Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer Szepesi András FVM- Erdészeti Osztály Sopron 2010. április 20.
Új típusú erdőkárok (’70-es évek második felétől) • Az északi félteke iparosodott országaiban nagy területeken fellépő állapotromlás, erdőpusztulás. • A korábban ismert okokkal nem volt magyarázható. • Feltételezett kiváltó ok a környezeti állapot romlása.
Egyezmény a Nagy Távolságra Ható, Országhatárokon Átterjedő Légszennyezésről (ENSZ EGB 1979.)
Executive Body
Working Group on Effects
• Kén kibocsátás csökkentése 1985. (30%);1994. • Nitrogén oxidok 1988. • Savasodás, eutrofizáció, ózon 1999.
EMEP-Steering Body
Programme Coordinating Centre
TF on Emission Inventories and Projections
ICP Integrated Monitoring TF
Programme Centre
TF on Measurements and Modelling
ICP Modelling and Mapping TF
Coordination Centre
Chemical Coordinating Centre
ICP Materials TF
Main Research Centre
Meteorological Synthesiziing Centre-East
ICP Vegetation TF
Programme Centre
Meteorological Synthesizing Centre-West
ICP Waters TF
Programme Centre
TF on Integrated Assessment Modelling
ICP Forests FT
8 konkrét egyezmény, melyek közül erdészeti szempontból kiemelten fontosak:
Implementation Committee
TF Health
Working Group on Strategies
Ad hoc expert groups
Centre for Integrated Assessment Modelling
1
Európai szervezetek és jogi szabályozás
Az ICP Forests és az EU felvételi rendszere I.
• A Légszennyezés Erdőkre Gyakorolt Hatásának Megfigyelésére Alakult Nemzetközi Együttműködési Program (ICP-Forests, 1985.) • Európai Unió Bizottsága – – – –
szint
Cél: A károk területi eloszlásának, időbeni változásának felmérése • 16 x 16 km • Kb. 6000 mintapont • Koronaállapot • Talaj • (Lombvizsgálat)
3528/1986 (EEC) és a kapcsolódó rendeletek 2152/2003 (EC) Forest Focus és a 1737/2006 (EC) Forest Focus végrehajtási rendelete 614/2007 (EC) Life+
Levélvesztés Európában (2007)
%
LEVÉLVESZTÉS MÉRTÉKE NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN 2006-BAN 60 50 40 30 20 10
II. szint Cél: A károsodást kiváltó folyamatok felderítése • 864 pont • Koronaállapot • Talajvizsgálat • Talajoldat • Lombvizsgálat • Növedék • Lágyszárú vegetáció • Depozíció • Meteorológia • Fenológia • Levegő minőség • Távérzékelés • Ózon
Levélvesztés változása Európában 19972005 között
0 CZ
BG
F
I
PL
SLO
NL
D
CH
UK
P
SK
N
E
H
B
A
LV
DK
SF
UA
RO
EST
Országok levélvesztés>25%
2
2006
Jogszabályi alap
Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer feladata (Evt. (1996.) 45. § (3))
• Az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről (VI. fejezet „Az erdőt károsító hatások elleni védekezés.”) • 29/1997. (IV.30.) FM rendelet • 88/2000 (XI.10.) FVM rendelet – Erdőrendezési Szabályzat • A 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról • 153/2009. FVM rendelet
a) A faállományok egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése; b) Az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése; c) Az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata; d) Az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő-, és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata; e) A károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése.
Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer elemei (Vhr. (1997.) 64. § (1))
Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer feladata (Evt. (2009.) 56. § (2))
Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer elemei (Vhr. (2009.) 35. § (1))
a) Nagy területű egészségi állapotfelmérés 4x4 km-es hálózata a kapcsolódó növedékmérési hálózattal; b) Az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata; c) Ökológiai bázisterületek; d) Országos fénycsapda hálózat; e) Erdővédelmi előrejelző rendszer.
• Az erdő fejlődésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítése céljából az állam erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert működtet.
a) b) c) d) e)
faállományok egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése; Az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése; Az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata; Az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő-, és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata; A károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése.
