........................ napirendi pont
EREDICS IMRE ALPOLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE Tájékoztató a város tulajdonában lévő középületek akadálymentes közlekedési feltételeinek teljesüléséről
Tisztelt Közgyűlés! A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) 1999. január 1. napján lépett hatályba. A jogszabály 29. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy „[Záró rendelkezések] A törvény kihirdetésekor már meglévő középületek akadálymentessé tételét fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig el kell végezni.” Az esélyegyenlőségi törvény nagy hibájának tekinthető, hogy nem definiálja a „középület” fogalmát. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: építésügyi törvény) 2. §-ának 9. pontja sem a középület fogalmát, hanem a „közhasználatú építmény” fogalmát határozza meg, amely szerint „[Fogalommeghatározások] közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely – a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és – használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá – használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet – törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg”. Az építésügyi törvény 31. §-a az építményekkel szemben támasztott általános követelmények között olyan előírásokat tartalmaz, miszerint: „[(1) bekezdés d.) pont] az építmény elhelyezése során biztosítani kell: … a közhasználatú építmények esetében a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget…”, illetve „[(4) bekezdés c.) pont] az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell … a mozgásukban korlátozott személyek, valamint a gyermekek részére az általuk is használt közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot”. Az építésügyi törvény 2. §-ának 1. pontja meghatározza az akadálymentesség fogalmát, amely szerint „[Fogalommeghatározások] akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük”. Az akadálymentességre vonatkozó részletes előírásokat pedig az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. A korábbi országos felmérések alapján egyértelművé vált, hogy a középületek akadálymentesítésére vonatkozó 2005. január 1-jei határidő nem tartható. Az épített környezet akadálymentessé tételének végrehajtását elsősorban a pénzügyi források hiánya, másodsorban a fentiekben említett jogszabályok eltérő fogalomhasználata nagyban hátráltatja. Mivel egyik jogszabály sem határozza meg a középület fogalmát, ezért a jogalkalmazók számára nem egyértelmű, hogy melyek azok az épületek, amelyeket akadálymentesíteni szükséges. A fogalmi keveredés és zavar okán az sem egyértelmű a jogalkalmazók számára, hogy melyek azok az épületek, amelyek tervezésekor, felújításakor figyelembe kell venni az akadálymentesség követelményeit.
1
A kormány 2004. év áprilisában jegyzőkönyvi határozat formájában elrendelte annak vizsgálatát, hogy a határidő differenciált elhalasztása milyen módon lehetséges, valamint a vizsgálat alapján javaslat készítését a törvényi határidő – költségvetési szempontból is megalapozott – szakaszolt meghatározására. A mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet és közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1015/2005. (II. 25.) Korm. határozat 1. pontjában a Kormány felhívta az esélyegyenlőségért felelős minisztert, hogy az igazságügyminiszterrel együtt, az érintett érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve készítse elő a esélyegyenlőségi törvény módosítását azzal, hogy a.) a fogyatékos személyek különböző csoportjainak eltérő szükségleteire figyelemmel kerüljön meghatározásra a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés követelménye, valamint b.) a közszolgáltatások akadálymentes hozzáférhetősége biztosításának határideje 2010. december 31. legyen, közszolgáltatás-csoportonként ütemezett részhatáridők meghatározásával, továbbá c.) az akadálymentesítés megvalósítását támogató központi költségvetési forrás mértékét a költségvetési törvényben kell