Éremlelőhelyek Veszprém megye területén
Az itt következő lelet jegyzék már a címében is jelzi, hogy az összeállítás csupán repertórium jel legű, vagyis az ismert éremlelőhelyek felsorolása mellett csak röviden jellemzi az előkerült érem anyagot és nem törekszik az egyes érmek pontos meghatározására, illetve feldolgozására. így tehát a jegyzék inkább kiindulópontul és segédeszközül szolgálhat a további kutatások számára. Maga az összeállítás hosszú idő óta tartó gyűjtés anyagából van kiválogatva, mely gyűjtés az egész Kárpát medence éremlelőhelyeinek repertoriumszerű össze állítását célozza. A Veszprémi megyei éremlelőhelyek egybeállítá sánál bizonyos fokig kedvező helyzetben vagyunk, mert az előmunkálatok jó alapot nyújtanak erre. Így elsősorban említhető Rhé Gyula összeállítása, a veszprémi múzeum anyaga alapján, a Numizma tikai Közlöny 1908. évfolyamában, és Lovas Elemér kéziratos leletjegyzéke a győri bencés főgimnázium gyűjteményének figyelembevételével a Nemzeti Múzeum Adattárában. Ehhez járulnak az utóbbi évek folyamán különböző formákban megjelent leletcorpusok. Az így összegyűlt anyagot igyekeztünk a lehetőség szerint kiegészíteni, egyrészt a Nemzeti Múzeum Éremtárába az idők folyamán beérkezett és ott feldolgozott leletek adataival, másrészt a szak folyóiratokban közölt leletpublikációkkal. Végül a lelet jegyzékbe bedolgoztuk a veszprémi múzeum leltárkönyveiben, irattárában ésl egyéb feljegyzései ben előforduló Veszprém megyei éremlelőhelyeket is. Ez utóbbi anyag többnyire eddig publikálatlan adatot tartalmaz. Ezt az anyagot Gedai István je gyezte ki és bocsátotta rendelkezésünkre. így sike
rült elérni, hogy meglehetős széles skálán mutatható ki a Veszprém megyei éremleletek anyaga. Az anyaggyűjtés körét így körvonalazva és ki bővítve, mégis le kell határozottan szögeznünk, hogy a lelet jegyzék teljességre semmiképpen sem tarthat számot. Egyrészt az ilyen természetű mun kánál abszolút teljesség lényegileg sohasem érhető el, másrészt pedig bizonyosak vagyunk abban, hogy a különböző részletpublikációkban még számos le letadat rejtőzik és más helyi múzeumok leltárai és irattárai is nyújthatnak talán még új anyagot. Reméljük, hogy a jelen közlés alapulvételével a ha sonló természetű kiegészítések idővel teljesebbé fogják tenni listánkat. Mindenesetre az összegyűlt anyag is számottevő adalékot nyújthat nemcsak a helyi régészeti és helytörténeti, hanem a gazdaságtörténeti kutatás számára is. Jól érzékelteti az idők folyamán lezaj lott pénzforgalom összetételét Veszprém megyei vi szonylatban. Egy pár görög és barbár érem felbuk kanása mellett a római érmek előfordulásának gya koriságát lehet megállapítani. Majd a kevés számú bizánci érem szereplése mellett a honfoglaláskori leletekre jellemző nyugati és arab pénzek előfordu lása figyelhető meg, ha! csekély számban is. A XI. századtól kezdve rendszeressé válik a pénzek elő fordulása zárt, szórványos és sírleletekben egy aránt. Ettől kezdve a leletek összetétele és termé szete olyan képet mutat, mint a dunántúli éremle letek általában. Az egész közölt anyagnak részié^ tekbe menő kiértékelése azonban csak az elkövet kező kutatások feladata lehet.
151
A lelőhelyek jegyzéke
ALSÓÖRS. R ó m a i é r e m l e l ő h e l y k é n t e m l í t v e . (NK. VII. 1908. il.) — I n n e n 33 d b r ó m a i p é n a k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a (VSZ I. 443—448), m a j d 5 d b ezüst és 9 d b rézpénz. (VSZ. 1933. 7713.) ALSÓÖRS. K ö v e s s G y ö r g y n é földjén, s z á n t á s k o r edén5'b e n t ö b b s z á z é r e m . Ezek közül N i c e p h o r u s III. B o t a n i a t e s (1079—81) 6 db bizánci e l e k t r o n s e y p h a t u s a a Nemzeti Mú z e u m b a k e r ü l t . L. a felsöörsi h a s o n l ó leletet. (NM. Lu. 110/895.) i, A L S O P A H O K . 1946-ban p i n c e á s á s k o r c s o n t v á z a s sírból 24 d b r ó m a i k i s b r o n z C o n s t a n s , II. C o n s t a n t i u s és I. C o n s t a n t i n u s k o r á b ó l . (NK. L—LI, 1951—52. 71.) BADACSONYTOMAJ. Z á r t leletben 39 d b XI. századi m a g y a r pénz, é s p e d i g I. László CNH. I. 32 (9 db) és CNH. I. 33 (25 db) d e n á r a , v a l a m i n t 5 t ö r e d é k . (NK. XXXVIII— XXXIX. 1939—40. 36. és 67.)
BAKONYSZENTLÁSZLO. Kenyerimajor. Lucius Verus és II. C o n s t a n t i u s pénzei említve, m i n t itteni leletek. (NM. A d a t t á r 27. L. I. 75.) BAKONYSZENTLÁSZLO. Kenyerimajor. Patkányosidűlő. 11 d b r ó m a i é r e m A n t o n i n u s P i u s — V a l e n t i n i a n u s közötti időből. (Veszprémi M ú z e u m i I r a t t á r 7. j e g y e z t füzet 120.) BAKONYSZENTLÁSZLO. n ú i m . II. 10.)
I. László d e n á r a . (Rég.
Ta
BAKONYSZENTLÁSZLO. Itt e l ő k e r ü l t „ m a g y a r ér m e k " c s a k á l t a l á n o s s á g b a n v a n n a k említve. (AÉ. 1903. 66.) BAKONYTAMASI. A M i h á l y d i g y ű j t e m é n y b e k e r ü l t e k i n n e n G e r m a n i c u s , A u r e l i a n u s és T e t r i c u s r ó m a i császá r o k p é n z e i . (VRK. I. 16.)
említve.
BAKONYTAMASI. 1874-ben t ö b b é r e m k e r ü l t i n n e n a g y ő r i b e n c é s f ő g i m n á z i u m g y ű j t e m é n y é b e : T r a i a n u s (3), H a d r i a n u s (1), Diocletianus (1), Licinius (2). (NM. A d a t t á r 27. L. I. 12.)
BAKONYCSERNYE. A község h a t á r á b ó l mészkőfejtés k o r G o r d i a n u s , Otacilia Severa. és V a l e r i a n u s i u n . r ó m a i c s á s z á r o k e z ü s t p é n z e i (1—1 db) k e r ü l t e k a Nemzeti Mú z e u m b a a j á n d é k k é n t . (Arch. Közi. II. 1861. 306. — NM. Ln. 107/880.)
BAKONYTAMASI. A k ö z s é g h a t á r á b a n s z ó r v á n y o s a n fordult elő sok r ó m a i é r e m A u r e l i a n u s — V a l e n s császá r o k k o r á b ó l . (AÉ. 1902. 406.)
BAKONYCSERNYE. (NK. VII. 1908. 11.)
Római
éremlelőhelyként
BAKONYGYIRÚT. A Mihálydi g y ű j t e m é n y b e A u r e l i a n u s és G a l l i a n u s é r m e i k e r ü l t e k i n n e n . (VRK. I. 101.) BAKONYNANA. Z á r t l e l e t b e n 363 d b XV. századi ezüstpénz, m e l y b ő l 362 d b m a g y a r dénár; I. M á t y á s és II. Ulászló k o r á b ó l , t o v á b b á 1 d b aquileiai d é n á r . (NM. I r a t t á r 536/899. - AÉ. 1900. 434. - J e l e n t é s NM. 1899. 36.) E leletben állítólag 15 d b a r a n y p é n z is volt. (VRK. I. 20.) BAKONYPÉTERD. (NK. VII. 1908. 10.)
Római
éremlelőhelyként
említve.
B A K O N Y P É T E R D . K ü l ö n b ö z ő a l k a l m a k k o r közelebbi lelőhely m e g n e v e z é s e n é l k ü l k e r ü l t elő 5368 d b r ó m a i p é n z , I. Lajos ezüst p é n z e és II. Lajos 30 d e n á r a . (NM. A d a t t á r 127. L. I. 11. — AÉ. 1892. 187. és 287.) BAKONYSZENTKIRALY. N é m e t földek. M a x e n t i u s r ó m a i császár é r m e került, a Mihálydi g y ű j t e m é n y b e . (VRK. I. 18.) BAKONYSZENTLÁSZLO. A Mihálydi gyűjteménybe k e r ü l t e k a k ö v e t k e z ő l e l ő h e l y e k r ő l s z á r m a z ó r ó m a i ér m e k : H e g e d ű s m a j o r b ó l T r a i a n u s , P o l g á r S. h á z á b ó l Aelius D o m i t i a n u s , Freh(?) jószágról H a d r i a n u s , T i t u s , F e n y ő f a dűlőből r ó m a i p é n z e k és Csertitóból A n t o n i u s P i u s , Comm o d u s p é n z e i . (VRK. I. 15.)