3
Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer, Koordinátor: Állami Erdészeti Szolgálat (MgSzH)
Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer elemei (Vhr. (2009.) 35. § (2)) • • • • • • • •
a) nagy területű egészségi állapotfelmérés; b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata; c) országos fénycsapda hálózat; d) erdővédelmi előrejelző rendszer; e) éghajlatváltozási monitoring hálózat; f) vadállomány okozta élőhelyváltozás vizsgálati hálózata; g) növedékmérési hálózat; h) az országos erdőtűz adattár.
Erdővédelmi hálózat (EVH) Egészségi állapot •
Paraméterek: - levélvesztés - elszíneződés - ágelhalás - 44 szemmel érzékelhető károsodás vagy kár-ok korona törzs, kéreg, gyökér- gyökfő, talaj, vad, egyéb
Állami Erdészeti Szolgálat (MgSzH)
Nagyterületi egészségi állapot felvétel (EVH) ICP Forests/ EU I. szint
Fák egészségi állapota Talajállapot
Nagyterületi növedékmérés (FNM)
Vadkár Kéregrák Gyapjaslepke
Biodiverzitás monitoring Erdőrezervátumok monitoringja
Erdészeti Tudományos Intézet
Az erdő állapotára vonatkozó megfigyelések és előrejelzés
Erdei ökoszisztémák intenzív megfigyelése ICP Forests/ EU II. szint
Fénycsapdák (25) Erdővédelmi jelzőlap (erdőterület kb. 65 %-án)
Az EVH módszere, jellemző adatok I. • • • • • •
Indítás: 1988 4x4 km-es hálózat (EU 16x16 km) 24 db mintafa/pont Évenkénti felvétel 1217 mintakör (2008-ban) 78 (2007-ben) 28168 mintafa (2008-ban) 1872 (2007-ben)
15 pont 1994-tõl
Az EVH mintafák kijelölése
Talaj állapot • Talajszelvény (1991-92) • Szelvény leírás (T-lap) • Laboratóriumi vizsgálat: - pH (H2O, KCl), - kicserélhető savanyúság, - CaCO3, só, - humusz, - szemcseösszetétel - adszorpciós viszonyok
• Felső talajréteg 20 cm. (510-20 cm) (1994) ICP Forests útmutatója szerint Ismételt felvétel 2007 (Biosoil)
4
5
Minőség biztosítás és minőség ellenőrzés Útmutató Terepi oktatás - nemzetközi - nemzeti (pl. EVH országos, irodai) Körvizsgálatok Terepi ellenőrzés (pl. EVH országos, irodai) Rögzített adatok ellenőrzése
Magyarország erdeinek egészségi állapot változása az összes levélvesztés alapján 1.3 0.5
100%
1.3 0.5
1.2
1.7
2.2
2.1
2.0
0.5
0.7
0.9
0.8
0.8
1.9 0.8
1.6
1.6
0.6
0.6
Magyarország erdeinek egészségi állapot változása a levélelszíneződés alapján
1.5
1.8
1.8
1.9
1.8
2.2
2.3
0.3
1.6
0.9
0.7
0.7
0.7
1.0
0.9
0.7
2.0
1.4
3
3
3.1
3.6
3.8
4.1
19.5
20.3
19.6
20
1.3 0.5
1.3 0.5
1.2
1.7
2.2
2.1
2.0
1.9
0.5
0.7
0.9
0.8
0.8
0.8
2.7
2.8
3.5
3.4
24.3
25.6
2.9
2.9
2.9
21.5
19.4
18.6
90% 22.6
22.3
22.6
80%
2.6
17.6
2.6
16.5
18.9
18.9
2.9
6.9
11.9
16.9
0.9
3.5
0.1 2.8
0.5 5.2
95%
0.3 2.3
0.3 2.8
0.1 1.6
0.1 1.0
0.1 0.8
0.1 0.8
1.6 0.6
4.3
4.8
92.2
92.1
0.1 0.8 3.7
6.4 12.1
17.9
90%
1.5 0.9
0.1 0.8
1.8
1.8
1.9
1.8
2.2
2.3
0.7
0.7
0.7
1.0
0.9
0.7
0.0 0.5 3.4
5.3
0.0 0.5
0.0 0.6
5.4
5.8
91.6
91.0
0.0 0.3 3.2