meghatározni. Információink szerint folyamatban van az esélyegyenlőségi törvény módosítása, amelynek elfogadása esetén a törvény kiegészül a „közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés” szabályaival, meghatározásra kerül a „közszolgáltatás”, az „akadálymentesség” és az „egyenlő esélyű hozzáférés” fogalma, továbbá különböző teljesítési határidőket jelöl meg a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítására, főszabályként a 2010. december 31-i határidőt jelölve meg. A fenti jogi háttér áttekintését fontosnak tartottuk, hiszen jelen tájékoztató anyag összeállításához ez szorosan kapcsolódik. A T. Közgyűlés a 2000. május 4-i ülésén tárgyalta „A mozgáskorlátozottak közlekedési helyzetének értékelése, a fejlesztési lehetőségek feltárása, javaslat a biztonságos közlekedési körülmények megteremtésére” című napirendi pontot. A T. Közgyűlés a 128/2000. (V. 4.) Kgy. határozatában felkérte az önkormányzati intézmények vezetőit, hogy a 2005. január 1-jei határidőt anyagi lehetőségeik függvényében tartsák be, tegyék meg a szükséges intézkedéseket– először tervezés szintjén – az akadálymentes közlekedés megvalósítására. A T. Közgyűlés a 2004. május 6-i ülésén tárgyalta a „Tájékoztató a Mozgáskorlátozottak Győr-MosonSopron Megyei Egyesületének a mozgáskorlátozottak helyzetének javítása érdekében végzett tevékenységéről, a további megoldásra váró feladatokról” című napirendi pontot. A T. Közgyűlés 168/2004. (V. 6.) Kgy. határozata szerint a középületekre vonatkozó felújítások, átépítések során az építési engedélyek kiadását megelőzően konzultációs lehetőséget kell biztosítani a Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete által kijelölt szakembernek a tervek áttekintésére és véleményezésére. Az újonnan megépülő középületek előkészítési eljárásában – a konzultációs lehetőség biztosítása mellett – minden esetben érvényt kell szerezni az akadálymentesítési előírásoknak, az épületbe való akadálymentes bejutáson túl figyelemmel az épületen belüli akadálymentes közlekedés biztosítására, illetőleg akadálymentesen megközelíthető és használható vizesblokkok kialakítására is. A T. Közgyűlés felkérte továbbá a polgármestert, hogy az önkormányzati középületek akadálymentesítésének állapotáról évente egy alkalommal adjon tájékoztatást a képviselő-testületnek. Ez utóbbi közgyűlési határozati pont alapján készült el jelen tájékoztató anyag. Az előkészítésben részt vett a Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, a Győri Kommunális Szolgáltató Kft., Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete, az INSZOL Rt., Győr Megyei Jogú Város Sportigazgatósága, és a Polgármesteri Hivatal szakirodái közül az Egészségügyi és Szociálpolitikai Iroda, a Kulturális Iroda, az Oktatási Iroda és az Önkormányzati és Szervezési Iroda. Az előkészítés során megkerestük a Civil Szolgáltató Központot is, de válasz a részükről nem érkezett. Figyelemmel arra, hogy részletes tájékoztatást kívántunk adni arról, hogyan teljesültek az akadálymentes közlekedési feltételek a város tulajdonában lévő középületekben, ezért a fenti közreműködők segítségét kértük az alábbi adatokat tartalmazó adatlap kitöltéséhez:
2
középület megnevezése; középület címe, helyrajzi száma; középület akadálymentesítettségi állapota: hány %-ban biztosított, ill. nem biztosított az akadálymentes bejárás és akadálymentes épületen belüli közlekedés; a megvalósult akadálymentesítés időpontja, formája, költsége; a meg nem valósult akadálymentesítés indoka, műszakilag biztosítható/nem biztosítható akadálymentesítések; folyamatban lévő akadálymentesítések formája, épületen belüli mértéke, határideje, költsége; a tervezett akadálymentesítések formája, műszaki előkészítési stádiuma, becsült költsége, a megvalósulás tervezett határideje; a fenti ismérvek között nem szereplő olyan információk, amelyeket fontosnak ítélnek, illetve az állampolgárok jogainak érvényesülését pozitív módon befolyásolják, vagy azokkal összefüggésben visszásságokat okozhatnak.