152
BAKONYTAMASI. S ó s d o m b . A d o m b á t v á g á s a k o r k e t u r n a s í r b ó l II. C o n s t a n t i u s 2 bronz, é r m e . (AÉ. 1902. 406.) BAKONYTAMASI. A k ö z s é g h a t á r á b a n I. C o n s t a n t i n u s és II. C o n s t a n t i u s r é z p é n z e i k e r ü l t e k elő, k ö z t ü k U r b s R o m a és C o n s t a n t i n o p o l i s t í p u s ú a k is. (NK. XIII. 1914. 22.) BAKONYTAMASI. K ö z e l e b b r ő l n e m i s m e r t l e l ő h e l y r ő l III. B é l a - k o r i r é z p é n z . (CNH. I. 98.) (NM. A d a t t á r 27. L. I. 13.) BAKONYTAMASI. 1891-ben Szabó Páltól elkobozva, m i n t e g y VÍ kg, s ú l y ú é r e m l e l e t . 159 d b „I. Lipót és Mária Terézia i d e j é b ő l való d é n á r o k é s 20-asok." (A G y ő r i Köz löny 1891. X I . 21. h í r e a l a p j á n . NM. A d a t t á r 27. L. I. 12a.) BAKONYTAMASI. Mihálydi I s t v á n b a k o n y s z e n t l á s z l ó i esperes-plébános gyűjteményébe „magyar é r m e k " kerül tek i n n e n . (AÉ. 1903. 66.) BALATONALMÁDI. R ó m a i p é n z e k l e l ő h e l y e k é n t e m lítve. (NK. VII. 1908. 11.) — I n n e n r ó m a i r é z p é n z e k j u t o t t a k a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. 1907. 1641. és 1908. 2131.) BALATONALMÁDI. L o k h e g y . 1 db r ó m a i r é z p é n z . — (VSZ. 1913. 4221.) BALATONALMÁDI. „ O r t e . " Építkezés a l k a l m á b ó l 3 d b l y u k a s r ó m a i r é z p é n z k e r ü l t elő. (VSZ. 1933. 7607.)
BALATONALMÁDI, ö r e g h e g y . G e r m á n t e m e t ő 6. és 16. sírjából I. C o n s t a n t i n u s r ó m a i c s á s z á r 1—1 k i s b r o n z pénze. (Acta A r c h . V. 1955. 66.) BALATONALMÁDI. Z á r t l e l e t b e n 761 d b XVI. századi e z ü s t p é n z : 1 tiroli tallér, 2 m a g y a r d é n á r , 2 e r d é l y i d u t k a , m a j d lengyel d u t k á k , g a r a s o k és f é l g a r a s o k , v é g ü l n é h á n y n é m e t g a r a s . Utolsó előforduló é v s z á m 1607. (NM. I r a t t á r 590/895. — AÉ. 1896. 284.) BALATONFÖKAJAR. Zárt leletként cserépkorsóban 9015 db XVI. századi e z ü s t p é n z ; m a g y a r , o s z t r á k t a r t o m á n y o k b e l i , n é m e t és n é m e t a l f ö l d i tallérok, m a g y a r d é n á r o k , lengyel és n é m e t g a r a s o k . (NM. I r a t t á r 229/902. — J e l e n t é s NM. 1902. 43. - AÉ. 1903. 444.)
BALATONKENESE. Mámapuszta. Szőlőforgatáskor a B a l a t o n p a r t j á n egy b ö g r é b e n 3 g y ű r ű v e l e g y ü t t 10 d b Z s i g m o n d és 1 d b Albert d é n á r t , v a l a m i n t 7 d b cseh p é n z t leltek. (AÉ. II. 1870.' 262.) B A L A T O N K E N E S E . 1900 k ö r ü l a B a l a t o n p a r t j á n Czecző József és V a r g a J á n o s egy b ö g r é b e n a p r ó e z ü s t p é n z e k e t t a l á l t . (VRK. I. 138.) BALATONKENESE. Z á r t l e l e t b e n 48 d b XVI. századi magyar, osztrák tartamányokbeli, német, németalföldi, svéd és olasz tallér. A lelet a n y a g á b a k e v e r e d e t t 2 d b t a l lér a XVIII. század v é g é r ő l . (NM. I r a t t á r . 168/879.), BALATONKENESE. C s o n k á é k szőlőjében k r 1681-ből. (Balatoni K u r i r 1943. febr. 18.)
s a l z b u r g i 20
BALATONFÜRED. Római éremlelőhelyként említve. (NK. VII. 1908. 11.) — I n n e n 2 r ó m a i p é n z k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. I. 1904. 530.)
BALATONSZÖLLÖS. G á l h e g y . R ó m a i e m l é k e k k ö z ö t t P h i l i p p u s c s á s z á r e z ü s t p é n z e . (Kuzsinszky 157—158.)
B A L A T O N F Ü R E D . 1927-ben bizánci b r o n z é r e m a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. II. 6353.)
került
BERHIDA. R ó m a i é r e m l e l ő h e l y k é n t e m l í t v e . (NK. VII. 1908. 11.)
B A L A T O N F Ü R E D . 11 d b friesachi d é n á r . (NM. I r a t t á r 139/883.)
BERHIDA. P e r e m a r t o n . R ó m a d o m b . A k á p t a l a n i b i r t o k o n r ó m a i e z ü s t p é n z k e r ü l t elő. (Veszprémi M ú z e u m k é r d ő p o n t o k 1903.)
B A L A T O N F Ü R E D . Az 1880-as é v e k b e n k ü l ö n b ö z ő h e l y e k e n t a l á l h a t ó k l e í r v a é r e m l e l e t e k , m e l y e k összetétele n a g y j á b ó l a z o n o s : m a g y a r d é n á r o k IV. B é l a — III. A n d r á s k o r á b ó l , szlavón d é n á r o k , k e v é s friesachi veret, m a j d b é csi d é n á r o k . N e m l e h e t p o n t o s a n m e g á l l a p í t a n i , hogy ezek a l e l e t k ö z l é s e k m e n n y i b e n függenek össze e g y m á s sal. (NM. I r a t t á r 187/883. és 321/883. — AÉ. V. 1885. 109. é s 127. — AË. 1886. 420. — NM. L n . 69/883. 1—2. — NM. L n . 94/884.) BALATONFÜRED. A gráci J o h a n n e u m egy nagyobb lelet r é s z e k é n t s z e r z e t t m e g XI—XIII. századi e z ü s t p é n zeket, m e l y e k c s a t o r n á z á s a l k a l m á v a l k e r ü l t e k i n n e n e l ő : 15 d b m a g y a r d é n á r , 13 szlavón d é n á r és 35 bécsi d é n á r , V a l ó s z í n ű l e g u g y a n e z e n lelethez, t a r t o z o t t m é g 2 friesachi d é n á r , t o v á b b á 2 bécsi d é n á r (az e g y i k h a m i s ) . L e h e t , h o g y e z e n é r m e k is az e l ő b b e m l í t e t t l e l e t e k v a l a m e l y i k é h e z t a r t o z t a k . (Monatsblatt d. N u m . G. Wien II. 1892. 173.) B A L A T O N F Ü R E D . A bécsi M ü n z k a b i n e t t 1927-ben z á r t leletet szerzett i n n e n , m e l y b e n 3 m a g y a r d é n á r (CNH. I. 226, 285 és 344), 1 szlavón d é n á r , és 1965 bécsi d é n á r fog lalt h e l y e t . (Mitteilungen d. N u m . G. Wien XVI. 1928. 46.) B A L A T O N F Ü R E D . V. László a r a n y f o r i n t . M ú z e u m , A r a n y l e l t á r 4. sz.)
(Veszprémi
B A L A T O N F Ü R E D . A r á c s , 1 d b r ó m a i r é z p é n z (VSZ. 1912. 3784.), m a j d 1927-ben a R o s e n t h a l villa mellől b r o n z é r e m . (VSZ. II. 6363.) BALATONFÜZFÖ. Római éremlelőhelyként említve. (NK. VII. 1908. 11.) — I n n e n 1924-ben a v e s z p r é m i m ú z e u m 1 d b r ó m a i r é z p é n z t k a p o t t . (VSZ. II. 5875.)
BERHIDA. P e r e m a r t o n . Ú j m a j o r . A k á p t a l a n i szőlőben 1906-ban és 1910-ben k ő l a p p a l fedett r ó m a i s í r o k k e r ü l t e k elő, e g y i k b e n F a u s t i n a é r e m . (Kuzsinszky 203.) BERHIDA. S z e n t k e r e s z t t e m p l o m 1963. évi f e l t á r á s a k o r z á r t l e l e t b e n 102 d b XVII. századi e z ü s t é r e m , főként I. Lipót 15, 6 és 3 k r . pénzei. (Veszpémi M ú z e u m b a n . ) BERHIDA. P e r e m a r t o n . 1 d b t ö r ö k r é z p é n z . (VSZ. 1914. 4353.) B É B . 1 d b r ó m a i r é z p é n z . (VSZ. 1914. 4406.) B É B . Az iskola k ü l s ő u d v a r á n C o n s t a n t i n u s (VSZ. 1930. 7029.)
rézérem.