1.6 1.4 2.9
0.0 0.5
0.1 0.6
1.4
3.6
3.5
3.1
92.8
92.9
92.6
0.1 0.4 1.8
10.3 14.3
14.4 15.1
70%
85% 38.1
60% 34.1
36.9
38.7
50%
39.7
36.5
39.2
37.9
39.5
42.1 41.4
41.8
40.6
42
39
40.5 39.6
22.1
80%
36.0
38.9
75% 89.8
25.9
40%
93.2
91.4
93.7
93.7
94.8
85.1
70% 81.0
30% 20%
1.6 0.6
100% 3.1
80.7
78.7
65% 38.4
36.4
34.2
33.3
28.9
33
35.8
38
38.1
70.5
43.6 36.6
34.3
33.9
34.3
31.5
34.8
33.2
36.8
36.9
60% 59.3
10% 55%
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
0%
Évek
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Évek tünetmentes
veszélyeztetett
közepesen károsított
erősen károsított
elhalt
többéve elhalt
tünetmentes
veszélyeztetett
közepesen károsított
erősen károsított
elhalt
többéve elhalt
6
Összes kár 2008 100%
80%
60%
elpusztult erősen károsított közepesen károsított veszélyeztetett tünetmentes
40%
20%
0% KST
KTT
ET
CSER
BÜKK
GY
AKÁC
EKL
NY
ELL
EF
FF
LF
EGYF
Az erdei életközösségek intenzív megfigyelő hálózata (II. szint-ERTI) Nemzetközi hálózat – 14 mintapont • Koronaállapot- és kárfelvétel (évente) • Talajvizsgálat (10 évente) • Lombvizsgálat (2 évente) • Dendrometriai jellemzők (5 évente) • Depozíció mérés (folyamatos) • Meteorológiai és légkörkémia (folyamatos) • Lágyszárú növényzet felmérése (5 évente) • Fenológiai megfigyelések (folyamatos) • Biomassza meghatározás (folyamatos) • Ózon okozta károk (évente) • Talajoldat (folyamatos)
7
A vizsgált területek elhelyezkedése
Az ERTI ökológiai bázisterületein a 2007. hidrológiai évben az erdőre hulló csapadék (mm) és a nedves ülepedésű SO4-S mennyisége (kg/ha)
Az ERTI ökológiai bázisterületein a 2007. hidrológiai az erdőre hulló csapadék (mm) és a nedves ülepedésű NO3-N mennyisége (kg/ha)
8,2
5,3
3,0
4,6
8,7 MÁTRA
5,6
5.4
MÁTRA
944 mm
4.5
SOPRONI HEGYSÉG
GÖDÖLLŐI DOMBSÁG
821 mm
743 mm
5.0
4,9
HORTOBÁGY SZÉLE
GÖDÖLLŐI DOMBSÁG
821 mm
743 mm
3,7 HORTOBÁGY SZÉLE 507 mm
507 mm
5,8
3,8 DUNA- TISZA KÖZE
ŐRSÉG
DUNA- TISZA KÖZE
ŐRSÉG
522 mm
757 mm
2,4
944 mm
SOPRONI HEGYSÉG
522 mm
757 mm
ZALAI DOMBSÁG
ZALAI DOMBSÁG 806 mm
806 mm
kg/ha 7,0
kg/ha
6,1
5,0
5,0
4,0
NYUGALMI IDŐSZAK FŐ NÖVEKEDÉSI ID.
3,0
3,0 1,0
1,0 BÁZISTERÜLETEK ÁTLAGA
Az ERTI ökológiai bázisterületein a 2007. hidrológiai évben az erdőre hulló csapadék (mm) és a nedves ülepedésű NH4-N mennyisége (kg/ha) 5,5
8,6
7,5 MÁTRA
6,6
944 mm
3,8
Nagyterületi fanövedék mérés (FNM)
SOPRONI HEGYSÉG
GÖDÖLLŐI DOMBSÁG
821 mm
743 mm
5,2 HORTOBÁGY SZÉLE 507 mm
8,5 DUNA- TISZA KÖZE
ŐRSÉG
522 mm
757 mm
ZALAI DOMBSÁG 806 mm
kg/ha
6,5
7,0
NYUGALMI IDŐSZAK 5,0 3,0 1,0
FŐ NÖVEKEDÉSI ID. BEFEJEZŐ NÖVEKEDÉS
Cél: • Az erdők növedékének konkrét mérésen alapuló meghatározása. • A jelenleg használt növedék számítás és fakészlet felvétel ellenőrzése. • Az erdők növekedési ütemében hosszabb távon bekövetkező változások kimutatása.
NYUGALMI IDŐSZAK FŐ NÖVEKEDÉSI ID.