A kitöltött és a Városépítési Irodára visszaérkezett adatlapok 219 “középület”, és annak minden épületrészével együtt 291 “közhasználatú építmény” adatait tükrözik. A középületek között szerepelnek a Polgármesteri Hivatal, az iskolák, az óvodák, a bölcsődék, az orvosi rendelők, a könyvtárak, a múzeumok, a művelődési házak épületei, idősek klubjai, idősek otthonai, családsegítő központok, a temetők, a nyilvános illemhelyek, egyéb egészségügyi és szociális, valamint sportoláshoz kapcsolódó épületek, kulturális épületek, és a felsorolásba be nem illeszthető egyéb középületek. Az adatlapok teljes terjedelmükben bármikor megtekinthetőek a Városépítési Irodán. Az adatlapok adatait – amelyek értékeléséhez mindenképpen hozzátartozik, hogy azokat nem műszakilag hozzáértő szakemberek szolgáltatták – feldolgozva az alábbiak állapíthatók meg: A középületekben az akadálymentes bejárás 38%-ban biztosított, 62%-ban nem biztosított. A középületekben az épületen belüli közlekedés 44%-ban biztosított, 56%-ban nem biztosított. A megvalósult akadálymentesítések formái között rámpa, felvonó lift, treffenlift, ajtócsere, vizesblokkok akadálymentesítése, szegélymentesítés, és az adott épület teljes felújítása szerepelnek. Jelenleg folyamatban lévő akadálymentesítésről összesen 5 középület esetében van szó, amely esetekben a költségek 5.000.- Ft és 30.000.000.- Ft között szóródnak. Ezen akadálymentesítések formái: rámpa, hidraulikus emelő, lift. A közhasználatú építmények közel 30%-a esetében tervezik az akadálymentesítést, amelynek formái elsősorban rámpa, felvonó, új épület, szegélymentesítés, ajtócsere, treppenlift, gépi személyemelő, lift, ajtócsere, lépcsőlift, vizesblokk átalakítása. Nagyrészt azonban nem rendelkeznek tervekkel a megvalósításra. A meg nem valósult akadálymentesítések indokaként elsődlegesen a fedezethiány vagy a műszaki meg nem valósíthatóság szerepel. Megállapítható, hogy a 128/2000. (V. 4.) Kgy. határozatában előírt terveztetési kötelezettségnek az intézmények legnagyobb része nem tett eleget. Az INSZOL Rt. az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú bérlemények technikai kezelője, a nem lakások vonatkozásában több száz bérleti szerződéssel rendelkezik. Az INSZOL Rt. tájékoztatása szerint: az oktatási célú helyiségek – 2 db – esetében sem elkészült, sem tervezett akadálymentesítésről nincs tudomásuk; az egészségvédelmi célú helyiségek – 14 db – akadálymentesítéséről konkrét információk nincsenek, a Tihanyi Á. u. 51. sz. alatti gyógyszertár akadálymentesen megközelíthető; a gyógyító célú helyiségek – 4 db – akadálymentesítéséről konkrét információk nincsenek, a Kálóczy tér 9. sz alatti orvosi rendelők akadálymentesítése jelenleg folyamatban van, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény lebonyolításában és finanszírozásában; kulturális célú helyiségek – 2 db –: a Király u. 17. sz. alatt lévő Városi Művészeti Múzeum az utcaszintről akadálymentesen megközelíthető, a belső szintek felvonóval megközelíthetőek, így ezen intézménynél az akadálymentesítés megoldott; művelődési célú helyiségek – 2 db –: e témakörben sem elkészült, sem tervezett akadálymentesítésről nincs tudomásuk;
3
pénzügyi célú helyiségek – 2 db –: e témakörben sem elkészült, sem tervezett akadálymentesítésről nincs tudomásuk; kereskedelmi célú helyiségek – több mint 500 db üzlet –: a legnagyobb számban bérbe adott helyiségkörről van szó, amelyben a legkülönbözőbb elhelyezkedési formák lelhetőek fel, az előlépcsővel közvetlen utcai megközelítéstől kezdve egészen a többszintes vagy kizárólag emeleti elhelyezkedésű helyiségcsoportok megtalálhatóak az fogalomkörbe tartozó helyiségeknél. Konkrét információik a külső és belső akadálymentesítésről nincsenek; szolgáltatási célú helyiségek – több mint 80 iroda –: ugyanaz mondható el, mint a kereskedelmi célú helyiségekről.