CS AB RENDEK. I r é n m a j o r . R ó m a i t e m e t ő sírjai k ö z e l é b e n N e r o , T r a i a n u s , H a d r i a n u s és m á s r ó m a i c s á s z á r o k pénzei. (Arch. Közi. XXII. 1899. 47. - AÉ. 1893. 73.) CSABRENDEK. A c s á b i t e m p l o m o m l a d é k a i m e l l e t t 1 s z l a v ó n d é n á r . (Rupp, XLVIII. sp.) (AÉ. 1869/78. 73.) CSABRENDEK. A p a j t á s k e r t b e n Z s i g m o n d tiroli k r a j c á r j a . (AÉ. 1869/70. 73.)
(1439—96)
CSAJÁG. R ó m a i é r e m l e l ő h e l y k é n t e m l í t v e . (NK. VII. 1908. 11.) — I n n e n k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a T r a i a n u s D e c i u s d e n á r a . (VSZ. 1935. 8080.) C S A J Á G . III .Béla CNH. I. 98. r é z p é n z e . (NK. X X I I I — XXIV. 1924—25. 43.)
említve.
CSAJÁG. Ajándékként került innen a Nemzeti Mú z e u m b a I. C o n s t a n s r ó m a i c s á s z á r k i s b r o n z p é n z e (Coh. 114.) és J á n o s K á z m é r l e n g y e l VI-os g a r a s a 1663-ból. (NM. L n . 109/881.)
B A L A T O N K E N E S E . A k ö z s é g h a t á r á b ó l I. László 4 d b d e n á r a k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (NK. IV. 1905. 73.)
CSERSZEGTOMAJ. Az e g y k o r i D a r n a y M ú z e u m b a k e r ü l t i n n e n friesachi é r e m l e l e t . (A s ü m e g i D a r n a y M ú z e u m I n g y e n n a p t á r a 1906. 44.)
BALATONKENESE. (NK. VII. 1908. 11.)
Római
éremlelőhelyként
153
CSERSZEGTOMAJ. Z á r t leletben 3694 >/Í d b X V - X V I . századi e z ü s t p é n z : m a g y a r d é n á r o k és o b u l u s o k I. M á t y á s — F e r d i n á n d k o r á b ó l , bécsi d é n á r o k , stájer, k a r i n t h i a i , salzburgi, cseh, tiroli, görzi, aquileai, b a j o r és p a s s a u i a p r ó p é n z e k . Utolsó előforduló é v s z á m 1527. (NM. I r a t t á r 40/891. — AÉ. 1892. 188. és 189.) CSERSZEGTOMAJ. Z á r t leletben 2070 d b XVI. századi ezüstpénz: német tallérok, magyar dénárok, néhány cseh és szász g a r a s , v a l a m i n t salzburgi p f e n n i g . Utolsó elő f o r d u l ó é v s z á m 1576. (NM. I r a t t á r 44/901. — J e l e n t é s NM. 1900. 35. és 1901. 37.) CSETÉNY. A község keleti széle m e l l e t t levő r ó m a i t e l e p e n g y a k o r i a k a r ó m a i b r o n z p é n z e k . (NK. XI. 1912. 142 ) CSETÉNY. 2 d b r ó m a i e z ü s t p é n z k e r ü l t a m ú z e u m b a . (VSZ. 1912. 3923.)
veszprémi
CSIKVAND. T i b e r i u s C a e s a r r ó m a i c s á s z á r a u r e u s a . ( F e h é r I p o l y : G y ő r m e g y e és v á r o s e g y e t e m e s l e í r á s a 1874. 396. 170. sz.) CSOPAK. K ő k o p o r s ó d o m b . C s o p a k déli o l d a l á n 40 d b római érem, közte Augustus, Agrippa. Gordianus, Cons t a n t i n u s s t b . császárok, p é n z e i . (Arch. Közi. IV. 1864. 165.) CSOPAK. Vitellius r ó m a i c s á s z á r e z ü s t p é n z e . (NK. VII. 1908. 11.) CSOPAK. A b a l a t o n i út é p í t é s e k o r csontvázakkal e g y ü t t 2 d b IV. századi r ó m a i p é n z is e l ő k e r ü l t . (VRK. I. 58.) CSOPAK. 1928-ban m ú z e u m i g y ű j t é s b ő l 2 d b r ó m a i pénz, j u t o t t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. II. 6667.) CSOPAK. B a l a t o n - p a r t . 3 d b r ó m a i és 1 d b r é z p é n z . (VSZ. 1912. 3824. )
újabbkori
CSŐT. A csóti e r d ő b ő l b a r b á r t e t r a d r a c h m o n o k r e t e s e k . (Jelentés NM. 1899. 110.)
isme
CSŐT. Z á r t l e l e t b e n 61 d b XVII. századi e z ü s t p é n z : Q u e d l i n b u r g 2/3 tallér és I. Lipót m a g y a r , v a l a m i n t oszt r á k t a r t o m á n y o k b e l i 15 k r - o s o k . Utolsó előforduló é v s z á m 1696. (NM. I r a t t á r 163/931. E T . — NK. XXXVIII.—XXXIX. 1939—40. 67. DÓBA. C i g á n y t e l e k . 2 d b r ó m a i r é z é r e m . (VSZ. 4401.) FARKASGYEPÜ. A sírhalmok p é n z . (VSZ. 1905. 981.)
környékén
12 d b
F E L S Ö ö R S . R ó m a i é r e m l e l ő h e l y k é n t e m l í t v e . (NK. VIL 1908. 11.) — I n n e n k e r ü l t 2 db r ó m a i r é z p é n z a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. I .439.) Miska
t e t ő . 1904-ben 5 d b r ó m a i r é z p é n z .
FELSÖÖRS. Vakolai(?) e r d ő . 1 db r ó m a i r é z p é n z . (VSZ. 3689.)
154
FELSÖÖRS. Főszőlő. M. A u r e l i u s , P r o b u s és V a l e n s r ó m a i c s á s z á r o k rézpénzei. (VSZ. 1935. 8084.) FELSÖÖRS. Bizánci é r e m l e l e t b ő l 6 db N i c e p h o r u s solid u s k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a és 1 solidus a s z é k e s f e h é r v á r i m ú z e u m b a . A, lelet valószínűleg azonos a z alsóörsi h a s o n l ó é r e m l e l e t t e l . (NK. VII. 1908. 11. — NK. XXL— XXII. 1922—23. 34.) FELSÖÖRS. 2 d b Á r p á d - k o r i p é n z (VSZ. 1905. 10020..) és m a g y a r e z ü s t p é n z . (VSZ. 1910. 2934.) FELSÖÖRS. ö r e g h e g y . Z á r t é r e m l e l e t b e n 261 d b XVII. századi e z ü s t p é n z : m a g y a r , o s z t r á k , n é m e t , n é m e t a l f ö l d i és francia t a l l é r o k , m a j d m a g y a r , o s z t r á k t a r t o m á n y o k b e l i és sziléziai 15 és 6 k r - o s o k , t o v á b b á 1 szlavón d é n á r , m a g y a r d é n á r o k , v é g ü l 1—1 r a g u s a i grossetto és t ö r ö k a k c s a . Utolsó előforduló év 1704. ( J e l e n t é s NM. 1943. 5. — NK. XLIII. 1944. 53. és NK. L—LI. 1951—52. 73.) FENYŐFŐ. R ó m a i é r e m l e l ő h e l y k é n t említve. (NK. VII. 1908. 10.) GECSE. 1911-ben s z á n t á s k o r f e l b u k k a n t n a g y o b b lelet ből m e g h a t á r o z á s r a k e r ü l t I. Géza 2 db CNH. I. 23. és I. László 29 d b CNH. I. 25. d e n á r a . (NK. XIV. 1915. 99. — NK. XXXVIIL—XXXIX. 1939—40. 36.) GIC. 17 d b r ó m a i p é n z j u t o t t a v e s z p r é m i (VSZ. I. 1904. 468.)
múzeumba.
GIC. H a t h a l o m m a j o r . R ó m a i é r e m l e l ő h e l y k é n t (NK. VII. 1908. 11.)
említve.
GIC. 1878-ban Á r p á d - k o r i t e m e t ő f e l t á r á s a k o r valószí n ű l e g a t e m e t ő t e r ü l e t é r ő l s z á r m a z i k III. Béla r é z p é n z e , v a l a m i n t t ö b b bécsi d é n á r . A k ö z s é g h a t á r á b a n viszont e t r u r i a i a r a n y p é n z (1724) és t ö r ö k a r a n y p é n z k e r ü l t elö. (NM. A d a t t á r . 27. L. 1. 47. — AÊ. 1912. 320.) GIC. 17 d b X I I I - X V I . századi vegyes érem k e r ü l t i n n e n a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m b a : III. Béla 7 db CNH. I. 38. r é z é r m e , 6 db bécsi d é n á r , m a j d tiroli, lengyel és aquileiai a p r ó p é n z e k . (NM. I r a t t á r 320/883. — AÉ. 1885. 109. é s 1886. 420.) GÖGANFA. Ezüst b a r b á r é r e m , a j á n d é k ú t j á n k e r ü l t i n n e n a N e m z e t i M ú z e u m b a . (NM. Ln. 4/877. — A É . 1877 62.)
réz
F A R K A S G Y E P Ü . A h a l o m s í r o k mellett 1 d b régi m a g y a r e z ü s t p é n z . (VSZ. 2480.)