BEFEJEZŐ NÖVEKEDÉS
BEFEJEZŐ NÖVEKEDÉS
BÁZISTERÜLETEK ÁTLAGA
Az FNM módszere, jellemző adatok • • • • • •
Indítás: 1992 2,8x2,8 km-es hálózat (csatlakozik a 4x4 km-es hálózathoz) 15-25 mintafa/pont Évente a mintapontok 1/5-e kerül felvételre 8200 db mintapont 150 000 mintafa
•
Felvett paraméterek: - állomány és terület jellemzők , holtfa - mintafánként: - poláris koordináták - fafaj - eredet - kor - átmérő - magasság - magassági osztály - károsodás - kitermelés/pusztulás éve
BÁZISTERÜLETEK ÁTLAGA
8
FNM és adattári területek összehasonlítása
Mintavételi módszer Mintavételi hálózat
Az egyes fafajcsoportok területe ezer ha 400,0 FNM adat
m
Adattári adat
12 ,6 16
350,0
2, 8
km
300,0
Terület
2, 8x
250,0
200,0
150,0
100,0
50,0
KST
KTT
ET
CS
B
GY
A
J
SZ
K
EKL
NNY
HNY
FÜ
É
H
ELL
EF
FF
LF
VF
EGYF Üres terület
Fafajcsoportok
FNM és adattári fakészletek összehasonlítása Az egyes fafajcsoportok fakészlete millió m3
60,0 FNM adat Adattári adat
50,0
Fakészlet
40,0
30,0
20,0
10,0
KST
KTT
ET
CS
B
GY
A
J
SZ
K
EKL
NNY
HNY
FÜ
É
H
ELL
EF
FF
LF
VF
EGYF
Fafajcsoportok
9
Mérőállomás
Erdészeti Fénycsapda Hálózat
Az összesített erdőkárok éves értékei 1961-2008. között ha 400000
biotikus károk abiotikus károk
350000
Az erdőgazdálkodók kárjelentései
300000 250000 200000 150000 100000 50000
Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat csapdái 2006-ban
év
0 1962
1965
1968
1971
1974
1977
1980
1983
1986
1989
1992
1995
1998
2001
2004
2007
10
Az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer új elemei
A nagyvad okozta élőhelyváltozás országos megfigyelése
eltérő mértékű vadrágások gyenge
közepes
erős
Vhr. 64.§(2) Indokolt esetben a minisztérium meghatározott erdővédelmi feladat ellátására önálló megfigyelőrendszer létrehozását és ideiglenes működtetését rendeli el a Szolgálat számára. - Vadállomány okozta Élőhely Változás - Szelídgesztenye kéregrák (Cryphonectria parasitica) előfordulása kocsánytalan tölgyesekben - Gyapjaslepke gradáció
A felmérés célja:
Feltételek:
A mintavétel módszere: A szakirodalmi áttekintés és az összegyűjtött hazai vélemények alapján a
¾
a legfontosabb őshonos faállományok (bükkös, gyertyános-
vadállomány élőhelyre gyakorolt hatását 10*10 méteres négyzet alakú
a lágyszárú-, felújítási- és cserjeszint összehasonlítása a
tölgyes, kocsánytalan tölgyes, kocsányos tölgyes, cseres) felújítási korú
bekerített terület, és a vele azonos méretű, állandósított kontrollterület
nagyvadtól elzárt és a vad által látogatott területeken,
és fiatalos (csemetés) állományait vizsgálja;
párhuzamos felvételével és összehasonlító értékelésével célszerű elvégezni.
legfontosabb őshonos faállományaink (bükkös, gyertyánostölgyes, kocsánytalan tölgyes, kocsányos tölgyes, cseres) felújítási korú és fiatalos (csemetés) állományaiban.