A INSZOL Rt. tulajdonában álló ingatlanok: Az Aradi vrt. u. 16. sz. alatt található Richter-terem akadálymentesítése kívülről megoldott, belső akadálymentesítése a földszinti részen lépcsőfelvonóval elkészült. Az emeleti rész akadálymentesen nem közelíthető meg. A Liszt F. u. 11. sz. alatt található KISOSZ iroda akadálymentesen megközelíthető, a házkezelőségi irodák viszont nem akadálymentesítettek, tekintettel arra, hogy emeleten helyezkednek el. A Babits M. u. 25. sz. alatti orvosi rendelő külső akadálymentesítése nem megoldott. Az Orgona u. 10. sz. épület ügyfélfogadó terének belső akadálymentesítése megoldott, a külső akadálymentes megközelítés megoldása 2006. I. félévében tervezett kb. mintegy fél millió Ft tervezett költséggel. A Kodály Z. u. 33-35. sz. iroda akadálymentesen megközelíthető, belső akadálymentesítése megoldott. Az INSZOL Rt. tájékoztatása szerint az új építéseknél már az akadálymentes megközelítés kritériumát szerepeltették és az építési-engedélyezési eljárások során e feltétel is teljesült, a tervek ezen megoldásokat tartalmazták. Győr város már az 1990-es évek végétől évente több millió forintot fordított a középületek akadálymentesítésére: többek között a képcsarnokban felvonó, a Richter teremben rámpa, ill. vizesblokk, a Honvéd ligeti irodaépületben rámpa és korlátlift, a Szabadhegyi iskola rekonstrukciója során lift és vizesblokk, a Vízi Sportcentrumban korlátfelvonó, vizesblokk, öltözők, a legtöbb orvosi rendelő előtt rámpa, a Tihanyi Árpád úti rendelőben lift kialakításával, amelyek megemlítését a Mozgáskorlátozottak GyőrMoson-Sopron Megyei Egyesülete emelte ki. A Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete köszönetét fejezte ki, hogy az utóbbi 1-2 évben benyújtott, a középületek átalakítására, ill. új épületek építésére vonatkozó tervdokumentációkat véleményezhették. Az egyesület kiemelkedőnek tartja, hogy a Győri Nemzeti Színház rekonstrukciós munkáinál teljes mértékben figyelembe vették az akadálymentes közlekedést. Mindenképpen említést érdemel a jelenleg folyamatban lévő akadálymentesítés – lift és treppenlift beépítése – a Városháza épületében. Meg kell említenünk, hogy a Városépítési Iroda által bonyolított összes beruházás esetén megvalósult az akadálymentesség, illetve a felújításoknál az akadálymentesítés. 2003-ban 50%-os állami támogatással valósítottuk meg a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház akadálymentesítését rámpa építésével és lift beépítésével, ami 13.000.000.- Ft-ba került. A megvalósítandó akadálymentesítés több ágazat több épületét érinti, azokat külön-külön meg kell terveztetni, adott esetben – pl. lift beépítésénél – engedélyeztetni szükséges. Ezek jelentős anyagi ráfordítással járó feladatok, amelyek csak állami források igénybevétele esetén látszanak megvalósíthatónak. A teljes akadálymentesítés megvalósításához kb. 600-700 millió Ft-ra lenne szükség, amely – a 2010. december 31-ig határidőt tekintve – évente kb. 120-140 millió Ft-ot jelent.
A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslatot elfogadni
4
szíveskedjenek.
HATÁROZATI JAVASLAT
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város tulajdonában lévő középületek akadálymentes közlekedési feltételeinek teljesüléséről szóló tájékoztatót elfogadja. Győr, 2005. november 30. Eredics Imre alpolgármester
Az előterjesztést véleményezte: – Informatikai, Stratégia Tervezési és EU Bizottság – Környezetvédelmi Bizottság – Pénzügyi Bizottság – Településrendezési Bizottság Az előterjesztést látta: Balogh József polgármester Törvényességi véleményezésre bemutatva: dr. Kovács Lajos jegyző Az előterjesztést készítette:
Városépítési Iroda
Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete INSZOL Rt. Győr Megyei Jogú Város Sportigazgatósága Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociálpolitikai Irodája Polgármesteri Hivatal Kulturális Irodája Polgármesteri Hivatal Oktatási Irodája Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodája Civil Szolgáltató Központ
5