FELSÖÖRS. (VSZ. I, 639.)
FELSÖÖRS. L a b d a r ú g ó p á l y a . R ó m a i r é z p é n z e k . (VSZ. 1935. 8099.)
GYARMAT. A község h a t á r á b a n F a u s t i n a , Lucilla és Macrinus római császárok pénzeit találták. (Győrmegye Régészeti K a t a s z t e r e (kéziratban) a v e s z p r é m i m ú z e u m b a n 1935.) GYULAFIRATÖT. P o g á n y t e l e k . Az itt levő r ó m a i t e lepről s z á r m a z i k V e s p a s i a n u s d e n á r a , v a l a m i n t 108 d b r ó mai rézpénz, főként Costans, Constantinus, Valentinianus és Valens c s á s z á r o k k o r á b ó l . (AÉ. 1904. 249. — N K . VII. 1908. 11.) — A IV. századi r ó m a i p é n z e k e n kívül III. Béla rézpénze, Z s i g m o n d q u a r t i n g j a és I. Lipót ezüst p o l t u r á j a k e r ü l t i n n e n a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (Leltári T ö r z s k ö n y v . ) HAJMASKÉR.
A Győr—Veszprém—Dombóvár
felé v e -
zető v a s ú t e l á g a z á s a m e l l e t t i r ó m a i t e l e p e n g y a k o r i a r o m a i p é n z e k e l ő f o r d u l á s a . (NK. VII. 1908. 11.) — A község területéről több római rézpénz került a veszprémi m ú z e u m b a . (VSZ. 1909. 2642. é s 2702.)
KESZTHELY. L i p p Vilmostól vett r é g i s é g e k k e l e g y ü t t k e r ü l t a N e m z e t i M ú z e u m b a 17 d b r ó m a i k i s b r o n z : T i b e r i u s , Const. M a g n u s , IL C o n s t a n t i u s és k o p o t t IV. századi v e r e t e k . (NM. L n . 262/881. és 12/883. — NM. I r a t t á r 330/883.)
HALIMBA. H o n f o g l a l á s k o r i t e m e t ő sírjaiból r ó m a i r é z p é n z e k , X. századi m i l á n ó i d é n á r o k és XI. századi m a g y a r p é n z e k I. I s t v á n — K á l m á n k o r á b ó l . (Folia A r c h . VI. 1954. 103—104. — Acta A r c h . V. 1955. 104. — A r c h . H u n g . XXXIX. 1962.)
KESZTHELY. D o b o g ó k ő . A v a r t e m e t ő s í r j a i b a n r ó m a i p é n z e k C l a u d i u s G o t h i c u s — G r a t i a n u s k o r á b ó l . (Lipp Vil m o s : A K e s z t h e l y d o b o g ó k ő i s í r m e z ő 1884. — AÉ. 1830. 117—122, 349—350, 1885. 19. 42. 1891. 117, 1883. 109, 1894. 40, 1906. 399. — H a m p e l : A l t e r t h ü m e r d. f r ü h e n Mittelalters iti U n g a r n H. 203. — T ö r t . Ért. T e m e s v á r VI. 1881. 192. — Vas m . Rég. Egyl. J e l e n t é s e VI.—VII. 1878. 79. — A c t a A r c h . V. 1955. 84—85.)
HEREND. A k ö z s é g h a t á r á b a n s z ó r v á n y o s a n r ó m a i r é z p é n z e k a IV. századból. (Laczkó D. : Balácza, V e s z p r é m 1912. I. 10.) HOMOKBÖDÖGE. III. G o r d i a n u s r ó m a i császár v i m i n a ciumi rézpénze ajándékként került a Nemzeti Múzeumba. (NM. Ln. 34/851.) KAMOND. V á r a l j á n a k n e v e z e t t f ö l d h á n y á s o n római p é n z e k f o r d u l n a k elő. (Veszprémi m ú z e u m i k é r d ő p o n t o k 199/1903.) KAMOND. A n a g y b e r z s e n y i m a l o m n á l Á r p á d - k o r i t e m e t ő p é n z e k k e l . (Veszprémi m ú z e u m i k é r d ő p o n t o k 199/ 1903.) KARMACS. S a l a m o n László t e l k é n (Szabadság 1 t é r 16.) p i n c e g ö d ö r á s á s a k o r r ó m a i sírból IV. századi é r m e k k e r ü l t e k elő. (AÉ. 1957. 86.) K A D A R T A . Összesen 4 r ó m a i rézpénz, k ö z ö t t ü k 1 d b a III. század k ö z e p é r ő l . (VSZ. 1930. 6950. és 1935. 7967.) K Á P T A L A N F A . XVI. századi p é n z e k k e r ü l t e k itt elő. (A s ü m e g i D a r n a y M ú z e u m I n g y e n n a p t á r a 1908. 53.) KEMENESHÖGYÉSZ. Z á r t leletben 16 d b XVI. századi é r e m : 13 m a g y a r d u k á t , v a l a m i n t 1—1 o s z t r á k , szász é s k ö l n i tallér. Utolsó előforduló é v s z á m 1589. (NM. I r a t t á r 184/937. ÉT. — J e l e n t é s NM. 1937. 7. — NK. XLII. 1943. 69.) KESZTHELY. C s e r é p e d é n y b e n k e r ü l t elő Sev. A l e x a n d e r d e n á r a és b r o n z p é n z e , A n t . P i u s b r o n z p é n z e , v a l a m i n t Iulia M a m a e a b r o n z p é n z e . (NM. Ln. 41/877. — AÈ. 1877. 162.) KESZTHELY. S ö r h á z k e r t . T e m e t ő á s a t á s a k o r t ö b b III. C o n s t a n t i u s G a l l u s k i s b r o n z k e r ü l t elő. (AÉ. 1880. 118. és 350.)
KESZTHELY. P á h o k i u. mellett a g a z d a s á g i intézet földjén r ó m a i u r n a t e m e t ő s z o m s z é d s á g á b a n sírból s z á r m a zik M a r c u s A u r e l i u s k ö z é p b r o n z a . (AÉ. 1886. 43.)
KESZTHELY. P o l a c s e k k e r t é s G e o r g i c o n m e z ő közti t e r ü l e t e n l a n g o b a r d s í r o k b a n A n t . P i u s d e n á r a . (Acta A r c h . VII. 1956. 195.) KESZTHELY. K ö r n y é k é r ő l n a g y o b b lelet r é s z e k é n t 193 d b bécsi d é n á r (közte 1 p a s s a u i veret) k e r ü l t a bécsi é r e m t á r b a . (Num. Zeitr. LUI. 1920. 77.) KESZTHELY. 1885-ben a k a s t é l y előtti d o m b e l h o r d á s a k o r t e m e t ő j ö t t elő és i n n e n p é n z e k k e r ü l t e k elő, I. La j o s k o r á b ó l a XVIII. század végéig. (AÉ. 1885. 232.) KESZTHELY. A k a s t é l l y a l á t e l l e n b e n f e k ü d t t o r o n y d o m b o n levő t e m e t ő sírjából I. F e r d i n á n d 3 d e n á r a . (Arch. Közi. XIV. 1886. 141.) KESZTHELY. S z ó r v á n y l e l e t k é n t k e r ü l t e k a N e m z e t i Múzeumba a következő pénzek: Maximianus nagybronz, V a l e n t i n i a n u s k i s b r o n z és Riga v á r o s g a r a s a 1593. (Arch. Közi. X. 1875. 132.) K I R A L Y S Z E N T I S T V A N . Innen 1 db római rézpénz ke r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. II. 5087.) KÖVAGÓÖRS. F ü l ö p p u s z t a . M a k e d ó n e z ü s t é r e m k e r ü l t i n n e n a j á n d é k k é n t a N e m z e t i M ú z e u m b a . (NM. Ln. 280/872.) KÜLSŐVAT. B a r t h o d e c z k y E m i l földjén talált r ó m a i feliratos k ő k ö z e l é b e n r ó m a i r é z p é n z e k (I. C o n s t a n t i n u s és h a s o n l ó k o r ú a k ) k e r ü l t e k elő. (VRK. I. 134. és M ú z e u m i I r a t t á r V e s z p r é m 6—16—XVI. 89.) LÁZI. F e n y ü s z e r d ű l ő . 1903-ban r ó m a i köztársasági é r e m (talán M. A u r e l i u s pénze) k e r ü l t i n n e n a győri b e n cés f ő g i m n á z i u m g y ű j t e m é n y é b e . (NM. A d a t t á r 27. L. 1. 91.) — A r ó m a i k o r i lelőhelyen 1954-ben k ö z é p k o r i ezüst é r m e t t a l á l t a k . (Veszprémi M ú z e u m i I r a t t á r , Kiss Á k o s j e l e n t é s e 1954. IX. 24.) LITER. 1 d b r ó m a i e z ü s t p é n z . (VSZ. 1912. 3792.)