¾
kiemelt célja a természetes felújítások vizsgálata, de kiterjed a
mesterséges felújításokra is; ¾
az érintett állománytípusok területi eloszlását és termőhelyi
adottságait is figyelembe vevő, országos lefedettség;
11
VÉV mintaterületeken felvett csemeték igazgatóságonkénti átlagos száma
Kontroll terület sarka
160 140 120 100 80 60
Bekerített terület
40 20 0
Budapest
Veszprém
Szombathelyhely Zalaegerszeg
Kaposvár
Pécs
Bekerített
Kontroll VÉV területeken felvett csemeték és a rágott egyedek száma
Százalékos megoszlás
Csemeteszám Igazgatóság
Bükk
Tölgy
Bükk
20
34
Tölg y 143
Cser
Bükk
134
28
Tölg y 167
Nagy vad
Nyári hajtásrágás Igazgatóság
Cser
Összes fafaj
179
3134
169
664
802
Budapest
Bükk 3,6%
Tölgy 8,2%
Csúcshajtás-rágás
Cser
Bükk
Tölgy
Halmozott nagyvad
Cser
Bükk
2,4%
7,1%
31,6%
15,8%
Tölgy
5,9%
36,9%
Nyári
Cser 21,1%
Csúcsh
Nagyvad
Összes fafaj 5,4%
21,2%
25,6%
476
612
903
25
24
10
29
52
9
61
62
20
3925
134
228
346
Veszprém
2,1%
3,9%
1,1%
2,5%
8,5%
1,0%
5,2%
10,1%
2,2%
3,4%
5,8%
8,8%
255
1152
266
33
434
29
12
105
6
39
678
68
1716
497
123
796
Szombathely
12,9%
37,7%
10,9%
4,7%
9,1%
2,3%
15,3%
58,9%
25,6%
29,0%
7,2%
46,4%
Zalaegerszeg
542
780
34
13
116
3
6
94
2
45
351
11
2001
147
106
504
Zalaegerszeg
2,4%
14,9%
8,8%
1,1%
12,1%
5,9%
8,3%
45,0%
32,4%
7,3%
5,3%
25,2%
Kaposvár
441
728
422
8
72
5
5
72
45
9
164
53
2244
109
155
304
Kaposvár
1,8%
9,9%
Pécs
494
1141
474
1
79
39
13
86
49
14
313
68
2342
138
173
446
0
100
198
0
41
25
0
1
2
0
84
164
300
66
3
248
Pécs
0,2%
Debrecen
37
Csúcshajtás-rágás
Cser
Csú csh
1182
Miskolc
17
Tölg y
Nyá ri
Budapest
Szeged
849
Bükk
Cssz ám
Veszprém Szombathely
453
Nyári hajtásrágás
Cser
Halmozott nagyvad
0
933
39
0
197
2
0
282
7
0
367
10
1062
205
301
385
Szeged
1020
2143
485
75
73
7
261
448
33
241
249
9
4452
324
1095
793
Debrecen
Eger
1108
3073
1797
105
67
26
44
444
46
75
516
129
7887
394
826
1036
Országos
5518
11115
5467
277
1140
166
404
1727
333
512
2951
711
29063
2183
3674
5660
9,9%
1,2%
1,1%
10,7%
2,0%
22,5%
12,6%
6,9%
8,2%
2,6%
7,5%
10,3%
2,8%
27,4%
14,3%
5,9%
7,4%
19,0%
41,0%
12,6%
1,0%
1,0%
84,0%
82,8%
22,0%
1,0%
82,7%
21,1%
5,1%
30,2%
17,9%
39,3%
25,6%
19,3%
28,3%
36,3%
3,4%
1,4%
25,6%
4,9%
Debrecen
Miskolc
Eger
Országos
Bükk és tölgy csemeték magasságának változása minden felvett területre
Kontroll VÉV területeken felvett csemeték és a rágott egyedek száma
Darabszám szerinti megoszlás
Kecskemét
Kontroll
6,9%
13,5%
Miskolc
7,4%
20,9%
6,8%
23,6%
11,6%
1,9%
7,3%
24,6%
17,8%
Eger
9,5%
2,2%
1,4%
4,0%
14,4%
2,6%
6,8%
16,8%
7,2%
5,0%
10,5%
13,1%
Országos
5,0%
10,3%
3,0%
7,3%
15,5%
6,1%
9,3%
26,5%
13,0%
7,5%
12,6%
19,5%
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2002
2003 B_bek B_kont
2004
2006
T_bek T_kont
12
A bekerített és kontroll területek átlag magasságainak
Az egyes fafajok átlagmagasságainak százalékos eltérése a bekerített és kontroll területek tekintetében a 2008-as év felvételei alapján
