényelmes.
•
Akkor van ideális pozícióba állítva a szék, ha a talpak teljesen a földön nyugszanak úgy, hogy a derék is egyenes. Ehhez kell igazítani az asztal magasságát is, az ideális esetben az alkar vízszintesen nyugszik rajta, a felkar pedig erre a síkra merőleges.
•
A széket úgy kell beállítani, hogy minden asztali munkaeszközt kényelmesen, erőlködés és nyújtózkodás nélkül el lehessen érni. (Gázteleszkópos: a saját igényeikhez és testméretekhez lehet állítani - állítható ülésmagasság, deréktámasz magasság és a rögzíthető háttámla).
•
Jó, ha gurul és mindenképp legyen karfa is (jó, ha állítható, ugyanis ha túl magas, folyton beleakadhatunk, ha túl alacsony, görnyedve lehet csak rátámaszkodni).
•
A gerinc alsó részét mindig meg kell támasztani, így a háttámlát ehhez kell igazítani.
Az íróasztal •
Magassága a testünkhöz legyen méretezve, hogy ne kelljen görnyednünk, illetve combunk kényelmesen elférjen.
•
Ha számítógéppel dolgozunk, a monitor szemmagasságba essen, az esetleg zavaró billentyűzet az asztallap aljára szerelhető kihúzható polcon kaphat helyet.
•
A fiókok sok, kevésbé esztétikus kelléket elnyelnek. Az íróasztal közelében elhelyezhetjük a munkánkhoz szükséges tárgyakat, a könyveket, iratokat, amelyek akár dekorációként is szolgálhatnak.
•
Szerencsés, ha az ajtóval szemben, átlósan, a legtávolabbi helyen, lehetőleg az ablak előtt helyezzük el. A fény mindig balkéz felől essen (jobbkezesek esetében). A megvilágítás legyen természetes, ez nem csak egészségünket kíméli, hanem közérzetünket is pozitívan befolyásolja.
A munkavégzés helyén: Munkaasztal magassága megfelelő állítható magasságú megfelelő elrendezés biztosítható normális munkazóna biztosított
maximális munkazóna biztosított laptartó van-e Munkaszék
stabil állítható magasságú görgőkön mozgatható támla magassága állítható támla dönthető lábtartó van-e
Egyéb kiegészítők Környezetünket kellemesebbé teszik a növények, a textilek (függönyök, terítők), a képek és az egyéb dísztárgyak, pl. kaspók, vázák. Ezekkel csak akkor érjük el a kívánt hatást, ha jól választjuk meg őket, és ha gondozzuk is azokat. Ne legyen túl sok növény a helyiségben, és amelyek vannak, azok különbözőek legyenek. A növények mennyisége és a szoba mérete harmonizáljon. Néha elég egy nagyobb méretű növény is, sőt elegánsabb, mint a túlzsúfolt virágállvány. A vágott virágot csak addig tartsuk a vázában, amíg friss. Az iroda kialakításánál célszerű még gondoskodni esernyőtartóról, ruhafogasról (ha nincs a kabátoknak megfelelő szekrény), szemetes edényekről, falinaptárról, falióráról stb. Fontos, hogy ezeket is úgy válasszuk meg, hogy stílusuk, színük illeszkedjen az irodai környezethez. Eligazító táblák Az eligazító tábláknak nagyon fontos szerepük lehet egy többszintes épületben. Mindig gondoljunk arra, hogy aki először érkezik idegen helyre, nehezen tud tájékozódni. A célszerűen elhelyezett alaprajzok, nemzetközi piktogramok, eligazító nyilak stb. nagy segítséget adnak a tájékozódáshoz. Névtáblák Az érkező már az ajtón kívül is szerezhet információt, hiszen ott található a névtáblánk, amelynek elhelyezése rendkívül fontos, hiszen ennek alapján könnyen megtalálják a vezetőt és a beosztottakat egyaránt. A névtáblákon a szükséges információkat tüntessük fel (a név, a beosztás mellett az ajtó számát is). A környezetünkben lévő ajtókon célszerű egységes feliratokat alkalmazni, hiszen egy épületen, egy folyosón belül ez sokkal esztétikusabb megoldás, mintha minden ajtón más stílusú felirat lenne. 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet: A rendelet előírásainak betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi szervei ellenőrzik. •
Az ÁNTSZ munkatársai a helyszíni vizsgálat során jegyzőkönyvet vesznek fel, s amennyiben mulasztást tapasztalnak, határidő tűzésével felszólítják a munkáltatót a hiányosságok pótlására.
•
Amennyiben azonban a felszólítás ellenére sem teremtik meg a megfelelő munkakörülményeket a munkáltatók, és ezzel veszélyeztetik munkavállalóik egészségét, 50 000 forinttól 10 millió forintig terjedő munkavédelmi bírságot szabhatnak ki velük szemben
Irodai eszközök: Fénymásoló Telefon Fax Számítógép Nyomtató Szkenner Diktafon Iratmegsemmisítő Spirálozó és hőkötő gép Tűzőgép, lyukasztó, pen drive, bélyegző (hagyományos, önfestékező, dátum, szám) Papír, javítófesték, borítékoló gép Kérdések: 1. Mi az ergonómia fogalma és célja? 2. Sorolja fel az ergonómia fő feladatait a munkahelyen (3)! 3. Milyen az ergonómiai szempontoknak megfelelő világítás?
4. Mikor felel meg egy szék az ergonómiai követelményeknek? 5. Soroljon fel 5 irodai eszközt!