KESZTHELY. G á t i d o m b . S í r ü r e g b ő l s z á r m a z ó k ö z ö t t 1 r ó m a i é r e m . (AÉ. 1895. 436.)
tárgyak
KESZTHELY. Ú j m a j o r . A Szt. Miklósról nevezett t e m e t ő és az új m a j o r i f a s o r között e l t e r ü l ő szántóföldön r ó m a i u r n a t e m e t ő b e n T r a i a n u s és Ant. P i u s b r o n z p é n z e . (AÉ.
1912.
375.)
KESZTHELY. V i d é k é n a m i l l e n e u m i á s a t á s o k i d e j é n a z O. M. Régészeti és E m b e r t a n i T á r s u l a t á t t é t e l e folytán k e r ü l t a N e m z e t i M ú z e u m b a I. V a l e n t i n i a n u s k i s b r o n z a . (NM. L n . 64/895.)
LITER. M a n g ó m a j o r . A k ö r ü l e levő s z á n t á s b a n g y a k o r i a r ó m a i é r e m l e l e t . (NK. VII. 1908. 11.) LOVAS. M a g y a r e z ü s t p é n z e k . (VSZ. 1911. 3370. és 3407.-) LOVASZPATONA. N a g y é k d ű l ő . P ö l ö s k e i S á n d o r föld j é n 1891-ben 1 a r a n y és 9 b r o n z r ó m a i é r e m . (NM. A d a t t á r 27. L. I. 95.) MENCSHELY. B e r k i k ú t . R ó m a i t e l e p r ő l é r m e k . (Bala t o n i M ú z e u m K e s z t h e l y A d a t t á r a M. 57. 426.) — I n n e n 2 d b ezüst, 6 d b k ö z é p b r o n z és 93 d b III—IV. századi r ó m a i
155
kisbronz érem került a veszprémi múzeumba egyik alka l o m m a l (VSZ. 1942. 28.), t o v á b b á 2 d b ezüst, 3 d b k ö z é p b r o n z és 19 d b k i s b r o n z , egy m á s i k a l k a l o m m a l . (VSZ. 1942. 56.) MENCSHELY. B e r k i v á r . A g y a g e d é n n y e l e g y ü t t é r e m is k e r ü l t b e a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VRL. III. 1961. 2. 3.) MIHÄLYFA. S a l z b u r g E r n s t L n . 110/876. 1.)
é r s e k tallérja
1553. (NM.
NAGYDEM. G a l l i e n u s és C o n s t a n t i n u s M a x i m u s r ó m a i császárok pénzei kerültek innen a győri bencés főgimná zium g y ű j t e m é n y é b e . (NM. A d a t t á r 27. L. I. 101.) NAGYDÉM. A Mihálydi g y ű j t e m é n y b e D i o c l e t i a n u s p é n z e . (VBK. I. 179.)
került
NAGYVÁZSONY. 1 d b t ö r ö k a r a n y p é n z . VSZ. 1911. 3432.) NEMESSZALÔK. Z á r t leletben 75 d b X V I I - X V I I I . szá zadi e z ü s t p é n z : m a g y a r , o s z t r á k t a r t o m á n y o k b e l i és n é m e t 15, 6 és 3 k r - o s o k . (NM. I r a t t á r 18/923. ÉT.) NEMESVÁMOS. B a g o l y h e g y . G y a k o r i a r ó m a i e l ő f o r d u l á s a . (NK. VII. 1908. u . )
érem
NEMESVÁMOS. B a l á c a p u s z t a . R ó m a i t e l e p h e l y é n szór v á n y o s a n összesen 79 d b r ó m a i p é n z H a d r i a n u s — G r a t i a n u s k o r á b ó l . ( J e l e n t é s V e s z p r é m 1927/28. 53.) — I n n e n a villa u r b a n a f e l t á r á s a k o r t ö b b é r e m k e r ü l t elő Sabina — I. V a l e n t i n i a n u s k o r á b ó l . (Kuzsinszky 185—186.)
innen
NAGYGÖRBÖ. Z á r t l e l e t b e n 499 d b XVI. századi m a g y a r d é n á r II. Ulászló — I. F e r d i n á n d k o r á b ó l , k ö z t ü k 1 salzburgi p f e n n i g is. Utolsó előforduló év 1558. (NM. I r a t t á r 276/893. — AÉ. 1894. 87.) NAGYTEVEL. K e r e s z t d ű l ő . A községtől délnyugatra r ó m a i k o r i lelőhelyről N a g y C o n s t a n t i n u s k o r a b e l i é r m e k . (Veszprémi m ú z e u m k é r d ő í v , 1962. — m ú z e u m i a d a t t á r Veszprém.) NAGYVÁZSONY. Egy r ó m a i é r e m k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a 1928-ban. (VSZ. II. 6485.) NAGYVÁZSONY. C s e p e l y - p u s z t a k ö r n y é k é r ő l . 1926-ban egy r ó m a i p é n z k e r ü l t a j á n d é k k é n t a v e s z p r é m i m ú z e u m ba. (VSZ. II. 6148.) NAGYVÁZSONY. F e l s ő c s e p e l y - p u s z t a (Tedesco u r a d a lom). Valószínűleg i n n e n s z á r m a z i k 40 d b r ó m a i p é n z Elag a b a l u s — G a l l i e n u s c s á s z á r o k k o r á b ó l , k ö z t e Regalianu <; d e n á r a is. Egy n a g y o b b elkallódott lelet része lehet. (NK. III. 1904. 34. — NK. VII. 1908. 10. — K u z s i n s z k y 162, d e sze r i n t e Alsócsepely-puszta.) NAGYVÁZSONY. K a b h e g y . Leopold v. b i e b e n b i r t o k á n 144 r ó m a i d é n á r S e v e r u s — S a l o n i n a k o r á b ó l . Esetleg a fels ő c s e p e l y - p u s z t a i előbb e m l í t e t t lelettel lehet a z o n o s . (Jah reshefte d. ö s t . A r c h . Inst. VI. 1903. Beibl. 107—110. — NK. VII. 1908. 10.) NAGYVÁZSONY. K a b h e g y . Zsófiapuszta közelében. A g y a g e d é n y b e n 1908-ban 8681 d b r ó m a i k i s b r o n z k e r ü l t elő Gallienus —' A r c a d i u s k o r á b ó l . (Num. Zeitr. 1909. 117—136. — NK. VII. 1908. 10. — NK. XI. 1912. 142. — NK. LX —LXI. 1961—62. 29—52.) NAGYVÁZSONY. S z ő k e D á n i e l földjén 1903-ban h o n fi g l a l á s k o r i s í r o k b ó l B e r e n g a r és P r o v e n c e i H u g ó m i l a n ó i v e r e t ű d e n á r a i (2 db). (NK. VII. 1908. 11. — Acta A r c h . V. 1955. 90. — Régészeti T a n ú i m . II. 57. 731.) NAGYVÁZSONY. Lovas sírból s z á r m a z ó l o m b a r d n á r . (Régészeti t a n ú i m . II. 57. 732.)
dé
NEMESVÁMOS. B a l á c a p u s z t a . P é t e r d e n á r a . (Régészeti T a n ú i m . II. 11.) — I n n e n k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a 17 db r ó m a i r é z p é n z , III. Béla r é z p é n z e és I. F e r d i n á n d d e n á r a 1541-ből. (VSZ. 1909. 2726.) NEMESVÁMOS. S ó s d ű l ő . 2 d b k ö z é p k o r i p é n z . (Veszp r é m m . I r a t t á r a , N a g y László jegyzetfüzete.) OLASZFALU. T ö r ö k a r a n y p é n z . (Veszprémi A r a n y l e l t á r 25. sz.)
Múzeum
OROSZI. Z á r t l e l e t b e n 78 d b XIII. századi bécsi d e n a r . (NM. I r a t t á r 58/950. É T . — NK. LVIII.—LIX. 1959—60. 75.) ÖSI. 1925-ben 24 d b r ó m a i é r e m k e r ü l t i n n e n a j á n d é k ként több újabb éremmel együtt a veszprémi múzeumba. (VSZ. II. 6008.) ÖSI. B i r ó r é t . 3 d b r ó m a i p é n z (VSZ. 2823.) és 1 d b k ö z é p k o r i e z ü s t p é n z (VSZ. 2480.) k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú zeumba. ÖSKÜ. B a r b á r é r m e k k e r ü l t e k elő i n n e n . (NK. VII. 1908. 10.) ÖSKÜ. A r k . p l é b á n i a szántóföldjén levő r ó m a i t e l e p ről p é n z e k is k e r ü l t e k elő. (NK. VII. 1908. 11.) ÖSKÜ. az e g y k o r i 1—1 r ó m a i bronzérem
B á n t a p u s z t a . A község m ö g ö t t a hegyoldalon r ó m a i kőfejtő h e g y e k k ö z e l é b e n e l ő b u k k a n t é r e m . (NK. VII. 1908. 11.) —> I n n e n H a d r i a n u s k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. 1921. 5436.)