Néhány egyéb fafajok rágásának alakulása a 2008-as felvétel alapján,
alakulása az egyes felvételi években
40
160
35
140
30
120
a kontroll területeken 100%
%
25 20 15
100
60% Kár
Átlag magasság (cm)
80%
80
40%
60 40
10
20%
20
5
0
0 Bükk
Cser
Kocsánytalan tölgy
Kocsányos tölgy
Fafaj
Egyéb
0% 2002
2003
2004
2006
2008
A
EF
EH
EJ
HJ
KH
Felvételi év Bekerített terület
KJ
MJ
MK
NH
VK
GY
Fafaj
Kontroll terület
Nem vagy gyengén rágott
Mérsékelten rágott
Erősen rágott
Szelídgesztenye kéregrák fertőzés Adattári és vizsgált területek összehasonlítása Kocsánytalan tölgy 5-30 év
Igazgatóság
Adattári
elegyarány > 15%
Vizsgált részletek
Vizsgáltak aránya
terület részlet db. terület részlet db. terület részlet db. Kaposvár
6843,4
1001
1157,3
189
16,9%
18,9%
Zalaegerszeg
9026,4
1455
1435,1
221
15,9%
15,2%
Pécs
12049
1681
3586
424
29,8%
25,2%
27918,8
4137
6178,4
834
22,1%
20,2%
Összesen
13
Igazgatóság
Igazgatóság
Erdőrészlet
KTT
Összes ellenőrzött terület
Összes ellenőrzött KTT
Összes fertőzött terület
F F
db
V
E
%
db
ha
%
db
ha
%
db
ha
Összes ellenőrzött SZG %
Kaposvár
188
1157,3
1157,3
161,4
13,9
17
84,2
52,2
11
67,4
41,8
3
9,8
6,1
Zalaegerszeg
221
1435,1
1435,1
726,4
50,6
77
504,8
69,5
13
96,1
13,2
17
125,5
17,3
Pécs
424
3586,0
3586,0
74,1
2,1
Budapest
118
1295
1295,0
17,8
1,4
Veszprém
38
535,4
535,4
16,7
3,1
3
16,7
1
4,8
Szombathely
63
330,9
330,9
38,9
11,8
Eger
26
221,0
221,0
42,7
19,3
1078
8560,7
8560,7
1078,0
12,6
Összesen
KTT: Kocsánytalan tölgy SZG: Szelídgesztenye F: Fertőzött V: Valószínűsíthetően fertőzött E: Ellenőrzést igénylő fertőzés sz: szórványosan
Fertőzött területek a felmértek százalékos arányában
SZG
1
99
2,5
613,0
3,4
3
44,5
60,1
4
27,1
36,6
3
17,8
100,0
Összes fertőzött terület
V
E
%
db
ha
%
db
ha
%
33,4
Kaposvár
177,4
121,6
68,5
13
81,0
66,6
5
40,6
Zalaegerszeg
427,8
316,4
74,0
48
302,5
95,6
2
13,9
4,4
Pécs
296,7
277,2
93,4
30
221,9
80,1
5
55,3
19,9
56,9
5
32
34,1
242,1
87,7
22,5
0,0 5
42,7
100,0
32
222,9
20,7
ha
%
60,0%
50,0%
40,0%
30,0% Budapest
0,0 12,3
db
Veszprém Szombathely
69,7
69,7
100,0
8
69,7
100,0
101,0
70,3
69,6
7
43,9
62,4
20,0% 4
26,4
37,6
10,0% Eger Összesen
1072,6
855,2
79,7
106
719,0
84,1
16
136,2
15,9
0,0% Budapest
Veszprém
Szombathely
Zalaegerszeg
2003-as KTT 2006-os KTT
Kaposvár
Pécs
Eger
Országos
2003-as SZG 2006-os SZG
14
A 2006-os fertőzések aránya a 2003-ashoz viszonyítva
Gyapjaslepke gradáció
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Veszprém
Szombathely
Zalaegerszeg
Kaposvár
Pécs
Összesen
KTT SZG
Gyapjaslepke rágáskárok 2005-ben
15
Erdészeti Monitoring Európában • Sok országban a létrehozott megfigyelő rendszer szinte az egyedüli egységes, a teljes erdőterületre kiterjedő információ forrás. • Európa jelentős részére kiterjed (130 millió hektár erdő) • Kész metodikák, ponthálózat, képzett szakemberek. • Harmonizált eljárások, minőség biztosítás. • Jól működő adatszolgáltatás és adatfeldolgozás.
Megvalósítás I.