ÖSKÜ. 1 d b r ó m a i e z ü s t d é n á r (VSZ. 1934. 7771.), majd „ r é g i p é n z e k " (VSZ. 1905. 1237.) k e r ü l t e k i n n e n a veszprémi múzeumba. ÖSKÜ. A v a r t e m e t ő b e n C o n s t a n t i n u s k i s b r o n z és 2 d b IV. századi r ó m a i k i s b r o n z . (Rhé—Fettich: J u t á s u n d ö s k ü . 1931. — Acta A r c h . V. 1955. 92. és VSZ. 1914. 4365.) P A D R A G K Ú T . Z á r t l e l e t b e n 418 d b XVI. századi ezüst p é n z : l erdélyi d u t k a , a t ö b b i l e n g y e l 6 és 3-as g a r a s . Utolsó előforduló év 1609. (NM. I r a t t á r 268/930. ÉT. — NK. X X X V I - X X X V I I . 1937-48. 115.)
NAGYVÁZSONY. F e l s ő c s e p e l y - p u s z t a . K ö z é p k o r i ezüst p é n z e k . (VRK. I. 187.)
PALOZNAK. R ó m a i é r e m l e l ő h e l y k é n t említve. (NK. VII. 1908. 11.)
NAGYVÁZSONY. Zsófiamajor felett a régi „ F a l u h e l y e n " k ö z é p k o r i n y i r o t t e z ü s t p é n z e k és v ö r ö s r é z p é n z e k a v í z m o s á s b a n . (VRK. I. 187.)
PALOZNAK. N a g y o b b leletből III. N i c e p h o r u s bizánci a r a n y p é n z e k e r ü l t a g y ő r i b e n c é s f ő g i m n á z i u m gyűjtemé n y é b e . (NK. XIV. 1915. 98.)
156
P A L O Z N A K . 1909-ben á t l y u k a s z t o t t s a s s a n i d a e z ü s t p é n z t leltek. (NK. VIII. 1909. 144. - NK. X X I - X X I I . 1922-23. 10.) veszp
SOMLÓ VÁSÁRHELY. Lovasi e r d ő . Z á r t l e l e t b e n 273 d b XVII. századi e z ü s t p é n z : m a g y a r , o s z t r á k t a r t o m a n y o k b e l l és sziléziai 15 és 6 k r - o s o k . Utolsó előforduló év 1709. (NM. I r a t t á r . 135B/828. ÉT. - NK. X X X I V - X X X V . 1935-36. 79.)
P A P K E S Z I . R o s t á s d ű l ő . R ó m a i sírból é r m e k , m e l y e k C o n s t a n t i n u s k i s b r o n z á v a l z á r u l n a k . (Régészeti F ü z e t e k 9. 1958. 25.)
SOMLÓVÁSÁRHELY. Egy itteni leletből s z á r m a z ó 1400 d b XVI. századi e r d é l y i é s l e n g y e l j u t o t t a D a r n a y g y ű j t e m é n y b e . (Récsey V.: B a l a t o n v i d é k i régészeti k u t a t á s a i m , V e s z p r é m 1895. 31,)
P A P K E S Z I . T e k e r c s v ö l g y . 8 d b r ó m a i r é z p é n z és 1 d b e z ü s t VI-os g a r a s k e r ü l t i n n e n a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. 1935. 8077.)
SÜMEG. A v á r r o m k ö r n y é k é r ő l M a g n e n t i u s r ó m a i csá s z á r b r o n z é r m e a j á n d é k útján j u t o t t a N e m z e t i M ú z e u m b a . (NM. L n . 47/889.)
P Á P A . Moesia inferior D i o n y s o p o l i s n a g y b r o n z a . (NK. X X I - X I I . 1922-23. 10.)
SÜMEG. A k i s m a l o m n á l r ó m a i sír k ö z e l é b e n 200—250 r ó m a i p é n z . E z e n k í v ü l i s m e r e t e s m i n t e g y 110 d b e k ö r n y é k e n lelt r ó m a i p é n z is. (AÉ. 1882. 23.)
PALOZNAK. 6 db m a g y a r ezüstérem r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. 1912. 3943.)
P Á P A . Dessewffy IX. 1910. 114.) PÁPA. Római 1908. 10.)
került
III.
a
Gordianus
103—106. t í p u s ú b a r b á r p é n z .
éremlelőhelyként
említve.
(NK.
(NK. VII.
P Á P A . Z á r t leletben 69 d b XVII. századi e z ü s t p é n z : n é m e t 2/3 t a l l é r o k , m a g y a r és o s z t r á k t a r t o m a n y o k b e l l , v a l a m i n t n é m e t 15, 6 és 3 k r - o s o k . (NM. I r a t t á r 4338/905. ÊT. — NK. IV. 1905. 98.) PÁPATESZÉR. 1 db Hadrianus nagybronz, 2 db kisb r o n z a IV. s z á z a d végéről, t o v á b b á 1926-ban 4 d b r ó m a i p é n z k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. II. 6186. és VSZ. 1935. 7967.) PÉCSELY. 1 d b r ó m a i é r e m k e r ü l t i n n e n a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. I. 1904. 537.) PORVA. B a r b á r é r m e k l e l ő h e l y e k é n t e m l í t v e . (NK. VII. 1908. 10.) P U L A . L e l e t b e n XIII. századi szlavón b á n i
dénárok.
ROMAND. R ó m a i é r e m l e l ő h e l y k é n t említve. (NK. VII. 1908. 10.) ROMÁND. P u s z t a s z e n t e g y h á z . F a u s t i n a é r e m k e r ü l t a győri bencés főgimnázium gyűjteményébe. Ugyanide jutott közelebbi lelőhely megjelölése n é l k ü l M. A u r e l i u s é r m e . (NM. A d a t t á r 27. L. I. 128.) SIKÁTOR. Különféle II.—III. századi p é n z e k k e r ü l t e k a g y ő r i b e n c é s f ő g i m n á z i u m g y ű j t e m é n y é b e . (NK. XIV. 1915. 98. — NM. A d a t t á r 27. L. I. 131.) — U g y a n i n n e n a M i h á l y d i g y ű j t e m é n y b e V e s p a s i a n u s , T i t u s , D o m i t i a n u s , J u l i a és Aquilia S e v e r a é r m e i k e r ü l t e k . Állítólag az 1870—80-as é v e k b e n n a g y o b b r ó m a i e z ü s t é r e m l e l e t b u k k a n t itt fel.
SÜMEG. V i d é k é n 5 r ó m a i a r a n y p é n z N e r o , Vespasia n u s , N . C o n s a n t i n u s és V a l e n t i n i a n u s c s á s z á r o k neveivel. (A s ü m e g i D a r n a y M ú z e u m I n g y e n n a p t á r a 1906. 44.) SÜMEG. A Sümeg—Tapolca v a s ú t v o n a l építésekor s z ó r v á n y o s a n III. Béla r é z p é n z é n e k (CNH. I. 98.) 26 pél d á n y a . (AE. 1891. 63. és 1897. 351.) SÜMEG. V e r e m á s á s k ö z b e n 14 d b XVI. századi a r a n y é r e m : m a g y a r d é n á r o k I. F e r d i n á n d — Rudolf k o r á b ó l , b r a n d e n b u r g i és lengyel g a r a s . (Miksa 44.) SÜMEG. R ó m a i C a s t e l l u m á s a t á s a k o r s a l z b u r g i századi p f e n n i g . (AÉ. 1882. 23.)
XVI.
SZÁPÁR. Z á r t l e l e t b e n 246 d b XVI. századi e z ü s t p é n z : m a g y a r d é n á r o k , o s z t r á k t a r t o m á n y o k b e l i p f e n n i g e k , vala m i n t n é m e t g a r a s o k és p f e n n i g e k . Utolsó előforduló év 1540. (NM. I r a t t á r 90/943. ÉT. — J e l e n t é s NM. 1943. 5. — NK. LIV.—LV.. 1955—56. 69. — VSZ. 1943. 237—239.) S Z E N T A N T A L F A . Z á r t leletben 40 d b XVII. századi e z ü s t p é n z : o s z t r á k t a r t o m á n y o k b e l i , l e n g y e l és n é m e t a p r ó p é n z e k (főként g a r a s o k és p o l t u r á k ) , k ö z t e e g y velencei k i s p é n z is. Utolsó é v f o r d u l ó év 1680. (NM. I r a t t á r 186/896.) SZENTGÁL. K i n c s á s ó h a l o m . G y a k r a n k e r ü l elő r ó m a i é r e m . (NK. VII. 1908. 10.) SZENTKIRÁLYSZABADJA. 1 db római rézpénz kerüli a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. 1911. 3369.) SZENTKIRÁLYSZABADJA. Bánkút. Római telepről ró mai pénzek Hadrianus — Gratianus császárok korából. (VSZ. 1943. 123. 125.) SZENTKIRÁLYSZABADJA. Szombathelydűlő. a r ó m a i é r e m e l ő f o r d u l á s a . (NK. VII. 1908. 11.)
Gyakori
SZENTKIRÁLYSZABADJA. Borján Mihály szántóján főbb k o p o t t r ó m a i é r e m m e l e g y ü t t A n t . P i u s d e n á r a , P h i l i p p u s v i m i n a c i u m i n a g y b r o n z , m a j d P r o b u s és Valens csá s z á r o k k i s b r o n z a i . (NK. X X X - X X X I . 1931-32. 96.) S Z E N T K I R Á L Y S Z A B A D J A . R e p ü l ő t é r . 1944-ben talált elkallódott X I I I . századi é r e m l e l e t b ő l IV. B é l a , V. I s t v á n és IV. László pénzei (összesen 1 -L 6) k e r ü l t e k a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. 1948/8—9.)
157
3 Z E N T K I R Á L Y S Z A B A D J A . Z á r t l e l e t b e n 324 db f ő k é n t XVI. századi e z ü s t p é n z : 1 m a g y a r és 1 tiroli tallér, 1 fries a e h i d é n á r , m a g y a r d é n á r o k , l e n g y e l d u t k á k , g a r a s o k és p o l t u r á k , végül 1 cseh g a r a s . A XVII. század v é g é n r e j t h e t t é k el. (MM. I r a t t á r 20B/921. ÉT.)
TÜSKEVAR. A község k ö z e l é b e n r ó m a i é r m e k . A tüs k e v á r i n a k jelzett leletek egy része a z o n b a n Klsjenő község t e r ü l e t é r ő l s z á r m a z i k , a h o l r ó m a i t e l e p volt. (NK. VII. 1908. 10.) — A község t e r ü l e t é r ő l 106 d b r ó m a i r é z p é n z k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. 1909. 2643.)
S Z E N T K I R A L Y S Z A B A D J A . Z á r t leletben 481 db XVITXVIII. századi e z ü s t p é n z : m a g y a r , o s z t r á k t a r t o m á n y o k beli és sziléziai 15, 6 é s 3 k r - o s o k . Utolsó előforduló é v s z á m 1742. (NM. I r a t t á r 8Б/923. ÉT. — NM. Ln. 6B/923. ÉT.)
TÜSKEVAR. K ő h á n y á s i dűlő. R ó m a i p é n z e k elő. (Veszprém, m ú z e u m i k é r d ő p o n t o k 381/1903.)
SZIGLIGET. Csontvázas s í r b a n H a d r i a n u s s z á r d e n á r a . (AÉ. 1897. 352—353.)
római
kerültek
TÜSKEVÁR. S o m l y ó . 2 d b r ó m a i ezüst és 12 d b réz p é n z . (VSZ. 1907. 1879.)
csá U R K Ü T . 2 db XVII. századi e z ü s t p é n z . (VSZ. 1914. 4352.)
SZIGLIGET. 19 d b r ó m a i r é z p é n z j u t o t t i n n e n a v e s z p r é m i m ú z e u m b a . (VSZ. 1909. 2660.)
VASZAR. Z á r t leletben 172 d b XVI. századi e z ü s t p é n z : m a g y a r , o s z t r á k t a r t o m á n y o k b e l i és n é m e t 15 k r - o s o k . (NK. LVL—LVII. 1957—58. 64.)
TAPOLCA. S z e n t g y ö r g y h e g y . Á s á s k o r c s e r é p e d é n y b e n párszáz, r ó m a i p é n z , ebből 118 feldolgozva Caracalla—Gall i e n u s k o r á b ó l . (Bátorfi: A d a t o k Z a l a m . t ö r t . III. 1877. 79—83.)
VAROSLÖD. N é m e t b á n y a i i p a r v a s ú t mellől összesen 6 d b r ó m a i p é n z , m e l y b ő l 4 d b ezüst. (VSZ. 1919. 5212. es 1930. 7155.)
TAPOLCA. A l a p á s á s a l k a l m á v a l n a g y o b b í r i e s a c h i d é n á r . (AÉ. 1871. 45—16.)
VARPALOTA. R ó m a i é r e m l e l ő h e l y k é n t említve. (NK. VII. 1908. 11.)
mennyiségű
TAPOLCA. S z e n t g y ö r g y h e g y . Z á r t leletben 71 d b XVII. századi e z ü s t p é n z : m a g y a r d u a r i u s o k és d é n á r o k , v a l a m i n t o s z t r á k t a r t o m á n y o k b e l i 15, 6, 3 é s 1 k r - o s o k . Utolsó elő forduló év 1704. (NM. I r a t t á r 69A/910. és 31B/910. ET. — J e l e n t é s NM. 1910. 59. —< NK. X. 1911. 27.)
VARPALOTA. (VRK. I. 127.)
TAPOLCA. B á t h o r i Z s i g m o n d itt e l ő k e r ü l t 1595. évi ve r e t ű tallérja a j á n d é k ú t j á n k e r ü l t a N e m z e t i M ú z e u m b a . (NM. Ln. 62/1885. ÉT.)
VARPALOTA. L a n g o b a r d s í r o k b ó l 3 d b római k i s b r o n z . (Acta A r c h . VIL 1956. 190—191.) — 4 d b l a n g o b a r d p é n z t u t á n z ó a r a n y l e l e t . (Veszprémi m ú z e u m . )
T E S . Római é r m e k i s m e r e t e s e k i n n e n . (Arch. Közi. VII. 1867. 77.)
VARPALOTA. A M o l n á r t e l k e n s í r o k b ó l s z á r m a z ó le l e t a n y a g b a n IV. Béla p é n z e . (Régészeti T a n ú i m . II. 82— 1185. sz.)
TIHANY. F a u s t i n a 1912. 17.)
Inotapuszta.
R ó m a i falak és
VARPALOTA. G e r m á n t e m e t ő b ő l C a r u s r ó m a i Coh. 107 k i s b r o n z a . (Acta A r c h . V. 1955. 102.)
érmek.
császár
\
m a t e r Coh. 198 k i s b r o n z . (NK. X I .
TIHANY. N a g y C o n s t a n t i n u s Coh. 246 k i s b r o n z . L n . 92/892—1. ÉT.)
(NM.
T I H A N Y . A félszigeten (Apátiban) k e r ü l t elő II. Cons t a n t i n u s Coh. 92 k l s b r o n z a . (NM. Ln. 92/892-2. ÉT. - AÉ. XI. 1891. 83.)
VARPALOTA. A p a t a k t ó l 12 m - r e a bal p a r t o n n e o l i t h lelet k ö z e l é b e n 38 d b X V - X V I . századi m a g y a r e z ü s t p é n z . (AÉ. 1957. 89.) VESZPRÉM. 3 db r ó m a i é r e m , e g y i k l y u k a s . (NK. VII. 1908. 11.) VESZPRÉM. Iskola utca keleti o l d a l á n r ó m a i r é z p é n z . (VSZ. 1935. 8083.)
TIHANY. Bécsi d é n á r o k k r ü l t e k elő. (VRK. I. 256.) TIHANY. Z á r t l e l e t b e n összesen 9 d b a r a n y f o r i n t : I. M á t y á s (1), II. Lajos (1), I. F e r d i n á n d (2), J á n o s Zsig m o n d (1), velencei (3) és t ö r ö k (1). (NM. Ln. 33B/928. és 29B/929. ÉT. — J e l e n t é s NM. 1924—28. 95. — NK. XXXII.— XXXIII. 1933—34. 95.) TOTVAZSONY. Valens r ó m a i c s á s z á r Coh. 53 a u r e u s a . (NK. XI. 1912. 141.) —i U g y a n i t t m ú z e u m i á s a t á s f o l y a m á n 9 d b r é z p é n z k e r ü l t elő. (VSZ. I. 100.) TOTVAZSONY. A t e m e t ő n é l levő m u r v a g ö d ö r b e n 1894— 95-ben r ó m a i s í r o k b ó l IV. századi é r m e k is k e r ü l t e k eló. (Kuzsinszky 162—163.) TOTVAZSONY. S ó s p u s z t a . Előbb a j á n d é k k é n t 2 d b r ó m a i e z ü s t p é n z (VSZ. 2810.), m a j d r ó m a i és ú j a b b e z ü s t p é n z (VSZ. 1910. 2802.) k e r ü l t a v e s z p r é m i m ú z e u m b a .
1.58
VESZPRÉM. S ú r i m a l o m . T r a i a n u s n a g y b r o n z . (VSZ. 1935. 8085.) VESZPRÉM. Vámosi u. P ü s p ö k m a j o r . T r e b o n i a n u s G a l l u s d é n á r . (VSZ. 1935. 8082.) VESZPRÉM. N a g y m e z ő . T ü z é r u. 1 d b r ó m a i (VSZ. 1935. 7990.)
pénz.
VESZPRÉM. A n g e l i - h á z a k . N a g y C o n s t a n t i n u s r é z p é n z , k é t s z e r á t l y u k a s z t v a . (VSZ. 1934. 7797.) VESZPRÉM. S c h ö n h e r z Z. u. (volt H o n v é d u.) Csator n á z á s k o r IV. századi r ó m a i p é n z k e r ü l t elő. (VRK. I. 298.) VESZPRÉM. R o s e n t h a l f a t e l e p . 3 d b r ó m a i réz, 10 d b ú j a b b és 2 d b m á s régi p é n z . (VSZ. 1915. 4571.)
VESZPRÉM. Jeruzsálemhegy. Avar temetőben 12 db római kispénz: Urbs Roma, Crispus, II. Constantinus, Va lens, II. Constantius. (Acta Arch. V. 1955. 102—103.) VESZPRÉM. Honfoglaláskori leletben 2 db kölni, 1 db milánói és 1 db veronai dénár a X. századból. (Acta Arch. V. 1955. 103.)