• A profil szélesítése (klímaváltozás, szénmegkötés, biodiverzitás). • Erdő egészségi állapot monitoring és a hagyományos erdőleltárak szorosabb összekapcsolása. • A már rendelkezésre álló adatok elemzése, értékelése. • A módosított céloknak megfelelő racionalizálás, átszervezés. • Az európai színtű elvárások – minimum követelmény – pontos definiálása. • A sajátos nemzeti célok rugalmasabb csatolása a kötelezően szolgáltatandó információkhoz.
Megvalósítás II.
• Légszennyezés – Nagyterületi felvétel I szint Európa: 6200 mintapont
MgSzH
– Ökoszisztémák intenzív megfigyelése II szint Európa: 900 mintaterület
ERTI
– Tanulmányok, demonstrációs projektek pl.: talajvizsgálat, biodiverzitás
Továbblépés irányai…
• Erdőtüzek
MgSzH
– Erdőtűz információs rendszer és adattár – Erdőtüzek megelőzését segítő intézkedések – Tanulmányok, demonstrációs projektek pl.: kockázatelemzés, megelőzés, PR
EU Forest Focus (EC 2152/03) •
•
Az erdővel kapcsolatos korábban hozott és hatályukat vesztő EU rendeletek – légszennyezés (EEC No. 3528/86), erdőtűz (EEC No. 2158/92) – meghosszabbítása. A fenntartható fejlődés, az európai erdők védelmében rendezett miniszteri konferenciák és további, az erdőt is érintő nemzetközi megállapodások/határozatok betartásához és megvalósításhoz hivatott hátteret és forrást biztosítani: – – – – –
klímaváltozás szénmegkötés biodiverzitás erdők védelmi szerepe erdőtalajok
Támogatás • 61 millió EUR a 2003-2006-os időszakra, melyből 9 millió EUR az erdőtűzre fordítandó. • EU támogatás mértéke általában 50%, a tanulmányok esetében, kiemelt területen lehet 75%. (A keretet meghaladó igények miatt a tényleges támogatottság 30-60%.) • Végrehajtás: bizottság által jóváhagyott éves programok alapján.
16
Nemzetközi keretek (elvárások)
Európai Unió • Forest Focus – 2006 dec. 31-én lejárt • 614/2007 (EC) Life+ (Forest Focus elemei) – Évente pályázati kiírás: – 2007. évi pályázat, indítás 2009.: FUTMON 40 partner, 83 millió EUR FUTDIV 17 partner, 10 millió EUR Eredmény: FUTMON 2 év 34,4 millió EUR Nemzeti projekt: 600 ezer EUR
• Erdészeti Akcióterv – Európai Erdészeti Monitoring Rendszer – Kiemelt paraméterek definiálása – Erdőleltárak és monitoring rendszerek összehangolása – Központosított adattárolás, kiértékelés
Európai Unió • „Zöld Könyv”- Erdővédelem és erdészeti információcsere az Európai Unióban, erdeink felkészítése az éghajlatváltozásra – Erdők többcélú funkcióinak elismerése – Erdészeti ágazat felkészülése a klímaváltozásra – Nemzeti erőpolitikák és a klímaváltozás, az erdők védelme – Fenntartható erdőgazdálkodás és klímaváltozás – többcélú gazdálkodás, ellenálló képesség, alkalmazkodás – Információ és monitoring – komplex monitoring
• Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE) - tartamos erdőgazdálkodás kritériumai és indikátorai • Országhatárokon Átterjedő Légszennyezés Egyezmény (LRTAP-ICP-Forests) • Klímaváltozás Keretegyezmény (Kyoto Protocol) • Biodiverzitás Egyezmény (CBD) • Sivatagosodás elleni egyezmény (CCD) • Pán-európai Biodiverzitás és Tájvédelmi Stratégia • EU Erdészeti Stratégia, Erdészeti Akcióterv, jogszabályok
Kiemelt célok • Nemzetközi kötelezettségvállalások, aktuális globális és sajátos nemzeti problémák figyelembe vétele. • Gazdasági, társadalmi igények változásának nyomon követése, beépítése. • Az erdő és a környezet közti kapcsolatok komplex megközelítése. • A már meglévő megfigyelő, adatgyűjtő rendszerek hatékonyabb felhasználása, koordinált fejlesztése. • Az adatok hasznosításának javítása, nagyobb hangsúly az elemzésekre, kiértékelésre, az információk „terítésére”. • Megbízható, tartamos finanszírozás.
17
Köszönöm a figyelmet!
18