VESZPRÉMFAJSZ. Római éremlelőhelyként említve. (NK. VII. 1908. 11.) VESZPRÉMFAJSZ. Zárt leletben 57 db XVII. századi ezüstpénz: magyar, erdélyi, osztrák tartományokbeli, né met és németalföldi tallérok. Utolsó előforduló év 1672. (NM. Irattár 31/878.)
VESZPRÉM. Jutas. Avar temetőben 1925-ben 3 db ró mai kisbronz (Diocletianus, II. Constantius és Const. Gallus), valamint 1 db bizánci (Phokas) follis. (VSZ. II. 6067. és 1930. 7132. — Acta Arch. V. 1955. 80.)
VESZPRÉM MEGYE. Zárt leletben 357 db XVII. századi ezüstérem: magyar, osztrák tartományokbeli, német, né metalföldi tallérok és részei. (Miksa 43.)
VESZPRÉM. I. Béla CNH. I. 115. denárának 129 pél dánya. (AÉ. 1872—73. 94—96. — AÉ. 1894. 60. — NK. III. 1904. 87.)
VESZPRÉM MEGYE. Berger Sámuel-féle lelet. Zárt le letben 1484 db XVIII-XIX. századi ezüstpénz: magyar, osztrák tartományokbeli és német 20 és 10 kr-osok, vala mint kevés 5 kr-os. Utolsó előforduló év 1848. (NM. Irattár 92B/907. ÉT. — Jelentés NM. 1906. 60. — NK. VI. 1907. 13.)
VESZPRÉM. Cserhát(?). П1. Béla rézpénze. (VSZ. 1906. 1397.) VESZPRÉM, IV. Béla CNH. I. 256. denára ajándékként került innen a Nemzeti Múzeumba. (NM. Ln. 61/887. ÉT.) VESZPRÉM. Szentbenedekhegy. Bécsi dénár. (Veszp rém, Lelt. Törzskönyv C. 1617.) VESZPRÉM. Kálváriadomb. Ennek az ásatásakor 1929ben a templom alapfalaiból kerültek ki a következő ér mek: Carus római császár denára, Salamon (2), Kálmán (1), Zsigmond (2), II. Ulászló (1), I. Ferdinánd (3) denárai és 3 osztrák fillér 1520 körüli időből. Az 1930—31. években az itt lelt pénzek sora 15 darabbal bővült 1050—1555 közötti időből. (Jelentés Veszprém 1929/30. 13. és 1930/31. 12. — Ré gészeti Tanulni. II. 83. 1204.)
VESZPRÉMVARSANY. Újmajor. Római telephelyről 1927-ben pénzek is kerültek elő, többek között Constantius rézérem. (VRK. I. 281.) VÖRÖSBERÉNY. Római éremlelőhelyként említve. (NK. VII. 1908. 11.) VÖRÖSBERÉNY. Salonina Coh. 78 denára ajándékként került a Nemzeti Múzeumba. (NM. Ln. 217/880.) VÖRÖSBERÉNY. Lokhegy. Római sírból 8 db kisbronz Valens, Valentinianus és Gratianus római császárok ne vére. (Jelentés Veszprém 1911. 26. — NK. XI. 1912. 142.) ZALAVAR. Kápolna 1948—1951. években feltárt sírok leletanyagában magyar dénár а ХП. század elejéről és II. Constantinus római császár lyukas kispronzpénze. (Ré gészeti Tanúim. II. 85. 1226. sz.)
VESZPRÉM. A várban a Szentháromság; szobor körüli tér egyengetésekor 41 db XVI. századi arany- és ezüst érem: erdélyi, velencei és török dukátok, magyar dénárok és 1 db török kispénz. (AÉ. 1870/71. 303. és 322. — AE. 1871. 17.)
ZALA VAR. A Kossuth utcában feltárt sírok leletanya gában I. András denára. (AÉ. 1953. 47. — Acta Arch. IV. 1954. 275—280. — Régészeti Tanúim. II. 85. 1227. sz.)
VESZPRÉM. A székesegyház átalakításakor a templom hajójának a padlója alatt V. Márton pápa ólombullája. (NK. VII. 1908. 121.)
ZALAVÁR. 1861-ben az egykori apátsági templomból 12 db XIII. századi bécsi dénár. (Num. Zeitr. VT-VII. 1874—75. 74. — Hóman В.: Magyar pénztörténet 1916. 354.)
VESZPRÉM. Török Aranyleltár 20. sz.)
ZALAVAR. Itt előkerült nagyobb leletből 3 db bécsi dénár került a győri bencés főgimnázium gyűjteményébe. (NK. XIV. 1915. 100.)
aranypénz. (Veszprémi
Múzeum
VESZPRÉM. Futó u. 8 db XVI—XVII. századi ezüst pénz, (VSZ. 1911. 3449.) VESZPRÉM. Szentgyörgy kápolna. Vízvezeték árokból egyéb emlékekkel együtt ezüstpénz. (VRL. IV. 1961. 8—1—3.)
ZALAVAR. A vár romjai közül 6000 darabot meghaladó XV. századi osztrák, bajor és passaui ezüstpénz került elő, (Miksa 39.)
VESZPRÉM. Táborszállás. 1 db ezüstpénz. (VSZ. 1909. 2605.)
ZIRC. Szórványosan római pénzek: Philippus páter Coh. 271. viminaciumi vereté, majd Probus Licinius páter, I. Constantinus, II. Constantinus és Valentinianus kisbronzai. (NK. ХХ-ХХП. 1922-23. 10. és 32.)
VESZPRÉM. Hétszőlők. 1 db ezüstpénz. (VSZ. 1912. 3825.)
ZIRC. A régi kolostor alapjainak feltárásakor BayernLandshut középkori ezüstpénz. (NK. XIII. 1914. 19.)
Huszár
Lajos
Jegyzetek
Az i r o d a l m i AÊ = ÉT = Jelentés NM =
Jelentés Veszprém Kuzsinszky Miksa NK
utalásoknál használatos rövidítések: Archeológiai É r t e s í t ő , Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, J e l e n t é s a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m . . évi állapotáról,
Jelentés a Veszprém megyei Múzeum és Múzeumi K ö n y v t á r . . . évi á l l a p o t á r ó l és működéséről, = Kuzsinszky Bálint: A Balaton környéké n e k archeológiája. B u d a p e s t , 1920., = Miksa G y ö r g y : M a g y a r t ö r t é n e l m i e m l é k e k külföldön. Kolozsvár, 1868., =- N u m i z m a t i k a i Közlöny,
—~
NM NM Ln.
= Magyar Nemzeti Múzeum, = M a g y a r Nemzeti M ú z e u m É r e m t á r a leltári napló, VRK — V e s z p r é m i M ú z e u m Régészeti K a t a s z t e r , VRL = V e s z p r é m i M ú z e u m Régészeti Leltár könyv, VSZ — Veszprémi Múzeum Szerzeményi Napló. A v e s z p r é m i m ú z e u m i r a t t á r á b ó l és l e l t á r k ö n y v e i b ő l az ott t a l á l h a t ó a d a t o k a l a p j á n G e d a i I s t v á n jegyzetei u t á n v a n n a k közölve a l e l ő h e l y e k . A l e l ő h e l y e k e t jelölő hely n e v e k n é l á l t a l á b a n az ott t a l á l h a t ó b e j e g y z é s t h a s z n á l t u k fel. V á l t o z t a t á s c s a k a k k o r t ö r t é n t , h a a l e g ú j a b b h e l y s é g névtár alapján kétségtelenül nyilvánvaló, hogy a régebbi elnevezés i d ő k ö z b e n m e g v á l t o z o t t .
Münzfundorte im Komitat V e s z p r é m
Die vorgelegte Zusammenstellung trägt den Cha rakter eines Repertoriums. Verfasser bestrebt sich also die einzelnen Münzen genau zu bestimmen nicht. Im Gegenteil will seine Arbeit zum Ausgangs punkt für weitere Forschungen dienen. Hauptquel len des gesammelten Materials sind: die Mitteilung Gy. Rhé's im Jahrgang 1908 der Zeitschrift Numiz matikai Közlöny, das Verzeichnis der Fundorte, ver fertigt durch Elemér Lovas und aufbewahrt im Ar chiv des Ungarischen Nationalmuseums. (Manu skript), die Daten der Inventarbücher des Münzkabi nettes im Ung, Nationalmuseum, sowie das archäo logische Archiv des Bakonyer Museums in Veszp rém. Das aus diesen Quellen gewonnene Material wurde ausserdem mit den Daten der Publikationen in den verschiedenen Zeitschriften ergänzt. Natür
lich wird dieses Verzeichnis auf Vollständigkeit keinen Anspruch erheben; es wird wohl mit der Zeit noch bedeutend vermehrt. Durch diese Zusam menstellung werden aber Zusammensetzung und Charakter des Geldverkehrs in Bezug auf das Ko mitat Veszprém recht gut veranschaulicht. Neben wenigen griechischen und barbarischen Münzen kommen römische Münzen am häufigsten vor. Aus serdem sind einige byzantinischen und für die un garische Landnahmezeit charakteristischen abend ländischen und arabischen Münzen notiert. Vom XL Jahrhundert an werden das Vorkommen der Mün zen und die Zusammensetzung der Münzfunde dasselbe Bild zeigen, wie bei anderen Münzfunden Transdanubiens.
Lajos
160
Huszár
